B É L A P Á T F A L V A INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
1
2009.
2
TARTALOMJ EGYZÉK 1. Bélapátfalva szerepe a településhálózatban...........................................................................5 1.1. Bélapátfalva vonzáskörzetének bemutatása........................................................................7 1.1.1. A Bélapátfalvai kistérség rövid helyzetelemzése ..........................................................7 1.1.2. A város feladatai, funkciói a vonzáskörzetére vonatkozóan .......................................14 1.2. Bélapátfalva szerepe a térségi munkamegosztásban........................................................17 2. Városi szintű helyzetértékelés................................................................................................23 2.1. Városszerkezet, településtörténet ......................................................................................23 2.2. Gazdaság ............................................................................................................................28 2.3. Demográfia..........................................................................................................................42 2.4. Települési környezet ...........................................................................................................63 2.4.1. Ter mészeti környezet állapota.....................................................................................63 2.4.2. Épített környezet (műemlékek, helyi építészeti értékek) .............................................67 2.4.3. Lakásállomány .............................................................................................................68 2.4.4. Közlekedési infrastruktúra............................................................................................69 2.5. Közszolgáltatások ...............................................................................................................75 2.5.1. Humán közszolgáltatások ............................................................................................75 2.5.2. Köz műhálózatok...........................................................................................................82 2.5.3. Környezetvédele m .......................................................................................................85 2.5.4. Közigazgatás ................................................................................................................87 2.5.5. Közbiztonság................................................................................................................88 2.6. Korábbi időszak fejlesztései................................................................................................90 2.7. Összegzés, SWOT-analízis, ...............................................................................................92 3. Városrészek elem zése.............................................................................................................97 3.1. Déli városrész - Városközpont..........................................................................................100 3.2. Északi városrész – Iparterületek:......................................................................................107 4. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése...............113 4.1. KSH szegregátum térkép ..................................................................................................113 4.2. Szegregátumok elemzése ................................................................................................115 4.3. A városra vonatkozó szegregációval kapcsolatos általános adatok ................................122 5. A város fejlesztésével kapcsolatos jövőképek, célok .......................................................135 5.1. A város jövőképe...............................................................................................................135 5.2. Hosszú távú célok meghatározása:..................................................................................137 5.3. A város középtávú tematikus céljai: ..................................................................................139 5.4. Városrészek céljai .............................................................................................................143 5.4.1. Déli városrész – Belváros céljai:................................................................................143 5.4.2. Északi városrész – Iparterületek céljai ......................................................................146 5.5. A tematikus és a területi célok koherenciája ....................................................................147 5.6. A célfa................................................................................................................................150 6. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése ....................................................................151 6.1. Déli városrész – Belváros akcióterület..............................................................................156 6.2. Iparterület akcióterület.......................................................................................................157 6.3. Apátság és Gyári-tó akcióterület.......................................................................................158 7. Fenntarthatósági szempontok..............................................................................................164 7.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja ...................................................................164 7.2. Anti-szegregációs program...............................................................................................172 7.2.1. Az anti-szegregációs terv általános célkitűzése........................................................173 7.2.2. Beavatkozások fő irányai szegregátumonként:.........................................................185 7.2.3. Beavatkozások konkrét bemutatása:.........................................................................186 7.2.4. Összegzés..................................................................................................................196 3
8. Stratégia külső és belső összefüggései..............................................................................199 8.1. A stratégia főbb külső összefüggései...............................................................................199 8.1.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ..............................................................................................................................................199 8.1.2. Az Önkor mányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival való összhang ...................202 8.1.3. Az Önkor mányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang.204 8.1.4. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang..............................................................................................................................206 8.1.5. Területi fejlesztési tervdokumentumok (stratégiák és koncepciók) ...........................206 8.2. A stratégia főbb bels ő összefüggései...............................................................................210 9. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai..................................................................214 10. A megvalósítás eszközei.....................................................................................................216 10.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkor mányzati.................................216 tevékenységek..........................................................................................................................216 10.2. Az integrált stratégia megvalós ításával kapcsolatos szervezeti elvárások ...................218 10.3. Településközi koordináció mechanizmusai ....................................................................219 10.4. Ingatlangazdálkodási koncepció.....................................................................................219 11. Partnerség............................................................................................................................226 12. Az IVS eredményeinek nyom on követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása....................................................................................................228
4
1. Bélapátfalva szerepe a településhálózatban A várossá válásnak feltételrendszere van, a rang komoly kötelezettségeket ró a településre, a kötelezően nyújtandó közszolgáltatások kiépítésének köre és fenntartás színvonala folyamatos pénzügyi forrásokat igényel. Ugyan az emelt szintű közszolgáltatások finanszírozására lakosságszámra vetített éves állami támogatást biztosít az állami költségvetés, de a feladatok ellátása a jelenlegihez képest más gondolkodásmódot igényel. A városi cím nem jár feltétlenül a település bevételeinek azonnali növekedésével, hosszú távon azonban - nem utolsósorban a képzett munkaerő és a fejlődő infrastruktúra miatt- a betelepedő tőke munkahelyeket teremt, és az általuk fizetett helyi adók az önkormányzat fejlesztési forrását bővíti. A városi rang kiemeli a térségi települések közül a volt községet, tapasztalatok szerint hosszú távon azonos színvonalú települések közül a város fejlődik, a községek pozíciója a városokéhoz képest fokozatosan romlik. Történelmi tapasztalatokat és a nemzetközi folyamatokat vizsgálva is látható, hogy a városi szerepkör, ami a „központi” – térségi feladatkörök ellátását, biztosítását jelentette, fokozatosan átalakul és egyre inkább az életminőség javulása, a kulturális és ellátó funkciók a meghatározók, nem a hagyományos igazgatási, jogszolgáltatási és oktatási, bár ezek továbbra is fontosak, főleg olyan településen, mint Bélapátfalva, ahol ezen funkciók érdemben ki sem épültek még. A várossá válás két fő elbírálási szempontja a fejlettség és a térségi szerep általános kritériumai. Bélapátfalva fejlettségi mutatói átlagosak, de a térségi szerepe jelentős, noha ennek erősítése is szükséges. Jelenleg a város csak kisebb térségi központi szereppel rendelkezik, nincs különösebb, nagy vonzáskörzetű turisztikai vonzereje sem, noha Szilvásváraddal kiegészülve a Bükk nyugati kapuja lehetne. A település előnye az elhelyezkedéséből, és az ezzel kapcsolatos térségszervező funkciójából fakad. Bélapátfalva két nagyobb város, Ózd és Eger között található. E két nagyváros azonban jelentősen távol esik a Bélapátfalvai kistérség legtöbb településeitől, így egyértelműen szükségszerű volt, hogy Bélapátfalva 2004-ben sokéves küzdelem után elnyerje a városi rangot. A Köztársaság Elnöke az 52/2004. (V.25.) KE határozatával Bélapátfalva nagyközségnek 2004. július 1. napjától városi címet adományozott. Ezzel pedig a Bélapátfalvai (korábban Nyugat-Bükki) kistérség központja egy városi ranggal rendelkező település lett. A város lakói a Bélapátfalva előnyének a természeti környezetet, a nyugodt lakókörülményeket tartják. A jövő másik, de nagyon fontos útja a település jelenlegi, falusias illetve kertvárosi jelle gének megőrzésével, a szolgáltatások elsősorban saját forrásokra - a maximális pályázati pénzek bevonásával – épülő, kis 5
lépésekben történő fejlesztése. A település 2007-13 közötti jövőképét azokra az értékekre, és lehetőségekre kell ala pozni, amelyek már ma megmutatkoznak, és amelyek eddig is egyfajta stabil jólétet biztosítottak. Bélapátfalva lakói körében erős az igény és azonosuló képesség településükkel, az identitástudat fejlett és fontos számukra. Az itt lakók büszkék a településre, és hagyománnyá vált az értékmegőrzés és továbbfejlesztés. A településfejlesztés alapvető célja, hogy a hagyományokra és a megteremtett értékekre támaszkodva tovább erősítse ezt a tudatot, biztosítsa hosszú távon a jó éle tminőséget és az élhető környezetet, a szűkebb „városi közegben” és a település kiváló természeti adottságait megőrizve fejlessze területeit. Mindemellett pedig a kistérségi központi szerepkörből fakadó felelősségnek megfelelve, a kistérség egészének motorja kíván lenni. Az alábbi fejezetben Bélapátfalva városának a településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrik us városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. Fontos, az OTK-ban is rögzített, középtávon is érvényesítendő célk itűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: • az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; • a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; • a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása
Bélapátfalva város gazdasági, társadalmi és kulturális élete, ennek jövőbeni alakulása nem választható el a kistérségtől. A város és környéke fejlesztése csak egymásra hatva és segítve képzelhető el. Szükség van arra, hogy a kistérségi együttműködés közös érték- és érdekalapú legyen, amely ezáltal megnöveli a térség gazdasági potenciálját, a szűkebb és tágabb környezetbe való integrációját. Olyan partneri viszonyt szükséges létrehozni a város és a kistérsége között, amely közös programokat dolgoz ki, összehangolja a települési költségvetéseket, közös fejlesztési projekteket indít és menedzsel. A 2004. évi C VII. törvényben foglalt célok megvalósítására Bélapátfalva városa és a környező 12 település 2004. június 28-ával hozta létre a Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulását. A többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és 6
elszámolásának részletes feltételeiről szóló 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet feltételeinek megfelelően a Társulás kötelező feladatként vállalta a kistérségi területfejlesztési feladatok, a szociális és gyermekjóléti alapellátás, az egészségügyi, valamint a közoktatási feladatok ellátását. Önként vállalta a többcélú kistérségi társulás, valamint tagjai közbeszerzési eljárásainak közös szervezését és bonyolítását, valamint a belső ellenőrzés ellátását.
1.1. Bélapátfalva vonzáskörzetének bemutatása 1.1.1. A Bélapátfalvai kistérség rövid helyzetelem zése Az alábbiakban röviden bemutatjuk Bélapátfalva közvetlen vonzáskörzetének, a Bélapátfalvai kistérségnek a legfontosabb statisztikai mutatóit, és az ebből levonható megállapításokat. A Bélapátfalvai kistérség az egri és pétervásárai kistérség 13 községéből alakult 2004. június 28-án. 260km 2-es területével, közel 14 ezer fős lakosságával a régió legkisebb kistérsége. Heves megye északkeleti részén található, a Bükk hegység lábainál, jelenleg is 13 település alkotja, melyek nagyrész aprófalvas jellegű. A kistérség közlekedési és gazdasági szempontból is mikro térségre különül el, egyik Bélapátfalva és környéke 8, a másik Egercsehi mikro térsége 5 településsel. A munkaszervezet Béla pátfalván végzi tevékenységét, ahol 7 főállású köztisztviselő látja el a feladatokat. A társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfele lő hatékony és eredményes tevékenység érdekében szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alá bbi feladatait, (hatásköreit): 1. kistérségi területfejlesztési feladatok, 2. szociális és gyermekjóléti alapellátás, 3. egészségügyi alapellátás, 4. közoktatási feladatok, 5. többcélú kistérségi társulás, valamint tagjai közbeszerzési eljárásainak közös szervezése és bonyolítása, 6. belső ellenőrzés, 7. mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok. 8. kommunális szolgáltatások és energiaellátás
A bélapátfalvai és környékbeli települések lakosainak éveken át elsősorban a bélapátfalvai cementgyár adott munkát, egészen a ’90-es évek derekáig, amikor különböző gazdasági okokból kifolyólag az akkor már német-svájci tulajdonban lévő üzemben fokozatosan kezdett leépülni a gyártási volumen és ezzel együtt a 7
foglalkoztatottság is. Mivel ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is jelentősen emelkedni kezdett, ezért a település lakosságszáma, hasonlóan más korábbi ipari városokéval, jelentős csökkenésnek indult. Ez azonban nem tartott kifejezetten hosszú ideig. 2002-re, a gyár végleges bezárásának időpontjára a lakosságszám gyakorlatilag stabilizálódni látszott. A kistérség egészére igaz az a tény, ami szinte az egész országban fennáll, hogy a népesség folyamatosan csökken.
1. táblázat: Állandó lakosság szám változása 1997 és 2006 között Bélapátfalvai kistérség Bélapátfalva 1997 14 218 3 461 1998 14 148 3 504 1999 14 117 3 498 2000 14 150 3 503 2001 14 056 3 465 2002 13 907 3 430 2003 13 799 3 398 2004 13 739 3 351 2005 13 523 3 319 2006 13 287 3 271
Az 1-es ábra a lakosságszám változását mutatja, oly módon, hogy az 1997-es évet vettük bázisul. Így kirajzolható egy kép, mely az elmúlt tíz év demográfiai változását mutatja be. Ebből jól látható, hogy mind a város, mind a kistérség esetében jelentős csökkenés következett be 2001-ben. Azóta Bélapátfalva és kistérsége is nagyjából a lakosságának hat-hét százalékát elvesztette. Ami olyan kis lakosságszám esetében, mint ami a várost és a kistérséget is jellemzi igen kedvezőtlennek mondható.
8
1. ábra Lakosságszám változása 1997-ben mért adatokhoz viszonyítva
Lakosságszám településenként: 500 lakos alatti 4 település: Bátor Bükkszentmárton Mónosbél Szúcs
500 –1 000 lakos között 4 település: Bekölce Egerbocs Hevesaranyos Mikófalva 1000 - 2000 lakos között 4 település: Balaton Egercsehi Nagyvisnyó Szilvásvárad 2000 - 5000 lakos között 1 település: Bélapátfalva
Sajnálatos tény, hogy a városban és a kistérségben is a 14 éven aluliak aránya az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent. Ráadásul ez a csökkenés 9
meghaladja mind az országos, mind a régiós, mind a megyei mértéket. Az alábbi táblázat mutatja ezt a csökkenést.
2. táblázat: A 14 éven aluliak aránya az állandó lakosságon belül Magyarország ÉszakHeves Bélapátfalvai Bélapátfalva Magyarország megye kistérség 1997 17,32% 18,54% 16,88% 16,10% 16,13% 1998 17,13% 18,33% 16,71% 15,73% 16,55% 1999 16,91% 18,10% 16,53% 15,81% 16,47% 2000 16,65% 17,85% 16,35% 15,77% 15,96% 2001 16,40% 17,63% 16,16% 15,59% 15,67% 2002 16,18% 17,42% 16,01% 15,57% 15,22% 2003 15,88% 17,18% 15,79% 15,18% 15,19% 2004 15,71% 16,96% 15,61% 14,91% 14,44% 2005 15,49% 16,75% 15,52% 14,76% 14,46% 2006 15,26% 16,51% 15,31% 14,44% 14,40%
Sajnos a fiatalok arányának csökkenésében beavatkozás nélkül nem várható változás sem a kistérségben, sem Bélapátfalván. 3. táblázat: A Bélapátfalvai kistérség településeinek lakóinak nemek szerinti és korosztályos megoszlása (2008) Település 0-18 év 19-62 év 63-X év Össz. Bátor Balaton Bélapátfalva Bekölce Bükkszentmárton Egerbocs Egercsehi Hev esaranyos Mikófalv a Mónosbél Nagyv isnyó Szilvásvárad Szúcs Összesen
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
32 106 314 56 30 51 157 87 80 35 97 152 62 1259
28 118 301 56 42 50 145 93 67 30 81 144 76 1231
132 350 1051 222 92 180 448 195 241 127 318 539 147 4042
125 355 1051 206 104 177 452 195 221 108 305 524 130 3941
38 112 225 73 46 53 129 55 78 36 95 147 20 1107
74 176 424 133 32 97 199 88 115 53 169 216 38 1814
429 1217 3366 746 346 608 1530 713 802 389 1065 1722 473 13.406
Néhány település esetén kifejezetten kedvezőtlen a korosztályos megoszlás. A fogyást, vagyis népesség számának csökkenését lényegében a lassú elöregedés 10
okozza, azonban a vándorlási különbözet alapvetően nem befolyásolja negatívan a demográfia i folyamatokat. Heves megyében az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma) az elmúlt évtizedben 85-ről 96-ra emelkedett, ami országosan összevetve ma a legmagasabb a megyék között. 4. táblázat: A Bélapátfalvai kistérség településeinek népsűrűsége (2007) Település Népsűrűség Terület Balaton 92,19 fő / km 2 13,20 km2 Bátor 15,26 fő / km 2 27,32 km2 Bekölce 54,17 fő / km 2 13,77 km2 2 Bélapátfalva 91,89 fő / km 36,63 km2 Bükkszentmárton 41,88 fő / km 2 8,26 km2 Egerbocs 38,11 fő / km 2 15,95 km2 Egercsehi 147,25 fő / km 2 10,39 km2 Hevesaranyos 41,89 fő / km 2 17,02 km2 Mikófalva 55,65fő / km 2 14,41 km2 2 Mónosbél 28,22 fő / km 13,78 km2 Nagyvisnyó 24,75 fő / km 2 43,02 km2 2 Szilvásvárad 45,53 fő / km 37,82 km2 Szúcs 55,71 fő / km 2 8,49 km2 - Igen alacsonynak számít a népsűrűség, ahol kevesebb a népsűrűség, mint az országos átlag (108 fő/km 2) fele: 7 település - Alacsony (kevesebb, mint 87 fő/km2): 10 település - Közepes (87 – 130 fő/km 2): 2 település - Magas népsűrűséggel (130 fő/km 2 felett) csak 1 település rendelkezik (Egercsehi)
Az ezer lakosra jutó születések számát vizsgálva látható, hogy az érintett település mutatói viszonylag jók, vagyis nem teljesen elnéptelenedő, periférikus kistérségről van szó. Ez részben annak köszönhető, hogy Bélapátfalva mindössze 25 kilométerre található Egertől, így a bejárás a fiatalok számára még könnyen megoldható, bár ugyanez a közelség a fiatal felnőtteknél, már inkább költözésre ösztönző erőként jelenik meg. A kistérség és Bélapátfalva esetében az ezer lakosra jutó születések aránya, azonban még így is kedvezőtlenebb az országos, vagy akár a régiós átlagtól is, igaz az elmúlt 3 évben megfigyelhető volt a felzárkózás is
11
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
5 táblázat Az ezer lakosra jutó születések aránya Magyarország ÉszakHeves Bélapátfalvai Bélapátfalva Magyarország megye kistérség 9,76 10,75 9,64 9,42 8,38 9,49 10,34 9,17 8,06 7,13 9,26 10,02 9,08 8,50 7,72 9,57 10,28 9,28 8,27 6,85 9,54 10,15 9,61 8,82 9,24 9,54 10,00 9,29 7,33 7,00 9,36 9,70 8,85 7,68 7,06 9,42 9,69 9,09 7,86 9,25 9,68 9,82 9,43 7,62 9,34 9,92 10,17 9,36 8,88 9,17
Az ezer lakosra jutó halálozások számát vizsgálva rendkívül kedvezőtlen képet kapunk, hiszen a kistérség mutatója 40%-kal, míg Bélapátfalváé 70%-kal rosszabb, mint az országos átlag. Ez feltehetőleg az alacsonyabb életszínvonal, és a gyengébb színvonalú egészségügyi ellátás következménye is. 6. tábázat Az ezer lakosra jutó halálozások száma Magyarország ÉszakHeves Bélapátfalvai Bélapátfalva Magyarország megye kistérség 1997 13,56 14,03 14,29 16,88 21,09 1998 13,74 13,93 14,67 16,54 18,84 1999 14,01 14,40 15,03 15,80 17,15 2000 13,29 13,72 13,76 15,34 19,98 2001 12,99 13,60 14,13 17,29 20,49 2002 13,10 13,74 14,31 17,76 24,20 2003 13,43 14,13 14,45 18,04 25,01 2004 13,12 14,16 13,81 18,56 25,37 2005 13,47 14,59 14,96 19,52 23,50 2006 13,07 14,02 14,08 18,29 22,93
A gazdasági aktivitást a 2001-es népszámlálási adatok alapján vizsgálva látható, hogy bár a munkanélküliségi ráta viszonylag jó, de ez nagyrészt annak köszönhető, hogy azt jellemzően az aktív lakosság arányában határozzák meg a 12
statisztikával foglalkozó intézetek. Ha ugyanezt a teljes lakosság körében vizsgáljuk, az aktívak aránya jóval alacsonyabb az országos átlagnál, míg ezzel párhuzamosan az eltartottak aránya magasabb annál. Vagyis az alacsony munkanélküliség abból adódik, hogy a lakosságnak csak kisebb része aktív szereplője a munkaerőpiacnak. Látható az is, hogy a város munkanélkülisége a kistérség munkanélküliségétől is kedvezőbb, biz onyos években jelentős eltérések mutatkoznak. Ebből is látszik, hogy a kistérségben a munkalehetőségek leginkább a városhoz köthetőek, illetve a lakóhelytől távoli munkahelyek (Eger) a városból könnyebben megközelíthetők, mint a kistérség kisebb, eldugottabb falvaiból. 7. táblázat A munkanélküliségi ráta alakítása 2000 és 2006 között Magyarország ÉszakHeves Bélapátfalvai Bélapátfalva Magyarország megye kistérség 2000 5,7% 10,3% 7,1% 9,6% 10,0% 2001 5,3% 9,2% 6,2% 7,7% 7,4% 2002 5,3% 9,7% 6,4% 7,7% 6,1% 2003 5,5% 9,8% 6,4% 8,4% 6,3% 2004 6,1% 10,5% 7,1% 9,1% 6,1% 2005 6,2% 10,7% 7,5% 10,0% 7,7% 2006 6,1% 10,5% 7,3% 8,9% 6,6% A vizsgált terület gazdasági szempontból semmiképpen sem elég erős. Ez abból adódik, hogy az ezer állandó lakosra jutó működő vállalkozások száma elmarad az országos, illetve a regionális átlagtól, bár azok számának növekedési üteme meghaladja a viszonyítási alapként szolgáló értékeket. A kistérség gazdaságát viszonylag stabillá az teszi, hogy Bélapátfalva gazdaság a lehetőségeihez képest megfelelő. Összességében a város gazdasági helyzete elsősorban két tényező miatt stabil. Egyrészt az Apátságban, és az innen könnyen elérhető természetvédelmi területek, mint a település legjelentősebb nevezetességei viszonylag jele ntős turisztikai potenciálla l rendelkeznek és már most sok látogatót vonzanak. Másrészt a volt cementgyár területén kialakított ipari parkba, már 21 vállalkozás települt be, amik több mint 300 embernek adnak munkát. 8. táblázat Működő gazdasági vállalkozások száma Magyarország ÉszakHeves Bélapátfalvai Bélapátfalva Magyarország megye kistérség 2000 580 362 53 157 14 643 377 100 2001 625 147 56 281 16 062 419 110 2002 645 881 58 327 16 642 426 110 2003 693 788 62 381 18 112 481 116 2004 700 855 62 906 18 525 492 127 13
2005 708 307 63 493 18 776 493 125 2006 707 756 63 306 18 716 500 131 Mindezek ellenére mégsem nevezhető a terület gazdasági helyzete virágzónak. Ezt a helyzetet remekül érzékelteti az, hogy a 64/2004. Korm. rendelet a kistérséget még a leghátrányosabb helyzetűek közé sorolta, míg a 311/2007. Korm. rendelet már átsorolta a hátrányos helyzetű kistérségek közé. Vagyis a település és környezete képes a fejlődésre, de a felzárkózás területén még támogatásra van szüksége. Elsősorban a lakosság képzettsége, a munkaerő-piaci aktivitása marad el a kívánatos mértéktől, továbbá a településképek, az infrastruktúra fejlesztése jelenti a kistérség számára a legnagyobb kihívást az elkövetkezendő évekre. 1.1.2. A város feladatai, funkciói a vonzáskörzetére vonatkozóan Intézményi ellátottságát tekintve Bélapátfalva nem tekinthető valódi központi szerepkörrel rendelkező városnak, a kisvárosi intézmények egy részét (városi bíróság, rendőrkapitányság , földhivatal, közjegyző, több pénzintézet, középiskolák, kórház, mentő, könyvesbolt, jogi szolgáltatások) Eger városában lehet elérni. A további városi jellegű intézmények (általános iskola, kisebb pénzintézet jelenléte, óvoda, járóbeteg-szakellátó orvosi rendelő, kisebb boltok) vonatkozásában elmondható, hogy ezeket tekintve Bélapátfalva biztosítja az intézményi szolgáltatást a kistérség lakosai számára is. Bélapátfalván elérhetők a gyámhivatali, okmányirodai, továbbá az I. fokú építési hatósági szolgáltatások. Összegezve elmondható, hogy Bélapátfalva város funkciói területi szerepkörüket tekintve kistérségi szintűek. A hierarchia rendszerben a mezocentrumok kategóriájába sorolható. A funkciót tekintve a város szerepköre a közigazgatás területén a legjelentősebb, valamint erősödő térségszervező tevékenységgel is bír. Ugyanakkor a város szerény funkciói miatt a közeli nagyváros Eger, a kistérség több településére is lényegesen nagyobb hatással van akár a közügyek, akár a vásárlás, akár a szórakozás terén. Ezért is fontos, hogy Bélapátfalva funkciói minél hamarabb megerősítse. Ezt a témakört a kistérség fejlesztési elképzelései és tervei alapján is bemutathatjuk, melyben Bélapátfalva húzószerepet vállal. A prioritások között kiemelve találjuk az idegenforgalmi fejlesztéseket akadályozó tényezők kiküszöbölését, a munkahelyteremtést, a foglalkoztatási helyzet javítását. Ezek tehát azon fejlesztési feladatok mely ben a kistérségi központ vezérszerepet játszik. Ez a fejlesztési program figyelembe veszi a társadalmi-gazdasági helyzetek és esélyek közelítésénél az országos területfejlesztési politika hasonló céljait, azaz az ország egészének arányos fejlesztését, a lakosság életfeltételeinek javítását, a
14
társadalmi és gazdasági esélykülönbségek csökkentését, a hátrányos helyzetű térségek helyzetének javítását. A közoktatási feladatok ellátását a kistérség önkormányzatai mikro-társulások keretében vállalták. A jelenlegi oktatási mikro-térségi összetétel: 1. Bélapátfalva-Bükkszentmárton-Mónosbél önkormányzatok Bélapátfalva központtal 2. Szilvásvárad- Nagyvisnyó önkormányzatok Szilvásvárad központtal 3. Balaton-Mikófalva önkormányzatok Balaton központtal 4. Egercsehi-Egerbocs-Bekölce-Hevesaranyos-Bátor-Szúcs önkormányzatok Egercsehi központtal
Bélapátfalva Város Önkormányzata saját intézményei útján biztosítja a Társulás számára a szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatokat, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat (a szilvásváradi, egercsehi mikrotérséget kivéve), a belső ellenőrzést, a többcélú kistérségi társulás, valamint tagjai közbeszerzési eljárásainak közös szervezését és bonyolítását, valamint a munkaszervezet feladatainak ellátását.
A Társulási Tanács 2006-ban elfogadta, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a kistérség önkormányzatai együttesen szervezik meg. A Társulás 2007-ben mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok ellátását is felvette ellátandó feladatai közé. A Társulás munkaszervezetének feladatait Bélapátfalva Város Polgármesteri Hivatala látja el, melyeket részletesen a Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulás Társulási Megállapodása, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmaz. A Kistérségen belül a különböző feladatokat a települések kisebb-nagyobb összefogásban látják el. Mikro térségi szinten a körjegyzői feladatokat valamint az első fokú építésügyi hatósági jogkört a városhoz szorosan kötődő Mónosbél és Bükkszentmárton községekre kiterjedően is Bélapátfalva Város Jegyzője látja el. Az általános iskolai oktatást, óvodai ellátást valamint a családsegítő szolgálatot szintén a három település számára biztosítja a város. Felnőtt háziorvosi ellátást, gyermekorvosi ellátást, védőnői szolgálatot Mónosbél község számára nyújt a város. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda szintén Bélapátfalva központtal működik.
Városi szerepkör mátrix: Az alábbiakban táblázatos, áttekinthető formában bemutatjuk, hogy Bélapátfalva egyes funkciói, szerepei milyen szinten állnak nemzetközi, országos, régiós, megyei és kistérségi kitekintésben. 15
2. ábra Városi szerepkör mátrix
Városi szerepkör mátrix Nemzetközi
Országos
Regionális
Gazdaság, ipar
Megyei
Kistérségi
ipari pa rk
Közlekedés
vasútá llomás, o rszágos közút
autó buszmegá llók
Kereskedelem, vendéglátóegységek Á llam – igazgatás, közigazgatás Oktatás
Egészségügy, Szociális ellátás
Kultúra, értékek
Turizmus, rekreáció
Idősek, Fogya tékosok O tthona Módsze rtani Inté ze te
országos és he lyi véde ttségű műemlékek , és műemléki kö rnyezet természeti véde lem a la tt álló te rüle tek : BNP
rek reá ció s te rületek (ho rgá sz-tó , turista utak)
szálláshelyek , panziók
és
kereskedelm i egysé gek, é tte rmek, cukrászda I.fok ú építésügyi ható ság, okmányiroda á ltalá nos isko la, peda gógiai szak szo lgála t egészséghá z k iépítése folyama tban nyerte s pályá zat ré vén, szo ciá lis és gye rmek jó lé ti a lape llá tás mozgókö nyvtá r, közműve lődési fe lada tok , műve lődési ház, kulturális re nde tvények sportpá lya
Mint a táblázatból is látható, viszonylag szerény szerepkörrel bír a város. Főként országos szinten nem nevezhető meg olyan funkció, melyet ne természeti értékhez, vagy épített örökséghez kapcsolódna – noha pont ezek igen jelentős értékei, ebből fakadóan a turizmus terén pedig országosan kimutatható funkcióval rendelkezik a város. A megye életében, gazdaságában évtizedek óta hagyományosan jelentős szerepet játszik az idegenforgalom. Statisztikai adatok alapján Budapestet és a Balatont követően Heves megye a leglátogatottabb turisztikai célpont. Évente 16
növekvő a vendégek és eltöltött vendégéjszakák száma, a kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve a turizmus jelentős számú munkaerőt foglalkoztat a megyében, erre pedig a kistérség is egyre inkább alapozhatna. Megyei szintű funkciója a városnak leginkább a Heves Megyei Önkormányzat Bélapátfalvi Módszertani Szociális Otthonhoz köthető, melynek ellátási körzete egész Heves megyére kiterjed. Megyei szintű funkciói a szálláshelykínálatban is megmutatkoznak, ami szintén erősen kapcsolódik a turisztikához. Illetve megyei szintű funkciónak értelmezhető még az Ipari Park is, bár ez magasabb szinten is képes lenne működni, ehhez az adottságok megvannak. Régiós szinten egyedül a közlekedésből a vasúti megállóhely ek nevezhetők meg, mint funkció, hiszen Eger-Putnok vasútvonal két megye városát köti össze. A város tehát környezete számára, leginkább kistérségi szinten képes jelentősebb funkciókat biztosítani. Ezek a funkciók a vendéglátás, a kereskedelem, az oktatás-művelődés, az egészségügy és a tömegközlekedés területéről kerülnek ki.
1.2. Bélapátfalva szerepe a térségi munkamegosztásban Bélapátfalva vonzáskörzetére kiterjedő funkciói az előbbi fejezetben már bemutatásra kerültek. Azonban fontos kiemelni azt is, hogy a város és a kistérség mely területeken kell, hogy változást elérjen, milyen fejle sztéseket kell, hogy megvalósítson, annak érdekében, hogy felzárkózása sikeres legyen, vagyis lakossága számára minél élhetőbb területté váljon. Egy korábbi felmérés a kistérség településeinek fejlesztési elképzeléseinek az összegyűjtésére irányult. Az elvégzett felmérés alapján az alábbi tervezett fejlesztések nevezhetők meg: szinte minden településen igényként merült fel a múzeumok, faluházak kialakítása, a közművek rendbetétele , az orvosi rendelők felszereltségének javítása, templomok, közintézmények állagmegóvása, üdülőterület kialakítása, tereprendezés, falukép javítása, kulturális és sportrendezvények részére helyiségek biztosítása. Ezen felül igény fogalmazódott meg két nagyobb beruházás kivitelezése iránt. Az egyik a Szilvásváradi sípálya létrehozása, a másik pedig a Nagyvisnyó község melletti Bán-völgyből Bánkútra vezető libegő kiépítése. A város és a kistérség jövőbeni fejlesztési elképzeléseit, és az ebből levezethető várható eredményeket az alábbi módon tudja összefoglalni: Gazdaság:
17
•
•
Szolgáltató, vállalkozásfejlesztési tevékenységek támogatása: Javul a lakosság ellátása, a foglalkoztatás, a helyi és egyéb adóbevétel, a szolgáltatás igénybevétel a tele pülés, további fejlődésének lehetősége. Vadgazdálkodás fejlesztése: A vad élőhelyek növekedése, minőségének javulása, a vadállomány növekedése, összetételének kedvező változása, a vadgazdálkodás lehetőségeinek javulása.
Város- és falumegújítás, falufejlesztés, az építészeti örökségek megőrzése: • Falukép megújítása, az építészeti örökség védelme és felújítása: Javul a falukép, a kulturális örökségek védelmének igénye, az idegenforgalmi vonzerő, a lakosság településhez való kötődése. • Közművelődési intézmények tárgyi technikai fejlesztése: Jobb közösségi élet, több és korszerűbb lehetőség a művelődésre. Társadalmi megújulás: • C ivil kezdeményezések támogatása: C ivil szervezetek megbecsülése, befolyása a település lakosaira, helyben maradás erősítése. Térségi környezetállapot megóvása, javítása: • Szervezett szelektív hulladékgyűjtés kialakítása: Rendezett hulladékgazdálkodási viszonyok • Kül- és belterületi árokrendszer fejlesztése, rendezése: Közterületek tisztasága nagyobb, kisebb járván és fertőzésveszély, élővilág megóvása • Illegális hulladéklerakók felszámolása: Közterületek tisztasága nagyobb, kisebb járván és fertőzésveszély, élővilág megóvása Települési infrastruktúra fejlesztése • Egészségügyi szolgáltatások javítása: Javuló életszínvonal, orvosi ellátottság, biztonságérzet, megtartó-képesség nő • Kommunális szolgáltatások javítása: Teljes körű kommunális ellátás • Belterületi utak fejlesztése: Jobb turisztikai potenciál, szebb környezet • Külterületi utak építése, összekötő utak: Jobb összekötetés, elérhetőség • Kistérségi összehangolt ingatlanfejle sztés és hasznosítás kialakítása: Javuló lakáshelyzet, településkép, jobb kihasználtság. A gazdasági tevékenységek diverzifikációja • Ipari tevékenységek fejlesztése – nagyvállalkozások: Javul a lakosság ellátása, a foglalkoztatás, a helyi és egyéb adóbevétel, a szolgáltatás igénybevétel a település, további fejlődésének lehetősége • Intézkedés csoport: Kisipari tevékenységek, vállalkozások fejlesztése, támogatása – KKV: Javul a lakosság ellátása, a foglalkoztatás, a helyi 18
és egyéb adóbevétel, a szolgáltatás igénybevétel a település, további fejlődésének lehetősége Ipari Park - fejlesztési program • Természeti értékek figyelembevételével történő fejle sztések: Fenntartható fejlődés helyi megvalósítása • Az Ipari Park pályázatok útján való innovatív fejlesztése, esetleges átalakítása: Növekvő versenyképesség • K+F szektor: Helyi, regionális vagy akár országos, nemzetközi eredményeket hozó kutatások és innovatív beruházások, melynek következtében életszínvonal, gazdasági színvonal illetve hírnévnövekedés következhet be Idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése, szálláshelybővítés, vonzerőfejlesztés, korszerűsítés: • Idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése, szálláshelybővítés, korszerűsítés: A program kínálat, a marketing javulásával, a körzeti közös rendezvények bevezetésével nő az idegenforgalom, a férőhelyek kihasználtsága, a tartózkodási idő, a fogyasztás és egyéb szolgáltatás igénybevétel, az árbevétel, javul a lakosság jövedelmi helyzete • A vendéglátóhelyek EU követelmények színvonalára való felhozása: Az értékesítési árak javulása, a jövedelmezőség növekedése termelői és feldolgozói szinten, az értékesítési lehetőségek javulása • Idegenforgalmi vonzerők karbantartása, felújítása: A program kínálat, a vonzerők javulásával nő az idegenforgalom, a férőhelyek kihasználtsága, a tartózkodási idő, a fogyasztás és egyéb szolgáltatás igénybevétel, az árbevétel, javul a lakosság jövedelmi helyzete • Kistérségi és települési marketing tevékenység fejlesztése: A marketing javulásával nő az idegenforgalom, a férőhelyek kihasználtsága, a tartózkodási idő, a fogyasztás és egyéb szolgáltatás igénybevétel, az árbevétel, javul a lakosság jövedelmi helyzete Humánerőforrás fejlesztés: • Lakosság alapfokú képzési szintjének emelé se, az oktatási intézmények fejlesztése a korszerű tanítás eszközrendszerének megteremtése: Javul a munkaképes korú lakosság szakképzettsége, ezáltal foglalkoztatásra való alkalmassága, a termelési színvonal és annak hatékonysága, a jövedelmezőség, a lakosság megélhetési lehetősége • Roma képzések indítása: Javul a munkaképes korú lakosságból a szakképesítést szerezhetők, a foglalkoztatásra alkalmassá tehetők aránya, az általános műveltségi színvonal, csökken a szociális feszültség
19
•
•
•
C igány közösségi intézmények és rendezvények létrejöttének segítése: Javul a munkaképes korú cigánylakosság képzettsége, foglalkoztatási lehetősége, csökken a szociális feszültség, javul a település, a kistérség közérzete. Teleház létesítése és működtetésének ösztönzése: Javul a különböző információkhoz közvetlen hozzájutás esélye, a piaci igényekhez igazodó termelés, a jobb értékesítési árak lehetősége, Informatikai infrastruktúra fejlesztése: Javul a különböző információkhoz közvetlen hozzájutás esélye, a kistérségen belüli és kívüli információ csere le hetősége
Mezőgazdaság fejlesztése: •
•
•
•
A növénytermesztéshez kapcsolódó kiszolg áló építmények fejlesztése, termeléstechnológiai erő- és munkagépek, szállító eszközök fejlesztése a kapcsoló dó infrastruktúrával: A gazdálkodás tervezhetőségének javulása, a technológia fegyelem erősödése, a környzetterhelés / műtrágyák, növényvédőszerek / csökkenése, a termelési és értékesítési biztonság növekedése, Szilárd burkolatú mezőgazdasági utak létesítése: A mezőgazdaság szállítási költségeinek csökkenése, a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének kedvezőbb alakulása, a termelés stabilizálódása Új feldolgozó kapacitások létrehozása a gyümölcs, gyógynövény, juhtej, kecsketej, méz feldolgozás területén: A feldolgozott alapanyag mennyiség alakulása a fejlesztés előtt és után /szakágazati bontásban/, az alapanyag termelé s és a feldolgozás jövedelmezőségének alakulása, a hozzáadott érték növekedésének mértéke, Mezőgazdasági területek erdősítése: A természeti környezet, a víz, a talaj és az élővilág állapotának javulása, a vadgazdálkodás, az idegenforgalom fejlesztési lehetőségeinek javulása, hosszú távon a fahasznosítású erdők révén jövedelmezőbb földhasznosítás,
A természetföldrajzi kapcsolatok minősége és jelentősége a város szempontjából: A domborzati adottságok tekintetében két részre osztható a település területe. A keleti, az Északi-Bükk kis tájhoz tartozó rész, míg a nyugati, a medence jellegű Ózd-Egercsehi medence kistájhoz tatozó településrész. Az előzőről az alábbiakat írja a Magyarország kistájainak katasztere: „A kistáj települései jól megközelíthetőek, melyek főként az intenzív üdülési érdeklődés kielégítését szolgálják. A településeken az üdülési fogadókészség és 20
infrastruktúra aránylag magas színvonalú. A terület jelentős része az 1976-ban létesített Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, ahol az Ősbükkös, a Szalajka-völgy és az Istállóskői-barlang a legjelentősebb természeti érték. A nemzetközivé váló üdülési érdeklődés kielégítését a természetvédelem szempontrendszerével kívánatos egyeztetni. Kultúrtörténeti vonzó tényező a bélapátfalvi XIII. századbeli cisztercita apátsági templom.” A település külterületének keleti része sasbérces röghegységhez csatlakozó, középhegységi helyzetű, völgyekkel erősen tagolt egykori hegylábfelszín. A tengerszint feletti magasság 290 és 880 m között változik. A legalacsonyabb területek a Recska-patak alsó szakaszainál, a legmagasabb pont az Őrkő bércen található. Az alacsonyabb településrészek medencedombsági jellegűek. A terület földtani felépítése nagyon változatos, a nem karsztos területek között mozaikosan helyezkednek el a karbonátos térszínek. Az észak-bükki területeken felsőkarbon, felsőperm, agyagpala és homokkő, alsótriász homokkő, kisebb arányban középső és felsőtriász mészkő található. Az eltemetett és exhumálódott tönkfelszínre szerkezeti-morfológia i inverziójellemző. A kőzetminőséghez jól igazodó lepusztítás különösen jellemző északkelet-délnyugat szerkezeti irány mentén vált hatékonnyá. Az alacsonyabb területeken, a felszínen, illetve a felszín közelében miocén képződmények uralkodók. Az alsómiocént homok, homokkő agyag, a helvéti transzgressziót barnakőszén és a középmiocént riolittufa képviseli. A különböző hegy és lejtőcsuszamlások, suvadások ma is jellemzőek a felszín arculatára. Bélapátfalván kiemelkedő jelentőségű ásványi nyersanyag készletekre alapozva (cementipari mészkő, márga, agyag) ig en aktív bányászata és feldolgozása folyt. Hasznosítható ásványi nyersanyagai közül kiemelkedik még a falazó homok előfordulása. A gazdaságföldrajzi kapcsolatok minősége és jelentősége a város szempontjából: A malmok, a papírgyártás, keménycserép gyár, majd 1910-ben a cementgyár megépítésével már a század elején kialakult Bélapátfalva ipari jellege, amely máig meghatározza a települé s és a környező települések szellemi és társadalmi életét. A piacgazdaság átalakulása érzékenyen érintette a kistérség településeit. Jelentős munkahelyek szűntek meg a korábbi nagyipari centrumokban. Az utóbbi időben tovább rontotta a helyzetet a bélapátfalvi C ementgyár 2000-ben történt megszűntetése. A német-svájci tulajdonosok a berendezést a Nagyváradtól keletre, a Sebes-Körös mellett fekvő Élesdre telepítették át. Jelentősebb munkalehetőség elsősorban Egerben a megyeszékhelyen van. Jelentős számban itt találnak munkát a kistérség lakosai. Részben a korábbi cementgyár helyén létrehozott ipari park 74,9 ha-os területéből 49 ha az ún. új cementgyár területe, melynek tulajdonjogát 2003. január 1-ével az egykori cementgyár tulajdonosa ajándékozás útján átruházta a 21
Bélkő Területfejlesztési Kht-ra, mely a park működtetéséért felelős. Lebontásra kerültek az egykori gigantikus méretű cementsilók, ám tövükben már újra indult az élet: betelepült kis- és középvállakozások működnek. Az ipari park profilja: környezeti káros hatásoktól mentes, a térségben jelenleg is dinamikusan jelen lévő idegenforgalom fejlesztésével harmonizáló, azt nem zavaró, lehetőség szerint kiszolgáló jellegű. A közlekedés-földrajzi kapcsolatok minősége, jelentősége a város szempontjából: Közlekedés-földrajzi kapcsolatok tekintetében a közúti és a vasúti közlekedésről tehetünk említést. A vizsgált helyiségcsoport főközlekedés úthálózathoz való viszonya megfelelőnek ítélhető. A bánrévei szlovák-magyar határátkelőn keresztül az E571 sz. nemzetközi közlekedési folyosóhoz a 24-es, a 25-ös és a 26-os úton csatlakozik. A településeket összekötő úthálózat állapota közepes. Megállapítható, hogy az úthálózat nem rendszeresen karbantartott, melynek eredménye ennek megfelelően nem kielégítő. Az úthálózat fejlesztéssel kapcsolatos igények részben az útpályák felújítására, karbantartására irányulnak, részben új összekötő utak építésére. A tömegközlekedésben az autóbusz közlekedés biztosítja a települések elérhetőségének 90%-át. A vasúti közlekedés háttérbe szorulása miatt számos település napjainkban vonattal már nem elérhető. A vasúti közlekedéssel érintett települések esetén negatívumként merül fel az autóbusz közlekedéssel szemben a vasút lassúsága, és az alacsony járatszám. A vasútállomások egy jelentős része nem a települések központjában, hanem attól távolabb, kieső területeken található, ami megnehezíti a vasút igénybevételét. A megyeközpont (Eger) jól elérhető mindenhonnan. A területen számos túra- és kerékpárútvonal található. A kerékpárutak országos hálózatához történő csatlakozás a kistérség turisztikai kapcsolódásában biztosíthat előrelépést, valamint a turistaforgalom növekedésére jelent pozitív hatást. Kerékpárút létesítés tervei Bélapátfalva – Szilvásvárad ill. Borsodnádasd, valamint Felsőtárkány irányába fogalmazódtak meg. Összegzés: Bélapátfalva Város feladatellátásában régiós szerepkörrel nem rendelkezik. A város meghatározó szerepet tölt be azonban a kistérség közlekedésében, a kistérségi közszolgáltatások terén. A város közlekedésének legfőbb meghatározója az Egerből Bekölce irányába tartó 25.sz. főútból, Szarvaskő után lecsatlakozó 2506. sz. országos közút. Ez biztosítja a város észak-déli összeköttetését, illetve ezáltal a település szerkezetét is meghatározó elem. Idegenforgalmi – turisztikai szempontból a város vagy tágabb értelemben a kistérség adottságai jelenleg kihasználatlanok. Ennek ellenére Bélapátfalva és kistérsége több idegenforgalmi látványossággal, kiszolgáló létesítménnyel rendelkezik, melyek a következők: szálláshelyek, vendéglátóhelyek, horgász-tó, 22
Bükki Nemzeti Park (pl. Bél-kő, Szilvásvárad), néprajzi értékek, épített és kulturális örökségek, továbbá országos jelentőségű műemlékek.
2. Városi szintű helyzetértékelés
2.1. Városszerkezet, településtörténet Bélapátfalva az Északi Középhegységben a Bükk nyugati lábánál, a GömörHevesi kis tájcsoporton beül található Északi-Bükk kistáj és az Ózd-Egercsehi medence kistáj találkozásánál alakult ki. A város Eger, Ózd és Miskolc nagyvárosok alkotta háromszögben található, mindhárom várostól közel azonos távolságra, de leginkább a hevesi megyeszékhelyhez kapcsolódik. A januári középhőmérséklet az ország észak-kele ti vidékeihez hasonlóan -2 és -4 Celsius fok között alakul, a júliusi középhőmérséklet pedig 16 és 18 Celsius fok között alakul. A csapadék évi átlagos összege a bükk közelsége miatt kicsivel magasabb az országos átlagnál, 600 és 700 mm között változik. A település a nevét az e tájon szállásbirtokos Bél nemzettségről kapta, csakúgy, mint a közeli Mónosbél, illetve Bükkszentmárton. A három település korábbi nevez a következők voltak: Felbél (ma Bükkszentmárton), Középbél (ma Bélapátfalva), Albél (ma Mónosbél). A kisebb falu ma is szorosan kötődik Bélapátfalvához, ezt a viszonyt társközségi kapcsolatuk tovább is erősítette. 1999. január elsejével váltak önálló településsé, addig közös képviselőtestületük volt, körjegyzőségük ma is közös. Az Eger – Szarvaskő – Bélapátfalva – Szilvásvárad – Putnok közötti út már a középkorban is fontosnak számított, mert egyrészt a szarvaskői püspöki vár, a bélháromkúti apátság, a Szilvásvárad melletti Éleskő és Gerennavár, másrészt az ország északi részén fekvő bányavárosok (Rozsnyó, Csetnek, Dobsina, Besztercebánya, Körmöcbánya) felé vezetett. Bélapátfalva nevét az oklevelek a XIII. századtól Bel, Beel, Beyle névalakban, 1330-ban villa abbatis alakban, 1415-től pedig Apádfalva névalakban említették. Apátságát II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. A pilisi kolostorból hozatott szerzeteseket, s számukra átruházta a Bél nemzetség környékbeli birtokrészét és azok dézsmáit. A Tiszánál három halastavat adott nekik, e birtokok után megkapták az egri káptalantól is a káptalant illető egyházi tizedet. 1460-bon Mátyás király az apátságot régi jogaiban megerősítette, de Mátyás halála után e birtokokat más-más egyházi és világi személyek foglalták el. 1495-ben Verebélyi apát Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt. 1503-ban a perjellel együtt három, 1508-ban pedig öt szerzetes élt az apátságban. Az apátság a XV. században hanyatlásnak indult és a XVI. század '30-as éveire teljesen kihalt. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor omladozni kezdett, a 23
templom megrozzant, Apátfalva pedig a szarvaskői vár tartozéka lett 1562- ig. 1621-ben II. Ferdinánd király Maurovits Mihály újonnan választott, de valójában csak címzetes béli apátnak adományozta a bélháromkúti apátság összes birtokait. Egy 1696-os leírás szerint a templo mnak már csak a falai állottak. 1720 körül a leírások az Istenháza romjait említették. 1700-tól egészen 1945-ig a település egy papnevelő birtoka volt. A népesség száma 1949. január 1-jén 2412 fő, az ipari és bányászlakosság aránya 60, a mezőgazdasági 25 % volt. 1949-ben a lakóházak száma 517 volt, ebből egylakásos 457; a 626 lakás közül 377 csak egy szobával rendelkezett. 1955ben két kisipari KTSZ-részleg működött a településen. A településre az elektromos áramot 1922-ben vezették be. A település volt a központja 10 környékbeli bükki község termelőszövetkezeti parasztságának. A Bélapátfalvi Bükkalja MGTSZ területét a rendszerváltás után mintegy 1000 résztulajdonos között osztotta szét az MGTSZ rendező bizottsága. Bélapátfalva 1761 előtt mezővárosként szerepelt. 1895-ig község, 1950-ig nagyközség. 1950. évtől 1970-ig önálló tanácsú község, Bükkszentmárton, Mónosbél, Mikófalva pedig 1973-tól tartozott Bélapátfalvához közigazgatásilag. 1977-1990 között a társközségekkel nagyközségi közös tanács székhelyeként működött. 1990-ben nagyközségi önkormányzat alakult. Bélapátfalva 2004. július 1-én nyerte el a városi rangot. A település szerkezetének kialakulása: A város a Bükk északi oldalán, a 786 m magas Bélkőtől nyugatra helyezkedik el, völgyben fekvő, összetett típusú település, patakmenti és útmenti jellegű településszerkezettel. A településszerkezetet elsősorban a természetföldrajzi tényezők, a hegylábi dombok és völgyek határozták meg. A hegylábi dombok között É felé átvezető országút két oldalán, a Recska-, a Nagy szoros és a Váradi völgyi patakokba futó kisebb vízfolyások (Lackó patak Verencse, Nagy patak) kanyargó medrei mellett alakultak ki a jobbágyok belső telkei, amelyek mindegyike a XVI. sz. elején még egész telek volt, tehát átlagosan 1200 négyszög kiterjedésű. Az akkor még meglevő 4 nemesi telekkel együtt ezek száma mindössze 28-30 lehetett. A folyamatos telekosztódás során a nagy lakótelkek is egyre kisebbek lettek, egy telken több lakóház is állt. A falu középpontja a kiemelkedő dombon álló középkori templom volt, amely a mai helyén állhatott. Ennek romjaira építhették fel a XVII. században álló fatemplomot is.
24
Az 1783-ban készült I. katonai felmérés térképén jól látható, hogy a település orsósan kiszélesedő főutcájának két oldalán és a vízfolyások partjain épültek a házak, amelyek már bizonyos utcavonalakat is kirajzolnak. A korabeli összeírások szerint ekkor (1785) a házak száma 155 volt. A falu alsó széle a mai Ady E. utca vonalában, felső vége a régi erdészeti épületek magasságában volt. 1816-ban készült térkép alapján a telkek száma 225, ebből 202 a lakótelek, a többi községi, egyházi és uradalmi tulajdonban volt. Az előző térképhez viszonyítva látszik, hogy az eltelt harminc év alatt D-i és K-Ny-i irányban újabb házsorok épültek. Már az 1816-ban készült térképen is jól látható, hogy a belterület a központnál orsósan kiszélesedő főutca mentén alakult ki. Az akkori településtest határa az alábbi vonalakon húzódott: − Nagyszoros patak – Arany J. u. – Kossuth L. u. – Bartók B. u. – Mártírok u. – belterületi határ – Vörösmarty u. – Recska patak – vasút vonala. A hajdani, természeti adottságokat érzékenyen követő településszerkezet ma is jól követhető a település mai térképén. Az ezen a határon túli területek egymásra merőleges utcákkal szerkesztett hálózat felismerhetően különbözik az eredeti szerkezettől. A valaha természetes mederben folyó kisebb vizek medrét ekkorra már bizonyos mértékben szabályozták, hogy a középkor óta üzemelő malmok jól működhessenek. A település keleti felén, a vizek mellett kiala kult, szabály talanabb telekosztású rész a régebbi falumag. A telkek osztódása az idők folyamán folytatódott, az 1800-as évek végére már 691 helyrajzi számon tartották nyilván a belterületi ingatlanokat, 1920-ra ez a szám 895-re nőtt. A középkorban nagyon lényeges szerepet játszó ciszterci apátsági templom a falutól keletre, távolabb fekszik, ezért a települé s képének formálódására nincsen hatással.
