A M AGYA ROR SZ ÁGI METODISTA EGY H Á Z PÉCSI KÖR Z ETE
HÍRLEV ÉL XX. évfolyam 7. szám
2016. július
„Az Úr így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted az Úr nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok.” II. Mózes 33:19
Évi Jelige „Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket.” Ézsaiás 66:13 Eg yházunk 2016. Évi Jeligéje: „Szedjük össze erőinket! Az Úr pedig tegye azt, amit jónak lát!” II. Sámuel 10,12 Te r v e z e t t j ú l i u s i p r o g r a m j a i n k : 3.-án, vasárnap: Az úrvacsorai közösség áldásai 1. rész: Az úrvacsora, mint emlékezés (1 Kor 11,23-26)- úrvacsorai istentisztelet 6.-10.-ig Balatonszemesen Családi tábor 7.-én, csütörtökön a táborban 19 órától pé- csi est! 10.-én, vasárnap: A hit nyugalma és cselek- vése (Jakab 2,14-26) 17.-én, vasárnap: Nyugtalanság, aggodalmaskodás (Mt 6,25-34) 24.-én, vasárnap: Az úrvacsorai közösség áldásai 2. rész: Az úrvacsora, mint közösség (Jn 17,20-23) 30.-én szombaton Hajléktalan szolgálat. 31.-én, vasárnap: Az úrvacsorai közösség áldásai 3. rész: Az úrva- csora gyógyít (Ézs 53,5) + közösségi beszélgetés az úrvacsoráról Rendszeres programjaink: Szerdán 17 órakor bibliaórát tartunk Hidason, Csütörtökön 17 óra 30 perckor házicsoport van (változó helyszínnel) 19 órakor ifjúsági óra van Vasárnap 1000 órakor istentisztelet van Pécsett, 1500 órakor Hidason Első vasárnapokon Úrvacsorai istentisztelet van. Minden harmadik vasárnap Siklóson 1800 órakor istentisztele- tünk van az evangélikus imaházban. Az esetenkénti időpontváltozásokról lelkészünknél lehet érdeklődni.
2
Születésnaposoknak Urunk, óvj meg attól, hogy az életünket hamis reménységekre alapozzuk. Add, hogy minden emberi dolgunkba vetett reménységünket körülfogja, felülírja a beléd vetett reménység. Őrizz meg attól, hogy utolsó előtti célok utolsókká váljanak. Segíts benned reménykednünk. S . To a s p e r n Kívánjuk, hogy tapasztalják meg ezt a mindennapjaikban! A megáldás áldásai Lelkigondozás Szinte minden istentisztelet - a népegyházaké mindenesetben - a Bibliában ránk hagyományozott legősibb áldásmondással, az ároni áldással fejeződik be. Nagyon régóta már nem csak az istentiszteleteken hangzik ez el. Mi áll ezen áldásforma mögött? Gudrun Siebert kórházi lelkigondozó beszámol arról, hogy mit jelent az áldás, és milyen módon segíti őt munkája során. Kórházi lelkigondozói teendőim részét képezi az istentiszteletek és áhítatok tartásán kívül a páciensek meglátogatása is. Egy páciens szeretne velem beszélgetni. Tüdőrák volt a diagnózis, amit közöltek vele. Gúnyolódik az egyházon, amelyből már régen kilépett... Aztán nagyon élesen kérdezi: „Ön, mint lelkigondozó ugyan mit tud ajánlani nekem?” Felajánlom neki, hogy megáldom. Elmagyarázom neki az ároni áldást (IV. Mózes 6:22-27), és azt, hogy az áldásmondás alatt rá fogom tenni kezeimet. Beleegyezik. Amikor néhány nap múlva újra meglátogatom, nem gúnyolódik többé. Azt mondja: „Az áldás jót tett nekem.” Sok dolog felett elgondolkodott. Egy későbbi látogatás során, már ő kérte az áldást. Az áldás mindent tartalmaz. Hálás vagyok azért, hogy a Biblia többször szólít fel bennünket az áldás kimondására. Ugyanis a súlyos betegek és a haldoklók nem találnak megfelelő szavakat. Nem mindig egyértelmű, hogy miért kellene imádkozni: gyógyulásért, vagy a gyors halálért? Az azonban fontos, hogy az
3
emberek kapcsolatba kerüljenek Istennel. Ez esetben aztán az áldásban minden szó megtalálható, amely fontos. Az áldásban minden benne van. Ez nem csak betegekre érvényes, mert minden embernek szüksége van Isten áldására. Egyáltalán mi az áldás? A latinban a „signare” szó jelentése „valami jelzést tenni valahová, szignálni”. A szignált dolgok érvényesek, néha nagyon értékesek is. Ha Isten megáld, szignál minket, jelt ad nekünk, akkor az azt fejezi ki, hogy hozzá tartozunk, és végtelenül értékesek vagyunk. A legismertebb áldás az ároni áldás. Áron (magyarul: a megvilágosult) Mózes testvére és „szóvivője” volt. Róla első ízben a II. Mózes 4:14-ben olvasunk. Ő volt Izrael népének első főpapja, és azt a feladatot kapta, hogy áldja meg a népet. Ennek az áldásnak három mondata van. 1. Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Az áldás nem egy magától értendő dolog, amit megigényelhetünk, vagy kikényszeríthetünk. Az áldás Istennek adománya, ami felett mi nem rendelkezhetünk. Az embernek itt csak közvetítő szerepe van. Amikor Isten Áront és a papokat áldásmondással bízza meg, akkor ők ezzel egy kívánságot juttatnak kifejezésre: Az Úr áldjon és őrizzen meg téged... Az áldást adó az Isten, aki az is marad, és aki ezt szívesen teszi. Az Ószövetségben az áldás megnyilvánulását egy nagy nyájban, a jólétben, sok gyerekben, a hétköznapok kézzel fogható dolgaiban látták. Az áldás azonban ennél sokkal több. Az áldás igazi dimenziója (mértéke) az Istentől való béke, az a személyes bizonyosság: Isten közel van hozzám. A megáldásnál kézrátételt alkalmaznak, közvetlenül az egyénre, vagy istentiszteleten feltartott kezekkel mindenkire vonatkozóan. Ez az Isten jelenlétével való érintkezés jele. Ezen kívül meg kell hallanom. Szóban kell elfogadnom az adományozást. Mert a szavaknak ereje van. Negatív értelemben is ismerjük ezt: egy rosszindulatú szó hatása évekig tarthat és végezhet rombolást az emberben. Ha egy gyereknek azt mondjuk: „belőled sosem lesz semmi”, akkor ennek a gyereknek nagyon nehéz dolga lehet! De nekünk áldó szavakat kell mondanunk. Jézus azonban még tovább megy, amikor a Hegyi beszédben azt mondja: „Áldjátok azokat, akik átkoznak titeket (Máté 5:44). Hasonlóan fogalmaz Pál a Róma 12:14-ben.
4
Az „annak ellenére-erő” Az áldásban pozitív erővel rendelkező szó érvényesül bennünk, közben maga az élő Isten érint meg bennünket. Azt vesszük észre, hogy olyasvalami hat bennünk, amit mi magunk nem tudnánk létre hozni. Így örömünk van sok csalódás dacára is. Így szilárdan ragaszkodunk Istenbe vetett bizalmunkhoz az emberi hiányosságok ellenére is. Isten áldása és ereje egy „annak ellenére” erő. Ezzel az erővel nem mi magunkból adódóan rendelkezünk. Ezzel Isten ajándékoz meg minket. Sohasem késő Ahogy Isten cselekszik az adott ígérete által, azt a második példa mutatja meg: egy női páciens kéri, hogy úrvacsorát szeretne venni. Ezt megelőzően felteszem a kérdést, hogy van-e még valaki, akivel közösen ünnepelhetnénk meg az úrvacsorát? A hölgy megkérdezi a nővérét, először azt mondja, nem vállalja, de aztán hagyta magát rábeszélni. Az úrvacsora során először néhány gúnyos szót ejtett az egyházról, amit azonban ki tudtam védeni. Az úrvacsorát egy egyszerű liturgia szerint ünnepeljük meg: „Krisztus teste érted megtöretve, Krisztus vére érted kiontva.” A végén megkérdem, hogy mondhatok-e áldást felettük. A következő napon találkozom a páciens nővérével - egy 80 éves hölggyel - a kórház folyosóján. Túláradóan köszöni meg az úrvacsorát. Ezután még egyszer meglátogatom a beteget. Lelkesen meséli: „Testvérem a konfirmációja óta nem volt templomban. Mindig csak gúnyolódott. De tegnap az úrvacsora és az áldás után azt mondta: „Úgy gondolom mégis ismét el kell mennem a templomba, és ismét el kell kezdenem imádkozni.”” 2. Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Jót tesz nekünk, ha nekünk szól valakinek a ragyogása. És megsebez az, ha ignorálnak minket. Ha valami csodálatos dolgot élünk át, és mesélünk róla, ragyognak a szemeink. És a gyerekek azért tudnak olyan ragyogóan mosolyogni, mert a felnőttek előtte rájuk néztek, és rájuk mosolyogtak. A kisgyermekeknek különösen fontos a hozzájuk fordulás, és a szülők arca. Ha ez már az embereknél így van, mennyire inkább Istennél. Urunk ragyogó szemekkel szeretne ránk tekinteni. Tudhatom, hogy Isten hogy viszonyul hozzánk? De: Tudható egyáltalán, hogy Isten hogy tekint az életünkre, és hogy viszonyul hozzánk? Sok ember kísérli meg azt, hogy a sorsából olvassa ki: mit gondol rólunk Isten. Ha szerencsétlenség, betegség, munkanélküliség
5
éri őket, akkor úgy érzik, hogy Isten elfordult tőlük. Ha jól megy soruk, akkor úgy gondolják, hogy Isten elégedett velük. Ellenben, ha Isten megáld, nem mindig teljesednek be a kívánságaink. Áldani azt jelenti: Isten közel van hozzád, figyelemmel kísér téged, gondot visel rád, és gondoskodik rólad - akkor is, ha azt saját módján, és saját időpontjában teszi. És az ő kegyelmét sohasem érdem alapján adja. Valószínű, csak utólag - ha egyáltalán - vagyunk abban a helyzetben, hogy Isten tetteit megértsük. Ellenben igaz az, hogy: Isten olyan nagy, hogy negatív életjelek esetén is tud velünk pozitívan bánni! 