MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
VBK/3622- 21/2011 Majtényi Melinda :(06-88) 576 630 : (06-88) 576 646 E-mail:
[email protected] Jogerős: 2012.03.25. Tárgy: Mány-Zsámbék kutatási műszaki üzemi terv SOSO Földszer Kft. 8083 Csákvár Fazekas u. 17. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a SOSO Földszer Kft. (8083 Magyaralmás; továbbiakban: Bányavállalkozó) Mány-Zsámbék külterületére mészkő, dolomit ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi tervét jóváhagyja a következő feltételekkel: 1.
A Bányavállalkozó köteles az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) legalább nyolc nappal a tevékenység megkezdése előtt előzetesen értesíteni. A kutatást csak olyan ingatlanon végezheti, amelyre igénybevételi jogosultságot szerzett. A kutatással – az igénybevételi jogosultság megszerzését követően – igénybe vehető ingatlanok helyrajzi számai: Mány 07/7, 07/8, 010/5, 010/6, 010/7, 010/9, 010/10, 010/11, 010/13, 010/22, 013/1, 013/2, 013/5, 013/7, 013/8, 013/10, 013/11, 013/13, 013/14, 016/1, 016/3, 016/5, 016/6, 016/7, 018/6, 018/7, 020/1, 020/36, 044/9, 045/6, 044/16, 044/18, 044/12, 044/19, 044/21, 044/22, 044/24, 044/25, 044/33, 045/9 Zsámbék 064/2, 064/7, 064/9 A kutatásra engedélyezett időtartam a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 2 év.
2.
Engedélyezett kutatási tevékenység: helyszíni bejárás, geodéziai felmérés, 205 db kutatófúrás mélyítése. A kutatási feladatok ütemezése: 1. év: 102 db fúrás mélyítése 2. év: 103 db fúrás mélyítése
: (06-88) 576 630 : (06-88) 576 644
8200 Veszprém, Budapest u. 2. : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 e-mail:
[email protected]
VBK/3622-21/2011.
3.
A kutatás megkezdését a kezdés előtt 8 nappal, a kutatás befejezését 8 napon belül be kell jelenteni a Veszprémi Bányakapitányságnak.
4.
A Bányakapitányság Bányavállalkozó kutatási tevékenységéből eredő kötelezettségeinek pénzügyi fedezetére 380 000 Ft biztosítéki összeget határoz meg. A biztosíték fajtáját (óvadék) elfogadja. Bányavállalkozó az óvadéki szerződést a határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles a bányafelügyelettel megkötni és a biztosítéki összeget az óvadéki szerződés szerint elhelyezni. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság a kötelezettség teljesítéséig a kutatási tevékenység folytatását felfüggeszti.
5.
Amennyiben a kutatás során ismertté váló földtani adatok miatt szükségessé válik a kutatási terv módosítása, a módosítás jóváhagyását a Bányakapitányságnál kezdeményezni kell.
6.
A kutatásról a kutatás befejezését követő 6 hónapon belül földtani szakértő ellenjegyzésével ellátott zárójelentést kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a jelentés készítéséhez felhasznált alapadatokat.
7.
Szakhatósági állásfoglalások:
7.1. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (30026/2011) a kutatáshoz az alábbi feltételekkel hozzájárult. „3.01 A 129. (EOVY: 23268. EOVX: 242233) és 130. EOVY: 623268, EOVX: 242383) számmal jelölt fúrópontokat Natura 2000 területen kívülre kell elhelyezni. Azok eredeti helyen történő létesítésére engedély nem adható. 3.02 A kutatólétesítmények mélyítése és az azokban elvégzett vizsgálatok során a felszín alatti vizek minőségét károsan befolyásolni, szennyezni tilos. 3.03 A kutatás befejeztével a kutatófúrásokat – amennyiben további hasznosításra nem kerülnek - saját anyagukkal szakszerűen cl kell tömedékelni. 3.04 Az esetlegesen hasznosításra kerülő kutakra — a 72/1996 (V. 22.) Korm. rendelet 15. §-a alapján a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. és 6. §-ának megfelelő alkalmazásával - fennmaradási engedélyt kell kérni. 3.05 A Kígyós patak fenntartási munkálatainak elvégzésére az árok mindkét oldalán 3 m-es parti sávot kell biztosítani.” 7.2. Közép – Duna - Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (2055-1/2012) a kutatáshoz az alábbi feltételekkel hozzájárult: „1. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető, esetleges üzemanyagtöltés során a hajtó- illetve kenőanyag elcsepegésének megakadályozása érdekében a gépegységek alá olajfogó tálcát kell tenni. 2. A fúrógép meghibásodása esetén, annak javítása a munkaterületen nem történhet. 3. A kutatófúrások során keletkező veszélyes hulladékot (olajos rongy, olajos föld) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell gyűjteni, ártalmatlanítani. Kezelésre, a tevékenységre hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek kell átadni. Az elszállítást igazoló „SZ” kísérőjegyek másolatát be kell nyújtani a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség). Határidő: a kutatás befejezését követő 30 napon belül. 4. A kutatási tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladék elszállítása 2/10
VBK/3622-21/2011.
hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállítóval, érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladéklerakóra történhet. 5. A tevékenység során, a területen történő illegális hulladéklerakás megakadályozásáról folyamatosan gondoskodni kell. 6. A tevékenység során vízfolyásba (Kígyós patak) a szabad áramlást akadályozó- illetve szennyezőanyagok nem kerülhetnek. 7. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet 2. §-ában meghatározott szélességű kezelősávon belül, az adott vízilétesítményhez kapcsolódó vízgazdálkodási szakfeladatok ellátását (mérések, vizsgálatok, ellenőrzések stb.) az építési tevékenység nem akadályozhatja, a parti sávon belül az építéshez szükséges anyagok és eszközök nem deponálhatók. 8. A kutatás, illetve a fúrások megkezdését, esetleges helyszínelés céljából a Felügyelőség felé írásban - a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal - be kell jelenteni. 9. A kutatás befejezését követően a tovább nem funkcionáló fúrólyukak szabályszerű eltömedékelését el kell végezni, melyet dokumentálni kell, és a felszínt az eredeti állapotba kell visszaállítani. Az 1 – 23. és 34 – 39. számmal jelölt fúrópontok létesítéséhez nem járulok hozzá.” 7.3.Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala Bicskei Körzeti Földhivatal (11.195/2011) a kutatáshoz az alábbi feltételekkel hozzájárult: Az igénybe vevő köteles: 1.) 2007.évi CXXIX. tv.(Továbbiakban: Tfvt) 10. §. (1)-es bekezdés a) pontja alapján a Mány település külterületén fekvő termőföldek esetében meg kell akadályozni a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges, vagy végleges eltérést, amellyel a termőföld továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik.(hatásterületet érintően a termőföldön nem helyezhető el idegen anyag szél által ráhordással sem) Amennyiben jelenleg termőföldként funkcionáló területek használata válik szükségessé úgy – a Tftv 9. §-a alapján – külön eljárás keretében a felhasználni kívánt termőföld más célú időleges, vagy végleges hasznosításának az engedélyét megkérni a hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóságtól ( Bicskei Körzeti Földhivatal). Ellenkező esetben a termőföld igénybevétele Tftv. 16.§ (3) bekezdése alapján engedély nélküli igénybevételnek minősül, mely eljárást von maga után. 2.) Bejegyzett bánya szolgalmi jog esetében a Tfvt. 14. § (5) bekezdése alapján időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását nem teszi lehetővé. Ezen időleges más célú hasznosítás nem engedélyköteles; a más célú hasznosítást az említett jog gyakorlásának megkezdésétől számított nyolc napon belül a jogosult köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. 7.4. Budakörnyéki Körzeti Földhivatal (11.794/2011) a kutatáshoz az alábbi feltételekkel hozzájárult: „A fúrások elvégzését a vegetációs időszakon kívül kell lebonyolítani. Amennyiben az önjáró fúrógépes kutatás során termőföldként nyilvántartott területen a) a lábon álló termény megsemmisül, vagy 3/10
VBK/3622-21/2011.
