KN: De élvezed, hogy taníthatsz? Mik a benyomások? Krisz: Nagyon élvezem. A gyerekek kedvesek, együttműködőek, néha vannak problémák, de eddig – hál’ Istennek – nem találkoztam olyannal, amit ne tudtam volna megoldani. KN: Gondolkodtál már azon, hogy esetleg ezt a pályát űzd? Krisz: Gondolkodni gondolkodtam… nem tudom. Jó dolog tanítani, szép dolog tanítani… meglátjuk.
Ha tanítanom kell az életben, akkor úgyis fogok. KN: Melyik az a szám, amit már annyiszor hallottál itt a négy hét alatt, hogy a füleden jön ki? Krisz: A kettes (nevet). Na várjál… van egy ilyen szám. Tudom, hogy ez csúnya dolog, mert nagyon sokan szeretik, de ha még egyszer meghallom Bon Jovitól az It’s my life-ot, amit kb. minden diszkóban háromszor lenyomnak, hát akkor én elkaparom magam. Nagyon jó énekes, nagyon jó szám, de ha minden nap mákos tésztából állna, a világ a végén baltával vernénk szét az egészet.
2008. augusztus 8. péntek
65. szá m
Az újságírók búcsúznak Vajas Úr
Nóri Esztella Gergő Rékuci
Tomiboj
Gizike
Kriszta Tisztagyagya
Bence
Barbi
Zsófi
Impresszum
De ő ki?
Főszerk: Zsibi • Tördelőszerkesztő: Esztella és Zsófi Főnök kedvence: Iván • Főszerk napi kedvence: Máté Dórika és az ő aurája Fotók: Ater, Iván, Ránki Bró, Visítrió, a korai Bedő, Zsoltika Korrektor: személyét gondosan titkoljuk
Hamarosan vége
a délnek utána • strand és mindencsinálás
Egy... amolyan vicces sport K N 2 0 0 8
Gizike (Gőzeke)
tudósítás
2
Csirke?
Kriszta Tisztagyagya
Tegnap nagyszerű programokat kínált minden pihenésre vágyónak a délutáni programlista. Kánikula, strand, aikido. 14:30-tól a hűsölni vágyók strandra mehettek, akik pedig inkább mást csináltak volna, azok élvezhették a többi délutáni programot. 15:00-kor kezdődött az aikido bemutató. Az aikido egy régi japán harcművészet. Az ellenfél tiszteletéről szól. Nagyon élvezetes és lenyűgöző volt.
15:00–18:00-ig szabadfoglalkozás volt. Lehetett pólót festeni, kütyüzni, trambulinozni. Mindenki remekül szórakozott, akár a strandon, akár a Hangárban, akár a trambulinoknál, akár lovagolni volt. Jókat lehetett röhögni a trambulinoknál, és egy-két ember légharcolt is.
CSirke-e Vagy? • Lö Krisz
Mi az a légharc? A légharc amolyan vicces sport. Két, trambulinon álló ember ugrálás közben verekedést színlel. Itt egy pofon, ott egy rúgás. Természetesen egymáshoz sem érnek, csak úgy tesznek, mintha. A legtöbben remekül szórakoztunk. A strand: Néhány strandoló embert megkérdeztem, milyen volt. – A strand nagyon jó volt, 2 órát lehettünk ott, mindent lehetett csinálni. Volt óriáscsúszda és mély vizek – nyilatkozta Jocc, csapatunk egyik lelkes strandhuszárja.
