ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP – DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM
Herend lakosságának egészségi állapota 2010.
1
Demográfia
Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447 fő volt. Népességének kormegoszlása az elöregedő társadalmakra jellemző korfát mutatta. A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből 18,07%. (1. ábra)
A népesség lélekszáma nem és korcsoport szerint Herend városban (2000. január 1. és 2010. január 1.)
85-
2010 Nő 2010 Férfi 2000 Nő 2000 Férfi
80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4
250
150
50
50
150
250
1. ábra: Herend népességének alakulása nem és életkor szerint 2000-ben és 2010-ben Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
2000. évhez viszonyítva 2010-ben kis mértékben növekedett a születések, illetve a 04 éves korcsoportba tartozó gyermekek száma. A körte alakú korfa az utóbbi évtizedek alacsony termékenységét jeleníti meg. A népesség öregedésének demográfiai jelensége figyelhető meg. 2000-ben a 20-24 éves és a 40-44 éves korcsoportba tartozók száma volt a legmagasabb, míg 2010-ben a 30-34 éves és az 50-54 az éves korcsoportba tartozóké. Születéskor általában fiútöbblet figyelhető meg, mely a magasabb férfi halandóság miatt az életkor előre haladtával kiegyenlítődik. A nőtöbblet 2000-ben a 40-44 korcsoporttól kezdődött, 2010. évben az 45-49 éves korcsoportnál alakult ki. A magasabb életkorokban, 80 éves kor felett már közel kétszerese a nők lélekszáma a Herenden élő hasonló korú férfiak lélekszámához képest. (1. táblázat)
2
2000. január 1. Korcsoport 0
férfi
nő
2010. január 1. Korcsoport
ffi-nő összesen
férfi
nő
ffi-nő összesen
8
11
19
0
19
12
31
1--4
86
66
152
1--4
62
86
148
5--9
133
110
243
5--9
89
89
178
10--14
144
96
240
10--14
100
83
183
15--19
142
110
252
15--19
98
105
203
20--24
221
180
401
20--24
151
87
238
25--29
131
138
269
25--29
124
127
251
30--34
131
145
276
30--34
166
142
308
35--39
118
114
232
35--39
121
122
243
40--44
130
164
294
40--44
141
134
275
45--49
145
138
283
45--49
110
108
218
50--54
114
102
216
50--54
132
152
284
55--59
72
86
158
55--59
129
135
264
60--64
53
71
124
60--64
76
102
178
65--69
62
75
137
65--69
63
82
145
70--74
34
41
75
70--74
38
71
109
75--79
32
57
89
75--79
34
65
99
80-X
19
35
54
80-X
31
61
92
1775
1739
3514
1684
1763
3447
Összesen
Összesen
1. táblázat: Herend népességszáma nemenkénti és korcsoporti bontásban 2000-ben és 2010-ben Forrás: Központi statisztikai hivatal
Halálozás Herend város lakosságának halálozási száma az utóbbi években nagy eltérést nem mutatott. 2005-ben 28 fő halt meg a városban, 2006-ban 37 fő, 2007-ben 33 fő, 2009-ben 36 fő. A halálozások okonkénti megoszlása hasonlít a megyei és az országos helyzethez. Országos szinten vezető halálok a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás, második helyen a daganatos betegségek miatti halálozás áll. A Herenden 2009-ben 0-X éves korban elhunyt férfiak haláloki struktúrája látható a 2. ábrán. A halálozások 38%-át a keringési rendszer betegségei adták. Azonos százalékban szerepelt a rosszindulatú daganatos betegségek miatt bekövetkező halálozás is a városban. Az emésztőrendszer- és a légzőrendszer betegségei okozta halálozás egyaránt 8% volt. A mortalitás külső okaként bekövetkezett halálozás (pl. erőszakos cselekmények, balesetek) 2009-ben a férfiak körében nem volt.
