HEREND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8440 Herend, Kossuth u.97. Tel: (88) 513-703 Fax: (88) 513-705 Ikt. sz.: 23-/2015. Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Készítette: Princzes Györgyi
. napirendi pont
Előterjesztés amely készült a Képviselő-testület 2015. május 27-i ülésére A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXXI. törvény 96. § (6) bekezdése értelmében Herend Város Önkormányzat elkészítette a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm.rendelet 10. mellékletében meghatározott szempontok szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját.
I.
A település demográfiai jellemzői:
Herend város állandó lakóinak száma a 2014. évben: 3533 fő. (az elmúlt években, 2013. év 3547 fő, 2012. év 3521 fő volt.) Ebből: 0-3 éves korosztály 4-6 éves korosztály 7-14 éves korosztály 15-18 éves korosztály
2014. év (fő) 113 100 302 141
2013. év(fő) 121 98 292 170
2012. év(fő) 114 106 290 173
Gyerekkorosztály összesen 19-60 éves korosztály 61-100 éves korosztály Összesen:
656
681
683
2214 663 3533
2227 639 3547
2236 602 3521
A lakosságszám csökkenést mutat. A gyerekkorosztály létszáma évről-évre csökken, viszont az időskorúak száma növekszik. Az elöregedés jellemző a településre. II.
Pénzbeli, természetbeni ellátások:
Herend Város Önkormányzat az előző évekhez hasonlóan pénzbeli és természetbeni ellátásokat biztosított, az arra rászorult családoknak a gyermekvédelmi törvényi szabályozás és a 22/2013.(XII.27.) önkormányzati rendeletben meghatározott támogatások formájában, így - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, - óvodáztatási támogatást, - beiskolázási segélyt, - önkormányzati segélyt állapított meg. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény” - 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
- 20/A. §-ában meghatározott természetbeni támogatásnak, illetve - a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (2) bekezdése” alapján, a települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg, a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140 %-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek. b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét. (Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.) 2014. december 31-i állapot szerint 40 fő gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ebből 39 kiskorú és 1 fiatal felnőtt. Év közben 39 fő részére állapítottunk meg jogosultságot, (közöttük többen az előző évben is részesültek kedvezményben) év közben 17 gyermek jogosultsága szűnt meg. (lakóhelyváltozás miatt, illetve lejárt és megszüntetett jogosultság miatt) A gyermekek közül 6 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, valamint 3 gyermek hátrányos helyzetű. 2013. szeptember 1-től a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. § (1)-(2) bekezdése értelmében
(1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, • a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33.§-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, • a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b)a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. •
Természetbeni támogatás kifizetésére fordított összeg 504.600,- Ft volt. 2014. év augusztus hónapban 42 gyermek, november hónapban pedig 45 gyermek részesült 5.800.-Ft összegű Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatásban. Óvodáztatási támogatás „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. § (1) bekezdése” alapján a gyámhatóság annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke
rendszeres óvodába járatásáról a törvényben megfogalmazott időpontban és feltételek mellett pénzbeli támogatást folyósít. 2014. évben nem került megállapításra óvodáztatási támogatás. Önkormányzati rendeleten alapuló helyi támogatások Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény alapján 2014. január 1. napjával megszűnt az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás segély formája, helyette az önkormányzati segély támogatás került megállapításra. A gyermekekhez kapcsolódó pénzbeli ellátásként került megállapításra a beiskolázási segély, valamint az önkormányzati segély is nyújtható gyermekek után. A pénzbeli és természetben nyújtott a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 22/2013. ( XII.27.) önkormányzati rendelet szabályozza a helyi támogatások formáját. Beiskolázási segély: 10. § (1) Beiskolázási segély állapítható meg annak a családnak, ahol a gyermek általános, középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedülálló szülő (törvényes képviselő) esetén a 180%-át. (2) Nem állapítható meg beiskolázási segély annak a szülőnek (törvényes képviselőnek), aki gyermeke után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (3) A beiskolázási segély összege tanévenként 5.000,- Ft. (4) A kérelmet a tankönyv vagy iskolaszer számlák becsatolásával együtt adott tanévben augusztus 31. napjáig kell benyújtani. Beiskolázási segély egy gyermek részére sem lett megállapítva. Önkormányzati segély: 4. § (1) Az önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át, egyedül élő vagy egyedülálló kérelmező esetén a 250%-át. (2) Az önkormányzati segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 60%-át, éves szinten ugyanazon kérelmező, valamint gyermek esetében nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum egy havi összegét. Önkormányzati segély gyermekek után 10 esetben került, mindösszesen 197.500,- Ft összegben megállapításra. Bursa Hungarica támogatásra felhasznált összeg 240.000,- Ft (8 fő, havi 3.000,- Ft összegben részesült a támogatásban.) Arany János Tehetséggondozó Programra nem javasolt senkit sem az általános iskola. Gyermekétkeztetés A gyermekek étkeztetése a tanévben, illetve nevelési évben a helyi általános iskola napközis konyháján (Rozmaring Intézményi Étterem), valamint az óvodában a Paletta Étterem szolgáltatását igénybe véve megoldott. 2014. évben az általános iskolában ingyenes étkezők száma 22 fő, 50%-os kedvezményben részesülők 64 fő, az óvodában 14 gyermek ingyenes étkeztetésben, 36 gyermek 50%-os kedvezményes étkezésben részesült. Nyári gyermekétkeztetés keretében 14 gyermek részesült 45 napon át egyszeri meleg ételben. III.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:
- Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata A gyermekjóléti alapellátás feladatait a 2014. évben is a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata látta el.