interjú
Leültünk a fűbe, hogy jobban megismerjük. Kérdeztünk, beszélgettünk, okosabbak lettünk. KN: Hogyan keveredtél ide? Krisz: Zora egyik futtatott embere vagyok, ő ismertetett meg a PT-vel. Mondta, hogy lenne egy ilyen lehetőség, én meg lecsaptam rá. Ez egy olyan tapasztalatszerzés, amit mindenképpen érdemes megragadni, meg ráadásul ez nyári munka is. Egyáltalán nem bántam meg. KN: Tehát szívesen visszajársz… Krisz: Igen… szívesen visszajárok. Baromi jó a társaság, jók a kollégák… ez egy remek tábor. KN: Idén vagy itt először? Krisz: Idén vagyok itt először, és fáradt vagyok ugyan, de remekül érzem magam. KN: És hétköznap mivel foglalkozol? Krisz: Tanuló vagyok még mindig. KN: Mit tanulsz? Krisz: Ötödéves vagyok egy Budai Középiskola nevezetű gimnáziumban, kéttannyelvű stuff. Évvesztes is vagyok, meg ötéves osztályba járok, de nem sajnálom, mert van két plusz nyaram. KN: Mit tervezel továbbtanulni? Krisz: Nem tervezek. Úgyis az lesz, ami lesz. Valószínűleg folytatom tovább a tanulást. Törekszem arra, hogy ebben a fantasztikus pontrendszerben valamit felmutassak, és utána – ahhoz mérten – elküldöm a jelentkezésemet. Megpróbálok egy olyan területet felfedezni, amit élvezettel csinálok. Pillanatnyilag a legnagyobb problémám az, hogy milyen órát fogok holnap tartani, hogy mennyit fogok aludni. Most ez foglalja le az energiáimat.
KN: Akkor te a pillanat embere vagy? Krisz: Szoktam tervezni is, de a részletes tervezésnek nincs értelme. KN: No, mesélj egy kicsit erről a csirkeőrületről! Krisz: Nincsen semmiféle csirkeőrület… Bélával 38 éve találkoztam, ez csirkeévekben természetes, egyébként két éve, a születésnapomon. Keményen drogozott, rehabra vittem, és az óta gyakorlatilag elválaszthatatlanok vagyunk. Segít a gyerekekkel való kommunikálásban, ő a kiejtéstanár, bár a hangja már elment. De nagyon jól kommunikál a gyerekekkel. Főleg, amikor a hátukon csapkodja magát, ha nem maradnak csöndben… na jó, csak vicceltem (nevet).
K N 2 0 0 8 15
K N 2 0 0 8
Livi: Nem tudom szavakba önteni, amit érzek. Olyan, mintha álomban járnék, hiszen eddig csak a 12 testvéremről tudtam. Szilvivel és Katával teljesen egy hullámhosszon vagyunk, olyan, mintha mindig is ismertük volna egymást. Köszönöm a sorsnak, hogy rátalálhattam az eddig nem ismert testvéreimre. Most már semmi sem szakíthat el tőlük. Tényleg! Szilvit sajnos nem tudtam nyilatkozásra bírni, de azt hiszem, ez a blog-bejegyzés magáért beszél.
2008. április 12. Kedves Jocó! Ez az utolsó bejegyzésem erre a blogra. Nem tudom elhinni, ami történt. Hogyan lehetséges ez?! Ki tud ép ésszel átélni ilyet? Az nem lehet, hogy soha többé ne lássam a kislányaimat! Megkeresem őket, ha addig élek is! Szeretettel ölel: Szilvi Egyes részek még homályosak a történetben, de azért remélem, mindenki érdeklődésének sikerült eleget tennem.
Elmélkedés • véleményszag
Szabadság, szeretem Nóri
jegyzet
Szabadság. Egy fogalom, amit nehéz definiálni vagy körülírni. De ez általában így szokott lenni az emberiség életében lévő legfontosabb dolgokkal. Nekem mégis ez a feladatom. Jobban mondva: a tábori szabadságot kell kielemeznem. Nekem először akkor tűnt föl idén, hogy mennyire nagy teret hagytak a táborozóknak, amikor a barátnőm egyik délután megjegyezte, hogy mennyire nyugodt a hangulat annak ellenére, hogy nincsenek kötött szabályok. És valóban. Akkor mész le enni, amikor szeretnél (maximum lemaradsz az ebédről vagy a vacsoráról), délutánonként is elég sok időd van arra, hogy kedved szerint ténykedj. Ilyenkor az egyik eset az, hogy kitör a káosz – igazi anarchikus légkört teremtve –, a másik pedig az, hogy mindenki a legnormálisabb énjét hozza elő. Szerencsére, itt az utóbbi lépett érvénybe. Természetesen vannak kirívó esetek is, de csak elenyésző számban. Végül is nyár van, elég kötöttség zúdul a nyakunkba év közben. Jó egy olyan helyen lenni néha, ahol nem érezzük azt egy kis délutáni heverészés közben, hogy „na,
már megint csak vesztegetem az időmet”. Korlátozások persze itt is vannak, de szerintem teljesen optimális mértékben. A csapatprogramokon illik ott lenni, ébresztő, takarodó, délelőtti tanítás, és még sorolhatnám. Véleményem szerint azért ennyi szabály kell. Én – mondjuk – esténként egyébként sem hangoskodnék, de biztos, hogy sokan nem tudnának aludni, ha nem lenne takarodó. De ennyit erről. Ismét csak azt tudom hangoztatni, hogy mindennek van jó és rossz oldala is. Egyes elvetemült táborozók, akik szeretik feszegetni még a leglazább határokat is, itt is biztosan találnak olyat, amivel magukra hozhatják a bajt. Ez mindig így volt, és így is marad, és nem lehet mit tenni ellene. De erre a szabadságra, ami itt van, szükségünk van. Kell!