b) terméskiesés következik be, vagy c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talajszerkezet károsodik, a termőföld-igénybevétel időleges más célú hasznosításnak minősül, így ilyen esetben a munkavégzést megelőzően a földhivatal engedélyét be kell szerezni. A termőföld mennyiségi védelmét a 2007. évi CXXIX. törvény biztosítja, mely a termőföld-felhasználást csak kivételesen — elsősorban: a gyengébb minőségű területek igénybevételével — teszi lehetővé. A kutatási terület jelentős nagyságára és az érintett termőföldek jó minőségére tekintettel tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a fentiekkel összefüggésben a kutatáson túl, annak eredményétől függetlenül a későbbiek során termőföld igénybevételével járó bányászati tevékenység, így külszíni bányaművelés a teljes területen földvédelmi szempontból nem támogatható.” 7. 5. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (VII-P-021/0062/2012) a kutatáshoz az alábbi feltételekkel hozzájárult: „1. A 139-145, ill. 148-153. fúráspontokon a kutatófúrás során régészeti megfigyelést kell biztosítani. 2. A régészeti megfigyelésről készült jelentést a munkák befejezését követő 30 napon belül meg kell küldeni az Irodámnak. 3. A földmunkák megkezdéséről Irodámat kérem 8 nappal korábban értesíteni.” 7.6. Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (XIV-P-001/39-2/2012), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (OTH-GYÓGYF-411-2/2011), Mány-Óbarok Községek Körjegyzője (231-2/2012) a kutatáshoz feltétel nélkül hozzájárult. 7.7.Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség, Budapest (HSZO/1909-1/2011), a Zsámbék Város Önkormányzat Jegyzője (93/2012) hatáskörének hiányát állapította meg. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitánysághoz benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50 %-a (25.000.- Ft). A fellebbezés díját a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1003200001417179-00000000 pénzforgalmi jelzőszámára kell átutalni és az átutalás igazolását a fellebbezéshez mellékelni kell. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A013 kódszámot fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó a VBK/2544-2/2011. számú 2011. augusztus 23-án jogerőssé vált kutatási jogot adományozó határozat alapján kérte a területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását. A kérelmet 2011. november 10-én, tehát jogvesztő határidőn belül nyújtotta be. A Bányakapitányság a kérelem felülvizsgálata után megállapította, hogy a kérelmező nem fizetett szakhatósági eljárási díjat a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala számára, nem nyújtotta be a kutatófúrásokkal érintett ingatlantulajdonosok listáját, a biztosítékot nem megfelelően határozta meg, ezért hiánypótlásra szólította fel.
4/10
VBK/3622-21/2011.
A Bányavállalkozó az igazgatási szolgáltatási díjakat megfizette, de a biztosíték felülvizsgálatát nem végezte el, így a Bányakapitányság a rendelkezésre álló adatok alapján döntött. A határozat rendelkező részének 1. pontjában foglaltak a Vhr. 6/C. § (4) bekezdésén alapulnak, figyelemmel a Bt. 2. §-ra. A Bányavállalkozó a műszaki üzemi terv szerinti 236 db fúrást tervezett mélyíteni. A KözépDunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában 2 db, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 29 db fúrás mélyítéséhez nem járult hozzá. Az engedélyezett fúrások száma 205 db (a Bányakapitányság a NATURA területet érintő fúrások áttelepítésével nem számolt). A Bányakapitányság a kutatást a Vhr. 6/C. § (4) bekezdése alapján 2 év időtartamra engedélyezte. Bányavállalkozó a kérelemben 236 db fúrást tervezett 4 évre, az engedélyezett fúrások száma – figyelemmel a szakhatósági állásfoglalásokra - 205 db lett. Egy fúrás mélyítésének időszükséglete (átállással) legfeljebb 1 nap. A 205 fúrás mélyítésére 205 nap elegendő. A tervezett terepi bejárás, geodéziai felmérés, anyagvizsgálatok a fúrási tevékenységtől elkülönítve, azzal egyidőben is végezhetőek. Ezt figyelembe véve a Bányakapitányság az időtartamot 2 évben határozta meg, a kutatási feladatok ütemezésénél a fúrásszámot egyenletesen elosztva. [2. pont] Bányavállalkozó kutatási tevékenységéből eredő kötelezettségeinek pénzügyi fedezetére 130.000 Ft biztosítéki összeget ajánlott fel, oly módon, hogy az összeg az egy év alatt mélyített fúrások tömedékelésének költségét fedezné. A biztosíték összegét azonban a teljes kutatási időszakra kell meghatározni, és valamennyi kárt okozó körülményt vizsgálni kell. Bányavállalkozó a benyújtott költségtervben csak a fúrások tömedékelésére vonatkozó ajánlatot küldött meg, a taposási kárral nem számolt. Az engedélyezett 205 db fúrás mélyítése, és annak kiegészítő munkái a kutatási tevékenység környezetének talajszerkezetében taposási kárt okoznak. Bányavállalkozó a tervben 40 000 Ft összeget adott meg 25 db fúrás tömedékelésére. A Bányakapitányság a taposási kár helyrehozatalának költségét 40 000 Ft/ha-ban határozta meg (az ingatlanügyi hatóság tájékoztatása alapján). Figyelembe véve az 5,78 km2 nagyságú kutatási területen a megközelítőleg 150 méteres hálóban tervezett fúrások közötti közlekedést, a Bányakapitányság a taposás által okozott kár területét 1 hektárnak határozta meg. A biztosítéki összeg: 40000/25*205 Ft (a 205 fúrás tömedékelési költsége)+7500*2 Ft (a tömedékelésre ajánlatot tevő vállalkozós kiszállási költsége két évre vonatkozóan)+ 40000 Ft (a taposási kár mértéke)= 383 000 Ft. A Bányakapitányság a biztosíték összegét 380 000 Ft-ban határozta meg, figyelemmel a fentiekre és a Bt. 41. § (7) bekezdésére és a Vhr. 25. § (5)-(6) bekezdésére. Az 5. pont a Vhr. 6/C. § (6) bekezdésen, a 6. pont a Vhr. 8. § (1) bekezdésén alapul. A rendelkező rész 7. pontjában érvényesített szakhatósági állásfoglalások indokolásai a következők: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: A kutatási terület a “Mány I - dolomit”, “Zsámbék I - dolomit” és a “Zsámbék II - dolornit” védnevű működő dolomitbányák környezetében azokkal részben fedetten került kijelölésre. A Felügyelőség illetékességi területén a tervezett kutatás országos jelentőségű védett természeti
5/10
VBK/3622-21/2011.
