HÍRLEVÉL I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI

2010. ÁPRILIS-MÁJUS PFA - Pannon Fejlesztési Alapítvány PANEL - Pannon Mechatronikai Klaszter

HÍRLEVÉL Hírlevelünk célja, hogy tájékoztatást adjunk projektjeink állásáról, új forrásszerzési kísérleteinkről, valamint olyan műszaki és gazdasági információkról, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot. Szívesen vesszük és várjuk partnereink visszajelzéseit a hírlevéllel kapcsolatban. Tartalom: -

I. Pannon Mechatronikai Klaszter tevékenységei II. ProEngineer tervezőszofter technológiai fórum III. Együttműködési megállapodás az ITD Hungary Zrt-vel IV. Klasztertagjaink szereplése az V. INNO-Tech konferencián Új projekt – Anyagvizsgálati innovációs központ JÖN Ágazati hírek, információk

---------------------------------------------------------------------------------------I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI Elindultak évértékelő megbeszéléseink, ahol a tavalyi év tapasztalatait összegezzük, és a cégek idei évre szóló igényeit mérjük fel. A klaszter weboldalán (www.pfa.org.hu) elérhető klaszteradatbázis frissítése folyamatosan zajlik. A Baross 2007 pályázaton nyert anyagvizsgálati ipari innovációs központ berendezéseinek közbeszerzése a vállalkozások igényeihez alkalmazkodva zajlik. A projekt műszereinek beszerzéséről részletek a IV. fejezetben találhatók.

 H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. D.ép. fszt. 11. /fax: (+36) 92 596 971 mailto: [email protected]

1


II. PRO ENGINEER TERVEZŐSZOFTVER TECHNOLÓGIAI FÓRUM Idén is folytatjuk a technológiai fórumok sorozatát. Első témaként az S&T Consulting Hungary Kft. mutatta be az általa Magyarországon képviselt Pro/ENGINEER®, és Windchill® CAD/CAM/PLM szoftvereket 2010. május 13-án két helyszínen, Szombathelyen és Zalaegerszegen. A rendezvényen az ipari felhasználók betekintést nyerhettek a legújabb CAD/CAM/PLM szoftverek fejlesztéseibe és megismerhették a jövőbeni fejlesztési irányokat. Új elemként vezettük be, hogy ezentúl e-mailen a regisztrált résztvevők rendelkezésére bocsátjuk a rendezvény jelenléti ívét az elérhetőségekkel együtt. A Pro/ENGINEER világszerte és Magyarországon egyaránt a legnagyobb példányban használt 3D-s integrált CAD/CAM/CAE megoldás. Mivel a mérnöki munka mintegy 80%-a meglévő tervek módosítása, a Pro/ENGINEER rendszer egyértelműen meghatározott, de a felhasználó által felülbírálható mérethálót kínál fel. Ennek előnyei, hogy gyorsabban elkészül a modell, hisz a 2D-s rajzokon már csak el kell rendezni a mérethálót, valamint termékek úgy reagálnak a változtatásokra, ahogy azt a mérnök kívánja. A szoftver teljes asszociativitásának köszönhetően a módosítások minden modulra átvezetődnek, a modelleket 2D-s rajzból is lehet módosítani. Az integrált modulok egységes logikája lecsökkenti a betanulás időszükségletét. A letisztult és logikus felhasználói felületen mindig csak a szükséges menük és ikonok látszanak. A Pro/ENGINEER szoftver segítségével a legkomplexebb modellek és a legnagyobb összeállítások is biztonsággal kezelhetők. A szoftver belépő csomagja, a Basic All-In-One kevesebbe kerül, mint egy 2D-s Autocad, így a legkisebb cégek számára is elérhető. A CAD mellett belépő szintű CAM, végeselemes szimuláció és ergonómiai analízis is része a csomagnak, így ideális kisvállalkozói megoldás lehet. Az NCG CAM rendszert szerszámgyártók fejlesztették szerszámgyártóknak. Felhasználói előnyök közé tartozik, hogy a nagyméretű modellek kezeléséhez akár 40%-kal kisebb fájlmérettel dolgozik, mint a versenytársaknál. A rendszer egyszerűsége és megbízhatósága miatt üzemi környezetben is kiválóan alkalmazható, nagy sebességének köszönhetően pedig prototípusgyártásra is ideális. További sajátossága, hogy tervezés közben a szoftver a háttérben számol, így a munka folytatható közben. A szerszámpályák utólagosan tetszőlegesen szabhatók, szerkeszthetők, ezen kívül automatikus műveleti sorrend terv készíthető grafikus illusztrációkkal. Felhasználói előny még, hogy a betanulási idő akár egy nap is lehet, minimális oktatási költséggel.


