HARSONA A l a p í t v a : 1947

MIX – A METODISTA IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK KÉTHAVILAPJA Á RA: 500

2012. MÁJUS-JÚNIUS

FORINT

iH

MIX . METODISTA . HU

LXVI.

HARSONA A l a p í t v a : 1947

ÉVFOLYAM

ÉNEKELJ AZ ÚRNAK TE EGÉSZ FÖLD,

– ÚJ

FOLYAM :

XII./109-110.

SZÁM

HARSANJATOK FEL! (ZSOLT 98,4)

A tudomány és Isten Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel és a következő párbeszéd alakul ki: Prof: Hiszel Istenben? Diák: Teljes mértékben, uram. Prof: Jó-e Isten? Diák: Természetesen. Prof: Mindenható-e Isten? Diák: Igen. Prof: A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm? Diák: (a diák hallgat) Prof: Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten? Diák: Igen. Prof: Jó-e Sátán? Diák: Nem. Prof: Honnan származik Sátán? Diák: Istentől? Prof: Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban? Diák: Igen.

1

május--június MIX ÚJSÁG 2012. május

TUDOMÁNY ÉS ISTEN Prof: A bűn mindenhol jelen van, nemde? Diák: Igen. Prof: És Isten teremtett mindent. Így van? Diák: Igen. Prof: Tehát ki teremtette a bűnt? Diák: (a diák nem válaszol) Prof: Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye? Diák: Igen, uram. Prof: Tehát, ki teremtette mindezeket? Diák: (a diák nem felel) Prof: A tudomány állítása szerint 5 érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent? Diák: Nem, uram. Prof: Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet? Diák: Nem, uram. Prof: Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről? Diák: Nem, uram, attól tartok nem. Prof: És mégis hiszel benne? Diák: Igen. Prof: A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam? Diák: Semmit. Nekem csak a hitem van. Prof: Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak. Diák: Professzor, létezik-e a hő? Prof: Igen.

2

Diák: És létezik-e a hideg? Prof: Igen.

TUDOMÁNY ÉS ISTEN

Diák: Nem, uram. Nem létezik. (Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.) Diák: Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. 458 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem Az ellentéte a hőnek, uram, hanem a hiánya. (Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.) Diák: És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség? Prof: Igen. Hogyan beszélhetnénk az éjszakáról, ha nem lenne sötétség? Diák: Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde? Prof: Tehát, mire akarsz rámutatni mindezzel, fiatalember? Diák: Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás. Prof: Hibás? Meg tudod magyarázni, miért? Diák: Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni. Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket megértette volna. Ha a halált az élet ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte: csak annak hiánya. Diák: Most mondja meg nekem, professzor: azt tanítja a diákjainak, hogy majmoktól származnak ? Prof: Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen. Diák: Látta-e már valaha Az evolúciót a saját szemével, uram? (A professzor mosolyogva megrázza a fejét, kezdi látni, mi lesz a vita kimenetele.)

3


TUDOMÁNY ÉS ISTEN Diák: Mivel eddig még senki sem látta Az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor ? (Nagy zajongás támad az osztályban.) Diák: Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha a professzor agyát? (Az osztály nevetésben tör ki). Diák: Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát?... Úgy tűnik, senki nem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak? (A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.) Prof: Azt hiszem, hit alapján kell elfogadnod, fiam. Diák: Erről van szó, uram ! Ember és Isten között a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője. A diák... Albert Einstein volt.

4

ÚJ METODISTA TEMPLOM KŐRŐL KŐRE ► JERKOVICH RÉKA (BUDAKESZI)

Nagy öröm, hogy ez év július 14-én gyülekezetünk megtarthatta első esküvői alkalmát az új templomunkban. Híveink nyomon követhették a metodista templom épülését, szépülését. Egy éve még csak a falak álltak, se nyílászárók, se fűtés, se villany. Honlapunkon nyomon követheted a templom épülését, képekkel illusztrálva, mind a mai napig, amikor 2012. július 15-én megtartottuk első istentiszteletünket az új helyen, amely elsősorban az építők hosszú, kemény, kitartó munkájának köszönhető. A dekorációkat Majzik Mária képzőművész készítette a templom számára, s az alsó szinten kialakítás alatt áll az ő életmű kiállítása is. Még sok minden hiányzik ahhoz, hogy a templom elkészüljön, de ez egyáltalán nem zavarta meg azt az örömöt, amit az első istentisztelet jelentett számunkra. Azt gondolom, mindig lesz valamit szépítenünk kis templomunkon, de a „hajó” a vízen siklott ma délelőtt. Nagy csodának tartja a gyülekezet, hogy egy szép, hajó alakú, Budakeszin egyedülálló templom épülhetett. Még korán sincsen kész, de kívülről az erdélyi munkások kitartásának köszönhetően, kövek borítják be a templomot. A munkások áldozatos kitartásának köszönhetően eljutottunk oda, hogy július 14-én, egy szombati napon, egy ifjú pár egybekelt templomunkban. Körülbelül 70 fős közösség gyűlt össze ezen a szép napon, valamint gyülekezetünk érdeklődő tagjai. A lelkész Mózes könyvéből üzent az ifjú párnak: „Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.” (1Móz 2,18b).

