HÍRLEVÉL I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI

2009. JANUÁR-FEBRUÁR

PFA - Pannon Fejlesztési Alapítvány PANEL - Pannon Mechatronikai Klaszter

HÍRLEVÉL Hírlevelünk célja, hogy tájékoztatást adjunk projektjeink állásáról, új forrásszerzési kísérleteinkrıl, valamint olyan mőszaki és gazdasági információkról, amelyek érdeklıdésre tarthatnak számot. Szívesen vesszük és várjuk partnereink visszajelzéseit a hírlevéllel kapcsolatban.

Tartalom: -

I. Pannon Mechatronikai Klaszter tevékenységei II. Vállalkozás-látogatás a Szınye Kft-nél III. JÖN!! IV. Új projektek V. Ágazati hírek, információk

----------------------------------------------------------------------------------------

I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI Kedvezı elbírálásban részesült Panel Klaszterfejlesztés címő pályázatunk! Az újév elsı hetei így a pályázat szerzıdésének elıkészítésével teltek. A pályázat keretében a következı feladatokat tervezzük megvalósítani: • • • • • •

Vállalkozáslátogatások szervezése kis- és középvállalkozások számára Kutatásfejlesztési projektek elıkészítése Közös kiállítás-látogatások és céglátogatások A klaszteradatbázis továbbfejlesztése Stratégiai tanácsadás a klasztertagok számára Közös klaszterkiadvány készítése.

Elkezdtük személyesen felkeresni a klaszter tagjait a klasztertevékenység szokásos éves értékelése, és a 2009-es igények felmérése céljából. Elkészült a 2008-as Évkönyv a Klaszter szakmai tevékenységérıl, rendezvényeirıl, melyet klasztertagjainknak személyesen adunk át. Hatékonyságnövelés céljából kisebb átszervezést hajtottunk végre az irodamenedzsment és folyóiratszolgáltatás terén.

H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. C.ép. 1.em. /fax: (+36) 92 596 971 mailto: [email protected]

1



A korábbi pályázati projektek közül már csak egy projektünk futott, a Baross „Pannon Mechatronikai Klaszter Innovációs Program” címő projektünk, melynek szakmai záróbeszámolóját januárban készítettük el. Még elbírálás alatt van az októberben beadott újabb Baross pályázat, melynek célja egy akkreditált ipari anyagvizsgáló labor létesítése.

II. LÁTOGATÁS A FLEX-MONT KFT-NÉL 2009. 01.21-én személyes látogatást tettünk a Flexmont Kft-nél. A cég Veszprémben található, egyedi géptervezéssel és gépgyártással foglalkozik. Elsısorban félautomata és automata gyártó- illetve szerelı sorokat építenek számos gazdasági szegmens (autóipar, elektronikai ipar, élelmiszeripar, gyógyszeripar, építıanyag ipar, csomagolóanyag ipar) részére. A Flexmont Kft jelentıs gépész és villamos tervezımérnöki kapacitással rendelkezik a gyártó és összeszerelı mőhelyei mellett. Ugyanakkor integrátorként, számos tervezı és gyártó partnert kapcsolnak be tevékenységükbe. Emellett a cég több költségkímélı, automatizált megoldás illetve szolgáltatás kizárólagos képviselıje. A kapcsolatfelvétel célja a klaszter tevékenységének és a tagjainak a bemutatása volt. Továbbá látogatásunk a klaszter válsághelyzethez kapcsolódó tevékenységének egyik eleme is, mely során törekszünk olyan új partnereket illetve tagokat akarunk a klaszter tevékenységébe bevonni, melyek kölcsönös együttmőködést és számos kapcsolódási pontot kínálnak jelenlegi tagvállalkozásaink számára. A megbeszélés óta a Flexmont Kft már konkrét alkatrészgyártási ajánlatkérésekkel fordult néhány klaszter vállalkozás felé, s folyamatban van egy klaszter partneri megállapodás aláírása is.

