HEREND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 5. napirendi pont JEGYZŐJE 8440 Herend, Kossuth u.97. Tel: (88) 513-703 Fax: (88) 513-705 Ikt.sz.: 31-9/2011. Tárgy: A szociális igazgatásról és az egyes helyi szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Készítette: Princzes Györgyi aljegyző Előterjesztés amely készült a Képviselő-testület 2011. április 26-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Az új jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a végrehajtására kiadott 2010. március 1. napján hatályba lépett jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet pontosan szabályozza a jogszabályok, így az önkormányzati rendeletek szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírásokat. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) egyes rendelkezései is módosultak 2011. január 1-i hatállyal. A magasabb szintű jogszabályok folyamatos változása, különösen az Szt, valamint a végrehajtására kiadott rendeletek módosulása, továbbá a jogszabály szerkesztési előírásoknak való megfelelés érdekében javaslom a jelenleg hatályban lévő a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 17/2004.(VI.14.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését. A rendeletalkotás az alkotmányban biztosított legjelentősebb önkormányzati alapjog. A jogalkotás –mint a közhatalom gyakorlása- olyan döntés meghozatalát, illetve aktus kibocsátását jelenti, amely a polgárok egészét vagy meghatározott körét jogi érvénnyel kötelezi, és amelyek igénybevételéhez állami kényszer vehető igénybe. A helyi önkormányzat rendeletének az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében megfogalmazott korlátja az, hogy nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal, tartalmára pedig a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerint az az irányadó, hogy képviselőtestület csak a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására alkothat önkormányzati rendeletet. Az egyének és családok szociális biztonságának megteremtése, illetve megőrzése érdekében az állam és a helyi önkormányzatok különféle pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások igénybevételi lehetőségét biztosítják az arra rászorulók számára. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) határozza meg a szociális ellátások formáit és szervezetét, valamint az ellátásokra való jogosultság feltételeit azzal, hogy egyes ellátások és szolgáltatások esetében az önkormányzatok számára is lehetőséget – egyes esetekben kötelezettséget – ír elő helyi rendeletekben történő szabályozásra is. Jogszabálysértő az a 2011. január 1-je után hatályba lépő önkormányzati rendelet, amely megismétli a „magasabb” jogszabály rendelkezéseit. Így a szociális törvény felhatalmazása alapján alkotott önkormányzati rendelet nem ismételheti meg sem a szociális törvény, sem annak végrehajtására kiadott Kormány rendeletek szabályait.
A rendelet tervezet megfelel annak a követelménynek, hogy helyi szinten kizárólag az kerül benne szabályozásra, amire magasabb szintű jogszabály felhatalmazást ad, és nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyeket törvény vagy magasabb szintű rendelet szabályoz. A fentiek figyelembevételével elkészült a rendelet tervezet, illetve annak általános indoklása és az előzetes hatásvizsgálata, amely az előterjesztés mellékletét képezi. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet tervezet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjék. Herend, 2011. április 21.
Tisztelettel:
Vajai László polgármester
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT a szociális igazgatásról és az egyes helyi szociális ellátásokról szóló …./2011. (….) önkormányzati rendelethez
1. A társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai Az alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében szociális biztonság megteremtése és megőrzése vonatkozásában az állam meghatározta az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit. Mindezek meghatározása mellett felhatalmazta a helyi önkormányzatokat, hogy a saját költségvetésük terhére további ellátásokat állapíthassanak. meg. Egy államban, illetőleg egy településen a szociális juttatások biztosítása nagyban befolyásolja a lakosság szociális biztonságát, a családok és egyének szociális védelmét. Amikor a szociálpolitikával foglalkozók szociális jogról beszélnek, többnyire két dologra gondolnak: egyrészt az egyénnek meghatározott ellátásokra való igényére, másrészt az igény érvényesítésére szolgáló eljárásra. (Nagyon egyszerűen fogalmazva: ki és milyen feltételek esetén jogosult az ellátásra, illetve kérelmét ki és milyen eljárás keretében bírálja el.) Másképp fogalmazva a szociális jog feladatának azt tartják, hogy a szociális védelmet - az individuális jogosult számára, anyagi jogi és eljárásjogi eszközökkel - jogosultsággá transzformálja. Ebből a nézőpontból az következik, hogy először meg kell tervezni a szükségesnek tartott szociális ellátásokat, majd második lépésben ezekhez hozzá kell rendelni a jogosultságot biztosító jogi szabályokat. Európa legfőbb értékei az emberek, ezért az uniós politikák fókuszában is nekik kell állniuk. Az emberi erőforrásokban való