HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MŰLEÍRÁS Határozat tervezet és jóváhagyandó munkarész
2010. DECEMBER 8.
1
Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata megbízásából a Planteus Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft. 2010-ben
Generál tervező:
Planteus Kft. 8273 Monoszló, Fő u. 23.
Felelős tervező:
Németh Ferenc okl. építészmérnök vezető településtervező TT-1 19-0221/2001 Planteus Kft.
Településtervezés:
Németh Ferenc okl. építészmérnök vezető településtervező TT-1 19-0221/2001 Varga Orsolya településmérnök Planteus Kft. Auer Jolán vezető terület- és településtervező K1, TT-1, TR1-5001/01 Jaczenkó Judit okl. tájépítész mérnök K2-01-5156/03 TÁJOLÓ-TERV KFT.
Építészet:
Németh Ferenc okl. építészmérnök
Tájrendezés, Zöldfelület-rendezés, Környezetalakítás:
Auer Jolán Jaczenkó Judit Schrett Andrea okl. tájépítészmérnök ’Sigmond Katalin okl. tájépítészmérnök TÁJOLÓ-TERV Kft
Környezeti értékelés:
Jaczenkó Judit okl. környezetvédelmi szakmérnök TT1, TK/1 01-5156 Schrett Andrea ’Sigmond Katalin
Gáz közmű tervezés:
Petrika László okl. gépészmérnök, BSZFG/19-0002
Villamos közmű tervezés: Szurmai Zoltán okl. villamosmérnök V-1/19-0065, HSz-2/19-0065, HTr-2/19-0065, HK-2/19-0065, HV-2/19-0065 Vízi közmű tervezés: Közlekedéstervezés:
Sturcz Mihály okl. építőmérnök TR-k-T/19-0117
2
I. HATÁROZAT TERVEZET ……./2010. sz. önkormányzati határozat
Herend Város Képviselő Testülete 2010............-i hatállyal megállapítja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§. (3) bekezdésének b) pontja alapján Herend Város településszerkezeti tervét és leírását. A településszerkezeti terv és leírás a határozat mellékletei: 1. sz. melléklet: Herend Város településszerkezeti terve szöveges leírása 2. sz. melléklet: Herend Város településszerkezeti tervlapja M 1: 10 000 tervlap.
........................................ jegyző
....................................... polgármester
3
II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Herend Város Önkormányzata Képviselőtestületének megbízásából a PLANTEUS Kft. készíti Herend város közigazgatási területe Településszerkezeti Tervének felülvizsgálatát. A megváltozott jogi feltételek- az új építési törvény 1997. LXXVIII. Sz. és 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről- a városfejlesztési elhatározások érvényesítése szükségessé tette a helyi településrendezési eszközök újrafogalmazását. A tervezők megismerkedtek az előzményekkel, a helyszínnel, elvégezték a szükséges területrendezési, településszerkezeti és egyéb vizsgálatokat, az Önkormányzat testületei, a lakosság megvitatta a fejlesztési javaslatokat, melyek alapján elkészült az alábbi tervanyag.
A határozat hatálya
1.
1) A határozat hatálya a teljes közigazgatási területre érvényes, melyen belül a jelenlegi állapothoz képest módosítja az alábbi pontokban felsorolt területeket. (1-20-ig) 2) A határozat részét képezi a településszerkezeti tervlap: SZE (M = 1 : 10000). 3) A határozatban, illetve a tervlapokban foglaltaktól való eltérésre csak a határozat és a tervlap egyidejű módosításával van lehetőség. 2.
Tervtörténet
Herend város Önkormányzat Képviselő-testülete 2001-ben 63/2001. (IV.17) számú határozattal elfogadta Herend Településszerkezeti tervét, amit a Pannonterv Kft. készített. Településszerkezeti tervének felülvizsgálatára 2009-ben Herend Város Képviselő-testülete felkérte a Planteus Kft-t, a tervezés ekkor meg is kezdődött 2009 áprilisában dokumentálásra és kiküldésre került előzetes véleményezési eljárásra. A Közép-dunántúli Államigazgatási Hivatal - Állami Főépítészi Irodával történő megbeszélés során, az területi tervtanácsi egyeztetésre kérte a tervet. A tervtanács a dokumentációt a javaslatai szerinti átdolgozásra ajánlja, továbbá felhívja a figyelmet, hogy az összes munkarészt a felülvizsgálat nagyságrendjével összefüggésben kell pótolni. A Településrendezési terv alátámasztó munkarészei ezért elkészültek. A közbenső szakhatósági véleményezésre leadott tervanyag értékelése során az Állami Főépítészi Iroda kérésére az eltérő vélemények tisztázására szolgáló egyeztető tárgyalás összehívását kérte. 3.