III. JÖN ! • •

• •

Személyesen felkeressük a klaszter tagjait a klasztertevékenység szokásos éves értékelése, és a 2009-es igények felmérése céljából. 2009 áprilisában technológiai fórumot szervezünk (valószínőleg csapágyazás témában) klasztertagjaink és partnereink számara. A fórumokkal kapcsolatos részletes információkat és meghívókat az eddigi gyakorlat szerint a fórumok idıpontja elıtti hetekben küldjük ki, és varjuk a részvételi szándékkal kapcsolatos visszajelzéseket, a szervezés gördülékennyé tétele érdekében. Áprilisban elkezdjük a tapasztalatok megosztására, információk győjtésére, kapcsolatok felvételére használható céglátogatás-sorozatot. A Hungexpon 2009. május 19. és 22. között két kiállítást is rendeznek, melyek érdeklıdésre tarthatnak számot. A „Gépipar fellegvára” jelzıvel illetett Mach-Tech gépgyártástechnológiai és hegesztéstechnikai kiállítással párhuzamosan látogatható az Elektrosalon elektrotechnikai és automatizálási kiállítás.


2



IV. ÚJ PROJEKTEK A 2008. októberben beadott Baross 2007 pályázatunk elbírálására várunk. A projekt céljául egy akkreditált ipari innovációs központ létesítését, anyagvizsgáló mőszerekkel felszerelt labor létrehozását tőztük ki.

V. ÁGAZATI HÍREK, INFORMÁCIÓK FINANSZÍROZÁS

Élénk amerikai érdeklıdés a magyar cégekbe való befektetési lehetıségek iránt Az ITD Hungary az Egyesült Államokban elsı ízben rendezett konferenciát hétfın a manhattani Chrysler épületben pénzügyi befektetıknek, akik nem portfóliókba vagy államkötvényekbe, hanem kockázati tıkealapokon keresztül magyar kis- és középvállalatokba fektetnének be. A magyar termelı szektorba pénzügyi befektetıket invitáló konferencia témája az volt, hogy milyen befektetési lehetıségek nyílnak a magyar kis- és középvállalati szektorban a következı 5-10 évben. Egyértelmően látszik, hogy a termelı befektetık a jelenlegi világgazdasági helyzetben igencsak elfogytak. Ezúttal nem konkrét cégeknek kerestek befektetıket, hanem kimondottan olyanokat, akik hisznek a magyar kis- és középvállalatok 5-10 éves jövıjében, és ebbe a szektorba szeretnének invesztálni kockázati alapok révén. Ma mindenki tartózkodik a közvetlen befektetésektıl, mindenki óvatos, vár, hogy kiszámíthatóbbá váljon a világ, még ha alacsonyabb szinten is, mint a válság elıtt, ennek ellenére a tızsdét kerülı befektetık keresik a lehetıségeket. Jelen esetben olyan, cégekhez kerülı, tulajdonrészt jelentı pénzügyi befektetésekrıl van szó, amelyek esetében a befektetık 5-8 évig is bentmaradnak tulajdonosként.

Az EBB növeli a KKV-k hitellehetıségeit Az Európai Beruházási Bank (EBB) növeli a kis- és középvállalkozások támogatását. A pénzintézet 30 milliárd eurót tesz elérhetıvé a következı három évben, valamint technikai támogatást nyújt a mikrofinanszírozási intézmények számára. A kölcsönt bankok vehetik majd fel, akik továbbadhatják azt a kisvállalkozásoknak. A gazdaság lelassulása a KKV-kat érintette a leginkább, és a munkahelyek megtartása attól függ, hogy az adott vállalkozás kap-e hitelt a bankoktól. Az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó bizottsága a mikrohitel konstrukciókról szóló konferenciájára hívta meg az EBB elnökét. A tagállamok azt kérték az EBB-tıl, élvezzenek prioritást a KKV-k, ezért került sor az új kölcsönformák kialakítására. A bank már most is 5 és 6 milliárd euró közötti összegben hitelez a KKV-k bankjainak, most pedig azt vállalta, hogy 2008 és 2011 között 30 milliárd eurót fog hitel formájában elérhetıvé tenni. 2008-ban 8,5 milliárd eurót nyújtott az EU bankjainak, és ebbıl 5 milliárdot az év utolsó negyedévében, amikor a gazdasági válság elkezdett kibontakozni. Az Európai Mikrofinanszírozási Alap felállításának ötlete azonban nem nyert elegendı pénzügyi támogatást a tagállamok részérıl. Ez a „szolidaritás hiányának”, illetve annak köszönhetı, hogy a kormányok túl szigorú feltételekhez kötnék az általuk nyújtott kölcsönöket. Az új hitelkonstrukció célja nem a bankok likviditásának növelése, hanem az, hogy a pénzintézetek bıvíteni tudják a KKV-knak nyújtott hitelkeretet. A bankok által viselt kockázat csökkentésére az EBB úgy döntött, hogy a vállalkozásoknak nyújtott hitelek esetén, melyek csökkentik a hitelintézetek tıkekövetelményét, átvállalja a kockázat felét. A konferencián részt vettek az EP-képviselık és a nemzeti parlamentek H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. C.ép. 1.em. /fax: (+36) 92 596 971 mailto: [email protected]