5

NYITOTT TEMPLOMAJTÓ BUDAKESZIN


ÚJ METODISTA TEMPLOM Ez az esküvő felgyorsította a munkálatokat. A gyülekezet segítségével (templomtakarítás, ablaktisztítás, berendezés, kerítésfestés), valamint a munkások kitartásával (burkolat) a templom egész szépen elkészült. Az első istentiszteleten Isten kegyelméről és a keresztségről szólt az igehirdetés, amit honlapunkon meghallgathatsz. Olyan volt ez a július 15-i istentisztelet a békés, nyugodt környezetben, mintha egy friss patakban fürödtem volna meg. Ez egy új kezdetet jelent gyülekezetünk számára, valamint a város számára is. Isten kegyelméből adatott ez az új templom Budakeszin, ahogyan az első istentiszteleten az Igehirdetésben elhangzott.

„HA AZ ÚR NEM ÉPÍTI A HÁZAT, HIÁBA FÁRADOZNAK AZ ÉPÍTŐK. HA AZ ÚR NEM ŐRZI A VÁROST, HIÁBA VIGYÁZNAK RÁ AZ ŐRÖK. HIÁBA KELTEK KORÁN, ÉS FEKÜSZTÖK KÉSŐN: FÁRADSÁGGAL SZERZETT KENYERET ESZTEK. DE AKIT AZ ÚR SZERET, ANNAK ÁLMÁBAN IS AD ELEGET.” (ZSOLT 127, 11-2)

A TEMPLOM SZENTÉLY RÉSZE ÉS TORNYA

6

TAVASZI IFI NYÍREGYEN MEGTELTÜNK SZENTLÉLEKKEL... ► KURDI BOGDÁN (SZOLNOK)

Szolnokról a fiatalság együtt vágott neki az útnak. Ificsapatunkban új tag, Balla Fruzsi életében először jött metodista táborba!!! A vonaton aztán bővült a banda, a szegediek és ruzsaiak is csatlakoztak. Nyíregyháza földrajzilag minél messzebb, szívünkhöz annál közelebb. Az utazás olyan 2 perc volt, legalább is így éreztem, hiszen annyira remek társaság gyűlt össze! Repült az idő, mi pedig szárnyaltunk vele. Hirtelen Nyíregyházán voltunk, de ez volt a legpontosabb adatunk arról, hogy hova is kellett menni. Hál’ Istennek és a modern technikának (ami ugyebár nagyban a villamosmérnökök érdeme), internetről se perc alatt megvolt a metodista ház, útvonalterv: Indulás! Hálásak vagyunk azon kedves járókelőknek, akik útbaigazítottak, hol is a Színház utca! Nélkülük valószínűleg még most is ott bolyonganánk valahol... De megérkeztünk, és egyből lepakoltuk a cuccainkat, beköltöztünk, kezdetét vette az ismerkedés a helyi metodistákkal! De jó volt a nyíregyi tesókkal újra találkozni!!! Esti napirendi pont az volt, hogy Müller Izával készítettünk szalvétából gyertyatartókat, a többiek meg egy kis teaházat dobtak össze. Hangulatos est, fáradtan egymás nyakába borultunk, és örültünk mindennek. Emlékeim szerint este még volt egy köszöntő és bevezető, ami ráhangolt a témára, ami a Szentlélek volt. Hecker Marci tartotta, utána közös imádságra csendesedtünk el. Emlékszem, hogy Hecker Gábor imádkozott, és annyira meghatóan!!! Későre járt, aludni mentünk, és azt gondolná az ember, hogy aki 4-8 órát utazott, semmi energiája nem marad, bezuhan az ágyba, és másnap délig föl sem kell. De nem így volt. Az a kis ráhangolás annyira megindított minket, hogy hajnalig abba se tudtuk hagyni a beszélgetést... Hát tényleg megteltünk Szentlélekkel, amit kicsit túlzásba is vittünk, azt hiszem. 4 óránál többet nem alhattunk, másnap viszont városnéző túra várta a túrázókat... A fiatalokban túlteng az energia, én pedig visszaaludtam. Amíg aludtam, megbízható forrásból tudom, hogy Csoma Zsófi vezette végig a táborozókat Nyíregyháza látványosságain, gyakorolva idegenvezetői hivatását. Miután visszatértek a túráról, ebéd, éneklés, aztán Szuhánszki Laura tartott áhítatot!!! Nem túl hosszan, de mély gondolatokkal. Jó volt nagyon, és rögtön utána Szuhánszky István előadása következett. A 3 napi témánk a Szentlélek volt, amit alaposan körüljártunk. Vigh Bence és Gyurkó Donát játékával egy félig néma filmet is megnézhettünk, amiből aztán Dobozy Peti készített igazi néma filmet is feliratokkal. A Magyar Metodista youtube csatornáján tekinthetitek meg: http://www.youtube.com/ metodistamedia 2012. Tavaszi ifi – Piszok címen. Seben Glóri így kommentálta: „Vigh úr Charlie Chaplinhez méltó alakítását látva pedig szemernyi kétség sem férhet hozzá, hogy pályát tévesztett...”

7

Az előadás után a lenyűgözött hallgatók kiscsoportban vitathatták meg kérdéseiket. A mi csoportvezetőnk éppen Bence volt. Szóval ahhoz sem férhetett kétség, hogy egy pörgős és jó hangulatú beszélgetés kerekedjen. Sajnáltuk abbahagyni, bár utólag lehet, jó döntés volt, mert mire befejeztük volna, rajtunk kívül senki sem maradt volna a táborban, minden programról lemaradunk.