25
Bélapátfalva 1816-os belterületi térképe Valószínűleg a XIX. sz.–ban alakult ki a település délkeleti része, a Recska és a Vállós út és az Apátság út két oldalán a szabályos szalagtelke sora, és a templomhoz vezető út mentén kialakult Újváros. A cementgyár az első vh. után keletkezett, amely nagy lendületet adott az utcahálózat fejlődésének. A gyár közelében épülnek a Belső pást és az Úr kertje házai, dél-keleten pedig a Rétes kert épül ki. 1945 után a gyár körül épülnek ki új utcák (Belső laposon, Zsebenyén, a Kenderfődön és a Táblán). A kelet, délkelet és délnyugat felé való terjeszkedés során a Kilső pást, Nagy kötél és Dabónán épülnek házak. A település belterületét régen kerítés övezte, a hagyomány szerint az egyik kivezető úton fűzfából font falu-kaput használtak. A telkek túlnyomó része szalagtelek, soros elrendezéssel. Kerítettek, de a kaput az utca felé csak az 1900-as években kezdték készíteni. 1920 előtt általában 4-5 lakóház sorakozott egy telken. Az 1960-as évekre ezek száma már nagyon
26
lecsökkent, ahol még megmaradt a soros udvar, ott is már legfeljebb 2-3 család lakott egy udvarban.
27
2.2. Gazdaság Ipar: 1815 körül a szeminárium C zvinger József egri kőműves mesterrel egy külső és egy belső rongytörővel fels zerelt papírmalmot építtetett a településen. Miután a gyár berendezése rövidesen elavult, az üzem leállt. 1835-ben Schnir András gyáros kőedény gyár létesítése céljából kibérelte a papírmalom épületét, amely azonban csak néhány évig üzemelt. A papok otthonának romjaira épült 1843-ban a Hüttner József által alapított apátfalvi keménycserépgyár egy része. A kis üzem híre eljutott a határon túl is; az itt előállított díszes edények már az 1846-os iparkiállításon is sikert arattak. A papírgyári épületekhez égető kemencét ragasztottak, majd a Bélkő alatt a régi templom mellett új gyárépületet is emeltek. A gyárat a papnevelő intézet az első világháború után lebontotta. Az 1930-as években több, nagyobb ipari üzem működött a településen: − az Egercsehi Kőszénbánya − az apátfalvi Portland Cementgyár Rt. − az Ágoston-féle cserépkályhagyár Jelenleg és a távlati tervek szerint is a térségben jelentősebb ipar csak Bélapátfalván kívánatos, ahol 2001-ben létrehozták a Bélkő Területfejlesztési Kht-t, melynek elsődleges célja a volt Cementgyár terüle tén kialakítandó rekultivációs ipari park kialakítása, amely a Bélapátfalvai kistérség meghatározó gazdaságszervező tényezőjévé válhat. Az ipari park 75 ha-os területéből 49 ha az ún. új cementgyár területe, melynek tulajdonjogát 2003. január 1-ével az egykori cementgyár tulajdonosa ajándékozás útján átruházta a Bélkő Területfejlesztési Kht-ra, mely a park működtetéséért felelős. Ez évben lebontásra kerültek az egykori gigantikus méretű cementsilók, ám tövükben már újra indult az élet: betelepült kis- és középvállalkozások működnek, az üres csarnokok új gazdára várnak. Az ipari park profilja: környezeti káros hatásoktól mentes, a térségben jelenleg is dinamikusan jelen lévő idegenforgalom fejlesztésével harmonizáló, azt nem zavaró, lehetőség szerint kiszolgáló jellegű. A Bécem Rt. A gyárral szemközti Bélkő területén levő bányaterületét átadta a Bükki Nemzeti Parknak, mert a területen ipari tevékenység nem folyik. A hegy idegenforgalmi hasznosítását tervezik, pl. libegő, sziklamászó központ, tanösvény kialakítása.
28
A település gazdasági céljainak megfelelően a Bélapátfalvi Ipari Park továbbfejlesztése várható. A Bélapátfalvi Ipari Park pontos összterülete 74,97 ha, melyből a hasznosítható terület 69,56 ha. A betelepült vállalk ozások száma 2005ben 32, melyekben 300 fő a foglalkoztatottak összlétszáma. A Bélapátfalvi Ipari Park speciális helyzetben van, hiszen a betelepült cégek közül legtöbben az egykoron itt működött cementgyárnak bedolgozó cégek voltak, tehát nem hagyományos úton történt a területre érkezésük, tevékenységük már évek óta folyt az „Ipari Park” cím megszerzése előtti időkben is. Ennél fogva bizonyos iparági koncentráció már eleve adott volt a területen, ám ezt a vállalkozói tömeget a nagyvállala t levonulásával már nem lehet reprodukálni, a valós cél tulajdonképpen ezen cégek megtartása, illetve minimális fejlesztés. Az Ipari Park stratégia része lehet az itt működő cégek munkájának elősegítése, tájékoztatása, összefogás serkentése, illetve pályázati úton a cég bővítése, fejlesztése. Az újonnan ide települő vállalkozásoknak az Ipari Park egyedi, új, vonzó profilját szükséges megmutatni, mely kiemeli a többi park közül, a tőkevonzáshoz pedig pontosan kidolgozott stratégiát, eszközöket és forrásokat kell rendelni. Az érvényben lévő ipari park koncepció – és egyben a Bélkő Kht. ala pító okiratának – legfőbb feladata a munkahelyteremtés. A Bélapátfalvi Ipari Park ezt a célt hivatott szolgálni. A település külterülete érinti a BNP területét, ezért minden ipari és bányászati tevékenységgel kapcsolatos fejlesztést egyeztetni kell a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával. Az iparterületek fejlesztése során, területet kell biztosítani a környezet- és tájképvédelmi célokat egyaránt betöltő véderdősávok telepítésének. A már nem üzemelő bányák területének rekultivációja elengedhetetlen. Az Alsó-erdő területén (0190/1, 0191 hrsz.) fekvő bánya jelenlegi lejtésviszonyai nem kedveznek a természetes szukcessziónak, a csaknem függőleges falakon a növényzet nem tud megtelepedni, és az eróziós hatások is szemmel láthatóan igen jelentősek, ezért elsődleges cél a bánya terepviszonyainak módosítása. A Bélkőbánya utóhasznosítására vonatkozóan már elkészültek a fejlesztési tervek. Vállalkozások: A városban 2007-ben 143 működő vállalkozás volt. Az elmúlt években folyamatosan növekedett a városban a vállalkozások száma, ami az egyre kedvezőbb gazdasági környezettel, és a várossá vált település egyre kedvezőbb adottságaival magyarázható.
29
3. ábra Működő vállalkozások száma Bélapátfalván (vállalkozási demográfia szerint, db)
A vállalkozások száma a városban az elmúlt években folyamatosan emelkedett. 2007-ben az 1999-es évhez viszonyítva 43%-kal több vállalkozás működött. Az Ipari park további fejlesztésével és egyéb gazdasági szolgáltatóegységek megjelenésével feltehetőleg a vállalkozások száma tovább fog emelkedni.
30
A vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlását a következő ábra mutatja. 4. ábra Működő vállalkozások száma a nemzetgazdasági ágak szerint (2007, db)
31
5. ábra Működő vállalkozások száma a nemzetgazdasági ágak szerint (2000, db)
32
Mint a fenti ábrából is látható a városban 2007-re 2000-hez képest a működő vállalkozásokat tekintve leginkább az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (K) 33
területén következett be jelentősebb növekedés, és jelentősen bővült az építőipar (F) területen működő vállalkozások száma is. A városban 2007-ben 41 regis ztrált korlátolt felelősségű társaság működött, regisztrált betéti társaság 27 volt. 6. ábra Működő vállalkozások száma foglalkoztatottak szerint Bélapátfalván (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db)
A vállalkozások megoszlását a foglalkoztatottak számának alakulása szerint a fenti ábra mutatja. Ebből látható, hogy 1999-ben még volt 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás, ez azonban 2004-re megszűnt. A 20-49 főtt foglalkoztató vállalkozásokat tekintve pedig bővülés látható, csakúgy az alacsony foglalkoztatottsággal rendelkező vállalkozások esetében is.
Mezőgazdaság: A településen számottevő mezőgazdaság nem folyik, főként erdőgazdaság terén van jelentősebb mezőgazdasági tevékenység. A település külterületének domboldali, erózióveszélyes mezőgazdasági területein a szántóföldi művelés felhagyása és helyette gyepesítés vagy erdőtelepítés javasolt. 15%-nál meredekebb lejtőkön a szántóművelés már nem folytatható. Jelenleg a külterület igen jelentős hányada gyepterület. A gyepek nagy része nincs kaszálva, illetve legeltetve így becserjésednek, gazdasági hasznuk nincs. A nagykiterjedésű gyepekre alapozva az állattartás fellendítése, a legeltető állattartás 34
szerepének növelése kell, hogy legyen a gazdálkodás távlati célja. Az állattartás mellett az állati termékek helyi feldolgozásának feltételeit is meg kellene teremteni. A többnyire – sajnos – nem hasznosított gyepterületek hegység körüli igen változatos tájképet gazdagítják. Egy részükön a beerdősülés megkezdődött. Igen kedvező lenne, ha a legelők, rétek legeltetéssel hasznosíthatók lennének, mivel ez a föld védelme mellett a tájvédelem érdeke is. Amennyiben erre a jelenlegi gazdasági helyzetben vállalkozók nincsenek, a gyepterületek egy részének tudatos, a tájvédelem, természetvédelem szempontjait is figyelembe vevő erdősítése lenne célszerű (BNP és térsége regionális tájrendezési terve – egyeztetési anyag; VÁTI Kht, 1993). A védett területeken a hegyi rétek, legelők kaszálása illetve legeltetése a természetvédelmi hatóságok előírásai szerint történhet. A település erdeinek legnagyobb tömegét képező erdők természetvédelmi oltalom alatt állnak, így kezelésük a természetvédelem céljainak alárendelve történik a BNP Természetvédelmi Kezelési Tervének megfelelően. A védett erdőkben a megőrzés és a korlátozott gazdálkodás elv ét kell követni. Az erdőgazdálkodás szigorú természetvédelmi ellenőrzés mellett folytatható. A szálalásos erdőgazdálkodás, vegyes korú állományok kialakítása, a vágásérettségi korok felmérése és a természetes újulathoz igazodó rugalmasabb kezelése, a nehézgépek visszaszorítása, a tájidegen fafajok, állományok okozatos állománycseréje lehet a garanciája a természeti értékek védelmének. Turizmus: Feljegyzések és történelmi emlékek bizonyítják, hogy ősidők óta ember lakta e tájat. Az istállós-kői barlang leletei már a paleolit kortól ember jelenlétéről tanúskodnak. Az Árpád-korban számos várat építettek a Bükk előterében, melyekből ezen a vidéken találjuk Dédes, Éleskővár, Gerennavár erősségeit. A korabeli egyházi építkezés nyomai is fellelhetők, itt található hazánk egyik legépebb románkori műemléke, a ciszterciták által épített bélapátfalvi apátsági templom. A települések további műemlék templomai mellett a hagyományőrző kézműves kiállítások és múzeumok tárlatai is a helyi látnivalók közé tartoznak. A kistérség legfőbb idegenforgalmi vonzerejét ma - és valószínűleg a jövőben is - az erdőterüle tek jelentik. Az erdőterületek döntő többsége állami tulajdonban van és természetvédelmi oltalom alatt áll. A természeti és kulturális értékek kihasználása, ezek védelme, megőrzése, bemutatása az ökoturizmus fejlődéséhez vezethet. A turizmus ezen formája felelős a természetért, célja a helyi közösségek életminőségének optimalizálása és javítása. Az ökoturizmus tervezésénél, fejlesztésénél előtérben áll a környezeti értékek tiszteletben tartása, figyelmet kell szentelni a földterületek tulajdonviszonyaira, emellett a fogadóközösségek bevonása is szükséges a fejlesztési folyamatokba. 35
Kiemelten kell kezelni a fokozottan védett területeket és a kulturális hagyományokat. Veszélyként kell ugyanakkor kiemelni, hogy az ökoturizmus folyamatos szabályozást igényel, illetve további negatívum, hogy szerepét és jelentőségét gyakran alábecsülik. A világ turizmusában is megfigyelhető folyamat a természethez fordulás, az aktív turizmuságak fellendülése, ezek közül Magyarországon kiemelkedő szerepe van a lovasturizmusnak. A lovasturisztikai szolgáltatások és azok létesítményei az ország szinte minden területén megtalálhatók. Adottságaink közé sorolhatjuk a túra- és tereplovagláshoz ideális tájainkat, az emberi tényezőt és a kiváló magyar lófajtákat. A kistérség lovasturizmusára jellemző, hogy itt található Magyarország egyetlen Lipicai törzstenyészete. A ménesgazdaság programjaiban a ménes látogatáson kívül egyéb lovasturisztikai szolgáltatások is szerepelnek, de a gyakorlatban ezek alig működnek. A Magyar Lovas Turisztikai Szövetség minősítési rendszere szerint kizárólag Bekölcén működik minősített lovarda. A C sapó Sportistálló és Üdülőház a követelményeknek kiválóan megfelel, a létesítmény további fejlesztések után a kistérség meghatározó lovasturisztikai és oktató központjává válhat. Az idegenforgalmi infrastruktúrán belül a szálláshelyeket tekintve elsősorban a kis létszámot befogadó, alacsonyabb komfortfokozatú egységek a jellemzőek, hiányzik a térségből egy oly an nagy férőhely kapacitású, igényesen kialakított szálloda, amely jelentősebb rendezvények, konferenciák, szakmai összejövetelek, tréningek helyszíne lehetne. A vendéglátó szolgáltatások terén az éttermek többsége mind a kínált ételek minőségében, mind ételválasztékban megfelel a turisták elv árásainak, bár fejlesztésük eéengedhetetlen. A szabadidő eltöltésének lehetőségeit tekintve Bélapátfalva jó természeti adottságokkal rendelkezik. Az erdők, hegyek, különleges természeti képződmények, a bányászat nyomán kialakult extrém sportoknak is teret adó sziklafalak, sőt a Gyári-tó révén a víz közelsége kiváló feltételeket kínál a természethez kapcsolódó sport- és rekreációs turizmusnak. A település rendelkezik olyan sportlétesítménnyel, ahol a különböző sportpályák és edzőtermek biztosítják az aktív versenyzők edzési lehetőségei mellett a nagyobb közönség sportolási lehetőségét is. A Bükki Nemzeti Park rendezési terve kiránduló centrum létesítésére jelöli Bélapátfalva területének ezt a részét. A lakosság a fizető vendéglátásban, valamint a falusi turizmusban rejlő jövedelemszerzési lehetőségeket még csak most kezdi felfedezni. A városon áthaladó forgalmi út megléte a település számára előnyökkel és hátrányokkal is jár. Hátrány, hogy az út a település belterületének terheltségét növeli. Előny viszont az előbbiek ellentételezéseképpen az, hogy az 36
idegenforgalmilag frekventált Eger ill. Szilvásvárad felé tartó turisztikai forgalomból profitál a település. Az idegenforgalmi szervezőtevékenységet a térségre vonatkozóan a megyeszékhely en működő idegenforgalm i szervező irodák végzik. A kistérségben hely i idegenforgalmi szervezőiroda még nem jött létre, pedig a térség egyik fő megélhetési forrássá válhat a falusi- és az ökoturizmus. A város közigazgatási területének jelentős százaléka erdősült, és ebből számottevő rész a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, így kiváló feltételeket kínál a természethez kapcsolódó sportturizmusnak. A település kiemelt rekreációs terüle te a Lak-völgyben található Gyári-tó környezete. A több mint 50 hektáros terület a Bükk-fennsík nyúlványát jelentő Bélkő hegy lábánál található. A hegyek koszorújában felejthetetlen látványt nyújt a festői szépségű Gyári-tó, aminek környezete a Bükk egyik legszebb része. A Gyári tavat övező zártkertekben mintegy 50 épületet használnak elsősorban üdülési célokra. A terület szilárd burkolatú úton megközelíthető, villamos energiaellátással rendelkezik, azonban ivóvízellátása és szennyvízkezelése nem megoldott. Ez a terület kiinduló bázisa lehet a vadászattól kezdve a túrázáson át a hegyi kerékpározásig több, a természethez kapcsolódó sportágnak. Országos jelenség, hogy a falusi turizmus a legtöbb helyen falusi szállásadásban merül ki, és általában hiányoznak a falusi életmódot, életérzést bemutató szolgáltatások, programok. A horgászat helyszínei kevéssé kiépítettek, infrastruktúrájuk hiányos, WC -k, kempingek hiánya miatt nagy a környezeti terhelés. A város rendelkezik kereskedelmi szállásférőhelyekkel legjelentősebbek: KALCIT Motel (35 férőhely).
is,
ezek
közül
a
Idegenforgalm i, turisztikai potenciállal rendelkező területek, objektumok, rendezvények: − Apátság és környezet − Települést érintő turistaútvonalak, Országos Kéktúra − Bükki kerékpártúra-útvonalak − Gyári-tó, és a környező üdülőterület − Bélkő-bánya (szik lamászás, „via ferrata” kiépítése, tanösvény, akadálypályák stb.) − Bél-kői tanösvény − Település környéki erdőterületek (kirándulás, erdei sportpályák, játszóterek, stb.) − Tájfutó diákolimpia − Tóparti falunapok − Bükki Művészeti Napok Az alábbi ábra jól mutatja, hogy Bélapátfalván a szálláshelyek kihasználtsága évente rendkívül változó képet mutat. 1999-ben még hétezer felett volt, igaz ehhez akkor még +65 turistaszálláshely is kapcsolódott, ez azonban azóta megszűnt. Az utóbbi években már rendkívül lecsökkent a város szálláshelyeinek kihasználtsága, 37
ezt jól bizonyítja, hogy a 2007. évet tekintve mindössze 553 vendégéjszakával számolhatunk. 7. ábra Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (v endégéj szaka) Bélapátfalván
Ugyanezt a trendet mutatja a Vendégek számának alakulása is. Erőteljes csökkenés következett be itt is az ezredfordulón. 8. ábra Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken
(fő)
Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma 1999-ben 100 darabot tett ki, rá egy évre már lecsökkent 84-re, végül a jelenlegi 35 férőhelyen 38
stabilizálódott. Tehát a szállásférőhely szám egy jelentősebb csökkenésen esett át, de önmagában ez még nem magyarázza a vendégéjszakák számának ilyen mértékű visszaesését. Az alábbi ábra mindezt grafikusan is ábrázolja. 9. ábra Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Bélapátfalván
A városban egy kisebb vidámpark is üzemel 6000m2 területen, valamint paintball pálya is. Minden évben májusban és októberben Bélapátfalván kerül sor az Amatőr Rallye Kupa sorozat versenyre is. Bélapátfalván a lehetőségekhez mérten megfelelő számú vendéglátóhely működik, noha a turizmus ennél időszakosan nagyobb mennyiségű vendéglátóhelyet is igényelne.
A − − − −
város állandó, évenkénti ünnepei: „Falunap”, minden év június 2. vasárnapján. Búcsú, minden év augusztus 2. vasárnapján. Erzsébet bál, minden év november 3. szombatján. Körzeti mikulás est, minden év december 1. szombatján.
Kereskedelem, vendéglátás: A településen a lakossági alapellátást biztosító kereskedelmi és szolgáltató tevékenység megtalálhatók. A kereskedelem illetve a kereskedelmi egységek fejlődése megfelel a település, illetve a kistérség fizetőképes keresletének és automatikusan követni tudja az igényeket. A település legnagyobb fedett eladótérrel rendelkező áruháza az ABC Áruház. A kereskedelmi egységek közül több, pl. az Építő- és Tüzelőanyag Kereskedés, a Gépjármű-üzemanyagtöltő Állomás, az ABC Áruház, a Járműalkatrész 39
Szaküzlet, a Vas-műszaki szaküzlet, stb. a kistérséget is ellátja, mivel a környező települések többségében csak a napi bevásárláshoz szükséges kis élelmiszerüzletek működnek. A bélapátfalvi gyógyszertár szintén ellát körzeti feladatokat is. A település kereskedelmi egységeinek éves árbevétele 1998-ban meghaladta 800 millió Ft-ot. A helyi és a kistérségi kiskereskedelmi ellátáshoz szükséges üzlettípusok megtalálhatók a településen. A városban 44 kiskereskedelmi üzletet regisztráltak 2007. év végén, melynek 25%-a az élelmiszer jellegű. Az élelmiszer áruháztól a ruházati és iparcikk áruházakon keresztül az üzemanyagtöltő állomásig és az építőanyag kereskedésig szinte mindenféle üzlet működik. A városban érdemben az elmúlt tíz évben nem változott a kiskereskedelmi egységek száma. 10. ábra Kiskereskedelmi boltok száma a gyógyszertárakkal együtt (db)
A szűkebben értelmezett szolgáltatási területen a kereskedelemhez hasonlóan a fizetőképes kereslet igényeit Bélapátfalván is követni tudják a vállalkozások. Így itt is megtalálható a fodrászattól a gépkocsijavításig minden olyan gazdaságosan működtethető szolgáltatás, amelyet a település és a kistérség lakossága illetve az ideérkezők igényelnek. A vendéglátóhelyek száma 19 volt, ez szintén nem változott érdemben az elmúlt évek során, igaz a 2000-es évek elején kissé lecsökkent a számuk. 11. ábra Vendéglátóhelyek száma (db)
40
Pénzintézetek: Banki szolgáltatások nyújtására helyi szervezet, az AGRIA Takarékszövetkezet áll a település és az egész kistérség rendelkezésére. A takarékszövetkezet központja Egerben található, de fiókjai vannak több településen is. A településen korszerű postahivatal működik. A postahivatalban két nagybank, a ERSTE és az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. bizonyos szolgáltatásai is az ügyfelek rendelkezésére állnak. Az OTP folyamatosan működő ATM automatát is működtet.
41
2.3. Demográfia A városi szintű elemzés következő fejezetében Béla pátfalva jelentősebb társadalmi jellemzőit mutatjuk be, részletesen kitérve a legfőbb demográfiai adatokra, a képzettség-műveltség területére, feltérképezve a város lakosságának iskolai végzettségét. Foglalk ozunk a munkanélküliség-foglalkoztatás rendkív ül fontos és meghatározó problémájával, a lakosság egészségi állapotával és jövedelmi helyzetével. A város területe: 36,63 km 2, népsűrűsége 93 fő/km 2. Amint az közismert, Magyarország la kossága folyamatosan csökken. Jelentős különbség van azonban az ország, illetve a régió egyes területei között a fogyás mértékét tekintve. Bélapátfalvát különösen sújtja a lakosságának elvesztése. Az alábbi ábrából jól leolvasható, hogy a település lakossága az elmúlt években jelentősen csökkent. Ha a kiindulópontnak 1988-at vesszük (ekkor még jelentős termelést mutatott az azóta bezárt cementgyár) a lakosságszám 3490 fő volt. A kilencvenes években a gazdasági hanyatlás és a településen növekvő munkanélküliség, rengeteg embert késztetett Bélapátfalva elhagyására. A település ebben az évtizedben lakossága több mint 10%-át elvesztette alig pár év alatt. Némileg kompenzálta az évtized második felében a lakosság elvándorlását a bevándorlás, így a lakosság száma növekedni kezdett. A csendes, nyugodt, természet közeli környezet sokakat vonzott Bélapátfalvára. Azonban az ezredforduló után egy újabb elvándorlási hullám miatt a város lakossága a kilencvenes évek első éveiben tapasztalható méretre csökkent vissza. 2007-ben a lakónépesség 3275 fő volt, ez pedig az ezredfordulón mérhető 3503 fős adathoz képest szintén 10%-os csökkenés, mely tendencia azóta sem látszik megforduló nak.
12. ábra Bélapátfalva - Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás v égleges adataiból továbbvezetett adat)
42
(fő)
A lakosságszám változása tehát országosan is megfigyelhető folyamat, azonban az alábbi ábrából látható, hogy Bélapátfalván a pár évvel ezelőtti kedvező eredmények ellenére jelentősebben csökken a lakosság, mint az országos átlag, vagy, mint a heves megyei átlag.
13. ábra Lakosságszám változása 1988-tól 2007-ig (%)
43
Ugyanezt a trendet figyelhetjük meg, ha az állandó népesség számát kezdjük vizsgálni. 14. ábra Állandó népesség, Bélapátfalva
44
Bár a lakónépesség csökkenése általános tendencia a városokban is, a fenti adatok figyelmeztetőek: a településnek különös figyelemmel kell lennie a népességét érintő változásokra, és lehetőség szerint lépéseket is kell tennie a kedvezőtlen folyamatok lassítása, megfordítása érdekében.
Az 1949 és 2000 közötti KSH által összeírt lakosságszámot és a jelenlegi tendenciák szerinti 2010-re várható lakosságszámot 3600 főben határozták meg a település rendezési tervének megalkotásakor 2006-ban. Azonban mára egyértelmű, hogy sajnos a népesség száma nem növekedett Bélapátfalván, mint ahogyan ezt a statisztikai adatokból várni lehetett, hanem csökkent, ráadásul jelentős mértékben. Látható, hogy 1949-től 1980-ig folyamatosan nőtt a lakosság, majd az 1990-es évek megtorpanásától ismét növekedésnek indult.
15. ábra Bélapátfalva lakosságszámának változása az elmúlt 50
év ben
Látható, hogy a nők valamivel többen vannak, de a nemek aránya nagyjából kiegyenlített (53% nő, 47% férfi). A legnagyobb eltérések: 4%-os férfitöbblet a 20 24 éves korúak; míg 81%- os női többlet a 85 év felettiek között. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a nemek megoszlása az elmúlt pár évben érdemben nem változott. 16. ábra Lakónépesség nemek szerinti megoszlása (fő)
45
17. ábra Lakosság megoszlása életkor alapján 2007-ben
A lakosság korosztályonkénti megfelelően alakul Bélapátfalván is.
megoszlása
az
országos
trendeknek
46
18. ábra Korosztályok aránya (2007 év ben)
Az ország és Heves megye adatait összevetve azt láthatjuk, hogy nincs jelentős eltérés az egyes korcsoportba tartozó népesség arányában. A városban 2%-os elmaradás jelentkezik a 18 év alattiakat tekintve mind az országos, mind a megyei adatokhoz viszonyítva, 1%-os többlet van viszont a 60 év felettiek számát tekintve. A 18-59 év közöttieket tekintve nincs érdemi különbség sem a megyéhez, sem az országhoz viszonyítva. Ugyanakkor egy érdekes trend vázolható fel Bélapátfalván a korosztályok megoszlását tekintve. Az alábbi ábra ezt mutatja be. Ezen jól látható, hogy sokáig a fiatalok aránya volt nagyobb a településen, egészen 1997-ig volt 20% felett a 18 éven aluliak arány a lakosságon belül, majd ettől az évtől az addig kevesebb 60 év feletti már nagyobb arányban képviseltette magát a város korcsoportos megoszlásában. 10 éve tehát jelentős változás állt be a korcsoportok megoszlását tekintve a településen, ami sajnos azóta egyre drasztikusabb méreteket ölt. A 18 éven aluliak és a 60 éven felüliek lakosságon belüli aránya 5 százalékpontos különbséget mutat, míg ez országosan csupán 2 százalékpont.
47
19. ábra Bélapátfalva állandó népességéből a 18 éven aluliak, és a 60 éven felüliek aránya
A 18 éven aluliak száma országosan is csökken, ez közismert tény. Bélapátfalván évtizedekre visszamenőleg vizsgálva is azt látjuk, hogy az állandó népességen belül mindig is kevesebben voltak a 18 év alattiak, mint országosan, vagy a megyét illetően. 1997-ben valamelyest közeledett egymáshoz Bélapátfalva és a másik két vizsgált területi szint mutatója, de az azóta eltelt tíz év alatt ismét a két évtizeddel ezelőtti kedvezőtlen szintre tért vissza Bélapátfalva la kosságán belül a 18 év alattiak aránya. Ezt a következő ábra jól szemlélteti.
48
20. ábra Állandó népességből 18 év alattiak (%)
49
21. ábra Házasságkötések és válások alakulása Bélapátfalván
A házasságkötések és a válások száma évekre lebontva viszonylag kedvezően alakult Bélapátfalván, azonban voltak olyan évek is, melynél magasabb volt a válások száma a házasságkötésnél. Ez különösen a szerény népességű, elöregedő településeken kedvezőtlen.
50
22. ábra Bélapátfalva vándorlási mutatóinak alakulása 1989-hez viszonyítv a
A fenti ábráról leolvasható, hogy a településen az elvándorlást, az odavándorlás sokszor kompenzálni tudta. 23. ábra Heves megye vándorlási mutatóinak alakulása 1989-hez viszonyítv a
51
24. ábra Bélapátfalva vándorlási egyenlege (eset)
A város népességének csökkenése nem magyarázható egyértelműen az elvándorlással, hiszen a vándorlási mutató, mint az látható is az elmúlt húsz év tekintetében pozitív volt. Viszont kedvezőtlen, hogy várost minden évben százon felüli arányban hagyják el a lakosai. Szerencsére ezt a szintén százon felüli odavándorlás eddig még mindig kompenzálta. A népesség csökkenésében sokkal fontosabb szerepe van a természetes fogyásnak, vagyis a halálozások magas, a születések ala csony számának. Az elemzést folytatva a gyermekszületés tendenciáit vizsgáljuk meg. Az alábbi diagram szemlélteti számunkra az elmúlt 10 év során Bélapátfalván született gyermekek számát.
52
25. ábra Élveszületések száma, Bélapátfalv a (fő)
Ezt vizsgálva látni lehet, hogy az ezredfordulóig csökkenés volt megfigyelhető, majd egy kisebb emelkedés után újra csökkenés, majd szintén emelkedés. Ez igazából semmi trendszerűséget nem tár elénk, Ahhoz, hogy teljesebbé váljon a kép a városi népesség csökkenésének tekintetében, tovább kell mennünk a vizsgálódásban. Ahhoz, hogy a népesség csökkenésének okát megkapjuk a természetes szaporodás/fogyás mutatóját kell megvizsgálnunk. az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a városban jelentős évtizedek óta tartó természetes fogyás tapasztalható. Néhány évben igen kimagasló érétkeket is találunk. 2003-ban például a természetes fogyás miatt a lakosságszám 61 fővel lett kevesebb. Ez az akkori állandó népességszám 2%-a volt.
26. ábra Természetes szaporodás/fogyás Bélapátfalván
53
Az eddigieket összegezve kijelenthető, hogy a település lakossága folyamatosan és viszonylag egyenletes mértékben csökken. A népességfogyás okainak keresésekor arra a következtetésre jutottunk elemzésünk eredményeként, hogy egyértelmű és markáns fő ok nem nevezhető meg, a természetes fogyás mértéke, a magas halálozás és csökkenő születésszám, valamint a város lakkosságának elvándorlása egyaránt és egymás hatását erősítve járul hozzá a kedvezőtlen folyamat elhúzódásához.
9. táblázat A 2001-es népszámlálás demográfiai mutatói Bélapátfalvára vonatkozóan
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Állandó népesség száma Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
Bélapátfalva összesen
3 466 16,2 61,3 22,5 40,9 3 538 5,5
54
27. ábra Népesség vallás és felekezet szerint Bélapátfalván 2001-
ben
A városban a vallás tekintetében katolikus vallás a leggyakoribb. Jelentős még a reformátusok száma is, szintúgy a felekezethez nem tartozó lakos.
Bélapátfalván 2001-ben 271 ember vallotta magát valamely hazai kisebbséghez tartozónak. Ez a lakosság 7,8%-a. Legtöbben roma származásúak (256 fő), mely a lakosság 7,3%-a. A német kisebbséghez 9 fő, a románhoz 1 fő, míg a szlovák kisebbséghez 9 fő tartozik.
Munkanélküliség-foglalkoztatottság: Az alábbi diagramból jól látható a város és a kistérség egyik legjelentősebb problémája, vagyis a munkanélküliség. A vizsgálatnál 1995 évet vettük bázisul, de bármelyik előtte való 4-5 év adatait figyelembe véve ugyanezt a képet kaptuk volna. Bélapátfalván, mint az ábrából is látható ’95 óta egészen az ezredfordulóig folyamatosan nőtt a regisztrált munkanélküliek aránya. Eközben mind a megyében, mind pedig országos szinten folyamatos csökkenés következett be. A 2000-es évek beköszönte sem hozott érdemi változást, noha a munkanélküliség csökkent, de még így is jóval országos átlag felett marad.
55
28. ábra Nyilvántartott álláskeresők arányának változása 1995 évhez viszonyítv a
Nemek szerinti megoszlásban nem látható éles különbség a regisztrált álláskeresőket tekintve.
56
29. ábra Nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlása Bélapátfalván
30. ábra 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen
(fő)
A tartós munkanélküliek között a nők és a férfiak aránya nem tér el lényegében egymástól. A családok számának alakulását lehet nyomon követni a melléklet ábrán 1970 és 2001 között (népszámlálási adatok szerint). A vizsgált időszakban ugyan nőtt a családok száma, azonban a családokat minősítő viszonyszámok romlottak. A 100 családra jutó foglalkoztatottak száma az 1970. évi 145-ről 30 év alatt 84-re csökkent.
57
31. ábra Családok számának v áltozása
Bélapátfalván
A 100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is jelentősen csökkent, míg 1970-ben 76, addig 2001-re már csak 60 fő volt. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 2001-ben 46,7% volt. A mellékelt oszlopdiagram a Bélapátfalva foglalkoztatottainak arányát hasonlítja össze a megye hasonló igazgatás területtel rendelkező kisvárosok adataival. Az ábráról leolvasható, hogy Bélapátfalva leginkább a népességszámát tekintve szintén szerény Pétervásárához hasonlít a foglalkoztatottság terén. 32. ábra Foglalkoztatottak aránya 4 heves megyei
kisvárosban
Füzesabonyban és Lőrinciben a lakosság nagyobb része rendelkezik munkahellyel, azonban az eltartottak és a munkanélküliek arányait tekintve 58
nagyjából azonos a helyzet mind a négy heves megyei kisvárosban. Bélapátfalván a teljes lakosságnak 67%-a tartozik az aktív korúak közé (15-64 év), ezen személyek 43%-a rendelkezett munkahellyel 2001-ben. Ezen az értéken van még mit javítani, hiszen az országos átlag 56% körül mozgott ugyanebben az időszakban. A mellékelt ábra Bélapátfalv a népességének nemek szerinti foglalkoztatottságát mutatja. A viszonylag ala csony munkanélküliségi ráta az alacsony munkaerőpiaci részvétellel, a kereső korban lévő lakosság nagyfokú inaktivitásával magyarázható, azaz a munkanélk üliek jelentős része – mivel nem keresnek aktívan munkát – az inaktívak között szerepel. Az aktívak arányát csökkenti a munkavállaló korban lévők gyenge egészségi állapota is.
33. ábra Bélapátfalva népességének nemek szerinti foglalkoztatottság
A városban az alacsony képzettségi szint jelenti a munkát nem találók legnagyobb problémáját. A legfeljebb általá nos iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül városi szinten a Népszámlálás 2001-es adatai alapján 30,6% volt. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül szintén magas értékkel (40,9%) bír Bélapátfalván.
59
34. ábra Álláskeresők iskolai végzettség szerint
A pályakezdő munkanélküliek száma 2007-ben 14 fő volt. Ami viszonylag kedvező adat, hiszen az összes álláskeresőnek mindössze 8%-a. Kedvezőtlen viszont, hogy az állás nélküli emberek közül 2007-ben 30 fő volt 50 évnél idősebb, márpedig ezen korosztály elhelyezkedési esélye igen kedvezőtlenek. Sajnos ez a mutató növekvő tendenciát mutat, mivel 2005-ben még 15 fő volt 50 évnél idősebb és álláskereső Bélapátfalván. 1990-ben a helyben lakó aktív keresők 63,7 %- a az iparban, 5 %-a a mezőés erdőgazdaságban, 31,3 %-a az egyéb ágazatokban dolgozott. Az 1990-es társadalmi változásokat és a privatizációt követően a főbb gazdasági ágak által kínált munkalehetőségek arányai jelentősen módosultak. A mezőgazdaság mellett számottevően csökkent az iparban foglalkoztatottak aránya, és tovább növekedett az egyéb ágazatokban alkalmazottak száma. A 2001. évi népszámláláskor már csak a helyben dolgozók 1%-a talált munkalehetőséget a mezőgazdaságban, 34% az ip arban illetve építőiparban helyezkedett el és a szolgáltatások vették át a vezető szerepet.
60
35. ábra Foglalkoztatottak számának v iszonyai 2001-ben
Bélapátfalván
A kis térség adatait vizsgálva is jelentős munkanélküliséget tapasztalhatunk. 2006-ban a munkavállaló korú népesség 10.02%-os volt nyilvántartott álláskereső, illetve regisztrált munkanélküli. Ez az arány 2007-re 10,34%-ra, míg 2008-ra 11,29%-ra nőtt. A Heves Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatója alapján a munkanélküliek összetétele 2007 januárjában az alábbiak szerint alakult Bélapátfalván és a vele leginkább kapcsolatban álló településeken, Bükkszentmártonon és Mónosbélen: Megnevezés
Bélapátfalva
Bükkszentmárton
Mónosbél
Összes regisztrált munkanélküli Ebből: Férfi Nő Iskolai végzettség 8 általánosnál kevesebb 8 általános Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű
128
29
21
73 55
18 11
13 8
8 61 56 3
7 15 7 -
12 9 -
Látható, hogy a munkanélküliség az egész térséget vizsgálv a igen magas. Leginkább az alacsony képzettségűeket sújtja, és inkább a férfiakat.
Segélyezési mutatók: 61
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylő szülők közül túlnyomó többsége halmozottan hátrányos helyzetéről nyila tkozott. A szülők, és a települések érintett dolgozóinak összefogására van szükség ahhoz, hogy a szülők a gyermekük érdekében nyilatkozzanak halmozottan hátrányos helyzetükről.
Munkanélküliek száma (fő)
216
ebből tartósan munkanélküli
65
Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (2008. év átlaga, fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma(fő)
86
209
A civil szféra Bélapátfalván: Civil szervezetek
− − − − − − − − − − − − − − − −
Barna More Kezek Heves Megyei Cigányzenészek Egyesülete Bélapátfalva Idegenforgalmáért Közhasznú Egyesület Bélapátfalvi C ementgyár Horgász Egyesület "Fekete Roma Szívek" Kulturális Egyesület Bélapátfalva Önvédelmi Csoport „Jó Szándék” Alapítvány „Jó Szándék” Civitan Klub „Jövő Nemzedéke” Gyermek és Ifjúsági Alapítvány „Segítő Kezek" Alapítvány Parabola Társaság Kulturális Egyesület Mozgáskorlátozottak Klubja „Napsugár” Nyugdíjas Klub Bélapátfalvi Önvédelmi C soport Önkéntes Tűzoltó Egyesület Bélapátfalvi C ementgyár Horgász Egyesület Eger környéki Általános Iskolák Kistérségi Egyesülete
Sport: − Kondi klub − Bélapátfalvi Sport Közhasznú Egyesület
62
A helyi társadalmi életet több civil szervezet teszi színesebbé. A polgárok igénylik ezek működését, így lehetőségei szerint az önkormányzat is segíti ezeket a szervezeteket. Bélapátfalva Város Önkormányzata a civil szerveződéseket és kezdeményezéseket évente támogatja. 2006-ban 13.800 ezer Ft került működési támogatásként átadásra a civil szervezetek részére, amivel működésük biztonságát, programjaik megvalósíthatóságát, létük tervezhetőségét tesszük lehetővé.
2.4. Települési környezet 2.4.1. Természeti környezet állapota -
Talaj: A hegyoldalakon legnagyobb kiterjedésűek a kvarcitos agyagpalán kialakult savanyú, nempodzolos barna erdőtalajok. Ezek a köves, szélsőségesen kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok mezőgazdasági szempontból terméketlenek – I-től (legjobb) X-ig (legterméketlenebb) tartó skálán –, X. kategóriába tartoznak. Erdőborítottak vagy kopár felszínek. A mészkövön képződött redzinák sekély termőrétegű, szélsőséges vízgazdálkodású, igen gyenge termőképességű talajok. Erdőborítottak. Jelentős a tájban az agyagbemosódásos barna erdőtalajok részaránya. Vízgazdálkodásukra közepes vagy gyenge vízvezető és nagy víztartóképesség jellemző. Termékenységi besorolásuk szerint VI-VII. kategóriába tartoznak. Jelentős rajtuk a szántóterületek aránya, de erdősültségük is igen magas. Az erózió veszélye az agyagbemosódásos barna erdőtalajokon az intenzív mezőgazdasági tevékenység miatt jelentős. A patakvölgyekben lévő nyers öntéstalajok agyagos vályog összetételű. Vízgazdálkodásukra ezért a jó vízraktározó, de közepes vízvezető képesség jellemző. Termékenységük a VIII. termékenységi kategóriába sorolja őket, de közel 85%-ban mezőgazdasági hasznosításúak.
-
Klimatikus viszonyok: Mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves éghajlatú a kistáj. Az évi napfénytartam 1900 óra alatt marad, a nyár napos órák száma 730 körüli, a téli időszaké kb. 170 óra. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga 8,0-8,5 ºC , a tenyészidőszaké pedig 15,5 ºC körül alakul. A napi középhőmérséklet várhatóan április 20 és 25 között éri el a 10 ºC és kb. október 5-7- én, csökken ismét 10 ºC alá. Az évi csapadékmennyiség átlagosan 650-750 mm körüli, ebből kb. 450 mm a tenyészidőszakban hullik. A hótakarós napok átlagos száma a 90-es években 70 körül volt. A leggyakoribbak a nyugati, északnyugati, illetve délnyugati szelek. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s. Klimatikus adottságai alapján a terület erdőgazdálkodásra a legalkalmasabb, de a kevésbé hőigényes mezőgazdasági növények (rozs, tavaszi árpa, silókukorica, vöröshere és málna, stb.) termesztésének is megvannak az éghajlati feltételei. 63
-
Növényvilág: A hegyoldalak potenciális erdőtársulásai a montán bükkösök, a sziklai bükkösök, a bevágódott sziklás völgyek szurdokaiba a szurdokerdők, a bevágódott vízfolyások mentén hegyi égerligetek találhatók. Az alacsonyabban fekvő területek potenciális erdőtársulásai a szubmontán égerligetek, a pannóniai cseres tölgyesek, a gyertyános tölgyesek és a szubmontán bükkösök. A vízfolyások mentén mocsárrétekkel, magaskórós társulásokkal és kaszálórétekkel tarkított puhafa-ligetek húzódnak. Az erdőgazdálkodással hasznosított felületeket vegyeskorú keménylombos és fenyőerdők borítják.
Védett területek: A város keleti területei a Bükki Nemzeti Park területére esnek. Bár pontos (helyrajzszámos) lehatárolása még nem történt meg, a város külterületének északi része a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program horizontális programjai által meghatározott Érzékeny Természeti Terüle tek rendszerének részét képezi, érinti a Bükki Nemzeti Park Védőzónája elnevezésű Érzékeny természeti terület. Zöldterületek: Zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark) nevezzük. Jelentősebb kiterjedésű, illetve funkciójú közpark, ille tve közkert a településen nem található, annak ellenére, hogy egy városi rangra emelkedett településen ez mára már jogosan elvárt követelmény lehet. A településen csupán néhány kisebb, dís zkert, emlékliget jellegű közkert található. Zöldfelületi intézmények közé azok az intézmények sorolhatók, melyek funkciójának betöltéséhez alapvetően fontos a rendezett zöldfelületek jelenléte. Bélapátfalva területén az alábbi zöldfelületi intézmények találhatók: − Sportpálya − Temető A település sportpályája zöldfelületi szempontból szegényesnek tekinthető. A zöldsávval szegélyezett temető elhelyezkedése kedvező a települési és a természeti környezet határán. A település zöldfelületi intézményei közül a sportpálya szegényes zöldfelülete miatt kertépítészeti fejlesztésre szorul. A temető elhelyezkedése kedvező a település és a természeti környezet határán. Zöldsávval szegélyezett, növényanyaga gazdag, azonban a temetőn belüli fontosabb sétányok mellett fasor telepítése ajánlott. Bélapátfalván az utcák nagyrészt fásítottak, de a fásítás legnagyobb részét a lakosság telepítette, nem az önkormányzat által egységesen telepített, rendezett fasorok dominálnak. A településen áthaladó patakok csaknem teljes szakasza 64
magántelkek végében folyik, közterületről alig megközelíthetőek. Környezetük vagy kertművelé s alatt áll, vagy rendezetlen állapotú. A volt cementgyár mellett találhatók telepített ipari véderdősávok, de ezek részben hiányosak. Az iparterület telkén belül a zöldfelületi arány igen alacsony. Településökológiai szempontból a biológiailag aktív, növényzettel borított területek és a beépített területek aránya igen kedvező, hiszen a falusias, illetve kertvárosias beépítési módoknak megfelelően igen magas a kertek aránya. Zöldterületek (közparkok) kialakítására alkalmas beépítetlen területekben Bélapátfalva szegény. Települési szintű közpark kialakítására alkalmas területet a Nagyszoros-patak két ága menti területeken található. A közpark kialakítása részben telkek hátsó részeinek bevonásával, részben a jelenlegi külterületen – a jövőben belterület fejlesztésre szánt területek közterületén – tervezett módon történhet. A patakpart, mint adottság lehetőséget teremt egy vízfolyás menti sétány kialakítására is, amely azonos jellegű kialakításával (növényanyag, park berendezések, világítás stb.) a település különböző részeit egységesen foghatja össze. Az intézménykertek fejlesztésénél elsődleges szempont minden esetben a reprezentatív, a település egészének zöldfelületéhez illeszkedő, könnyen fenntartható zöldfelületek kialakítása. Az iskolakert esetében az esztétikus környezet kialakítása mellett a játék, sport és oktatási rendeltetéssel is bíró kertépítészeti terv készítése és kivitelezése a cél. A település belterületén található templom környezetének kialakításakor a méltóságteljes, reprezentatív, egyszerűségre törekvő környezetrendezés a feladat, míg az Apátság esetében hosszútávon cél lehet az apátság középkori kertjének, környezetének rekonstrukciója. A piactér kialakítása, tervezése során nem csak építészeti megoldásokban kell gondolkozni. Vízgazdálkodás: A kistáj része a Bükk-fennsík alatti karsztvíz rendszerének, forrásai abból kapják a vizüket. A vízjárást a felszínre hulló hó olvadása és a csapadék mennyisége közvetlenül meghatározza. A vízfolyásokról nincsenek pontos adataink, csak a Bélapátfalvi Háromkútforrás adatai alapján ítélhető felőlük, mint nagy vízhozam-ingadozású, de állandó vizű, karsztos jellegű patakokról. A völgytalpak árterületei csak ritkán és rövid ideig kerülnek víz alá. A terület említésre méltó állóvize a Bélapátfalv i-tó, melynek feladata a hordaléktárolá s. Talajvíz-előfordulás csak a völgyekben van 4-6 m közötti mélységben fordul elő. Mennyiségileg jelentéktele n. A rétegvíz mennyisége sem jelentős, nem éri el az
65
50 l/s-ot. Mind vastartalma, mind keménysége nagy. Az artézi kutak száma is, vize is kevés. A talajvíz erősen nitrátosodott. Vízgazdálkodás szempontjából az elsődleges cél környezetvédelmi jellegű: a karsztvízbázisok védelm e. Mivel a vízbázis területe védett természeti területen fekszik, ezért biztosítottnak tekinthető a karsztvizek minőségének védelme. A településen keresztülhaladó patakok medre nagyrészt természetes állapotú. Tájszerkezet: A település természeti adottságai főként az erdő- és gyepgazdálkodásnak kedveznek. Ennek megfelelően az igazgatási terület csaknem 60%-án folytatnak erdőművelést, kb. 17%-án folyik gyepgazdálkodás (ennek nagy része hegyi legelő és csak kisebb része /0,5%/ patakmenti nedvesebb rét), bár a természeti adottságok nem kedveznek a szántóföldi művelésnek, a mélyebb fekvésű területeken (6,87 %) találhatók szántóföldek. A fent ismertetett területhasználati megoszlás megfelel a település természetföldrajzi tájbeosztásának. Az észak-bükki részeken főként erdőművelés folyik, az Ózd-Egercsehimedencéhez tartozó területeken a szántóföldi és a gyepgazdálkodás a jellemző. A Gyári-tó környékén kialakult üdülőterület különálló tájszerkezeti elemként jelenik meg a tájban. A település külterületének igen nagy hányada (több mint 16%) sorolható kivett területbe. Ennek összetevői a lakóterületek, a nagy kiterjedésű iparterületek és a bányaterületek. A külterüle t legmeghatározóbb vonalas elemei a patakok és az általuk létrehozott völgyek, szurdokvölgyek, amelyek általában meghatározzák az utak vonalvezetését is. Bélapátfalva területén a vasút és a településre vezető műút csaknem párhuzamosan halad a hegyláb mellett a Recska-patakkal. Külön meg kell említeni a magasfeszültségű távvezetékeket, melyek nem csak a vezetékek és az oszlopok által alkotott művi elemekként jelennek meg. Gyakran sokkal markánsabb, esetenként tájképromboló hatásúak az erdőkön áthaladó vezetékek miatt létesített hosszan elhúzódó nyiladékok. Természetes vagy természetközeli, így mindenképp kedvező elemként említhetők a nagy kiterjedésű erdők, és a domboldalakon mozaikosan elhelyezkedő gyepek, szántók és kisebb erdőfoltok, melyek a természettel együtt létező emberi tevékenységet mutatják. A külterületen, több helyen is előforduló tájsebek, a bányák az ember agresszív tájalakító tevékenységét mutatják. Ezek közül ki kell emelni a bélkői mészkőbányát, amely hatalmas kiterjedésével, a település fölé magasodva uralkodik a tájon. Felületi elemként említhető a Gyári-tó és a körülötte kialakult üdülőterület, amely a vízfelület jelenléte és a lazább beépítettség miatt a tájhoz alkalmazkodóbb, 66
kevésbé zavaró elemként lehetne jelen, de sajnos a szabályozatlanul elszaporodott eltérő jellegű és méretű üdülőházak, a teleken és az utcákon nem megfelelően kialakított zöldfelületek, az aránylag alacsony fásítás miatt a növényzet a tájbaillesztési, takarási funkciót nem töltheti be. Az üdülőterület a táj harmóniáját az ipari és bányászati tevékenységek nyomán kialakult tájsebekkel együtt megbontja. Az egyre jobban elterjedő szabályozatlan, egyénieskedő beépítettség, és az aprózódó üdülőtelkek miatt az üdülőterület egyre kevésbé harmonizál a tájjal. Határozott emberi jelenlét ele mei a települési és az iparterületek, melyek a hegy lábánál az utak és a vasút csomópontjában kialakult erősen beépített területek. A lakóterület még részben őrzi a hajdani szerkezetét, hegylábi elhelyezkedésével kedvező látványként tárul fel a hegyekből letekintve. A településsel szomszédos iparterület látványa határozottan kedvezőtlen A táji léptéktől eltérő méretű hatalmas csarnokok, tornyok egy részét már elbontották. A fennmaradó épületek növényzettel való takarása mindenképp megfontolandó.
2.4.2. Épített környezet (műemlékek, helyi építészeti értékek) Műemléki védelem alatt álló épületek: - Kőolajdűlő – 0185/1 hrsz. - Nagyboldogasszony ciszterci apátsági templom és monostor: Késő román stílusú, háromhajós keresztházas bazilika. Eredeti, legrégebbi részei 1230 körül épültek. A templom tömegalakításának magja a latinkereszt alakú, nyeregtetővel fedett központi épülettest, amely a főhajót, a keresztházat és a főszentélyt foglalja magába. Ehhez csatlakoznak a két mellékhajó, a két mellékszentély és a sekrestye tömegei, melyek félnyereg illetve kontytetővel a központi templomtestnek támaszkodnak. A templom déli oldalához csatlakozó monostor alapfalai a cisztercieknél szokásos alaprajzi elrendezéssel épültek, alapfalait a föld alatt másfél méterrel tárta fel a régészeti kutatás. A volt ciszterci apátsági monostor építésének kezdete a kutatások szerint megelőzte a templom építését. 1696-bon már csak a monostor falmaradványai láthatók.1827 körül fürdőházzá, majd posztógyárrá alakították át.1850-töl itt épül fel a kőedénygyár A monostor feltárását 1926ban kezdték el. 1952-től indult el a belső helyreállítás. Az apátsági templom külső helyreállításának, befejezése után 1966-ban került sor a monostor állagmegóvásának további munkálataira. Az apátságban több figyelemre méltó kőemlék található. A belső udvaron lévő kút vize ma is iható, s a monda szerint fiatalít is. A bélapátfalvi források gyógyító hatása már a középkortól ismeretes. Fényes Elek, mint a város nevezetességét említi a nagytemplom mellett fakadó három forrást. - A Nagyboldogasszony ciszterci apátsági templom és monostor műemléki környezete 67
-
Gilitka-patak völgye – 0214/4. hrsz. - Gilitka (Szent Anna) kápolna: 1750-ben épült barokk kápolna, melyet Androvics Miklós szemináriumi rektor és prefektus építtetett. Jellege: Kápolna a várostól egy óra járásnyira, a Szarvaskő várát a Bélapátfalvi Telekesi menedékházzal összekötő jelzett turistaút (az egykori egri kocsiút) nyugati oldalán, a Gilitka patak völgyében (Rocska völgy) az Ágazat-tetővel ellentétes lejtőjén. Oltárfala nyugatra néz, 1750-ben épült barokk stílusban. A völgy nevét egy Kilit nevű püspökről kapta, és a Gilitka szó ennek becéző, népies változata.
