Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátásra vonatkozó szakmai programja
2011. június 01.
1
Tartalom
1.Alapelvek .......................................................................................................................................... 4 2. Célok ................................................................................................................................................ 5 3. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó strukturális szabályok ................................................................ 7 3.1. Tárgyi feltételek ..................................................................................... 8 3.2. A gyermekek és a fiatalok létszáma, korösszetétele, nem összetétele .......... 9 3.3. Személ yi feltételek és ehhez kapcsolódó feladatok .................................... 9 4. Feladatok ........................................................................................................................................ 13 5. Lakásotthoni ellátási formában történő feladataink szakmai alapelvei ......................................... 19 5.1. Humanisztikus szemlélet - gondolkodás, pedagógiai cselekvés: ................ 19 5.2. Gyermeknevelési munk álkodásunk keresztény szemléletű megközelítése: .. 20 5.3. Integrált nevelés ................................................................................... 21 5.4. A sérült személ yiségállapotú gyermekek személ yiségfejlesztése: .............. 23 6. Gondozási, nevelési szolgáltatások ................................................................................................ 26 6.1. Esetkezelő szolgáltatások ...................................................................... 26 6.2. Szokásrendszer kialakítása ................................................................... 27 6.3. Önálló életvezetésre való felkészítés ...................................................... 28 6.4. Rekreációs szolgáltatások: ..................................................................... 29 6.5. Egészségügyi, étkeztetési szolgáltatások ................................................. 30 6.6. Házirend .............................................................................................. 32 6.7. A családi kapcsolatok, a családgondozás ................................................. 33 6.8. Befogadás a lakásotthonokba ................................................................ 36 6.9. Jutalmazás, büntetés .............................................................................. 38 6.10. Engedél y nélküli eltávozás kezelése .................................................... 40 6.11. Elbocsátás az otthonból ....................................................................... 40 6.12. Utógondozói ellátás - utógondozás ....................................................... 41 7. Lakásotthoni ellátás működését meghatározó keretek .................................................................. 44 7.1. Csoportgazdálkodás ............................................................................... 44 7.2. Minőségbiztosítás ................................................................................ 45 7.3. A külső - belső kapcsolatrendszer .......................................................... 47 7.4. Szakmaetika ......................................................................................... 48 7.5. Dokumentációk ..................................................................................... 51 7.6. Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer .................................... 52 7.7. A gyermeki jogok biztosítása ................................................................ 52 7.8. Érdekképviselet ................................................................................... 53 7.8. Szakmai feltételrendszer lehetőségei: ..................................................... 54 Mellékletek: ................................................................................................ 55
2
A szakmai program meghatározza: a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központban folyó nevelő munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, melyek abban a folyamatban valósulnak meg, amit a gondozott gyermekek és fiatalok végigjárnak az otthonba kerülésüktől, az onnan való elbocsátásukig (illetve utógondozásuk befejezéséig).
Előzmények A HBMO ……sz. határozata alapján több gyermekvédelmi intézménye fenntartó váltás keretében a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában működik tovább , amely 2011. július 01-től feladatátadási megállapodás keretében gyermekvédelmi centrumokat
létrehozva
lakásotthoni ellátás és nevelőszülői ellátást biztosít. A Hajdúsági Lakásotthonok a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátást nyújtó egységében működik tovább. Telephelyek Hajdúnánáson találhatóak, címeik változatlanok, az új alapító okirat tartalmazza azokat. A Hajdú-Bihar Megyei TEGYESZ Nevelőszülői Hálózatból átvett egység a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői ellátást nyújtó egységéhez tartozó nevelőszülői hálózat az alábbi településekre terjed ki: Hajdúnánás, Polgár, Tiszaújváros, Görbeháza, Folyás.
Lakásotthoni ellátás szakmai programja A Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthonai komoly előtörténettel rendelkező
intézmény.
Hajdúnánáson intézményes keretek között majdnem 60 év
folyamatos gyermekvédelmi munka örököseként működik (lásd
… mellékletben)
Folyamatosan fejlődött létszámban, anyagi feltételekben, módszerekben.
Ez a fejlődés
nem áll meg. A fenntartó váltással legalább öt évre egyházi fenntartású intézményként eddigi nevelési tapasztalatainkra
támaszkodva kiszélesíthetjük teljesebbé, reményeink
szerint még eredményesebbé tehetjük munkánkat.
3
1. Alapelvek Szakmai programunk a gyermeki jogokra, a lakásotthoni ellátást érintő hatályos jogszabályokra, és módszertani ajánlásokra épül a helyi sajátosságok figyelembevételével. 1) A gyermekek ügyében érintett, és/vagy eljáró szervezetek és személyek, a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, az 1997. évi XXXI a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. 2) Szakmai programunk egyik legfontosabb alapelve annak figyelembe vétele, hogy minden gyermeknek joga van családban nevelkedni, s ha ez saját családjában nem lehetséges, számára a hiányzó szülői gondoskodást más családot pótló ellátás formájában kell biztosítani. A lakásotthoni ellátásunk ideiglenes elhelyezés lehetőségét biztosítja a családjából azonnali intézkedés keretében kiemelt gyerekek számára. 3) A lakásotthonainkban élő, tartós nevelésbe vett gyermek örökbeadásának meghiúsulása esetén a nevelőszülői elhelyezést kiemelten kell kezelni, mint tartós elhelyezést biztosító családot pótló elhelyezési formát. 4) A gyermeknek joga van megismerni jogait, kötelezettségeit. A gyermek kapjon tájékoztatást jogai érvényesítésének lehetőségeiről, és a nevelőcsaládban illetve az oktatási intézményben elvárt kötelezettségeiről. Biztosítani kell azon jogát, hogy az őt érintő ügyekben a Gyvt.-ben meghatározott fórumoknál panasszal élhessen. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak védelmét a gyermekjogi képviselő látja el, akinek elérhetőségéről tájékoztatni kell mind a nevelőszülőt, mind a gondozásában élő gyermeket, fiatalt. A gyermeki jogok védelmét szolgálja továbbá az Érdekképviseleti fórum. 5) A testvérek együttes elhelyezését biztosítani kell. Ettől csak nagyon indokolt esetben, a gyermek mindenek felett álló érdekében lehet eltérni. Az erre okot adó körülmény tisztázandó. Az ez irányú döntés meghozatalának alátámasztása csak adekvát szakvéleményen (pszichológiai vélemény, szakvélemény, szakértői bizottsági szakvélemény) alapulhat.
Amennyiben a
testvérek együttes elhelyezése indokoltan nem lehetséges, biztosítani kell a rendszeres kapcsolattartásukat, amelyben a család és utógondozóink aktívan közreműködnek. Ebben az esetben minden lehetőséget megragadunk, hogy az elkerülő gyermek a saját gyermekvédelmi központunk ellátásában
maradjon oda-vissza a nevelőszülői hálózatunk és lakásotthoni
ellátásunk viszonylatában. Ez esetben a közös szakembereink által probléma kezelése és a testvérek közötti kapcsolattartás biztosítása is könnyebb lehet. 6) Az eltérő értelmi képességű gyermekek és fiatalok gondozási-nevelési feladatainak ellátása, szükségleteik kielégítése, állandóságot nyújtó környezet biztosítása csak gondozási helyük 4
körültekintő megválasztásával érhető el. A lakásotthoni ellátásunk szükség esetén biztosítja a különleges szükségletű gyerekek integrált nevelését. 7) Ehhez hasonló módon a biztosítjuk azon speciális ellátási igényű gyermekek nevelését is, akiknek a súlyos pszichés tüneteit kora gyermekkori emocionális zavar illetve kötődési zavar okozza. Utóbbi két pontban a működtető hozzájárulása szükséges a gyermekek elhelyezéséhez, Mivel az ilyen problémákkal küszködő gyermekek gondozása, nevelése többlet szaksegítséget és feltételeket igényel . 8) A gyermek, gondozási helyének kijelölését és megválasztását alaposan és körültekintően kell megvalósítani, hogy az a gyermek érdekét, és környezetének állandóságát is biztosítsa egyben. 9) A lakásotthoni ellátásunkban dolgozó szakemberek minden segítséget adjanak meg ahhoz, hogy a gyermekek visszakerülhessenek saját családjukba. A szakembereinknek mindent meg kell tenniük azért, hogy a vérszerinti szülő és a gyermek között ne szakadjon meg a rendszeres kapcsolattartás, illetve segíteni kell a rosszul működő kapcsolattartások javítását. 10) A lakásotthoni ellátásban dolgozók a gondozási-nevelési munka során tudásuk legjavát adva, magas szakmai színvonalon kötelesek eljárni, minden erőfeszítést tegyenek meg a teljes körű ellátással szemben támasztott elvárások teljesítésére, hogy az ellátás és a szolgáltatás minősége a működtető és a gyermekek számára megfelelő időben és hatékonysággal történjen, és megfeleljen a működtető által szabott elfogadható követelményeknek.
2. Célok A lakásotthoni elhelyezés megvalósításával célunk, hogy a gondozott gyermekek és a fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosítsunk. Ennek részei a teljes körű ellátás, (ami kiterjed az élelem, a tisztasági szerek, a ruházat, a tanszer, a játék, szabadidős és sporteszközök szolgáltatására) a családgondozás és az utógondozás. Célunk a 10 lakásotthonban, hogy a gyermekek és a fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságos környezetben éljenek. Cél továbbá, hogy az egyéni elhelyezési tervben foglaltakat team munkában megvalósítsuk és az egyéni gondozási nevelési tervekben megfogalmazott feladatokat teljesítsük. Így különösen, hogy (a gyermekek és a fiatalok) hozzájussanak:
az egészségügyi ellátáshoz,
személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén a személyiségkorrekcióhoz,
az oktatáshoz, 5
a fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztéshez.
a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.
Felkészíteni őket:
a családjukba történő visszakerülésre
a pályaválasztásra,
az önálló és felelősségteljes életre.
Kapcsolatot tartsunk:
a gyermekek hozzátartozóival,
iskolákkal,
munkahelyekkel,
a gyermekek érdekében eljáró más intézményekkel, hivatalokkal,
gyermekeket támogató szervezetekkel.
Elkötelezettségünk:
A lakásotthonainkba bekerült gyermekek családias légkörbe helyezése, az egészséges személyiségfejlődés feltételeinek biztosítása.
Elő kell segíteni, hogy gyermekeink család- és utógondozó aktív munkájával erősítsék családi kapcsolataikat, meg kell teremteni a lehetőséget (ahol mód, remény van rá) családjukba való mielőbbi visszakerülésükhöz.
El kell érni (team munka, - fejlesztő pedagógus munkája) hogy az iskolai tanulmányaikat folytatók körében ne legyen lemorzsolódás, és képességeiknek megfelelően valamilyen szakképzettséget szerezzenek. Lehetőség szerint ne magán tanulóként végezzék el az általános iskolát
A lakásotthonainkban naponta láthassanak, tapasztalhassanak a gyermek, a mindennapi élet dolgaival kapcsolatos praktikus ismereteket, legyen lehetőségük azok elsajátítására.
Vallási vagy lelkiismereti meggyőződésüket szabadon megválaszthassák, kinyilvánítsák, gyakorolhassák, valamint hit- és vallásoktatásban részt vehessenek. Ehhez a megfelelő segítséget
megadhassuk.
Vallási
hovatartozástól
függetlenül
is
a
keresztény
életszemlélettel általános alapjaival megismerkedhessenek, akár vallásgyakorlás nélkül is szerezhessenek ismereteket erről az értékrendről.
A felnőttkort elért fiatalok tudjanak beilleszkedni a társadalomba, ismerjék fel és használják ki lehetőségeiket, tudják megteremteni önálló életük feltételeit, találjanak munkát, tudják mindennapjaikat önállóan irányítani.
Az önállóságra kevéssé képes, szakképzetlen növendékeink az intézmény támogatásával, patronálásával próbálkozzanak felnőtt életük kialakítására.
6
3. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó strukturális szabályok
A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény alapján a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ számára mindig a jogszabályokat követő legfrissebb állapotú alapító okiratot állítja ki. (.. sz. mellékletében megtalálható) Ez alapján intézményünk Hajdúnánáson gyermekvédelmi intézményként, gyermekotthoni ellátás alaptevékenységgel működik 10 családi házban (10 telephelyen) 113 fő férőhellyel:
Otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára.
Szükség szerint ideiglenes hatályú beutalt gyermekek számára férőhelyet biztosít
Szükség szerint speciális ellátást biztosít integrált gondozás-nevelés keretében a lakásotthonok csoportjaiban (maximum 1 fő speciális ellátás/ lakásotthon)
Utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára és utógondozást végez.
A lakásotthonokban megvalósítandó családias nevelésnél útmutató kell hogy legyen maga a család, annak felépítése, funkciói és mindaz, ami10-12 gyermekkel és hozzá engedélyezett létszámú és szakképzettségű munkatársakkal megvalósítható. A lakásotthonok Hajdúnánás városában önálló épületekben, családi házakban működnek. A családjukból kiemelt gyermekek itt továbbra is gyakorolhatják a mindennapi természetes társadalmi kapcsolatokat. A családi házakban a gondozott gyermekek és fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságot sugárzó környezetben élnek. Lakásotthonaink a gondozott gyermekek tekintetében széles korhatárú és koedukált. Így kibontakoztathatóak a különböző nemű- és életkorú gondozott gyermekek és fiatalok együttélésének kapcsolatkészsége, kapcsolati kultúrájuk, szolidaritásérzékükre gyakorolt pozitív hatásai a nevelésben. Tudatosítani kell azt, hogy a lakásotthonokban dolgozók nem apa, anya és nagyszülőmodellek. Ők elsősorban szakemberek, akiknek az intézmény a munkahelyük. A személyiségükkel dolgoznak, különböző életkorú és nemű felnőttekként és a gondjaikra bízott gyermekek segítségére vannak, a család-kiegészítő ellátásban felnőtt modellt nyújtanak. – Az intézményünk a családi nevelés kiegészítésén kívül a gondozott gyermekek és fiatalok támogató közösségét biztosítja és szükség szerint teljesíti az egyéni korrekciós nevelésük feladatait. A „családias jelleg” egyfajta arany középutat jelez a személytelen intézeti elhelyezés és a szoros, 7
vérségi kapcsolaton alapuló családi forma között. Az alacsony gyermeklétszám, az otthon, az épület adottságai egy szakembergárdával biztosíthatják a biztonságot, menedéket nyújtó légkört, a személyre szabott törődést oly módon, hogy a gyermek érezze a feltétel nélküli elfogadás mellett a meghittség élményét. A törvény egyfajta átmeneti állomást szeretne látni benne, mert egy hatékony családgondozói rendszerre épít, melynek minden erejével azt a célt kellene szolgálni, hogy aki itt él mielőbb visszakerülhessen a családjába, mert a gyermek ennek, a gyermekvédelmi gondoskodás ellenére is része. „A mi dolgunk az, hogy olyan funkcionálisan működő mesterséges családot alakítsunk ki, mely felkészíti a gyereket a közösségben rá váró élet folytatására, a visszatérésre.” (Volentics) A szakellátásunk végzésekor a lakásotthonainkban olyan lehetőségeket, életet, illetve életteret kell teremtenünk a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek számára, hogy az érzelmi deficitet meg tudjuk szüntetni, illetve pozitív módon tudjuk befolyásolni a gyermekek személyiségét.
3.1. Tárgyi feltételek Az intézmény teljes körű kiváltása 1999-ben egy ütemben történt meg. Valamennyi lakásotthon egy településen Hajdúnánáson került megvásárlásra. A lakásotthonok paramétereitől függően 10-12 gyermek elhelyezését szolgálja. Egy-egy lakásotthonban több szoba (egy szobában maximum 4 gyermek) 2 WC, konyha, ebédlő, társalgó, nevelői szoba, spájz raktár, melléképületek, áll a családcsoport rendelkezésére.
A humanizált esztétikus környezet biztosítja a gyermekek egyéni életterét „kis kuckóját”, személyi tulajdonának védelmét, a gyermek biztonságát, otthonérzetét, egyéni tevékenységeinek terét.
A lakásotthonok aránylag jól felszereltek, esztétikus környezetet biztosítanak a gyermekeknek.
A lakásotthonok háztartási gépei (automata mosógép, keverőtárcsás mosógép, centrifuga, mikrohullámú sütő, hűtők, fagyasztók, vasaló, porszívó stb.) a helyiség bútorzata (heverők, székek, szekrények, polcok, íróasztalok, fotelek, textíliák stb.) a mindenkori költségvetés és elhasználódásuk függvényében cserére, felújításra szorulnak.
