A M AGYA ROR SZ ÁGI METODISTA EGY H Á Z PÉCSI KÖR Z ETE
HÍRLEV ÉL XVIII. évfolyam 6. szám
2014. június
„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” Galáciabelieknek írott levél 5:22-12/a
Évi Jelige
„De nekem olyan jó Isten közelsége!” Zsoltár 73,28/a.
Eg yházunk 2014. Évi Jeligéje: „Ha világosságban járunk, közösségünk van egymással!” I. János 1:17 Te r v e z e t t j ú n i u s i p r o g r a m j a i n k :
Június 01.-én, vasárnapi textus: János 15:9-17 Június 08.-án, Pünkösd vasárnap Úrvacsorai istentisztelet - textus: János 15:26-27; 16:4/b-15 Június 09.-én Pünkösd hétfőn gyülekezeti kirándulás lesz Hidasra Június 15.-én, vasárnap Szentháromság ünnepe. Vendégünk lesz Gramville Pillar és felesége Június 22.-én, vasárnapi textus: Márk 4,35-41. Jézus és vihar! - Fond vasárnap (aznapi perselypénzt a püspöki kerületünk segélyalapjá- ba küldjük) Június 23-27. Révfülöp Gyülekezeti munkás képző. Június 28.-án szombaton Hajléktalanok között szolgálunk Június 29.-én, vasárnapi textus: Márk 5,21-24. Keresztelő. - délután 17 órakor közösségi óra lesz, téma: Missziói területek
Rendszeres programjaink: Hétfőn Ifjúsági óra Kedden 17 órakor bibliaórát tartunk Hidason Csütörtökön Bicsérden 18 órakor házi istentisztelet lesz Pénteken 17 órakor házicsoport lesz (változó helyszínnel) Vasárnap 930 imaóra, és 1000 órakor istentisztelet van Pécsett, 1500 órakor Hidason. Első vasárnapokon Úrvacsorai istentisztelet van. Minden harmadik vasárnap Siklóson 1800 órakor istentiszteletünk van az evangélikus imaházban. Az esetenkénti időpontváltozásokról lelkészünknél lehet érdeklődni.
2
Média programok
Június 13.-án pénteken Metodista félóra műsor lesz a Kossuth rádió- ban 13 óra 30 perckor Június 22.-én vasárnap metodista rádiós istentiszteletet sugároznak
Születésnapi imádság Uram, engedd, hogy vidáman járjam utamat, legyek csendes, és beszéljen életem kegyelmedről, vihessem erőidet a világba! Világítson fényed bennem, lássanak az emberek jó cselekedeteket rajtam, és dicsőítsenek téged, a mennyei Atyát! Úgy élhessek, hogy majd a végén senki ne vádolhasson, hogy megrövidítettem őt, és nem kapott tőlem irgalmat és szeretetet. Végy fel végül majd az örök hajlékodba! H. Bezzel - For dította Ungár A l adár Kívánjuk, hog y Isten áldja meg mindenki életét, aki ebben a hónapban ünnepli születésnapját! Búcsúzunk Manci nénitől Istentől kapott türelemmel viselt hosszú betegsége után 2014. április 20.-án, húsvét hajnalán, 93 éves korában Sztupkai Károlyné, Manci néni (Sztupkai Mihály édesanyja) visszaadta lelkét teremtőjének. Manci néni sokat volt közöttünk a gyülekezetben, azóta is mindig szeretettel gondolt a pécsi testvérekre. Utolsó útjára május 17.-én végső nyughelyére Miskolcon kísérték.
3
B ú c s ú z u n k Va d á s z i A n d r á s l e l k é s z t e s t v é r ü n k t ő l Életének 82. évében 2014. április 27.-én Teremtő és Megváltó Urához költözött Vadászi András nyugalmazott metodista lelkész. Két évvel ezelőtt a Szegeden tartott 80. Évi Konferencia köszöntötte ünnepélyesen az akkor 80 esztendős lelkipásztort, aki Szolnokról indulva előbb Kaposváron, majd Szegeden volt körzetvezető lelkész. 2013-ban, felszentelésének 40. évfordulóján köszönthette őt a magyar Évi Konferencia. Életében kiemelkedő missziós szolgálata volt a fiatalok között, de a határon túli, vajdasági magyarok között is fontos munkát végzett. Hálásak vagyunk lelkésztestvérünk békességmunkáló szeretetéért és a Krisztusban való személyes megbékélés hirdetéséért és kinyilvánításáért. Búcsúztatására 2014. május 2-án 13 órakor a szegedi református temetőben került sor. Gondoljunk imádságban a gyászoló családokra! Június A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Gal. 5,22-23a. Az életünk állandó vágya, hogy jól menjenek a dolgaink, ha lehet, ne legyenek nagyobb nehézségek. Szeretjük az élet napos oldalát, és félünk, amikor éltünk egére felhők úsznak és eltakarják a napot, vagy ha életutunk az árnyékos oldalon vezet keresztül. A fekete felhőkből viharok, égzengések, villámok és súlyos esőcseppek áztatják a száraz szíveket. Szemünk és szívünk könnycsatornáiból kiapadni nem akaró folyamok ömlenek, a vigasztalást nehezen tudjuk felfogni. A kísértések idején láthatóvá lesznek az életünk tartóoszlopai. Ha a végén a halál árnyékának völgyén vezet át utunk, bár tudjuk: Jézus az „Út”, mégis belső szorongások hatása nehezíti lépéseinket. Ezektől a „nemszeretem” napoktól egyenesen irtózunk. Jézus a mi Urunk, mindenben hasonló belső és külső érzések hatása között ment előttünk, és így lett minden ember számára „Út”. Biztos talaj a számunkra Ő, ígérte, hogy nem hagy bennünket magunkra életünk