Helyi védelem alatt álló épületek: - Rk. templom: Műemléki védelemmel nem rendelkező, de jellegzetes épülete a településközpontban található rk. templom. Ugyanezen a helyen korábban álló katolikus plébánia és templom a pápai tizedjegyzék szerint már 1232-35ös években megvolt. A település római katolikus temploma először fából készült; az erre vonatkozó első adat 1696-ból való. A jele nleg is álló új templom 1816-ban épült fel a plébániaház szomszédságában, a papi szeminárium költségén. 1842-ben leégett, majd újjáépítették. A templom jellege szerint a község fő útvonalán álló kisméretű toronytalan templom, későbarokk stílusban. - Plébániaház: A város főútvonalán, a templom mellett szabadon álló L-alakú, földszintes lakóépület. Udvari szárnya 1762-ben épült barokk stílusban. A rendezési terv az alábbi épületeket javasolta még helyi védelem alá vonni: - 838 hrsz. Vasút utca 1. Viktória vendégház - 847 hrsz. Lakóház - 364 hrsz. Bajcsy Zsilinszky utca 22. Lakóház A régészeti értékekkel kapcsolatos irányelveket a település rendezési terve szabályozza a kötelező érvényű törvényi előírások figyelembevétele mellett. 2.4.3. Lakásállom ány A kő, cement, és faanyag helyben megtalálható építőanyagok voltak már hosszú idő óta, így a házak többségének alapozása és szerkezete a mai igényeknek is megfelel. Az épüle tek korát tekintve Bélapátfalva fiatal lakásállománnyal rendelkezik, 1970 után épült Bélapátfalva lakásállományának 43%-a. Az épületeinek 61%-a összkomfortos, illetve a környező kisvárosokhoz viszonyítva itt található a legkevesebb szükséglakás. 2001-ben a városban 1121 db lakás volt, melynek 16,1%-a volt alacsony komfortfokozatú. A közcsatornával való ellátottság terén Bélapátfalva lényegesen jó helyzetben van, hiszen a lakások 79%-a rendelkezik vele. A lakások 78%-ában van hálózati gáz és 63%-ában központi fűtés. Bélapátfalva lakásállománya 2001-ben a népszámlálás adatai alapján 1121 db volt, amelyből 104-et üdülő céljára használtak. 68
Az épületek többsége földszintes, de van néhány emeletes ház is (kb. 30). Általában a házak egy lakásosak, de van néhány szintes társasház, ahol több lakás került kialakításra. A lakásépítés a demográfiai folyamatoknak megfelelően visszafogott; az 1133 lakásból álló lakásállomány magas laksűrűséget mutat: egy lakásban átlagosan 3 fő lakik, ami mind megyei, mind kistérségi viszonylatban átlag fölötti. Bélapátfalván a családi házas beépítés mellett két többszintes házakból álló lakótelep is található. Az utóbbi években a lakótelepi lakások értékesítésre kerültek. A következő ábra a település lakásállományának elmúlt húsz évben bekövetkezett darabszámbeli változását mutatja. 36. ábra Lakásállomány változása Bélapátfalván (db)
A ’80-as években az épített lakások száma néha a 20 darabot is meghaladta, azonban az elmúlt években nem, vagy csak pár darab új ház épült a városban. Telekalakítással és az építkezési kedv növelésével ezt mindenképpen orvosolni szükséges.
2.4.4. Közlekedési infrastruktúra Bélapátfalva közúton a 2506. sz. úton közelíthető meg, vasúton pedig az Eger – Putnoki vonalon lévő vasútállomásról érhető el. Az országos közúthálózat részét képező úthálózat üzemeltetője a Heves Megyei Közútkezelő Kht. A város egyéb közútjai az önkormányzat tulajdonában vannak, üzemeltetéséről az önkormányzat gondoskodik. A város közúti közlekedési területeinek besorolása: − Országos mellékút: 69
2506. sz. út Szilvásvárad felé − Települési főutak: IV. Béla út (25304. sz.) Mónosbél felé Május 1. utca (25305. sz.) Mikófalva felé − Lakóutak: Ady E. utca Alkotmány utca Apátság utca Arany J. utca Bajcsy-Zs. utca Bartók B. utca Béke utca Bocskai utca Damjanich utca Dózsa Gy. utca Felszabadulás utca Gyár utca Hársas utca Jókai utca József A. utca Kossuth L. utca Liszt F. utca Marx utca Mártírok útja Móricz Zs. utca Petőfi S. utca Rózsa F. utca Rákóczi F. utca Sport utca Szabadság utca Széchenyi utca Táncsics utca Vasút utca Vörösmarty utca − Tervezett és meglévő kerékpárutak: Meglévő: Bélapátfalva és Szilvásvárad között 1,0 m széles sávban a 2506. sz. út bal oldala mentén Tervezett: Bélapátfalva és Bükkszentmárton között − Tervezett és meglévő jelentősebb csomópontok: Meglévő: IV. Béla – Apátság út kereszteződése, IV. Béla – Május 1 utca kereszteződése 70
Tervezett: 1009 hrsz-ú telekkel szemben, az új elkerülő út bekötése − A vasúthálózat elemei és hie rarchiája: 87. sz. Eger-Putnok vasútvonal
Közutak: Az összes forgalom valamiv el több, mint felét a személygépjárművek jelentették. A kisteher-gépjárművek száma is jelentős volt, hiszen az összforgalom közel egyharmadát tették ki. Az összforgalom 15%-án a többi közlekedési eszköz osztozott, az autóbuszok és közepesen nehéz tehergépjárművek aránya 4-4% körül alakult, míg a nehéz tehergépjárművek, a motorkerékpárok és a kerékpárok 1-1%kal járultak a forgalomhoz. A lassú járművek és nyerges szerelvények forgalma nem érte el az 1%-ot sem, azonban jelenlétük fokozott balesetveszély forrása. Az utak többnyire burkoltak, állapotuk kielégítő. Portalanítás javasolt az alábbi részeken: − Mártírok útja; − Mártírok útja és Bajcsy-Zsilinszky utca közötti útszakasz; Üzemanyagtöltő állomás az igazgatási terület déli részén, a lakóterületek végén, a főút mentén került kialakításra. Jelzőlámpával ellátott csomópontok nincsenek a községben, a jelenlegi forgalom ezt nem is indokolja. Amennyiben a forgalom jelentős mértékben növekedésnek indul, forgalomszámlálás és a lakosság igényeinek felmérése után jelzőlámpák kihelyezésére kerülhet sor. Vasút: Bélapátfalva Vasútállomása és az I. ütem „A” (Régi Cementgyár) között az 1950-es években az Eger-Putnoki (87. sz.) vasútvonal Bélapátfalvi szakaszával párhuzamosan, attól függetlenül iparvágány került kiépítésre, mely 1978-ig a cementgyári kiszolgálást, majd a 80-as évek végéig a mészüzem kiszolgálását látta el. Ezt követően a ki-be szállítások közútra terelődése folytán ez az iparvágányszakasz használaton kívül került. Tulajdonosa a MÁV. Ma is elfogadható állapotban van, de üzembe helyezése csak újraengedélyezés után lehetséges. Az érintett területen belül az iparvágányszakasz folytatásaként csak mintegy 80 m-nyi vágányszakasz maradt meg. A korábban meglevő iparvágányszakaszok és rakodórámpák elbontásra kerültek. A vasúti hidak megmaradtak, a továbbfejlesztés lehetősége megvan. A vasúti átjárónál nem található sorompó. A közlekedés rendjét egy fényjelző biztosítja. A közlekedés biztonsága érdekében célszerű forgalo mlassító útburkolat elhelyezése
71
Tömegközlekedés: A városban helyi járat nincs. Helyközi közlekedésre a MÁV szolgáltatásai mellett a Volán társaság által biztosított távolsági buszok is rendelkezésre állnak. A járatok elsősorban Eger és Szilvásvárad felé nyújtanak közlekedési kapcsolatot. Már a kora hajnali órákban indulnak a buszok (Egerbe az első járat kb. ¾ 5-kor, míg Szilvásváradra ½ 6 körül) és egészen a késő esti órákig biztosítva vannak a járatok (Egerből az utolsó busz kb. este ½ 11-kor indul). Eger és Bélapátfalva között napi 40-45 járatpár közlekedik megközelítőleg ½ órás menetidővel, míg Szilvásvárad és a város között 30 járatpárt lehet igénybe venni kb. 10 perces menetidővel. A tömegközlekedés kielégítőnek mondható, hiszen a munkába illetve iskolába járáshoz is igazodik a menetrend. A Szilvásváradra átugró turisták is találnak maguknak megfelelő járatot, hiszen este 11-kor is indul Bélapátfalvára busz. A városban a tömegközlekedést a Volán biztosítja. A buszvárók szépen kialakítottak, fedettek, a forgalmasabb területek (bolt, közintézmény) előtt kerültek kialakításra. 10. táblázat Az utazási költségek alakulása a kistérség településeiről (2009)
Település neve
Ut azási költ ség (aut óbusz menet jegy ára) (Eger)
Ut azási költ ség (aut óbusz menet jegy ára) (Bélapátf alva)
Bélapátfalva
375,-Ft
-
Móno sbél
300,-Ft
125,-Ft
Bükkszent má rt on
300,-Ft
125,-Ft
Szilvásvára d
450,-Ft
200,-Ft
Nagyvisnyó
525,-Ft
250,-Ft
Mikóf alva
450,-Ft
200,-Ft
Balat on
450,-Ft
200,-Ft
Bekölce
450,-Ft
200,-Ft
11. táblázat Az utazási idő alakulása a kistérség településeiről
Település neve
Lakosságszám
Elérési i dő átlagosan (perc) gépk ocsi (Eg er)
(B élapá tfalva )
Elérési i dő át lagosan (perc) aut óbusz (Eg er)
(B élapá tfalva)
Bélapátf alva
3361
22
-
34
-
Móno sbél Bükkszentmá rt on
393 356
20 28
2 6
26 49
6 17
72
Szilvásvára d Nagyvisnyó
1737 1083
33 38
8 13
47 53
12 18
Mikóf alva
797
21
4
39
8
Balaton Bekölce
1235 759
35 30
15 12
56 48
24 20
Parkolás A bolt (C oop ABC), a posta és a söröző előtt kiépített parkoló áll a vásárlók és a vendégek rendelkezésére. A Polg ármesteri Hivatal az ipari parkban kapott új helyet, itt megfelelő számú parkolóhely áll az ügyfelek rendelkezésére. A nagyobb cégek és vendéglátóhelyek is rendelkeznek gépjárművek fogadására alkalmas területtel. Az általános iskola előtt parkoló kialakítására nem került sor, azonban az utca szélessége lehetővé teszi, hogy a tanítás előtt, illetve végeztével a szülők rövid ideig az út mentén parkoljanak. Az intézmény dolgozói az iskola területén belül parkolhatnak. Új parkolók létesítése indokolt a temetőnél, ezen a területen kb. 300 gépjármű részére lehet parkolóhelyet biztosítani. A 2506. sz. úttal párhuzamosan 1,0 m széles kerékpárút került kialakításra Szilvásvárad és Bélapátfalva között. A kerékpárút a közút bal oldalán fut végig. Gyalogos közlekedés A városban a gyalogjárdák legalább az utcák egyik oldalán kialakításra kerültek. Több helyen biztosított a gyermekkocsival, kerekesszékkel biztosított gyalogos közlekedés. Új járdák építésekor, illetve a meglévők felújításakor vagy átépítésekor biztosítani kell az akadálymentes közlekedés lehetőségét. A járdák és a közút között több helyen zöldsáv (sövény) került kialakításra, A várost terhelő közlekedéssel kapcsolatos problémák: − a városon keresztülhaladó főútvonal nagy forgalma sok balesetforrást rejt; − nagy a zajterhelés (motorzaj, kipufogó berendezés zaja, szívóberendezés zaja, segédberendezések zaja, erőátvitel zaja); − erős a járműforgalo mból adódó környezetterhelés (szén-dioxid, szénmonoxid, nitrogénoxidok, kén-dioxid stb.); − a rosszul kialakított csomópontokból nehezen közelíthetők meg az egyes területek (pl.: Apátság) − a nagy forgalom miatt a központban elhelyezkedő intézmények igénybevétele nem problémamentes − útárkok által összegyűjtött és az átereszeken megjelenő víztömegnek eróziós hatása van; − parkolók, pihenők területén keletkező hulladék, szennyvíz kezelése; − szabálytalanul szállított anyagok közútra kerülése veszélyt rejt magában.
73
37. ábra Személygépkocsik száma
(db)
A városban a személygépkocsik száma az ezredforduló után kezdett el nagyobb mértékben növekedni.
74
2.5. Közszolgáltatások 2.5.1. Hum án közszolgáltatások Egészségügy: A Bélapátfalvai Kistérségben szakellátó intézmény vagy mentőállomás jelenleg nem működik. A térségben legközelebb az egri Markhot Ferenc Kórház található, ahol szakellátás történik. Az Egészségházban (Bélapátfalva Város Egészségügyi Központ) jelenleg 3 orvosi praxis működik (Dr. Stumpf György – háziorvos, Dr. Losonczy Kornél György – háziorvos – belgyógyász szakorvos, Dr. Varga György – gyermekorvos – csecsemő- és gyermekgyógyász; gyermek-tüdőgyógyász), valamint folyamatban van egy fogorvosi praxisnak (Dr. Soós László – fogorvos – fog- és szájbetegségek szakorvosa) a beköltözése is az épület alsó szintjére. Az intézmény jelenleg még tagoltan, több telephelyen működik. I.sz. Orvosi rendelő Területi család-orvosi ellátást biztosít. Ellátási körzete két településre terjed ki. Ebbe beletartoznak Mónosbél község lakói, valamint Béla pátfalva egy része a Heves Megyei Önkormányzat Bélapátfalvi Módszertani Szociális Otthon ellátottjaival. Összesen 2104 főt lát el. Egy orvos és két asszisztens dolgozik a körzetben vállalkozási formában. II.sz. Orvosi rendelő Területi család-orvosi ellátást biztosít (Régen a Bélapátfalvi C ement és Mészművek Rt. üzemorvosi feladatait is ellátta.) Ellátási körzete két településre terjed ki. Ebbe beletartozik Bélapátfalva és Szilvásvárad község lakosainak egy része, Összesen 1604 főt lát el. Egy orvos és két asszisztens dolgozik a körzetben, közalkalmazotti jogviszonyban. Gyermekorvosi családi körzet Területi gyermekorvosi ellátást biztosít. Ellátási körzete két településre (Bélapátfalva, Mónosbél) terjed ki, de több községből is vannak ide bejelentett gyerekek. Ellátott létszám 880 fő. Vállalkozási formában egy gyermekorvos és egy asszisztens dolgozik itt. Központi Ügyeleti Szolgálat 10 települést érintő ellátást biztosít, a közös feladatellátás érdekében együttműködő önkormányzatok szerződése alapján. A bélapátfalvi központban ügyeletvezető és szolgálati gépkocsi biztosítja a gyors beavatkozás lehetőségét. A szolgálat munkájában előre meghatározott ügyeleti beosztás alapján 8 fő orvos vesz 75
részt a saját asszisztenciájával. Ezek az orvosok a kistérség települé sein dolgoznak családorvosként. Védőnői szolgálat Területi védőnői ellátást biztosít Bélapátfalva és Mónosbél részére. Az iskolaegészségügyi és a terhes-gondozási feladatokat látja el. A felnőtt háziorvosi és védőnői ellátás területi ellátási kötelezettsége alá Bélapátfalva és Mónosbél tartozik, vagyis összesen mintegy 3755 fő. Gyermek háziorvosi ellátás területi ellátási kötelezettsége egy településsel, Bükkszentmártonnal (346 fő) bővebb, vagyis ezen alapellátás esetében az ellátott csoport mérete 4101 fő. A fogorvosi ellátás tekintetében 5 település tartozik az ellátási körzetbe, melyek a következőek: Bélapátfalva (3366 fő), Mónosbél (389 fő), Bükkszentmárton (346 fő), Balaton (1235 fő), és Mikófalva (797 fő). Összesen tehát a bélapátfalvai fogorvosi ellátás 6133 főt ér el a kistérségben. A központi ügyeleti ellátás területi ellátási kötelezettsége a teljes kistérségre kiterjed, 3 település (Egerbocs, Bátor és Hevesaranyos) kivételével, vagyis kb. 11 700. A kimaradó 3 település az egri kórház ügyeleti ellátása alá tartozik. Az újonnan létrejövő szakellátások a központi ügyeleti ellátáshoz hasonlóan szintén 3 település kivételével az egész kistérséget fogja ellátni, kb. 11700 főt. Ezen alapellátásokon túlmenősen a járóbeteg szakellátások mindegyikét az egri Markhot Ferenc kórházban érik el jelenleg a kistérség lakosai. Egészségügyi labor Térségi középszintű laboratóriumi ellátást biztosít a bélapátfalvi kistérség településeinek, de megállapodás alapján fogadja a szomszédos pétervásárai kistérség vizsgálandó mintáit is. Fogorvosi szakellátás Az öt településre kiterjedő ellátás Bélapátfalva, Mónosbél, Bükkszentmárton, Mikófalva és Balaton településeket foglalja magába. Két körzetben két fő szakorvos és két fő asszisztens dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban. Szemészeti szakellátás A három településre kiterjedő ellátás Bélapátfalva, Mónosbél és Bükkszentmárton települések lakosait foglalja magába. Egy szakorvos végzi egy asszisztenssel szerződéses kötelezettséggel magánrendelési formában. A magánrendelést a kistérség többi településének la kói is felkereshetik.
76
Nőgyógyászati szakellátás Két településre kiterjedő ellátás Bélapátfalva és Mónosbél települések lakosai részére. Egy szakorvos végzi szerződéses kötelezettséggel magánrendelési formában. A magánrendelést a kistérség többi településének lakói is felkereshetik. Új Egészségház kialakítása: A város pályázatot nyújtott be egészségház kialakítására, ez az alábbiakat tartalmazza: A konstrukció célja, hogy a kistérségben minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmények közszolgáltatásai anélkül, hogy ehhez hosszabb utazást kelljen megtenniük. A projekt rövid távú célja, hogy az érintett ingatlanon lévő kétszintes épületet egészségházzá fejlesszük, hogy a szakszerű betegellátás mellett a megelőzés, az egészséges életmódra nevelés és az ahhoz kapcsolódó felvilágosító tevékenység maximálisan kielégítse a kistérségben élők igényeit. A cél az, hogy minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmények közszolgáltatásai. Bélapátfalván egy kétszintes épület Egészségházzá történő fejlesztése történik meg. A fejlesztés keretein belül a 2. emeleten - ahol jelenleg nincs semmilyen rendelés szakrendelőket alakítanak ki. A felső szinten a fejlesztés révén a rendelőkön kívül még helyet kapna egy többfunkciós terem is, ami képzéseknek, kismama tornának is helyszíne lehet, valamint egy többfunkciós üzlet (gyógyszertár, illetve gyógyászati segédeszköz bolt) is. A szakellátásokra nem kerül kialakításra külön-külön rendelő, hiszen nem egy időben lesznek a rendelések, hanem két rendelőben lennének összevonva. A masszázs és a fizioterápia külön-külön helységet kap. A projekt keretében kerül kialakításra az épület emeleti szintjén a mentőállomás személyzeti egysége, míg a műszaki egység az épület mellett kerül megépítésre A projekt keretében, az Egészségházban a már meglé vő alapellátások mellett az alábbi új egészségügyi szolgáltatásokat kívánják elérhetővé tenni: • Belgyógyászat • Bőrgyógyászat • Szemészet • Gyermek-gyógyászat • Ortopédia • Nőgyógyászat • Reumatológia • Neurológia • Fizioterápia • Mentőállomás
77
Szociális ellátás: Bélapátfalva Szociális Gondozási Központja: Az intézményben alap és szakosított ellátási formák működnek. Alapellátások: − szociális étkeztetés, − házi segítségnyújtás, − családsegítés. Szakosított ellátási formaként az idősek klubja működik. Az intézmény három (Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mónosbél) települést lát el. Az intézményben 8 fő közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, és további 6 fő tiszteletdíjas formában segíti munkájukat. Az intézmény 1989-óta működik. 38. ábra Néhány szociális ellátási forma igénybevételének alakulása Bélapátfalván
Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma 175 fő volt, a korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak száma pedig 71 fő volt 2007-ben. Ez a lakosság 2,17%-a, mely magasabb az országos átlagnál (1,78%), viszont a megyeinél (2,34%) alacsonyabb. Igen magas azonban a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak számának aránya a teljes lakosságon belül Bélapátfalván (4,34%). Ez országosan mindössze 2,21%, és megyei szinten is csupán 2,68%. Ez a magas szám valószínűleg a korábban itt folyó cementgyártás igen jelentős egészségkárosító hatásával magyarázható.
78
A meglévő szolgáltatások tapasztalataként főként az idős korú személyek és a fogyatékkal élők igénylik a házi segítségnyújtást, magas azoknak az ellátottaknak az aránya, akik egyedül élnek. A házi segítségnyújtásban, nemtől, kortól, etnikai, vallási hovatartozástól függetlenül a gondozási szükséglettel rendelkező személyeket kell részesíteni, akiknek a jövedelmi viszonyaik, érdekérvényesítő képességeik, szociális helyzetük eltérő lehet. Ellátási szükségletük meghatározása a szakértői bizottság szakvéleménye alapján történik. Gondozási szükséglet hiányában a szolgáltatás nem nyújtható. Rendszeres házi segítségnyújtást csak fertőzésmentes lakókörnyezetben biztosítható. Amennyiben a fertőző beteg gondozása szükséges akkor kizárólag a gondozónő ezt az ellátottat gondozhatja a megfelelő tárgyi feltételek mellett és felkészítést követően. A város sikeresen pályázott 2008-ban egy új bölcsőde megalapítására, mely a közeljövőben 20 férőhellyel kezdi meg a működést. Heves Megyei Önkormányzat Megyei Módszertani Otthona: Ápoló, gondozó otthonként működik 1986-tól. Heves megye egész területéről fogadja az értelmi fogyatékosokat. Az idősek otthonaként működő részlege többnyire Heves megye északi településeiről fogad beutaltakat. Az intézményben 230 fő értelmi fogyatékos és 80 időskorú férőhely van. Jelenleg 330 lakója van az otthonnak. Kultúra és közművelődés: Bélapátfalvi Művelődési Ház és Könyvtár: Az intézmény szolgáltatásait leggyakrabban Bükkszentmárton, Mónosbél, Mikófalva, Szilvásvárad települések lakossága veszi igénybe. A Bélapátfalva és térsége települései közül nyolcnak ez a legnagyobb kulturális létesítménye. A települések többsége nem rendelk ezik művelődési házzal. Az épület azonban jelentős hiányosságokkal küszködik, felújítása indokolt. Kulturális és ismeretterjesztő programok szervezése, rendezése sorolható a legfontosabb feladatai közé. A nagyterem befogadóképessége: 300 fő ülő vendég. Könyvtár: A könyvtár állománya: 10.115 kötet. Az intézmény 2 főállású dolgozóval rendelkezik, a többi feladatot megbízásos jogviszony keretében látják el. Az intézmény 1958-óta működik, épülete azóta többször volt felújítva. Közoktatás: Óvoda: Bélapátfalvi Körzeti Óvoda: Az óvoda 1953-tól működik. Alaptevékenysége: az óvodai nevelés országos alapprogramja szerint elkészített helyi nevelési program teljesítése. 1992-óta differenciált nevelést biztosító etnikai program is bevezetésre került. 1990-től 6 csoportban történnek a foglalkozások, jelenleg 5-ben. − Óvónői létszám: 13 fő. 79
− Dajka létszám: 6 fő. − Foglalkoztató termek száma: 6 db − Hivatalos körzete: Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mónosbél. 12. táblázat Óvodás gyermekek számának alakulása Település Bélapátfalva
2005-2006. tanév 2007-2008. tanév (fő) (fő) 117 117
2009-2010. tanév (fő)
2008-2009. tanév fő) 111
109
A városban egyre több a logopédiai szolgáltatásra rászoruló gyerek, akiket az általános iskolákban dolgozó szakemberek minden tanév elején gondozásba vesznek. A foglalkozásokon való részvétel biztosítása a szülők feladata. Az óvodák pedagógusainak munkájában fontos szerepe van a GYIV feladatok maradéktalan ellátásának és az etnikai kisebbségre vonatkozó program teljesítésének. 13. táblázat Óvodai férőhelyek, csoportszobák, sajátos nevelési igényű gyermekek és az óvodapedagógusok száma a kistérségben(2008. évi adatok): Fő m unkaviszony keretében, Település FérőCsoportszobák Sajátos nevelési pedagógus helyek szám a igényű gyermekek m unkakörben szám a alkalmazottak szám a 125
Bélapátfalva
Csoportszoba: 5 Tornaszoba: 1
Össz: 1 Ebből lány: -
11
Az óvodai nevelés Bélapátfalván megoldott. Az óvoda vegyes csoportokkal működik. A körjegyzőség másik két településéről a bejárókat iskolabusz szállítja az óvodába és haza. A hátrányos helyzetű óvodás gyermekek aránya 33,33%. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 27,02%. 14. táblázat Óvodai csoportok gyermeklétszáma
Csoport Süni Maci Mókus
Teljes létszám 23 21 25
Normál létszám ebből bf-i
mb-i
egyéb
roma
18
bszmi 3
1
1
11
14 25
4 0
2 0
1 0
5 8 80
Őzike Nyuszi Összesen
21 21 111
15 18 90
1 1 9
5 1 9
0 1 3
8 8 40
Általános iskola: Bélapátfalvi Körzeti Általános Iskola (Petőfi Sándor Általános Iskola): Az iskolát 1848-ban az Egri Papnevelde alapította. 1969 óta lát el körzeti feladatokat. Az iskola természettudományi szaktantermekkel, tornateremmel és korszerű osztálytermekkel rendelkezik. Az iskolát többször bővítették, legutóbb 1999-ben, amikor új konyhát, és teljes homlokzati felújítást kapott. Hivatalos beiskolázási körzete: Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mónosbél, de igénybe veszik még Szilvásvárad és Balaton településekről is. 15 táblázat Iskolás gyermekek számának alakulása 2005-2006. 2007-2008. 2008-2009. 2009-2010. Település tanév (fő) tanév (fő) tanév (fő) tanév várható (fő) Bélapátfalva 324 298 282 272
16. táblázat Iskolai férőhelyek, osztálytermek, sajátos nevelési igényű gyermekek és a pedagógusok száma a kistérségben (2008. évi adatok): Fő munkaviszony keretében, FérőOsztálytermek Sajátos nevelé si pedagógus Település helyek szám a igényű gyermekek m unkakörben szám a alkalm azottak szám a Bélapátfalva 445 Osztálytermek: 16 Össz: 64 33 Szaktanter mek: 6 Ebből lány: 24 Tornaterem: 1 A többcélú társulás keretein belül a bejáró tanulók szállítása a bélapátfalv ai Körzeti Általános Iskola és Óvoda intézményébe már a 2004-2005-ös tanév során is iskolabusszal történt. 78 gyermek jutott így el a bélapátfalvai iskolába. A kistérségben dolgozó pedagógusok közül jelentős számban vannak azok, akik speciális képesítéssel rendelkeznek, a szakos ellátottság azonban továbbra sem biztosított minden intézményben. A tantárgyak nagy része alacsony óraszámú, érdemes lenne olyan program kidolgozásán gondolkodni, amely ezt a problémát költségtakarékosan oldja meg (pl: pedagógusok közös foglalkoztatása). A Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása pedagógiai szakszolgálati szakemberei úgynevezett „utazó szakemberek”, akik a kistérség valamennyi településén ellátják feladatukat, az logopédiai szolgáltatást. A szakemberek a Petőfi 81
Sándor Általános Iskola, Óvoda és Logopédiai Szakszolgálat – mint székhely – intézményében összegzik a munkájuk során felmerült tapasztalatokat, és dolgozzák ki szakmai tervüket a problémák minél hatékonyabb megoldására, ellátott feladatuk: logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. A bükkszentmártoni és mónosbéli gyermekek Bélapátfalván járnak iskolába. A bélapátfalvai székhelyintézményben a hátrányos helyzetű gyermekek aránya 42,5%, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeké 13,8%. Az SNI-s gyermekek oktatása integráltan történik.
Sport: A szabadidő eltöltésének lehetőségeit tekintve Bélapátfalva jó természeti adottságokkal rendelkezik. Az erdők, hegyek, különleges természeti képződmények, a bányászat nyomán kialakult extrém sportoknak is teret adó sziklafalak, sőt a Gyári-tó (Lak-völgyi tó) révén a víz közelsége kiváló feltételeket kínál a természethez kapcsolódó sport- és rekreációs turizmusnak. A település rendelkezik oly an sportlétesítménnyel, ahol a különböző sportpályák és edzőtermek biztosítják az aktív versenyzők edzési lehetőségei mellett a nagyobb közönség sportolási lehetőségét is. 2.5.2. Közműhálózatok Vízellátás, szennyvízkezelés: A település vezetékes vízellátása megoldott. A vízellátó rendszer üzemeltetője az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű Rt., melynek központja Kazincbarcikán, területi központja pedig Bélapátfalvi üzemegységként Bélapátfalván van. A térség települései összeköttetésben állnak a térségen áthaladó regionális távvezeték rendszerrel, amely a Lázbérci tározó vízművétől kiindulva Borsodnádasdig ill. Bükkszenterzsébetig mint végpontig szállítja a vizet. A rendszerbe csatlakozik Szilvásvárad, Bélapátfalva és Mónosbél karsztvizeinek fölöslege is (amit nem használnak fel). A helyben termelt karsztvíz minősége megfelel, egyedül Mónosbél vízkivételénél mutatkozik évek óta emelkedő nitrát tartalom. A − − − − − −
vízjogi engedélyben szereplő engedélyezett kapacitás adatok: Bélapátfalva Karszttáró: 745 m3/d Bélapátfalva Apátsági források: 300 m3/d Lázbérc felől vízátvétel: 3840 m3/d A vízhálózat hossza: 15,8 km 2002-ben (KSH) Bekapcsolt lakások: 784 lakás (KSH) Közkifolyók száma: 29 db (KSH)
82
− Vízfogyasztási adatok 96.000 m3/év 2000-ben (KSH) 80.000 m3/év 2002-ben (KSH) Egy lakosra jutó éves és napi vízfogyasztás: 28,1 m3/év 77 dm3/d. A lakosság víztakarékos, a kerti locsoláshoz, állatok itatásához, egyéb nem szociális felhasználáshoz saját meglévő talajvíz kútjaikat is használják. A város területén a csatornázás, szennyvíztisztítás megoldott. A térségben itt működik a legrégebbi szennyvíztisztító telep, melyet a közelmúltban újítottak fel. Az ÉRV üzemelteti. Az A/OX technológiával üzemelő (biológiai denitrifikáló és foszfor eltávolító) rendszer kapacitása: 1200 m3/d. A jelenlegi aktuális terhelés: 600-800 m3/d. A csatornarendszerre rákötött lakások aránya a teljes lakásállomány százalékában: 27%. Bekapcsolt lakások: 552 lakás (KSH). A csatornarendszerre rákötött lakások aránya a vezetékes vízzel ellátott lakások százalékában: 48%. A szennyvízcsatorna-hálózat hossza 13,9 km (KSH). A telepen havonta keletkező centrifugával víztelenített iszap mennyisége 4060m3/hó. A telep folyékony települési hulladékot is fogad, melynek leeresztő helye a telep előtt, körülkerítve található. A behordott folyékony hulladék mennyisége 80120 m3/hó. A rendszer tulajdonosa Bélapátfalva Önkormányzata, üzemeltetője az Észak-magyarországi Vízmű Rt. (Kazincbarcika) A településen a csapadékvíz elvezetés nyíltárkos, többnyire burkolatlan. Az árkok nem megfelelően karbantartottak. A meglévő árkok egy részét betemették. Hosszabb-rövidebb szakaszokon a nyílt árkokat zártszelv ényű csatornák kötik össze. A település több utcában a nyílt árkok szikkasztó árokként működnek. A domboldal felől övárok-rendszer nem épült ki. A csapadékvizek fő befogadója az Eger patakba folyó Recska patak. Gázellátás: Vezetékes földgázzal a település el van látva. A rendszer tulajdonosa és üzemeltetője a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (Hajdúszoboszló) Észak irányból Szilvásvárad felől érkezik a (8b) nagy-középnyomású vezetéken a település külterületén lévő fogadó-átadó állomásra a földgáz. A város minden utcájában kiépült elosztóvezetékek a teljes gázellátás lehetőségét biztosítják, hálózati, valamint órai csúcsigény szempontjából a község 83
jól ellátott, továbbfejlesztésre, újabb fogyasztók bekapcsolására lehetőség van. A lakosság jelentős része azonban részben az életszínvonalbeli adottságok miatt, részben az emelkedő gázártól való félelem miatt, megmaradt a térség valódi, újratermelődő energia hordozója, a fa melle tt. Vezetékes gázfogyasztó: 909 háztartás (KSH 2002). Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz: 1 352 000 m3. Elektromos energia ellátás: Elektromos árammal szinte kivétel nélkül ellátottak a lakások. A rendszer tulajdonosa és üzemeltetője, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. A települést észak irányból Szilvásvárad felől 20 kV-os hálózat látja el több TR-n keresztül. A közvilágítás megfelelő az elévült lámpatestek folyamatos cseréje megoldott. A szabadvezetékes hálózatot új telkeknél szigetelt vezeték illetve földkábeles bekötés váltja fel. Napenergia és más alternatív energia-hasznosításra nincs még említést érdemlő példa a községben. Az egyes fűtési, háztartási célra felhasznált egyéb energiafajtákra vonatkozóan részletes adatok nincsenek. Hatékonyságot javító intézkedések közül a közvilágítás korszerűsítését, energiatakarékos fűtési módok (termosztátos szabályzók) alkalm az az önkormányzat. Villamosenergiát fogyasztó háztartás: 1385 lakás (KSH 2002) Háztartások részére szolgáltatott villamosenergia: 3397 MWh (KSH 2002) Hírközlés, távközlés: A T-C om vonalain a telefonszolgáltatások mellet a FAX, ISDN szolgáltatás is biztosított, az utóbbi évek kapacitásnövelési következtében megnőtt az ellátások biztonsága, gyorsasága. Várhatóan további fejlesztésekkel a település új igényei is biztosíthatóak lesznek. A távközlési vezetékek saját T-Com tulajdonú oszlopon illetve 0,4 KV-os feszültségű erősáramú szabadvezeték oszlopsorán a szabadvezeték alatt lettek létesítve valamint védőcsőben elhelyezett gerinc földkábel köti össze a településeket. A községben elérhető mindhárom mobil szolgáltató (T-Mobile, Pannon, Vodafone) cég szolgáltatása. A mobiltelefon szolgáltatás igénybevétele a településen biztosított, mindegyik országos szolgáltató rendszerével lefedett a település területe. A település rendelkezik helyi kábeltévével. A CATV vezetékek bérelt T-Com tulajdonú oszlopon illetve ÉMÁSZ tulajdonú 0,4 KV-os feszültségű erősáramú szabadvezeték oszlopsorán a szabadvezeték alatt lettek létesítve
84
2.5.3. Környezetvédelem A település közigazgatási területének keleti és északi területeit érinti a Bükki Nemzeti Park (BNP) országos jelentőségű természetvédelmi terület. A fentieknek megfelelően a település közigazgatási határának keleti része és a várostól délre eső teljes erdős terület a BNP területének nyugati szegélyének része. A Nemzeti Park területén főként vegyes erdők találhatók, de az utóbbi évek eredményeként bezárt bányaterületek (Bélkő-bánya) is a BNP Igazgatóság kezelésébe kerültek. A nemzeti park rendeltetését a létesítéséről szóló 18/1976. OTVH határozat a következők szerint határozta meg: • Védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait és őrizze meg jelentős természeti értékeit: - a különböző sziklaalakzatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat; - a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket, jellegzetes és ritka erdő- és - állománytípusokat, természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat. Őrizze meg a táj kulturális értékeit. Biztosítsa a tudományos kutatásokhoz szükséges természeti feltételeket. A természetes környezet megőrzésével segítse elő a szabadidő kulturált felhasználását, a szabadban történő felüdülést és élményszerzést. Szolgálja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és idegenforgalmat. Környezetvédelmi mintaterületként szolgálja természeti környezetünk védelmét. A BNP és a város területén belül kijelölt fokozottan védett területek az alábbiak: − Kövek vonulata − Bélkő délnyugati orma. A BNP bővítésére szánt területek a természetvédelmi hatóság által kijelölésre kerültek, azonban a védetté nyilvánításuk még nem történt meg. A területi védelem hatályba lépése (jogszabályi kihirdetése) után ezeken a területeken is érvényesek lesznek a védett terüle tekre vonatkozó előírások. A nemzeti park természetvédelmi kezelési tervei alapján kell a továbbiakban is folytatni a területek fejlesztését, melyhez a helyi önkormányzatnak és a 85
gazdálkodóknak is alkalmazkodni kell. Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Levegőtisztaság: A környezeti levegő minősége szempontjából korábban meghatározó volt a Cementgyár és a mészmű által okozott emisszió, ezen belül is a porszennyezés, ami az üzemek működésével, a bányászati tevékenységgel és a szállítási folyamatokkal egyaránt együtt járt. Jelenleg jelentős ipari tevékenység nincs a településen, így a levegőterhelés is nagymértékben lecsökkent. A település vezetékes gázzal való ellátása óta a téli fűtési szezon csak kisebb mértékű szennyezést jelent annak ellenére, hogy továbbra is előfordul fatüzelőberendezés alkalmazása. A helyi – elsősorban mezőgazdasági – eredetű égetések, valamint egyes tevékenységek esetenként kismértékű bűzként jelentkező légszennyezéssel járhatnak. (pl. állattartás, berothadt szennyvízgyűjtők stb.) Közlekedési eredetű légszennyezés sem kritikus mértékű, de Bélapátfalva területén - korábban különösen a cementszállító járművek miatt - esetenként észlelhető mértékű volt. A levegő tisztaságának védelme a BNP területén és környezetében egyaránt nagyon fontos, egyrészt a táj- és természetvédelem szempontjából, másrészt a Mátra-Bükk üdülőkörzet részeként a hegység egyéb igen lényeges üdülési rekreációs értékének – a tiszta levegőnek megőrzése érdekében. Az ipari park területén jelentős légszennyezéssel járó üzem telepítése nem engedélyezhető. Vízminőség, folyékony hulladékok: A város területén a csatornázás és a szennyvíztisztítás megoldott. A térségben itt működik a legrégebbi szennyvíztisztító telep, melyet a közelmúltban újítottak fel. A telep foly ékony települési hulladékot is fogad. A rendszer tulajdonosa Bélapátfalva Önkormányzata, üzemeltetője az Észak-magyarországi Vízmű Rt. (Kazincbarcika) A Gyári tó vízminőségét veszélyezteti a tó mellett kialakult üdülőterület csatornázatlan nyaralói. A tóban jelenleg a fürdés tilos. A település teljes területén a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével, a rácsatlakozások 100%-ossá tételével az egyedi szennyvíztárolók, szikkasztók felszámolásával ki kell zárni a vízrendszer bakteriális szennyeződésének lehetőségét, a vizek nitrifikációját. Bélapátfalva közigazgatási területének egy része különösen érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek védelme érdekében kijelölt védőterületek (sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezete, hidrogeológiai védőterület) érintik a település külterületét, melyeken a megyei rendezési tervben meghatározott előírások betartása az irányadó. 86
Mivel a településen a kiemelten védendő, tápanyagokra érzékeny vizek nitrátés foszforterhelé sét csökkenteni kell, ezért igen kedvező, hogy a települési szennyvíztisztító üzem a harmadik fokozatú (nitrogén és foszfor eltávolító) szennyvíztisztításra alkalmas. Talajállapot, földvédelem: A térségben az erózió által veszélyeztetett terület jelentős, a kistérség teljes területének több mint a 60%-ra terjed ki. Ennek elsődleges oka a magas a lejtős területek aránya, melyeken a lemosódott talajvesztés jelentős. Ehhez járul hozzá a lejtős területeken (>15%-os lejtőn) folytatott szántóföldi művelés. Bélapátfalva külterületén jelenleg már igen kis területekre szorult vissza a domboldali szántóművelés, helyette főként a parlag és a gyepterületek túlsúlya figyelhető meg. A roncsolt területek közül tájesztétikai és földvédelmi, vízvédelmi szempontból a külszíni bányák, meddőhányók, tarvágások jelentenek problémát. Bélapátfalva területén a C ementgyár bányáinak – agyag, homok, mészkő – felhagyása a közelmúltban történt meg, ezért ezeken a természetes szukcesszió még csak kezdeti formában van jelen (kivéve a mészkőbánya „csupasz” felületein, ahol a növényzet megtelepedésének jelenleg reális alapja nincs, de a mészkő alapkőzet miatt itt az erózióval sem kell számolni). Zaj- és rezgésvédelem: A város területén a bányászati tevékenység és a cementgyár üzemelésének megszűnése óta a legjelentősebb zajszennyezést a közlekedés okozza. A település területén egyéb környezetvédelmi szempontok miatt is javasolt a belterületen keresztülhaladó 2506 sz. út nyomvonalvezetésének módosítása annak érdekében, hogy csökkenjen a településen áthaladó forgalom intenzitása. 2.5.4. Közigazgatás Bélapátfalva Önkormányzata évek óta tudatosan törekedett arra, hogy a történelmi távlatokra visszatekintő kistérségi együttműködési hagyományoknak megfeleljen. Heves megye területfejlesztésének középtávú stratégiai programja, amelyet a Megyei Területfejlesztési Tanács elfogadott, Bélapátfalvát körzetközponti szerepkörben erősítendő településként jelöli meg. A kistérségek megalapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII.18.) Kormányrendelet szerint 2004. január 1-től létrejött a Bélapátfalvi Statisztikai Kistérség 13 településsel Bélapátfalvi székhellyel. Tagjai: Balaton, Bátor, Bekölce, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Egerbocs, Egercsehi, Hevesaranyos, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvis-nyó, Szilvásvárad, Szúcs. A feladatellátás kötelező szelete (államigazgatási funkció) komoly és növekvő feladatot ró az Bélapátfalvi Polgármesteri Hivatal dolgozóira. A személyi és tárgyi 87
igény növekményének kompenzálására az esetleges vonatkozó pályázati lehetőségeket kell megragadni, hisz a központilag biztosított normatíva csak részben támogatja a működés kiadásait, fejlesztésre elégtelen. Fontos probléma az is, hogy a közigazgatás jelenleg szétapózódott a városon belül. Ezért megoldást kell találni egy városközponti szolgáltatóházra, mely összefogja a közszféra egyes funkcióit. A településen működik okmányiroda, mely az alábbi településekre látja el feladatait: Bélapátfalva, Balaton, Bátor, Bekölce, Bükkszentmárton, Egerbocs, Egercsehi, Hevesaranyos, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szilvásvárad, Szúcs. Szintén működik gyámhivatal is. A fejlett - EU-konform - polgári társadalom egyik feltétele a tágabb értelemben vett szolgáltató állam kialakítása az információs társadalom kialakulásával párhuzamosan. A szolgáltató állam voltaképpen egy alapvetően elektronikus kapcsolatokra épülő információs rendszer, amelyben az igény az, hogy a társadalom (civilek, gazdálkodók, intézmények) információs kapcsolatait, az ügyintézést ne csak a közigazgatással, hanem a közszolgáltatásokkal és a további információforrásokkal digitalizált formában is végezhesse. Ezért a város is törekszik az online ügyintézés elterjesztésére. 2.5.5. Közbiztonság A rendőrségi munkát egy fő körzeti megbízott látja el. A bűncselekmények száma a kistérségben nem haladja meg a megyei átlagot. A körzeti megbízott munkáját a Bélapátfalvi Önvédelmi Csoport is segíti, amely 1991-ben alakult bűnmegelőzés és bűnüldözési céllal. Létszáma 35 fő. A település tervei között szerepel, hogy bélapátfalvi központtal rendőrőrsöt hozzanak létre. Ez az őrs fogja ellátni az egész kistérségben a rendőri feladatokat. 17. táblázat Bűncselekmények a Bélapátfalvai kistérségben (2005)
88
A hivatásos tűzoltóság munkáját a Bélapátfalvi Önkéntes Tűzoltó Egyesület segíti, amely 1880- ban alakult és jelenleg 25 tagja van. Az egység szükség esetén gyors segítséget tud nyújtani a kistérségben, a tűzeset súlyosságától függően bevonva a magasabb szintű egységeket. 2003-ban közterületi önkéntes Tűzoltóság alakult, működési területe: Bélapátfalva, Balaton, Bekölce, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szilvásvárad.
89
2.6. Korábbi időszak fejlesztései A város a korábbi időszak fejlesztéseivel arra törekedett, hogy a városi jellegét fenntartsa, e mellet a város lakosságának szükségleteit, igényeit szem előtt tartva azokat a lehetőségekhez mérten kielégítése. Fontos feladat még a kistérségi központ jellegének fenntartása, továbbfejlesztése, a kistérség lakosságának igényeit is figyelembe véve. A szolgáltatások bővítésével, funkciók városba való telepítésével nő a település központi jellege, vonzereje. Az elmúlt 10 év fejlesztéseinek jelentős része a közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítását érintették, ezen kívül a humán szolgáltatások (oktatás, egészségügyi ellátás) minőségének javítását szolgáló fejlesztések voltak még jelentősek. Kizárólag saját erőre támaszkodva valósítottak meg 6 beruházást, héthez igényelt és kapott a város valamilyen támogatást. 18 táblázat: Az elmúlt 10 év fejlesztései az akcióterületen: Év
Beavatkozás célja
Beavatkoz ás rövid tartalma út- Szilárd járdaburkola t építése
1998
IV. Béla járdaépítés
1999
Max Károly u, Rózsa F.u, Szabadság u. járdaépítés, csapadékvíz elvezetése Általános Iskola felújítás
Belterüle ti infrastruktur ális hálózatok felújítása, fejlesztése nyílászárók cseréje
Teljes költségvet és 11 500 000
35 000 000
10 988 000
Napközi otthon A konyha 28 966 000 konyha felújítás Max. adagszámán ak 400-ra történő bővítéséhez szükséges
Fejlesztés hatásai
Forrás
A településkép javítása, jelentős gyalogos forgalom megkönnyítése jobb közlekedési feltételek megteremtése, közlekedésbizto nság javítása Az oktatás színvonalának javítása, mely által a kapacitáskihasználtság javulna A konyhai étkezést igénybevevők létszámának emelkedése
saját erő
saját erő
saját erő
C ÉDE+saj áterő
90
2000
2001
2005
munkálatok elvégzése Rózsa F. u., Marx Belterüle ten K. u. felújítása, meglévő termelő infrastruktur ális hálózatok felújítása, fejlesztése Szabadság út belterületen felújítása meglévő termelő infrastruktur ális hálózatok felújítása, fejlesztése közvilágítás A korszerűsítése közvilágítás korszerűsíté se
Rákóczi, Damjanich, Liszt F., Bocskai útépítés
belterületen meglévő termelő infrastruktur ális hálózatok felújítása, fejlesztése Körzeti általános tetőtér iskola bővítése beépítése termekkel, aula kialakítása, tornaterem tető felújítása
Egészségügyi Központ kialakítása
36 839 000
Jobb közlekedési feltételek megteremtése, közlekedésbizto nság javulása
saját erő
5 000 000
jobb közlekedési feltételek megteremtése, közlekedésbizto nság javulása
C ÉDE+saj át erő
7 718 000
a korszerűbb saját erő világítás megvalósulása során a közlekedés biztonságosabb á tétele jobb C ÉDE+ közlekedési saját erő feltételek megteremtése, közlekedésbizto nság javulása
11 207 000
287 676 000 Az általános iskola épületének minőségi javulásával a kapacitáskihasználtság növekedése, az oktatás színvonalának javítása a volt üzemi 185 183 000 A város fürdőépület egészségügyi átalakítása szolgáltatásaina Egészségüg k (alap-és
C ímzett támogatás +saját erő
TRFC +sajá t erő
91
yi Központtá
Művelődési felújítása
Sétatér kialakítása
Ház az 30 575 000 épületben a vizes blokkok és a tető felújítása
tervezés, térkövezés, kandelábere k kiépítése
5 853 000
Gesztenyés teljes épület 14 424 000 Közösségi és felújítása, Szolgáltatóház majd újra felújítása használa tba vétele
szakszolgáltatá sok) egy, megfelelő színvonalú épületben történő elhelyezése az emberek szórakozásához , kulturális tevékenységük végzéséhez megfelelő szintű színhely biztosítása a városkép javítása, az emberek komfort érzetének növelése. minden korosztály számára kikapcsolódásh oz, pihenéshez vagy alkotó tevékenységhe z helyszínt biztosító centrum létrejötte
Közkincs program 2005
saját erő
LEKI+saját erő
2.7. Összegzés, SWOT-analízis, Mivel Bélapátfalva jelenleg még nem igazán tudja betölteni kistérségi vezető települési funkcióját, ezért kistérségére még kevésbé van kihatással, mint az elvárható és ideális lenne. Leginkább ezt a megállapítást lehet leszűrni az elvégzett helyzetelemzésből. A város ugyan lehetőségeihez képest az elmúlt években próbált vezető településsé válni a térségben, de ezt jelenle g még csak igen szerény mértékben tudta elérni. Főként az ipari park által munkahelyeket biztosít, noha a városban és a kistérségben is nőtt a munkanélküliség. A funkcióhiány elvándorlást is eredményezett a fiatalok körében, mindezt pedig a városban tapasztalható jelentős természetes fogyás még fokozza is. A cementgyár megszűnése és az ebből
92
fakadó munkanélküliség tehát Bélapátfalva és a környező települések lakosságszámának csökkenését eredményezte. A terület végzettségi adatait az országos értékekkel összehasonlítva látható, hogy a magasabb végzettséggel (érettségivel és diplomával) rendelkezők aránya elmarad az országos átlagtól. Ez nagyrészt abból adódik, hogy a korábbi legjelentősebb munkaadó, a már említett cementgyár, elsősorban betanított munkásokat fogla lkoztatott. Az ipari park jellegének meghatározásakor ennek megfelelően olyan iparágak részesültek előnyben, melyek az idegenforgalom fejlesztésének nem szabnak gátat, sőt akár háttériparként szolgálhatják annak működését. Azonban a terület fejlesztése a jövőben fel kell, hogy gyorsuljon az esetleges vetélytársak megjelenése miatt. Az ezer állandó lakosra jutó működő vállalkozások száma elmarad az országos, illetve a regionális átlagtól, bár azok számának növekedési üteme meghaladja a viszonyítási alapként szolgáló értékeket. Összességében a város gazdasági helyzete inkább stabil, elsősorban két tényező miatt. Egyrészt az Apátságban, mint a település legjelentősebb nevezetességében viszonylag jelentős turisztikai potenciál rejlik és már most sok látogatót vonz. Másrészt a volt cementgyár terüle tén kialakított ipari parkba már 21 vállalkozás települt be és több mint 300 embernek adnak munkát. Mindezeknek köszönhetően sem nevezhető a terület gazdasági helyzete virágzónak, ami döntően azzal magyarázható, hogy a lakosság képzettsége és munkaerő-piaci aktivitása elmarad a kívánatos mértéktől. A városban a munkanélküliségi mutatók az évtized elején még kedvező képet mutattak, azonban mára ez a trend megfordult, bár a munkanélküliségi ráta a régiós értéknél még mindig kedvezőbb. A város épített és természeti környezete jónak mondható. a korábbi kőbányászat ugyan jelentős tájképi sebet ejtett a Bél-kő oldalában, azonban a képződmény látványos volta miatt ezt is az ébredő helyi idegenfogalom szolgálatába állította a település. A turizmust jól szolgálja a két műemlék és az egy műemléki környezet, tovább a Bükki Nemzeti Park, melynek gyakorlatilag nyugati kapuja a város. A zaj és porszennyezés a cementgyár megszűnése után jelentősen megváltozott pozitív irányban. Az épített környezet terén a legnagyobb hiányosságok a túlzottan falusias lakókörnyezetben találhatók, vagyis a város döntő hányada nem mutat városiasodott képet. A lakásállományban az évtized elején még csökkenés volt megfigyelhető, de ez az elmúlt években már emelkedett. A közszolgáltatások terén a településnek jelentősebb problémája nincsen, noha egyértelmű hiányosságok megállapíthatók. Fontos lenne egy gazdaságszervezéssel foglalk ozó szervezet felállítása, ez azonban jelenleg infrastrukturális okok miatt nem lehetséges. A városközpont megerősítése is fontos
93
feladat, mivel jelenleg a település területén szétaprózódva vannak jelen a közszolgáltatások, és emiatt sem igazán nyújt városszerű képet Bélapátfalva. A közterületek fejlesztésére tervek ugyan születtek, de ezeket forrás hiányában még nem sikerült megvalósítani. Fontos tehát a város köztereinek és zöldtereinek rendezése. A vonalas infrastruktúra terüle tén jelentős hiányosságok nem mutathatók ki, noha akad pár utca, ahol akadnak még orvosolni való problémák. Például törekedni kell, hogy a lakások minél nagyobb arányban csatlakozzanak rá a szennyvízhálózatra. A város közlekedése a területi elhelyezkedését figyelembe véve jónak nevezhető, hiszen elérhető közelségben található a megyeszékhely, ráadásul jó minőségű országos közutakon. A város jelenleg még rendelkezik vasúti összeköttetéssel is, azonban az országot érintő szárnyvonalbezárások érinthetik Bélapátfalva vasútközlekedését is. A település a közoktatás, a művelődés és a szociális ellátások terén viszonylag kedvező adottságokkal rendelkezik. Fontos azonban, hogy az ezek fejlesztését célzó beadott pályázatok pozitív elbírálásban részesüljenek. Jelentős probléma a jelentős számú embert, illetve több települést ellátó művelődési központ felújítása is, hiszen főleg a fiatalok körében ennek a népességmegtartó ereje (jó szakmai munka mellett) igen jelentős lehet. A város jövője azon múlik, hogy - olyan külső- és belső kapcsolatrendszert kell kiépíteni és megerősíteni, amely a város adottságait vonzóvá teszi a gazdasági élet, az idelátogató turisták és a városban letelepedni szándékozók körében, - a meglévő adottságokat megőrizni, fejleszteni, hozzá kell igazítani a XXI. század gyorsan változó igényeihez, - partnerségi kapcsolattal meg kell teremteni az anyagi alapjait és szemléletbeli feltételeit a helyi kezdeményezések támogatásának; - hosszú távon megőrzi-e az önkormányzat feladatai és intézményei működő- és fejlődőképességét, szembesülve azzal a ténnyel, hogy a minőség fenntartása jelentős anyagi áldozatokat kíván. A jelenlegi negatív tendenciák megállítása és visszafordítása érdekében a város számára a helyi versenyképes gazdaság megteremtése a legfontosabb hosszú távú stratégiai célkitűzés. Ennek elérése érdekében mind infrastrukturális mind „soft” beruházásokat kell az elkövetkezendő 7-8 évben végrehajtani. Annak ellenére, hogy a város jó turisztikai alapokkal rendelkezik, a különféle turisztikai csomagok nem kerültek kidolgozásra. A város fejlődéséhez és ismertté tételéhez szükséges város image és város marketing sem került még kidolgozásra.