2


III. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ITD HUNGARY ZRT-VEL Az ipari és gazdasági fejlődés elősegítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet a Pannon Fejlesztési Alapítvány és az ITD Hungary Zrt. kötött 2010. május 13-án Budapesten. A közös munka főként a kutatás-fejlesztés helyzetének javítására, a gazdasági szereplők közötti tudás- és információ megosztás intenzitásának fejlesztésére, valamint a hálózati együttműködések erősítésére összpontosít. A klaszter és az ITD Hungary Zrt. együttműködése már több évre nyúlik vissza, a klaszter ugyanis fontos szereplője a helyi iparfejlesztési és befektetés-ösztönző programnak. A befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség vezérigazgatója, Kilián Csaba szerint az információink megosztásával együtt, szektor-specifikusan és hatékonyan sikerülhet a modern technológiákat alkalmazó gépgyártás, berendezés- és eszközgyártás, valamint a gépipari kiszolgáló területek fejlesztése.


3


IV. KLASZTERTAGJAINK SZEREPLÉSE AZ V. INNOTECH KONFERENCIÁN A gazdasági válság átrendezte a piacokat, összetett feladat elé állította a piac szereplőit A kiút fontos része az innováció. Ehhez kívánt segítséget nyújtani a vállalkozások számára a finanszírozástól a kutatásfejlesztésig, a piaci lehetőségektől az új technológiák bemutatásáig terjedő témaköröket magában foglaló V. Innotech Konferencia. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványon belül működő Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat, valamint a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség által szervezett rendezvényen többek között régiónk innovációs helyzetével is foglalkoztak. A téma egyik konklúziójaként hangzott el, hogy a 90-es évek befektetései a bérmunka jellegű tevékenységet folytató, összeszerelést végző cégeket preferálta, s háttérben maradt a kutatás-fejlesztés, valamint az innovációs tevékenység. Ezzel összefüggésben az innovációhoz szükséges szakemberekből is hiány van. Az érdeklődők tájékoztatást kaptak a Nyugat-dunántúli Operatív Program gazdaságfejlesztési pályázati lehetőségeiről, a még rendelkezésre álló finanszírozási keretekről. A finanszírozáshoz kapcsolódóan ismertették egy júniusban induló kockázati tőkealap kondícióit, s a fejlesztésekbe való bevonásának lehetőségeit. A világgazdaságban ma megkerülhetetlen kínai piacról érdekfeszítő előadás hangzott el, majd a megyeszékhelyen folytatódó felsőfokú mechatronikai képzésről kaptak ismereteket a résztvevők. Ezután a Pannon Mechatronikai Klaszterről és a Technológiai Centrumról tartottunk ismertetőt; ezt követően pedig az innovációban eredményeket elért kisvállalkozásaink mutatkoztak be, nevezetesen a Metal-Ker Kft., az Intergép Kft, majd a program zárásaként a 3B Hungária Kft-nél gyárlátogatásra került sor. A rendezvény előadásai a www.zmva.hu/cikk//138 linkről letölthetők.


