Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ szakmai programja
2012. február 14.
1
Tartalom
Tartalom ............................................................................................................................................... 2 Előzmények................................................................................................... 4 1. Általános információk: ................................................................................................................. 5 2. Alapelvek ...................................................................................................................................... 7 3. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó szakmai program ..................................................................... 10 3.1. Célok ........................................................................................................................................... 10 3.2. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó strukturális szabályok ........................................................... 11 3.1. Tárgyi feltételek ................................................................................... 12 3.2. A gyermekek és a fiatalok létszáma, korösszetétele, nem összetétele ........ 13 3.3. Személ yi feltételek és ehhez kapcsolódó feladatok .................................. 14 3.3. Feladatok ..................................................................................................................................... 17 3.4. Lakásotthoni ellátási formában történő feladataink szakmai alapelvei ...................................... 22 3.4.1. Humanisztikus szemlélet - gondolkodás, pedagógiai cselekvés: ............. 22 3.4.2. Integrált nevelés ................................................................................ 23 3.4.3. A sérült személyiségállapotú gyermekek személ yiségfejlesztése: ........... 25 3.5. Gondozási, nevelési szolgáltatások ............................................................................................. 26 3.5.1. Esetkezelő szolgáltatások ................................................................... 26 3.5.2. Szokásrendszer kialakítása ................................................................. 28 3.5.3. Önálló életvezetésre való felkészítés ................................................... 29 3.5.4. Rekreációs szolgáltatások: .................................................................. 30 3.5.5. Egészségügyi, étkeztetési szolgáltatások .............................................. 30 3.5.6. Házirend ............................................................................................ 32 3.5.7. A családi kapcsolatok, a családgondozás .............................................. 33 3.5.8. Befogadás a lak ásotthonokba.............................................................. 36 3.5.9. Jutalmazás, büntetés ........................................................................... 38 3.5.10. Engedél y nélküli eltávozás kezelése .................................................. 40 3.5.11. Elbocsátás az otthonból .................................................................... 41 3.5.12. Utógondozói ellátás - utógondozás ..................................................... 42 3.6. Lakásotthoni ellátás működését meghatározó keretek ............................................................... 45 3.6.1. Csoportgazdálkodás ............................................................................ 45 3.6.2. Minőségbiztosítás ............................................................................. 45 7.5. Dokumentációk ..................................................................................... 47 4. Nevelőszülői hálózat szakmai programja ...................................................................................... 49 4.1.Az ellátottaknak szóló szakmai szolgáltatások célja.................................................................... 49 4.2.Nevelőszülőknek szóló szolgáltatások céljai ............................................................................... 50 4.3. Személyi feltételek ..................................................................................................................... 50 4.4. A nevelőszülői hálózat szervezésének, működtetésének és fenntartásának módja .................... 52 4.4.1. A nevelőszülő i hálózat fejlesztése, szakmai célkitűzéseink ................... 52 4.4.2. A leendő nevelőszülők kiválasztása és felkészítése ............................... 52 4.4.3 A nevelőszülői jogviszony létesítésének, a megállapodás tartalmának és érvényességének meghatározása: ................................................................. 58 4.4.4. A nevelőszülő által biztosított ideiglenes férőhel yek számának megállapítása .............................................................................................. 58 4.4.5. Különleges ellátás biztosítása: ............................................................ 58 4.4..6. Kötelező továbbképzések nevelőszülőknek ......................................... 58 4.4.7. A nevelési díj, az ellátmány és a nevelőszülői díj fol yósítása, felhasználásának, elszámolásának szabál yai .................................................. 58 4.4.8. A nevelőszülői alkalmasság fel ülvizsgálatának módja ........................... 59 2
4.4.9. A nevelőszülői tanácsadó segítő és ellenőrző feladatköre, működésének szabál yai ..................................................................................................... 60 4.4.10. A nevelőszülő alapvető feladatai ....................................................... 63 4.4..11. A gyermekvédelmi ügyintéző feladatai .............................................. 65 4.4.12. A szakmai vezető feladatai és hatásköre ............................................. 65 4.5. A nevelőszülői családba fogadás feladatainak szakmai alapelvei .............................................. 66 4.5.1. A nevelőszülői családba történő befogadás: .......................................... 66 4.5.2 Kihel yezést követő feladatok ............................................................... 68 4.5.3. A gyermek ellátásával összefüggő feladatok ......................................... 69 4.6. A nevelőszülői tevékenység során ellátandó nevelési feladatok szakmai alapelvei .................. 71 4.6..1. Az érzelmi nevelés, szociális készségek fejlesztése ............................. 72 4.6.2. Tanulást segítő módszerek .................................................................. 72 4.6.3. Egészségvédelem ................................................................................ 75 4.6.4. Napi életvitel ..................................................................................... 76 4.6.5. A gyermek egyéni szükségletei ........................................................... 77 4.6.6. Önálló életvezetésre való felkészítés ................................................... 80 4.6.7. Rekreáció .......................................................................................... 81 4.6.8. Jutalmazás -büntetés ............................................................................ 83 4.6.9. Engedél y nélküli távozás kezelése: ...................................................... 84 4.6.10. Életúttervezés .................................................................................. 84 4.6.11.Utógon dozói ellátás előkészítése és biztosítása: ................................... 85 4.7. A nevelőszülői hálózat működtetését általánosan meghatározó keretek ................................... 87 4.7.1. Minőségbiztosítás .............................................................................. 87 4.7.2. Nevelőszülői hálózat szakmai kapcsolatrendszere, ............................... 89 4.7.3. Adatkezelés, dokumentáció, nyilvántartás ............................................ 91 5. Kapcsolódási pontok, azonos eljárás rendek az intézmény szakmai egységei között ................... 97 5.1. Gyermeknevelési munkálkodásunk keresztény szemléletű megközelítése: .. 97 5.2.1. A gyermeki jogok biztosítása ............................................................. 98 5.2.2.A dolgozók jogainak védelme ............................................................... 99 5.3. Érdekképviselet ................................................................................. 100 5.4. A külső - belső kapcsolatrendszer ........................................................ 101 5.5. Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer .................................. 102 5.6. Szakmaetika ....................................................................................... 103 5.8. Szakmai munkánkat meghatározó jogszabál yok - mindenkori hatál yos állapotuknak megfelelően: .......................................................................... 106 5.9. Szakmai feltételrendszer lehetőségei: ................................................... 107 Mellékletek: .............................................................................................. 109
A szakmai program meghatározza: a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátást biztosító szakmai egységeiben és nevelő szülői hálózatban folyó nevelő munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, melyek abban a folyamatban valósulnak meg, amit a gondozott gyermekek és fiatalok végigjárnak az otthonba kerülésüktől, az onnan való elbocsátásukig (illetve utógondozásuk befejezéséig). A szakmai program differenciáltan készült az egyes szolgáltatások önálló Szakmai Programjainak összefűzésével, egy általános szabályokat és nevelőszülői ellátást valamint a lakásotthoni ellátás biztosító egységek közti kapcsolódási pontokat tárgyaló szakasszal kiegészítetve. 3
Előzmények A HBMO 122/2011.(V.13.) MÖK határozata alapján több gyermekvédelmi intézménye fenntartó váltás keretében a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában működik tovább , amely 2011. július 01-től feladatátadási megállapodás keretében gyermekvédelmi centrumokat létrehozva lakásotthoni ellátás és nevelőszülői ellátást biztosít. A volt Hajdúsági Lakásotthonok a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátást nyújtó egységében működik tovább. Telephelyek Hajdúnánáson találhatóak, címeik változatlanok, az új alapító okirat tartalmazza azokat. A Hajdú-Bihar Megyei TEGYESZ Nevelőszülői Hálózatból átvett egység a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői ellátást nyújtó egységéhez tartozó nevelőszülői hálózat az alábbi településekre terjed ki: Hajdúnánás, Polgár, Tiszaújváros, Görbeháza, Folyás, Hajdúdorog. A Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ komoly előtörténettel rendelkező intézmény. Hajdúnánáson intézményes keretek között majdnem 60 év folyamatos gyermekvédelmi munka örököseként működik. Folyamatosan fejlődött módszerekben.
létszámban, anyagi feltételekben,
Ez a fejlődés nem áll meg. A fenntartó váltással legalább öt évre egyházi
fenntartású intézményként
eddigi nevelési tapasztalatainkra
támaszkodva
kiszélesíthetjük
teljesebbé, reményeink szerint még eredményesebbé tehetjük munkánkat. Küldetésünk, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba hozzánk utalt gyerekeknek és fiataloknak otthont nyújtó ellátást biztosítsunk, ezáltal a nevelőszülős családokban illetve a lakásotthonainkban a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságos környezetben élhessenek. Naponta láthassanak, tapasztalhassanak a gyermekek a mindennapi élet dolgaival kapcsolatos praktikus ismereteket, legyen lehetőségük azok elsajátítására. A családjukból kiemelt gyermekek a nevelőszülőknél és a lakásotthonokban családias körülmények között gyakorolhassák a mindennapi természetes társadalmi kapcsolatokat. Munkánkat legjobb tudásunk szerint, a gyermekek feltétel nélküli elfogadásával, érzelmi biztonság megteremtésével, empátiával, egyéni bánásmód alkalmazásával igyekszünk végezni. Végső célunk a családba való visszakerülése elősegítése, ennek hiányában az önálló életre való felkészítés.
4
1. Általános információk: Az intézmény neve: Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ Székhelye: 4080 Hajdúnánás Fürdő u. 1. Fenntartója: Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Intézmény lakásotthonainak székhelyei: Hajdúnánás, Szatmári u. 3. Hajdúnánás, Szatmári u. 5. Hajdúnánás, Lehel u. 1/a Hajdúnánás, Lehel u. 18. Hajdúnánás, Rákosi Viktor u. 1/a Hajdúnánás, Polgári u. 77. Hajdúnánás, Bajcsy Zs. u. 10-12. Hajdúnánás, Jókai u. 22. Hajdúnánás, Bethlen G. krt 33. Hajdúnánás, Kapitány u. 24. 5. Intézmény működési területe: Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe. Nevelőszülői gondoskodás biztosítása Hajdú-Bihar megyéből származó gyermekvédelmi gondoskodásba vett ellátottak részére jelenleg Hajdúnánás, Polgár, Folyás és Görbeháza területén valósul meg 1. 2. 3. 4.
Az ellátandó terület jellemzői: Hajdú-Bihar megye Magyarország keleti részén, az Észak-alföldi régióban helyezkedik el. Hajdú-Bihar megyében az átlagosnál kevesebb a településszám, 82 település található, melyből a megyeszékhely, Debrecen megyei jogú város, 19 város, 12 nagyközség, 50 pedig község. A megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság 78,1%-a városokban él, lakosságának csupán egyötöde lakik a falvakban. A megye lakossága Hajdú-Biharban 2011-ben 538 ezer 797 fő volt, 1060 fővel csökkent az előző évihez képest. A csökkenés háromnegyedét a születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás adta, a negyedét pedig a vándorlási veszteség okozta. A népesség körében lassú csökkenés figyelhető meg. Hajdú-Bihar a munkanélküliséggel leginkább sújtott megyék rangsorában a negyedik. A munkanélküliséggel együtt magas a mélyszegénységben élők aránya a megyében. A gyermekeket nevelő családok körében a problémák halmozottan jelennek meg. A házasságkötések száma csökken, miközben a válások száma növekszik, minden évben meghaladja a házasságkötések számának 50%-át. Az élettársi kapcsolatban élők száma folyamatosan nő, és nő ezen kapcsolatokban született gyermekeknek aránya is. A szülők párkapcsolatának sérülékenysége, az egyszülős családok magas száma jelentősen befolyásolja a gyermekek egészséges 5
fejlődését. A legnagyobb szociális problémát a munkanélküliség, a lakossági adósságállomány növekedése és az ebből következő megélhetési problémák, elszegényedés jelenti. Hajdú-Bihar megyében a megváltozott munkaképességű munkanélküliek aránya a nyilvántartott munkanélküliek összességén belül 8-10% között alakul, miközben a számukra megfelelő munkahelyek aránya csak 1-2% közötti, döntően a szociális szférában. Jellemző a csoportra, hogy az átlagosnál hosszabb időt töltenek munkanélküli státuszban. A cigány népesség többsége szintén jelentős hátrányokkal kell, hogy megküzdjön a munkaerőpiacra való bekerülés, illetve bent maradás érdekében. Hátrányos helyzetük egymással összefüggő társadalmi problémákra vezethető vissza. Munkanélküliségi rátájuk 4-5szörösen meghaladja az országos átlagot. A családokban jelentkező működési zavarok, összetett problémarendszer következtében magas a gyermekjóléti ellátásban részesülő gyermekek aránya. A nevelésbe vétel mögött rendszerint összetett problémák húzódnak meg. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a gyermek saját maga általi veszélyeztetettsége (pszicho aktívszerek használata, iskolakerülés, csavargás) és a fiatal bűnelkövetők száma. 2010. december 31. napján 1604 fő nevelkedett a gyermekvédelmi szakellátásban megyénkben. Férőhelyek: Az aktuális működési engedély szerint: Lakásotthoni ellátás:113 fő (2011-ben 98.21 %-os kihasználtság) nevelőszülős ellátás 116 fő (2011-ben 92,1%-os kihasználtság) 7. Az ellátandó célcsoport jellemzői: Gyermekvédelmi szakellátásban az intézmény nevelőszülői hálózatában és lakásotthonaiban részesülnek a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett gyermekek esetében a korábban átélt élmények, illetve a körülmények hatással vannak személyiség‐állapotukra. „Normál” szükségletű gyermekek esetében is gyakori: 6.
a mentális retardáció a beilleszkedési vagy magatartászavar különböző foka, tanulási nehézség, többszöri évismétlésekből adódó túlkorosság részképesség‐kiesés, egészségügyi problémák (pld. szívproblémák, epilepszia, allergia, stb.) A szakellátásban élő gyermekekre gyakran céltalanság, bizonytalanság érzése, vagy a realitástól elszakadt vágyálmok jellemzőek. Kommunikációs nehézségekkel küszködnek. A súlyos önértékelési zavarra és a személyiségfejlődésükben bekövetkezett sérülésekre ráterhelődnek a normatív életkrízisekkel együtt járó problémák. Jellemzőek az agresszív ösztönkésztetések, melyeket nehezen tudnak megregulázni. Az őket ért frusztrációkra agresszív választ adnak. Vágynak a szeretetre, de félnek is a szoros kötődéstől, illetve a valakihez tartozás erős érzése következtében kiszolgáltatottá válnak a partner kapcsolatban, amit általában ki is használnak ellenük. Egyre több nagy létszámú testvér sorok (5-7 fős) kerülnek együtt beutalásra rendszerünkbe, ami nagyon megnehezíti a megfelelő elhelyezésüket. Jellemzően a legnagyobb testvér magatartása mintaként szolgál a kisebb testvéreknek és rombolólag tud hatni személyiség fejlődésükre. 8. Az ellátás igénybevételének módja: Az ellátás a gyermekek védelmének törvényileg előírt kötelező igénybevételével történik. A gyermekvédelmi központunk szolgáltatásai gyámhivatali határozattal vehetők igénybe. A kijelölt lakásotthon vagy nevelőszülő befogadja a gyámhivatal által 6
Intézményünkben elhelyezett ideiglenes hatályú elhelyezetteket, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeket, illetve azokat a fiatal felnőtteket, akiknek az utógondozói ellátását az intézményvezető által kiadott befogadó nyilatkozat alapján a gyámhivatal elrendelte. 9. A szolgáltatás szakmai tartalma: A nevelőszülői hálózatban és 10 lakásotthonban, az engedélyezett férőhelyeken biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára az otthont nyújtó, teljes körű ellátást, a családi környezetbe történő visszailleszkedést előkészítő családi kapcsolatok ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadás előkészítését. Utógondozás keretében segítséget nyújt a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez. Szükség szerinti ellátást biztosít az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtteknek, segíti önálló életre való felkészülésüket, iskolai tanulmányaik sikeres befejezését, munkába állásukat, lakhatásuk előkészítését, vagyonuk felhasználását. 10. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja :A lakosság tájékoztatása a sajtón, szórólapokon, plakátokon, interneten , Hajdúnánás városi televízió adásán keresztül történik. .
2. Alapelvek Szakmai programunk a gyermeki jogokra, a lakásotthoni és nevelőszülős ellátást érintő hatályos jogszabályokra, és módszertani ajánlásokra épül a helyi sajátosságok figyelembevételével. 1) A gyermekek ügyében érintett, és/vagy eljáró szervezetek és személyek, a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, az 1997. évi XXXI a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. 2) Szakmai programunk egyik legfontosabb alapelve annak figyelembe vétele, hogy minden gyermeknek joga van családban nevelkedni, s ha ez saját családjában nem lehetséges, számára a hiányzó szülői gondoskodást más családot pótló ellátás formájában kell biztosítani. A lakásotthoni ellátásunk és nevelőszülői hálózatunk ideiglenes elhelyezés lehetőségét biztosítja a családjából azonnali intézkedés keretében kiemelt gyerekek számára. 3) A családjából bármely okból kikerült gyermek, otthont nyújtó ellátásának biztosítása nevelőszülői környezetben preferált, ha ez megfelel szükségleteinek, mindenek felett álló érdekével nem ütközik, illetve ha nevelőszülős elhelyezése a róla készült szakértői bizottsági szakvéleményben foglaltakkal összhangban van. A tartós nevelésbe vett gyermek örökbeadásának meghiúsulása esetén a nevelőszülői elhelyezést kiemelten kell kezelni, mint tartós elhelyezést biztosító családot pótló elhelyezési formát. 4) A gyermeknek joga van megismerni jogait, kötelezettségeit. A gyermek kapjon tájékoztatást jogai érvényesítésének lehetőségeiről, és a nevelőcsaládban illetve az oktatási intézményben elvárt kötelezettségeiről. Biztosítani kell azon jogát, hogy az őt érintő ügyekben a Gyvt.-ben meghatározott fórumoknál panasszal élhessen. A 7
gyermekvédelmi
gondoskodásban
részesülő
gyermekek
jogainak
védelmét
a
gyermekjogi képviselő látja el, akinek elérhetőségéről tájékoztatni kell mind a nevelőszülőt, mind a gondozásában élő gyermeket, fiatalt. A gyermeki jogok védelmét szolgálja továbbá az Érdekképviseleti fórum. 5) A testvérek együttes elhelyezését biztosítani kell. Ettől csak nagyon indokolt esetben, a gyermek mindenek felett álló érdekében lehet eltérni. Az erre okot adó körülmény tisztázandó. Az ez irányú döntés meghozatalának alátámasztása csak adekvát szakvéleményen
(pszichológiai
vélemény,
szakvélemény,
szakértői
bizottsági
szakvélemény) alapulhat. Amennyiben a testvérek együttes elhelyezése indokoltan nem lehetséges, biztosítani kell a rendszeres kapcsolattartásukat, amelyben a család és utógondozóink aktívan közreműködnek. Ebben az esetben minden lehetőséget megragadunk, hogy az elkerülő gyermek a saját gyermekvédelmi központunk ellátásában maradjon oda-vissza a nevelőszülői hálózatunk és lakásotthoni ellátásunk viszonylatában. Ez esetben a közös szakembereink által
probléma kezelése és a
testvérek közötti kapcsolattartás biztosítása is könnyebb lehet. 6) Az eltérő értelmi képességű gyermekek és fiatalok gondozási-nevelési feladatainak ellátása, szükségleteik kielégítése, állandóságot nyújtó környezet biztosítása csak gondozási helyük körültekintő megválasztásával érhető el. A nevelőszülői hálózatunk biztosítja a különleges szükségletű gyerekek integrált nevelését A lakásotthoni ellátásunk szükség esetén biztosítja a speciális szükségletű gyerekek integrált nevelését is, akiknek a súlyos pszichés tüneteit kora gyermekkori emocionális zavar illetve kötődési zavar okozza. 7) A gyermek, gondozási helyének kijelölését és megválasztását alaposan és körültekintően kell megvalósítani, hogy az a gyermek érdekét, és környezetének állandóságát is biztosítsa egyben. 8) Az intézményünkben dolgozó szakemberek minden segítséget adjanak meg ahhoz, hogy a gyermekek visszakerülhessenek saját családjukba. A szakembereinknek mindent meg kell tenniük azért, hogy a vérszerinti szülő és a gyermek között ne szakadjon meg a rendszeres kapcsolattartás, illetve segíteni kell a rosszul működő kapcsolattartások javítását. 9) Az intézményünk szakemberei a gondozási-nevelési munka során tudásuk legjavát adva, magas szakmai színvonalon kötelesek eljárni, minden erőfeszítést tegyenek meg a teljes körű ellátással szemben támasztott elvárások teljesítésére, hogy az ellátás és a szolgáltatás minősége a működtető és a gyermekek számára megfelelő időben és hatékonysággal történjen, és megfeleljen a működtető által szabott elfogadható követelményeknek. 8
9
3. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó szakmai program 3.1. Célok A lakásotthoni elhelyezés megvalósításával célunk, hogy a gondozott gyermekek és a fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosítsunk. Ennek részei a teljes körű ellátás, (ami kiterjed az élelem, a tisztasági szerek, a ruházat, a tanszer, a játék, szabadidős és sporteszközök szolgáltatására) a családgondozás és az utógondozás. Célunk a 10 lakásotthonban, hogy a gyermekek és a fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságos környezetben éljenek. Cél továbbá, hogy az egyéni elhelyezési tervben foglaltakat team munkában megvalósítsuk és az egyéni gondozási nevelési tervekben megfogalmazott feladatokat teljesítsük. Így különösen, hogy (a gyermekek és a fiatalok) hozzájussanak:
az egészségügyi ellátáshoz,
személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén a személyiségkorrekcióhoz,
az oktatáshoz,
a fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztéshez.
a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.
Felkészíteni őket:
a családjukba történő visszakerülésre
a pályaválasztásra,
az önálló és felelősségteljes életre.
Kapcsolatot tartsunk:
a gyermekek hozzátartozóival,
iskolákkal,
munkahelyekkel,
a gyermekek érdekében eljáró más intézményekkel, hivatalokkal,
gyermekeket támogató szervezetekkel.
Elkötelezettségünk:
A lakásotthonainkba bekerült gyermekek családias légkörbe helyezése, az egészséges személyiségfejlődés feltételeinek biztosítása.
Elő kell segíteni, hogy gyermekeink család- és utógondozó aktív munkájával erősítsék családi kapcsolataikat, meg kell teremteni a lehetőséget (ahol mód, remény van rá) családjukba való mielőbbi visszakerülésükhöz.
El kell érni (team munka, - fejlesztő pedagógus munkája) hogy az iskolai 10
tanulmányaikat folytatók körében ne legyen lemorzsolódás, és képességeiknek megfelelően valamilyen szakképzettséget szerezzenek. Lehetőség szerint ne magán tanulóként végezzék el az általános iskolát
A lakásotthonainkban naponta láthassanak, tapasztalhassanak a gyermek, a mindennapi élet dolgaival kapcsolatos praktikus ismereteket, legyen lehetőségük azok elsajátítására.
Vallási
vagy
lelkiismereti
meggyőződésüket
szabadon
megválaszthassák,
kinyilvánítsák, gyakorolhassák, valamint hit- és vallásoktatásban részt vehessenek. Ehhez a megfelelő segítséget megadhassuk. Vallási hovatartozástól függetlenül is a keresztény életszemlélettel
általános alapjaival megismerkedhessenek, akár
vallásgyakorlás nélkül is szerezhessenek ismereteket erről az értékrendről.
A felnőttkort elért fiatalok tudjanak beilleszkedni a társadalomba, ismerjék fel és használják ki lehetőségeiket, tudják megteremteni önálló életük feltételeit, találjanak munkát, tudják mindennapjaikat önállóan irányítani.
Az
önállóságra
kevéssé
képes,
szakképzetlen
növendékeink
az
intézmény
támogatásával, patronálásával próbálkozzanak felnőtt életük kialakítására.
3.2. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó strukturális szabályok
A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény alapján a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ számára mindig a jogszabályokat követő legfrissebb állapotú alapító okiratot állítja ki. (.. sz. mellékletében megtalálható) Ez alapján intézményünk Hajdúnánáson gyermekvédelmi intézményként, gyermekotthoni ellátás alaptevékenységgel működik 10 családi házban (10 telephelyen) 113 fő férőhellyel:
Otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára.
Szükség szerint ideiglenes hatályú beutalt gyermekek számára férőhelyet biztosít
Szükség szerint speciális ellátást biztosít integrált gondozás-nevelés keretében a lakásotthonok csoportjaiban (maximum 1 fő speciális ellátás/ lakásotthon)
Utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára és utógondozást végez.
A lakásotthonokban megvalósítandó családias nevelésnél útmutató kell hogy legyen maga a család, annak felépítése, funkciói és mindaz, ami10-12 gyermekkel és hozzá engedélyezett létszámú és szakképzettségű munkatársakkal megvalósítható. A lakásotthonok Hajdúnánás városában önálló épületekben, családi házakban működnek. A 11
családjukból kiemelt gyermekek itt továbbra is gyakorolhatják a mindennapi természetes társadalmi kapcsolatokat. A családi házakban a gondozott gyermekek és fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságot sugárzó környezetben élnek. Lakásotthonaink a gondozott gyermekek tekintetében széles korhatárú és koedukált. Így kibontakoztathatóak a különböző nemű- és életkorú gondozott gyermekek és fiatalok együttélésének kapcsolatkészsége, kapcsolati kultúrájuk, szolidaritásérzékükre gyakorolt pozitív hatásai a nevelésben. Tudatosítani kell azt, hogy a lakásotthonokban dolgozók nem apa, anya és nagyszülőmodellek. Ők elsősorban szakemberek, akiknek az intézmény a munkahelyük. A személyiségükkel dolgoznak, különböző életkorú és nemű felnőttekként és a gondjaikra bízott gyermekek segítségére vannak, a család-kiegészítő ellátásban felnőtt modellt nyújtanak. – Az intézményünk a családi nevelés kiegészítésén kívül a gondozott gyermekek és fiatalok támogató közösségét biztosítja és szükség szerint teljesíti az egyéni korrekciós nevelésük feladatait. A „családias jelleg” egyfajta arany középutat jelez a személytelen intézeti elhelyezés és a szoros, vérségi kapcsolaton alapuló családi forma között. Az alacsony gyermeklétszám, az otthon, az épület adottságai egy szakembergárdával biztosíthatják a biztonságot, menedéket nyújtó légkört, a személyre szabott törődést oly módon, hogy a gyermek érezze a feltétel nélküli elfogadás mellett a meghittség élményét. A törvény egyfajta átmeneti állomást szeretne látni benne, mert egy hatékony családgondozói rendszerre épít, melynek minden erejével azt a célt kellene szolgálni, hogy aki itt él mielőbb visszakerülhessen a családjába, mert a gyermek ennek, a gyermekvédelmi gondoskodás ellenére is része. „A mi dolgunk az, hogy olyan funkcionálisan működő mesterséges családot alakítsunk ki, mely felkészíti a gyereket a közösségben rá váró élet folytatására, a visszatérésre.” (Volentics) A szakellátásunk végzésekor a lakásotthonainkban olyan lehetőségeket, életet, illetve életteret kell teremtenünk a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek számára, hogy az érzelmi deficitet meg tudjuk szüntetni, illetve pozitív módon tudjuk befolyásolni a gyermekek személyiségét.
3.1. Tárgyi feltételek Az intézmény teljes körű kiváltása 1999-ben egy ütemben történt meg. Valamennyi lakásotthon egy településen Hajdúnánáson került megvásárlásra. A lakásotthonok paramétereitől függően 10-12 gyermek elhelyezését szolgálja. Egy-egy lakásotthonban több szoba (egy szobában maximum 4 gyermek) 2 WC, konyha, ebédlő, társalgó, nevelői szoba, spájz raktár, melléképületek, áll a családcsoport rendelkezésére.
A humanizált esztétikus környezet biztosítja a gyermekek egyéni életterét „kis kuckóját”, személyi tulajdonának védelmét, a gyermek biztonságát, otthonérzetét, egyéni tevékenységeinek 12
terét.
A lakásotthonok aránylag jól felszereltek, esztétikus környezetet biztosítanak a gyermekeknek.
A lakásotthonok háztartási gépei (automata mosógép, keverőtárcsás mosógép, centrifuga, mikrohullámú sütő, hűtők, fagyasztók, vasaló, porszívó stb.) a helyiség bútorzata (heverők, székek, szekrények, polcok, íróasztalok, fotelek, textíliák stb.) a mindenkori költségvetés és elhasználódásuk függvényében cserére, felújításra szorulnak.
A lakásotthonok külső homlokzatának szigetelése, felújítása, nyílászárók cseréje, fűtésrendszer felújítása 2010-ben 5 házunkban megtörtént. A házak folyamatos karbantartása a fokozott használat miatt elengedhetetlen.
Külső környezet: A 10 lakásotthon a városban szétszórtan, egymástól aránylag távol helyezkedik el. A város lakossága, a szomszédok el- és befogadták a neveltjeinket. Minden „ház” jó szomszédi kapcsolatot alakított ki, melyet folyamatosan ápolni szükséges. A városban több általános iskola, óvoda, és középfokú oktatási intézmény van, így biztosított a gyermekek, fiatalok tanulási, továbbtanulási lehetősége, esetleges lakásvásárlási feltételek. A városban jól működő művelődési ház, színházterem, játszótér, strand áll a gyermekek rendelkezésére, melyek biztosítják a gyermekek, fiatalok rekreációs tevékenységét, és tervszerűen élünk ezekkel a lehetőségekkel. Minden lakásotthon rendelkezik udvarral, ahol a szabad mozgásra, veteményeskert kialakításának meg van a feltétel.
3.2. A gyermekek és a fiatalok létszáma, korösszetétele, nem összetétele Hajdúnánás városban 10 telephelyen, 10 lakásotthonban 113 férőhelyen neveljük-gondozzuk a szakellátásba beutalt gyermekeket. A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló családi házban, családias körülmények között. Az elhelyezett gyerekek a gyámhivatali határozat alapján:
ideiglenes hatállyal elhelyezett,
átmeneti nevelésbe vett,
tartós nevelésbe vett,
utógondozói ellátott fiatal
Személyiségállapot szerint ellátunk:
normál értelmi képességű,
enyhe tanulási – magatartási problémákkal küzdő gyermekeket,
érzelmileg sérült gyermekeket. 13
szükség esetén speciális szükségletű gyermekeket
Életkor szerint 3 – 24 év. Létszám szerint lakásotthononként 10-12 fő. I. szakmai egység 34 férőhely. II. szakmai egység 45 férőhely. III. szakmai egység 34 férőhely.
3.3. Személyi feltételek és ehhez kapcsolódó feladatok A lakásotthoni ellátást biztosító egységünk szakmai dolgozói létszáma a rendelet idevonatkozó minimum létszámának megfelelő. Munkaköri megoszlás közvetlenül gyermekekkel foglalkozók (lásd: mellékletben Szervezeti diagram és kapcsolatok, valamint létszám táblázat
A családi házas nevelési forma, a feladatok sikeres megvalósítása , óriási terhet és felelősséget, de ugyanakkor szép szakmai feladatot és komoly kihívást is jelent a nevelők és gyermekfelügyelők számára.
A lakásotthon-vezetője a vezetése alá tartozó családi házon belül önállóan kialakított – az intézmény szakmai programjához illeszkedő – pedagógiai gyakorlatot alakít ki. Az általa vezetett gyermekcsoport programját szabadon, a gyermekközösség véleményét meghallgatva, munkatársaival egyetértésben készíti és hajtja végre.
Gondoskodik arról, hogy családcsoportjába tartozó gyerekekről évente legalább egy fényképfelvétel készüljön.
Együttműködik szakmai részegységének család- és utógondozójával és kérésére a nagykorúság előtt álló vagy utógondozói ellátottjai gyámi betétjéből történő pénzfelhasználási kérelmeit véleményezi.
Felelős azért, hogy a rá bízott gyermekeket iskolai előmenetel szempontjából megfelelő szintekre eljuttassa.
Érvényesíti a csoportgazdálkodás és energiatakarékosság elvét.
Ütemezi és összehangolja maga és munkatársai szabadságát, éves szabadságolási tervet készít.
Regisztrálja és nyilvántartja a szabadságokat, (távolléteket) gondoskodik a szabadságok kiíratásáról, engedélyeztetéséről.
A munkaideje alatt engedély nélküli eltávozásra került gyermekekről haladéktalanul jelentést tesz a szakmai vezetőnek, szolgáltatva az eltűnés körülményeivel kapcsolatos adatokat. Ha a gyermek kiskorú vagy fogyatékos haladéktalanul bejelenti az eltűnését a 14
rendőrségen. Egyéb esetben 24 órán belül.
A munkáját jól végző gyermekfelügyelő / gyermekvédelmi asszisztens közreműködik a gyermekek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Gyermekszerető
viselkedésével,
személyes
gondozottságával,
kommunikációs
és
beszédmintájával hasson a gyermekek fejlődésére. - Tisztelje a gyermeket, a szülőt. Kapcsolataira a tapintat, az elfogadás kell hogy jellemző legyen. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kell hogy kezelje. - A pedagógussal közösen elvégzett tervező munka alapján önállóan végezze a szabadidő szervezését, játéktevékenységeket, gondozási feladatokat, napirendi feladatokat, szünidei munka irányítását.
Alkalmas
kell
hogy
legyen
mind
felkészültségében,
mind
személyiségében
felelősségteljes munkájának ellátására.
Tiszteletben kell hogy tartsa a gyermek és a fiatal személyiségét, fontos hogy gyermekközpontú szemlélettel lássa el munkáját.
Mindennapi feladatihoz tartoznak; - a helyes napirend, szokásrend kialakítása, betartása, egészségügyi
feladatok
ellátása,
-
önkiszolgáló
munka,
környezetvédelmi,
környezetgondozás, szabadidős tevékenységek szervezése, - kapcsolatok kialakítása a szülőkkel, - adminisztrációs munka.
A lakásotthonokban nevelkedő kiskorúak gyámja és vagyonkezelője a szakmai vezető akinek
jogai és kötelességei: Csjt. 101. § (1) törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. (2)A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik. Csjt. 102. § Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is. Csjt. 103. § (1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működtetéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. (2)A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit – az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével – hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát. (3)A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a 15
nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt. (4)A gyám a vagyonkezelésről – a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában – legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni. Csjt. 104. § (1) A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ő kezéhez kell folyósítani. (2)A gyám a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni. Csjt. 105. § A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelmére, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni.
Nincs abszolút minta a „jó nevelő” meghatározására, mert többféleképpen lehet jó, egyéni habitusa képességei szerint, de:
szeresse munkáját és a gyermekeket,
a napi spontán (és szervezett) szocializációs folyamatok szakértő „irányítója” legyen, biztos pont, példa a gyermek számára, akivel azonosulhat,
képes legyen empátiás, elfogadó légkör kialakítására a csoportjában, illetve tudja az egyéni kapcsolatokat és a konfliktusokat szakszerűen kezelni,
korszerű
ismeretei
legyenek
(pszichológiai,
szociálpszichológiai
a
gyermek
személyiségéről, a kis közösségekről, a csoportokról,
legyen néhány szabadidős tevékenységben jártas,
érdekelje munkája, személyiségét, ismereteit tartsa karban, illetve fejlessze.
Valamennyi gyermekekkel foglalkozó munkatárs szakmai feladatai
A gyermekek életének figyelemmel kísérése és irányítása, viselkedésükhöz a határok megszabása.
A gyermekek jó fizikai, érzelmi és közösségi életre alkalmas állapotának biztosítása.
A gyermekek fizikai, szellemi, érzelmi és szociális fejlődésének ösztönzése.
A gyermek értő meghallgatása a csupán számára fontosnak vélt dolgokban is „szólni” tudás a gyermekhez.
A
gyermek
bizalmának
növeléséhez,
felelősségérzetének,
szociális
kompetenciájának
fejlődéséhez alkalmas keresése, biztosítása.
A gyermek jóakaró ügyvédjeként, még a legproblémásabbnak vélt esetben is mindenkire hatni tudás a családias csoporton belül, és még inkább kívül is. 16
A nevelési feladatok végrehajtásához aktuálisan szükséges eszközök, módszerek megtalálása és megfelelő alkalmazása.
Közreműködés a gyermek egyéni gondozási-nevelése tervének elkészítésében.
Szükséges feljegyzések vezetése a gyermekről, jellemzések, jelentések elkészítése.