A gyermekjóléti szolgálatok munkáját a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997.évi XXXI. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételiről szóló 15/ 1998.( IV.30) NM rendelet szabályozza. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai: A gyermek családban történő nevelésének elősegítése A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése A családból kiemelt gyermek visszahelyezése 1. A gyermekek családban történő nevelésének elősegítése érdekében elvégzett feladatok: A gyermekjóléti szolgálat Herenden hétfőn és csütörtökön 13-15 óráig, szerdán 8-12 óráig állt a családok rendelkezésére. A gyermekek, felnőttek lelki problémáinak feldolgozására pszichológus áll rendelkezésre a Szolgálatnál. A pszichológusi tanácsadást hetente csütörtökön lehet előzetes egyeztetés után igénybe venni. A lelki,- magatartási- és viselkedésproblémákkal küzdő gyermekek és tanácstalan felnőttek száma folyamatosan növekszik, így egyre többen igénylik a pszichológusi segítséget. A szolgáltatást 2013. évben 27 alkalommal vette igénybe herendi lakos. 2. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében elvégzett feladatok: • Észlelő és jelzőrendszert működtetnek, melynek keretében kezdeményezték és összehangolták az érintett személyek részvételét a gyermekeket veszélyeztető okok időben történő felismerése érdekében. A jelzőrendszernek az a célja, hogy a szakemberek a maguk területén ellátva feladatukat egymással konzultáljanak, egymás munkáját megismerve, támogatva és kiegészítve dolgozzanak a közös cél érdekében. Az elmúlt év során 6 alkalommal szerveztek jelzőrendszeri megbeszélést. • Esetmegbeszélést szerveznek annak érdekében, hogy megelőzzék az ellátott gyermek veszélyeztetettségét, valamint, hogy a gyermekkel kapcsolatban álló valamennyi személy, intézmény összehangolja tevékenységét. Az elmúlt év során a települést érintően esetmegbeszélésre 1 család esetében 1 alkalommal került sor. • A Szolgálat minden év március 31-éig gyermekvédelmi konferenciát szervez, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, javaslatot tesznek működésük javítására. • A prevenciós munka és azon belül a gyermekeknek és szüleiknek nyújtható programok a családgondozási folyamat kiegészítő tevékenységei közé sorolható. Szabadidős programok: - Gyereknap: részvétel a gyermeknap szervezésében és lebonyolításában a Herend Város Művelődési Ház-és Könyvtárával együttműködve. - Erzsébet tábor: A táboron összesen 35 hátrányos helyzetű gyermek vett részt a társulás településeiről. A gyerekek 5 napot tölthettek a Balaton parton, sokféle program és elfoglaltság keretében. - Ajkai mozilátogatás - Nomádia kalandpark meglátogatása a települések gyerkeinek részvételével - Klubdélutánok: közös klubdélutánok a település gyerekeivel. - Halloween buli: csapatjátékkal, közös játékokkal. - Őszi napközis tábor: kirándulás a szentgáli Tiszafásba, Veszprémbe, Városlődre és Szentgálra. - Karácsonyi játszóház: kézműveskedés, közös játékok, ajándékozás. Folyamatosan használt ruhákat, játékokat, bútorokat gyűjtenek a rászoruló családok számára. A Szolgálatnál a 2014.-es évben az Adományház minden hónap első hétfőjén várta a rászoruló családokat a régi iskola épületében. Karácsonykor ismét megszervezték a „Cipősdoboznyi szeretet” elnevezésű gyűjtőakciót. 2014. évben Herend településen közel 30 rászoruló gyermeket tudtak megajándékozni. A Verga Zrt-nek köszönhetően 2014. évben ételosztásra került sor Karácsony előtt. Herenden 50 adag meleg ételt osztottak szét. 1. 2. 3. 4.
2. A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében elvégzett feladatok: Egy- egy eset összes körülményeinek feltárása után mérlegelik, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető- e az alapellátás keretein belül, vagy hatósági intézkedés szükséges.