Tájékoztató a környezeti vizsgálatról
Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. Rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében a településrendezési tervek és HÉSZ teljes közigazgatási területre kiterjedő felülvizsgálata esetén a rendelet szerinti környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességét a felülvizsgálat során tervezett módosítások várható környezeti hatása jelentőségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni. Összevonva a településrendezési tervezési és környezeti vizsgálati eljárást, a 2009 áprilisában kiküldött Előzetes ismertető szolgálta egyben a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a tervezendő területen a várható környezeti hatás jelentőségének, illetve a környezeti vizsgálat szükségességének eldöntéséhez szükséges vélemény kikérését a környezet védelméért felelős szervektől1. 1
2/2005. (I.11.) Korm. Rendelet 3. sz. melléklete II. pont
4
A beérkező vélemények alapján (az ökológiai hálózati magterületi érintettség miatt) a környezeti vizsgálat lefolytatását a környezet védelméért felelős szervek szükségesnek tartották. 4.
A területfelhasználást igazoló terv leírása
A településszerkezeti terv a bel- és külterületen a következő terület-felhasználási egységeket határozza meg: Beépítésre szánt területek: lakóterület - kisvárosias lakó - kertvárosias lakó vegyes terület - településközpont jellegű vegyes - központi vegyes gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató - ipari különleges terület - temető terület - mezőgazdasági ütemi - szennyvíztisztító terület üdülőterület - hétvégi házas üdülőterület Beépítésre nem szánt területek: közlekedési területek általános közlekedési területek kötöttpályás közlekedési területek zöldterületek közpark, közkert erdőterületek gazdasági erdő szociális és turisztikai erdő védő erdő honvédelmi erdő mezőgazdasági területek általános mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület különleges beépítésre nem szánt terület sport terület egészségügyi terület természetközeli terület mocsár
Lk Lke Vt Vk Gksz Gip Kt Kmü Kszt Üh
KÖu KÖk Z Eg Ee Ev Ehv Má V Kk-sp Kk-e Tk-m
5
Beépítésre szánt területek Lakóterületek: Herend lakóterülete először a Petőfi, Diófa utca környékén, a Kossuth utca központig tartó szakaszán, a Vasút utca és a gyártól Ny-ra elterülő részen alakult ki. A porcelángyár megalapítása munkaerő gyarapodással járt, a gyár körül, tőle ÉK-re lakótelepi jelleggel társasházak épültek. Az elmúlt két évtizedben, kapcsolódva a gyárhoz és annak infrastruktúrájához, a település K-i részén készültek egyedi telkes, vagy csoportházas beépítésű lakóterületek. Az országos tendenciához hasonlóan, a folyamatos lakosságszám növekedés után átmeneti népességszám csökkenés következett be és most a városnak 3558 fő (2010 január 1.i adat ) lakosa van. A jelenlegi népesség az előreszámítás szerint a korábban becsült növekedés helyett inkább stagnálni fog az elkövetkező években. A lakosságszám stagnálása, illetve a hatályos tervekben már biztosított nagy mértékű fejlesztési területek miatt további lakótelkes fejlesztési igény nem várható. A hatályos településrendezési tervek jelentős lakóterület fejlesztési lehetőséget adtak az un „A” „B” „C” lakóövezetekkel. A un „B”-„C” lakóövezetek telekalakítása és a „C” lakóövezet közművesítése már megtörtént. A település lehetőséget biztosít ezeken túl a lakóterületeinek bővítésére egyrészt beépült lakóterületeinek szomszédságában a településközponthoz közel, a Porcelángyár északi részén. Ez a terület találkozási felülete a gyár gazdasági, a szomszédos intenzívebb és kevésbé intenzív lakóterületeknek. Megközelítését a meglévő közlekedési hálózat bővítésével meg lehet oldani. Viszonylag kis méretű, kistelkes és kevésbé intenzív lakóterületi fejlesztést jelent. Nagyobb jelentőségű lakóterület bővítés történik az egykori faluközponthoz közelebb, a település nyugati részén. A tervek biztosítják a bővítés ütemezhetőségét, szabályozási terv csak egy részükre készült. Beépíthetőségük viszonylag kevésbé intenzív, karakterében igazodni próbál a szomszédos falusias jellegű területekhez. A terület megközelítését biztosító út kapcsolódik a település közlekedési hálózatához, zsákutcával. A közterület felé átellenes telkek aprózódásával lehetőség van a kétoldali beépítés kialakítására. Kertvárosias lakóterületek: A település lakóterületeinek legnagyobb része kertvárosias lakóterület területfelhasználású. Ennek az oka, hogy a településszövet sűrűsödése csupán a város fő utcájának és a vasúthoz vezető út csomópontjának a környezetében, valamint a porcelángyár szomszédságában indult meg. A területfelhasználási besorolás leköveti, konzerválja a beépült lakóterületek funkcionális, intenzitási, beépítettségi jellemzőit. Sem karakterében, sem sűrűségében nem jelent módosulást az övezet a meglévő területeken, és biztosítja hogy az újonnan kijelölt lakóterületek a nevezett paramétereikkel illeszkedve csatlakoznak a város szövetéhez. Az övezetben a település nyugati felén a hagyományoknak megfelelően, valamint a keleti, közterülethez csatlakozó tömbökben az építhető lakások száma maximum egy, míg a település keleti, nagyobb léptékű, újonnan kijelölt részén ez az érték maximum kettőben van meghatározva. A legnagyobb lakásszámot a településközpont közvetlen szomszédságában található egyetlen (beépült) tömb engedi, itt az OTÉK által megengedett legfeljebb négy lakás helyezhető el, ami megfelel a jelenlegi területhasználatnak.
