H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, ◦ a Föld lakosainak száma négyszeresére, ◦ az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, ◦ az ipari termelés a negyvenszeresére nőtt.
Két kihívás ◦ mekkora méreteket ölt(ött) a környezeti változás ◦ hogyan láthatunk a problémák megoldásához
Cápa vagy patkánystratégia?
„Isten nem játszik kockajátékot a világgal!” (A. Einstein)
És az EMBER?
a környezettörténet szédületes sebességű folyamatokat hozott + újak is megjelentek
Népességnövekedés
Az emberiség lélekszámának növekedése
Az anyag- és energiafogyasztás, a környezetszennyezés növekedési üteme gyorsabb, mint a népességnövekedés.
Millió fő 1850
1900
1950
1996
Ázsia
749
937
1386
3501
Európa
266
401
576
728
Afrika
95
120
206
732
Észak- Amerika
26
81
167
295
Dél-és KözépAmerika
33
63
162
486
2
6
13
29
Ausztrália és Óceánia
Dátum
Népességszám (milliárd) (éves növekedési ráta %)
1820
1
1850
1,2 (0,5)
1900
1,6 (0,6)
1950
2,5 (0,8)
1990
5,3 (1,8)
2000
6 (1,5)
2013
7,2
Népességnövekedés Gazdasági tevékenység
◦ Termelékenyebb technológiák ◦ Munkaszervezési megoldások
Dátum
Globális GDP
1500
1 (240 milliárd dollár)
1820
2,9 (695 milliárd dollár)
1870
4,7
1900
8,23 (1980 milliárd dollár)
1913
11,36
1929
15,40
1950
22,38
1973
66,93
1992
116,64 (28 billió dollár)
Viszonyított arányszámok a Kr.u. 1500-ban számított adatokhoz Forrás. J. R. McNeill
Szomatikus energiarendszer kora
Exoszomatikus energiarendszer (1800-) Fosszilis energia kora Kőolaj kora (belső égésű motorok teljesítménye, 1900, villanymotorok) Földgáz Nukleáris E
Energiafelhasználás fokozódása soha nem látott ütemben (adatok)
Tűzelőanyag-típus
1800
1900
1990
Biomassza (millió t)
1000
1400
1800
10
1000
5000
Kőolaj (millió t)
0
20
3000
Energiafelhaszn álás (millió tonna olajból származó energiának megfelelő)
250
800
10000
Szén (millió t)
1995
2000
2005
2008
Kína
917
967
1429
2177
India
236
295
362
469
USA
2117
2310
2342
2182
150
183
198
242
1635
1705
1771
1623
24
23
26
22
8545
9260
10565
11164
Brazília EU Magyarorszá g Világ
Millió tonna olajegyenérték (biomassza E-t nem tartalmazza)
Népességnövekedés üteme soha nem látott módon gyorsult Városok száma növekszik Mezőgazdaság kemizálása Meg nem újuló energiaforrások exponenciális ütemű kiaknázása Esőerdők irtása Nukleáris energia megjelenése Műanyagok megjelenése Közlekedés elterjedése, légi közlekedés megjelenése Elektromágneses hullámok, hang-és rezgések terjedése Turizmus
óriási mennyiségű energiafogyasztás Hatalmas mennyiségű égéstermék kibocsátás Megtermelt javak elfogyasztása Turizmus hatása A környezetszennyezés növekedési üteme gyorsabb, mint a népességnövekedésé - veszélyezteti az embert
A gazdasági növekedésnek ára volt/ van „alkotó pusztítás” Rachel Carson szerepe: Néma tavasz
Környezetterhelés Környezetszennyezés Környezetkárosítás
„Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése, és megelőzése.
Emberi tevékenységből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése, az élővilág és az ember fennmaradása érdekében.
