MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
VBK/3442-17/2011 Majtényi Melinda :(06-88) 576 630 : (06-88) 576 646 E-mail:
[email protected] Jogerős: május 28. Tárgy: Csór, 0158/1 hrsz. déli része, kutatási műszaki üzemi terv Imre-Major Kft. 8053 Bodajk Semmelweis u. 42. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) az Imre- Major Kft. (8053 Bodajk, Semmelweis u. 42.; továbbiakban: Bányavállalkozó) Csór, 0158/1 hrsz.-ú ingatlan déli részére vonatkozó kavics ásványi nyersanyag kutatási műszaki üzemi tervét jóváhagyja a következő feltételekkel: 1.
A Bányavállalkozó köteles az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) legalább nyolc nappal a tevékenység megkezdése előtt előzetesen értesíteni. A kutatást csak olyan ingatlanon végezheti, amelyre igénybevételi jogosultságot szerzett. A kutatással – az igénybevételi jogosultság megszerzését követően – igénybe vehető ingatlan helyrajzi száma: 0158/1.
2.
A kutatásra engedélyezett időtartam a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 6 hónap.
3.
Engedélyezett kutatási tevékenység: 28 db 0,5—2,0 méter mély kutatóakna mélyítése, geodéziai felmérés, bányafal szelvényezés, anyagvizsgálatok.
4.
A várható károk helyreállítására biztosítékként felajánlott 80 000 Ft összeget és a biztosítékadás módját (óvadék) a Bányakapitányság elfogadta. A Bányavállalkozó az óvadéki szerződést és az óvadéki összeg letétbe helyezésének igazolását a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül köteles a Bányakapitányságnak megküldeni. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság a kötelezettség teljesítéséig a kutatási tevékenység folytatását felfüggeszti.
5.
A kutatás megkezdését a kezdés előtt 8 nappal, a kutatás befejezését 8 napon belül be kell jelenteni a Veszprémi Bányakapitányságnak.
6.
Amennyiben a kutatás során ismertté váló földtani adatok miatt szükségessé válik a kutatási terv módosítása, a módosítás jóváhagyását a bányakapitányságnál kezdeményezni kell.
7.
A kutatásról a kutatás befejezését követő 6 hónapon belül földtani szakértő ellenjegyzésével ellátott zárójelentést kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a jelentés készítéséhez felhasznált alapadatokat.
: (06-88) 576 630 : (06-88) 576 644
8200 Veszprém, Budapest u. 2. : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 e-mail:
[email protected]
VBK/3442-17/2011.
8.
Szakhatósági állásfoglalások:
8.1. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (28385/2011) a kutatáshoz az alábbi feltételekkel hozzájárult: „3.01 A kutatási tevékenység tényleges elvégzését és az ehhez szükséges anyagi ráfordításokat annak ismeretében kell megtervezni, hogy a kutatással érintett területen bányatelek bővítése vagy új bányatelek létesítése nem engedélyezhető, mert az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 17. § (6) bekezdése alapján külszíni művelésű bányatelek létesítésének, vagy meglévő külszíni művelésű bányatelek bővítésének jogszabályi akadálya van. 3.02 Jelen szakhatósági állásfoglalás természetvédelmi vonatkozású előírásait mindazokkal ismertetni kell, akik a kivitelezésben részt vesznek. 3.03 A kutatóaknák létesítése előtt legalább 3 nappal értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselőjét (Csíhar László tel.: 30-663-4672) és írásban a Felügyelőséget (fax: 22/313-564, e-mail:
[email protected]). 3.04 A kutatóaknák csak vegetációs időszakon kívül (azaz október 15. március 15. között), száraz (esetlegesen fagyos) talajviszonyok mellett létesíthetők. A felázott, nedves talajon a munkagépekkel való közlekedés tilos, mert a gyepterület maradandó károsodását okozhatja. A kutatóaknák eltömedékelését is ebben az időszakban, vegetációs időszakon kívül kell elvégezni. 3.05 A kutatóaknákat úgy kell kialakítani, hogy a felső humuszos talajréteg külön kerüljön deponálásra és ennek megfelelően utoljára kerüljön visszatöltésre. Ezzel a módszerrel a kutatóaknák területének spontán regenerációja segíthető elő. 3.06 A kutatóaknákat a vizsgálat után a kitermelt anyaggal azonnal (legkésőbb a kutatás megkezdésétől számított 2 héten belül) vissza kell tölteni. 3.07 A kutatóaknák tervezett helyszíneit a Csór II. – kavics bányatelekre vezető utat felhasználva, a lehető legrövidebb útvonalon kell megközelíteni. 