A lakásotthonok külső homlokzatának szigetelése, felújítása, nyílászárók cseréje, fűtésrendszer felújítása 2010-ben 5 házunkban megtörtént. A házak folyamatos karbantartása a fokozott használat miatt elengedhetetlen.
Külső környezet: A 10 lakásotthon a városban szétszórtan, egymástól aránylag távol helyezkedik el. A város lakossága, a szomszédok el- és befogadták a neveltjeinket. Minden „ház” jó szomszédi kapcsolatot alakított ki, melyet folyamatosan ápolni szükséges. A városban több általános iskola, óvoda, és középfokú oktatási intézmény van, így biztosított a 8
gyermekek, fiatalok tanulási, továbbtanulási lehetősége, esetleges lakásvásárlási feltételek. A városban jól működő művelődési ház, színházterem, játszótér, strand áll a gyermekek rendelkezésére, melyek biztosítják a gyermekek, fiatalok rekreációs tevékenységét, és tervszerűen élünk ezekkel a lehetőségekkel. Minden lakásotthon rendelkezik udvarral, ahol a szabad mozgásra, veteményeskert kialakításának meg van a feltétel.
3.2. A gyermekek és a fiatalok létszáma, korösszetétele, nem összetétele Hajdúnánás városban 10 telephelyen, 10 lakásotthonban 113 férőhelyen neveljük-gondozzuk a szakellátásba beutalt gyermekeket. A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló családi házban, családias körülmények között. Az elhelyezett gyerekek a gyámhivatali határozat alapján:
ideiglenes hatállyal elhelyezett,
átmeneti nevelésbe vett,
tartós nevelésbe vett,
utógondozói ellátott fiatal
Személyiségállapot szerint ellátunk:
normál értelmi képességű,
enyhe tanulási – magatartási problémákkal küzdő gyermekeket,
érzelmileg sérült gyermekeket.
szükség esetén speciális szükségletű gyermekeket
Életkor szerint 3 – 24 év. Létszám szerint lakásotthononként 10-12 fő. I. szakmai egység 34 férőhely. II. szakmai egység 45 férőhely. III. szakmai egység 34 férőhely.
3.3. Személyi feltételek és ehhez kapcsolódó feladatok A lakásotthoni ellátást biztosító egységünk szakmai dolgozói létszáma a rendelet idevonatkozó minimum létszámának megfelelő. Munkaköri megoszlás közvetlenül gyermekekkel foglalkozók (lásd: mellékletben Szervezeti diagram és kapcsolatok, valamint létszám táblázat 9
A családi házas nevelési forma, a feladatok sikeres megvalósítása , óriási terhet és felelősséget, de ugyanakkor szép szakmai feladatot és komoly kihívást is jelent a nevelők és gyermekfelügyelők számára.
A lakásotthon-vezetője a vezetése alá tartozó családi házon belül önállóan kialakított – az intézmény szakmai programjához illeszkedő – pedagógiai gyakorlatot alakít ki. Az általa vezetett gyermekcsoport programját szabadon, a gyermekközösség véleményét meghallgatva, munkatársaival egyetértésben készíti és hajtja végre.
Gondoskodik arról, hogy családcsoportjába tartozó gyerekekről évente legalább egy fényképfelvétel készüljön.
Együttműködik szakmai részegységének család- és utógondozójával és kérésére a nagykorúság
előtt
álló
vagy
utógondozói
ellátottjai
gyámi
betétjéből
történő
pénzfelhasználási kérelmeit véleményezi.
Felelős azért, hogy a rá bízott gyermekeket iskolai előmenetel szempontjából megfelelő szintekre eljuttassa.
Érvényesíti a csoportgazdálkodás és energiatakarékosság elvét.
Ütemezi és összehangolja maga és munkatársai szabadságát, éves szabadságolási tervet készít.
Regisztrálja és nyilvántartja a szabadságokat, (távolléteket) gondoskodik a szabadságok kiíratásáról, engedélyeztetéséről.
A munkaideje alatt engedély nélküli eltávozásra került gyermekekről haladéktalanul jelentést tesz a szakmai vezetőnek, szolgáltatva az eltűnés körülményeivel kapcsolatos adatokat. Ha a gyermek kiskorú vagy fogyatékos haladéktalanul bejelenti az eltűnését a rendőrségen. Egyéb esetben 24 órán belül.
A munkáját jól végző gyermekfelügyelő / gyermekvédelmi asszisztens közreműködik a gyermekek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Gyermekszerető
viselkedésével,
személyes
gondozottságával,
kommunikációs
és
beszédmintájával hasson a gyermekek fejlődésére. - Tisztelje a gyermeket, a szülőt. Kapcsolataira a tapintat, az elfogadás kell hogy jellemző legyen. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kell hogy kezelje. - A pedagógussal közösen elvégzett tervező munka alapján önállóan végezze a szabadidő szervezését, játéktevékenységeket, gondozási feladatokat, napirendi feladatokat, szünidei munka irányítását.
Alkalmas kell hogy legyen mind felkészültségében, mind személyiségében felelősségteljes munkájának ellátására. 10
Tiszteletben kell hogy tartsa a gyermek és a fiatal személyiségét, fontos hogy gyermekközpontú szemlélettel lássa el munkáját. Mindennapi feladatihoz tartoznak; - a helyes napirend, szokásrend kialakítása, betartása, egészségügyi
feladatok
ellátása,
-
önkiszolgáló
munka,
környezetvédelmi,
környezetgondozás, szabadidős tevékenységek szervezése, - kapcsolatok kialakítása a szülőkkel, - adminisztrációs munka.
A lakásotthonokban nevelkedő kiskorúak gyámja és vagyonkezelője a szakmai vezető akinek
jogai és kötelességei: Csjt. 101. § (1) törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. (2)A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik. Csjt. 102. § Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is. Csjt. 103. § (1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működtetéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. (2)A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit – az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével – hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát. (3)A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt. (4)A gyám a vagyonkezelésről – a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában – legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni. Csjt. 104. § (1) A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ő kezéhez kell folyósítani. (2)A gyám a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni. Csjt. 105. § A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelmére, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni. 11
Nincs abszolút minta a „jó nevelő” meghatározására, mert többféleképpen lehet jó, egyéni habitusa képességei szerint, de:
szeresse munkáját és a gyermekeket,
a napi spontán (és szervezett) szocializációs folyamatok szakértő „irányítója” legyen, biztos pont, példa a gyermek számára, akivel azonosulhat,
képes legyen empátiás, elfogadó légkör kialakítására a csoportjában, illetve tudja az egyéni kapcsolatokat és a konfliktusokat szakszerűen kezelni,
korszerű
ismeretei
legyenek
(pszichológiai,
szociálpszichológiai
a
gyermek
személyiségéről, a kis közösségekről, a csoportokról,
legyen néhány szabadidős tevékenységben jártas,
érdekelje munkája, személyiségét, ismereteit tartsa karban, illetve fejlessze.
Valamennyi gyermekekkel foglalkozó munkatárs szakmai feladatai
A gyermekek életének figyelemmel kísérése és irányítása, viselkedésükhöz a határok megszabása.
A gyermekek jó fizikai, érzelmi és közösségi életre alkalmas állapotának biztosítása.
A gyermekek fizikai, szellemi, érzelmi és szociális fejlődésének ösztönzése.
A gyermek értő meghallgatása a csupán számára fontosnak vélt dolgokban is „szólni” tudás a gyermekhez.
A
gyermek
bizalmának
növeléséhez,
felelősségérzetének,
szociális
kompetenciájának
fejlődéséhez alkalmas keresése, biztosítása.
A gyermek jóakaró ügyvédjeként, még a legproblémásabbnak vélt esetben is mindenkire hatni tudás a családias csoporton belül, és még inkább kívül is.
A nevelési feladatok végrehajtásához aktuálisan szükséges eszközök, módszerek megtalálása és megfelelő alkalmazása.
Közreműködés a gyermek egyéni gondozási-nevelése tervének elkészítésében.
Szükséges feljegyzések vezetése a gyermekről, jellemzések, jelentések elkészítése.
Annak biztosítása, hogy a gyermek pozitív erőforrásai fejlődjenek, és az összes kidolgozott terv és megkezdett nevelési akció teljes körűen, megfeleljen a gyermekek érdekeinek.
Annak biztosítása, hogy a gyermek zökkenőmentesen tudjon elválni ettől a családot, illetve családi funkciókat pótló környezetből, erre fel kell készíteni.
Pályázatok írásával segíteni a családcsoport és a benne nevelkedők életfeltételein, - program elképzelések megvalósítása (nyári táborozás, szabadidős tevékenységekhez eszközök vásárlása).
A nevelési folyamatban a pedagógus saját személyisége a legfontosabb lélektani munkaeszköz és 12
ezt az eszközt formálni, fejleszteni kell. A jó pedagógus személyiségnek mindamellett, hogy jó ha több mindenhez is ért, - a gyermekvédelemben a szokottnál gazdagabb, több empátia tartalmú, hatékonyabb kommunikációs készség is fontos része, melynek fejlesztéséhez minden segítséget megad a vezetés. ÖSSZEGEZVE: Az intézményünkben dolgozó munkatársainknak, akik ezt a nehéz hivatást választották, ismerniük, vállalniuk kell saját magukat: érzéseiket, ismereteiket. Valamennyien nevelünk „tanítunk”, a legnehezebben elsajátítható ismereteket adjuk át: a mindennapi viselkedés szabályait, az elfogadott társadalmi, erkölcsi normákat, a szociális viselkedés mintáit. Ez a „tananyag” nem tanítható a szó hagyományos értelmében. Készségeket, szokásokat szavakkal átadni nem lehet! - ez csak üres prédikáció lenne. A gyermek lát, tapasztal, utánoz – a modellnek (nevelőnek) ezért nemcsak ismernie kell a normákat, hanem ezeknek megfelelően is kell élnie. Nem lehet megmerevedett, változásokra, megújulásra képtelen személyiség. Ha megáll a fejlődésben, mások fejlődését sem képes elősegíteni.
4. Feladatok Feladatunk a szakmai egységek optimális működtetése és fejlesztése, melyet meghatároz az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan: a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő – megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze, c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák f) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszavezetéséhez, g) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, 13
h) személyes kapcsolatait ápolhassa, i) személyes
tulajdon
szokásos
tárgyaihoz
fűződő
jogait
gyakorolhassa,
utógondozásban részesüljön. A törvény végrehajtási rendelete értelmében, mint otthont nyújtó ellátási forma teljes körű ellátást biztosítunk az elhelyezettek részére, az alábbi fő feladatok meghatározásával. Az ideiglenes elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelt gyermek számára 15/1998.(IV.30.) NM rendelet: 76.§-82§-ok alapján biztosítjuk
a teljes körű ellátást mindig törekedve a törvényi
szabályozás betartására. Az utógondozói ellátottak esetében az intézmény vezetője a fiatal felnőtt lehetőségeit figyelembe véve az utógondozói megállapodásban rögzítettek szerint szükség szerinti ellátást biztosíthat. Célszerűen az eredeti befogadó lakásotthonában, de lehetőség szerint külső férőhelyen is. Teljes körű ellátás feladatai, közé tartozik: - étkezés - ruházat - tisztálkodás - oktatás - szabadidő - speciális szükségletek - zsebpénz - gondozás, nevelés - engedély nélküli eltávozás - kapcsolattartás biztosítása Az 1997. évi XXXI. tv. és végrehajtási rendeletei alapján biztosítani kell a beutalt gyermekek és fiatalok:
adekvát ellátását,
személyiség-központú gondozását, nevelését, oktatását,
az önmegvalósító, életre felkészítő szocializációját,
a családi értékek lehetséges elsajátítását,
önállóságukat, családba történő visszahelyezésüket. A gondozás, nevelés terén irányadó a 83§ -85§-ok
83.§ (1) A gondozás nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, 14
valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. (2)A fogyatékos gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani. 84.§ Az ellátás megkezdésekor a rendelkezésre álló dokumentáció alapján, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, el kell készíteni a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási, nevelési programot tartalmazó egyéni gondozási-nevelési tervet. Az egyéni gondozási-nevelési terv célja az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás meghatározása. A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni különösen a) a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített egyéni gondozási tervre, b) a gyermekvédelmi gondoskodást szükségessé tevő okokra, c) a gondozott gyermek gondozási helyének kijelölése tárgyában készített elhelyezési javaslatra, ezen belül kiemelten a gyermek személyiségvizsgálatának eredményére, illetve az egyéb szakvéleményekre. d) az egyéni elhelyezési tervre, e) a gyermek nevelésében, gondozásában korábban részt vett szakemberek véleményére, f) a gondozott gyermekkel és szülőjével folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra, g) egyéb, a gondozott gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre. (2)Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni az ítélőképessége birtokában levő gondozott gyermeket, szülőjét (törvényes képviselőjét), illetve gondozóját. (3)Az ellátást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatai különösen az alábbiak: a) testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító, családpótló ellátásban, a szülői gondoskodást helyettesítő védelemben részesíti a gondozott gyermeket b) felkészíti a gondozott gyermeket a családjába való visszailleszkedésre, illetve nevelő- vagy örökbefogadó családba való beilleszkedésre, valamint az önálló életkezdésre és életvitelre, a pályaválasztásra, a munkavállalásra. (4)Az ellátást nyújtó a) gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson aa)a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz, 15
ab)a terápiához, amely személyisége korrekciójához az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges, ac) a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz, ad) a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelelő kibontakoztatását, ae) a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz, af) a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez, ag) szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez; b) kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végző nevelésioktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal, és ennek keretében ba) fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai előmeneteléről, bb) érdeklődik a munkahelyen a beilleszkedéséről, munkavégzéséről, bc) rendszeresen tájékozódik a munkaügyi központban a munka- és az átképzési lehetőségekről. c) a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja ca) a háztartási teendők végzésébe, cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe, cc) pénzkezelésbe. 85.§ (1) Az ellátást nyújtó megteremti annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során – korára, fejlettségi szintjére tekintettel – figyelembe vegyék. (2)Az ellátást nyújtó a gondozás, nevelés során figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének (törvényes képviselőjének) a gyermek személyét és ellátását érintő véleményét. (3)Az ellátást nyújtó lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, 16
továbbá vallásoktatáson vehessen részt (4)Elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. (5)Az ellátást nyújtó biztosítja a) gondozott gyermek környezetének állandóságát, b) a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését, c) azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön. Változnak az aktuális társadalmi elvárások az oktatáspolitikai, gyermekvédelmi feladatok. - Az eltérő és változó feladatok között az egész rendszernek a gyermek személyiségfejlesztését, a sérülések korrigálását kell szolgálnia, lehetővé kell tenni az egyéni képességek minél teljesebb fejlesztését, kiteljesedését. E szerteágazó feladatok megkívánják az egyeztetést, a koordinálást. Tudatos tervszerű munka nélkül a feladatok elvégzése lehetetlen. Intézményük fennállása óta ( tulajdonképpen már előtte is) szükség esetén ellátott és ellát különleges nevelési szükségletű gyermekeket (enyhén értelmi fokban sérült gyermekek és fiatalok) is integrált nevelési formában figyelmet fordítva a testvérkapcsolatok megőrzésére, tanulmányaik sikeres befejezésére. Az egységes nevelői követelmények és gyakorlat kialakulását is csak jó szándékú közös erőfeszítéstől várhatjuk. A szakmai program egy átfogó pedagógiai terv, - a lakásotthon-vezetők a szakmai egységükhöz tartozó
stábjuk segítségével (gyám, fejlesztő pedagógus, pszichológus,
gyerekfelügyelők) minden tanév elejéhez igazítva elkészítik az adott évre az egységesített szerkezetű éves pedagógiai munkatervüket, melyet félévente szükség szerint korrigálnak, aktualizálnak. A lakásotthonok éves terve konkretizálja, feladatokra bontja a megvalósítás folyamatait, melyeket az adott teamek oldanak meg a mindennapi munkájuk során. A terv elkészítéséhez, korrigáláshoz a team összeül, és megbeszélik a feladatokat. Figyelembe veszik az adott lakásotthonban nevelkedő gyermekek, a csoport aktuális helyzetét, rögzítik azokat a nevelési feladatokat, melyeket az adott teamnek meg kell oldania. A feladatért végzett közös felelősség csak így biztosítható. Az „egységes bánásmód” a „pedagógiai egység” csak így érvényesíthető. A közösen elhatározott célok és tevékenységi formák, közös álláspont azok végrehajtásában, a csoport és egyes tagjainak egységes megítélése, azonos követelmények állításra, következetesség a számonkérésben, értékelésben, a jutalmazás-büntetés gyakoriságában, eszközeiben: ez jelenti az egységes bánásmód alapját. Ehhez az egy teamben dolgozók rendszeres információcseréjére van szükség. Minden lakásotthonban havonta team megbeszélést kell tartani. - Havonta a lakásotthonvezetőknek pedig értekezletet, melyet mindig más-más lakásotthonban tartunk. Ezek az értekezletek 17
részben meghatározott témában való beszámolót jelentenek, részben kötetlen, segítő szándékú, információ gazdag szakmai megbeszélések, szükség szerint esetmegbeszélések. Fontos,
hogy
a
gyerekeket
is
bevonják
a
nevelők
a
feladatok
tervezésébe,
szervezésébe,végrehajtásába. Lássák ők is tisztán a célokat, a konkrét feladatokat, saját tennivalójukat. A feladatok megvalósítása nem jelentheti a merev szétválasztást, pedagógus és gyermekfelügyelői feladatra. A személyiségfejlesztés, a nevelőmunka minden tevékenységét áthatja – sem ezt, sem a gyermeket nem lehet „felparcellázni”. Egyes feladatkörök ugyan elhatárolhatók, de ezeken belül egymás segítése természetes, és átfedések is előfordulnak.