4
végéig, és elküldi az Ő Lelkét. El is küldte Lelkét, aki körülvesz bennünket, hogy gyümölcstermő életet éljünk, és gyümölcseink megmaradjanak. Nem nekünk van szükségünk a gyümölcsökre, hanem a körülöttünk élő lelki éhségben szenvedő lelkeknek. A gyümölcsterméssel együtt járó körülmények sokszor nem látszanak örvendetesnek, de ezek célja a bővebb gyümölcstermés az Isten dicsőségére, és a lelki gyümölcsökre éhezők megelégítésére. Jézus megelégíti az éhezőket ingyen kegyelemből (Luk. 2,52.) az övéiben lakozó Szentlelke által. A természet világában is van a gyümölcstermésnek időszaka, a szamócának, a szőlőnek, almának, körtének, szilvának… A Lélek gyümölcseinek is van beérési ideje? A hitélet titkai közzé tartozik a Lélek gyümölcseinek beérési ideje. Van, amikor nincs gyümölcstermésnek ideje? Jézus gyümölcsöt keres a fügefán. Az evangélium írója megjegyzi „nem volt fügeérés ideje”! Vajon mindenki minden lelki gyümölcstermésre képes? Szednek-e fügefáról szőlőt? Valaki egy szőlőfürt képével ábrázolta a lelki gyümölcsöket. A fürtön sok szőlőszem van mindegyikbe írt egy-egy gyümölcsnevet: szeretet, béke, öröm, stb. ezzel arra utalt, hogy a Lélek, ha egy emberben lakozást vehet, akkor az egész ember érzelem, értelem és akarat területein megjelennek a gyümölcsök. Nincs csak szeretet, vagy csak békesség gyümölcsét termő ember. Az Isten Lelkének jelenléte abban nyilvánul meg egy emberben, hogy a Lélek gyümölcse terem benne, de nem az ember saját tulajdonságai ezek. Tud szeretni az ember is, de az emberi szeretet tele van önzéssel és érdekekkel. A Lélek gyümölcsére az jellemző, hogy szeret még akkor is, ha nincs semmi szeretnivaló a másikban! Fontos tudni a kétféle gyümölcsről és fontos különbséget tenni a kettő között. Gy ur kó Józ sef Miért vag yok ma az Eg yesült Metodista Eg yház tag ja Tizenéves koromban egy lelkész, akit egy évvel korábban neveztek ki egy másik gyülekezethez, meglátogatott minket és megkérdezte tőlem: „Pat, gondolkodtál valaha azon, hogy lelkész legyél?” Egyáltalán nem! De a hangja tovább munkálkodott a lelkemben. Két évvel később, egy imádság alkalmával, amikor jövőbeli tanulmányaim irányát kutattam, éreztem, hogy Isten hívása egyre erősebb és erősebb. Édesapám, egy
5
világi tudós, meglepően toleráns és támogató volt. Édesanyám, hűséges, egész életre szóló metodista, félt, hogy vajon valaha is meg tudnék élni egy metodista lelkész alacsony fizetéséből. Megosztottam az elhívásomat egy lelkésszel, de azt is elmondtam neki, hogy úgy látom, az én ajándékom inkább a tanítás, mint az, hogy lelkész legyek. Azt válaszolta, hogy Svájcban az Egyesült Metodista Egyházban nincsenek szakosított szolgálatok, és hogy mindenki úgy kezdi, mint felszentelt vén egy helyi gyülekezetben, de ezen felül, konferenciai szinten használja különleges ajándékait. Hozzátette, hogy ez a kombináció nagyon is ösztönző, a saját tapasztalatai szerint. Én kész voltam megpróbálni. Nem tudtam elképzelni, hogy a jól bevált, gazdag Protestáns Egyházhoz menjek, még akkor sem, ha az szélesebb körben kínált lehetőségeket. Azt az egyházat akartam szolgálni, amely ápolta hitemet. És lenyűgöztek a Wesley fivérek és az Egyesült Metodista Egyház nemzetközi működési lehetőségei. Hálás voltam azért, hogy a Lelkészi Bizottság meghosszabbította a jelöltségi időmet, hogy felvegyem és elvégezzem a Ph.D képzést, mielőtt lelkipásztori szolgálatra jelölt volna ki. Új és bátor lépés volt ez abban az időben. Ezt követően minden lelkészi kinevezés olyan szolgálati helyekre vezetett engem és családomat, amelyeket én soha nem választottam volna magamtól. De bíztam abban, hogy a bizottságot Isten Lelke vezeti, és hogy a Feltámadott Krisztus előttünk megy és találkozik velünk még azokon a helyeken is, amelyek meglepően különböznek azoktól, amelyeket én választottam volna. Minden képzeletet felülmúlóan gazdagodott és mélyült el az én életem és házastársam élete e tapasztalatok által. És mindez igaz püspöki szolgálatomra is. Én ezt nem kerestem. Soha nem harcoltam volna ezért. Magamban ellen is álltam, de feleségemmel azt mondtuk egymásnak: „Isten eddig megáldott minket és nincs bátorságom nemet mondani, ha mások hívnak erre a szolgálatra.” És az út így folytatódik, nem úgy, ahogy én választottam volna, de - kemény kihívások közepette - az én elképzelésem felett beteljesedve, Jézus Krisztus átformáló jelenléte által. Az Egyesült Metodista Egyház (UMC) legváltozatosabb püspöki kerülete Közép-és Dél-Európában van. Azok számára, akik csak a hitvalló tagokat veszik számításba, a legkisebb. De hét Évi Konferencia, 16 ország és több mint húsz nyelven folyó szolgálat alkotja.