Annak biztosítása, hogy a gyermek pozitív erőforrásai fejlődjenek, és az összes kidolgozott terv és megkezdett nevelési akció teljes körűen, megfeleljen a gyermekek érdekeinek.
Annak biztosítása, hogy a gyermek zökkenőmentesen tudjon elválni ettől a családot, illetve családi funkciókat pótló környezetből, erre fel kell készíteni.
Pályázatok írásával segíteni a családcsoport és a benne nevelkedők életfeltételein, - program elképzelések megvalósítása (nyári táborozás, szabadidős tevékenységekhez eszközök vásárlása).
A nevelési folyamatban a pedagógus saját személyisége a legfontosabb lélektani munkaeszköz és ezt az eszközt formálni, fejleszteni kell. A jó pedagógus személyiségnek mindamellett, hogy jó ha több mindenhez is ért, - a gyermekvédelemben a szokottnál gazdagabb, több empátia tartalmú, hatékonyabb kommunikációs készség is fontos része, melynek fejlesztéséhez minden segítséget megad a vezetés.
ÖSSZEGEZVE: Az intézményünkben dolgozó munkatársainknak, akik ezt a nehéz hivatást választották, ismerniük, vállalniuk kell saját magukat: érzéseiket, ismereteiket. Valamennyien nevelünk „tanítunk”, a legnehezebben elsajátítható ismereteket adjuk át: a mindennapi viselkedés szabályait, az elfogadott társadalmi, erkölcsi normákat, a szociális viselkedés mintáit. Ez a „tananyag” nem tanítható a szó hagyományos értelmében. Készségeket, szokásokat szavakkal átadni nem lehet! - ez csak üres prédikáció lenne. A gyermek lát, tapasztal, utánoz – a modellnek (nevelőnek) ezért nemcsak ismernie kell a normákat, hanem ezeknek megfelelően is kell élnie. Nem lehet megmerevedett, változásokra, megújulásra képtelen személyiség. Ha megáll a fejlődésben, mások fejlődését sem képes elősegíteni.
3.3. Feladatok Feladatunk a szakmai egységek optimális működtetése és fejlesztése, melyet meghatároz az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan: a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő – megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való 17
együttes elhelyezését kezdeményezze, c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák f) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszavezetéséhez, g) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, h) személyes kapcsolatait ápolhassa, i) személyes
tulajdon
szokásos
tárgyaihoz
fűződő
jogait
gyakorolhassa,
utógondozásban részesüljön. A törvény végrehajtási rendelete értelmében, mint otthont nyújtó ellátási forma teljes körű ellátást biztosítunk az elhelyezettek részére, az alábbi fő feladatok meghatározásával. Az ideiglenes elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelt gyermek számára 15/1998.(IV.30.) NM rendelet: 76.§-82§-ok alapján biztosítjuk
a teljes körű ellátást mindig törekedve a törvényi
szabályozás betartására. Az utógondozói ellátottak esetében az intézmény vezetője a fiatal felnőtt lehetőségeit figyelembe véve az utógondozói megállapodásban rögzítettek szerint szükség szerinti ellátást biztosíthat. Célszerűen az eredeti befogadó lakásotthonában, de lehetőség szerint külső férőhelyen is. Teljes körű ellátás feladatai, közé tartozik: - étkezés - ruházat - tisztálkodás - oktatás - szabadidő - speciális szükségletek - zsebpénz - gondozás, nevelés - engedély nélküli eltávozás - kapcsolattartás biztosítása Az 1997. évi XXXI. tv. és végrehajtási rendeletei alapján biztosítani kell a beutalt gyermekek és fiatalok:
adekvát ellátását,
személyiség-központú gondozását, nevelését, oktatását,
az önmegvalósító, életre felkészítő szocializációját,
a családi értékek lehetséges elsajátítását, 18
önállóságukat, családba történő visszahelyezésüket. A gondozás, nevelés terén irányadó a 83§ -85§-ok
83.§ (1) A gondozás nevelés célja, hogy a gondozott
d) az egyéni elhelyezési tervre,
gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg
e) a gyermek nevelésében, gondozásában
korának és képességeinek megfelelően fejlődjék,
korábban részt vett szakemberek
személyisége
a
lehető
legteljesebb
kibontakozzék,
és
képessé
váljon
a
módon
véleményére,
vérszerinti
f) a gondozott gyermekkel és szülőjével
családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői,
folytatott személyes beszélgetés során
illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre,
szerzett tapasztalatokra,
vagy az önálló életvitelre. E cél érdekében a
g) egyéb, a gondozott gyermek nevelése,
gondozását, nevelését, ellátását végző személyek
gondozása szempontjából jelentős
kötelesek
együttműködni
egymással,
valamint
mindazon intézményekkel,
amelyek a
gondozott
körülményre. (2) Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába
gyermekkel foglalkoznak.
be kell vonni az ítélőképessége birtokában levő
(2) A fogyatékos gondozott gyermek számára az
gondozott
emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó és
azokat
a
lehető
legteljesebb
gyermeket,
szülőjét
(törvényes
képviselőjét), illetve gondozóját.
mértékben
(3) Az ellátást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési
kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani.
terv alapján ellátandó feladatai különösen az
84.§ Az ellátás megkezdésekor a rendelkezésre álló
alábbiak:
dokumentáció alapján, a gyermekvédelmi nyilvántartás
a) testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést
megfelelő adatlapját kitöltve, el kell készíteni a
biztosító, családpótló ellátásban, a
gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási,
szülői
gondoskodást
helyettesítő
nevelési programot tartalmazó egyéni gondozási-
védelemben részesíti a gondozott gyermeket
nevelési tervet. Az egyéni gondozási-nevelési terv célja
b)
az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító
családjába való visszailleszkedésre, illetve
gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok részletes munkamegosztás
meghatározása.
A
a
gyermekjóléti
szolgálat
által
terv
életkezdésre
az
gyermekvédelmi gondozott
életvitelre,
aa)a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt
gondozási
gyógyszerekhez
helyének kijelölése tárgyában készített
és
gyógyászati
amely
személyisége
segédeszközökhöz,
elhelyezési javaslatra, ezen belül kiemelten
ab)a
a gyermek személyiség-
korrekciójához az őt ért lelki sérülések
vizsgálatának
eredményére,
a
gyermek hozzájusson
gondoskodást
gyermek
és
a) gondoskodik arról, hogy a gondozott
szükségessé tevő okokra, c) a
a
(4) Az ellátást nyújtó
készített egyéni gondozási tervre, a
gyermeket
pályaválasztásra, a munkavállalásra.
alapellátás, illetve a védelembe vétel során b)
gondozott
beilleszkedésre, valamint az önálló
elkészítésekor figyelemmel kell lenni különösen a)
a
nevelő- vagy örökbefogadó családba való
megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti
felkészíti
illetve
az
terápiához,
gyógyításához szükséges,
egyéb szakvéleményekre.
ac) a külön jogszabályban meghatározott
19
szakértői bizottság javaslatának
életvitelre,
megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz,
tanulmányi
szakképzéshez, lemaradásai
továbbá
a
háztartás
történő felkészítése érdekében életkorának
a
megfelelően bevonja
megszüntetéséhez
ca) a háztartási teendők végzésébe,
szükséges segítséghez, illetve azokhoz
családi
vezetésére
ad) a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz,
a
cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe,
feltételekhez,
amelyek
cc) a pénzkezelésbe.
biztosítják tehetsége, képességei megfelelő
85.§ (1) Az ellátást nyújtó megteremti annak a
kibontakoztatását,
lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt
ae) a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló
nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és
kulturális értékekhez,
nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá
tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek
gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a
bővítését szolgáló, erőszakmentes
gondozás, nevelés során – korára, fejlettségi szintjére
műsoraihoz,
tekintettel – figyelembe vegyék.
af) a szabadideje hasznos és tartalmas
(2) Az ellátást nyújtó a gondozás, nevelés során
eltöltéséhez szükséges feltételekhez,
figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének
ag) szórakoztató, művészeti és kulturális
(törvényes képviselőjének) a gyermek személyét és
tevékenységekhez;
ellátását érintő véleményét.
b)
(3) Az ellátást nyújtó lehetővé teszi, hogy a gondozott
kapcsolatot tart a gondozott gyermek
oktatását, szakképzését végző nevelési-
gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá
oktatási intézménnyel, továbbá a szakmai
vallásoktatáson vehessen részt
gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító
munkahellyel,
valamint
(4) Elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai a
kisebbséghez
munkanélkülieket támogató munkaügyi fogadóórákon,
szülői
hagyományait,
értekezleteken
a) a
munkahelyen
hozzájuthasson
a
kisebbség
(5) Az ellátást nyújtó biztosítja
előmeneteléről, érdeklődik
gyermek
kulturális értékeihez.
tájékozódik a gondozott gyermek iskolai bb)
gondozott
megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa
központtal, és ennek keretében ba)
tartozó
a
gondozott
gyermek
környezetének
állandóságát,
beilleszkedéséről, munkavégzéséről,
b) a gondozott gyermek személyes tárgyainak
bc) rendszeresen tájékozódik a munkaügyi
elhelyezését,
központban a munka- és az átképzési
c) azt, hogy a gondozott gyermekről
lehetőségekről.
évente
legalább
c) a gondozott gyermeket az önálló
fénykép készüljön.
egy
alkalommal
Változnak az aktuális társadalmi elvárások az oktatáspolitikai, gyermekvédelmi feladatok. - Az eltérő és változó feladatok között az egész rendszernek a gyermek személyiségfejlesztését, a sérülések korrigálását kell szolgálnia, lehetővé kell tenni az egyéni képességek minél teljesebb fejlesztését, kiteljesedését. E szerteágazó feladatok megkívánják az egyeztetést, a koordinálást. Tudatos tervszerű munka nélkül a feladatok elvégzése lehetetlen. Intézményük fennállása óta ( tulajdonképpen már előtte is) szükség esetén ellátott és ellát különleges nevelési szükségletű gyermekeket (enyhén értelmi fokban sérült gyermekek és fiatalok) is integrált nevelési formában 20
figyelmet fordítva a testvérkapcsolatok megőrzésére, tanulmányaik sikeres befejezésére. Az egységes nevelői követelmények és gyakorlat kialakulását is csak jó szándékú közös erőfeszítéstől várhatjuk. A szakmai program egy átfogó pedagógiai terv, - a lakásotthon-vezetők a szakmai egységükhöz tartozó
stábjuk segítségével (gyám, fejlesztő pedagógus, pszichológus,
gyerekfelügyelők) minden tanév elejéhez igazítva elkészítik az adott évre az egységesített szerkezetű éves pedagógiai munkatervüket, melyet félévente szükség szerint korrigálnak, aktualizálnak. A lakásotthonok éves terve konkretizálja, feladatokra bontja a megvalósítás folyamatait, melyeket az adott teamek oldanak meg a mindennapi munkájuk során. A terv elkészítéséhez, korrigáláshoz a team összeül, és megbeszélik a feladatokat. Figyelembe veszik az adott lakásotthonban nevelkedő gyermekek, a csoport aktuális helyzetét, rögzítik azokat a nevelési feladatokat, melyeket az adott teamnek meg kell oldania. A feladatért végzett közös felelősség csak így biztosítható. Az „egységes bánásmód” a „pedagógiai egység” csak így érvényesíthető. A közösen elhatározott célok és tevékenységi formák, közös álláspont azok végrehajtásában, a csoport és egyes tagjainak egységes megítélése, azonos követelmények állításra, következetesség a számonkérésben, értékelésben, a jutalmazás-büntetés gyakoriságában, eszközeiben: ez jelenti az egységes bánásmód alapját. Ehhez az egy teamben dolgozók rendszeres információcseréjére van szükség. Minden lakásotthonban havonta team megbeszélést kell tartani. - Havonta a lakásotthonvezetőknek pedig értekezletet, melyet mindig más-más lakásotthonban tartunk. Ezek az értekezletek részben meghatározott témában való beszámolót jelentenek, részben kötetlen, segítő szándékú, információ gazdag szakmai megbeszélések, szükség szerint esetmegbeszélések. Fontos,
hogy
a
gyerekeket
is
bevonják
a
nevelők
a
feladatok
tervezésébe,
szervezésébe,végrehajtásába. Lássák ők is tisztán a célokat, a konkrét feladatokat, saját tennivalójukat. A feladatok megvalósítása nem jelentheti a merev szétválasztást, pedagógus és gyermekfelügyelői feladatra. A személyiségfejlesztés, a nevelőmunka minden tevékenységét áthatja – sem ezt, sem a gyermeket nem lehet „felparcellázni”. Egyes feladatkörök ugyan elhatárolhatók, de ezeken belül egymás segítése természetes, és átfedések is előfordulnak.
A feladatok végrehajtását rendszeres ellenőrzéssel, értékeléssel, elemzéssel kell nyomon követni.
A közös értékelés jó lehetősége a közösség formálásának is.
Munkánk eredményeit abban tapasztalhatjuk, hogy növendékeink káros szokásai leépülnek, magatartásuk, önkiszolgálásuk, személyiségük magasabb szintre kerül.
Beosztástól függetlenül szükséges, hogy minél többet tudjunk meg a ránk bízott gyermekekről, fiatalokról, - szükséges tanulmányozni az iratanyagot a pedagógusnak feladata megismerni az előző (családi) környezetét, amely befolyásolta eddigi fejlődését, - fel kell térképezni a gyermekek érzelmi megnyilvánulásait, tanulási, étkezési, alvási szokásait. Minden gyermek személyisége, szokásrendszere más és 21
más, de eltérő a nevelőké is. Ettől is függ, hogyan közelednek, alakítják kapcsolataikat a gyermekekkel.
A szakmai vezető mint gyám és a lakásotthon-vezető nevelő felelős azért, hogy az oktatási
és
nevelési
feladatokat,
a
jelentkező
problémákat
együttműködve
megbeszéljék, keressék a megoldást jelentő eljárásokat. Minden lakásotthonban biztosítani kell a heti csoportmegbeszélést, ahol a gyerekek, fiatalok is elmondhatják problémájukat, véleményüket.
f figyelembe kell venni a fogyatékosságokat is, de mmég inkább az előnyös pozitív tulajdonságokat, amelyekre építhetjük fejlesztő munkánkat
A fejlődés mércéje mindig a gyermek előző állapotához hasonlított változás legyen!
Fontos: hogy az adott teamben dolgozók mindig aktívan, közreműködően vegyenek részt a csoport tevékenységeiben. Jelentősebb eseményeknél (pl. születés- és névnap, szent este) pedig legyen jelen lehetőleg a team valamennyi tagja és a gyermekek gyámja.
A gyermekfelügyelő problémái megoldásához kérjen tanácsot a lakásotthon-vezető nevelőtől, illetve a szakmai vezetőtől, szakmai egysége pszichológusától
A gyám feladata többek között a gyermekek érdekében az iskolákkal való kapcsolattartás. Észre kell venni, ha a gyermeket sérelem éri az iskolában, - mert ez további sérüléseket okozhat. Ezért is fontos az iskola pedagógusaival való folyamatos, rendszeres kapcsolattartás. Az együttműködésen „dolgozni” kell, el kell érni, hogy a gyermek osztályfőnöke is ellátogasson a lakásotthonba. Sok másként nem érthető, értelmezhető nevelési problémára így választ kaphat az iskolai nevelő. Ezen okból is minden
rendezvényünkre
célszerű
eddigi
gyakorlatunknak
megfelelően
gyermekeinken keresztül az őket iskolában tanítóka t meghívni.
3.4. Lakásotthoni ellátási formában történő feladataink szakmai alapelvei 3.4.1. Humanisztikus szemlélet- gondolkodás, pedagógiai cselekvés:
a gyermekhez való viszonyban domináljon a személyközpontú alapállás,
a gyermek és környezete változó, csak a környezetével együtt abba beágyazottan szemlélhető, és érthető meg helyzete, viselkedése,
a gyermek megközelítése a mentálhigiéné eszközeivel, módszereivel, tanításaival történjen,
a szociális hatóerő meghatározza személyiségüket, egészségüket az ellátottaknak, ezért fontos elem a felnőtt-gyermek sokszínű kapcsolatrendszere,
alapvetően fontos tétel az önmaga és mások megbecsülésére nevelés, a nevelésbe és az 22
emberbe vetett hit kérdése,
a humanisztikus szemlélet egyik alappillére az empatikus elfogadó attitűd, amely feltételezi a kommunikáció nyílttá válását, az együttműködést
a jó légkör megtalálása, melyben mindenki fontosnak, értékesnek, boldognak érezheti önmagát,
fontos kialakítani a mentálhigiéné alapfogalmai szerint az önmagunkért való felelősség érzetét, és gyakorlatát, az életkornak megfelelően az önmegvalósító szocializációhoz,
a személyiség fogalma szerint: minden ember egyedi, megismételhetetlen, így fejlődési üteme, elakadásai, zavarai is egyedileg érthető meg, és segíthető, változtatható. Szemlélet eszközrendszer:
elfogadás,
hitelesség,
következetesség,
bizalom,
biztonság nyújtása,
szeretet,
megértés mint alapvető értékek kell hogy szerepeljenek.
3.4.2. Integrált nevelés Az integrált nevelés megvalósítása nem csak a speciális ellátást igénylő gyermekek, hanem az integrált nevelés egyéb szereplőinek vonatkozásában is meg jelennek szakellátásunkban:
az integrált nevelésünk természetes életszituációból indul ki, a szükség esetén ellátott speciális vagy különleges szükségletű gyermekek számára biztosítja a folyamatos kapcsolatot a normál viselkedésű társaival.
normális szociális készségeket közvetítünk, amely megkönnyíti a későbbi társadalmi beilleszkedést.
pozitív szereptanulási modelleket közvetítünk azáltal, hogy a gyermekek nem csupán a hasonlóan speciális vagy különleges szükségletűekkel élnek együtt.
hozzájárulunk a speciális nevelési szükségletű gyermekek reálisabb önértékelésének alakulásához azáltal, hogy heterogén mércéhez viszonyíthatják erősségeiket és gyengeségeket.
egyenlő jogok hangsúlyozásával toleranciára, humanizmusra nevelünk
a természetes segítségnyújtás gyakorlásával az adott lakásotthonokban élő gyermekek közelebb kerülnek a másság elfogadásához, az előítélet mentes élet folytatásához 23
az integrált nevelés gyakorlásával elfogadjuk a heterogén adottságokat, biztosítjuk az azokhoz való egyéni alkalmazkodást, és a gyermekek eltérő szükségleteihez igazodó , a gyermekek közötti kooperációra is építő befogadó családias hátteret.
nem utolsó szempont, hogy az eltérő nevelési igényű testvérek együtt nevelkedhetnek lakásotthonainkban
Alapvető feladataink ennek érdekében:
Biztosítani kell a stabil szubjektív, szociális és tárgyi környezetet a megfelelő humanisztikus szemlélettel és cselekvéssel.
A gyermekek részére alapvető feltétel a személyes élettér és személyes tulajdonú tárgyak, eszközök biztosítása.
A „családcsoport” légköre, a csoportkohézió, interakciós tér biztosítása gyermeknek, felnőttnek együttesen.
Rugalmas, szakszerű, egyéni gondozási-nevelési rendszer gyakorlati megvalósítása, működtetése
A családcsoportoknak családi házak szintjén szabályozott napirend, házirend, szokásrendszer alkalmazása, önálló arculatuk fejlesztése
A családi szocializáció helyi rendszeréhez kapcsolódó, az önállóságot segítő önálló családgazdálkodási funkció feltételeinek biztosítása a csoportgazdálkodásban.
Az individuumra ható nevelés feltételezi az alábbi tételek meglétét:
A személyiség lehetőség szerinti teljes körű ismereteit beleértve a gyermek anamnésztikus adatait, családi hátterét.
Személyiségfejlesztő – nevelőmunka alapjaként kell kezelni a gyermek pozitív tulajdonságainak kiemelését, megerősítését, melyekre lehet az egyéni fejlesztési tervet építeni.
Az egyéni fejlesztési tervek, programok együttműködve készüljenek a gyermekkel, közösen kerüljenek meghatározásra a fejlesztendő területek a fejlesztés üteme az elérendő cél.
Az individuum fejlesztése feltételezi a rövidebb és hosszabb távú programok készítését a megfelelő motivációs rendszerek beépítését, az eredmények, sikerek értékelését, elismerését, a közös és egyéni pozitív visszajelzést.
A fent meghatározott feladatoknak fokozatosan be kell épülnie a családcsoportok mindennapi pedagógiai család-szocializációs munkájába.
24
3.4.3. A sérült személyiségállapotú gyermekek személyiségfejlesztése: Kiemelten fontos, alapozó feladat a lakásotthonokban:
kapcsolatteremtő és megtartó képesség,
alapvető szükségletek, vágyak azonnali kielégítésének időbeni elhalasztása – ne csak az aktuális élmény vezérelje a gyermeket!
A tanuláshoz, a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képességek kialakítása.
Önismeret, önbecsülés, önmagáért való felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, aktuális szinten tartása.
Szükség esetén a speciális szükségletű gyermek ellátását is meg tudjuk oldani integráltan a lakásotthonainkban. A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is.
( Maximum 1 fő speciális szükségletű/ lakásotthon). Ez esetben a gondozási-nevelési tervben foglaltak megvalósítása során figyelembe kell venni a következőket a gyermekkel foglalkozó szakembereinknek , törekedve a még jobban összehangolt munkára: Fejlesztendő területek Serdülők életkori szükségletei ezek kielégítése
Tevékenység, módszer, amire figyelnünk kell Az identitás keresése és lezárásának lehetőségei: Optimális zárás Korai zárás Identitásdiffúzió Párkapcsolat, intimitás A disszociális serdülők életkori sajátosságai és az ezzel összhangban lévő nevelői-szülői attitűd, hozzáállás.
Egyéni eltérések és sajátosságok
A speciális ellátást igénylő gyermekek tüneteinek legfontosabb ismérvei, kialakulásuk oka és következményei, terápiás lehetőségek pontos feltárása ( a disszocialitás, gyermekkori neurotikus állapotok, súlyos pszichés zavarok, pszichoaktív szerekkel él e a gyermek) Empátia, tolerancia és hatékony kommunikáció fejlesztése. Érzelemkifejezés és felismerés hatékonysága Tolerancia Aktív hallgatás és figyelem gyakorlása Megértés és visszajelzés a gyermekekkel való kapcsolattartásban Kongruencia a kommunikációban (verbális és nemverbális kommunikáció összhangja) Hatékony énközlés, énkifejezés A meggyőzés és a befolyásolás szerepe, technikái A kötődés formái, kialakulás és jelentősége: A biztos kötődés A bizonytalan ambivalens kötődés A bizonytalan elkerülő kötődés Kötődés személyekhez, tárgyakhoz, szokásokhoz- a változás okai, következményei, a változás elfogadása a gyermek és a nevelő szülő részéről. A kortárskapcsolatok formái: az együttléttől az együttműködésig. Az átpártolás jelensége. Barátság, szeretet, szerelem a speciális ellátást igénylő gyermekek, serdülők esetében (alapja az ön- és társismeret, valamint önelfogadás) Speciális szükségletű gyermeket integrálva neveljük a lakásotthonban ezért kiemelt jelentőségű a gyermekek eltérő szükséglete a gyakori
A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása
Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében
A kortárs kapcsolatok jelentősége
Fegyelmezés, korlátozás
25
A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás
A nehéz helyzetek kezelése Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során
Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás
konfliktushelyzetek kezelése. A határok pontos tisztázásának jelentősége a gyermek nevelése során Hatékony agressziókezelési módok, technikák Gyermekek közötti agresszió és megoldása A gyermeki agresszió természete és kezelése A tanulás formái: a közvetlen tanulási lehetőségek (kondicionálás), utánzásos tanulás, obszervációs tanulás, komplex tanulási formák, látens tanulás. A tanulás alapkészségei és fejlődésük a speciális ellátást igénylő gyermekeknél: figyelem, emlékezet, problémamegoldás, megértés. A tanulási zavarok, mint primer és mellékhatásként jelentkező tünetek sajátosságai, korrekciós lehetőségek (részképesség-fejlesztés, tanulási technikák elsajátíttatása, hatékony tanulási stratégiák, tanulási motiváció optimalizálási lehetőségei) Konfliktusok forrásai és következményei Konfliktusleltár készítése A gyermek igényei és a gondozói helyén nevelőitől, valamint a szülői elvárások közötti eltérések A speciális magatartási minták és problémák mögött meghúzódó okok feltárása, megértése Az egyéni konfliktuskezelés felmérése és optimalizálása. A konfliktushelyzetek megértése és a hatékony megoldási módok felismerése: az elkerülés, az alkalmazkodás, a versengés, a problémamegoldás és a kompromisszum adekvát alkalmazása
A gyermek speciális ellátásban résztvevő belső munkatársak: Az elhelyezést biztosító lakásotthon nevelője és gyermekfelügyelői Az adott szakmai egység fejlesztő pedagógusa, család és utógondozója, pszichológusa, (illetve szükség esetén a három pszichológusunk konzíliumot tart) gyám gyermekvédelmi ügyintéző Külső szakemberek: pszichiáter az ambuláns vagy osztályos kezelések alkalmával, gyermekorvosunk, külső iskolában az osztályfőnök, iskola vezetője, gyermekjóléti szolgálat családgondozója
3.5. Gondozási, nevelési szolgáltatások Céljaink elérése érdekében esetkezelő, gondozási, nevelési, rekreációs, egészségügyi és étkezési szolgáltatásokat nyújtunk és kialakítjuk a napi életgyakorlatát. 3.5.1. Esetkezelő szolgáltatások Az esetkezelő szolgáltatással szeretnénk elérni, hogy segítsünk a gyermeknek megérteni és feldolgozni mindazt, ami vele és családjával történt, a mi az állami gondoskodásba való elhelyezéséhez vezetett. Az esetkezelő szolgáltatások részben az intézményen belül, részben külső együttműködőkkel valósíthatók meg.
Megtervezésük alapja a gyermek problémáinak a
problémakezelési készségei, kapcsolatai szerinti mérlegelése. Megvalósítása minden esetben egyéni 26
megoldást igényel, mellyel a következő célokat kívánjuk elérni:
Az elhelyezést kiváltó okok megértése, megérttetése a családi problémák földolgozása
A gyermek ismerje meg önmagát, társait, nevelőit, új környezetét.
Pozitív kapcsolatok kialakításának segítése.
Tanácsadás szülőknek, családtagoknak.
Fejlesszük a gyermek önismeretét és problémakezelési készségeit.
Képesség kialakítása stressz kezelésére.
Személyes célok megalapozása és a jövő tervezése.
A személyes döntéshozatal képességének kialakítása.
Pozitív, erőt adó kapcsolatok formálása a családdal, a kortársakkal és másokkal.
Foglalkozás speciális problémákkal.
A másik nemmel kapcsolatos magatartás kialakítása.
Az újonnan érkezett gyermekek beilleszkedésének segítése, fokozott odafigyelés.
A rendszeres lakásotthoni team-megbeszéléseken történő és a szükség szerint beiktatott esetmegbeszéléseken a résztvevő munkatársak értékelik speciális ellátást igénylő gyermekkel elért eredményeket, kitűzik az újabb feladatokat. Amennyiben az megvalósítható különös tekintettel vannak a családdal való tevékenység gyakorlati formái megtalálására megvalósítására. Így például az egyéni életvezetési tanácsadás a szülő(k) számára, nevelési tanácsadás, nevelési attitűdök optimalizálása. Lehetővé kell tenni a gondozott gyermekek és fiatalok számára, ha úgy érzik, hogy problémáikra az intézményünkön belül nem kaphatnak megfelelő választ, vagy ha olyan gondjuk van, amit szívesebben osztanának meg kívülállókkal, akkor kapcsolatba léphessenek a lelki segélyszolgálatok valamelyikével. A lakásotthonok biztosítják a gyermekeknek azt a lehetőséget, hogy a helyi egyházakkal igénye szerint kapcsolatot tarthassanak. Lehetőségük van a lakásotthon szakmai egységéhez tartozó pszichológus segítségét kérni naponta, ezen felül az ingyenesen hívható FICE zöld szám lelki segítségnyújtását is igénybe tudják venni. A családdal való szoros együttműködés és a folyamatos kapcsolattartás jelentősége kiemelten fontos a speciális ellátást igénylő (súlyos magatartási és beilleszkedési zavarban szenvedő disszociális) gyermek esetében, hiszen a lakásotthonunkba kerülés folyamán az új környezetbe való sikeres beilleszkedésének előfeltétele és elősegítője lehet az, ha a család ismeri és támogatja a gyermekük fejlődését célzó szakmai tevékenységünket. Ezért fontos, hogy ezen időszakban ne csupán mint információforrás legyen jelen a család, hanem mint a folyamatokat a saját szintjén megismerő is. A gyermek szakellátása alatti rendszeres kapcsolattartás pedig segítheti mind a 27
terápiás folyamatok és reszocialziáció, mind a későbbi reintegráció lehetőségének sikerességét is. Az egyéni pszichoterápiás eljárás alkalmazása, melynek célja egyrészt azon játszmák és élethelyzetek feltárása, amelyek a gyermek-szülő konfliktus hátterében meghúzódhatnak, és ezzel elő segíthetik a gyermek terápiájának hatékonyságát, másrészt pedig, hogy a gyermek tüneteinek újbóli előfordulása, esetleges kiterjedése családjába visszakerülve , illetve hosszabb nevelésére számítva megakadályozhatóvá váljék.
3.5.2. Szokásrendszer kialakítása A gondozási, nevelési feladatok egyes területei a szokásrendszerek kialakításának folyamatában is érvényesülnek. Az életrend szokásainak kialakításában el kell jutni a külső normatíváktól a belső motivációig. Hangsúlyt kell fektetni az egyéni és közösségi szokások kialakítására, építésére, hagyományok ( családi, lakásotthoni, nemzeti, nemzetiségi, egyházi) átörökítésére is. A szokásrend kialakításának területei • Tanulás és munka: - személyre szabott helyes tanulási szokások, módok, technikák megismerése, elsajátítása, alkalmazása. - az eredményes munkavégzéshez szükséges képességek kibontakoztatása. • Egészséges, kulturált életmód: - egészséges életre, esztétikus környezet megteremtésére, a közvetlen környezet védelmére, alakítására szoktatás. - mentálhigiénés követelmények betartása – szoktatás - kulturált megjelenés, viselkedés készségének, képességeinek és szokásainak alakítása - a szabadidő kulturált eltöltése. • Szabadidős tevékenység: Előtérbe kell helyezni az aktív szabadidő eltöltését (mozgás, sport, alkotás, ábrázolás, turisztika), a passzívval (tévézés, videózás, túlzott időtartamú számítógépezés, internetezés) szemben. Az aktív szabadidő – eltöltés mentálhigiénés szempontból preventív intézkedésnek is felfogható.
Folyamatosan
kiemelt
szerepet
kell
kapni
a
tevékenykedtetésen
alapuló
személyiségfejlődésnek,
Rendszeresen és folyamatosan szükséges beépíteni a fejlesztő játékokat (pl. kommunikáció, önismeretek) a manuális és kreatív tevékenységeket. Aktívan vegyenek részt a gyermekek, fiatalok az iskola által szervezett rendezvényeket, 28
valamint a város által szervezett rendezvényeken.
Alapvető az önellátó, az önkiszolgáló „ház körüli” munka egyéni felelősségen alapuló jó szintű kialakítása, rögzítése, napi gyakorlása, mint alapvető „családtagok” közötti munkamegosztás egyéni kötelessége és joga.
A családi gazdálkodás alapjaival meg kell ismertetni valamennyi gyermeket és fiatalt.
3.5.3. Önálló életvezetésre való felkészítés A gyermekek életkoruknak, egyéni fejlettségüknek, készségeiknek megfelelően vesznek részt az otthoni feladatokban, a családias közösségünk
közös tevékenységeiben. A gyermekeket a
lakásotthonban közvetlenül nevelők felelőssége nagy, az ő tevékenységük minta a gyermek számára, az ő hozzáállása, ösztönző magatartása segít a gyermeknek a napi teendők elsajátításában. Az önkiszolgáló, önellátó tevékenységekben – tisztálkodás, étkezés, öltözködés – a gyermekeket nevelők igyekeznek minél több önállóságot adni, pozitív megerősítéssel ösztönözni a gyermeket, éreztetve, hogy mellette van, segítségére siet, ha szükség van rá. Zsebpénz: A zsebpénz összegének mértéke a 15/1998. NM. rendelet 82.§ (1) alapján kerül megállapításra. A 3 éven felüli gondozott gyermeket havonta zsebpénz illeti meg. A gyermek kaphat több zsebpénzt jutalomból, melynek összegét (a törvényileg meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével a lakásotthon-vezető nevelője javaslatára az intézmény vezetője határozza meg. A gyermek, zsebpénze felhasználásáról annak beosztásáról maga dönt. A nevelő segíti a gyermeket a pénzzel való bánásmód elsajátításában és az életkorának megfelelően a pénzbeosztás tervszerű
kialakításában. Így
már óvodás kortól elkezdődik a zsebpénz
fogalmának kialakítása. Ebben az életkorban még a nevelőszülő gondoskodik a gyermek személyére szóló felhasználásáról.
Az idők folyamán a gyermekek megtanulják a havi
zsebpénzt beosztani. Fokozatosan, egyéni fejlettségtől függően tanítják meg a nevelők a zsebpénz vásárlói értékét. Kisebb korban közös vásárlások során egyéni igényeik kielégítése érdekében, majd folyamatosan az életkorok figyelembe vételével, önálló gazdálkodásra nevelik a gyermekeket. Kiemelkedő feladatuk a nevelőknek, hogy beszéljenek a gyermekkel a helyes beosztásról, és az ideális felhasználásról. Mi mindenre költheti a zsebpénzét, milyen módon tudja megtakarításokat felhasználni. Ezáltal tudják majd a gyermekek felnőttkorukra megtanulni a pénzzel való bánásmódot, elkerülni az esetleges felelőtlen és felesleges túlköltekezést. Ha gyermek a zsebpénze megőrzése céljából nevelőjét megkéri pénze őrzésére, ezt mindenkor a 29
házi pénztárba kell bevételezni, nyilvántartani, és a gyerek kérésére kiadni. Kiskorútól pénzt átvenni egyéb módon nem lehet. (a fentiek az egyéb, pl. szülőtől átvett pénzösszegre is értendő) A 31/2009. (XII.22.) SZMM rendelettel módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2010 január 01-től kiegészült a 125/B §-sal , mely családi pótlék személyre szóló felhasználásáról rendelkezik. Ezzel kapcsolatos teendőkről, gyámi és intézményi feladatokról az SZMSZ mellékletét képező „SZABÁLYZÓ A CSALÁDI PÓTLÉK SZEMÉLYRE SZÓLÓ FELFASZNÁLÁSÁRÓL” rendelkezik
3.5.4. Rekreációs szolgáltatások: Rendkívüli szerepe van a lakásotthoni gondozásban-nevelésben a rekreációs tevékenységeknek annak érdekében, hogy a gondozott gyermekek és fiatalok megtanulják, milyen fontos az ember fizikai és lelki erejének megújítása, a fáradtság, az érzelmi megterhelések, a fizikai és szellemi erő kimerülése után. A lakásotthonok a rekreációs programokat a gyerekek igényeinek megfelelően tervezik. Figyelembe vesszük a gyermek életkorát, érdeklődését. Ezek lehetnek:
Kötelező elfoglaltság, a gyermek saját döntése alapján. A lakásotthonok és városi iskolák által szervezett szabadidős foglalkozások: (szakkörök, pályázatokon való részvétel, sport-foci),
helyi egyesületek, tevékenységében részvétel, tagság (, cserkész, horgász, polgárőrség, testépítő klub,
Piros Pipacs nyugdíjas népdal és néptánckör,
Okkal-Másokkal Ifjúsági Ház programjai, filmklub, könyvtár )
színház látogatások, kiállítások, koncertek, városi tini diszkó
A lakásotthonok az alábbiakat biztosítják a gyermekek és fiatalok számára:
korosztályok igényeit kielégítően: kicsiknek játszó szoba, játéktér kialakítása a házban udvaron, nagyobbaknak számítógép használat biztosítása, zene, sport (asztalitenisz, foci), egyéb sporthoz, mozgásos tevékenységhez külső tér, eszközök. Kerti munkák lehetősége.