3



delegáltjai is. A szabaddá tett forrást „immateriális” beruházásokra is fel lehet használni, vagyis kutatásra, terjesztésre és szabadalmak megvásárlására. Ráadásul az EBB technikai segítséget is nyújtana a mikrohitel intézményeknek, hogy segítse a szakmaiság növelését, illetve növelje a nagyobb bankok hitelezési hajlandóságát.

Új Magyarország Mikrohitel Az Új Magyarország Mikrohitel program célja a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható magyarországi székhelyő mikrovállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetıségeinek javításával. Jelenleg a magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány 15-20%. Számos jól fejlıdı mikrovállalkozás mőködik, amelyek hitelképesek lennének, azonban mégsem tudnak bekerülni a banki finanszírozás körébe. Ennek fı oka, hogy a bankrendszer számára a mikrovállalkozások kis összegő hiteligényei nehezen kezelhetık, méretgazdaságossági problémák miatt túl magasak a relatív tranzakciós költségek, illetve a vállalkozások nehezen tudják teljesíteni a bankok biztosítéki elvárásait. A Mikrohitel program keretében az MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet, illetve garancia lehetıséget közvetít szerzıdött pénzügyi közvetítık számára, ily módon visszatérítendı, kedvezı kamatozású forrásokat biztosít a mikrovállalkozások részére, valamint kezességvállalással könnyít a KKV-k felé megfogalmazott fedezeti elvárásokon. A pénzügyi közvetítıknek nyújtott refinanszírozási forrás kamata évi 0,5%, amely a program tapasztalatai alapján késıbb módosulhat. A pénzügyi közvetítıi körbe hitelintézetek és szakosított mikrofinanszírozó szervezetek kerülhetnek be nyílt pályázati eljárásban történı kiválasztást követıen. Az Új Magyaroszág Mikrohitel keretében folyósítható hitelek fıbb feltételei a következık (a részletes feltételek a Közvetítıi szerzıdésekben kerülnek rögzítésre) • Hitelfelvevık köre: mikrovállalkozások • Hitelösszeg: • a) Forgóeszköz hitel esetében maximum 6 millió Ft • b) Beruházási hitel esetében maximum 10 millió Ft • Hitelcél: tárgyi eszköz beszerzések és egyéb beruházások, bıvítések, ill. kapcsolódó forgóeszköz finanszírozás (a fejlesztés helye Magyarország) • Saját erı elvárás: minimum a tervezett fejlesztés 20%-a • Futamidı: • a) Forgóeszköz hitel esetében maximum 12 hónap • b) Beruházási hitel esetében maximum 120 hónap • Türelmi idı: max. 2 év beruházási hitel, max. 2 hónap forgóeszköz hitel esetén • Pénzügyi közvetítık: • a) MVA, fıvárosi és megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok, nem hitelintézeti tulajdonú pénzügyi vállalkozások • b) Hitelintézetek illetve hitelintézeti tulajdonú pénzügyi vállalkozások A megcélzott mikrohitel-igénylı: 1. mikrovállalkozás, 2. árbevétele maximum 200 millió Ft (vagy induló vállalkozás), 3. tevékenysége nem esik a de minimis korlátozások alá, 4. mindeddig nem tudott bekerülni be a banki finanszírozás (méretgazdaságossági és egyéb okokból), 5. üzleti tervei jól átgondoltak és ígéretesek (=hitelképes), 6. rendelkezik a tervezett fejlesztés min. 20%-ával (önerı)