A feladatok végrehajtását rendszeres ellenőrzéssel, értékeléssel, elemzéssel kell nyomon követni.
A közös értékelés jó lehetősége a közösség formálásának is.
Munkánk eredményeit abban tapasztalhatjuk, hogy növendékeink káros szokásai leépülnek, magatartásuk, önkiszolgálásuk, személyiségük magasabb szintre kerül.
Beosztástól függetlenül szükséges, hogy minél többet tudjunk meg a ránk bízott gyermekekről, fiatalokról, - szükséges tanulmányozni az iratanyagot a pedagógusnak feladata megismerni az előző (családi) környezetét, amely befolyásolta eddigi fejlődését, - fel kell térképezni a gyermekek érzelmi megnyilvánulásait, tanulási, étkezési, alvási szokásait. Minden gyermek személyisége, szokásrendszere más és más, de eltérő a nevelőké is. Ettől is függ, hogyan közelednek, alakítják kapcsolataikat a gyermekekkel.
A szakmai vezető mint gyám és a lakásotthon-vezető nevelő felelős azért, hogy az oktatási és nevelési feladatokat, a jelentkező problémákat együttműködve megbeszéljék, keressék a megoldást jelentő eljárásokat. Minden lakásotthonban biztosítani kell a heti csoportmegbeszélést, ahol a gyerekek, fiatalok is elmondhatják problémájukat, véleményüket.
f figyelembe kell venni a fogyatékosságokat is, de mmég inkább az előnyös pozitív tulajdonságokat, amelyekre építhetjük fejlesztő munkánkat
A fejlődés mércéje mindig a gyermek előző állapotához hasonlított változás legyen! Fontos: hogy az adott teamben dolgozók mindig aktívan, közreműködően vegyenek részt a csoport tevékenységeiben. Jelentősebb eseményeknél (pl. születés- és névnap, szent este) pedig legyen jelen lehetőleg a team valamennyi tagja és a gyermekek gyámja.
A gyermekfelügyelő problémái megoldásához kérjen tanácsot a lakásotthon-vezető nevelőtől, illetve a szakmai vezetőtől, szakmai egysége pszichológusától
A gyám feladata többek között a gyermekek érdekében az iskolákkal való kapcsolattartás. Észre kell venni, ha a gyermeket sérelem éri az iskolában, - mert ez további sérüléseket okozhat. Ezért is fontos az iskola pedagógusaival való folyamatos, 18
rendszeres kapcsolattartás. Az együttműködésen „dolgozni” kell, el kell érni, hogy a gyermek osztályfőnöke is ellátogasson a lakásotthonba. Sok másként nem érthető, értelmezhető nevelési problémára így választ kaphat az iskolai nevelő. Ezen okból is minden rendezvényünkre célszerű eddigi gyakorlatunknak megfelelően gyermekeinken keresztül az őket iskolában tanítóka t meghívni.
5. Lakásotthoni ellátási formában történő feladataink szakmai alapelvei 5.1. Humanisztikus szemlélet- gondolkodás, pedagógiai cselekvés:
a gyermekhez való viszonyban domináljon a személyközpontú alapállás,
a gyermek és környezete változó, csak a környezetével együtt abba beágyazottan szemlélhető, és érthető meg helyzete, viselkedése,
a gyermek megközelítése a mentálhigiéné eszközeivel, módszereivel, tanításaival történjen,
a szociális hatóerő meghatározza személyiségüket, egészségüket az ellátottaknak, ezért fontos elem a felnőtt-gyermek sokszínű kapcsolatrendszere,
alapvetően fontos tétel az önmaga és mások megbecsülésére nevelés, a nevelésbe és az emberbe vetett hit kérdése,
a humanisztikus szemlélet egyik alappillére az empatikus elfogadó attitűd, amely feltételezi a kommunikáció nyílttá válását, az együttműködést
a jó légkör megtalálása, melyben mindenki fontosnak, értékesnek, boldognak érezheti önmagát,
fontos kialakítani a mentálhigiéné alapfogalmai szerint az önmagunkért való felelősség érzetét, és gyakorlatát, az életkornak megfelelően az önmegvalósító szocializációhoz,
a személyiség fogalma szerint: minden ember egyedi, megismételhetetlen, így fejlődési üteme, elakadásai, zavarai is egyedileg érthető meg, és segíthető, változtatható. Szemlélet eszközrendszer:
elfogadás,
hitelesség,
következetesség,
bizalom,
biztonság nyújtása,
szeretet, 19
megértés mint alapvető értékek kell hogy szerepeljenek.
5.2. Gyermeknevelési munkálkodásunk keresztény szemléletű megközelítése: A keresztény életszemlélet és életvitel olyan pluszt adhat az ebben mindennapjait tudatosan élő vagy azt megvalósítani próbáló nevelő(k)nek, mellyel a hétköznapok megpróbáltatásait könnyebben elviselik, lehetőséget adva más szemüvegen nézve a világot, hogy érzelmileg nagyobb biztonságban tudják magukat és a rájuk bízott gyermekeket, munkatársakat.
Nevelési módszertárunkba bőven
belefér, hogy meglévő nevelési tapasztalatainkat , érték és normarendszerünket tovább szélesítsük ez irányban is. Nem lehet véletlen, hogy a Szeretetszolgálatunkat Szent Lukács neve fémjelzi A 12 éves Jézusról írja ő (Lukács. 2:52: „Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” Ezen igevers rámutat a gyermeknevelés azon négy oldalára melyeket nekünk is figyelembe kell vennünk gyermekeink nevelésében. A gyermek Jézus fejlődött bölcsességben, tehát értelmi fejlesztésben, testileg is fejlődött, tehát szomatikus fejlesztésben, Isten előtti kedvességben, tehát lelki növekedésben, és emberek előtti kedvességben vagyis szociális fejlődésben kell részesítsük gyermekeinket. Ezeket szerves egységben kiegyensúlyozottan kell megvalósítanunk. Csak a lelki élet fejlesztésére kihegyezni nevelési folyamatainkat természetesen nem lehet, de nagyon fontos, mert gyermekeink élettörténetükből nyomon követhetően bizonyos lelki örökséggel (mondhatni teherrel ) érkeznek hozzánk. Ezen terhek csökkentésében leadásában, az örömteli élet megtalálásában segíthet, ha lehetőséget adunk a keresztény életszemlélet és életvitel megismerésére, gyakorlására is. Jelenleg is járnak gyermekeink egyházi fenntartású általános iskolába, állami iskolában pedig többen részt vesznek hittan oktatáson. Ami ettől többet jelent, hogy a lakásotthoni ellátás berkein, házon belül is nagyobb teret engedhetünk a lelki élet keresztényi szemléletű gyakorlására, megismertetésére, hiszen egyházi fenntartónk
hittanórák,
programok, lelki gyakorlatok,
zarándoklatokon való részvétel keresztény gyermeknevelési képzések keretében is segítséget tud nyújtani ebben. A keresztény életünk megvalósításában a helyes nevelési módszer megtalálása döntő fontosságú . A„Mely értékekkel?”, „Hogyan?”, „Mi által?” kérdéseire választ kell adni. Ezek erkölcsi alapja az a Tízparancsolat:
az ember rendeltetése Isten tisztelete és szolgálata (1–3. parancsolat),
a szülők (ált. az ősök) tisztelete (4. parancs),
valamint az emberi együttélés alapjait szabályozó ún. tiltó parancsok betartása (az ölés, a lopás, a nemi élet szabadosságai, a hamis tanúskodás, és az akárcsak gondolatban történő
20
olyan önös kívánság, aminek teljesülése mások erkölcsi v. anyagi kárát okozná. 5–10. parancsok). Ezeket a lehető legcélravezetőbb kiegészíteni Jézusnak
a szeretet legfőbb parancsával,
pontosabban annak megélésével, alkalmazásával. A szeretetre, annak gyakorlására tanítani ránk bízott gyermekeinket, akiknek legtöbbjük mellőzött, erősen sérült személyiség állapotú, s magukat se nagyon tudják szeretni, telve szorongással, haraggal, agresszióval környezetük és maguk felé. A tiltó parancsokat tekintve a keresztény életünknek a lényege, amit lakásotthonainkban élünk, közvetítünk a gyermekeink felé nem az elkerülés, a nem-tevés, hanem éppen az aktív, cselekvő életre nevelés kell, hogy legyen.
Az önvizsgálat és az értékelés alapja éppen a „mit tettem
gondolatban, szóban, cselekedetben, ill. mit mulasztottam el”. A szeretet parancsa a keresztény életünkben nem valamiféle „ laissez faire” nevelési elvet kell
jelentsen, hanem a gyermek
keresztyén felfogású érdekének szem előtt tartását, s ebbe szervesen beletartozik a követelménytámasztás, az eredmények elismerése, a cselekedetek következményeivel való szembesítés - pedagógiai jutalmazás, főleg tudatos vétés esetén a pedagógiai büntetés
is a
házirendünkben elfogadott jutalmazó és büntető módszerek alkalmazásával. Mindennapi életünknek a közösségi nevelés nagyon fontos , kikerülhetetlen jellemzője. Ez a kereszténység egyik lényegi tanításából ered („Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük” Máté 18, 20.). A közösségi nevelés elve közösségben, a közösség által, a közösségért, egyéni felelősséggel valósuljon meg. Az utóbbinak a hangsúlyozása egyúttal meghatározó megkülönböztető jegy is attól a gyakorlattól, amelyben a szűkebb-tágabb baráti kör, az osztályközösség, kortárs csoport „bársonyfüggönye” mögött eltűnik az egyéni felelősség. Ahogy keresztény életre nevelésünkben kitüntető szerepe van a közösségnek, így a családnak és a családi életre nevelésnek, az ehhez tartozó ismeretek átadásának, a családok gondozásának, a családlátogatásnak, folyamatos kapcsolattartásnak is, hiszen a családnak teljes szélességben ott kell (kellene) állnia gyermeke mögött, részünkről rábírva őket a szoros együttműködésre. Továbbá elengedhetetlenül fontos a nevelői hitelesség, példa, példaadás, példakép, különösen az erkölcsi nevelés vonatkozásában. Nagyon fontos, hogy összhang legye a gyermekeinket nevelők szavai és személyes életvitele között.
5.3. Integrált nevelés Az integrált nevelés megvalósítása nem csak a speciális ellátást igénylő gyermekek, hanem az integrált nevelés egyéb szereplőinek vonatkozásában is meg jelennek szakellátásunkban:
az integrált nevelésünk természetes életszituációból indul ki, a szükség esetén ellátott speciális
vagy különleges szükségletű gyermekek 21
számára biztosítja a folyamatos
kapcsolatot az normál viselkedésű társaival.
normális szociális készségeket közvetítünk, amely megkönnyíti a későbbi társadalmi beilleszkedést.
pozitív szereptanulási modelleket közvetítünk azáltal, hogy a gyermekek nem csupán a hasonlóan speciális vagy különleges szükségletűekkel élnek együtt.
hozzájárulunk a speciális nevelési szükségletű gyermekek reálisabb önértékelésének alakulásához azáltal, hogy heterogén mércéhez viszonyíthatják erősségeiket és gyengeségeket.
egyenlő jogok hangsúlyozásával toleranciára, humanizmusra nevelünk
a természetes segítségnyújtás gyakorlásával az adott lakásotthonokban élő gyermekek közelebb kerülnek a másság elfogadásához, az előítélet mentes élet folytatásához
az integrált nevelés gyakorlásával elfogadjuk a heterogén adottságokat, biztosítjuk az azokhoz való egyéni alkalmazkodást, és a gyermekek eltérő szükségleteihez igazodó , a gyermekek közötti kooperációra is építő befogadó családias hátteret.
nem utolsó szempont, hogy az eltérő nevelési igényű testvérek együtt nevelkedhetnek lakásotthonainkban
Alapvető feladataink ennek érdekében:
Biztosítani kell a stabil szubjektív, szociális és tárgyi környezetet a megfelelő humanisztikus szemlélettel és cselekvéssel.
A gyermekek részére alapvető feltétel a személyes élettér és személyes tulajdonú tárgyak, eszközök biztosítása.
A „családcsoport” légköre, a csoportkohézió, interakciós tér biztosítása gyermeknek, felnőttnek együttesen.
Rugalmas, szakszerű, egyéni gondozási-nevelési rendszer gyakorlati megvalósítása, működtetése
A családcsoportoknak családi házak szintjén szabályozott napirend, házirend, szokásrendszer alkalmazása, önálló arculatuk fejlesztése
A családi szocializáció helyi rendszeréhez kapcsolódó, az önállóságot segítő önálló családgazdálkodási funkció feltételeinek biztosítása a csoportgazdálkodásban.
Az individuumra ható nevelés feltételezi az alábbi tételek meglétét:
A személyiség lehetőség szerinti teljes körű ismereteit beleértve a gyermek anamnésztikus adatait, családi hátterét.
Személyiségfejlesztő – nevelőmunka alapjaként kell kezelni a gyermek pozitív 22
tulajdonságainak kiemelését, megerősítését, melyekre lehet az egyéni fejlesztési tervet építeni.
Az egyéni fejlesztési tervek, programok együttműködve készüljenek a gyermekkel, közösen kerüljenek meghatározásra a fejlesztendő területek a fejlesztés üteme az elérendő cél.
Az individuum fejlesztése feltételezi a rövidebb és hosszabb távú programok készítését a megfelelő motivációs rendszerek beépítését, az eredmények, sikerek értékelését, elismerését, a közös és egyéni pozitív visszajelzést.
A fent meghatározott feladatoknak fokozatosan be kell épülnie a családcsoportok mindennapi pedagógiai család-szocializációs munkájába.
5.4. A sérült személyiségállapotú gyermekek személyiségfejlesztése: Kiemelten fontos, alapozó feladat a lakásotthonokban:
kapcsolatteremtő és megtartó képesség,
alapvető szükségletek, vágyak azonnali kielégítésének időbeni elhalasztása – ne csak az aktuális élmény vezérelje a gyermeket!
A tanuláshoz, a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képességek kialakítása.
Önismeret, önbecsülés, önmagáért való felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, aktuális szinten tartása.
Szükség esetén a speciális szükségletű gyermek ellátását is meg tudjuk oldani integráltan a lakásotthonainkban. A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is. ( Maximum 1 fő speciális szükségletű/ lakásotthon). Ez esetben a gondozási-nevelési tervben foglaltak megvalósítása során figyelembe kell venni a következőket a gyermekkel foglalkozó szakembereinknek , törekedve a még jobban összehangolt munkára:
Fejlesztendő területek
Tevékenység, módszer, amire figyelnünk kell
Serdülők életkori szükségletei ezek kielégítése
Az identitás keresése és lezárásának lehetőségei: Optimális zárás Korai zárás
23
Identitásdiffúzió Párkapcsolat, intimitás A disszociális serdülők életkori sajátosságai és az ezzel összhangban lévő nevelői-szülői attitűd, hozzáállás.
Egyéni eltérések és sajátosságok
A speciális ellátást igénylő gyermekek tüneteinek legfontosabb ismérvei, kialakulásuk oka és következményei, terápiás lehetőségek pontos feltárása ( a disszocialitás, gyermekkori neurotikus állapotok, súlyos pszichés zavarok, pszichoaktív szerekkel él e a gyermek)
A gyermek egyéniségének,
Empátia, tolerancia és hatékony kommunikáció fejlesztése.
személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása
Érzelemkifejezés és felismerés hatékonysága Tolerancia Aktív hallgatás és figyelem gyakorlása Megértés és visszajelzés a gyermekekkel való kapcsolattartásban Kongruencia a kommunikációban (verbális és nemverbális kommunikáció összhangja) Hatékony énközlés, énkifejezés A meggyőzés és a befolyásolás szerepe, technikái
Az állandóság (szokások) és a
A kötődés formái, kialakulás és jelentősége:
változás jelentősége a gyermek
A biztos kötődés
életében
A bizonytalan ambivalens kötődés A bizonytalan elkerülő kötődés Kötődés személyekhez, tárgyakhoz, szokásokhoz- a változás okai, következményei, a változás elfogadása a gyermek és a nevelő szülő részéről.