6
Az UMC, mint egy kicsi kisebbségi egyház egy nyugati, világi, vagy erősen katolikus, vagy túlnyomóan ortodox keleti, vagy szinte kizárólag muzulmán környezetben, vagy mindezek keverékében végzi szolgálatát. Nincs külső oka egy ilyen furcsa konglomerátumnak egy püspöki kerületen belül, mint az, hogy a metodista identitás él a kapcsolatok hálózatában. Ez a szolidaritás építi az Egyházat, és szolgálatán keresztül átalakítja az emberek életét. A püspöki területen meglévő különböző kultúrák, olyanok, mint egy mikrokozmosza annak, amit világra kiterjedő egyházként tapasztalunk: kihívásokkal teli, izgalmas és gazdagító, ha úgy látjuk egymást, mint az egy testbe az Egyház feje által elhívottakat. Pa t r i c k S t r e i f f p ü s p ö k e l nök k é n t sz ol g á l a C on n e c t ion a l Ta bl e Áll andó Bizottságában Centr ál Konfer enciai k ér dések ben, és a cenrtá l-konfer enci a tagja a Köz é p-é s Dé l-Eu rópá b a n. Fordította Szuhánszki Csill a A szeretet örök áramában A szeretet, amelyet engedünk átáramlani magunkon, éltető energiaként árad szét és titokzatos módon szebbé teszi a világot. Teremtett lényként így válunk magunk is a teremtés eszközeivé. Töltsön el békével a szeretet Istene, aki talán éppen a betegséged által ölel gyöngéden magához, hogy ereje így is megnyilvánuljon benned. Ha szeretetet sugárzol magad körül, - betegséged ellenére magad is gyógyítóvá válhatsz. Simon Andr ás
7
A könyv, amely megváltoztatta az életemet Fiatal koromban sok kérdés foglalkoztatott: Mi célból élek? Mire építsem életemet? Bár vallásosan neveltek, nem találtam meg a válaszokat kérdéseimre. A sok könyvben sem, amiket elolvastam. Ekkor támadt az a gondolatom: „Keresésem során tulajdonképpen miért hagyom figyelmen kívül a Bibliát?” Végül levettem a Bibliát a könyvespolcról, és elkezdtem egyik fejezetet a másik után olvasni. Olvastam Jézus Krisztusról, Isten Fiáról. Első olvasásra sok minden homályos maradt számomra. Új kérdések törtek fel bennem. Ennek ellenére egyre nőtt az éhségem ezután a könyv után. A Biblia egyre inkább elgondolkoztatott, és csodálattal töltött el engem. Még kérdéseket is vetett fel velem kapcsolatban. Ezt nem vártam volna. Egyik éjszakán valóságosan kétségbe estem. „Jézus Krisztus valóban él?”Ez a kérdés elrabolta álmomat. Így imádkoztam: „Úr Jézus, ha valóban létezel, akkor most azonnal jelenj meg nekem. „ És...? Semmi sem történt! Csend, sötétség, könnyek. Csalódott voltam, de nem adtam fel, és tovább olvastam a Bibliát. És valóban, a Biblia világosságot hozott a gondolataimban. Igen, igaza volt abban, amit rólam és embertársaimról mondott. Felismerten bűnös voltomat, és beláttam: csak vallásosnak lenni nem elég. Kértem Krisztust, hogy bocsássa meg bűneimet. Arra ösztönzött, hogy béküljek ki azokkal az emberekkel, akiket megbántottam. Isten egyre inkább kijelentette magát a Biblia olvasása által. Egész életemet megújította. Az állandó káromkodás régóta tartó szokása egyik pillanatról a másikra elvesztette uralmát felettem. Csodálatos volt! A jövőtől való félelmeimet is csodálatos békesség váltotta fel. Ez Isten kegyelme volt. A Szentírás révén magához vont engem. Ez messze jobb volt, mint bármilyen éjszakai látomás, amelyben az elején reménykedtem. Életem sok emelkedett és mélységes szakaszaiban a Biblia azóta teherbíró alapnak bizonyult életem számára. Istenre, és az ő szavára mindig hagyatkozni lehet. Isten szava átvisz a helyzeteken. Ezt a mai napig tapasztalom. Eber h ar d Dahm in Stiftunk Heuk elbach Fordította Schauer mann Henrik
8