94
Bélapátfalva SWOT-analízise: Erősségek -
Jó megköze líthe tőség Fe jlődő, dinamikus terüle t Közútfejlesztések az elmúlt években Műemléképületek je lenlé te Kulturális közpo nti jelleg T ra dicioná lis ipa ri te rüle t Viszonylago san jó isme rtsé gge l re ndelke ző ipari pa rk Nincs jelentős kö rnyeze tszennyezé s A csendes vidéki é le felté te lei ado ttak Ke vés szegreátum Pozitív vándo rlási muta tók Jele ntős kite rjedésű, o rszágo s je lentőségű természetvéde lmi te rületek Rek reáció ra alka lmas te rüle tek na gy száma és viszonylag jó m inősé ge Közszolgá lta tások megsze rveze ttek Víz, gá t, szennyvíz, á ram, tele fon, kábe ltévé e lé rése biztosíto tt
Lehetőségek -
-
-
-
-
-
-
-
Gyengeségek -
-
A jó l képze tt, fia ta lok e lvándorlása A kö zösségi intézmények e lha nyago ltak , funk ció juka t nem tudják megfe lelő módon be tö lteni A gazdasági szek to r számá ra nincs egy központi sze rvező intézmény Bizonyos terüle tek e lha nyago ltak , re ndezetlenek Vá lla lkozá sok és munkahe lyek hiá nya Nem megfe lelő a turisztika i kíná la t kihaszná ltsága
Válla lkozási kedv nö vekszik Az elmúlt é vekben jelentős fe jlődés, mely jó ala p a jö vőbeni pozitív irányú változásokra Növek vő be fektetési é rdek lődés A he lyi lakosság körében nagy a z akció te rüle tek fe jlesztésé nek támoga tottsága A rehabilitá cióval bő vülnek a funk ciók , melyek to vábbi fe jlesztéseke t e redménye zhe tnek A rendeze tt, tiszta vá rosközpo nt a környező te lepülé srészek re is pozitív hatással lehe t A rendeze tt vá rosközpont új válla lkozások és munkahe lyek megje lenésé re is pozitív ha tá ssa l lehe t Iparte rület fe jlesztése, minőségi ipa ri te rme lés felté te leinek megte remtése Jól hasznosítha tó szabad te rüle tek a z ipari pa rkban Kertvá ro si lakókörnyezet iránti nö vekvő igény az orszá gban Lakó te rületek fejlesztése, közte rek é s rekreá ció s te rek k ia lakítá sa to vábbi lakosoka t vo nzhat a te lepülésre A k isté rség idegenfo rga lmi vo nze reje k iha tássa l lehe t a Béla pátfa lvi Ipa ri Park vonze re jére Az önkormányza t jó pa rtnersége a gazdasági szek torra l A je lentős te rmé sze tvéde lmi te rüle tek komo ly idege nfo rga lomi be ruházá sok k ialak ítását teszik lehe tővé
Veszélyek - Ipa ri fe jlesztések ha tására nö vekedhet a kö rnyeze ti te rhe lés - Régóta esedékes be ruházások egyszerre je lentkeznek - Munkahe lyek megszűné se miatt to vább csökke n a fogla lkozta to ttság - Közlekedési problémák fe lerősödése, vasúti közlekedés megszűné se - Ma gántőke ko rlátozo tt re nde lkezésre á llása - Esé lyegye nlő ség romlása á lta lánossá gban
95
-
-
Minőségi ke reskede lmi és vendé glá tóe gységek hiá nya Az ipari te rüle teken a je lentősebb be ruházá sok e lma radása A szociá lisan hátrányo s he lyze tű lakosság a rá nya k issé magas A közszo lgá lta tások több te lephe lyen működnek, nincs olya n épüle t, ahol ezeke t kö zösen lehe tne működte tni Nem megoldo tt a bö lcsőde i ellá tás Csökkenő gyermeklétszám az okta tási intézményekben Kisté rségi sze repkö r még gyenge Inte rnet hozzáfé rés elma rad a kívána tostó l Ke vés a pa rko lóhely a vá rosban Le romlott á lla gú utak, já rdák jele nléte Ko rá bban je lentő s kö rnyeze ti te rhe lés (po r- és za jszennyezés) Összemosódás az ipa ri te rülette l Lakó és ipari terüle t vá ltakozása , védősá vok szeré ny jele nlé te Kiépített rek reáció s helyek száma kevés Vá rosma rke ting hiánya
és különösen a fogla lkoztatásban - Kistérségi sze re pkör to vá bbi gyengülése - Képze tlen munkae rő növekedése, emelkedő szo ciális jutta tások - A pá lyáza tokho z szükséges ö ne rő nem megfe le lő felhaszná lása , va gy esetleg nem is á ll rende lkezésre - Régóta esedékes be ruházások egyszerre je lentkeznek - Nem épülnek meg a fo rga lom csökke ntő, fo rgalom e lte re lő be ruhá zások - Sikertele n pá lyázatok mia tt a pá lyázási kedv alá bbhagy - Ipa rte rüle tek fe jlesztése ne gatív ha tássa l lehet a vá rosrész lakóö ve zeté re - Ipa rfe jle sztés e lő re nem lá tha tó ne gatív kö vetkezménye i a Be lvá rosi vá rosrészre - A gazdasági vé rkeringésbe beka pcso lódó főutak tó l való tá volság - To vábbi szegregá tumok megje lenése - A turizmust é rintő beruházások e lmaradnak - Szo lgá lta tóegységek fe jlesztésének e lmaradása m ia tt to vább növeke dhe t az e lvándo rlás és a gye rmek vá llalá si kedv
96
3. Városrészek elemzése A városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálatát célszerű alkalmazni, igyekezve olyan homogénnek mondható városrészeket körülírni, melyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. A városrészek lehatárolásánál és végleges számuk kialakításánál fontos szerepe lenne a történetileg kialakult és rögzült településrészek határvonalainak is, valamint a városhoz tartozó hétvégi házas, üdülő övezetnek. (Utóbbiak ugyanakkor esetünkben külterületi besorolásuk miatt nem kerültek figyelembevételre, továbbá ezek érdemben nem is sorolhatók a várostesthez.) Mindezek szem előtt tartásával elmondható, hogy Bélapátfalva szerkezete és területnagysága nem teszi lehetővé a valódi jól elkülöníthető városrészi lehatárolást. Bár a település az utóbbi években egyre inkább városi jelleget mutat, funkciói terén mindenképpen, azonban ennek ellenére sem lehet a hazai viszonylatban, még a kisvárosnak nevezett településszintre besorolható városok többségéhez sem mérni. Ennek oka főleg a kertvárosias jellegében keresendő, ami azt is eredményezi, hogy a település igazából nagyon homogén képet mutat. Tehát emiatt nem bontható fel a város olyan jól körülhatárolható egységekre, mint más heterogén szerkezetű városok esetében. Ráadásul a település szerkezet sem teszi lehetővé, hogy ezeket az azonos funkciójú területeket egymástól való távolság, vagy valamilyen természetes elv álasztó vonal (patak) miatt elhatároljuk egymástól. Így Bélapátfalván csak mesterséges városrészek lennének lehatárolhatók, amik semmiben sem különböznének egymástól. Az is elmondható, hogy más városokkal ellentétben a helyi városlakók tudatában sem úgy él a település, mint, ami több részből állna, nincsenek történelmi városrészek, nincsen valódi központ, nincsenek a településmagtól távol eső részek, nincsen tisztán lakóterület sem. A városban városrész-lehatárolásra csak egy módon nyílt lehetőség, ez alapján két nagyjából jól elkülöníthető városrész határolható le. A várost ugyanis két részre osztja az Eger-Putnok vasútvonal. A vasúttól északra eső területek főként ipari területek, némi lakóövezettel, míg a vasútvonaltól délre található a belváros, illetve nagyobb arányban lakóövezet. Ennél tagoltabb módon a várost felosztani nem lehet. Ugyanakkor hangsúlyozzuk ez a lehatárolás sem különít el a klasszikus értelemben vett városrészeket, inkább csak egy mesterséges elválasztó vonal (vasút) miatt van lehetőség az efféle elkülönítésre. Az így kialakított városrészeket azután a szakpolitikai területek szerinti összehasonlító elemzésnek vetettük alá. A városrészekre vonatkozó adatok és információk egymással, illetve a város egészének adataival való összevetése lehetőséget nyújtott a városról, a város egészére vonatkozó helyzetértékelés alapján kialakult kép árnyalására, illetve a város egésze és a városrészek együttes 97
komplex helyzetképének kialakítására. Annak érdekében, hogy az egyes városrészek leglényegesebb tulajdonságai városrészenként egyértelműen kitűnjenek, az elemzés eredményét egy városrészenkénti SWOT-elemzésben foglaltuk össze. A lehatárolás információs hátterét a KSH és az önkormányzat adatszolgáltatásai adták. A városrészi helyzetelemzéshez a kézikönyv útmutatásainak megfelelően a KSH 2001-es népszámlálási adatai adnak alapot, ennél frissebb városrész szintű kimutatások nem állnak rendelkezésre. Ennek következtében a városi és városrészi adatok közvetlenül nem összevethetőek, ugyanis a város egészére vonatkozó megállapítások – a mai állapot leírása – a hozzáférhető legfrissebb statisztikák alapján készült. A városrészek elnevezése a területi elhelyezkedésükről és legjellemzőbb funkciójuk, településben betöltött szerepük alapján lett meghatározva: A Déli Városrész – Belvárost esetében a „belváros” szó a városi funkciók, a szolgáltatások központosulása miatt került a városrész nevébe. Az Északi Városrész – Iparterületek nevébe pedig a korábbi cementgyár helyén feléledő, Bélapátfalvai Ipari Park miatt került az iparterületek elnevezés. A két városrész funkcióellátottságát az alábbi módon lehet jellemezni: Városrész/Funkció
Déli városrész Belváros
- Északi városrész Iparterületek
-
Lakó Városközponti Gazdasági Kereskedelmi Turisztikai, rekreációs Városi-közterületi Közösségi Közszféra Kistérségi Humánszolgáltatás Közlekedési Jelmagyarázat: Vá ros szempo ntjábó l kieme lt jelentőségű funk ció Domináns funk ció Kiegészítő je lle gű funk ció
98
Bélapátfalva városrészei
99
3.1. Déli városrész - Városközpont A városrész lehatárolását az teszi lehetővé, hogy egyrészt itt összpontosul a város szolgáltató funkcióinak a legnagyobb aránya, másrészt pedig a vasút, mint mesterséges válaszvonal leválasztja az északi területektől, melyek döntően ipari jellegükről ismertek. Bár szerkezetileg nem tarozik egyik városrészhez sem, de jelentősége miatt mégis szerepeltetni szükséges az Apátság és Gyári-tó területét, erre pedig ennél a városrésznél volt lehetőség. A legszélesebb dombháton létesült a kisvárosi településközpontot idéző főtér, amely a középkor óta megőrizte szerkezetét. A település vásárhelye a mai Vörösmarty u. – Bocskai u. térségében helyezkedett el. A település jelenle gi központja is itt, ill. a főutca mentén helyezkedik el. A településrész szerkezete, megjelenése kisvárosi jellegű. Megőrizte főterének fontosabb építészeti emlékeit, és megfelelő módon fogadta a fejlődéssel együtt járó új létesítményeket. A városrész egy fontos tengely mentén alakult ki, ez az Egerből Bekölce irányába tartó 25.sz. főútból, Szarvaskő után lecsatlakozó 2506. sz. országos közút (a településen belül IV. Béla út). További meghatározó közlekedési vonal még a 25304. sz országos közút (a településen belül Május 1. út). Ezen két országos közút kereszteződése értelmezhető tulajdonképpen a város központjának. A városrész jelle mző szerkezeti eleme az észak-déli tengelyt alkotó IV. Béla utca, amely a város főutcája. Az Egerből Szilvásváradra tartó átmenő forgalom is az úton halad át. Ez a településrész belső magjában található a városközpont, ahol a legjelentősebb funkciók összpontosulnak. A város arculatát is ezek a funkciók határozták meg a múltban, és a jelenben is. Ezek közé a funkciók közé tartozik leginkább a lakófunkció, de emellett megtalálhatók még olyan funkciók is, mint a kultúra, a kereskedelem, a különböző közszolgáltatások (pl.: pénzügyi szolgáltatások), közlekedési funkciók, oktatás, valamint egészségügy, illetve egyházi épületek is találhatók a városrészben. A városrészt szolgáló úthálózatot különböző szélességű, változatos vonalvezetésű és forgalmi terhelésű utcák alkotják, szinte mindegyikük portalanított, szilárd burkolatú. A IV. Béla út mentén jelentősebb kiterjedésű, a történelmi főteret is magába foglaló, foltokban fásított, többnyire parkolónak használt önkormányzati terület található. A park sem arculatát, sem használhatóságát tekintve nem felel meg a városi közparkkal, illetve főtérrel szemben támasztott követelményeknek A parkolók száma az igényeknek csak töredékét elégíti ki, összesen 2db parkoló található itt 15-20 parkolóhellyel. A meglevő üdülőterületek a településtől keletre, a Gyári-tó környezetében helyezkednek el. A Gyári tavat övező üdülőterüle ten mintegy 50 épületet használnak elsősorban üdülési célokra – de már a lakóépületként használt házak is 100
megjelentek -, közöttük több külföldi tulajdonban van. A terület szilárd burkolatú úton megközelíthető, villamos energia ellátással, ivóvízellátással rendelkezik, szennyvízkezelése részben megoldott. Ez a terület kiinduló bázisa lehet a vadászattól kezdve a túrázáson át a hegyi kerékpározásig több, a természethez kapcsolódó sportágnak. Az új üdülőterületek kialakítására nagy igény mutatkozik. Az újabb üdülőterületeket a meglevőkhöz kapcsolódva, a településtestet keletről lezárva kerülnek majd kialakításra. A városrész tehát vegyes funkciójú. A közösségi, közigazgatási funkció ugyanúgy megtalálható, mint a humán és a szociális feladatok ellátása, illetve a városi funkciók. Fő funkciók: • Közösségi: Művelődési központ, könyvtár, kiállítótér • Gazdasági: Kereskedelmi, vendéglátóhelyek, pénzintézet • Lakóépületek • Közigazgatási: Önkormányzati, kistérségi önkormányzati feladatok • Városi: Autóbusz megálló, temető • Humán: Általános iskola, szociális intézmény, óvoda, épülő egészségház • Kulturális: Templom, egyházi épület, kiállítótér A település központjában a beépítés intenzitásának növelésével kisvárosias lakóterület alakítandó ki, mivel jelenleg a város központja döntően falusias jellegű. Főként egyszintes épületek találhatók itt, a városrész központjában, a valódi belvárosban is alig található kétszintes épület, tehát még a településen átvezető országos közút (mely mentén a városközpont szerveződött) környezetében is főleg családi házas beépítés található. A városrész, és ezáltal a teljes város egyik fő problémája a falusias jelleg, melynek fokozatos mérséklése szükséges. A település intézményei közül legtöbb a IV. Béla út mellett helyezkedik el. A várossá válással járó intézményi bővítések, ill. új intézmények létrehozása az új város fontos feladatai közé tartozik. Ezek helyének kijelölése a meglevő, történeti központban. ill. kiterjesztésében (a IV. Béla út Marx K. u. és Apátság u. közötti szakasza) és a délnyugati lakóterületi bővítéshez kapcsolódóan a IV. Béla utca déli szakaszán történik majd. A település többi lakóterületi részén a kertvárosias ill. a falusias terület felhasználás fenntartása indokolt a meglévő beépítési formák fenntartásával. Az újonnan beépülő részek kertvárosias vagy csoportházas, az új beépítésű területeken falusias terület felhasználással valósulhatnak meg. Ez azért fontos, mert a település egyik vonzereje is abban rejlik, hogy csendes kertvárosias jellegű lakókörnyezetet biztosít az itt élőknek. Ennek megtartása pedig rendkívül fontos. Ezért városi funkciók megerősítését elősegítő fejlesztések a jövőben is döntően csak a jelenlegi városközpont kezdeményben várhatók. Ez alól az olyan fejlesztések, mint az 101
útfelújítások vagy közterület felújítások természetesen kiesnek, hiszen ezek a teljes településen fontosak. Sajnos a település központi területén nagyobb összefüggő közpark kialakítására nincs lehetőség. Kisebb közkertek, illetve közterületi (lakóterületi) zöldfelületek kiala kítására, rendezésére nyílik csupán esély. A városrészen a legfontosabb feladat a település új szerepköréhez igazodó településközpont létrehozása, az ehhez szükséges terület, épületállomány biztosítása, felújítása. A városközpontba koncentrálódik a város kiskereskedelme, 28 kereskedelmi üzlet és 7 vendéglátóegység található itt. Ezek kisebb vállalkozásokat, vendéglá tó egységeket, szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat jelentenek. Ilyenek: tűzép telep, cukrászda, autószerelő-autóalkatrész, autóbontó, újságos, gyógyszertár, élelmiszerüzletek, bank, virág-ajándéküzlet, ruházati boltok, zöldséges, fodrászat, kozmetika, teherfuvarozás, italbolt, kávézó, papír-írószer, pizzéria, édességbolt. Ugyanakkor elmondható, hogy a kiskereskedelem terén komoly fejlődést kell még indukálnia a városnak, hiszen színvonalban és választékot tekintve, még a Bélapátfalvához hasonló településkehez viszonyítva is jelentős a lemaradás. A város és kistérség lakosságát kiszolgáló kiskereskedelmi és vendéglátó egységek többsége a IV. Béla út mentén helyezkedik el. Az önkormányzat adócsoportjának nyilvántartásából származó, 2007. évi bevallások adatai szerint a város 183 vállalkozásának több mint a harmada működik a városrészben, 43%-uk a kereskedelem, 40%-uk a szolgáltatás területén folytatja tevékenységét, pénzügyi közvetítést 1 vállalkozás végez. A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás közül 1 működik itt. A város lakosságának 77,8%-a, azaz 2697 fő él ebben a városrészben. Ami jól mutatja, hogy a város túlnyomórészt ezt a városrészt jelenti. Az állandó népességszám ebben a városrészben a 2001-es népszámlálás adatai alapján 2765 fő volt. Az utóbbi évek lakosságszám csökkenésének köszönhetően valószínűsíthetően ezen városrész lakosainak száma is, hasonlóképpen a város egészéhez csökkenő. A városrészben a fiatalabb korosztály nagyobb arányban van jelen, mint a város egészében, ahol ez az érték 16,2%. Az időskorú lakosság aránya is kevesebb ebben a városrészben (20%), mint a város egészében (22,5%).
102
39. ábra A Déli városrész – Belváros korstruktúráj a, 2001
(%)
A város lakosságához viszonyítva a városrész képzettsége némileg kedvezőbb a város egészétől. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya kismértékben magasabb ebben a városrészben (5,8%), mint a város egészében (5,5%). Bélapátfalván a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40,9%, a Déli városrészben pedig ennél valamivel alacsonyabb 36,3%. Összességében megállapítható tehát, hogy a központi városrész lakossága magasabb képzettségi mutatókkal rendelkezik . Ebben a városrészben is, mint ahogy az egész város vonatkozásában magas a mutatók értéke, viszont a másik városrészhez viszonyítva alacsonyabb. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a Déli városrészben 49,4%, míg a város egészében 53,3%. A városrészben a már említett kiskereskedelmi egységeken, kisvállalkozásokon kívül egyéb szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, intézmények is üzemelnek. Munkalehetőséget főként a közszférában foglalkoztatottak, a vállalkozók, szolgáltató szektorban dolgozók, közmunkaprogramban résztvevők találnak. Mindezen lehetőségek viszont nem elégítik ki a város lakosságának munkaigényét. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 47%, ami a városban mérhető értékhez (43%) közeli. A város egészét érintő hátrányos helyzetnek köszönhetően a Déli városrészben is jellemző a lakosság életszínvonalának hanyatlása, a lakosság folyamatos elöregedése, az ezzel járó szociális problémák felmerülése. A szenvedélybetegségek, mentális jellegű problémák szintén jelen vannak a városrész lakóinak körében. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya ebben a 103
városrészben csak minimálisan tér a városi átlagtól. Mindössze négy százalékkal van kevesebb ilyen háztartás a városrészben, mint a városban.
tized
A folyamatos elszegényedés itt is megfigyelhető. A fiatalok közül sokan elvándorolnak a munkalehetőségek hiánya, és megélhetés problé mája miatt. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a város szintjén igen magas (ennek okait az Északi városrész – Iparterületek bemutatásánál kifejtjük). A Déli városrész – Belvárost tekintve azonban azt látjuk, hogy ennek a mutatónak a város szintjén megjelenő kiugróan rossz értéke (30,6%), városrészi szinten már nem olyan magas 25%. A városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma 17,7%, ami némileg alacsonyabb a városban tapasztalható értéknél (16,1%). A városrész lakásállománya 944 db, ami a város egészének 84,2%-a. A városrész viszonylag sűrű utcahálózattal rendelkezik, melyek változatos méretű lakó és intézményterületeket vesznek körül. A lakóingatlanokat többségében egyedi kistelkes oldalhatáron álló földszintes beépítés jellemzi. A családias beépítés mellett itt található a város többszintes házakból álló lakótelepe is. Mivel a panel épületek nincsenek utólagos szigeteléssel ellátva, jelenleg nem felelnek meg a modern energiahatékonysági elvárásoknak. A városközpontban a lakások túlnyomórészt magántulajdonban vannak, minden közművel ellátottak. A városrészben a KSH két szegregátumot határolt le.
Összefoglaló táblázat Déli városrész: Bélapátfalva összesen
Mutató megnevezése
Déli városrész
Demográfia Lakónépesség száma
3 466
2 697
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
16,2
17,7
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
61,3
62,3
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
22,5
20,0
3 538
2 765
40,9
36,3
5,5
5,8
Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
104
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
30,6
25,0
53,3
49,4
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
43,0
47,0
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
46,7
46,3
1 121
944
16,1
17,7
Környezet Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
A városrész SWOT-analízise:
Erősség -
Közintézmények nagy száma Jó közlekedési kapcso la t Jó megköze líthe tőség Fe jlődő , dinamikus te rüle t Itt ko ncentrá lódnak a vá ros ke reskede lmi és szolgá lta tó egysége i Ok ta tási intézmény je lenléte Egészségügyi intézmények hamarosan k iépül Műemléképüle tek jelenlé te Kulturális központi je lleg tradicionális ehhez a vá rosrészhe z kö tődik A vá ros másik városrészéhez viszonyítva magas a fe lső fokú végzettsé gűek a ránya
Gyengeség -
Lehetőség -
Közintézmények je lenlé te, Nö vekvő be fekte tési é rdeklődés A vá rosrész fe jlődésének felgyo rsulása A lakosság körében nagy a vá roskö zpont fejle sztésének
Útháló za t e lvála sztó szerepe nagy Jele ntős átmenő fo rga lom Beruházások elma ra dása Bizonyos te rüle tek e lhanyago ltak, re ndeze tlenek Nem megfe le lő turisztikai kínálat Rossz m inőségű kulturális épületek Szolgá lta tó i szekto r nem túl e rős je lenlé te Szegregá tumok jele nlé te Több helye n lerom lo tt á llagú utak, já rdák Minőségi ke reskede lmi és vendé glá tóe gységek hiánya Magas az a la csony komfo rtfokoza tú lakások a ránya Elöre gedő népesség Képze ttségbe li pro blémák Magas a munkané lküliség a szegregá tumokban
Veszély - Régóta esedékes be ruhá zások egysze rre je lentkeznek - Munkahe lyek megszűnése m ia tt to vá bb csökke n a fogla lkozta to ttság - A közte rületek re ndezésének elma ra dása
105
-
-
-
-
-
támoga to ttsága sok egyéb problémá t induká l A rehabilitá ció va l bő vülnek a funkciók, - To vábbi sze gregátumok megjelenése a melyek to vábbi fe jlesztéseke t veszé lyeztete tt te rületek mia tt e redménye znek - Fokozódik az elvándo rlá s, a pozitív A rendeze tt, tiszta vá rosközpont új vándo rlási különböze t nega tívba fo rdul vá lla lkozá sok és munka helyek megjelené sére is pozitív hatá ssa l van A megújíto tt intézményekke l a fiata l lakosság a vá rosban ta rtha tósága nö vekszik Munkané lküliek vissza veze tése a munkae rőpiacra képzések segítségé ve l Befekte tést e lősegítő épüle tek, intézmények kia lakítása Minőségi ke rtvá rosi lakókö rnyeze t megte rem tésének jö vőbe ni lehe tősége
106
3.2. Északi városrész – Iparterületek: A nagy kiterjedésű ipari terület annak idején a lakóterülettől, valamint az üdülőterülettől is jól elhatároltan került kialakításra a település északi részén. Idők folyamán a település az iparterület és a lakóterületek közötti területet felhasználta fejlesztési területként. Itt épült fel a C ementgyár dolgozóinak lakótelepe, ill. a dolgozók családi házai. Az idők folyamán nagyobb mértékű lakóterületi fejlődésére először a település déli, majd nyugati oldalához kapcsolódóan került sor. A 2001-ben létrehozott közel 75 hektár területű Bélapátfalvai Ipari Park kialakításának célja a kedvezőtlen gazdasági folyamat megfordítása, a meglevő adottságokra alapozott, helyi és külső erőforrások bevonásával támogatott komplex gazdaságfejlesztés elindítása. A park az egykori Bélapátfalvi C ementgyár területén fekszik, tehát jellegét tekintve rekultivációs, barnamezős ipari parknak minősül. Az Ipari park küldetése, hogy a fennálló gazdasági problémákat úgy kezelje rövid távon, hogy egyúttal megteremtse a kistérség közép- és hosszú-távú fejlődésének alapjait, fokozott figyelmet fordítva a meglévő és tervezett idegenforgalmi beruházásokkal való együttélésre és együttműködésre. A település gazdasági helyzetének stabilizálása érdekében döntő jelentőségű az Ipari park teljes kiépítése. A község lakóterületei közé ékelődő meglévő gazdasági területek nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység kategóriába sorolandók azzal, hogy az ott folytatott munkavégzés csak olyan lehet, mely tevékenységből, és az általa keltett forgalomból eredő környezeti terhelés a lakóterületre vonatkozó határértékeket nem éri el, ill. nem haladja meg. Ennek érdekében a meglévő technológia korszerűsítésére kell törekedni, vagy védőterület kialakításával kell a zavaró hatást közömbösíteni. Az ipari park területén főként alacsony környezetterhelést okozó könnyűipari feldolgozó üzemek létesítése a kedvező, melyekben a helyi, illetve környékbeli öko-, illetve biotermékek feldolgozása a cél. A Bélapátfalvi Ipari Park jellegének meghatározásakor figyelemmel kellett lenni a környezet adottságaira, továbbá a térség megélhetésének másik fő forrását nyújtó idegenforgalomra is. Ennek megfelelően egy környezetbarát, idegenforgalommal harmonizáló ipartelep létrehozását tartja a város céls zerűnek. Ezen tevékenységek körébe tartozhat például a fémfeldolgozás, összeszerelés, fafeldolgozás, könnyűipari tevékenységként a textilipar, valamint idegenforgalmi háttériparként tervezzük sportszergyártó befektetők betelepítését is. Az ipari park három területileg elkülöníthető részegységből tevődik össze. Ennek megfelelően az ip artelep fejlesztésének is három ütemét különböztetjük meg, melyek a következők:
107
1. Zöld mező Ez a terület a már betelepült és jelenleg is működő vállalkozásoknak nyújt terjeszkedési, bővítési lehetőséget. A terület nem egészen szabályos és nehezen osztható. 2. Régi cementgyár A régi gyár területe a település szerves részét képezi. Szomszédságában étterem, panzió és egyéb működő szolgáltató egységek vannak jelen, ezért ezen a részen csakis könnyűipari tevékenységben szabad gondolkodni. Ide települhetnének az elektronikai összeszerelő vállalkozások, vagy az idegenforgalmi háttéripar területén tevékenykedő üzemek. 3. Új cementgyár Az új gyár területe a legalkalmasabb a nagyobb befektetők fogadására. Itt elsősorban fa- és fémfeldolgozásban, valamint gépgyártásban célszerű gondolkodni. Itt található a gyár irodaépülete is, mely alkalmas arra, hogy inkubátorház funkciót lásson el. Az Ipari Park teljesítménye a következő táblázat szerint alakult: Az Ipari parkban működő vállalkozások száma Vállalkozások száma az előző év %-ában ipari parkban foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma az előző év %-ában ipari parkban összes nettó árbevétel (eFt) Nettó árbevétel az előző év %ában ipari parkban összes beruházott é rték (eFt) összes beruházott é rték az előző év %ában
2002
2003
2004
2005
2006
2007
21
19
24
32
33
35
100%
90%
126%
133%
103%
106%
270
207
344
300
365
370
100%
77%
166%
87%
122%
10%
900 000
1 049 000
1 658 000
1 735 000
1 827 000
3 782 000
100%
117%
158%
105%
105%
207%
500 000
250 000
592 000
806 000
1 207 000
1 588 000
100%
50%
237%
136%
150%
132%
Forrás : Önkormányzat
108
2007-ben az Ipari Parkban 35 vállalkozás működött, átlagosan 10,5 foglalkoztatottnak adva munkalehetőséget. Textilgyártás területén az AL-GO TEXTIL Kft 35 fővel, a fafeldolgozás területén, a Bárdfa Bt. 15 fővel, a Szilvás 2001.Kft. 7 fő állandó alkalmazotti létszámmal üzemel. A szállítmányozás területén a 20 fő dolgozói létszámmal működő Vito Kft. érdemel említést. Éle lmiszeripari területen üzemel a Fish&Food Kft, mely 116 főt alkalmaz. Fémfeldolgozással, gyártással foglalkozik a TOMETH Fémtechnikai Kft-40 fő dolgozó, a Szikra Kft.- 25 fő dolgozó a D-P Konzorcium29 dolgozóállandó foglalkoztatottal. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása területén 18 fővel működik az Hartfer Kft. Szintén az ipari parkban talá lható az Észak- magyarországi Vízművek Rt. egyik telepe, ahol 30 munkavállaló dolgozik. A városrész egyéb funkciói között kell megemlíteni, hogy jelenleg itt található a Város Polgármesteri Hivatala, az ipari park egyik épülete megfelelő minőségű körülményeket biztosít a hivatal dolgozóinak. A város más épületében az intézmény jelenlegi elhelyezésére nincs lehetőség, noha célszerűbb lenne a városközpontba telepíteni. Fontos megemlíteni, hogy a városrészen található a Heves Megyei Önkormányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete. Ápoló, gondozó otthonként működik 1986-tól. Heves megye egész területéről fogadja az értelmi fogyatékosokat. Az idősek otthonaként működő részleget többnyire Heves megye északi településeiről fogad beutaltakat. Az intézményben 230 fő értelmi fogyatékos és 100 időskorú férőhely van. Az intézményben 150 fő dolgozik. A kihasználtság 100%-os. Tehát látható, hogy a városrész lakosságából, mintegy 330 fő az Otthon lakója. A városrész lakónépesség száma 764 fő. Állandó lakosságszáma pedig 768 fő. Előbbi adat a város lakónépességének 22%-a. Korosztályos megoszlást tekintve nagyon magas az időskorúak és a 15 évnél idősebbek aránya, de ez az adat is az itt lévő Otthonnal magyarázható. A 60 évnél idősebbek aránya kimagaslóan magas, több mint 31%, emellett pedig a fiatalkorúak száma pedig rendkívül alacsony, mindössze 11%. Sajnos az Otthon lakóinak korosztályos megoszlásával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre adatok, azonban minden bizonnyal, ha az otthon lakóit nem számolnánk a városrész lakossága is sokkal kedvezőbb kormegoszlást mutatna.
109
40. ábra Az Északi v árosrész – Iparterületek lakónépességének
korstruktúrája
A városrészre vonatkozó további kedvezőtlen adatok is főként az Otthonnal magyarázhatók. Nagyon magas a legfeljebb általá nos iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, mintegy 58,5%, a város egészében csupán 40,9%. A felsőfokú végzettségűek aránya ugyanakkor a városi adathoz (5,5%) hasonlóan alakul (4,5%). A városrész lakásállománya a lakossághoz viszonyítva nagyon alacsony, hiszen a lakosság közel fele az Otthon lakója. A lakások száma csupán 173 db, ami a város lakásszámának 15%-a. Ugyanakkor az alacsony komfortfokozatú lakások száma alacsonyabb (6,4%), mint a város egészében (16,1%). Tehát itt a déli városrész a kedvezőtlenebb. A Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül szintén az Otthon miatt igen magas, mintegy 68%. De még inkább beszédes adat atekintetben, hogy a városrész kedvezőtlen adataiért az Otthon a „felelős” a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, mivel ez a városrészben a városi értéknek csaknem kétszerese (52,2%). Ezekből pedig az is következik, hogy az aktív népességen belül igen alacsony a foglalkoztattak aránya (28,9%). A foglalkoztatottak nélküli háztartásokat tekintve a városi adattól eltérés nem érzékelhető (48,4%), ez pedig jól bizonyítja, hogy a kedvezőtlen foglalkoztatottsági adatok a bentlakásos Otthon miatt ilyen kiugróan rosszak. A városrészben a KSH egy szegregátumot mutatott ki, ami azonban az Otthon területe, ezért ezt a város nem tekinti valódi szegregátumnak, mivel a kedvezőtlen
110
adatok egy speciális helyzet miatt alakultak ki, a városnak pedig semmiféle ráhatása erre nincs. Összefoglaló statisztikai táblázat Északi városrész: Bélapátfalva összesen
Mutató megnevezése
Északi városrész
Demográfia Lakónépesség száma
3 466
764
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
16,2
11,1
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
61,3
57,5
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
22,5
31,4
3 538
768
40,9
58,5
5,5
4,5
30,6
52,2
53,3
68,1
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
43,0
28,9
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
46,7
48,4
1 121
173
16,1
6,4
Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
Környezet Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
A városrész SWOT-analízise
Erősség -
Jó megköze líthe tőség Vá roska pu jelleg Szo lgá lta tó egységek jele nlé te Közintézmények je lenlé te
Gyengeség -
Útháló za t e lvála sztó szerepe nagy Az ipa ri te rületeken a be ruházások folyama tos elma ra dása Jele ntős nagysá gú te rüle tek
111
-
-
Fe jleszthető ga zdasági te rüle tek Vá roskö zpont köze lsége Ipa rvágány Infra struk túra részbeni meglé te Ipa ri ha gyományok Szabad te rüle tek a be ruházásoknak Viszonylag kedvező bé rfekvésű, á tképezhető munkae rő Pá lyáza tokhoz szük séges önrész megléte
-
Nincs va lódi szegregá tum -
Lehetőség -
-
-
-
-
Veszély
A lakosság kö ré ben nagy a vá rosrész, ipa ri pa rk fejlesztésének támoga to ttsága A későbbi re habilitá ció va l bő vülnének a funk ciók, me lyek további fe jlesztéseket e redményeznek Ipa rterüle t fe jle sztése, minősé gi ipa ri te rmelés felté te le inek megte rem tése Lakó te rüle tek fe jle sztése, közte rek és rek reá ció s terek kialak ítása Me glévő épületek , létesítmények megfele lő hasznosítása Me glévő épületek , létesítmények (silók) megfele lő hasznosítása A k isté rsé g idegenfo rgalmi vonze re je k iha tássa l lehe t a Bé lapá tfalvi Ipa ri Pa rk vonze rejé re Pá lyáza tok készíté se A helyi vá llalkozások e rősíté se, he lyze tbe hozá sa Ko rmányzati támoga to ttság Kö rnyeze tkímé lő megho nosítása, támoga tása
e lhanya goltak , rendeze tlenek Leromlo tt á lla gú lakóépüle tek Képze ttségbe li pro blémák Közö sségi te rek hiánya Általá ban rendezetlen zöld te rüle tek Környeze ti te rhe lés (po r és zaj szennyezés) ko rábban jelentő s vo lt Minőségi ke reskede lmi és vendé glá tóe gységek hiánya Lakó és ipa ri te rület vá ltakozása, védősá vok sze ré ny jele nlé te Humán infrastruk túra ke dve ző tlen szerkeze ti össze té tele - Növek vő kö rnye ze ti te rhe lés az e rődö ső ipari be ruházások mia tt - Nem épülnek meg a fo rga lom csökkentő , fo rga lom e lte relő beruházá sok - Munkahe lyek megszűnése m ia tt to vább csökke n a fogla lkozta to ttság - Növek szik a ta rtós m unkané lküliek száma - Képze tlen m unkae rő nö vekedése, emelkedő szo ciális juttatá sok - Sike rtele n pá lyáza tok mia tt a pá lyá zási kedv alá bbhagy - Iparte rületek fe jlesztése nega tív hatással le het a vá rosrész lakóö vezeté re - Iparfe jle sztés előre nem lá tha tó nega tív köve tkezménye i a Belvá rosi városrészre
- Ad-ho c intézkedések
iparágak
112
4. Szegregált, vagy helyzetértékelése
szegregációval
vesz élyeztetett
területek
Fő meghatározás szerint szegregátumnak nevezzük azokat a területeket ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa létezik: - a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet); - a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakó-funkciójú területekbe ékelő dött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket).
4.1. KSH szegregátum térkép A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiadott módszertani útmutató alapján az anti-szegregációs elemzés során le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő, a KSH vizsgálati alapegysége egy-egy statisztikai tömb, így a városrészi elemzésnél jóval pontosabb beazonosítást tesz lehetővé. KSH az elemzéshez elkészítette a kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a terüle tek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40- 49%=fekete, 50-100%=pink)
A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak (ezek a KSH térképen nem kaptak sorszámot).
113
A KSH vizsgálat a fenti térképi szegregátumokat határozta meg:
információknak
megfelelően
az
alábbi
- 1. sz. szegregátum: településhatár - Vasút u. - Béke u. - névtelen u. a Petőfi S.u. vonalában a településhatárig - 2. sz. szegregátum: Jókai M.u. - Arany J.u. - Kossuth L.u. - 3. sz. szegregátum: IV.Béla út - II.Rákóczi F.u. - Bajcsy-Zs.u. - Mártírok u. - névtele n u. - településhatár - Bartók B.u. A szegregátumok a településen belül külön településrészt nem képeznek, így nevük sincs, ezért a továbbiakban számokkal jelöljük ezeket. A települések sajátos, összetett képződmények, melyek állandóan változnak a környezeti körülmények hatására. A települések a szűkebb és tágabb 114
környezetükben bekövetkező változásokra érzékenyen reagálnak. Akár évszázadokig is fennmaradnak, majd valamilyen káros hatásra (legyen ez külső vagy belső) elnéptelenedhetnek, elpusztulhatnak, de kedvező változások következtében akár újjáépülhetnek, megújulhatnak. Bélapátfalva szegregátumainak lehatárolása 2001-es, azaz csaknem egy évtizedes adatok alapján történt. Az önkormányzat saját kimutatása alapján elmondható, hogy a 2001 óta eltelt 8 évben jelentős változások történtek a város életében, így bizonyos szegregátumokban már nem érvényes a 2001-ben mért adatok.
4.2. Szegregátumok elemzése Minden egyes beazonosított szegregátum egyedi adottságokkal rendelkezik, és az adottságok kezelése ehhez igazodva egyedi megközelítést igényel. A szegregátumok és az azokat magukba foglaló városrészek ezért a fenti városrészi szintű elemzésen túlmenően egy sajátos, szegregációs szempontú helyzetelemzés tárgyát kellett, hogy képezzék. Az alábbiakban ennek az elemzésnek a bemutatására kerül sor a fentebb beazonosított szegregátumok szerint.
1.sz. szegregátum: településhatár - Vasút u. - Béke u. - névtelen u. a Petőfi S.u. vonalában a településhatárig A speciális szegregátum a város Északi városrészében található. Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Állandó népesség száma
382 3,4 57,6 39,0 94,1 380
Fontos megemlíteni, hogy a szegregátumban található a Heves Megyei Önkormányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete. Ápoló, gondozó otthonként működik 1986-tól. Heves megye egész területéről fogadja az értelmi fogyatékosokat. Az idősek otthonaként működő részleget többnyire Heves megye északi településeiről fogad beutaltakat. Az intézményben 230 fő értelmi fogyatékos és 80 időskorú férőhely van, a kihasználtság több mint 100%-os. Tehát látható, hogy a városrész lakosságából, mintegy 330 fő az Otthon lakója, a szegregátum lakosságából pedig értelemszerűen szintén 330 fő, ami a szegregátum lakosságának 86,4%-a. Ebből kifolyólag az 1.sz. szegregátum egy olyan speciális szegregátum, mely megfelel ugyan a KSH szegregációs lehatárolási mutatóinak, de 115
a valóságban egy szociális intézményt takar. Ebből kifolyólag a város nem tekinti az 1.sz. szegregátumot oly an területnek, melyre részletes antiszegregációs programot dolgoz ki, és a terület részletes bemutatását sem tartja indokoltnak. A szegregátumban mindössze 25 db lakás van, az otthon lakóin kívül pedig ezeket csak 50 ember lakja. Az alacsony komfortfokozatú házak aránya is elenyésző, csupán 16%, ami 3 db házat jelent. Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
25 16,0
A foglalkoztatottsági és a képzettségi adatokból is látszik, hogy a szegregációs mutatóknak megfelelő terület, az Otthon lakói miatt alakult ki. Kiemelkedően magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, mintegy 88,6%, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, több mint 94%, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja a 87%-ot. Ezzel párhuzamban a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül csupán 6%. Ezek olyan kirívó adatok, melyek egyértelművé teszik, hogy nem a területen élő városi társadalomból fakad a rossz szegregációs mutatók kialakulása, hanem valamilyen más folyamat lehet a háttérben. A Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutatókból is látszik, hogy ez a terület nem szegregátum, mivel a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ akások számához viszonyított aránya csak 56%, ami sem a szegregátum (75%), sem a veszélyeztetett terület (59%) besorolásának nem felel meg. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
88,6 1,7
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
87,7
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
58,6
94,1
6,1
További jó mutatószámok, melyek bizonyítja, hogy a szegregációs mutatók az Otthon miatt magasak:
116
-
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt, mivel ez csupán 3,6%, ami abban az esetben, ha a fentebb ismertetett rendkívül rossz képzettségi és foglalkoztatottsági mutatók nem az Otthon lakóira vonatkoznának jelentősen magasabb lenne.
- A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 94%, szintén az Otthon lakóira utal.
Az 1.sz. szegregátum további KSH-tól származó mutatói. Szegregátum_1. (települ éshatár - V asút u. Béke u. - névt elen u. a Petőfi S. u. vonal ában a településhat árig)
Mutató megnevezése
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében
1,7
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
53,3
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül
94,5
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)
28,6
T artós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
9,5
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
3,6
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
0,0
2.sz. szegregátum: Jókai M.u. - Arany J.u. - Kossuth L.u. A viszonylag kis szegregátum a város Déli városrészében található. Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők
120 12,5 65,8 21,7 65,8
117
aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Állandó népesség száma
122
A beépítés jellegét tekintve kertes, családi házak találhatóak ezen a területen. A beépítettség mértéke nem teljes, ebből adódóan a jövőre nézve a település egyik fontos fela data, hogy a szegregátum területi növekedését megállítsa. A házak tulajdonviszonya rendezett. A szegregátum létrejöttét infrastrukturális adatok kedvezőtlenségei nem támasztják alá, hiszen a lakókörnyezet a szomszédos utcáktól semmiben sem tér el. A kedvezőtlen adatok inkább a demográfiai mutatókból fakadnak, illetve a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül magas még ebben a szegregátumban. Ezen kívül más kedvezőtlen mutató nem nevezhető meg. A terülten 37 lakás található, tehát egy lakásban átlagban 3,2 ember él, ami egyenlő a városi átlaggal. Az alacsony komfortfokozatú lakások száma 8,1%, ami a városi és a városrészi értéknek csupán a fele. Egyszobás lakás a területen nincs. Tehát ebből a szempontból elmondható, hogy a lakókörülmények a városi átlagtól még jobbak is. Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
37 8,1
A szegregátumban 2001-ben 120 fő élt, főleg középkorú és idős emberek, a 14 éven aluliak száma a települési adathoz viszonyítva igen szerény (12,5%). Az iskolázottsági mutatókban némileg kedvezőtlen adatok mutatkoznak, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 57%, ami a város átlagától +17 százalékponttal tér el, viszont a városrészi adathoz viszonyítva (36%), már +21%-os az eltérés, ami nem túl kedvező. A területen 2001-ben felsőfokú végzettségű ember nem élt. Az általános iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma szintén magas a városhoz és a városrészhez viszonyítva is. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
57,0 0,0 65,8 50,6 30,0 66,7
118
A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül szintén viszonylag magas 65,8%, ami sokkal a városi értéktől ugyanakkor nem tér el. Alacsony viszont a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, ez csak 30%, ami a városi értéktől (43%) alacsonyabb. A szegregátum fő problémái tehát az alacsony foglalkoztatottságban és az alacsony képzettségben rejlik. A 2001-es adatok óta azonban a város munkahelyei jelentősen nőttek, így ebből a szegregátumból is sokan találtak munkát a városi ipari parkjában. Ahogy a város egész területén, így ezen szegregátumban élők számára is hozzáférhető a vezetékes gáz, az elektromos áram és van közvilágítás is. Ezen a területen mára már kicserélődött a lakosság egy része, tehát a kedvezőtlen mutatók valószínűleg már meg is változtak. Az érintett területeken az ingatlanok állapota is javult, az ott élők lehetőségükhöz mérten felújították. Bár, mint már jeleztük a szegregátum inkább a foglalkoztatási problémák miatt alakult ki. A szegregátum városi szövetbe ágyazódik, megközelíthetősége jó, igazából két olyan szinte hasonló tömb közé ékelődik, ahol semmi szegregációs problé ma nem mutatható ki. A segélyezési mutatók terén jelentkező kedvezőtlen értékek szintén az alacsony foglalkoztatottságból fakadnak, melyre a munkahelyteremtés, képzés megoldás lehet. A 2.sz. szegregátum további KSH-tól származó mutatói.
Mutató megnevezése
Szegregátum_2. (Jókai M.u. - Arany J.u. - Kossuth L.u.)
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében
0,0
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
37,0
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül
65,8
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)
34,2
T artós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
4,9
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
29,1
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
0,0
119
3.sz. IV.Béla út - II.Rákóczi F.u. - Bajcsy-Zs.u. - Mártírok u. - névtelen u. településhatár - Bartók B.u. A város Déli városrészében található a szegregátum. Igazából a szegregátumok lehatárolása szempontrendszerének kevésbé felel meg, mivel két különálló háztömb összevonásával kapjuk meg a szegregáció feltételeinek eleget tevő mutatókat, illetve területi egységet. Azonban a KSH által lehatárolt szegregátumtérképen az is jól látszik, hogy a szegregátum körül jelentősebb kiterjedésű veszélyeztetett terület is található, ezért a 3.sz. szegregátummal részletesebben kell foglalkozni, és a programokat majd ide kell koncentrálni, hiszen a szegregátum felszámolása, és továbbterjedésének a megállítása ebben az esetben nagyon fontos. Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Állandó népesség száma
278 27,0 60,1 13,0 65,9 277
A szegregátumban lakott 2001-ben a város lakosságának 8%-a, vagyis 278 ember. A szegregátumban a város egészével szemben sokkal magasabb a 14 éven aluliak száma, mintegy 27%, a város egészében csupán 16% volt 2001-ben. Jelentősen alacsony viszont a 60 évnél idősebbek száma, csupán 13%. Tehát a szegregátum korösszetétele igen kedvező. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül kiugróan magas, több mint 75%. Ez a városhoz viszonyítva is rendkívül kedvezőtlen érték. A szegregátum fő problémája kijelenthető, hogy az alacsony iskolázottságból fakad, hiszen ennek következménye az is, hogy magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (55,1%). Szintén ennek lehet a következménye, hogy a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül szintén alacsony (31,7%). Szintén ebből fakadó kedvezőtlen adat, hogy a foglalkoztatottak nélküli háztartások száma is magas, több mint 54%. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
75,5
120
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
1,8 65,9 55,1 31,7 54,0
Ebben a szegregátumban, a 2-es számúhoz képest, már a lakhatásban is mutatkoznak problémák. A lakások száma 73, így a szegregátumban egy lakásban, átlagban 2,6 ember él. A komfort nélküli lakások aránya viszont kiemelkedően magas 43,8%, ami a városhoz és a másik szegregátumhoz viszonyítva is kirívó érték. A la kások közül 11 darab egyszobás található. Szintén a városi szövetbe ágyazódó szegregátum, aminek a megközelíthetősége megfelelőnek mondható. Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
73 43,8
A 3.sz. szegregátum további KSH-tól származó mutatói.
Mutató megnevezése
Szegregátum_2. (Jókai M.u. - Arany J.u. - Kossuth L.u.)
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében
1,8
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
68,4
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül
75,2
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)
17,4
T artós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
2,9
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
38,9
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
11,0
121
4.3. A városra vonatkozó szegregációval kapcsolatos általános adatok
Mutató megnevezése
Lakónépess ég száma
Szegreg átum_1. (települ éshatár Vasút u. - Béke u. névt elen u. a P etőfi S.u. vonalában a településhat árig)
Bélapátfalva összesen
Szegreg átum_2. (Jókai M.u. Arany J.u. Kossut h L.u.)
Szegreg átum._3. (IV.Béla út II.Rákóczi F. u. Bajcs y-Zs.u. Mártírok u. névt elen u. településhat ár Bartók B.u.)
3 466
382
120
278
Lakónépess égen belül 0-14 éves ek aránya
16, 2
3,4
12, 5
27, 0
Lakónépess égen belül 15-59 évesek aránya
61, 3
57, 6
65, 8
60, 1
Lakónépess égen belül 60- x éves ekaránya
22, 5
39, 0
21, 7
13, 0
Legfeljebb általános is kolai végzet tséggel rendelkezők aránya az aktí v korúakon (15-59 évesek) belül
40, 9
88, 6
57, 0
75, 5
5,5
1,7
0,0
1,8
Felsőfokú végzet tségűek a 25 éves és i dősebb népesség arányában Lakásállomány (db)
1 121
25
37
73
Alacsony komfort fokozat ú lakások aránya
16, 1
16, 0
8,1
43, 8
Rendsz eres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktí v korúakon (15-59 évesek) belül
53, 3
94, 1
65, 8
65, 9
Legfeljebb általános is kolai végzet tséggel rendelkezők és rendszer es munkajövedelemmel nem rendel kezők aránya az aktí v korúakon belül
30, 6
87, 7
50, 6
55, 1
Foglalkozt at ottak aránya a 15-64 éves népességen belül
43, 0
6,1
30, 0
31, 7
Foglalkozt at ott nél küli háztartás ok aránya
46, 7
58, 6
66, 7
54, 0
3 538
380
122
277
Állandó népesség száma
122
A romák helyzete a városban: Az antiszegregációs stratégia és a helyzetelemzés elkészítése érdekében felvettük a kapcsolatot a helyi CKÖ vezetőjével, akitől tájékoztatást kaptunk a roma társadalom helyi viszonyairól és a megoldandó problémákról, valamint célokat és projektötletek is kaptunk, melyeket természetesen az antiszegregációs terv vonatkozó részeibe beleépítettünk. A városban a népességen belül jellemzően alacsony a romák aránya, a roma lakosság a városon belül szétszóródva él. A lakosságon belüli jelenlegi arányukról pontos szám nem áll rendelkezésre, ám az nyilvánvaló, hogy a városon belül erőteljes etnikai szegregáció nem tapasztalható. Kivételt képez ez alól a 3. számú szegregátum, ahol a családok jellemzően romák, így koncentrálódásuk etnikai szegregáció veszélyével is fenyeget. A roma lakosság aránya a városban viszonylag alacsony 2001-ben 253 fő volt, amely a lakosság alig több mint 7%- a. A cigányság Magyarország legnagyobb etnikai kisebbsége, ami egyúttal Európa negyedik legnagyobb roma közösségét is jelenti. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%-ra emelkedik. A cigány népesség iskolázottsági színvonala a különböző pozitív intézkedések ellenére is rendkívül alacsony. Képzettségi szintjük az utóbbi években ugyan jelentősen emelkedett, de a többségi társadalomtól való elmaradásuk nem mérséklődött. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulá s egyik legnagyobb vesztese a cigányság. A rendszerváltást követően a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását, s így valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lé nyegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Foglalkoztatottsági szintjük durván a fele, munkanélküliségi rátájuk háromötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak. Így sokuknak csupán a családi pótlé k és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet, ezért a roma háztartások fele él tartós szegénységben. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás normává rögzülésének veszélye. A helyi CKÖ becslésen alapuló tájékoztatása alapján körülbelül 200 roma család élhet a városban. Az óvodás korú gyerekek között 33 roma van, az általános iskoláskorúak között pedig 70, míg a középiskolás korúak között közel 40. Természetesen ezek a számok is becslések.