K N 2 0 0 8
14
3
Napi bulváradag • Mi az igazság?
este • Über alles
K N 2 0 0 8
4
Három Lottie
Der Kecskemet Hotel Réka
tudósítás
Zsófi oknyomoz
– Német est? Ez milyen lesz? – mindenki ezt kérdezte. Előre fújjogtak, úgysem értjük, mi a csoda ez, de kiderült, hogy... Mielőtt elkezdődtek volna a programok, egy kis frizbizést tartottunk. Aztán a németek előadása következett. Amit először előadtak, nagyon jó volt! Egy fiú beöltözött lánynak, és playbackről énekelt, de nagyon hatásos volt és jó. Aztán másodiknak egy „rock banda” volt, szintén beöltözve, ebből két előadást láthattunk, három-három személlyel. Aztán mókás dolgok következtek, volt olyan versenyszám, ahol például bizonyos idő alatt két ember versenyzett: ki mennyi pólót tud felvenni. Volt olyan is, hogy egy perc alatt ki tud több jégteát meginni – és még sok más érdekes feladat. Ezekre a versenyszámokra lehetett fogadni: vajon a résztvevők teljesítik-e a versenyszámot vagy sem? Ha valaki veszített, feladatot kellet csinálnia. Mikor vége volt az előadásnak, egy különleges, zselészerű pudingot osztogattak mindenkinek, amit a németek csináltak. Utána volt ám az igazi buli: a diszkó! Sokan táncoltak, de volt, aki csak ült, labdázott, olvasott, piszkálta a másikat. Ahogy általában. Ja, és ami nagyon fontos, egyesek pudinggal dobálták egymást. Nem sokkal a vége előtt, még egy jó háromnegyed óra volt vissza, még nem engedtek fel a szobákba, ezért bizonyos táborozók különböző indokokat találtak ki. Vagyis csak próbáltak kitalálni. Eközben mások remekül mulattak odabent, köztük én is. Körülbelül húsz perccel a vége előtt még kaptam egy rózsaszínű kártyát... Most biztosan azon gondolkodtok,
hogy ennek mi köze az esti programokhoz. Hát az, hogy meglepően kevesen jöttek a kapu felé, vagy kifelé a Hangárból, azaz mindenki nagyon jól érezte magát!
bulvár
A titok. Páran már sejtik az igazságot, de mindeddig az érintettek tagadták az őket érő vádakat, most mégis mindent bevallanak. Gyanútlan idegenek figyeljetek: most minden kiderül!
