2008. december
HÉZAG NÉLKÜL
2008. december X. évfolyam 12 12.. szám
Magyar Vasút 2008 A Magyar Közlekedés szaklap szervezésében a fenti címmel konferenciát tartottak, amelynek fõ célja volt, hogy a lehetõ legszélesebb körben összehozza a magyar vasút szereplõit egy szakmai bemutatkozásra és véleménycserére. Európai Uniós tagságunk óta jelentõs átrendezõdés ment végbe a vasút területén. A hagyományos két vasúti társaság, a MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. egyrészt jelentõsen megváltozott – különösen elmondható ez a MÁV Zrt.-re –, másrészt a MÁV Zrt.-bõl kiváló társaságok mellett jelentõs számban alakultak új vasúti vállalkozások. Magyarország közlekedési infrastruktúra fejlesztési tervében 2007. és 2013. között, amíg a vasúti szektorra 550Mrd forint jut, addig a közútra 860 Mrd forint, és így volt a prioritás az elmúlt másfél évtizedben is. Ahhoz, hogy a közút és a vasút versenyfeltételei közeledhessenek egymáshoz, Dr Berényi János, a Magyar Vasúti Egyesülés elnök-vezérigazgatója a következõ teendõket fogalmazta meg: • Használatarányos útdíj bevezetése 2009-ben • A közút által okozott társadalmi költségek (externáliák) legalább részbeni beépítése az autópálya díjakba (EU ajánlás: 4-5 eurocent/tkm) • A közúttal legalább azonos mértékû infrastruktúra-fejlesztés • Arányos és igazságos igazgatási, hatósági díjrendszer • A pályahasználati díj legalább 20%-os csökkentése • A közszolgáltatási szerzõdések hosszú távra történõ megkötése a tervezhetõség, kiszámíthatóság érdekében mind a személyszállítás, mind az infrastruktúra finanszírozás vonatkozásában. A konferencia intenzív programjában még további tizennégy elõadás hangzott el. A teljesség igénye nélkül néhány fontos irányelv, fejlesztés:
Európai közlekedés és vasútpolitika Az Európai Bizottság által 2001-ben kiadott Fehér Könyvben megfogalmazott egy új, fenntartható közlekedési stratégiát: • A használó fizet elv: a közlekedési infrastruktúrát használók az általuk okozott terheléssel arányos mértékben térítsék meg az infrastruktúra üzemeltetésének és fenntartásának költségeit (pl. vasúti pályahasználati díjak, használat-arányos autópályadíjak) • A szennyezõ fizet elv: az egyes közlekedési technológiák üzemeltetõi fizessék meg az általuk okozott káros környezeti hatások korábban az adófizetõk összessége által viselt költségeit(pl. emisszió-kereskedelmi rendszer, eurovignette szabályozás) • Utas jogok, infrastruktúra-használók jogainak definiálása: az egyes közösségi közlekedési nemeket igénybe vevõ utasok jogainak, és egyben az adott közlekedési alágazat kötelezettségeinek, jogszabályban történõ rögzítése. (Légi utasok jogai 2005. vasúti utasjogok 2007, hajózási utasok jogai: 2009-re várható, autóbuszos utasok jogai: tervezet még nem ismert, autópálya használók jogai: tervezet még nem ismert)
A vasúti szolgáltatások minõségének javítása: – a határ-átlépés könnyítése a kölcsönös átjárhatóságot szolgáló mûszaki szabványokon, vagy pl.a mozdonyvezetõi engedélyek, vasúti jármûvek regisztrációjának és honosításának EU-n belül kölcsönös elismerésén keresztül, – liberalizáció és verseny bevezetése (vasúti áruszállítás 2006. óta, határ-átlépõ vasúti személyszállítás 2010-tõl, belföldi személyszállítás: idõpont még nem ismert), – finanszírozás kiszámíthatóvá tétele (sokéves infrastruktúra-mûködési szerzõdések, illetve közszolgáltatásiként végzett személyszállítási szerzõdések rendszere). (folytatás a 2. oldalon)
2
HÉZAG NÉLKÜL
(folytatás a 1. oldalról...)
A vasúti infrastruktúra fejlesztése: – a transz-európai vasúti hálózat (TENT-T) definiálása – dedikált áruszállítási korridorok létrehozása, – az EU közlekedési infrastruktúrafejlesztéshez adott támogatásaiból legalább 50% vasútra költésére vonatkozó elõírás, – az egyéb közlekedési infrastruktúra használatáért beszedett díjakból kötöttpályás fejlesztések keresztfinanszírozásának engedélyezése. A Fehér Könyv végrehajtása folyamatban van, az elmúlt évek során egyes országokban már csökkent a vasút piacveszteségének trendje (összességében nõ a vasúti áruszállítás volumene), javult a vasúti szolgáltatások színvonala és hatékonysága. A különféle közlekedési alágazatok együttmûködése új európai közlekedési rendszert hozhat létre, amely korszerû technológiák alkalmazása esetén jobban tudja a vasúti közlekedés elõnyeit kihasználni.
MÁV Csoport terv Heinczinger István vezérigazgató úr egy nagyívû tervben mutatta be a MÁV átalakítás folyamatát, a MÁV Csoporttá alakulás tervét:
A MÁV Csoport tagjainak mûködését, az egyes szolgáltatások kezelhetõségét és finanszírozását kétoldalú szerzõdéseken keresztül lehet megvalósítani (megrendelõteljesítõ viszony). Ennek lényegét jelentõ szerzõdés alapú finanszírozását az alábbi ábra mutatja:
2. ábra: A szerzõdés alapú finanszírozás (PHD = pályahasználati díj)
E tekintetben alapvetõ a Pályavasút mûködésének fenntarthatóságát biztosító Vasúti pályahálózat-mûködtetési szerzõdés és a MÁV-START tevékenységét biztosító Közszolgáltatási szerzõdés. Mindkettõnek alapvetõ lényege a mûködési költségek kiegyenlítése és nem a veszteség finanszírozás, ahogy ez tévesen az utóbbi évek köztudatába került. Ahhoz, hogy ezek a szerzõdések korrekt alapokon mûködhessenek fontos, hogy egyrészt a tulajdonos határozza meg világosan elvárásait, másrészt a mûködtetõ (szolgáltató) átlátható költségrendszerrel és versenyképes szolgáltatásokkal rendelkezzen.
Vasúti tenderek, hazai fejlesztéspolitika
1. ábra: A MÁV Csoport értéklánc alapú szerkezeti felépítése
A MÁV Csoport kapcsolatrendszerének mértékadó szereplõi: • KHEM: a tulajdonosi jogok gyakorlója és a közszolgáltatások megrendelõje, • PM: a közszolgáltatások finanszírozója. • MNV:a kincstári vagyon használatba adója. • NKH: piacfelügyelet, piacszabályozást és üzemi szabályozást ellátó. •NIF: infrastruktúra fejlesztõ, •VPE: kapacitás elosztó
2008. december
A világ vasúti piacán a legnagyobb mûködési potenciállal Európa rendelkezik Ázsiát is figyelembe véve. Nyugat-Európai tenderekben a személyszállítás területén egy kissé csökken a növekedés, de 2020-ig 1,1%-os teljesítmény növekedést becsülnek, míg az áruszállítás teljesítményére 1,7%-os teljesítmény növekedés várható. A magyarországi prognózis szerint a személyszállításban nem számolnak teljesítmény növekedéssel, viszont az áruszállításban 4,1%-os növekedést prognosztizálnak. Ez utóbbinál a kedvezõ földrajzi fekvésünk kihasználtságát veszik alapul. Elõnyére van a vasút versenyképességének, hogy a közút költségei jobban növekednek, a zsúfoltság okozta várakozási idõk és az üzemanyag fogyasztásából származó költségek is növekednek. Ugyancsak kedvezõen hat az intermodalitás fejlesztése mind a személyszállításban, mind az árufuvarozásban. Az elõbbinél számos példa van a városi és elõvárosi forgalom összekapcsolására vasúti technikával, az utóbbinál pedig az intermodális
logisztikai csomópontok nyújtanak a vasutaknak újabb perspektívát a szállítási láncban. A hazánkban a kiépítési sebességgel közlekedésre a magyar vasúti hálózatnak csak 62%-a alkalmas. A vasúti szektor stratégiai területei: az elõvárosi személyforgalom, az Intercity forgalom és teherforgalom. Elõvárosi forgalmú vasúti pályákon 2020-ig el kell érni a 120-160 km/h pályasebességet és a 98%-os menetrendszerûséget. Az Intercity vonatoknál kereskedelmi átlagsebességként a 130 km/h-t tûzik ki célul 2020-ra, míg menetrendszerûségnél ugyancsak a 98%-ot. Teherforgalomban minõségi elvárás a nemzetközi korridorokon, hogy a kereskedelmi átlagsebesség 2013-ra érje el a 60 km/h-t. 2020-ra a páneurópai korridorokon a pályák tengelyterhelésének el kell érnie a 225 kN-t. A vasúti szabályozásokról elhangzott, hogy a Vasúti törvény módosítása a Parlament elõtt van, tovább javítják a jogharmonizációt a képzés és vizsgáztatási területen, valamint a közszolgáltatások finanszírozása tekintetében. A vasút versenyképességének növelése érdekében 2009. közepétõl várható az úthasználattal arányos díjfizetés bevezetése.