123
Fontos probléma, hogy egy családon belül több generáció él együtt, ami a kis alapterületű lakások esetében jelentkezik igazán gondként.
124
Segélyezési adatok: Az alábbiakban ismertetett segélyezési adatokból látható, hogy a 2.sz. és a 3.sz. szegregátumban továbbra is jelentős a segélyeket igénybevevők száma, ezért a szegregátumok lehatárolására kiadott segélyezési adatokat elemző módszerrel is megállapítható, hogy a 2-es és a 3-as szegregátum továbbra is szegregátum, tehát a KSH 2001-es adatait a jelen értékei is megerősítik. Azonban a különleges helyzetben lévő 1-es szegregátum esetében a segélyezési adatok is mutatják, hogy nem beszélhetünk valódi szegregátumról, hiszen a rendszeres szociálistámogatásoknak a lakások számához viszonyított aránya csupán 56%, ami jóval alatta marad a szegregátum meglétének feltételéül szabott városi átlag kétszerese mutatónak. A Városfejelsztési kézikönyv úgy fogalmaz, hogy amennyiben egy területen a 2001-es adatok alapján lehatárolt szegregátum jelenbeli segélyezési mutatók alapján előállított mutatója jobb, mint a városi átlag 1,7%-a, akkor abban a szegregátumban 2001-hez képest jelentős kedvező folyamatok zajlottak le. A CKÖ becslése alapján a segély ezettek 80-90% lehet roma származású.
125
Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartások) Az IVS-ben azonsított városrészek és szegregátumok nev e
Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvánítási adatok alapján) fő
Lakások száma (j elenlegi népességnyilvántartási adatok alapján a lakcímek száma) db
LFT-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítv a fő
Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakásokhoz számához viszonyítva fő
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva fő
A rendszeres szociális támogatásoknak a lakások számához viszonyított aránya
Északi városrész Déli városrész Szegregátum 1. Szegregátum 2. Szegregátum 3. Város egészére az adott segélytípus száma
764
173
3
16
20
-
2697 382
944 25
38 1
126 8
193 5
56%
120
37
6
17
19
113%
278
73
4
31
53
120%
41
142
213
35% (város egészének adata)
126
Oktatási körülmények a település egészére nézve: A születendő gyermekek száma a városban évről-évre csökken. Az óvodai nevelési-oktatási tevékenység hatékony végrehajtása során a város oktatási intézményeiben a nevelőtestületeknek három alapvető követelményre kell odafigyelni: - A 3-6-7 éves korosztály személyiségfejlődési jellemzőir e; - Az óvodai nevelés során közvetített kultúra és szokáskialakítás fő jellemzője a játékosság legyen; - Olyan szociális, testi és értelmi szintre juttassák el a gyerekeket, hogy képessé váljanak az iskolai életre. Az óvodai nevelés szakszerű ellátásának, biztosításának legfontosabb feltétele a megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek alkalmazása. Mindezek megvalósításához szükség van olyan nevelési feladatok kidolgozására, melyek biztosítják a gyerekek fejlődését, a közösségi életre való felkészítését és a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, illetve olyan elképzelésekre, melyek az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében a kis ebbség kultúrájának ápolásával járnak. A város óvodásai között egyre több a logopédiai szolgáltatásra rászoruló gyerek, akiket az általános iskolákban dolgozó szakemberek minden tanév elején gondozásba vesznek. A foglalk ozásokon való részvétel biztosítása a szülők feladata. Az óvodák pedagógusainak munkájában fontos szerepe van a GYIV feladatok maradéktalan ellátásának és az etnikai kisebbségre vonatkozó program teljesítésének.
2005-2006. tanév (fő) 117
Óvodás gyermekek számának alakulása: 2007-2008. 2008-2009. tanév (fő) tanév fő) 117
111
2009-2010. tanév várható (fő) 109
Óvodai férőhelyek, csoportszobák, sajátos nevelési igényű gyermekek és az óvodapedagógusok száma: Férőhelyek Csoportszobák Sajátos nevelési Fő száma igényű munkaviszony gyermekek keretében, száma pedagógus munkakörben alkalmazottak száma 125 Csoportszoba: 5 Össz: 1 11 Tornaszoba: 1 Ebből lány: 127
Egy közoktatási intézmény működése során az ott tanító pedagógusok, az ott tanuló diákok, és az iskola vezetői meglehetősen zárt körben dolgoznak. Éppen ezért rendkívül fontos feladat, hogy a kistérségen belül működű iskolák működésüknek minél több számszerű mutatóját összegyűjtsék, az eredményeket elemezzék, és azokat felhasználják a mindennapi munka során az iskola működésének javítása érdekében. Ezeket az adatokat szisztematikusan kell felhasználni például az alábbi területeken: - Az iskola tanulólé tszáma, tanulói összetétel alakulása (etnikum, költségvetés stb.). - A tanulók és osztályok tanulmányi eredményének követése (felzárkóztatás, tehetséggondozás). - Az egyes tantárgyak tanítására fordított időkeret. - Idegen nyelvű oktatás. - Az iskola üzemeltetési mutatóinak nyilvántartása és követése, stb. A társadalmi változások mindig begyűrűznek az iskola falai közé is. Évről-évre elmondhatjuk, hogy növekszik azon családok száma, ahol a nyugalom, a biztonság, az anyagi feltétel hiányzik, amelyek a gyermek harmonikus személyiségfejlődésének feltételei. Egyre több a magatartási zavarokkal küszködő gyermek, amely nem minden esetben a családi nevelés hiányaként jelentkezik, inkább a tágabb környezet határozza meg. A pedagógusok közül szerencsére jelentős számban vannak azok, akik speciális képesítéssel rendelkeznek. Általános iskolás gyermekek számának alakulása: 2005-2006. 2007-2008. 2008-2009. 2009-2010. tanév (fő) tanév (fő) tanév (fő) tanév várható (fő)
324
298
282
272
Iskolai férőhelyek, osztálytermek, sajátos nevelési igényű gyermekek és a pedagógusok száma: Férőhelyek Osztálytermek Sajátos nevelési Fő munkaviszony száma igényű keretében, gyermekek pedagógus száma munkakörben alkalmazottak száma 445 Osztálytermek: 16 Össz: 64 33 Szaktantermek: 6 Ebből lány: 24 Tornaterem: 1 A gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. A Bélapátfalvai Kistérség 128
Többcélú Társulása pedagógiai szakszolgálati szakemberei úgynevezett „utazó szakemberek”, akik a kistérség valamennyi településén ellátják feladatukat, az logopédiai szolgáltatást. A szakemberek a Petőfi Sándor Általános Iskola, Óvoda és Logopédiai Szakszolgálat – mint székhely – intézményében összegzik a munkájuk során felmerült tapasztalatokat, és dolgozzák ki szakmai tervüket a problémák minél hatékonyabb megoldására. A pedagógiai szakszolgálat szakemberei folyamatosan tevékenykednek. 2008. októberi OM statisztikai adatok alapján a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek létszáma a településen - Iskola: 29 - Óvoda: 23 A 2008. októberi OM statisztikai adatok alapján a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek létszáma a településen: - Iskola: 19 - Óvoda: 0
129
t anulólét szám az ISKOLÁ BA N az oszt ályszervezés módja szeri nt
OM azonosít ó
031498
int ézmény neve
Petőfi Sándor Á ltalános Iskola, Ó voda és Logopédiai S zakszolgálat -
B élapátfalva Iskola
-
B élapátfalva Óvoda
-
Egerbocs Iskola
-
Egerbocs Ó voda
gyermek-, t anulólét szám az int ézményben
Normál (általános) t ant erv
Összese n
HH / HHH
SNI
417
80
30
259
43
28
105
30
2
30
4
-
23
3
-
Összesen
HH / HHH
SNI
259
43
28
30
4
-
Emelt szint ű oktat ás és/vagy két t anítási nyelvű iskolai okt at ás
Össz esen
HH SN / I HHH
Gyógypedag ógiai t agozat
Összese n
HH / HHH
130
Egészségügyi körülmények a település egészére nézve: A Bélapátfalvai Kistérségben szakellátó intézmény vagy mentőállomás nem működik. A térségben legközelebb az egri Markhot Ferenc Kórház található, ahol szakellátás működik. Bélapátfalva idén nyújtotta be pályázatát a város egészségházának kiépítésére, mely nek köszönhetően a lakosság egészségügyi állapotában jelentős javulás várható. Az Egészségházban jelenleg 3 orvosi praxis működik (Dr. Stumpf György – háziorvos, Dr. Losonczy Kornél György – háziorvos – belgyógyász szakorvos, Dr. Varga György – gyermekorvos – csecsemő- és gyermekgyógyász; gyermektüdőgyógyász), valamint folyamatban van egy fogorvosi praxisnak (Dr. Soós László – fogorvos – fog- és szájbetegségek szakorvosa) a beköltözése is az épület alsó szintjére. A fogorvosi praxis esetében a rendelő már kialakításra került, a szükséges engedélyezési eljárások és OEP szerződés módosítás viszont még folyamatban vannak, várhatóan 1-2 hónapon belül befejeződnek, és ténylegesen is beköltözik az orvos az új rendelőjébe. A háziorvosi ellátás mellett központi alapellátási ügyelet és védőnői ellátás is helyet kap az épület alsó szintjén. Az ügyelet hétköznaponként 16 órától reggel 8 óráig, hétvégén pedig 20 órától reggel 8 óráig érhető el. Bélapátfalva Városban az I. sz. és II. sz. körzeti védőnői ellátás illetve az iskola- és ifjúság-egészségügyi alapellátás jelenleg is a Bélapátfalva, IV. Béla út 3. szám alatt lévő jelen projekt keretében Egészségházzá alakítani kívánt épületben működik. Az iskola- és ifjúságegészségügyi alapellátást Dr. Varga György házi gyermekorvos látja el keddi és csütörtöki napokon 10:30-11:30-ig. Ellátási körzetébe tartozik Bélapátfalva Város és Mónosbél Község nevelési és oktatási intézménye /Körzeti Általános Iskola és Óvoda Bélapátfalva, Apátság út 2./ A körzeti védőnői ellátást a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező védőnő, Sas Tiborné látja el. A tanácsadások ideje: hétfői és szerdai napokon 9-13-ig. A két védőnői körzet egy tanácsadó helyiségben működik, melynek technikai, informatikai felszereltsége korszerűsítésre szorul. A jelenleg a Bélapátfalva, József A. u. 19. szám alatt (régi egészségügyi intézmény) lévő szemészeti szakrendelés bekerül az Egészségházba. Hasonlóképpen átkerül az új egészségügyi intézménybe a jelenleg még nem ott működő fogorvosi rendelő és a foglakozás-egészségügyi ellátás is. Valamennyi tervezett szakrendelés a gyakran előforduló, rendszeres egészségügyi problémák kezelése, orvoslása céljából alakul ki a Bélapátfalvai Egészségházban. A már jelenleg is működő szemészeti szakrendelés a hét egy napján, két órában áll a bélapátfalviak, és a kistérség lakói rendelkezésére. A szakellátást végző szemész szakorvos beszámolója alapján minden héten nagy számban veszik igénybe szolgáltatásait. Nagy segítség a kistérségben élők számára, hogy szemészeti problémáikkal nem szükséges Egerbe utazniuk, hiszen helyben is megvizsgálják őket, sőt lehetőség van szemüveg rendelésére is. A helyben dolgozó 131
szakorvosok állá spontja szerint hasonló „érdeklődésre” lehet számítani több szakrendelés esetében is. A nagy számú időskorú lakosság várhatóan rendszeresen igénybe veszi majd a reumatológiai, ortopédiai szakrendelés illetve a fizioterápia szolgáltatásait. Több jelzés érkezett már korábban is a nyugdíjas korú lakosság részéről azzal kapcsolatban, hogy nagyon időszerű volna a fenti szakellátások indítása Bélapátfalván, hiszen az idősek számára komoly nehézséget okoz a rendszeres Egerbe utazás a heti több alkalommal esedékes kezelésekre. A gyermekorvos jelzései alapján szintén indokolt a gyermek-gyógyászati szakellátás, mely várhatóan a jelenlegi gyermekorvosi ellátás mellett, azt kiegészítve szolgálja majd a lakosság egészségét. A szakorvos a mindennapi problémák orvoslása mellett – a védőnői szolgálat segítségével – az egészséges életmódra nevelést helyezi majd előtérbe a szakrendelés keretein belül. A jelenleg háziorvosként Bélapátfalván praktizáló belgyógyász szakorvos szakmai hozzáértése, rendszeres beszámolói, valamint mindennapos tájékoztatása alapján nem maradhatott ki a szakellátások sorából a belgyógyászati szakellátás sem. Emellett a bőrgyógyászati problémák, valamint a neurológiai esetek várható száma is indokolttá teszi a szakrendelések indítását. A nőgyógyászati szakrendelés már korábban is működött Bélapátfalván. Ezen szakrendelés újraindítása, szélesebb körű egészségügyi vizsgálatok szervezése napjaink egyik legfontosabb feladata a megelőzés szempontjából. A felnőtt háziorvosi és védőnői ellátás területi ellátási kötelezettsége alá Bélapátfalva és Mónosbél tartozik, vagy összesen mintegy 3755 fő. Gyermek háziorvosi ellátás területi ellátási kötelezettsége egy településsel, Bükkszentmártonnal (346 fő) bővebb, vagyis ezen alapellátás esetében a célcsoport mérete 4101 fő. A fogorvosi ellátás tekintetében 5 település tartozik az ellátási körzetbe, melyek a következőek: Bélapátfalva (3366 fő), Mónosbél (389 fő), Bükkszentmárton (346 fő), Balaton (1235 fő), és Mikófalva (797 fő). Összesen tehát a bélapátfalvai fogorvosi ellátás 6133 főt ér el a kistérségben. A központi ügyeleti ellátás területi ellátási kötelezettsége a teljes kistérségre kiterjed, 3 település (Egerbocs, Bátor és Hevesaranyos) kivételével, vagyis kb. 11 700. A kimaradó 3 település az egri kórház ügyeleti ellátása alá tartozik. Az Egészségház jelenleg csak az egészségügyi alapellátásoknak ad otthont. Az alapellátásokon túl Bélapátfalva Város Önkormányzata újabb szakellátások "beindításával" is igyekszik javítani az egészségügyi ellátás színvonalát, a pályázatban előírt kötelező elemek megvalósításával egyetemben. Az Egészségház fő célja a szakszerű betegellátás mellett a megelőzés, az egészséges életmódra 132
nevelés és az ahhoz kapcsolódó felvilágosító tevékenység. Az új egészségügyi szolgáltató központ a jelenlegihez képest a szakellátásokat jóval kedvezőbb feltételek mellett tudja majd biztosítani. A fejlesztés nyomán az intézménybe kerülő szakellátások mindegyike helyi szükségletek kielégítése miatt fog bekerülni és a megelőzést és gyógyítást egyaránt fogják szolgálni. A nagyszámú időskorú lakosság várhatóan rendszeresen igénybe veszi majd a reumatológiai, ortopédiai szakrendelés illetve a fizioterápia szolgáltatásait. Több jelzés érkezett már korábban is a nyugdíjas korú lakosság részéről azzal kapcsolatban, hogy nagyon időszerű volna a fenti szakellátások indítása Bélapátfalván, hiszen az idősek számára komoly nehézséget okoz a rendszeres Egerbe utazás a heti több alkalommal előforduló kezelésekre. A gyermekorvos jelzései alapján szintén indokolt a gyermek-gyógyászati szakellátás, mely várhatóan a jelenlegi gyermekorvosi ellátás mellett, azt kiegészítve szolgálja majd a lakosság egészségét. A szakorvos a mindennapi problémák orvoslása mellett – a védőnői szolgálat segítségével – az egészséges életmódra nevelést helyezi majd előtérbe a szakrendelés keretein belül. Szociális ellátások: Bélapátfalvai kistérség több települé sén érvényesül az a tendencia, hogy a lakosság elöregedőben van, munkalehetőség hiányában az idős emberek gyermekei, unokái más, nagyobb városokban keresnek megélhetést. Jelentős azoknak a számaránya, akik egyedül élnek és segítségre szorulnak. A szociális rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat és gyermekjóléti alapellátást az önkormányzatok biztosítják. A szociális alapszolgáltatások illetve gyermekjóléti alapellátások egységes, intézményi keretek között történő megszervezésével a cél az, hogy a helyi települések lakosságának teljes körű szociális biztonsága biztosításra kerüljön. Lakáskörülmények, bérlakások: Bélapátfalva önkormányzati bérlakásait a következő táblázat mutatja be. Ebből látható, hogy a bérlakások száma nem túl sok, a város lakásállományának csupán 1,5%. A szegregátumokban ennél is kevesebb a bérlakások aránya, egyedül a 3.sz. szegregátumban található önkormányzati bérlakás, de ott is csak mindössze 7 db, ami az itteni lakásállománynak a 10%-a. A szegregátumban található lakások komfortfokozata rendkívül kedvezőtlen, többségükben komfort nélküli lakásokról van szó, csak 3 lakás összkomfortos, míg a szegregátumon kívüli többi bérlakás mindegyike összkomfortos. A lakások helyiségeinek az eloszlása, illetve száma sem kedvező, mivel döntően kis alapterületű lakásokról van szó, melyekben egy szoba, és egy konyha található.
133
Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Szeg regát um
Szegregátum 3.
Szegregátum 3. Szegregátum 3.
Szegregátum 3. Szegregátum 3. Szegregátum 3. Szegregátum 3.
Hrsz.
Cím
840/2 840/2 840/2 840/4 840/4 425 114 1001/3 315 455 1001/3 1001/3 1001/3 425 377/2 797 373/1 451
Szabadság u.2.5 lt.I.2. Szabadság u.2.7 lt.Fsz.2. Szabadság u.2.7 lt.II./2. József A.u.10, 18.lt Fsz.2 József A.u.10, 19.lt I./2. Mártírok u.8. IV. Béla u.3 7. Gyár u.5,Fsz./1 Bajcsy-Zsilinszky 25 Felszabadulás u.18. Gyár u.5,Fsz/3 Gyár u.5.,I./1 Gyár u.5.,I./2 Mártírok u.8. Bajcsy-Zsilinszky 16 IV. Béla u.7 2 Mártírok u.9. Felszabadulás u.19.
Komfortf okozat Terület (m²)
összkomfort összkomfort összkomfort összkomfort összkomfort összkomfort összkomfort összkomfort komfort nélküli összkomfort összkomfort összkomfort összkomfort összkomfort komfort nélküli összkomfort komfort nélküli komfort nélküli
34 64 34 51 51 27 61 76 52 60 58 76 45 58 39 34 59 40
Leírás
1 szoba, konyha 3 szoba, konyha 1 szoba, konyha 2szoba, konyha 2szoba, konyha 1 szoba, konyha 2 szoba konyha 3szoba, konyha 2szoba, konyha 2szoba, konyha 2szoba, konyha 3 szoba, konyha 1 szoba, konyha 3 szoba, konyha 1 szobás 1 szoba, konyha 2 szoba konyha 1 szoba konyha
Infrastruktúra: Mint az alá bbi táblázat is mutatja a város infrastrukturális ellátottsága jó. Minden utcában van vezetékes víz, áram, közvilágítás, szennyvíz elevezetés és gáz. Egyedül a pormentesített utcák tekintetében lehet megnevezni olyan utcát, ahol nem 100-osan van biztosítva a szilárd útburkolat. Azonban a Mártírok és a Felszabadulás utcának is csak egy-egy szakasza az, ami még nem került pormentesítésre, igaz ez a 3.sz. szegregátum két utcája. A zon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak
A városrész nevei, ahol az utcák találhatóak
V ezetékes víz
-
-
Á ram
-
-
K özvilágítás
-
-
S zennyvízcsatorna Gáz
-
-
-
-
Mártírok u. és Felszabadulás u. egy- egy szakasza
Déli vá rosré sz - Be lvá ros
Pormentes út
134
5. A város fejlesztésével kapcsolatos jövőképek, célok 5.1. A város jövőképe A jövőképet pozitív és negatív forgatókönyv is alkothatja: a pozitív szcenárió a fejlesztési célok megvalósulásának következménye, a negatív szcenárió az elmaradó városfejlesztési lépések eredménye lehet. A pozitív forgatókönyv az alábbiak szerint várható: A város népessége nő, az új munkahelyteremtések, a bővülő turisztikai kínálat, a szépülő város, a fejlődő ipar és szolgáltatások, a kellemes lakókörnyezettermészeti értéke, a rehabilitált épített környezet révén. A város kistérségi szerepköre erősödik, az oktatásban, az egészségügyi szakellátásban, a közigazgatásban, az idősek és a fogyatékkal élők gondozásában meghatározóvá válik. A fejlesztések során kiemelt szempont a város népességmegtartó szerepének erősítése, melynek egyik kiemelt feladata a fiatalok munkalehetőségeinek biztosítása, amely elsősorban az iparfejlesztésre kijelölt területeken és az idegenforgalom szempontjából lehetséges. A pozitív jövőképről az alábbiak mondhatók el: A város legszélesebb funkció kat ellátó, leginkább használt városterületei fejlődnek. Egyidejűleg figyelmet fordítunk arra, hogy ne alakuljanak ki elszigetelt, az alapvető funkciókban hiányos városi terültek sem, bár ez ilyen kis város esetében igazából nem is lehetséges. A város fejlesztését az egyes városrészek alapfunkcióit figyelembe véve fejlesztjük, folyamatosan fejlődik a lakóövezet és a belváros, valamint az ipari övezet is. A pozitív forgatókönyv egyik eleme, hogy a város munkanélküliségi rátája jelentősen csökken. A hátrányos helyzetűek munkába vonását segítő felnőttképzési programokat elindulnak, illetve a térség gazdaságához igazodó képzési profilok kialakítását segíti az ifjúsági szakképzésben, melyre természetszerűleg más városok lesznek a leginkább hatással. A város meghatározó ágazatává a turizmus válik, amely a város kivételes természeti adottságaira (Bükk, Bél-kő) az országos jelentőségű műemlékére, a rehabilitáció során megszépült belvárosára, a szép és értékes műemlékeire alapoz. Ennek alapján választékos és innovatív hagyományteremtő rendezvényeket, sport és rekreációs lehetőségeket, új attrakciókat fejleszt a város annak érdekében, hogy megfelelő és sokoldalú termékkínálatot biztosítson a hazai és külföldi turistáknak. A turizmushoz kapcsolódó üzleti és nonprofit szolgáltatások bővülnek, új szálláshelyek és vendéglátóhelyek, továbbá banki, biztosítási, tájékoztatási,
135
turisztikai szolgáltatások jönnek létre. Ezen szolgáltatások részben a turizmus által leginkább érintett területeken fejlődnek. A város gazdasági potenciálja erősödik, elsősorban a turizmus révén. A vállalkozások száma 15 év alatt 20%-kal nő. Új vállalkozások jönnek létre a turizmusban, illetve a turizmust kiszolgáló szolgáltatásokban, a kereskedele mben, a kulturális területeken. Mindezekből az alábbi hosszú távú jövőkép határozható meg: „Bélapátfalva város vonzó, komfortos, magas szolgáltatási színvonalat biztosító, a kistérség fejlesztését koordináló központi településsé válik. A meglévő idegenforgalmi adottságait jól használja fel, és lakói számára megfelelő lakó és települési környezetet, illetve fejlett közszolgáltatásokat biztosít, amellett, hogy megtartja nyugodt környezetet biztosító kisvárosi tulajdonságait is.” A város a kitűzött pozitív jövőkép elérését a következő főbb stratégiai célkitűzések megvalósításával biztosíthatja: - A város növelje a térségben betöltött szerepét, kistérségi szerepköre erősödjön, - A város biztosítsa az itt élők számára a minél jobb életkörülményeket, a demográfia i, munkaerő-piaci és szociális feszültségeket enyhítse, - Vonzó településkép elérése, - A város elősegíti az alacsony státuszú, munkanélküli lakosság foglalkoztathatóságának, munkaerő-piaci helyzetének javítását, aktív stratégiával hozzájárul a foglalkoztatási szint javulásához, A Város a Településfejlesztési Koncepcióban a főcél elérése érdekében az alábbi legfontosabb részcélokat nevezte meg: 1. Új, városi és központi funkcióiból adódó intézményi háttér kialakítása (középfokú oktatás, zeneiskola, körzeti tűzoltósági készenléti központ, komplex egészségügyi ellátási központkialakítása; 2. A városi ranghoz, a létrehozandó új intézmények kialakításához igazodó városközpont létrehozása 3. A városközpontban új piac létrahozása 4. A műemléki Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület kialakítása 5. A Bélkő bánya környezetében a kalandturizmusra építő turisztikai centrum kiépítése 6. A Gyári tó környékének rendezése, területhasználatának felülvizsgálata 7. Az ipari park tervezett területének rendezése 136
8. Új területek kijelölése lakóterületek és üdülőterületek céljára 9. A település belterületén rendezett közterületek és zöldfelületek kialakítása
5.2. Hosszú távú célok meghatározása: A település eltökélt célja a hosszú távú, jövőorientált gondolkodás a hétköznapokban és a fejlesztésekben, továbbá a beruházásokban. A hosszú távú célok elérését 15-20 év múlva, némely esetben azon túl tervezi teljesíteni a város. Némely hosszabb távú cél, közép vagy rövid távú célok, részcélok elérése után valósulhat csak meg, így a rövidebb idő alatt megvalósulásra kerülő célok elősegíthetik, hogy a hosszabb távú célok is előbb valósuljanak meg, de ugyanakkor a rövid távú célok megvalósulá sának elhúzódása a hosszú távú célokat is veszélyeztetik. Ezért fontos, hogy a város és a térség a kitűzött célokat és az ebből kialakult célhierarchiát az egyes fejlesztéseknél figyelembe vegye. Mivel a városban jelentős különbségek mutatkoznak az emberek életmódjában, vagyis keveredik a falusi életmód és kultúra elemei, a városi életmód és szokások elemeivel, igényeivel. A város településfejle sztési koncepciójában is azt a célt fogalmazta meg, hogy az egyes emberek igényeinek tiszteletben tartásával folyjék a város fejlesztése, és ezzel párhuzamban arra is ügyelni kell, hogy szegregátum se alakuljon ki. Tehát mindebből az következik, hogy Bélapátfalva legfontosabb hosszú távú célja a városiasodás, de mindez olyan formában, hogy azon itt élő k, akik a falusias, vidéki jellege miatt választották otthonul a települést, szintén otthonuknak mondhassák azt. Tehát szükség van egy koncentrált városközpontra, mely szolgáltatásokat nyújt, de szükség van kertvárosi és kisvárosi karakterű területekre is. Ennek megvalósítási nehézségét a város igen kis terüle te adja. Hosszú távú célok: - A város gazdaságszerkezete lehetőleg úgy alakuljon, hogy a magasan kvalifikált munkaerőt meg tudja tartani, sőt a térségben a vonzását e téren fokozza, ugyanakkor az alacsonyabban képzettek számára is munkalehetőséget biztosítson. - A közműhálózatok fejlesztése során a lakosság ellátásának javítása és a korábbi környezetterhelés megszűntetése (pl. csatornázottság kibővítése, korszerű fűtés megteremtése). - A tájképi értékek megőrzése, a helyi természeti és kulturális értékekben rejlő erők felhasználásával egy jól működő, bő kínálatú turisztikai desztináció megteremtése. - Települése harmonikus együttműködésének elősegítése, Bélapátfalva térségi központi funkciójának növelése. - A város-rehabilitáció során az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés lehetősége valamennyi társadalmi és fizikai adottságú réteg számára biztosítva le gyen. 137
-
A szegregáció megakadályozása. A város hosszú távú célja, hogy megszüntesse a szegregátumait, és megakadályozza újabbak kialakulását. A helyi oktatás fejlesztése, térség igényeihez igazodó oktatási formák kialakítása. Helyi identitás megteremtése a városfejlesztés terén tervezett beruházásokkal is, ehhez kapcsoltan egy jó településmarketing kialakítása. Tudatos jövőépítés: az oktatás – egészségmegőrzés – közművelődés eszközeivel. Kreatív szellemiséget sugárzó megújult, funkciógazdag belterületi városrészek, szegregátum-mentes lakóterületek. Az erősödő közlekedéshálózat kiépülése során az „elővárosi” és az elosztó szerep kialakítása, a település belső nyugalmának megtartása mellett. Gazdasági területek kialakítása, fejlesztése, kínálata a közlekedéshálózat fejlesztése során frekventált helyen fekvő területeken. Az Egerből történő kiköltözési igény kielégítése érdekében többféle kertvárosi lakóterület kínálat kialakítása. Kulturális-idegenforgalmi lehetőségek kihasználása, fejlesztése, a meglévő értékekben rejlő le hetőségek kiaknázása. A mikrotérségi korordinációs szerepkör miatt az intézményi háttér kialakítása.
A településfejlesztési koncepciójában a város kiemelte, hogy a városiasodásának folyamatát a természeti környezet egyensúlyának megbontása nélkül kell végrehajtani. Ebből kifolyólag pedig koncentrált településfejlesztés mellett kell, hogy elkötelezze magát a város. A célok mutatószámokkal történő számszerűsítése: A jövőkép megvalósulását az alábbi mutatókkal lehet alátámasztani, melyek esetében a bázisértéket a 2001-es vagy a 2007-os adatok képviselik. Mutató
Forrás
Bázis adat
Elérendő cél adat
Év
Érték
Év
Érték
Lakónépessé g KSH Álla ndó népessé gbő l a 18 KSH é v ala ttiak (%) Kiske reskede lmi KSH egysé gek száma (db)
2007 2007
3275 17
2025 2025
3450 22
2005
44
2025
60
Működő vá lla lkozá sok KSH száma (db)
2007
143
2025
170
Felsőfok ú végze ttségűek KSH a 25 é ves é s idősebb né pesség arányában (%) Nyilvánta rtott KSH á lláske resők a ránya a
2001
5,5
2025
9
2008
11,2
2025
5
138
munkaképes ko rú né pesség %-ában 180 napon túli KSH nyilvánta rtott á lláske resők száma összesen (fő) Ala csony komfo rt KSH fokoza tú laká sok a rá nya (%) Nyilvánta rtott KSH pá lyakezdő álláske re sők száma (fő) Te rmészetes sza po rodá s/fogyás (fő) Vendé gé jszakák száma a ke reskede lmi szá lláshelyeken Az Ipa ri parkba n működő vá llalkozá sok száma Az ipa ri pa rkba n foglalko zta tottak száma Ipa ri pa rkban össze s ne ttó á rbe vé te l (eFt)
2007
98
2025
40
2001
16,1
2025
10
2007
11
2025
6
KSH
2007
-41
2025
+30
KSH
2007
553
2025
4500
Önk .
2007
35
2025
55
Önk .
2007
370
2025
1000
Önk .
2007
3 782 000
2025
7 000 000
5.3. A város középtávú tematikus céljai: A középtávú tematikus célok nagyon különböző területeket érintenek, így az önkormányzat gazdasági stabilitásáról, a munkahelyteremtésről és befektetéstámogatásról, a városi közszolgáltatásokról, az idegenforgalomról, a kistérségi feladatokról, az életminőség javításáról és közigazgatási feladatokról szólnak. Ezen célok, feladatok többsége többségük jól értelmezhető a 7-8 éves időtávra. A feladatok egy része érinti a város rehabilitációját is. A középtávú célok lehetőség szerint mindegyikét úgy kell ellátni, hogy az szolgálja a városiasodást is. A városiasodás, mint cél, tehát nem külön, hanem az egyes tematikus célokba integrálva jelenik meg. a) Az önkormányzat gazdasági stabilitásának megtartása: ezt a célt egyrészt az önkormányzat gazdálkodásának fejlesztésével, másrészt az önkormányzati adópolitika terén folytatott feladatokkal lehet elérni. Az ebbe a fejezetbe tartozó feladatok közül a város-rehabilitáció szempontjából fontos, hogy a város vagyongazdálkodása miként alakul, ez főleg az IVS-ben is részletezett ingatlangazdálkodás szempontjából fontos. Az önkormányzat a középtávú feladatai között a vagyonkezelés felülvizsgálatát és hatékonyságának növelését célul tűzte ki. 139
b) A munkahelyteremtés és befektetéstámogatás: ezen a
területen elérendő feladatokat négy csoportba osztotta az önkormányzat. Az egyik az ipari park bővítése, illetve az egyéb ipartelepítésre alkalmas területek felkutatása és a vállalkozásfejlesztés. Fontos feladat még a közfoglalkoztatás is, mellyel a település jelentős munkanélküliség enyhíthető. A városközpontban üzle tközpont létrehozása, lehetőleg egy piaccal együtt.
c) A városi közszolgáltatások, intézmények fejlesztése: a középtávon elérendő és megvalósítandó feladatok közül ezen a téren lett a legtöbb pont meghatározva. A városközpont eme középtávú feladatokhoz tud a leginkább csatlakozni. Ezen kitűzött feladatok olyan közszolgáltatásokat érintenek, mint az egészségügy, a gyermekvédelem, közoktatás, a közművelődés, a sport és szabadidő eltöltése, a városüzemeltetés és a környezetvédelem, a közlekedés, a közterület és parkgondozás, vagy a lakás és helységgazdálkodás. Utóbbiak a városrehabilitáció szempontjából is fontos feladatok. Szintén ezen feladatkörbe sorolódott a települé sfejlesztés is, melyben a városközpont további fejlesztését, az elkerülő út kialakítását, az város iparterületeinek fejlesztését, a lakások rehabilitációját és a társasházak városképi jelentőségű felújítását határozták meg, mint megvalósítandó feladatok. Új, városi és központi funkcióiból adódó intézményi háttér kialakítása (közigazgatási központ, középfokú oktatás, zeneiskola, körzeti tűzoltósági készenléti központ, komplex egészségügyi ellátási központ). Tókörnyék vízellátásának és szennyvízelvezetésének terv szerinti megvalósítása, kivitelezése (víziközmű társulat). A felszíni vízelvezetés a település majd minden utcájában felújításra szorul. Leromlott állagú művelődési intézmények felújítása is itt említhető meg. d) Az idegenforgalom és turisztika terén történő fejlesztések: a fejlesztési feladatok terén az önkormányzat megállapításokat tesz arra vonatkozóan, hogy az idegenforgalom és a turizmus a városban ma még nagyon alacsony szinten van, bár az adottságok alapján jelentősebb turisztikai bevételei is lehetnének a városnak. A koncepció számos pontja összefüggésbe hozható a városfejlesztési stratégiával, mivel mindkettő a fejlett kisváros környezet kialakítását irányozza elő, fejlett városmaggal. Mivel az IVS-ben kijelölt akcióterületek nagy része idegenforgalmi fejlesztést is tartalmaz, ezért a turizmus terén kitűzött célok és meghatározott feladatok a város-rehabilitáció szempontjából is fontosnak tekintendők. A műemléki Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület kialakítása. A Bélkő bánya környezetében a kalandturizmusra építő turisztikai centrum kiépítése. Az Apátságnál lévő Mária forrás rendbehozatala. A kistérségi idegenforgalmi és befektetés-ösztönző együttműködés rendszerének további fejlesztése, hatékonyabbá tétele. Fontos cél a turizmushoz kapcsolódóan, hogy
140
az idegenforgalmi lehetőséghez kapcsolódóan a település rendezvények, fesztiválok szervezésében, lebonyolításában.
részt
vegyen
e) Kistérségi fela datok terén elérendő fejlesztések: az egyes ágazati feladatoknál meg kell vizsgálni, hogy melyek terjeszthetők ki a kistérség szintjére is. f) Életminőség javítása: Annak érdekében, hogy a város megfeleljen lakosai egyre növekvő életminőséget igénylő elvárásainak, nem csupán a lakhatás feltételeit kell biztosítani, hanem az élhető épített és természeti környezet megőrzésére, a jólét közösségi feltételeit biztosító fejlesztésekre is intézkedéseket kell megfogalmazni. A település belterületén rendezett közterületek és zöldfelületek kialakítása. Parkolási gondok orvoslása. g) Közigazgatási és egyéb feladatok: ezen témakör a közigazgatási tevékenységek ügyfélbarátabbá, ügyfélközpontúbbá alakítását jelenti. A városi ranghoz, a létrehozandó új intézmények kialakításához igazodó városközpont létrehozása. Ezen tematikus középtávú célok közül az alábbiakat tekinti prioritásnak a város: - A munkahelyteremtés és befektetés támogatás: - Az idegenforgalom és turisztika terén történő fejlesztések - A városi közszolgáltatások fejlesztése - Életminőség javítása - Közigazgatási és egyéb feladatok
A Településfejlesztési koncepciójában a város konkrét középtávú fejlesztési célokat is elkülönített, ezek a következők: 1) A kedvező földrajzi és természeti adottságok kihasználása, közös programok szervezése Szilvásváraddal 2) Tanfolyamoknak és egyéb kurzusoknak helyet adó szolg áltató központ létrehozása, amely intézmény befogadja az egyéb körzeti jellegű szerveződéseket is. 3) A falusi és az ökoturizmus feltételeinek kialakítása, meghonosítása 4) A település belterületén a rendezett közterületek és zöldfelületek növelése, rendezett piactér létrehozása 5) Versenyképes vállalkozói környezet megteremtése 6) Térségi igényeket kielégítő integrált egészségügyi központ létrehozása 7) A jövőbeli megerősödő központi szerepköréhez igazodó településközpont létrehozása 8) A térség igényeit kielégítő középiskola lé trehozása
141
9) A közösségi élet és helyi identitástudat erősítése a rendezvények helyszínéül szolgáló létesítmények fejlesztésével és közösségerősítő, helyi akciók végrehajtásával 10) Bélkő bányánál a kalandturizmusra építő turisztikai centrum kiépítés 11) Elkerülő út megépítése 12) Lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítése Fontos hangsúlyozni azt is, hogy Bélapátfalva kistérségi vezető szerepköre miatt úgy kell, hogy céljait megvalósítsa, hogy azok a kistérség egészének fejlődését is szolg álják. A célok mutatószámokkal történő számszerűsítése: A jövőkép megvalósulását az alábbi mutatókkal lehet alátámasztani, melyek esetében a bázisértéket a 2001-es vagy a 2007-es adatok képviselik. Mutató
Forrás
Bázis adat
Elérendő cél adat
Év
Érték
Év
Érték
Lakónépessé g Álla ndó népességből a 18 é v ala ttiak (%) Kiske reskede lmi egységek száma (db) Működő vállalkozások száma (db)
KSH KSH
2007 2007
3275 17
2017 2017
3350 20
KSH
2005
44
2017
55
KSH
2007
143
2017
160
Felsőfok ú vé gze ttségűek a 25 é ves és idősebb né pesség arányában (%)
KSH
2001
5,5
2017
6,5
Nyilvánta rtott á lláske resők a rá nya a munkaképes ko rú né pesség %-ába n 180 napon túli nyilvánta rtott á lláske resők száma össze sen (fő) Ala csony komfo rt fokoza tú lakások a ránya (%) Nyilvánta rtott pályakezdő á lláske resők száma (fő )
KSH
2008
11,2
2017
7
KSH
2007
98
2017
60
KSH
2001
16,1
2017
14
KSH
2007
11
2017
8
Te rmészetes sza po rodá s/fogyás (fő) Vendé gé jszakák száma a ke reskede lmi szá lláshelyeken
KSH
2007
-41
2017
+15
KSH
2007
553
2017
3000
142
5.4. Városrészek céljai 5.4.1. Déli városrész – Belváros céljai: Főként a már meglévő funkciók erősítése a cél, de a központ fejlődése más funkciók betelepülését is eredményezheti. A legfontosabb azonban, a központi funkció erősítése, illetve a kistérségi központi szerepkör növelése. Fontos még a közlekedési és kulturális, közösségi funkciók erősítése is. A város fejlődését az szolgálná, ha ebben a városrészben sikerülne megerősíteni a különböző funkciókat, illetve a város méretéből adódóan itt kell létrehozni a legtöbb városi funkciót. A funkciók jelenlegi mérettől jelentősebb dekoncentrációja nem indokolt. A városrész fejlesztése a város teljes lakosságának az érdeke, így minden lakosságcsoportot megcéloz. A városrészben nagyon fontos a közösségi terek kié pítése, mivel jelenleg e téren komoly problémákkal küzd a település. Ebből kifolyólag a városrészre az alábbi célok nevezhetők meg: 1. Az újonnan várossá váló település új központi funkcióiból következő intézményi háttér kialakítása; 2. A település közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése 3. Az átmenő forgalomból adódó turisztikai lehetőségek kiaknázása; 4. Jelenleg külterületen levő telk ek belterületbe vonása új lakóterületek, ill. üdülőterületek kialakítása céljából; 5. A térségi szerepkör erősítése, az elérni kívánt városi ranghoz új közintézmények - pl. rendőrőrs, középiskola, kistérségi szervező központ – helyének kijelölése, biztosítása, feltételeinek megteremtése 6. Szegregációs folyamatok megállítása; 7. A települést kettészelő forgalmi út tehermentesítését szolgáló elk erülő út kiépítése; 8. A tervezett elkerülő út és a meglévő, Mikófalva felé vezető út közötti átkötő szakasz; 9. A Május 1. utca (nyugati szakasz déli vége)-Móricz Zsigmond utca-Jókai utcaKossuth utca déli összekötése egyben feltárja az új lakóterületet is. 10. A vasútterület déli oldalán futó új gyűjtőút nyugati oldalon beköt a tervezett elkerülő forgalmi útba, keleti oldalon a József A. u.–ba köt be, tovább haladva feltárja az új üdülőterületeket és biztosítja a volt Bélkő bánya megközelítését is; 11. Apátság u. és keleti meghosszabbítása; 12. Petőfi u. és meghosszabbítása; A Petőfi utcának csak a meghosszabbítása lehet gyűjtőút, a meglévő szakasz lakóút, a kialakult és nem növelhető keresztmetszeti paraméterek miatt. Az áthaladó járművek méretét forgalomtechnikai eszközökkel is korlá tozni kell. Meg kell oldani, hogy a Petőfi 143
utcát átmenő forgalom ne terhelje. (pl. a nyugati végének bontható lezárásával,és az átmenő forgalomnak a Sport utca-sportpálya mögötti útvonalra terelésével, már az elkerülő út megépítése előtt); 13. Közpark kialakítása az új városközpontban, az apátság, illetve a Gyári-tó környékén; 14. A lehetőségektől függően a forgalmas utak mellett összefüggő fasorok ill. zöldterületek létesítése, 15. Intézmények fejlesztése (kultúra, közigazgatás) 16.Oktatási intézmények fejlesztése; 17. Egészségügyi és szociális ellátórendszer intézményeinek fejlesztése; 18. Minőségibb szolgáltató terek kialakítása, ezáltal magasabb minőségű szolgáltatások nyújtása egyrészt a szolgáltatási szektornak (kiskereskedők, gazdasági társaságok), és ezáltal a lakosságnak; 19. Minőségibb lakókörnyezet megteremtése, ezáltal a lakosság megtartás 20. Romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása, ami az életmódra vonatkozó tanácsadást, és a személyre szóló segítségnyújtást jelenti; Bár nem tartozik a városrészhez, de a Gyári-tó és az apátság fejlesztésével kapcsolatos célokat is ennél a városrésznél jelenítjük meg, hiszen ezen területek ebből a városrészből érhetők el, így leginkább ehhez kapcsolódóan történik majd a fejlesztésük is. Turizmussal kapcsolatos célok: − A falusi és az ökoturizmus feltételeinek kialakítása, meghonosítása, turisztik ai információs központ létrehozása, − Együttműködés a Bükki Nemzeti Parkkal a turizmus feltételeinek kialakításánál, − Eger, Szilvásvárad közelségének kihasználása az idegenforgalo m fellendítésében, − Gyári tó környékének rendezése, kiránduló központ létesítése − A Gyári tó mellett kiránduló centrum, camping létrehozása − A Gyári tó környékének szigorúbb építési szabályozása, a beépítés fellazítása a terület természeti értékeinek megóvása érdekében − A Gyári tó környékén a közművesítettség szintjének emelése, vezetékes vízellátás, szennyvízcsatornázás kiépítése − Az Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület kialakítása, hozzá vezető út kiépítése, parkolók megépítése − Bélkő bányánál szálláslehetőség, ill. a kalandturizmus és sport lehetőségek kiaknázása (sziklamászás stb.) − A helyben tartózkodás idejének növelése, a nagyszámú kiránduló forgalo m egy részének szállásigényes vendégkörré konvertálása, aminek eszköze az idegenforgalmi termékfejle sztés, összehangolt programcsomagok összeállítása 144
− Bélkő hasznosítása (tanösvény, sziklamászás, libegő, stb.) − Nemzetközi gyermek- és ifjúsági falu, bemutatótér („rönkfalu”) felépítése az agyagbánya helyén − Libegő építése, mellyel Bélkő a „Bükk kapuja” lehet − Erdei berendezések kihelyezése − A Bélkő Területfejlesztési Kht Középtávú Fejlesztési Stratégiájának (2003. január), és a Nyugat- Bükki Kistérség Idegenforgalmi Fejlesztési Koncepciójának és Stratégiai Programjának (EQUUS Kft) változatos idegenforgalmi programjainak megvalósítása − A meglévő üdülőterületek szabályozásának megállapítása, a beépíthető területek növényzettel (zöldterülettel, erdővel) történő elválasztása. A települést elkerülő új forgalmi út megtervezése. Gyári-tó körüli területek beépítésének felülvizsgálata, kiránduló centrum létrehozása: − Az Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület kialakítása, utak, nagy méretű parkoló területek megtervezése − Bélkő bányánál szálláslehetőség ill. a kalandturizmus és sport lehetőségek kiaknázása (sziklamászás stb.) − Az integrált mezőgazdasági termeléshez szükséges mozaikos tájszerkezet megőrzése, fejlesztése − Az erdőterületek összefüggő rendszerré szervezése. A célok mutatószámokkal történő számszerűsítése: A jövőkép megvalósulását az alábbi mutatókkal lehet alátámasztani, melyek esetében a bázisértéket a 2001-es adatok képviselik. Mutató
Forrás
Bázis adat
Elérendő cél adat
Év
Érték
Év
Érték
Lakónépesség Álla ndó népessé gből a 14 é v a lattiak (%)
KSH KSH
2001 2007
2697 17,1
2015 2015
2800 19
Felsőfok ú végze ttségűek a 25 é ves és idősebb né pesség a rányába n (%) Rendsze res munkajö vedelemmel nem re ndelke zők a rá nya az ak tív ko rúakon (15-59 é vesek) be lül Fogla lkozta tottak a ránya a 15-64 éve s né pességen be lül Ala csony komfo rt fokoza tú
KSH
2001
5,8
2015
6,3
KSH
2001
49,4
2015
45
KSH
2001
47
2015
52
KSH
2001
17
2015
13
145
lakások a ránya (%)
5.4.2. Északi városrész – Iparterületek céljai Legfontosabb cél az Ipari Park által nyújtandó szolgáltatások rendszerének kialakítása körültekintő módon, figyelembe véve a hasonló adottságokkal rendelkező ipari parkok szolgáltatási struktúráját, szem előtt tartva azt, hogy minél gazdagabb a szolgáltatások kínálata, annál vonzóbb a befektetők számára a terület. A már betelepült vállalkozók számára folyamatosan, igény szerint alakítják ki a szolgáltatások rendjét. A hangsúly az Ipari Park kis térségi beágyazódására, a különleges sajátos vonzerőre helyezendő. Az Önkormányzattal részletesen egyeztetve a lehető legméltányosabb feltételekkel vonzó kedvezményeket nyújtani a befektetőknek, kihasználva a Vállalkozási Övezet és Ipari Park adottságait az állam által nyújtható támogatások tekintetében. 2004-től folyamatosan figyelembe kell venni az EU tagságból származó kötelezettségeket (folyamatos adókedvezmény leépítés). Az ipari park meglévő és bővítési területeinek rendezése, szabályozása a környezeti adottságok és elvárások ismeretében. Ebben a városrészben is célként jelenik meg a tele pülést elkerülő új forgalmi út megtervezése és kivitelezése. A városrész nem rendelkezik sok funkcióval, illetve a közintézmények száma is alacsony, bár a városközponttal érintkező részen több a város számára jelentős szolgáltató egység található. Ezekből kiindulva és a városrész helyzetelemzésében ismertetett tények alapján az alábbi részletesebb célok, feladatok nevezhetők meg: - A kistérség felzárkózásának elősegítése jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények által; - Barnamezős területek további rehabilitációja; - Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül; - Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb módon; - Vállalkozások és befektetések megnyerése Bélapátfalva számára az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett ipari parkkal; - Vonzó települési környezet elérése, ezáltal lakosság megtartása, a jól képzett munkaerő megtartása, településre vonzása; - Közlekedésbiztonság megteremtése, járdák, parkolók fejlesztése; - Minőségibb lakókörnyezet megteremtése, ezáltal a lakosság megtartás, életkörülményeik javítása;
146
Ebben a városrészben is az a cél, hogy a jelenlegi funkciók megmaradjanak és megerősödjenek. De fontos lenne még a lakófunkció megerősítése is. az ezt a városrész érintő fejlesztések a teljes város lakosságát érintik, de elsősorban az ipari parkban elhelyezkedni kívánókat. Ebben a városrészben is fontos lenne a közösségi terek, zöldterületek felújítás, melyet itt az ipari park közelsége is indokol. A célok mutatószámokkal történő számszerűsítése: A jövőkép megvalósulását az alábbi mutatókkal lehet alátámasztani, melyek esetében a bázisértéket a 2001-es adatok képviselik. Mutató
Lakónépessé g Álla ndó népessé gbő l a 14 é v ala ttiak (%) Felsőfok ú végze ttségűek a 25 é ves és idősebb né pesség arányában (%) Rendsze res munka jö vede lemmel nem rendelkezők a rá nya az ak tív korúakon (15-59 é vesek) belül
Forrás
Bázis adat
Elérendő cél adat
Év
Érték
Év
Érték
KSH KSH
2001 2001
764 11
2015 2015
800 14
KSH
2001
5,5
2015
6
KSH
2001
68,1
2015
64
2001
28,9
2015
33
2001
6,4
2015
5
2007
35
2015
40
2007
370
2015
450
2007
3 782 000
2015
4 700 000
Fogla lkoztato ttak a rá nya KSH a 15-64 éve s né pességen be lül Ala csony komfo rt KSH fokoza tú laká sok a rá nya (%) Az Ipa ri parkba n működő Önk . vá llalkozá sok száma Az ipa ri pa rkba n Önk . foglalko zta tottak száma Ipa ri pa rkban össze s Önk . ne ttó á rbe vé te l (eFt)
5.5. A tematikus és a területi célok koherenciája A tematikus célok összhangban vannak az átfogó célokkal, azok közvetlenül megfeleltethetők egymásnak. A megjelölt tematikus célok figyelembe veszik az Európai Unió és hazánk terület- és településfejlesztési alapelveit és pilléreit, valamint illeszkednek a heves megyei, és az észak-magyarországi régió elfogadott fejlesztési céljaihoz és prioritásaihoz. Öt tematikus cél került meghatározásra, melyek a fő feladatokat fogalmazzák meg. A célok intézkedéseken keresztül, azok végrehajtásával teljesülhetnek. A 147
stratégia összesen 15 intézkedést jelöl meg, amelyek már a konkrét beavatkozást vagyis projekteket tartalmazzák. Fenti, városi szinten megfogalmazott tematikus prioritások jól illeszkednek az IVS városrészi szinten definiált céljaihoz, amennyiben ez utóbbiak is prioritásként kezelik a város gazdaságának dinamizálását, a munkahelyteremtést és befektetés támogatást, a természeti- és épített örökség megőrzésével kialakítható idegenforgalmat, a közszolgáltatások hatékonyabbá tételét, az itt élők számára minőségi életkörülmények biztosítását, továbbá a település központi területeinek funkcióbővítő célú fejlesztését.
148
A prioritásként kezelt középtávú célok városrészi szintű hatása: Középtávú cél
Déli városrész
Északi városrész
A munkahelyteremtés és befektetés támogatás Ipa rfe jle sztések, az Ipa ri Pa rk ban re jlő lehetőségek kihasználá sa, Vá roskö zpontba n üzle tközpont létrehozása Ma gasan képze tt munkaerő he lyben ta rtása , A z idegenforgalom és turisztika terén történő fejlesztések Ka landturizmusra építő turisztika i centrum k iépítése Rende zvények, fe sztivá lok sze rvezé se A fa lusi és az öko turizmus feltéte leinek k ialak ítása , meghonosítása A műem léki Apá tsá g melle tt rangjához mé ltó fogadó te rüle t kia lak ítása A városi közszolgáltatások fejlesztése Vá roskö zpont to vábbi fe jleszté se A térség igényeit kie légítő középisko la lé treho zása a lakások reha bilitá ció já t és a társa sházak vá roské pi jelentőségű fe lújítása Le romlo tt á llagú műve lődési intézmények fe lújítása Intézmény me ly befo gadja a z e gyé b kö rzeti je llegű sze rve ződéseke t Közigazgatási és egyéb feladatok Ügyfé lba rá tabb, ügyfélkö zpontúbb közigazga tás Jö vőbe li mege rősödő központi sze repköré hez igazo dó te lepülésközpont lé tre hozása Életminőség javítása A település be lte rüle tén rendezett közterüle tek és zö ldfe lüle tek kialak ítása Pa rko lási gondok orvoslása
Jelmagyarázat: Vá rosrész szempontjábó l fontos középtávú cé l Vá rosrész szempontjábó l ke vésbé fontos középtá vú cél
149
5.6. A célfa A célok összefüggéseit a következő célfa grafikusan is szemlélteti. J ö v ők é p Bélapátfalva város vonzó, komfortos, magas szolgáltatási színvonalat biztosító, a kistérség fejlesztését koordináló központi településsé válik. A meglévő idegenforgalmi adottságait jól használja fel, és lakói számára megfelelő lakó és települési környezetet, illetve fejlett közszolgáltatásokat biztosít, amellett, hogy megtartja nyugodt környezetet biztosító kisvárosi tulajdonságait is.”