Húsvét után HÚSVÉT ELŐTT… nehéz, szomorú léptek. Húsvét előtt… zokogó, bús miértek. Húsvét előtt… ajtók, kemények, zártak. Húsvét előtt… arcok, fakóra váltak. Húsvét előtt… szívek, üres-szegények. Húsvét előtt… kihamvadott remények. Húsvét előtt… egy nagy „Minden hiába!” Bús eltemetkezés az éjszakába. De húsvét lett! Feltámadott a Mester! HÚSVÉT UTÁN… el a gyásszal, könnyekkel! Húsvét után… futni a hírrel frissen! Húsvét után… már nem kérdezni mit sem! Húsvét után… új cél és új sietség! Jézus él! Nincs út, mely messze esnék! Húsvét után… erő, diadal, élet! Csak azokért sírjunk húsvéti könnyet, Akik még mindig húsvét előtt élnek. Túr mezei Er zsébet: Isten jó, és csak jót cselekszik Ha életünkben nehézségek és szenvedések lépnek fel, akkor hamar arra a véleményre jutunk, hogy szerencsétlenség ért bennünket. Gyakran ugyan nehéz, hogy hitben megragadjuk a Róma 8:28-ban lévő igét: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál...”. Mi az oka annak, hogy oly gyakran nyugtalanság vesz rajtunk erőt? A hamis istenkép hamis gondolkodáshoz vezet. Éppen akkor kellene felülvizsgálnunk istenképünket, amikor hagyjuk, hogy lenyomjanak a körülményeink, és állandóan aggódva tekintünk a jövőnkbe. Milyen gyakran lehet hallani sorscsapások idején: „Az Úr haragszik rám, és ezért büntet engem; bizonyára megsértődött, és ezért húzódik vissza tőlem!” Micsoda torz és nem biblikus istenkép húzódik meg e gondolatok mögött! Mert helytelenül gondolkodunk Istenről! Elfelejtettük, hogy ő nem
9
csak a mindenható, hanem a változatlan is! Ő ugyanaz az Isten tegnap és ma, és ugyanaz marad mindörökké. (Lásd Ézsaiás 41:4; Zsidókhoz írt levél 13:8). Mennyei édesatyánkat soha semmi sem lepheti meg. Mindentudása révén életünk minden eseményét öröktől fogva előre látja. Tökéletes és változatlan a mindenható, hatalmas Isten. Ugyanígy szeretete, igazságossága és hűsége irántunk. Ha ő a mélységbe vezet minket, akkor az a nevelésünket szolgálja. Paul Gerhardt (1607-1676) életének egy megtapasztalása segítsen minket ahhoz, hogy kishitűségünket és bizalmatlanságunkat jobban felismerjük, és bűnként ismerjük be azt. Paul Gerhardt Istennek hűséges követe, és áldott énekköltő volt az 1600-as évek második felében. 1666-ban felmentették lelkészi szolgálatából Berlinben. El kellett hagynia a várost anélkül, hogy tudta volna, hogy hová menjen. Útközben, mivel nem volt lakása, egy fogadóba tértek be feleségével együtt. Feleségét annyira nyomasztotta a gond, hogy teljesen ös�szeomlott. Férje vigasztalta, és a 37. zsoltárból olvasott fel neki: „Hagyd az Úrra utadat, bízzál őbenne, és ő munkálkodik... Csendesedj el az Úr előtt, és bízzál őbenne.” Ezután kiment a kertbe, és megfogalmazta az ismert éneket: „Bízd utaidat Uradra („Befiehl du deine Wege”) (Dicséretek 379. ének) Éppen akkor, amikor gondterhelt feleségének elmondta az éneket, a Keresztély merseburgi hercegnek két küldöttje lépett be a szobába. Nem ismerték fel Paul Gerhardt-ot, de elkezdtek vele beszélgetni. Elmesélték neki útjuk célját. Úton voltak Berlin felé, hogy egy Paul Gerhardt nevű leváltott lelkészt hívjanak meg Merseburgba. El tudjuk képzelni, hogy a hontalanok, akik nem tudták hová mehetnének, e hír hallatán mit érezhettek! A herceg P. Gerhardtnak életjáradékot biztosított, és hozzá egy új lelkészi megbízást. Ez véletlen volt? Lehetetlen! Ez Isten válasza volt a szolgájának iránta való bizalmára, aki hitét e szép versbe foglalta bele. Szó szerint tapasztalhatta meg: „Ki felhőnek, szellőnek és szélnek megszabja útját, menetét és pályáját, olyan utat fog találni számodra, melyen lábad járni tud.” Küzdj egy biblikus istenképért! Csak az tiszteli Istent, aki az Úrban hittel bízik. Ismerd fel életedben újra az ő szuverenitását és változhatatlansá-
10
