Herend Város Önkormányzatának 2011-2014. évekre szóló ciklusprogramja - Tervezet Herend Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § d) pontja, a 91. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének - megbízatásának időtartamára a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések figyelembe vételével kívánja az önkormányzáshoz való közösségi jogokat gyakorolni.
1. Herend település gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló körülmények 1.1.A kormány gazdaságpolitikai célkitűzései A kormány programja kiterjed az állami, a gazdasági-, az egészségügyi-, az oktatási-, és a nyugdíjreformra. A Kormány alapvető szándéka a „Jó Állam” megteremtése , amelynek eszközei a közigazgatás gyökeres reformja, a valódi szolgáltató állam létrehozása. A közigazgatási reform lényege, hogy a szolgáltató állam intézményei minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. A modern, szolgáltató közigazgatás reformja keretében a kormány: - általánossá kívánja tenni az elektronikus közigazgatási szolgáltatást, - bevezeti az egyablakos ügyintézést, - felülvizsgálja az önkormányzatok és a hivatalok által ellátandó feladatokat, - ösztönzi a kistelepülések körjegyzőségekbe való tömörülését, - kezdeményezi a járási rendszer felállítását. A gazdasági reform keretében a kormány költségvetési egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket hozott és kíván hozni, valamint szerkezet-átalakító reformokat dolgoz ki. Az oktatási reform keretében a kormány célja, hogy esélyegyenlőséget teremtő korszerű közoktatás jöjjön létre, melyben megvalósul a színvonalas oktatás, és az esélykülönbségek csökkennek. A program további célja, hogy piacképes tudást adó szakképzés, illetve versenyképes minőségi felsőoktatás valósuljon meg. 1.2. A kormány fejlesztési irányai A kormány a fejlesztési elképzeléseit a fejlesztő állam, a fejlődő magyar vállalkozások, az innováció és tudomány, az új energiapolitika, a fejlődő vidék, a területfejlesztés, a növekvő foglalkoztatás témakörében határozta meg, melyek kihatnak az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseire is. A kormányprogram szerint a fejlődés húzóágazatai a modern ipar, az innovatív ágazatok, az üzleti és kereskedelmi szolgáltatás, és az idegenforgalom. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése során cél az ország egységének megteremtése, az életformában létező csoportok elszigeteltségének csökkentése, ezért bővíteni kell a közúthálózatot, korszerűsíteni kell a vasútközlekedést. A kormány fejleszteni kívánja az építőipart, és meg kívánja teremteni a tisztább és egészségesebb környezetet.
2. Herend település gazdasági helyzete és a várható változások 2.1. A vagyoni helyzet Az Önkormányzat vagyona a 2010. évi zárómérleg alapján nettó 1.527.144 forint. A vagyon az elmúlt négy évben kis mértékben növekedett a pályázati támogatások révén megvalósult beruházások, a Rákóczi utcai útfelújítás és útépítés miatt. Ugyanakkor a gépek, berendezések jelentős része leamortizálódott. Az önkormányzat állandósult (működési/felhalmozási) hiánya miatt csak felhalmozási célú hitelek igénybevételével, és sikeres pályázatokon elnyert támogatásokkal tudott fejlesztéseket megvalósítani. Az Önkormányzat vagyonszerkezete a következő: Az összes Ingatlan vagyonból Vagyonelem megnevezése db száma a vagyon részaránya Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a 271 58,8 kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott 16 28,6 feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és 106 12,6 megterhelhető) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: temető, közműhálózat, utak, közterületek, árok, patakmeder, stb. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: intézményi épületek. Egyéb vagyon körébe tartoznak a következő ingatlanok: beépítetlen területek (építési telkek), szolgálati lakások, Sportingatlan, külterületi mezőgazdasági ingatlanok (gyep, legelő, szántó). 2.2. A pénzügyi helyzet Az Önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt négy évben az alábbiak jellemezték: - az Önkormányzat működőképességének megőrzéséhez kiegészítő állami támogatások (ÖNHIKI, Belügyi keret) igénybevételére, és működési hitel, illetőleg folyószámla hitel felvételére kényszerült, - a kedvezőtlen kamatozású, felhalmozási célra felvett hitelekből adódó adósságállomány konszolidálására 2011. évben 150 millió forint névértékű EURO alapú kötvény kibocsátására került sor, - a pénzügyi egyensúly (likvidítás) külső forrásbevonás révén biztosítva volt. 2.3. A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák Az Önkormányzat költségvetési rendelet szerinti főösszege az elmúlt négy évben 500 és 600 millió forint között alakult.