Középtávú célok
A munkahelytere mtés és befektetés támogatás
Az idegenforgalom és turisztika terén történő fejles ztések
Déli városrész - Belváros - Intéz ményi háttér kialakítása, fejlesztése - Minőségibb lakókörnyezet megteremtése - Egészségügyi és szociális ellátórendszer intézményeinek fejlesztése - A városközpont fejlesztése - Közlekedési hálózat korszerűsítése - Zöldterületek fejlesztése, növelése - Az Apátság és a Gyári-tó környékének turisztikai fejlesztése - A falusi és az ökoturizmus feltételeinek kialakítása - Bélkő bányánál szálláslehetőség ill. a kalandturizmus és sport lehetőségek kiaknázása - Kulturális és oktatási infrastruktúra fejlesztése - Foglalkoztatási programok indítása - Antiszegregációs intézkedések
A város i közszolgáltatás ok fejles ztése
Életminős ég javítása
K özigazgatási és egyéb feladatok fejles ztése
Északi városrész - Iparterületek - Barnamezős területek további rehabilitációja - A kistérség felzárkózásának elősegítése jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények által - Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül - Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb módon - Vonzó települési környezet elérése, ezáltal lakosság megtartása, a jól képzett munkaerő megtartása, településre vonzása - Zöldterületek fejlesztése - Antiszegregációs intézkedések 150
6. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése Az akcióterületek előzetes kijelölésének alapvető célja a városrehabilitációs programok beavatkozási helyszíneinek konkrét meghatározása. Egy adott városi terület rehabilitációjára irányuló tevékenység-sorozatot ugyanis mindig egy egyértelműen kijelölt összefüggő települési területen kell végrehajtani. Ezt a nagyobb, utcahatárokkal leírható, összefüggő (tehát folytonos vonallal lehatárolt) területet nevezzük akció területnek. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az akcióterületek kijelölése során nem csupán az ÉMOP-ból finanszírozni tervezett programokat indokolt megjeleníteni, hiszen az IVS által lefedett szakpolitikai területek komplexitását figyelembe véve az akcióterületek lehatárolását többféle fejlesztési cél elérése is motiválhatja. A város mérete szintén nem teszi lehetővé azt, hogy számos akcióterületet határoljunk le. A Déli városrész – Belváros további tagolá sát, akcióterületekre bontását szakmai érvek nem támasztják alá. A központi, igen kis kiterjedésű városmag szorosan kapcsolódik a városrész lakóterületeihez, attól el nem választható. Ezért a Déli városrész – Belváros egészét egy akcióterületként értelmezzük. Ezen túl az Északi városrész – Iparterületek esetében, az Ipari Parkra vonatkozóan különítünk még el egy akcióterületet, ebben az esetben ugyanis még racionális keretek között alkalmazható az akcióterületek kijelölésének módszertana. Továbbá a város jelentős nevezetessége és a köréje szerveződő turizmus miatt, az Apátság és a Gyári-tó környékét tekintjük még akcióterületnek. Másrészt a stratégia számol azzal is, hogy a fejlesztések sorrendjét befolyásolni fogja, mely célok megvalósításához sikerül a pályázati és magán erőforrásokat bevonni. A város fejlesztési programjait részben magánkezdeményezések és források, küls ő pályázati források bevonásával és az önkormányzat erőforrásait is figyelembe véve kívánja megoldani a jövőben. Akcióterületek: - Déli városrész – Belváros akcióterület - Iparterület akcióterület - Apátság és Gyári-tó akcióterület Déli városrész – Belváros akcióterület Célkitűzés Városközponti funkció megerősítése, életminőség javítás, közszolgáltatások javítása, közterületek fejlesztése, lakókörülmények javítása Csatlakozás a középtávú tematikus - Az idegenforgalom és turisztika célokhoz terén történő fejlesztések -
A
városi
közszolgáltatások 151
fejlesztése
Fejlesztendő tevékenységek
Tervezett költségek Forrásmegoszlás
Csatlakozás célokhoz
a
középtávú
Életminőség javítása
-
Közigazgatási és egyéb feladatok fejlesztése
Közösségi, Közigazgatási, Közszolgáltatási, Gazdasági, Idegenforgalmi 2010-2015 A város teljes lakossága, ide látogató turisták, jövőbeni gazdasági partnerek, kistérség lakói, gazdasági szervezetei 1125 Mft Pályázati támogatás: 70%, Önkormányzati és egyéb közszféra hozzájárulás: 10%, Gazdasági szereplők önerős hozzájárulása: 20%
Megvalósítás tervezett ideje Célcsoport
Iparterület akcióterület Célkitűzés
-
Munkahelyteremtés, ipari park fejlesztése, közszolgáltatások javítása, lakókörülmények javítása tematikus - A munkahelyteremtés és befektetés támogatás -
Fejlesztendő tevékenységek Megvalósítás tervezett ideje Célcsoport
Tervezett költségek Forrásmegoszlás
Apátság és Gyári-tó akcióterület: Célkitűzés
A városi fejlesztése
közszolgáltatások
Közszolgáltatási, Gazdasági, 2010-2015 A város teljes lakossága, az ipari park dolgozói, az ipari park vállalkozásai, jövőbeni gazdasági partnerek, kistérség lakói, gazdasági szervezetei 2000 Mft Pályázati támogatás: 50%, Gazdasági szereplők önerős hozzájárulása: 46% Önkormányzat és egyéb közszféra: 4%
Munkahelyteremtés, műemlékek fejlesztése, környezetvédelmi, természetvédelmi beruházások, városmarketing tevékenység elkezdése, közszolgáltatások javítása, 152
Csatlakozás célokhoz
a
középtávú
Fejlesztendő tevékenységek
Megvalósítás tervezett ideje Célcsoport
Tervezett költségek Forrásmegoszlás
tematikus
idegenforgalmi beruházások - A munkahelyteremtés befektetés támogatás
és
-
A városi fejlesztése
-
Életminőség javítása
-
Az idegenforgalom és turisztika terén történő fejlesztések
közszolgáltatások
Idegenforgalom fejlesztési, Közszolgáltatási, Gazdasági, Környezeti, Épített környezeti 2010-2015 A város teljes lakossága, a város nevezetességei miatt idelátogató turisták, az idegenforgalom terén elhelyezkedni kívánók és már itt dolgozók, jövőbeni gazdasági partnerek, kistérség lakói, gazdasági szervezetei, a tó körüli ingatlanok tulajdonosai 1680 Mft Pályázati támogatás: 70% Gazdasági szereplők önerős hozzájárulása: 20% Önkormányzati és egyéb közszféra: 10%
Finanszírozás lehetséges forrásai: Önkormányzat saját forrásai: - Önkormányzati költségvetési hozzájárulás - Esetleges kötvénykibocsátás - Önkormányzat gazdasági társaságokból származó bevételei Közszférából, magánszférából érkező külső források: - Vissza nem térítendő pályázati támogatások (EU és hazai forrás) - Kedvezményes fejlesztési hitelek - Saját erő megléte Fontos hangsúlyozni, hogy a fejlesztések döntő hányadát az önkormányzat saját forrásból finanszírozni nem tudja, így elsősorban pályázatok útján kíván pénzt szerezni fejlesztési ötleteihez. Az Iparterületek akcióterületen döntően a magánszféra beruházásaira számít, úgyszintén az Apátság és Gyári-tó akcióterületen. Az önkormányzat saját forrásait elsősorban a Déli városrész – 153
Belváros akcióterületre kívánja fordítani, de más eszközökkel azon van, hogy a másik két akcióterületbe is beinduljanak a fejlesztések.
154
Bélapátfalva 3 akcióterülete
Déli városrész akcióterület
– Belváros
Iparterület akcióterület
Apátság és akcióterület
Gyári-tó
155
6.1. Déli városrész – Belváros akcióterület A városrészben a megerősíteni kívánt funkciók köre széles. Az akcióterület célcsoportja elsősorban az akcióterületen élő lakosság, de mivel a város belső területeinek, vagyis a városközpont rehabilitációjáról van szó, ezért a célcsoport közé tartozik a város teljes lakossága is. Tágabb értelemben az akcióterületen belül végrehajtott fejlesztések a kistérség lakosaira is hatással vannak, egyrészt a kistérségi központi szerepkör miatt, másrészt a városközpontban lévő, egész kistérségre kihatással lévő közfunkcióval rendelkező intézmények, szervezetek miatt (iskola, közigazgatási intézmények, egészségügy, autóbuszállomás stb.). Az akcióterület lakosságának életkörülményeire ugyanakkor a projektek nagyobb mértékben gyakorolnak hatást, mivel ők mindennapi életüket ott élik, elsőként találkozhatnak majd a projekt eredményeivel, illetve földrajzi közelség okán az elsődleges használóknak is ők tekinthetőek. A helyi gazdasági szereplők részéről nagy igény van, hogy a belváros rendezett arculatot mutasson, mert ezáltal érhető el egy gazdaságilag is vonzó, élettel teli városközpont, ami egyaránt alkalmas a vásárlásra, a különböző szolgáltatások igénybevételére, egyéb ügyintézésre, kulturált szórakozásra. A célcsoportok tekintetében tehát a versenyszféra képviselői, a gazdasági szervezetek is relevánsnak tekinthetőek. A közszféra funkcióinak bővítése, versenyképes infrastruktúra létrehozásával a városi lakosság alapvető igénye. A cél megvalósulása az ügyintézés gördülékenységét, az adminisztratív kapacitás nagyobb hatékonyságát eredményezi majd, egyúttal a felhagyott épületek újra funkcióval lesznek felruházva: • Közszféra intézményeinek korszerűsítése: gyámhivatal és rendőrség kialakítása önállóan működni képes infrastruktúra létrehozásával, felhagyott épület hasznosításával • Városmarketing iroda kialakítása a turisztikai karakterű önkormányzati és magánfinanszírozású fejlesztések, illetve a település idegenforgalmának általános koordinációjára Tekintetbe véve, hogy az akcióterület Bélapátfalva legtöbb városi funkciót tömörítő, központi városrésze, ezért a kitűzött stratégiai és átfogó célok elérése csak ezzel a projekttel képzelhető el, miv el ez megoldást nyújt a belváros, jelen akcióterület városi környezetének rehabilitációjára, funkcióinak bővítésére, a terület külső megjelenésének rendezésére. A fentiek alapján az akcióterület általános érvényű, a fejlesztések végrehajtásának eredményeként jelentkező, általánosan jellemezhető közvetetten jelentkező eredményei az alábbiak: új munkahelyek teremtése, a régiek megőrzése rendezett településkép közvetett hatása révén életszínvonal emelkedés 156
-
a terület fenntartható fejlődésének a segítése környezetesztétika fokozása, városképjavítás többfunkció s, fenntartható térhasználat városi karakter erősődése helyi identitástudat erősítése kistérségi központi szerepkör növelése
Várható költségek:
Projektek
A művelődési ház átfogó felújítása Egy új, minden igényt kielégítő 500 m2 –es gazdasági szolgáltatóház építése Funkcióvesztett épületek felújítása és átalakítása új közcélú funkciók betelepítésének céljából (rendőrőrs, gyámhivatal, városmarketingiroda) Városi funkció erősítése a művelődési házzal szemben található terület parkosításával, a támfal felújításával Egyéb parkosítás, közterület fejlesztés Bölcsőde kiépítése Szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítése Belterületi árokrendszer fejlesztése Belterületi utak fejlesztése Roma képzések indítása C igány közösségi intézmények és rendezvények létrejöttének segítése Informatikai infrastruktúra fejlesztése Sportlétesítmények fejlesztése Helyi kötődést segítő akció k, városmarketing, képzések
Önk. – Önkormányzati fejl. Közszf . – Önkormányzaton kívüli közszféra Mg. – M agán fejl. Sf . – S oft beruházás
Becsült költségek
Önk. Mg.
36 Mft 100 Mft
Önk.
55 Mft
Önk.
25 Mft
Önk. Önk. Önk. Mg.
35 Mft 80 Mft 300 MFt
Önk. Önk. Sf. Sf.
25 70 10 10
Önk. Mg. Önk. Mg. Sf.
20 Mft 30 Mft 15 Mft
mft Mft Mft Mft
6.2. Iparterület akcióterület A Bélapátfalvi Ipari Park speciális helyzetben van, hiszen a betelepült cégek közül legtöbben az egykoron itt működött cementgyárnak bedolgozó cégek voltak, tehát nem hagyományos úton történt a területre érkezésük, tevékenységük már évek óta folyt az „Ipari Park” cím megszerzése előtti időkben is. Ennél fogva bizonyos iparági koncentráció már eleve adott volt a területen, ám ezt a vállalkozói tömeget a nagyvállalat levonulásával már nem lehet reprodukálni, a valós cél 157
tulajdonképpen ezen cégek megtartása, illetve minimális fejlesztés. Az Ipari Park stratégia része le het az itt működő cégek munkájának elősegítése, tájékoztatása, összefogás serkentése, illetve pályázati úton a cég bővítése, fejlesztése. Az újonnan ide települő vállalkozásoknak az Ipari Park egyedi, új, vonzó profilját szükséges megmutatni, mely kiemeli a többi park közül, a tőkevonzáshoz pedig pontosan kidolgozott stratégiát, eszközöket és forrásokat kell rendelni. Az érvényben lévő ipari park koncepció – és egyben a Bélkő Kht. alapító okiratának – legfőbb feladata a munkahelyteremtés. A Bélapátfalvi Ipari Park ezt a célt hivatott szolgálni. A park arculata szervesen illeszkedik a területfejlesztési koncepcióba, valamint a Bélkő Kht. középtávú fejlesztési stratégiájába. Mivel az ipari park a helyi és kistérségi gazdaságfejlesztés deklaráltan legfőbb eszköze, legfőbb ideje, hogy áttekintsük melyek azok a várakozások, amelyek eddig nem teljesültek, kiderítsük ezen hiányosságok okait, valamit javítást célzó elképzeléseket a gyakorlatban realizáljuk. Az akcióterület legfőbb célja tehát, hogy a Bélapátfalvi Ipari Park ne csak ingatlanhasznosítási terület legyen, hanem vonzó, minőségi szolgáltatásokat nyújtó központ, ahová szívesen települ be hosszabb távra újabb munkahelyeket teremtő cég. Várható költségek: Önk. – Ö nkormányzati fejl. Közszf . – Ö nkormányzaton kívüli közszféra Mg. – Magán fejl. Sf . – S oft beruházás
Projektek
Ipari tevékenységek fejlesztése nagyvállalk ozások Kisipari tevékenységek, vállalkozások fejlesztése, támogatása - KKV Környezetbarát beruházások K+F terén történő beruházások Ipari park marketingje
Becsült költségek
Mg.
1000 MFt
Mg.
585 Mft
Mg. Önk. Mg. Sf.
150 Mft 250 Mft 15 Mft
6.3. Apátság és Gyári-tó akcióterület Ezen terüle tek önálló városrészként való szerepeltetése is indokolt lehetne, azonban külterületi besorolás miatt nem soroltuk sem valamely városrészhez, sem önálló városrésznek. Azonban várható jövőbeni fejlesztésük miatt fontos, hogy hangsúlyosan is megjelenjenek a város IVS-ben. Sőt a felhagyott Bél-kő bánya területe is besorolható ebbe az akcióterületbe, his zen a turizmust érintő fejlesztések itt is várhatóak. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ebben a fejezetben kic sit bővebben is bemutassuk a terület adottságait, helyzetét.
158
A település igazgatási területének nagy része a Bükki Nemzeti Park része, védett terület, természeti adottságai miatt sokan keresik fel a környéket. A már meglévő üdülőterületek település keleti oldalán – a gyári tó körül - helyezkednek el. Az Apátság Bélapátfalvától kb. 2 km-re, a községtől keletre emelkedő Bélkő hegy nyugati lábánál helyezkedik el a kőbánya felé vezető út közelében, erdőszéli ligetes környezetben. Az odavezető út aszfaltozott (gyenge minőségű), személygépkocsiv al, kerékpárral, illetve gyalogosan (erdei ösvényeken) is megközelíthető. Tömegközlekedési eszköz útvonala nem vezet, vagy legalábbis érinti az apátság helyszínét. Hivatalos, kiépített parkolóval nem rendelkezik. A turisták kedvelt kirándulóhelye, épp ezért az országos kéktúra, mint túraútvonal érinti. A kékjelzésű turistaútvonalo n a műemlék gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető. Kiépített parkoló nem biztosított, az épületet körülvevő füves terület használható parkolásra. Az Apátság magas idegenforgalm i értéket hordozó műemlék, mely „márkázza” a települést, ezért fejlesztése, illetve az erre építő beruházások rendkívül fontosak. A meglevő üdülőterületek a településtől keletre helyezkednek el. A nagy tájképi és természetvédelmi értékű környezet megóvása érdekében ezeken a meglevő területeken is új szabályozási előírásokat kell foganatosítani, amelyek a meglevő beépítések tájképbe illesztésére is koncentrálnak. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Gyári tó környezetére, ami a település kiemelt rekreációs területe. A Bükki Nemzeti Park Területrendezési Terve kiránduló centrum létesítésére jelöli ki Bélapátfalva területének ezt a részét. A terület szilárd burkolatú úton megközelíthető, villamos energia ellátással, ivóvízellátással rendelkezik, szennyvízkezelése részben megoldott. Ez a terület kiinduló bázisa lehet a vadászattól kezdve a túrázáson át a hegyi kerékpározásig több, a természethez kapcsolódó sportágnak. Az új üdülőterületek kialakítására nagy igény mutatkozik. Az újabb üdülőterületeket a meglévőkhöz kapcsolódva, a településtestet keletről lezárva javasoljuk kialakítani. Az üdülőterületeket nagyobb erdőfoltok választják el egymástól ill. a lakóterületektől. Az Apátság turisztikai értékelése: - Az Apátság megközelíthetősége adott, azonban jelenleg nincsen felkészülve turisták nagyobb létszámú fogadására. - Az Apátság jelenleg nem turisztikai termék, sokkal inkább látnivaló, nem kapcsolódnak hozzá kiegészítő kereskedelmi, vagy idegenforgalmi szolgáltatások. - Bélapátfalva, bár rendelkezik egyéb turisztikai lehetőségekkel (Gyári tó, kilátó, turistaútvonalak, rendezvények), és mindezek révén kínálatot tud felmutatni a vallási turizmuson túl a kirándulási turizmusban, korlátozottan az üdülőturizmusban, illetőleg a rendezvényturizmusban, azok kínálata nincsen 159
-
-
összekapcsolva sem az Apátsággal, sem egymással (a Bélkő hegyi kilá tó megtekintése, illetve az Apátság természetes fekvéséből következően összekapcsolt turisztikai lehetőség). Az egyes turisztikai kínálati területeket kiaknázó programok szervezésére specializálódott társaság nincsen jelen, kezdeményként él a Bélapátfalva Idegenforgalmáért Egyesület. Bélapátfalva jelenleg nem turisztikai célállomás, minderre nincsen kiépült vendéglátóipari, vagy szállodaipari (szálláshely i) kapacitás sem.
Az Apátság, ennek révén Bélapátfalva, turisztikai fejlesztése a következő koncepciók mentén képzelhető el: Kiindulás: Minthogy Béla pátfalva – szorosabban véve a Bélapátfalvi Apátság – célállomás jellegű turisztikai vonzerővel nem bír, azt kapcsolni kell a térség (25 kmen belüli) turisztikai kínálatához, mely tématerületeit illetően jelentős rokonságot mutat Bélapátfalv a turisztikai kínálatával. Fontosabb beruházási jellegű projektek: - Az Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület kialakítása, a hozzá vezető út kiépítése, parkolók megépítése. - A volt Bélkő bányánál a helyszínhez kapcsolódó programszervezési lehetőségek létrehozása, pl. a kalandturizmus és a sport lehetőségek kiaknázása (sziklamászás, síelés, magaslati edzőtábor stb.). Távlatban a bányához felvezető libegő megépítése is tervezett. - A meglévő szálláshelyek és vendéglátóegységek bővítése. - Az Apátság és a tó megfelelő összeköttetésének kialakítása (kerékpárút, tanösvény, autóút). - A Mária-forrás körül rendezett pihenőhely, erdei játszótér kialakítása. - Az Apátság mellett fogadóépület kiala kítása. Várható költségek: Projektek Szálláshelybővítés, korszerűsítés A vendéglátóhelyek EU követelmények színvonalára való felhozása Program kínálat javítása, rendezvények Kistérségi és települési marketing tevékenység fejlesztése Kalandturiz musra építő turisztikai centrum
Önk. – Önkormányzati fejl. Közszf . – Ö nkormányzaton kívüli közs zféra Mg. – M agán fejl. Sf . – Soft beruházás
Becsült költség
Mg. Mg.
110 Mft 75 Mft
Mg. Önk. Sf.
20 Mft
Mg. Önk. Közszf. Sf.
20 Mft
Mg.
550 Mft
160
A Gyári tó környékének rendezése, területhasználatának felülvizsgálata Új területek kijelölése la kóterületek és üdülőterületek céljára Az Apátságnál lévő Mária forrás rendbehozatala Az Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület, kiállító terem esetleg múzeum kialakítása Szabadtéri színpad kialakítása Parkolóhelyek kiépítése Utak, járdák, tanösvények és kerékpárút építése Tereprendezés és növénytelepítés
Önk.
100 Mft
Önk.
20 Mft
Önk. Közszf.
50 Mft
Önk. Mg.
300 Mft
Önk. Mg. Önk.
60 Mft 25 Mft 250 Mft
Önk. Közszf.
100 Mft
Akcióterületeken belüli projektek prioritása: Déli városrész – Belváros akcióterület: A legtöbb lakost elérő közszolgáltatások, a közfunkciók megerősítése az elsődleges cél, majd ezt követi a városszépítés és az életminőség javítása, a szegregációs problémák leküzdése, végül az infrastruktúra terén elérendő fejlesztések. Prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Projektek A művelődési ház átfogó felújítása Egy új, minden igényt kielégítő 500 m2 –es gazdasági szolgáltatóház építése Funkcióvesztett épületek felújítása és átalakítása új közcélú funkciók betelepítésének céljából Városi funkció erősítése a művelődési házzal szemben található terület parkosításával, a támfal felújításával Egyéb parkosítás, közterület fejlesztés Helyi kötődést segítő akciók, városmarketing, egyéb képzések Bölcsőde kiépítése Roma képzések indítása C igány közösségi intézmények és rendezvények létrejöttének segítése Belterületi árokrendszer fejlesztése Belterületi utak fejlesztése Sportlétesítmények fejlesztése Informatikai infrastruktúra fejle sztése Szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítése
Iparterületek akcióterület: Legfontosabb, hogy kisipari vállalkozások érkezzenek az ipari parkba, mivel jelenleg inkább ezek érkezésére lehet számítani, de emellett törekedni kell a nagyobb cégek letelepedésének elősegítésére is. Ezeket azonban meg kell, hogy előzze az ipari park 161
marketingje, hiszen ennek révén értesülhetnek a befektetők a park szolgáltatásairól, lehetőségeiről. Végül az olyan speciális ipari tevékenységek következnek, minta környezettechnik a, illetve a K+F. Prioritás 1. 2. 3. 4. 5.
Projektek Ipari park marketingje Kisipari tevékenységek, vállalkozások fejlesztése, támogatása - KKV Ipari tevékenységek fejlesztése - nagyvállalkozások Környezetbarát beruházások K+F terén történő beruházások
Apátság és Gyári-tó akcióterület: Legfontosabb a szálláshelyek korszerűsítése és bővítése, hiszen ezen a téren jelenleg komoly problémái vannak a városnak. ezzel azonos ütemben viszont a kínálati oldalt is fejleszteni kell, melyen belül a differenciálás, priorizálás igazából nehéz, mivel egyaránt hozzá kell nyúlni az apátság környékéhez, a Gyári-tó környékéhez és a kettőt össze is kell kötni. Azonban az a legfontosabb, hogy valami nagyhorderejű, turistacsalogató park épüljön ki, melyre aztán a kisebb fejlesztése, és a marketing ráfűzhető. Prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Projektek Szálláshelybővítés, korszerűsítés Az Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület, kiállító terem esetleg múzeum kialakítása Utak, járdák, tanösvények és kerékpárút építése Kalandturiz musra építő turisztikai centrum A vendéglátóhelyek EU követelmények színvonalára való felhozása Program kínálat javítása, rendezvények Kistérségi és települési marketing tevékenység fejlesztése Parkolóhelyek kiépítése az Apátságnál A Gyári tó környékének rendezése, területhasználatának felülvizsgálata Új területek kijelölése lakóterületek és üdülőterületek céljára Az Apátságnál lévő Mária forrás rendbehozatala Tereprendezés és növénytelepítés Szabadtéri színpad kialakítása
Akcióterületek prioritása: Alapjában véve mindhárom akcióterület fejlesztése fontos, hiszen az egyik a városi funkciók, a kistérségi szerepkör megerősítését célozza, a másik munkahelyeket teremt, míg a harmadik akcióterület az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket próbálja kihasználni. Azonban mégis felállítható egy fontossági sorrend:
162
1.
Déli városrész – Belváros akcióterület: mivel elsődle ges a városi funkciók megerősítése 2. Iparterületek akcióterületek: a város funkciók megerősítése után a munkahelyteremtés a város legégetőbb problémája (megjegyzendő, hogy az első két akcióterület egy ütemben is fejleszthető) 3. Apátság és Gyári-tó akcióterüle t: az idegenforgalmi fejlesztések csak lehetőségek, nem elsődleges beruházások, de a város jövője szempontjából elvetni ezeket sem lehet.
163
7. Fenntarthatósági szempontok 7.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégia olyan hazai társadalmi-gazdasági fejlődést irányoz elő, amely figyelembe veszi a fenntartható környezet- és energiahasználat alapelveit, célul tűzi ki a természeti erőforrásokkal való gondos, körültekintő és fenntartható gazdálkodást, valamint a fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások elfogadtatását, elterjesztését. Az energiahatékonyság növelése és az energiatakarékosság segítségével megcélozza az energia-felhasználás csökkentését, a nem megújuló energiaforrások részarányának jelentős visszaszorítását, a helyi, megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátást és biztonságot. A dokumentum fontos prioritása a társadalmi kohéziót növelő fenntartható térszerkezet és elérhetőség biztosítása. Mindez magába foglalja a fizikai közlekedési igények csökkentését, részben kiváltását rugalmas távmunka- és kommunikációs formákkal éppúgy, mint a minőségi fenntartható közösségi közlekedést. Ehhez fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági- pénzügyi folyamatok szükségesek, az eladósodás elkerülése, amelynek egyik feltétele a korszerű és költséghatékony állam. Ehhez fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági- pénzügyi folyamatok szükségesek, az eladósodás elkerülése, amelynek egyik feltétele a korszerű és költséghatékony állam. A stratégia szerint a gazdasági fejlődés egyik alapját a fenntartható népesedési folyamatok jelentik . Ebből következő követelmény, hogy a társadalomban növekedjék a gyermekvállalási kedv, amelynek feltétele, hogy biztosított legyen a gyermekek nyugodt felnevelésének lehetősége. A társadalom összetartását (kohézióját) és teljesítményét erősítheti a generációk, a különböző etnikai csoportok, valamint a hazai és a migráns rétegek közötti konfliktusmentes együttélés. A dokumentum feltétlenül szükségesnek tartja a fenntartható és elérhető egészségügyi szolgáltatások biztosítását, az egészségvédelem és a betegségmegelőzés elterjesztését, a mainál egészségesebb táplálkozási szokások meghonosítását. A társadalmi kohézió erősítésének fontos eleme a foglalkoztatási helyzet javítása. A stratégia e tekintetben a széles értelemben vett emberi és társadalmi biztonság igényéből indul ki. Ebből következik egyrészt a társadalmi mobilitás, a részvétel és aktivitás erősítése, másrészt a szegények és a szegénység kockázatának kitett csoportok részarányának csökkentése, vala mint a szociá lis ellá tórendszerek reformja. A dokumentum szerint azonos esélyeket és egyenlő hozzáférést kell biztosítani a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, a mobilitáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a kommunikációs és információs szolgáltatásokhoz éppúgy, mint az 164
oktatáshoz és a szakképzéshez. A stratégia gyökeres szemléletváltást sürget a nem megújuló természeti erőforrások védelme érdekében, használatuk radikális csökkentése révén. Előtérbe helyezi a megújuló erőforrások használatát - azok újratermelődését, regenerációját biztosító ütemben. Az ország előtt álló egyik legfontosabb kihívás az éghajlatváltozás lehetséges hatásaira való felkészülés. C sökkenteni kell - vagy lehetőség szerint megszüntetni az éghajlatváltozást kiváltó és erősítő tényezőket. Ennek egyik konkrét lépése a fosszilis energiaforrások (szén, kőolaj) megújulókkal (nap-, szél-, geotermális energia, biomassza) való fokozatos kiváltása.” „Magyarország számára stratégiai fontosságú, hogy a XXI. század gazdasági versenyképességi mutatóiban gazdasági és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlő dési pályán zárkózzon fel az EU átlagához. A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról rendelkező törvény felhatalmazása alapján kidolgozott Nemzeti Éghajlat változási Stratégia (NÉS) nemcsak az Unió jogszabályi elvárások szempontjából szükséges, hanem egyúttal alapvető érdeke Magyarországnak is. A Kormány kiemelt célnak tekinti, hogy a környezetpolitika kialakítása és végrehajtása során olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek a nemzetközi környezeti szempontok mellett a hazai gazdaság fejlődésének követelményeit is figyelembeveszik, másrészt teljesítik az EU tagság szabta elvárásokat a klímaváltozás világában.” A két stratégiai dokumentumban a környezetvédelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatban megfogalmazott prioritások és feladatok Bélapátfalva Város életében is helyet kap. Az IVS-ben meghatározott beavatkozások mindegyike hozzájárul a két stratégia célkitűzéseinek megvalósulásához. A fenntartható fejlődés biztosításához és a klímaváltozás megelőzéséhez nagymértékben hozzájárul és példát mutat a helyi versenyképes gazdaság megteremtése, melynek alapja az alternatív – megújuló – energia.
Hulladékgazdálkodás A Bükki Nemzeti Park teljes területén és a bélapátfalvi források hidrogeológiai védőterületén szilárd és folyékony hulladék tárolására lerakóhelyet üzemeltetni, illetve kijelölni nem lehet. Kommunális hulla dék: A településen szervezett hulladékgyűjtés és szállítás van. A meglévő lerakó Bélapátfalván található a Mogyorósdi-völgyben, lakott területtől 1 km-en kívül helyezkedik el. Csapadékos időben fennáll a felszíni vízfolyás és felszín alatti vizek talajszennyezése. Az üzemeltető tömörítést és takarást is végez. 165
Jelentős a korábbról visszamaradt és újratermelődő illegális hulladéklerakók száma. Bélapátfalván a Bartók B. u. végén a Mártírok u., a Meszes híd, Márga bánya környékén és a Nagykötélnek nevezett területen található illegális kommunális hulladék. A településen meg kell kezdeni a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, a házi komposztálás népszerűsítését, amelyhez különböző környezetvédelmi civil szervezetek és környezetvédelmi pályázatok segítségét is igénybe lehet venni. A belterület körüli kisebb-nagyobb illegális hulladéklerakatokat fel kell számolni, a hulladékot el kell szállítani, melyhez, pl. az ún. „Zöld Forrás” pályázatot lehet igénybe venni. A további problémák elkerülésének érdekében az érintett helyeken esetleg konténerek kihelyezésével lehet megoldani az illegális lerakás problémáját. A nemzeti park területén elhelyezkedő üdülő létesítmények, táborok hulladékgyűjtését zárt konténerben, illetve gyűjtőedényben kell megoldani. Ipari hulladékok: Mivel a nagyipari tevékenység teljesen megszűnt, így jelentős ipari hulladék sem jelentkezik. A kisvállalkozásoknál keletkező ipari hulladékokat, fémforgácsot, fémmaradékot, faipari hulladékot gyűjtik és hasznosítják, míg egyéb nem veszélyes hulladékok a kommunális hulladékba kerülnek. A jövőben fejlesztésre kerülő ipari park területén megtelepedő üzemekben keletkező ipari hulladékok kezelésére vonatkozóan a hulladékgazdálkodási törvénnyel összhangban szigorú szabályozást kell alkotni. Veszélyes hulladékok: A veszélyes hulladékok kezelését azt a vonatkozó jogszabályokban, illetve a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott módon lehet végezni. A nagyobb mennyiségű állattartásra berendezkedett állattartók esetében, az állati tetemek konténeres gyűjtése, és az ATEV telepre való szállítás megoldott. Hulladékgazdálkodási terv Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet az Országgyűlés 110/2002.(XII. 12.) számú Országgyűlési határozatával kihirdette, illetve a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 6. számú melléklete közzétette az Észak-magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét. Időközben a Kormány megjelentette a 126/2003. (VII. 15.) számú rendeletét, melyben meghatározta a hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeként általa szükségesnek tartott szakmai minimumot. A törvényalkotó elfogadva és bátorítva a hulladékgazdálkodás területén kívánatos regionális szemlélet erősítését, lehetővé tette az önkormányzatok számára közös hulladékgazdálkodási terv elkészítését is (2000. évi XLIII. törvény 36.§ (1) bek.).
166
A követelményrendszer ismeretében, illetve felismerve azt a tényt, hogy az önkormányzatokra is jelentős szerep hárul a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás megteremtésében döntött úgy a Bélapátfalva és Térsége Területfejlesztési Társulás, hogy elkészítteti saját helyi hulladékgazdálkodási tervét közösen az azt igénylő településekre. A tervezési szint: A hulladékgazdálkodási tervezés szintje: közös helyi A helyi hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet megfelelő §-ai tartalmazzák együttes szerkezetben a területi- és egyedi hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó előírásokkal. A hulladékgazdálkodás jövője a regionális rendszer kiépülése: 2003 májusában a Bélapátfalva és Térsége Területfejlesztési Társulás csatlakozott a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz, amely azóta több átalakuláson - mind létszám, mind vezetésbeli - ment át, de jelenleg is az egyik legfontosabb fejlesztési elképzelés Heves Megyében. A hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó tervezett létesítmények és elképzelések: • 8 db hulladékudvar, 3 db hulladékkezelő központban és 2 db alközpontban • összesen: 5 db komposztáló telep, 3 db átrakóállomás, 3 db válogató, 4 db építési hulladék kezelő telep, és 3 db mechanikai – biológiai elő kezelő ; • továbbá 1 db lerakó és 270 db gyűjtősziget. • A hulladékgazdálkodási program keretében rekultiválásra kerülő hulladéklerakók (91 db) • A beruházás tervezett nettó értéke: 2.025.000 EUR
A város rendezési tervének releváns részei az alábbiakban foglalhatók össze: - A termőföld ön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről, védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról - A területen a pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről - A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológiai és talajvédelmi beavatkozásainak összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelm i,
167
-
-
-
-
-
-
-
-
vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi. A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető, melyen biztosított a csurgalékvizek elvezetése. A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A település külterületén rekultivációt igényel a Kis köves tető (Alsó Erdő) területén található felhagyott bányaterület. A terület Natura 2000 hálózatba és tájképvédelmi övezetbe tartozik, ezért az újrahasznosítás prioritása a biológiai sokféleség megőrzése és a természeti értékek védelme. A természeti értékek figyelembevételével a prioritás: a földtani értékek bemutatása, ökoturisztikai hasznosítás, szabadtéri sportolás, erdősítés. A bánya újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot kell végezni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek. Amennyiben kiala kultak értékes élőhelyek, erről az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot értesíteni kell, és a további munkálatokat csak a BNPI egyetértésével lehet folytatni. A város a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi területek közé tartozik, a települések szennyeződés érzékenységi besorolásában „A” fokozottan érzékeny terület. Vízfolyásba, állóvízbe tisztítatlan szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. A felszíni vizekbe, illetve az élő vízfolyásokba csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával, és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni. Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő szennyvíz gerinchálózatra történő bekötés mellett engedélyezhető. A közcsatorna kiépítéséig az építés vízzáró szennyvízgyűjtő-medence (közműpótló) átmeneti alkalmazásával, vagy a hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetésével engedélyezhető. A szennyvízgyűjtő medence rendszeres ürítéséről ellenőrizhető módon kell gondoskodni. Az új építési területeken minden építés csak a közműcsatorna megépítése után, és az ingatlanok csatornaközműre történő rákötése mellett engedélyezhető. A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait a vizes élőhelyek védelme érdekében meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A partok védelmét mérnökbiológia módszerek alkalmazásával kell megerősíteni.
168
-
-
Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni. Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület övezete a Bükki Nemzeti Park és a tájképvédelmi övezet területe. A település belterületének zaj és rezgés elleni védelme érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
Bélapátfalva a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet értelmében „10. – Az ország többi területe” zónába tartozik. Ennek megfelelően az alábbi légszennyező anyagokkal szemben fenn kell tartani az adott zónára a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határértékeket: – kén-dioxid – F – nitrogén-dioxid – F – szén-monoxid- – F – szilárd (PM10) – E – benzol – F Ahol: E – azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van F – azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Természetvédelem a településen: Ökológiai hálózat övezete: a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését. Az ökológiai hálózat magába foglalja a védett természeti értékeket és a természeti területeket. A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető. Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi és Természetmegőrzési Területek): Tilos a Natura 2000 terület állapotának, állagának, jellegének elsődleges rendeltetésévelellentétesen történő megváltoztatása. Tilos minden olyan beruházás 169
végzése, illetve tevékenység folytatása - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. Bélapátfalva teljes külterülete része a megyei Területrendezési Tervben kijelölt tájképvédelmi övezetnek. Tájképvédelmi övezet a nemzeti parkot övező változatos természeti adottságú, és ezáltal hagyományosan gazdag és sokrétű tájhasználatú övezet, amely egyben a nemzeti park védőövezeteként is funkcionál. Bélapátfalva teljes közigazgatási területével része a megyei, illetve a Bükki Nemzeti Park és térsége területrendezési tervének egyeztetési anyagában kijelölt tájképvédelmi övezetnek. Erdőterületen csak a vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, turizmussal, a kutatássaloktatással, a gyógyászattal és az erdőhöz kötődő sportolással összefüggő épületek helyezhetők el. Az övezetben kereskedelmi szállásépület is kialakítható. Erdőterületen épüle t csak akkor helyezhető el, ha az épület az erdő ökológiai hálózatban betöltött szerepére károsan nem hat. Tájképvédelmi övezetben új külszíni bányatelek csak nemzetgazdasági érdekből létesíthető. Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani. Tájképvédelmi övezetben felszínen nem létesíthetők olyan termékvezetékek, távvezetékek, amelyek tájképi és településképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoztatják a táj karakterét. Az övezet területén az Eger-Szilvásvárad főútvonaltól keletre eső területen nem létesíthető tájképvédelmi szempontból zavaró szélkerék, szélerőmű. Az övezetben a meglévő fasorok, mezsgyék védelmét biztosítani kell. Bélapátfalva területe része a Bükki Nemzeti Park védőterülete elnevezésű Érzékeny Természeti Területnek. Az övezetbe – a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelettel összhangban – a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Érzékeny természeti területek övezetében a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani. A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszútávon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. 170
Az IVS átfogó céljait figyelembe véve akár az életminőség javítása, élhető városi környezet megteremtése keretén belül, akár a versenyképes helyi gazdaság megteremtésével, akár pedig a Béla pátfalvai kistérségi központi és térségszervező képességének megerősítésével kapcsolatos fejlesztések alkalmával a fenn említett követelményeket maradéktalanul, megvalósítjuk.
A helyzetértékelés következtetései és a célstruktúra egyes elemei Kevés és nem jó minőségű zöldfelület a városban
Jelentős mennyiségű iparterület, melyen korábban jelentős környezetszennyező termelés folyt
Szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott és nem rendezett a városban a hulladékgyűjtés rendszere
Szennyező anyagok jelenléte a felhagyott bánya területén
Stratégiai javaslatok: Várható környezeti hatás
Rekreációs terek továbbra sem alakulnak ki, települési környezet rendezetlennek tűnik
A környezeti probléma enyhítését célzó stratégiai javaslatok A város-rehabilitációs és egyéb források felhasználásával zöldterület kialakítás és fejlesztés A barnamezős ipari park további fejlesztése, mellyel a kármentesítés is elvégezhető
A szennyező területek esetlegesen veszélyeztethetik a környező természeti értékeket, a karsztvizet és az épített települési környezetet Ipari hulladékok és az A hulladékgazdálkodási egyéb hulladékok terv felülvizsgálata, a már újrahasznosítása nem tervezett szelektív gyűjtés megoldott, ebből a beindítása településen túl is jelentkezhet probléma Karsztvíz szennyezése, Mihamarabb megkezdeni turizmus kiteljesedésének az idegenforgalom elodázása, tájképromboló fejlesztését, ezzel a hatás lehetséges szennyezők mielőbb felderíthetők, és orvosolhatók.
171
7.2. Anti-szegregációs program Szegregációnak a településszociológia azt a jelenséget nevezi, amelynek során a különféle társadalmi rétegek lakóhelye térben elkülönül. Az adott terület, település, vagy városrész, amelyben egy sajátos népcsoport koncentrálódik, területileg és szociológiailag is fokozatosan elhatárolódik a településhálózat, illetve a város többi részétől. A társadalmi távolság ily módon térbeli távolsággá is válik. A szegregáció tehát a társadalmi rétegek térbeli elkülönülése, meghatározott városrészek, vagy területek társadalmi struktúráján belül egy-egy réteg városi, illetve összterületi arányához viszonyított túlsúlya. A szegregáció a lakóhelyi és az életkörülmények szintkülönbségét, társadalmi hátrányokat jelent, mert felerősíti a társadalmi-strukturális helyzetből adódó különbségeket. Magyarországon az elkülönülő lakóhelyválasztás - köszönhetően a cigány és nem cigány népcsoport közötti társadalmi távolságnak, az előítéletek, támadások miatti befelé forduló, zárt közösségeknek - mindig is jellemző volt a cigány népesség körében. A települési szegregációnak azonban csak egyik formáját jelentik a telepek, tágabb problé ma az ún. gettók kérdése. Az utóbbiak esetében általában a települések egy-egy utcájában, barakktelepeken, régi uradalmi cselédházakban koncentrálódik a cigányság. A település-fejlesztésben kiemelt szereplő az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása horizontális uniós elvek érvényesítése, elsősorban az alacsony státuszú lakosok – azaz rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű aktív korú lakosok – tekintetében. Az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi C XXV. törvény a következő elemeket hangsúlyozza: 1.§ „Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.” 2.§ „Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.”
Az IVS-hez készített átfogó helyzetelemzés nyomán kialakított városrehabilitációs beavatkozási tervek kiemelten kezelik, hogy Bélapátfalva minden 172
városrészében diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesüljön. A városnak fontos, hogy a leszakadó társadalmi rétegek felzárkózzanak, hogy önállóságuk alapjait megteremtsék, valamint az is, hogy a szegregáció ne legyen egy újratermelődő folyamat, vagyis mind a szegregátumokban élő fiatalsággal, mind pedig a szegregátumok infrastruktúrájával foglalkozni kell,a mellett, hogy az aktív réteget (például átképzéssel) segítjük. Mivel Bélapátfalván a KSH 3 szegregátumot mutatott ki, ezért a település látszólag kedvezőtlen adottsággal rendelk ezik ezen a téren. Azonban az 1. sz. szegregátum, egy olyan speciális szegregátum, ahol a Heves Megyei Önkormányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete okozza a szegregációs mutatóknak való megfelelést. Emiatt, mivel a városnak ezen intézményre semmiféle ráhatása nincsen, ezt a szegregátumot a város nem tekinti olyan területnek mely re intézkedési tervet dolgoz ki. A város tehát a 2.-es és a 3.-as számú szegregátummal kíván részletesebben foglalkozni. 7.2.1. Az anti-szegregációs terv általános célkitűzése Bélapátfalva általános hátrányos helyzete miatt, a várost sújtó alacsony foglalkoztatás a helyi társadalom valamennyi tagjára hatással van. Így a város számára kitörési pontot a gazdasági vonzerőképesség növelésében, foglalkoztatási programokban találhatunk. A munkahely teremtő beruházásokkal a társadalom hátrányos helyzetű tagjai felzárkóztatása is könnyebben megvalósítható cél. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor növelni szükséges a munkaképes korú lakosság képzettségét is, hogy akár bejáróként, akár ide költözni kívánó cégek számára vonzóbb legyen a város kis munkaerőpiaca. Azonban nemcsak a munkaerőpiacra való visszavezetéssel kell oldani a városban tapasztalható szegregációt, hanem más területeken is projekteket kell kidolgozni. Mivel más településeken az antiszegregációval kapcsolatban az úgynevezett mikro projektek sikeresek voltak, azért Bélapátfalva is fontosnak tartja, hogy antiszegregációs intézkedései között mikro projekteket megjelenítsen.
Lakhatás, élhetőség fejlesztése és adósságkezelési program: A demográfiai mutatók szerint a város lakossága folyamatosan csökken. Jelentős átstrukturálódás figyelhető meg, növekszik az időskorú népesség, csökken a születések száma és ez a folyamat a következő években is folytatódik. Emelkedik a nyugdíjasok, az egyedül élők száma, akik társadalmi segítségnyújtásra szorulnak. A lakosság életminőségének alapvető fontosságú eleme az egészségügyi és szociális ellátórendszer minősége, szolgáltatási színvonala , ezért kívánatos mind az ellátási formák, mind az ellátórendszer infrastruktúrájának fejlesztése. Az önkormányzat azonban nem rendelkezik jelentősebb mértékű szociális bérlakással, így a lakhatási problémákat e módon orvosolni jele nleg nem tudja. Mivel a városban a rendezési terv új kialakítandó teleket határozott meg, ezért a jövőben ezeken tervként 173
megjelenik bérlakásépítés lehetősége is, azonban ehhez jelentős források szükségesek, melyet a város csak pályázat útján lenne képes biztosítani, ilyen források azonban jelenleg nem elérhetők. Bélapátfalva városban az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadója a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet, amely egyúttal a vagyonkezelési feladatokat is ellátja. Önkormányzati lakás bérbeadása történhet: a) szociális szempontokra tekintettel, b) piaci viszonyokra tekintettel, c) szolgálati jelleggel, önkormányzati közérdekű feladatok ellátása, segítése céljából. Az antiszegregáció szempontjából az első eset a releváns. A bérlakásokat kérelem útján lehet elnyerni, amit a képviselő -testület bírál el. A pályázók közül elsőbbséget élveznek, az alábbi sorrendben: o akik életveszélyes, vagy egészségre ártalmas körülmények között laknak, o akik önkormányzati lakásbérleményt kívánnak cserélni, o zsúfoltabb lakáskörülmények között élők, o munkaképtelenek, súlyos egészségkárosodásban vagy testi fogyatékosságban szenvedők, o albérletben lakók.
Szociális helyzete alapján kérelmére annak adható bérbe önkormányzati lakás: o akinek a családjában – a vele együtt költözőket is figyelembe véve az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének a 350 %-át, o aki beköltözhető lakástulajdonnal, lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti joggal, üdülővel, beépíthető lakótelekkel, üdülőtelekkel nem rendelkezik, o aki 500.000 Ft-ot meghaladó ingó vagyonnal nem rendelkezik.
Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe az együttlakó személyek számától függően: lakószobák száma együtt költözők száma 1 szoba 1-3 fő 2 szoba 2-4 fő 3 szoba 3-nál több fő
174
Bélapátfalván az 5/2005. (III. 22. ) bélapátfalvi önkormányzati rendelet szabályozza a bérlakások utáni lakbért, ami a következőkép alakul: A lakbér összege (Ft/m2/hó) Szociális elven Összkomfortos 383
694
Komfortos Félkomfortos 253 129 A lakbér összege (Ft/m2/hó) Piaci elven 460 -
Komfort nélküli 79
-
A lakhatási integrációt szolgáló elsődleges eszköz a szegregátumok infrastrukturális ellátottságának biztosítása, és ezáltal a szegregátum és környezete egészében a lakókörnyezet minőségének javítása, a településrész vonzóbbá tétele a más településrészen élőknek is, valamint az ingatlanok értékének növelésén keresztül az ott lakók jövedelempozíciójának javítása. Kiemelt figyelmet fordít a város azokra az infrastrukturális elemekre, amelyek hiánya befolyásolja a közegészségügyi helyzet alakulását (pl. ivóvíz, szennyvíz-csatorna), valamint az ingatlanok állagmegóvását (pl. felszíni vízelvezetés). A szegregátumok helyzetelemzése kimutatta, hogy a 3.sz. szegregátumban jelentős az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, ezért ha itt változást tud elérni a település, akkor már jelentős életszínvonalbeli emelkedés érhető el. Azonban azt is fontos megvizsgálni, hogy a komfortfokozat emelése, többletköltséggel is jár az itt lakóknak, ezért elengedhetetlen a munkába állás minden eszközzel való segítése, az így szerzett többletjövedelemnek pedig a lakások fenntartására való fordítása. Az infrastruktúra kiépítése mellett antiszegregációs szempontból legalább annyira fontos szempont, hogy az infrastruktúra folyamatos használata is biztosítva legyen, amit nagymértékben veszélyeztetnek a közüzemi díjak fizetési problémái miatti kikötések. Például a felhalmozódó díjhátralékok kezelé sére a város adósságrendező szolgáltatást működtet. Az írásbeli kérelmet év közben folyamatosan a Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézményhez kell benyújtani, a város szociális rendeletében meghatározott mellékletekkel. Az adósságkezelésben részesülő személy részére egy évre a települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást is nyújt. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75 %-át, és összege legfeljebb 200 000 forint lehet. A hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék esetében az adósságcsökkentési támogatás összege legfeljebb 400. 000 forint lehet. Ezt a jövőben a gazdasági válság miatt bekövetkező hitel visszafizetési problémák miatt folyamatosan felül kell vizsgálni.
175
A települési önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a családot vagy személyt: - akinek adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és - akinek az Szt. 55.§. (2) bekezdésében meghatározott tartozása, hátraléka közül bármelyik legalább hat havi, és - akinek a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. /Szt. 55. §. (1) a.) ab.)/ - akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, - kérelmező vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat által nyújtott adósságcsökkentő szolgáltatás és az adósság közötti különbözetet, - kérelmező vállalja, hogy adósságkezelési tanácsadáson vesz részt, - aki a településen az alábbiakban meghatározott, s a család létszámához igazított szobaszámot meg nem haladó mértékű lakásban lakik 1-2 személy esetén 1-2 lakószoba 3-4 személy esetén 2-4 lakószoba 5-8 személy esetén 4-5 lakószoba 8-nál több személy 5-6 lakószoba minősége a helyben elismert átlagnak megfelelő. Lakhatás, mobilizáció és adósságkezelés terén elérendő feladatok: - Az önkormányzat feladata, hogy elsősorban a minimális lét- és lakhatási feltételek biztosításában nyújtson segítséget, elsősorban a természetben nyújtandó támogatások előnyben részesítésével. - Bár jelenleg a városban nincs telepszerű leromlott állagú lakókörnyezet, de ennek kiala kulását is meg kell akadályozni. - A szociális bérlakások építésének lehetőségét az Önkormányzat felül kell, hogy vizsgálja. Fontos megnézni a város saját erőforrásait, a magántőke mozgósíthatóságát, illetve az elérhető pályázati forrásokat a bérlakásépítés szempontjából. - Csak szociális bérlakásokból álló terület létrehozása viszont nem lehet cél. Fontos, hogy a piaci alapon kiutalt bérlakásokkal keveredjenek a szociális lakások. - Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a szegregátumokban lévő nem önkormányzati tulajdonú bérlakások közül mit tudna megvásárolni, majd felújítás után szociális bérlakásként kiutalni a város. Ezek után akár piaci ala pú bérlakások is kialakíthatóak lennének a szegregátumokban. - Folyamatosan figyelni kell az adósságkezelés hazai trendjének alakulását. - Meg kell vizsgálni az adósságkezelésbe bevonás kritériumrendszerének felülvizsgálatát. 176
-
-
A sportpálya melletti területen – ami a Bélapátfalvai Sport Közhasznú Egyesülettől csere útján került az önkormányzat tulajdonába – társasház kialakítása. Ki kell dolgozni egy lakókörnyezet rehabilitációjára irányuló képzési és foglakoztatási programmal összekapcsolt projektet Az eddigi gyakorlat szerint a CKÖ véleményét az önkormányzat mindig figyelembe vette és veszi továbbra is.