A kortárs kapcsolatok jelentősége
A kortárskapcsolatok formái: az együttléttől az együttműködésig. Az átpártolás jelensége. Barátság, szeretet, szerelem a speciális ellátást igénylő gyermekek, serdülők esetében (alapja az ön- és társismeret, valamint önelfogadás)
Fegyelmezés, korlátozás
Speciális szükségletű gyermeket integrálva neveljük a lakásotthonban ezért kiemelt jelentőségű a gyermekek eltérő szükséglete a gyakori konfliktushelyzetek kezelése. A határok pontos tisztázásának jelentősége a gyermek nevelése során 24
Hatékony agressziókezelési módok, technikák Gyermekek közötti agresszió és megoldása A gyermeki agresszió természete és kezelése A tanulási készség fejlődése,
A tanulás formái: a közvetlen tanulási lehetőségek (kondicionálás), utánzásos tanulás, obszervációs tanulás, tanulási nehézségek, segítségnyújtás komplex tanulási formák, látens tanulás. A tanulás alapkészségei és fejlődésük a speciális ellátást igénylő gyermekeknél: figyelem, emlékezet, problémamegoldás, megértés. A tanulási zavarok, mint primer és mellékhatásként jelentkező tünetek sajátosságai, korrekciós lehetőségek (részképesség-fejlesztés, tanulási technikák elsajátíttatása, hatékony tanulási stratégiák, tanulási motiváció optimalizálási lehetőségei) A nehéz helyzetek kezelése
Konfliktusok forrásai és következményei Konfliktusleltár készítése
Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során
A gyermek igényei és a gondozói helyén nevelőitől, valamint a szülői elvárások közötti eltérések A speciális magatartási minták és problémák mögött meghúzódó okok feltárása, megértése
Hatékony konfliktuskezelés,
Az egyéni konfliktuskezelés felmérése és optimalizálása.
feszültségoldás
A konfliktushelyzetek megértése és a hatékony megoldási módok felismerése: az elkerülés, az alkalmazkodás, a versengés, a problémamegoldás és a kompromisszum adekvát alkalmazása
A gyermek speciális ellátásban résztvevő belső munkatársak: Az elhelyezést biztosító lakásotthon nevelője és gyermekfelügyelői Az adott szakmai egység fejlesztő pedagógusa, család és utógondozója, pszichológusa, (illetve szükség esetén a három pszichológusunk konzíliumot tart) gyám gyermekvédelmi ügyintéző Külső szakemberek: pszichiáter az ambuláns vagy osztályos kezelések alkalmával, gyermekorvosunk, külső iskolában az osztályfőnök, iskola vezetője, gyermekjóléti szolgálat családgondozója
25
6. Gondozási, nevelési szolgáltatások Céljaink elérése érdekében esetkezelő, gondozási, nevelési, rekreációs, egészségügyi és étkezési szolgáltatásokat nyújtunk és kialakítjuk a napi életgyakorlatát. 6.1. Esetkezelő szolgáltatások Az esetkezelő szolgáltatással szeretnénk elérni, hogy segítsünk a gyermeknek megérteni és feldolgozni mindazt, ami vele és családjával történt, a mi az állami gondoskodásba való elhelyezéséhez vezetett. Az esetkezelő szolgáltatások részben az intézményen belül, részben külső együttműködőkkel valósíthatók meg.
Megtervezésük alapja a gyermek problémáinak a
problémakezelési készségei, kapcsolatai szerinti mérlegelése. Megvalósítása minden esetben egyéni megoldást igényel, mellyel a következő célokat kívánjuk elérni:
Az elhelyezést kiváltó okok megértése, megérttetése a családi problémák földolgozása
A gyermek ismerje meg önmagát, társait, nevelőit, új környezetét.
Pozitív kapcsolatok kialakításának segítése.
Tanácsadás szülőknek, családtagoknak.
Fejlesszük a gyermek önismeretét és problémakezelési készségeit.
Képesség kialakítása stressz kezelésére.
Személyes célok megalapozása és a jövő tervezése.
A személyes döntéshozatal képességének kialakítása.
Pozitív, erőt adó kapcsolatok formálása a családdal, a kortársakkal és másokkal.
Foglalkozás speciális problémákkal.
A másik nemmel kapcsolatos magatartás kialakítása.
Az újonnan érkezett gyermekek beilleszkedésének segítése, fokozott odafigyelés.
A rendszeres lakásotthoni team-megbeszéléseken történő és a szükség szerint beiktatott esetmegbeszéléseken a résztvevő munkatársak értékelik speciális ellátást igénylő gyermekkel elért eredményeket, kitűzik az újabb feladatokat. Amennyiben az megvalósítható különös tekintettel vannak a családdal való tevékenység gyakorlati formái megtalálására megvalósítására. Így például az egyéni életvezetési tanácsadás a szülő(k) számára, nevelési tanácsadás, nevelési attitűdök optimalizálása. Lehetővé kell tenni a gondozott gyermekek és fiatalok számára, ha úgy érzik, hogy problémáikra az intézményünkön belül nem kaphatnak megfelelő választ, vagy ha olyan gondjuk van, amit szívesebben osztanának meg kívülállókkal, akkor kapcsolatba léphessenek a lelki segélyszolgálatok
26
valamelyikével. A lakásotthonok biztosítják a gyermekeknek azt a lehetőséget, hogy a helyi egyházakkal igénye szerint kapcsolatot tarthassanak. Lehetőségük van a lakásotthon szakmai egységéhez tartozó pszichológus segítségét kérni naponta, ezen felül az ingyenesen hívható FICE zöld szám lelki segítségnyújtását is igénybe tudják venni. A családdal való szoros együttműködés és a folyamatos kapcsolattartás jelentősége kiemelten fontos a speciális ellátást igénylő (súlyos magatartási és beilleszkedési zavarban szenvedő disszociális) gyermek esetében, hiszen a lakásotthonunkba kerülés folyamán az új környezetbe való sikeres beilleszkedésének előfeltétele és elősegítője lehet az, ha a család ismeri és támogatja a gyermekük fejlődését célzó szakmai tevékenységünket. Ezért fontos, hogy ezen időszakban ne csupán mint információforrás legyen jelen a család, hanem mint a folyamatokat a saját szintjén megismerő is. A gyermek szakellátása alatti rendszeres kapcsolattartás pedig segítheti mind a terápiás folyamatok és reszocialziáció, mind a későbbi reintegráció lehetőségének sikerességét is. Az egyéni pszichoterápiás eljárás alkalmazása, melynek célja egyrészt azon játszmák és élethelyzetek feltárása, amelyek a gyermek-szülő konfliktus hátterében meghúzódhatnak, és ezzel elő segíthetik a gyermek terápiájának hatékonyságát, másrészt pedig, hogy a gyermek tüneteinek újbóli előfordulása, esetleges kiterjedése családjába visszakerülve , illetve hosszabb nevelésére számítva megakadályozhatóvá váljék.
6.2. Szokásrendszer kialakítása A gondozási, nevelési feladatok egyes területei a szokásrendszerek kialakításának folyamatában is érvényesülnek. Az életrend szokásainak kialakításában el kell jutni a külső normatíváktól a belső motivációig. Hangsúlyt kell fektetni az egyéni és közösségi szokások kialakítására, építésére, hagyományok ( családi, lakásotthoni, nemzeti, nemzetiségi, egyházi) átörökítésére is. A szokásrend kialakításának területei • Tanulás és munka: - személyre szabott helyes tanulási szokások, módok, technikák megismerése, elsajátítása, alkalmazása. - az eredményes munkavégzéshez szükséges képességek kibontakoztatása. • Egészséges, kulturált életmód: - egészséges életre, esztétikus környezet megteremtésére, a közvetlen környezet védelmére, alakítására szoktatás. - mentálhigiénés követelmények betartása – szoktatás - kulturált megjelenés, viselkedés készségének, képességeinek és szokásainak alakítása 27
- a szabadidő kulturált eltöltése. • Szabadidős tevékenység: Előtérbe kell helyezni az aktív szabadidő eltöltését (mozgás, sport, alkotás, ábrázolás, turisztika), a passzívval (tévézés, videózás, túlzott időtartamú számítógépezés, internetezés) szemben. Az aktív szabadidő – eltöltés mentálhigiénés szempontból preventív intézkedésnek is felfogható.
Folyamatosan
kiemelt
szerepet
kell
kapni
a
tevékenykedtetésen
alapuló
személyiségfejlődésnek,
Rendszeresen és folyamatosan szükséges beépíteni a fejlesztő játékokat (pl. kommunikáció, önismeretek) a manuális és kreatív tevékenységeket. Aktívan vegyenek részt a gyermekek, fiatalok az iskola által szervezett rendezvényeket, valamint a város által szervezett rendezvényeken.
Alapvető az önellátó, az önkiszolgáló „ház körüli” munka egyéni felelősségen alapuló jó szintű kialakítása, rögzítése, napi gyakorlása, mint alapvető „családtagok” közötti munkamegosztás egyéni kötelessége és joga.
A családi gazdálkodás alapjaival meg kell ismertetni valamennyi gyermeket és fiatalt.
6.3. Önálló életvezetésre való felkészítés A gyermekek életkoruknak, egyéni fejlettségüknek, készségeiknek megfelelően vesznek részt az otthoni feladatokban, a családias közösségünk
közös tevékenységeiben. A gyermekeket a
lakásotthonban közvetlenül nevelők felelőssége nagy, az ő tevékenységük minta a gyermek számára, az ő hozzáállása, ösztönző magatartása segít a gyermeknek a napi teendők elsajátításában. Az önkiszolgáló, önellátó tevékenységekben – tisztálkodás, étkezés, öltözködés – a gyermekeket nevelők igyekeznek minél több önállóságot adni, pozitív megerősítéssel ösztönözni a gyermeket, éreztetve, hogy mellette van, segítségére siet, ha szükség van rá. Zsebpénz: A zsebpénz összegének mértéke a 15/1998. NM. rendelet 82.§ (1) alapján kerül megállapításra. A 3 éven felüli gondozott gyermeket havonta zsebpénz illeti meg. A gyermek kaphat több zsebpénzt jutalomból, melynek összegét (a törvényileg meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével a lakásotthon-vezető nevelője javaslatára az intézmény vezetője határozza meg. A gyermek, zsebpénze felhasználásáról annak beosztásáról maga dönt. A nevelő segíti a gyermeket a pénzzel való bánásmód elsajátításában és az életkorának megfelelően a 28
pénzbeosztás tervszerű
kialakításában. Így
már óvodás kortól elkezdődik a zsebpénz
fogalmának kialakítása. Ebben az életkorban még a nevelőszülő gondoskodik a gyermek személyére szóló felhasználásáról.
Az idők folyamán a gyermekek megtanulják a havi
zsebpénzt beosztani. Fokozatosan, egyéni fejlettségtől függően tanítják meg a nevelők a zsebpénz vásárlói értékét. Kisebb korban közös vásárlások során egyéni igényeik kielégítése érdekében, majd folyamatosan az életkorok figyelembe vételével, önálló gazdálkodásra nevelik a gyermekeket. Kiemelkedő feladatuk a nevelőknek, hogy beszéljenek a gyermekkel a helyes beosztásról, és az ideális felhasználásról. Mi mindenre költheti a zsebpénzét, milyen módon tudja megtakarításokat felhasználni. Ezáltal tudják majd a gyermekek felnőttkorukra megtanulni a pénzzel való bánásmódot, elkerülni az esetleges felelőtlen és felesleges túlköltekezést. Ha gyermek a zsebpénze megőrzése céljából nevelőjét megkéri pénze őrzésére, ezt mindenkor a házi pénztárba kell bevételezni, nyilvántartani, és a gyerek kérésére kiadni. Kiskorútól pénzt átvenni egyéb módon nem lehet. (a fentiek az egyéb, pl. szülőtől átvett pénzösszegre is értendő) A 31/2009. (XII.22.) SZMM rendelettel módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2010 január 01-től kiegészült a 125/B §-sal , mely családi pótlék személyre szóló felhasználásáról rendelkezik. Ezzel kapcsolatos teendőkről, gyámi és intézményi feladatokról az SZMSZ mellékletét képező „SZABÁLYZÓ A CSALÁDI PÓTLÉK SZEMÉLYRE SZÓLÓ FELFASZNÁLÁSÁRÓL” rendelkezik
6.4. Rekreációs szolgáltatások: Rendkívüli szerepe van a lakásotthoni gondozásban-nevelésben a rekreációs tevékenységeknek annak érdekében, hogy a gondozott gyermekek és fiatalok megtanulják, milyen fontos az ember fizikai és lelki erejének megújítása, a fáradtság, az érzelmi megterhelések, a fizikai és szellemi erő kimerülése után. A lakásotthonok a rekreációs programokat a gyerekek igényeinek megfelelően tervezik. Figyelembe vesszük a gyermek életkorát, érdeklődését. Ezek lehetnek:
Kötelező elfoglaltság, a gyermek saját döntése alapján. A lakásotthonok és városi iskolák által szervezett szabadidős foglalkozások: (szakkörök, pályázatokon való részvétel, sport-foci),
helyi egyesületek, tevékenységében részvétel, tagság (, cserkész, horgász, polgárőrség, testépítő klub, Piros Pipacs nyugdíjas népdal és néptánckör, Okkal-Másokkal Ifjúsági Ház programjai, filmklub, könyvtár )
színház látogatások, kiállítások, koncertek, városi tini diszkó A lakásotthonok az alábbiakat biztosítják a gyermekek és fiatalok számára:
korosztályok igényeit kielégítően: kicsiknek játszó szoba, játéktér kialakítása a házban 29
udvaron, nagyobbaknak számítógép használat biztosítása, zene, sport (asztalitenisz, foci), egyéb sporthoz, mozgásos tevékenységhez külső tér, eszközök. Kerti munkák lehetősége.
6.5. Egészségügyi, étkeztetési szolgáltatások a) Étkezés A lakásotthonainkban biztosítjuk a napi ötszöri étkezést (legalább egy alkalommal meleg) az életkornak illetve az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően. Gondoskodunk továbbá az orvos előírásainak megfelelő étkezésről. A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a helyes táplálkozás. Az étrend összeállításakor nagy figyelmet fordítunk arra, hogy megfelelő mennyiségben és arányban szerepeljenek a fehérjék, szénhidrátok, növényi zsiradékok, vitaminok, ásványi és rostos anyagok. Az étkezésekre azonos időpontokban kerül sor, hogy kialakulhassanak és erősödjenek a táplálkozás feltételes reflexei. Az eszközök fogásával, hordásával, célszerű mozgatásával járó feladatok a kéz apró, finom izmainak erősödését eredményezik. A kulturált viselkedésre és az evőeszközök rendeltetésszerű használatára neveljük a gyerekeket. Az étkezések előtti és utáni munkafolyamatokat ismerjék meg, és életkori képességeinek megfelelően vállaljanak részt belőlük. Ismerjék és tanulják meg, hogy különböző ételekhez milyen eszközök, tányérok… stb. valók, és melyek azok a tárgyak (pl. szalvéta, kancsó, pohár), amelyek soha nem hiányozhatnak az asztalról étkezések alkalmával. Az étel elfogyasztása utáni teendőket is közösen végezzük a gyermekekkel. Az idősebb gyermekek a mosogatás, törölgetés, felmosás munkafolyamatok elvégzésében segédkezzenek vagy akár önállóan is, tudják elvégezni. A gyermekek ne sietve, hanem nyugodt tempóban, mindent jól megrágva fogyasszák el ételüket, hogy az emésztés megtörténjen. b) Ruházat Biztosítjuk gondozottjaink számára a szükséges ruházati alapnormát. A ruházat beszerzéséről, cseréjéről, tisztításáról, javításáról a lakásotthon dolgozói gondoskodnak. Ebbe a munkába a gyermekeket az életkoruktól elvárható szinten bevonják. Az öltözködés, védekezés az időjárás változásai ellen, de fejlesztheti a gyermek ízlését, önállóságát is. A gyermekek figyeljenek oda 30
ruházatuk tisztaságára, épségére. Jussanak el arra a szintre, hogy az alsóneműt és a zoknit naponta váltsák. Szakadt vagy lyukas ruhában ne induljanak se iskolába se máshová. A nagyobb gyermekek alsóneműjüket maguk tisztítsák ki szükség szerint. A nagylányok gyakorolják a ruhák javítását, varrását. c) Tisztálkodás Az otthonok dolgozói biztosítják a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket (tisztálkodási, testápolási szerek, textíliák)és megtanítják az alapvető higiéniai szokásokra és azok betartására a gyermekeket A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja a testápolás.