NIF vasútépítési program 2014-ig várhatóan megvalósuló beruházások: • 120-as vasútvonalon:Békéscsabáig bezárólag a korszerûsítés és BudapestBékéscsaba ETCS2, • 100-as vasútvonalon: Kisújszállásig a korszerûsítés, valamint az ETCS2 kiépítése, (folytatás a 3. oldalon)
2008. december
3
HÉZAG NÉLKÜL
(folytatás a 2. oldalról)
• 30-as vasútvonalon: Székesfehérvárig bezárólag a korszerûsítés, valamint ETCS2 kiépítése, • 25-ös vasútvonalon: az ETCS2 kiépítése, • 10-es vasútvonalon:villamosítás és kisebb pályakorrekció, • 2-es vonalon: korszerûsítés, • GSM-R mobil telefonrendszer építés (meghatározott nemzetközi korridorok mentén), • 15-ös vasútvonal: korszerûsítés • A záhonyi átrakó körzet egyes szakaszainak korszerûsítése. A vasúthálózat korszerûsítésére fordított költségekbõl – az ezredfordulói év 18-20 Mrd forintjához képest – most 40 Mrd jut e célra, majd várhatóan a csúcs 2011-2012 lesz, amikor több mint 130 Mrd forint értékben valósulhat meg a fejlesztés évente.
Tárgyalás a minisztériumban A Vasúti Egyeztetõ Bizottság (VEB) keretében 2008. december 3-án üléseztek a minisztérium képviselõi és a reprezentatív vasutas szakszervezetek. Az ülésen az egyes vasúti utazási kedvezményekrõl szóló miniszteri rendelet tervezetrõl (menetkedvezmények), a vasúti közlekedés biztonságával összefüggõ munkaköröket betöltõ munkavállalók képzésének és vizsgáztatásának szabályairól szóló miniszteri rendelet tervezetrõl a velük szemben támasztott egészségügyi követelményekrõl és az egészségügyi vizsgálat feltételeirõl szóló Kormányrendelet tervezetrõl történt egyeztetés. A találkozó módot adott arra is, hogy a szakszervezetek kifejtsék álláspontjukat a vasúti menetrend, az utazási körülmények és az utasforgalom összefüggéseirõl, a 2008/ 2009. évi menetrend problémáiról. A PVDSz és a többi szakszervezet is észrevételezte, hogy a korábbi gyakorlattól eltérõen csak utólagosan tehettek észrevételeket, így számos munkavállaló számára megnehezedett a munkábajárás. A minisztérium képviselõi beszámoltak a 2009. évi közszolgáltatási szerzõdésekrõl és a MÁV csoportra kiadott tulajdonosi elvárásokról. Itt hangzott el – az általános szakszervezeti felháborodást kiváltó – minisztériumi elvárás, hogy a MÁV Zrt. személyi jellegû kiadásait 2009-ben nem növelheti jobban 1,8 százaléknál. Mindezt – egyébként tévesen – egyes szakszervezetek úgy értelmezték, hogy ennyi lehet a 2009-es bérnövelési százalék. Enzsöl Róbert
VÉT HÍREK Mint az már évek óta megszokott, az év végével feszült légkörben zajlanak az ülések a Vasúti Érdekegyeztetõ Tárgyalásokon (VÉT). A feszültség növeléséhez a szokásos körülményeken túl hozzájárul, hogy a munkáltató mindig jelentõs idõkésedelemmel nyújtja át javaslatait, valamint a VDSZSZ a tárgyalások szétverésére az idõ húzására irányuló magatartása. Nem nehéz megjósolni, hogy amenynyiben egyes résztvevõk tárgyalási módszereiben nem áll be változás a 2009-es év nem a megállapodások értékelésével, hanem egy rég nem látott konfliktussal indul.
Tárgyalások a Kollektív Szerzõdésrõl. Az év végéig hatályban lévõ Kollektív Szerzõdés megújításáról a tárgyalások csak november 19-én indulhattak el 16 órakor, miután a VDSZSZ elhagyta a tárgyalótermet. Ezt megelõzõen a napirend elõtti botrányos felszólalások idõhúzó taktikájával, parttalan viták provokálásával, mondvacsinált problémákkal, sikerrel akadályozta meg az érdemi kérdések megtárgyalását. (Volt ott minden: Vita arról, hogy a Kollektív Szerzõdés új-e, vagy a jelenlegi módosítása, hogy keret kollektív szerzõdés köttessen néhány (igaz jelentõsebb) MÁV csoporthoz történõ társaságra, vagy csak a MÁV Zrt-re vonatkozzon, hogy ki írja alá és ki ne, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Miután a résztvevõk közül többen kifejtették, hogy az új KSz., vagy módosított KSz. problémát az idõ majd megoldja, hiszen januárban csak új köthetõ, hogy keret kollektív szerzõdést a magyar munkajog (Mt.) nem ismer, valamint, hogy az aláíráshoz elõbb meg kellene a javaslatokat tárgyalni, a VDSZSZ kivonult a tárgyalásról.) A VDSZSZ mûsora mellett a munkáltatói javaslatok sem arattak osztatlan sikert. Annak ellenére, hogy a MÁV Zrt. vezetése elõzetesen hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában a vasutas vívmányok csorbítása, az átadott javaslatok közül kivételnek számít a jelenlegi mértékek megõrzése. Csökkenteni akarnak a mûszakpótlékon kívül szinte minden pótlék-elemet (túlóra, készenléti díj, stb) és a munkaidõ-felhasználás szabályozása terén is nagyobb rugalmasságot igényelnek maguknak.
A KSz tárgyalások tehát a VDSZSZ nélkül folynak, ahol a szakszervezetek – a PVDSz-el együtt – pontról pontra haladva utasítják vissza a munkáltató jövedelemcsökkentõ próbálkozásait és élnek új javaslatokkal. A PVDSz a tárgyalások során idõrõlidõre kifejti, hogy nem járul hozzá ellentételezés nélküli munkaidõ-növeléshez, és nem hagyja csorbítani a vasutas jövedelmek részét képezõ pótlékrendszert.
A béremelésrõl is megkezdõdött(?) a tárgyalás. A munkáltató december 15-ig nem vallott színt a 2009 évi bérek tekintetében. A béremelési javaslat megtételének elhalasztására az OÉT (Országos Érdekegyeztetõ Tanács) tárgyalások elhúzódása, valamint a VDSZSZ tárgyalási taktikája szolgál ürügyként. A PVDSz álláspontja szerint a hivatkozások – különösen a munkáltatóé – nem elfogadható. A bértárgyalást mindenképpen le kell bonyolítani, hiszen középtávú megállapodás rendezi azt az esetet is, ha nincs országos bérajánlás. A VDSZSZ magatartását pedig szomorú megértéssel szemléljük. Tipikus példája ez annak, hogy nehéz annak a jövõrõl tárgyalni, aki a múlt lezárására sem képes. ( A VDSZSZ nem írta alá a 2008. évi bérmegállapodást sem) A kormány örömmel üdvözölt volna egy olyan minimálbér-megállapodást, amely a 69 ezer –76 500 forint közötti sáv közepe környékén születne meg, valamint elképzelhetõnek tart egy 3-6 százalékos béremelkedési sávot, 4,5 százalékos középérték mellett. A december 13-án megszületett megállapodás végül 71 500Ft/hó minimálbért és 3-5 százalékos bérajánlást rögzít. Mindez azt jelenti, hogy a vasúti bérnövekedésrõl szóló tárgyalás minimum 4 százalékról indul.