3
Mortalitás külső okai: 0%
8% Daganatok
8%
Keringési betegségek 38% 8%
Légzőrendszeri betegségek Emésztőrendszeri betegségek Mortalitás külső okai Egyéb
38%
2. ábra: Herend város haláloki struktúrája, 0-X éves férfiak, 2009. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
8% Daganatok
25%
Keringési betegségek Légzőrendszeri betegségek Emésztőrendszeri betegségek 8%
Mortalitás külső okai
Emésztőrendszeri bet.: 0%
51%
Egyéb
8%
3. ábra: Herend város haláloki struktúrája, 0-X éves nők, 2009. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A Herenden 2009-ben 0-X éves korban elhunyt nők haláloki struktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a halálozások 51%-át a keringési rendszer betegségei adták, mutatva e kórforma népegészségügyi jelentőségét. A rosszindulatú daganatok-, az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás egyaránt 8% volt. A mortalitás külső okaként bekövetkezett halálozás (pl. erőszakos cselekmények, balesetek) szintén 8% volt. Egyéb más betegségek miatt bekövetkezett halálozás ebben az évben 25%-ot tett ki. Emésztőrendszeri betegségek miatt 2009-ben nők körében nem volt haláleset. (3. ábra)
4
A halálozás országon belüli különbségeinek vizsgálatához, összehasonlításához standardizált halálozási hányadost alkalmazunk. A standardizált halálozási hányados (SHH) számítása során a Herenden bekövetkezett halálesetek tényleges számát viszonyítjuk az országos átlag szerint várható halálesetek számához százalékos formában. Amennyiben a városban a halálozás megegyezik az országos átlaggal, akkor az SHH =100%. Tehát a város halandósági szintje nem különbözik az országostól. Amennyiben az SHH <100%, akkor az az országosnál alacsonyabb halandóságra utal, ha az SHH> 100%, akkor az az országosnál magasabb halandóságra utal. Statisztikai próbára azért van szükség, mert ezzel megnézhetjük, hogy az észlelt SHH érték eltérése az országos szintet jelző 100%-tól statisztikailag jelentősnek tekinthető-e. A szignifikancia vizsgálatban, ha a P érték nagyobb, mint 0,05 , az észlelt eltérés nem tekinthető szignifikánsnak, azaz a kapott érték csupán a véletlen ingadozás eredménye. Ha a P kisebb, mint 0,05 , akkor a kapott érték szignifikáns. Ha a P kisebb, mint 0,01 , akkor a kapott érték erősen szignifikáns.
Az okspecifikus halálozás szempontjából vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozásokat legnagyobb részében a magas vérnyomás, az ischaemiás szívbetegség és az agyér betegségek okozzák. Az ischaemiás szívbetegség miatt bekövetkezett halálozás a férfiak esetében 2006-tól magasabb az országos átlagnál, bár a számított értékek 2007. kivételével nem szignifikánsak. 2009-ben a település férfi lakosságának halandósága 29,59%kal haladta meg az országos átlagot. A nők esetében 2005-ben és 2006-ban volt magasabb a halandóság az országos átlagnál, bár a számított értékek itt sem szignifikánsak. 2009-ben a halandóság jócskán az országos átlag alatt volt. (2. táblázat)
év
SHH (%) Férfiak
1993-2003 2004 2005 2006 2007 2009
78,61 88,74 94,87 183,15 127,87 129,59
Szignifikancia szint p-érték Férfiak
SHH (%) Nők
Szignifikancia szint p-érték Nők
0,12 96,17 0,84 0,95 70,79 0,63 0,9 121,82 0,72 0,11 156,84 0,33 0,00 34,06 0,4 0,63 17,07 0,07 Országos átlag: 100% 2. táblázat: Herend város lakosságának ischaemiás szívbetegség miatt bekövetkezett halálozásának standardizált halálozási hányadosa (SHH) Forrás: ÁNTSZ Közép-dunántúli Intézete
Az szívinfarktus miatt bekövetkezett halálozás standardizált halálozási hányadosa a férfiak esetében 2009-ben kiugróan magas volt (277,95%). Jóval felülmúlja az országos átlagot. A nők esetében 2006-ban volt egy ilyen kiugró év (216,0%). 2009-ben női haláleset nem történt szívinfarktus miatt. (3. táblázat)
5
év
SHH (%) Férfiak
1993-2003 2004 2005 2006 2007 2009
102,78 35,29 0,00 0,00 164,79 277,95
Szignifikancia szint p-érték Férfiak
SHH (%) Nők
Szignifikancia szint p-érték Nők
0,96 86,97 0,67 0,43 0,00 0,12 0,29 70,95 0,73 0,29 216,0 0,35 0,61 0,00 0,48 0,08 0,00 0,58 Országos átlag: 100% 3. táblázat: Herend város lakosságának szívinfarktus miatt bekövetkezett halálozásának standardizált halálozási hányadosa(SHH) Forrás: ÁNTSZ Közép-dunántúli Intézete
Az agyérrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálozás a férfiak esetében a vizsgált években, így 2009-ben is az országos átlag alatt volt, bár a számított értékek nem szignifikánsak. A nők esetében 2009-ben a halandóság meghaladta az országos átlagot.(4. táblázat)
év
SHH (%) Férfiak
1993-2003 2004 2005 2006 2007 2009
67,47 35,29 40,41 43,5 0 92,4
Szignifikancia szint p-érték Férfiak
SHH (%) Nők
Szignifikancia szint p-érték Nők