gát. Nem azt mondta nekünk, „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged” (Zsid. 13:5)? A kétkedő semmit sem kap, a hívő ezzel szemben csodákat fog megélni. Ha hiszel Jézus Krisztusban, akkor a te Istened ugyanaz, aki Illést a hollók által táplálta. Ő nem tud megváltozni abban, hogy teljesítse ígéreteit! Egyébként hazudna. De Isten nem képes hazudni. A tied Isten teljes igéje, ígéreteit is beleértve. Sohasem Isten az oka annak, ha a körülményeink miatt kétségbe esünk, hanem rajtunk múlik, hogy nem bizalommal nyugszunk az atyai szíven. A hitbeli kihívásokban Isten meg akar áldani minket, és hitbeli tapasztalásokat akar ajándékozni nekünk. Ezért légy bátor, és bízz az Úrban! Néha hosszabb időre van szükségünk míg megnyugszunk, és belátjuk, hogy : „Isten jó, és csak jót cselekszik (Zsoltár 119:68)! Cselekedni és vigasztalni fog, fel fog minket emelni, erővel fog megajándékozni, hogy kitartsunk addig, amíg győzelme nyilvánvalóvá válik. Bízd rá utaidat! Ő járhatóvá fogja tenni azokat. Hamarosan okod lesz rá, hogy köszönetet mondj a hűségéért! Jose f K ause m a n n i n We gbe gl e i t e r 1 4 /2. St if t u ng MIssins w er k Wer ner Heu k el bach Fordította Schauer mann Henrik Minél közelebb vagyunk az Úrhoz, annál erősebb lesz a szeretetünk azok iránt, akik Istentől távol, a hitetlenség fogságában élnek S. Faya r d Jeremy tojása Jeremy torz testtel, lassú értelemmel és egy krónikus, halálos betegséggel jött világra, amely születésének napjától fogva emésztette fiatal életét. A szülei mégis megpróbálták számára biztosítani a lehetőségekhez képest szokványos életet, és iskoláztatni őt. Jeremy tizenkét évesen még mindig a második osztályba járt. Teljesen nyilvánvalóan túl nagy kihívást jelentett számára a tanulás, ha pedig, ahogy ezt többnyire tette, nyáladzva csúszkált ide-oda a helyén, miközben mély torokhangokat hallatott, ezzel a kétségbeesés határához juttatta tanítónőjét, Doris Millert. Időnként azonban tisztán és érthetően beszélt, mintha csak szikrányi fény hatolt volna be sötét elméjébe. De ezek ritka pillanatok voltak,
11
Jeremy többnyire zavarta az oktatást, így a tanítónő egy nap berendelte a szüleit az iskolába egy beszélgetésre. Amikor a Forrester házaspár szótlanul ott ült előtte az osztályteremben, elmondta nekik: - Jeremynek kisegítő iskolában lenne a helye. Nem tisztességes dolog vele szemben, hogy jóval fiatalabb gyerekekkel oktatjuk őt együtt, akiknek ráadásul nincsenek tanulási nehézségeik. Mégis csak öt év különbség van közte és a többi tanuló között. Forresterné zsebkendőjét a szeme elé tartva csendesen sírdogált, miközben a férje megszólalt: - Miller kisasszony - mondta - egyetlen kisegítő iskola sincs a környéken. Azonkívül valóságos megrázkódtatást jelentene Jeremy számára, ha kivennénk őt az iskolából. Tudjuk, hogy itt kifejezetten jól érzi magát. Miután a házaspár távozott, Doris még sokáig ülve maradt, és bámult ki az ablakon. Úgy érezte, mintha az odakint tájat borító hó hidegsége egészen a lelkéig hatolna. Nagyon is át tudta érezni Forresterék helyzetét. Elvégre Jeremy volt az egyetlen gyermekük. és gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. De egyszerűen nem volt helyes megtartani az osztályban a fiút. Tizennyolc másik gyereket is tanítani kellett, Jeremy pedig állandóan gondoskodott arról, hogy elterelje a figyelmet. Ezenkívül sosem fog megtanulni írni-olvasni. Színtiszta időpocsékolás volt az erre tett kísérlet. Minél többet gondolkodott a dolgon, annál inkább bűntudat ébredt benne. „Ó, Istenem - imádkozott hangosan -, most itt ülök, és panaszkodom, holott az én nehézségeim semmik ahhoz képest, amit ezeknek a szegény embereknek kell átélniük! Kérlek segíts nekem, hogy türelmesebb lehessen Jeremyvel.” Attól a naptól kezdve minden tőle telhetőt megtett, hogy ne vegyen tudomást a Jeremy okozta zajokról. Azon is túltette magát, ha a fiú kifejezéstelen arccal meredt maga elé. Egy nap Jeremy beteg lábát maga után húzva előresántikált hozzá a tanári pulthoz. - Szeretlek, Doris néni! - kiáltotta olyan hangosan, hogy az egész osztály hallotta. A gyerekek kuncogtak, Doris pedig fülig elvörösödve dadogta: - E... e... ez aztán nagyon kedves tőled, Jeremy,. Most pedig ülj vissza a helyedre.