Eredménytelen menetrendi egyeztetés Sok munkavállaló fordult szakszervezetünkhöz az új, 2008/2009-es menetrenddel kapcsolatban. Elsõsorban munkába járási, illetve a munkából történõ hazautazási körülményeik várható nehezülését sérelmezték. A szakszer(folytatás a 4. oldalon)
4 (folytatás a 3. oldalról...)
vezetek a VÉT ülésen – napirend elõtt – tették szóvá, hogy ez évben még formálisan sem teljesítette a MÁV, hogy a szakszervezetek véleményét kikérje a menetrendi tervezetrõl. A felszólamlások és a sokasodó munkavállalói észrevételek eredményeként került sor november 26án konzultációra a MÁV-START Zrt. és az érdekképviseletek között. A konzultáción a START képviselõje a 2008. december 14-én életbe lépõ menetrenddel kapcsolatban a következõkrõl adott tájékoztatást: • az új menetrend elõkészítése a nemzetközi egyeztetésekkel, már 2007-ben megkezdõdött, • a menetrend elõkészítése során a Közlekedési Minisztériummal folyamatos egyeztetés történt, • a tulajdonos a menetrenddel szemben az alábbi igényeket fogalmazta meg: – a mellékvonalakon a jelenlegi szolgáltatási szint fenntartása, – a dunántúli vonalakon az utasforgalom függvényében az ütemes menetrend bevezetése. A fenti minisztériumi igényeknek
2008. december
HÉZAG NÉLKÜL megfelelõen, a MÁV-START Zrt. 2008. április közepére elkészítette a menetrend tervezetet, amely kb. 6%-os, mintegy 6 millió vonat km kínálatnövekedést tartalmazott. A miniszter ez év júliusában bejelentette, hogy a tervezetben szereplõ teljesítmény többletet nem tudja finanszírozni a minisztérium, és az új elvárása az volt, hogy változatlan vonat km teljesítmény igénybevétellel készüljön egy újabb tervezet úgy, hogy a Dunántúlon az indokolt vonalakon kerüljön bevezetésre az ütemes menetrend, a keleti országrészben kihasználatlan vonatok terhére. A fenti elvárásoknak való megfelelés érdekében: elsõsorban a csúcsidõn kívüli, a hétvégi, a tanítási szünet alatti, és az év végi napok vonatainak korlátozásával teremtette meg a lehetõségét - a nyugati országrész egyes vonalain - az ütemes menetrend bevezetésének. Ez a tervezet is elõterjesztésre került a minisztérium felé, ahol a szükséges egyeztetéseket 2008. november 19-ig lefolytatták, és 2008. november 25-én jóváhagyták a benyújtott menetrendet.
Mindezek alapján majdhogynem szó szerint azt jelentették be, hogy észrevételeinkkel, javaslatainkkal elkéstünk, a felelõsség a minisztériumot terheli, sõt többé-kevésbé kifejezésre juttatták, hogy a menetrend nem a vasutasoknak készül. A szakszervezeti oldalon megnyilvánuló komoly felháborodás pusztán annyi eredményre vezetett, hogy ígéretet kaptunk az észrevételek lehetõség szerinti figyelembe vételére az 1. sz. menetrend-módosítás elkészítése során. Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök
Pénzügyi szolgáltatás Hívd Sziklási Vincét a
06-30/430-8360-as telefonszámon.
Webcím: www.peksz.atw.hu
Információk a PÖKKÖP beiskolázási segély igényléséhez
hu.morzsák • Az erõ igazság nélkül erõszak, az igazság erõ nélkül tehetetlenség. • A tévedés híd a tapasztalatlanság és a tudás között. • A káromkodás kompromisszum a menekülés és a küzdés között. • Az életben a valódi biztonság nem más, mint az élet bizonytalanságának élvezete. • Az óvatosság az önzés bizalmas ügynöke.
A hó-nap kérdése – Apa, mi lesz karácsonykor a fa alatt? – Parketta, kisfiam.
A családi pótlékot 2008. április hónaptól, a munkáltatónál bejelentett állandó lakcím szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai folyósítják. A beiskolázási segély igényléséhez szükséges családi pótlék igazolást, a lakhely szerint illetékes Regionális Igazgatóságtól lehet beszerezni. A Regionális Igazgatóságok címei megtalálhatóak a
www.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az igazolás kizárólag írásban igényelhetõ a Regionális Igazgatóságtól a személyes adatok és az igénylés okának megjelölésével. Az alábbi igazolás igénylési minta összeállításával próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak, amit az adatok kitöltése és az aláírás után lehet beküldeni az illetékes Regionális Igazgatóságnak:
Tisztelt Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóság! Ezúton kérem, hogy küldjenek részemre egy igazolást a családi pótlék folyósításáról a gyermekeim nevének feltüntetésével. Az igazolásra a Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Önsegélyezõ Pénztárnál igényelhetõ beiskolázási segély miatt van szükségem. Adataim: Név: Születési hely, idõ: Lakcím: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám): Adóazonosító jel: Segítségüket elõre és ezúton is köszönöm! ……………………........................
2008. december
5
HÉZAG NÉLKÜL
Szervezetmódosítási elképzelések a Pályavasúton A tervek szerint a vágányzári tervezéssel kapcsolatos feladatok ellátásának összefogása szükségessé teszik a Pályalétesítményi Fõosztályon belül új szervezeti egység és szervezeti képesség kialakítását. A létrejövõ Mûszaki elõkészítõ osztály fõ feladata a hálózati középtávú-, éves vágányzári tervezés és jóváhagyás, a monitoring rendszer kidolgozása, mûködtetése lesz, átveszi az egyes szakterületek éves vágányzári tervezéssel összefüggõ feladatait. A Pályalétesítményi Fõosztályhoz tartozó Technológiai osztály neve a jobb kezelhetõség érdekében Pályalétesítményi technológiai osztályra módosul. A Pályavasúti területi központ pályalétesítményi szervezetei átalakításra kerülnek. A Területi központ szervezeti hierarchiájában a köztes irányítási szint megszûnik. Így a mérnöki szakaszok eddig ellátott feladatait a Fõpályamesteri szakaszokból megalakuló Pályafenntartási szakaszmérnökségek és a Pályalétesítményi alosztályok veszik át. A felügyeleti tevékenység, a mûszaki tervezés és az egyéb végrehajtó mérnöki feladatok a Pályafenntartási szakaszmérnökségekre kerülnek. A mérnöki szakaszok irányítási feladatait, munkafolyamatba épített ellenõrzéseket a Pályalétesítményi alosztályok veszik át. A Pályalétesítményi osztály szervezetén belül az alosztályok nevei megváltoznak. A Pályalétesítményi alosztály új megnevezése Pályafenntartási alosztály lesz, a Mérnöki létesítményi alosztály elnevezése Híd- és alépítményi alosztályra változik, a Pályaés mérnöki létesítményi karbantartási alosztály neve Pályakarbantartási alosztályra módosul. A Pályavasút üzletág szervezeti egységeinek számszerû változásait az alábbi táblázat mutatja be. 2008.10.31-i állapot 2009.01.01-i tervezet Szakaszmérnökség (fõpályamesteri szakasz) 90 83 Hidász szakasz 8 10 Pályalétesítményi mérn. szakasz 18 0 Pályalétesítményi alosztály 8 12 Pályakarbantartási alosztály 6 6 Mérnöki létesítményi alosztály 1 1 Pályalétesítményi osztály 6 6 ÖSSZESEN 137 118
A szervezeti változás eredményeképpen a pályalétesítményi szakterülethez kapcsolódó szervezeti egységek száma összességében 19 egységgel csökken. A munkaköri rendszerre gyakorolt hatás tekintetében a Pályavasút üzletág irányítási szervezeti egységeinek változása nem eredményez változást.