körébe

4



Bıvülnek a pályázati lehetıségek a kkv-szektorban A kedvezményes pályázati feltételek és a pályázatok nagyobb keretösszegével igyekeznek növelni a vállalkozók pályázati kedvét. A 2009-ben a korábbinál jóval szélesebb vállalkozói kör juthat hozzá a vissza nem térítendı támogatásokhoz. Számos területen enyhültek a feltételek. Így például a korábbi árbevétel-növekedés vállalása helyett megengedett az árbevétel mérsékelt csökkenése, illetve ezt a feltételt akár ki is válthatják a pályázók azzal, hogy vállalják a projekt befejezését követı második év végéig az alkalmazotti létszám megtartását. A pályázati keretösszegeket is megemelték, és a támogatások 40 százaléka már elılegként is lehívható. A jelentkezési kedv különösen a mezıgazdasági cégek körében nıtt meg; 83 százalékuk nyilatkozott pozitívan EU-pályázat elnyerésének esélyérıl. Erre az lehet a magyarázat, hogy a mezıgazdasági pályázatok elbírálásánál kevesebb gazdaságossági szőrıt alkalmaz a hivatal – például nem szükséges önerı és fedezet a támogatáshoz. A K&H pályázati lehetıségekre vonatkozó részindexe szerint a kkv-k mintegy 60 százaléka tervez valamilyen beruházást, ezen belül is elsısorban informatikai fejlesztéseket. A kkv-k több mint negyede találkozott az elmúlt negyedévben cége számára érdekes pályázattal, de 39 százalékuk nagyon nehéznek tartotta a támogatások elérését. Ennek a pályázási folyamat összetettsége és az adminisztrációs munka lehet az oka. Vállalkozásfejlesztés EU-s forrásokból: www.otpbank.hu/gop Pályázatok 2007-2013 Teljesk körő pályázati menedzsment rugalmasan, kedvezı feltételekkel: www.gvop.hu

Felmérés készül a kkv-k terheirıl A kis- és közepes vállalkozások adminisztrációs terheinek teljes körérıl készít átfogó felmérést a Deloitte Zrt. a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium. A tárca még szeptemberben írt ki közbeszerzési tendert az államigazgatási szabályozásból fakadó terhek áttekintı vizsgálatáról. A kétfordulós eljárást követıen az összesen 107,4 millió forintos megbízást tartalmazó szerzıdést november elején írták alá. A tanácsadó cégnek egyrészt a vállalkozásokra háruló bürokratikus terhek fıbb elemeit, másrészt specifikusan az adó- és járulékadminisztrációval kapcsolatos terheket és azok költségeit kell felmérnie. A Deloitte-nak emellett valamilyen megoldási javaslattal is elı kell állnia vagyis az érintett minisztériumok afféle sorvezetıt kapnának arról, hogyan is kell életszerő jogszabályi környezetet teremteni. A felmérés és elemzés jövı tavasszal készül el.

Az öt legfontosabb változás a kkv-pályázatokban A kis- és középvállalkozások inspirálása érdekében, a jelenlegi gazdasági környezetet figyelembe véve az idei évben számos könnyítés vár azokra, akik elszánják magukat a pályázásra. Elsısorban az egyszerő eszközbeszerzésre vagy a komplex vállalkozásfejlesztési pályázatokra vonatkozóan a legfontosabb változások a következık. 1. Eltörölték az árbevétel-növekmény vállalásának kötelezettségét, helyette elég a dolgozói létszám megtartását vállalni. 2. A korábbi 25 százalék helyett a gazdaságfejlesztési pályázatoknál 40 százalékra (az egyebekben 35 százalékra) nıtt a felvehetı elıleg összege. 3. Megduplázták a lehívható keretek nagyságát, megemelték a projektenként elnyerhetı összeg nagyságát, valamint arányát az összköltséghez képest (ez akár 50-70 % is lehet). 4. Gyorsabb elbírálásra számíthatnak a pályázók: egyes kiírásoknál a hiánytalan beadástól számított 15. napon várható a döntés. 5. A projekt már a befogadó nyilatkozat megérkezése elıtt, a pályázat beadásától számítva megkezdhetı.