12
Beköszöntött a tavasz, a gyerekek pedig alig várták a küszöbön álló húsvéti ünnepeket. Doris elmondta nekik Jézus történetét, és hogy az újonnan létrejövő élet gondolatát megfoghatóvá tegye számukra, mindnyájuknak a kezébe nyomott egy nagy műanyagtojást. A gyerekeknek odahaza meg kellett valamivel tölteniük, ami ezt az új életet jelképezte, és másnap ismét magukkal kellett hozniuk az iskolába. - Megértettétek? - igyekezett megbizonyosodni a tanítónő. A gyerekek lelkesen kiáltották: - Igen! - valamennyien, Jeremyt kivéve. Ő csak figyelmesen hallgatott, és állhatatosan nézte Dorist. Egyetlen szokásos hang sem hagyta el az ajkát. Vajon felfogta, amit Jézus haláláról és feltámadásáról mesélt? Megértette a házi feladatot? Talán fel kellene hívni a szüleit, és elmagyarázni nekik, milyen feladattal bízta meg a tanulókat. Amikor Doris ezen a délutánon hazaérkezett, megállapította, hogy eldugult a mosogatójának a lefolyója. Hívta a bérbeadóját, de egy teljes órába telt, mire jött, és kitisztította a csövet. Aztán be kellett vásárolnia, ki kellett vasalnia egy blúzt, holnapra pedig elő kellett készítenie egy szótani tesztet. Mindezen tevékenységek közepette megfelejtkezett róla, hogy felhívja Jeremy szüleit. Másnap reggel mind tizenkilenc gyerek ott gyülekezett az osztályban. Nevetgélve és fecserészve helyezték a tojásaikat sorban egymás után a fűzfavesszőből készült nagy kosárba, amelyet Doris a pultjára tett. A számtanóra után elérkezett a tojások felnyitásának ideje. Az elsőben Doris egy szál virágot talált. - Ó, igen - bólintott -, egy szál virág egész biztosan az új élet jelképe. Amikor egy növény kidugja a fejecskéjét a talajból, akkor tudjuk, hogy itt a tavasz. Egy kislány jelentkezett az első sorból: - Ez az én tojásom, Doris néni! - kiáltotta. A második tojásból egy műanyagpillangó került elő. Csaknem úgy nézett ki, mintha igazi lenne. Doris a magasba tartotta. - Mindnyájan tudjuk, hogy a hernyó egyszer csak bebábozódik, és csodaszép pillangóvá változik át. Igen, ez is az új élet jelképe. A kis Judynak fülig ért a szája, amikor büszkén kijelentette: - Ez tőlem van, Doris néni!
13
Következőnek egy mohával borított kavics került napvilágra, Doris pedig elmondta, hogy a moha is az élet egy formája. Billy kiáltott fel a hátsó padból: - Az apukám segített nekem. Amikor Doris felnyitotta a negyedik tojást, egy pillanatra elakadt a lélegzete. Üres volt! Ez bizonyára Jeremyé gondolta magában. Tehát mégsem értette meg, miről van szó. Bárcsak ne felejtettem volna el felhívni a szüleit. Hogy ne szégyenítse meg őt, szó nélkül vis�szahelyezte a tojást a kosárba, és egy másik után nyúlt. Ekkor egyszer csak Jeremy jelentkezett szólásra: - Doris néni, az én tojásomról nem szeretne semmit sem mondani? Doris zavartan felelt: - De Jeremy, a te tojásod üres! A fiú egyenesen a szemébe nézett, és szelíd hangon ezt mondta: - Igen, de Jézus sírja is üres volt! Úgy tűnt, megáll az idő. Eltartott egy darabig, mire Doris meg tudott szólalni. Ekkor megkérdezte: - Tudod miért volt üres a sír? - Ó, igen! - kiáltotta Jeremy. - Jézus megölték, és sírba helyezték. De aztán az Atya újra feltámasztotta őt! Ebben a pillanatban megszólalt a szünetet jelző csengő, és a gyerekek kitódultak az udvarra. Doris viszont sírt. A benne lévő hidegség tovaszállt. Három hónapra rá Jeremy elhunyt. A temetésen az emberek csodálkoztak, miért van a koporsón tizenkilenc tojás - mind üresen. I da M a e K e m pe l - Et hos 2 01 4 /2 Legyünk résen, nehogy kezünkkel leromboljuk azt, amit ajkunkkal felépítettünk. C.H.Spurgeon
14
A tengeri csillag
„Mondom néktek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre.” Lukács 15:7