TAVASZI IFI NYÍREGYEN Ja és a korgó hasakat enyhíteni kellett, erre a célra egy éttermet céloztunk meg! Mindenre gondoltak, és nagy turpisság volt ebben is. Amíg az étteremben étkeztünk, egyesek a táborban maradva szupertitkos tevékenységet folytattak. Mit sem sejtve léptünk be a helyszínre, és váratlan tömeg várt minket. Andinak szülinapja van!!! Óriási torta, sütik, Andi és egyéb édességek. Annyira jó volt, egy szeletet én is elcsíptem! Ha még nem lett volna elég meglepetés, érkezett hozzánk egy igazi sztárvendég, egyenesen Ausztráliából! Egy híres zenész, aki megtért! „Igenigenigenigenigen.” Ezt mondogatta, nagyon vicces volt, még énekelt is magyarul. Mikor angolra váltott sem volt baj, Keliger Tibi tolmácsolta! Este Taizé estet tartottunk. A Taizé est számomra... leírhatatlan. Nekem mindig ez adja a legszebb pillanatokat. Annyira jó!!! Jaj, szóval a lelkiekre nagyon gondoltak a táborszervezők! Mert annyi móka, kacagás, ünneplés, zenélés után másra sem vágyik az ember, minthogy elcsendesedjen, és csak az Úrra figyeljen! És itt az alkalom. Csendben hálát adunk: Jézus életem, erőm, békém. Az ember úgy feltöltődik békességgel és szeretettel! Utána mindenki megölelte egymást. Elmondhatatlan öröm. Valami hasonló várhat ránk a Mennyben. Vacsi, alvás, másnap vasárnap istentiszteletet tartottunk, amire eljöttek a helybeliek is. Igazi élő gyülekezet a nyíregyházi, voltunk vagy 150-en, és az igehirdetés utáni hangos imádkozáskor annyira lelkesek voltak, amint abbahagyta valaki az imát, valaki más csak erre várt, és ő is elmondott egy fohászt, és így tovább. „Szüntelen imádkozzatok”, és tényleg így volt, nagyon komolyan veszik az Úr szavait! Ebéd után nem kis rohanás. Isten Lelkének indíttatásával sikerült fél perccel indulás előtt a vonatra feltuszkolnunk magunkat, és tényleg az a csoda, hogy senki nem maradt le! Hát így a felszállásra nem sok idő volt, az ajtó előtti teret töltötte meg a sok lelkes fiatal. Kis helyen sok kis ember elfér, egymás hegyénhátán, de hát kit érdekel, a kedvünket semmi nem rontja el, a tábort kár volna még búcsúztatni. Énekléssel hoztuk vissza a hangulatot, mintha még most is ott lennénk, a vonat csak külsőség, lélekben még mind ott vagyunk. Én még csak Szolnokon szálltam le, de még akkor is énekeltek. És annyira filmbeillő, az éneklés végeztével a többi utas megtapsolt minket. A sok szép emlék szívünkben örök életet él. Hiszen már több mint 3 hónappal a tábor után írok, és még most is olyan, mintha a múlt héten történt volna! Valaki azt mondta, hogy reméli, egyszer egy bizonyságtétel úgy fog kezdődni, hogy „volt egyszer egy tábor Nyíregyházán”. Azt hiszem, ilyen bizonyságból nem is egy van. De mégis a legnagyobb csoda egy lélek megtérése volt. Balla Fruzsi életében először jött metodista táborba, és azt hiszem, nem bánta meg. Akkora csoda, de hát csak Isten képes ilyenekre, és már az első nap velünk imádkozott!!! Teljes szívvel, ahogy csak egy igazán megtérő ember tud. (Fruzsi beszámolóját az 5-6HIT-ben (szolnoki gyülekezeti körlevél) olvashatjuk!)

8

TANÉVZÁRÓ IFI SZEGEDEN „OLYAN ÉRZÉSEM VAN, MINT A JÓBARÁTOK CÍMŰ SOROZAT UTOLSÓ RÉSZÉNÉL…” ► SLAJKÓ ÉVA (SZEGED)

Ez a mondat még év közben hangzott el az Aliansz-imahét metodistáknál soron következő estéje után. Az istentiszteletet követően ugyanis mi, az ifisek még ott maradtunk beszélgetni. Bár még jócskán benne voltunk az évben, hiszen még csak a téli szorgalmi időszak tartott, de már ekkor éreztük, hogy valaminek lassan a végéhez közeledünk, egy korszak lassan lezárul. Ha nem is lesz vége, de szeptembertől mindenképpen valamilyen új formában folytatódik tovább. De hogy mi is ez az átalakulás: Sztupkai Kristóf szeptemberben elköltözik Szegedről. Kristóf, aki négy évig szolgálta hűsegesen az ifjúságot mint vezető, ősztől már a dombóvári és környéki gyülekezetekben fog szolgálni. Azonban nem csak Kristóf elköszönése miatt lesz nagy váltás a következő év. Horváth Eszter szeptembertől már Debrecen teológus-hallgatója lesz, míg Einvág Angi orvosi gyakorlati évének javarészt Szolnokon fogja tölteni. Sokan pedig már a nekik szánt helyüket keresik a munka világában, így ki tudja, őket merre viszi majd az élet. Egy szó mint száz, az idei évvel mindenképpen elérkeztünk egy korszak végéhez. Ezért gondoltuk úgy, hogy jó lenne egy visszaemlékezős ifit tartani az elmúlt évekről, hogy ne csak útnak eredjünk szerte-szét a nagyvilágban, hanem kicsit elmerengjünk az elmúlt éveken. Így került sor június 20-án egy ilyen visszatekintős alkalomra. Az első feladat, amit Kristóf erre az estére tervezett: készítsünk montázst, újságokból kivágott képekkel az elmúlt évek élményeiből, emlékeiből. Eredetileg mindenki külön plakátot csinált volna, azonban felvetődött, hogy csináljunk inkább egy nagyobb lapra egy közöset. Ez jó ötletnek bizonyult, mivel ha az egyikünk felragasztott valamit, azt a másikunk kiegészítette, és így találó, ötletes dolgok születtek. A készítés elején még nagyon vidám hangulat volt, mindenki nevetgélt, miközben viccesen elhangzott egy mondat: „Ma nem is fogunk sírni? Pedig én úgy készültem.” A montázs elkészülése után jött a visszaemlékezés mélyebb része: ki hogyan került be ebbe az ifibe, hogyan emlékszik vissza az első élményekre, illetve mit kapott az itt eltöltött évek alatt. S persze mi többiek is elmeséltük, kiről milyen benyomásunk volt kezdetben. Az elején még itt is egész vidámak voltunk, aztán szép lassan lehetett érezni, ahogy egyre nagyobb lett a csend, kezdtük felfogni az este igazi jelentőségét, s az elmúlás érzése és a sok szép múltbeli emlék, lelki ajándékok, amelyekkel Isten megajándékozott ezekben az időkben, mind jobban előjöttek bennünk. A vége felé én már úgy éreztem, annyi érzés, emlék keveredett fel bennem, hogy nem igazán találtam a szavakat, nehezen tudtam megszólalni.