4


V. ÚJ PROJEKT – ANYAGVIZSGÁLATI INNOVÁCIÓS KÖZPONT AZ ÖN IGÉNYEI SZERINT Az Innovációs Központ létrehozását a Baross 2007 pályázatunk keretében valósítjuk az NKTH támogatásával. A projektben megfogalmazott célokhoz a következő, minősített rendszerben működő berendezések, eszközök közbeszerezési eljárása már folyamatban van: Karos koordináta merőgép, hosszú szerkezetek meréséhez állvánnyal Sztereo univerzális mikroszkóp, interface, feldolgozó Munkanap elemző rendszer (elemző hardverrel) Univerzális keménységmerő Hordozható keménységmerő PMI Pro UV Spectrofotometer, kémiai összetétel meghatározására, PMI Pro UV UH anyagvizsgálati rendszer Kézi merőeszköz-rendszer. Az Innovációs Központban egy 50 fős oktatóterem létrehozását is tervezzük. Az Innovációs Központ a jelölt bérelt területen kap majd helyet, az Ipari Parkban épülő Inkubátorházban, melynek hivatalos átadó ünnepsége 2010. július 9-én lesz. Az eseményről természetesen mi is beszámolunk majd Hírlevelünkben.


5


IV. JÖN Folytatjuk KKV klasztertagjaink körbejárását, hogy személyes véleményüknek megfelelően tudjuk kialakítani 2010-es programjainkat és szolgáltatásainkat.

V. ÁGAZATI HÍREK, INFORMÁCIÓK

ACÉLSZERKEZETGYÁRTÁS Fejlesztések a vépi SAB Kft-nél

Több mint egy milliárd forintból fejleszti telephelyét Vépen a SAB Kft. A főleg acélszerkezeteket és transzformátorokat gyártó cég most építi negyedik csarnokát, így a korábbinál nagyobb, több tíz tonnás berendezéseket is képes lesz gyártani. A vállalat 300 embert foglalkoztat. Úgy tűnik, a válságon már túljutottak, az Európában sorra épülő erőművek folyamatos munkát biztosítanak. Egy gondjuk van csak: szakmunkásból kevés van a régióban. Az 1990-ben alapított vépi SAB Kft. kezdetben kizárólag acélszerkezetek gyártásával foglalkozott, elsősorban a kohászati és bútoripari üzemeknek szállították termékeiket, köztük gyártósorokat is. Az időközben teljesen osztrák tulajdonba került cég fő megrendelője ma már az egyre inkább fejlődő energiaipar. Európai erőműveknek készülnek itt egyebek mellett füstgáz- és szennyvíztisztító ipari berendezések és transzformátorok. Ilyen nagyméretű transzformátorok gyártására a cégnek 2013-ig már van megrendelése. Hogy ezt teljesíteni tudják, bővíteni kellett a telephelyüket. a Siemensszel az előző pár évben sikerült egy nagyon komoly keretszerződést írtak alá transzformátor-egység gyártásra. Ez az összeszerelő csarnok az év végére teljesen elkészül. Jövőre pedig egy daraboló üzemrészt is átadnak. A több mint 1 milliárd forintos fejlesztéshez uniós és hazai támogatást is nyertek: 274 millió forintot. Az elsődleges piacuk Németország, de szinte mindenhova szállítanak transzformátorházakat, ahol erőművek épülnek. Az új csarnokkal akár a 70-100 tonnás igényeket is ki tudnak elégíteni, és újabb megrendelésekre is számítanak. Közép-Európában 115 erőmű épül a következő 10 évben, a magyarországi kapacitás tízszerese. A SAB 36 magasan képzett szakmunkást szeretne felvenni és egy olyan csapatot felállítani, akik az óriási szerkezeteket a helyszínen össze is szerelik. A cégnek egyéb hosszú távú tervei is vannak, az alternatív energiafelhasználáshoz kapcsolódva. Egy kutató-fejlesztő központot hoznának létre, ahol a biomasszaként felhasználható alapanyagokkal kísérleteznének, és azt is kutatnák, hogyan működhetnének hatékonyabban a biogáz üzemek. Az alapanyag-kutatás mellett egy energiatorony felépítését is tervezik, ahol a különböző megújuló energiákkal, a szél-, a nap-, a geotermikus energiával és a fotovoltaikus rendszerekkel is foglalkoznának. Az energiatorony, amelynek megépítésére szintén pályázni fognak, egy 40 méteres piramisszerű épület lesz, ahol azt kutatják, a különböző megújuló energiákat hogyan lehet egymásba átalakítani és sűrített levegő formájában tárolni.  H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. D.ép. fszt. 11. /fax: (+36) 92 596 971 mailto: [email protected]