Amikor az idős férfi naplementekor a tengerparton sétált, megpillantott maga előtt egy fiút, aki tengeri csillagokat szedett fel a fövenyről, és a tengerbe dobra őket. Miután végül utolérte, megkérdezte tőle, miért teszi ezt. A válasz úgy hangzott, hogy a partra mosott tengeri csillagok elpusztulnának, ha napkeltéig ott maradnak. „De a part sok-sok kilométer hosszú, és a tengeri csillagok ezrei fekszenek itt” - vetette ellen az öreg. „Mi különbséget jelent hát, ha ezzel fáradozol?” A fiú rátekintett a tenyerében tartott tengeri csillagra, és a megmenekülést jelentő hullámok közé hajította. Azután így szólt: - „Ennek a számára jelent különbséget.” Ism e r e t l e n sz e r z ő - Et hos 2 01 4 /2 A j u h t e n y é s z t ő „ b o s s z ú j a” „Ne fizessetek senkinek rosszal a jóért. Arra legyen gondotok, ami minden ember számára jó. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben.” Róma 12:17-18 Egy amerikai juhtenyésztőnek állandóan bosszúságot okoztak szomszédja kutyái. Általában szabadon kószáltak, és már nem egyszer megöltek bárányokat az értékes tenyésznyájból. Joggal tartott attól, hogy ha ezt a nehézséget fegyverrel, vagy bírósági úton akarná megoldani, az még jobban kiteljesedne. Az egyik nap egy csodás ötlete támadt. A szomszéd két gyerekének ajándékba adott egy-egy édes kisbárányt. Ettől kezdve a szomszédok kínosan ügyeltek arra, hogy a kutyák ne kószálhassanak szabadon erre-arra,
15
és ne veszélyeztessék a kisbárányokat. Így az egész bosszúság elpárolgott, és béke lett úrrá a két szomszéd között. Fordította Schauer mann Henrik A nag ymama kacsája Egy kisfiú a nagyszüleit látogatta meg a farmjukon. Kapott egy csúzlit, hogy azzal játsszon kint az erdőben. Gyakorolt, de soha nem találta el a célpontot. Egy kicsit elkedvetlenedett, és hazafelé indult vacsorára. Ahogy hazafelé tartott, meglátta a nagymama kacsáját. Egy hirtelen ötlettől indíttatva, kilőtte a csúzlit, ami a kacsa fejét találta el, és megölte. Megdöbbent, és elszomorodott. Rémületében a halott kacsát a farakásba rejtette, amikor észrevette, hogy nővére őt nézi. Sally látta a teljes története, de nem szólt semmit. Másnap ebéd után a nagymama azt mondta: - Sally, gyere mosd el az edényeket. De Sally azt válaszolta: Nagymama, Johnny, azt mondta, hogy ő szeretne segíteni a konyhában. Majd odasúgta a fiúnak: - Emlékszel a kacsára? Így Johnny mosogatott. Később a nap folyamán nagypapa megkérdezte a gyerekeket, hogy van-e kedvük horgászni. Nagymama azt mondta: - Sajnálom, de szükségem van Sally-re, hogy segítsen elkészíteni a vacsorát. Sally mosolygott, és azt mondta: - Rendben, én mehetek, mert Johnny mondta nekem, hogy ő szeretne segíteni. Majd megint azt súgta a fiúnak: - Emlékszel a kacsára? Így Sally elment horgászni, és Johnny maradt segíteni. Néhány napon keresztül Jonny a saját munkáján kívül Sallyét is elvégezte, míg végül nem bírta tovább. Odament a nagymamához, és bevallotta, hogy megölte a kacsát. Nagymama letérdelt, megölelte és azt mondta: - Kedvesem, tudom! Tudod, az ablakban álltam és láttam, hogy mi történt. De mert szeretlek,
16
így megbocsátottam neked. Csak kíváncsi voltam, meddig engeded, hogy Sally rabszolgát csináljon belőled. Üzenet a mai napra és az összes többire: bármilyen is a múltad, bármit is csináltál, a gonosz mindig is felhánytorgatja (hazugság, adósság, félelem, gyűlölet, harag, megbocsáthatatlan keserűség, stb.). Bármi is az, tudnod kell, hogy Isten az ablakban állt, és mindent látott, látta az egész életedet. Azt akarja, hogy tudd, Ő szeret téged, és megbocsájt! Csak arra kíváncsi, hogy meddig engeded a gonoszt, hogy rabszolgát csináljon belőled? A nagyszerű dolog Istennel kapcsolatban, hogy amikor megbocsájtást kérsz, Ő nem csak megbocsájt, de el is felejti azt! „Kü be k h á z a Ku r í r” l a pból i dé z v e Esti rigódal Ma is virul a kert, s érte, mint imaszó, hála zeng dalodból te flótázó rigó. Valahogy így kéne bíz’ a szív ezt érzi, esténként nekünk is nyugovóra térni.