5



KKV-segítı program Zalában A korábbi évekhez hasonlóan talpon maradást segítı programokat biztosít a megye kkvi számára a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A mikrohitel program segítségével mintegy ezer munkahelyet sikerült létrehozni az elmúlt években. Az álláskeresık egyéni vállalkozásokat, betéti társaságokat tudtak alapítani, önfoglalkoztatóvá váltak, így elkerülték a munkanélküliséget. Az alapítvány 1993 óta közel kétezer mikrohitel szerzıdéskötéssel, 3,5 milliárd forint értékben folyósított hitelt zalai kis- és középvállalkozásoknak. Tavaly közel száz kérelmet bíráltak el, 467 millió forint hitelt hagytak jóvá. Idén országosan nyolcvanmilliárd forint fordítható a mikrohitel programra: ebbıl Zala megye 625 millió forinttal rendelkezik. A keretösszeg 2015-ig helyezhetı ki, a visszatörlesztett összegek pedig ismét felhasználhatók, így várhatóan minden igényt ki tudnak elégíteni. Az Új Magyarország Mikrohitel Program keretében az alapítvány 6,5 százalékos kamattal tud hitelt nyújtani a vállalkozók fejlesztési elképzeléseihez. A hitel futamideje márciustól egy évrıl három évre nıtt. Azok a vállalkozások, amelyek tartozásaik miatt nem felelnek meg a feltételeknek, kilencszázalékos kamatozású hitelre adhatnak be kérelmet. A vállalkozások nemzetközi üzleti kapcsolatait az ötszáz irodával rendelkezı Enterprise Europe Network hálózaton keresztül tudják támogatni. Az európai vállalkozókat segítı program az üzleti, innovációs nemzetközi kapcsolatokat segíti elı, valamint összehangolja a vállalkozók kutatással kapcsolatos tevékenységét. Az elmúlt év nyertes pályázatai közül a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter pályázata különösen említésre méltó. A program célja közös klaszterarculat kidolgozása, a Pannon klaszterbútor továbbfejlesztése, a minıségi klasztertermékek védjegyes minısítése. A programban regionális szakkiállítások és vásárok rendezésére is sor kerül. A határon átnyúló - osztrák, szlovén, horvát és magyar - projekt üzleti környezetre vonatkozó kiadványok készítésével, rendezvények szervezésével segíti elı a zalai vállalkozások üzletfejlesztési lehetıségeit. A kis és középvállalkozások innovációs képességeinek javítására benyújtott regionális pályázatot április végén bírálják el. Ugyancsak a hetekben lesz döntés az INNO tér-pályázatról is. Ennek célja a Nyugat-dunántúli régió innovációs képességének javítása, az innováció életminıségre gyakorolt szerepének megismertetése a lakossággal, diákokkal, hivatalokkal. A kis és középvállalkozók hete alkalmából májusban innovációs konferenciát rendeznek Zalaegerszegen, júliusban pedig a bútoripari vállalkozásoknak szerveznek szakmai tanulmányutat Észak-Olaszországba. A túrán résztvevık a faipari minısítı laboratóriumot, és a technológiai központot is megtekinthetik.

MEGÚJULÓ ENERGIA IPAR

Új biogázkazánt helyeztek üzembe Miskolcon Az orosz-ukrán gázvita kapcsán immár harmadik esztendeje vált bizonytalanná Európa gázellátása. A kiszolgáltatottság csökkentése, a biztonságos energiaellátás igénye arra ösztönzi az energiaszolgáltató társaságokat, hogy az üzembiztonság érdekében egyre nagyobb mértékben forduljanak az alternatív, valamint a megújuló energiaforrások kiaknázása felé. A kilencvenes években komoly problémát jelentett Miskolc város és a környezı települések kommunális hulladékának szakszerő elhelyezése. 2006. június 1jén Miskolcon, a Bogáncs úton bezárt Magyarország legnagyobb kommunális hulladéktelepe, ezt követıen - még 2006-ban - uniós támogatással rekultiválták. A lezárt felszín alatt a szerves anyagok bomlásából biogáz keletkezett, melynek felhasználása mind környezetvédelmi, mind gazdaságossági szempontból elınyös. 2008 tavaszán a keletkezı biogáz hasznosítására a Miskolci Hıszolgáltató Kft. 197 millió forint vissza nem térítendı támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energia Operatív program keretében. Így a beruházás közel 40%át az Európai Unió finanszírozza. A beruházás két ütemben valósul meg. Az elsı H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. C.ép. 1.em. /fax: (+36) 92 596 971 mailto: [email protected]

6



ütemben 2050 méter gázvezeték kiépítése után, a Hejıcsabai lakótelep főtımővében telepítették a biogáz égetésére alkalmas, korszerő égıvel felszerelt kazánt, amelyet január 27-én Káli Sándor polgármester ünnepélyesen üzembe helyezett. A projekt második ütemében a jelenlegi rendszer kiegészül egy villamos-energiatermelésre alkalmas gázmotorral, és a továbbiakban a gázmotorral termelt hıenergia hasznosul a távhıszolgáltatásban. A Hejıcsabai lakótelepen élık körében készített felmérés szerint környezetvédelmi szempontból a lakosság 93%-a, míg a földgáz felhasználás csökkentése szempontjából 100%-a tartotta fontosnak a biogáz felhasználását a távhıszolgáltatásban. A biogáz energia felhasználásának elsıdleges célja, a földgáz energiától való függıség csökkentése, valamint, hogy az olcsó, természeti környezetben megtalálható energia a lakosság életkörülményeit javítsa. A zöldenergia minél nagyobb arányú hasznosítása kedvezıen járul hozzá a tisztább és egészségesebb lakókörnyezethez.