6
A kertvárosias lakóterületeken a beépítés intenzitása a szabályzat szerint maximum 30 %-os lehet, a beépült területeken a beépítettség zömében kevéssel a megengedett érték alatt marad. A meghatározott építménymagasságok a településen hagyományos egyszintes épületek magasságát követik, legfeljebb tetőtér beépítéshez szükséges növelés lehetséges, ennek megfelelően ez 4,5 méterben lett megállapítva. Az egyetlen terület ahol ez magasabb, az a településközpont közelében található Lke-6 övezetű tömb. Ez az övezet átmenetet képez a jóval intenzívebb kisvárosias és a hagyományos kertvárosias beépítés között. A beépítési mód többnyire oldalhatáron álló, az újabban beépült területeken fordul elő szabadon álló beépítés, a vasút mentén több helyen ikres beépítés. A szabályzat paraméterei az illeszkedő beépítési módot lehetővé teszik. A kialakítható legkisebb telekméret meghatározásakor a beállt területeken a meglévő telekméretekhez igazodik, míg a még beépítetlen területeken nem feltétlen követi azokat, minimálisan 700 m2-t meghatározva. Kisvárosias lakóterületek: Kisvárosias lakóterületek jellemzően a Porcelángyártól keletre, annak közvetlen szomszédságában találhatók, jóval kisebb területen mint a kertvárosias lakóterület. A település első tervszerűen alakított lakóterületeinek egyikéről van szó. Jellemzően beépült, úszótelkes területről van szó, telekrendezés csak néhány esetben történt. A telekrendezés elősegítésére és ösztönzésére tartalmaz előírásokat a szabályzat, ami a jelenlegi beépítést kialakult állapotként is legalizálja. A területfelhasználási besorolás leköveti, konzerválja a beépült lakóterületek funkcionális, intenzitási, beépítettségi jellemzőit. Többnyire 2-4 emelet magas, több lakást magában foglaló társasházas terület, körülötte nagyobb léptékű zöldfelületekkel. Új kisvárosias lakóterület nem került kijelölésre, a lakóterületi fejlesztések során ilyen jellegű településszövet további létrejötte nem lenne szerencsés. A beépítési mód (szabadonálló) és a kialakítható minimális telekméret (1000 m2) meghatározása során fontos szempont volt a telekrendezés során hagyományos méretű, és elrendezésű kialakítására legyen lehetőség. Vegyes területek: A település organikus fejlődése során a közlekedési csomópont környezetében intenzifikálódott a településrész, mely ma intézményeket és egyéb szolgáltatásokat is magába foglal, településközponti terület besorolású. A telekstruktúra és a beépítés módja, intenzitása hasonló a szomszédos lakóterületekével. A csomóponttól távolodva mind a telekméret, mind az épület magassága, méretei szempontjából jelentős növekedés tapasztalható. Központi vegyes terület besorolást kapott néhány speciálisan egy funkciót (zömmel közfunkciót) ellátó épülettel beépült telek. Ezek szigetszerűen helyezkednek el a településen. Településközponti vegyes területek: Mivel leginkább beépült területekről van szó, a szabályozás érzékenyen követi a településszövet alakulását, és konzerválja az értékes részeket. Így alakulhatott, hogy az övezeten belül kialakított számos építési övezetnek eltérő a beépíthető minimális teleméret és építménymagasság értéke. A beépíthetőség a meglévő állapotoknak megfelelően 40 %-ban meghatározott.