A Területi központok esetében a szakaszmérnökség kialakításával a szakaszmérnökség vezetõ munkakör kialakításra kerül a jelenlegi szakaszmérnök munkakör alapján. A fõpályamester és a vezetõmérnök munkakörök feladatai és a munkaköri kapcsolataik jellemzõi azonban módosulhatnak a szervezeti változások következtében. Pályafenntartási és hidász szakaszmérnökségek feladatai az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: 1. Pályalétesítmények és eszközök felügyeleti tevékenységének utasítások szerinti ellátása. 2. A felügyeleti tevékenység megállapításai alapján javaslattétel a gondozási, karbantartási és felújítási munkákra. 3. A saját felelõsségi körében végzett felügyeleti tevékenység során megállapított hiányosságok miatti forgalmi korlátozások bevezetése. 4. Az üzembe helyezések, forgalomba helyezések elõtti mérnöki szintû vizsgálatok Eszközök nyilvántartása, adatszolgáltatás végzése. 5. Pálya és tartozékainak gondozása. 6. Karbantartási munkák (hiba- és zavarelhárítás, tervezett nem tervezhetõ karbantartás) elvégzése. 7. Karbantartási beruházási munka esetén munkaterület biztosítása. 8. Zavarelhárítási feladatok elvégzése. 9. Diagnosztikai mérési eredmények elemzése, avulási folyamat követése. 10. Eszközszükséglet felmérése, beszerzési és selejtezési javaslat készítése. 11. Közremûködés: • rendkívüli küldemények közlekedtetésében. • hatósági ügyekben. • szakmai oktatásban. • a mûszaki tervek véleményezésében. • a bekövetkezett rendkívüli események helyreállításában. • balesetek vizsgálatában. • a szakmai statisztikai rendszer mûködtetésében. 12. Szükséges erõforrások (eszköz, munkaerõ, anyag, szolgáltatás) biztosítása. 13. Helyi kapcsolattartás és együttmûködés más üzletágakkal. 14. Társüzletági szolgáltatások operatív igénybevétele. 15. Hatáskörébe utalt ellenõrzések végzése. 16. A szakaszmérnökség tevékenységével kapcsolatos mûszaki és üzleti adminisztráció végzése.
PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon: 06-37/344-880 (fax/üz.rögzítõ) vasútüzemi: 02+23-52; 02+23-95 (fax/üz.rögzítõ)
www.pokkop.hu
Szentgyörgyi Mihály PML alelnök
A hó-nap esete Józsi bácsi felmutatja a vonatjegyét a kalauznak, mire az így reagál: – De hiszen ez egy gyerekjegy! – Na, látja, most derül ki, hogy milyen nagy késésben van ez a vonat!
6
HÉZAG NÉLKÜL
2008. december
Jóváhagyta Brüsszel a MÁV Cargo felvásárlását Feltételekkel, de jóváhagyta az Európai Bizottság a MÁV Cargo felvásárlását – jelentette be az uniós végrehajtó testület Brüsszelben. A feltétel, hogy a vevõ, az osztrák Rail Cargo Austria cég “kötelezettséget vállal a GySEV-hez fûzõdõ szerkezeti kapcsolatainak felszámolására és szerzõdéses kapcsolatainak felülvizsgálatára”. Az így “módosított ügylet nem fogja jelentõsen korlátozni a hatékony versenyt az Európai Gazdasági Térségben (EGT) vagy annak bármely jelentõs részén” - áll a döntésrõl kiadott közleményben. A Rail Cargo Austria AG (RCA) és a GySEV Zrt. konzorciuma 102,5 milliárd forintos ajánlatával nyerte a pályázatot. Az osztrák cég már jelezte, hogy a GySEV nélkül is fenntartja szándékát. Az RCA és a MÁV Cargo tevékenysége egyaránt a vasúti teherszállításra és a szállítmányozási szolgáltatásokra terjed ki - emlékeztetett az uniós bizottság. A GySEV tevékenysége ehhez képest “az Ausztria és Magyarország területére kiterjedõ vasúti személyszállítást és teherfuvarozást foglalja magában, különös tekintet-
tel a határokon átnyúló vasúti teherszállításra”. A bizottság megállapította, hogy a tervezett ügylet eredeti bejelentés szerinti végrehajtása “súlyos versenyjogi problémákat vetne fel”, mivel az ügylet következtében “eltûnne az RCA legközelebbi potenciális versenytársa a magyar vasúti teherszállítási piacról, illetve a MÁV Cargóé az ausztriai piacról”. A kapcsolatok felszámolása révén Brüsszel szerint “a GySEV megerõsödhet mint független piaci szereplõ és az összefonódás révén létrejött új gazdasági egység versenytársa”. A vasúti teherszállítás piacainak 2007ben végbement teljes liberalizációja ellenére e piacokat továbbra is a korlátozott verseny és a határokon átnyúló vasúti teherszállítást illetõen együttmûködõ erõs hagyományos szereplõk jelenléte jellemzi emlékeztetett a testület. Tudatában vagyok annak, hogy a vállalkozások úgy tekintik, ez az ügylet igen jelentõs az érintett teherszállítási piacok fejlesztésére irányuló képességeik javítása szempontjából - nyilatkozta Neelie Kroes versenyjogi biztos a közlemény szerint. -
Minden, a fogyasztókra nézve pozitív lépést üdvözlök, és nagy örömömre szolgál, hogy sikerült gyorsan megoldást találnunk minden olyan versenyjogi problémára, amely ebben az ügyben aggályosnak tûnt. Az osztrák és a magyar kormány – a GySEV fõ részvényeseiként – biztosítani fogja, hogy az összefonódás révén létrejött vállalkozáshoz fûzõdõ összes szerkezeti kapcsolat felszámolásra kerüljön, illetve hogy az osztrák állam befolyása a GySEV vasúti teherszállítási tevékenységére korlátozott maradjon. E kötelezettségvállalások piaci tesztelését követõen a bizottság “arra a következtetésre jutott, hogy azok olyan életképes intézkedések, amelyek alkalmasak a bizottsági vizsgálat során a verseny tekintetében felmerült aggályok eloszlatására”. Felvásárlási, összeolvadási kérések esetében az ügyleteket vizsgálni köteles Brüsszel általában pozitív döntéseket hoz. Ehhez a kérések kevesebb, mint 5 százaléka esetében elmélyült vizsgálat kell, a teljes elutasítás pedig a gyakorlatban szinte nem létezõ kategória az eddigi tapasztalatok szerint. Erobi
OLVASÓI LEVÉL JÖN A FARKAS!! – avagy mi szóltunk A Nyílt Vonal múlt havi számában megjelent – sorozat indítónak szánt – Kecskére káposztát c. írás megszületése még a Monorierdõi baleset elõtt történt, s ennek fényében aktualitása felértékelõdik. A z ott feszegetett kérdések és dilemmák létjogosultsága a legsúlyosabb módon került igazolásra, emberi életek árán. Sajnos, Õk már nincsenek itt, pedig mindenkit haza várnak,Õket is haza várták. Mindenkinek gondolkoznia kellene ezen, s érdemben tenni, hogy ne következzenek be hasonló események, mert ennek a lehetõsége nagyon-nagyon jelen van. Engedtessék meg, hogy elõször egy pozitívumról írjak. A Vez. Ig. Úr azon utasítását szeretném itt megemlíteni, mely a biztosító berendezési mûszerészek számára kötelezõ jelleggel írja elõ a forgalmi vizsga meglétét, illetve annak megszerzését. Rendkívül fontosnak és alapvetõ dolognak tartom, hogy a forgalom lebonyolításával közvetlen kapcsolatban lévõ emberek – saját jól felfogott érdekükben is – egy számon kért és számon kérhetõ olyan ismeret halmaz birtokában legyenek, melynek alapján döntéseik, közléseik okokozati összefüggéseivel teljes mértékben tisztában vannak, valamint ténykedésük lehetséges hatásait – a társ szolgálatok te-
kintetében is – maradéktalanul ismerik és ennek tudatában végzik munkájukat. Más. Sajnos a mindennapok világa számos súlyos szabálytalanságot, anomáliát hordoz. A bizt.ber. szakszolgálat egy igazi infrastruktúra szolgáltató része a vasútnak. Jelenléte és fontossága, az iránta való szükségesség általában csak a „bajban” jelentkezik, de akkor elképesztõ mértékben és az iránta tanúsított elvárások általában az „azonnaltól” a „rögtönig” terjednek. A szakszolgálat egyik nehezen kezelhetõ feladata a különbözõ vágányzárak lebonyolítása, ezen belül is a gépláncos pályamunkák során felmerülõ emberi erõforrás , valamint az esetleges létszám pótlás során jelentkezõ helyismeret hiány és esetenként a nem kellõ szakismeretbõl adódó szakmai problémák. Általában a vágányzárakat tervezik és a tervezés szintjébe tartozik az elõzetes egyeztetés, mind az elvégzendõ munka mennyisége, mind a hozzá szükséges idõ, munkaeszköz és szükséges létszám tekintetében egyaránt. A gyakorlat – sajnos – azt igazolja, hogy számos esetben figyelmen kívül hagynak több utasítást és rendelkezést, melyek a vágányzárak során alkalmazandó
elõírásokat tartalmazza. A vágányzár során nincs biztosítva a bizt.ber. szakszolgálat részére az az idõ mely a vágányzári technológiából, TB1 , E101, F2, munka és baleset védelmi utasításokból adódik. Az a tény,hogy a szabálytalan munkavégzés, munkaszervezés következtében esetenként - pl. Pécs környéki vágányzárak esete – jelentõs vonat késések adódnak, közel sem jelent akkora kárt, mintha emberi egészségben, életben keletkezne kár. A szakmát értõ és ismerõk számára nem kell magyarázni a különbözõ(villamosított vonalak) földelések,vágányfojtó transzformátorok, sín csatlakozásainak megbontásakor jelentkezõ veszélyek meglétét és az ilyen esetekben alkalmazandó eljárásokat, jó lenne idõben tenni valamit, mert az utasítások nem azért vannak , hogy ilyen-olyan szinten felrúgjuk õket, hanem azért, hogy minden szinten betartsuk és betartassuk azokat. Mert mindenkit haza várnak. BBDoki.