3. Fordítsa feléd orcáját az Út, és adjon neked békességet! Minden, ami ebben az áldásmondásban található a békességben csúcsosodik ki. Ezért szól úgy az áldásmondás: „és adjon néked békességet!” Mert mi magunk nem rendelkezünk vele, különösen a szívünkben nincs meg. Itt más dolgok találhatóak: gyűlölet, félelem, sértések emlékének melengetése, irigység, féltékenység és harag. Ezeket csak Isten békéje által lehet legyőzni. Ez a golgotai keresztből fakad. Itt valósul meg Isten és az ember közti kibékülés. És ez több, mint az ószövetségi Shalom. Az áldás mindenkinek jót tesz. Így hallgassuk meg az áldás szavait, amelyeket mások számára is tovább adhatunk. Szabad másokat megáldanunk - és ezt tegyük is meg! - szavakkal, gesztusokkal, néha talán csendben kissé felemelt kezekkel. Mert az Isten áldása mindenkinek jót tesz. Gudrun Siebert klinik ai lelkigondozó, az (e va ng e l i k á l) Né m e t köz ös sé gi - Di a n kon is sz a Szövetség tüdőklinik áján Hemerben (Iserlohn We s t fa l e n) - For dí t o t ta S c h au e r m a n n H e n r i k Békességben élni Ha békességben élünk, akkor az nem a véletlen műve. Minden nap adódik valami, ami miatt bosszankodhatunk, megsértődhetünk, vagy aggódhatunk. Az élet mindig hoz dolgokat. Bizonyos emberek az idegeidre mennek. Váratlan számlák jönnek. Egy családtag bekerül a kórházba. Ha arra vársz, hogy minden körülményed megoldódjon, mielőtt abbahagyod az aggódást, hogy végre békességed legyen, akkor életed végéig várhatsz. Isten soha nem ígérte, hogy meg fog őrizni minket minden ne-
6
hézségtől. Nem mondta, hogy nem lesznek viharok az életünkben. Azt azonban megígérte, hogy a viharok közepette békességet fog adni nekünk. Ő ezt „minden értelmet meghaladó békesség”-nek hívja. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, ami körülöttünk zajlik, nekünk mégis békességünk van. „Az orvos diagnózisa nem túl kecsegtető, de nem aggódom. Tudom, hogy Isten a tenyerébe vésett.” „Nem kaptam meg az előléptetést, amiért annyit dolgoztam, de nem vagyok ideges. Tudom, hogy Isten valami jobbat tartogat a számomra.” A kollégám bántó dolgokat mondott nekem, de nem fogok megsértődni. Isten az én szószólóm és védelmezőm. Ő vívja a csatáimat.” Meg kell védenünk a békességünket. Nem arra lettünk teremtve, hogy folyamatos aggódásban, ingerültségben, állandó feszültségben éljünk. Pont erre megy rá sokaknak az egészsége. Nem tudnak éjszaka aludni, nem tudják megemészteni a táplálékot, gyomorfekélyt kapnak. Az elméjük soha nem tud megpihenni. Mindent próbálnak megoldani, aggódnak az egészségük miatt, idegesek a munkájuk miatt, vagy a forgalom miatt stresszelnek. Az elménknek szüksége van arra, hogy néha kikapcsoljon és megpihenjen. Azt mondja a Biblia, hogy „minden gondotokat Őreá vessétek”. Meg kell tanulnod Istennek átadni minden problémát. Nem arra lettél tervezve, hogy nehéz terhet cipelj. Frusztrálni fog. Itt a kulcs: amikor nyugszol, Isten munkálkodik, de amikor te munkálkodsz, Isten nyugszik. Ha megpróbálsz Istent játszani, akkor Isten félreáll és így szól: „Oké, akkor te oldod meg ezt a problémát. Amíg te a kezedben tartod a dolgokat, én pihenek egyet.” De ha visszatérsz a békesség helyére, és ezt mondod: „Istenem, bízom Benned. Az életem a Te kezedben van. Nem fogok aggodalmaskodni. Nem fogok stresszelni. Nálad már készen van a megoldás. Elcsendesedek és elismerem, hogy Te vagy az Isten” (Zsoltárok 46:11), akkor Isten elkezd munkálkodni, te pedig élvezheted a békességet! „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.” (Zsoltárok 55:22) „Add át az Örökkévalónak, ami túl nehéz, majd ő gondodat viseli! Nem engedi, hogy az igaz vereséget szenvedjen.” (Zsoltárok 55:22) Joel Osteen
7
A békesség Egy festőt egyszer arra kértek, rajzolja le a békességet. A feladat egyszerűnek látszott, s ő nyomban neki is látott. Rajzolt tengert, széltől mentesen, rajta egy hajót, mely állt csöndesen. Utasa mind lusta álomba merült... s a kép összegyűrve a szemétre került. Nem békesség volt a papíron, hanem szélcsend és unalom. Aztán újabb rajzba kezdett, s egy szundító öreg bácsit festett. De békességet nem ábrázolt ez sem, nekiállt hát, hogy tovább keressen. Rajzolt virágot, csöndes téli tájat, békésen legelésző birkanyájat... A papírkosár lassan tele lett, s közben be is esteledett. Ám az este sem volt békés, messziről hallatszott a mennydörgés. Vihar közeledett, az ég rengett, a festő az ablaknál töprengett. Nézte a szélben sodródó leveleket, a villámokat, mik átjárták az eget. A ház előtti tölgy recsegve hajlongott, kövér esőcseppek verték az ablakot. A festő nem tudta, tovább hogyan legyen, Istent kérte hát, hogy csodát tegyen. Tekintete ekkor ismét a fára esett, s ott meglátta, amit egész nap keresett. A fa egyik vastag benső ágán, úgy a fának szíve táján, a viharról szinte mit sem sejtve, ült egy madár, fejét szárnya alá rejtve. Nyugodtan aludt, miközben zengett az ég. Ez hát az igazi békesség.