9


TANÉVZÁRÓ IFI SZEGEDEN A félig viccesen elhangzó kérdésre -„akkor nem is fogunk sírni?”- hamarosan meg is jött a válasz, hiszen többünkben olyan érzéseket hozott elő az este, amik kapcsán kicsordult a könnyünk. Viszont ha kezdene túl szomorú irányba elmenni ez a cikk, akkor mindenképp le kell írnom azt is, hogy ebben a fájdalommal vegyes elbúcsúzásban az öröm és hála is éppúgy ott volt. Hiszen az elmúlt évek alatt nagyon-nagyon sok pozitív élménnyel, megtapasztalással gazdagodhattunk, lelkileg hihetetlen sokat épültünk, emberileg pedig azt érezhettük, hogy a többieknek fontos, hogy mi van velünk, hogy vagyunk. Törődéssel, figyelemmel voltunk körbevéve. Jó magam 2009 szeptemberében kerültem a szegedi metodista ifibe. Nagyon nehéz ezt most szavakba önteni, hogy mi mindent is kaptam ebben a közösségben. Emlékszem, ahogy ezt mások is mesélték, nekem is szerdától szerdáig tartott egy hét, és már csütörtök reggel nagy izgalommal vártam a következő alkalmat. Ha pedig eljöttek ezek az esték, mindig csak ültem és azt éreztem, hogy folyamatosan szinte beleremeg, tűzben ég a lelkem, ahogy Isten Szentlelke megérint, ez szavakkal nehezen visszaadható, hihetetlen élmény. Annyira feltöltöttek ezek az esték, lelkileg olyan sokat adtak, ami aztán mindig kitartott az egész azt követő hétre. S a lelki épülés mellett megtapasztalhattam milyen megtartó erővel is bír egy ilyen közösség. Az idei évben nagyon sok nehézségen kellett és kell átmennünk nekem és a családomnak. Sokszor a hullámok már úgy elleptek, hogy nem volt erőm feltekinteni Istenre, az ifi azonban megtanított arra, hogy hogyan tartsak ki Isten mellett a legnehezebb időkben is, hogyan tudom ilyenkor is felemelni felé a tekintetem. Ha már nem volt erőm imádkozni, az ő imáik voltak, amelyeik megtartottak minket. Az értünk elmondott imaharcoknak és böjtöléseknek köszönhető csodálatos megtapasztalás például, hogy kisöcsém, aki súlyos betegen került kórházba, rendkívül hamar felépült és hazajöhetett. A hitem alapjaiban rendült meg olykor, s talán végleg eltávolodtam volna Istentől, de ők segítettek abban, hogy megerősödött hittel álljak az élet problémáival szemben. Ezért soha nem lehetek eléggé hálás. Isten jelenléte, munkálkodása kézzel fogható volt ebben a közösségben, s úgy vélem, most a mi feladatunk, akik még itt maradunk, hogy ezt a sok-sok jót, amit kaptunk, mi is tovább adjuk majd az újonnan jövőknek, számukra is áldásossá téve az ifiket. SZEGEDI IFI CSOPORTKÉP 20072007-BŐL: „KÉZ A KÉZBEN CSAK TÉGED IMÁDUNK, JÉZUS!”