2
A 2011. évi - kirívóan magas – 678,5 millió forintos költségvetési főösszeg a 150 millió Ft névértékű kötvénykibocsátásból adódik. A főösszegből költségvetési kiadás 536 millió Ft, finanszízozási célú kiadás 142,5 millió Ft. Kiadások A költségvetési kiadások közel változatlanok maradtak. A költségvetési kiadások közül a következő években – a Képviselő-testület által elfogadott költségcsökkentési intézkedési terv realizálódásával - várható, hogy a tervezett llétszámcsökkentéseknek köszönhetően a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok összege csökken. A dologi jellegű kiadások nagyságát és arányát növeli az infláció, ugyanakkor csökkenti a takarékosabb, gazdaságosabb, megfontoltabb gazdálkodás. Bevételek A költségvetési bevételek szerkezete az alábbiak szerint alakul: A költségvetési bevételek közül - az önkormányzat működési bevétele mérséklődött, - ugyancsak csökkentek az önkormányzatok költségvetési támogatása jogcímen kapott összegek. A költségvetési bevételek szerkezetére hatást gyakorolhat az, hogy a költségvetési támogatások reálértéke csökken, és egyre több saját bevétel megszerzésére kényszerítik az önkormányzatokat, illetve pályázati források bevonására továbbra is szükség lesz. 2.4. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az Önkormányzat a gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti: - Az Önkormányzat saját működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. Olyan helyi adó rendszert kell működtetni, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze az Önkormányzat saját forrása növelésének úgy, hogy figyelembe veszi a helyi gazdálkodó szervezetek és a lakosság teherbíró képességét is. - A Képviselő-testület figyelemmel kiséri a költségvetési támogatási rendszert, és igyekszik kihasználni a támogatási rendszerben rejlő előnyöket (pl. társulások). - Az Önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására, (különösen a bérbeadás lehetőségére), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. - Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg.
3
2.5. Folyamatban lévő beruházások, fejlesztések:
Az Egészségház átalakítása az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok előírásoknak megfelelő működési feltételeinek biztosítása érdekében. A Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény informatikai fejlesztése.
3. Herend Város Önkormányzat 2010. évben megválasztott Képviselő-testületének ciklusprogramja a településen élő lakosság igényeinek, elvárásainak tükrében 3.1. Az önkormányzat működése: 1. Az önkormányzatnak - az önként vállalt feladatok terhére is - maradéktalanul gondoskodnia kell kötelező feladatai ellátásáról. Újabb önkéntes feladatvállalást a képviselő-testület csak többlet bevételi forrás biztosításával tehet, nem veszélyeztetve ezzel a kötelező feladatok ellátásának biztonságát és az ellátás színvonalát. 2. Az önkormányzati feladatok ellátásánál a lakosság szükségleteit a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. Az önkormányzati szolgáltatások ellátásának színvonalát meg kívánjuk tartani. A képviselő-testület folyamatosan figyeli és évente a költségvetés koncepciójának elfogadásával egyidejűleg értékeli, hogy a lakosság az önkormányzati szolgáltatásokkal elégedett-e. 3. A képviselő-testületnek rendszeressé, jól működővé kell tenni a közösségi kapcsolatait, elsősorban Fórumok működtetésével, továbbá a gazdasági, valamint civil szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartással, párbeszéddel. 4. Az önkormányzat meg kívánja őrizni a Veszprémi Kistérségben betöltött körzetközponti szerepét. A közfeladatok és közszolgáltatások színvonalasabb, és gazdaságosabb ellátása érdekében az önkormányzat a közös érdekek mentén együttműködik a Herend környéki települések települési és kisebbségi önkormányzataival. Az együttműködésnek különösen a területfejlesztés, intézményfenntartás valamint a város határain túlnyúló, az önkormányzat által ellátott feladatok körében kell hangsúlyos szerepet kapni. 5. Az önkormányzat képviselő-testülete döntéseinél kiemelt szempontként kezeli, hogy a döntés szolgálja-e a helyi gazdaság élénkítését. Helyi gazdaságfejlesztést közvetlenül célzó beruházást a képviselő-testület nem indít, de a településen induló kezdeményezéseket támogatja. 6. Az önkormányzat továbbra is ápolja fennálló testvérvárosi-, testvértelepülési kapcsolatát a német Marktleuthen-nel, és a Székelyföldi Madéfalvával. Az együttműködést oly módon kell alakítani, hogy azok kölcsönös előnyöket, eredményeket jelentsenek az önkormányzatoknak, segítsék az önkormányzatok működését, színesítsék a települések életét - az eddigi kulturális- és sport kapcsolatokon túlmenően - a gazdaság területén is. 7. Nagyobb gondot kell fordítani a település megjelenítésére (megyei sajtó, külső kapcsolatok, kiadványok, megyei-regionális rendezvények). A lakosság tájékoztatása körében az
4
önkormányzat elsőbbséget biztosít a helyi kábeltelevíziónak, az alkalmi írásos tájékoztatóknak és lehetőség szerint a Herendi Objektív című időszaki lapnak.