7
Településközponti vegyes területként szerepel a településközponttól délre, ahhoz kapcsolódóan elhelyezkedő területek egy része is. Ez megfelel a Herend Településfejlesztési Koncepciójában szereplő városkapu – új települési központ elképzelésnek. A telekméretek itt is egy kisvárosnak megfelelő méretűként alakíthatók ki (max. 1000 m2), az építménymagasság már 6,5 méterben van meghatározva, a városkapu egyik térfalát alkotó épület, és a meglévő Porceláneum épület kivételével, ahol ez 10,5 méter. A településen található két nagyobb méretű sportpálya közül a 8. számú főút és a település között fekvő, a Séd és Herend legnagyobb zöldterülete mellett elhelyezkedő sportpálya és környezete településközponti vegyes terület besorolásba került a Településszerkezeti terven. A település fenn kívánja tartani a lehetőséget a terület távlati fejlesztésével kapcsolatban. A vonatkozó szabályozási paraméterek megfelelnek a település azon elképzeléseinek miszerint a továbbiakban is sportpályaként szeretnék alkalmazni, a telek területének minimálisan 50 %-át zöldfelületként kell kezelni. Központi vegyes területek: A központi vegyes területek a különböző funkciójuknak megfelelően eltérő szabályozási előírásoknak kel megfelelniük. Egy részük hasonló paraméterekkel rendelkezik, mint a környező lakóterületek. A leginkább a környezetétől eltérő övezeti paraméterekkel rendelkező Vk-3 övezet szintén beépült, és a legkisebb kialakítható telekmérete 4000 m2, a szabadonálló beépítési mód, 7,5 méteres építménymagasság érvényes rá. Annak érdekében, hogy ezekkel a paraméterekkel, amik a hagyományos telek- és épületméretek sokszorosát eredményező településrészeket hozhatnak létre mégis emberi léptékű, illeszkedőbb épülettömeget eredményezzenek, az egy tömegben kialakítható épület maximális mérete meghatározásra került. Gazdasági területek: A település gazdasági területei a nagy múltú Porcelángyáron kívül a külterületen helyezkednek el. Meglévő, intenzíven hasznosított gazdasági terület található: a vasút északi oldalán (legfőképp állattartás folyik itt), a lakóterületektől észak-nyugati irányban, valamint a horgásztavak közelében, a szintén nagy múltú Majolikagyár. A település lakott területeitől délre halad az épülő 8. sz. főút. A főút által elszakított déli terülteken jelenleg is gazdasági tevékenység folyik. A település a gazdasági terület bővítését egyrészt a déli területeken kívánja megvalósítani. A terület feltárása biztosítható a Bánd felé vezető útról, a tervezett különszintű csomóponttól délre. A gazdasági terület által generált forgalom nem érinti a település lakóterületeit, közvetlenül kapcsolódik a főúttal. A település ezen része részben Tájképvédelmi Övezetbe tartozik, az érintett területet véderdőként jelöli a terv. Ezen kívül a főúttól történő elszeparálásának érdekében szintén kb. 20-30 m szélességben véderdő került kijelölésre. További nagyobb jelentőségű gazdasági terület bővítés a lakott területektől északkeletre, szintén meglévő gazdasági területek szomszédságában történik. A települést keletnyugati irányban átszelő vasútvonal északi, lakott területektől ellentétes oldalán található. Megközelítését és a főúttal való kapcsolatát a település egyetlen észak-déli irányú gyűjtőútja biztosítja. A terület beépíthetőségének feltétele azonban a gyűjtőút és a vasút különszintű csomópontjának kialakítása, mely a beruházót terheli. Gazdasági-ipari területek:
8
Az ipari területek az ott folyó vagy tervezett technológiához illeszkedve, de a rendezett beépítettség megteremtése érdekében két építési övezetbe sorolódtak. Eltérő feltételeket igényel ugyanis a meglévő, a település központjában működő Porcelángyár a maga helyhez kötött, tradicionális technológiájával, és a külterületen elhelyezkedő, kisebb volumenű vállalkozások sokasága. Kisebb léptékű beruházások, telepek kialakítása érdekében az egyik építési övezetben kialakítható minimális telekméret 2000 m2, nagyobb léptékű területet foglal el a Porcelángyár területe itt ez a paraméter a meglévő állapothoz igazodik, 10 000 m2. A beépítés az övezetben maximálisan 50 %-os lehet, az építménymagasság legfeljebb 7,5 méter, a kialakult állapot tartható. Gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató területek: A gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató területek az ott folyó vagy tervezett technológiához illeszkedve, de a rendezett beépítettség megteremtése érdekében két építési övezetbe sorolódtak. Az építési övezetek lehetőséget adnak két eltérő léptékű telep kialakítására. A kisebb