3.5.5. Egészségügyi, étkeztetési szolgáltatások a) Étkezés A lakásotthonainkban biztosítjuk a napi ötszöri étkezést (legalább egy alkalommal meleg) az életkornak illetve az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően. Gondoskodunk továbbá az orvos előírásainak megfelelő étkezésről. A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a helyes táplálkozás. Az étrend összeállításakor nagy figyelmet fordítunk arra, hogy megfelelő mennyiségben és 30
arányban szerepeljenek a fehérjék, szénhidrátok, növényi zsiradékok, vitaminok, ásványi és rostos anyagok. Az étkezésekre azonos időpontokban kerül sor, hogy kialakulhassanak és erősödjenek a táplálkozás feltételes reflexei. Az eszközök fogásával, hordásával, célszerű mozgatásával járó feladatok a kéz apró, finom izmainak erősödését eredményezik. A kulturált viselkedésre és az evőeszközök rendeltetésszerű használatára neveljük a gyerekeket. Az étkezések előtti és utáni munkafolyamatokat ismerjék meg, és életkori képességeinek megfelelően vállaljanak részt belőlük. Ismerjék és tanulják meg, hogy különböző ételekhez milyen eszközök, tányérok… stb. valók, és melyek azok a tárgyak (pl. szalvéta, kancsó, pohár), amelyek soha nem hiányozhatnak az asztalról étkezések alkalmával. Az étel elfogyasztása utáni teendőket is közösen végezzük a gyermekekkel. Az idősebb gyermekek a mosogatás, törölgetés, felmosás munkafolyamatok elvégzésében segédkezzenek vagy akár önállóan is, tudják elvégezni. A gyermekek ne sietve, hanem nyugodt tempóban, mindent jól megrágva fogyasszák el ételüket, hogy az emésztés megtörténjen. b) Ruházat Biztosítjuk gondozottjaink számára a szükséges ruházati alapnormát. A ruházat beszerzéséről, cseréjéről, tisztításáról, javításáról a lakásotthon dolgozói gondoskodnak. Ebbe a munkába a gyermekeket az életkoruktól elvárható szinten bevonják. Az öltözködés, védekezés az időjárás változásai ellen, de fejlesztheti a gyermek ízlését, önállóságát is. A gyermekek figyeljenek oda ruházatuk tisztaságára, épségére. Jussanak el arra a szintre, hogy az alsóneműt és a zoknit naponta váltsák. Szakadt vagy lyukas ruhában ne induljanak se iskolába se máshová. A nagyobb gyermekek alsóneműjüket maguk tisztítsák ki szükség szerint. A nagylányok gyakorolják a ruhák javítását, varrását. c) Tisztálkodás Az otthonok dolgozói biztosítják a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket (tisztálkodási, testápolási szerek, textíliák)és megtanítják az alapvető higiéniai szokásokra és azok betartására a gyermekeket A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja a testápolás.
A bőr ápolása elsősorban a gyermekek rendszeres és megfelelő tisztálkodását jelenti. Étkezések előtt és után, WC-használat után mindig mossanak kezet folyóvízben 31
szappannal. Az esti fürdetés során a kisebbek is tanulják meg a fürdés fortélyait, önállóságra neveljük őket. Az idősebb gyermekek esetében a vízhasználat mennyiségét kell figyelemmel kísérnünk, és rászoktatni őket arra, hogy a zuhany alatt csak a szükséges ideig tartózkodjanak.
A gyermekek hajukat saját fésűjükkel szükség szerint naponta többször is fésüljék meg. Vegyék észre magukon, ha kócosak.
Ügyelünk arra, hogy körmeik ápoltak legyenek, kézmosás alkalmával – ha szükséges – használják a körömkefét is. A nagyobbak növekvő körmüket önállóan vágják, ápolják, míg a kisebbeknek ezt a gondozási tevékenységet a felnőttek végzik.
Fogmosás során a helyes technikát figyeljük, és rászoktatjuk őket arra, hogy minden étkezés után mossanak fogat, az eszközöket, pedig tisztán, kiöblítve tegyék a polcra. A kisebbeknél figyelni kell arra, hogy megfelelő mennyiségű fogkrémet nyomjon fogkeféjére, a mosdókagylót öblítsék ki fogmosás után.
A WC-használat alkalmával figyelmeztetni kell még a kisebbeket (nagyobbakat) arra, hogy a WC-t használat után öblítsék le. Célunk, hogy rögzüljön a cselekvéssor: WC-használat, öblítés, kézmosás. A WC-papírt rendeltetésszerűen, minden alkalommal használják. Ha a gyermek már maga is ügyel tisztaságára, személyes gondozottságára, akkor már maga körül is igényelni fogja a rendet és tisztaságot.
3.5.6. Házirend A minden lakásotthonunkra egységes házirendünk segíti nevelési folyamatainkat, módszereink alkalmazását,tevékenység rendszerünket, tartalmazza:
a napirenddel kapcsolatos feladatokat,
- viselkedési, magatartási szabályokat,
jutalmazás, szankcionálási lehetőségeket,
a kapcsolattartás rendjét, lehetőségeit,
gyermekek jogait és kötelességeit,
a panaszjog érvényesítésének módját.
Irányadó napirendet hétköznapokra:
A szabályozás szükségességének okai
A gyerekek életkorának megfelelő életritmust diktáljon 32
Terápiás jellegű
A tevékenységek, a feladatok szabályos ismétlődő tevékenységének az a célja, hogy a gyerekek számára az időbeosztás szokássá váljon és a gyerekek előre tudják, mi fog történni velük az adott napon, így biztonságban érezhetik magukat, ami az ő esetükben rendkívül fontos. A
heti-
és
napirend
tartalmi
szempontjainak
pedagógiai
jelentősége
is
fontos:
a gyermekeknek meg kell tanulniuk a testi gondozás, étkezés, tanulás, pihenés és munka módjait. A gyermekek nevelési céljaink szerinti nevelését csak aktív részvételükkel végezhetjük el. Ez azt jelenti, hogy a nevelés alapvető eszköze a tevékenység. Ennek fő irányai: a tanulás, a munka, és a szabadidős tevékenység. A napirendnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket megteremtse. Biztosítani kell a gyerekek gazdag, változatos tevékenységét,
életkornak
és
szükségleteknek
megfelelő
váltakozását.
A napirendjük rugalmas, így lehetőség van az előre nem tervezett események beillesztésére. De ezeket a programokat is meg kell beszélni, hogy ne érje őket váratlanul. Az önkiszolgáló és önellátó tevékenységekbe minden gyermek életkorának megfelelően vesz részt. A gyermekek személyes tárgyaikat elkülönítve (zárhatóan is) tudják tárolni A házirendben rögzítve van: Amennyiben az ellátással, gondozással, neveléssel vagy a lakásotthonnal kapcsolatosan bármilyen panasz a gondozottak részéről felmerül az alábbi személyekhez illetve fórumokhoz fordulhatnak.
Gyermekjogi képviselő
Igazgató
Gyermekotthon vezető
Lakásotthon-vezető
Érdekképviseleti Fórum
3.5.7. A családi kapcsolatok, a családgondozás Szolgáltatás: Alapvető tételként kell kezelni és a gyakorlatban eredményesen alkalmazni, hogy a családjából kiemelt gyermek – fiatal elhelyezése, gondozása, nevelése a legkevesebb sérülést okozza – és segítse a családi szocializációt, ha nem is pótolni, de helyettesíteni akarja és ezzel együtt párhuzamosan segítse elő a gondozásból való kikerülés sikerességét, felkészítését a gyermeknek a hazakerülésre, önálló életkezdésre, utógondozásra.
33
Ezért szükséges:
Az intézményes rendszerbe került gyermek családjának segítése, a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve az adott közigazgatási egységben.
A család elő- illetve felkészítése a gyermek visszafogadására családgondozói együttműködés annak érdekében, hogy a gyermeküket a családjaik neveljék fel.
Fontos a lakásotthonok nyitottsága a közvetlen társadalmi környezet, a környék, a szomszédok gyermekeivel fiataljaival, intézményeivel való élő kapcsolat – a szegregáció elkerülése.
Elvként és a gyakorlatban megvalósítandónak kell tekinteni azt a tételt, miszerint a lehető legkevesebb időre kell csökkenteni a gyermekvédelmi gondoskodásban töltendő időt, - ennek érdekében élővé kell tenni a családi kapcsolattartást.
A gyermek a családból való kiemelésének , a környezet változásából adódó traumatizáló hatás csökkentése, elkerülése alapvető eleme munkánknak.
3.5.7.1. Családokkal való kapcsolattartás megvalósítása A gyermekotthonban dolgozóknak számolni kell azzal, hogy a lakásotthonokban nevelkedő gyermek érzelmi élete, valamint a felnőttekhez és társakhoz való kötődés módja eltér a családban nevelkedőkétől. A család felbomlása, a konfliktusok, a gyermekvédelmi vétel
gondoskodásba
kiegyensúlyozatlanságban,
sérülést
okozó
szorongásban
tényezők. vagy
-
Következményei
agresszivitásban,
esetleg
érzelmi alacsony
kudarctűrésben jelentkeznek. A gyermekotthoni élet során a gyerek állapota kedvező esetben rendeződik, megnyugszik. A kedvezőtlen családi állapot szinte minden gyermekotthonban
nevelkedő
gyermeket
foglalkoztat,
súlyosan
terhelve
személyiségfejlődésüket. Feladatunk a meglévő családi kapcsolatok erősítése, ápolása. Ez magában foglalja a család, a hozzátartozó látogatását az otthonban; a gyermek a fiatal hazalátogatásait, a gyermekotthon, a család és egyéb a családot segítő állami, civil, egyházi szervezet együttműködését.
A családi kapcsolatokat erősíti a lakásotthonok családgondozója, aki a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával,
valamint
a
társintézmények
családdal
foglalkozó
szakembereivel
együttműködve végzi tevékenységét.
A gyámhivatal határozata alapján a gyámmal, családgondozóval együttműködve a következő fő feladatokat határozzuk meg.
a lakásotthonba kerülés után erősítjük a gyermek vérszerinti kapcsolatait,
családlátogatás idejére zavartalan körülményeket teremtsünk 34
elősegítjük a rendszeres családba történő hazautazást,
lehetőséget teremtünk a levelezésre, telefon kapcsolatra,
jeles ünnepekre (születés, névnap, karácsony, húsvét) ajándék vásárlás, vagy apró ajándék készítés.
Ennek érdekében:
lehetőséget biztosítunk a hozzátartozók rendszeres látogatására,
lehetővé tesszük a gyermek hazautazását (gyámhivatali határozat alapján) rövidebbhosszabb időre,
segítjük, figyelemmel kísérjük a gyermek levelezését.
Az eltávozás, a szabadság rendjét a lakásotthon házrendjében szabályozzuk. A lakásotthonok családgondozója, illetve a gyermekek gyámja folyamatosan (látogatások alkalmával) tájékoztatják a hozzátartozót a gondozott gyermek:
neveléséről,
fejlődéséről,
fontosabb eseményekről.
Ahol rendszeres a szülő-gyermek kapcsolat, ott megbeszéljük a szülővel a gyermek iskolaválasztását. A találkozások többnyire főleg a gyámhivatal által meghatározott látogatási napokra korlátozódik. A szülők értékrendje, életvitele sokszor ellentétes az általunk megkívánttal. Ez esetben a szolgálatot teljesítő munkatárs felhasználhatja a találkozásokat a szülők formálására, nevelésére is (amennyiben lehetséges). Sok szülő érdektelen, nem törődik az iskolai előmenetellel, gyermeke magatartásával. Kíséreljük meg a szülők érdeklődését felkelteni. Ha azt halljuk, hogy a szülő hitegeti a gyermeket, hogy rövid időn belül hazaviszi, tapintatosan ezt is meg kell beszélni a szülővel, lehetőleg négyszemközt. Sokszor hosszú időre felbolygatják ezzel a szülők a gyermek érzelmeit. Sok türelemre, szeretetteljes bánásmódra van szükség, míg ismét rendezhető a gyermek állapota.
A szünidőre távozáskor nem feledkezhetünk meg a szülő tájékoztatásáról az esetleges gyógyszerelését illetően.
A gyermek gyámja félévenként írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek- és hozzátartozója kapcsolatáról,
a szülői együttműködésről,
a szülő esetleges jogsértéséről.
A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint kell végezni.
A családgondozó a gyermek befogadását követően két hónapon belül személyesen felkeresi a gyermek egyéni elhelyezési tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, valamint az 35
illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A nevelésbe vétel időtartama alatt, folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A családgondozó feladata különösen
a gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására,
a gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése és ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel,
az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben,
a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre,
a hazakerülést követő teendők és életvitel – a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közös – megtervezése.
a gyermek gyámját, gondozóját segíti a kapcsolattartás során felmerülő problémák megoldásában, a gyermeket segíti a kapcsolattartással összefüggő problémái megoldásában, szükség esetén pszichológus bevonásával,
felügyelt kapcsolattartás esetén, a kapcsolattartás kulturált és zavartalan lebonyolításához helyszínen felügyeletet ellátója
ha a kapcsolattartásra nem a gyermek gondozásának helyén kerül sor, a 8. számú melléklet szerinti kapcsolattartási naplót vezeti,( 15/1998 NM rendelet 8. sz. melléklete)
3.5.8. Befogadás a lakásotthonokba A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat kijelölése, illetve az ehhez szükséges feltételek megléte alapján lakásotthonainkba ideiglenesen hatályú elhelyezés biztosítható.
Az
üres férőhelyeink
terhére átmeneti gondozásra befogadunk az alapító okiratunkban, működési engedélyünkben meghatározott mértékig a
rendőrség által beszállított, otthonából önkényesen eltávozott, a
gondozási helyükről önkényesen eltávozott gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekeket, illetve hatósági intézkedéssel súlyos veszélyeztetettként családjukból kiemelt gyermekeket ideiglenes hatályú elhelyezettként . Szükség szerint megoldható illetve megoldandó lakásotthonainkban biztosított otthont nyújtó ellátás keretén belül az ideiglenesen elhelyezett gyermek(ek) állapotára, a körülményekre tekintettel, szükségleteihez mérten külön szobában való elhelyezése azon célt szem előtt tartva, hogy a gyermek minél hamarabb ( lehetőleg 30 napon belül), minél kisebb sérülések árán visszakerülhessen a saját családjába. Amennyiben erre nincsen lehetőség, úgy minél hamarabb 36
kerüljön végleges elhelyezésre. Az átmeneti nevelésbe illetve tartós nevelésbe vett gyermekeket az üres férőhelyeink betöltéséig az illetékes gyámhivatalok elhelyezési határozata alapján vesszük fel lakásotthonainkba. Az elhelyezési értekezleten a gyermekvédelmi gondoskodás alá vont gyermek(ek)nek és szüleiknek lehetősége van intézményünk
lakásotthonairól, szolgáltatásainkról készült fényképes bemutató
anyagot megtekinteni és a lehetséges üres férőhellyel rendelkező lakásotthonok között választani, amennyiben a javaslat az intézményünkben való elhelyezésről szól. Az elhelyezési értekezleten igyekszünk képviselni, hogy akkor vagyunk megfelelőbbek az ellátásra, ha a gyermek 50 km- es körzeten belül érkezik hozzánk, megkönnyítve a kapcsolattartást a szülőknek, gyermeknek egyaránt. A sikeres befogadáshoz:
Kezelni kell a szakellátásba beutalt gyerekek pszichés problémáit, úgymint – a nevelésbe vételt megelőző lelki sérülést, - a nevelésbe vétel traumáját, - a gyermekotthoni életből fakadó problémákat – a jellemző magatartási problémákat (túlevés, tárgyak rejtekhelyre dugdosása, - regresszió, - figyelemfelkeltés, átmenetiség.
Fontos a jó előkészítettség, ha már a kiemelésnek – kiszakításnak meg kell történnie.
Alapvető
a
gyámhivatallal,
a
szakszolgálattal,
nevelési
tanácsadóval
való
együttműködés, - az előzetes vizsgálatok.
Az új gondozási helyre kerülés első benyomása kihat a későbbi időre is, a kialakult krízishelyzet (kiemelés) tele van feszültségekkel, fokozott érzékenységgel, ezért is maradandóak az ilyenkor ért hatások.
A lakásotthoni rendszer elhelyezési szempontjainál kiemelt szerepet kell kapjanak az alábbiak:
alapvető a testvéri, rokoni kapcsolat,
korábbi barátság, együtt-nevelődés,
az aktuális és várható személyiségállapot, a fejlesztés lehetősége,
egészségügyi állapot, betegségek, fogyatékosság,
a beutalás várható időtartama, hosszabb vagy átmeneti,
a gyermek neme, kora, osztálya, érdeklődési köre
Kerülni kell az elhelyezésnél:
a stigmatizációt,
a szegregációt.
A lakásotthonba való bekerülés révén a gyermek egy megszokott állapotból számára ismeretlen, bizonytalan helyzetbe kerül. Az otthon részéről éppen ekkor kell több figyelmet fordítani az új helyzet elfogadtatására, a családból való kikerülés 37
előzményeinek és hatásainak feldolgozására. Felkészültnek kell lennünk arra is, ha a gyermek saját gyermekét is be kell fogadnunk. A befogadásról haladéktalanul értesítjük:
a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt
a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot
a gondozott gyermek törvényes képviselőjét
az ideiglenes hatállyal elhelyezett és átmeneti nevelt gyermek vér szerinti szülőjét
a pártfogói felügyelet alatt álló gondozott gyermek hivatásos pártfogóját
Szakértői bizottság javaslata alapján, gyámhivatali határozattal átmeneti
neveltként és saját
kérelmére utógondozói ellátottként gyámhivatali határozat alapján vehetünk fel otthont nyújtó ellátásra szoruló gyermekeket és fiatalokat, valamint az utógondozása alatt olyan élethelyzetbe került fiatalt, ami indokolja az újra felvételét utógondozói ellátottként. Az utógondozói ellátás keretében befogadott fiatallal minden esetben megállapodást kell kötnünk az ellátásának feltételeiről és időtartamáról, térítési díjáról. „Újoncokkal” való bánásmód Ha új gyermek érkezik a lakásotthonba, az ott nevelkedő gyermekeket fel kell készíteni a fogadásra. A gyermeket érkezésének estéjén be kell mutatni a társainak. Fontos, hogy a beszélgetés derűs, vidám, közvetlen légkörben történjen, hogy oldódjon az új gyermek a számára teljesen idegen környezetben. Kölcsönös bemutatkozás, de nem szabad faggatni a gyermeket a bekerülése körülményeiről. Az új gyermek beszoktatása különösen sok körültekintést, türelmet és gyöngédséget igényel. Ha jól felkészítik a gyerekeket az új gyermek fogadására elkerülhető a féltékenység, - így a gyermekek is sokat segíthetnek a dolgozóknak az új élethez, életmódhoz való alkalmazkodásban. Szükséges beszélni a szobája, az ágya az egyéb helyiségek bemutatása után röviden a házrendről, a napirendről, valamint tájékoztatni, hogy mik a jogai, kötelességei.
3.5.9. Jutalmazás, büntetés A lakásotthonokban nevelkedő gyermekeknél, fiataloknál folyamatosan fejleszteni kell az értékelés iránti érzékenységüket. Cél, hogy a neveltjeink érezzék a nonverbális megerősítést vagy elmarasztalást. A magatartásszabályokat a házirend állapítja meg. Figyelembe kell venni az egyéni különbözőségeket is. A jutalmazás fokozatait a lakásotthonok önállóan kell hogy kialakítsák, tudatosítani kell a gyermekekben, hogy milyen teljesítményért jár elismerés, dicséret, jutalom. A jutalmazásnál, csakúgy mint a büntetéseknél következetesnek kell lenni. A büntetés nem lehet 38
öncélú, kollektív, megszégyenítő, nem sértheti a gyermekek, fiatalok emberi, gyermeki jogait. A büntetés kiszabásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a szakellátásban nevelkedő gyermekek valamennyien valamilyen fokon traumatizálódtak. A gyakori büntetés szorongást kelt, rombolja a neveltek önbizalmát. Arra kell törekedni, hogy arányukat tekintve a jutalmazások gyakoribbak legyenek, mint az elmarasztalások. A felelősségre vonás során kerüljön sor egy segítő célzatú terápiás beszélgetésre is, hogy rögtön tudatosuljon a cselekmény súlya és annak következménye. Fontos hogy érvényesüljön a nevelő és a nevelt közötti bizalomra épülő, segítő kapcsolat. A büntetés nem lehet alapvető jogok megvonása. Megszívlelendő tézis Hatékony dicséret:
A dicséretet úgy használd, mint a fűszert; sem a fűszerezetlen, sem a túlfűszerezett étel nem ízletes.
Soha ne dicsérj ellenőrizhetetlen teljesítményeket.
Ne dicsérd az átlagos teljesítményeket, csak az átlagnál jobbakat.
Csak azokat az eredményeket dicsérd meg, amelyek valóban az illető gyermek eredményei, nem pedig másoké, esetleg a véletlennek köszönhetőek.
Fontold meg a dicséret előtt , vajon más gyermeknek azonos vagy esetleg még jobb teljesítménye felett nem siklottál-e el.
Az elismerés formájánál tarts mértéket, hogy mindig legyen tartalékod a még jobb teljesítmények elismeréséhez.
Ne dicsérd mindig ugyanazokat a gyermekeket, még akkor sem, ha egyébként megérdemlik, ugyanis hátrányosan befolyásolja helyzetüket a csoportban és gyengíti a többiek önbizalmát.
Ne dicsérj sematikusan és sablonosan, az ilyen dicséretnek inkább negatív hatása van.
Az elismerésnél indulj ki mindig az adott helyzetből és légy tekintettel a gyermek személyiségére.
Ne feledkezz meg arról, hogy a kevésbé kiemelkedő teljesítményt is meg kell dicsérni (gyengébb képességű gyermek esetében) ezzel is teljesítményének javítására ösztönzöd.
A hatásos figyelmeztetés:
A figyelmeztetés kellemetlen dolog, törekedj tehát arra, hogy az inkább kivétel legyen, mint szabály.
Mielőtt valakit figyelmeztetnél, először fontold meg, igazságos vagy e, a hibához nem járultál esetleg te is hozzá azzal, hogy helytelenül fogalmaztad meg.
Ne kifogásolj apróságokat, hogy figyelmedet a fontos hibák ne kerüljék el.
A figyelmeztetést soha ne irányítsa a gyermek személyére, mindig a hibákat vedd célba. 39
Ne kifogásolj hibákat, ha ingerült vagy.
Figyelmeztetésed során ne alkalmazz mindig azonos módot, kerüld itt is a sablonosságot.
A gyermeket lehetőleg rövid mondatokban figyelmeztesd és a kifogásolt hibákat jellemezd pontosan, érthetően.
Mindig abból indulj ki, hogy a gyermeket a jó szándék, jó akarat vezette, ezzel kedvező légkört teremtesz a kérdések tárgyilagos megbeszéléséhez.
Ne tanúsíts indokolatlan keménységet azokkal a gyermekekkel szemben, akik esetleg neked nem szimpatikusak.
Ne feledkezz meg sohasem arról, hogy figyelmeztetésedet ösztönzéssel (a helyes viselkedés és megoldás feltárásával) kell befejezned.
A gyermekvédelmi ellátásban felnövő fiatalok teljesítményeinek az elismerése és megünneplése nemcsak a megdicsért fiatalok önbecsülését növeli, hanem a többi fiatal várakozásait, lehetőségeit is növeli, követendő példát adhat számukra. Ugyanígy a fiatalok önbecsülését növeli, ha lehetőséget kapnak arra, hogy az életüket befolyásoló döntéseknél szavuk legyen, ha az eseményeket maguk tudják formálni.
3.5.10. Engedély nélküli eltávozás kezelése (1) Ha a gondozott, illetve egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről, vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza (továbbiakban együtt: eltűnt gyermek), az ellátást nyújtó megkíséreli felkutatni a tartózkodási helyét. (2)Ha az eltűnt gyermek 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud, haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül az ellátást nyújtó megkeresi az illetékes rendőri szervet az eltűnt gyermek felkutatása érdekében. Egyúttal közli az eltűnt gyermek személyi adatait, személyleírását az azonosítására alkalmas jellegzetességeit (pl. Sebhely, műtéti heg, tetoválás, anyajegy, beszédhiba, terhesség), az eltűnéskor viselt ruházatát, az eltűnés körülményeit, és a vélt feltalálási helyeket, valamint átadja az azonosításra alkalmas fényképet. (3)Az ellátást nyújtó értesíti az eltűnt gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét), valamint gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is. (4)Ha az eltűnt gyermeket az ellátást nyújtó megtalálta, vagy ha a gyermek önként visszatért, erről az illetékes rendőre szervet, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni kell. (5)A rendőrség által megtalált gyermek előkerüléséről a szülőt (törvényes képviselőt), valamint gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is értesíteni kell. (6)Az eltűnt gyermekekről az ellátást nyújtó nyilvántartást vezet, és arról – a hatóság megkeresésére – az adatvédelmi szabályok betartásával adatokat szolgáltat. 40
(7)A gondozási helyére visszakerült eltűnt gyermekkel a gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az eltűnése okát és körülményeit, valamint az eltűnés alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. (8)A megszerzett információk és a gyermek személyiség állapotának figyelembe vételével törekedni kell az engedély nélküli eltávozás fizikai vagy napi élethelyzetből adódó okának korrigálására, az engedély nélküli távozás veszélyeinek , következményeinek tisztázására, a a visszakerült gyermek, fiatal türelemmel és szeretettel történő kezelésére, a fenti fegyelmezésre vonatkozó eljárásaink következetes betartására.
3.5.11. Elbocsátás az otthonból Bármilyen okból szűnik meg a gyermek, vagy a fiatal elhelyezése ez az élethelyzetében jelentős változást okoz. Ahhoz igazodva, hogy mi az elhelyezés megszüntetésének oka, elő kell őt arra készíteni (előgondozás) ugyanakkor életkorához és személyiségállapotához igazodó módon értékelni kell vele a gyermekotthonban eltöltött időszakot. Segíteni kell a (családgondozó) a jövője tervezésében.
A gyermekvédelmi gondoskodás utolsó fázisa, a fiatal jól előkészített, sikeres kibocsátása, utógondozása hogy ne kelljen ismételten a szakellátás rendszerébe kerülnie.
Az elhelyezés megszüntetése 18. életév előtt,
a 18. életév betöltése utáni életkezdés.
Az elhelyezés megszűnése 18. életév előtt – alapvető tartalmi feladatok:
A családgondozói munka szemléletének, gyakorlatának újszerű működése,
a hazakerülés esélyének állandó növelése, együttműködve az illetékes gyermekjóléti szolgálattal, iskolával, gyámhivatallal, szakszolgálattal,
a hazakerülés, családban nevelés előzetes megtervezése, nevelési stratégiák együttes kidolgozása, utánkövetés
18.életév utáni önálló életkezdés:
ki kell dolgozni a személyre szabott egyéni szocializációs programot a kikerülés előtt álló fiatalok részére,
különös figyelemmel kell végezni a kikerülés előtti felkészítést, életút tervezést mely a család- és utógondozó, nevelő együttes feladatává kell hogy váljon,
egyénre szabottan biztosítani kell az intenzív utógondozást, biztosítva a fokozatos 41
leválást, az önálló egzisztenciateremtést,
fel kell készülni az alkalmankénti eseti utógondozásra.
3.5.12. Utógondozói ellátás- utógondozás
A gyermekotthon kétféle formában vesz részt a volt gyermekek, fiatalok utógondozásában. Egyrészt utógondozói ellátás keretében ha a fiatal felnőtt létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, ha nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve ha szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, és a gyámhivatal elrendelte a további utógondozói ellátást. Másrészt hogy amikor az átmeneti és tartós nevelés megszűnt, elősegítjük a volt növendékek családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését, együttműködve a gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozójával és más közreműködőkkel. A családgondozói munka eredményességének beteljesülése a gyermek családba történő visszahelyezése. Utógondozói ellátás A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg és
létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy
a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy
szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.
Az utógondozói ellátását a fiatal felnőtt 24. évének betöltéséig kérheti. Az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megkéri az ellátást biztosító gyermekotthon befogadó nyilatkozatát. Az utógondozói ellátásban részesülő ha tanulmányokat nem folytat köteles a munkaügyi központtal együttműködni. Az utógondozói ellátottat szükség esetén teljes körű ellátásban kell részesíteni. Az utógondozói ellátottal az intézmény megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelembe kell venni a következőket:
a fiatal vagyoni, jövedelmi viszonyai,
egészségi állapota, személyisége,
családi körülményei,
kötelezettségei.
Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt az ellátásért belső szabályzóban 42
meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Megszűnik az utógondozói ellátás
a meghatározott idő elteltével,
24. életévének betöltésével, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén a tanulmányok befejezésével, de legkésőbb 25. évének betöltésével.
A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti ha a fiatal felnőtt
ellátásának feltételei már nem állnak fenn,
ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja,
a lakásotthon dolgozóival, illetve az iskola pedagógusaival szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít,
a házirendet többször súlyosan megsérti és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdekképviseleti fóruma is egyetért.
Utógondozás
Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után, a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását, feltéve hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri.
Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.
A fiatal felnőtt utógondozását intézményünk utógondozója látja el.
A gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor ismételten elrendeli, melynek során elsősorban a fiatal felnőtt volt utógondozóját, ha ez nem lehetséges (pl. nagy a földrajzi távolság) a fiatal felnőtt lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki.
A gyámhivatal az utógondozást az annak időtartama alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig meghosszabbítja.
Az utógondozó feladatai:
ha az utógondozott visszakerül a családjába vagy önálló életet kezd, a hazakerülést követően figyelemmel kíséri illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését
segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását,
segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző, illetve felsőoktatási intézmény, vagy munkahely kiválasztásában és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében, 43
a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában,
tanácsot ad, segítséget nyújt az utógondozottnak konfliktushelyzetei megoldásához,
szükség szerinti rendszerességgel – de legalább havonta egyszer – felkeresi az utógondozottat és tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról
legalább heti egy fogadónapon (minden kedden) lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse.
Az utógondozók felkészültségének javítása Intézményünk célja többek között, hogy az utógondozók minél felkészültebbek legyenek, minél szélesebb körű információkkal rendelkezzenek az illetékességű területük oktatási, munkaerő-piaci és lakáshelyzetéről, a városban és a környező településen működő, a fiatal felnőttek ellátásába bevonható állami, önkormányzati, egyházi és civil intézményekről. A megfelelő eljárások és módszerek birtokában megfelelő segítséget tudjanak nyújtani a fiatal felnőtteknek hatósági ügyei intézésében, iskoláztatási, lakhatási, munkahelyi, illetve elhelyezkedési és társas kapcsolataiban felmerülő problémái megoldásában, szabadideje eltöltésében. Cél az, hogy a fiatal felnőttek kerüljenek ki nagykorúságuk elérése után (ha az iskoláit befejezte) intézményünkből, térjenek vissza családjukba, vagy legyenek képesek önálló életvitel kialakítására ezáltal elkerülve az utógondozói ellátás igénybevételét. Meg kell találni a megfelelő középutat, hogy az utógondozói ellátás ne okozzon további „hospitalizációt” vagyis a fiatal felnőttet ne arra szocializálja, hogy egész életében ellátásra szoruljon. Az utógondozóknak együttműködés kialakításán kell fáradozni a munkájukat segítő intézményekkel és személyekkel. Gátló tényezők – ami megakadályozza hogy a 18. életévüket betöltött fiatalok önálló életüket elkezdjék:
egyre több gyermek kerül gyermekvédelmi gondoskodásba 14 éves kora után, egyre rosszabb
személyiségi
zavarokban,
állapotban
idegrendszeri
(ami
problémákban
magatartási, és
tanulási,
beilleszkedési
bűncselekmények
elkövetésében
nyilvánul meg) így a terápiás folyamat nem érhet véget a nagykorúság elérésével és ez gátolja az önálló életvitel kialakítását a nagykorúság elérése után
a családok többnyire maguk is devianciákkal, problémákkal terheltek, amelyek nem oldódnak meg automatikusan a gyermek nagykorúvá válásával így ezek a családok általában nem alkalmasak a fiatal felnőttek fogadására és sok esetben a fiatal felnőttek maguk sem kívánnak visszatérni családjukba
a legtöbb fiatal felnőtt nem rendelkezik erős családi kapcsolatokkal,
a tapasztalat az, hogy minél több időt tölt egy gyermek gyermekvédelmi 44
gondoskodásban, annál nagyobb az esélye, hogy további ellátásra fog szorulni.
3.6. Lakásotthoni ellátás működését meghatározó keretek 3.6.1. Csoportgazdálkodás A lakásotthonokban önálló csoportgazdálkodás folyik. A lakásotthon-vezető nevelő havonta felveszi az ellátmányt, és egyben elszámol az előző havi ellátmánnyal. Az egy gyermekre jutó ellátmány összege a mindenkori költségvetés függvénye. A csoportgazdálkodás szabályát belső szabályzó tartalmazza. A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése, annak érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére. Életszerű és szükségszerű a lakásotthonoknak használt családi házaink energiafelhasználásának tudatos szabályozása, a takarékoskodás a felhasználással anyagi és környezetvédelmi szempontból is fontos. Ezt a gyermekekkel és fiatalokkal is tudatosítani kell, az újonnan érkező gyermekekkel is megbeszélni és közösen gyakorolni velük. Ehhez a lakásotthonokban a villamos energia megtakarítás végett minden olyan elektromos készüléket áramtalanítani kell, mely használaton kívül van, mert ezek un. alvó állapotban is fogyasztanak.( televízió, DVD lejátszó, telefon és egyéb akkumulátor töltők, számítógép, monitor, nyomtatók). A világító eszközöket is körültekintően, lehetőleg csak szükség esetén kell használni. Hosszútávon az energiatakarékos „A” osztályú berendezésekre ( hogy ez mit jelent és miért fontos szintén ismertetni kell a gyerekekkel is), fogyasztókra történő cserére kell törekedni azok tönkremenetele esetén vagy az erre célirányosan fordítható dologi kiadás meglévő fedezete esetén. Fontos élni a lakásfűtésben megvalósítható takarékossági gyakorlattal, megbeszélni a megtakarítási lehetőségeket és ennek anyagi vonzatát. A vízfelhasználási megtakarítással kapcsolatban hasonlóan kell eljárni. Ezek a takarékossági megfontolások és gyakorlat szerves részét képezi az önálló életvitelre való felkészítésüknek.
3.6.2. Minőségbiztosítás Ha az intézményünket „szolgáltatóként” határozom meg, akkor az a szolgáltató aki a gyermekek gondozását, nevelését, oktatását, életre történő felkészítésüket vállalja, az új követelmények között is meghatározó, hogy a szolgáltatással minden gyermekéért felelősséget is kell vállalnia.
Folyamatosan szükséges vizsgálni szakmai egységenként azon belül lakásotthononként az eredményességet a hatékonyságot. 45
Amikor kritikusan értékeljük a munkánkat, próbálni kell megszüntetni a kudarcainkat előidéző okokat, körülményeket.
A Hajdúsági Lakásotthonokban dolgozóknak munkaköri feladata, kötelessége a mindennapi munkában keresni a jobb és eredményesebb megoldásokat a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében.
A struktúraváltás idején konkrétan személyre szabottan lettek megfogalmazva a feladatok, ehhez szükség szemléletváltozás megtörtént, gondolkodásmód és cselekvések megfelelően módosultak a dolgozók részéről.
A lakásotthonokban felújítottuk a családdal való kapcsolattartásunkat is, családgondozói státuszban dolgozó munkatársak munkája a biztosíték arra , hogy minden évben nagy számban tudnuk családjába hazavezetni gyermekeket és sikeresen tudjuk önálló életkezdését elindítani az utógondozói ellátottjainknak..
Az intézményvezető, a szakmai vezetők elkészítették a szakmai programot. Az új SZMSZ-ben a munkakör és feladatkör meghatározásokat egyértelművé tettük.
A vezetőség, valamint a különböző szintű munkatársi beosztásokban dolgozók a szolgáltatás legfontosabb eszközei mely a minőséget meghatározza.
Folyamatosan fontosnak tartjuk, hogy az egyes munkakörökbe megfelelően felkészült és megfelelő szakmai végzettségű munkatársak kerüljenek.