Tekintve azonban, hogy a közüzemi kikötések leginkább úgy előzhetők meg, ha a díjhátralékok felhalmozódását akadályozzuk meg, az önkormányzat egyik célkitűzése, hogy az érintett szolgáltatók bevonásával egy korai előrejelző rendszert alakítson ki, melyre egy komplex díjfizetés-kezelési program építhető fel. Ehhez azonban részletesen meg kell vizsgálni, hogy a városban milyen mértékben jelentkezik problé maként a díjhátralék. Egészségügyi ellátás terén elérendő fejlesztések: Az egészségügyi ellátásokról bővebben a szegregátumok helyzetelemzése részben már írtunk, most csak az ezen a téren elé rendő feladatokat tekintjük át. Feladatok: - A városi lakónépességen belül a 60 év fele ttiek részarányának elmúlt években tapasztalható növekedése miatt elsősorban az idősebb korosztályt érintő szociális, egészségügyi ellátások nyújtásába szükséges a civil szervezetek, vállalkozások, önkéntes segítők stb. bevonása. - Egészségügyi Központ: További fejlesztési cél a II. szint járóbeteg szakellátással történő bővítése, mentőállomás létrehozása (az elkészült tervek alapján), vagy „bentlakásos idősek otthona” kialakítása. - Gyógyszertári ügyelet. - Prevenciós programokban való részvétel (pl. csatlakozás a Magyar Rákellenes Ligához). A szociális ellátások és a közszolgáltatások elérését javító intézkedések: A lakosság szociá lis ellátásának a garanciáit az önkormányzatok részéről a törvényben foglalt biztosítékok tartalmazzák, melyek megtalálhatók az általános eljárási rendelkezésekben, a szociális alapellátás meghatározásában, tartalmában (kötelezően nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátások), a nevesített és felsorolt szociális szolgáltatásokban, valamint a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek és a feladatellátáshoz lehívható normatívák meghatározásában. Természetesen az esélyegyenlőségnek, mint alkotmányos jognak az érvényesülése és a személyre szabott ellátás biztosítása érdekében a felsorolt ellátási formákat valamennyi speciális ellátást igénylő ellátotti kör részére is 177
biztosítani kell, figyelemmel az időskorúak, a pszichiátriai betegekre, szenvedélybetegekre, a fogyatékkal élőkre és a hajléktalan személyekre. )
a
Bélapátfalva Városi Önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet. A szociálpolitikai kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérése. Véleményezi a szociális alap- és szakellátás rendszerének fejlesztésre vonatkozó tervezeteket, együttműködési lehetőségeket. A kerekasztalt a polgármester vezeti, tagjai pedig civil és szakmai szervezetek tagjai. Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségügyi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Alapszolgáltatások: - Étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az önkormányzat az étkeztetést a hét öt napján biztosítja oly módon, hogy azt az igénylő helyben fogyasztja el, saját maga elszállítja, vagy házhoz szállítással. A szociális szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani az arra rászorulónak, aki krízishelyzetben van és az étkeztetés biztosítása életmentő számára. - Házi segítségnyújtás: Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Ha a kérelem teljesítésére- kapacitás hiányában- azonnal nincs lehetőség a szolgáltatás nyújtását a jelentkezés sorrendje, az egészségügyi indokoltság és a családlá togatás során tapasztaltak határozzák meg. - Családsegítés: A csalá dsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelő zése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishely zetet észlelő jelzőrendszer működik. A jelzőrendszer működtetése körében a családgondozó fogadja a beérkezett jelzéseket, a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésévelcsaládgondozással, ellátások közvetítésével 178
szolgáltatással, szervező tevékenységgel kell biztosítani. Feladatai többek között: szociális válsághelyzetben lévő várandós anya számára segítség nyújtása problémái megoldásához, a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében tájékoztatás nyújtása, hivatalos ügyek intézése érdekében segítség nyújtása, a gyermekjóléti szolgáltatás feladatai körében kiemelt fontosságú a szabadidős programok szervezése, a gyámhatóság felkérésére környezettanulmány készítése, átmeneti gondozáshoz történő hozzájutásban, annak megszüntetésében. Bélapátfalvai székhellyel üzemel a Bélapátfalvai Kistérség Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ. Az intézmény az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat: - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat: - gyermekjóléti szolgáltatást, az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatást: - szociális étkeztetést koordinálása, szervezését biztosítja. Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzatok segítséget nyújtanak a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Feladatok: - Családi napközi kialakítása. - Szociális – és Gyermekjóléti Intézmény szakmai egységeinek megteremtése (egy helyen történő elhelyezésük). - Jelzőrendszeres segítőszolgálat kialakítása. - Az önkormányzat az ún. közmunka program keretében minden évben jelentős számú munkanélkülit foglalkoztatott és – tekintettel arra, hogy ezekre csak pályázati úton lehet állami támogatást kapni – a következő években is cél az ilyen témájú pályázatok benyújtása. - Az önkormányzat pénzbeli és természetbeni támogatása akkor lehet hatékony, ha folyamatosan a rászorulók adekvát megsegítéséhez igazodik, továbbá az önkormányzati segélykeret összegét évente minimum az infláció mértékével emelni kell. - Továbbra is fenn kell tartani a rászoruló k, valamint az idősek és a fiatalok rétegproblémái megoldásához kidolgozott támogatási rendszereket. 179
-
-
A szociá lis ellá tások teljes körének elérését szükséges biztosítani az egyén szükségleteinek megfelelően Személyre szabott ellátás biztosítása: a szociális szolgáltatások megszervezése során az emberi és állampolgári jogok érvényesülésével egyidejűleg az ellátást igénybe vevő személy egészségi, mentális és pszichés állapotára, szociá lis helyzetére tekintettel adekvált, a számára megfele lő mennyiségű és minőségű ellátásban részesüljön. Kliens-, illetve egyénközpontú szolgáltatások/ellátások biztosítása valamennyi ellátás megvalósító tevékenység során. Akadálymentesítés folytatatása a közintézményekben Kommunikációs akadálymentesítés feltételeinek a bevezetése Diszkrimináció megakadályozása
Oktatás terén elérendő feladatok, fejlesztések: Bélapátfalva Város Önkormányzata fenntartásában lévő minden oktatási intézményben biztosítani kívánjuk az esélyegyenlőségen alapuló, a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elve teljes körű érvényesülésének megfelelő oktatást és nevelést. Az egyenlő bánásmód követelményeit leginkább megvalósító integrált képzési formák elterjedése érdekében szükségessé vált a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez, oktatásához szükséges feltételekkel rendelkező közoktatási intézmények számának emelése, az ehhez szükséges feltételek (szakember- és eszközellátottság) megteremtése. A város a kistérséggel együtt ezen a téren jól halad. Elkészült a Kistérségi Esélyegyenlőségi és Közoktatási Intézkedési Terv, mely több fejlesztési célt is megfogalmaz, illetve rögzíti, hogy a településeknek mely területeken kell elérniük jelentős változást. Az esélyegyenlőségi terv azt is megálla pította, hogy a kistérségi társulás önkormányzatainak közre kell működniük a kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésében, továbbá össze kell, hogy hangolják a kisebbségi nevelés és oktatás szervezését és feltételeinek biztosítását. A kis térségi pedagógiai szakszolgálat eddigi eredményes munkáját meg kell tartani, sőt ki kell bővíteni. Ennek keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik, jelenleg úgynevezett „utazó szakemberek”. Mivel a szakszolgáltatást végző szakemberek tevékenységük során együttműködnek a szülővel, segítséget nyújtanak a gyermek otthoni nevelé sében, ezért az antiszegregáció szempontjából kiemelten fontos az ő munkájuk, hiszen életvezetési, nevelési és akár egészségügyi tanácsokat adhatnak a hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek. A szakszolgálat pályaválasztási tanácsadást is tart, megfele lő munkával, valamint a kapott tanácsok megtartásával a jelenlegi kedvezőtlen szakképzettségi adatok a jövő generációjára már nem kerülnek át. Ezzel az is kiküszöbölhető, hogy a továbbtanulás előtt álló HHH-s, SNI-s gyerekek ne olyan szakmát tanuljanak, amiben esélyük sem lesz elhelyezkedésre, hanem meg kell adni nekik a lehetőséget a biztos munkavégzésre, 180
ehhez pedig a hiányszakmákra való képzés jó alap. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretei között a tanuló egyéni képességének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, továbbtanulási esélyének növelése folyik. A szegregátumokban élő diákoknál, illetve akinél a pedagógus szükségét érzi más (életvezetési, konfliktuskezelési) tájékoztatással is kiegészülhet a pályaválasztási tanácsadás. Ehhez a szakembergárda képzése is szükséges, mellyel akár az egyéni mentorálás is bevezethető lenne. Tekintve hogy a helyi cigány közösségekben a HHH gyermekek aránya továbbra is magas, indokolt a speciális etnikai programok megerősítése. Ezek célja az óvodáztatási arány növelése és a szocializációs folyamatban az otthoni nevelés támogatása, kiegészítése. Az etnikai alapon szerveződő óvodáztatás helyett az integrált óvodai nevelést tartja korszerűnek alkalmazni a jövőben. Kiemelt oktatási integrációs cél, az integrált felkészítés keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó, egyéni fejlesztési tervek keretében megvalósuló iskolai nevelésnek-oktatás feltételeinek valamennyi általános iskolában történő megteremtése. További célkitűzés a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatását, fejlesztését végző pedagógusok, gyógypedagógusok alkalmazása, illetve ezen szakemberek számának növelése, a minél hatékonyabb munkavégzés érdekében. A városban van lehetőség Bursa Hungarica ösztöndíj igénybevételére, 2009ben 10 fő részesült benne, havi 5000Ft-ot kaptak az A-tipusú rendszerben, a Btípusúra nem adtak be pályázatot a lakosság köréből. Az ösztöndíjrendszer továbbra is fenntartandó, mivel eddigi eredményei kedvezőek, de emellett célszerű lenne a kibővítése is. Akár a középiskolás diákok körére, főleg a jól tanuló, de szociálisan nehéz körülmények között élő diákokra. Feladatok: − Kiemelt feladatként kell kezelni a cigány etnikai gyermekek, tanulók nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatellátást, ennek megoldásában komplexen kell kezelni az óvodától az alapfokú végzettség megszerzéséig tartó életszakaszt. − Szakembergárda képzése. A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése, az integrációt támogató módszertani képzéseken való részvétel igény szerinti növelése − Meg kell vizsgálni egy vagy két kistérségi szinten működő tanoda létrehozásának a lehetőségét − El kell érni, hogy a közoktatási rendszerbe kerüléstől – óvoda, iskola – a közoktatási rendszerből kikerülésig nyomon követhető legyen a gyermek, a tanuló elő menetele, egyéni tanulási útja. 181
− Fontos a segítségnyújtás a szülőknek, tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és milyen minőségben biztosított. − Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémák kezeléséhez, minimum az alapfokú képzés befejezéséhez, de fontos feladat, hogy a középfokú oktatási intézményekbe jó eséllyel kezdjék meg a tanulást. − Az eljáró/bejáró gyermekek /tanulók számára a biztonságos közlekedés, utaztatás megszervezése, iskolabusz működésének folyamatos biztosítása − A települési és intézményi szintű szegregáció felszámolása érdekében a jelenlegi társulási, intézményfenntartói struktúrák szükség szerinti módosítása − A SNI tanulók felülvizsgálata, komplex fejlesztési terv kidolgozása az érintett tanulók visszahelyezése érdekében − Az integrált nevelést támogató módszertani képzéseken való részvétel igény szerinti növelése − Együttműködés a HHH gyermekek óvodai nevelését támogató szervezetekkel, intézményekkel (egészségügy, szociális szféra) − Egységes szempontrendszer kidolgozása a HHH tanulók osztályba sorolása, a szegregáció intézményi szintű megszüntetése érdekében − A HHH tanulók tanórai és tanórán kívüli programokban való részvételének biztosítása, növelése − A HHH tanulók tanulási sikerességének növelése, a lemorzsolódás mértékének csökkentése − Továbbtanulást, pályaválasztást segítő programok kidolgozása, működtetése a HHH tanulók sik eresebb továbbtanulása érdekében − Cél, hogy a HHH tanulók eredményei az országos kompetencia mérés során az iskolai átlaghoz közelítsenek − Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR) bevezetése, fejlesztése a HHH tanulók integrált nevelése-oktatása érdekében
Kisebbségekkel kapcsolatos feladatok, intézkedések: Az önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása. Lélekszámban és társadalm igazdasági „súlyban” a legjele ntősebb a roma népesség a városunkban. Erőteljes leszakadásuk mia tt az élet- és lakhatási körülményeiket meghatározó fejlesztések külön kiemelésre szorulnak. A roma kisebbség társadalmi beilleszkedésének fontos feltétele az integráló közösségi intézmények létrehozása. A roma társadalom helyi vezetői legfontosabb céljuknak a jövő generációjának aktivizálását, megfelelő képzését, a társadalmi beilleszkedésének, és az identitásunk megőrzésének elősegítését tartják. Ezekhez a helyi célkitűzésekhez az antiszegregációs terv programjainak is illeszkedniük kell. 182
Feladatok: A kisebbségi önkormányzatok képviselőinek továbbra is törekedni kell a saját forrásuk hatékony és célszerű felhasználására, valamint pályázatokon való eredményes közreműködésre. Folyamatosan kell keresni azokat a kiegészítő forrásokat, amelyek elősegítik a roma népesség életesélyeinek javítását, gazdasági aktivizálását. Támogatni kell azokat a már meglévő szervezeteket, amelyek a roma közösség fejlesztésén munkálkodnak (pl. pályázatok kiírása, pályázatukhoz önrész biztosítása); illetve ösztönözni kell újabb önszerveződő, értékközvetítő közösségek létrejöttét. - Mikro projektek szervezésével erősíteni kell a roma társadalom önszerveződését, az aktív részvételen alapuló közösségfejlesztést. A munkában koordinatív és katalizátor szerepet kell vállalnia a cigány kisebbségi önkormányzatnak, akik felkutatják és felkarolják a közösség öntevékeny szerveződéseit. - A mikro projektek helyes megtervezéséhez szükség van igényfelmérésre, amihez a kisebbségi önkormányzatnak rendkívül fontos a segítsége. - Keresni kell a kapcsolatot olyan szervezetekkel, melyek akár a kistérségben, vagy a megyében, régióban, esetleg országos szinten a rászorulókkal, esély egyenlőséggel foglalkoznak. Az ő programjukhoz való csatlakozás megvizsgálása, majd esetleges csatlakozás szintén jó alap lehet a helyi antiszegregációra. - Fontos a jelenlegi helyi roma vezetők (CKÖ tagok) képzése, hogy munkájukat minél hatékonyabban tudják végezni., ezáltal önállóan, segítség igénybevétele nélkül is tudnak pályázatokon részt venni. - A romák közéletbeli, közösségért végzett feladatvállalása szempontjából szükségszerű már most arról gondoskodni, hogy iskolázott, a feladatok ellátásához értő és azt vállaló fiatalok bevonása megtörténjen, olyanoké, akik majd átvehetik ezt a feladatot a jelenlegi roma vezetőktől. - Előbbiekben említettekhez kapcsolódóan a most középiskolás, illetve a végzett tanulók képviselői tevékenység ellátására irányuló képzésen történő részvétele érdekében feltáró és szervező tevékenységet kell végezni a helyi kisebbségi önkormányzatnak. - A roma identitás megtartása, megőrzése, megerősítése érdekében programok szervezése, melyek a szabadidő hasznos és kulturált elöltését, ismeretek átadását, bővítését is hivatott szolgálni. Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések: Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a települési önkormányzatok számára megteremti annak lehetőségét, hogy helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. A város jelenleg nem készítette még el ezt a programját, de észlelve az egyre fokozódó társadalmi 183
leszakadást, és a szociális problémák fokozódását felismerte, hogy célszerű elkezdeni ennek a programnak a kidolgozását. A munkavállalók két leghátrányosabb helyzetű csoportja a fogyatékkal élők és a roma lakosság. Munkaerő-piaci helyzetük lényegesen rosszabb, mint a társadalom többi tagjaié, nehezebben találnak tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyet. A foglalkoztatottsági arányok növelése alapjául szolgál a megélhetési, lakhatási és szociális gondok enyhítésének. A szegregátumokból való kiköltözés, illetve a mobilizáció a munkanélk üliek számára szinte kizárt, hiszen csupán segélyekből nem lehet fenntartani egy magasabb komfortfokozatú lakást, pláne nem megvásárolni. A segélyezési arányok csökkentése az önkormányzatnak is alapvető érdeke, ennek is feltétele, hogy minél szélesebb körben juthassanak munkához a hátrányos helyzetű munkanélküliek. A közoktatásban észlelhető a hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya, ez a probléma is enyhíthető a szülők foglalkoztatásának biztosítása által. Mindebből pedig az következik, hogy a munkanélküliek arányának csökkentése, a szegregátumok kialakulásában szerepet játszó okok nagy részének megoldásában közvetlen, illetve közvetett módon nagyon fontos szerepet játszik. Az önkormányzat folyamatosan arra törekszik, hogy a segítségre szoruló embereket képzésekkel, személyes segítségnyújtással megtanítsák arra, hogy ügyeik vitelére önállóan is képesek le gyenek. Bélapátfalván jelenleg sem a fogyatékosok, sem a hátrányos helyzetű romák számára nem működik speciális foglalkoztató. Meg kell vizsgálni, hogy van-e lehetőség, illetve van-e szükség ilyen foglalkoztatók megalapítására. A roma lakosság a munkaerő-piacon történő elhelyezkedési esélyeket tekintve országos viszonylatban is különösen hátrányos helyzetben van. Sajnos Bélapátfalván nem áll rendelkezésre olyan adat, melyből megtudnánk, hogy munkanélküliek hány százaléka tartozik a cigány kisebbséghez, de feltehetőleg jelentős arányban ők adják a munkanélkülieket. Az önkormányzat ezen közvetlenül maximum úgy tud segíteni, hogy az általa szervezett közcélú vagy közhasznú foglalkoztatásban főleg a romákra koncentrál, de ezen munkalehetőségek száma sem sok. A roma lakosság esetében az alacsony munkavállalási arány összefüggésben áll az iskolai végzettséggel. Az iskolázottság különösen az idősebb generáció körében nagyon alacsony, emiatt nagy részük súlyos hátrányokkal küzd, ismereteik nem piacképesek, így körükben nagyarányú a munkanélküliség. Ezen probléma megoldása már túlmutat a város lehetőségein és szoros együttműködésre késztet több szervezetet is. Az önkormányzat, az oktatási intézmények, a civil szervezetek,
184
a kisebbségi önkormányzat és legfőképp a hatókörrel rendelkező munkaügyi központ egységes fellépése szükséges ahhoz, hogy ezen problémakör megoldódjon. Mivel a város méretei nem teszik szükségessé, hogy a szegregátumokba települjenek különböző foglalkoztató házak, elhelyezkedést segítő irodák, ezért a város valamelyik közintézményében célszerű egy munkakereséséi iroda, vagy pont kialakítása. Feladatok: − A hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében képzésre, átképzésre, tanácsadásra, mentálhigiénés programokra, szakmai gyakorlóhelyek működtetésére, pályaorientációra van szükség − Az előítéle tek csökkentése, a társadalmi kohézió növelé se érdekében ajánlatos támogatni az egyes hátrányos helyzetű csoportokat a sikeres foglalkoztathatósági esélyek növelése és a társadalm i integráció elérése érdekében, az ala pellátásban működő szolgáltatások támogató programjain − Munkakeresési információs pont létrehozása és működtetése − Közmunka kiterjesztése − Együttműködés erősítése különböző szervezetekkel − Alacsony végzettségi szintű tartós munkanélküliek számára lehetőség biztosítása a legalább alapfokú végzettség megszerzésére, szakirányú képzésben való részvétel támogatása, speciális képzési programok kialakítása a munkaerőpiac igényeinek figyelembevételével
7.2.2. Beavatkozások fő ir ányai szegregátum onként: 2.sz. szegregátum: Döntően a munkához jutás feltételeinek a javítása a cél, illetve a korosztályok tekintetében szükséges még változások elérése, a szegregáció további humán tényezőinek kiküszöbölése intézményesített és programszerű beavatkozásokon keresztül. A lakókörnyezet tekintetében önkormányzati feladatkörben elv égzendő feladatok nem szükségesek. 3.sz. szegregátum: Főként a lakókörülmények javítása, a képzettségi szint növelése, a romaintegráció, az itt élő diákok iskolai, pedagógiai gondozása, a szociális háló kiterjesztése. A lakókörnyezet minőségének fejlesztésével, valamint a szegregáció további humán tényezőinek kiküszöbölé se intézményesített és programszerű beavatkozásokon keresztül. Szegregáció továbbgyűrűzésének megállítása. 185
7.2.3. Beavatkozások konkrét bemutatása: A beavatkozások egyik része, amelyek beavatkozási pont szerint nem köthetők konkrétan egy szegregátumhoz, de a város egészére való pozitív hatásuk miatt erős lesz az antiszegregációs hatás is. A másik része pedig konkrétan a szegregátumokban élőkre van hatással. Témakör
Lakhatás, mobilizáció és adósságkezelés
Intézkedés
A szociális bérlakások építésének lehetőségét az Önkormányzat felül kell, hogy vizsgálja. Fontos megnézni a város saját erőforrásait, a magántőke mozgósíthatóságát, illetve az elérhető pályázati forrásokat a bérlakásépítés szempontjából. Polgármester 2010. július Elkészült felmérési dokumentum 2011. április 1 db
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör
Lakhatás, mobilizáció és adósságkezelés
Intézkedés
Szegregátumokban önkormányzati lakások vásárlása, majd bérlakássá alakítása és felújítása Polgármester 2010. október 12 MFt Felújított és megvásárolt lakás 2013. október 3 db
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör
Lakhatás, mobilizáció és adósságkezelés
Intézkedés Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Szegregátumban bérlakások felújítása Polgármester 2010. augusztus 9 Mft Felújított lakások száma 2014. július 6 db
186
Témakör
Lakhatás, mobilizáció és adósságkezelés
Intézkedés
Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
A sportpálya melletti területen társasház kialakítása Polgármester, képviselőtestület 2014. április 200 Mft (magánerő bevonása, önk. hozzájárulása) Felépített társasház 2016. április 1 db
Témakör
Egészségügyi ellátás
Intézkedés
Egészségügyi Központ fejlesztése, melyben cél a II. szint járóbeteg szakellátással történő bővítése, mentőállomás létrehozása Polgármester 2010. április Mft (ÉMOP) Elkészült egészségügyi központ 2011. április 1 db
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
A szociális ellátások és a közszolgáltatások elérése Családi napközi megszervezése, beindítása Szociális központ vezetője 2012. november 30 Mft (ÉMOP és önk. hozzájárulás) Létrehozott családi napközi 2014. február 1 db
A szociális ellátások és a közszolgáltatások elérése Bölcsőde építése, beindítása Szociális központ vezetője 2011. május 46 Mft (ÉMOP és önk. hozzájárulás) Létrehozott bölcsőde 2013. május 1 db 187
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör
A szociális ellátások és a közszolgáltatások elérése Akadálymentesítés folytatatása a közintézményekben Kommunikációs akadálymentesítés feltételeinek a bevezetése Polgármester 2010. július 170 Mft (ÉMOP, TÁMOP, hazai források és önk. hozzájárulás) akadálymentesített épületek száma 2016. július 8 db
A szociális ellátások és a közszolgáltatások elérése További szociális alapszolgáltatások létrehozása, a jelenlegiek kibővítése és fejlesztése Polgármester, szociális központ vezetője 2013. december 130 Mft (ÉMOP és önk. hozzájárulás) fejlesztett alapszolgáltatások száma 2015. május 4 db
A szociális ellátások és a közszolgáltatások elérése Hatékony kliens-, illetve egyénközpontú szolgáltatások/ellátások megszervezése Polgármester 2013. december 20 Mft (ÉMOP, HEFOP, TÁMOP és önk. hozzájárulás) Képzések, szolgáltatásba bevont személyek száma 2015. május Képzések: 5 fő Szolgáltatásba bevont személyek száma: 50 fő
Oktatás terén fejlesztések
elérendő
feladatok,
188
Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
Szakembergárda képzése. A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése, az integrációt támogató módszertani képzéseken való részvétel Polgármester, iskola és óvoda vezetője 2011. január 15 Mft (TÁMOP, HEFOP, és önk. hozzájárulás) Képzéseken résztvevő személyek száma 2011. december Képzések: 12 fő
Oktatás terén elérendő feladatok, fejlesztések A SNI tanuló k felülvizsgálata, komplex fejlesztési terv kidolgozása az érintett tanulók visszahelyezése érdekében (ez kistérségi szintre is kiterjeszthető) Iskola és óvoda vezetője 2011. január 3 Mft (Önk., kistérségi hozzájárulás) Felülvizsgálati terv kidolgozása 2011. július 1db terv
Oktatás terén elérendő feladatok, fejlesztések Oktatási intézmény (általános iskola) korszerűsítése, épületének felújítása, eszközbeszerzéssel, az udvar felújításával, a tanulás és tanítás feltételeinek javításával Polgármester, Iskola vezetője 2014. március 160 Mft (ÉMOP, Önk. hozzájárulás) Felújított oktatási intézmény 2016. március 1db
Oktatás terén elérendő feladatok, fejlesztések A HHH tanulók tanórai és tanórán kívüli programokban való részvételének biztosítása, növelése, valamint a HHH tanulók tanulási sikerességének növelése, a 189
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
lemorzsolódás mértékének csökkentése Iskola vezetője és óvoda vezetője, polgármester 2011. február 15 Mft (TÁMOP, HEFOP, TIOP, Önk., kistérségi hozzájárulás) Megszervezett programok, valamint az ezekbe bevont gyerekek száma 2014. május Programok: 10 db Bevont gyerekek: 150 fő
Oktatás terén elérendő feladatok, fejlesztések A hátrányos helyzetű (HH), a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók érdekében kompetencia alapú programcsomag bevezetése, mellyel az a cél, hogy a HHH tanulók eredményei az országos kompetencia mérés során az iskolai átlaghoz közelítsenek. Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR) bevezetése, fejlesztése a HHH tanulók integrált nevelése-oktatása érdekében Iskola vezetője és óvoda vezetője, polgármester 2012. szeptember 15 Mft (TÁMOP, Önk., kistérségi hozzájárulás) Megszervezett programcsomagok, programok, valamint az ezekbe bevont gyerekek száma 2015. május Programok: 3 db Programcsomagok: 3 db Bevont gyerekek: 100 fő
Oktatás terén elérendő feladatok, fejlesztések A hátrányos helyzetű (HH), a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók érdekében kompetencia alapú programcsomag bevezetése, mellyel az a cél, hogy a HHH 190
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
tanulók eredményei az országos kompetencia mérés során az iskolai átlaghoz közelítsenek. Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR) bevezetése, fejlesztése a HHH tanulók integrált nevelése-oktatása érdekében Iskola vezetője és óvoda vezetője, polgármester 2012. szeptember 15 Mft (TÁMOP, Önk., kistérségi hozzájárulás) Megszervezett programcsomagok, programok, valamint az ezekbe bevont gyerekek száma 2015. május Programok: 3 db Programcsomagok: 3 db Bevont gyerekek: 100 fő
Oktatás terén elérendő fejlesztések Tehetséggondozás rendszerének (ösztöndíjak) megtartása Iskola vezetője, polgármester folyamatos 1 Mft/év Támogatott személyek száma 18 fő
feladatok, támogatási bővítése,
Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések A hátrányos helyzetű fiatalok számára munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében képzések, átképzések szervezése Polgármester 2011. május 2 Mft/év Programba bevont résztvevők száma (fő/év) 2015. május 10 fő/év
191
Témakör Intézkedés Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Foglalkoztatási helyzetet intézkedések Munkakeresési információs létrehozása és működtetése Polgármester, képviselőtestület 2012. január 2 Mft/év Létrehozott információs pont 2012. július 1 db
javító pont
Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések Felnőttképzési és a közmunka program kidolgozása és megvalósítása a szegregátumok lakókörnyezetének rehabilitációja kapcsán, közmunkaprogramok kiterjesztése Polgármester, képviselőtestület 2011. február 12 Mft/év (Önk. hozzájárulás, hazai és EUs források) Közmunkaprogramba bevont szegregátumokban élő új foglalkoztatottak 2016. december 20
Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések Alacsony végzettségi szintű tartós munkanélküliek számára lehetőség biztosítása a legalább alapfokú végzettség megszerzésére, szakirányú képzésben való részvételük támogatása Polgármester, képviselőtestület 2013. január 5 Mft/év (Önk. hozzájárulás, hazai és EU-s források) Képzésbe bevont szegregátumokban élő alacsony iskolai végzetséggel, szakképzettséggel nem rendelkező lakosság 2016. december 25 fő 192
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések Belterüle ti útszakaszok szilárd útburkolattal való ellátása, kapcsolódó közmű hálózat rekonstrukció a szegregátumokban Polgármester, képviselőtestület 2012. január 55 Mft (Önk. hozzájárulás, ÉMOP hazai források) felújított útszakasz 2016. december 1100 m
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések Közterületek, közösségi terek és zöldterületek fejlesztése a szegregátumokban és környezetükben Polgármester, képviselőtestület 2011. január 100 Mft (Önk. hozzájárulás, ÉMOP, hazai források) felújított közterület 2016. december 1000 m2
Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Kisebbségekkel kapcsolatos feladatok, intézkedések A kisebbségi önkormányzatok képviselőinek továbbra is törekedni kell a saját forrásuk hatékony és célszerű felhasználására, valamint pályázatokon való eredményes közreműködésre CKÖ vezető, helyi romaszervezetek képviselői folyamatos eredményes pályázat 5
Témakör
Kisebbségekkel
Intézkedés
Felelős
kapcsolatos
feladatok, 193
intézkedések Intézkedés
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Mikro projektek szervezésével erősíteni kell a roma társadalom önszerveződését, az aktív részvételen alapuló közösségfejlesztést CKÖ vezető, helyi romaszervezetek képviselői, polgármester 2011. január 10 Mft (EU-s ESZA források, Önk. hozzájárulás) eredményes mikro projektek a városban 1016. december 12
Kisebbségekkel kapcsolatos feladatok, intézkedések A mikro projektek helyes megtervezéséhez igényfelmérés elvégzése CKÖ vezető, helyi romaszervezetek képviselői, polgármester 2010. szeptember 0,7 Mft (Önk. hozzájárulás) elvégzett igényfelmérés, tanulmány 1011. március 1
Szegregátumokban megvalósítandó projektek: Mint már említettük a városban a szegregátumok felszámolása szempontjából, leginkább a városi szinten megvalósított projektekkel lehet sikeres antiszegregációt megvalósítani. Azonban a 3.sz. szegregátum esetében lehet különböző kisebb projektet megvalósítani, mellyel a szegregációs hatás mérsékelhető. A 2.sz. szegregátum esetében, annak mérete és városi szerkezetben elfoglalt helyzete miatt, illetve a helyzetelemzésben feltárt szegregációs hatások okán, speciális, a szegregátumhoz kötött projekt nem valósítható meg. Témakör Intézkedés
Felelős
Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések A hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében képzések, átképzések, tanácsadás, mentálhigiénés programok, pályaorientáció kidolgozás a szegregátumra vonatkozóan polgármester, iskolaigazgató, CKÖ 194
Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Témakör Intézkedés
vezetőből alakuló team 2010. szeptember 6 Mft (TÁMOP, HEFOP, hazai forrás) programokba bevont lakosság 2012. december 30 fő
Oktatás terén elérendő feladatok, fejlesztések A szegregátumokban élő HHH-s és SNI-s gyerekek speciális menedzselése az iskolában és az óvodában
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Iskola és óvoda vezetője
Témakör
Lakhatás, mobilizáció és adósságkezelés
Intézkedés
Indikátor Megvalósítás ideje Indikátor-érték
Lakókörnyezet rehabilitációjára irányuló képzési és foglakoztatási program (közmunkaprogrammal, képzéssel a lakókörnyezet felújítása) Polgármester 2011. április 7 Mft (TÁMOP, Közmunkaprogram, egyéb ESZA források) Megszervezett program 2012. április 1 db
Témakör
Lakhatás, mobilizáció és adósságkezelés
Intézkedés
Szociális alapon bérbeadott lakások esetén egyedi elbír álás alapján a bérlő karbantartási, felújítási szándékának elősegítéséhez támogatási program kidolgozása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
polgármester, képviselőtestület
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás
2010. szeptember a speciális menedzselésbe bevont gyerekek folyamatos az évenkénti összes SNI-s és HHH-s gyermek a szegregátumból
2012. január 15. Mft Önk. hozzájárulás felújított önkormányzati bérlakások száma 195
Megvalósítás ideje Indikátor-érték
2016. december 15
Várható legfontosabb hatások: - Személyiség autonómiájának, önállósodásának erősödése, társadalmi integráció erősödése - Lakókörnyezetben bekövetkező pozitív változások - Csökken a HHH-s és SNI-s gyermekek száma - Egészségesebb lakókörülmény kialakulása - Általános egészségi állapot javulása - Képzettségi szint emelkedése - Elhelyezkedési esélyek növekedése - Önfenntartás a segélyezés igénybevétele helyett - Partneri kapcsolatok (egyén-egyén, egyén-intézmény/szervezet, intézmény/szervezet-intézmény/szervezet között) kialakulása - Önszerveződés következtében újabb kisközösségek – civil szervezetek, támogató hálózatok – kialakulása - Szegregátumok megszűnése
7.2.4. Összegzés Mint látható a fenti táblázatokból a megvalósítandó (megvalósítható) projektek száma igen nagy. Ezért fontos, hogy prioritások kerüljenek felállításra, noha már az is egyfajta prioritás, hogy a tervezett intézkedések megvalósításának tervezett kezdési időpontja mikorra lett meghatározva. A további priorizálást 1-2 év; 3 és 5-6 év alatt megvalósítandó intézkedések meghatározásával, konkretizálásával tehetjük meg. 1-2 év alatt megvalósítandó antiszegregációs intézkedések: - A szociális bérlakások építésének lehetőségét az Önkormányzat felül kell, hogy vizsgálja. Fontos megnézni a város saját erőforrásait, a magántőke mozgósíthatóságát, illetve az elérhető pályázati forrásokat a bérlakásépítés szempontjából. - Szegregátumokban önkormányzati lakások vásárlása, majd bérlakássá alakítása és felújítása - Egészségügyi Központ fejlesztése, melyben cél a II. szint járóbeteg szakellátással történő bővítése, mentőállomás létrehozása - A HHH tanulók tanórai és tanórán kívüli programokban való részvételének biztosítása, növelése, vala mint a HHH tanulók tanulási sikerességének növelése, a lemorzsolódás mértékének csökkentése
196
-
A hátrányos helyzetű fiatalok számára munkaerő-piaci esély einek növelése érdekében képzések, átképzések szervezése A mikro projektek helyes megtervezéséhez igényfelmérés elvégzése Roma vezetők képzése,
3 év alatt elérendő középtávú célok, megvalósítandó intézkedések: - Szegregátumban bérlakások felújítása - Családi napközi megszervezése, beindítása - Munkakeresési információs pont létrehozása és működtetése - Belterületi útszakaszok szilárd útburkolattal való ellátása, kapcsolódó közmű hálózat rekonstrukció a szegregátumokban - Alacsony végzettségi szintű tartós munkanélküliek számára lehetőség biztosítása a legalább alapfokú végzettség megszerzésére, szakirányú képzésben való részvételük támogatása - Mikro projektek szervezésével erősíteni kell a roma társadalom önszerveződését, az aktív részvételen alapuló közösségfejlesztést
5-6 év alatt elérendő hosszú távú antiszegregációs célok, megvalósítandó intézkedések: - A sportpálya melletti területen társasház kialakítása - A hátrányos helyzetű (HH), a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók érdekében kompetencia alapú programcsomag bevezetése - Felnőttképzési és a közmunka program kidolgozása és megvalósítása a szegregátumok lakókörnyezetének rehabilitációja kapcsán, közmunkaprogramok kiterjesztése - Mikro projektek szervezésével erősíteni kell a roma társadalom önszerveződését, az aktív részvételen alapuló közösségfejlesztést - Közterületek, közösségi terek és zöldterületek fejlesztése a szegregátumokban és környezetükben Az antiszegregációs terv sikeres megvalósítása érdekében fontos bizonyos kezdőlépések megtétele is. Így szükséges a már meglévő esélyegyenlőségi tervek felülvizsgálata, módosítása az antiszegregációs tevékenységnek megfelelően, fontos kijelölni az önkormányzat alkalmazásában álló, a szociális területen szakértelemmel rendelkező személyt, aki az antiszegregációs tervet a jövőben menedzselni fogja (a város méretéből fakadóan és anyagi lehetőségeit figyelembe véve jelenleg sem antiszegregációs team felállítása, sem külön erre a célra felvett munkaerő nem elképzelhető). Az alkalmazott személy lehet a polgármesteri hivatal alkalmazottja, a szociális és gyermekjólé ti központ munkatársa, esetleg az egyik oktatási intézmény alkalmazottja. Fontos a civil szervezetek, leendő partnerek felkutatása, szakmai 197
tevékenységbe történő bevonása is, hiszen részvételükre több intézkedés esetében is számítunk. Nyilvánosság és tájékoztatás a lakosság, főként a szegregátumokban élők számára rendkívül fontos, tehát ezzel is számolni kell. A pályázati lehetőségek és a rendelkezésre bocsátható források megvizsgálása is elsőrangú feladat.
Az antiszegregációs célok megvalósulásának monitoringja. A monitoring tevékenység egyrészről magában foglalja a célok teljesülésének mérését, illetve a célértékek felülvizsgálatát, ezen túlmenően azonban fontos bizonyos időszakonként felülvizsgálni a célok relevanciáját is. Az előbbi adatgyűjtések, mérések majd azt követő elemzések útján valósítható meg előre definiált output-, eredmény- és hatásindikátorok kalkulálása útján. A stratégia megvalósulásának monitoringja logikailag nem választható el az IVS időszakos felülvizsgálatától. Az antiszegregációs szakértők javaslatai alapján az IVS bármikor felülvizsgálható.
198
8. Stratégia külső és belső össz efüggései 8.1. A stratégia főbb külső összefüggései A város és egyes városrészek fejlesztésének megalapozásához a korábban elfogadott dokumentumok közül a HÉSZ, a településszerkezeti terv, a településfejlesztési koncepció, az Önkormányzat Gazdasági Programja és a zociálsi Szolgáltatástervezési Koncepció lett felhasználva. A fejlesztések irányainak meghatározásánál a helyi terveken, programokon túl, figyelembe vettük az országos területfejlesztési terv, a településfejlesztési koncepció, a regionális operatív program és a megyei fejlesztési céljait, prioritásait. Az IVS egyes fejezeteiben, ahol releváns volt már tettünk utalásokat a város más stratégiai, fejlesztési dokumentumaival való összhangra, így most csak nagyvonala kban ismertetjük ezen dokumentumok azon részeit, melyek az IVS-ben megfogalmazottakkal kapcsola tba hozhatók.
8.1.1. Illeszkedés, összhang településrendezési tervvel
a
településfejlesztési
koncepcióval,
A RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. által készített, a településfejlesztési, ill. településrendezési tervét megalapozó irányelveit, területi vonatkozásokat és végrehajtandó feladatokat bemutató anyagot a Képviselőtestület 2003. február 10-ei ülésén tárgyalta és fogadta el. A településfejlesztési koncepció a település jövője szempontjából ala pvetően és elsődlegesen fontos prioritásokat fogalmaz meg a helyzetelemzés, az általános szempontok, a jövőkép és a fejlesztési szempontok alapján. Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 105/2006. (VII. 24. ) sz. Képviselő-testületi határozatával fogadta el a RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. által készített településszerkezeti tervet, azaz a településfejlesztési koncepció térbeli leképezését, a település „építészeti arculatát”. Alapelvnek tekintették azt is, hogy ne keletkezzenek zárványok, és ne irányuljanak fejlesztések a lakosság csak szűk köre által használt terüle tekre. A fejlesztések nem kizárólag beruházásokat jele ntenek, de gyakran a tartalom fejlesztése együtt jár a tárgyi környezetben történő változtatásokkal is. Fontos elv, hogy a funkciók ésszerű elkülönítésére is sor kerüljön: az ipari funkciók a la kókat ne zavarják, megvalósuljon a természeti értékek, a műemlékek megfelelő környezetben történő bemutatása. A javaslatoknál figyele mbe vették az eddigiekben kiérlelt javaslatokat. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a stratégia rövid és középtávon az anyagi erőforrások korlátozottsága miatt nem képes minden fejlesztés hátterét megoldani, tehát nem tartalmaz minden egyébként szükségesnek ítélhető lehetőséget. 199
A településfejlesztési koncepció egy adott időtávra szóló megvalósítási stratégia. Az IVS-ben meghatározott általános célok, ille tve az egyes városrészekre lebontott városrészi célok rendszerükben illeszkednek a Bélapátfalva Város Településszerkezeti Tervéhez. Az alapvető illeszkedés természetesen nem jelenti a konkrét fejlesztési projektek megvalósításához adott esetben nélkülö zhetetlen módosításokat. Az illeszkedés vizsgálatának általános, a célokra vonatkoztatott szintjén túl az akcióterületen megvalósítandó projektek átvilágítása mellett - megtörtént az egyes projektek szerkezeti tervhez való illeszthetőségének elemzése is. Jelentős változtatásokra a rendezési tervben ez alapján nincs szükség. A városrendezés, szabályozást meghatározó önkormányzati rendelet kijelöli a város különböző tervezett funkcióira leginkább alkalmas területeket, figyelembe véve a természetföldrajzi területeket, geológiai–földrajzi adottságokat, hagyományokat és a fejlesztési elképzeléseket. E tervekben szereplő szabályozások a természeti környezet, a lakóövezetek védelmét tartalmazzák,kijelölik az iparfejlesztésre alkalmas és célzott területeket. A terv a közlekedésfejlesztésnél is figyelembe veszi a lakott területek védelmét. A rövid és középtávra megfogalmazott célok összhangban vannak az elfogadott szabályozási tervvel, hosszú távon pedig, mivel a stratégiát a képviselőtestület fogadja el, egyben a célok megvalósításához szükséges szabályozás módosításokban is elkötelezett. A település teljes igazgatási területe rendezésénél figyelembe veendő legfontosabb szempontok, és a rendezés legfontosabb feladatai: − Jelenleg külterületen levő telkek belterüle tbe vonása o Új lakóterületek o Üdülőterületek kialakítása céljából.
Beépítésre szánt területek − A cementgyár helyén kialakítandó ipari park meglévő és bővítési területeinek rendezése, szabályozása a környezeti adottságok és elvárások ismeretében. − A település jövőbeli szerepköréhez igazodó településközpont létrehozása. − Új lakóterületek kialakításának helyei és típusai. − Új üdülőterületek kialakításának helyei és típusai. − Rendezett kereskedelmi területek kialakítása, piacterület kialakítása. − A térségi szerepkör erősítése, az elérni kívánt városi ranghoz új közintézmények - pl. rendőrőrs, középiskola, kistérségi szervező központ – helyének kijelölése, biztosítása, feltételeinek megteremtése. − A település közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, a településen áthaladó forgalmi út környezeti hatásának csökkentése, tehermentesítése. 200
− Integrált Egészségügyi Központ létrehozása a térségi feladatok ellátására. − A település belterületén a rendezett közterületek és zöldfelületek növelése. Beépítésre nem szánt területek − A települést elkerülő új forgalmi út megtervezése. − A Gyári-tó körüli területek beépítésének felülvizsgálata, kiránduló centrum létrehozása. − A Gyári tó környékének szigorúbb építési szabály ozása, a beépítés fellazítása a terület természeti értékeinek megóvása érdekében, a közművesítettség szintjének emelése, vezetékes vízellátás, szennyvíz csatornázás kiépítése. − Meglevő üdülőterületek új szabályozásának megállapítása, a beépítés fellazítása. − Új üdülőterületek kialakításának helye és típusai. − Az Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület kialakítása, hozzá vezető út kiépítése, parkolók megépítése. − Bélkő bányánál szálláslehetőség ill. a kalandturizmus és sport lehetőségek kiaknázása (sziklamászás stb.). − A belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztése során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - Meglévő zöldfelületek, zöldterületek és azok növényállományának védelme, különös tekintettel a fasorok védelmére, - A település főutcája melletti zöldsáv fejlesztésének fontossága, - A zöldfelületi rendszer ökológiai szemléletű fejlesztése: a patakok és parti sávjuk, mint belterületen áthaladó ökológiai folyosók funkcionálhassanak, - A kia lakított közterületek a rekreációt, a pihenést egyaránt szolgálhassák, - A település idegenforgalmi jelentősége miatt a közparkok kialakításánál – főként A jelenleg érvényben lévő Településrendezési Terv a IV. Béla út városközpontra eső szakaszának területét sorolja a jellemzően településközponti funkciókat hordozó, intézményeket tartalmazó településközponti vegyes területbe (Vt). A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0. A Településszerkezeti terv a várossá válással járó intézményi bővítések, ill. új intézmények létrehozása helyének a történeti központot, ill. kiterjesztésé (a IV. Béla út Marx Károly utca és Apátság utca közötti szakaszát) jelöli ki. A város településrendezési terve a legfontosabb rendezési feladatok között említi: - a település új szerepköréhez igazodó településközpont létrehozását, az ehhez szükséges terület biztosítását, - a rendezett kereskedelmi területek kialakítását - az ipari park meglévő és bővítési területeinek rendezését, szabályozását a környezeti adottságok és elvárások ismeretében 201
-
-
új lakó- és üdülőterületek kialakítását a városi ranghoz, a térségi szerepkörhöz méltó közintézmények – pl. rendőrőrs, középiskola, kistérségi szervező központ – kialakítása feltételeinek megteremtését, a település közlekedési hálózatának rendezését, a településen áthaladó út tehermentesítését az elkerülő út létrehozásával
Az érvényes településrendezési terv elhatározásai és keretei a központ átalakulásával egyetértenek, koncepció, településszerkezeti kialakításai megegyeznek, ugyanakkor – döntően a konkrét igények és elképzelések hiánya miatt – határozottan nem jelenítik meg. A városfejlesztési elképzelések végrehajtása során szükséges a szabályozási terv módosítása, mely, környezetalakítási tervekkel alátámasztva – részletesen meghatározza azokat a kereteket, mely biztosítja az átépítés során elérendő cél megvalósulását. 8.1.2. Az Önkorm ányzat ágazati vagy tem atikus stratégiáival való összhang Az önkormányzat öt tematikus stratégiai dokumentummal rendelkezik: - Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció - Sportkoncepció - Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv közoktatási feladatok ellátására (Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv) - Hulladékgazdálkodási terv - Idegenforgalmi koncepció
a
Ezekhez az alábbi módon tud kapcsolódni a város IVS-e: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció: Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2006.07.24-én a 106/2006. (VII.24.) sz. határozatában fogadta el a város Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatát. Az IVS az antiszegregációs tevékenységek kapcsán tud ehhez kapcsolódni. A Szolgáltatástervezési Koncepció meghatározza a város középtávú célkitűzéseit, valamint az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és szociális alapszolgáltatások megszervezését. Az Alapszolgáltatási Központ az alábbi személyes gondoskodás alapszolgáltatásokat: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - nappali ellátás,
keretébe
tartozó
szociális
202
-
az alábbi személyes gondoskodás keretébe alapellátásokat: - gyermekjóléti szolgáltatást biztosít.
tartozó
gyermekjóléti
Sportkoncepció: Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete mindezeket szem előtt tartva a sportról szóló 2004. évi I. tv. 55.§. (1) bekezdés a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi sporttevékenység részletes feladatairól és kötelezettségeiről 2004-ben sportfejlesztési koncepciót alkotott. Az IVS-ben számos pont érinti a sportolá s helyi lehetőségeinek fejlesztését, a rekreációs terek kialakítására való törekvést. a települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára – meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót és gondoskodik annak megvalósításáról, együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit, biztosítja az önkormányzati, iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv a közoktatási feladatok ellátására Bélapátfalva Város Önkormányzat, Bükkszentmárton Község Önkormányzat, Mónosbél Község Önkormányzat Képviselő-testületei 2006.03.27-én megtárgyalták és a 122/2006. (IX.11.) sz. határozatában fogadták el a Közoktatási Feladatellátási, Intézményhálózat – Működtetési és Fejlesztési Intézkedési Tervet, mely 2006-2011. közötti időszakra vonatkozik. Ennek felülvizsgálatával született meg a Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, mely már hosszabb távra is tartalmaz célokat. A terv tartalmazza, hogy az önkormányzatok a kötelező feladataikat milyen módon kívánják ellátni, valamint az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével összefüggő elképzeléseket, összhangban a 2006.03.27-én tárgyalt, 53/2006. (III.27) sz. határozattal elfogadott Önkormányzati Minőségirányítási Programmal. A feladatellátás alapelvei: A városi közoktatási feladatok megvalósítása programtervének legfontosabb alapelve, hogy a település közoktatási feladat - ellátási kötelezettségére olyan közoktatási intézményhálózatot működtessen (tartson fenn), amely: • A település lakosainak óvodáztatási és iskoláztatási igényét, szükségleteit és elvárásait figyelembe veszi, • A település demográfiai alakulásának megfelelő kapacitással működik, 203
• • • •
A rendelkezésre álló erőforrásokat a gyermekek érdekeit szem előtt tartva használja fel. Tanulási képességet vizsgáló intézmény létrehozása kistérségi szinten. Bölcsőde lé trehozása. 2008. szeptember 1-jétől gimnáziumi középfokú oktatás beindítása tervezhető.
Idegenforgalmi koncepció: A Képviselő-testület 108/2004. (VI. 28.) sz. határozatával fogadta el Bélapátfalva Idegenforgalmi Koncepcióját. Ehhez az Apátság és Gyári tó akcióterület fejlesztésével tud a város a leginkább kapcsolódni. A koncepció önkormányzati szerepvállalásként az alábbiakat rögzíti: A település fejlődése szempontjából fontos terület céljainak megvalósítását az önkormányzat közvetlenül és közvetett módon segíti. Közvetlen módon támogat akkor, amikor költségvetési, beruházási, területés településgazdálkodási, vagyonhasznosítási, településmarketing, külkapcsolati, kiadványozási, rendezvénygeneráló döntéseiben, rendeletalkotásában, szabályozásaiban érvényesíti az idegenforgalmi érdekeket. Közvetett módon támogat akkor, amikor pénzforgalommal nem járó szolgáltatásokat biztosít saját fenntartású intézményeiben, saját tulajdonú eszközeit, berendezéseit engedi át használatra, saját alkalmazású dolgozóit kirendeli.
8.1.3. Az Önkorm ányzat Gazdasági Program jába foglalt célkitűzésekkel való összhang A város a gazdasági programjában az alá bbi célokat határozta meg (ezek többségével az IVS-ben megfogalmazott célrendszer összhangban van): A város jövője azon múlik, hogy - olyan külső- és belső kapcsolatrendszert kell kiépíteni és megerősíteni, amely a város adottságait vonzóvá teszi a gazdasági élet, az idelátogató turisták és a városban letelepedni szándékozók körében, - a meglévő adottságokat megőrizni, fejleszteni, hozzá kell igazítani a XXI. század gyorsan változó igényeihez, - partnerségi kapcsolattal meg kell teremteni az anyagi alapjait és szemléletbeli feltételeit a helyi kezdeményezések támogatásának; - hosszú távon megőrzi-e az önkormányzat feladatai és intézményei működő- és fejlődőképességét, szembesülve azzal a ténnyel, hogy a minőség fenntartása jelentős anyagi áldozatokat kíván. Stratégiai célok 1. Gazdasági kapacitás megerősítése, fokozása 204
-
Gazdasági infrastruktúra fejlesztése o iparfejlesztés, közlekedés, közműfejlesztés Idegenforgalom fejlesztése o kulturális és turisztikai projektek Befektetések ösztönzése
A célcsoport azokat a prioritásokat gyűjti össze és rendel hozzájuk intézkedéseket, amelyek feltételt teremtenek és közvetlen hatást gyakorolnak a helyi gazdaság jövedelemtermelő képességére, új vállalkozások megtelepedésére. 2. Humán erőforrás fejlesztése, tartalmi kiaknázása - Intézmények infrastrukturális és szakmai fejlesztése Az önkormányzat elsősorban az általa fenntartott intézményekben folyó munka minőségének biztosítására és szakmai színvonalának fejlesztésére tud hatást gyakorolni – megteremtve az anyagi és szakértői hátteret a személyi és tárgyi optimum közelítésére. 3. Életminőség javítása – az élhető városért - Lakhatás és élhetőség fejlesztése o szociális -egészségügyi program, ifjúság, sport-szabadidő, o partnerkapcsolatok - Környezeti kultúra fejlesztése o környezetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság, o zaj- és rezgés elleni védelem o zöldfelület-fejlesztés; virágosítás, fásítás, parkosítás Annak érdekében, hogy a város megfeleljen lakosai egyre növekvő életminőséget igénylő elvárásainak, nem csupán a lakhatás feltételeit kell biztosítani, hanem az élhető épített és természeti környezet megőrzésére, a jólét közösségi feltételeit biztosító fejlesztésekre is intézkedéseket kell megfogalmazni. 4. Önkormányzati feladatellátás ill. feltételrendszer fenntartható fejlesztése - - Ügyfélbarát közigazgatás o komplex e-közigazgatási projekt - Az önkormányzat pénzügyi gazdálkodási egyensúlyának megőrzése - A helyi önkormányzati feladatok kistérségi szintű ellátásának lehetőségei Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata a közszolgáltatások modernizációja. Szemléletváltásra van szükség: az eddigi igazgatásiügyintézői jellegű feladatellátásról át kell térni a szolgáltató jellegre.