3.08 A kutatás befejeztével a kutatóaknákat saját anyagukkal vissza kell tölteni, 3.09 A kutatólétesítmények mélyítése és az azokban elvégzett vizsgálatok során a felszín alatti vizek minőségét károsan befolyásolni, szennyezni tilos.” 8.2. Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Székesfehérvári Körzeti Földhivatal (11661/2011): „A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 8. § (2) bekezdése alapján a termőföld védelmének érvényesítése érdekében az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. Ha az igénybevétel során, a szomszédos területen a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályoztatására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik, időleges más célú hasznosítás iránti kérelmet is be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz a tervezett hasznosítás megkezdése előtt a hivatkozott törvényben meghatározott módon és mellékletekkel. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldön - az engedélyező határozatban megállapított határidő lejártáig — az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni.” 8.3. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (HSZO/1456-3/2011): „A kutatás műszaki üzemi terv jóváhagyásához hozzájárulok azzal a feltétellel, hogy a kutatás megkezdése előtt a vagyonkezelői jogokat gyakorló HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal
2/8
VBK/3442-17/2011.
Infrastrukturális Igazgatóságának (Budapest, IX. ker. Soroksári u. 152., 1476 Budapest Pf. 246.) a hozzájárulását be kell szerezni.” 8.4. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH-GYÓGYF-362-2/2011), a kutatáshoz feltétel nélkül hozzájárult. 8.5.Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (430/2610/1/2011) Nádasdladány-Csór Községek Körjegyzője (111/2012) hatáskörének hiányát állapította meg. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitánysághoz benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50 %-a (25.000.- Ft). A fellebbezés díját a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1003200001417179-00000000 pénzforgalmi jelzőszámára kell átutalni és az átutalás igazolását a fellebbezéshez mellékelni kell. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A013 kódszámot fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó a VBK/1749-2/2011. számú 2011. július 28-án jogerőssé vált kutatási jogot adományozó határozat alapján kérte a területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását. A kérelmet 2011. október 20-án, tehát jogvesztő határidőn belül nyújtotta be. A Bányakapitányság a kérelem felülvizsgálata után megállapította, hogy a kérelmező nem fizetett szakhatósági eljárási díjat a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala számára, a MÜT eljárás igazgatási szolgáltatási díját, ezért hiánypótlásra szólította fel. A hiány pótlását követően a dokumentáció megfelelt a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 22. § és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.) 6/C. § (2) bekezdés előírásainak. A határozat rendelkező részének 1. pontjában foglaltak a Vhr. 6/C. § (4) bekezdésén alapul, figyelemmel a Bt. 2. §-ra. A Bányavállalkozó a kérelmében 28 db maximum 2 méter mély kutatóaknát tervezett. A műszaki üzemi tervdokumentáció szerint a kutatási tevékenységet 2 hét alatt elvégzi. A Bt. 14. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a kutatás időszaka 4 évnél hosszabb nem lehet, és a kutatási időszak az eredeti kutatási időszak felével kétszer meghosszabbítható. A Bt. 22. § (5) bekezdése alapján a tervezett kutatási időszakra, valamint a bányatelek megállapításának kezdeményezésére a koncessziónál előírt határidőket a kutatási jog adományozás esetében is alkalmazni kell. A Vhr. 6/C. § (4) bekezdés alapján a kutatásra engedélyezett időtartamot a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozatban kell megállapítani. A Bányakapitányság kutatásra engedélyezett időtartam meghatározásánál figyelembe kell vegye a kutatási tevékenység volumenét. E körben vizsgálja a Vhr. 6/C. § (1) d)-f) pontjai szerinti adatokat. Fentieket figyelembe véve a Bányakapitányság a kutatást a Vhr. 6/C. § (4) bekezdése alapján 6 hónapban határozta meg. [2. pont] A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) 3.04. számú feltételében előírta, hogy a fúrásos kutatást csak vegetációs időn kívül lehet elvégezni (azaz október 15. március 15. között). 3/8
VBK/3442-17/2011.