8
„Uram, te megmutattad békességedet!” - szólt a festő, és nem tévedett. Csodálatos isteni békesség ez, mit a viharban alvó madár jelképez. A világ legyen bármily nyugtalan, ha szívünkben Isten békessége van. Ő minden gondot vállára vesz, s bennünket szabaddá, békéssé tesz. Az Ő békessége tökéletes, minden félelemtől mentes. Nekünk szánja ezt a békességet, s tőlünk csak egyet kér: engedelmességet.
Sé k Gusz táv
„Eg y regény is nyithat ajtót Isten felé” Beszélgetés Francine Rivers írónővel Most már talán hivatalosan is kijelenthetem: Francine Rivers nagy valószínűséggel egyike azon személyeknek, akiknek a legtöbb álmatlan éjszakát köszönhetem. Emlékszem arra az estére, amikor még középiskolásként hajnalba nyúlóan bújtam a könyvét, mert képtelen voltam addig lehunyni a szemem, amíg Angel sorsának jobbra fordulásáról meg nem bizonyosodtam. Aztán néhány év múlva már azon kaptam magam, hogy azért virrasztok a Megváltó szeretet lapjai felett, mert - a határidő fenyegető mumusától rettegve - a regény új fordításának szerkesztésén dolgozom. Ezek után csakis megtiszteltetésnek vehetem, hogy a következő interjú erejéig személyesen is kapcsolatba kerülhettem Francine-nel. Ön az egyik legismertebb keresztény írónő a világon. A könyveit olvasva olyan érzésünk támad, hogy bizonyára ilyen közegben nevelkedett. Gyermekként a szüleim minden áldott héten elvittek bennünket a templomba. Az édesapám presbiter volt, míg édesanyám diakonisszaként szolgált a gyülekezetben, tehát mindig végeztek valamilyen szolgálatot. A nyugdíjba vonulásukat követően pedig még inkább megerősödött ilyen irányú elkötelezettségük, hiszen rengeteg idejük felszabadult. Ez azt is jelentette, hogy már nagyon fiatalon hallottam Jézusról, ennek ellenére még nem váltam igazi követőjévé. A gyülekezet szokásainak megfelelően
9
tizenkét éves koromban konfirmáltam, aláírtam egy hitvallást, sőt kaptam egy Bibliát is. Amikor elköltöztem otthonról a főiskolai évek alatt, a templomba járást is magam mögött hagytam, és elutasítottam a tanítások nagy részét is. A férjem, Rick sem volt hívő, amikor összeházasodtunk. Egy dolgot viszont megtanultam az évek során: hatalmas különbség van aközött, hogy tudjuk, kicsoda Isten, illetve hogy valóban ismerjük őt. A harmincas éveim végén adtam át teljesen az életem Jézusnak. Már fiatalkorom óta Megváltóként tekintettem rá, ám csupán a döntésemet követően vált valóban az Istenemmé. Ekkor kezdődött el a változás - és azóta is tart, ahogyan Isten ezt mindnyájunknak megígérte. Dolgozó nőként több szerepet is betöltött az évek során: feleségként, anyaként és íróként egyaránt meg kellett állnia a helyét. Hogyan sikerül összeegyeztetni ezeket a szerepeket a mindennapok forgatagában? A gyermekeim már mind felnőttek, és saját családot alapítottak, így most csupán Franny nagyiként kell helytállnom. Amikor írni kezdtem, a gyermekeim még nagyon kicsik voltak. Munka közben magam körül tartottam őket: a legkisebb egy bölcsőben feküdt az írógép mögött (akkor még, ugye, azt használtunk), a középső egy fémasztal alsó fiókjában szundikált, míg a legidősebb egy járókában játszott. Ahogy növekedtek, különböző játékokat szereztem be nekik. Az álmaikról faggattam őket, és kérdéseket tettem fel nekik, miközben szorgalmasan legépeltem mindent. Ennek köszönhetően elkezdték kiszínezni a történeteket, s ezeket én rendre összegyűjtöttem. Így legalább volt némi fogalmuk arról, mivel foglalkozik az édesanyjuk… Ez még a karrierem kezdetén volt, mielőtt keresztény lettem, ekkor történelmi szerelmes regények írásával foglalkoztam. A megtérésemet követően azonban megváltoztak az írásaim is, és megszületett a Megváltó szeretet. Elkezdtem tanítani a gyermekeimet imádkozni, történeteket olvastam fel nekik a Bibliából, és folyamatosan beszélgettünk arról, hogy Isten szava miként szólíthat meg bennünket saját világunkban. Mindezt abban a reményben tettem, hogy egyszer majd ők is hitre jutnak, és Jézus követőjévé válnak. Fájó sebek – gyógyító történetek Az ártatlanság gyermeke című regényének legújabb fordítása néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Harmat Kiadó gondozásában. Több helyen is utalt arra, hogy a történet személyes élményen alapul.