területeken a kilakítható minimális telekméret 1500 m2, a nagyobb területeken 5000 m2. A beépítettség maximálisan 40 %-ot érhet el, az építménymagasság 4,5 illetve 7,5 méterben van maximalizálva. A kereskedelmi, szolgáltató területek jól látható, kitett területeken helyezkednek el. A rálátás mérséklése érdekében számos helyen véderdősáv került kijelölésre. Az egy tömegben kialakítható épület maximális mérete is meghatározásra került. Különleges területek: A különleges területek egy-egy speciális funkciót ellátó területek szerepük szerinti pontos lehatárolással. Méretük a többi övezetéhez képest viszonylag kicsi, jellemzően a település szövetében szigetszerűen, elszórtan helyezkednek el. Temető terület: A település jelenleg használatban lévő temetője a település nyugati részén, a fő utcájának északi felén, valamint a fő utca és a 8. számú főút közötti területen helyezkedik el. Problémát jelent hogy szabad kapacitásai korlátozottak, ezért bővítésére volt szükség. Területének bővítése ennek közvetlen szomszédságában valósulna meg. Építési lehetőség biztosított a telek területének 10 %-ig. A templomtól É-ra az Orgona és Petőfi Sándor utca kereszteződésénél található keresztény, izraelita temető, területe külön építési övezetben szerepel és helyi védelemre javasolt. A megengedhető beépítés mértéke jelképes, 2 %-os, jelentősége inkább a település zöldfelületi rendszerében valamint az örökségi értékek sorában van. Mezőgazdasági üzemi terület: Ilyen besorolást azok a területek kaptak, melyek a település külterületén helyezkednek el, mezőgazdasági és esetleg erdő területek között. Az üzemi méretű mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló területek. A kijelölt területek mind hasonló funkciót láttak vagy látnak el most is, újonnan ilyen célra kijelölt terület nem szerepel a terveken.
9
Szennyvíztisztító terület: A településen két helyen található szennyvíztisztító terület, a 8. sz. főúttól délre, valamint a Majolikagyártól keletre. Az övezet a tisztító telkét foglalja magában, és 150 méteres védőtávolság érvényes rá. Üdülőterület: Hétvégi házas üdülőterület: A település külterületén található egy kisebb terület, mely üdülő funkciót látott el, a korábbi funkciójának megfelelően történt eddigi kezelése is, a terv nem változtatott ezen. További beépítés a telek területének 15 %-ig lehetséges.
Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek: Általános és kötöttpályás közlekedési területek: A tervezési területen a közlekedési területek közé nyertek besorolást az országos főútvonalak, mellékútvonalak, illetve a helyi gyűjtőutak, valamint a vasútvonal és területei. A közlekedési területek közúti övezetre (KÖu) és vasúti övezetre (KÖk) oszlanak. A települést érintő országos közutak a következők: 8 sz. Székesfehérvár-Jánosháza-Rábafüzes I. rendű, kiemelt főút 73115 sz. Szentgáli bekötő út 8313 sz. Bánd-herendi bekötő út 83305 sz. Herend vasútállomáshoz vezető út A települést a 20. számú Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal érinti, a lakott területek északi határát jelenti. Zöldterület: A település zöldfelületi szerkezetének alapja a Kossuth L. utca, és a 8. sz. út közötti közpark a kapcsolódó parkolóval és sportterülettel. A zöldterületek közül az egyik legjelentősebb ez, mérete kielégítő, azonban elhelyezkedése és megközelítéséből kifolyó nehézségek miatt meglehetősen kihasználatlan. A Porcelán múzeum parkolójából könnyen megközelíthető, és jól együtt tudna működni ezzel a turisták által látogatott intézménnyel, ezt azonban kialakítása, berendezése gátolja. Szerencsés volna továbbá ha a helyi lakosság is intenzívebben vehetné igénybe rekreációs célokra. Kisebb területű zöldterület található a Polgármesteri Hivatallal szemben, emlékmű áll rajta. Jelentősége, természeti potenciálja csekélyebb, viszont jó állomása lehet egy később kibontakozó zöldfelület hálózatnak. A települést észak-nyugat – dél-kelet irányban keresztülszeli a Séd-patak. A patakmeder környezetének mélyebb fekvésű részein épületek nem helyezkednek el, kivétel a kifejezetten ezt az adottságot kihasználó (patak, és mesterségesen kialakított árkok mentén álló) malmok. Herend ezt a hagyományt őrizve a város környezeti adottságait is javító módon a patak mentén végigmenő kerékpár- és túraútvonal kialakítását tűzte ki célul. Ez többnyire egészségügyi és turisztikai erdőterület vagy zöldterülettel határoltan vezet, így rekreációs
10