Igyekszünk megfelelni annak a követelménynek is, mely szerint az egyes munkaköri feladatokhoz a legalkalmasabb munkatársakat válasszuk ki, és figyelemmel kíséri a vezetés, hogy a feladatának milyen minőségben képes megfelelni (gyermekfelügyelőink 100 %-a képzett, többen közülük egyre többen felsőfokú gyógypedagógiai asszisztensi ráképzéssel is rendelkeznek).
A gyermekek védelméről szóló törvény és végrehajtási rendeletei feltételezik az egyértelmű célok megfogalmazását és e célok eredményes megvalósítását.
A minőségbiztosítás állandó eleme kell hogy legyen az önértékelés és a folyamatok szabályozása, értékelése, mely lehetővé teszi az „önálló arculat” kialakítását a lakásotthonokban, összességében a Hajdúsági Lakásotthonokban.
Feladat: a pedagógusok, speciális szakemberek, gyermekfelügyelők, gondozók motiválása. A lakásotthonokban dolgozók magatartása, felkészültsége és teljesítőképessége közvetlenül befolyásolja a szolgáltatás minőségét (felnőtt-gyermek kapcsolat).
A munkatársak motiválásának lehetőségei:
A munkatársakat annak alapján választja ki a vezetőség, hogy a konkrétan meghatározott munkaköri leírásnak hogyan képesek megfelelni.
A munkatársak részére biztosítjuk a kreatív munkamódszerek alkalmazását, a hatékonyság növelését. 46
A vezetőség biztosítja, hogy az elvégzendő feladatokat és az elérendő célokat a munkatársak megértsék (team megbeszélések-, tantestületi értekezletek-, lakásotthon-vezetői értekezletek) valamint az összefüggéseket a kapcsolódó területekkel (családgondozó-, fejlesztő pedagógus-, pszichológus) a minőségbiztosítás érdekében.
A minőséget folyamatosan értékelni kell, és biztosítani az elismerést.
Biztosítjuk a munkatársaknak a szakmai továbbképzéseket kihelyezett képzés megoldásával.
7.5. Dokumentációk A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Hajdúsági Gyermekvédelmi Központ lakásotthonai szakmai részegységeinek működtetésének legfontosabb dokumentumai a szakmai program, alapító okirat, működési engedély, szervezeti és működési szabályzat, házirend, adott évre elfogadott költségvetés, a szakszervezet reprezentativitásának függvényében kollektív szerződés vagy érdekképviselet szabályzó. A gyermek személyi anyagait az adatkezelés érvényes szabályai szerint kell kezelni, tárolni. A lakásotthonokban használandó dokumentációk A gyermekek egészségügyi anyagát (benne TAJ és Közgyógy igazolvány a lakásotthonokban elzárt, de szükség esetén mindig hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Lakásotthononként programnaplót kell megnyitni, melyben vezeti kell folyamatosan:
A szakmai részegység otthonvezetője által meghatározott rendszerességgel készített ciklusterveket és értékeléseket.
A lakásotthonban ellátott gyermekek legfontosabb adatait, férőhelyszámot, a napi tényleges létszámot (feltüntetve a hiányzók hol és miért vannak távol).
A napi információkat a más időpontban dolgozóknak.
Fontos és rendkívüli eseményeket.
A lakásotthonban dolgozók érkezését, távozását, illetve az adott munkaidőben általuk végzett munka rövid leírását aláírásukkal hitelesítve.
A lakásotthonban hozzátartozók, egyéb vendégek látogatásait.
A lakásotthonban ellátott gyermekek zsebpénzének felvételéről és kiadásáról meghatározott formátumú nyilvántartást kell vezetni. (15/1998.(IV.30.) NM. 3. számú melléklet). A teljes körű ellátásban meghatározott gyermekruházatokról, textíliákról anyagszámadást kell vezetni. A lakásotthonokban a ház berendezési tárgyairól helyiségenként készült leltárait, a tűzriadó tervet, 47
valamint a házirendet mindenki számára elérhető helyen kell tartani. A lakásotthon házvezető nevelője gazdálkodási szabályzóban meghatározott formájú nyilvántartást vezet a gyermekek ellátásához vásárolt dolgokról. Lakásotthon gazdasági-pénzügyi kötelező nyilvántartásait külön szabályzó határozza meg. A 3 sz . mellékletben feltüntetett
nyilvántartások és dokumentációk
szükséges.
48
vezetése feltétlenül
4. Nevelőszülői hálózat szakmai programja 4.1.Az ellátottaknak szóló szakmai szolgáltatások célja A nevelőszülőnél történő elhelyezés célja, a gyermekek mindenek felett álló érdekének, mint fő preferenciának mentén a nevelőszülői hálózat ellátási területén gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatal felnőttek számára otthont nyújtó ellátás biztosítása(mely magába foglalja a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet III. fejezetében megtalálható teljes körű ellátást.) nevelőszülői családokban, az alábbiak szerint: Az élethez, az emberi méltósághoz, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog a teljes körű ellátás minden területén, érdekvédelem biztosításával Professzionalitás elve- a nevelőszülői hálózat szakmai közösségének (a kiválasztástól kezdődően) szakmai igényességgel kell eljárni az ellátottak érdekében, melyben egyéni és intézményi felelősség egyaránt megjelenik, felelősségi szintek pontos megjelölésével Együttműködés elve a gyermek gondozása, nevelése során az egyéni gondozási-nevelési tervben megjelölt szakemberek, a gyermek, és a vérszerinti rokoni kapcsolatok vonatkozásban A vérszerinti családdal való kapcsolattartás oly módon, ahogy az a gyermek érdekeit legmegfelelőbben szolgálja, a kapcsolattartás jogszabályban megjelölt formáinak biztosításával, a gyámhivatali határozat alapján, a nevelőszülők aktív bevonásával A testvérek együttes elhelyezésének elve A gyermek szükségleteinek, élethelyzetének, eredeti társadalmi környezetének megfelelő elhelyezés elve, ideértve a gyermek és vérszerinti családja vallási meggyőződését, a nemzeti-etnikai hovatartozását A fokozatosság és folytonosság elve- különösen a gyermek gondozási helyre történő elhelyezése folyamatában, az esetleges gondozási hely változtatása esetében és utógondozói ellátása során Végleges elhelyezés elve- mielőbbi hazagondozásra törekvés, hogy a gyermek csak a feltétlenül szükséges időt töltse a nevelőszülői családban. Ezért elvárás, hogy a nevelőcsalád segítse elő a gyermek sorsának tartós, biztonságos rendeződését, a gyermek kapcsolattartását (amennyiben azt a gyámhivatal, vagy a bíróság nem korlátozta) vér szerinti szüleivel, testvéreivel és a gyermekhez érzelmileg közel álló hozzátartozóival, végső célként a vérszerinti családjukba történő visszahelyezését, ha ez nem lehetséges, örökbefogadásra történő előkészítés, a nevelőszülői család aktív bevonásával Önálló életvitelre való nevelés elve- folyamatosan és tudatosan, mindig a gyermek életkorának megfelelően Mindennemű diszkrimináció tilalma Az átmeneti, tartós nevelésbe vett, valamint ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek számára testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődését, nevelését elősegítő, szükségletihez igazodó, családpótló gondoskodás biztosítása. A gyámhivatal, vagy egyéb beutaló szerv által a nevelőszülőhöz helyezett gyermek egyéni gondozási, egészségügyi, tanulmányi, mentálhigiénés szükségleteinek kielégítése. A nevelőcsaládban, mint elsődleges közegben a gyermek zavartalan szocializációjának biztosítása, a szocializációs zavarok kiküszöbölése. A közösségi beilleszkedés kedvező viselkedésmintáinak a családi élet értékrendjének elsajátítása. A nevelt gyermek harmonikus személyiségfejlődésének biztosítása úgy, hogy a nevelésben autonómia igénye, személyiségjogainak tiszteletben tartása érvényesülhessen.
49
Segítse elő a nevelőcsalád a gyermek kiemelkedő képességeinek kibontakozását, tehetséggondozását, szükség esetén biztosítsa az egyes elmaradt készségterületek fejlesztését, korrekcióját. A nevelőcsaládban élő gyermek ismerje származását, megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, etnikai hovatartozását, gyakorolhassa vallását, ápolhassa hagyományait. A nevelőszülő támogassa a gyermek számára kedvező társas és kortárskapcsolatok kialakítását, elősegítve a gyermek társadalmi beilleszkedését. A nevelőszülő támogassa az önálló életkezdést megalapozó utógondozói ellátás előkészítését, és az utógondozást. A felnőttkor eléréséig a nevelőcsaládban élő gyermek elsajátíthasson olyan készségeket, képességeket, amelyek őt az önálló életvitelre alkalmassá teszik, és ehhez a nevelőszülőtől kapjon megfelelő támogatást. Ezen alapelvek a nevelőszülői ellátásban az összes érintett vonatkozásában az ellátás minden szintjén jelen vannak, és a konkrét munkafolyamatban feladatokon és felelősökön keresztül valósulnak meg, az alábbiakban bemutatásra kerülő célok és módszerek mentén.
4.2.Nevelőszülőknek szóló szolgáltatások céljai A nevelőszülői hálózat szervezésével, folyamatos fejlesztésével elérendő, hogy minél több családjából kiemelt gyermek számára elérhető legyen a családi környezetben nevelés lehetősége. Az arra alkalmas családok felkészítésével a nevelőszülői hálózatban bármely nemű, életkorú és személyiségállapotú és bármely szükséglettel bíró gyermek számára biztosítható legyen az ideiglenes, átmeneti vagy tartós nevelés. A felkészítést követően a nevelőszülők folyamatos képzésével, továbbképzésével, a részükre biztosított tanácsadással valósulhat meg a gyermekek biztonságos, szakszerű nevelésének, fejlődésének elősegítése, ezért cél a nevelőszülői tevékenység szakmai támogatása, nevelőszülői kompetenciák folyamatos fejlesztése:
nevelőszülői tanácsadók tanácsadói és kontroll funkcióján keresztül
kötelező és egyéb továbbképzések biztosításával
pszichológusi szolgáltatás és szupervízió biztosításával
nevelőszülői klubok működésének támogatásával
szabadidős és egyéb rekreációs programok szervezésével, a nevelőszülői családok aktív bevonásával
4.3. Személyi feltételek A hatályos jogszabályoknak megfelelően, a helyi igényekre és sajátosságokra reagálva az alábbi elemek mentén biztosítja nevelőszülői hálózatunk a teljes körű, otthont nyújtó ellátás személyi feltételeit. Nevelőszülői hálózatunk tagjai:
hivatásos nevelőszülő(k) (működtető által engedélyezett létszámban: jelenleg 2 fő)
nevelőszülők 34 fő
szakmai vezető 1 fő
nevelőszülői tanácsadók, 3 fő
család és utógondozó 2012m ájus 15-től) 1 fő
50
A személyi feltételek kialakításának szempontjai nevelőszülői hálózatunknál: Az alkalmas munkatárs, érző és értő lelkű felnőtt, kreatív, rugalmas, és hiteles személyiség; következetesen viselkedik, és modellt nyújt az elvárt magatartást illetően. A gyermekekkel, a fiatalokkal való munkában kívánatos, hogy értsen a gyermekek, a fiatalok nyelvén, tisztelje őket, kultúrájukat, jogaikat, tudjon bizalommal és méltósággal viszonyulni hozzájuk. Már a nevelőszülői kiválasztás folyamatában megjelennek azok a kritériumok, melyek a nevelőszülőkre vonatkozó személyi feltételeket a jogszabályi minimum norma-előírásoknál bővebben határozzák meg (laborvizsgálattal bővített háziorvosi vizsgálat, kötelező pszichológiai interjú, alkalmasság a gyámi feladatok ellátására- a kiválasztás). Hálózatunk hivatásos nevelőszülő(ke)t is alkalmaz, aki(k)re több testvér együttes elhelyezésekor, illetve különleges szükségletű gyermekek, kamaszkorú gyermekek elhelyezésekor hangsúlyosan építünk. Nevelőszülői tanácsadóink a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező szakemberek, létszámuk a mindenkori nevelőszülői családszám és gyermekszám alapján kerül meghatározásra. Nevelőszülői tanácsadást, család-és utógondozást végeznek. Hogy intézményünk megteremtse a szakmai igényesség feltételeit, a végzettségre vonatkozó jogszabályi előírásokon túl a segítő szakmára alkalmas szakembereket választ a szakmai team tagjaivá. Ezen emberi és szakmai alkalmasság elvi szempontjai:
egyéni érzelmi motiváltság
harmonikus, kiegyensúlyozott személyiség, hitelesség
család- és gyermekcentrikus szemlélet
a feladattal való azonosulás képessége
problémaérzékenység
jó kapcsolatteremtő készség
szociális érettség
saját szerep megértése
egyéni tanácsadásra való alkalmasság
együttműködésre való alkalmasság
önálló feladatkezelés, döntésképesség
a csoportban rejlő szakmai erő felismerésének képessége, annak kompetens használata
önismeret, kellő nyitottság, változásra való képesség
Szükség esetén e szempontok meglétének vizsgálata, a feladat ellátására szakmailag és személyiségében legalkalmasabb nevelőszülői tanácsadó kiválasztása több lépésben történik. A vonatkozó jogszabályi előírások szerinti pályázati kiírásban - melyben az önéletrajz mellett kézzel írt motivációs levelet kér a működtető a jelentkezőktől - már megjelenik előnyként a gyermekekkel való közvetlen szakmai tapasztalat. A pályázati feltételeknek megfelelő jelentkezőket ezt követően személyes interjúra hívja a működtető, mely interjún a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője és a gyermekvédelmi központunk lakásotthonai pszichológusai is részt vesznek. Ezen szakmai team a rendelkezésre álló információk alapján választja ki a nevelőszülői tanácsadói munkakör ellátására legalkalmasabbnak bizonyuló jelentkezőt, aki a jogszabályi feltételek szerint tölti gyakorlati idejét a hálózat szakmai vezetője által számára kijelölt nevelőszülői tanácsadó kolléga vezetésével.
51
A nevelőszülői hálózatunk szakmai vezetőjénél történő előzetes bejelentkezés alapján a hálózat munkájába minden érdeklődő betekintést nyerhet. Ennek formái különösen a hétfői esetmegbeszélő csoportokon való részvétel lehetősége előzetes megbeszélés alapján, konzultáció a nevelőszülői tanácsadókkal, nevelőszülői családokhoz történő látogatás. Nevelőszülői hálózatunkat szakmai vezető irányítja. A nevelőszülői gondoskodást érintő folyamatokban önálló döntési hatáskörrel rendelkezik, kivéve a jogszabályokban valamint az SZMSZ-ben kifejezetten a működtető jogkörébe tartozó döntések, így különösen a nevelőszülői jogviszony és a nevelőszülőkkel kötött megállapodások létrehozása és azok megszüntetése.
4.4. A nevelőszülői hálózat szervezésének, működtetésének és fenntartásának módja 4.4.1. A nevelőszülői hálózat fejlesztése, szakmai célkitűzéseink Célunk az ellátási területünkön élő nevelőszülők és a munkájukat segítő szakemberek olyan szakmai kollektívájának megteremtése, mely képes a változó szükségletekhez alkalmazkodva a nevelőszülői gondoskodásra szoruló minden életkorú és szükségletű gyermek jogszabályoknak és szakmai alapelveknek megfelelő, magas színvonalú teljes körű, otthont nyújtó ellátására. E munka alapja a körültekintő kiválasztás, az egységes szakmai szemlélet a nevelőszülők és a tanácsadók feladatkörében, azok mindenre kiterjedő folyamatos és egységes kontrollja, a nevelőszülői ellátásban érintettek fokozott mentálhigiénés védelme (ide értve a rendszeres közösségi, szabadidős programokat) és a folyamatos, szükségletekre kidolgozott, magas szintű továbbképzés, egyszóval a minőségbiztosítás (részletes feladatok és módszerek 9.1 fejezetben). Kiemelkedően fontos törekvésünk továbbá, hogy a gyermekek csak a feltétlenül szükséges időt töltsék gyermekvédelmi gondoskodásban, így a hazagondozásra – az alapellátással való szoros együttműködésben- nagy hangsúlyt fektetünk. A gondozásban töltött idő lerövidülése, mint hosszú távú cél, és a gyermek érdekében tevékenységüket végző intézmények közötti jó együttműködés fejlesztése, mint rövid távú cél szükséges hatékonyságunk fejlesztéséhez. A nevelőszülői hálózatunk fejlesztését, bővítését elképzelhetőnek tartjuk olyan települése(ke)n is, ahol még egyáltalán nem működnek nevelő szülők, például Hajdúdorogon.
4.4.2. A leendő nevelőszülők kiválasztása és felkészítése A hálózat fejlesztése érdekében a nevelőszülői tevékenység minél szélesebb körben történő népszerűsítése történik A nevelőszülői tanácsadók megszervezik és kivitelezik a nevelőszülők toborzását: a média eszközeivel és a már működő nevelőszülői családok példáján keresztül népszerűsítik a nevelőszülői hivatást. Figyelembe véve a települések helyi szokásoknak megfelelő hirdetési felületeit, helyi újságokban, helyben működő intézmények erre kijelölt felületein, szóróanyagokon keresztül, nevelőszülői családok helyi rádióban és televízióban való megjelenésén keresztül (természetesen a személyiségi jogok tiszteletben tartását figyelembe véve), egyházi fenntartónk segítségével liturgia végén történő hirdetésekben, az egyházi fenntartó sajtóirodájának segítségével, egyházi közösségi programokon, falunapokon az alapellátás szakembereivel együtt történő aktív részvétellel történik a toborzás. Ennek része a jelentkezők megfelelő tájékoztatása a tanfolyam megkezdése előtt a nevelőszülővé válásról, feltételeiről, magáról a feladatról, alkalmasságuk, pszichés státuszuk vizsgálatáról. A jogszabályok pontosan meghatároznak számos alapvető feltételt a nevelőszülői tevékenységre való alkalmassággal kapcsolatban. Azonban az, hogy kiből lesz jó nevelőszülő, sok egyéb tényezőn múlik. Nevelőszülői hálózatunknál ezért - a jogszabályi feltételeken túl - alapelveink mentén történik a jelentkezők szűrése. Alapfeltételek:
52
Nevelőszülő az a 24. életévet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki:
a gondozásba helyezett gyermeknél legalább 18, legfeljebb 45 évvel idősebb
személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének támogatására
a külön jogszabályban meghatározott a felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és a a törvényi előírásoknak megfelel (1997. évi XXXI. tv. 54. §-56. §):
Nem lehet nevelőszülő az, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, és az sem, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a szünetelés oka az, hogy a gyermek a különélő másik szülő felügyelete alatt áll.
Hivatásos nevelőszülő az a nevelőszülő, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel, amely rendelkezéstől - külön jogszabályban foglaltak szerint - a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.
Speciális hivatásos nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak megfelel, és alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, speciális ellátást igénylő gyermek
kiegyensúlyozott
nevelésének
biztosítására
és
családjába
történő
visszakerülésének elősegítésére.
A nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb négy gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Különös indokolt esetben a nevelőszülő nyilatkozatával a fentebb meghatározott létszámtól- a gyermek érdekében - el lehet térni, figyelembe véve a lakhatási adottságait és a nevelőszülő személyiségét, terhelhetőségét.
A hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legalább három, legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
A nevelőszülőnél, a hivatásos nevelőszülőnél (a továbbiakban: nevelőszülő) elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek fogyatékosságát, személyiségzavarát vagy az egyéb különleges nevelést indokoló körülményt.
A Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ
nevelőszülőknek elsősorban a működési területén élő
jelentkezőket fogadja.(Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúvid, Görbeháza, Polgár, Tiszaújváros, Tiszaszederkény, Folyás, Tiszagyulaháza, Újtikos) A nevelőszülői alkalmasság feltételeit, a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Kormányrendeletben foglaltak határozzák meg.
A nevelőszülői tevékenység vállalására a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központban személyesen vagy írásban lehet jelentkezni. Jelentkezni lehet továbbá a jelentkező lakhelye szerint illetékes nevelőszülő tanácsadónál, illetve a lakhelye szerint illetékes gyámhivatalnál. A jelentkezést követően azonnal, legkésőbb 30
53
napon belül a jelentkező a számára szükséges tájékoztatást az eljárás menetéről szóban vagy írásban megkapja. A tájékoztatást követően a jelentkező “adatlapot” tölt ki. A lakhely szerint illetékes nevelőszülő tanácsadó 30 napon belül környezettanulmányt, családrajzot készít, s azt,
az egy hónapnál nem régebbi orvosi alkalmassági és jövedelemigazolással együtt a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjének – átadja. Ha a környezetre, életvitelre, egészségi állapotra és jövedelmi viszonyokra vonatkozó tényfeltárás alapján már
egyértelműen kiderül, hogy nevelőszülői jogviszony létesítésére nincs lehetőség, az intézmény vezetője erről a jelentkezőt írásban értesíti 15 napon belül. Az értesítésben meg kell jelölni az elutasítás konkrét indokát(it).
Az érvényes jelentkezést követően, a nevelőszülőnek jelentkező jogszabályban kötelezően előírt felkészítésen vesz részt, (FIKSZ-tréning). A tréningre való bekerülés feltétele a Nev. rendeletben meghatározottakon kívül, a legalább a 8 általános iskolai osztály megléte. A képzés két részből áll, időtartama 60 óra, tematikája kötelező központi oktatási program szerint előírt. Hálózatunknál a jelentkezők kiválasztása több ütemben, csapatmunkában történik, a szakmai vezető, a
nevelőszülői tanácsadók és a Hajdúsági
Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ Lakásotthonainak
pszichológusai közös munkája során. A tréninget csak erre kiképzett, és a Szociálpolitika és Munkaügyi Intézet által nyilvántartott kiképzők végezhetik, központi oktatási program alapján. Ezért ehhez a H-B.M-i Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nevelőszülő képzéseit vesszük igénybe. A működtető elfogadja a más képzőknél megszerzett tanúsítványt, amennyiben a felkészítés a 29/2003. (V.20.) ESzCsM rendeletben foglaltaknak megfelelően történt, azonban a pszichológiai és egészségügyi alkalmassági vizsgálatnak elvégzése ez esetben is kötelező. Elvárások a leendő nevelőszülő felé:
Legyen képes tudatosan felkészülni, valamint szűkebb és tágabb környezetét is felkészíteni a nevelőszülői feladatok ellátásra
A nevelt gyermek számára, annak meglévő képességeihez igazodóan tudja biztosítani a gondozás-nevelés feltételeit, a fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret
Segítse elő a nevelt gyermek felkészülését az önálló életre és a családi, társadalmi normák elfogadására és betartására
A gyermek érdekeinek megfelelően tudjon kapcsolatot tartani a vérszerinti szülővel és rokonaival
Legyen együttműködő a HBM-i TEGYESZ nevelőszülői-és gyámi tanácsadóival, a szakmai felügyeletet ellátó szervezetekkel és a gyermekkel kapcsolatban álló minden intézménnyel
Legyen képes a gyámsággal összefüggő feladatok ellátásra
Az ellátásoknak megfelelő dokumentációkat legyen képes kezelni, beszámolási kötelezettségeit teljesítse
Ezen elvárások a pszichológiai interjú, a nevelőszülői tanácsadó által a környezettanulmány során végzett interjú és a döntés-előkészítő folyamatban jelennek meg. Jelentkezéskor előnyt élvez a teljes család, a támogató rokoni kapcsolatok, melyről a környezettanulmány és az interjúk során győződik meg a szakmai team. A jelentkezést elfogadjuk minden formában, és bejegyezzük a sorszámos, az új jelentkezőket tartalmazó nyilvántartó füzetbe. Bejegyezzük a személyes adatokat /név, életkor, cím, telefonszám/, a jelentkezés idejét, a területileg illetékes nevelőszülői tanácsadó nevét, az egységcsomag átadásának, vagy postázásának az időpontját.
54
Egységcsomag tartalma:
Tájékoztató a nevelőszülőségről
Hozzájárulás az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez
Orvosi vizsgálatok felsorolása
Nyilatkozat a büntetlenségről, a kiskorú gyermekeinek felügyeleti jogáról
Adatlap a jelentkező körülményeiről
Nyilatkozat a tanfolyam vállalásáról
(lásd a mellékletben) E feladatot az illetékes nevelőszülői tanácsadó végzi. Ugyancsak ő folytatja le az első beszélgetést, információnyújtást a telefonos vagy személyes jelentkezés esetén. Minden esetben tájékoztatást adunk a nevelőszülőségről, a törvényben megfogalmazott előírásokról, feltételekről. Az első beszélgetés során feladat kiszűrni az objektív kizáró tényezőket (például életkor, lakásnagyság, családi szerkezet). Minden esetben felhívja a csomag átadója a jelentkező figyelmét, hogy az egységcsomagot legkésőbb 60 napon belül küldje vissza. Egyéb esetben a határidőt követően a jelentkező a nyilvántartásból törlésre kerül. Amennyiben az első beszélgetéskor kizáró ok merül fel, akkor ezt a jelentkező tudomására hozzuk, a tényt a nyilvántartási füzetben írásban dokumentáljuk. A visszaérkező egységcsomagokat a hálózat szakmai vezetője, mint a kiválasztás koordinációjának szakmai felelőse átveszi, és kiosztja a jelentkező lakhelye szerint illetékes nevelőszülői tanácsadóknak. Amennyiben a visszaküldött anyagokból kizáró ok kerül elő, arról a nevelőszülői tanácsadó konzultál a szakmai vezetővel, és levélben tájékoztatja a jelentkezőt a kizáró okról, megköszönve a jelentkezést. Amennyiben hiánypótlásra van szükség, azt a jelentkezővel tudatja a tanácsadó, tájékoztatja a 15 napon belüli pótlás lehetőségéről. Az anyagból feljegyzéseket készít magának a nevelőszülői tanácsadó, kérdéses pontokban a szakmai vezetővel konzultálva és/vagy a nevelőszülői szakmai team heti rendszerességű esetmegbeszélő csoportján szakmai támogatást kap, így felkészülve az első családlátogatásra. A látogatás időpontját egyeztetjük a jelentkezővel, hiszen fontos, hogy minden családtag, érintett személy otthon legyen. Ezen az első látogatáson kerül sor a környezettanulmány elkészítésére, az első találkozásra a családban élő személyekkel. Ekkor van lehetőség az addig rejtve maradt lehetséges kizáró tényezők /pl. lakás beosztása, más együtt élő családtagok egészségi állapota stb./ tisztázására. Ha kizáró ok merül fel, azt a környezettanulmány megfelelő rovatára rávezetjük, és a jelentkezővel aláíratjuk. Ezt az új jelentkezők nyilvántartásában is dokumentálja a környezettanulmányt készítő. A látogatás során az alábbi kérdésekre fókuszálunk:
A jelentkezés óta eltelt időben milyen kérdések, dilemmák, félelmek fogalmazódtak meg az egyes családtagokban
Mik az elképzeléseik, céljaik, motivációik a nevelőszülőséget illetően
Hogyan kezelnék a gyermek különböző reakcióit
Hogyan dolgozza fel a saját gyermek, a házastárs, a nagyszülők, hogy az anyának új, sok időt igénylő feladata lesz
Milyen hagyományai, szokásai vannak a családnak
Vallásgyakorlás, más vallású gyermek helyzete
55
A gyermek leendő környezete (élettér, intimitás)
A helyszínen a nevelőszülői tanácsadók a környezettanulmányt kitöltik, és a jelentkezők azt aláírják. A kész környezettanulmányt rögzíti a tanácsadó a nevelőszülői hálózat nyilvántartásában. Az esetleges kizáró okokról (a 15 nap letelte után) levélben is tájékoztatja a szakmai vezető a jelentkezőt, megköszönve az érdeklődését. A Gyermekvédelmi Központunk lakásotthoni intézmény részének
ezzel a feladattal megbízott pszichológusa az addig
összegyűlt dokumentumokat (beleértve a tanácsadó személyes feljegyzéseit a jelentkezőről) átveszi a nevelőszülői tanácsadótól, és lefolytatja a pszichológiai interjút a jelentkezővel. E vizsgálat hálózatunknál kötelező, s elkerülhetetlen - a kiválasztásnak egy nagyon fontos eleme. Elsőként egy úgynevezett félig strukturált pszichológiai interjút végez a pszichológus a jelentkezővel és házas-vagy élettársával. Ezen interjú célja a motivációs, önreflexiós, empátiás, együttműködési és intellektuális készségek, képességek feltárása. Az interjú során a pszichológusban megfogalmazódott kérdések alapján pszichológiai tesztek kiválasztása történik, mely választás az adott párral kapcsolatban észlelt és megfogalmazott kérdésfeltevésen alapul. Az úgynevezett MMPI teszt kitöltése minden jelentkező esetében alkalmazásra kerül, mely az esetleges durva pszichiátriai problémák és tünetek feltárását célozza meg. Ezen kívül projektív technikákat alkalmaz a pszichológus az interjú során, illesztve a kérdésfeltevéshez. Intelligencia tesztet kizárólag akkor alkalmaz, ha az interjú alapján felmerül bármely ok miatt fennálló mentális deficit lehetősége. Ezt követi az interjú és tesztek kiértékelése, mely után kerül sor az összefoglaló vélemény megírására. Mindezek alapján nem az alkalmasság vagy alkalmatlanság ténye kerül megállapításra, hanem az, hogy az adott párnál fennáll-e relatív kontra-indikáció a nevelőszülői feladatok ellátását illetően. A pszichológiai interjú eredményét a pszichológus írásban adja át a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjének az eddig összegyűlt anyaggal együtt. Amennyiben a pszichológiai vizsgálat szűr ki alkalmatlanságot, a nevelőszülői hálózat vezetője ezt levélben jelzi a jelentkező felé, és elvégzi a szükséges bejegyzést a nyilvántartásba. A döntés-előkészítő programot a működtető H-B.M-i TEGYESZ /továbbiakban: a képző/
„FIKSZ” (Felelősség,
Információ, Kompetencia Szülőknek) tréningjével valósítja meg, a velük kötött megállapodás alapján. A részvétel minden új jelentkező számára egyaránt kötelező. Amennyiben az összes vizsgálat eredménye szerint is alkalmas a jelentkező a nevelőszülői feladatokra, őt a területileg illetékes tanácsadó a döntés-előkészítő program várható kezdő időpontjáról. A döntés-előkészítő program időpontjáról és díjáról a képző írásban, vagy telefonon értesíti a jelentkezőket. A nevelőszülői tanácsadók ezzel egy időben a jelentkezők anyagát (a teljes egységcsomagot, a környezettanulmányt és a pszichológiai véleményt) átadják a képzőknek megtekintésre. Az anyagból a képző a számára szükséges adatokat feljegyzi. A döntés-előkészítő program részét képezi a FIKSZ-kapcsolatok munkafüzet, melynek kitöltése folyamatos. A családlátogatások alkalmával a résztvevőkkel együtt négyszemközti helyzetben dolgozzák fel az abban szereplő információkat. A program a „Családértékelő összefoglalással” zárul, melyet a trénerek készítenek, s melyben leírtakat a képzésben résztvevők észrevételezhetnek.
56
Itt jelenik meg a képzők javaslata a kihelyezendő gyermekre vonatkozóan is, így a döntés-előkészítő program során szerzett minden információ (még a négyszemközti családértékelő beszélgetések konklúziói is) jelentőséggel bír, s meg kell jelenjen az összefoglalásban, természetesen tiszteletben tartva a titoktartási kötelezettséget. A döntés-előkészítő programon való részvételről a hallgatók igazolást kapnak. Amennyiben a képzők a jelentkezőt a program után nem tartják alkalmasnak a nevelőszülői tevékenységre, a jelentkező kérelmére a jogszabályi előírásnak megfelelően szakértői bizottság dönt az ügyben. A döntés-előkészítőt sikeresen befejezők és az oktatók együttesen döntenek a nevelőszülői tanfolyamon való részvételről. Az erkölcsi bizonyítványt és a leendő gondozási hely tulajdoni lapjának munkapéldányát (vagy ezt kiváltó egyéb dokumentumokat) a nevelőszülői tanfolyam megkezdéséig kérjük a jelentkezőktől. A 60 órás felkészítés szervezését, lebonyolítását és annak adminisztrációját a képzők az idevonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések alapján végzik. A döntés-előkészítőt és a nevelőszülői tanfolyamot eredményesen befejezők Tanúsítványt kapnak., amennyiben a a 60 órás FIKSZ tréninget elvégezték, s nevelőszülői alkalmasságuk megállapítást nyert, a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton, valamint a tanfolyam tematikájának mentén is megfeleltek (bővebben: a 29./ 2003.(V.20.) ESZCSM rendelet 3. sz. mellékletében): Jogi ismeretek Társadalomismeret Élettörténeti munka Konfliktus és konfliktuskezelés Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Egészségügyi ismeretek
A Tanúsítvány másolatát és a családértékelés egy példányát a képzőktől a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője átveszi, és a területileg illetékes nevelőszülői tanácsadóknak kiosztja azokat.
A nevelőszülői feladatra alkalmas, a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő személyt a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ nyilvántartásba veszi.
A nevelőszülő vonatkozásában az intézmény részére a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala működési engedélyt ad ki (a fenntartón keresztül a működtető nyújtja be igényét). A Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ megköti a nevelőszülővel az általános megállapodást, amely arra tér ki, hogy milyen kötelezettségek mellett, milyen típusú feladatokra vállalkozik, s e feladatot milyen számú, életkorú, nevű, egészségügyi állapotú gyermekre vonatkozóan vállalja.
A nevelőszülői feladatra nem alkalmas személyt a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ vezetője írásban értesíti. A döntést meg kell indokolnia.
A működtető számára nem kötelezhető, hogy a tanúsítvánnyal rendelkezőt nevelőszülői tevékenységgel bízza meg.
Nevelőszülői hálózatunkba átjelentkezhet más nevelőszülői hálózatban már működő nevelőszülő
az
átadó
és
átvevő
hálózat-intézmény
megállapodását
Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának értesítése és engedélyét követően
57
és
illetékes
4.4.3 A nevelőszülői jogviszony létesítésének, a megállapodás tartalmának és érvényességének meghatározása: A Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ, mint működtető az alkalmassá nyilvánított nevelőszülővel általános megállapodást köt, amely kölcsönösen tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket. A megállapodást a mellékelt iratminta (nevelőszülői megállapodás) kitöltésével kell írásba foglalnia. Az írásba foglalt megállapodás alapján kell a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát értesíteni a nevelőszülői férőhelyről. A szükséges dokumentumok csatolásával: környezettanulmány, szükség esetén lakhatási engedély. A nevelőszülői megállapodás a gyermek kihelyezéséről szóló gyámhivatali határozattal lép érvénybe. Az általános megállapodást minden egyes gyermek kihelyezésekor konkretizálni szükséges, erről a „nevelőszülői megállapodás II.” dokumentum szól.
4.4.4. A nevelőszülő által biztosított ideiglenes férőhelyek számának megállapítása Ideiglenes hatályú elhelyezést a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat vezetője – mint a működtetői jogok gyakorlója – által, hálózatunk szakmai vezetőjének javaslata alapján kijelölt nevelőszülő nyújthat. A kijelölt nevelőszülő nyilatkozik a befogadói feladatok vállalásáról. A férőhelyek számának megállapítása a jogszabályi előírások szerint történik.
4.4.5. Különleges ellátás biztosítása: A nevelőszülői hálózat különleges szükségletű gyermekek integrált ellátására is alkalmas. Különleges szükségletű a 3 év alatti, tartósan beteg ill. tartósan sérült, valamint ha meghatározott intézmény írásos szakvéleménye alapján súlyos beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarban szenvedő gyermek, amennyiben a Szakértői Bizottság javaslata alapján meghozott gyámhivatali határozat ezt elrendeli. Az a nevelőszülő vállalhatja a különleges szükségletű gyermek gondozását, akinek a Működtetővel kötött megállapodásában ez szerepel.
4.4..6. Kötelező továbbképzések nevelőszülőknek A nevelőszülők félévente 6 órás kötelező továbbképzésen vesznek részt. A továbbképzések max. 18 fős csoportokban , az intézmény székhelyén (Hajdúnánás), illetve célszerűen kihelyezett formában Polgáron történnek. A szakmai vezető a nevelőszülői tanácsadókon keresztül gyűjti a nevelőszülőket aktuálisan érdeklő témákat, s azokból választva a témákban jártas szakembereket meghív, hogy előadások és csoportos munka keretében dolgozzák fel azokat a nevelőszülőkkel.