10
Ez valóban így van. Amikor főiskolás lettem, teljesen bedőltem a ’60as évek hazugságainak, elsősorban a „szabad szerelem” mozgalmának. Ez az életforma rengeteg lelki sérüléssel járt, végül teherbe estem, és az abortusz mellett döntöttem. Az elhatározásom aztán hosszú évekig kísértett, és nagyban befolyásolta a férjemhez, Rickhez fűződő kapcsolatomat is, aki nem volt mellettem azokban az években, így a döntésembe sem szólhatott bele. Amikor Rickkel az első gyermekünket vártuk, hihetetlen boldogságot éreztünk. Annyira izgatottak voltunk, hiszen tudtuk, nemsokára egy új élet érkezik hozzánk, és alig vártuk, hogy a karunkban tarthassuk. Sajnos azonban elvetéltem… Mi volt a különbség a két eset között? Ez volt az a pillanat, amikor szembesültem az igazsággal: semmi. Mindkettő egy gyermek volt. Az abortuszklinikán azzal biztatják a nőket, hogy ez csak egy „magzat” vagy „magzatkezdemény”, de az igazság az, hogy már a fogantatás pillanatától kezdve egy emberi életről van szó. Éveken keresztül szenvedtem az abortuszomat követő bűntudattól és szégyentől, főleg akkor, amikor két sikeres szülés között ismét átestem egy vetélésen. Tévesen azt gondoltam, hogy Isten így akar büntetni a múltban elkövetett hibáimért; ma már tudom, hogy egy abortuszon átesett nőnél igen gyakoriak később a spontán vetélések. A megtérésemet követően is ragaszkodtam a szégyenemhez, Isten azonban folyamatosan biztatott arra, hogy merjek erről a témáról írni. Amikor - hosszas lelki küzdelmet követően - végül beadtam a derekam, ráébredtem, hogy a megerőszakolás súlyos problémájával is foglalkoznom kell. Az ártatlanság gyermekének minden egyes szereplője valamilyen módon kapcsolatba kerül az abortusszal. Hannah küzdelme az én személyes tapasztalataimon alapul, Evie sorsa pedig az édesanyám történetét mutatja be, aki orvosi utasításra esett át a beavatkozáson, amikor a tüdőbaja kiújult. Hannah férjének, Dougnak azokkal a problémákkal kellett szembenéznie, melyeken Rick is keresztülment mellettem, egy poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő feleség mellett. Találkoztam olyanokkal is, akik Dynah-t testesítik meg - erőszakot átélt nőkkel, akik teherbe estek, mégis az életet választották. Ez egy rendkívül személyes könyv: Isten az írás folyamatát használta fel arra, hogy személyes gyógyulást hozzon nekem és a férjemnek - és persze sokan másoknak is. „Arról írok, amivel nekem is meg kell küzdenem” Meg tudna osztani néhány kulisszatitkot a magyar olvasókkal? Hogyan kezd bele egy könyv megírásába, és honnan tudja, hogy elkészült?
11
A könyveim mindig olyan kérdésekkel, vagy témákkal kezdődnek, melyekkel a saját életemben is meg kell küzdenem. Ilyenkor különböző karaktereket képzelek el, akik eljátsszák, vagy kimondják az egyes nézőpontokat. Az én feladatom íróként az, hogy a felmerülő lehetőségek között megtaláljam Isten elképzelését. Egyedül nála van ugyanis a válasz minden bennünk lévő kérdésre és minden szituációra, amellyel szembe kell néznünk. Isten ott jön elénk, ahol éppen vagyunk, és személyesen beszél hozzánk Igéje által, megmutatva nekünk az utat, amelyen járnunk kell. Végül onnan tudom, hogy egy könyv elkészült, ha a kérdésre adott válasz világosan kirajzolódik előttem. Van olyan téma, amelyről egy nap feltétlenül írni szeretne? Minden témát fontosnak tartok, amelyről tudom, hogy Istentől érkezik. Minden felmerülő kérdés, amely gyötör engem, egyben lehetőséget és áldást is jelent arra, hogy közelebb kerüljek hozzá. Egyetért-e ezzel a megállapítással: az írás egy olyan készség, amely gyakorlással megtanulható? Igen, teljesen egyetértek. Még mindig „tanulóként” tekintek magamra, aki továbbra is ismerkedik az írás mesterségével és fogásaival. Éppen ezért igyekszem analitikusan olvasni. Minden egyes kézbe vett könyv utazást is jelent valakinek az elméjébe; hogy miként gondolkodnak mások, mi a fontos számukra, illetve hogyan fejezik ki önmagukat. Törekszem arra, hogy sokféle műfajt olvassak, regényt, ismeretterjesztő irodalmat, a világi és keresztény piacról egyaránt. Az írók azért nyitják ki mások műveit, hogy informálódjanak és formálódjanak, ennek köszönhetően pedig növeljék saját tudásukat és írói