3.2. Az önkormányzat gazdálkodása: 1. Az önkormányzat törekszik az előző önkormányzati ciklus(ok)ban felhalmozódott felhalmozási célra felvett hitelekből adódó- adósságállomány csökkentésére. Az önkormányzat csak olyan beruházási célú kedvezményes kamatozású hitelt vehet igénybe, amelyhez pályázati úton jelentős állami (EU-s) támogatás járul, és hosszú távon megtakarítást eredményez. 2.
A tervezett beruházások indítása előtt minden esetben vizsgálni kell a várható működtetési költségeket is abból a célból, hogy azok hosszú távon milyen terhet jelentenek az önkormányzatnak, és működési költségek biztosíthatók-e.
3. Új beruházást elsősorban kötelezően ellátandó önkormányzati feladathoz kapcsolódóan lehet megvalósítani, különösen akkor, ha az magas támogatás-intenzítású pályázattal támogatott, és a működtetés forrása hosszútávon is biztosítható. 4. El kell készíteni az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepcióját és ezzel párhuzamosan biztosítani kell az önkormányzati vagyon értékének megőrzését. Ennek érdekében kiemelt gondot kell fordítani az elsősorban kötelező önkormányzati feladatellátást szolgáló ingóés ingatlanvagyon karbantartására, felújítására, szükség szerinti pótlására. 5. Bővíteni kell az önkormányzat bevételi forrásrendszerét. Amennyiben takarékos és hatékony gazdálkodással az önkormányzat működése és a város fejlesztése nem biztosítható, úgy az önkormányzat élni kíván további források bevonásával. 6. A felhalmozási és tőkejellegű bevételeknélreálisan az ingatlan értékesítések jöhetnek számításba. A bevételi forrást mindig eszközpótlásra, fejlesztési feladatok ellátására kell fordítani. 7. Vizsgálni kell az intézmények kihasználtságát. A lakosság korösszetételének és életmódjának változása miatt fel kell készülni az igényekhez igazodó feladatváltásra. A feladatváltással összhangba kell hozni a beruházásokat, felújításokat és karbantartási munkákat. 8. Az önkormányzat a nem lakás célú bérleményeket nem kívánja értékesíteni, bérbeadásnál pedig a piaci viszonyokat érvényesíti. 9.
Erősíteni szükséges a gazdálkodás törvényessége és a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása érdekében az ellenőrzést. (Adóellenőrzés, belső ellenőrzés)
3.3. Városrendezés, városfejlesztés:
5
1. A város gazdaságilag biztonságos működtetése és a kötelező önkormányzati feladatok elsőbbséget élveznek. Városrendezési és városfejlesztési célok csak a város gazdaságilag biztonságos működtetése mellett tűzhetők ki és finanszírozhatók. 2. Kiemelten kell kezelni minden olyan városrendezési, városfejlesztési feladatot, ami elősegíti a település városiasodását, az egységes, és nívós városkép kialakítását, valamint a kertvárosi övezetek lakossága életfeltételeinek javítását. 3. A városfejlesztési elképzeléseknek a kistérségi-, megyei-, regionális- és országos területfejlesztési tervvel (koncepcióval) összhangban kell állni. Városrendezést, városfejlesztést, városüzemeltetést szolgáló feladatok és fejlesztések: A „B” lakóövezetbe tartozó építési telkek értékesítése. Az Egészségház átalakítása és rekonstrukciója - az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok előírásoknak megfelelő működési feltételeinek biztosítása. Ipari területek kialakításának elősegítése. Táj-, és Közösségiház kialakítása Herenden. A felszíni és talajvíz-elvezetés teljeskörű kiépítése, és folyamatos karbantartása. A Magyar Közútkezelő Kht. kezelésében lévő Kossuth és Vasút utcai utak felújításának kezdeményezése. Az önkormányzati tulajdonban lévő utak kátyúzása és felújítása. A városon belüli forgalom biztonságának növelése, a csomópontok forgalmának szabályozása. A település központjában esztétikus, és időtálló idegenforgalmi tájékoztatótáblák és településtérkép elhelyezése. Köztéri padok és szeméttárolók kihelyezése, a szelektív hulladékgyűjtés bővítése. A Kossuth utcai ingatlanokat átszelő elavult szennyvízcsatorna kiváltása. Vízbázisaink megfelelő védelme. A közvilágítás felülvizsgálata. A temetőben egyéb temetkezési mód lehetőségének kialakítása. A zöldterületek gondozása, fásítás, virágosítás a településen. A központi buszpályaudvar átépítése, felújítása. Az Önkormányzat intézményeinél: Általános Iskola részleges felújítása; fűtési rendszerének korszerűsítése, nyílászáró cserék. Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde szabványos villamoshálózatának kiépítése. Művelődési házba video kivetítő és egyéb technikai eszközök beszerzése. A városüzemeltetési csoport részére új technikai eszközök beszerzése. Egészségházba gyógyászati, gyógyítást segítő eszközök, valamint technikai eszközök beszerzése. 3.4.. Közoktatás, közművelődés, sport: 1. A képviselő-testület Bánd, Márkó települések önkormányzataival közösen létrehozott intézményfenntartó társulás útján gondoskodik a Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartásáról, és működtetéséről.