4.4.7. A nevelési díj, az ellátmány és a nevelőszülői díj folyósítása, felhasználásának, elszámolásának szabályai A nevelőszülők számára a velük kötött megállapodásban rögzített és a jogszabályok alapján megállapított nevelési díj, ellátmány és nevelőszülői díj kerül kifizetésre, az aktuális változásokról írásban értesíti őket a működtető.
58
A naptári év első munkanapján a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ gazdasági csoportja megjelöli a számfejtés leadásának hónapokra bontott határidejét. Minden hónap elején a megjelölt napig a nevelőszülői tanácsadó ellenőrzi és aláírásával ellenjegyzi a nevelőszülőnek folyósítandó összegek jogszerűségét. A nevelőszülő tanácsadó köteles a kihelyezést követően azonnal értesíteni a gazdasági csoport illetékes munkatársát írásban az ellátás megkezdése illetve megszüntetése érdekében. A nevelőszülő tanácsadó figyelemmel kíséri és jelzi a gyermekek ellátásában jelentkező rendkívüli, eseti szükségleteket és kiadásokat. ELLENŐRZÉS:A folyósított összeg felhasználását a nevelőszülői tanácsadóink
és a területi gyermekvédelmi
szakszolgáltatás keretében működtetett gyámi tanácsadók a családlátogatás során ellenőrzik. Rendkívüli esetben ők értesítik az intézmény vezetőjét és kezdeményezhetik az elszámolást a nevelési díjról és az ellátmányról a jogszabályban megjelöltek szerint. Ha a tanácsadás során akár a családlátogatáskor, akár a gyermektől arról értesülnek, hogy a teljes körű ellátás valamely eleme hiányos, nem megfelelő (pl. élelmezés, ruházat, tisztálkodó szerek mennyisége, minősége, tanszerek, befizetések hiányossága, szabadidős szerek, lehetőségek hiányossága stb.) akkor azt a nevelőszülővel személyesen törekszik megbeszélni a lehető legrövidebb időn belül. Mivel a teljes körű ellátás nem minden elemének lehetséges tételes szabályozása, ezért különösen fontos erről a nevelőszülővel és a gyermekkel való közös egyeztetés (például milyen árkategóriájú ruházat vagy tisztálkodószer fér bele a család költségvetésébe).
Ha a személyes tanácsadást követően is hiányosságok tapasztalhatóak a gyermek(ek) ellátásában, a tanácsadóval való konzultációt követően a hálózat szakmai vezetője írásban szólítja fel a nevelőszülőt a hiányosságok pótlására, egyúttal felhívja figyelmét, hogy ha a tanácsadó ismételten hiányosságot tapasztal, számlákkal kell elszámoljon az ellátmányról és a nevelési díjról. (261/2002. (XII. 18.) 13. § Kormányrendelet alapján) a működtető - amennyiben súlyosabb intézkedés megtétele nem indokolt - az erről való tudomásszerzést követő hónap első napjától tételes elszámolást ír elő.
Amennyiben a nevelőszülő a tételes elszámolásnak nem tesz eleget, a működtető az illetékes gyámhivatalnál intézkedést kezdeményez.
Ha még a tételes elszámolást követően sem rendeződik a helyzet, a szakmai vezető a nevelőszülő rendkívüli alkalmassági felülvizsgálatát kéri a működtetőtől.
4.4.8. A nevelőszülői alkalmasság felülvizsgálatának módja A nevelőszülők szakmai alkalmassága felülvizsgálati szempontjainak meghatározását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak és a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet által kiadott „ A nevelőszülői tevékenység ellátásának alkalmassági vizsgálata „ című módszertani segédanyag figyelembe vételével végezzük. A nevelőszülő szakmai alkalmasságának háromévenkénti felülvizsgálata a nevelőszülői hálózatot működtető feladata, a felülvizsgálatot a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője szervezi és koordinálja.
Ha a nevelőszülői tanácsadó és/vagy a gyámi tanácsadó a nevelőszülői tevékenység ellenőrzése, vagy a nevelőszülő háromévenkénti, illetve rendkívüli felülvizsgálata során az alkalmasság hiányát észleli, a nevelőszülőt orvosi vizsgálaton és/vagy pszichológiai interjún való részvételre kötelezi. A rendkívüli alkalmassági vizsgálatot az intézmény igazgatója rendeli el a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjének és/vagy a gyámi tanácsadók szakmai vezetőjének kezdeményezésére.
59
A nevelőszülőt – akit az eljárás során megillet jogainak biztosítása, a tisztességes és körültekintő bánásmód – a hálózat szakmai vezetője írásban és személyesen is –az intézmény igazgatója, a nevelőszülői és a gyámi tanácsadó jelenlétébentájékoztatja a felülvizsgálat okáról. A vizsgálat előkészítésében, elvégzésében az intézmény szakmai teamje vesz részt, szükség esetén szakorvosok bevonásával. A vizsgálatban résztvevő bizottsági tagok:
a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője
a területileg illetékes nevelőszülői tanácsadó
a területen dolgozó gyámi gondozói tanácsadó
pszichológus
A vizsgálat lefolytatásáért a hálózat szakmai vezetője felel. A bizottsági tagok a rendelkezésükre álló, és az eljárás során beszerzett iratok alapján, különösen az ellátott gyermek óvodája, iskolája, házi orvosa, védőnője, nevelőszülő háziorvosa által rendelkezésre bocsátott iratok alapján kialakítja összegző véleményét, és megküldi javaslatát az intézmény igazgatójának, aki a vizsgálat befejezését követően annak eredményéről írásban tájékoztatja a nevelőszülőt, és a gyermekjogi képviselőt.
A felülvizsgálatokat a gyermek mindenek felett álló érdekének biztosításának figyelembe vételével végezzük. 4.4.9. A nevelőszülői tanácsadó segítő és ellenőrző feladatköre, működésének szabályai A
nevelőszülői
tanácsadók
a
nevelőszülői
hálózat
működési
területén
végzik
tevékenységüket
saját
személygépkocsival kiküldetési rendelvény alapján. A feladataik végzéséhez szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételek (telefon, számítógép, fax, fénymásoló, internet) a székhelyen állnak a nevelőszülői tanácsadók rendelkezésére. A szakmai vezető számára hivatali mobiltelefon biztosított, a nevelőszülői tanácsadók és a hivatásos nevelőszülők számára az intézményi flotta telefonhálózathoz való csatlakozás biztosított. A heti munkaidő 40 óra, az ügyeletes napokat leszámítva kötetlen munkaidőben. Hétfői napokon minden tanácsadó számára a központban folyik a szakmai munka (munkaértekezlet, esetmegbeszélés, elhelyezési értekezletek). Ezen a napon a többi szakmai egység kollégái is a központban tartózkodnak, így a velük való személyes konzultáció team-és egyéni szinten is heti rendszerességgel biztosított. Ezen felül minden kolléga heti egy állandó kijelölt napon irodai ügyeletet tart a székhelyen. Lehetőség szerint ekkor történik az adminisztrációs feladatok elvégzése, telefonon történő ügyintézés, a székhelyre szabályozott kapcsolattartások felügyelete, esetkonferenciák megtartása a tanácsadó területén érintett gyermekek ügyében, illetve szükség szerint e napon kereshetik fel a tanácsadót konzultációra az utógondozói ellátott fiatalok, a vérszerinti rokonok és minden, a gondozott gyermekek ügyében illetékes szakember. A nevelőszülői tanácsadók a többi napon területi munkát végeznek, kötetlen munkaidőben, a gyermekek iskolai programjához igazodva, hogy a családlátogatás lehetőség szerint arra az időre essen, amikor a gyermekek is otthon tartózkodnak. A nevelőszülői tanácsadó feladatai (tanácsadás, ellenőrzés, családgondozás, utógondozás, kapcsolattartás, képzés, továbbképzés szervezése, részvétel a lebonyolításban.) jogszabályi előírás szerint, s a munkaköri leírásokban egyenként felsorolva kerülnek megjelölésre. Kiemelt feladatai nevelőszülői hálózatunknál:
60
A bizalom kiépítése és ápolása a gondozottak és a nevelőszülők irányában (segítő beszélgetés, lehetőség szerinti gyakorisággal négyszemközti, a nevelőszülői családokkal közös szabadidős programok szervezése, gondozott gyermekekkel közös nyári táborozás)
Tanácsadói és ellenőrzői munka egyensúlya (heti rendszerességű esetmegbeszélő csoport, szupervízió a kétféle szerepkör tudatosítására) - tanácsadás keretében a nevelőszülő segítése a gondozott gyermekkel kapcsolatos problémák megoldásában, szükség esetén a nevelőszülő, illetve a gyermek megfelelő szakemberhez történő irányítása, továbbá a szükséges ellátáshoz való hozzájutásuk elősegítése,
-
ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt, illetve családi pótlékot a gyermekre fordítja-e
Alkalmassági vizsgálat folyamatában való részvétel
A nevelőszülői családnak a gondozási folyamathoz illeszkedő szakmai támogatása : 1. célok és feladatok, felelősök és határidők meghatározásával és azok állandó aktualizálásával a nevelőszülők, a gondozott gyermekek és a tanácsadó vonatkozásában, az egyéni-gondozási tervvel összhangban. 2. a feladatok megvalósulásnak folyamatos segítése szükség szerinti, de legalább háromhetenkénti családlátogatással és a gondozott gyermekekkel való rendszeres négyszemközti beszélgetéssel. A tanácsadó igyekezzen a családi élet tipikus élethelyzetei-ben is megismerni a család szokásrendszerét (étkezés, tanulmányi felkészülés, a gyermek ünnepe stb.) 3. a feladatok megvalósulásának folyamatos ellenőrzése az 1. és 2. pontban jelölteken túl a gyermek gondozásában nevelésében jelen lévő egyéb intézmények bevonásával (pl. osztályfőnökkel való rendszeres konzultáció). 4. Látogatását dokumentálja 10.3 pont „Nevelőszülő tanácsadó adminisztrációs feladatai”- részében rögzítettek szerint. Az átíró tömböt a nevelőszülő háztartásában hagyja, annak csak eredeti bejegyzését hozza be a szakszolgálatba, és teszi be a nevelőszülő átíró tömbös gyűjtőjébe
Tervezés- elhelyezési tanácskozás, egyéni elhelyezési terv, egyéni-gondozási terv vonatkozásában, a nevelőszülői tanácsadó, mint felelős résztvevő van jelen
Vérszerinti család legalább félévenkénti látogatása (családgondozás), a gyámhivatali határozat alapján a gyermek és a határozatban megjelölt családtagok közötti kapcsolattartás biztosítása, különös hangsúllyal a hazagondozás segítésére, amennyiben az lehetséges a következő tevékenységek végzésével:
-
kiskorú elhelyezését követően személyes találkozás után felkészíti a gyermeket a
várható eseményekre
-
Segíti a gyermek és hozzátartozó kapcsolattartását
-
Megszervezi a gyermek és a vérszerinti szülő találkozását az intézmény területi kapcsolattartó helyiségében. A kapcsolattartások időpontját az előírt nyomtatványon rögzíti.
-
Felkészíti a gyermeket a találkozásra, ha a találkozások nem érik el a célt, a gyermekérdekét figyelembe véve köteles korlátozást, megszüntetést kezdeményezni a gyermek gyámján keresztül a gyámhivatal felé.
-
Ha a kapcsolattartás sikertelensége a szülő egyértelmű felelősségén alapul, 61
kezdeményezi az örökbe fogadhatóvá nyilvánítást.
-
Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálatokkal, tájékoztatást ad a gyermekről.
-
Együttműködik a Szakértői Bizottság munkatársaival, a gyermek gyámjával, a
vérszerinti család gondozását végző gyermekjóléti szolgálattal.
A vérszerinti család körülményeiről, helyzetéről félévente tájékozódik. A
-
gyermekjóléti szolgálat családgondozójával tartott közvetlen és közvetett kapcsolat keretében utána érdeklődik a vérszerinti szülő esetleges távol maradása okának, s erről tájékoztatja a gyermeket, nevelőszülőt. -
A tartós nevelésbe vett gyermek esetében az örökbefogadás elősegítése, előkészítése
A nevelési díj és az ellátmány felhasználásának kontrollja, amennyiben az szükséges, illetve igény és szükség esetén az abban való segítségnyújtás
Gyámhivatal tájékoztatása a gondozási-nevelési terv megvalósulásáról a jogszabályban előírt időközönként és módon, akut helyzetekben telefonon vagy személyesen történő konzultációval
Munkakörével összefüggő adminisztrációs, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése
Változás-bejelentések
A nevelőszülői tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt, ha a nevelőszülő tevékenységének ellenőrzése során a Gyvt. 66/E. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat tapasztalja.
Gondozási hely változás esetén részvétel az átadás- átvétel folyamatában (az adminisztrációs feladatokon túl a gyermek felkészítése a változásra, esetkonferencia megszervezése és levezetése a költözés előtt)
A gyermek és a nevelőszülői család örökbefogadásra történő előkészítése (szükség esetén pszichológus bevonásával), amennyiben a hazagondozása nem lehetséges
Utógondozásban (nevelésbe vétel megszűnését követően), illetve utógondozói ellátásban való részvétel (utógondozás)
Felülvizsgálati folyamatokban való részvétel
E feladatok megvalósítása során hálózatunk kiemelt célja a megelőzés (ideértve a következmények enyhítését is), a problémák mielőbbi feltérképezése, különös tekintettel a fejlődési krízisekre (pl. serdülőkor, vagy új gyermek bekerülése a családba). A külső segítséget igénylő problémákat a nevelőszülők jelzik a tanácsadónak, vagy a tanácsadó maga észleli a családlátogatások, vagy a gyermek gondozásában-nevelésében érintett intézményekkel való konzultációk, vagy épp a gyermekkel való négyszemközti beszélgetések során. Ekkor a tanácsadó a nevelőszülővel konzultál, és ezt követően szükség esetén külső szakemberek, intézmények bevonásával igyekszünk megoldani a felmerült problémát. E folyamat felelőse a nevelőszülői tanácsadó, aki a probléma megoldására tett lépésekről és a szakemberek visszajelzéseiről, a problémamegoldás folyamatáról írásos feljegyzést készít. Konkrét feladatain túl a nevelőszülői tanácsadóknak nagy szerepe van a kompetenciahatárok tisztázásában, a folyamatosan felmerülő dilemmák, problémák felismerésében és azokkal kapcsolatos (egyes gyermekeket, családokat érintő eseményeknél a nevelőszülőkkel, egyéb esetekben a szakmai team többi tagjával való) konzultációban, a problémák megoldására új utak, alternatívák kijelölésében, ahhoz szükséges megoldási módok előteremtésében.
62
Ennek fő eszköze a folyamatos továbbképzés elsősorban készségfejlesztő programokkal, illetve a nevelőszülői ellátásban érintett intézmények és szakemberek együttműködésének generálásával, koordinálásával. Ennek érdekében intézményünk nevelőszülői tanácsadói heti rendszerességgel esetmegbeszélő csoporton vesznek részt, melybe aktuális problémák esetén a szakmai team többi tagja is behívásra kerül. Tanácsadóinkkal szembeni alapvető elvárás mindezen feladatkörük megvalósítása során a szakmai etikai szabályok betartása és a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek szem előtt tartása.
4.4.10. A nevelőszülő alapvető feladatai Nevelőszülő: feladatait és hatáskörét a vonatkozó jogszabályok alapján a nevelőszülői megállapodás I. rögzíti. Bővebben a 261/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet, 15/1998. NM rendelet, 1997/XXXI. Gyermekvédelmi törvény, tartalmazza. Szakmai alapelveink egyik hangsúlyos pontja a gyermekek sorsának mielőbbi rendezése. Ennek érdekében nevelőszülőink kiemelt feladata a vérszerinti családokkal való rendszeres és folyamatos kapcsolattartás a nevelt gyermek meglévő családi kapcsolatok erősítése, ápolása. Ez magába foglalja a család, a hozzátartozó látogatásait nevelőszülő otthonában, a gyermek, fiatal hazalátogatásait (rendszeres, vagy időszakos kapcsolattartásait). Amennyiben ez a gyermek gondozási helyén vagy a vérszerinti család lakóhelyén nem lehetséges, a megvalósításra a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat kapcsolattartó helyiségében,
végső esetben hálózatunk székhelyén kialakított
kapcsolattartó helyiségében kerül sor (fontos szempontként szem előtt tartva az intimitás biztosítását, s hogy a szolgáltatást lehetőség szerint helyben biztosítsuk). A családi kapcsolatokat erősíti a nevelőszülő tanácsadó, mint családgondozó, aki kapcsolattartások
alkalmával,
a
vérszerinti
szülő(k)
lakóhelye
szerint
folyamatos és az időszakos
illetékes
gyermekjóléti
szolgálat
családgondozójával együtt szervezi meg a kapcsolattartás felügyeletét, amennyiben ez szükséges. A nevelőszülő feladatai a kapcsolattartásban különösen fontosak:
A gyámhivatali határozatban foglaltaknak megfelelően biztosítja a gyermek kapcsolattartását szüleivel és más közeli hozzátartozóival. A gyermek érdekében meg kell gondolni, hogy a kapcsolattartást a nevelőszülő engedi-e saját háztartásában. Ehhez a felek együttműködési készségére van szükség. A kapcsolattartás, ha a nevelőszülő hibájából maradt el, azt pótolni kell. Ezt a nevelőszülő, és tanácsadója közösen szervezik meg. Ha a szülő nem jelenik meg a kapcsolattartás időpontjában, a család családgondozójától érdeklődni kell ennek okáról (ezt a nevelőszülő is megteheti). A gyermeknek pedig el kell mondani miért maradt el, mikor lesz legközelebb. Lényeges, hogy a gyermek fel tudjon készülni az időpontra, várja azt.
A gyermek érdekét szem előtt tartva a nevelőszülő és a vérszerinti szülő fogadja el egymást, alakítsanak ki egy konkrét együttműködést, és legyenek képesek kontrollálni érzelmeiket. Ha a nevelőszülőben negatív érzéseket kelt a szülő viselkedése, ennek soha ne a gyermek jelenlétében adjon hangot. Ne felejtse, hogy az elsődleges helye, a gyermeknek saját családjában van.
A nevelőszülőnek, a gyermeket fel kell készíteni a kapcsolattartásra. Ebben szükség esetén kérheti a szakszolgálat pszichológusának segítségét.
Ha a gyermeknek más gondozási helyen nevelkedő testvérei is vannak, úgy a velük való kapcsolattartás elősegítése és megvalósítása is feladat. Ezeket célszerűbb a gondozási helyekre szervezni. Közös kirándulásokkal, szabadidős programokkal, erősebbé fűzhetők a testvéri szálak. Kötődés, ragaszkodás,
63
illetve működő testvér kapcsolattartás esetén mindenképp meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a testvérek egy gondozási helyen nevelkedjenek. Ezt a nevelőszülő, a gyermek érdekét szem előtt tartva segítse elő.
A kapcsolatok ápolásában fontos a rendszeresség, és azok gyakorisága. Sűrűbb találkozás esetén mélyebb kötődések alakulnak ki, így reálisabbá válhat a hazagondozás, testvéregyesítés. Ezek felügyeletét, koordinálását a nevelőszülő tanácsadó végzi.
Ideiglenes hatályú beutalás esetén, a kapcsolattartás szabályozását a nevelőszülő és nevelőszülő tanácsadó közösen beszélik meg, a gyermek és hozzátartozója igénye szerint, melyet az ideiglenes beutalásról szóló határozat alapoz meg. Célszerű ezeket a találkozásokat, vagy gyermekjóléti szolgálatnál tartani, vagy az intézmény kapcsolattartó helyiségében ahol mindenképpen felügyelve van a kapcsolattartás.
Amennyiben a körülmények gondos mérlegelése során előre látható, hogy a gyermek családi kapcsolatai nem rendezhetőek, a nevelőszülő hangsúlyos szerepet kell vállaljon a gyermek örökbeadásának előkészítésében, melyhez a továbbképzéseken, egyéni és csoportos felkészítéseken, egyéni konzultációkon kapnak segítséget ők és e gyermekek is. Intézményünk koncepciója szerint, amennyiben az örökbefogadható gyermeket az őt gondozó, örökbefogadásra jogszabályi előírások szerint megfelelő és képzett nevelőszülő szeretné örökbefogadni, kettejük kapcsolatát pszichológus vizsgálja. Amennyiben a pszichológus véleménye szerint a gyermek érdekében áll, hogy jelenlegi kötődése megmaradjon, a nevelőszülő előnyt élvez az örökbefogadás során. A nevelőszülő gyámi feladatokat is vállalhat. Ez esetben a nevelőszülőnek nyilatkoznia kell a gyámhivatal előtt a gyámság vállalásáról. Amennyiben úgy nyilatkozik, hogy az ezzel járó feladatoknak eleget tud tenni és nincs kizáró tényező,- amennyiben nem vállalja, hivatásos gyámot rendelnek ki – a gyámhivatal kirendeli a gyermekgyámjaként. A kirendelő határozat kézbesítését követő naptól illetik meg, illetve terhelik a gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelezettségek. III. Amennyiben a gyámi feladatokat – a gyámhivatal kirendelése alapján- a nevelőszülő látja el, úgy a nevelőszülőre, mint gyámra a Gyvt.-ben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. IV. A nevelőszülő gyám a gyermek gondozója, nevelője, törvényes képviselője, és ha a gyámhivatal a nevelőszülőt erre felhatalmazta – vagyonának kezelője. V. A
nevelőszülő
gyám
együttműködik
a
nevelőszülői
hálózata
szakembereivel,
szükség
esetén
esetmegbeszéléseken cserélnek információt az érintettek. VI. A nevelőszülő gyám segíti a gyermek jogainak érvényesülését, jogsértés esetén intézkedik VII. A munkavégzés során a nevelőszülő gyám a szakmai etikai szabályok szerint jár el, a munkájával összefüggésben tudomására jutott információkra vonatkozóan titoktartási kötelezettsége van. VIII.
A nevelőszülő gyám ha a gyermek vagyonkezelését ellátja, a vonatkozó jogszabályokat köteles
megismerni és alkalmazni, önképzéssel ismereteit bővíteni. IX. A nevelőszülő gyám által képviselt gyámoltak között, ha érdekellentét áll fenn, a képviseletet eseti gondnoki kirendelés alapján kell ellátni. X. Ha a nevelőszülő, mint gyám, nem lát el vagyonkezelést, az intézménynek biztosítani kell az eseti gondnoki feladatok ellátását is. A vagyonkezelés körébe tartozik a családi pótlék, árvaellátás igénylése, kezelése, a kiskorú ingó- és ingatlan vagyonának kezelése.
64
XI. A nevelőszülő gyám beszerzi és- a gyermek családi jogállásának megváltozása esetén- kicseréli a szükséges iratokat (születési anyakönyvi kivonat, TAJ kártya, közgyógyellátásra jogosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány). XII. Bejelenti a gyámhivatal határozatban megállapított lakóhelyet, tartózkodási helyet. XIII.
Szükség esetén műtéti hozzájárulást ad műtéthez, illetve műtét jellegű egészségügyi beavatkozáshoz.
XIV.
A gyermeket hatóság előtt képviseli, érdekeinek megfelelően jár el.
XV. Ha a gyermekvagyonának kezelője:
Gyámi csekkszámlát nyit, számlaszerződést köt, az árvaellátást elkülönített csekkszámlán kezelni köteles Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek vagyonának alakulását, arról a gyámhivatalnak évente egy alkalommal számot ad. Ha a gyermeknek az alapellátást meghaladóan van szüksége valamire, akkor a gyám saját javaslatával együtt juttatja el a gyermek kérelmét a gyámhivatalhoz, lebonyolítja a pénzfelvételt a csekkszámláról, a felhasználásról pedig eseti számadásra köteles. Ha a gyermek nagyobb vagyonnal rendelkezik, a nevelőszülő gyám megvizsgálja a befektetés lehetőségét. Gyámi tisztsége megszűnésekor végszámadással tartozik a gyámhivatal felé, ha a gyermek, szülő felügyelet alá kerül, vagy ha a gyám személyében változás történik. Ha a gyámság nagykorúsága miatt szűnik meg. akkor a vagyon felett továbbiakban jogosult felé tartozik végszámadással.
4.4..11. A gyermekvédelmi ügyintéző feladatai A nevelőszülői hálózat külön gyermekvédelmi ügyintézővel nem rendelkezik. De a az intézmény lakásotthoni ellátását végső szakmai egységek gyermekvédelmi ügyintézők feladatkörébe beletartozik a nevelőszülői tanácsadók és szakmai vezető munkájához szükséges adminisztrációs teendőkben való segítségnyújtás, úgymint:
iratok postázása
nyomtatványok, irodaszerek beszerzése
gépelési, sokszorosítási feladatokban való segítségnyújtás
nyilvántartások vezetése, statisztikai jelentések készítése
jegyzőkönyv vezetése, emlékeztetők, összefoglalók készítése
4.4.12. A szakmai vezető feladatai és hatásköre Felügyeli a nevelőszülői hálózatot, elkészíti a hálózatban folyó nevelés, gondozás célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot.
Szervezi, irányítja és ellenőrzi a nevelőszülői tanácsadók komplex területi munkáját, feladatvégzését
Szervezi a nevelőszülői kiválasztást, az alkalmasságra való felkészítést, a nevelőszülők képzését és kötelező továbbképzését, a nevelőszülői tanácsadók és a hivatásos nevelőszülők továbbképzését az intézmény igazgatójával közösen koordinálja és szervezi
Segíti a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Hajdúsági Gyermekvédelmi Központ igazgatójának vezetői munkáját a hálózat működtetésében, a változásokról, igényekről folyamatosan tájékoztatást ad számára
Havonta, illetve szükség szerint megtartja a nevelőszülő-tanácsadók értekezletét. Felelős a nevelőszülői hálózat folyamatos fejlesztéséért, az új nevelőszülők kiválasztásáért, felkészítő
tanfolyamok
megszervezéséért.
Irányítja
továbbképzését, kidolgozza a továbbképzés tematikáját. 65
a
nevelőszülők
folyamatos
Ellenőrzi a nevelőszülő-tanácsadókon keresztül, illetve közvetlenül, hogy a nevelőszülők megtesznek-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődéséért, illetve, hogy a gyermekek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt a gyermekre fordítják-e? Kivizsgálja a nevelőszülőktől érkező, illetve a nevelőszülőket érintő panaszokat. Kapcsolatot
tart
a
nevelőszülők
lakhelyén
működő
polgármesteri
hivatalokkal,
gyermekjóléti szolgálatokkal, oktatási, nevelési intézményekkel. Segíti az igazgató vezetői munkáját, a nevelőszülői hálózat szakmai egység feladatainak szakszerű működtetésében. Segíti, szervezi, irányítja és ellenőrzi a hozzá tartozó szakdolgozóinak (nevelőszülő tanácsadók), és nevelőszülőinek munkáját. A gyermekek nevelőszülőknél való elhelyezésénél segíti az illesztés folyamatát, ennek hatékonyságát a nevelőszülők, nevelőcsaládok adatainak, sajátosságainak nyilvántartása által növeli. Napi kapcsolatot tart a nevelőszülői hálózat tanácsadóival, gazdasági csoporthoz tartozó szakdolgozókkal, a TEGYESZ gyámi gondozó tanácsadóival, gyámokkal, hogy kövesse a szakmai egységéhez tartozó nevelőszülők esetében az ellátás megvalósulásának minőségét
Team megbeszéléseket szervez melynek célja az aktuális teendők szervezése, a feladatok elvégzéséhez szükséges lépések koordinálása, ellenőrzése, a felmerülő problémák jelzése és problémamegoldása. Az intézmény többi szervezeti egységével szorosan együttműködik a nevelőszülői hálózat hatékony működése érdekében közös esetmegbeszélőket és egy-egy gyermek sorsát érintő kérdésekben esetkonferenciákat hív össze
Nyilvántartja a férőhelyeket, a nevelőszülők számát, a gyermeklétszámot
A szakmai vezető koordinálja a hálózat munkatársai számára az esetmegbeszéléseket, szupervíziókat
A szakmai vezető képviseli a nevelőszülői hálózatot, mint szakmai teamet a hálózat egészét érintő kérdésekben intézményen belül, továbbá eljár a nevelőszülői hálózat egészét érintő ügyekben az intézményi és intézmények közötti kapcsolatokban. Rendszeres kapcsolatot tart a Szent Lukács Görögkatolikus
Szeretet Szolgálat gyermekvédelmi
központjainak nevelőszülői hálózatai szakmai vezetőivel. A fenntartó által szervezett szakmai értekezleteken, továbbképzéseken részt vesz. Közvetlenül az intézményvezető alá rendelve végzi tevékenységét.
4.5. A nevelőszülői családba fogadás feladatainak szakmai alapelvei 4.5.1. A nevelőszülői családba történő befogadás: A nevelőszülő, aki részt vett társával a FIKSZ döntés-előkészítő tréningen és az elméleti képzésen ennek szellemében és a gyermek múltjának ismeretében- gondozási hely tájékoztatása alapján – folyamatosan felkészíti családtagjait a várható eseményekre. A gondozó intézmény lehetőséget biztosít arra, hogy a befogadó család minden tagja személyesen is találkozhasson a kihelyezett gyermekkel, melyre kétféle formában biztosít lehetőséget. A család minden tagja a gondozási helyen meglátogatja a gyermeket – a fokozatosság elvét betartva- ill. a közvetlenül a kihelyezés előtt a gyermek is ellátogat leendő otthonába.
66
A befogadás előkészítésében nevelőcsalád számára a az illetékes nevelőszülői tanácsadó szakmai segítséget, tanácsadást biztosít. A nevelőszülő gondozási helyként történő javasolása előtt mérlegelni kell a következőket:
a gyermek lakóhelyének, oktatási intézményének megközelíthetőségét, testvéri, családi kapcsolatok ápolásának biztosíthatóságát, az elhelyezés okát, és várható időtartamát, a gyermek személyiségállapotát, különleges vagy speciális szükségleteit, fejlesztésének lehetőségeit, nemzetiségi, vallási, kulturális identitását, nemét, életkorát, a gondozásához, neveléséhez szükséges tevékenységek körét, a befogadó nevelőszülőnél lévő gyermekek életkor és nemek szerinti összetételét.
A mérlegelésbe be kell vonni a nevelőszülőt is, akivel a tanácsadó megbeszéli, hogyan tud eleget tenni a feltételeknek. A fentebbi szempontoktól csak a gyermek mindenek felett álló érdekében, illetve egyéb esetben csak akkor lehet eltérni, ha a gyermek számára szükséges szakellátó intézmények férőhelyei telítettek, és más adekvát gondozási forma nem mutatkozik a gyermek elhelyezésére. A nevelőszülőnek és a gyermeknek a kihelyezést megelőzően ismerkedése alól csak az azonnali elhelyezést igénylő, és ideiglenes elhelyezés körébe tartozó esetek képezhetnek kivételt.
Az első találkozást a nevelőszülő tanácsadó szervezi. Tervezett idejéről, és a meglátogatni kívánt gyermek nevéről értesíti a gondozási helyet. A bemutatásra a nevelőszülőt és a gyermeket is fel kell készíteni. Az első találkozón a nevelőszülő tanácsadó jelenléte kötelező. Ismerkedés alatt a leendő nevelőszülő vigyen fényképet a leendő gondozási helyről, családtagokról, beszéljenek a településről, napi életgyakorlatukról, egy-két, később akár több órára is tervezhetnek közös programot pl: bemutathatja a leendő gondozási helyét, fekhelyét, elmehetnek közösen sétálni, fagylaltozni stb. Az ismerkedés alatt a nevelőszülő tanácsadó figyelje a nevelőszülő, és gyermek között kialakuló szimpátiát, és azt jelzés értékűnek vegye. Ennek tapasztalatait későbbi elhelyezési javaslatába rögzítse.
A nevelőszülő a gyermeket a kihelyezés előtt folyamatosan látogatja, amely addig tart, amíg a zökkenőmentes befogadáshoz szükséges kötődés a gyermekben ki nem alakul. A kihelyezés előtt a nevelőszülő tanácsadó még egy találkozáson legyen jelen, hogy lássa, a gyermek és nevelőszülő közötti kapcsolat hová fejlődött.
Ha a gyermeket szakértő bizottság fogja vizsgálni, arról a nevelőszülő időben értesül. A gyermek érdeke, hogy a vizsgálaton megjelenjen. A nevelőszülő ennek időpontjáig juttassa el a gyermek összes orvosi, egészségügyi dokumentumát a szakértő bizottságnak, oly módon, hogy 67
azokat átadja a nevelőszülő tanácsadónak. Az eljuttatás, és vizsgálat között keletkezett új egészségügyi papírokat a vizsgálat napjára vigye magával, hogy minden hiánytalanul készen álljon a szakvélemény elkészüléséhez. A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése idején, a nevelőszülő tanácsadó lehetősége szerint gyakrabban látogatást tesz a nevelőcsaládnál. Erre alapozza javaslatát, hogy a gyermek átmeneti nevelését javasolja-e a nevelőszülőnél. Amennyiben látja, hogy a gyermek-nevelőszülő közötti szimpátia nem alakul ki, úgy azt időben jelzi a hálózat vezetőjének, és segítséget nyújt a gyermek, gondozási helyének keresésében. Amennyiben a tanácsadó javasolja a nevelőszülős elhelyezést, ezt írásban jelzi az TEGYESZ Elhelyezési Osztálynak, egyúttal nyilatkoztatja a nevelőszülőt a gyámi feladatok vállalásáról.
4.5.2 Kihelyezést követő feladatok A nevelőszülő otthonába abban az esetben fogadhat be gyermeket, ha a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat javaslata alapján, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében a beutaló szerv, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében pedig a gyámhivatal határozatában a gyermek, gondozási helyéül a nevelőszülőt jelölte ki. Az elhelyezés megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.
A határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a nevelőszülő tanácsadó megköti a nevelőszülővel a „nevelőszülői megállapodás II”-t, s elkészít, illetve átad minden szükséges dokumentációt, a nevelőszülő részére, valamint közösen elkészítik a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervét. A gyermek egészségügyi iratait szintén átadja a tanácsadó a nevelőszülőnek, ha ezek átadása nem történik meg, a tanácsadó segít beszerezni azokat, melyből, ha a gyermek iratanyagában nincs, akkor átad iktatásra egy példányt, amely szignózást és rögzítést követően jut el a gyámi-gondozó tanácsadóhoz. A gyámi gondozó tanácsadó azt a vizsgálati dossziéba teszi, illetve teszi meg a szükséges javaslatot különleges szükségletűvé nyilvánításhoz.
Különleges szükségletű gyermek nevelőszülőnél történő kihelyezése esetén a különleges szükségletű gyermekre vonatkozó Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ eljárási rendet kell követni.
A nevelőszülői családban elhelyezett gyermeket teljes körű ellátás illeti meg, amelyet a nevelőszülőnek kiutalt ellátmányból, nevelési díjból és a családi pótlékból kell biztosítani. Ennek összegéről, a felhasználási kötelezettségekről a kihelyezést megelőzően szóban, a kihelyezéssel egy időben, írásban kell értesíteni a nevelőszülőt.
A gyermek iratanyaga: Minden, a gyermek ügyében keletkezett iratanyagot (orvosi papírok, gondozási-nevelési terv, határozatok, levelezések, stb.) a nevelőszülő egy helyen tárol (célszerű erre egy lefűzős dossziét nyitni gyermekenként). Vezetésében a nevelőszülő 68
tanácsadó segítséget nyújt. A legjobb, ha a határozatokat külön tárolja az egészségügyi papíroktól.