képességeiket. Minden könyv valamilyen tanulsággal szolgál, ennek ellenére a Biblia jelenti számomra a legfontosabb olvasmányt. Igyekszem kitartóan és szorgalmasan tanulmányozni Isten Igéjét, ugyanis szeretném, ha nemcsak informálna, hanem teljesen át is formálna - nem csupán íróként, hanem Isten alkotásaként: hitben járó nőként. A szavak helyett a tettek beszélnek Az írás mellett pedig újabb feladatok várnak Önre, hiszen Az utolsó bűnevőt követően most a Megváltó szeretetből is film készül. Ez utóbbi megfilmesítése szépen halad előre, most éppen a szövegkönyv átdolgozásánál tartunk. Mihelyt megszületik a végső változat, a társaság határozni fog a rendezőről és a főszereplőkről, ezt követően pedig elkezdődik a megvalósítás érdemi része. Ez egy rendkívül hosszú
12
és érdekes folyamat, és szüntelenül imádkozom azért, hogy ha valóban megszületik ez a film, akkor hű legyen az eredeti történethez, és Isten dicsőségét szolgálja. A produkció elkészítésén dolgozó társaság, a Cantinas fő törekvése is az, hogy megmutassák a nézőknek, milyen formát ölthet a krisztusi szeretet. Az Egy hang a szélben (A Voice in the Wind) című regénye ősszel jelenik meg először Magyarországon. Hogyan ajánlaná a magyar olvasóknak? A következő kérdés késztetett a regény megírására: hogyan osszam meg a hitemet nem hívő családtagjaimmal, vagy barátaimmal, akik Jézus Krisztus nevét csupán átkozódásaik során veszik a szájukra, és egyáltalán nem hozza őket lázba a Biblia olvasása? Én személy szerint a következő dolgot tanultam meg Hadassah történetéből: nem a szavaink, hanem a tetteink vannak hatással mások életére. Ahogy az emberek tanulmányoznak és megfigyelnek minket, éhezni és szomjazni kezdenek az igazságra, és végül kérdések sorát teszik fel. Hogyan lehet békességünk a legnagyobb vihar közepette is? Hogyan tudjuk elviselni az igazságtalanságot, és honnan kapjuk az erőt, hogy képesek legyünk továbbra is örülni az életnek? Miért szerethetjük még azokat is, akik gyűlölnek bennünket? Ez lehetőséget ad nekünk arra, hogy Jézusról beszéljünk nekik. Egy kitalált történet sohasem helyettesítheti Isten valóságos szavát, ám hidat képezhet felé. Ez a regény azért született meg, hogy bátorítsam a hívőket, illetve egy eszközt is jelent ahhoz, hogy elérjünk általa másokat. Ha valaki elutasítja ugyan a Biblia olvasását, attól még egy regény ajtót nyithat a számunkra, hogy megosszuk vele a Krisztusba vetett hitünket. Végül áruljon el nekünk még egy titkot: a regényeiben szereplő hősök közül ki áll a legközelebb a szívéhez? Hadassah, az Egy hang a szélben hősnője. Ő pontosan olyan keresztény, amilyen én is lenni szeretnék. Győr i A n n a - Fa m i ly 2 015/2. Rejtett áldások Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott. (Róm 8,28) Több hónapos halogatás után elmentem a bőrgyógyászhoz, hogy vizsgálja meg a karomon lévő gyanús anyajegyet. Meglepetésemre az orvos
13
mintát akart venni a bőrömön lévő másik foltból, amivel én egyáltalán nem is foglalkoztam. Amikor megjött az eredmény, nem az első, hanem a második helyen korai szakaszban lévő melanómát - a bőrrák egy halálos formáját - diagnosztizáltak. Hála Istennek, felfedezték a problémát, amikor még kezelni lehetett, és mielőtt elterjedt volna a testem más részein is. Imádkoztam az első anyajegy megjelenésekor, hogy múljon el orvosi beavatkozás nélkül. Ha Isten meghallgatta volna imádságomat, a második anyajegy felfedezetlen maradt volna. Az eredmény végzetes lehetett volna. Gyakran a nehéz vagy kihívást jelentő körülmények megszűnéséért imádkozunk, és csalódottak vagyunk, ha nem múlnak el. Ehelyett hálát adhatnánk Istennek, hogy a nehéz helyzetekből is jót hoz elő. Az eredmény még kedvezőbb lehet, mint látjuk, vagy elképzeljük. Isten szeretetében és védelmében élünk akkor is, ha nem vagyunk tudatában a problémánknak. Drága Istenünk! Köszönjük, hogy túllátsz az imádságainkon, és hogy negatív körülményeinket is arra használod, hogy nagyobb jót hozz ki belőlük. Ámen. Isten áldásokat hozhat elő a nehéz körülményeinkből is. El a ine L . Br idge (Ohio, USA) Barackos láda Egy tanár, minden diákjának azt a feladatot adta fel a következő hétre, hogy vegyenek egy karton dobozt, és az