6


OKTATÁS „Mérnök Színház” Az OECD országok között a felsőfokú oktatásban Magyarországon a legalacsonyabb a természettudományos diplomák aránya, s a mérnöki diplomák tekintetében is a sereghajtók közé tartozunk. Ennek egyenes következményeként egyre és egyre kevesebb a mérnök, holott az utóbbi évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy az országok gazdasági versenyképességét iparuk tudástartalma határozza meg. (Elsősorban az alacsony emberi erőforrás mutatók miatt Magyarország évek óta gyengén szerepel az EU Innovációs Eredményjelzőjén.) Napjaink kiélezett gazdasági versenyében a talpon maradáshoz, s még inkább az előrelépéshez jól képzett mérnökök, természettudományos, műszaki szakemberek, kutatók kellenek! Pontosabban kellenének: merthogy a fiatalok számára jelenleg kevéssé vonzó a mérnöki pálya. A mai magyar felsőoktatás szerkezete komoly torzulásokat mutat: humán, gazdasági valamint jogi értelmiségiből az intézmények a kelleténél sokkalta többet képeznek, annak ellenére is, hogy a végzősök elhelyezkedése évről-évre komoly gondot okoz. A problémák gyökere egyrészt a természettudományos oktatást sok esetben alacsony szinten művelő közoktatásban keresendő, másrészt, hogy a középiskolában a gyerekek érzelmi impulzusokat sem kapnak a műszaki pályákkal kapcsolatosan. Így aztán fogalmuk sincs, és nem is lehet arról, hogy mi fán is terem, milyen szépségeket rejt, illetve pályaképet jelenthet a mérnöki munka. Magyarország csak akkor állhat stabil fejlődési pályára, ha a műszaki és természettudományok területén mélyreható fejlesztési programok indulnak a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt, ugyanakkor a fiatalok érzelmeire is érdemes és kell is hatni. És lehet is hatni! Ezt bizonyítja a Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója által megálmodott és számos szakmai szervezet és cég támogatásával és közreműködésével létrehozott „Szakmák Színháza”, amely öt hiányszakma mesterfogásait mutatta be élményszerűen – egyebek mellett egy robot és a videotechnika segítségével – országszerte több ezer csillogó szemű általános iskolásnak. Az élménydús előadás azt igazolja, hogy a színház a maga nyelvén valóban mindenhez, így a pályaválasztáshoz is képes érdemben hozzászólni. Az élet minden területe tálcán kínálja az eljátszható szituációkat, így megfelelő szakmai támogatással egy színházi előadás a mérnöki pályák élményszerű bemutatására, a természettudományos szakok népszerűsítésére is alkalmas lehet. A „Szakmák Színháza” egy dramaturgiailag igényes színházi előadást jelent, a színház törvényeinek engedelmeskedve valódi konfliktusokon keresztül hat az érzelmekre, és ad művészi élményt. Az alkotók hasonló igénnyel nyúlnának ehhez az adott témához is. Vagyis ne száraz ismertetőre gondoljon e sorok olvasója! Egy innovatív, a mérnöki és a kutatói munka köré szervezett kreatív „Mérnök Színház” egyrészt informálhatja a középiskolásokat, de még inkább olyan meghatározó élményt nyújthat számukra, amely pályaválasztási döntésükre befolyással lehet. A Weöres Sándor Színház a Mérnök Színház életre hívása érdekében kész és hajlandó mozgósítani erőforrásait, s a projektet jó gazdaként gondozó Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜNET) a műszaki képzést ugyancsak prioritásként kezelő kamarák, a szakmai szervezetek és a mérnökhiánnyal küzdő vállalatok segítségére is számítanak. Fontos, hogy a színházi előadások előkészítése és utánkövetése is professzionálisan történjen, így a Regionális innovációs Ügynökségek törekednek a kapcsolódó és egymást erősítő kezdeményezések összeszervezésére (pl. rendhagyó innovációs tanórák, attitűdfelmérések a diákok körében stb.), hogy így egy folyamatos és komplex program álljon össze. 2010. június 29-én a Merlin Színházban (1052 Budapest, Gerlóczy utca 4.) 17 órakor tekinthető meg a Szakmák Színháza című előadás, melyet Szakmai Fórummal egybekötött állófogadás követ. A program kezdeményezője a Pannon Novum Nonprofit Kft.  H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. D.ép. fszt. 11. /fax: (+36) 92 596 971 mailto: [email protected]