A hó-nap bölcsessége „A beszéd képessége emberi kiváltság, a hallgatni tudás emberi kiválóság.” (Akhilleusz Tatiosz)
2008. december
HÉZAG NÉLKÜL
7
Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Önsegélyezõ Pénztár 3000 Hatvan, Gárdonyi Géza u. 2. Tel.: 02/23-52, tel./fax: 02/23-95, tel./fax: 37/344-880 • Internet: www.pokkop.hu
Kedves Munkatársaink! A pénzügyi válság már jelenleg is érezteti hatását hazánkban, ami várhatóan még jobban megnehezíti életünket a következõ években. A kialakult helyzet különösen indokolttá teszi, hogy gondoskodjunk önmagunk és családunk anyagi biztonsá-
gáról. A válság miatt még fontosabb szerepet kap az öngondoskodás, így a felelõsségteljes VBKJ választás valamennyiünk érdeke. A felmerülõ nehézségek áthidalásában segít a PÖKKÖP, a MÁV-nál az egyetlen szolidaritási elven mûködõ Pénztár, aminek tagjai a szolidaritási alapból nyújtott segélyeken kívül még a számlájuk egyéni részérõl is vehetnek fel segélyt.
A PÖKKÖP szolgáltatásai:
A PÖKKÖP tagdíj több éve változatlanul 4.500 Ft/hó, ami éves szinten csupán 54.000 Ft a VBKJ keretbõl. Az egységes tagdíjon felüli többletbefizetés, valamint a Pénztá-
runkhoz az adóhatóság által átutalt adókedvezmények 100%-a a pénztártag egyéni számlájának egyéni részére kerül, tehát az, egy az egyben felvehetõ.
De hogyan is juthatok a pénzemhez? Egy pénztártagunk példáján keresztül szeretnénk bemutatni, hogyan lehet a Pénztárból felvenni a befizetett tagdíjnál jóval nagyobb összeget:
A táblázatból jól látható, hogy a pénztártagok már így is több pénzt tudnak felvenni a Pénztárból, mint amennyit befizettek (fõként akkor, ha a munkáltató fizeti helyettük a VBKJ keretbõl a tagdíjat), pedig a táblázatban még nem is szerepelnek az olyan elõre nem tervezhetõ kiadások, mint pl.: egy haláleset, egy esetleges munkaképesség csökkenés vagy rokkantság bekövetkezése és hogy ne csak a rosszról beszéljünk, gyermekáldás esetén is fizet a PÖKKÖP.
KEDVES MUNKATÁRSUNK! Partnerek vagyunk a gondjai megoldásában! Öngondoskodását segítjük! Kiegészítjük jövedelmét! Képzett munkatársaink mindig rendelkezésére állnak! Önért dolgozunk! Pénztárunk választása 2009-ben is a siker garanciája!
8
2008. december
HÉZAG NÉLKÜL
Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Egy bérlettel utazhatunk a BKV, a MÁV és a Volán járatain Budapesten Januártól Budapest közigazgatási határán belül a BKV-bérlettel a MÁV és a Volán járatain is lehet majd utazni - közölte a Városháza kommunikációs igazgatója. A Fõpolgármesteri Kabinet egyetértett azzal, hogy az új egységes budapesti bérlet bevezetésérõl szóló javaslat még novemberben a Fõvárosi Közgyûlés elé kerüljön. A városvezetés támogatta azt, hogy új bérlettípus váltsa fel a jelenlegi vonalas BKV-bérletet, s az elsõdlegesen az agglomeráció és a fõváros között közlekedõk számára árusított budapesti egyesített bérletet. Az igazgató tájékoztatása szerint az új egységes bérlet bevezetéséhez várhatóan 930 millió forint fõvárosi önkormányzati és 1,8 milliárd forint állami kompenzációra lesz szükség. Az egységes budapesti bérlet bevezetése után a fõvároson belül mintegy 120 kilométernyi vasúti szakaszon és számos Volán-járaton is használhatják a budapestiek a közösségi közlekedést. Ezáltal többletköltség nélkül utazhatnak számos vidéki célállomásra is, például Ceglédre, Székesfehérvárra vagy Szentendrére. A jövõ évi BKV-tarifákról még novemberben tárgyalt a fõváros vezetése. A BKV vezetése által benyújtott 7,9 százalékos tarifaemelési javaslat szerint 8.900 forintba kerülne az úgynevezett dolgozói bérlet. Arról még zajlik az egyeztetés, hogy az új egységes budapesti bérlet bevezetése kapcsán az utasoktól igényelt egyszázaléknyi tehervállalás, felár belefére ebbe a bérletárba, vagy ennyivel megemelik annak az összegét.
Több milliót spórol a MÁV: hogy csinálják? A MÁV-nál több millió forintot spórolnak meg azzal, hogy leszerelték a fénysorompókat és a karos sorompókat azokon a szakaszokon, amelyeken már nincs személyszállítás. Tavaly 14 mellékvonalon állították le a személyforgalmat. Ezeken most az átjárók elõtt a tehervonatok megállnak, és a szerelvényekrõl leszálló jelzõõrök megállítják a közúti forgalmat, amíg a vonat áthalad. A Dél-Alföldön 19 helyen szerelték le a sorompókat. Ezek a berendezések igen költségesek: sokba kerül az üzemben tartásuk, az áram, a biztonsági felülvizsgálatuk, illetve a lopásokkal, rongá-
lásokkal járó kiadások - mondta a Független Hírügynökségnek Fehér László, a MÁV Zrt. mûszaki szakértõje. Egy-egy ilyen sorompó leszerelésével évente körülbelül félmillió forintot spórol a MÁV. Az érintett átjáróknál sárga figyelmeztetõ tábla és KRESZ-tábla is jelzi a változást. A KRESZ-szabályok azonban nem változtak. Az átjáró megközelítésével kapcsolatos sebességhatárokat, vagyis belterületen a 30, külterületen a 40 kmes óránkénti sebességet itt is be kell tartani - mondta Dobókõi György, a Nemzeti Közlekedési Hatóság régiós igazgatóhelyettese. Bár az érintett 14 vonalon személyszállítás már nincs, havonta egy-két alkalommal tehervonatok azért közlekednek, jelzõõrökkel együtt, akik a vasúti átjáróknál leszállnak a vonatról, megállítják a közúti forgalmat, majd miután a szerelvény továbbment, az autósok is tovább hajthatnak. Ha ezeken a vonalakon újraindulna késõbb a személyszállítás, azonnal vissza kell szerelni a sorompókat.