befektetés, valamint az aktív és dinamikus jóléti állam építése döntően befolyásolja Európa pozícióit a tudásalapú gazdaságban és azt is biztosítja, hogy az új gazdaság kialakulása ne járjon együtt olyan szociális problémák terjedésével, mint a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés és a szegénység. Az emberi erőforrások megfelelő állapotba tartásához, a foglalkoztathatósághoz szükség van a szociális védelmi rendszerek korszerűsítésére is. Átalakításuk azért elkerülhetetlen, mert a jövőben egy aktív jóléti állam részeként kell biztosítaniuk azt, hogy a munka kifizetődő és a szociális ellátórendszer a népesség elöregedésének körülményei közt is fenntartható legyen, miközben előmozdítja a társadalmi beilleszkedést és a nemek közötti egyenlőséget és biztosítja az egészségügyi szolgáltatások magas színvonalát. Az állam a szociális feladatok ellátásához normatív hozzájárulás formájában nyújt támogatást, az önkormányzatok saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat állapíthatnak meg. A rendelet tervezetben az állami támogatások fokozatos csökkenése és az önkormányzat kiadásainak erőteljes emelkedése miatt kevesebb szociális juttatás szerepel. Az olyan ellátásokat, amelyeket normatív alapon az államtól igényelhetik a lakosok, nem egészítettük ki méltányossági alapon nyújtható ellátással. A rendet tervezetben szereplő ellátások költségvetési hozzájárulási összege csökkenést fog mutatni. 2. Környezeti és egészségi következményei nem releváns
3. A rendelet-tervezet adminisztratív terheket befolyásoló hatása Jelen rendelet-tervezettel az adminisztratív terhek nem nőnek, mivel azokat nem érinti. 4. A jogszabály megalkotásának szükségessége Az új rendelet alkotását különösen az indokolja, hogy a magasabb szintű jogszabályok folyamatosan változnak, különösen a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény egyes rendelkezései, valamint az annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek módosításokon mentek keresztül. Az áttekinthetőség és az eredményes jogalkalmazás miatt a többször módosított rendeletet célszerű hatályon kívül helyezni, és új rendeletben megalkotni az egyes helyi szociális ellátási formákról szóló helyi rendeletet. 5. A jogalkotás elmaradásának várható következményei Az új rendelet megalkotása hiányában a jelenleg hatályban lévő rendeletünk alkotmánysértő, mivel tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek a más jogszabályokkal, mivel megismétli magasabb szintű jogszabály rendelkezésit. 6. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek Tekintettel arra, hogy plusz adminisztratív terhekkel a rendelet alkalmazása nem jár, az ehhez szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek továbbra is fennállnak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS I. Fejezet Eljárási rendelkezések (1-6. §) Az eljárási rendelkezésekben kerültek meghatározásra a kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályok, a kérelmekhez csatolandó egyes feltételek igazolására szolgáló iratok, a környezettanulmány készítésének, tartalmának szabályai. Itt kerültek megfogalmazásra az egyes hatáskörök. Értelmező rendelkezések (7.§) Megfogalmazásra került az átmeneti segélyezés feltételeként az Szt-ben használt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, valamint a helyi rendeletben előírt rendkívüli méltánylást érdemlő eset fogalma. II. Fejezet szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások (8 - 11. §) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának feltételeit törvényi keretek és felhatalmazás alapján kell szabályozni. Átmeneti segély (8. §) Az átmeneti segély olyan, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott támogatás, melyre a települési önkormányzat rendelkezik hatáskörrel {Szt. 45. § (1) bekezdés} E tárgykörben is a helyi önkormányzatokat rendeletalkotási kötelezettség terheli, mely során az Szt. 45. § (2) bekezdése a jogosultsági jövedelemhatár meghatározása tekintetében ír elő kötelezően alkalmazandó szabályt, mely szerint az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150 %-ánál. Az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) további rendelkezései alternatívákat kínál a jogosultság okának, rendszerességének meghatározásához: az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel, az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető, a havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként, vagy pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
Az önkormányzati rendeleteknek a következőket kell tartalmaznia:
jogosultsági jövedelemhatár meghatározását {figyelembe véve az Szt. 45. § (2) bekezdését} segélyre jogosító okok felsorolását, a segély maximum és minimum összegét, alkalmanként, illetve éves szinten, a folyósítás gyakoriságát {egy, vagy egy időszakon belül több alkalommal, de ez utóbbi esetben a megállapítás módjával kapcsolatban utalni kell a rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltakra}, a kérelem tartalmát (formanyomtatványon, a rendelet mellékleteként szerepeltetve) és a csatolandó iratok meghatározását, a kérelem beadásának helyét, a pénz felvételének szabályait (postai úton vagy házipénztárból).