A bőr ápolása elsősorban a gyermekek rendszeres és megfelelő tisztálkodását jelenti. Étkezések előtt és után, WC-használat után mindig mossanak kezet folyóvízben szappannal. Az esti fürdetés során a kisebbek is tanulják meg a fürdés fortélyait, önállóságra neveljük őket. Az idősebb gyermekek esetében a vízhasználat mennyiségét kell figyelemmel kísérnünk, és rászoktatni őket arra, hogy a zuhany alatt csak a szükséges ideig tartózkodjanak.
A gyermekek hajukat saját fésűjükkel szükség szerint naponta többször is fésüljék meg. Vegyék észre magukon, ha kócosak.
Ügyelünk arra, hogy körmeik ápoltak legyenek, kézmosás alkalmával – ha szükséges – használják a körömkefét is. A nagyobbak növekvő körmüket önállóan vágják, ápolják, míg a kisebbeknek ezt a gondozási tevékenységet a felnőttek végzik.
Fogmosás során a helyes technikát figyeljük, és rászoktatjuk őket arra, hogy minden étkezés után mossanak fogat, az eszközöket, pedig tisztán, kiöblítve tegyék a polcra. A kisebbeknél figyelni kell arra, hogy megfelelő mennyiségű fogkrémet nyomjon fogkeféjére, a mosdókagylót öblítsék ki fogmosás után.
A WC-használat alkalmával figyelmeztetni kell még a kisebbeket (nagyobbakat) arra, hogy a WC-t használat után öblítsék le. Célunk, hogy rögzüljön a cselekvéssor: WChasználat, öblítés, kézmosás. A WC-papírt rendeltetésszerűen, minden alkalommal használják. Ha a gyermek már maga is ügyel tisztaságára, személyes gondozottságára, akkor már maga körül is igényelni fogja a rendet és tisztaságot.
31
6.6. Házirend A minden lakásotthonunkra egységes házirendünk segíti nevelési folyamatainkat, módszereink alkalmazását,tevékenység rendszerünket, tartalmazza:
a napirenddel kapcsolatos feladatokat,
- viselkedési, magatartási szabályokat,
jutalmazás, szankcionálási lehetőségeket,
a kapcsolattartás rendjét, lehetőségeit,
gyermekek jogait és kötelességeit,
a panaszjog érvényesítésének módját.
Irányadó napirendet hétköznapokra:
A szabályozás szükségességének okai
A gyerekek életkorának megfelelő életritmust diktáljon
Terápiás jellegű
A tevékenységek, a feladatok szabályos ismétlődő tevékenységének az a célja, hogy a gyerekek számára az időbeosztás szokássá váljon és a gyerekek előre tudják, mi fog történni velük az adott napon, így biztonságban érezhetik magukat, ami az ő esetükben rendkívül fontos. A
heti-
és
napirend
tartalmi
szempontjainak
pedagógiai
jelentősége
is
fontos:
a gyermekeknek meg kell tanulniuk a testi gondozás, étkezés, tanulás, pihenés és munka módjait. A gyermekek nevelési céljaink szerinti nevelését csak aktív részvételükkel végezhetjük el. Ez azt jelenti, hogy a nevelés alapvető eszköze a tevékenység. Ennek fő irányai: a tanulás, a munka, és a szabadidős tevékenység. A napirendnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket megteremtse. Biztosítani kell a gyerekek gazdag, változatos tevékenységét,
életkornak
és
szükségleteknek
megfelelő
váltakozását.
A napirendjük rugalmas, így lehetőség van az előre nem tervezett események beillesztésére. De ezeket a programokat is meg kell beszélni, hogy ne érje őket váratlanul. Az önkiszolgáló és önellátó tevékenységekbe minden gyermek életkorának megfelelően vesz részt. A gyermekek személyes tárgyaikat elkülönítve (zárhatóan is) tudják tárolni A házirendben rögzítve van: Amennyiben az ellátással, gondozással, neveléssel vagy a lakásotthonnal kapcsolatosan bármilyen panasz a gondozottak részéről felmerül az alábbi személyekhez illetve fórumokhoz fordulhatnak.
Gyermekjogi képviselő
Igazgató
32
Gyermekotthon vezető
Lakásotthon-vezető
Érdekképviseleti Fórum
6.7. A családi kapcsolatok, a családgondozás Szolgáltatás: Alapvető tételként kell kezelni és a gyakorlatban eredményesen alkalmazni, hogy a családjából kiemelt gyermek – fiatal elhelyezése, gondozása, nevelése a legkevesebb sérülést okozza – és segítse a családi szocializációt, ha nem is pótolni, de helyettesíteni akarja és ezzel együtt párhuzamosan segítse elő a gondozásból való kikerülés sikerességét, felkészítését a gyermeknek a hazakerülésre, önálló életkezdésre, utógondozásra. Ezért szükséges:
Az intézményes rendszerbe került gyermek családjának segítése, a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve az adott közigazgatási egységben.
A család elő- illetve felkészítése a gyermek visszafogadására családgondozói együttműködés annak érdekében, hogy a gyermeküket a családjaik neveljék fel.
Fontos a lakásotthonok nyitottsága a közvetlen társadalmi környezet, a környék, a szomszédok gyermekeivel fiataljaival, intézményeivel való élő kapcsolat – a szegregáció elkerülése.
Elvként és a gyakorlatban megvalósítandónak kell tekinteni azt a tételt, miszerint a lehető legkevesebb időre kell csökkenteni a gyermekvédelmi gondoskodásban töltendő időt, ennek érdekében élővé kell tenni a családi kapcsolattartást.
A gyermek a családból való kiemelésének , a környezet változásából adódó traumatizáló hatás csökkentése, elkerülése alapvető eleme munkánknak.
6.7.1. Családokkal való kapcsolattartás megvalósítása A gyermekotthonban dolgozóknak számolni kell azzal, hogy a lakásotthonokban nevelkedő gyermek érzelmi élete, valamint a felnőttekhez és társakhoz való kötődés módja eltér a családban nevelkedőkétől. A család felbomlása, a konfliktusok, a gyermekvédelmi gondoskodásba
vétel
kiegyensúlyozatlanságban,
sérülést
okozó
szorongásban
tényezők. vagy
-
Következményei
agresszivitásban,
esetleg
érzelmi alacsony
kudarctűrésben jelentkeznek. A gyermekotthoni élet során a gyerek állapota kedvező 33
esetben rendeződik, megnyugszik. A kedvezőtlen családi állapot szinte minden gyermekotthonban
nevelkedő
gyermeket
foglalkoztat,
súlyosan
terhelve
személyiségfejlődésüket. Feladatunk a meglévő családi kapcsolatok erősítése, ápolása. Ez magában foglalja a család, a hozzátartozó látogatását az otthonban; a gyermek a fiatal hazalátogatásait, a gyermekotthon, a család és egyéb a családot segítő állami, civil, egyházi szervezet együttműködését.
A családi kapcsolatokat erősíti a lakásotthonok családgondozója, aki a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával,
valamint
a
társintézmények
családdal
foglalkozó
szakembereivel
együttműködve végzi tevékenységét.
A gyámhivatal határozata alapján a gyámmal, családgondozóval együttműködve a következő fő feladatokat határozzuk meg.
a lakásotthonba kerülés után erősítjük a gyermek vérszerinti kapcsolatait,
családlátogatás idejére zavartalan körülményeket teremtsünk
elősegítjük a rendszeres családba történő hazautazást,
lehetőséget teremtünk a levelezésre, telefon kapcsolatra,
jeles ünnepekre (születés, névnap, karácsony, húsvét) ajándék vásárlás, vagy apró ajándék készítés.
Ennek érdekében:
lehetőséget biztosítunk a hozzátartozók rendszeres látogatására,
lehetővé tesszük a gyermek hazautazását (gyámhivatali határozat alapján) rövidebbhosszabb időre,
segítjük, figyelemmel kísérjük a gyermek levelezését.
Az eltávozás, a szabadság rendjét a lakásotthon házrendjében szabályozzuk. A lakásotthonok családgondozója, illetve a gyermekek gyámja folyamatosan (látogatások alkalmával) tájékoztatják a hozzátartozót a gondozott gyermek:
neveléséről,
fejlődéséről,
fontosabb eseményekről.
Ahol rendszeres a szülő-gyermek kapcsolat, ott megbeszéljük a szülővel a gyermek iskolaválasztását. A találkozások többnyire főleg a gyámhivatal által meghatározott látogatási napokra korlátozódik. A szülők értékrendje, életvitele sokszor ellentétes az általunk megkívánttal. Ez esetben a szolgálatot teljesítő munkatárs felhasználhatja a találkozásokat a szülők formálására, nevelésére is (amennyiben 34
lehetséges). Sok szülő érdektelen, nem törődik az iskolai előmenetellel, gyermeke magatartásával. Kíséreljük meg a szülők érdeklődését felkelteni. Ha azt halljuk, hogy a szülő hitegeti a gyermeket, hogy rövid időn belül hazaviszi, tapintatosan ezt is meg kell beszélni a szülővel, lehetőleg négyszemközt. Sokszor hosszú időre felbolygatják ezzel a szülők a gyermek érzelmeit. Sok türelemre, szeretetteljes bánásmódra van szükség, míg ismét rendezhető a gyermek állapota.
A szünidőre távozáskor nem feledkezhetünk meg a szülő tájékoztatásáról az esetleges gyógyszerelését illetően.
A gyermek gyámja félévenként írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek- és hozzátartozója kapcsolatáról,
a szülői együttműködésről,
a szülő esetleges jogsértéséről.
A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint kell végezni.
A családgondozó a gyermek befogadását követően két hónapon belül személyesen felkeresi a gyermek egyéni elhelyezési tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, valamint az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A nevelésbe vétel időtartama alatt, folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal.
A családgondozó feladata különösen
a gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására,
a gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése és ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel,
az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben,
a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre,
a hazakerülést követő teendők és életvitel – a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közös – megtervezése.
a gyermek gyámját, gondozóját segíti a kapcsolattartás során felmerülő problémák megoldásában, a gyermeket segíti a kapcsolattartással összefüggő problémái megoldásában, szükség esetén pszichológus bevonásával,
felügyelt kapcsolattartás esetén, a kapcsolattartás kulturált és zavartalan lebonyolításához helyszínen felügyeletet ellátója
35
ha a kapcsolattartásra nem a gyermek gondozásának helyén kerül sor, a 8. számú melléklet szerinti kapcsolattartási naplót vezeti,( 15/1998 NM rendelet 8. sz. melléklete)
6.8. Befogadás a lakásotthonokba A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat kijelölése, illetve az ehhez szükséges feltételek megléte alapján lakásotthonainkba ideiglenesen hatályú elhelyezés biztosítható.
Az
üres férőhelyeink
terhére átmeneti gondozásra befogadunk az alapító okiratunkban, működési engedélyünkben meghatározott mértékig a
rendőrség által beszállított, otthonából önkényesen eltávozott, a
gondozási helyükről önkényesen eltávozott gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekeket, illetve hatósági intézkedéssel súlyos veszélyeztetettként családjukból kiemelt gyermekeket ideiglenes hatályú elhelyezettként . Szükség szerint megoldható illetve megoldandó lakásotthonainkban biztosított otthont nyújtó ellátás keretén belül az ideiglenesen elhelyezett gyermek(ek) állapotára, a körülményekre tekintettel, szükségleteihez mérten külön szobában való elhelyezése azon célt szem előtt tartva, hogy a gyermek minél hamarabb ( lehetőleg 30 napon belül), minél kisebb sérülések árán visszakerülhessen a saját családjába. Amennyiben erre nincsen lehetőség, úgy minél hamarabb kerüljön végleges elhelyezésre. Az átmeneti nevelésbe illetve tartós nevelésbe vett gyermekeket az üres férőhelyeink betöltéséig az illetékes gyámhivatalok elhelyezési határozata alapján vesszük fel lakásotthonainkba. Az elhelyezési értekezleten a gyermekvédelmi gondoskodás alá vont gyermek(ek)nek és szüleiknek lehetősége van intézményünk
lakásotthonairól, szolgáltatásainkról készült fényképes bemutató
anyagot megtekinteni és a lehetséges üres férőhellyel rendelkező lakásotthonok között választani, amennyiben a javaslat az intézményünkben való elhelyezésről szól. Az elhelyezési értekezleten igyekszünk képviselni, hogy akkor vagyunk megfelelőbbek az ellátásra, ha a gyermek 50 km- es körzeten belül érkezik hozzánk, megkönnyítve a kapcsolattartást a szülőknek, gyermeknek egyaránt. A sikeres befogadáshoz:
Kezelni kell a szakellátásba beutalt gyerekek pszichés problémáit, úgymint – a nevelésbe vételt megelőző lelki sérülést, - a nevelésbe vétel traumáját, - a gyermekotthoni életből fakadó problémákat – a jellemző magatartási problémákat (túlevés, tárgyak rejtekhelyre dugdosása, - regresszió, - figyelemfelkeltés, - átmenetiség.
Fontos a jó előkészítettség, ha már a kiemelésnek – kiszakításnak meg kell történnie.
Alapvető a gyámhivatallal, a szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval való együttműködés, - az előzetes vizsgálatok. 36
Az új gondozási helyre kerülés első benyomása kihat a későbbi időre is, a kialakult krízishelyzet (kiemelés) tele van feszültségekkel, fokozott érzékenységgel, ezért is maradandóak az ilyenkor ért hatások.
A lakásotthoni rendszer elhelyezési szempontjainál kiemelt szerepet kell kapjanak az alábbiak:
alapvető a testvéri, rokoni kapcsolat,
korábbi barátság, együtt-nevelődés,
az aktuális és várható személyiségállapot, a fejlesztés lehetősége,
egészségügyi állapot, betegségek, fogyatékosság,
a beutalás várható időtartama, hosszabb vagy átmeneti,
a gyermek neme, kora, osztálya, érdeklődési köre
Kerülni kell az elhelyezésnél:
a stigmatizációt,
a szegregációt.
A lakásotthonba való bekerülés révén a gyermek egy megszokott állapotból számára ismeretlen, bizonytalan helyzetbe kerül. Az otthon részéről éppen ekkor kell több figyelmet fordítani az új helyzet elfogadtatására, a családból való kikerülés előzményeinek és hatásainak feldolgozására.
Felkészültnek kell lennünk arra is, ha a gyermek saját gyermekét is be kell fogadnunk. A befogadásról haladéktalanul értesítjük:
a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt
a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot
a gondozott gyermek törvényes képviselőjét
az ideiglenes hatállyal elhelyezett és átmeneti nevelt gyermek vér szerinti szülőjét
a pártfogói felügyelet alatt álló gondozott gyermek hivatásos pártfogóját
Szakértői bizottság javaslata alapján, gyámhivatali határozattal átmeneti
neveltként és saját
kérelmére utógondozói ellátottként gyámhivatali határozat alapján vehetünk fel otthont nyújtó ellátásra szoruló gyermekeket és fiatalokat, valamint az utógondozása alatt olyan élethelyzetbe került fiatalt, ami indokolja az újra felvételét utógondozói ellátottként. Az utógondozói ellátás keretében befogadott fiatallal minden esetben megállapodást kell kötnünk az ellátásának feltételeiről és időtartamáról, térítési díjáról. „Újoncokkal” való bánásmód Ha új gyermek érkezik a lakásotthonba, az ott nevelkedő gyermekeket fel kell készíteni a 37
fogadásra. A gyermeket érkezésének estéjén be kell mutatni a társainak. Fontos, hogy a beszélgetés derűs, vidám, közvetlen légkörben történjen, hogy oldódjon az új gyermek a számára teljesen idegen környezetben. Kölcsönös bemutatkozás, de nem szabad faggatni a gyermeket a bekerülése körülményeiről. Az új gyermek beszoktatása különösen sok körültekintést, türelmet és gyöngédséget igényel. Ha jól felkészítik a gyerekeket az új gyermek fogadására elkerülhető a féltékenység, - így a gyermekek is sokat segíthetnek a dolgozóknak az új élethez, életmódhoz való alkalmazkodásban. Szükséges beszélni a szobája, az ágya az egyéb helyiségek bemutatása után röviden a házrendről, a napirendről, valamint tájékoztatni, hogy mik a jogai, kötelességei.