Az új menetrend… A december közepén életbe lépõ új MÁV menetrend szerint nem állnak meg a gyorsvonatok Újszászon, ami nemcsak a Szolnok melletti kisvárosban, hanem az
Alsó-Jászság többi településein élõk körében is elégedetlenséget váltott ki. Molnár Péter, Újszász polgármestere az MTI-nek elmondta: a döntés váratlanul érte a várost, mert évek óta lobbiztak azért, hogy a Budapest-Békéscsaba-Lökösháza vonalon a fõváros vagy a gyógyfürdõjérõl híres Gyula vasúton a lehetõ legrövidebb idõn belül elérhetõ legyen. Törekvéseiknek köszönhetõen 2008-ban már kellõ számú gyorsvonatra lehetett felszállni Újszászon, és az emberek a következõ évre is ezzel számoltak. Ha azonban így marad a menetrend, akkor például Budapestre 30-40 perccel hosszabb lesz a menetidõ. Miután az Alsó-Jászságból jónéhányan járnak a fõvárosba dolgozni, az ingázóknak ez nem kis bosszúságot jelent. A Vas megyei Gencsapátiban aláírásgyûjtés kezdõdött a MÁV rugalmas menetrendjének bevezetése ellen, mivel a ritkábban járó vonatokkal sokan nem tudják elérni a munkakezdést, illetve a napi iskolakezdést . A Szombathely-Kõszeg vonalon az eddigi menetrend szerint 75 percenként érkezett vonat az állomásokra, most ez az idõ 120 percre bõvült. “A munkába járóknak ezért vagy egy órával korábban kell elindulniuk, vagy lekésik a munkakezdést” - panaszkodott Bodorkós Ferenc.
hív6sz! A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait:
KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK: Enzsöl Róbert Nagy Miklós Járási Kinga Szentgyörgyi Mihály Hegedûs István Káré István Tislér Gábor Kanzler Ferenc Dr. Laboda József Fehérné Ragcsák Andrea
érdekvédelmi társelnök 01+45-86 szervezeti és gazdálkodási társelnök 01+11-69 gazdasági alelnök 01+81-94 PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 TEB referens 01+83-91 forgalmi alelnök 05+61-12 szervezési referens 01+41-23 jogtanácsos 01+81-95 irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194
TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest Debrecen: Miskolc Pécs Szeged Szombathely Záhony
Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Kolozsvári Sándor Walter János Puszpán János Tislér Gábor Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Lippai Tibor
02+51-88 02+22-62 03+42-01 03+93-78 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+12-24 05+61-12 06+20-60 06+42-95 07+22-85 03+30-22
/ / / / / / / / / / / /
fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax: fax/üz.rögz: fax: fax: fax/üz.rögz: fax:
E-mail cím:
[email protected] vagy
[email protected]
02+51-88 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 06+20-60 06+42-85 07+22-18 03+30-22
2008. december
9
HÉZAG NÉLKÜL
Volna… A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 2000-ben azzal a céllal alapította meg az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítványt, hogy a nehéz élethelyzetbe került vasutas munkavállalókat segíteni tudja. Az ország, a vállalat gazdasági és szociális helyzetébõl fakadóan azonban egyre több munkavállaló kerül egyre nehezebb élethelyzetbe, ezáltal az alapítványhoz is egyre több kérelem érkezik. Fontos kiemelni, hogy az alapítványnak egyetlen bevételi forrása van, mely csupán a személyi jövedelemadó egy szá-
zalékának felajánlásaiból adódik össze, tehát minden vasutas munkavállalónak oda kéne figyelni az adóbevallás elkészítésekor, hogy mirõl is nyilatkozik! Éves szinten egy korlátozott összeg áll a Kuratórium rendelkezésére, hogy azt „szétossza” a rászorulók körében. Az alapítvánnyal szemben viszont a PÖKKÖP egy szolidaritás elvén mûködõ vagyonközösség. A nehéz és váratlan élethelyzetekben akkor is segítséget nyújt, ha folyamatos tagdíjfizetés mellett, a tagnak a segély folyósításához nincs fedezet az egyéni számlája egyéni részén. És ez fon-
tos! Ezt csak az tudja, aki bajba került. A PÖKKÖP tagságon kívül az öngondoskodás további lehetõsége, a PVDSz által a tagjai számára kínált baleset és életbiztosítás is! (Bõvebben lapunk utolsó oldalán) Az Alapítvány Kuratóriumához érkezett kérelmek között rengeteg olyan nehéz élethelyzetbe került munkavállaló van, aki ha a PÖKKÖP-nek, vagy éppen a biztosításnak is tagja lett volna (!) – az alapítvány szerény anyagi segítségén kívül – akkor ennyi, vagy annyi pénzt kaphatott volna (!):
Íme néhány példa: 1. „Édesapám temetési költsége (négyszázezer forint) melyet családom viselt, sajnos nagyon nehéz helyzetbe hozott minket. Iker családot nevelünk, a beiskolázás elõtt hitel felvételére kényszerültem. …” PÖKKÖP segély: Beiskolázási segély (2 gyermekre): Temetési segély:
20 000 Ft 100 000 Ft
Összesen:
120 000 Ft
2. „… Két beteg gyermeket nevelek, iskolába járatok. Kiküldött az E-On egy 61.000 Ft-os számlát amit ha a megadott idõre nem fizetek ki kikapcsolják az áramot. …”
3. „Hosszas gondolkodás után (miután ilyen még nem történt velem) végül úgy döntöttem , hogy megírom Önöknek segélykérelmemet. … egy rutin ellenõrzõ vizsgálaton rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak nálam… táppénzen vagyok, két mûtétem volt… . Utána 6 db kemoterápiás kezelés (28 nap kórház) és 25 db sugárkezelésem volt…” PÖKKÖP segély: Betegségi segély: Kórházi segély : Gyógyszer segély:
15 000 Ft 28 000 Ft 16 200 Ft
Összesen:
59 200 Ft
Biztosítás: Kritikus betegségek
PÖKKÖP segély: Ápolási segély: Beiskolázási segély (2 gyermekre): Gyógyszer segély:
10 000 Ft 20 000 Ft 16 200 Ft
Összesen:
46 200 Ft
„A” csomag 100 000 Ft
„B” csomag 100 000 Ft
A fenti példák egyértelmûen bizonyítják, hogy az alapítvány „szerény” összegû esetleges segélyezése helyett, a PÖKKÖP segélyrendszere és a PVDSz biztosítása mennyivel magasabb összeget nyújtott volna. Fõleg akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá!
A hó-nap vicce Pénzét másra költse, mint az utca fûtésre! Tudta, hogy háza ajtóinak, ablakainak réseit összeadva egy focilabda méretû lyukat is kiadhatnak? Svéd bemarásos ablakszigeteléssel: • 15-20% -kal kisebb lesz fûtésszámlálja • Télen melegebb (2-5°C), nyáron hûvösebb lesz a háza • Jóval csendesebb lesz otthona, mivel az ablakszigetelés kiváló hangszigetelõ • Emellett nem engedi be házába többé a port, homokot így kevesebbet kell takarítania • Nem lesz többé huzatos a lakás • Egy átlagos ház szigetelése 20-40.000 ft • A jelenlegi gázárak mellettez kevesebb,mint 1 év alatt megtérül • A beépített anyagra 7 év garanciát vállalunk • Festéskor kiszedhetõ • Évtizedek óta alkalmazott svéd szilikon technológia NE AZ UTCÁT FÛTSE, HÁZÁT SZIGETELJE! Egyeztessen idõpontot, MOST!
Érd.: 06-70/40-50-481
Két macska ül a háztetõn. Megszólal az egyik: – Te mit kérsz karácsonyra? Mire a másik: – Jó sok kismacskát. Megszólal a másik: – És te? – Én is sok kis macskát. Megszólal hátul a kandúr: – Hahó, megjött a Mikulás!
10
HÉZAG NÉLKÜL
„§” Decemberi számunkban a kollektív szerzõdésre (a továbbiakban: KSz) annak megkötésre-módosítására stb. vonatkozó munkajogi szabályozásba (Mt. 30-41/A.§) adunk betekintést, amelynek különös aktualitását adja az a körülmény, hogy a MÁV Zrt.-nél 2008. december 31. napján lejár hatályos kollektív szerzõdés. A munkáltató és a munkavállalók képviseletét ellátó szakszervezetek közötti tárgyalások e tekintetben immár meg is kezdõdtek illetve folyamatban vannak. Ez okból úgy vélem az sem haszontalan, hogy tagjaink az irányadó jogi szabályozásról is információval rendelkezhessenek mindaközben, amikor a PVDSZ részérõl – hagyományainknak megfelelõen – a tárgyalások állásról, és várható kimenetelérõl megkapják az aktuális és a szükséges tájékoztatásokat.