A károkat megelőző védelem
Az okozott károk megszüntetése
A környezet fejlesztése
A természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás
Települési környezet védelme
KÖRNYEZETVÉDELEM
Környezetegészségtan
Nemzetközi Konferenciák: 1968. Római Klub; 1972. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm) 1975. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975); 1984-1987. Környezet és Fejlesztés Világbizottság - Bruntland Bizottság: Közös jövőnk jelentés 1992. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája II. Környezetvédelmi Világkonferencia (1992. június 2-14. Rio de Janeiro) 1997. A Kiotói – Konferencia; 2002. Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója – Johannesburgi Konferencia (191 ország);
1972. Június 5-16. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia; 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta);
A konferencia mérföldkövet jelentett;
Eredménye: (a 4 dokumentum) 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat 4. Szervezeti intézkedések.
Nemzetközi Konferenciák: 1968. Római Klub; 1972. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm) 1975. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975); 1984-1987. Környezet és Fejlesztés Világbizottság - Bruntland Bizottság: Közös jövőnk jelentés 1992. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája II. Környezetvédelmi Világkonferencia (1992. június 2-14. Rio de Janeiro) 1997. A Kiotói – Konferencia; 2002. Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója – Johannesburgi Konferencia (191 ország);
178 ENSZ tagállamból 172 küldött hivatalos delegációt, ebből 112-őt államfő vezetett; 761 nem kormányzati (mindenekelőtt környezet- és természetvédelmi) szervezet; 8700 fő külföldi sajtótag; Magyarországról jelen volt: Gönc Árpád köztársasági elnök (Ő írta alá az Éghajlat-változási Keretegyezményt és a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt) Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter(a tárgyalási szakaszban ő vezette a magyar delegációt).
1. A Riói Nyilatkozat; 2. Feladatok a XXI. Századra (AGENDA 21); 3. Nyilatkozat az erdők védelméről;
4. Kertegyezmény az Éghajlati Változásokról; 5. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről.
Nemzetközi Konferenciák: 1968. Római Klub; 1972. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm) 1975. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975); 1984-1987. Környezet és Fejlesztés Világbizottság - Bruntland Bizottság: Közös jövőnk jelentés 1992. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája II. Környezetvédelmi Világkonferencia (1992. június 2-14. Rio de Janeiro) 1997. A Kiotói – Konferencia; 2002. Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója – Johannesburgi Konferencia (191 ország);
Kiotói jegyzőkönyv 1992-ben véglegesített keretegyezmény kiegészítő jegyzőkönyve 1997. XII. 11. Kiotó (2006. hatályba) 2008-2012 között 5,2%-al csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátást a bázisévhez (1990) képest
2012 Doha
ENSZ Johannesburg, 2002 - Rió óta eltelt időszak értékelése,
- A vállalt kötelezettségek végrehajtásának felmérése - Új feladatok kijelölése
Hazánkban az első törvényi szintű szabályozásra a környezet védelmében 1976ban került sor (1976. évi II. tv.), Majd az 1995. évi LIII. tv értelmében föld, a vizek, a levegő, az élővilág, a táj, a települési környezet, a zaj és a sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos tevékenységek irányítását a mindenkori Környezetvédelmi Minisztérium látja el, ma a Vidékfejlesztési Minisztérium felelős államtitkársága Forrás :Környezet- és Természetvédelmi Lexikon/
A Környezetügyért Felelős Államtitkárság ◦ érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat a törvényhozásban, a gazdasági és a mindennapi életben is. ◦ Támogatja a kutatásfejlesztést, illetve növelni kívánja a vízügy és környezetvédelemi oktatás színvonalát. ◦ A Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság
Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális szerveződési szintek (populáció, biocönózis, holocönózis, biom, bioszféra) és topográfiájuk. Ökoszisztéma értelmezése, szerkezete és működése. Természetes, félkultúr és kultúrökoszisztámák jellemzői.