elkövetkező héten minden egyes személyért, aki bosszúságot okoz nekik, akiket nem szívlelnek, és akiknek nem tudnak megbocsátani, tegyenek be a ládikóba egy barackot, melyre tegyenek egy címkét is az illető személy nevével. Egy héten keresztül ezt a ládikót a hallgatóknak magukkal kellett cipelniük állandóan, otthonukba, az autójukba, az órákra, még éjszaka is ágyuk mellé kellett helyezniük azt. A hallgatóknak szórakoztatónak tűnt az elején a feladat, és mindan�nyian buzgón írták a neveket, melyek gyermekkoruktól kezdve eszükbe ötlöttek. Ezután, lassan-lassan, amint múltak a napok, a hallgatók újabb neveket írtak a listára, olyan emberek neveit akikkel naponta találkoztak, és úgy tűnt, megbocsáthatatlanul viselkedtek velük szemben... Feltűnt nekik időközben, hogy a ládikó egyre súlyosabbá válik. A hét elején be-
14
letett barackok kezdtek ragacsos masszává rothadni, elviselhetetlen bűzt árasztva, és a rothadás gyorsan átterjedt a többi barackra is. Nehéz problémát okozott az is, hogy kötelesek voltak állandóan magukkal hordani ezt, vigyázzanak arra, nehogy az üzletekben, az autóbuszban, az étteremben, találkozón, ebédlőben, fürdőben felejtsék azt, főképp, mert minden egyes hallgató neve és lakcíme, valamint a kísérlet témája rá volt írva a ládikóra. Ráadásul, a kartondoboz is kezdett szétbomlani, siralmas állapotba kerülve: nehezen cipelte súlyos terhét. Hétvégére már mindannyian világosan megértették a leckét: amikor megbocsátunk a másiknak, ezzel nem valamiféle kegyelmet gyakorolunk feléjük, hanem ez az egyetlen módja, hogy ne cipeljünk súlyos, büdös és felesleges dolgokat magunkkal - akár egy életen át! Internet Ta n á c s Kiket szeretsz, s akik szeretnek, Ha bántanak, ha megsebeznek, Ne haragudj rájuk sokáig! De öntsd ki szíved, s ha letörléd A fájdalom kicsordult könnyét Bocsáss meg! Hidd, enyhedre válik! Oh egymást hányszor félreértjük, Szeretteinket hányszor sértjük, Bár szívünk éppen nem akarja. Mi is talán vérzünk a sebben, Nekünk is fáj még élesebben, De büszkeségünk be nem vallja. Ne légy hát büszke, légy őszinte, Híved legott azzá lesz szinte. Oszlik gyanú, megenyhül bánat! Oly váratlan jöhet halálunk S ha egymástól haraggal válunk, A sírnál késő a bocsánat.
G y u l a i Pá l
15
Hozz békességet a környezetedre Márk evangéliumának 4. fejezetében olvasunk a tanítványokról, akiket a viharos tó közepén egy hajóban teljesen magával ragadott a félelem. Végül arra jutottak, hogy felébresztik a békésen alvó Jézust: „Mester, Mester, ébredj fel! Mindjárt meghalunk!” Jézus felkelt, parancsolt a viharnak és abban a pillanatban mindent átjárt a nyugalom. Érdekes megjegyezni, hogy ezek a tanítványok látták Jézust, amint meggyógyította a bénát, a leprást és látták számos csodáját is. Azt gondolhatnánk, hogy mivel látták a csodáit, és mivel Jézus maga mondta nekik, hogy „menjünk át a tó másik oldalára”, elhitték, hogy ez sikerülni is fog. Azonban a kétség és a félelem belopódzott a hajóba. A tanítványok bepánikoltak, és felkeltették Jézust. A tanítványokhoz hasonlóan, mindig lesznek olyan emberek, akik megpróbálnak kimozdítani minket a nyugalomból. Lehet, hogy jó emberek, lehet, hogy jót akarnak, de hajlamosak a negatívumokra koncentrálni, felfújni a dolgokat, és mindent krízishelyzetként kezelni. Ha hagyod, akkor ki fogják hozni belőled az aggódást és a félelmet. A sarkadra kell állnod, és ellenállni nekik: „Én a nyugalmat választom. Ne ébressz fel az aggodalmaddal, a félelmeddel; ne ébressz fel a kételkedéseddel, hitetlenségeddel. Tudom, hogy még mindig Isten ül a trónon. Ő vitt át a múlton, és Ő fog keresztülvinni ezen a helyzeten is.” Az élet viharaihoz való hozzáállásunk befolyásolja a körülöttünk lévők válaszát. Ha Jézus páni félelemmel ébredt volna, „Oh, te jó ég! Ez tényleg nagyon durva!”, akkor lehet, hogy a tanítványok ijedtükben kiugrottak volna a hajóból. De mivel Ő nyugodt maradt, nem csak békességet hozott, hanem a körülötte lévő emberek is megnyugodtak. Ha megőrzöd a nyugalmadat, akkor a családod is békésebb lesz. Amikor szilárd, következetes és jókedvű tudsz maradni a körülmények ellenére, mert Isten békessége lakozik a szívedben, akkor békességet hozol a környezetedre is.