4.5.3. A gyermek ellátásával összefüggő feladatok A gyermekek nevelése, a családok nevelési attitűdje minden nevelőcsaládban változó. A gondozás, nevelés során minden nevelőszülő a hozott mintát, illetve a képzés során elsajátított módszereket alkalmazza. Eszköztárát bővíti a szakemberekkel való tanácskozás, segítségkérés, a rendszeres továbbképzések illetve az önsegítő csoportok működése. Egyéni gondozási-nevelési terv: A terv elsődleges célja, hogy a gyermek múltjáról, szükségleteiről,
egészségügyi,
kulturális,
etnikai
vallási
hovatartozásáról
szóló
információkra alapozva a nevelőszülőt segítse a gondozás, nevelés során felmerült feladatok ellátásában. A terv személyre szabottan tartalmazza a nevelőszülő szolgáltatásait a gyermek szükségletei alapján. A gyermek, gondozási helyre történő kikerülését követően, a 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendeletben
meghatározott
határidők
figyelembe
vételével,
elkészíti
a
nevelőszülő tanácsadó, az egyéni gondozási- nevelési tervet, melynek elkészítésébe bevonja a nevelőszülőt, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, és amennyiben lehetséges, a gyermek szülőjét is. Gondozási-nevelési terv (Gyermekeink védelmében c. adatlap GH-1) Elkészítésekor az elhelyezési értekezleten készített Elhelyezési javaslat és elhelyezési terv („TESZ-1”) adatlap elhelyezési tervében, illetve a Gyermekvédelmi Szakértő Bizottság szakvéleményében megfogalmazottak, azok megvalósulása, a határidők pontos betartása, és a korábban készített adatlapok alapul vétele a szempont. A tervben foglaltak betartatása, annak folyamatos ellenőrzése, a kompetencia határok tiszteletben tartásával és a folyamatos konzultáció biztosításának a lehetőségével történik a nevelőszülő tanácsadó, gyámi gondozói tanácsadó, és gyám között. A gyermek szüleit kapcsolattartások alkalmával, vagy akár az elhelyezési értekezleten is meg kell kérdezni, mit tartanak gyermekük számára megfelelőnek. Ha lehetőség nyílik rá, nyilatkozzon a vallási és etnikai kérdések tekintetében, amit aláírásával igazoljon. A terv készítésében részt vettek aláírják az adatlapot. A terv tartalmazza, az otthont nyújtó ellátás elemeit, a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos feladatokat, az esetleges különleges vagy speciális ellátási igényével összefüggő teendőket, oktatását, rövid, és hosszú távú terveit, személyes kapcsolatainak 69
ápolását, önállóságát, napi életgyakorlatait, és mindezekkel kapcsolatos feladatokat, megvalósulásukat, változásaikat. A feladatoknak felelősöket jelölnek ki. A felelősök azok legyenek, akik legjobban tudják az elvégzendő feladatok megvalósítását irányítani, kontrollálni. A terv akkor töltheti be legjobban a célját, ha elkészítésekor jelen van a nevelőszülő, a nevelőszülő tanácsadó mellett a gyermek is, illetve elkészítésébe bevonják a gyermek szülőjét is. Véleményeiket nyugodtan ütköztethetik. A tervet, a készítésében résztvevők aláírják. A terv elkészülése után, a nevelőszülőtanácsadó a következő látogatás alkalmával egy példányt átad a nevelőszülőnek, aki a gyermek személyes iratanyagai közé teszi. Ha abban szükségesnek tartja a változtatást, azt ő is jelezheti nevelőszülő tanácsadójának, és együtt elkészítik a módosítást. Célja, a terv megvalósulását biztosító gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése, és az
abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás
meghatározása, és következetes betartása. A terv elkészítésénél figyelembe veszi a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 83-85. §-át. A nevelőszülő tanácsadó felülvizsgálatok alkalmával a nevelőszülővel közösen átnézi, átolvassa a legutolsó egyéni gondozási-nevelési tervét a gyermeknek, és aktualizálja, ha az valamely pontjában változás történt. Az aktualizálás nem csak felülvizsgálatokkor történhet, hanem bármikor, amikor a változás fellépett a gyermek életében. Pl: iskolaváltás,
óvodaváltás,
orvosi
kezelések,
szabadidő
eltöltésében
változások,
kapcsolattartás stb. A terv alap a változások nyomon követésére, a célhoz vezető erőfeszítések folyamatos értékelésére, a szükséges módosítások felderítésére, a rendszeres aktualizálásra. A változást a nevelőszülő tanácsadó dokumentálja, és a változtatásra szoruló betétlapot, esetleg az egész anyagot megküldi az adatlap útmutatójában megjelölt személyeknek, szerveknek, illetve a nevelőszülő háztartásába is eljuttat egy példányt. A gyermekek megfelelő testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődése érdekében be kell tartani a gondozási-nevelési tervben leírtakat, a napirend, az egészségügyi ellátás, a kapcsolattartás, a zsebpénz, a másság kérdésének tekintetében. A változásokat van lehetőség írásban megtenni, betétlap, vagy az egész dokumentum elkészítésével. A feladatok teljesülésére a nevelőszülői tanácsadók a családlátogatások, a családgondozás és az intézményekkel, szakemberekkel való kapcsolattartások során, valamint a gyámhivatalok felé a féléves és éves tájékoztatókban hívják fel a figyelmet.
A tervkészítés és annak folyamatos frissítése ugyanakkor csapatmunka, a nevelőszülő, a 70
nevelőszülői és gyámi tanácsadó mellett a tervben megjelölt egyéb felelős személyek közös felelőssége, mely a gyermek gondozás-nevelés során folyamatosan jelen van.
Helyzetértékelés:
A tartós vagy átmeneti nevelt gyermek esetében évente, 3 év alatti gyermek esetében félévente a gyermekkel dolgozó szakemberek helyzetértékelést végeznek. A felülvizsgálat során az erre a célra szolgáló adatalap („GH-3”) kitöltése is megtörténik, mely nemcsak adatrögzítésként, hanem egyfajta minőségbiztosításként szolgál, a szakemberek, és nevelőszülő számára. Kitöltését a nevelőszülő tanácsadó végzi, bevonva a nevelőszülőt, és ítélőképessége birtokában lévő gyermeket. Figyelembe kell venni a gyermek folyamatosan aktualizált egyéni
gondozási-nevelési
tervét,
egészségügyi
papírjait,
ha
készült,
akkor
a
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményét, illetve egyéb, a gyermek oktatásában, nevelésében, gondozásában közreműködő szerv vagy személy véleményét, javaslatát. A helyzetértékelő adatlap tartalmazza, hogyan valósul meg a gyermek teljes körű ellátása, kapcsolattartása, napi életgyakorlata, önállósága, önértékelése. Tartalmazza a gyámságot ellátó nevelőszülő feladatait, azok elvégzését. Ebben jelezni kell a problémákat, azok megoldási lehetőségeit, eredményeit. Fel lehet benne tüntetni, hogy kik, mikor, milyen, a gyermekügyében történő esetmegbeszélést kezdeményeztek. A felülvizsgálati anyag javaslattal zárul. Elkészülése, és aláíratása után átadja szakmai egységvezetőjének aláírásra, majd a gyámi gondozó tanácsadó postázza, a gyámhivatal részére. Ebből egy példányt pedig a nevelőszülő tanácsadó a következő látogatása alkalmával, eljuttat a nevelőszülő háztartásába.
4.6. A nevelőszülői tevékenység során ellátandó nevelési feladatok szakmai alapelvei A gondozási-nevelési terv megvalósítása érdekében a gyermekek és a fiatalok, hozzá kell, hogy jussanak a megfelelő egészségügyi, gyógypedagógiai ellátáshoz, a képességeiknek megfelelő oktatáshoz, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez, a személyiségük harmonikus fejlődéséhez (szükség esetén személyiségkorrekcióhoz). Fel kell őket készíteni a pályaválasztásra, az önálló élet megkezdésére. A nevelőszülői hálózat ezek megvalósításában segíti a nevelőszülőt, tanácsot ad, tájékoztat, együttesen végezhetik bizonyos ügyek intézését.
71
4.6..1. Az érzelmi nevelés, szociális készségek fejlesztése Nevelőszülői hálózatunk szem előtt tartva, hogy a személyiségfejlődésben a kora gyermekkori élmények a legfontosabbak, nagy hangsúlyt fektet a nevelőszülői családok érzelmi nevelő munkájára. A nevelőszülői családokhoz bekerült gyermekek gyakran elhanyagoltak, bántalmazottak, érzelmileg sérültek, kötődési problémákkal küzdenek. Személyiségfejlődésük gyakran kóros. A nevelőszülői családok igyekeznek megteremteni azt a közeget, melyben segítik a hiányok pótlását. A nevelőcsaládnak szükséges kialakítani a helyes magatartási mintákat. Ez a folyamat nagyon sok odafigyelést, türelmet igényel. Folyamatos egyénhez igazodó elvárásokkal tudjuk a gyermek személyiségfejődését helyes irányba terelni. A személyiségfejlesztés és konfliktuskezelés kiemelt szerepet kap a gyermekek önismeretének, kommunikációs és kompromisszum készségének fejlesztésében, valamint toleranciájuk és empátiájuk erősítésében is. Folyamatosan segítjük, támogatjuk a nevelőszülőket (folyamatos személyes és telefonos konzultáció, segítő beszélgetés, pszichológusi konzultáció, családkonzultáció, szupervízió a hivatásos nevelőszülő(k) számára, szabadidős programok szervezése és azokon való közös részvétel). 4.6.2. Tanulást segítő módszerek A tankötelezettség és a gyermek képességeinek megfelelő iskoláztatás a nevelőszülő alapvető feladata. A gyermek óvodába járatása az iskola- előkészítő évben elengedhetetlen segítség az iskolai tanulmányok megkezdéséhez. Amennyiben az óvoda vagy nevelési tanácsadó javaslatára, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálata alapján gyógypedagógiai ellátásra szorul a gyermek, a nevelőszülő köteles speciális, eltérő tantervű iskolába íratni a gyermeket. Az iskolával való rendszeres kapcsolattartás is a nevelőszülő feladatai közé tartozik. A család szerepe és feladata a tanulásban eltér az iskoláétól. Funkciója, hogy a gyermek számára segítse elfogadni gyengeségeit, határait, ugyanakkor felismerni és fejleszteni erősségeit. A nevelőszülő feladata tudatosítani a gyermekben, hogy emberi értékei nem az iskolai teljesítménytől függnek. Tanácsadóink segítenek a nevelőszülőknek abban, hogy ők maguk is tudatosítsák: a gondjaikra bízott gyermekek egyszerűen csak arra vágynak, hogy elfogadják és szeressék őket. 72
A gyermekek fő motivációja a nevelőszülő dicsérete, és a sulykolás, ismételtetés, magoltatás helyett a megértetés, értelmezés, a példákkal alátámasztott magyarázat, az összefüggésekre való rávilágítás. A gyermekek iskolai előmenetelét, sikereit a közös programok is segíthetik, ezekre motiváljuk a családokat, és intézményünk is szervez alacsony önerővel igénybe vehető szabadidős programokat: kirándulás, mozi, színház, múzeum, közös játék. Fontosnak tartjuk és szorgalmazzuk, hogy ezeken a programokon lehetőség szerint a vérszerinti családtagok is vegyenek részt. A nevelőszülőknek a tanulási módszereknél jó elkerülni: Túlzott követelményeket ne állítsanak. A gyermeket nyomasztják a túlzott követelmények. Ne hasonlítgassák gyermeküket más gyermekhez. A gyermek fejlődését saját szintjükhöz mérjék. A tanulási nehézségek miatt kiszabott büntetések nem szerencsések. Meg kell érteni viselkedésüknek okát. Ösztönzéssel próbálkozzanak. A nyári szünet nem arra való, hogy az összes lemaradást pótolják. Ne legyen beszédtéma a gyermeknek olyan tulajdonsága, amiért családon kívül esetleg kinevetik. Ne torkolják le, ha tanulás közben vagy számonkérés esetén nem a helyes választ adja. Próbálják a helyes megoldásra rávezetni Szükséges nevelési szolgáltatások: a) Az iskolai oktatásban, szakképzésben részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítani kell az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, a tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszereléseket, valamint utazó- és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeket. Szakemberek segítségével keresni kell a különböző pályázati lehetőségeket, melyek ösztöndíjjal támogathatják a gondozott gyermeket. A nagyobb költséget igénylő tanulmányok várható megkezdése előtt javasolt a gyermek számára járó családi pótlékot félretenni, költségfedezésként. b) A gyermek, fiatal felnőtt részére biztosítani kell olyan eszközöket - különösen jegyet, bérletet az utazáshoz, postai költséget a levelezéshez és a telefonáláshoz, amelyek segítségével oktatási - nevelési intézményét is elérheti, valamint hozzátartozóival, illetve hivatásos gyámjával találkozhat. A gondozott gyermek számára, a tehetséggondozás, illetve felzárkóztatás költségeit, a gyermek után járó nevelési díjból biztosítani kell.
73
c) A nevelőszülő figyelembe veszi a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási, vagy tanulási zavarokkal küzdő gyerekek, fiatal felnőttek szükségleteit, igényeit nevelésük, gondozásuk során. d) A nevelési tanácsadó által leírt javaslatot kell követni azokban az esetekben, ha a gyermeknek óvodai, iskolai intézményt kell választani. Erről, az intézmény megválasztása előtt konzultál a nevelőszülő a gyermek hivatásos gyámjával, és több, a gyerek esetében érintett szakemberrel is. Kikéri az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét. e) Az intézmény megválasztása előtt figyelembe veendők a következők: A település feltételei, tehetséggondozási, önmegvalósítási feltételek, korrekciós lehetőségek és azok biztosítása. Ha valamelyiket a település adottságai miatt nem biztosítható a gyermeknek, annak megoldási lehetőségéről a nevelőszülő konzultál a szakemberekkel, és korrigálják a hiányt, pl.
átjárást
biztosít
más
településre
a
gyermeknek,
hogy
ott
vegyen
részt
tehetséggondozáson, korrepetáló tanítót fogad a gyermek mellé, stb. A pedagógusokkal, való folyamatos konzultálás szükséges, hiszen ő az, aki a gyermek tehetségét felfedezheti, tanácsot adhat annak kibontakoztatásához. Otthoni keretek között is lehet felzárkóztatást, tehetséggondozást végezni. Ehhez adnak segítséget a különböző foglalkoztató füzetek, könyvek, számítógépes programok. f) A gyermek részére biztosítani kell a tanulósarkot. Ez egy csendesebb, nyugodtabb hely legyen, ahová félre tud vonulni a tanulás idejére a gyermek. Célszerű erre a saját szobájában kialakítani egy részt. Megfelelő világításról és berendezési tárgyakról (íróasztal, szék, tárolóhely az iskolai felszereléseknek) gondoskodni kell. g) A nevelőszülő minden nap érdeklődjön az iskolában történtekről, részletesen beszéljék meg a gyermekkel, hogy mi történt aznap. A gyermek számára időt és lehetőséget kell biztosítani élményei megosztására. A nevelőszülő támogatja a gyermek önállóságának kialakulását mind a tanulás, mind a iskolai felszerelések előkészítése, rendben tartása területén. Szükség szerint ellenőrzi és segíti a gyermeket ezen tevékenységében. h) A nevelőszülő segíti a gyermeket pályaválasztása, illetve társadalomba történő beilleszkedése során. Pályaválasztási tanácsadáson vehet részt a gyermekkel, konzultálhat ez ügyben a fiatal pedagógusaival, ajánlásukat figyelembe véve. A gyermek szándékát, célját szem előtt tartva segítse őt, és támogassa tervének megvalósításában.
74
4.6.3. Egészségvédelem A gyermek egészségügyi szükségleteinek kielégítése, rehabilitációja, az egészség megőrzése, a különleges szükségletű, valamint a működtető külön engedélyével háztartásában nevelkedő speciális ellátási igényű gyermek ellátása, gyógypedagógiai fejlesztése, ezek koordinálása, és biztosításának elősegítése a nevelőszülő alapvető feladata A nevelőszülők feladata a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról való gondoskodás. A nevelőszülői családokban nevelkedő gyermekek egyénre szabott ellátását, egészségügyi szükségletét és élelmezését a nevelőszülőknek a rendelkezésre álló orvosi szakvizsgálatokra, szakvéleményekre, kórházi zárójelentésekre alapozva maximálisan biztosítani kell az egészségügyi ellátórendszer tagjaival - gyermekorvos, védőnő, szakorvos, kórház – együttműködve gondoskodni kell arról, hogy a gondozott gyermek hozzá jusson a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez, és gyógyászati segédeszközökhöz. A gyermekről szóló orvosi szakvélemények, zárójelentések, a szakértő bizottság által tett javaslatok figyelemmel kísérése, betartása alapvető feladat. A nevelőszülő tanácsadóval történő folyamatos konzultálás során a gyermek számára legmegfelelőbb, és elérhetőbb szolgáltatásokat kell igénybe venni. Ez pontos tervezést igényel. Elhalasztásuk semmi esetre sem elfogadható. Fontos, hogy a jelentkező probléma időben jelezve legyen szakorvosnak, szakembereknek, stb.
Amennyiben nincs diagnosztizált orvosi probléma a gyermeknél megállapítva, nincs szakorvosi előzmény, fontos, hogy a nevelőszülő az esetleges elmaradásokat, problémákat észrevegye, az illetékes szakembernek, gyermekorvosnak, védőnőnek jelezze. Azokban a nevelőszülői családokban, ahol több gyermeket nevelnek, különösen, ha testvérekről van szó, nagyon jó viszonyítási alapot jelent, hogy ismerik a gyermekekre jellemző fejlődési ütemet, fejlődési jellegzetességeket, időben ki tudják szűrni az esetleges eltéréseket. A gyermek, gyógykezelést igénylő problémáit folyamatosan meg kell beszélni kezelőorvosával, annak javaslatait, tanácsát meg kell fogadni, betartatásuk, ellenőrzésük a nevelőszülővel kapcsolatban álló gyermekvédelmi szakemberek feladata. Amennyiben a gyermek egészségügyi ellátása szükséges (pl. szemészet, fogászat, fogszabályozás, ortopédia, neurológia) a nevelőszülő
75
feladata az előírt vizsgálatok időpontjának figyelemmel kísérése, az időpontok betartása, a vizsgálatokon való megjelenés biztosítása. A terápia, gyógytorna, fejlesztőfoglalkozás, legtöbb esetben otthon is elvégezhető. A nevelőszülő fordítson otthon is időt a tudatos fejlesztésre, stb. Előtte azonban részletesen kérdezze meg az illetékes szakembert, hogy konkrétan mit kell tennie, tud-e segíteni. A különleges szükségletű, vagy mentálisan enyhén retardált gyermek gondozása többletfeladatokkal jár. Esetenként nevelésükhöz szükséges eszközigények nagyobbak, több anyagi, és időbeli ráfordítással is járnak.
Külön feladatot jelent a nevelőszülők számára az egyénre szabott élelmezést igénylő betegségek ellátása – pl. cukorbetegség, felszívódási zavarok (pl. lisztérzékenység, tejfehérje-érzékenység), allergiák. Az ilyen jellegű élelmezés nagy odafigyelést igényel már az élelmiszerek megvásárlásakor – pl. speciális alapanyagok megvétele, bizonyos alapanyagok kiváltása –, gyakran külön előkészítést, főzést igényel, csakúgy, mint a csecsemők élelmezése. Ezek után a gyerekek után magasabb díjazás illeti meg a nevelőszülőt. Esetenként segítséget lehet kérni civil szervezetektől, alapítványoktól, valamint pályázati forrásokat is érdemes keresni. Ezek felkutatásához segítséget nyújtanak a szakszolgálat szakemberei.
A gyermekek megfelelő ellátására szolgálnak a rehabilitációs központok, nevelési tanácsadók, az intézményünk pszichológusai (szabad kapacitás esetén), alapítványok, szervezetek. Sok esetben terápiás megoldásként jelentkezhet egy állat nevelése, gondozása, személyes kapcsolatba kerülés vele. A gyermekek egészségi állapotának eltéréseit a családtagok teljes elfogadással kell, hogy kezeljék, a napi tevékenységeik szervezésében figyelembe kell, hogy vegyék.
4.6.4. Napi életvitel A nevelőszülői család napirendjének kialakításakor elsődleges a gyermekek tevékenységeinek, feladatainak, kötelezettségeinek összehangolása – más-más napirendet kíván a csecsemőkorú, az óvodáskorú, az iskoláskorú, az utógondozott vagy a különleges szükségletű gyermek tevékenysége. A tanítási időszakban a családok napirendje jóval kötöttebb, több összmunkát, összedolgozást kíván a nevelőszülőktől a különböző tevékenységek szervezése: pl. fekvés-ébredés rendje, óvodára, iskolára történő felkészítés, a gyermekek óvodába, iskolába indítása, az étkezések lebonyolítása, a délutáni elfoglaltságok figyelemmel kísérése, otthoni tanulás ellenőrzése, szabadidős tevékenységek szervezése, óvodai, iskolai alkalmakon (pl. szülői értekezleten, fogadóórán, rendezvényeken) való megjelenés. 76
A tanítási szünetekben a napirend kötetlenebb, a hangsúly a szabadidős, rekreációs tevékenységekre, programokra, kirándulásra, nyaralásra helyeződik át, a nevelőszülők a gyermekek igényeinek és saját lehetőségeiknek megfelelően szabadabban bánjanak a napi időbeosztással.
4.6.5. A gyermek egyéni szükségletei A gyermekek eltérő életkorából és egyéb okból adódó egyéni igényeket körültekintő szervezéssel próbálják megoldani – pl. az egyéni alvásigényt külön, nyugodtabb helyiség biztosításával. A gyermek számára lehetőséget kell adni a személyes tárgyainak, személyes emlékeinek elkülönült tárolására. Fontos, hogy legyen neki egy „védett” kis területe – a szobájában saját ágy, saját szekrény, saját íróasztal, fiókok – ahol személyes tárgyait elhelyezheti, tárolhatja, tudja, hogy ez csak az övé. Fontos, hogy a családtagok tiszteljék egymás személyes tulajdonát, a családba bekerülő gyermekkel ezt a szokást tudatosan és következetesen érdemes kialakítani.
A gyermek élettörténetének megörökítése fontos feladat a nevelőszülők számára, a családi identitás megőrzése céljából. Hangsúlyozzuk, hogy a nevelőszülők vezessenek „Élettörténet-könyvet”, mely magában foglalja a nevelőszülői családban töltött időszak eseményeit, élményeit. Ennek együttes elkészítése a gyermek életkorától és megértési képességétől függ. A gyermek élettörténetének dokumentálása lehet például egy gyűjtemény is, amely tartalmazhat olyan személyes tárgyakat, fényképeket, emlékeket, amelyek tükrözik a gyermek életének legfontosabb momentumait. Az élettörténet-könyvhöz a gyermek bármikor hozzáférhet, sőt alakíthatja és gondozása befejeztével magával viheti. Ezzel segítünk a gyermeknek kapcsolatot teremteni a múltjuk, a jelenük és a jövőjük között. A gondozó nevelőszülő biztosítja a gyermekek kiegyensúlyozott érzelmi, lelki fejlődése érdekében nyugodt, biztonságot nyújtó családi légkört és az alábbi szükségleteket: a) Önállóság: A nevelőszülőnél elhelyezett gyerekeket, és fiatalokat életkoruk, képességeik, érdeklődésük figyelembe vételével be kell vonni a nevelőszülős család életébe (háztartásvezetés, beszerzések megtervezése, apróbb javítások, házkörüli, kerti tevékenységek stb.) Ugyancsak életkoruk, és képességeik szerint részt kell venniük az önkiszolgáló tevékenységekben (ágyazás, rendrakás, takarítás, terítés, ruházat karban tartása stb.) A nevelőszülő felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre és alapvető személyes ügyeinek intézésére: a háztartásvezetése, és annak fontossága, pl. postai ügyintézés, csekk kitöltés, telefonos ügyintézés. A tevékenységek kialakításánál a fokozatosság elvét kell követni. Meg kell mutatni a gyermeknek mit, hogyan kell végezni, amiből egyre több mozzanatot rá lehet majd bízni. Fontos a visszacsatolás és a pozitív megerősítés. b) Környezet, személyes tárgyak:
77
A gyermek számára biztosítani kell környezetének állandóságát. Ez jelenti a lakóhely, lakás állandóságát, de mindenképpen érteni kell a gyermek vagy gyermekek szobájának, ágyának, személyes tárgyainak állandóságára. Csecsemők esetében külön odafigyelést igényel a szoba, fürdőszoba megfelelő, és állandó hőmérséklete (hőmérők beszerzése) Fontos a saját lakrész kialakítása, mely biztonságot, „menedéket” jelent a gyermek számára. Ennek a berendezését bízzuk a gyermekre. Ösztönözzük arra, hogy legyen korának megfelelő, fiatalos, kapjanak helyet benne a személyes tárgyak. Legyen saját szekrénye, a saját személyes dolgaival. A gyermek szobájában csak az ő dolgai legyenek, illetve azé/azoké a gyerekeké, akikkel megosztja. Legyenek az emlékei, pl: rajzok, levelek, hajtincs stb. egy helyen gyűjtve, például egy nagyobb dobozban. Javasolt a gyermek számára élettörténeti könyv készítése, amelynek vezetésében a nevelőszülő-tanácsadó segítséget nyújt mind a nevelőszülő, mind a gyermek számára. A gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fényképet kell készíteni. Ettől célszerű sokkal többet készíteni, hogy a gyermeknek legyenek emlékei, múltja. Fényképek készülhetnek óvodai, iskolai rendezvényeken, születésnapon, névnapon, esküvőkön, nyaralásokon. Albumba kell őket rendezni, melyet -ha elhagyja a nevelőszülős családot a gondozott-visz magával, mint életének egy „állomását”. Évente egy fénykép kerüljön a gyermek iratanyagába is. c) Véleménynyilvánítás: A nevelőszülős család megteremti annak lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilvánítson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során –korára, fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. Törekedni kell arra, hogy ezek kötetlen beszélgetések legyenek a gyermekkel, ne pedig „tárgyalás”. A nevelőszülő legyen megértő, próbáljon a gyermek észjárásával gondolkodni, tudjon kompromisszumot kötni, ha kell. Az ellátást nyújtó nevelőszülő a gondozott gyermek szülőjének, törvényes képviselőjének a véleményét is figyelembe veszi, a gyermek ellátásával kapcsolatosan. Ezek megbeszélése kapcsolattartásokon, látogatásokon történhet. Figyeljünk arra, hogy ezek soha ne legyenek megalázóak a gyermek számára. Sokkal inkább tanulságként, vagy megerősítésként, ötletként szolgáljanak. d) Vallásgyakorlás, kisebbségi önazonosság: A nevelőszülő lehetővé teszi, hogy a gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, illetve vallásoktatáson vehessen részt. 78
A nevelőszülő feladata, hogy tiszteletben tartsa a gyermek ez irányú meggyőződését, véleményét, még akkor is, ha ez eltér a nevelőszülő és családja által elképzeltektől, gyakoroltaktól. Amennyiben a gyermek ezt kéri, akkor biztosítani kell számára, hogy hit- és vallási meggyőződését gyakorolhassa (ha nem kéri, akkor is tájékoztatni kell ennek lehetőségéről). Mindezt csak a társadalom által elfogadott, gyakorolt értékek mentén szabad megvalósítani. Ha a gyermek úgy kívánja, hogy istentiszteleten, misén szeretne részt venni, a nevelőszülő kísérje el, majd ha a gyermek olyan korú és képességű, később egyedül is mehet. Semmiképpen ne próbálja meg a nevelőszülő erőszakosan ettől eltántorítani. Annak döntését a gyermekre kell bízni. Az iskolában induló hittan órák rendjét meg kell kérdezni, annak megbeszélése, tananyagának számonkérése ugyanúgy a nevelőszülő feladata, mint a tanítási óráké. Elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. Ehhez szükséges ismerni a település lehetőségei, fel kell venni a kisebbségi önkormányzatokkal a kapcsolatot, és biztosítani a gyermek számára hagyományai ápolását. Pl. ünnepek, kulturális szokásoknak megfelelő tárgyi feltételek stb. e) Ruházat: Gondot kell fordítani, hogy minden gyermek rendelkezzen legalább 6 váltás fehérneművel, valamint 3 váltás hálóruhával, továbbá az évszaknak megfelelő legalább 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhával és cipővel, valamint alkalmi és sport ruházattal Továbbá, hogy a viselt öltözet az évszaknak, megfelelő és tiszta egyen. Ugyancsak gondoskodniuk kell a nevelőszülőknek a gyermek szükségletei és ruházat elhasználódása szerint, annak beszerzéséről vagy cseréjéről, ezek kiválasztásába, beszerzésébe a gondozott gyermekeket és fiatalokat be kell vonni. Törekedni kell a közös vásárlásokra, ami által a gyermek a pénz beosztását, jelentőségét is tanulja. Figyelembe kell venni ízlését, igényét, melyhez nélkülözhetetlen a gyermek alapos ismerete, a vele való kommunikáció. A csecsemők ruházata esetében törekedni kell a praktikusságra, a természetes anyagok kiválasztására (allergiás reakciók esetén). f) Személyi higiéné biztosítása: A gyermek, fiatal felnőtt számára biztosítani kell a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat.
A gyermeket, amennyiben ez indokolt, életkora és képességei figyelembe
vételével meg kell tanítani az alapos tisztálkodásra, el kell magyarázni, a fürdőszobában mi, milyen célt szolgál, a fültisztítástól, hajápolástól, a körömápolásig. Kisebb gyermek 79
esetében a legnagyobb részt még a nevelőszülő végzi, aki folyamatosan mondja, hogy most mit csinál, és ez miért fontos. Cél, hogy a tisztálkodási teendők szokássá váljanak és a gyermek saját hatáskörébe kerüljenek. A csecsemők, kisgyermekek ellátásához más, esetenként lényegesen több eszköz és anyag szükséges. Ezeknek egy részét orvos írja fel a gyermek számára. Beszerzésüket érdemes megkezdeni még a gyermek kihelyezése előtt. Ezeknek a gyerekeknek a személyi higiénéjük rendben tartása nagy odafigyelést, gyengédséget igényel a nevelőszülőtől. A 3 váltás ágynemű biztosítása, és tisztántartása szintén feladat. 2-3 hetente új váltást kell húzni, melynek igényére, szintén meg kell tanítani a cseperedő gyermekeket, a műveletet rendszeresen együtt végzi a nevelőszülő a gyermekkel. g) Étkeztetési szokások: A nevelőszülő napi ötszöri (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) étkezést biztosít a gyermek számára, életkorának megfelelően, legalább egy meleg étkezéssel. A gyermek étkezése történhet, az oktatási-nevelési intézményben ahová rendszeresen jár, illetve a nevelőszülő háztartásában. A közös étkezések egyszerre, egy asztal köré ülve történjenek. Az egészséges táplálkozásnak megfelelő étkezést kell biztosítani: gyümölcs, zöldség, tejtermékek, pékáruk, hús megfelelő beosztásával, és optimális mennyiségével. Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani. Ez semmi esetre sem jelentheti a gyermek „koplaltatását”, drasztikus fogyókúrára fogását. Fel kell hívni a menzán étkező gyermek esetében az ottani felelős figyelmét, ha szükséges kevesebb köret, több hús adagolására, a repeták mérsékelt visszaszorítására. Ezeknek betartása a nevelőszülői háztartásban is fokozott odafigyelést, ellenőrzést igényelnek. Amennyiben a gyermek oktatási-nevelési intézménye nem partner, vagy nem tud partner lenni a segítségben, úgy a nevelőszülő csomagoljon a gyermek számára szükséges élelmet, vagy tanácsadója segítségét kérve keressenek megoldásokat.
4.6.6. Önálló életvezetésre való felkészítés A gyermekek életkoruknak, egyéni fejlettségüknek, készségeiknek megfelelően vesznek részt az otthoni feladatokban, a család közös tevékenységeiben. A nevelőszülő felelőssége nagy, az ő tevékenysége minta a gyermek számára, az ő hozzáállása, ösztönző magatartása segít a gyermeknek a napi teendők elsajátításában. Az önkiszolgáló, önellátó tevékenységekben – tisztálkodás, étkezés, öltözködés – a nevelőszülő igyekszik minél több önállóságot adni, pozitív megerősítéssel ösztönözni a gyermeket, éreztetve, hogy mellette van, segítségére siet, ha szükség van rá. Zsebpénz: A zsebpénz összegének mértéke a 15/1998. NM. rendelet 82.§ (1) alapján kerül megállapításra.
80
A 3 éven felüli gondozott gyermeket havonta zsebpénz illeti meg. A zsebpénz összegéről való értesítést a nevelőszülő számára, minden naptári év első negyedévében, illetve kihelyezést követő 1 hónapon belülgyermekenként- a működtető intézmény küldi meg. A gyermek kaphat több zsebpénzt jutalomból, melynek összegét a nevelőszülő állapítja meg.
A gyermek, zsebpénze felhasználásáról annak beosztásáról maga dönt. A nevelőszülő segíti a gyermeket a pénzzel való bánásmód elsajátításában és az életkorának megfelelően a pénzbeosztás tervszerű kialakításában. Így már óvodás kortól elkezdődik a zsebpénz fogalmának kialakítása. Ebben az életkorban még a nevelőszülő gondoskodik a gyermek személyére szóló felhasználásáról. Az idők folyamán a gyermekek megtanulják a havi zsebpénzt beosztani. Fokozatosan, egyéni fejlettségtől függően tanítják meg a nevelőszülők a zsebpénz vásárlói értékét. Kisebb korban közös vásárlások során egyéni igényeik kielégítése érdekében, majd folyamatosan az életkorok figyelembe vételével, önálló gazdálkodásra nevelik a gyermekeket. Kiemelkedő feladatuk a nevelőszülőknek, hogy beszéljenek a gyermekkel a helyes beosztásról, és az ideális felhasználásról. Mi mindenre költheti a zsebpénzét, milyen módon tudja megtakarításokat felhasználni. Ezáltal tudják majd a gyermekek felnőttkorukra megtanulni a pénzzel való bánásmódot, elkerülni az esetleges felelőtlen és felesleges túlköltekezést.
A zsebpénzről a nevelőszülő nyilvántartást vezet. 6 év fölötti gyermek aláírásával igazolja, hogy átvette az összeget. Az írni nem tudó, 3-6 év közötti gyermek esetében, a zsebpénzből vásárolt dologról minden esetben számlát kell kérni, melyet a nevelőszülő felvezet a nyilvántartásra. A gondozási helyéről önkényesen eltávozott (szökött) gyermeket a szökés időtartama alatt zsebpénz nem illeti meg. Az összeget időarányosan kell kiszámolni, méghozzá az írásban tett eltávozás bejelentésének, és az írásos visszavonás dátumának figyelembe vételével.
4.6.7. Rekreáció A nevelőszülői családok számára a 24 órás szolgálat mellett mentálhigiénés védelmük biztosítására nagy jelentőségű a szabadidejük eltöltésének minősége. Ez nagyban függ lehetőségeiktől, igényeiktől. Több a lehetősége azoknak, akiknek saját nyaralója, vagy egyéb üdülési lehetősége van. A legtöbb családnak van igénye ezekre a hosszabb-rövidebb idejű kikapcsolódásokra, melyet hálózatunk
igyekszik
lehetővé
tenni,
segítségként
bevonva
más
szervezetek,
iskolák,
önkormányzatok, egyházi, alapítványi fenntartású szervezetek, gyermekjóléti szolgálatok által szervezett táborozásokat, programokat, lehetőségeket a szabadidejük hasznos, változatos eltöltésére, főleg a nyári szünidőben. Intézményünk egész évben szervez a gyermekek és a nevelőszülői családok számára számos feltöltődést biztosító programot. Törekszünk arra, hogy ezek megfizethetőek legyenek, így minél többen részt vehessenek rajtuk. Nevelőszülői hálózatunk tanácsadói és a hálózat szakmai vezetője programok szervezésében aktívan részt vesznek, igyekeznek bevonni a vérszerinti családokat is a gyermekjóléti szolgálatokkal együtt. A szervezett programokról szóló információk intézményünk 81
honlapján (www.hloinfo.hu) körlevélben és a nevelőszülői tanácsadókon keresztül jutnak el a nevelőszülőkhöz és az alapellátás családgondozóihoz, akik a programba bevonható vérszerinti szülőket értesítik. Ezen túlmenően a gyermekek, családtagjaik és nevelőszüleik, valamint a kollégák számára havi rendszerességgel mozi látogatást szervez intézményünk Hajdúnánáson, a mozi befogadóképessége miatt előre jelentkezni szükséges, az időpontokról az információ a honlapunkon és a tanácsadókon, keresztül jut el az érintettekhez. Intézményünk minden évben nyári táborokat szervez a gyermekeknek, ami jó alapot teremt a nevelőszülői hálózatban élő gyermekekkel való bensőségesebb kapcsolat kialakítására is, ezáltal fokozottabb támogatására. Évente több olyan rendezvényt is szervez a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Hajdúsági Gyermekvédelmi Központunk, amelyeken a tehetséges gyermekeink bemutathatják kiemelkedő tudásukat egy-egy területen. Ilyen pl.: a versmondó versenyek, KI MIT TUD-ok, rajzversenyek, kulturális rendezvényeken való fellépési lehetőségek, sportnapok. Évente kerül megrendezésre az intézményi szintű gyermeknap is, ahova a nevelőszülői hálózat családjai is bekapcsolódnak. E programon is részt vehetnek a gondozott gyermekek vér szerinti szülei az alapellátás családgondozóinak segítségével Kollégáink szorgalmazzák, hogy a nevelőszülői ellátott gyermekek az általuk látogatott óvodák, iskolák, középiskolák minél több (szakkörök, edzések, múzeum-, színházlátogatások, versenyek, művészeti csoportok, iskolai ünnepségek sport, kulturális) rendezvényén vegyenek részt, a tehetség kibontakoztatását, egészséges életmód gyakorlatát mindig szem előtt tartsák, segítsék a nevelőszülőink. Ugyan így településeik kulturális, sport és egyéb ünnepi rendezvényein is szorgalmazzuk a részvételt. Mindezek a rendezvények segítik nevelőszülői családjaink, gyermekeink szabadidejét hasznosan eltölteni, hogy ez feltöltse őket a hétköznapok monotóniájával szemben. Az általunk szervezett programokról szóban és/vagy írásban tájékoztatjuk a családokat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink és a nevelőszülők is minél nagyobb számban vegyenek részt ezeken a rendezvényeken, mivel ezek kapcsolatteremtési, találkozási lehetőségek, ahol a tapasztalatcserék sem ritkák a családok között. A gyermek szabadidejének megfelelő eltöltését nem csak a tervezett foglalkozások biztosíthatják. Az otthon töltött szabadidő tartalmas eltöltése is feladat. A gyermek számára társasjátékokat, foglalkoztató játékokat stb. kell vásárolni, és azokkal meg kell tanítani játszani, le kell vele ülni. Kinti játékok biztosítása szükséges a számára (pl:bicikli, roller, görkorcsolya, hinta, homokozó stb.)