A kollektív szerzõdést kötõ szakszervezet: Lényeges követelmény a szerzõdést aláíró szakszervezettel, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervvel szemben, hogy érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerzõdést kötõ másik féltõl független legyen. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet kollektívszerzõdés-kötési jogosultságához szükséges az is, hogy tagjai felhatalmazzák a szerzõdéskötésre. A megmérettetés az üzemi tanácsi választásokon történik, az itt elért eredmény lesz mérvadó a szerzõdéskötési megbízás odaítélésében. Ha a munkáltatónál csak egy szakszervezet mûködik, magától értetõdik, hogy kollektív szerzõdést ez a szervezet kötheti meg. A munkavállalói támogatás mértékét azonban itt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az imént említett jogosultság ugyanis csak akkor illeti meg az egyedüli érdekképviseleti szervezetet, ha jelöltjei az üzemi tanácsi választáson a leadott szavazatoknak több mint a felét megszerezték. Amennyiben ezt az eredményt nem tudták elérni, akkor csak a tárgyalások lefolytatását vállalhatják, az elfogadásról pedig a munkavállalók szavazással döntenek. A voksolás érvényességi feltétele, hogy azon az üzemi tanácsi választásra jogosult munkavállalók - vagyis valamennyi, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló - több mint fele részt vegyen Abban az esetben, ha a munkáltatónál több szakszervezet is mûködik és közöttük a kollektív szerzõdés tartalmát tekintve véleményeltérés nincs, közösen írhatják alá a megállapodást, feltéve, hogy az üzemi tanácsi választáson az általuk állított jelöltek együttesen 50 %osnál nagyobb támogatást kaptak. Ellenkezõ esetben szintén a munkavállalók szavazata dönt.
Mottó: Jog-seg-élj-vele!
vagy a munkáltatóval egyezségre jutni, ilyenkor a legtöbb munkavállaló által támogatott reprezentatív szakszervezet amelyiknek az üzemi tanács választáson leadott szavazatoknak legalább a 65 %-a jutott - képviselheti a megállapodás rögzítésekor a dolgozókat. Ha és amennyiben zûrzavar támad a felek között abban a kérdésben, hogy ki jogosult a KSz-t aláírni, akkor bármelyik szervezet, amelyiknek a kollektív szerzõdés megkötése érdekében áll, keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz, hogy - nemperes eljárásban - döntsön a vitatott kollektív szerzõdés kötési jogról, amint arra mint ismeretes a PVDSZ vonatkozásában is sor kellet, hogy kerüljön. A kollektív szerzõdést a szerzõdõ felek a megkötést követõ 30 napon belül nyilvántartásba vétel érdekében kötelesek együttesen bejelenteni a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszternek.
§
A kollektív szerzõdés kötésére jogosultak köre:
Kollektív szerzõdést egyrészrõl a munkáltató, munkáltatói érdekképviseleti szervezet másrészrõl a szakszervezet vagy szakszervezetek köthetik meg. Nem kötelezõ ilyen formában egyezségre lépni, de a törvény sokhelyütt csak minimumokat állapít meg és a munkavállalók tekintetében az általánoshoz képest kedvezõbb szabályok kikötése is elérhetõ ilyen módon. Ezért mindenképpen célszerûnek látszik egzakt módon tisztázni a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, valamint az azt megkötõ felek közötti kapcsolatrendszert. Minden munkáltatónál csak egy kollektív szerzõdés köthetõ, amely hatályba lépése után - szakszervezeti hovatartozástól függetlenül - valamennyi, a munkáltatónál munkaviszonyban álló dolgozóra kötelezõ elõírásokat tartalmaz. A kollektív szerzõdés visszamenõleges hatálya a munkavállaló kárára nem érvényesülhet, azaz a már megkötött munkaszerzõdés az új - kollektív - megállapodás következtében nem válhat terhesebbé. A kollektív szerzõdés megkötésére irányuló tárgyaláson a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ valamennyi szakszervezet részt vehet, részvétele esetén viszont - a tárgyalások eredményessége érdekében - köteles együttmûködni. A kollektív szerzõdés megkötésére, illetve módosítására irányuló tárgyalási javaslatot egyik fél sem utasíthatja vissza, illetve a munkáltató csak abban az esetben nem, ha a tárgyalási ajánlatot reprezentatív szakszervezet teszi.
A reprezentatív szakszervezet:
Amikor valamennyi - a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ és aláírásra jogosult - szakszervezet közös álláspontot nem tud kialakítani, akkor közülük a reprezentatív érdekképviseleti szervek fogadhatják el a munkavállalók nevében a KSz-t. Reprezentatívnak ebben a megfogalmazásban azt a szakszervezetet kell tekinteni,
1. amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább a kétharmada tagja; 2. amelynek jelöltjei az üzemi tanácsi választáson - ha több tanácsot választottak, akkor valamennyin együttesen - a leadott szavazatoknak legalább a tíz százalékát megszerezték.
Elõfordulhat, hogy a reprezentatív szakszervezetek sem tudnak egymással
2008. december
A kollektív szerzõdés hatálya: A kollektív szerzõdés - ha azt nem terjesztik ki az ágazatra (alágazatra) - a kihirdetéssel lép hatályba. A munkáltató köteles elõsegíteni, hogy a kollektív szerzõdést a munkavállalók megismerjék. A kollektív szerzõdés hatálya - eltérõ rendelkezés hiányában - kiterjed arra a munkáltatóra, amelyik a kollektív szerzõdést kötötte vagy a szerzõdés megkötése idején a megállapodásra lépõ munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagja volt. Annak ellenére, hogy a tagok felhatalmazása szükséges ahhoz, hogy a munkáltatói érdekképviseleti szerv kollektív szerzõdést kössön, és az érdekképviseleti szervhez tartozás önmagában is azt eredményezi, hogy az érdekképviselet tagjára a megállapodás kötelezõ elõírásokat tartalmaz, a törvény azt is elõírja, hogy ebben az esetben a kollektív szerzõdésnek rendelkeznie kell arról, hogy hatálya a munkáltatók mekkora körére terjed ki. Kevésbé talányos az a szabály, amely kimondja, hogy a munkáltatói érdekképviseleti szervhez utóbb csatlakozó tagnál is alkalmazandó a belépés elõtt kötött és még hatályos kollektív szerzõdés, ha ahhoz az újdonsült belépõnél képviselettel rendelkezõ tagok hozzájárulnak. A munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszûnésével a kollektív szerzõdés hatályát veszti. Ha a megállapodást több munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy több szakszervezet kötötte, a szerzõdés csak valamennyi munkáltató, illetve szakszervezet jogutód nélküli megszûnése esetén veszíti hatályát. A jogutódlás - azaz egy szervezet jogutód melletti megszûnése - a kollektív szerzõdés hatályára nincs kihatással.
2008. december Nem terjed ki a kollektív szerzõdés hatálya a munkáltató vezetõjére és helyettesére.
Kollektív szerzõdés módosítása: Elsõsorban azok a szervezetek kezdeményezhetik és hagyhatják jóvá a változtatást, amelyek az eredeti megállapodáshoz hasonlóan új szerzõdés kötésére is jogosultak lennének. A kollektív szerzõdésben rögzített megállapodás megváltoztatása céljából a szerzõdés hatályossága ideje alatt szervezett sztrájk jogellenes.
A kollektív szerzõdés felmondása: A kollektív szerzõdést - eltérõ megállapodás hiányában - bármelyik szerzõdõ fél három hónapos határidõvel felmondhatja, kivéve a megállapodás megkötésétõl számított elsõ hat hónapot, amikor ezt a jogát egyik partner sem gyakorolhatja. A szerzõdés megszûnését a szerzõdõk bármelyike egyoldalú nyilatkozatával elérheti, ahhoz a partnernek sem jóváhagyása, sem beleegyezése nem szükséges, és a felmondási idõ leteltével a megállapodásból eredõ jogok és kötelezettségek a jövõre nézve megszûnnek. Az a tény, hogy a kollektív szerzõdést több szakszervezet vagy több munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet együttesen kötötte, még nem ok arra, hogy a szerzõdésbõl bármelyikük is ne léphetne ki szabadon. Ilyenkor a felmondás következtében a megállapodás csak annál a munkáltatónál veszíti hatályát, amelyiknél valamelyik szerzõdõ fél a kontraktus megszûnését kívánta. Ha az újabb üzemi tanácsi választáson elért eredmények alapján olyan szakszervezet is jogosult lenne kollektív szerzõdést kötni, amelyik a hatályos megállapodás jóváhagyásában még nem vehetett részt, akkor ez a szervezet a szerzõdõ partnerekhez hasonlóan gyakorolhatja a felmondás jogát.