10

2. ORSZÁGOS KONFI TÁBOR A SEGÍTŐ SZEMSZÖGÉBŐL… ► BAKTI MÚZ (SZEGED) „Ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá.” 1Péter 2,5 Június elején részt vehettem segítőként a 2. Metodista Konfi Táborban. Kb. 40 fiatallal (konfisok, segítők, teológushallgatók és lelkészek) élvezhettük a szolnoki gyülekezet vendégszeretetét. Ez a hétvége áldásokban gazdag, csodás megtapasztalásokkal teli élmény volt. Első este egy kőre írta fel minden résztvevő, hogy mi az, amit adni tud, adni akar ez alatt a pár nap alatt a többieknek. Számomra a legszebb az volt, ahogyan mindenki kivette a részét a dicsőítésből. Mindenki adott: hangszert és énekhangot. A tábor alatt egyre több instrument csatlakozott a zenekarhoz, így a záró istentiszteleten gitárok, furulyák, fuvola, dob, zongora, klarinét kísérete mellett énekelhettünk hangzó áldozást, és úgy érzem ez az áldozat jó illat volt az Úr oltárán. Csodálatos volt, hogy a legtöbbet Isten adott az Ő Igéje által, amit a tábor előadói igen nagy szeretettel magyaráztak nekünk. Többünket nagyon mélyen érintett egy-egy áhítat és a vasárnapi istentisztelet, a megerősítő üzenetek és bíztató gondolatok, hogy csak Krisztusban van élet, nélküle „halott kövek” vagyunk és az a Megváltó, aki a tábor alatt megérintett minket nem marad ott, a szívünkben hazavihetjük. A tábor egyik nagy tanulsága, hogy mennyire fontos szem előtt tartani és odafigyelni a tini korosztályra. Ezek a fiatalok telis-tele vannak energiával, csintalansággal, szeretettel és Isten utáni vággyal. Krisztusi életük elején vannak, szükségük van a kicsit idősebb és a jóval tapasztaltabb testvéreik példamutatására, bátorítására. Hálás vagyok azért, hogy a vasárnapi istentiszteleten lehetőséget kapott mindenki, aki a szívében vágyat érzett, hogy áldást és imatámogatást kérjen életére a tábor vezetőitől. Úgy érzem mindenki önzetlenül sokat adott magából, hogy a tábor alatt egymásnak szolgáljunk, ezért jöhettünk haza úgy, hogy igen sokat kaptunk.

Soli Deo Gloria!

11


2. ORSZÁGOS KONFI TÁBOR A RÉSZTVEVŐ SZEMSZÖGÉBŐL... ► VADÁSZI DÁNIEL (SZEGED) Ami a legjobban tetszik az az, hogy az ország összes pontjáról gyűltünk össze. Vannak akikkel most ismerkedtem meg, és ami nekem a legmeglepőbb, hogy akadnak köztük olyanok, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot facebookon. Innen lehet látni, hogy mennyire nagy az összetartás a fiatalság közt. Örömmel tölt el az is, hogy gitározhattam. A programok legelején kaptunk egy követ, és az volt a feladat, hogy rajzoljuk rá, hogy mi mivel tudunk szolgálni ebben a táborban. Én a gitárt próbáltam ráfirkálni a kövemre, és kisebb-nagyobb sikerrel azért csak sikerült egy felismerhető alakot adnom neki. Az előadások nagyon elgondolkodtattak. Sok dolgot tanultam, és megértettem, hogy hogyan lehet lelki házzá épülni. „Ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá” (1 Pt 2,5) ez volt a tábor fő mondata. Erre a táborra szerintem, ez a vers volt a legjobb amit választhattak volna. A programokra és a feladatokra nyugodtan rá lehet mondani, hogy eléggé változatosak voltak, és, hogy abból is mondjak egyet, talán az ajtóra kirakott „profilkép” megrajzolása, és arra az írás volt a legjobb. Negatívumként maximum azt tudnám mondani, hogy kevesen voltunk. Tavalyról nagyon sok embert nem láttam. Remélem jövőre ugyan ilyen jó lesz, és, hogy többen eljönnek.

CSOPORTKÉP A GYÜLEKEZET UDVARÁN

12

2. ORSZÁGOS KONFI TÁBOR

A SZERVEZŐ SZEMSZÖGÉBŐL... ► GYURKÓ DONÁT (BUDAKESZI) Mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá. (1Pt 2,5) Ez volt egyházunk második konfi táborának mottója. Hogyan lesz ház, otthon – egyáltalán bármi – halott kövekből? Csak az Élő Kő által, aki Jézus Krisztus. Nélküle mi mindannyian külön álló halott építőanyagok vagyunk csupán. Ő általa, Ő vele és Ő benne lehetünk élő kövek. Hecker Márton nyíregyházi lelkészünk ezekkel az igei gondolatokkal alapozta meg a tábort. Számomra ez a tábor tényleg erről szólt. Jézus Krisztus közösséget és életet teremtő erejét tapasztalhattuk mindannyian. Apropó épület a szolnoki gyülekezet felfoghatatlan bizalommal bízta ránk a gyülekezeti házat. A gyülekezet tagjai főzték az ebédünket és pár család szálást is adott a fiataloknak. Egészen különleges volt az a közösség, amely kialakult a táborban konfisok, fiatalok és felnőttek között. Generációkat átívelő krisztusi közösség alakult ki, amelyben a fegyelem és a kegyelem megfelelő arányban volt jelen. Mindannyian épültünk Isten dicsőítése, az előadások, a közös játék és a közös munka által is, nemcsak a szűk munkatársi kör, hanem a segítő és a résztvevő fiatalok együtt. A dicsőítő csapatot külön meg kell említeni, hiszen voltak köztük olyan fiatalok, akik a tavalyi konfi táborban adták át az életüket Jézus Krisztusnak, most pedig már örömmel szolgáltak a dicsőítésben. Köszönet Bozsó Áginak, aki nagy szeretettel fogta össze a zenészeket, minden zenélni tudó fiatalnak megadta a helyet és lehetőséget. A programot egy kis kreatív bemutatkozó játékkal kezdtük, mindenki elkészítette saját profilképét, melynek hátoldalán aztán üzenhettünk egymásnak a tábor ideje alatt. A szombati nap volt a tábor legintenzívebb része, délelőtt dicsőítéssel, Hecker Márton alapokat tisztázó áhítatával, két előadással és két csoportos beszélgetéssel. A délelőtt során a témának - „épüljetek fel” – megfelelően először az áhítatban Jézus az élő kő, majd az első előadásban saját személyes életünk épülése, építése volt a középpontban. A második előadásban az ifjúsági közösség, mint a közösség építésének példája állt előttünk, Sztupkai Kristóf a szegedi ifiből hozott példákkal és sok-sok képpel adott kedvet a beszélgetéshez. A szombat délutánt a Zagyva parton töltöttük rendkívül folyós csokoládéfagylalt és családalkotós játék volt a menü. A hatfős csoportok egy-egy családot alkottak és egy-egy a családra jellemző történetet kellett előadniuk a többi csoportnak. Az estét Horváth Csilla interaktív áhítata zárta, az előítéletek kialakulását és káros hatásait élhettük át egy süllyedő hajó fedélzetén. A tábort záró vasárnapi istentiszteletet a szolnoki gyülekezettel és az abonyi roma testvérekkel közösen ünnepeltük, óriási élmény volt. Vigh Bence vezetésével és Kovács Zoltán igehirdetésével, a Jézus Krisztussal való közösség igazi élményét élhettük át és vihettük haza magunkkal. A Tiszaparton összeszedett kavicsok főszerepet játszottak, hiszen közösen előre vittük, mintegy létrehozva így a közösséget, majd pedig meghívást kaptunk, hogy ne hagyjuk itt, hanem vigyük haza Jézus jelenlétét és jelképként a követ. Az istentisztelet csúcspontja számomra az úrvacsora és az azt követő áldás volt, amikor a fiatalok, akik úgy döntöttek, hogy haza akarják vinni magukkal Jézust, áldást kérhettek az életükre.