6.9. Jutalmazás, büntetés A lakásotthonokban nevelkedő gyermekeknél, fiataloknál folyamatosan fejleszteni kell az értékelés iránti érzékenységüket. Cél, hogy a neveltjeink érezzék a nonverbális megerősítést vagy elmarasztalást. A magatartásszabályokat a házirend állapítja meg. Figyelembe kell venni az egyéni különbözőségeket is. A jutalmazás fokozatait a lakásotthonok önállóan kell hogy kialakítsák, tudatosítani kell a gyermekekben, hogy milyen teljesítményért jár elismerés, dicséret, jutalom. A jutalmazásnál, csakúgy mint a büntetéseknél következetesnek kell lenni. A büntetés nem lehet öncélú, kollektív, megszégyenítő, nem sértheti a gyermekek, fiatalok emberi, gyermeki jogait. A büntetés kiszabásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a szakellátásban nevelkedő gyermekek valamennyien valamilyen fokon traumatizálódtak. A gyakori büntetés szorongást kelt, rombolja a neveltek önbizalmát. Arra kell törekedni, hogy arányukat tekintve a jutalmazások gyakoribbak legyenek, mint az elmarasztalások. A felelősségre vonás során kerüljön sor egy segítő célzatú terápiás beszélgetésre is, hogy rögtön tudatosuljon a cselekmény súlya és annak következménye. Fontos hogy érvényesüljön a nevelő és a nevelt közötti bizalomra épülő, segítő kapcsolat. A büntetés nem lehet alapvető jogok megvonása. Megszívlelendő tézis Hatékony dicséret:
A dicséretet úgy használd, mint a fűszert; sem a fűszerezetlen, sem a túlfűszerezett étel nem ízletes.
Soha ne dicsérj ellenőrizhetetlen teljesítményeket.
Ne dicsérd az átlagos teljesítményeket, csak az átlagnál jobbakat.
Csak azokat az eredményeket dicsérd meg, amelyek valóban az illető gyermek eredményei, nem pedig másoké, esetleg a véletlennek köszönhetőek. 38
Fontold meg a dicséret előtt , vajon más gyermeknek azonos vagy esetleg még jobb teljesítménye felett nem siklottál-e el.
Az elismerés formájánál tarts mértéket, hogy mindig legyen tartalékod a még jobb teljesítmények elismeréséhez.
Ne dicsérd mindig ugyanazokat a gyermekeket, még akkor sem, ha egyébként megérdemlik, ugyanis hátrányosan befolyásolja helyzetüket a csoportban és gyengíti a többiek önbizalmát.
Ne dicsérj sematikusan és sablonosan, az ilyen dicséretnek inkább negatív hatása van.
Az elismerésnél indulj ki mindig az adott helyzetből és légy tekintettel a gyermek személyiségére.
Ne feledkezz meg arról, hogy a kevésbé kiemelkedő teljesítményt is meg kell dicsérni (gyengébb képességű gyermek esetében) ezzel is teljesítményének javítására ösztönzöd.
A hatásos figyelmeztetés:
A figyelmeztetés kellemetlen dolog, törekedj tehát arra, hogy az inkább kivétel legyen, mint szabály.
Mielőtt valakit figyelmeztetnél, először fontold meg, igazságos vagy e, a hibához nem járultál esetleg te is hozzá azzal, hogy helytelenül fogalmaztad meg.
Ne kifogásolj apróságokat, hogy figyelmedet a fontos hibák ne kerüljék el.
A figyelmeztetést soha ne irányítsa a gyermek személyére, mindig a hibákat vedd célba.
Ne kifogásolj hibákat, ha ingerült vagy.
Figyelmeztetésed során ne alkalmazz mindig azonos módot, kerüld itt is a sablonosságot.
A gyermeket lehetőleg rövid mondatokban figyelmeztesd és a kifogásolt hibákat jellemezd pontosan, érthetően.
Mindig abból indulj ki, hogy a gyermeket a jó szándék, jó akarat vezette, ezzel kedvező légkört teremtesz a kérdések tárgyilagos megbeszéléséhez.
Ne tanúsíts indokolatlan keménységet azokkal a gyermekekkel szemben, akik esetleg neked nem szimpatikusak.
Ne feledkezz meg sohasem arról, hogy figyelmeztetésedet ösztönzéssel (a helyes viselkedés és megoldás feltárásával) kell befejezned.
A gyermekvédelmi ellátásban felnövő fiatalok teljesítményeinek az elismerése és megünneplése nemcsak a megdicsért fiatalok önbecsülését növeli, hanem a többi fiatal várakozásait, lehetőségeit is növeli, követendő példát adhat számukra. Ugyanígy a fiatalok önbecsülését növeli, ha lehetőséget kapnak arra, hogy az életüket befolyásoló döntéseknél szavuk legyen, ha az eseményeket maguk tudják formálni.
39
6.10. Engedély nélküli eltávozás kezelése (1) Ha a gondozott, illetve egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről, vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza (továbbiakban együtt: eltűnt gyermek), az ellátást nyújtó megkíséreli felkutatni a tartózkodási helyét. (2)Ha az eltűnt gyermek 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud, haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül az ellátást nyújtó megkeresi az illetékes rendőri szervet az eltűnt gyermek felkutatása érdekében. Egyúttal közli az eltűnt gyermek személyi adatait, személyleírását az azonosítására alkalmas jellegzetességeit (pl. Sebhely, műtéti heg, tetoválás, anyajegy, beszédhiba, terhesség), az eltűnéskor viselt ruházatát, az eltűnés körülményeit, és a vélt feltalálási helyeket, valamint átadja az azonosításra alkalmas fényképet. (3)Az ellátást nyújtó értesíti az eltűnt gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét), valamint gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is. (4)Ha az eltűnt gyermeket az ellátást nyújtó megtalálta, vagy ha a gyermek önként visszatért, erről az illetékes rendőre szervet, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni kell. (5)A rendőrség által megtalált gyermek előkerüléséről a szülőt (törvényes képviselőt), valamint gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is értesíteni kell. (6)Az eltűnt gyermekekről az ellátást nyújtó nyilvántartást vezet, és arról – a hatóság megkeresésére – az adatvédelmi szabályok betartásával adatokat szolgáltat. (7)A gondozási helyére visszakerült eltűnt gyermekkel a gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az eltűnése okát és körülményeit, valamint az eltűnés alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. (8)A megszerzett információk és a gyermek személyiség állapotának figyelembe vételével törekedni kell az engedély nélküli eltávozás fizikai vagy napi élethelyzetből adódó okának korrigálására, az engedély nélküli távozás veszélyeinek , következményeinek tisztázására, a a visszakerült gyermek, fiatal türelemmel és szeretettel történő kezelésére, a fenti fegyelmezésre vonatkozó eljárásaink következetes betartására.
6.11. Elbocsátás az otthonból Bármilyen okból szűnik meg a gyermek, vagy a fiatal elhelyezése ez az élethelyzetében jelentős változást okoz. Ahhoz igazodva, hogy mi az elhelyezés megszüntetésének oka, elő kell őt arra készíteni (előgondozás) ugyanakkor életkorához és személyiségállapotához igazodó módon 40
értékelni kell vele a gyermekotthonban eltöltött időszakot. Segíteni kell a (családgondozó) a jövője tervezésében.
A gyermekvédelmi gondoskodás utolsó fázisa, a fiatal jól előkészített, sikeres kibocsátása, utógondozása hogy ne kelljen ismételten a szakellátás rendszerébe kerülnie.
Az elhelyezés megszüntetése 18. életév előtt,
a 18. életév betöltése utáni életkezdés.
Az elhelyezés megszűnése 18. életév előtt – alapvető tartalmi feladatok:
A családgondozói munka szemléletének, gyakorlatának újszerű működése,
a hazakerülés esélyének állandó növelése, együttműködve az illetékes gyermekjóléti szolgálattal, iskolával, gyámhivatallal, szakszolgálattal,
a hazakerülés, családban nevelés előzetes megtervezése, nevelési stratégiák együttes kidolgozása, utánkövetés
18.életév utáni önálló életkezdés:
ki kell dolgozni a személyre szabott egyéni szocializációs programot a kikerülés előtt álló fiatalok részére,
különös figyelemmel kell végezni a kikerülés előtti felkészítést, életút tervezést mely a család- és utógondozó, nevelő együttes feladatává kell hogy váljon,
egyénre szabottan biztosítani kell az intenzív utógondozást, biztosítva a fokozatos leválást, az önálló egzisztenciateremtést,
fel kell készülni az alkalmankénti eseti utógondozásra.
6.12. Utógondozói ellátás- utógondozás A gyermekotthon kétféle formában vesz részt a volt gyermekek, fiatalok utógondozásában. Egyrészt utógondozói ellátás keretében ha a fiatal felnőtt létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, ha nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve ha szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, és a gyámhivatal elrendelte a további utógondozói ellátást. Másrészt hogy amikor az átmeneti és tartós nevelés megszűnt, elősegítjük a volt növendékek családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését, együttműködve a gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozójával és más közreműködőkkel. A családgondozói munka eredményességének beteljesülése a gyermek családba történő visszahelyezése. 41
Utógondozói ellátás A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg és
létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy
a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy
szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.
Az utógondozói ellátását a fiatal felnőtt 24. évének betöltéséig kérheti. Az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megkéri az ellátást biztosító gyermekotthon befogadó nyilatkozatát. Az utógondozói ellátásban részesülő ha tanulmányokat nem folytat köteles a munkaügyi központtal együttműködni. Az utógondozói ellátottat szükség esetén teljes körű ellátásban kell részesíteni. Az utógondozói ellátottal az intézmény megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelembe kell venni a következőket:
a fiatal vagyoni, jövedelmi viszonyai,
egészségi állapota, személyisége,
családi körülményei,
kötelezettségei.
Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt az ellátásért belső szabályzóban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Megszűnik az utógondozói ellátás
a meghatározott idő elteltével,
24. életévének betöltésével, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén a tanulmányok befejezésével, de legkésőbb 25. évének betöltésével.
A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti ha a fiatal felnőtt
ellátásának feltételei már nem állnak fenn,
ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja,
a lakásotthon dolgozóival, illetve az iskola pedagógusaival szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít,
a házirendet többször súlyosan megsérti és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdekképviseleti fóruma is egyetért.
Utógondozás 42
Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után, a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását, feltéve hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri.
Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.
A fiatal felnőtt utógondozását intézményünk utógondozója látja el.
A gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor ismételten elrendeli, melynek során elsősorban a fiatal felnőtt volt utógondozóját, ha ez nem lehetséges (pl. nagy a földrajzi távolság) a fiatal felnőtt lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki.
A gyámhivatal az utógondozást az annak időtartama alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig meghosszabbítja.
Az utógondozó feladatai:
ha az utógondozott visszakerül a családjába vagy önálló életet kezd, a hazakerülést követően figyelemmel kíséri illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését
segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását,
segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző, illetve felsőoktatási intézmény, vagy munkahely kiválasztásában és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében,
a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában,
tanácsot ad, segítséget nyújt az utógondozottnak konfliktushelyzetei megoldásához,
szükség szerinti rendszerességgel – de legalább havonta egyszer – felkeresi az utógondozottat és tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról
legalább heti egy fogadónapon (minden kedden) lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse.
Az utógondozók felkészültségének javítása Intézményünk célja többek között, hogy az utógondozók minél felkészültebbek legyenek, minél szélesebb körű információkkal rendelkezzenek az illetékességű területük oktatási, munkaerő-piaci és lakáshelyzetéről, a városban és a környező településen működő, a fiatal felnőttek ellátásába bevonható állami, önkormányzati, egyházi és civil intézményekről. A megfelelő eljárások és 43
módszerek birtokában megfelelő segítséget tudjanak nyújtani a fiatal felnőtteknek hatósági ügyei intézésében, iskoláztatási, lakhatási, munkahelyi, illetve elhelyezkedési és társas kapcsolataiban felmerülő problémái megoldásában, szabadideje eltöltésében. Cél az, hogy a fiatal felnőttek kerüljenek ki nagykorúságuk elérése után (ha az iskoláit befejezte) intézményünkből, térjenek vissza családjukba, vagy legyenek képesek önálló életvitel kialakítására ezáltal elkerülve az utógondozói ellátás igénybevételét. Meg kell találni a megfelelő középutat, hogy az utógondozói ellátás ne okozzon további „hospitalizációt” vagyis a fiatal felnőttet ne arra szocializálja, hogy egész életében ellátásra szoruljon. Az utógondozóknak együttműködés kialakításán kell fáradozni a munkájukat segítő intézményekkel és személyekkel. Gátló tényezők – ami megakadályozza hogy a 18. életévüket betöltött fiatalok önálló életüket elkezdjék:
egyre több gyermek kerül gyermekvédelmi gondoskodásba 14 éves kora után, egyre rosszabb személyiségi állapotban (ami magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarokban, idegrendszeri problémákban és bűncselekmények elkövetésében nyilvánul meg) így a terápiás folyamat nem érhet véget a nagykorúság elérésével és ez gátolja az önálló életvitel kialakítását a nagykorúság elérése után
a családok többnyire maguk is devianciákkal, problémákkal terheltek, amelyek nem oldódnak meg automatikusan a gyermek nagykorúvá válásával így ezek a családok általában nem alkalmasak a fiatal felnőttek fogadására és sok esetben a fiatal felnőttek maguk sem kívánnak visszatérni családjukba
a legtöbb fiatal felnőtt nem rendelkezik erős családi kapcsolatokkal,
a tapasztalat az, hogy minél több időt tölt egy gyermek gyermekvédelmi gondoskodásban, annál nagyobb az esélye, hogy további ellátásra fog szorulni.
7. Lakásotthoni ellátás működését meghatározó keretek 7.1. Csoportgazdálkodás A lakásotthonokban önálló csoportgazdálkodás folyik. A lakásotthon-vezető nevelő havonta felveszi az ellátmányt, és egyben elszámol az előző havi ellátmánnyal. Az egy gyermekre jutó ellátmány összege a mindenkori költségvetés függvénye. A csoportgazdálkodás szabályát belső szabályzó tartalmazza. A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése, annak érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére. 44
Életszerű és szükségszerű a lakásotthonoknak használt családi házaink energiafelhasználásának tudatos szabályozása, a takarékoskodás a felhasználással anyagi és környezetvédelmi szempontból is fontos. Ezt a gyermekekkel és fiatalokkal is tudatosítani kell, az újonnan érkező gyermekekkel is megbeszélni és közösen gyakorolni velük. Ehhez a lakásotthonokban a villamos energia megtakarítás végett minden olyan elektromos készüléket áramtalanítani kell, mely használaton kívül van, mert ezek un. alvó állapotban is fogyasztanak.( televízió, DVD lejátszó, telefon és egyéb akkumulátor töltők, számítógép, monitor, nyomtatók). A világító eszközöket is körültekintően, lehetőleg csak szükség esetén kell használni. Hosszútávon az energiatakarékos „A” osztályú berendezésekre ( hogy ez mit jelent és miért fontos szintén ismertetni kell a gyerekekkel is), fogyasztókra történő cserére kell törekedni azok tönkremenetele esetén vagy az erre célirányosan fordítható dologi kiadás meglévő fedezete esetén. Fontos élni a lakásfűtésben megvalósítható takarékossági gyakorlattal, megbeszélni a megtakarítási lehetőségeket és ennek anyagi vonzatát. A vízfelhasználási megtakarítással kapcsolatban hasonlóan kell eljárni. Ezek a takarékossági megfontolások és gyakorlat szerves részét képezi az önálló életvitelre való felkészítésüknek.
7.2. Minőségbiztosítás Ha az intézményünket „szolgáltatóként” határozom meg, akkor az a szolgáltató aki a gyermekek gondozását, nevelését, oktatását, életre történő felkészítésüket vállalja, az új követelmények között is meghatározó, hogy a szolgáltatással minden gyermekéért felelősséget is kell vállalnia.
Folyamatosan szükséges vizsgálni szakmai egységenként azon belül lakásotthononként az eredményességet a hatékonyságot.
Amikor kritikusan értékeljük a munkánkat, próbálni kell megszüntetni a kudarcainkat előidéző okokat, körülményeket.
A Hajdúsági Lakásotthonokban dolgozóknak munkaköri feladata, kötelessége a mindennapi munkában keresni a jobb és eredményesebb megoldásokat a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében.
A struktúraváltás idején konkrétan személyre szabottan lettek megfogalmazva a feladatok, ehhez szükség szemléletváltozás megtörtént, gondolkodásmód és cselekvések megfelelően módosultak a dolgozók részéről.
A lakásotthonokban felújítottuk a családdal való kapcsolattartásunkat is, családgondozói státuszban dolgozó munkatársak munkája a biztosíték arra , hogy minden évben nagy számban tudnuk családjába hazavezetni gyermekeket és sikeresen tudjuk önálló életkezdését elindítani az 45
utógondozói ellátottjainknak..