2014. december 31-én Herenden 6 család 12 gyermeke volt gondozásban. Alapellátás keretében 6 fő, védelembe vétel miatt 6 fő került gondozásra. A Gyermekjóléti Szolgálathoz az elmúlt évben érkezett jelzések közül a leggyakoribb probléma az anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő) életviteli nehézség, családi konfliktus, beilleszkedési zavar, gyermeknevelési probléma, illetve magatartászavar. Az igazolatlan hiányzásokról érkező jelzések száma a 16 éves korig tartó tankötelezettség következtében csökkent. 3. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, utógondozás. Az utógondozás célja, hogy az átmeneti és tartós nevelés megszüntetése vagy megszűnése után elősegítsék a gyermek vagy fiatal felnőtt családi környezetbe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését. Ennek érdekében együttműködnek a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ munkatársaival, valamint, a gyermek gondozási helyével. A 2014. évben utógondozott gyermek nem volt. Helyettes szülői hálózat szervezése Évek óta visszatérő problémát okoz a helyettes szülői hálózat megszervezése. Az alacsony díjazás, nem kelti fel az érdeklődést. 4. Válsághelyzetben lévő várandós anyát nem kellett gondozni, mivel ilyen eset nem történt 2014. évben. Gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása A Gyvt. 41. §-a szerint különösen annak a gyermeknek a napközbeni ellátását kell megoldania az önkormányzatnak, - akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, -é s akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet keretében, alternatív napközbeni ellátás keretében. Az alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott a szülő és gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, valamint a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, sport – illetve egyéb foglalkozás, és étkeztetés biztosítása is. Herend Város Önkormányzat a fentiekben felsorolt napközbeni ellátások közül a bölcsődei ellátást tudja biztosítani. Hiányzik a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a házi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás megoldása. A Gyermekjóléti Szolgálat szervez a szabadidő hasznos eltöltése céljából játszóházat, illetve nyári tábort, de ezek nem minősülnek napközbeni ellátásnak. A családi napközi, családi gyermekfelügyelet és a házi gyermekfelügyelet szolgáltatás ellátása nagy segítség lenne a hátrányos helyzetű családok munkavállalásának elősegítése érdekében is. Az esélyegyenlőségi programban intézkedési tervként szerepel. A gyermekek átmeneti gondozását olyan gyermek részére kell biztosítani, akinek a szülője vagy más törvényes képviselője az egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, továbbá otthontalanná válik a szülő. A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. Herenden nem vállalja senki a helyettes szülői feladatokat, továbbá nem működik a városban gyermekek vagy családok átmeneti otthona.
IV. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai: A gyermekjóléti szolgálató tevékenység ellenőrzésére 2014. február 24-én, illetve 2014. március 25-én került sor. Az ellenőrzést a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, valamint egy kijelölt szakértő végezte. Az ellenőrzésről készített feljegyzés szerint a gyermekjóléti szolgálat személyi és tárgyi feltételei maradéktalanul megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A jogszabály által előírt nyilvántartási rendszert rendszeresen és folyamatosan vezetik, csak néhány hiányosság tapasztalható. A szolgálat az észlelő-és jelzőrendszert a jogszabálynak megfelelően működteti. Bűnmegelőzési tevékenysége színes és sokrétű programokból tevődik össze, alkalmas a prevencióra. Az egészségügyi szolgáltatók jelzéseit a szolgálat fogadja, a visszajelzés részletes és korrekt. A szolgálat tevékenysége a korábbi évekhez hasonlóan jó színvonalú. A fenntartó a munkájukat segítve a szolgálat technikai eszközeit korszerű számítógépekre cserélte, amely valamennyi családgondozó rendelkezésére áll. V. Jövőre vonatkozó elképzelések A hiányzó nappali ellátást nyújtó szolgáltatások közül legalább két forma kialakítása a családi napközi és házi gyermekfelügyelet megszervezésével. A gyermekjóléti szolgálat által működtetett észlelő-és jelzőrendszerben résztvevők részben a törvényben meghatározott feladatokat látnak el a gyermekvédelem rendszeréhez kapcsolódó területen, részben pedig különböző szolgáltatásokat kell, hogy nyújtsanak a családok és azon belül a gyermekek részére. A munka eredményessége érdekében egy jól működő személyes kapcsolat kiépítése szükséges, amelynek célja, hogy a szolgáltatásra szoruló gyermeket és családot érintő feladatokat meghatározza, összehangolja, és ha kell hozzájuttassa a gyermeket, családot a szolgáltatás igénybevételéhez. A hatékony működés alapja az abban résztvevők korrekt együttműködése, a gyermek érdekeit és szakmai kompetenciákat figyelembe vevő kölcsönös tájékoztatás. Aki a problémát már a kialakulásának idején észleli és jelzi, az segíti a gyermekjóléti szolgálatot abban, hogy a megoldás érdekében a leghatékonyabb, legkompetensebb segítőket tudja összehozni. Javaslatok a gyermekek helyzetének javítása érdekében: A Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata által gyermekvédelmi tanácskozás résztvevőinek észlelése alapján javasolt elképzelések, javaslatok: • • • • • • • • • •
a
Herend-Bányatelepen élő gyermekek utaztatásának megszervezése, támogatása, erre rendszeresített külön busszal Személyiségfejlesztő foglalkozások biztosítása a problémákkal küzdő gyermekek, felnőttek számára Előadások szervezése különböző témákban (pl.: mentális- és testi egészség megőrzése, pénzügyiadósságkezelési tanácsok) Rendszeres pszichológusi szakellátás biztosítása a rászoruló családoknak Szülőszerepre, gyermekvállalásra felkészítő programok Adósságkezelő programba való bekerülés lehetősége Nyári gyermekfelügyelet megoldása Gyermekek számára tartalmas szabadidős programok, sportolási lehetőségek, játszóházak szervezése helybeli erőforrásokkal Az elérhető pályázatokhoz szükséges háttér megteremtése Adományházak szervezése