13


2. ORSZÁGOS KONFI TÁBOR Épültünk és átéltük azt, hogy egyedül Jézus Krisztus az, aki igazán élő épületet tud teremteni. Élő otthont és olyan közösséget és szeretetlégkört, amely meghatároz, átformál, és új irányba indít el életeket. Azt hiszem ez a konfi táborunk hitvallása. Hálás vagyok azért, hogy részese lehetek Isten építő munkájának. Látni Isten Szentlelkét munka közben, figyelni a rezdüléseit és kéznél lenni nem pedig láb alatt. Örömmel teljes munka ez.

SZABADTÉRI JÁTÉK A ZAGYVA-PARTON

TINÉDZSER CSAPAT AZ ISTENTISZTELETEN

14

80. ÉVI KONFERENCIA

AZ EGYHÁZNAK CSAK JÉZUS A FUNDAMENTUMA! ► ANNEMARIE STUDER (BURGDORF, SVÁJC), PATIRCK STREIFF PÜSPÖKI TITIKÁRSÁGA (ZÜRICH, SVÁCJ) Kereken 55 tag és vendég részvételével zajlott le Szegeden a Magyarországi Metodista Egyház Évi Konferenciája 2012. április 11. és 14. között. Az Egyház elmúlt év választott vezérigéje sok reménységre nyújtott lehetőséget az állami elismerés nehéz kérdéseiben gondolkodni és megélni: „A reménységben örvendezők, a háborúságban béketűrők, az imádkozásban kitartók legyetek!” (Rm 12,12). Ezek a kérdések és a jeligék kerültek megvitatásra az Évi Konferencia alkalmával Szegeden. Hála Isten és az Egyház felé, a bel és külföldi egyházi szervezetek felé, akik a jó kimenetelt sokféle fáradozással elősegítették. Pont az ez évi, a címben jelzett jelige fejezi ki világosan, hogy a Metodista Egyház alapját Magyarországon nem az állami elismerés jelenti. A tudatos fokuszálást az Egyház igazi alapjára azt jelenti, hogy mennyi erőt tudunk mozgósítani, hogy embereket nyerjünk meg a falakon kívülről és a gyülekezeteket erősítsük. Örvendetes tény, hogy a gyülekezetek bevétele kis mértékben emelkedett, és azon gyülekezetek, akiknek a központ felé tartozásuk volt, szinte teljesen mértékben törlesztették. A következő évben a befizetések összege 5 %-kal növekszik, mert a költségvetés erősen megnövekedtek és a megszorítás a támogatás csökkenését eredményezi. Épp oly örvendetes Vígh Bence próba lelkészi felvétele és Sztupkai Kristóf egyházi szolgálatra jelentkezés. Az is nagy ok a hálára és bizodalomra, hogy Magyarországi Metodista Egyházban egy fiatal, elkötelezett generáció a vezető személyekben felnövekedett. A Svájci-Franciaországi Évi Konferencia kiküldöttje, Annemarie Studer nyugdíjas lelkésznő a következőképpen foglalta össze benyomásait: A szuperintendens, az egyházvezetőség beszámolóiban az elmúlt konferenciai év értékelése és az újról való gondolkodás történt. Ezekből nyertem, mint vendég az első bepillantást az egyházba. A további betekintést a konfirmációsokról, a romák közötti szolgálatról, a női, gyermek és ifjúsági, a média és egyházzenei munkáról szóló beszámolók és ezek megvitatása adta. Megindító volt számomra, hogy minden írott és szóbeli beszámoló, és azok megvitatása is egy előremutató és biztatást adó Igeverssel kezdődött. Minden felmerülő nehézséget olyan bizalommal helyeztek Isten kezébe, Jézus Krisztusnak hálaadással, hogy azzal az érzéssel utaztam haza, mintha nem egy Évi Konferencián, hanem hitmélyítő csendeshéten vettem volna részt.