A fenti törvényi rendelkezések értelmében kerültek megállapításra az átmeneti segélyre vonatkozó helyi szabályok. A rendelet-tervezet szerint az eddigiektől eltérően csak alkalmankénti segély adható, valamint a kamatmentes kölcsön nyújtásának lehetősége az önkormányzat költségvetési helyzete miatt nem szerepel. A jövedelmi határok maradtak az eddig szabályozott szinten. Temetési segély (9. §) A temetési segély akkor állapítható meg, ha az temetette el az elhunytat, aki egyébként arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti {Szt. 46. § (1) bekezdése}. A temetési segélyre való jogosultság megállapítása a települési önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe tartozik, s a jogosultsági feltételeket – hasonlóan az átmeneti segélyhez – a települési önkormányzat rendeletében szabályozza. A segély bevezetése csak lehetőség, de nem kötelezettség az önkormányzatok számára. Amennyiben az önkormányzat élni kíván ezzel a lehetőséggel, a rendelet megalkotásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Szt. a jogosultsági jövedelemhatár számítása tekintetében tartalmaz kötelező rendelkezést: „46. § (1) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehet.” További kötelező szabály a temetési segély összegére vonatkozóan: „46. § (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.” A végrehajtási Rendelet értelmében a temetési segély előre is adható, amennyiben a „kérelmező szociális körülményei” azt indokolttá teszi. Az egységes joggyakorlatot segíti, hogy az erre okot adó „szociális körülmény” vonatkozásában is tartalmazzon a helyi rendelet rendelkezést. E támogatásra is lehetőség van kérelem nyomtatványt szerkeszteni, amelyet a rendelet mellékletében kell szerepeltetni. A rendelet tervezetben a jövedelmi határ a törvényi minimum fölött lett meghatározva, továbbá lehetőséget ad a kamatmentes temetési kölcsön folyósítására maximum 100.000,- Ft értékben.
Köztemetés (10.§) Az Szt. 48. § (1) bekezdése értelmében a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben gondoskodik az elhunyt közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (3) bekezdés szerint a települési önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. A 48. § (4) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat a rendeletében szabályozottak szerint a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különösen méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. A rendelettervezetben szabályozásra került, hogy a köztemetés költségének legfeljebb 50%-a engedhető el annak az eltemettetésre köteles személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem alacsony és nem rendelkezik forgalomképes vagyonnal, amelyből vissza tudná fizetni. Továbbá szabályozásra került, hogy a köztemetés költségét legfeljebb húsz hónap alatt kell visszafizetni. Közgyógyellátás (11.§) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás {Szt. 49. § (1) bekezdés}. Az Szt. a közgyógyellátásra jogosultaknak három körét határozza meg: alanyi jogosultság feltételeivel rendelkezők {Szt. 50. § (1) bekezdés}, normatív alapú jogosultak {Szt. 50. § (2) bekezdés}, az önkormányzat rendeltében meghatározott feltételekkel bíró jogosultak {Szt. 50. § (3) bekezdés}. Ez utóbbinál a jogosultsági feltételeket a települési önkormányzatoknak helyi rendeletükben kell szabályozniuk. „50. § (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.” Mindhárom esetben a döntési hatáskört a jegyző gyakorolja oly módon, hogy az alanyi és a normatív alapon megállapítandó jogosultság feltételeinek vizsgálatakor az Szt. rendelkezéseit, míg az önkormányzati hatáskörbe tartozó kérelmek elbírálásakor az önkormányzati rendeletben foglalt feltételek meglétének vizsgálatát kell elvégeznie. Az Szt. az önkormányzatok számára a jogosultsági jövedelemhatár és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségéhez mért százalékos megállapítása tekintetében kötelezően betartandó szabályokat ír elő, míg a szociális rászorultság további feltételeinek meghatározásában szabadságot enged. Jogosultsági jövedelemhatár megállapítása Az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő esetén annak 200 %-ánál.
A havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke Nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-a. Szociális rászorultság további feltételei E feltételek meghatározása csak lehetőség, de nem kötelezettség az önkormányzatok számára. Annak eldöntése során, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, és ha igen, milyen további szociális rászorultságtól függő jogosultsági feltételt írjon elő az önkormányzat, mindig figyelembe kell venni a településen élő lakosok életkorát, egészségi állapotát, munkavállalási lehetőségeit, stb. A rendeletben a jövedelem határ és a rendszeres gyógyító ellátás költsége a fentiek figyelembe vételével került megállapításra. A szociális rászorultságot a továbbiakban a gondozásra szoruló mozgáskorlátozott és fekvőbeteg személyek tekintetében szabályoztuk, nagyon jövedelmi határral. III. Fejezet Aktív korúak ellátása (12-15. §) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátása körébe tartozik a bérpótló juttatás és a rendszeres szociális segély. Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja lehetőséget ad arra, hogy a települési önkormányzat rendeletében meghatározza az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára feltételeket, amelyek alapján rendszeres szociális segélyre válnak jogosulttá. Az Szt. 37/A. § (3) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat rendeletében szabályozza a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésének eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. Az Szt. 2011. január 1-ével hatályba lépő módosítása lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve jogosultat a megfelelő, de legalább öt napos határidő tűzésével a jegyzőnek.- az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. A fentiek értelmében a rendszeres szociális segélyre jogosultak köre, az együttműködés szabályai, a beilleszkedési programok, az együttműködés megszegésének esetei a korábbi szabályozás alapján kerültek meghatározásra. A bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit nem javasoljuk szabályozni, mivel a feltétel ellenőrzése, a felszólítások eszközlése szinte külön munkaerőt igényel.
IV. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások (16. §) Az Szt. a 92. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tárgykörök vonatkozásában felhatalmazta az önkormányzatokat rendeletalkotásra. A képviselő-testületek rendeletalkotási szabadsága azonban ezen tárgykörök szabályozásának vonatkozásában sem korlátlan, mert az Szt. és végrehajtási rendeleteiben foglalt kógens rendelkezésektől eltérő szabályozást nem alkothatnak. A törvényi felhatalmazás kizárólag az Szt. rendelkezéseit kiegészítő – a törvényi rendelkezések gyakorlati alkalmazhatóságát, végrehajtását elősegítő – rendeleti szabályozás megalkotására terjed ki. A települési önkormányzatok által biztosított alapszolgáltatások vonatkozásában az alábbi tárgykörökről kell rendelkezni: az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái, az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módja, az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás, az ellátás megszüntetésének esetei és módja, a személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének esetei és módja, az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdések.
A személyes gondoskodás formái Az önkormányzatok ellátási kötelezettsége az Szt. hatályos rendelkezések alapján
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások -
étkeztetés, házi segítségnyújtás, előző pontban meghatározott szolgáltatások és családsegítés előző pontban meghatározott szolgáltatások és idősek nappali ellátása
Önkormányzatok ellátási kötelezettsége
Lakosságszámtól függetlenül 2000 fő felett
3000 fő felett
A fentieket figyelembe véve a rendelet-tervezet az alábbiak szerint határozza meg a Herenden működő szociális alapszolgáltatások körét, melyekkel kapcsolatos feladatokat az Egyesített Szociális Intézmény és a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata látja el:
szociális alapszolgáltatások étkeztetés házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás,
szakosított ellátások formái időskorúak tartós bentlakást nyújtó intézménye az ESZI által szolgáltatva.
Az önkormányzati rendeletben az eljárási rendelkezések nem kerültek szabályozásra, mivel a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat a VKTT által fenntartott Egyesítet Szociális Intézmény útján biztosítja az önkormányzat. Az ellátásokra, igénybevételükre, a fizetendő térítési díjakra a kistérség által kijelölt Papkeszi település készítette el az önkormányzati rendeletét. A családsegítés igénybevétele önkéntes és ingyenes.
Záró rendelkezések (23-24. §) Hatályba lépésre vonatkozó rendelkezések A tervezet szerint a rendelet a kihirdetése napján lét hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, egyidejűleg az érvényes rendelet és annak hatályos módosításai hatályukat vesztik.