funkcióján túl a település zöld folyosójaként szerepel. A kerékpárúton végigjárva áttekinthetjük Herend város fejlődésének szakaszait, feltárul összes jellemző arca. A falusias részen, természetközeli területen végighaladva, a jelllenleg igazgatási központot érintve a településfejlesztési elképzelésekben szereplő városkapu intenzifikálódó területéhez érkezik az útvonal. A továbbiakban Herend legnagyobb és leg jelentősebb közparkján túl a település fejlődésének motorjaként működő Porcelángyár és környezetének modernizálódó területeit érintve halad kelet felé, kapcsolatot biztosítva a szomszéd településsel. Jelentős a szerepe abban is, hogy a település belterületétől leszakadó Majolikagyári lakó és gazdasági területekkel viszonylag egyszerű kapcsolatot biztosít. Erdő területek: A településen található erdő területek az alábbi funkciók szerint különíthetők el: gazdasági erdő szociális és turisztikai erdő védő erdő honvédelmi erdő Az erdőterületek funkciók szerinti eloszlását az Erdészeti Szolgálattól kapott adatok alapján határoltuk le. Ennek megfelelően alakultak ez egyes övezetek. Ezt az állományt kiegészítettük néhány olyan tervezett erdőterülettel, mely elsősorban a település belterületének intenzív zöldfelületi potenciálját hivatott megőrizni. Így a Séd patak mentén, a tervezett kerékpárút mellett egészségügyi-turisztikai erdő terület került kijelölésre. A Honvédelmi Minisztérium által szolgáltatott adatok alapján, azok a területek melyek honvédelmi vagyonkezelésben vannak, ugyanakkor az Erdészeti Szolgálat által erdőnek vannak nyilvántartva honvédelmi erdő besorolást nyertek. Nagy jelentőséggel bírnak továbbá a közlekedési és gazdasági területek környékére tervezett véderdősávok, amik mind a településkép alakulásában, mind a zaj- por- és hangszennyezés mérséklésében szerepet játszanak. Mezőgazdasági területek: Általános mezőgazdasági területek: A település külterületének jelentős része általános mezőgazdasági terület területfelhasználású. A lakótájat ugyan a mezőgazdasági táj veszi körül közvetlenül, de az összképben a település fölé magasodó Bakony tájegység erdői a döntő jelentőségűek. Mezőgazdasági tájban is a gyenge minőségű termőtalajnak köszönhetően nagy térarányú a rét-legelő művelés, ami az erdőtáj kiegészítő része, annak előszobája. Ez a területfelhasználás helyenként változhat. A természeti környezet így helyenként dominál a kultúrtájat sejtető övezettel lehatárolt területen is. Vízgazdálkodási terület: Vízgazdálkodási területbe a folyó- és állóvizek medre és parti sávja, valamint a vízműterületek, vízbeszerzési területek és védőterületeik tartoznak. A települést kettészelő Séd patak, és a mellette található nagyobb zöldterületen elhelyezkedő tó, valamint egy vízmű terület található a vízgazdálkodási területek közül a település belterületén.
11
Nagy jelentőséggel bírnak a horgásztavak és környékük, külterületen, a településtől észak-nyugatra helyezkednek el. Újabb tó kialakítását tervezik a horgásztavaktól északra, mezőgazdasági és erdő terület érintésével. A településszerkezeti terven vízgazdálkodási területként szerepel. A vasúttól északra két helyen is találhatunk vízműkutat. Különleges beépítésre nem szánt területek: Különleges beépítésre nem szánt-sport terület: Az egykori bányatavak környezetében elhelyezkedő, horgászegyesület tulajdonában levő terület került besorolásra a sport terület területfelhasználási módba. A tulajdonos szándéka, hogy a terület funkcióját és zöldfelületi jellegét megtartsa, ezért beépítésre nem szánt területként kezeltük. Beépítést eddig is a kis méretű horgászházak sora jelentett, nem jelentős mértékben az ezekhez hasonló karakterű beépítés bővülése várható, de csak az eddig is kialakult rendszer szerint, a szabályozási terven meghatározott módon. Különleges beépítésre nem szánt-egészségügyi terület: A lakott területtől észak-nyugatra, egy patakvölgyben elhelyezkedő néhány telek került az övezet besorolásába. Beépítés itt jelenleg is található, tulajdonosa ezeket speciális mozgáskorlátozott terápiás panzió kialakítására használná. A funkció egyedisége és az értékes természeti környezet miatt került beépítésre nem szánt, egészségügyi terület besorolásba. Természetközeli területek: Mocsár területe: Művelésre alkalmatlan, vizes, mocsaras területek kerültek az övezet besorolásába, megtalálható a vasúttól északra, a közigazgatási határ közelében. A település fejlesztési szándékai:
12
Változások a jelenlegi területfelhasználáshoz képest-részletes leírás A módosuló területek jelölésre kerültek az alábbi számozásnak megfelelően a Területfelhasználás változások a jelenlegi területhasználathoz képest nevű, V jelű tervlapon.