15


ÓKERESZTÉNYEK MAGYARORSZÁGON

A szünetekben egyes lelkészek élénk és színes beszámolója folytatódott bőséges finomságok mellett. Ők hetente kétszer prédikálnak, majd levest és kenyeret osztanak Budapest egyik legnagyobb pályaudvaránál a hajléktalanok között. Fizetségként hálás szemek csillogását vihetik haza. Wesley is gyakran szolgált szabad ég alatt és fontosnak tartotta az emberek testi és lelki táplálékkal való ellátását. Nagy törekvése volt munkahelyek teremtése. Ez volna a cél Magyarországon is. A konferencia utáni vasárnap az egyik lelkész asszonyt kísértem, el négy istentiszteletére. Az utolsó alkalomra egy konyhában került sor, amely a család lakószobája is volt. Két cigány család jött össze. Életem során már sokféle szegénységet láttam, de ami itt fogadott, a legszegényebbek szegénysége volt. A kis csapat szívből zengő éneke örök emlék marad nekem. Éppúgy, az a szívélyesség, amivel mint vendéget fogadtak és körülvettek. Ezért: Köszönöm! (ezt magyarul írta) Köszönöm, hogy a Svájci-Franciaországi Konferencia küldöttjeként Magyarországra utazhattam!

FORDÍTOTTA: BODGÁLNÉ SZABÓ MÁRTA KATALIN

A PÉCSI ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK ► KHALED-TÖMÖRI KLÁRA BOGLÁRKA(SZOLNOK)

A Mecsek déli lejtőjén fekvő Pécs több mint 2000 éves múltra tekint vissza. A városi kultúra a rómaiakkal érkezett a vidékre. A város jelentőségét az ókorban az itt összefutó kereskedelmi és hadiutak adták. 293-ban tartományi központ lett. A keresztényüldözéseiről híres Diocletianus császár (243316) uralkodása után 313-ban Nagy Konstantin vallásszabadságot hirdetett, így a keresztény hit egyre szélesebb körben elterjedt a Birodalomban. E korszakról vallanak a Kr. u. 4. századi ókeresztény hagyatékok. A régészeti leletek tanúsága szerint fontos építkezések kezdődtek ekkor: paloták, villák, középületek, valamint a városi vízvezeték-hálózat is e korból valók.

16

ÓKERESZTÉNYEK MAGYARORSZÁGON A székesegyház környékén tárták fel sok száz, egyszerűbb sír mellett az alábbiakban bemutatásra kerülő épített sírkamrákat is. Többségüket falfestés díszíti. A freskók között vannak egyszerűbb ornamentális munkák, de gazdag, bibliai jeleneteket ábrázoló figurális alkotások is. Mestereik többnyire mintakönyvekből dolgozó, átlagos tehetségű vándorfestők voltak. Értéküket növeli ritkaságuk, valamint az, hogy Pécs éghajlati viszonyai nem a legkedvezőbbek az ilyen jellegű emlékek fennmaradásához. A késő római korban a székesegyháztól induló lejtőn mesterséges teraszokat alakítottak ki a sírok és sírépítmények számára. A földbe süllyesztett sírkamrák bejárata rézsűbe vagy támfalba nyílt. A föléjük épített memoriális kápolnákat csak falmaradványaikból tudjuk rekonstruálni. Az eddig feltárt sírkamrákat feltárásuk sorrendjében számokkal jelölik. Az I. számú Péter-Pál sírkamrát 1782-ben tárták fel, amely vélhetően a közösség megbecsült tagjainak temetkező helye lehetett. A helyiség alapterülete 10 négyzetméter, amely viszonylag épen vészelte át a festése óta eltelt közel 1700 évet. A kamra három részből áll: a felső szinten lévő kápolna szertartásos célokat szolgált, az alatta lévő festett falú földalatti sírkamrába kisméretű előcsarnokon keresztül lehetett bejutni. A temetkezési hely felett álló cella memoriae részben megsemmisült, fennmaradt falai pedig az első rekonstrukció alkalmával elbontásra kerültek. Mind a sírkamrához, mind a sírkápolnához külön bejárat épült a déli oldalon. A kamra egész falfelületét freskók díszítik. A bejárattal szemben Péter és Pál apostol a Krisztus-monogramra mutatnak. A keleti és nyugati falon három-három bibliai témájú kép látható: Ádám és Éva a kígyóval, a második jelenet elpusztult, majd Jónás próféta következik, aztán Noé a bárkával, Mária és Jézus, végezetül Sidrák, Misák, és Abednégó története. A II. számú „Korsós” sírkamrát először a 18-19. század fordulóján egy mélypince építésekor találták meg, de ekkor még nem került feltárásra. Díszítése korsót, és poharat ábrázol, melynek jelentése még napjainkban is találgatásokra ad okot. Elképzelhető, hogy a túlvilágon bolyongó, vagy a purgatóriumban szenvedő lélek szomjúságát ábrázolja, de az sem kizárt, hogy az eucharisztia és a refrigerium (felfrissülés) jelképe lehetett. Az ókeresztény mauzóleumot minden bizonnyal a 4. század végén a nagy szarkofágban eltemetett személy emlékére építették. Felső szintjén valószínűleg boltozattal lefedett memoriális kápolna volt. Az alatta épült sírkamrában talált maradványokból egy márvány szarkofágot tudtak összeállítani a restaurátorok. A kamra falain növényi ornamentika, valamint a halálra és a feltámadásra utaló bibliai jelenetek láthatók. A Cella Trichora (Háromkaréjos temetői kápolna) a Püspöki Palota és a Székesegyház nyugati homlokzata között terül el. Az elnevezés arra utal, hogy egy téglalap alakú középtérből, valamint északi, keleti, és nyugati apszisokból áll. Falai a padlószinttől mért 130 cm magasságig maradtak meg. A Székesegyháztól DK-re elterülő Cella Septichora (Hétkaréjos temetői épület) hét karéjból áll. Hossza 16,8 m, legnagyobb szélessége 9,4 m. A falak vastagsága 1,2 m, jellegzetes római kőfalazat, tégla kiegyenlítő rétegekkel. 1939-ben tárták fel.