82
4.6.8. Jutalmazás-büntetés A jutalmazás és büntetés, tehát a fegyelmezés a nevelőszülői családoknál is szükségszerű nevelési módszer. A jutalmazás és büntetés szabályozó rendszerének alkalmazkodnia kell a gyermekek egyéni szükségleteihez, saját személyiségének állapotához szükséges igazítani. Általánosan elfogadott alapelvünk, hogy tilos a gyermekek bármiféle lelki vagy fizikai büntetése, fenyítése, megalázása, étel megvonása, stb. A fegyelmezés formájának helyes megválasztása segíti a gyermek belső motivációjának alakulását, elősegíti kreativitásának, teljesítményének fejlődését. Fontos szempontunk, amit nevelőszülőinktől elvárunk, hogy a jutalmazás és büntetés alkalmazásánál a következetesség elve érvényesüljön. A gyermek fegyelmezésének alapelvei szolgálatunknál: Tilos a gyermek bárminemű bántalmazása (testi, érzelmi, szexuális) Tilos a vér szerinti szülői kapcsolattartás megvonásának kilátásba helyezése. Használandó eszköz a gyermek meghallgatása, kérdezése „én-üzenetek” használata. A büntetést a nevelőcsalád a lehető legritkábban alkalmazza. A nevelőszülők figyelmét felhívjuk, hogy a büntetés a helytelen viselkedésnek szól, s nem a gyermek személyének. Nagyon fontos szabály a következetesség A jutalmazási - büntetési rendszer elsődleges célja, hogy növelje és ösztönözze a gyermek együttműködési készségeit. A nevelés során a jutalmazás fontos szerepet játszik az erkölcsi magatartás kialakításában, akkor eredményes, ha sikerélményt vált ki, stabilizálja a nevelőszülő és a gyermek közötti pozitív kapcsolatot. A nevelőszülőket arra motiváljuk, hogy egyértelműen különválasszák a jutalmazást az ajándékozástól. Az ajándékozás, mindig és minden körülmények között az egész gyermeknek, a gyermek személyiségének szól, s mint ilyen, nem használható fel meghatározott nevelési célokra. A pozitív megerősítés a leggyakrabban alkalmazott módszer a nevelésben. Alapvető igényünk és elvárásunk a nevelőszülők felé, hogy a gyermekek cselekedeteit folyamatosan a pozitív megerősítés eszközeivel értékeljék. Fontos, hogy az időzítés megfelelő legyen, az adott magatartást időben közvetlenül kövesse. A gyermekeknek szükségük van bizonyos korlátokra, hogy a társadalom egészséges tagjai lehessenek, de a büntetés alkalmazásának alapelveit fontos betartani: igazságosság, 83
magyarázat, személyre szabott legyen, nem lehet irreális, lehetőleg a büntetés a lehető legrövidebb időn belül, az esemény után történjen meg, A büntetés nem lehet öncélú, kollektív, megszégyenítő, nem sértheti a gyermek emberi jogait. Az erős büntetés rombolja gondozott gyermekek és fiatalok önbizalmát, ösztönző hatása a kellő intenzitású büntetésnek van. A jutalmazásoknak (csakúgy, mint a büntetéseknek) következetesnek kell lenniük. A jutalmazás folyamán kerülni kell a kivételezést. Arra kell törekedni, hogy arányukat tekintve a jutalmazások gyakoribbak legyenek, mint az elmarasztalások.
4.6.9. Engedély nélküli távozás kezelése: Ha a gondozott gyermek a gondozási helyéről engedély nélkül eltávozott, vagy oda számára előírt időpontban nem tért vissza, az ellátást nyújtó megkíséreli felkutatni a tartózkodási helyét. Ha az eltűnt gyermek 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud, haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül, megkeresi az illetékes rendőri szervet az eltűnt gyerek felkutatása érdekében, egyúttal értesíti a működtetőt, az eltűnt gyerek felkutatása érdekében. A
megkerült
gyermekkel,
fiatallal
a
nevelőszülőnek,
nevelőszülői
tanácsadónak
tapintatosan, körültekintően tervezve a beszélgetést, minél hamarabb meg kell tudni az engedély nélküli távozás okát, hol tartózkodott, távolléte alatt történt–e vele valamilyen rendkívüli esemény, amely őt veszélyeztette, vagy ő végzett-e jogszabályba ütköző dolgokat távolléte alatt, és ezeket írásban rögzíteni kell. Amennyiben a gyermek érzelmi, értelmi állapota lehetővé teszi, maga is leírhatja mind ezeket. A megszerzett információk és a gyermek személyiség állapotának figyelembe vételével törekedni kell az engedély nélküli eltávozás fizikai vagy napi élethelyzetből adódó okának korrigálására, az engedély nélküli távozás veszélyeinek , következményeinek tisztázására, a a visszakerült gyermek, fiatal türelemmel és szeretettel történő kezelésére, a fenti fegyelmezésre vonatkozó eljárásaink következetes betartására.
4.6.10. Életúttervezés A gyermekek életút tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges a reális jövőkép kialakítása. Ehhez a gyermekeknek reális önismerettel kell rendelkezniük. Kialakításában nagyon sok személyes beszélgetésre van szükség, amiben elsősorban a nevelőszülők tudnak segíteni. Mindenek 84
előtt ismerni kell a gyermek múltját, amihez nélkülözhetetlen eszköz a már említett élettörténetkönyv.
Fontos feladatunk, amennyiben a kapcsolattartás nem gyámhivatali határozat alapján
szünetel, a szülők, rokonok, testvérek felkutatása, a velük való jó kapcsolat kialakítása, fenntartása, ebbe a nevelőszülők aktív bevonása. A gyámhivatalokkal, az alapellátás munkatársaival, az esetleges előző, megyén kívüli ellátási terület szakembereivel való telefonon és írásban való kapcsolatfelvétel a nevelőszülői tanácsadó feladata. Az önálló életvitel kialakítása, a pályaválasztásra, a felnőttkorra való felkészítésre fontos közös feladata a nevelőszülőnek és a nevelőszülői tanácsadóknak már jóval a nagykorúságot megelőző időszakban. Keresni kell a kapcsolatot a Munkaügyi Központokkal a pályaorientációs felkészítő programok igénybevételéhez. illetve be lehet kapcsolódni a Gyermekvédelmi Központunk lakásotthoni ellátást biztosító részében szervezett ilyen irányú programokba. Ezekre az időpontokra és programokra a nevelőszülői tanácsadó hívja meg a gondozott fiatalt és a nevelőszülőt.
4.6.11.Utógondozói ellátás előkészítése és biztosítása:
A nevelőszülő tanácsadó a gyermek nagykorúsága előtt kb. 3 hónappal a nevelőszülővel és a gyermekkel megbeszéli az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése utáni teendőket.
. Ha a fiatal nappali tagozaton tanulmányokat folytat, munkanélküli, tehát létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani ill. bentlakásos szociális intézménybe történő felvételre vár, előterjesztheti kérelmét az utógondozói ellátásra.
Amennyiben az átmeneti vagy tartós nevelt fiatal felnőtt kéri, és a gyámja is javasolja, akkor az illetékes gyámhivatal felé kérelemmel fordulnak az utógondozó ellátás elrendeléséhez, melyhez beszerzik, és csatolják a szükséges (fiatal kérelmét, a nevelőszülő befogadó nyilatkozatát, a nevelőszülői tanácsadó/gyám javaslatát, az iskolalátogatási igazolást, vagy a munkaügyi központ igazolását és a működtető kérelmét) iratokat.
Az utógondozói ellátást a gyámhivatal határozattal rendeli el, egyben a fiatal részére utógondozót (esetünkben a fiatal eddigi nevelésében is illetékes nevelőszülői tanácsadónkat) rendel ki.
Az utógondozói ellátást tartalmazó határozat kézhezvételét illetve az ellátás megkezdését követő 15 napon belül a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ vezetője az ellátásban részesülő fiatallal megállapodást köt (melléklet), s ha a fiatal felnőtt úgy döntött, hogy otthonteremtési támogatását igénybe veszi, vagyon-felhasználási tervet készítenek a nevelőszülői tanácsadóval (utógondozójával) A megállapodás egy példányát az intézmény gazdaságvezetőjének azonnal át kell adni (kivétel a vagyon-felhasználási terv), aki:
gondoskodik az ellátás kiutalásáról, 85
az intézményvezető által megállapított térítési díjjal kapcsolatos intézkedésekről. A fiatallal kötött megállapodás során személyenként vizsgálva kell meghatározni (a jövedelmi viszonyaival is összefüggésben) az ellátás mértékét, módját a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ a utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt térítési díjára és zsebpénzre vonatkozó szabályzata szerint).
Az utógondozói ellátott azonnal tájékoztatja utógondozóját, ha térítési kötelezettségébe valamilyen változtatás történt, vagy esedékes (pl. munkahelye lett, munkahelyet váltott, tanulói jogviszonya megszűnt, stb.), és az ahhoz szükséges igazolásokat beszerzi.
Az utógondozó nyomon követi utógondozói ellátottja térítési díjának megváltozását, határozatait, és minden esetben új megállapodást köt a nagykorúval, melyet megküld a fenntartónak, csatolva a szükséges igazolásokat.
Az utógondozással megbízott nevelőszülői tanácsadó, utógondozói ellátott fiatal felnőtt helyzetéről, együttműködéséről, az utógondozói ellátást elrendelő határozatban szereplő időközönként jelentésben tájékoztatja a gyámhivatalt és a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ
vezetőjét. A nevelőszülő saját háztartásában biztosítja az
utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt lakhatását és szükség szerinti további ellátását.
A nevelőszülő segítséget nyújt a fiatal felnőtt önálló életvezetéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez és hozzátartozóival való kapcsolattartásához. Segíti a fiatal munkába lépését és helytállását, keresetének, ösztöndíjának célszerű felhasználását, takarékoskodását.
Intenzíven bevonja a házi munkába, önállóságot ad számára. Munkahelyet keres vele újságon, interneten, szórólapokon, személyes kapcsolatain keresztül.
Keresetének beosztásában, spórolásában segítséget, tanácsot ad. Személyes példával jár előtte.
Az nevelőszülői tanácsadó, mint utógondozó az ellátásban részesülő fiatallal való együttműködés során segítséget nyújt abban, hogy utógondozottja minél hamarabb megkezdhesse önálló életét. A vagyon-felhasználási terv elsősorban az önálló lakhatási megoldást kell, hogy szolgálja. Az utógondozó a segítő-együttműködő kapcsolat során ellenőrzi a megállapodásban foglaltak betartását. A problémákat, vagy a megállapodás szerinti feltételek megszegését azonnal, írásban, három napon belül jelenti a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjének. Ha az ellátás biztosításában más személy is részt vesz
a jelzési kötelezettség az ő
vonatkozásában is fennáll. Az utógondozói ellátás elrendelésének szabályait, megszűnését, illetve megszüntetését a Gyvt. 93. §, valamint a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet részletesen tartalmazza.
86
Amennyiben az ellátás határozatban megjelölt időtartama lejárt, s az életkörülmények indokolják, az ellátás meghosszabbítását kérheti a fiatal. A meghosszabbítás iránti kérelmet az utógondozó terjeszti fel a gyámhivatalnak az ellátást nyújtóval és az utógondozói ellátást biztosítóval való konzultációt követően.
Az utógondozói ellátásban nem részesülő fiatal nagykorúságát követően egy évig a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ
nevelőszülői tanácsadója, mint
utógondozója segítséget nyújt a szűkebb és tágabb környezetbe való beilleszkedésben, a megfelelő életvitel kialakításában, munkahelykeresésben stb. Ennek érdekében az utógondozott rendszeres kapcsolatot tart utógondozójával. Segíti az otthonteremtési támogatás igénylésében, ennek és a fiatal saját vagyon felhasználásának megtervezésében, a rendeltetésszerű felhasználás lebonyolításában. Segít felkutatni azokat a szervezeteket, melyek a fiatal élethelyzetének javítására szolgálhatna. Megfelelő információkkal, tájékoztatással, tanácsadással segíti a fiatalt abban, hogy hozzájusson az őt megillető, vagy helyzetét javító szolgáltatásokhoz. Az utógondozás a nagykorúságot követő egy évig akkor is fennáll, s a jelentés akkor is kötelező, ha a fiatal nem működik együtt. Ha a gyámhivatal elrendelte az utógondozói ellátást és a fiatal felnőtt továbbra is a nevelőszülő háztartásában marad, a további együttműködést a nevelőszülővel és a nevelőszülő tanácsadóval, (aki az utógondozást is ellátja) határozzák meg az utógondozói megállapodás keretében.
4.7. A nevelőszülői hálózat működtetését általánosan meghatározó keretek 4.7.1. Minőségbiztosítás A minőségbiztosítás hálózatunknál a nevelőszülői tanácsadók számára az alábbi elemek mentén és munkaformákban valósul meg: Heti egy alkalommal strukturált esetmegbeszélő csoport, melyen 1-2 nevelt gyermek, vagy nevelőszülői család története meghatározott szempontsor alapján, több szempontú megközelítésben kerül feldolgozásra, az intézmény lakásotthoni ellátást biztosító szakmai egységeinek felkért pszichológusával és szükség szerint az intézményvezetőnek részvételével- esettanulmányok megalapozása Soron kívüli esetmegbeszélés, szükség esetén esetkonferencia akut helyzetben Havi egy alkalommal a csoporttagok által választott aktuális témakörben referátumokkal felvezetett témafeldolgozás- publikálás előkészítése
87
Képzéseken és továbbképzéseken való rendszeres részvétel, lehetőség szerint egyéni preferencia alapján. Az egyházi fenntartó által szervezett családvédelmi és egyéb szociálishitéleti konferenciákon, szemináriumokon való részvétel. Szupervízió biztosítása Tanulmányutak, tapasztalatcsere hazai és ( külföldi) intézményeknél Szakirodalom, folyóiratok tanulmányozása, szakkönyvtár használata Csoportkohézió erősítése közös programok szervezésével és intézményi szabadidős programokon való részvétellel, a nevelőszülői családokkal közösen A nevelőszülőkre vonatkozóan a minőségbiztosításnak több szintje jelenik meg hálózatunknál, a kiválasztástól kezdődően. A nevelőszülői feladatokra jelentkezők előzetes környezetbeli, pszichológiai és jogszabálybeli feltételek szerinti alkalmasságának megállapítása után kerül sor a felkészítő képzésre. A felkészítés során a jelentkező döntés-előkészítő programban, készségfejlesztésben vesz részt, valamint megszerzi mindazokat az alapvető pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi ismereteket, melyek a gyermek gondozásához, neveléséhez, a gyámság ellátásához szükséges. A felkészítő tanfolyam célja a résztvevők megismertetése a nevelőszülőség szakmai követelményeivel, szabályaival, segítésük a nevelőszülői feladatokra való felkészülésben. A hivatásos nevelőszülői szakképesítés megszerzésére a működtető igénye és lehetősége alapján kerül sor a működő nevelőszülők esetében, a jogszabály által előírt feltételek szerint.
A nevelőszülők félévente hat órás továbbképzésen kötelesek részt venni, a tanúsítvány megszerzésétől számítva. A változatos formában (előadások és tréningek) és tartalommal megszervezett képzések a nevelőszülőket foglalkoztató aktualitások figyelembe vételével szerveződnek, visszatérő témák a különleges ellátást biztosító, valamint a serdülőket nevelő családok problémakezelésének fejlesztése. A részvétel kötelező, a hiányzás kizárólag igazolás bemutatásával tekinthető elfogadottnak. A hivatásos nevelőszülők részt vesznek a megyében és az ország területén rendezett szakmai továbbképzéseken az éves továbbképzési tervnek megfelelően, lehetőség szerint bekapcsolódhatnak ha erre lehetőség adódik országhatáron túli tapasztalatcserékbe is, melyre a nevelőszülői tanácsadók javasolják a nevelőszülőket. A hivatásos nevelőszülő(k) számára intézményünk szupervíziós lehetőséget biztosít, csoportos formában, az adott évi költségvetés függvényében dönt a működtető az indítható csoportok számáról. 88
Tartalmas szabadidős programokra is rendszeres lehetőséget biztosít intézményünk, jelképes részvételi díjért, mely rendezvények jó alkalmat biztosítanak a nevelőszülői családok közötti kapcsolatok kialakítására. A nevelőszülői tanácsadók feladata e programokra történő jelentkezésre motiválni a nevelőszülőket, és az alapellátással együttműködve a vérszerinti szülőket. Célunk, hogy mind több család bekapcsolódjon ezekbe a szabadidős programokba az alapellátás családgondozóival együtt (fejlesztve alap-és szakellátás együttműködését, a sikeres hazagondozásról szóló elképzelésünket és munkánkat e téren). 4.7.2. Nevelőszülői hálózat szakmai kapcsolatrendszere, A Gyermekvédelmi törvényben és végrehajtási rendeleteiben, továbbá a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ
Szervezeti és Működési Szabályzatban és a
munkaköri leírásokban meghatározott feladat- és hatásköröket csak jól működő együttműködési és kapcsolatrendszerben lehet ellátni. Ezért a gyermek ügyében döntést hozni csak az ügyben érintett, minden érdekelt féllel való széleskörű információáramlás alapján lehet. A nevelőszülői családot elsődlegesen segítő szakemberek között- nevelőszülő tanácsadó és a TEGYESZ állományához tartozó hivatásos gyám, gyámi gondozói tanácsadó- között szakmai párbeszédnek kell kialakulni, a nevelőcsalád és a családban nevelkedő gondozottak megsegítése érdekében oly módon, hogy az érintett szakemberek ismerjék, és tiszteletben tartsák egymás szakmai kompetencia határait. A nevelőszülői hálózatban az alábbi kapcsolatrendszerben kötelező a folyamatos információáramlás, a jelentés és az együttműködés: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő, mint gyám nevelőszülő, mint gyám nev.sz tanácsadó , szakmai vez nev.sz tanácsadó , szakmai vez nevelőszülő nevelőszülő tanácsadó nevelőszülő tanácsadó Hajdúsági Gk. Gyv-i Központ nevelőszülő tanácsadó TGYSZ nev.sz tanácsadó , szakmai vez. nevelőszülő nevelőszülő tanácsadó nev.sz tanácsadó , szakmai vez nevelőszülő tanácsadó
működtető nev.sz tanácsadó , szakmai vezető gyám Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat gyámhivatal Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Gyermekvédelmi szakértői bizottság vérszerinti szülő hivatásos gyám vérszerinti szülő gyámhivatal TEGYESZ Elhelyezési Osztály Hajdúsági Gk. Gyv-i Központ gyámi-gondozói tanácsadó gyámi-gondozói tanácsadó szakmai vezető Hajdúsági Gk. Gyv-i Központ
89
Nevelőszülői hálózatunk azt, hogy a gyermek sorsában érintett szakembereknek együtt kell működniük, a hatékony és eredményes munkavégzés érdekében fontos alapelvként fogalmazza meg. Az egész hálózat működését érintő kapcsolati szinten túl a nevelőszülők mindennapjaiban is megjelenik a kapcsolatok, együttműködések fontossága: A nevelőszülők kiválasztásánál fontos szempont a családi kapcsolatok stabilitása. Ez fokozza a család biztonságát: szükség esetén kikre és miben számíthatnak, kiterjedtebb érzelmi hátteret biztosítva a gyermek személyiségfejlődésében is meghatározóak. A család – nagy család együtt határozza meg azt az érték- és normarendszert, amely mentén a gyermek társadalmi beilleszkedése, szocializációja történik. A nevelőszülői családok a gyermekek nevelése során sokrétű szakmai kapcsolatok aktív résztvevői. Szakmai kapcsolatok alatt azokat a szakmai kötődéseket értjük, amelyek a nevelőszülőinevelőcsaládi státusszal járnak együtt, ezen családok kapcsolatrendszerének specifikus elemei. A
nevelőszülői
hálózatunk
nevelőszülői
tanácsadóival
és
a
területi
gyermekvédelmi
szakszolgáltatás keretében tevékenykedő gyámi tanácsadóival való folyamatos kapcsolat a nevelőcsaládok számára egyaránt jelentenek szakmai segítséget és kontrollt. A nevelőszülői tanácsadók elsősorban a nevelőszülőknek adnak támogatást a gyermekek nevelésegondozása során felmerült problémák kezelésében, megoldásában, ill. a legoptimálisabb megoldások megtalálásában. A gyámi tanácsadók a gyámi feladatok ellátásában és a gyámhivatalokkal való együttműködésben segítenek. A nevelőcsaládok számos intézménnyel kerülnek kapcsolatba mindennapi életük során. Ezek közül a fontosabbak: - oktatási-nevelési intézmények - egészségügyi intézmények - hatóságok, hivatalok Az oktatási intézményekkel történő folyamatos kapcsolattartás a családban nevelkedő gyermekek elsődleges érdeke, melyet munkánk során preferálunk és azt a családoktól is elvárjuk. A pedagógusokkal, mint a gyermek nevelésében is részt vevő partnerekkel való közös munka a gyermeknevelés fontos eleme. A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek élethelyzetének ismerete, tipikus problémáiknak tudatosítása gyakran a nevelőszülő, ill. a nevelőszülői tanácsadó feladata az oktatási intézményekben. A gyermek nevelőszülői családba történő kihelyezését követő 90
lehető legrövidebb időn belül a tanácsadó felkeresi a gyermek oktatási-nevelési intézményét, a (leendő) óvónőt, osztályfőnököt, hogy a gondozási-nevelési terv pedagógust érintő feladatiról és a gyermekkel kapcsolatos tudnivalókról konzultáljanak, előre egyeztetett időpontban. Ezen túlmenően a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője a több nevelt gyermeket is fogadó intézményeknél szorgalmazza, hogy tanévenként egy alkalommal pedagógusi értekezleten a hálózat képviselője részt vehessen.
A nevelőcsaládok a fenti kapcsolódási pontokon túlmenően társadalmi kapcsolatok aktív résztvevői, melyek a család helyi társadalmi beágyazódottságában kelnek életre. A család baráti köre, a szomszédok, az iskolatársak és azok családjai, stb. a gyermek szocializációjának fontos közegei. A nevelőcsaládok helyi társadalmi elfogadottsága jelentős tényezője a családban nevelkedő gyermek társadalmi integrációjának. A szűkebb lakóhely /városrész, utca, (kis)település/, és az itt élők által közvetített értékek jelentősen befolyásolják a gyermek fejlődését. Ugyanígy a nevelőcsalád által képviselt értékek és normák, és a helyi társadalom által közvetített érték- és normarendszer viszonya is meghatározó tényező. Ennek érdekében a hálózatunkban tevékenykedő nevelőszülőktől elvárjuk a szakmai etikai értékek minden körülmények közötti betartását és betartatását, melyet a nevelőszülői tanácsadó saját példáján keresztül is közvetít és számon kér. 4.7.3. Adatkezelés, dokumentáció, nyilvántartás A nevelőszülői hálózatban dolgozó szakemberek így a nevelőszülők is személyes és közérdekű adatokkal dolgoznak, ezen tevékenységüket a vonatkozó jogszabályok adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseiknek megfelelően kötelesek végezni. E jogszabályok ismerete és körültekintő alkalmazása a nevelőszülői ellátás minden résztvevője számára kötelező érvényű. A „Gyermekeink védelmében” egységes nyilvántartási rendszer használata szintén kötelező, mely nemcsak végigkíséri és összefoglalja a gyermek teljes gondozási folyamatát, de az érintett szakembereket és intézményeket is együttműködésük fejlesztésére készteti. Az otthont nyújtó ellátások igénybevételével kapcsolatos dokumentáció (lásd mellékletben) precíz használatára hálózatunk tanácsadói és nevelőszülői folyamatos felkészítésben részesülnek, amennyiben változás teszi azt szükségessé, tájékoztató összehívásával, a nevelőszülők pedig a hatórás továbbképzések során, ismétlő jelleggel.
A nevelőszülői tanácsadók adminisztrációs kötelezettségei: 91
A nevelőszülővel folytatott segítő kapcsolatáról és munkájáról folyamatosan feljegyzést készít az alábbi dokumentációk használatával: 1.1. Átíró tömb-tanácsadás tapasztalatai A nevelőszülő tanácsadó látogatása során, a helyszínen az e célra rendszeresített átíró tömbben írásos feljegyzést kell, hogy készítsen, melyben rögzíti a legfontosabb információkat a teljes körű ellátásról: ci) Oktatás, nevelés cii) A gyermekről készült szakvéleményekben javasoltak betartása ciii)
Szabadidő: szervezett, kötetlen eltöltése
civ)
Egészségügyi szükséglet: orvosi kezelés, ellátás, , pszichiátria, terápiák, fejlesztések
stb. cv) Zsebpénz cvi)
Kapcsolattartás megvalósulása, észrevétele
cvii)
Ellátási igényben bekövetkezett változás (Lásd eljárási rend szabályzata.)
A feljegyzés tartalmazza a nevelőszülő nevét, a látogatott gyermek(ek) nevét, a látogatást végző szakember nevét, a feladatokat, célokat a gondozással, neveléssel kapcsolatosan. Tartalmazza, hogy a nevelőszülő mely területen igényelt segítséget, a tanácsadó javaslatait, ajánlását. A visszacsatolást az előző látogatáskor rögzítettekre, a változásokra, eredményre, esetleg kudarcokra. A dokumentumban rögzítetteket a nevelőszülő írja alá. Ha nem ért egyet a leírtakkal, azt írásban odajegyezheti. 1.2. Munkanapló: A nevelőszülő tanácsadó munkanaplót vezet, amely röviden tartalmazza, mely napon, hol tett látogatást és rövid leírást a látogatás tartalmáról, ha az nem a nevelőszülő háztartásában készült. A munkanaplót a szakmai vezetője havonként ellenőrzi, az ellenőrzést aláírásával igazolja. 1.3. Gyermekeink védelmében adatlapok: Mindazoknak az adatlapoknak ( „GH-1”, „GH-2”, GH-3”)az elkészítése, melyben közvetlenül, vagy közvetve, a nevelőszülő tanácsadó közreműködik. Kitöltésük adatrögzítésként, és egyfajta minőségbiztosításként szolgál, a szakemberek, és nevelőszülő számára. Elősegíti a nevelőszülő, gyermek, és vérszerinti szülők részvételét is (amennyiben az adatlap ezt megkívánja). Kitöltésük a 235/1997. (XII.17) Korm. rendeletben foglaltak alapján történik. Az éves felülvizsgálatok előtt 30 nappal, ill. a féléves helyzetértékeléskor a GH -3 adatlapot megküldi a gyámi, gondozói tanácsadók csoportvezetőjének, aki a TESZ-3 adatlappal együtt elküldi az illetékes gyámhivatalnak.
92
1.4. Írásos vélemények, összefoglalók: Készülhetnek gyámhivatali felkérésre, gyermekvédelmi szakértő bizottság, nevelőszülői szakmai egység vezető, hálózatvezető illetve a gyermekvédelmi rendszer egyéb szereplőinek kérésére. 1.5. Havi létszámjelentés: Jelentést készít a tanácsadási körzetébe tartozó gyermekekről, utógondozói ellátott fiatal felnőttekről, különleges szükségletű gyerekekről (külön oldalon), a ki-és belépők figyelembe vételével. (gondozási napok, változásjelentés). A gondozási napokat az aktuális hónap első munkanapjára elkészíti a tanácsadó. A változásjelentést, pedig a változást követően napokon belül, de mindig az aktuális hónapon belül leadja. Amennyiben ennek akadálya merül fel (határozat hiánya), azt jelzi szakmai egységvezetőjének, és a változásért felelős nyilvántartónak. 1.6. Környezettanulmány: Az új jelentkezők körülményeinek feltárására, a működő nevelőszülők alkalmassági felülvizsgálatához, valamint a életkörülményekben beállt változásokhoz (lakásbővítés, költözés). 1.7. Feljegyzések, jegyzőkönyvek: A szakmai munka során történő konzultációk rögzítése, például gyámi gondozó tanácsadóval, pedagógussal, gyermekjóléti szolgálattal, szakmai egységvezetővel. Ha a nevelőszülő tanácsadó 15 napot meghaladva adja le megállapodását a nevelőszülővel, vagy a fiatal felnőttel, úgy annak okáról minden esetben írásbeli feljegyzést készít, melyet átad a szakmai egységvezetőnek, majd beteszi az érintett aktájába. A feljegyzések emlékeztetőül is szolgálhatnak. A rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet készít és azt haladéktalanul megküldi a szakmai vezetőnek. A kötelező 3 évenkénti alkalmassági vizsgálathoz beszámolót készít a nevelőszülő tevékenységéről. 1.8 Nyomtatványok: Nevelőszülővel, fiatal felnőttel kötött megállapodások, javaslatok, tájékoztatások. Felülvizsgálathoz szükséges nyomtatványok (orvosi, pedagógiai jellemzés megkérése, fedőlap). Változásokkal kapcsolatos adatlapok, stb. Egy példány mindig az érintett gyermek, vagy felnőtt aktájába kerül, illetve az érintett szakembernek átadásra. 93
A nevelőszülő tanácsadó, minden levelezését, elkészített dokumentumát, valamint más az intézmény vezetőjének, működtetőnek, illetve egyéb külső szakember, intézmény, hatóság számára készített iratanyagát a szakmai egységvezetőjének megmutat, és aláírásra átad. Azokban az esetekben, amikor megállapodásokat köt a tanácsadó nevelőszülővel, vagy fiatal felnőttel, minden esetben mellékeli a határozatot, és úgy adja le aláírásra. A nevelőszülő adminisztrációs feladatai: A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján vezeti a zsebpénznyilvántartást. Aktívan részt vesz az átmeneti vagy tartós nevelt gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében Elrendelése esetén tételes elszámolás készítése 1. A nevelőszülői hálózatban nyilvántartást kell vezetni: (4) nevelőszülőnek jelentkezőkről, (5) képzésben, továbbképzésben résztvevőkről, (6) alkalmasnak nyilvánított nevelőszülőkről, (7) nevelőszülői férőhelyekről, (8) működő nevelőszülőkről, (9) nevelőszülőnél elhelyezett gyermekekről, (10) nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek gondozási napjáról, (11) a nevelt gyermek után fizetett nevelési díjról és ellátmányról, (12) nevelőszülői díjról, (13) a hivatásos nevelőszülő szabadságáról, táppénzes állományban lévőkről, gondozó személy alkalmazásáról, (14) a nevelőszülőnek a gyermek zsebpénzéről, (15) a nevelőszülőnek, mint gyámnak a gyermek vagyonáról, ha vagyonkezelő is, (16) az utógondozói ellátásba részesülő fiatalokról. 2. Jelentési kötelezettségek: ci) Jelentés három havonként a nevelőszülői férőhely változásairól. cii) A hivatásos gyámnak és a gyámságot vállaló nevelőszülőnek a jelentése félévente vagy szükség szerint a nevelőszülőnél élő gyermekről a gyámhivatal felé, évente illetve szükség szerint felülvizsgálathoz vagy megszüntetéshez. ciii) A nevelőszülő tanácsadó jelentése, a gyermek fejlődéséről, a kapcsolattartásról félévente, illetve évente. Jelentés évenként a felülvizsgálathoz, szükség szerint a megszüntető kérelem elbírálásának előkészítéséhez („helyzetértékelés” című nyomtatványon). civ) A nevelőszülő, mint gyám - ha vagyonkezelő is - a gyámhivatal felé a gyermek vagyonáról évenként. cv) Az utógondozó jelentése a gyámhivatal felé a fiatalról, együttműködésükről, munkája eredményességéről. cvi) Minden olyan a gyermeket, vagy a nevelőszülőt érintő kérdésekről, problémákról, melynek megoldása segítséget kíván. 3. Ügymenet: Minden nevelőszülőről vezetett személyi dokumentáció tartalmazza: 94
j) k) l) m) n) o) p) q)
a nevelőszülői jelentkezésről szóló teljes anyagot, adatlappal együtt, a FIKSZ tréning elvégzését követő családi értékelést vagy/és pszichológiai vizsgálatról szóló véleményt, a képzés elvégzéséről szóló tanúsítvány fénymásolatát, az általános megállapodást („nevelőszülői megállapodás I.”), a konkrét gyermek(ek) kihelyezéséről szóló megállapodást („nevelőszülői megállapodás II.”), a nevelőszülői alkalmassági felülvizsgálatok anyagát, a jogviszony megszűnéséről szóló dokumentációt, egyéb személyi vagy munkajogi ügyekben kelt iratokat.
4. A nevelőszülő tanácsadó hetenként köteles ügyeleti napot tartani az intézményünk székhelyén található irodahelyiségben, amelynek időpontját és időtartamát az szakmai vezetővel közösen beszélik meg. Megbeszéléseket és egyeztetéseket folytat szakmai vezetőjével,az intézmény vezetőjével és a gyermekügyekben érintett munkatársakkal. Szükség szerint nevelőszülői ügyekben megjelenő ügyfelek részére ügyeletet tart 5. Levelezni, jelentést írni csak a gyermek aktájában, az abban foglaltak áttekintésével lehet. Minden a gyermek ügyében kelt irat egy példányát a gyermek aktájában szükséges elhelyezni. Ezeket a dokumentumokat a nevelőszülő tanácsadók szakmai egységvezetők áttekinti, majd aláírásával igazolja azt 6.
A nevelőszülő tanácsadó köteles részt venni a havonként tartandó osztályértekezleteken, a szakmai egysége team megbeszélésein és pszichológus által vezetett esetmegbeszélő csoportüléseken.