1. Hrsz: 589/4 telekrészlete Jelenleg a Porcelán Manufaktúra ipari területéhez tartozó területen kihasználatlansága miatt funkciót vált, a lakóterületi átsorolás igénye merült fel.
jelenlegi
2. Hrsz: 612, 613, 614/3 telekrészlete, 614/4, 615/1 telekrészlete, 615/2, 616/1 telekrészlete, 616/2, 617/2, 618 A település lakóterületei által körülvett, a vasútvonalhoz közel levő terület egyelőre beépítetlen, alul hasznosított. Lakóterületi besorolása indokolt, megközelítése megoldható, a terület közel van a település központi területeihez, szolgáltatással jól ellátott. 3. Hrsz: 652/1, 653/4 A terület jelenleg részben sportpályaként funkcionál, részben alulhasznosított, a terv településközponti vegyes területbe sorolja. A sportpálya területe kötelezően zölden hagyandó, így védelemre kerül jelenlegi, a település számára is fontos funkciója. 4. Hrsz: 044/4-/18 A jelenleg gyepként kezelt területen valósulna meg a település nyugati lakóterületeinek bővítése, kapcsolódva a meglévő, többnyire beállt területhez. 5. Hrsz: 036/25 telekrészlete, 036/27 telekrészlete, 036/28, 036/33, 038/13 telekrészlete A jelenleg legelő ill. szántóként hasznosított mezőgazdasági területen a település szerény nyugati lakóterületi bővülése valósulna meg. Kiszabályozásának, beépülésének feltétele a terület teljes közművesítése és közvilágítással való ellátása. 6. Hrsz: 0182/4 telekrészlete, 0182/3 A szomszédos gazdasági terület bővítése valósulna meg jelenleg mezőgazdaságiként használt területen. A település lakóterületétől a vasút választja el, feltárása a meglévő gazdasági terület felől történhet. 7. Hrsz: 0178/3 telekrészlete, 0178/6-/7 telekrészlete, 0178/9-/10 telekrészlete, 0182/4-6 telekrészlete A település belterületétől észak-keletre, meglévő, működő gazdasági területhez kapcsolódva új, jelentős gazdasági terület került kijelölésre. A lakott területektől a vasút választja el. Külterületi gyűjtőúttal határos, megközelíthetőségét ez biztosítja, és közvetlen kapcsolatban van a településen áthaladó észak-dél irányú gyűjtőúton keresztül a tervezett 8-as főúttal. A terület ipari kialakításának feltétele a gyűjtőút és vasút külön szintű csomópontjának kialakítása. 8. Hrsz: 0178/3 telekrészlete, 0178/6-/7 telekrészlete, 0178/9-/10 telekrészlete, 0182/5 telekrészlete, 0176 A jelenleg szántóként ill. rétként hasznosított területen a tömb belsejében megvalósuló gazdasági területi fejlesztés mértékének megfelelő 50 méter széles véderdő terület kijelölése történik. 9. Hrsz: 0167/1, 0167/2, 0161/1
13
Ez a legelő/gyep, helyenként erdősülő terület, a lakosság körében jelenleg is kedvelt kirándulóhely, egészségügyi, turisztikai erdőbe való sorolása történik. 10. Hrsz: 0175/6 telekrészlete A jelenlegi területhasználatot tekintve szántóként hasznosított területen a meglévő, szomszédos funkcionáló gazdasági terület bővítésére kerül sor. Nem jelent komoly terhelést a lakóterületek számára egyrészt elhelyezkedéséből adódóan (a vasútvonal lakóterületekkel ellentétes oldalán helyezkedik el), másrészt kb. 60 méteres erdősáv választja el a tőle délre tervezett lakóterületi fejlesztéstől. Megközelítése meglévő szintbeni csomóponttal biztosított. 11. Hrsz: 079/11 telekrészlete A település észak-nyugati felén, a vasút északi oldalán, a Majolikagyártól északra kedvező természeti adottságú területen a három horgásztó környezetében különleges sport terület alakult ki. A szomszédos Majolikagyárral a határok rendezése és a területfelhasználás rendjének pontosítása során került sor gyepként hasznosított területen a különleges beépítésre nem szánt - sport terület bővülésére. További építési hely csak a meglévők szomszédságában, viszonylag csekély területen került kijelölésre, így a jelölt terület használatában ez a besorolás jelentős változást nem okoz. 12. Hrsz: 079/11 telekrészlete A Majolikagyár és a szomszédos horgász sport terület között az eltérő intenzitású területfelhasználásból adódó konfliktus kiküszöbölésére, a megfelelő védelem érdekében került sor mezőgazdasági területen/beerdősülő területen véderdősáv került kijelölésre. 