7


CSŐHAJLÍTÓGÉP A profizmus mércéje a csőhajlításban A német Wafios cég B10 típusjelű csőhajlító gépe a funkció és a dizájn tökéletes harmóniáját testesíti meg. Az egy gépben ötvözött különböző hideg csőhajlítási megoldások kombinációi nagy rugalmasságot kínálnak a felhasználónak. A B10 masszív, robusztus, de helytakarékos gép, amely nemcsak megbízható és biztonságos, hanem kényelmesen és egyszerűen kezelhető is. Nagy termelékenységének és integrált csőmozgató rendszerének köszönhető kiemelkedő a gazdaságossága. A gép 2004-es bevezetése óta az innovatív koncepciójú csőhajlító számos fejlesztésen ment keresztül. Ennek köszönhetően mára a jobbos-balos csőhajlítási műveleteket ötvöző gépek piacán a standardot meghatározó gépnek tekintik. Átlagosan 30 százalékkal nagyobb hajlítási sebességet érhetünk el a B10-zel, mint az azonos mérettartomány hagyományos berendezéseivel. A Wafios B10 teljesen elektromotoros hajtású, jobb és bal oldali csőhajlítási feladatokra egyaránt alkalmas gép. Elektromos hajtásának köszönhetően olyan nem kívánt problémákat kerülhetünk el, mint a hidraulikus rendszernél gyakran fellépő olajfolyás, vagy a hőmérsékletingadozásból adódó hajlítási és üzemeltetési gondok. Prémium változatát 16 CNC tengellyel látták el. A két forgatótengely a hajlítófej extrém gyorsaságú irányváltoztatását teszi lehetővé. A görgős húzóhajlítás (rotary draw bending) és a szabadhajlítás (free form bending) kombinálásával komplex csőgeometriákat hajlíthatunk, és teljesen új perspektívákat nyújt a terméktervezésben, különösen a húzó- és a szabadhajlítási szakaszok közötti átmenetekben. Stabil felépítésének és az erős szerszámkialakításnak köszönhetően a B10 precíziós munkát végez, amely minimalizálja a csőgeometria eltéréseit. Hajlítási műveletekre akár 2×5 hajlítási szintű szerszámozást is használhatunk a fej két oldalán. A Wafios több évtizedes huzalhajlítási tapasztalatait is beépítette csőhajlító gépeibe, ennek előnyeit különösen a szerszámozásban és a végtelenített 3D-s csőformák (teljesen összezáró keret) hajlításánál élvezhetjük. Az integrált csőadagoló és mozgatórendszer szabadon programozható. Az adagolótengelyek szinkronvezérlésével minimalizálhatjuk a megfogási hosszakat, vagy akár szabadon programozhatjuk az előtolást. A húzóerő csökkentésével a hajlításnál csak minimális falvastagság-csökkentés következik be, ezáltal kis rádiuszú hajlítás is elvégezhető nagy hajlítási sebességgel. A hajlítás szempontjából fontos valamennyi paramétert kilenc CNC tengely vezérli. Mivel kézi állítás egyáltalán nem szükséges, így az egyszer már beállított paramétereket bármikor reprodukálhatjuk. Az elmentett beállításoknak köszönhetően a beállási idő radikálisan lecsökken, ami a Wafios B10 hatékonyságát jelentősen megnöveli. A piacon található legtöbb csőhajlító géptől eltérően a B10-hez tartozik egy, a gép vezérlőjéből elérhető, teljesen illeszkedő hajlításszimulációs program. A rendszer segítségével folyamatosan nyomon követhetjük a hajlítás menetét a vezérlőn, az adott termék geometriájának alakulását ugyanis az aktuális szerszámozás kombinálásával együtt jeleníti meg. A szimulációs modul számolja és mutatja a termékalakzat-hajlítás során történő változását, a potenciális ütközési helyeket és az elméleti hajlítási időt is. A B10 egy másik kialakítási előnye az anyagmozgatási idő csökkentésének lehetősége az egyszerű automatizálással. A mozgatható hajlítófej önálló, kötegből történő be- és kitárazást tesz lehetővé. A termék geometriájától függően a munkadarab hajlítás utáni automatikus lerakása (csúszdára, asztalra, szállítószalagra stb.) is lehetséges. A CNC vezérelt tüsketengelynek köszönhetően a  H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. D.ép. fszt. 11. /fax: (+36) 92 596 971 mailto: [email protected]