VI. A bűnmegelőzési program Elkészítette az Önkormányzat a bűnmegelőzési koncepcióját 2015-2020. évre vonatkozóan.
A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása 1. Bevezetés (célok, jogi alapok, alapelvek)
2. Helyzetelemzés - település általános jellemzése, közbiztonsági jellemzői 3. Koncepció elemei, célok, bűnmegelőzés - Önkormányzat jövőképe, kapcsolódás a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiához - Prioritások a bűnmegelőzésben – településbiztonság, gyermek-és ifjúságvédelem, bűncselekmény áldozatainak segítése, bűnismétlés megelőzése 4. Cselekvési Terv - feladatok a gyermek-és ifjúságvédelem, a fiatalkorú bűnözés csökkentése területén - feladatok a bűncselekmények áldozatainak segítése területén - feladatok a településbiztonság, a közbiztonság javítása, a bűnözés csökkentése területén -feladatok a bűnismétlés megelőzése érdekében 5. Koncepció megvalósítása - megvalósítás eszközeit- végrehajtás ellenőrzése A gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. A gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetőkről a Veszprém Megyei Igazságügyi Hivataltól, a Rendőrségtől, a szabálysértési hatóságoktól értesül az önkormányzat, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat. 2014. évben Herenden fiatalkorú személlyel szemben szabálysértési feljelentés megtételére 1 alkalommal került sor tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt. A fiatalkorúakkal szemben szabálysértés elkövetése miatt kezdeményezett rendőri intézkedések rendszerint figyelmeztetéssel zárultak. KRESZ. Szabálysértés elkövetése miatt nem került kiszabásra helyszíni bírság. Bűncselekmény elkövetése miatt fiatalkorú személlyel szemben nem indult eljárás. A településen belül a rendőrség tudomására nem jutott családon belüli erőszak. Kiskorú veszélyeztetése miatt nem került sor büntető feljelentére. A településen kábítószer fogyasztásról, illetve terjesztéssel kapcsolatos bejelentés nem érkezett a Rendőrséghez. A körzeti megbízottaknak a Gyermekjóléti Szolgálat felé jelzéssel nem kellett élniük. A fiatalkorú bűnözés nem jellemző Herend városára. A korábbiakkal ellentétben a lakosságot bosszantó cselekmények száma is jelentősen csökkent. Korábban a hétvégi időszakokra jellemző garázda jellegű, főként motiválatlan rongálások száma jelentősen csökkent, a korábbiakhoz képest ezek száma elenyésző. Pártfogó felügyelet alatt 2014. év során nem állt egy fiatalkorú sem. Herend Város Önkormányzata és intézményei 2014. évben bűnmegelőzési pályázaton nem vettek részt. Bűnmegelőzési programok keretében a rendőrök több alkalommal tartottak bűn-és baleset megelőzési előadásokat az általános iskolában. A gyermekek hasznos szabadidő eltöltése érdekében a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata nagyon sok programot, kirándulást szervezett.
VII. A települési önkormányzat és a civil szervek közötti együttműködés Az önkormányzat a gyermekvédelmi rendezvények, programok szervezésénél együttműködik az iskolával, óvodával, a gyermekjóléti szolgálattal, a művelődési házzal. A településen nagyon aktívan szervezik a gyermekek és családok számára a programokat a civilek és szülők, közülük kiemelkedő erőfeszítéseket tesz a Hajagi Civil Közösség.
Határozati javaslat
Herend Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységéről szóló beszámolót megtárgyalta és a beszámolót elfogadja. A Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a beszámolót a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának küldje meg. Felelős: polgármester Határidő: azonnal Herend, 2015. május 20. Tisztelettel: Jánszky Lajos László polgármester