Sokan érdeklődtek már a Szilvi-Livi-Büfés Kata hármasnál, hogy ők vajon testvérek-e, de mindeddig tagadták. Ám most a KecskeNEWsás szemfüles riportere által, vagyis általam, lelepleződtek. Régi blogbejegyzések bizonyítják a tényt, amelyekre pár heti kutatás után leltem rá. Mindhármuk telefonjához sikerült hozzáférnem, és az „anyu” bejegyzésnél ugyanaz a telefonszám szerepelt mindenhol. Eszerint bővül a család, és Zsibinek az egy anyán kívül két nagynénje is jelen van a táborban. Már értem, honnan jött a nagy maffiacsalád ötlete. Hogy miért titkolták testvériségük kilétét mindeddig, nem tudni, de a tény már bizonyos, sőt már találgatások is folynak. Vannak, akik szerint tényleg egy maffiacsalád tagjai, mások szerint a Két Lottie-hoz hasonlít a sorsuk, csak ők épp hárman vannak, és itt, a PT-ben leltek
egymásra pár éve. Ám a legvalószínűbb változat az, amely szerint családi tragédia és szétválás miatt kerültek ebbe a kényszerű, titkolózós helyzetbe. A piszkos részletek sajnos még hiányoznak, de idővel biztos fény derül azokra is. Addigis begyűjtöttem az érintettek véleményét.
K N
Kata: Én büszke vagyok arra, hogy két ilyen gyönyörű nővérem van, és azt, hogy eddig 2 titkoltam, csak azzal tudom magyarázni, 0 hogy mindent megteszek – a PT-ben is – 0 a munkafolyamatok gördülékeny lefolyása 8 érdekében. De most, hogy egyre többen megtudták rejtett titkomat, örömmel mondom el: nagyon jó érzés a tudat, hogy min- 13 dig bizalommal fordulhatok a nővéreimhez, mert ők készek segíteni nekem. Ezúton köszönök nektek mindent!
Csapatszellem • Fő dolog a szeretet
Zöld a béke mindennek K N 2 0 0 8
Ez csapatsport • újra Rózsaszínben
Á la Pinkchi
Flegma úr bemutatás
Vajas „Töröttkéz” Bence bemutatás
Tomi elküldte a cikkét, és írt is egy rövidet mellé. Álljon itt, mint lead (értsd: „líd”). „Tudom, nincs meg annyi, amennyi kell, de túl nagy volt a hangzavar, és nem jöttek az ötletek...”
Ölelésük felvidít, tekintetünk megvakít, mama főztje fincsi, Família da Pinkchi! Mit is lehet írni egy ilyen csapatról? Anti, Stücki és Kázmér vezetésével szinte verhetetlenek vagyunk. Rózsaszínben pompázunk.
A GpG, vagyis a Greenpeace Gangster’s csapat rövid bemutatójaát olvashatjátok. Valamikor a tábor elején, a szokáshoz híven csapatokba osztottak. Ekkor kaptuk meg sötétes zöld színünket és vezetőtanárjainkat. A híres indulónk így hangzik: Ha eldobod a szemetet, Kiszedem a szemedet, Fő dolog a szeretet, Szeresd a gengsztereket! GpG! GpG! (plusz ordibálások stb.) Az indulónkat a tanárok költötték, egy-két csávó ötletéből, akik a nevünket találták ki. Már a félrevonulásnál látszott, hogy nehéz dolgunk lesz, mindenki feküdt csak, és nem mozgott bennük az alkotókézség. Az első csapatestén ehhez képest igen jól szerepeltünk, körülbelül harmadikak voltunk összesítésben, persze a második
helyen hármas holtverseny alakult ki. Ez azért volt nagy szó, mert a csapat átlagéletkora az egyik legkevesebb, és minden korosztályból vannak képviselők. A belső összhang aránylag jó, és a vezetőinknek senki nem mond ellent, engedelmesek vagyunk. Én nem vagyok biztos benne, de szerintem újabb barátságok nem kötődtek nagyon, mindenki a saját barátjával, barátnőjével van, talán még a tanárokkal beszélget. Azért nincs nagy unalom, a hangulat kellemes, legalább nyugodt, mert nincsenek olyanok, akik nagyon pörögnének. A táncos estet igen hamar lerendeztük, akkor még jónak tűnt, amikor otthagytuk lustaságból az egészet, és szétszéledtünk. De végül túléltük ezt az égést, és még mindig próbálunk a csúcsra törni! Vagy talán a dobogóra kerülni. Ha legalábbis nem a legnagyobb lelkesedéssel dolgozunk a versenyben, azért mi is kiteszünk magunkért.