13. Hrsz: 079/11 telekrészlete A Majolikagyár terjeszkedésének igénye keleti irányban jelentősebb. A gyár jelenlegi területéhez szervesen kapcsolódó, legelő besorolású, használaton kívüli gyepterület legnagyobb része védelmi céllal gazdasági – ipari területfelhasználásúként, de kötelezően zölden hagyandó területként lett szabályozva, így ott többlet környezetterhelés továbbra sem keletkezik. 14. Hrsz: 079/22, 079/23, 079/24, 079/10 telekrészlete A település észak-nyugati felén, a vasút északi oldalán működő Majolikagyár igényli területének terjeszkedését. Tőle nyugatra jelenleg lakó és közösségi funkciójú épületek is találhatók, melyek a település lakóterületeitől viszonylag távol helyezkednek el, és a Majolikagyár egységének részeként (gazdasági – ipari terület) kedvezőbben hasznosíthatók akár szolgálati vagy átmeneti lakás céljára is. 15. Hrsz: 038/13 telekrészlete, 049 telekrészlete, 044/2 telekrészlete, 046/2, 046/4-10, 298, 299, 301, 345 Jelenleg gyep, ill. kivett, erdősülő terület, mely egészségügyi-turisztikai erdőként pihenő állomása lehet a települést átszelő gyalogos és kerékpárútnak. 16. Hrsz: 174, 176, 178, 182/2, 184/2, 185/2, 186/2, 187/2, 188/5, 188/7, 198/5, 189/7, 189/9, 189/11, 191/4, 194, 195, 242 – 249, 250 – 253 Jelenleg kivett, erdősülő terület, mely egészségügyi-turisztikai erdőként pihenő állomása lehet a települést átszelő gyalogos és kerékpárútnak. 17. Hrsz: 025/3 telekrészlete, 024/11 telekrészlete, 024/10 telekrészlete, 024/12 telekrészlete
14
A település a gazdasági (ipari) területeket jelölt ki a 8-as főúttól délre, gyep, ill. szántó területen, elhelyezkedésével elválasztva azt a lakott területektől. A területek feltárása a későbbiekben biztosítható a tervezett 8-as főútról. A terület déli része a Veszprém Megyei Területrendezési Terv Tájképvédelmi övezetét érinti, ezért ezeken a részeken véderdő telepítése történik. 18. Hrsz: 024/8-/12, 025/2 Az újonnan kijelölt gazdasági területet körülvevő véderdő sáv került kijelölésre. 19. Hrsz: 024/9, 024/10 telekrészlete, 024/11 telekrészlete, 025/2 telekrészlete, 025/3 telekrészlete A jelenleg szántóként, illetve gyepként hasznosított területen a tervezett iparterület és a 8-as út közé 20-30 méter szélességben véderdő telepítése történik. 20. Hrsz: 010/35, /36, /37, 0196 telekrészlete, 0197-0202, 0206-0209, 0213-0220 telekrészlete, 0221, 0222-02227 telekrészlete Meglévő, működő gazdasági terület szomszédságában, használaton kívüli rét ill. szántó területen gazdasági-ipari terület bővítés történik. 21. Hrsz: 0144/5, 0144/6 A jelenleg gyep művelési ágú terület a vasúttól és véderdőtől északra található, meglévő gazdasági területtel határos, annak bővítését jelenti. 22. Hrsz: 382-385, 386/1-6, 392 Jelenleg kivett területek, és a korábbi rendezési tervek közlekedési területnek jelölték, szerepe a 8-as főúttal való kapcsolat biztosítása lett volna. A jelenlegi úttervek azonban nem igénylik ezeket a telkeket, így itt véderdő kijelölése történt. 23. Hrsz: 551/5 A településen jelenleg működő sportterületek közül az egyik legnagyobb. A településszerkezeti terven településközponti vegyes területként szerepel ezentúl, szabályozása ugyanakkor a jelenlegi funkciójának megfelelő. 24. Hrsz: 082/19 telekrésze A jelenleg részben erdő, részben legelőként szereplő területen tó kialakítását tervezik. Ennek megfelelően vízgazdálkodási terület besorolást kapott a tó tervezett területe.
15