0,08 48,94 0,00 0,43 30,29 0,32 0,54 67,4 0,79 0,6 36,49 0,45 0,23 0 0,18 0,91 114,12 0,81 Országos átlag: 100% 4. táblázat: Herend város lakosságának agyérrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálozásának standardizált halálozási hányadosa (SHH) Forrás: ÁNTSZ Közép-dunántúli Intézete
A rosszindulatú daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozás a férfiak esetében a vizsgált években 2005-ben és 2009-ben mutatott az országos átlagnál nagyobb arányú halandóságot. A nőknél 2004-ben volt kissé magasabb a halandóság az országos átlagnál. A vizsgált időszak többi évében, így 2009-ben is jóval az országos szint alatt volt. (5. táblázat)
év
SHH (%) Férfiak
1993-2003 2004 2005 2006 2007 2009
54,67 57,43 176,02 91,92 76,71 142,85
Szignifikancia szint p-érték Férfiak
SHH (%) Nők
Szignifikancia szint p-érték Nők
0,00 62,10 0,01 0,35 39,26 0,25 0,00 20,79 0,13 0,99 104,48 0,92 0,69 61,93 0,54 0,38 20,92 0,13 Országos átlag: 100% 5. táblázat: Herend város lakosságának rosszindulatú daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozásának standardizált halálozási hányadosa (SHH) Forrás: ÁNTSZ Közép-dunántúli Intézete
6
Megbetegedés A lakosság egészségi állapotának jellemzéséhez a halálozási adatokon kívül szükséges a megbetegedési viszonyok ismerete is. Vannak egyes betegségcsoportok, amelyek nemenkénti megoszlása jelentősen eltér egymástól. A mozgásszervi betegségek a nőknél, az emésztőrendszeri betegségek a férfiaknál fordulnak elő nagyobb arányban. Herenden 2009-ben a felnőtt lakosság körében a betegségek közül közel 50%-ot képviseltek a keringési rendszer betegségei. Ez a betegségcsoport felelős az összhalálozás 42 %-ért is. A leggyakrabban előforduló keringésrendszeri betegségek közé tartozik a magasvérnyomás, amely már az iskoláskorú gyerekek körében megjelenik, és a gyakorisága az életkor előrehaladtával egyre nő. Jelentős szerepe van még a keringési rendszer betegségei között az ischaemiás szívbetegségnek és az agyérbetegségnek. A rosszindulatú daganatok a 35-44 éves és a 65-74 éves férfiak körében fordultak elő nagyobb gyakorisággal. Az emésztőrendszeri betegségek a fiatal férfiaknál (19-34 éves) fordultak elő nagyobb gyakorisággal 2009-ben. Az endokrin-, táplálkozási és anyagcserezavarok betegségei közül a városban mindkét nem esetében magas a cukorbetegség és a lipoprotein-anyagcserezavarok gyakorisága. Ezen kívül a nők estében magas még a pajzsmirigybetegség különböző formái. A légzőrendszeri betegségek gyakorisága – főként az asztma, és az idült alsó légúti betegségek nagy része – főleg a fiatal férfiak (19-24 éves) körében jelentős. A csont-, izomrendszer és kötőszövet betegségei közül a spondylopathiák (csigolyabántalomak) és nőknél az oszteoporózis (csontritkulás) gyakorisága kiemelkedő. (4. ábra, 6.-7. táblázat)
Részarány (%)
Rosszindulatú daganatok Egyéb Főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek Csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségei
Keringési rendszer főbb betegségei Emésztőrendszer főbb betegségei Légzőrendszer főbb betegségei
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 19-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 75-X év év év év év év év
19-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 75 -X év év év év év év év
férfi
nő
4. ábra: A betegségek megoszlása a főbb betegségcsoportokban korcsoportonként Herend város férfi és női felnőtt lakosságának körében, a háziorvosi jelentések alapján, 2009. Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések
7
betegek száma 25
prevalencia ‰ 18,91
5
3,78
4 6 76 3
3,03 4,54 57,49 2,27
63
47,66
28
21,18
Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F20-F29)
2
1,51
Mentális retardatio (F70-F79)
6
4,54
Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G20-G26) Alzheimer-kór (G30) Sclerosis multiplex (G35) Epilepsia (G40)
3 1 1 9
2,27 0,76 0,76 6,81
Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, G46)
4
3,03
1
0,76
1
0,76
BNO-X Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50-D89) -Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E20-E35) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19)
Vakság és csökkentlátás (H54) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Idült rheumás szívbetegségek (I05-I09)
3
2,27
Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I39) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)
224 73 7 20
169,44 55,22 5,30 15,13
Idült alsó légúti betegségek közül (J40-J44) Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Nem fertőzéses vékony- és vastagbél gyulladás (K50-K52)
20 27 13 8
15,13 20,42 9,83 6,05