Minden csapatversenyt megnyerünk és minden csapatot hazavágunk (na jó, csak szeretnénk...). Lelkesen veszünk részt a versenyeken, és mindig összedolgozunk. A pinkekneknél három oszlopos tagot lehet megkülönböztetni. Ide tartozik Babák Feri, akit már megismerhettetek az előző cikkemből. Keményen küzd az angol nyelv elsajátításával – napi négy órán keresztül. A csapat iránti lelkesedése szinte utánozhatatlan. Vidáman és mosolyogva veszi az akadályokat. Futballtudásával viszi előre a csapat ügyét. Kapustehetsége szinte pótolhatatlan. Óvodások ellen 90%-ban kivédi a 3 km/h-val érkező, süvítő labdákat. Hasznos segítséget nyújtott volna a diákoknak a tanár-diák meccsen, ha ő állt volna a tanárok kapujában. Nagy kár, hogy elfecsérli energiáit holmi óvodásokra. Na, de ennyi már pont elég Feriből. Sőt! Még sok is. Ezért is térjünk át Áronra. Vasalthajú fejével elbűvöli a lányokat. Főleg a londoniakat!
Naplopásban verhetetlen. Tehetségesebb, mint Gábori Dani vagy Gnom (ez pedig nagy szó). Dani legalább ugrál is a trambulinon, ő csak fekszik. Áron kiemelkedő röplabdatehetségével ösztönzi a csapatot és átsegíti minden akadályon. Némettudását megirigyelheti egy Ausztriából érkezet diák is. És most következik a csapat lelke, akin még csak egyszer volt a rózsaszínű póló. Utánozhatatlan újságírói képességeivel támogatja a csapatot. Kedvenc játékai közé tartozik a futball, a röplabda és a röplabdapályán lévő amerikai foci. Legjobb trükkje trambulinon: szaltó közben leesik a sapkája. Igen, jól gondolod. Ő Vajas Bence. A színészkedésben is jártas. Iván felhúzásában módfölött tehetséges. Életcélja Almási Bence kicsinálása. Ez az a három zseniális ember, aki a Familia da Pinkchi csapatát ös�szetartja. Kívánjuk nekik, hogy ezután is így támogassák minden tudásukkal a csapatot.
Hajrá, Pinkchik! 12
K N 2 0 0 8 5
Hajrá, Gengszterek!
kulissza • tudatosan kihasználatlan
Milyen az ideális KN-szerkesztő? K N 2 0 0 8
6
Esztella
ööö... izé...
Kedvenc tábori újságunk elkészüléséhez nem elég, hogy a KecsekNEWSás ideális újságírói megírják tökéletes cikkeiket. Kell valaki, aki ezeket megrendszerezi, képekkel illusztrálja és pdf-be importálja. Kell valaki, aki fennmarad éjszaka ezzel foglalkozni. Kell egy ideális szerkesztő.
Az ideális KN-szerkesztő agya olyan, mint egy lexikon. Memóriakapacitása a hálózaton lévő mapparendszer terjeszkedésével és a Zsibi által elmondott információk men�nyiségével egyenes arányban nő. Minden, az Újság könyvtárban található fájlnak tudja a nevét, tartalmát és elérési útvonalát, és még hajnali háromkor is képes ezeket hiba nélkül elsorolni. Tudása természetesen a számozott képekre is kiterjed. Az ideális szerkesztő soha nem ejt hibát a fájlelnevezésben, legyen szó cikkről, képről vagy més dokumentumról. Meg sem fordul a fejében, hogy bármit ékezetes betűvel írjon, a hosszu maganhangzokat nem ismeri. A pont – mint írásjel – szintén ismeretlen számára, hiszen pontosan tudja, hogy a fájl nevében lévő pontot az InDesign könnyen kiterjesztésnek értelmezheti. A korábbiakban felsorolt okok miatt elő nem fordulhat, hogy bármit rossz mappába mentsen vagy kétszer hozzon létre valamilyen könyvtárat. Természetesen mindig képben van afelől, hogy egyszerre hány újságon dolgozik a szerkesztőség, és nem keveri el a dokumentumokat a két szám között. Fájlrendezése logikus és átlátható, mind