A Bányakapitányság felhívja Bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a Bt. 5. § (5) bekezdése alapján a bányászati tevékenységbe nem számít bele az a kieső időtartam, ami a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése miatt következik be. Erre figyelemmel a Felügyelőség által elrendelt, a vegetációs időszakra vonatkozás korlátozás időtartamával a kutatási időszak „meghosszabbodik”. A Bt. 5. § (5) bekezdése alapján ennek az időtartamnak a figyelembevételét a bányavállalkozónak kell kérnie (illetve igazolnia).” Bányavállalkozó a kutatási tevékenységéből eredő kötelezettségeinek pénzügyi fedezetére 80.000 Ft biztosítéki összeget ajánlott fel, mely összeget a költségszámítás alapján a Bányakapitányság elfogadta. A 4. pont a Vhr. 25. § (5)-(8) bekezdésén, az 5. pont a Vhr. 6/C. § (7) bekezdésen, a 6. pont a Vhr. 6/C. § (6) bekezdésen, a 7. pont a Vhr. 8. § (1) bekezdésén alapul. A rendelkező rész 8. pontjában érvényesített szakhatósági állásfoglalások indokolásai a következők: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: „A kutatási terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: faviR.) 7. § (4) bekezdésén alapuló 1:100.000-es méretarányú érzékenységi térkép (érzékenységi alkategóriák szerinti térkép) alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny. Tárgyi kutatási terület ivóvízbázis védőterületet nem érint, a tervezett kutatási tevékenység felszíni vizet, vízilétesítményt nem veszélyeztet. A kutatási terület környezetében az idősebb kőzetek közül triász karbonátos képződmények fordulnak elő, melyek ÉNy-i irányban a 4 km-re található Iszka-hegyen a felszínre kerülnek. Az eocén és oligocén képződmények hiányoznak. A miocén rétegek akár több száz méteres vastagságúak, egészen Várpalotáig húzódnak. A pannon idei agyagos, iszapos homokrétegeket a pannon végi folyóvízi tevékenységek erodáltak, és a helyüket nagy területen vékony kavics, homok betelepülés töltötte fel, a pannon végén majd a pleisztocénben. Erre vékony lösz rakódott. A kutatásra tervezett kavics 0-2 m vastag, folyóvízi kifejlődésű. A kavicsrétegen belül sávosan, lencsésen homok települt. A fedőben 0,2-1,0 m vastag gyengén humuszos kavicsos homok található. A közvetlen feküben felsőpannon agyagos aleurit van. A felülete hullámos, a felszíntől 0,5-2,0 m-re húzódik. A kutatás tervezett időtartama: 2 hét. A kutatóaknákat mélyásó szerelékkel ellátott gumikerekes kotrógéppel mélytik. A Csór 0158/1 hrsz-ú ingatlan – így a kutatásra kijelölt terület is – a Sárrét megnevezésű (HUDI20044 területkódú) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési Natura 2000 területhez és az országos ökológiai hálózat magterületéhez tartozik (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékleteinek és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. sz. mellékletének megfelelően). Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1)-(3) bekezdése szerint olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az
4/8
VBK/3442-17/2011.
érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. A terv kidolgozója, illetve a beruházó a Korm. rendelet 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a Felügyelőség végzi. A Korm. rendelet 10. § (1)-(3) bekezdése alapján a Felügyelőség kérte a hatásbecslési dokumentáció összeállítását, tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység jelentős hatása nem volt kizárható. A Kérelmező a hatásbecslési tervdokumentációt összeállította és a Felügyelőség részére megküldte. A megküldött hatásbecslési tervdokumentációt áttanulmányozva a Felügyelőség megállapította, hogy a tervdokumentációban a jelölőfajok hiányosan kerültek megállapításra, így a várható hatások becslése sem teljeskörű. A Felügyelőség 16061/2012. iktatószámú végzésében kérte, hogy a – Vidékfejlesztési Minisztérium által 2010. szeptemberében az Európai Bizottság részére megküldött – Natura 2000 területek felülvizsgált adatlapja szerinti jelölő fajokra (a megjelölt denevérfajokra, de különös tekintettel a 2 lepkefajra) vonatkozóan a hatásbecslési dokumentációt egészítsék ki, illetve az esetleges hatásokat értékeljék a Korm. rendelet 14. számú mellékletének megfelelően. A Kérelmező a hatásbecslési dokumentáció kiegészítését határidőre megküldte. A Felügyelőség információi és a hatásbecslési dokumentációban szereplők alapján is, a tervezési területen a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló növényfajokon túl más védett fajok is megtalálhatók, de ezek pontos előfordulása a Felügyelőség előtt nem volt ismeretes. Előbbiek alapján a Felügyelőség 24664/2012. iktatószámú végzésében belföldi jogsegély keretében kereste meg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot (továbbiakban: Igazgatóság), annak érdekében, hogy az Igazgatóság adatai alapján a Csór 0158/1 hrsz-ú ingatlanon lévő védett növények élőhelyét (tömeges előfordulásuk foltjait) lehatárolni szíveskedjen. Az Igazgatóság adatai alapján (1683/1/2012. ügyiratszámú vélemény) a Csór 0158/1 hrsz-ú ingatlanon a védett agárkosbor (Orchis morio) jelentős állománya található. A kutatás keretében lemélyítendő kutatóaknák tervezett helyszíne azonban az Igazgatóság által megadott területet – mint védett fajok jelentős állományának élőhelyét – nem érinti. A kutatás keretében földtani bejárás és 46 db (28 db (déli rész) + 18 db (északi rész)) kutatóakna mélyítésére kerülne sor. A kutatóaknákat mélyásó szerelékkel ellátott önjáró gumikerekes kotrógéppel létesítenék, a kotrógép a szomszédos Csór II. – kavics bányatelken üzemelő bányából vonulna át a kutatási területre. A kutatóaknák nagysága 0,5 m mélységig markoló-kanálnyi (0,4 m x 0,6 m) méretű, a mélyebbek 0,4 m x 1,2 m alapterületűek, amelyek a mélyítés napján a földtani feldolgozás után ugyanazzal a géppel visszatöltésre kerülnek. A kutatóaknák tervezett mélysége: 0,5 – 2,0 m. A kutatás várható időtartama 2 hét. A tervezési terület a Sárrét ÉK-i peremterületén, Székesfehérvár ÉNy-i lakóterületétől mintegy 1 km-re Ny-ra található. A területet gyakorlótérként használták, mai is a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe tartozik. A kutatás a Csór 0158/1 hrsz-ú ingatlanon belüli, a Csór II. – kavics bányatelek körüli (azon kívüli) területre vonatkozik. A területre általánosan jellemző a tavaszi, akár a felszínig hatoló többletvíz és a nyár közepére kiszáradó termőhely. A vizsgált terület déli része 103-106 mBf, északi része 106-113 mBf között helyezkedik el, amely magasságkülönbség a vízviszonyokra is jelentős hatással van. A déli rész nedvesebb, nehezebben kiszáradó, mint az inkább szárazabb talajviszonyokkal jellemezhető északi rész. A kutatási terület élőhelyvédelmi szempontból két részre osztható: a Csór II. – kavics bányatelek ÉNy-i szegleténél mintegy egy hektáron, illetve az É-i bányatelek-határ közelében a hajdani bányagödrök puhafás pionír társulása található. A terület fennmaradó, legnagyobb részén változó vízállású gyeptársulások találhatók: D-i részen mocsárrétek (ÁNÉR kód: D34), É-i részen főként jellegtelen üde gyepek és magaskórósok (ÁNÉR kód: OB) és jellegtelen 5/8
VBK/3442-17/2011.
száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok (ÁNÉR kód: OC). A Csór II. – kavics bányatelken működő bányában tömeges az akác és a keskenylevelű ezüstfa, amelyek fertőzési gócként működnek és veszélyeztetik a közeli, jobb természetességű gyepeket. A vizsgált terület É-i részén mind az akác, mind az említett ezüstfa nagyobb sűrűséggel fordul elő és erősen terjeszkedik. Az érintett Natura 2000 területen belül a tervezési terület peremhelyzetű. A hatásbecslési dokumentáció és annak kiegészítéseként megküldött dokumentáció szerint a jelölő élőhelyek közül a sík- és dombvidéki kaszálórétek élőhelytípus lehet érintett a kutatási tevékenységgel, jelölő növény- és állatfaj károsítása vagy zavarása nem várható. A jelölő élőhely a kutatóakna területén átmenetileg károsodni fog, de a hatás területi szempontból összességében és a kutatóaknák sűrűségét tekintve is igen csekély: a kutatóaknák által közvetlenül érintett terület max. 0,5 m2 x 46, vagyis 23 m2, de a kotrógép által elfoglalt területet és az átmeneti depóniával érintett terület nagyságát is megbecsülve kutatóaknánként max 2 m2, vagyis összesen 92 m2, amely a Natura 2000 terület nagyságát (4108,56 ha) és a jelölő élőhely Natura 2000 területen belüli kiterjedését (4108,56 ha 25%-a, azaz 1027,14 ha) figyelembe véve elenyésző mértékű. A kutatóaknák helyszíne 100 x 100 m-es hálózatban került kijelölésre, amely hektáronként 1 kutatóakna lemélyítését jelenti. Az élőhelyet tekintve, a kutatóaknák területén a visszatöltést követően spontán regeneráció is várható. A Felügyelőség álláspontja szerint a hatásbecslési dokumentáció összeállításához végzett helyszíni szemle téli időpontja nem lehetett teljes mértékben alkalmas a terület természeti értékeinek felvételezéséhez. Ezt a véleményt erősíti meg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság fentiekben jelzett 1683/1/2012. ügyiratszámú állásfoglalása is. A hatásbecslés főbb megállapításaival (amely szerint tehát a kutatási tevékenység a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelyekre, illetve a Natura 2000 területre jelentős mértékű kedvezőtlen hatással nincs) a terület jellegét és a tevékenységgel érintett terület kis kiterjedését, illetve a maradandó létesítmény elhelyezésével nem járó kutatási tevékenységet figyelembe véve a Felügyelőség egyetért, ugyanakkor a kutatás idejének és módjának szabályozását tartja szükségesnek a károkozás minimalizálása érdekében. A meghatározott előírásokat a 3.01-3.07 pontok tartalmazzák. A Felügyelőség ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 17. § (6) bekezdése szerint a magterület övezetében új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ennek megfelelően a kutatási területen a bányászati tevékenyég jövőbeni megkezdésének (illetőleg a bányászati tevékenység bővítésének) jogszabályi akadálya van. A kutatási tevékenység a táj- és természetvédelmi érdekekkel – az előírások betartása mellett – még összeegyeztethető, a bányatelek bővítése vagy új bányatelek létesítése azonban nem engedélyezhető és ebben a Felügyelőségnek mérlegelési jogköre sincs (de a bányatelek bővítése a megszűnő élőhelyek és a szomszédos védett és lápterületekre tekintettel élővilágvédelmi szempontból egyébként is aggályos lenne). Ezért kérjük, hogy a kutatás tényleges elvégzését és az ehhez szükséges anyagi ráfordításokat ennek tükrében tervezzék meg!” Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Székesfehérvári Körzeti Földhivatal: „A Székesfehérvári Körzeti Földhivatal a kérelmet, csatolt mellékletet áttanulmányozta, ős a hatáskörébe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapította, hogy a tervezett igénybevétel közvetlenül termőterületet nem vesz igénybe, termőföld más célú hasznosítását nem tartalmazza, azonban közvetett módon a szomszédos termőföldekre hatással lehet. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 9-11. §-a szerint, termőföld más célú hasznosításának minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan időleges, vagy végleges
6/8
VBK/3442-17/2011.
eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani az átlagosnál gyengébb minőségű, az indokolt szükségletnek megfelelő, legkisebb területet érintően. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 14. § (1) bekezdése alapján a termőföld igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályoztatására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik, továbbá (2) bekezdése alapján az időlegesen más célra hasznosított termőföldön - az engedélyező határozatban megállapított határidő lejártáig - az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező - vagy erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni. A fenti leírtak alapján, a kutatási műszaki üzemi tervhez a rendelkező részben leírt kikötéssel hozzájárultam.” Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: „A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így — figyelemmel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, ás eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (1) bekezdésére — nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Felhívom azonban az engedélyt kérő figyelmét, hogy a beruházási terület a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 17. pontja értelmében, mivel annak közelében régészeti lelőhely található (22475 LAZ), régészeti érdekű területnek minősül. így a vizsgált területen régészeti leletek és emlékek előkerülésével lehet számolni. A Kötv. 19. § (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatóak el. Így javasoljuk, hogy a beruházás tervezhetősége érdekében a beruházás megkezdése előtt végeztessenek régészeti terepbejárást. A terepbejárás eredményeit a további tervezés során figyelembe kell venni. Felhívom továbbá az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzatjegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! A megyei múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, ás a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósuló földmunkákról, azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, Így kérem, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdésről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes Fejér Megyei Múzeumok Igazatóságát (8000 Székesfehérvár, Fő u. 6., Tel.: 22/315-583. Fax: 22/ 311-734), és Irodámat értesítse.”
7/8
VBK/3442-17/2011.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal: „A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.” Nádasladány-Csór Községek Körjegyzője: „A kérelmet megvizsgálva megállapítottam, hogy a 267/2006. (XII. 20.) Korm.rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról 3. sz. melléklet 12. sorában meghatározott szakkérdésben bevonási és közreműködési feltétel nem teljesül, így Hivatalunknak nincs hatásköre a tárgyi engedélyezési eljárásban.” Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: „A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a kutatási műszaki üzemi terv érinti a HM kezelésében lévő Csór 0158/ hrsz-ú gyakorlótér besorolású ingatlant, ami a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 16. pontja szerint kivett helynek minősül. Tekintettel arra, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása továbbra is biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.” A dokumentáció tartalmát és a szakhatóságok állásfoglalását figyelembe véve a Bányakapitányság a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyta. Az igazgatási szolgáltatási díj a Bt. 43. § (9) bekezdése szerint rendezett. A Bányakapitányság határozatát az 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) b) pontjában, valamint a 267/2006. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében hozta, illetékessége a 267/2006. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésén és 1. mellékletén alapul. A Bányakapitányság a jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdés alapján biztosította.
Veszprém, 2012. május 3. dr. Káldi Zoltán bányakapitány Kapja tértivevénnyel: 1. Címzett 2. Közép-dunántúli Körny. Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár 3. Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Székesfehérvár 4. Fejér M. K. Földhivatala, Székesfehérvári Körzeti Földhivatal, Székesfehérvár 5. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Budapest 6. Nádasdladány-Csór Községek Körjegyzője, Csór 7. ÁNTSZ OTH Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői főigazgatóság, Budapest 8. HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Infrastrukturális Igazgatóság, 1476 Budapest Pf. 246. 9. MBFH (jogerő után e-mailen) 10. Irattár
8/8