8


tüske pozicionálása tökéletesen reprodukálható, ami jelentősen leegyszerűsíti a beállítást. Mivel a tüske a csőadagolás teljes hosszában szabadon programozható, a B10 teljesen záródó, végtelenített csőalakzatok hajlítására is alkalmas.

FORGÁCSOLÁS A Sandvik Coromant globális alkalmazási központja mélyfuratok megmunkálására A Sandvik Coromant hivatalosan megnyitotta első globális mélyfurat-megmunkálási (DHM, Deep Hole Machining) alkalmazási központját az egyesült-királyságbeli Cirencesterben. A létesítmény célja, hogy lehetőségeinek igénybevételével innovatív mélyfurat-megmunkálási technikákat kutassanak és fejlesszenek a villamosenergia-termelési, az olaj- és gázipari, valamint az űrkutatási ágazatban tevékenykedő ügyfelek számára. A központ összekötőként szolgál a kutatóintézetek, a szerszámgépgyártók és az egyetemek között bizonyos alkatrészeken végzett tesztek és vizsgálatokat megkönnyítésére. A Sandvik Coromant felismerte azt a piaci igényt, hogy költséghatékony megmunkálási megoldásokat kell találni a szokásosan mélyfúrással előállított alkatrészek számára. Ezek az alkatrészek egyre bonyolultabbá válnak, és a további műveletekhez szükség van a piacon jelenleg még hiányzó új termékekre és megoldásokra. Éppen ezért a Sandvik Coromant bővíteni kívánja kínálatát és előnyösebb pozíciót elfoglalni mélyfurat-megmunkálási megoldások szállítójaként. A DHM alkalmazási központban speciális mélyfúró gépet helyeztek üzembe belső profilalkotásra és üregfúrásra, valamint rendelkezésre áll egy kisebb esztergaközpont és egy mérőberendezés szerszámbeállításra és az alkatrészek ellenőrzésére. A mélyfúró gépből kapott kimeneti adatok lehetővé teszik, hogy rögzítsék és elemezzék a forgácsolóeljárásokat a műveletek során, valamint a tárolt adatokkal lehetővé válik az eljárás megismétlése a jövőben is.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPIPAR Gépgyártóból beszállító Nagy múltú gépgyártóból a nyugat-európai és a globális márkák részegység- és alkatrészbeszállítójává vált a hazai mezőgépipar. Eközben az alágazati gyártás minősége, hatékonysága javult, ám – a versenytársakhoz hasonlóan – a mainál többet kell áldoznia a fejlesztésekre, hogy megőrizhesse jelenlegi piaci pozícióját. Dutra, Rába-Steiger, Szolnoki Mezőgép és még sorolhatnánk a múlt század második felének emblematikus, mára emlékké vált magyar mezőgazdaságigép-márkáit. Pedig sokan olyan erősen kötődtek például az azóta megszűnt „Vöcsi” – azaz Vörös Csillag Traktorgyár – termékeihez, hogy néhány éve, az autós márkaklubok mintájára, Dutra Klubot alapítottak. A rendszerváltozással a KGST-piacát vesztett tröszt, 27 nagyvállalatával együtt, szétesett: több mint 120 gyártóegységre szakadva, önálló életet kezdtek a vállalatok. De nem volt elég pénzük a korszerűsítésekre, termékfejlesztésekre, majd jött a külföldi tőke, amely egykettőre többségi tulajdont szerzett e forráshiányos vállalatokban. A gyárak ezzel jól jártak, mert a külföldi tulajdonosok nemcsak megrendeléseket hoztak, hanem korszerű technológiát és pénzt is – a fejlesztésre. Javult a termelésszervezés, átalakult a gyártmánystruktúra, hatékonyabb lett a gyártás. Ugyanakkor sok versenyképtelen cég tönkrement.  H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. D.ép. fszt. 11. /fax: (+36) 92 596 971 mailto: [email protected]