VÁLSÁG

Még hónapokig tart az ipar mélyrepülése Elemzık szerint csak a második félévtıl lehet számítani a recesszió enyhülésére. Ennek oka, hogy az utóbbi hónapokban számos gyárbezárást és csoportos létszámleépítést jelentettek be. Az ipar jelenleg tapasztalt zsugorodása nem jelenti azt, hogy egész évben ilyen rossz lesz a helyzet, de rövid távon nem lehet javulásra számítani. Néhány hónap múlva azonban, amikor a jelenlegi készletek kifutnak, újra erıre kaphat az ipar, addig azonban körülbelül 20 százalékos termelés-visszaeséssel kell számolni az elızı év azonos idıszakaihoz képest. Az iparra vonatkozó adatokból arra lehet következtetni, hogy a GDP csökkenése 4 százaléknál is nagyobb lesz az elsı negyedévben. Az ipari termelés januárban az elızetes adatok alapján 22,9 százalékkal esett az elızı év azonos idıszakához viszonyítva, munkanaphatástól megtisztítva 21 százalékkal csökkent a KSH pénteki jelentése szerint. Az elızı hónaphoz képest a termelés 2,5 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaptényezıvel is kiigazított adatok alapján. A jelenlegi adatokból is egyértelmő, hogy lejtmenetben van az ágazat. Mivel decemberben a válság miatt sok üzemben elırehozták és/vagy meghosszabbították a karácsonyi leállást, nehéz volt megjósolni, hogy januárra hogyan áll vissza a termelés. Az ukrán gáz szállításának januári leállása is szerepet játszik az ipar januári teljesítményében, de Magyarországot ez közel sem érintette olyan mértékben, mint más államokat. 20 százalék körüli visszaesésre lehet számítani a következı hónapokban, a második félévben azonban elkezdıdhet a lassú, elsısorban az autóipar által vezérelt kilábalás az eurózónában. Kérdéses, hogy ez mennyire érezteti majd a hatását Magyarországon, de Csehországban például a Skoda autógyár már február végén vissza tudott térni a rendes munkahétre. Decemberben akár már pozitívba is fordulhat az ipari termelés év/éves adata, ennek elsısorban bázisokai vannak, hiszen a tavaly decemberi bázis annyira gyenge, hogy "könnyő lesz túlszárnyalni". Az elemzı szerint az, hogy 2008 decemberéhez képest 2,5 százalékkal emelkedett januárban az ipari termelés annak köszönhetı, hogy a karácsonyi leállás után nagyjából visszaállt a termelés az azt megelızı szintre. Ha a termelés teljes kapacitással állt volna vissza, akkor decemberhez képest mintegy 15 százalékkal kellett volna bıvülnie az iparnak januárban.

Hogyan éljük túl a recessziót? A csökkenı gazdasági teljesítmény miatt nı a munkanélküliség, s csökkenhet a fizetések vásárlóértéke is. Ha a recesszió elhúzódik, a lehangoló depresszió szóval illetjük, amibıl sejthetı, hogy egy hosszabban elnyúló depresszió legalábbis katasztrofális gazdasági-társadalmi hatásokat jelent. Egyes ágazatokat elsıdlegesen érint a válság, más ágazatokat a továbbgyőrőzı hatások befolyásolnak negatívan. Az H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. C.ép. 1.em. /fax: (+36) 92 596 971 mailto: [email protected]