Az intézményvezető, a szakmai vezetők elkészítették a szakmai programot. Az új SZMSZ-ben a munkakör és feladatkör meghatározásokat egyértelművé tettük.
A vezetőség, valamint a különböző szintű munkatársi beosztásokban dolgozók a szolgáltatás legfontosabb eszközei mely a minőséget meghatározza.
Folyamatosan fontosnak tartjuk, hogy az egyes munkakörökbe megfelelően felkészült és megfelelő szakmai végzettségű munkatársak kerüljenek.
Igyekszünk megfelelni annak a követelménynek is, mely szerint az egyes munkaköri feladatokhoz a legalkalmasabb munkatársakat válasszuk ki, és figyelemmel kíséri a vezetés, hogy a feladatának milyen minőségben képes megfelelni (gyermekfelügyelőink 100 %-a képzett, többen közülük egyre többen felsőfokú gyógypedagógiai asszisztensi ráképzéssel is rendelkeznek).
A gyermekek védelméről szóló törvény és végrehajtási rendeletei feltételezik az egyértelmű célok megfogalmazását és e célok eredményes megvalósítását.
A minőségbiztosítás állandó eleme kell hogy legyen az önértékelés és a folyamatok szabályozása, értékelése, mely lehetővé teszi az „önálló arculat” kialakítását a lakásotthonokban, összességében a Hajdúsági Lakásotthonokban.
Feladat: a pedagógusok, speciális szakemberek, gyermekfelügyelők, gondozók motiválása. A lakásotthonokban dolgozók magatartása, felkészültsége és teljesítőképessége közvetlenül befolyásolja a szolgáltatás minőségét (felnőtt-gyermek kapcsolat).
A munkatársak motiválásának lehetőségei:
A munkatársakat annak alapján választja ki a vezetőség, hogy a konkrétan meghatározott munkaköri leírásnak hogyan képesek megfelelni.
A munkatársak részére biztosítjuk a kreatív munkamódszerek alkalmazását, a hatékonyság növelését.
A vezetőség biztosítja, hogy az elvégzendő feladatokat és az elérendő célokat a munkatársak megértsék (team megbeszélések-, tantestületi értekezletek-, lakásotthon-vezetői értekezletek) valamint az összefüggéseket a kapcsolódó területekkel (családgondozó-, fejlesztő pedagógus-, pszichológus) a minőségbiztosítás érdekében.
A minőséget folyamatosan értékelni kell, és biztosítani az elismerést.
Biztosítjuk a munkatársaknak a szakmai továbbképzéseket kihelyezett képzés megoldásával.
46
7.3. A külső- belső kapcsolatrendszer
Az intézményt külső kapcsolataiban hivatalosan elsősorban az igazgató képviseli.
A vezető helyettese és a szakmai vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.
A különböző típusú feladatok végzése során a dolgozók munkaköri leírásuknak megfelelő mértékben és felelősséggel tartják a kapcsolatot az egyes intézményekkel
Külföldi patronáló kapcsolatok keresésével, elérhető, hogy adományok, és ellenőrzött külföldi üdültetésekkel bővüljön az ellátás színvonala. Karitatív szervezetek által megszerezhető támogatási lehetőségek elérése szintén segítséget nyújthat, keresni kell azokat. A gondoskodás alatt lévő gyermekek vallási hovatartozása (egyáltalán igénye erre) meghatározza, mely egyházakkal lehetne kapcsolatot létesíteni, azért, hogy az adott gyermekeket még egy biztonságot, támogatást, segítséget nyújtó közösséghez, rendszerhez tudjuk kapcsolni, amely önálló életkezdésük után is, utógondozói ellátásuk lejártát követően lelki és fizikai támaszt nyújthat bárhová is veti a sors őket. Lakásotthonok napi gyakorlatában kapcsolatrendszerbe tartoznak napi szinten még azok a helyi élelmiszer és ruhaboltok, posta , piac, körzeti orvos, stb., ahol a hétköznapi élet praktikumait felnőtt támogatással, illetve önállóan is gyakoroltatni lehet gondozott gyermekeinkkel, fiataljainkkal. 47
A gondozott gyermekek gyámja, a családgondozó, és a lakásotthon-vezető folyamatosan kapcsolatot tart a városban működő valamint a környező települések azon iskoláival, az iskola pedagógusaival ahova gyermekeink járnak – ugyanígy élő és folyamatos a kapcsolat az óvodákkal is. Belső kapcsolatok : A lakásotthon-vezetője és a vezetése alatt dolgozó nevelők, gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztensek, gyermekfelügyelők együttműködése: megbeszélés (hetente), szükség esetén rendkívüli megbeszélés, esetmegbeszélés, szupervízió. A nevelőközösség és a gyermekek együttműködése: gyermekönkormányzat, érdekképviselet. Lakásotthonok egymás közötti kapcsolatai.
7.4. Szakmaetika
Az intézmény dolgozója tevékenységét csak a neveltek és a munkatársai személyhez fűződő jogainak és vagyoni érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezheti.
A dolgozók gondozó-nevelő tevékenysége során a gyermek személyes szabadságát és szeméremérzetét köteles tiszteletben tartani.
Az intézményünk dolgozói munkahelyi és munkaidőn kívüli viselkedésével sem a gyermek emberi méltóságát, sem az intézmény jó hírét nem sértheti.
Az intézményünk dolgozói az általuk végzett tevékenységekért okozott kárért, mulasztásukért felelősséggel tartoznak.
Dolgozóink a nevelésükre bízott gyermekek biztosítás kedvezményesei nem lehetnek, illetve vagyonukból hasznot nem húzhatnak.
Dolgozóink, - a gyermekek gyámjai, - a nevelésükre bízott gyermekektől munkájukért ellenszolgáltatást, pénzt nem fogadhatnak el.
A pedagógus munkája közben kétféle módon kötődik etikai szálakhoz. Egyfelől a saját tevékenységét szabályozó hivatásetika vonatkozik rá. A másik kötődését az jelenti, hogy alapvető tevékenysége a nevelés etikailag meghatározott. Pedagógiai cselekedeteinknek végső célja nem más, mint az erkölcsileg fejlett, autonóm személyiség kifejlődésének segítése.
Az önmagáért felelősséget viselni még nem tudó gyermek kiszolgáltatott a felnőtteknek. Nevelőmunkája során a pedagógus naponta arra kényszerül hogy döntsön: mi a jó, és mi a helytelen. Éppen ezért tettei, szavai és személyes példája meghatározók a gyermekek 48
fejlődésének életkilátásainak szempontjából.
A lakásotthonokban, a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek nevelése bizonyos szempontból a gyermekek, fiatalok szolgálata. A dolgozók olyan szoros közvetlen kapcsolatban élnek a neveltekkel, hogy elsősorban nem a szavukkal, hanem inkább személyiségükkel nevelik a gyermekeket, fiatalokat.
A pedagógus saját világnézetének és értékrendjének elfogadására a gyermekeket nem kényszerítheti, vagy késztetheti.
Egyébiránt a szakmai munkaközösségünk által elfogadott ETIKAI KÓDEX-ünk
az
iránymutatónk. A elengedhetetlennek tartjuk a következő szempontoknak való megfelelést a munkatársak részéről:
nevelési kényszer jellemezze a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó munkatársakat, tehát belső késztetés arra, hogy gyermekeket tanítson, szeretetteljesen neveljen,
a gyermekek a fiatalok önzetlen szeretete,
bizonyos területeken való ismeretek és tudás,
elfogadni tudás,
a célról és az odavezető útról alkotott világos kép alkotása,
pedagógiai tapintat,
legyen képes arra, hogy a gyermeket megismerje és tekintettel legyen rá.
Ahhoz hogy a gyermekeket nevelő hosszú távon egészségesen teljesíteni tudja feladatait és emellett
örömét
is
lelje
szakmájában,
elengedhetetlen,
hogy
tudatosan
élje
meg
pedagógusi/gyermekfelügyelői létét és végezze munkáját.
Az igényesen végzett munkához hozzátartozik a szakirodalomban való tájékozódás, a folyamatos továbbképzés.
A gyermekeket nevelő munkájának lényege az, hogy tudását átadva, és a gyermekekben rejlő képességeket kibontakoztassa, biztosítsa a fejlődésüket és hozzásegítse őket az értékeket, javakat teremtő élethez. A mindennapokban a gyermekekkel foglalkozó munkatársak a teljes személyiségükkel vesznek részt és a gyermekeknek is a teljes személyiségükre hatnak.
A gyermekekre való pozitív irányú hatni tudás a dolgozók legfontosabb kívánatos személyiségvonása. Elvárások a gyermekekkel közvetlenül foglalkozókkal szemben:
emberszeretet; optimizmus, lelkiismeretesség; igazságérzet; megbocsátani tudás; nyíltság; türelem; empátia; önzetlenség; a másság elfogadása; áldozatkészség; önismeret; önkontroll és felelősségvállalás; együttműködési készség gyakorlása és fejlődésre törekvés 49
lojalitás a keresztény erkölcs és életvitellel szemben
döntésképesség, határozottság, kreativitás; rugalmasság, tudatosság, szervezőkészség, konfliktuskezelés, kommunikációs és problémamegoldó képesség,
a gyermekek a fiatalok egyéniségét és emberi méltóságát tiszteletben tartja, nem bántalmazza nem alázza meg,
törekvéseinek, céljainak elérésére sem testi sem lelki erőszakot nem alkalmaz,
eljárásait a gyermekek életkorához, egyéniségéhez és mentális képességéhez igazítja, semmi olyan tevékenységet nem fejt ki, vagy nem kezdeményez, amely káros hatással lehet, a gyermekek testi vagy lelki épségére
döntéseit a gyermekek érdekeit és érdeklődését szem előtt tartva hozza meg,
minden egyes gyermekkel törődik, fejleszti, hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz,
érvényre juttatja a szakmai programban megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat,
törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok helyes kezelésére,
segítséget nyújt a gyermekek, fiatalok személyes konfliktusainak problémáinak megoldásában,
szabadidős programokat szervez
segíti a gyermekek, fiatalok pályaválasztását,
mentális problémák észlelése esetén segítséget nyújt, kéri a szakember (pszichológus) segítségét
éves nevelési tervének (munkaterv) megvalósulását figyelemmel kíséri és szükség esetén felülvizsgálja,
szilenciumi
foglalkozásokra
felkészül,
-
gondoskodik
azok
differenciált
megszervezéséről,
csak olyan ismereteket és véleményeket közvetít a gyermekeknek, amelyeknek igazságtartalmáról meg van győződve, nem vezeti félre, nem csapja be őket, de nyitott marad a más viselkedésekről történő tájékoztatás előtt,
személyre szóló fejlesztő feladatokkal egyénileg és egyéni bánásmódot alkalmazva foglalkozik a gyermekekkel, - arra törekszik hogy pozitív érzelmeket közvetítő, elfogadó, elsősorban
a
gyermekek
testi,
szellemi,
erkölcsi
növekedését
előmozdító,
önmegvalósítását szem előtt tartó, azt segítő nevelő legyen. Titoktartási kötelezettség
Az intézmény dolgozóját a gyermek és hozzátartozói egészségügyi állapotával – családi vagyoni
és
egyéb
körülményeivel
kapcsolatban
tudomására
jutott
adat,
tény
vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól hogy az információkat milyen módon ismerte meg. 50
A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha jogszabály adatszolgáltatási
kötelezettséget ír elő.
7.5. Dokumentációk A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Hajdúsági Gyermekvédelmi Központ lakásotthonai szakmai részegységeinek működtetésének legfontosabb dokumentumai a szakmai program, alapító okirat, működési engedély, szervezeti és működési szabályzat, házirend, adott évre elfogadott költségvetés, a szakszervezet reprezentativitásának függvényében kollektív szerződés vagy érdekképviselet szabályzó. A gyermek személyi anyagait az adatkezelés érvényes szabályai szerint kell kezelni, tárolni. A lakásotthonokban használandó dokumentációk A gyermekek egészségügyi anyagát (benne TAJ és Közgyógy igazolvány a lakásotthonokban elzárt, de szükség esetén mindig hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Lakásotthononként programnaplót kell megnyitni, melyben vezeti kell folyamatosan:
A szakmai részegység otthonvezetője által meghatározott rendszerességgel készített ciklusterveket és értékeléseket.
A lakásotthonban ellátott gyermekek legfontosabb adatait, férőhelyszámot, a napi tényleges létszámot (feltüntetve a hiányzók hol és miért vannak távol).
A napi információkat a más időpontban dolgozóknak.
Fontos és rendkívüli eseményeket.
A lakásotthonban dolgozók érkezését, távozását, illetve az adott munkaidőben általuk végzett munka rövid leírását aláírásukkal hitelesítve.
A lakásotthonban hozzátartozók, egyéb vendégek látogatásait.
A lakásotthonban ellátott gyermekek zsebpénzének felvételéről és kiadásáról meghatározott formátumú nyilvántartást kell vezetni. (15/1998.(IV.30.) NM. 3. számú melléklet). A teljes körű ellátásban meghatározott gyermekruházatokról, textíliákról anyagszámadást kell vezetni. A lakásotthonokban a ház berendezési tárgyairól helyiségenként készült leltárait, a tűzriadó tervet, valamint a házirendet mindenki számára elérhető helyen kell tartani. A lakásotthon házvezető nevelője gazdálkodási szabályzóban meghatározott formájú nyilvántartást vezet a gyermekek ellátásához vásárolt dolgokról. 51
Lakásotthon gazdasági-pénzügyi kötelező nyilvántartásait külön szabályzó határozza meg. A 3 sz . mellékletben feltüntetett
nyilvántartások és dokumentációk
vezetése feltétlenül
szükséges.
7.6. Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer lehetővé teszi, hogy az ellátásban résztvevők (a gondozott gyermekek és fiatalok és a szolgáltatók) minden színtéren és fázisban meghatározhassák a saját helyüket és szerepüket a rendszerben, valamint átlássák a többiekét, megállapíthatjuk hogy hol tartunk most, mi történt eddig és mi a szükséges következő lépés. Helyünket a a gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszerben az alábbi folyamatábra szemlélteti. „GH-1” Az adatlap funkciója: a nevelésbe vett gyermek egyéni gondozási-nevelési terve. A feladatok változása a megfelelő rubrikában dátummal együtt rögzítendő, illetve pótlapon csatolandó. Az adatlap kitöltője: a nevelőszülő és nevelőszülői tanácsadó vagy a gondozó intézmény/gyám. A kitöltés ideje: Az adatlap a gyermekjóléti szolgálat által töltött adatlapok és a gyámhivatal által jóváhagyott elhelyezési javaslat és elhelyezési terv (TESZ-1, TESZ-2) kézhezvételétől számított 30 napon belül kitöltendő, azt követően pedig — szükség szerint pótlapon —folyamatosan bővíthető, módosítható. Az adatlap továbbítása: a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekjóléti szolgálat részére. „GH-2” Az adatlap funkciója: az átmeneti nevelésbe vett gyermek és szülei kapcsolattartását segítő tevékenység tervezése, rögzítése. Az adatlap kitöltője: A gondozó intézmény családgondozója/nevelőszülői tanácsadó A kitöltés ideje: megegyezik a GH-1 kitöltésével. Az adatlap továbbítása: külön kérésre továbbítandó. Mellékletben: Nyilvántartási rendszer ábrája
7.7. A gyermeki jogok biztosítása A gyermekjogi képviselő ellátja a lakásotthonban élő gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekeink törvényben meghatározott jogainak védelmét, segíti azok megismerését, alkalmazását. Tájékoztatással biztosítjuk, hogy gondozott gyermekeink és hozzátartozói megismerhessék a gyermekjogi képviselő személyét, és munkáját. A gyámi és a lakásott-honvezető nevelő is tájékoztatja a gondozott gyermekeket a képviselő elérhetőségéről, feladatiról, s arról, miben tud segítséget nyújtani. (név, elérhetőség, fogadóóra) A gyermekjogi képviselő feladatai: 52
Segít a gyermeknek panaszai megfogalmazásában
Kezdeményezi annak kivizsgálását
A gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz őt hozzásegíti
Az elhelyezési értekezleteken képviseli ez ügyben a gyermek érdekét
Eljár a gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője érdekében, az önkormányzat valamint az Érdekképviseleti Fórum megkeresése alapján
A gyermekjogi képviselő jogosult intézményünk működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni, és a helyszínen tájékozódni
Köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni, minthogy a gyermekek jogait minden olyan természetes és jogi személy köteles megvédeni, aki a gyermek ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik
7.8. Érdekképviselet Az ellátottak, mint az ellátásban résztvevők érdekképviseletét a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ biztosítja az alábbi módokon:
Az intézmény gyermekönkormányzatot működtet, s ez nemcsak képviseli az ellátottak érdekét, hanem ebben létszámarányosan részt vesznek a nevelőszülői hálózatban ellátottak képviselői is. A gondozott gyermekek, és az ellátásban részesülők érdekeinek védelmére intézményünkben Érdekképviseleti Fórum működik. A Fórumot az elnök vezeti. 17 tagja van: 12 fő gyermek önkormányzati tag(minden lakásotthonból 1 fő és 2 fő a nevelőszülői hálózatból), 1 fő nevelőszülő, 2 fő szakmai egység vezető (1 fő a lakásotthoni 1 fő a nevelőszülői hálózatból), 1 fő a munkáltató képviselője, 1 fő a fenntartó képviselője. A munkájukat írásbeli megkeresés alapján végzik. A megbeszéltekről döntést hoznak, amelyet javaslatként az intézmény igazgatójához beterjesztenek. A vizsgálat eredményéről az érintetteket írásban értesítik.
A Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központjának munkatársai önálló érdekképviseletet alakíthatnak, vagy már bejegyzett szervezethez csatlakozhatnak. Az érdekvédelmi szervezettel a jogi és szakmai kereteken belül együttműködésre nyitott, ez irányban elkötelezett a munkáltató. A dolgozókat érintő döntések előtt a működtető konzultációs lehetőséget biztosít. Amennyiben reprezentatív nagyságú a bejegyzett helyi szervezet, úgy lehetőséget kap az intézményi fórumokon képviseltetni magát. Az érdekképviseleti munka nem korlátozhatja a szakellátási tevékenységet, a jogszerű és szakszerű működést, a gyermek ellátása részlegesen sem módosítható, át nem ruházható.
53
7.8. Szakmai feltételrendszer lehetőségei:
heti team-megbeszélések rendszerének kialakítása,
esetmegbeszélések rendszeressége,
külső kapcsolatrendszerek (család – utógondozás) kialakítása, működtetése,
gyermekek egyéni fejlesztését dokumentáló fotóalbumok, naplók, emlékkönyvek általánossá tétele,
a gyermek alapvető személyiségét igazoló okiratok vagy másolatainak átadása – megfelelő életkorban és érettség esetén – a gyermek birtokába,
gyermeki jogok biztosítása a különböző szervezeti egységek körén belül és kívül, az ENSZ Gyermeki Jogok Nyilatkozata, az 1997. évi XXXI. törvény gyermeki jogok és kötelességek érvényesítésének szervezeti és tartalmi kereteinek biztosítása.
Közös munka, együttműködés: Az interperszonális kapcsolatok körében zajló együttműködés hatékonysága a munkatársak motiváltságától, beállítottságától, elméleti és gyakorlati tapasztalataitól függ. Emiatt egy gyermekvédelmi szolgáltatás kialakítása első lépéseinek az egymásra hangolódásnak kell lennie, majd ezt követi a közös értékrend kialakítása. Ez sikeresen olyan személyekkel valósítható meg, akik önként vállalták azt, hogy a szakmai csoport tagjai lesznek. A közös értékrend kialakításában kiinduló pontnak kell tekinteni azokat az alapértékeket, melyet a társadalom és a szakma elfogad. Ennek érdekében nagyon fontos, hogy a munkatársak átérezzék a felelősséget a szolgáltatást igénybe vevők sorsa iránt. A közös értékrend további kimunkálása és gyakorlati megvalósítása a gyermekvédelmi szolgáltatásban azonban a munkatársak feladata. A szakmai tevékenység minden esetben csoportmunkában történik, az egyéni tevékenység is csak erős háttértámogatással valósíható meg. Ehhez szükséges a folyamatos, mindenre kiterjedő és mindent átfogó:
szupervízió, esetmegbeszélés, tanácsadás rendszere, aminek célja a folyamatos tanulás és fejlődés, a munkaerő célszerű érvényesítése,
a megújulás lehetőségeinek biztosítása,
a korai szakmai kifáradás megelőzése.
A közös munka nem csupán a közvetlen munkatársakkal való együttműködésre korlátozódik, hanem mindazokra kiterjed, akik a gyermek (és családja) sorsának rendezésében aktív szerepet töltenek be. A dolgozók között fellépő esetleges konfliktusokat hamar tisztázni kell, mert az elhúzódó viszályok mérgezik a levegőt, és negatív hatással van a szakmai munkára. 54
Egyértelműség: Mind a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, mind a gyermekek és fiatal felnőttek számára fontos, hogy világosan meghatározott és érthető jogokat és kötelességeket, lehetőségeket és elvárásokat fogalmazzunk meg az együttműködés kezdetén. Itt sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a különböző kor-, és problémacsoportok eltérő módszereket igényelnek. Kiszámíthatóság – a döntések meghozatalának átláthatósága: A gyermekekkel kapcsolatos eseményeket fejlődési szintjének megfelelő módon közöljük, törekedve arra, hogy mindig több lehetséges megoldást dolgozzunk ki egy-egy helyzettel vagy eseménnyel kapcsolatban.
Szakmai programunk a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ honlapján elérhető. (www.hloinfo.hu) elektronikus formában és az intézmény székhelyén nyomtatott formában.
Hajdúnánás, 2011. július 01.
Bíró István igazgató
Mellékletek: Útravaló Nyilvántartási rendszer ábrája Szervezeti diagram és kapcsolatok Szakmai létszámok táblázat Dokumentációk nyilvántartása Hajdúsági Lakásotthonok története
55
Útravaló a sokszor sikeres, sokszor sikertelen, reménytelennek tűnő munkánkhoz: Dr. Gyökössy Endre: A Boldogmondások margójára (Máté ev. 5. rész 1-12. versekhez)
Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek. Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz. Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük. Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük. Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak. Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat. Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is. Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé. Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra. Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak. Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői. Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben. Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz. Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára. Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak. Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.
56
57
Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Nyíregyházi Gyermekvédelmi Központ Debreceni-Nyírségi Gyermekvédelmi Központ Hajdúsági Gyermekvédelmi Központ 1. szakmai egység (3 lakásotthon) szakmai vezető lakásotthon vezető gyerm.fel./gy.véd-i asszisztens fejlesztő pedagógus család és utógondozó pszichológus gyermekvédelmi ügyintézó
fő 1 3 12 1 1 1 1
2. szakmai egység (4 lakásotthon) szakmai vezető lakásotthon vezető gyerm.fel./gy.véd-i asszisztens fejlesztő pedagógus család és utógondozó pszichológus gyermekvédelmi ügyintézó
1 4 16 2 1 1 1
3. szakmai egység (3 lakásotthon) szakmai vezető lakásotthon vezető gyerm.fel./gy.véd-i asszisztens fejlesztő pedagógus család és utógondozó pszichológus gyermekvédelmi ügyintézó
1 3 12 1 1 1 1
Nevelőszülői hálózat (97 fő ellátott) szakmai vezető nevelőszülő tanácsadó hivatásos nevelő szülő pszichológus Gazdaság-irányítási egység igazgató adminisztrátor gazdaságvezető gazdasági ügyintéző gépkocsi vezető karbantartó takarító
1 1 1 1 1 1 0,5 Összesen
2011. július 1.
58
1 3 1 0
77,5
A gyermekotthon rövid története Hajdúnánáson A gyermekvédelem kezdetei Hajdúnánáson a XVII. sz. elejéig nyúlnak vissza. 1663. népiskola megalakításának kezdetén is nagy gondot fordítottak Hajdúnánáson az árva- és a szegény sorsú tanulók segélyezésére. 1935-től árvaház működött Hajdúnánáson. 1951-től – 1953-ig Általános Iskola és Diákotthon. 1953-tól Leány-nevelőotthon.
1-8 osztályos otthonként működött – 1956-tól átalakult felső
tagozatos leányotthonná. 1967/68-as tanévtől 40 fő óvodáskorú gyermek elhelyezésére került sor a leány-nevelőotthonban. 1971. szeptemberétől a Szellőző Művek hajdúnánási gyáregysége 20 fős ifjúsági csoportot szervezett a leány-nevelőotthonban. A fiú-nevelőotthon 1954. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit. A Művelődésügyi Minisztérium jelentős segítséget nyújtott a berendezés beszerzéséhez. - A fiú-nevelőotthont egy volt „szalmakalapgyár” épületéből alakították át. A 80 fő alsó tagozatos gyermek nevelését 3 fő nevelő végezte. A tanulócsoport létszáma 40 fő volt, a nevelők heti 48 órában dolgoztak. Az új nevelőotthon a IV. Ötéves terv időszakában épült. 1970. december 10-én volt az ünnepélyes alapkőletétel. 1975. szeptember 1-én került átadásra az új nevelőotthon, mely 204 férőhelyes koedukált intézményként kezdte meg működését. Az épület a Belgrádban található korszerű UNESCO Nevelőotthon mintájára épült. A 204 férőhelyen belül 60 fős óvodai részleg is működött 3 csoportban, - pavilonrendszeren belül. Az iskoláskorú
gyermekek
nevelése,
gondozása
6
lakóegységben történt, lakóegységenként 4-6 fős hálószoba-, nappali-, vizesblokk. A tornaterem, a könyvtár, az olvasóterem, az ebédlő a szabadidős tevékenység bonyolítását szolgálta. A széles korhatár kialakítása biztosította, hogy 3 éves kortól az általános iskola befejezéséig az intézményben nevelkedtek a gyerekek. Belső iskolája soha nem volt a nevelőotthonnak. 1992-ben a fenntartó megvásárolt egy épületet, ahol 12 fő részére a törvényt megelőzve lakásotthont alakítottunk ki. Ami 2007-ig folyamatosan üzemelt. Az itt folyó szakmai munka lett az 59
alapja a későbbi lakásotthonokra történő sikeres kiváltásunknak
1999 szeptember 01-én végrehajtottuk a Nevelőotthon és Óvoda kiváltását 11 lakásotthonra
Hajdúnánás
területén. Az intézmény új neve: HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK (2011 június 30.ig)
60
3. sz melléklet Dokumentáció fajtája
Dokumentációt készíti, vezeti, nyilvántartja, felelőse
Keletkezés,időtartam
1. gondozási napok
Gyermekvédelmi ügyintéző, igazgatóhlyettes Gyermekvédelmi ügyintéző
folyamatos
3. gyermekek adatairól törzs adatbázis (az adatkezelés c. részben meghatározott szempontok szerint
Gyermekvédelmi ügyintéző, gyám
Bekerüléskor, változáskor
4. engedély nélküli eltávozások
Lakásotthon vezető, gyv-i ügyintéző, gyám
24 órán belül, különleges ellátott esetén azonnal
5. dolgozók munkarendje lakásotthononként
Szakmai egység vezető
folyamatosan
6. túlmunka elrendelő/nyilvántartó
Szakmai egységvezető
Szükség szerint
7. a gyermekek illetékes gyámjai és vagyonkezelői
Gyámhivatal
Ellátás kezdete, évenkénti felülvizsgálat
8. lakcím-nyilvántartás ideiglenes lakcím folyamatos bejelentéseihez, kijelentéshez
Gyermekvédelmi ügyintéző
Szükség szerint
9. gondozási – nevelési tervek
Gyám, lakásotthon vezető, cs- és utógondozó, fejlesztő pedagógus Gyámhivatal, gyám, cs. ss utógondozó gyermekvédelmi ügyintéző
Elhelyezés kezdetekor, folyamatosan
11. megállapodások utógondozói ellátottakkal
igazgató
Nagykorúság előtt egy hónappal, felülvizsgálat esetén
12. vagyonnyilvántartások
gyám
Folyamatos, eseti számadáskor , évente, végszámadáskor
13. utógondozói ellátottak térítési kötelezettségének határozatai
Igazgató, család és utógondozó
Ellátás kezdetekor, térítési díj változásakor
14. dolgozók személyi anyagai
Adminisztrátor,
folyamatos
2. havi létszámjelentések lakásotthononként (életkor, iskolatípus/osztályfok szerinti felosztásban)
10. gyámhivatalok elhelyezési határozatai, valamint utógondozói ellátást elrendelő határozatai
61
Havonta, év végén összesítő
Határozatok érkeztetésétől folyamatosan
igazgató 15. adatok a KSH számára
Szakmai vezetők, gazdasági referens, igazgató
Negyedéves , éves jelentések készítésekor
16. 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben rögzített adminisztrátor közalkalmazotti alapnyilvántartás
folyamatos
17. 218/1998.(XII.30.) Korm.rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló rendelkezésben meghatározott, - előirányzat változás nyilvántartása
Gazdasági referens, igazgató
Költségvetés készítésekor
Gazdasági referens, igazgató
Ötéves továbbképzési és éves továbbtanulási terv készítésekor, és elszámolásakor
18. 277/1997. Korm.rendelet által a pedagógusok továbbképzéséről és elszámolásáról
19. Belső szabályzókban rögzített nyilvántar- Igazgató, gazdasági tási kötelezettségek referens
folyamatos
20. Gazdálkodási szabályzatban rögzített zsebpénz-, élelem-, gyermekruha-, kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása
Lakásotthon vezető, gazdasági referens
folyamatos
21. Családi pótlék felhasználása szabályzóban meghatározott nyilvántartások
gyámok, gyermekvédelmi ügyintéző
folyamatos
22. Kapcsolattartási napló (15/1998. NM rend. 8. sz.melléklete)
család és utógondozó
folyamatos
62
A nevelés aranyszabályai 1. Legyünk jó példa a gyermek számára! 2. Mutassuk ki gyermek iránti szeretetünket szavakkal és gesztusokkal! 3. Válaszoljunk pontosan és türelmesen minden kérdésre, amelyet a gyermek feltesz! 4. Sose alázzuk meg a gyermeket egy harmadik személy jelenlétében! 5. Mi, akik neveljük a gyermeket, sose vitázzunk a gyermek előtt! 6. Ne kritizáljunk a gyermek jelenlétében munkatársakat, ismerősöket, rokonokat vagy tanárokat! 7. Indokoljuk meg utasításainkat! 8. Mindig adjunk a gyermeknek alkalmat arra, hogy elmondhassa örömét és bánatát, kívánságait és terveit! Ne hivatkozzunk fáradságra vagy időhiányra, ha a gyermek meghallgatásáról van szó! 9. Gondoljunk arra, hogy egy gyermeknek nem csak testi szükségletei vannak, nem csak ennivalóra és ruhára van szüksége. Az otthon legyen a boldogság szigete, ahol mindenki kölcsönösen becsüli és szereti egymást. Bensőséges, védettséget nyújtó családi körben a gyermek egészségesen fog fejlődni. 10. A gyermekek pajtásai és osztálytársai legyenek mindig szívesen látott vendégek! Ne panaszkodjunk a miatt, amivel az ilyen látogatások néha együtt járnak. 11. Tudjunk róla, hogyan, hol és kivel tölti a gyermek a szabadidejét! 12. Ösztönözzük arra a gyermeket, hogy ossza be zsebpénzét, ajándékozza meg belőle testvéreit vagy barátait! 13. Ne essünk abba a hibába, hogy a szeretet szükségtelenné teszi a fegyelmet! 14. Fegyelmezési módszereink legyenek logikusak és ésszerűek! 15. Legyünk következetesek! Mondjuk meg a gyermeknek világosan, mit várunk tőle, és ragaszkodjunk hozzá, hogy azt a gyermek meg is tegye. 16. Próbáljuk meg beleképzelni magunkat a gyermek mindenkori helyzetébe, hogy megérthessük a gyermek tettének mozgatórugóit, és helyesen tudjunk reagálni. 17. Ne kifogásoljunk állandóan valamit a gyermeken! 18. Legyünk egységesek a nevelés kérdéseiben! Az egyik ne járassa le a másik tekintélyét, hogy a „háta mögött” bizonyos dolgokat megenged a gyermeknek, vagy felold egy kimondott tilalmat. 19. Ne próbáljunk tökéletesnek mutatkozni a gyermek előtt! Lássuk be hibáinkat, és ha szükséges kérjünk bocsánatot! 20. Ne kiabáljunk! 21. Tanácsos megvizsgálni a fegyelmezési módszereket. A büntetés nem azért van, hogy kitöltsük haragunkat, hanem azért, hogy a gyermek javára szolgáljon. A büntetés sose ellenségességet fejezzen ki, mindig a segítő szeretetet érezze meg belőle a gyermek! 22. Adjunk alkalmat arra is, hogy a gyermek megtanuljon lemondani! 23. A gyermeknek elismerésre is szüksége van, ezért ne feledkezzünk el a dicséretről sem! 24. Könnyebben elfogadják a tekintélyünket, ha mi is megtesszük feletteseink utasításait.
63