A máj betegségei (K70-K77) Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06) Köszvény (M10) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)
17 2 9 5
12,86 1,51 6,81 3,78
Spondylopathiák (M45-M49) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)
26
19,67
6
4,54
Glomerularis betegségek, renalis tubulointerstitialis betegségek (N00-N08), (N10-N16)
4
3,03
Veseelégtelenség (N17-N19) Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok
2 11
1,51 8,32
Parkinson - kór A szemlencse betegségei Zöldhályog(glaucoma) (H40-H42) Alkoholos májbetegség (K70)
3 1 2 3
2,27 0,76 1,51 2,27
6. ábra: Herend felnőtt férfi lakosságának 2009. évi prevalencia adatai Forrás: OSAP Háziorvos Jelentés
8
betegek száma 22
prevalencia ‰ 14,57
35
23,18
29 49 73 5
19,21 32,45 48,34 3,31
64
42,38
9
5,96
4
2,65
1 1 7
0,66 0,66 4,64
8
5,30
2
1,32
5
3,31
2 313 71 15 28 17 38 18 8 7 13 1 5 34
1,32 207,28 47,02 9,93 18,54 11,26 25,17 11,92 5,30 4,64 8,61 0,66 3,31 22,52
55
36,42
Glomerularis betegségek, renalis tubulointerstitialis betegségek (N00-N08), (N10-N16)
9
5,96
Veseelégtelenség (N17-N19) Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok Parkinson - kór A szemlencse betegségei Zöldhályog(glaucoma) (H40-H42) Alkoholos májbetegség (K70)
5 4 1 10 6 1
3,31 2,65 0,66 6,62 3,97 0,66
BNO-X Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50-D89) -Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E20-E35) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F20-F29) Mentális retardatio (F70-F79) Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G20-G26) Epilepsia (G40) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, G46) Vakság és csökkentlátás (H54) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Idült rheumás szívbetegségek (I05-I09) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I39) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek közül (J40-J44) Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Nem fertőzéses vékony- és vastagbél gyulladás (K50-K52) A máj betegségei (K70-K77) Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06) Köszvény (M10) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) Spondylopathiák (M45-M49) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)
7. ábra: Herend felnőtt női lakosságának 2009. évi prevalencia adatai Forrás: OSAP Háziorvos Jelentés
9
Összegzés -
-
-
Herend város lakosságának korfája az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutatja. A városban a vezető halálokok a keringési rendszer- és a rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozások. 2009-ben a férfiak esetében a keringési rendszer- és a rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozás aránya azonos volt. A halandóság rosszabb volt az országos átlagnál az ischaemiás szívbetegségek, a szívinfarktus és a rosszindulatú daganatos megbetegedések esetében. A nők esetében a halálozás több mint felét a keringési rendszer betegségei miatti bekövetkezett halálozás adta. A nőknél a halandóság az agyérrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálozások esetében volt rosszabb az országos átlagnál. A megbetegedések közül 2009-ben a felnőtt lakosság körében kiemelkedően magas volt a gyakorisága mindkét nem esetében a magas vérnyomásnak. Gyakori volt a cukorbetegség, az ischaemiás szívbetegségek, a lipoproteinanyagcsere rendellenességek, valamint az asthma. Ezen kívül a férfi lakosság körében a pszichoaktív szer használata által okozott mentális- és viselkedészavarok fordultak elő nagyobb gyakorisággal. A nők esetében gyakori volt még a csontritkulás, a csigolyabántalmak, a pajzsmirigy rendellenességei, valamint a vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek.
Javaslat Az egyén egészségét befolyásoló tényezők közül legnagyobb szerepe az életmódnak van. Ezért fontos, hogy a lakosság megfelelő ismeretekkel rendelkezzen az egészséges életmódról (táplálkozás, mozgás, pihenés, stb.), annak fontosságáról. Ennek érdekében szükséges olyan prevenciós programok szervezése, amelyeknek célja az egészséggel kapcsolatos ismeretek, tudás és készségek bővítése, elmélyítése annak érdekében, hogy a lakosság egészsége javuljon. A keringési rendszer betegségeinek megelőzése, szűrése kiemelten fontos feladat kell, hogy legyen. Nagy hangsúlyt kell fektetni a magas vérnyomás és a cukorbetegség kiszűrésére. Ennek érdekében célzott prevenciós programokat kell szervezni, melybe be kell vonni a háziorvosokat, foglalkozás-egészségügyi orvosokat és érdekelté kell tenni a céllakosságot. A daganatos betegségek megelőzése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az 50 év feletti férfiak egészségi állapotára, szűrésére.
Dr. Mesterházy Attila regionális egészségfejlesztési osztályvezető főorvos 10