Bioszféra értelmezése
A Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, ahol van ÉLET és biológiai folyamatok mennek végbe. Minden élőhely összessége, az egész élővilág otthona (benne az emberé)
Egyed alatti (intraindividuális) szintek Koacervátum (makromolekulák) >sejt, sejttelep > szövet >szerv > szervrendszerek
Egyed (individuális szint (soksejtű egyed)
Egyed feletti (szupraindividuális) szint populáció >>>>>bioszféra
A magasabb szerveződésű szintek mindig magukban foglalják az alacsonyabb szerveződésű szinteket !
bioszféra biom holocönózis biocönózis populáció kollektivum populáció
Egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó tudomány
Szünfenobiológia Az egyed feletti szerveződési szintek térbeli és időbeli elhelyezkedését, mintázatát írja le.
Ökológia Mintázatok kialakulásának okait vizsgálja
Az élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszere, mely nyílt rendszer, de bizonyos mértékű önszabályozásra képes. Az ökoszisztéma alkotórészei között anyag- és energiafolyamatok játszódnak le.
1./ Köznapi értelmezés = bármilyen élőlényközösség (entitás) az élőhelyével együtt (pl. erdő) 2./ Ökológiai értelmezés (Juhász-Nagy P.) = valamely ökológiai entitásról készült szimulációs modell
Természetes - emberi hatás nélküli Félkultúr - kismértékű emberi hatás Kultúr - ember által meghatározott
Tudomány
A biológia résztudománya. Az élőlények és környezetük közötti kapcsolatok vizsgálata. "öko" (görögül oikosz="lakás, "ház", "háztartás") és a lógia (görögül logosz="tudomány") szavakból.
ÉLŐ SZERVEZETEK
KÖRNYEZET
KAPCSOLAT Biológiai tudományág Feladat: külső tényezők hatásainak és az élő szervezet reakcióinak vizsgálata • vizsgálja és kutatja az élővilág jelzéseit, indikációit
TERMÉSZETES-, ÁTALAKÍTOTT-, MESTERSÉGES KÖRNYEZET
KAPCSOLAT
EMBER
Célja: életet befolyásoló külső tényezők (ember által okozott változásainak) követése Feladata: a megengedhető legnagyobb mértékű emberi tevékenység megállapítása Eszköze: modellek Hatóköre: földi szférák (rendszere)
INTERDISZCIPLINÁRIS, gyakorlatias tudomány
Mikróbák és az ember Betegségek elleni védekezés (antibiotikumok, vakcinák, környezeti feltételek javulása) Mikróbák rezisztanciája (multidrogrezisztens) Újraéledő és új fertőző betegségek
Állatok és az ember Új csatorna az állatok terjedésére Állatok életterének kiszélesedése Közös evolúció zajlik, túl a tudatos irányításon
Erdők Trópusi erdők és boreális erdők fogyatkozása Erdőségek eltűnése (Közép-India - É-Kína, Madagaszkár, Európa, Anatólia, Brazília atlanti óceáni partvidéke (2010-es erdőterületek)
Erdők Trópusi erdők és boreális erdők fogyatkozása Erdőségek eltűnése (Közép-India - É-Kína, Madagaszkár, Európa, Anatólia, Brazília atlanti óceáni partvidéke
Bálnavadászat, halászat Simabálnák és egyéb fajok veszélyeztetése veszélyeztetése (tökéletesedő technikai fejlődés) Halászterületek túlhalászása, összeomlása
◦
(Halfogás
adatok)
Tengeri fogás
Belvízi fogás
Akvakultúra
1800
1
1850
1,5
1900
2,0
1950
15
1961-1963
33
1982-1984
60
6
7
1988-1990
71
6
12
1994-1996
74
7
21 millió tonna
• Az IUCN jelentése szerint kb. 45000 veszélyeztetett fajból mára kb. 900 kihalt • kétéltűek mintegy harmadát, az emlősök negyedét, a madaraknak pedig 12 százalékát fenyegeti kihalás veszélye
Biológiai sokféleség - faji sokféleség - genetikai sokféleség - alaktani sokféleség - életmódbeli sokféleség >> ÖKOLÓGIAI SOKFÉLESÉG
Az a jelenség, hogy az élőlények hiányukkal vagy fenetikai tulajdonságaikkal (viselkedésükkel) jelzik a környezeti tényezőket, illetve azok változását.
Köszönöm a figyelmet!