16
„Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: „Hallgass el, némulj meg!” És elállt a vihar, és nagy csendesség lett.” (Márk 4:39) Joel Osteen Állj meg, szemlélj, fülelj! Az Úr pedig eljött, megállt, és szólította, mint azelőtt: Sámuel, Sámuel! Sámuel pedig így felelt: Szólj, mert hallja a te szolgád. (1Sám 3,10) Életem elég kapkodós és sietős: rohanok a munkába, gondoskodom a gyerekekről és más szeretteimről, főzök, kezelem a váratlan meglepetéseket és vészhelyzeteket. Vannak napok, amikor nem bírok lelassulni, csak beesem az ágyba. Év elején lelkészeink egy felhívást intéztek hozzánk: „Lassíts! Engedd Istennek, hogy megragadja figyelmed! Nézz körül! Fülelj! Szánj napi öt percet, hogy megfigyeld az életet!” Engedtem a kihívásnak, és meglepődtem az eredményen. Megálltam, hogy kövessem, ahogy a naplemente bíbora és rózsaszínje percenként élénkült. Észrevettem, ahogy egy őz neszel a ház mögött, mint egy kisgyermek. Hideg este tüzet gyújtottam, és engedtem, hogy melege körbevegyen. Figyeltem, amikor barátnőm élete kihívásairól mesélt. Megjegyzései segítettek saját életemben eligazodni. Miközben pár percre megálltam, hogy Isten felé és az élet felé nyitottabb legyek, megláttam, hogy minden nap tele van áldással. A kihívás abban rejlik, hogy időt szakítunk mindezt észrevenni. Drága Urunk, köszönjük mindazt az áldást, amiben naponta részünk lehet. Segíts lassítanunk, hogy értékelhessük mindazt, amit adsz nekünk! Ámen. Ma lassítok, és hálás leszek az élet áldásaiért. Va l e r i e B a t t l e K i e n z l e ( M i s s o u r i , U S A ) „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott igen jó.” I.Mózes 1:31 „Hadd menjek át, és hadd lássam meg az a jó földet a Jordánon túl, és azt a szép hegyvidéket és a Libanont!” V. Móz. 6:10
17
Eg yütt zenélni a Mesterrel Érezted már úgy, hogy rossz döntést hoztál, és a rossz ajtón léptél be? Biztosíthatlak róla, hogy Isten szerető kedvessége és hűsége nagyobb, mint a hiba, amit elkövettél. Kegyelme a biztosíték arra, hogy az Ő akarata fog érvényesülni az életedben. Nem kell aggódnunk, hogy elmulasztottuk Isten akaratát, és most már csak a B terve jöhet szóba, ami kevésbé jó, mint az eredeti. Istennek nincs kevésbé jó terve. Ő mindent jól cselekszik (Márk 7:37), és sosem hagyná, hogy a hibáink meghiúsítsák végső célját az életünkben. Engedjétek meg, hogy elmeséljek egy történetet, ami jól illusztrálja, hogy nem tudjuk elszúrni Isten tervét. Ő túl zseniális és leleményes ahhoz, hogy ezt hagyja. Egy anyuka elvitte gyermekét a híres zongorista, Paderewski koncertjére. Miután helyet foglaltak, az anyuka egyik ismerősével kezdett beszélgetni. A kisfiú kihasználta az alkalmat, és felfedezőútra indult. Bement egy ajtón, amin ez állt: „Belépni tilos!” Amikor a színházterem fényei kezdtek halványodni, az anya rádöbbent, hogy gyermeke eltűnt. Ám, mindeközben felemelkedett a függöny és a színpad közepén, a rivaldafényben egy kisfiú ült a versenyzongoránál és gyermeki ártatlansággal a „Ragyogj, ragyogj kiscsillag”-ot pötyögte. Ebben a pillanatban a nagy zongorista lépett a színpadra. A meglepődött kisfiú fülébe súgta, hogy ne hagyja abba, csak folytassa tovább. Majd csatlakozott hozzá, és az egyszerű gyerekdalból egy fergeteges zeneművet varázsolt. Együtt, a mester és az ifjú tanonc, ezt az óriási baklövést egy remek mesterművé kovácsolta. A nézőközönséget teljesen lenyűgözte a pillanat szépsége. Akármilyen is a helyzeted, nem kell aggódnod. Mennyei Atyád örökkévaló karjai körülfognak, és Ő azon munkálkodik, hogy a terveit véghezvigye az életedben. Egy mesterművet fog alkotni az életedből. Nem kell aggódnod amiatt, hogy nem elég jó az előadásod. Bízz Benne, és Ő ott fog veled munkálkodni, ahol éppen vagy. És együtt, egy fergeteges zeneművet fogtok alkotni. St e v e McVe y
18
Isten temploma Nem attól lesz egy ház az én házammá, Hogy benne rólam hangzik sok beszéd, Ének, zene vagy vers dicsérget engem, Dicsérve vendégem szívét, eszét. Enyémmé akkor lesz és otthonommá, Ha benne mindig szívesen lakom, Szeretteim háláját nem szavakban, Nekem szolgáló tettekben kapom. Isten háza is akkor lesz e hajlék, Ha benne Ő szívesen van jelen! S hálám gyümölcse sem csupán szavakban, De Őt szolgáló tettekben terem. Ám van Urunknak ennél véglegesebb, Mégis közelben lévő otthona, Amelyben ettől távol is velem van, Ha szívem lesz állandó temploma.
Balogh Miklós
Honlap Ajánljuk a pécsi gyülekezet honlapját, korábbi hírlevelek is olvashatók ott, egyéb információkkal, hírekkel és képekkel. Címe: http://pecs. metodista.hu Ezután istentiszteleteink hanganyaga is meghallgatható a honlapon! A honlapra, vagy a hírlevélbe küldendő anyagot a
[email protected] email címre lehet eljuttatni. Tá m o g a t á s Amennyiben adományával támogatni szeretné a Magyarországi Metodista Egyház Pécsi Gyülekezetét, ezen a számlaszámon megteheti: 10402427-50485348-54531009
19
Pünkösd hétfőn Hidason volt a g yülekezet
20