Zsibi, mind a többi szerkesztőtársa számára. Emellett szívesen vezet Excel-táblázatokat arra vonatkozóan, hogy mi hol található, hogy szerkesztőtársai még könnyebben kiigazodhassak az adatrengetegben. Az ideális szerkesztő kitűnő helyesíró, bármikor megbízhatóan lektorálja az elkészült cikkeket, az esetleges elfogalmazásokat vagy logikátlan részeket pedig az író stílusában javítja. Szerény személyisége azonban nem engedi, hogy ezzel felvágjon, ezért az újság mindig gondosan titkolja személyét. Az ideális KN-szerkesztő profi felhasználója az InDesing nevű kiadványszerkesztőnek. Ismeri és alkalmazza a különböző szakkönyvekben foglalt összes funkciót, az újonnan kiadott szakirodalmat pedig könnyű esti olvasmányként forgatja szabad óráiban, hajnali háromtól négyig. A programot ésszerűen használja, nem vág az újság alá zenét és nem próbálja meg beszerkeszteni a hálózatról lelopott, vetítésre készülő filmeket. Soha nem felejt el semmilyen fontos apróságot, nem ment el semmilyen változtatást masterként, és mindig átállítja az angol elválasztást magyarra. Elkészült oldalai mindig hibátlanok
Sportsarok • EGY NAP A SPORTOLÓKNÁL
Kapd el és teperd le! Gergő
portré
Csütörtök délelőtt az órák alatt a sportolókat figyeltem meg, és a szünetekben írtam meg a cikket. A három sporttanár, Ákos, Reggie és Gnom már el voltak fáradva, így egy kicsit lazább órát tartottak.
Mint más órák, ez is fél kilenckor kezdődött el. Az első feladat, úgy, mint a testnevelésórákon, a futás. Mindenkinek két kört kell futnia a foci- és a kosárpálya körül. Kivéve, ha valaki késett. Akkor percenként plusz egy kört kell futnia. 8:40-kor kezdődik a bemelegítés. Felülről haladva lefelé melegítenek be: nyak, vállak, könyök, csukló, derék, térd, boka. Általában a tanárok mutatják be ezeket a feladatokat, de most a diákok tették. Tíz percig melegítettek be. 8:50 – Bemelegítő játékok. Például ilyen játék az, amikor a röplabdapályán labdákat kell a háló fölött átdobálni tíz percig. Amelyik térfélen kevesebb labda lesz
az a csapat nyer. Az egyik gyerek csalt, így a tanárok azt a feladatot adták, hogy kapják el és teperjék le a többiek. Mikor sikerült, pihenőt kaptak, mialatt ihattak, és megbeszélték azt, hogy mi lesz a következő játék. Ilyenkor három alapsport egyikét gyakorolják. A választék: kosárlabda, foci, röplabda. Ezek közül a mai napon kettő volt az, amelyikre jelentkeztek a gyerekek. Reggie-nél röplabda, Ákosnál foci. Csapatosztásnak körülbelül 9:10-kor lett vége. Ákosék rögtön a csapatosztás után játszottak, Reggie-ék még gyakoroltak. Focira többnyire fiúk jelentkeztek, de megdöbbenésemre egy lány is beállt. Ritka az olyan lány, aki szeret focizni. Összesen 18-an játszottak. Röplabdára megosztottan jelentkeztek, fiúk és lányok is. 9:22 – a focipályán már javában lövik a gólokat, mikor a röplabda elkezdődik, K 11 gyerek vesz részt. Ezek a programok men- N nek óra végéig. Óra végén nekik is szükségük van a pihenésre, de nem várják meg a szü- 2 net végét, fél 11 előtt elkezdtek kézilabdázni. 0 Reggie elmondása szerint bemelegítés után 0 edzéstechnikákat vesznek (röplabda, kézilabda), az utolsó órán falmászás, akrobatika, 8 boksz, floorball van. Ha szomjasak, elengedik őket inni, de visznek ki egy karton ásványvizet is, ami általában elfogy. A tanárok élvezik, 11 amit csinálnak, hiszen ez a hobbijuk. Jó szak a sport, de nyomába se érhet az újságírásnak. Szerintem.