HÉZAG NÉLKÜL vezet), akkor közös kérelmükre a miniszter a hivatalos lapban (Szociális és Munkaügyi Közlöny) határozattal az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti a megállapodásukat vagy annak egy részét. A miniszter döntésének megváltoztatását a kollektív szerzõdés hatálya alá tartozó ágazatban mûködõ bármelyik szakszervezet, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy munkáltató kérheti a székhelye szerint illetékes bíróságtól. Ezzel szemben a MÁV Zrt.-nél folyó tárgyalások keretében a VDSZSZ részérõl felvetett ún. keret kollektív szerzõdés megkötési igény, azaz, hogy a MÁV vállaltcsoportra vonatkozóan egy kollektív szerzõdés megkötésre kerüljön sor, jogi szempontból nem megalapozott. Mert amint az a fentiekbõl is kitûnik valamennyi önálló cégnek, mint munkáltatónak csak a saját munkavállalói vonatkozásában van kollektív szerzõdés kötési jogosultsága. Amint a bevezetõben említésre került a MÁV Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaságnál december hó folyamán megkezdõdtek a lejáró kollektív szerzõdéssel kapcsolatos tárgyalások. E tárgyalások irányulhatnak elsõsorban új KSz megkötésére, annál is inkább mert a korábbiakban születetett kollektív szerzõdés még a „nagy MÁV-ra „ készült. Végsõ soron azonban, ha a tárgyaló felek nem tudnak megegyezésre jutni értelemszerûen felmerülhet az is, hogy a jelenlegi KSz hatályának – valamely idõpontig történõ – kitolására kerüljön sor, amely megoldás nem lenne példanélküli a MÁV KSz-ek eddigi történetében. Ugyanakkor arról is szólni kell, hogy az az eset is bekövetkezhet – nem csak elméletben – hogy a szerzõdõ felek megegyezése hiányában sem új sem pedig módosított hatályú KSz aláírására nem kerül sor. Ez esetben a munkáltató nyilvánvalóan az egyoldalúan bevezethetõ ún. Munkaügyi Szabályzat kiadása útján folytatná tovább a munkáltatást a MÁV-nál. Ez azonban sem az általános „munkabéke” fenntartását, sem pedig a konkrét munkáltatást nem segíti elõ. Mert vannak olyan esetek pl.: osztott munkaidõ stb. amit a munkáltató csak a KSz felhatalmazása alapján vezethet be, de a munkavállalókat érintõen is vannak olyan eddigi és a jövõben elérhetõ vívmányok, amelyek megõrzéséhez a mindenkori KSz megkötésén keresztül vezet az út. Általánosságban is elmondható tehát, hogy a szerzõdõ feleket – mint eddig is – most is különös felelõsség terheli e tárgyalások során, ahol mindenkor a munkavállalók érdekeit kell szemelõt tartaniuk, amelyek adott esetben a megfelelõ kompromisszum késséget is feltételezik. Ebben a körben az egyéni szerepek/szempontok érvényesüléshez is csak a kollektív érdekegyeztetés útján kellene, hogy vezessen az út! Dr. Jog Ász
§
A kollektív szerzõdés
1. módosítását, 2. felmondását, 3. hatályának a változását, 4. a hatályának megszûnését a szerzõdõ felek együttesen kötelesek bejelenteni a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszternek.
Az 1) és 3) pontjában elõírt bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejûleg a több munkáltatóra kiterjedõ hatályú kollektív szerzõdésnek a szerzõdést kötõ felek eredeti aláírásával ellátott példányát a minisztériumban letétbe kell helyezni.
Ágazati hatály:
Ha a KSz-t olyan munkáltatói érdekképviseleti szerv köti, amelyik taglétszámánál, gazdasági jelentõségénél, illetve a foglalkoztatottak számánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentõsebb (reprezentatív munkáltatói érdekképviseleti szervezet), mégpedig azzal a szakszervezettel, amelyik taglétszámánál, illetve a munkavállalók általi támogatottságánál fogva a szabály alkalmazási területén a legfontosabb (ágazati szintû reprezentatív szakszer-
06-30/496-0299
11
Forrong a közszféra November 29-én demonstráltak, január 12-én azonban már sztrájkolhatnak is a közintézmények dolgozói. Így próbálják megõrizni 13. havi illetményüket, tiltakozva a közszférában tervezett bér-befagyasztás ellen. Úgy tûnik, leginkább a közintézmények dolgozói érzik úgy, hogy elegük van a megszorításokból. Az ellen is ágáltak ugyan, hogy évek óta az elbocsátástól kell rettegniük, jövõre viszont már - a rendszerváltozás óta elõször - a fizetésük is csökken. Néhány hete még csak demonstrációt hirdettek a mintegy 790 ezer „közszolga” érdekeit képviselõ szakszervezetek, ma már tényként kezelik, hogy ha a kormány nem mond le a bérük befagyasztásáról, illetve a 13. havi illetményük felfüggesztésérõl, január 12-én sztrájkkal adnak nyomatékot tiltakozásuknak. A napokban ugyan egyeztettek az egységes közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány képviselõi, az egyezség még csak nem is körvonalazódott. Varga Lászlótól, a sztrájkbizottság elnöke elmondta: a kormány mutatott ugyan készséget az esetleges kompenzációra azok körében, akiknek havi bruttó fizetése nem haladja meg éves szinten a 139 ezer forintot, ezt azonban kevésnek tartják. (Ebbe a körbe a közszféra dolgozóinak csaknem 60 százaléka tartozik.) A sztrájkbizottság ugyan a hónap elején azt kezdeményezte, hogy a hat országos konföderáció közösen demonstráljon, mára azonban kiderült, hogy az akcióban tevõlegesen jórészt csak közszolgák vonulnak az utcára. A társszövetségek azt jelezték, hogy szolidárisak a közszféra munkavállalóival. A Ligához tartozó Fegyveresek és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége is ott volt a demonstráción, csakúgy, mint a Fõvárosi Tûzoltók Független Szakszervezete. A tûzoltók szakszervezetének tagjai jelezték: a sztrájkbizottság január 12-ére jelzett munkabeszüntetéséhez ugyan nem csatlakoznak - sztrájkra ugyanis a törvény szerint nincs joguk -, a tüntetésen azonban egyenruhában jelentek meg, mivel a szolgálati ruházatuk használatához nem kell engedélyt kérni. Az elõrejelzések szerint sztrájkolnak viszont a közhivatalokban, egészségügyi intézményekben, iskolákban, közmûvelõdési intézményekben és a bölcsõdékben. Utóbbiak szakszervezetének vezetõje, Szûcs Viktória frissen készült felmérésükkel indokolta sztrájkhajlandóságukat. Abból kiderül, hogy – a vezetõk bérét nem számolva – a bölcsõdei dolgozók átlagosan bruttó 107 ezer forintot keresnek idén, amelybõl nettó 77 720 forintot visznek haza. A szakdolgozók fizetése ennél némileg több, de az sem haladja meg a nettó 85 ezer forintot. erobi
12
2008. december
HÉZAG NÉLKÜL
Alapítvány a Pályavasutasokért
Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány
Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.
Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94
TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás
“A” csomag 600 Ft/hó
“B” csomag 800 Ft/hó
RÁADÁS!
600.000 Ft
1.000.000 Ft
500.000 Ft
1.000.000 Ft
1.000.000 Ft
1.500.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
10.000 Ft
10.000 Ft
2.000 Ft
2.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.
bármely okból bekövetkezõ halál esetén
• Baleseti halál esetén plusz!
• Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan
• Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén
• Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén
• Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén
• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta
• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a
• Kritikus betegségek bekövetkezése
esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség
BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet
EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a kritikus betegségeknél, ugyanis ott 3 hónap várakozási idõ)
- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében
BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail:
[email protected], és
[email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413