6
2. Az anyagi erőforrások függvényében törekedni kell a Művelődési Ház és Könyvtár közművelődési szolgáltató szerepkörének fejlesztésére. 3. Anyagi erőforrásai függvényében az önkormányzat támogatja a helyi sport és szabadidős tevékenységet, valamint a kulturális csoportokat. 4. Az önkormányzat szükségesnek tartja a honismereti mozgalom szervezeti kereteinek kiépítését és koordinálását, a Herendi Krónika írásának folytatását.
3.5. Szociális ellátó rendszer: 1. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szociális szükségleteket és ezekhez igazítani a differenciált ellátási formákat. 2. A városban tapasztalható elöregedési folyamatra tekintettel kiemelten kell kezelni az időskorú lakosság szociális problémáit. A képviselő-testület a szociális alapszolgáltatásokat (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás) a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Egyesített Szociális Intézmény útján biztosítja. A képviselő-testület a Bánd, Hárskút, Márkó, Csehbánya, Városlőd, Kislőd és Szentgál települések önkormányzataival közösen létrehozott intézményfenntartó társulás útján gondoskodik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat fenntartásáról, és működtetéséről. 3.6. Egészségügyi ellátás: 1. Az Egészségház rekonstrukciója (átépítés, külső homlokzat felújítás, nyílászáró cserék) pályázati pénzeszköz bevonásával. 2. Fel kell készülni a háziorvosi praxisok privatizációjára. 3.7. Környezetvédelem: A környezeti állapot és tisztaság megőrzése érdekében össze kell fogni a helyi lakossággal, civi-, és gazdasági szervezetekkel, valamint a polgárőrséggel, és a Rendőri szervekkel.
4.A ciklus program megvalósításának módja, számonkérés Az önkormányzat képviselő-testülete ezen ciklusprogram elfogadásával kötelezettséget vállal Herend város közössége előtt arra, hogy rendeleti szintű, vagy határozatba foglalt döntéseinél a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzéseket figyelembe veszi, és a település anyagi teherbíró képességéhez mérten igyekszik azokat megvalósítani. Az önkormányzat anyagi erőforrásainak ismeretében a képviselő-testület minden évben meghatározza azokat a feladatokat - hozzárendelve a forrásokat is - ,amelyek az adott évben megvalósításra kerülnek, s ezt a költségvetési rendeletében rögzíti.
7
A képviselő-testület minden évben, a költségvetés koncepció elfogadásakor áttekinti, hogy a ciklusprogramban vállalt kötelezettségeinek mennyiben sikerült eleget tenni. A képviselők a lakossági fórumokon, közmeghallgatáson - a képviselő-testület által megszabott feladatkörükben - számot adnak a ciklusprogram végrehajtásáról, az adott időszakban megvalósított feladatokról. A ciklusprogram az időközben felmerülő feladatoknak megfelelően változhat, módosulhat és kiegészülhet, amely az évente történő áttekintés és értékelés során rögzítésre kerül. Herend, 2011-03-23. Vajai László polgármester
Záradék: A ciklusprogramot Herend város Önkormányzatának Képviselő-testülete a ……../2011.( számú határozatával elfogadta.
Vajai László polgármester
8
)