Arcél • Jön, megy, fáraszt
Dorka in real K N 2 0 0 8
10
Barbi
port(.hu)ré
Az izgő-mozgó, a röff-röff, a fotózós, a nagydumás, akit mindenki szeret: a Dorka. A legváratlanabb pillanatokban kerül eléd, hogy kattintson, majd egy hatalmas sikítás keretében távozzon. Vigyorog, mint a vadalma. Azaz, mint egy vadalmafa. Vasárnap délután, 2 óra körül – amikor még eltöltött egy hetéről, és megnyugtatott, hogy alig tíz perce voltam hivatalosan is a tábor jól fogom itt érezni magamat. Aztán hatallakója – belépve a hatodik szinten lévő szo- mas mázlimra egy csapatba kerültünk, és bámba, ez a rettenetes kép fogadott: a földön történetesen már a bemutatkozást is a tőle össze-vissza heverő Converse-csukák, az asz- megszokott hülyéskedéssel kezdte: elénetalon magányosan álldogáló samponos illetve kelte nekünk az Egy kis malac, röff, röff, röff… tusfürdős dobozok, a huzat nélküli ágyakon kezdetű igazán fantasztikus nótát (mondhaszanaszét ledobált pótom: élmény volt vélók, gatyák és egyéb gighallgatni). Ahogy Vigyázz, Barbi, fotózok! ruhaneműk, a hűtőben egyre jobban megispedig csak egy olcsó mertük egymást, ös�minőségű icetea szoszeállt bennem a kép morkodott. Ott ültem, róla: csöndes (???), egyedül a szobában, visszahúzódó (?!), és szörnyülködtem az magába forduló (!?), elém táruló látványtól, depressziós hajlamokamikor hirtelen valaki kal rendelkező (!!!?) hatalmas robajjal vágta leányzó. Ezért is „csoki az ajtót. Mint utóbb dálkoztam”, hogy vakiderült, a hangoskojon hogyan kerülhedót Dorkának hívják. tett ő be a „Visítrió” Beszélgetni kezdtünk, névvel fémjelzett jöttek az ilyenkor már bevált sablonkérdé- csapatba újságunk impresszumában. Ha sek: Hogy hívnak? Honnan jöttél? Hány még nem ismeritek, de kíváncsiak vagytok éves vagy? Mióta jársz PT-s táborokba? És a nagydumás kiscsajra, megtaláljátok valaa többi... Próbáltam nagyon odafigyelni arra, hol a tábor területén, de a kockázatok és a amit mond, de nem igazán jött össze, ugyanis mellékhatások tekintetében kérünk titeket, állandóan izgett vagy mozgott a hiperaktív, olvassátok el Dorka használati útmutatóját, önmagát fotómókuskának nevező egyed. és kérdezzétek meg kezelőorvosotokat vagy Körbevezetett a szobában, elmondta a fonto- gyógyszerészeteket! sabb dolgokat, rengeteget mesélt az eddig itt
és stílusosak, nem használ olyan tipográfushányató beállításokat mint a félkövér-dőltbetű vagy a véletlenszerűen odapakolt keretek. Kreatív újításait kivétel nélkül fel lehet használni, néhányat meg azért kell kihagyni, mert túl jó. Az ideális szerkesztő elem és kávé nélkül is huzamosabb ideig kibírja alvás nélkül. Ha nagyon fáradt, a háromtizesben gyakorolja a Taxi 3-ból tanult felfrissülési technikát, amely után képes addig dolgozni, amíg az újság el nem készül, legyen ez bármilyen korán a reggeli órákban. Személyes szükségleteit mindig az újság kiadása mögé helyezi, így az sem probléma számára, ha nem reggelizik vagy vacsorázik időben. Zsibi munkaebédjein természetesen kötelező jelleggel részt vesz. Az ideális szerkesztő mindig segítőkész. Bármikor rendelkezésre áll, ha nyomtatni vagy
hajtogatni kell. A nyomtatásban hibát nem ejt, nem nyomtat félre lapokat, egyrészt, mert környezettudatos, másrészt, mert tudja, hogy “lehet, hogy egy falattal kevesebb jut, de a minőségből nem adunk”, és – ennek megfelelően – mindig nyugodtan és átgondoltan cselekszik. A határidőket természetesen mindig tartja. Bár az ideális szerkesztő kivétel nélkül rendelkezik mindezen tulajdonságokkal, sohasem használja ki őket százszázalékosan, mivel tudja, hogy ha minden olyan tökéletesen működne, mint ahogy azt ő meg tudná csinálni, az újságszerkesztés unalmasabb és monotonabb lenne, mint a 10 perc trombita – 10 perc cselló egymás után való többszöri végignézése, miközben pixelről pixelre színezzük át Andris és Szözsi szerelmi képregényét rózsaszínre.