9


A több mint 120 mezőgépgyártó társaságból az 1990-es évek második felére alig félszáz tiszta profilú cég maradt. A mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt.-től a debreceni Farmgép Kft.-n, az orosházi Linamar Hungary Nyrt.-n keresztül egészen a szintén mosonmagyaróvári Vogel Nootig jelenleg 45, többségében mezőgazdasági gépgyártásra szakosodott társaságot tartanak nyilván Magyarországon, amelyek évente mintegy százmilliárd forint értékű gépet, berendezést és részegységet állítanak elő. A magyar mezőgépgyártó cégek kétharmada részben vagy egészben külföldi tulajdonú, csak kisebbik hányaduk magyar tulajdon. A létszám is jelentősen csökkent: napjainkban úgy 7700-7800 dolgozót foglalkoztatnak. Jóllehet a százmilliárdos hazai mezőgépgyártás nagyjából akkora, mint amennyi mezőgazdasági gépet évente belföldön vásárolnak, az itthon gyártott részegységek, gépek pedig jórészt, körülbelül 80 százalékban, Nyugat-Európában és a tengerentúlon találnak gazdára. Ezeket globális mezőgépgyártó csoportok, nagy márkák, főleg a Claas, a Krone, a Case vagy az amerikai John Deere európai gyárai vásárolják meg és építik be saját termékeikbe. Persze kisebb nyugat-európai cégeknek is szállítanak magyar részegységeket. A hazai gyártók némelyike azonban – főként belső piacra – kész gépet is előállít, egyebek között a Kühne: vető-, magágy-előkészítő és egyéb talajmunkagépeket, a Vogel Noot leányvállalat ekéket, tárcsákat, kultivátorokat, talajlazítókat szállít. Szintén elsősorban talajművelő gépeket épít a hazai piacra az Agrikon, a Bagodi Mezőgép, amely a szőlő- és az erdőműveléshez gyárt gépsorokat. A komponensgyártásban is szakosodtak a magyar gyártók. Napjainkban tisztán piaci környezetben megméretve, erős versenyben találja meg a vevőit e szektor. Miközben itthon több, korábban eredményes gépipari alágazat, például a szerszámgépgyártás, lényegében megszűnt, a mezőgépgyártás talpon maradt – és eredményes. Olyannyira, hogy manapság a gépgyártáson belül a jármű- és a mezőgépipari beszállítók a leginkább fejlődőképesek. Méreteiben sincs a megújult iparágnak szégyellnivalója, és nagyon sok vidéki körzet – például Bagod, Kiskunmajsa, Mosonmagyaróvár, Orosháza, Törökszentmiklós – foglalkoztatásában továbbra is meghatározók a mezőgépgyártó társaságok. A mezőgépcégek túlélésének másik iránya, hogy bekapcsolódnak a rokon iparágakba, mindenekelőtt a járműiparba, valamint a fémszerkezetgyártásba. A több lábon állást a jobb eszközkihasználás is indokolja arra az időszakra, amikor kevesebb a megrendelés. Az iparág jövőjét azonban a versenyképessége és a termékek minősége határozza meg. A magyar gyártású mezőgazdasági gépek minőségüket tekintve az európai középmezőnybe tartoznak. Nem olyan színvonalúak, mint a csúcstechnikával készülő nyugateurópai gyártmányok, ugyanakkor árban versenyképesebbek és sokkal jobbak, megbízhatóbbak, mint sok kelet-európai gép. Mindhárom piaci szegmens jelen van Magyarországon is. A következő néhány évben, úgy tűnik, több esélyük lesz a piaci felfutásra a magyar mezőgépes cégeknek, mint például a Vogel Nootnak, a szálastakarmány-betakarító gépeket gyártó szolnoki Mc Hale-nek vagy a teljesen magyar tulajdonú Kühnének meg a többi kisebb gyártónak. Közeleg ugyanis 2013, amikor az EU új agrárpolitikájában – borítékolhatóan – lényegesen kisebb lesz az agrártámogatás. Ez pedig majd továbbra is arra ösztönzi a magyar gazdákat, hogy érjék be a nyugatinál olcsóbb hazai mezőgépekkel. Mivel a nyugati gépek sokkal drágábbak a hazaiaknál, nagyobb támogatás járt értük, ezért azokat vásárolták, így a gépkereskedő forgalma, haszna is nagyobb lett. Érthető tehát, hogy csak nyomokban maradt meg a magyar mezőgépgyártás, pedig az alapok igen jók voltak. Amikor, jóval a rendszerváltozás előtt, a győri Rábához tartozott a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, a Kühne az élvonalba tartozó amerikai licenc alapján gyártotta a gépeket.