17


ÓKERESZTÉNYEK MAGYARORSZÁGON A Sírkápolna a Kr. u. 4. század utolsó harmadában épült. Az 1960-as feltárása során a padlószintje alól négy sír került elő. Különlegessége, hogy az itt feltárt maradványok az épület belsejében ásott sírokból, és nem sírkamrákból kerültek elő. A téglasírok családi temetkezőhelyeket jelentettek. A festett kettős sír belső falait Krisztus-monogram díszíti. Tetőborítása nem maradt meg, azt nagyméretű téglák alkották. A közösségi temetkezőhely a festett kettős sírtól délre található, melyben 14 sírhely volt, s melyből falfestmény nem került elő. Végezetül pedig a festetlen sírkamra belső oldalát – mint arra a neve is utal – festetlen vakolat borította. Felhasznált irodalom: Magyar történelmi városok, Szerk.: Karádi Ilona (Magyar Könyvklub, Budapest, 2001), Évezredek öröksége – Pécs, Szerk.: Aknai Tamás, Katona-Győr Zsuzsa (Székely és Társa Kiadó, 2001)

A PÉCSI HÉTKARÉLYOS KÁPOLNA MAKETTJE

A „KORSÓS SÍRKAMRA” BEJÁRATA. ALUL A FELNYITOTT SZARKOFÁGGAL, HÁTTÉRBEN A FESTETT FALAK, A FALMÉLYEDÉSBEN A KORSÓ, AMELY FELTEHETŐEN AZ ÚRVACSORA SZENTSÉGÉNEK EMLÉKE.

18

REMÉNYSÉG BUSZ

Reménység Busz MAGYARORSZÁG JÁRAT 2012. AUGUSZTUS 20-26. 7 napos magyarországi metodista missziós buszos túra

Jelentkezz! Szolgálj te is a csapatban! Az alkalmakra szeretettel várjuk családod! Hozz egy barátot! A reménység Istene töltse be szíved!

SZABADTÉRI INGYENES PROGRAMOK GYEREKEKNEK JÁTZSZÓHÁZ, UGRÁLÓVÁR, KÁVÉHÁZ, FILMKLUB, BIBLIAI ELŐADÁS, KONCERT, IMÁDSÁG

ÚTVONALTERV Szolnok (aug. 20.) , Abony (aug. 21.), Mórahalom (aug. 22.), Kisvaszar (aug. 23.), Kürtöspuszta (aug. 24-25.), Tatabánya (aug. 26.)

KAPCSOLAT Khaled A. László lelkész mobil: 20/824-8379, e-mail: [email protected]

IFI HÍREK – A hetesi Nyári Ifjúsági Csendesnapokat július végén tartották, a lelki vezető Szuhánszky István miskolci lelkész volt. A táborban részt vettek nagy létszámban a kürtöspusztai fiatalok is. – A gödöllői 16. Országos Családi Táborban több mint 240 fő vett részt, a téma a Gyümölcstermő gyülekezet volt. A teaházat itt a nyíregyházi fiatalok vezették, Hetesen a szolnokiak szolgáltak. – Július 30-tól augusztus 5-ig Györkönyben idén is hitmélyítő tábor lesz, amit ezúttal Kovács Zoltán, a körzet lelkipásztora vezet. – Az idei falumissziós bevetést Döbröközön rendezik meg a szervezők, augusztus 15-20 között. A falumissziósok tavaly is ebben a baranyai faluban jártak. Idei vendéglátójuk Hajduné Erzsébet a körzet lelkésze.

19


LAPZÁRTA ÉN IS ► WEÖRES SÁNDOR

ÉN IS

VILÁGOT HÓDÍTANI JÖTTEM

S MAGAMAT MEG NEM HÓDÍTHATOM.

CSAK OSTROMOLHATOM

NEHÉZ KÖVEKKEL

VAGY ÁMÍTHATOM ÉS BECSAPHATOM.

VALAHA ÉN IS

ÚR AKARTAM LENNI

Ó BÁR JÓ SZOLGA LEHETNÉK!

DE JAJ,

SZOLGA CSAK EGY VAN: AZ ISTEN

S URAKTÓL NYÜZSÖG A VÉGTELENSÉG.

20

► IMPRESSZUM ► FŐSZERKESZTŐ: KHALED A. LÁSZLÓ ► MUNKATÁRSAK: CSUHA ALEXANDRA, GYURKÓ DONÁT, MÜLLER IZABELLA, SZTUPKAI GERGŐ ► MEGJELENIK SZEPTEMBERTŐL JÚNIUSIG ÉVENTE 5 ALKALOMMAL. ► EGY SZÁM ÁRA: 500 FORINT ► ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE (A RÓZSASZÍN CSEKKEN A FŐSZERKESZTŐ NEVÉRE): 2500 FORINT ► CÍM: 5000 SZOLNOK, KASSAI U. 15. ► E-MAIL: [email protected] ► HONLAP: HTTP://MIX.METODISTA.HU/MIXUJSAG

HARSONA A l a p í t v a : 1947

Recommend Documents