K N 2 0 0 8 7
Kulisse
Wie ist der richtige Traumredakteur der KN? K N 2 0 0 8
8
Esztella
Übersetzung: El Zsófi (Danke!)
seine Bescheidenheit lässt es nicht zu, dass er damit angibt, deshalb bleibt seine Person ein Geheimnis.
Für unsere lieblings Zeitung reicht es nicht, dass unsere Traumjournalisten die perfekten Artikel schreiben, sondern wir brauchen auch jemanden der das alles ordnet, mit Bildern illustriert und in pdf importiert. Auch jemanden der in der Nacht aufbleibt und sich mit der zeitung bescheftigt. Wir brauchen einen Traumredakteur. Der perfekte Redakteur hat ein Gehirn wie ein Lexikon. Sein Gehirn schteigert sich im Gleichmaß mit den aufgenommenen Informationen. Von jedem Dokument, dass sich in der Zeitungsbibliothek befindet kennt er den Namen, den Inhalt und wie man es erreichen kann, sogar um 3 Uhr morgens kann er das alles ohne Fehler aufzählen.
Natürlich kennt er auch alle Bilder die schon für die Zeitung nummeriert sind. Der Traumredakteur macht nie Fehler in dem benennen, ob es ein Artikel, ein Bild oder ein indd- Dokument ist. Er denkt garnicht daran die Buchstaben mit Apostropf zu schreiben, die langen Selbstlaute kennt er nicht, den Punkt als Schriftzeichen kennt er auch nicht, denn er weiß ge-
nau, dass das In- design es falsch verstehen würde. Es darf nicht passieren, dass er ein Dokument an die falsche Stelle oder doppelt speichert. Natürlich weiß er auch, an wie vielen Zeitungen die Redaktion gerade arbeitet und er vermischt nicht die Dokumente der zwei verschiedenen Zeitungen. Seine Datei
ordnung hat eine Logik die auch für Zsibi und die ganze Redaktion klar ist. Neben dem benutzt er mit vorliebe Exceldateien die das Leben der Redakteure noch mehr vereinfachen. Der ideale Redakteur ist ein guter rechtschreiber, er verbessert alles sehr zuverlässig, die Rechtschreibung, die falsche Fassug mit dem Stil der Journalisten. Aber
Der Traumredakteur hält es lange ohne Batterie, Kaffee oder Schlafen aus. Wenn er zu müde ist, geht er in Raum 310 und übt die neuen Wachhalteübungen aus Taxi 3, damit er danach solange arbeiten kann bis die Zeitung fertig is. Seine persönlichen Bedürfnisse stellt er in den Hintergrund bis die Zeitung nicht erscheint. Es macht ihm auch nichts aus wenn er später frühstückt oder zu abend ißt, doch das Mittagessen mit dem Chef ist Pflicht.
wenn man die Zeitung falten muss. Im drucken macht er keine Fehler, er verdruckt sich nicht, denn er lebt Naturbewusst und „vielleicht bekommen wir ein paar Bissen weniger, doch von der Qualität geben wir nichts her” und so ist er ruhig und überdenkt alles noch einmal. Die Frist hält er immer ein. Obwohl der perfekte Redakteur über all diese Eigenschaften verfügt, nutz er sie nie vollkommen aus, denn sonst würde alles perfekt funktionieren und so wäre die Redaktion der Zeitung sehr monoton und langweilig.
K N 2 0 0 8 9
Er ist immer Hilfsbereit. Er steht immer bereit, wenn man drucken möchte oder