10


IPARTELEPÍTÉS PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSOKKAL

Ipartelepítés Nagykanizsán Két nagykanizsai pályázóval is megkötésre került Európai Uniós támogatási szerződés nemrégiben. A DKG-EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Zrt. a Nyugat-dunántúli Operatív Program "Ipartelepítés" c. pályázatán 174,7 millió forint támogatást nyert. A projektben vállalta 522 fő munkahelyének megtartását, valamint az új csarnok megépítése után további 20 fő felvételét. A cég fő tevékenységi köre a kőolaj- és földgázkutatás, -kitermelés, -szállítás, illetve -feldolgozás eszköz- és szerszámigényének kielégítése. Saját tervezésű, illetve fejlesztésű termékeik megtalálhatók a bányászat, a vegyipar, a vízkutatás és az energiaellátás különböző területein. A vállalat nagykanizsai telephelyének belterülete 15,6 ha, amelynek mintegy 30%-a van beépítve üzemekkel, irodaépületekkel és szolgáltató egységekkel. Ehhez tartozik még ezen kívül 7,9 ha külterület (mocsár, gyep, legelő) is. Szükségessé vált számukra egy új üzemcsarnok létesítése, mely lehetőséget teremt a nyomástartó edények, kolonnák és hőcserélők gyártási képességének kiterjesztéséhez a jelenleg meglévő 50-60 tonnás tömeghatárról a 100-120 tonnás tömeghatárig. Az új csarnok 3600 + 1456 m2 alapterületű lesz két hajóra osztva. Az 582,5 millió forint összköltségű beruházás várhatóan 2011 júniusában zárul. Sikeresen pályázott a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. is. Az "Ipari parkok fejlesztése" című kiíráson 12,4 millió forint támogatást nyertek a helyi ipari park infrastruktúrájának fejlesztésére. A projekt célja a Nagykanizsa Ipari Park versenyképességének megőrzése érdekében vonzó befektetési környezet kialakítása, melynek fontos eleme a befektetési környezet infrastrukturális fejlesztése. Az ipari park 5,2 hektáros területének fejlesztése egyrészt a területen átlósan átmenő gázvezeték kiváltásával, másrészt a hiányos közvilágítás kiépítésével történik meg. Tapasztalataik és a befektetői érdeklődés is azt mutatta, hogy komoly igény a közművesített területekre van, mivel a befektetni szándékozók a lehető legrövidebb időn belül szeretnék betelepíteni a vállalkozásukat és elindítani a jövedelemtermelő tevékenységüket. A tervek szerint ez év végére fejeződik be a 41,6 millió forint összköltségű projekt.


11

HÍRLEVÉL I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI

Recommend Documents