95
96
5. Kapcsolódási pontok, azonos eljárás rendek az intézmény szakmai egységei között
5.1. Gyermeknevelési munkálkodásunk keresztény szemléletű megközelítése: A keresztény életszemlélet és életvitel olyan pluszt adhat az ebben mindennapjait tudatosan élő vagy azt megvalósítani próbáló nevelő(k)nek, nevelőszülőknek, mellyel a hétköznapok megpróbáltatásait könnyebben elviselik, lehetőséget adva más szemüvegen nézve a világot, hogy érzelmileg nagyobb biztonságban tudják magukat és a rájuk bízott gyermekeket, munkatársakat. Nevelési módszertárunkba bőven belefér, hogy meglévő nevelési tapasztalatainkat , érték és normarendszerünket tovább szélesítsük ez irányban is. Nem lehet
véletlen, hogy a
Szeretetszolgálatunkat Szent Lukács neve fémjelzi. A 12 éves Jézusról írja ő (Lukács. 2:52: „Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” Ezen igevers rámutat a gyermeknevelés azon négy oldalára melyeket nekünk is
figyelembe kell vennünk
gyermekeink nevelésében. A gyermek Jézus fejlődött bölcsességben, tehát értelmi fejlesztésben, testileg is fejlődött, tehát szomatikus fejlesztésben,
Isten előtti kedvességben, tehát lelki
növekedésben, és emberek előtti kedvességben vagyis szociális fejlődésben kell részesítsük gyermekeinket. Ezeket szerves egységben kiegyensúlyozottan kell megvalósítanunk. Csak a lelki élet fejlesztésére kihegyezni nevelési folyamatainkat természetesen nem lehet, de nagyon fontos, mert gyermekeink élettörténetükből nyomon követhetően bizonyos lelki örökséggel (mondhatni teherrel ) érkeznek hozzánk. Ezen terhek csökkentésében leadásában, az örömteli élet megtalálásában segíthet, ha lehetőséget adunk a keresztény életszemlélet és életvitel megismerésére, gyakorlására is. Jelenleg is járnak gyermekeink egyházi fenntartású általános iskolába, állami iskolákban pedig többen részt vesznek hittan oktatáson. Ami ettől többet jelent, hogy a lakásotthoni ellátás berkein, házon belül is nagyobb teret engedhetünk a lelki élet keresztényi szemléletű gyakorlására, megismertetésére, hiszen egyházi fenntartónk
hittanórák,
programok, lelki gyakorlatok,
zarándoklatokon való részvétel keresztény gyermeknevelési képzések keretében is segítséget tud nyújtani. A lakásotthonokban és a nevelőszülő hálózatban is az egyházi fenntartó által biztosított teológus, hittanári végzettségű lelki vezetők tevékenykednek. Ottlétükkel segítenek a gyermeket nevelők és a gyermekek lelki egyensúlyának megtalálásában. A keresztény életünk megvalósításában a helyes nevelési módszer megtalálása döntő fontosságú . A„Mely értékekkel?”, „Hogyan?”, „Mi által?” kérdéseire választ kell adni. Ezek erkölcsi alapja az a Tízparancsolat:
az ember rendeltetése Isten tisztelete és szolgálata (1–3. parancsolat),
a szülők (ált. az ősök) tisztelete (4. parancs), 97
valamint az emberi együttélés alapjait szabályozó ún. tiltó parancsok betartása (az ölés, a lopás, a nemi élet szabadosságai, a hamis tanúskodás, és az akárcsak gondolatban történő olyan önös kívánság, aminek teljesülése mások erkölcsi v. anyagi kárát okozná. 5–10. parancsok).
Ezeket a lehető legcélravezetőbb kiegészíteni Jézusnak
a szeretet legfőbb parancsával,
pontosabban annak megélésével, alkalmazásával. A szeretetre, annak gyakorlására tanítani ránk bízott gyermekeinket, akiknek legtöbbjük mellőzött, erősen sérült személyiség állapotú, s magukat se nagyon tudják szeretni, telve szorongással, haraggal, agresszióval környezetük és maguk felé. A tiltó parancsokat tekintve a keresztény életünknek a lényege, amit lakásotthonainkban élünk, közvetítünk a gyermekeink felé nem az elkerülés, a nem-tevés, hanem éppen az aktív, cselekvő életre nevelés kell, hogy legyen.
Az önvizsgálat és az értékelés alapja éppen a „mit tettem
gondolatban, szóban, cselekedetben, ill. mit mulasztottam el”. A szeretet parancsa a keresztény életünkben nem valamiféle „ laissez faire” nevelési elvet kell
jelentsen, hanem a gyermek
keresztyén felfogású érdekének szem előtt tartását, s ebbe szervesen beletartozik a követelménytámasztás, az eredmények elismerése, a cselekedetek következményeivel való szembesítés - pedagógiai jutalmazás, főleg tudatos vétés esetén a pedagógiai büntetés
is a
házirendünkben elfogadott jutalmazó és büntető módszerek alkalmazásával. Mindennapi életünknek a közösségi nevelés nagyon fontos , kikerülhetetlen jellemzője. Ez a kereszténység egyik lényegi tanításából ered („Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük” Máté 18, 20.). A közösségi nevelés elve közösségben, a közösség által, a közösségért, egyéni felelősséggel valósuljon meg. Az utóbbinak a hangsúlyozása egyúttal meghatározó megkülönböztető jegy is attól a gyakorlattól, amelyben a szűkebb-tágabb baráti kör, az osztályközösség, kortárs csoport „bársonyfüggönye” mögött eltűnik az egyéni felelősség. Ahogy keresztény életre nevelésünkben kitüntető szerepe van a közösségnek, így a családnak és a családi életre nevelésnek, az ehhez tartozó ismeretek átadásának, a családok gondozásának, a családlátogatásnak, folyamatos kapcsolattartásnak is, hiszen a családnak teljes szélességben ott kell (kellene) állnia gyermeke mögött, részünkről rábírva őket a szoros együttműködésre. Továbbá elengedhetetlenül fontos a nevelői hitelesség, példa, példaadás, példakép, különösen az erkölcsi nevelés vonatkozásában. Nagyon fontos, hogy összhang legye a gyermekeinket nevelők szavai és személyes életvitele között.
5.2.1. A gyermeki jogok biztosítása A gyermekjogi képviselő ellátja a lakásotthonban élő gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekeink törvényben meghatározott jogainak védelmét, segíti azok megismerését, alkalmazását. 98
Tájékoztatással biztosítjuk, hogy gondozott gyermekeink és hozzátartozói megismerhessék a gyermekjogi képviselő személyét, és munkáját. A gyám és a lakásotthonvezető nevelő, és a nevelőszülő tanácsadó is tájékoztatja a gondozott gyermekeket a képviselő elérhetőségéről, feladatiról, s arról, miben tud segítséget nyújtani. (név, elérhetőség, fogadóóra) A gyermekjogi képviselő feladatai:
Segít a gyermeknek panaszai megfogalmazásában
Kezdeményezi annak kivizsgálását
A gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz őt hozzásegíti
Az elhelyezési értekezleteken képviseli ez ügyben a gyermek érdekét
Eljár a gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője érdekében, valamint az Érdekképviseleti Fórum megkeresése alapján
A gyermekjogi képviselő jogosult intézményünk működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni, és a helyszínen tájékozódni
Köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni, minthogy a gyermekek jogait minden olyan természetes és jogi személy köteles megvédeni, aki a gyermek ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik
5.2.2.A dolgozók jogainak védelme A szociális szolgáltatást végzők közfeladatot ellátó személynek számítanak, számukra biztosítani kell emberi méltóságuk, személyiségi jogaik tiszteletben tartását, munkájuk elismerését. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk gyermekvédelmi szakembereink eltérő véleményét, a nézetkülönbségek egyeztetések során történő rendezésére törekszünk. Támogatjuk szakembereinket a szakma, illetve az ellátottak érdekeinek képviselete során vállalt – esetlegesen kialakuló konfliktusokban. A kollégák kompetenciahatárainak tiszteletben tartása mellett, hatékony együttműködések kialakítását tartjuk szem előtt. A kiégés megelőzése érdekében a szakemberek mentálhigiénéje, szakmai fejlődése érdekében állandó esetmegbeszéléseket tartunk, szupervízión, továbbképzéseken, speciális tréningeken veszünk részt. A gyermekvédelmi szakellátásban szolgáltatást végzők számára biztosítani kell emberi méltóságuk, személyiségi jogaik tiszteletben tartását, munkájuk elismerését. Személyes adataikat védjük az idegeneknek, illetékteleneknek történő kiadástól.
99
5.3. Érdekképviselet Az ellátottak, mint az ellátásban résztvevők érdekképviseletét a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ biztosítja az alábbi módon: A gondozott gyermekek, és az ellátásban részesülők érdekeinek védelmére intézményünkben Érdekképviseleti Fórum működik, saját szabályzatában foglaltak szerint. A munkájukat írásbeli megkeresés alapján végzik. A megbeszéltekről döntést hoznak, amelyet javaslatként az intézmény igazgatójához beterjesztenek. A vizsgálat eredményéről az érintetteket írásban értesítik. A nevelőszülő segítséget kérhet személyesen a nevelőszülői tanácsadótól. A felmerült problémát a szakmai vezetővel a tanácsadó megtárgyalja, a nevelőszülőt tanácsokkal látja el, jogi ügyben az fenntartó jogászának segítségét is igénybe veheti. A Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központjának munkatársai önálló érdekképviseletet alakíthatnak, vagy már bejegyzett szervezethez csatlakozhatnak. Az érdekvédelmi szervezettel a jogi és szakmai kereteken belül együttműködésre nyitott, ez irányban elkötelezett a munkáltató. A dolgozókat, nevelőszülőket érintő döntések előtt a működtető konzultációs lehetőséget biztosít. Amennyiben reprezentatív nagyságú a bejegyzett helyi szervezet, úgy lehetőséget kap az intézményi fórumokon képviseltetni magát. Az érdekképviseleti munka
nem korlátozhatja a
szakellátási tevékenységet, a jogszerű és szakszerű működést, a gyermek ellátása részlegesen sem módosítható, át nem ruházható.
100
5.4. A külső- belső kapcsolatrendszer
Az intézményt külső kapcsolataiban hivatalosan elsősorban az igazgató képviseli.
A vezető helyettese és a szakmai vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.
A különböző típusú feladatok végzése során a dolgozók munkaköri leírásuknak megfelelő mértékben és felelősséggel tartják a kapcsolatot az egyes intézményekkel
Feladatuk, hogy széles körű külső kapcsolatrendszert építsenek ki és tartsanak fent, működjenek együtt a
H-B.M-i TEGYESz-szel, a városi gyámhivatalokkal és a H-B.M-i Kormányhivatal
Szociális és Gyámhivatalával, a gyermekjóléti alapellátás intézményeivel,
közoktatási,
egészségügyi és szociális intézményekkel, védőnő hálózattal, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, hivatásos pártfogókkal, jegyzői gyámhatósággal egyházi, civil és önkéntes szervezetekkel, egyéb humán szolgáltatást, illetve szakszolgáltatást végző intézményekkel (pl. nevelési tanácsadók, tanulási képességet vizsgáló bizottságok), társadalombiztosító szervekkel, fiatal ellátottaink munkahelyével. A velük való kommunikáció nyílt és őszinte legyen, mindenekelőtt a gyermek érdekét szem előtt tartva. Cél a folyamatos információcsere, a rendszeres tapasztalatcserék, megfelelő információk szerzéseadása, esetkonferenciák, a gyermek sorsának mielőbbi rendezése érdekében.
101
Külföldi patronáló kapcsolatok keresésével, elérhető, hogy adományok, és ellenőrzött külföldi üdültetésekkel bővüljön az ellátás színvonala. Karitatív szervezetek által megszerezhető támogatási lehetőségek elérése szintén segítséget nyújthat, keresni kell azokat. A gondoskodás alatt lévő gyermekek vallási hovatartozása (egyáltalán igénye erre) meghatározza, mely egyházakkal lehetne kapcsolatot létesíteni, azért, hogy az adott gyermekeket még egy biztonságot, támogatást, segítséget nyújtó közösséghez, rendszerhez tudjuk kapcsolni, amely önálló életkezdésük után is, utógondozói ellátásuk lejártát követően lelki és fizikai támaszt nyújthat bárhová is veti a sors őket. Lakásotthonok napi gyakorlatában kapcsolatrendszerbe tartoznak napi szinten még azok a helyi élelmiszer és ruhaboltok, posta , piac, körzeti orvos, stb., ahol a hétköznapi élet praktikumait felnőtt támogatással, illetve önállóan is gyakoroltatni lehet gondozott gyermekeinkkel, fiataljainkkal. A gondozott gyermekek gyámja, a családgondozó,nevelőszülő tanácsadó és a lakásotthon-vezető folyamatosan kapcsolatot tart a városban működő valamint a környező települések azon iskoláival, az iskola pedagógusaival ahova gyermekeink járnak – ugyanígy élő és folyamatos a kapcsolat az óvodákkal is. Belső kapcsolatok: A lakásotthon-vezetője és a vezetése alatt dolgozó nevelők, gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztensek, gyermekfelügyelők együttműködése: Team-megbeszélés (hetente), szükség esetén rendkívüli megbeszélés, esetmegbeszélés, szupervízió. A
nevelőközösség
és
a
gyermekek
együttműködése:
érdekképviselet.
Lakásotthonok egymás közötti kapcsolatai. Nevelőszülői hálózat és a lakásotthonok közös rendezvényei (szervezés, lebonyolítás): sportnapok, Ki-Mit-Tud, Gyereknap, Kézműves tábor, Nyári táborozás.
5.5. Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer lehetővé teszi, hogy az ellátásban résztvevők (a gondozott gyermekek és fiatalok és a szolgáltatók) minden színtéren és fázisban meghatározhassák a saját helyüket és szerepüket a rendszerben, valamint átlássák a többiekét, megállapíthatjuk hogy hol tartunk most, mi történt eddig és mi a szükséges következő lépés. Helyünket a a gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszerben az alábbi folyamatábra szemlélteti. „GH-1” Az adatlap funkciója: a nevelésbe vett gyermek egyéni gondozási-nevelési terve. A feladatok változása a megfelelő rubrikában dátummal együtt rögzítendő, illetve pótlapon csatolandó. 102
Az adatlap kitöltője: a nevelőszülő és nevelőszülői tanácsadó vagy a gondozó intézmény/gyám. A kitöltés ideje: Az adatlap a gyermekjóléti szolgálat által töltött adatlapok és a gyámhivatal által jóváhagyott elhelyezési javaslat és elhelyezési terv (TESZ-1, TESZ-2) kézhezvételétől számított 30 napon belül kitöltendő, azt követően pedig — szükség szerint pótlapon —folyamatosan bővíthető, módosítható. Az adatlap továbbítása: a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekjóléti szolgálat részére. „GH-2” Az adatlap funkciója: az átmeneti nevelésbe vett gyermek és szülei kapcsolattartását segítő tevékenység tervezése, rögzítése. Az adatlap kitöltője: A gondozó intézmény családgondozója/nevelőszülői tanácsadó A kitöltés ideje: megegyezik a GH-1 kitöltésével. Az adatlap továbbítása: külön kérésre továbbítandó. Mellékletben: Nyilvántartási rendszer ábrája
5.6. Szakmaetika
Az intézmény dolgozója tevékenységét csak a neveltek és a munkatársai személyhez fűződő jogainak és vagyoni érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezheti.
A dolgozók gondozó-nevelő tevékenysége során a gyermek személyes szabadságát és szeméremérzetét köteles tiszteletben tartani.
Az intézményünk dolgozói munkahelyi és munkaidőn kívüli viselkedésével sem a gyermek emberi méltóságát, sem az intézmény jó hírét nem sértheti.
Az intézményünk dolgozói az általuk végzett tevékenységekért okozott kárért, mulasztásukért felelősséggel tartoznak.
Dolgozóink a nevelésükre bízott gyermekek biztosítás kedvezményesei nem lehetnek, illetve vagyonukból hasznot nem húzhatnak.
Dolgozóink, - a gyermekek gyámjai, - a nevelésükre bízott gyermekektől munkájukért ellenszolgáltatást, pénzt nem fogadhatnak el.
A pedagógus munkája közben kétféle módon kötődik etikai szálakhoz. Egyfelől a saját tevékenységét szabályozó hivatásetika vonatkozik rá. A másik kötődését az jelenti, hogy alapvető tevékenysége a nevelés etikailag meghatározott. Pedagógiai cselekedeteinknek végső célja nem más, mint az erkölcsileg fejlett, autonóm személyiség kifejlődésének segítése.
Az önmagáért felelősséget viselni még nem tudó gyermek kiszolgáltatott a felnőtteknek. Nevelőmunkája során a pedagógus naponta arra kényszerül hogy döntsön: mi a jó, és mi a 103
helytelen. Éppen ezért tettei, szavai és személyes példája meghatározók a gyermekek fejlődésének életkilátásainak szempontjából.
A lakásotthonokban, a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek nevelése bizonyos szempontból a gyermekek, fiatalok szolgálata. A dolgozók olyan szoros közvetlen kapcsolatban élnek a neveltekkel, hogy elsősorban nem a szavukkal, hanem inkább személyiségükkel nevelik a gyermekeket, fiatalokat.
Az intézményben gyermekkel foglalkozó munkatárs saját világnézetének és értékrendjének elfogadására a gyermekeket nem kényszerítheti, vagy késztetheti. Mindazonáltal örvendetes, ha értékközvetítő hatással tud lenni az ellátott gyermekekre.
Egyébiránt a készülőben lévő görögkatolikus gyermekvédelmi etikai kódex lesz az iránymutatónk.
A elengedhetetlennek tartjuk a következő szempontoknak való megfelelést a munkatársak részéről:
nevelési kényszer jellemezze a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó munkatársakat, tehát belső késztetés arra, hogy gyermekeket tanítson, szeretetteljesen neveljen,
a gyermekek a fiatalok önzetlen szeretete,
bizonyos területeken való ismeretek és tudás,
elfogadni tudás,
a célról és az odavezető útról alkotott világos kép alkotása,
pedagógiai tapintat,
legyen képes arra, hogy a gyermeket megismerje és tekintettel legyen rá.
Ahhoz hogy a gyermekeket nevelő hosszú távon egészségesen teljesíteni tudja feladatait és emellett örömét is lelje szakmájában, elengedhetetlen, hogy tudatosan élje meg gyermekvédelmi szakember létét és végezze munkáját.
Az igényesen végzett munkához hozzátartozik a szakirodalomban való tájékozódás, a folyamatos továbbképzés.
A gyermekeket nevelő munkájának lényege az, hogy tudását átadva, és a gyermekekben rejlő képességeket kibontakoztassa, biztosítsa a fejlődésüket és hozzásegítse őket az értékeket, javakat teremtő élethez. A mindennapokban a gyermekekkel foglalkozó munkatársak a teljes személyiségükkel vesznek részt és a gyermekeknek is a teljes személyiségükre hatnak.
A gyermekekre való pozitív irányú hatni tudás a dolgozók legfontosabb kívánatos személyiségvonása. Elvárások a gyermekekkel közvetlenül foglalkozókkal szemben:
megbocsátani tudás; nyíltság; türelem;
emberszeretet; optimizmus,
empátia; önzetlenség; a másság
lelkiismeretesség; igazságérzet;
104
elfogadása; áldozatkészség; önismeret;
fiatalok személyes konfliktusainak
önkontroll és felelősségvállalás;
problémáinak megoldásában,
együttműködési készség gyakorlása és
szabadidős programokat szervez
fejlődésre törekvés
segíti a gyermekek, fiatalok pályaválasztását,
lojalitás a keresztény erkölcs és életvitellel szemben
segítséget nyújt, kéri a szakember
döntésképesség, határozottság,
mentális problémák észlelése esetén (pszichológus) segítségét
kreativitás; rugalmasság, tudatosság, szervezőkészség, konfliktuskezelés,
éves nevelési tervének (munkaterv)
kommunikációs és problémamegoldó
megvalósulását figyelemmel kíséri és
képesség,
szükség esetén felülvizsgálja,
a gyermekek a fiatalok egyéniségét
szilenciumi foglalkozásokra
és emberi méltóságát tiszteletben tartja, nem
felkészül, - gondoskodik azok differenciált
bántalmazza nem alázza meg,
megszervezéséről,
törekvéseinek, céljainak elérésére
csak olyan ismereteket és
sem testi sem lelki erőszakot nem alkalmaz,
véleményeket közvetít a gyermekeknek,
eljárásait a gyermekek életkorához,
amelyeknek igazságtartalmáról meg van
egyéniségéhez és mentális képességéhez
győződve, nem vezeti félre, nem csapja be
igazítja, semmi olyan tevékenységet nem fejt
őket, de nyitott marad a más viselkedésekről
ki, vagy nem kezdeményez, amely káros
történő tájékoztatás előtt,
hatással lehet, a gyermekek testi vagy lelki
feladatokkal egyénileg és egyéni
épségére
bánásmódot alkalmazva foglalkozik a
döntéseit a gyermekek érdekeit és
gyermekekkel, - arra törekszik hogy pozitív
érdeklődését szem előtt tartva hozza meg,
érzelmeket közvetítő, elfogadó, elsősorban a
minden egyes gyermekkel törődik,
személyre szóló fejlesztő
fejleszti, hátrányos megkülönböztetést nem
gyermekek testi, szellemi, erkölcsi
alkalmaz,
növekedését előmozdító, önmegvalósítását szem előtt tartó, azt segítő nevelő legyen.
érvényre juttatja a szakmai
programban megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat, törekszik a nevelés során keletkező
konfliktusok helyes kezelésére, segítséget nyújt a gyermekek,
Titoktartási kötelezettség
Az intézmény dolgozóját a gyermek és hozzátartozói egészségügyi állapotával – családi vagyoni és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól hogy az információkat milyen módon ismerte meg. 105
A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.
5.7. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái
A szakmai munkakörökben foglalkoztatott, szolgáltatást nyújtó munkatársak folyamatos szakmai felkészültségét többféle módon biztosítja az Intézmény. Az esetek kapcsán felmerülő napi problémák, kérdések megoldására – folyamatba építetten –konzultációs lehetőségek állnak a dolgozók rendelkezésére, melyeket a szervezeti egységvezetők,
a szervezeti egységek
pszichológusai, illetve az intézményvezető biztosít. Valamennyi szervezeti egységben – az egységvezető irányításával rendszeresen esetmegbeszélések szervezésére kerül sor. Megakadások kapcsán valamennyi dolgozónak, és valamennyi szervezeti egységnek szupervíziós lehetőség áll rendelkezésre, amelyet igénybe lehet venni egyénileg, illetve csoportosan is. Évente több alkalommal belső továbbképzést szervezünk, a szervezeti egységvezetők javaslatai alapján egyeztetett témakörben, külső előadó meghívásával vagy intézményben foglalkoztatott, felkészült munkatárs bevonásával. A továbbképzési tervben szereplő programok biztosítása intézményi keretből történik. A dolgozók szakmai továbbképzéseken történő részvételét amennyiben az kapcsolódik a dolgozó munkaköri feladataihoz – szabadidő biztosításával, és a költségvetés függvényében részvételi díjhoz történő hozzájárulással támogatjuk. A kollégáknak lehetősége nyílik saját érdeklődési körüknek megfelelő továbbképzéseken is részt venni az évente előre tervezett programok mellett, saját költségükre, melyhez a működtető munkaidő kedvezménnyel járul hozzá, amennyiben a szakmai vezető biztosítottnak látja a szakszerű helyettesítést.
5.8. Szakmai munkánkat meghatározó jogszabályok - mindenkori hatályos állapotuknak megfelelően:
Magyarország Alaptörvénye
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
149/1997.(IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 261/2002.(XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről
106
235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
5.9. Szakmai feltételrendszer lehetőségei:
heti team-megbeszélések rendszerének kialakítása,
esetmegbeszélések rendszeressége,
külső kapcsolatrendszerek (család – utógondozás) kialakítása, működtetése,
gyermekek egyéni fejlesztését dokumentáló fotóalbumok, naplók, emlékkönyvek általánossá tétele,
a gyermek alapvető személyiségét igazoló okiratok vagy másolatainak átadása – megfelelő életkorban és érettség esetén – a gyermek birtokába,
gyermeki jogok biztosítása a különböző szervezeti egységek körén belül és kívül, az ENSZ Gyermeki Jogok Nyilatkozata, az 1997. évi XXXI. törvény gyermeki jogok és kötelességek érvényesítésének szervezeti és tartalmi kereteinek biztosítása.
Közös munka, együttműködés: Az interperszonális kapcsolatok körében zajló együttműködés hatékonysága a munkatársak motiváltságától, beállítottságától, elméleti és gyakorlati tapasztalataitól függ. Emiatt egy gyermekvédelmi szolgáltatás kialakítása első lépéseinek az egymásra hangolódásnak kell lennie, majd ezt követi a közös értékrend kialakítása. Ez sikeresen olyan személyekkel valósítható meg, akik önként vállalták azt, hogy a szakmai csoport tagjai lesznek. A közös értékrend kialakításában kiinduló pontnak kell tekinteni azokat az alapértékeket, melyet a társadalom és a szakma elfogad. Ennek érdekében nagyon fontos, hogy a munkatársak átérezzék a felelősséget a szolgáltatást igénybe vevők sorsa iránt. A közös értékrend további kimunkálása és gyakorlati megvalósítása a gyermekvédelmi szolgáltatásban azonban a munkatársak feladata. A szakmai tevékenység minden esetben csoportmunkában történik, az egyéni tevékenység is csak erős háttértámogatással valósítható meg. Ehhez szükséges a folyamatos, mindenre kiterjedő és mindent átfogó:
szupervízió, esetmegbeszélés, tanácsadás rendszere, aminek célja a folyamatos tanulás és fejlődés, a munkaerő célszerű érvényesítése,
a megújulás lehetőségeinek biztosítása,
a korai szakmai kifáradás megelőzése.
A közös munka nem csupán a közvetlen munkatársakkal való együttműködésre korlátozódik, hanem mindazokra kiterjed, akik a gyermek (és családja) sorsának rendezésében aktív szerepet 107
töltenek be. A dolgozók között fellépő esetleges konfliktusokat hamar tisztázni kell, mert az elhúzódó viszályok mérgezik a levegőt, és negatív hatással van a szakmai munkára. Egyértelműség: Mind a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, mind a gyermekek és fiatal felnőttek számára fontos, hogy világosan meghatározott és érthető jogokat és kötelességeket, lehetőségeket és elvárásokat fogalmazzunk meg az együttműködés kezdetén. Itt sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a különböző kor-, és problémacsoportok eltérő módszereket igényelnek. Kiszámíthatóság – a döntések meghozatalának átláthatósága: A gyermekekkel kapcsolatos eseményeket fejlődési szintjének megfelelő módon közöljük, törekedve arra, hogy mindig több lehetséges megoldást dolgozzunk ki egy-egy helyzettel vagy eseménnyel kapcsolatban. Szakmai programunk a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ honlapján elérhető. (www.hloinfo.hu) elektronikus formában és az intézmény székhelyén nyomtatott formában. Hajdúnánás,2012 február 14. Bíró István igazgató
A nevelőtestület véleménye A nevelőtestület a Szakmai Programot megtárgyalta, a benne foglaltakkal egyetértett, azt elfogadta. Hajdúnánás, 2012. február 16.
Tímári Lajos szakmai vezető
108
Záradék Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni és nevelőszülői ellátásra vonatkozó szakmai programját jóváhagyom, egyidejűleg a korábbi szakmai programot hatályon kívül helyezem. Nyíregyháza, 2012. február 16.
Dr. Seszták István pasztorális helynök Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat vezetője
Mellékletek: Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata Házirend Utógondozói ellátottakkal kötött megállapodás tervezete Útravaló Nyilvántartási rendszer ábrája Szervezeti diagram és kapcsolatok Dokumentációk nyilvántartása Hajdúsági Lakásotthonok története A nevelés arany szabályai
109
Útravaló a sokszor sikeres, sokszor sikertelen, reménytelennek tűnő munkánkhoz: Dr. Gyökössy Endre: A Boldogmondások margójára (Máté ev. 5. rész 1-12. versekhez)
Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek. Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz. Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük. Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük. Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak. Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat. Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is. Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé. Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra. 110
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak. Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői. Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben. Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz. Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára. Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak. Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.
111
.
112
113
melléklet Dokumentáció fajtája
1. gondozási napok 2. havi létszámjelentések lakásotthononként (életkor, iskolatípus/osztályfok szerinti felosztásban) 3. gyermekek adatairól törzs adatbázis (az adatkezelés c. részben meghatározott szempontok szerint 4. engedély nélküli eltávozások 5. dolgozók munkarendje lakásotthononként 6. túlmunka elrendelő/nyilvántartó 7. a gyermekek illetékes gyámjai és vagyonkezelői 8. lakcím-nyilvántartás ideiglenes lakcím folyamatos bejelentéseihez, kijelentéshez 9. gondozási – nevelési tervek
10. gyámhivatalok elhelyezési határozatai, valamint utógondozói ellátást elrendelő határozatai 11. megállapodások utógondozói ellátottakkal
Dokumentációt készíti, vezeti, nyilvántartja, felelőse Gyermekvédelmi ügyintéző, igazgatóhlyettes Gyermekvédelmi ügyintéző
Keletkezés,időtartam
Gyermekvédelmi ügyintéző, gyám
Bekerüléskor, változáskor
Lakásotthon vezető, gyv-i ügyintéző, gyám Szakmai egység vezető Szakmai egységvezető Gyámhivatal
24 órán belül, különleges ellátott esetén azonnal folyamatosan
Gyermekvédelmi ügyintéző Gyám, lakásotthon vezető, cs- és utógondozó, fejlesztő pedagógus Gyámhivatal, gyám, cs. ss utógondozó gyermekvédelmi ügyintéző igazgató
12. vagyonnyilvántartások
gyám
13. utógondozói ellátottak térítési kötelezettségének határozatai
Igazgató, család és utógondozó
14. dolgozók személyi anyagai
Adminisztrátor, igazgató Szakmai vezetők, gazdasági referens, igazgató
15. adatok a KSH számára
16. 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben rögzített adminisztrátor 114
folyamatos Havonta, év végén összesítő
Szükség szerint Ellátás kezdete, évenkénti felülvizsgálat Szükség szerint Elhelyezés kezdetekor, folyamatosan Határozatok érkeztetésétől folyamatosan Nagykorúság előtt egy hónappal, felülvizsgálat esetén Folyamatos, eseti számadáskor , évente, végszámadáskor Ellátás kezdetekor, térítési díj változásakor folyamatos Negyedéves , éves jelentések készítésekor folyamatos
közalkalmazotti alapnyilvántartás 17. 218/1998.(XII.30.) Korm.rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló rendelkezésben meghatározott, előirányzat változás nyilvántartása 18. 277/1997. Korm.rendelet által a pedagógusok továbbképzéséről és elszámolásáról 19. Belső szabályzókban rögzített nyilvántartási kötelezettségek 20. Gazdálkodási szabályzatban rögzített zsebpénz-, élelem-, gyermekruha-, kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása 21. Családi pótlék felhasználása szabályzóban meghatározott nyilvántartások 22. Kapcsolattartási napló (15/1998. NM rend. 8. sz.melléklete)
115
Gazdasági referens, igazgató
Költségvetés készítésekor
Gazdasági referens, igazgató
Ötéves továbbképzési és éves továbbtanulási terv készítésekor, és elszámolásakor
Igazgató, gazdasági referens Lakásotthon vezető, gazdasági referens
folyamatos
gyámok, gyermekvédelmi ügyintéző család és utógondozó
folyamatos
folyamatos
folyamatos
A gyermekotthon rövid története Hajdúnánáson A gyermekvédelem kezdetei Hajdúnánáson a XVII. sz. elejéig nyúlnak vissza. 1663. népiskola megalakításának kezdetén is nagy gondot fordítottak Hajdúnánáson az árva- és a szegény sorsú tanulók segélyezésére. 1935-től árvaház működött Hajdúnánáson. 1951-től – 1953-ig Általános Iskola és Diákotthon. 1953-tól Leány-nevelőotthon.
1-8 osztályos otthonként működött – 1956-tól átalakult felső
tagozatos leányotthonná. 1967/68-as tanévtől 40 fő óvodáskorú gyermek elhelyezésére került sor a leány-nevelőotthonban. 1971. szeptemberétől a Szellőző Művek hajdúnánási gyáregysége 20 fős ifjúsági csoportot szervezett a leány-nevelőotthonban. A fiú-nevelőotthon 1954. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit. A Művelődésügyi Minisztérium jelentős segítséget nyújtott a berendezés beszerzéséhez. - A fiú-nevelőotthont egy volt „szalmakalapgyár” épületéből alakították át. A 80 fő alsó tagozatos gyermek nevelését 3 fő nevelő végezte. A tanulócsoport létszáma 40 fő volt, a nevelők heti 48 órában dolgoztak. Az új nevelőotthon a IV. Ötéves terv időszakában épült. 1970. december 10-én volt az ünnepélyes alapkőletétel. 1975. szeptember 1-én került átadásra az új nevelőotthon, mely 204 férőhelyes koedukált intézményként kezdte meg működését. Az épület a Belgrádban található korszerű UNESCO Nevelőotthon mintájára épült. A 204 férőhelyen belül 60 fős óvodai részleg is működött 3 csoportban,
-
pavilonrendszeren
belül.
Az
iskoláskorú
gyermekek nevelése, gondozása 6 lakóegységben történt, lakóegységenként 4-6 fős hálószoba-, nappali-, vizesblokk. A tornaterem, a könyvtár, az olvasóterem, az ebédlő a szabadidős tevékenység bonyolítását szolgálta. A széles korhatár kialakítása biztosította, hogy 3 éves kortól az általános iskola befejezéséig az intézményben nevelkedtek a gyerekek. Belső iskolája soha nem volt a nevelőotthonnak. 1992-ben a fenntartó megvásárolt egy épületet, ahol 12 fő részére a törvényt megelőzve lakásotthont alakítottunk ki. Ami 2007-ig folyamatosan üzemelt. Az itt folyó szakmai munka lett az 116
alapja a későbbi lakásotthonokra történő sikeres kiváltásunknak
1999 szeptember 01-én végrehajtottuk a Gyermekotthon és Óvoda kiváltását 11 lakásotthonra
Hajdúnánás
területén. Az intézmény új neve: HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK (2011 június 30ig)
2011 július 01-től az intézmény egyházi fenntartásúvá vált és kibővült egy helyi nevelőszülői hálózat működtetésével a tevékenysége.
117
A nevelés aranyszabályai 1. Legyünk jó példa a gyermek számára! 2. Mutassuk ki gyermek iránti szeretetünket szavakkal és gesztusokkal! 3. Válaszoljunk pontosan és türelmesen minden kérdésre, amelyet a gyermek feltesz! 4. Sose alázzuk meg a gyermeket egy harmadik személy jelenlétében! 5. Mi, akik neveljük a gyermeket, sose vitázzunk a gyermek előtt! 6. Ne kritizáljunk a gyermek jelenlétében munkatársakat, ismerősöket, rokonokat vagy tanárokat! 7. Indokoljuk meg utasításainkat! 8. Mindig adjunk a gyermeknek alkalmat arra, hogy elmondhassa örömét és bánatát, kívánságait és terveit! Ne hivatkozzunk fáradságra vagy időhiányra, ha a gyermek meghallgatásáról van szó! 9. Gondoljunk arra, hogy egy gyermeknek nem csak testi szükségletei vannak, nem csak ennivalóra és ruhára van szüksége. Az otthon legyen a boldogság szigete, ahol mindenki kölcsönösen becsüli és szereti egymást. Bensőséges, védettséget nyújtó családi körben a gyermek egészségesen fog fejlődni. 10. A gyermekek pajtásai és osztálytársai legyenek mindig szívesen látott vendégek! Ne panaszkodjunk a miatt, amivel az ilyen látogatások néha együtt járnak. 11. Tudjunk róla, hogyan, hol és kivel tölti a gyermek a szabadidejét! 12. Ösztönözzük arra a gyermeket, hogy ossza be zsebpénzét, ajándékozza meg belőle testvéreit vagy barátait! 13. Ne essünk abba a hibába, hogy a szeretet szükségtelenné teszi a fegyelmet! 14. Fegyelmezési módszereink legyenek logikusak és ésszerűek! 15. Legyünk következetesek! Mondjuk meg a gyermeknek világosan, mit várunk tőle, és ragaszkodjunk hozzá, hogy azt a gyermek meg is tegye. 16. Próbáljuk meg beleképzelni magunkat a gyermek mindenkori helyzetébe, hogy megérthessük a gyermek tettének mozgatórugóit, és helyesen tudjunk reagálni. 17. Ne kifogásoljunk állandóan valamit a gyermeken! 18. Legyünk egységesek a nevelés kérdéseiben! Az egyik ne járassa le a másik tekintélyét, hogy a „háta mögött” bizonyos dolgokat megenged a gyermeknek, vagy felold egy kimondott tilalmat. 19. Ne próbáljunk tökéletesnek mutatkozni a gyermek előtt! Lássuk be hibáinkat, és ha szükséges kérjünk bocsánatot! 20. Ne kiabáljunk! 21. Tanácsos megvizsgálni a fegyelmezési módszereket. A büntetés nem azért van, hogy kitöltsük haragunkat, hanem azért, hogy a gyermek javára szolgáljon. A büntetés sose ellenségességet fejezzen ki, mindig a segítő szeretetet érezze meg belőle a gyermek! 22. Adjunk alkalmat arra is, hogy a gyermek megtanuljon lemondani! 23. A gyermeknek elismerésre is szüksége van, ezért ne feledkezzünk el a dicséretről sem! 24. Könnyebben elfogadják a tekintélyünket, ha mi is megtesszük feletteseink utasításait.
118