Bőhm Andr ás
A hang Ezt a kis történetet azok figyelmébe ajánlom, akik úgy gondolják, hogy Isten csak a bibliai időkben szólt az emberekhez, és akkor is csak rendkívüli módon, csodás természeti jelek, vagy mennyei szózatok formájában. János nem közvetlen munkatársam, de feladataink időnként összehoznak bennünket. Ilyenkor jól megértjük egymást, hosszasan el tudunk beszélgetni, kapcsolatunkat mégsem nevezném barátságnak. Egy éjszaka vele álmodtam. Az álom zavaros volt, felébredve csak az maradt meg bennem, hogy sírni láttam. A következő napokban - talán az álom hatására - gyakran eszembe jutott. Egy belső hang azt súgta,
17
hogy tudjam meg, nincs-e valami baja. De hogyan? Állítsak be hozzá, és szegezzem neki a kérdést: „Csak nincs valami bajod?” Ez kínos és ostoba dolog lenne. Próbáltam elhessegetni magamtól a gondolatot, de nem ment. Végtére is kötelességem segíteni, ha tényleg bajban van. Amíg ezen morfondíroztam, elém toppant egy kolléganőm, és minden apropó nélkül megkérdezte: „Találkoztál mostanában Jánossal?” „Nem - feleltem megdöbbenve - de miért kérdezed?” „Hát csak úgy... Arra gondoltam, talán valami baja van...” Végigfutott a hátamon a hideg, Fogtam a telefont, és felhívtam Jánost. Olyasmiket motyogtam a kagylóba, hogy már régen nem találkoztunk... jó lenne egyszer elbeszélgetni... hogy mit szólna hozzá, ha meglátogatnám... Meglepődött, de elfogadta az ajánlatot. Amikor ajtót nyitott, fáradtnak és zavarodottnak találtam. Az ilyenkor szokásos bevezető udvariaskodás után sokáig hallgatott, majd nagyot sóhajtva ezt mondta: „Lacikám, téged a Jóisten küldött ide... Komoly gondban vagyok, talán tudsz segíteni rajtam...” Szavait hallva másodszor is végigfutott rajtam a hideg. Sokáig elbeszélgettünk. Amikor kikísért a kertkapuig, más sötét este volt. Felszabadultan mosolygott, átölelt, és nagyon-nagyon köszönte a segítséget. Bennem pedig teljesen bizonyossá vált, hogy a különös álom, a lelkiismeret furdalás, és kolleganőm megjegyzése összetartoztak. Általuk Isten szólt hozzám. Dobos László „Ló a templomban” című köny véből A hit nem a cselekedetekkel kezdődik, nem is azok hozzák őt létre, hanem a Krisztus véréből, sebeiből és halálából kell erednie, és abból kell áradnia. Luther Márton Legyen béke a szívedben Ne kérd magadon számon a szeretet külső, mindenki számára érzékelhető jeleit, a mosolyt, a felszabadult örömet, a könnyedséget, a ragyogó tekintetet. Ne a külső jelek - jelenlegi - hiányából következtess a saját bensődre, hanem egyszerűen csak légy jó mindenkihez, úgy, ahogy tudsz, úgy,
18
ahogy belőled természetesen fakad. Az öröm és a mosoly olaja később megadatik. De ezek nem feltételei annak, hogy Isten kezében más most is a szeretet eszköze legyél. Simon Andr ás „Szer etet közelben” című köny véből „ A l d e r sga t e - é l m é n y” John Wesley csaknem három éves (1735-1737) amerikai missziói útjáról nyugtalan lelkiállapotban tért haza, úgy érezte, még mindig nem élte át az Istennel való megbékélést, a megtérést. Erre Londonban 1738. május 24.-én egy Aldersgate utcai összejövetelen került sor. Naplójában erről így olvasunk: „Este nagyon kelletlenül mentem el az Aldersgate utcai társaságba, ahol valaki felolvasta Luthernek a Római levélhez írt bevezetését. Háromnegyed kilenc táján, midőn a felolvasás ott tartott, hogy Isten milyen változást idéz elő a szívben a Krisztusban való hit által, szívemet furcsa melegség töltötte el. Azt éreztem, bízom Krisztusban, egyedül Krisztusban, üdvösségemért. Megkaptam a bizonyosságot, hogy elvette bűneimet, még az én bűneimet is, és megszabadított a bűn és a halál törvényétől.” Wesley élete, szolgálata, missziói gondolkodása ettől kezdve hatalmas változáson megy keresztül. 1738-tól bontakozik ki a wesleyánus ébredés Anglia szerte.. Az angol metodisták május 24.-én ünneplik az „Aldersgate Sunday”-t, ezt az „örökség ünnepet”. Honlap Ajánljuk a pécsi gyülekezet honlapját, korábbi hírlevelek is olvashatók ott, egyéb információkkal, hírekkel és képekkel. Címe: http://pecs.metodista.hu A honlapra, vagy a hírlevélbe küldendő anyagot a
[email protected] email címre lehet eljuttatni.
Tá m o g a t á s Amennyiben adományával támogatni szeretné a Magyarországi Metodista Egyház Pécsi Gyülekezetét, ezen a számlaszámon megteheti: 10402427-50485348-54531009
19
Aldersgate utca kerítésén lévő emléktábla John Wesley kápolnája a szobrával.
20