205
8.1.4. A Települési Környezetvédelm i Programm al és m ás környezetvédelm i tervekkel való összhang A város jelenleg nem rendelkezik Környezetvédelmi Programmal, azonban törvényi kötelezettségének megfelelve hamarosan elkészíti ezt. Az egyéb koncepciókban szereplő környezetvédelmi előírásokkal az IVS összhangban van, ezt az adott fejezeteknél, ha indokolt volt említés szintjén jelezzük is. 8.1.5. Területi fejlesztési tervdokumentum ok (stratégiák és koncepciók) A különböző, magasabb szintű területfejlesztési dokumentumok közül az alábbiakkal érdemes összevetni Bélapátfalva Integrált Városfejlesztési Stratégiáját: - Ózd-Putnok-Észak-Heves vállalkozói övezet programja - Heves megye Területfejlesztési Stratégiája - Észak-magyarországi Operatív Program - Új Magyarország Fejlesztési terv - Országos Területfejlesztési Koncepció a) Ózd-Putnok-Észak-Heves vállalkozói övezet programja A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács kedvezményezésére - összhangban az országos Területfejle sztési Koncepcióval - a Kormány 1998. elején 8 vállalkozói övezet létrehozásáról döntött, közöttük rendeletben jelölte ki a megye északi településeit - összesen 33 települést - magában foglaló vállalkozási övezetet. A vállalkozói övezetben 10 éven át adó és egyéb kedvezményekben részesülnek a társasági adóról és osztalékról szóló törvény szerint adózók, illetve az SZJA törvény szerint adózó egyéni vállalkozók közül azok, akik tevékenységüket az övezetben fejtik ki. A megye ezen térségéből még a 90-es évek elején is mintegy 2000 fő ingázott Ózd és Salgótarján, valamint térségeik (Borsodnádasd, Bátonyterenye) ipari üzemeibe, és hasonló nagyságrendben dolgoztak az ipari szerkezetváltás során érintett, vagy a gazdasági átalakulás során visszafejlődött megyei ipartelepeken is (Recsk, Pétervására, Sirok, Egercsehi). Bélapátfalva az Északi városrész – Iparterület fejlesztésével tud kapcsolódni ezen magasabb rendű fejlesztési elképzelésekhez a város IVS-e, igaz csak szerényebb mértékben, hiszen a város-rehabilitációs elképzelések főként a másik városrészre koncentrálnak. b) Heves megye Területfejlesztési Stratégiá ja: A 2003-ban megfogalmazott stratégia legfőbb célként az életminőség folyamatos javítását jelölte meg, amely hosszabb távon olyan versenyképes, lakható és kiegyensúlyozott megyét jelent, amely az egy főre eső GDP tekintetében – a megyék közti rangsorban – bekerül az első tízbe, közelít az Uniós átlaghoz, és
206
mérsékli a megyén belüli területi különbségeket. E legfontosabb cél megvalósulását az alábbi célrendszer elérése teszi lehetővé. 1. A gazdaság versenyképességének javítása, Ipar és szolgáltatások területén az innovációra alapozott gazdasági teljesítőképesség növelése, a termelési, üzleti környezet és infrastruktúra fejlesztése (termelékenység, K+F tevékenység javítása, gazdasági szerkezet átalakítása, zöld mezős beruházások, agroparkok, térségek közötti infrastruktúra fejlesztése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése). Nagy szerepet kapnak a hálózati rendszerek (beszállítói rendszerek, klaszterek, logisztikai hálózatok), valamint a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások. 2. Egészséges, képzett, kreatív, szolidáris és partneri együttműködésre képes társadalom, humán erőforrás fejlesztése (foglalkoztatottság növelé se, a lakosság képzési és tudásszintjének emelése, szakképzési struktúra igényekhez való igazítása, egészségügyi ellátórendszer fejlesztése), 3. Fenntartható erőforrás gazdálkodás, javuló környezetminőség (környezeti terhelés csökkentése, ökogazdálkodás feltételeinek javítása, környezetterhelés káros hatásainak felszámolása, település rehabilitáció, belvíz és csapadékvíz védelmi jellegű fejlesztések) 4. Javuló térszerkezettel az elmaradott területek feltartóztatása (néhány mikrotérségben városiasodási folyamatok erősítése, középfokú ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök mellett a közlekedési viszonyok javítására van szükség) 5. A tudásalapú társadalom fejlesztése javuló közigazgatási és területfejlesztési intézményrendszerrel (innovációs képességek fejlesztése, informatika nyújtotta lehetőségek kihasználása, esélyegyenlőségek javítása minden területen, területfejlesztés intézményrendszerének kiépítése, e-közigazgatás, IKT – infokommunikációs technológia – elterjesztése) Bélapátfalva IVS-ében megfogalmazott célrendszer, ezek közül érinti az Egészséges, képzett, kreatív, szolidáris és partneri együttműködésre képes társadalom fejlesztését, a Gazdasági versenyképesség javítását, a Elmaradott területek felzárkózását és a Javuló környezetminőséget. c) Észak-magyarországi Operatív Program: Az Észak-magyarországi Operatív Program átfogó célja: a régió versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli társadalm igazdasági különbségek. Mindez eredményezi egy olyan társadalmi–gazdasági– környezeti térszerkezet létrejöttét, amely tartósan biztosítja regionális versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és 207
hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és az életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. Az ÉMOP az alábbi specifikus célokat fogalmazza meg: 1. A gazdaság helyi erőforrásokat, együttműködéseket kihasználó versenyképességének javítása; 2. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása; 3. A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása Ezekhez egyértelműen kapcsolható a város IVS-ben meghatározott célrendszer, hiszen a település is a versenyképes gazdaság megteremtésére törekszik, továbbá céljai között a lehetőségekhez igazítva, a turizmus jelentős szereppel bír , ezeken kívül pedig a települési környezet fejlesztése is hangsúlyos eleme a város IVS-ének. Az ÉMOP fő prioritásai közül az alábbiakhoz kapcsolható a Bélaptfalva stratégiája: - Versenyképeshelyi gazdaság megteremtése Ipar és szolgáltatások területén a gazdasági teljesítőképesség növelése, új vállalkozások létrehozása, új technológiák elterjesztése, az innovációra alapozott versenyképesség növelése a legfontosabb, a húzó területek kijelölésével, a gazdasági szerkezet annak megfelelő változtatásával. Az alprogramok elősegítik a K+F eredmények gyakorlati alkalmazását, a tudás alapú tevékenységek előtérbe helyezését (tudásközpontok), integrált beszállítói rendszerek kialakítását, a régió kulcsiparágainak fejlesztését (mechatronika, vegyipar), a környezetvédelmi ipar meghonosítását, energiaparban a megújuló energiaforrások arányának jelentős növelését. Nagy szerepet kap az együttműködési lehetőségek kiaknázása (beszállítói rendszerek, klaszterek, logisztikai hálózatok), amely által javul a vállalkozások működési hatékonysága, jövedelemtermelő képessége, valamint a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások. - A turisztikai potenciál erősítése A program régiónkat versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú desztinációvá kívánja fejleszteni a régió egyedi természeti és kulturális turisztikai értékeinek és kapacitásainak hasznosításával, a kialakítandó hálózati rendszerek egymást erősítő hatásának kihasználásával. Alapvető cél a régióban eltöltött vendégéjszakák számának progresszív növelése, a turisztikai és kiegészítő szolg áltatások színvonalának és minőségének javításával a húzó turisztikai alágazatok, (gyógy-, hivatás-, kulturális-, öko- falusi-, gasztronómiai turizmus), kiemelt rendezvények fejlesztésével. Nagy hangsúlyt kap a régiómarketing fejlesztése, a humán erőforrás-fejlesztés, a tanácsadói és üzleti 208
-
-
-
-
szolgáltató hálózat, a desztináció menedzsment. Ezek által javul a vállalkozások jövedelemtermelő képessége és új munkahelyek keletkeznek a régióban. Települé sfejlesztés A nagyvárosok innovációs potenciáljuk érdekében vonzzák, illetve megtartsák a magas képzettségű lakosaikat, az elmaradott kistérségek központi városainak fejlesztése révén javuljon tőkevonzó képességük és a vállalkkozások működési környezete, továbbá a társadalmi szempontból szegregálódó és környezeti szempontból kockázatot jelentő városi területek megújításával csökkenjenek a társadalmi és környzeti feszültségek, erősödjön a társadalmi kohézió és javuljon az élet minősége. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése A kistérségi keretek között megszervezendő humán közszolgáltatások: a közoktatás, az egészségügy és a szociális ellátás megújítása jelentősen hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, valamint az életkörülményekben rejlő területi külö nbségek mérsékléséhez, így a társadalmi kohézió erősítéséhez. Térségi közlekedés fejlesztése A jelentős gazdasági potenciállal rendelkező területek és turisztikai attrakciós célpontok, a kistérségek központi településeinek és a gyorsforgalmi utak elérhetőségének javítása hozzájárul a munkahelyek és a közszolgáltatások jobb elé rhetőségéhez. Technikai segítségnyújtás A program végrehajtásának támogatására, illetve a program céljainak teljesítése érdekében.
d) Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a helyzetelemzésben feltárt hiányosságok felszámolásával és a meglévő adottságok kiaknázásával az ország fejlődését és a nemzetközi versenyképesség erősítését szolgálja. Az ÚMFT átfogó legfontosabb céljai a foglalkoztatottság bővítés és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az előbbihez Bélapátfalva csak jelentősebb mértékben tud kapcsolódni, hiszen az Északi városrész – Iparterületek céljai között hangsúlyosan megjelenik a munkahelyteremtés. A tartós növekedés feltételinek megteremtése azonban olyan célkitűzés, melyhez a város mérete és jelentősége révén nem tud kapcsolódni. Bár az ide tartozó versenyképesség növelés, üzleti környezet fejlesztés, mint feladatok érvényesíteni tudja a stratégia megvalósítása, főként a befektetők vonzása terén. Az ÚMFT prioritásai közül az IVS természetesen az 5. prioritás: területfejlesztéshez tud kapcsolódni.
209
e) Országos Területfejlesztési Koncepció A 2005. decemberében elfogadott új Országos Területfejlesztési Koncepció nagyobb szerepet szán a decentralizációnak, a felzárkóztató szellem helyett a felzárkóztatáson túlmutató fenntarthatóság és versenyképesség irányába tolódja el a hangsúlyt. Erőteljesebben megjelenik benne a határon átnyúló fejlesztések lehetősége, az ágazati politika területiségét megragadva egy komplexebb területpolitikát céloz meg. Az új koncepció a felzárkózás mellett, sok esetben helyett a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt, a fejlettebb régiók versenyképességének növelésével. Az Észak-magyarországi régió sajnos nem elsődleges a versenyképesség növelése, hiszen az ország más területeihez való felzárkózás mutatkozik meg ezen régió stratégiáiban. Így a versenyképesség erősítésének országos célkitűzése ebben a régióban még akkor sem lehet elvárás, ha valóban erősítheti a régiót az, hogy nő a versenyképessége. Ebből kifolyólag az OTK versenyképesség erősítése elvárásához Bélapátfalva IVS-e sem tud csatlakozni, hiszen elsősorban a területi egyenlőtlenségek leküzdése motiválja a település vezetését. Ugyanakkor az OTK-ban megjelenik, igaz már nem olyan hangsúlyosan az is, hogy nem lehet lemondani a területi versenyképesség segítése mellett a területi felzárkóztatás céljáról sem. A harmonikus térségi rendszerek alapkövetelménye a társadalmi, gazdasági, környezeti alrendszerek fenntarthatósága, mely követelményeket a város IVS-e a céljai között megjeleníti. Harmonikus területi szerveződésű ország esetében a decentralizáció nem csak területfejlesztési elv, hanem átfogó cél, sőt a célok elérési eszközének is tekinthető. Ez Bélapátfalva szempontjából rendkívül fontos, hiszen a város kistérségi szerepkörének megerősítésén dolgozik, ez pedig a kistérség számára is előnyös. A Bélapátfalva IVS-e szempontjából releváns országos területi célokat, az OTK-ban az alábbi középtávú célkitűzések képviselik: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása.
8.2. A stratégia főbb belső összefüggései Az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távra készül, mely nem csak a jelenlegi önkormányzati szereplőket érinti, hanem túlmutat a jelenlegi cikluson. Bélapátfalva Város célja, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégiában olyan fejlesztési irány került meghatározásra, amely minden társadalmi réteg, a város lakosainak számára előnyöket jelent. Kiemelkedően fontos a jövőkép és a fejlesztési célok meghatározásakor, hogy abban a lakosság érdekei érvényesülnek. A stratégia elkészítése során fokozott figyelmet fordítottunk a helyzetelemzés, a jövőkép, a tematikus célok és a városrészi célok összhangjára és egymásra épülésének. Az egyes tematikus célok egymást erősítve segítik a város jövőképének elérését.
210
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia oly an jövőképet, fejlesztési célokat határoz meg melyeknek megvalósulásával a város lakossága különböző előnyökhöz jut, minden társadalmi réteg számára kedvező feltételek teremtődnek. A város lakosságának érdekeit maradéktalanul figyelembe véve cél a hosszú távú fejlesztési célok meghatározása, a jövőkép kialakítása mellett, a városrészi célok egymás erősítésével való összehangolása. További cél hogy az IVS illeszkedjen a város gazdasági programjába, a környezetvédelmi programjába, a kistérség fejlesztési stratégiájába. Mindezen követelményeknek való megfelelés eredményeként valósulnak meg a város fejlesztési elképzelései mely eknek eredményeként egy komplex fejlesztési irány lesz megfogalmazva, megvalósítva. A fejlesztés összhangjának kistérségi szinten való megvalósításához szükség van a környező települések fejlesztési stratégiájának áttekintésére, azok összehangolására is. A városrészekre kijelölt célok illeszkednek egymáshoz, zárványok kialakulásával nem kell számolni. A szegregátumok megszűntetésére kidolgozott vagy kidolgozandó tervek részben szintén a zárványok kialakulásának kiküszöbölését szolgálják. A városrészekben végrehajtandó feladatok tudatos funkciótervezés eredményeként lettek meghatározva, ezáltal biztosítva van az is, hogy ne történjen funkcióvesztés, és az egyes városrészekben létrejövő funkcióbővülés a többi városrészre is kedvező hatással legyen. A város funkciói a tervezett fejlesztésekkel bővülnek, illetve a jelenlegi funkciók megerősödnek, ezáltal egyértelmű funkcióbővülés történik a városban. Az egyes városrészek által kitűzött célok hatása, többnyire átnyúlik a városrész határain túlra, így a városrészek fejlesztései pozitív hatással vannak egymásra. Ez leginkább a szociális feladatok terén kitűzött célokra érthető, mivel azon programok, melyek a munkanélküliség csökkenését, a lakosság felzárkóztatását és a lakókörülmények javítását, a szegregáció oldását tűzték ki célul nem csak az adott városrészre hatnak, mivel kedvező hatásuk túlmutat a városrészek határain. A város lakóinak és a környező települések lakóinak nyújtott funkciók bővítését fontos feladatnak tartja a város és a kistérség vezetése, az ilyen irányú funkcióbővülés már a város határain is túlmutat.
211
Városrészi célok hatása a másik városrésze:
Városrész
Déli városrész Belváros
Északi városrész Iparterületek
Városrészek
Fejlesztési célok, feladatok
Déli városrész -
Északi városrész -
Belváros
Iparterületek
Intézményi háttér kialakítása, fejles ztése Minőségibb lakókörnyezet megteremtés e Egészségügyi és szociális ellátórends zer intézményeinek fejles ztése A városközpont fejles ztése
++
++
++
+
++
+
++
++
Közlekedési hálózat korszerűsítése Zöldterületek fejles ztése, növelése Az A pátság és a Gyári-tó környékének turis ztikai fejles ztése A falusi és az ökoturizmus feltételeinek kialakítás a Bélkő bányánál szálláslehetőség ill. a kalandturizmus és sport lehetőségek kiaknázása Kulturális és oktatási infrastruktúra fejlesztése Foglalkoztatási programok indítása Antiszegregác iós intézkedések
++
+
++
-
++
-
++
-
++
-
++
+
++
++
++
+
Barnamezős területek további rehabilitációja A kistérség felzárkózás ának elősegítése jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények által Megújuló energiaforrás ok has ználatának bevezetése az ipari területeken belül Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb módon Vonzó települési környezet elérése, ezáltal lakosság megtartása, a jól képzett munkaerő megtartása, településre vonzása Zöldterületek fejlesztése
+
++
+
++
+
++
++
++
+
++
-
++
Antiszegregác iós intézkedések
-
++
Jelmagyar ázat: -: nincs érdemi hatás
212
+: mérsékelt hatás ++: jelentős hatás
213
9. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A kidolgozott fejlesztési tervek bizonyos részei kockázatokat rejtenek magában, melyek egy része, amennyiben nem megfelelően mérjük fel a bekövetkezés valószínűségét, illetve nem rendelkezünk kezelésre vonatkozó stratégiával, jelentősen befolyásolhatja tervezett fejlesztések megvalósulását. A fenntartás, működtetés során is léphetnek fel kockázatok, melyek elsősorban már a projekt céljainak megvalósulá sát veszélyeztethetik. A kockázatok eredhetnek az előkészítés szakaszából, a megvalósítás, kivitelezés munkálataiból, illetve a fenntartás és működtetés idejéből. Bármely szakaszban bekövetkező kockázatok veszélyeztetik a projekt célkitűzéseit. A kockázatok bekövetkezése miatt a projekt hatásai is módosulhatnak. A társadalmi-gazdasági, esélyegyenlőségi és környezeti hatások a túl sok kockázat bekövetkeztével negatív irányba fordulhatnak. Általánosságban kockázatnak tekintünk bármely olyan tényezőt, amelynek kimenetele bizonytalan és valamilyen értelemben, mértékben veszély ezteti a projektben foglalt tevékenységek végrehajtásának sikerét. Minden kockázat jelenlegi vagy jövőbeni események hatásával, bekövetkezésével kapcsolatos. A kockázatkezelés a beruházás végrehajtásával párhuzamosan, egyidejűleg történik, a végrehajtásban résztvevők különböző szintjein, de a feladattól elválaszthatatlanul, a végrehajtás szerves részeként.
Kockázat megnevezése
Valószínűség
Hatása a projekt céljaira
A pályázattal kapcsolatos döntés elhúzódik, az inflációs hatás rontja a költségvetés realitását
7
8
A városi lakosság érdektelensége
4
6
A közbeszerzésre pénzügyi kerethez képest magasabb ajánlatok érkeznek
5
7
A kockázat kezelésének módja A megalapozott (engedélyes tervekkel, árazott költségbecsléssel és tartalékkal számolt) költségvetés készült. A második fordulóban a pályázó rövid idő alatt tudja teljesíteni a mérföldköveket, A befogadást követően megkezdődik a feltételes közbeszerzés Folyamatos tájékoztatás, információk megfelelő átadása A közbeszerzési dokumentációt kiviteli tervek birtokában készítjük elő, a részletes paraméterek megadásakor puritán 214
Alacsony befektetői kedv
8
6
9
6
8
8
4
8
7
7
Projekt menedzsment működése
6
6
Pénzügyi, finanszírozási kockázatok
6
6
Az építőiparban egyszerre jelentkező ajánlatkérések az ÚMFT párhuzamosan futó intézkedései miatt árfelhajtó hatást gerjesztenek Fejlesztésekhez szükséges önerő hiánya Szabályozási környezet változása Növekvő gazdasági recesszió
A fejlesztések kihasználtsága nem megfelelő
5
8
Alvállalkozók tevékenységeihez kapcsolódó kockázatok
7
9
szemléletet alkalmazunk Befektetők ösztönzése marketinggel, kedvezményekkel, tájékoztatással A jól előkészített pályázat eredményeként gyors szerződés-kötésre kerül sor, ezzel párhuzamosan indított feltételes közbeszerzés lehetővé teszi a kivitelezés mielőbbi kezdését.
A projektek priorizálása, társbefektetők keresése A változásokhoz való igazodás, folyamatos tájékozódás A város erre ráhatással nem rendelekzik Felkészült szakértőket vonunk be a menedzsmentbe, szorosa tartjuk a kapcsolatot a közreműködő szervezettel Költségtervezés részletes árajánlatok alapján Kommunikációs és marketingterv gondos kidolgozása és végrehajtása, a lakosság folyamatos tájékoztatása Minőségi referenciákkal, sokéves tapasztalattal rendelkező beszállítók kiválasztása
215
10. A megvalósítás eszközei 10.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A városfejlesztési stratégia megvalósulását segítik egyebek mellett az úgynevezett nem fejlesztési jellegű önkormányzati támogató tevékenységek. Az Önkormányzati és Terüle tfejlesztési Minisztérium IVS Kézikönyve a városrehabilitációs programok esetében a következő ilyen típusú eszközök használatát javasolja: • tervalku • városmarketing • nem pénzügyi ösztönző rendszerek • adókedvezmények a magántőke mobilizálása érdekében. Az önkormányzatnak ugyan még nincsen ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglaló stratégiája, az eszközöket folyamatosan használja és tovább kívánja fejleszteni. A város ösztönözni kívánja a vállalkozókat, valamint a lakosságot is, hogy részt vegyen a célok megvalósításában nemcsak véleményével, hanem anyagi forrásaival is. Az üzleti vonatkozású fejlesztéseket elsősorban a vállalkozások megnyerésével és érdekeltség biztosításával kívánja elérni, melynek során a tervalku lehetőségével is élni lehet. A szabályozási környezet kialakítása alkalmazkodik a jövőben betelepülni szándékozó vállalkozások területi elképzeléseihez, rugalm asabb szabályzókat teremtve az egyébként megszokottaktól. Ennek megjelenése a beépíthetőség arányában rögtön kézzelfogható. A munkahelyteremtés és a gazdasági potenciál függvényében az önkormányzat által jelentősnek ítélt magánerős beruházások során a döntéshozó grémium lehetőségei függvényében további kedvezmények meghozatalában is partnerként viselkedik. Bélapátfalva Város Önkormányzata kiemelt szerepet szán a tőkebevonás ösztönzésének, valamint a magánszférával való konstruktív együttműködés kialakításának. Az Európai Uniós jogharmonizáció már nem ad lehetőséget az önkormányzatoknak a különböző adókedvezmények nyújtására, de a BÉLKŐ Kht-n keresztül mindenképpen támogatni kell a már itt lévő vállalkozókat és a betelepülni kívánókat, hogy több munkahelyet teremtsenek. Természetesen, ismerve a mai magyar gazdasági helyzetet, nem csak a munkahelyek teremtését, hanem azoknak megtartását is kiemelten kell kezelnünk, a munkabérek reálértékével is foglalkozni kell. 216
Főbb feladatok: -
-
a kistérségi idegenforgalmi és befektetés-ösztönző együttműködés rendszerének további fejlesztése, hatékonyabbá tétele, térségi együttműködés erősítése, mivel az EU térségekben és nem településekben gondolkodik , aktívabb szerepvállalás nemzetközi programokban, a testvérvárosi kapcsolatok célirányos erősítése, új kapcsolatok kialakítása, kiskereskedelm i egységek szervezése annak figyelembe vételével, hogy a lakossági csoportoknak milyen igényei vannak, milyen típusú szolgáltatásokat hiányolnak, az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése, a magántőke minél erőteljesebb bevonása a város-rehabilitációs tervekbe, adókedvezmények, építési illeték kedvezmények a magántőke mobilizálása, a KKV-k vonzása érdekében, új együttműködési lehetőségek kialakítása és a meglévők továbbfejlesztése.
Adókedvezmény: Partneri vis zony kialakítása szükséges a helyi kis és középvállalkozásokkal, a városfejlesztésbe történő bevonásuk, ennek ösztönzése helyi adó, illetve területhasználati díjkedvezménnyel. Városmarketing: A stratégia operatív intézkedésekre is javaslatot tesz, melyek közül a középtávon megvalósíthatókat beépítjük az IVS-be, illetve az akcióterületi lehatárolás fontos szempontját képezi. E marketingstratégián és az IVS-en keresztül biztosítható, hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. A városmarketing koncepció szerves és kiemelt területei a turizmusfejlesztés és a gazdaságfejlesztés témakörei. Beruházásaink tervezése során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszünk valamennyi megfogalmazott szempontot. A megvalósított projekteknél, nem pusztán a jogszabályi követelményekre támaszkodva, a projektek kommunikációját beépítjük a városmarketing feladatok operatív, cselekvést jelentő programeszközei közé, így a város látogatottságának, gazdasági szerepének és népességmegtartó képességének növekedése prognosztizálható. város honlapja informatív, a város szisztematikusan megjelenik mind az országos, mind a regionális elektronikus és írott médiában. Ugyanakkor a jelenlegi városmarketing-értelmezésből alapvetően hiányzik nem csupán a klasszik us befektetővonzó, hanem a turisztikai. E hiányok orvoslása a nem fejlesztési típusú feladatok között kiemelt fontosságú. A gazdasági típusú 217
marketing elemeket a város honlapjáról is elérhetők. A város-rehabilitációs projektek között egy városmarketing Iroda létrehozása is szerepel. Épületállomány hasznosítása: A városban kiemelt fejlesztési cél, hogy a magántulajdonú ingatlanok felújítása, esetleg funkcióváltása is elinduljon az önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújításával párhuzamosan. Ehhez a város esetlegesen segíti a szakértelemmel nem rendelkező lakók ingatlan felújítási munkáinak aktivizálását. A város a meglévő épületállományának hasznosításával kapcsolatban elmondható, hogy nem vagy csak alig hasznosított épületekkel jellemzően nem rendelkezik. Egyéb tevékenységek: Köztisztasági programok szervezésével, városszépítő munkálatok támogatásával, lakossági kampány meghirdetésével, szervezésével is ösztönözhető a szép, esztétikus városkép kia lakítása. Anyagi lehetőségeihez képest az önkormányzat próbál ezen tevékenységek irányába lépni. A városfejlesztési program megvalósítása során a városvezetés fokozatosan bevezeti, illetve továbbgondolja az ilyen típusú eszközök használatában rejlő lehetőségeket.
10.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A város-rehabilitációs beavatkozások menedzselése egy jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező team feladat lesz, mivel a fejlesztések nyomon követése és folyamatos szakmai felügyelete rendkívül fontos az akcióterület kitűzött céljainak elérése szempontjából. Ennek érdekében a projektmenedzsment szervezet és az önkormányzat folyamatosan követi az IVS és az akcióterületi tervben foglaltak megvalósulását. A végrehajtásért felelős szervezet negyedéves időszakonként jelentést tesz arról, hogy az akcióterületi tervben meghatározott projektcélok elérését a már megvalósult fejlesztések mennyire szolgálják, illetve szükséges-e a tervek módosítása, a közbeavatkozás. A projektmenedzsment tájékoztatást ad továbbá a projekt során felmerült problémákról, a pénzügyi terv megvalósulásáról, az előzetesen várt kockázatok fellépéséről, kivédésükre tett intézkedésekről, illetve a megállapított ütemtervhez való igazodásról, az attól való esetleges eltérésről és annak okairól. A jelentést az önkormányzat által kijelölt összekötőn keresztül a projektmenedzsment eljuttatja a képviselő testülethez, illetve az érintett bizottságokhoz. 218
Az akcióterületekre és a városrészekre kitűzött célok, illetve ezen keresztül a város hosszú és középtávú céljai csak akkor teljesülnek, ha a megvalósult fejlesztések működtetése, fenntartása is biztosítva lesz. A közszféra beruházásainál egy projektnek sokszor ez a legnehezebb fázisa. Azonban a hatékony működtetés a megvalósult fejle sztések esetében a továbbfejlesztés és a kapcsolódó projektek miatt is fontos. Az önkormányzat ezért rendkívül lényegesnek tartja, hogy a megvalósult fejle sztések működtetése, fenntartása megoldott legyen. Ezt segíti, hogy a fejlesztéssel érintett területek, épületek tulajdoni viszonya egyértelmű, a fenntartó-kezelő, valamint az önkormányzat között jól szabályozott az együttműködés, az önkormányzati tulajdonú épületek, közterek fenntartásának költségeit pedig az önkormányzat minden évben biztosítja a fenntartónak.
10.3. Településközi koordináció mechanizmusai A településközi koordináció legfőbb színtere a kistérség, vagyis a kistérségi társulási ülések. Itt átbeszélésre kerültek az érintett projektek. Kistérségi hatású projektelem lesz a Déli városrész – Belváros akcióterület fejlesztéseinek nagy része. Hiszen a megújult művelődési ház, a szolgáltatóház és a gazdaságfejlesztési központ, valamint az olyan további fejlesztések, mint a megvalósulás előzz álló egészségház, kereskedelmi központ, mind kistérségi szintet is érintő fejlesztés. Az Iparterület akcióterület fejlesztése talán a legfontosabb beruházás a kistérségben, mely munkahelyek létrehozására irányul, csakúgy, mint az Apátság és Gyári-tó akcióterület, ahol pedig az idegenforgalom és az ebből fakadó munkalehetőségek jelentenek kistérségi szintű hatást. Mivel Bélapátfalva Mónosbél és Bükkszentmárton körjegyzőségben működik, így ezen településekkel még szorosabb egyeztetések folytak, hiszen a városon kív ül ezen falvak lakosai számára érezhető majd leginkább a környező települések közül Bélapátfalva város-rehabilitációjának pozitív hatása.
10.4. Ingatlangazdálkodási koncepció Az ingatlangazdálkodási terv elsősorban az önkormányzatnak a tulajdonában lévő ingatlanok jövőbeni hasznosítására vonatkozó szándékait, céljait foglalja magában, amely segíti a rehabilitációs tevékenységek tudatos tervezését, előkészítését és végrehajtását. Az önkormányzat ingatlantulajdonainak hasznosítására vonatkozó konkrét, kidolgozott gazdálkodási tervvel nem rendelkezik , viszont ennek pótlását 2010. év folyamán tervezi. Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok összeírása, értékbecslé se, hasznosítási elképzelések felvázolása már megtörtént. Ezt melléklet formájában csatoljuk. A város Gazdasági Programja ugyanakkor már most is tartalmaz az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos megállapításokat. Bélapátfalva Város Önkormányzatának vagyonát jelentős részben a Gazdasági Műszaki Ellátószervezet (GAMESZ) kezeli. 219
Jelen pillanatban összefoglaló jelleggel az alábbi információk adhatók meg a település ingatlangazdálkodásával kapcsolatban: - Bélapátfalva Város Önkormányzata a város, illetve a Városközponti akcióterület gazdasági fejlesztését érdemben meghatározó ingatlanokkal nem rendelkezik. - A közfunkcióknak helyet biztosító ingatlanok azok az ingatlanok, amelyek hosszú távon is önkormányzat tulajdonában maradnak, csak abban az esetben történhet meg az elidegenítésük, vagy a hasznosításuk megváltoztatása, hogyha más ilyen típusú ingatlan veszi át a korábbi szerepüket. - A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat számára. - Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingó és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a képviselő-testület dönt. A polgármester dönt forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről 4 millió Ft egyedi értékhatárig. - Lakóingatlanok tekintetében a városban 1322 db lakóingatlan található, ezek közül önkormányzati tulajdonban 18 db található. A lakóingatlanok komfortfokozata igen eltérő képet mutat. Az önkormányzat tulajdonában álló lakóingatlanok döntően bérlakások, amely eken keresztül az Önkormányzat gyakorolhatja lakáspolitikáját, bár ezen lakások száma igen csekély. Fontos feladat a lakások, bérlemények hasznosításának javítása, az adósságállomány kezelése, csökkentése. Az önkormányzati ingatlanállományból jelenleg 8 lakás található a szegregátumok, illetve az enyhébb szegregációs tünetekkel rendelkező területeken. - Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata a lakóingatlanok esetében az állagjavítás, és különösen a komfortfokozat emelése, bár az önkormányzat nem rendelk ezik jelentős lakásállománnyal. - A szociális bérlakások építése terén az önkormányzat próbál bővítést elérni, de saját erőforrásait figyelembe véve ez csak nagyon szerény mértékben fog végbemenni. - A város népességének növekedése csak akkor várható, ha új építési terültek is kia lakításra kerülnek. Ezért a város új telkeket, parcellákat jelölt meg a városban letelepedni vágyó emberek számára. Erre már csak korlátozott számban van lehetőség, Igyekezni kell a belvárosban is területek újra parcellázására, célirányos kiosztására.
220
-
-
-
-
-
-
Az elmúlt időszakban az értékesíthető telkek száma nagymértékben csökkent. A következő években fontos feladat lehet az Önkormányzat számára, vagy a Bélkő Kht-val lakóházak, bérlakások építése. A lakásépítési tevékenység elősegítését az önkormányzat, a területelőkészítés eszközével (rendezési tervek, koordináció a tulajdonviszonyok rendezése, elő közművesítés) tudja segíteni. A panellakások rekonstrukciójának támogatása, kapcsolódva a Nemzeti Lakásprogramhoz. Gazdasági és szolgáltató funkcióknak helyet adó ingatlanok azok az ingatlanok, amelyek jellemzően tartós önkormányzati tulajdonban, és mind elhelyezkedésük, mind infrastruktúrájuk, mind pedig a gazdasági és szolgáltatási funkcióhoz szükséges kialakításuk alkalmas üzleti, piaci alapon történő bevételszerzésre. Ez a bevétel az önkormányzat számára fontos kiegészítő jövedelemforrás, de ezen túlmenően – és korlátozott mértékben – az önkormányzat ezen ingatlanállományon keresztül helyi vállalkozás-ösztönző tevékenységet is megvalósít. A volt cementgyár, jelenleg Ipari Park területe jelentős értékkel bír ebből a szempontból. A terület fenntartására, hasznosítására, egyes részeinek értékesítésére az önkormányzat korábban már kidolgozott egy részletes stratégiát. A barnamezős területek sok esetben jelentős környezetterheléssel bíró ingatlanoknak, ezek hasznosítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást az Önkormányzat számára. Közterületek, utak, közösségi terek, zöld felületek közé tartoznak mindazok az ingatlanok, amelyek az önkormányzat elidegeníthetetlen tulajdonát képezik, jellemzően gazdasági, közösségi célúak, hasznosításuk igen korlátozott, viszont ezeknek az ingatlanoknak a minősége, korszerűsége rendkívüli mértékben hatással van, mind a lakókörnyezet állapotára, mind pedig a gazdasági, társadalmi és kulturális élet folyására, ezért fejlesztésük feltétlen szükséges. A közterületek, utak, közösségi terek, zöldfelületek közül a közlekedés alapinfrastruktúráját jelentő utak, járdák és terek esetében az egész városra kiterjedő folyamatos és tervszerű állagmegóvás és –javítás mellett kiemelt cél a teljes lefedettség elérése a korszerű (pormentes) burkolatok kihelyezésében, különös tekintettel az ebből a szempontból hátrányos helyzetben lévő területekre (pl. szegregátum). Ezek a beruházások jelentős pozitív hatást gyakorolnak az érintett területek ingatlanjainak értékére is. Hasonlóak mondhatóak el a város több szempontból még kihasználatlan zöld- és rekreációs célú hasznosítás lehetőségét rejtő területeiről, amelyek esetében az Önkormányzat a zöldterület-rendezés és a revitalizáció mellett, új közösségi funkciók kialakítását is meghatározóan fontosnak tartja. Ehhez szerencsére a közeli védett területek kiváló alapot nyújtanak. 221
-
-
-
Közfunkcióknak helyet biztosító ingatlanoknál az Önkormányzatnak állagmegőrző- és javító beruházásokat végez, annak érdekében, hogy a közfunkció ellátása minél gördülékenyebben valósulhasson meg. Ezek közül a beruházások közül kiemelkednek a közfunkciókhoz való hozzáférést elősegítő fejlesztések, különös tekintettel az épületek fizikai és egyéb akadálymentesítésére. Az Önkormányzatnak emellett határozott célkitűzése, hogy a rendelkezésére álló ingatlanállomány hasznosításának racionalizálásával újabb épületeket vonjon be a gazdasági és szolgáltató funkciónak helyet adó ingatlanok körébe. Ezeknek a területeknek a hasznosítása az infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamosan csak fokozatosan valósul meg, melyben az önkormányzat igyekszik a helyi KKV-kra vonatkozó vállalkozás-ösztönző tevékenységét is megvalósítani (pl. volt cementgyár területe). Tekintettel arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések – még a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek mellett is – igen jelentős önkormányzati forrásokat igényelnek, amelynek felvállalása során az Önkormányzat a piaci igények felmérésével, a közép- és hosszú távú megtérüléssel számolva lép előre. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy ezek a területek sok esetben jelentős környezetszennyezéssel bírnak, ami – a rehabilitáció rendkívül nagy forrásszükséglete miatt – a hasznosításnak igen kemény korlátját jelenti. Ugyan e célból elérhetőek pályázati források is, de a forrásszükséglet nagyságrendje még a minimális önerőigény előteremtését is rendkívüli módon megnehezíti, különösen egy olyan településen, mint Bélapátfalva, ahol a valódi várossá válás elérése miatt számos, városfejlesztési, funkcióbővítési projekt megvalósítására lenne szükség. Bélapátfalva Város Önkormányzata 2003-tól a kistérség 7 másik települési önkormányzatával együtt a BÉLKŐ Területfejlesztési Közhasznú Társaság tagja. A társaság célja az egykori Bélapátfalvi C ementművek üzemi területeinek és ingatlanainak revitalizálása, a környező települések és azok helyi önkormányzatainak gazdasági és kulturális támogatása a hidraulikus kötőanyaggyártás újrafelvételének mellőzésével.
A városfejlesztési akció megvalósíthatósága szempontjából döntő kérdés, hogy milyen nagyságú területek vannak önkormányzati tulajdonban. Az akcióterületen az önkormányzati ingatlanok aránya jelentős, ezek egy része azonban közterület, amely a fejlesztés során nem értékesíthető. Tekintsünk át egy pár fontosabb ingatlant, mely a jelenlegi, illetve a jövőbeni település-rehabilitációk szempontjából mérvadó lehet. a) Forgalom képtelen ingatlanok: • Hrsz: 441, 466 222
•
•
•
•
•
Megnevezés: Közterület, zöldterület Elhelyezés: Felszabadulá s út, IV.Béla út, Bartók út sarka Fejlesztési elképzelés: köztér kialakítása, parkosítás, pihenőhely kialakítása esetlege egy köztéri alkotással. Hrsz: 719/1, 719/2 Megnevezés: Közterület, földterület Elhelyezés: Május 1. út Fejlesztési elképzelés: mini skanzen, turisztikai látványosság kialakítása Hrsz: 735 Megnevezés: Közterület, zöldfelület Elhelyezés: Nagyszoros-patak mellett Fejlesztési elképzelés: demo tanya, mini skanzen kialakítása Hrsz: 937/1 Megnevezés: Közterület, közkert Elhelyezés: Béke utca Fejlesztési elképzelés: parkosítás, lakótelep körüli terület rendezése Hrsz: 939/1 Megnevezés: Közterület, közkert Elhelyezés: Béke utca Fejlesztési elképzelés: parkosítás Hrsz: 1007 • Megnevezés: közkert ABC – Posta hivatal között • Elhelyezés: IV. Béla út • Fejlesztési elképzelés: parkosítás, lakótelep körüli terület rendezése
b) Korlátozottan forgalomképes ingatlanok: • Hrsz: 61/1 Megnevezés: szolgálati lakás Elhelyezés: Marx Károly 8. Fejlesztési elképzelés: bölcsőde kialakítása • Hrsz: 113 Megnevezés: Napközi otthon Elhelyezés: IV.Béla 35 Fejlesztési elképzelés: felújítása szükséges • Hrsz: 801 Megnevezés: polgármesteri hivatal Elhelyezés: IV.Béla út 70 Fejlesztési elképzelés: Új polgármesteri hivatalra lenne szükség. A régi épület gazdaságosan nem újítható fel • Hrsz: 835 Megnevezés: orvosi rendelő Elhelyezés: IV. Béla út 34 223
•
•
Fejlesztési elképzelés: Gyámhivatal, rendőrség, tűzoltóság helyiségei kerülnének kialakításra Hrsz: 837 Megnevezés: orvosi-, fogorvosi rendelő Elhelyezés: József Attila u.23. Fejlesztési elképzelés: az épület alsó szintjén kerülne elhelyezésre a város okmányirodája Hrsz: 966 Megnevezés: sportelep Elhelyezés: Sport út Fejlesztési elképzelés: A sportpálya körüli területek nyári táboroknak adna helyet, kis faházakat kerülnének felépítésre.
c) Forgalomképes ingatlanok: • Hrsz: 67/2 Megnevezés: beépítetlen terület Elhelyezés: Bocskai I út. Fejlesztési elképzelés: játszótér és zöldfelület kerülne kialakításra • Hrsz: 100 Megnevezés: beépítetlen terület Elhelyezés: IV.Béla u 21 Fejlesztési elképzelés: az úgynevezett Szolgáltatók Háza kerülne itt kialakításra • Hrsz: 295 Megnevezés: Ktsz. telephely Elhelyezés: Rákóczi F u. 19 Fejlesztési elképzelés: Hobbi és Kézműves Ház építése • Hrsz: 717 Megnevezés: Raktár régi malom Elhelyezés: Május 1. út 40 Fejlesztési elképzelés: Mini kemping, Művészetek és Alkotók Háza, Ipari múzeum • Hrsz: 791 Megnevezés: Beépítetlen terület Elhelyezés: IV.Béla u Fejlesztési elképzelés: turisztikai célokat szolgáló köztér, parkoló és parkosítás Az önkormányzat értékesíthető területek közé az alábbiakat sorolta: 705/1, 705/22, 705/56, 705/58, 705/60, 705/61, 705/62, 705/63, 705/64, 705/65, 705/66. Ezek a Móricz Zsigmond úton található beépítetlen területek. Szintén értékesíthető önkormányzati ingatlannak minősítették a 987 hrsz. területet a Sport 224
utcában, ami lakóház besorolású. A 451 hrsz. szintén értékesíthető, ez a Mártírok útján található lakóház és udvar. A forgalomképes ingatlanok között meg kell még említeni olyan beépítetlen területeket, mely eken szociális bérlakások alakíthatók ki. Ezek olyan ingatlanok, amiken a szegregátumok rossz lakásállományában lakók részére lehet biztosítani normális, korszerű szociális lakásokat. Ilyen terület pl.: 370, 371, 374, 379, 380, 381, 421, 464, 477.
A városfejlesztési akciók végrehajtása szempontjából a fejlesztésbe vont ingatlanok esetében a meghatározó jelentőségű tulajdonos az önkormányzat. Az önkormányzat végre kívánja hajtani a tervezett városfejlesztési fejlesztéseket, amiről az IVS és az ATT képviselő testületi jóváhagyásával kíván végső döntést hozni. Közterüle tek kialakítását célzó ingatlan tulajdonszerzés esetén az önkormányzat számára elvileg nyitva áll a kisajátítási eljárás lehetősége is, az önkormányzat azonban ezekben az esetekben, csakúgy, mint azokban az esetekben, amikor a megszerzendő ingatlanon kizárólag építési lehetőség kialakítása történik, az önkormányzat tárgyalásos úton, piaci áron, a tulajdonosokkal partneri együttműködésben kívánja megszerezni az adott ingatlanokat. Ennek érdekében a fontosabb ingatlanok jelentősebb tulajdonosaival az önkormányzat már megkezdte a tárgyalásokat.
A városközpontban található ingatlanok a város legkeresettebb ingatlanjai közzé tartoznak. A terület falusias jellegéből következik, hogy a kereskedelmi és lakóingatlanok csak kevés esetben különülnek el élesen egymástól, a kis üzletek többnyire családi házakban lettek kialakítva, így az ingatlanok adás-vételénél csak nagyon ritkán határozható meg a kereskedelmi ingatlan eladás. A valóban kereskedelmi ingatlanok iránt a várossá válás óta nőtt meg kissé a kereslet. Kimondottan ilyen jellegű ingatlan nem sok van, így a vállalkozások lakóházakat vásárolnak meg, és mivel azok sokszor gazdaságosan nem alakíthatók át, bontás után építik fel az új üzleteiket. Ezért inkább telekárban szeretnék megvásárolni az ingatlanokat, amit az eladók nem sokszor fogadnak el.
225
11. Partnerség A város fejlesztésének egyes állomásai igénylik a széles körű egyeztetéseket, az együttműködést, mindez egy követelmény is az IVS-sel kapcsolatban. A partnerekkel való kapcsolattartás túl kell, hogy mutasson a tervezés szakszán, a megvalósításhoz is széles társadalmi egyeztetésre van szükség. Mivel Bélapátfalva kistérségi központ is, ezért az együttműködésnek szélesebb körűnek kell lennie, mint egy központi szerepkört el nem látó település esetében. Bélapátfalva Integrált Városfejelsztési Stratégiájának kidolgozása során fontos törekvés volt a különböző szereplőkkel történő egyeztetés, mivel a partnerségnek a magántőke beáramlásában, a lakosság és a civil szervezetek érdekeinek képviseletében és az IVS elfogadásában fontos szerepe van. Az város fejlesztési stratégiájának kidolgozása során a következő partnerségi csoportok lettek meghatározva: -
lakosság, civilszervezetek, kisebbségi önkormányzat, helyi vállalkozások, önkormányzat különböző szakterületeinek munkatársai, különböző szakértők, a kistérség képviselői.
Az önkormányzat szakterületeinek munkatársaival a kapcsolattartás folyamatos, hiszen az IVS kidolgozásához segítségük elengedhetetlen volt. A szakmai koncepciókat, terveket, valamint az önkormányzati adatbázisban rendelkezésre álló adatok biztosították, mindemellett véleményezték és a jövőben folyamatosan véleményezik az anyagot. Több alkalommal került sor önkormányzati egyeztetésekre, illetve az egyes szakterületek képviselőivel egyéni konzultációkra, az IVS készítése során az önkormányzat kapcsolattartó munkatársakat jelölt ki, akikkel heti szinte folytak konzultáció k. A nyilvánosságot az önkormányzat a testületi ülések nyilvánosságával, az érintetteknek küldött meghívókkal és számukra felszólalási lehetőség biztosításával kívánja elérni. A partnerség már a tervezési időszakban is fontos szerepet kapott, így a megvalósítás szakaszában is kiemelt cél, hiszen a jövőbeni tervezések szempontjából fontos információkat szolgáltat a fejlesztések - a lakosság és a szakmai érintettek körében mérhető - sikeressége, elfogadottsága. Az alábbi civil szervezetek kerültek bevonásra a projektek előkészítése során: • Bélapátfalva Idegenforgalmáért Közhasznú Egyesület • Bélapátfalva Önvédelmi Csoport • Bélapátfalvi Sport Közhasznú Egyesület 226
• • • • •
Jövő Nemzedéke Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Jó Szándék Alapítvány "Segítő Kezek" Alapítvány Béla pátfalva Barna More Kezek Heves Megyei C igányzenészek Egyesülete "Fekete Roma Szívek" Kulturális Egyesület
A stratégia kidolgozása, a tervezés időszaka során az önkormányzat nagy hangsúlyt fektetett a lakossággal és a helyi vállalkozásokkal való együttműködésre, hogy az így elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia a település életében résztvevő minden csoport elképzeléseivel, igényeivel összhangban legyen. A tervezett fejlesztések kialakítása érdekében az IVS és az ATT elkészültét felmérések előzték meg. A Déli-városrész - Belváros akcióterületen székhelly el vagy telephellyel rendelkező vállalkozások lehetséges fejle sztési igényeit kérdőíves megkérdezés során mértük fel. A területen levő kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletek tulajdonosai, legfőképpen egyéni vállalkozók, akik nyilatkozataik szerint szívesen vennének részt az önkormányzattal közös pályázaton, meghatározott arculatnak megfelelő külső felújításokat végeznének az üzletükön. Az érdeklődők számára vállalkozói fórumot tartottunk, 15 vállalkozó (az akcióterületen működő vállalkozások negyede) jelezte azt az igényét, hogy egy gazdasági szolgáltatóház megépítése esetén akár tulajdonosként, akár bérlőként üzletet nyitna abban. A lakosság és a helyi vállalkozások igényeinek felmérésére egy közvélemény kutatás készült, mely kitért a érintett akcióterüle ten tervezett fejlesztések támogatottsági szintjének mérésére is, tovább 2009 tavaszán személyes interjúk készültek a helyi vállalkozókkal, hogy esetleges jövőbeni terveik beépítésre kerülhessenek a város stratégiájába.
227
12. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülviz sgálata, aktualizálása Az IVS a városban folyó stratégiai tervezés 2009.évi összegzése, az eddigi tervezési munkák alapján, az eredmények figyelembe vételével meghatározza a legfontosabb irányokat, s horizontot nyújt a további finomra hangolásoknak. A város számára az IVS e szempontból nyitott stratégia, melynek bizonyos elemei a továbbgondolás, bizonyos elemei az operatív megvalósítás kiinduló pontjai. Az önkormányzat a további operatív lé péseket a megfelelő szervezeti feltételek biztosítását követően a meghatározott célterületekhez kapcsolódva fogja indítani. Ezek az operatív lépések egyrészt beruházási típusú, másrészt nem beruházási típusú, tehát alacsonyabb költségigényű, adott esetben támogatási források nélkül is életképes projektek megvalósítását jelentik. • Az IVS-ben megfogalmazott célokat és a megvalósulás módját és eredményeit a város vezetése a következő tervezési periódust (várhatóan 2013 – 2020) megelőzően fogja részletesen felülvizsgálni. A tendenciák kimutatása, az eredmények számszerűsítése a jelen dokumentumba foglalt statisztikai adatok, mint a monitoring kiindulási adatai és az akkor mért adatok összevetésével történik. Ekkor már rendelkezésre fog állni a 2011-es népszámlálás adatbázisa is. • Éves értékelések, beszámolók a képviselő testületnek: a Városrehabilitációs pályázat megvalósítását az önkormányzat és a közbeszerzésen nyertes projektkoordináló végzi. A projekt irányításáért felelős személyek a munka előrehaladásának figyelemmel kísérését az önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal különböző szervezeti egységeivel közreműködésével végzi. A szervezeti egységek vezetői közösen jegyzik az előterjesztendő beszámolókat. Az első időszakban, tehát középtávon az értékelések elsősorban a könnyen mérhető eredmény-, illetve elsősorban az output típusú indikátorok számbavételére épülnek. Az éves értékelések az adott év elején készült munkatervek megvalósulását kísérik figyele mmel, kiemelten a következő szempontok szerint: projektek aktuális állapota, az egyes projektek megvalósításhoz elnyert támogatások, valamint az egyéb forrásból (pl. magántőke) bevont pénzeszközök nagysága, az aktuális felhasználás állapota. • Féléves előrehaladási jelentések: az önkormányzat a város-rehabilitációs program menedzsmentjének ellátását a nyertes cégnek delegálja, a céggel kötött szerződés figyelembe vételéve. A cég munkatársai a közösségi forrásokból támogatott projektek megvalósítását szabályozó eljárásrendnek is 228
megfelelően féléves jelentések keretében foglalják össze a különböző projektelemek előrehaladásának jellemzőit: eredményeket, esetleges problémákat, a következő időszakban teljesítendő feladatokat. Az értékelés mutatószámait az Akcióterületi tervben és a Támogatási Szerződésben foglaltak határozzák meg. A cégjelentéseit a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelő en a hivatal részéről a polgármester elé terjeszti Az IVS-t a képviselőtestület hagyja jóvá, így els ősorban a képviselőtestület ellenőrzése alá kell, hogy tartozzon az IVS kontrollálása. A kitűzött célok megvalósulásának nyomon követése fontos feladat az IVS és az Akcióterületi Terv sikerességének ellenőrzése szempontjából. A megfelelő ellenőrzés elvégzéséhez a hivatal munkatársai szolgáltathatnak adatokat, az IVS-ben és az Antiszegregációs Tervben ismertetésre került indikátorokról. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a város egészére kitűzött hosszú és középtávú célok elérésének teljesülésére, illetve, arra hogy kialakult, vagy kimutatható-e tendencia a kívánt célérték elérésére, ez főleg a hosszú távon elé rni kívánt célok esetében lehet fontos. Szintén vizsgálni kell, hogy az egyes városrészek fejlődése milyen a meghatározott indikátorok szempontjából, illetve az akcióterületekre tervezett fejlesztéseknek van-e hatása a városrészekre, illetve a célhierarchiában kitűzött, különböző szinten elérendő célokra. A mutatókat természetesen időarányosan kell vizsgálni, ahol pedig mód van rá újabb és az aktuális állapotokhoz igazított indikátorokat kell kitűzni. Fontos annak a monitoringja is, hogy a célokat mennyire sikerült elérni a városrészekre lebontott feladatokkal, illetve a magánerős befektetéseket mennyire sikerült növelni az IVS-ben meghatározott fejlesztési prioritásokkal, feladatokkal. A célok elérését a meghatározott mutatók vizsgálatával kell majd végezni, ennek során megállapításra kerülnek a fejlesztés „output” és „eredmény” jellegű indikátorainak értékei, ezek alapján értékelésre kerül a célok irányába történő előrelépés mértéke. A város-rehabilitáció fejlesztési munkálatai után, egy közvélemény kutatással kell lemérni, a lakosság, a helyi gazdasági szereplők és a civilek, valamint a különböző intézmények véleményét a megvalósult fejlesztésekről. Ezeket hasznosítani lehet a jövőbeni település-rehabilitációs elképzelések megtervezése esetében. Fontos az is, hogy az Önkormányzat az IVS elkészülte után tervezett fejlesztési programjai, tanulmányai elkészítése esetében áttekinti a városfejlesztési stratégiát, és ha szükséges megteszi a módosításokat a célok, vagy a városrészek tekintetében. Ez azért is fontos, hogy ne alakuljanak ki egymásnak ellentmondó fejlesztési dokumentumok. Az antiszegregációs szakértők javaslatai alapján az IVS bármikor felülvizsgálható, és szükség szerint a módosításáról dönt a képviselő testület. 229
ZÁRADÉK
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából támogatta, véleményezte és elfogadta:
___________________ Csóka János Anti-szegregációs szakértő
Bélapátfalva, 2010. január 11.
230
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát Bélapátfalva város képviselő testülete 2010. január …..-én megvitatta és .… igen, …. nem, …. tartózkodás mellett elfogadta.
__________________ Ferencz Péter polgármester
231