7



állami alkalmazottak vannak a legnagyobb biztonságban, az állam állítólag nem tervez leépítéseket, viszont komoly reálbér-csökkenéssel kell szembenézniük. Korábban a szakértık az export lassulására és a hitelfeltételek szigorodására számítottak, ezzel szemben majdnem bedılt a forint, tömegesek az elbocsátások, s jól mőködı cégek sem kapnak hitelt. A recesszió és a különösen a depresszió elsı számú szabálya: azok élik túl, akiknek tartalékaik vannak, legyenek azok cégek vagy magánszemélyek. Elsı tennivaló: vésztartalékot kell képezni. A vésztartalékhoz csak a jövedelem elvesztése, vagy nem várt szerencsétlenség esetén szabad nyúlni, s nem szabad például új autó vásárlására költeni. Ám még mindig könnyebb viszonylag kényelmes helyzetben takarékoskodni, mint pénz nélkül lenni, ha „beüt a krach”. Igaz, "álláskeresési járadék" jár, de csak legfeljebb kilenc hónapig, ha sikerül egy év munkaviszonyt igazolni az elmúlt négy évre nézve. Az összeg szerény egyébként, az elsı 3 hónapban csak a bér 60 százaléka, legfeljebb a minimálbér 120 százaléka (2008-ban 69 ezer forint), utána 6 hónapig már csak a minimálbér 60 százaléka jár. Aki az elmúlt négy évrıl egy egész évet nem, de 200 napot igazolni tud, az kaphat "álláskeresési segélyt", ami a minimálbér 40 százaléka.Néhány spórolási ötlet: lehetıleg mindig otthon együnk, ne vásároljunk büfében, ne menjünk étterembe, autó helyett használjunk tömegközlekedést, keressük meg interneten a legolcsóbb biztosításokat – ne csak a kötelezınél. Vásároljunk a hipermarketben sajátmárkás termékeket, vegyünk árukat másodkézbıl. A magas kamatú hitelkártya és folyószámlahitelektıl mindenképp igyekezzünk megszabadulni. Egy-két milliót a lakáshitelbıl nem biztos, hogy érdemes elıtörleszteni, inkább növeljük vele a vésztartalékunkat – már ha olyan kedvezı helyzetben vagyunk, hogy ilyen lehetıségek között dönthetünk. Próbáljuk meg növelni a jövedelmünket. Ha van szabad szobánk, adjuk ki albérletbe. Ha tehetjük, vállaljunk mellékállást. Mindemellett persze ne vállaljuk túl magunkat, vigyázzunk magunkra, egészségünkre, ırizzünk meg munkakedvünket és munkaképességünket. Próbáljunk meg jövedelem-kiesési biztosítást kötni. Vigyázzunk a munkánkra, s igyekezzünk úgy helyezkedni, ha erre lehetıségünk van, hogy profitábilis projekteken dolgozhassunk – így kevesebb az esélyünk, hogy leépítés áldozatául esünk. S persze reménykedjünk, hogy valójában csak egy enyhébb recessziós folyamat lesz Magyarországon.

EGYÉB

Magyarország 100 csodája: százrészes rádiós sorozat A Radio Q 99.5 bemutatta a mai Magyarország 100 legsikeresebb fejlesztését, találmányát, újítását. Azokat, amelyeket, lehet, hogy ismer már az egész világ, viszont kevesen tudják, hogy a siker hátterében egy magyar fejlesztés áll. A mősor arra is keresi a választ, hogy miként jöttek létre ezek a nagy figyelmet keltı eredmények, milyen utat járt be az ötlet a megvalósításig. Kik segíthetik, és milyen tényezık gátolják ma a magyar fejlesztıket? A mősor szerkesztıi, munkatársai kíváncsiak a motivációkra és a választásokra, az emberi tényezıkre, tehát magára a fejlesztıre, az emberre, a feltalálóra. Bánki Donát, Kandó Kálmán, Neumann János, Puskás Tivadar, Richter Gedeon, Teller Ede… Sokszor emlékezünk legendás elıdökre, de kik az utódaik? Melyek a múlt évek legmeghatározóbb és legérdekesebb magyar fejlesztései? Mennyire versenyképes a magyar innováció? Honnan jövünk és hová tartunk? A 100 csoda egy egész éves programsorozat, ma kezdıdik a 100 részes rádiós sorozattal a Budapesten és vonzáskörzetében hallgatható Radio Q 99.5 mősorán; ezzel egyidejőleg internetportál is nyílt. A fejlesztéseket a késıbbiekben önálló televíziós mősor és kiállítás is bemutatja. A programsorozatot gála zárja az év végén. A honlap látogatói pedig eldöntik, melyik fejlesztés nyeri a 100csoda-díjat.


8

HÍRLEVÉL I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI

Recommend Documents