területet nem érint, azonban kiterjed a Kígyós-patak mentén kijelölt országos ökológiai hálózat ‘zöld folyosóhoz’ tartozó részére és a Mány 019/l ás 019/2 hrsz-ú ingatlanok tekintetében a Nyaka-tető szarmata vonulat megnevezésű (HUDI20037 területkódú) kiemelt jelentőségű természet-megőrz6si Natura 2000 területre (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékleteinek megfelelően). Ezen ingatlanok az országos ökológiai hálózat ‘magterületéhez’ tartoznak (az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) 3/l. sz. melléklete alapján). Felhívom a figyelmet, hogy fentiek alapján, az OTrT 17: § (6) ás a 18.§ (5) bekezdése szerint az országos Ökológiai hálózat, magterület, illetőleg az ökológiai folyosó övezetében új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. A tervezett kutatólétesítmények a Felügyelőség illetékességi területén legnagyobbrészt szántó művelési ágú területeket érintenek, de gyepterületeken, gyümölcsösök területén és erdőterületeken is kijelölésre kerültek egyenletes sűrűségben. A Mány 019/1 hrsz-ú ingatlan legelő művelési ágú meredek völgyoldal, ahol pannon sziklagyep és a vastagabb termőhelyű részeken szubpannon sztyepp élőhelyek találhatók. Ezek az élőhelyek a Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természet-megőrzési Natura 2000 terület jelölő élőhelyei közé tartoznak, amelyek közül a szubpannon sztyeppek kiemelt jelentőségű élőhelyek. Ezeken az élőhelyeken akár jelentős egyedszámban fordulhatnak elő védett és fokozottan védett növényfajok is A természetvédelmi kezelő Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az érintett Natura 2000 terület tekintetében természetvédelmi célkitűzésként többek között a jó állapotú szubpannon sztyeppek természetszerű szerkezetének, fajkészletének megőrzését jelölte meg. A kutatási műszaki üzemi terv a Mány 019/l hrsz-ú ingatlanon két tervezett fúrópont helyét (129, 130 számmal jelölt fúrópontok) jelöli. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szól6 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok ás a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolggáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 42.§ (1) bekezdése szerint a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása tilos. A Natura 2000 gyepterületeken történő kutatófúrások lemélyítése, a szállítójárművek vagy az önjáró fúrógép mozgása a gyepterület felszabdalódásához ás degradációjához vezethet, míg a fúrópontok helyének kismértékű módosításával (a Natura 2000 terület kihagyásával) a terület földtani feltérképezése továbbra is elvégezhető. Előbbiekre tekintettel a 129 és 130 számmal jelölt fúrópontok áthelyezése szükséges, azok eredeti helyszínen történő lemélyítése nem lehetséges. Erre való tekintettel tettem a 3.01 pontban előírásomat. A tervezett fúrólyukakat eltömedékelik, a felszínen keletkező egyenetlenségeket megszüntetik. A mellékelt tervdokumentációban foglaltaknak megfelelően, a vegetációs időszakon kívül megvalósított kutatólétesítményekkel történő kutatás – a 129 és 130 számmal jelölt fúrópontok kivételével – a táj és természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető. A tervezett kutatási munkálatok ivóvízbázis védőterületet nem érintenek. A kutatási terület a dunántúli főkarszton fekszik. A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. tv 14. § (1) bekezdése szerint a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére kell törekedni, továbbá az 1995. évi LIII. trv. 6. § (1) bekezdés b) c) pontjai szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást, ezért a 3.02-3.04 pontokban előírásokat tettem. 6/10
VBK/3622-21/2011.
A 21/2006 (I.31.) Kormányrendelet 2. § (3) c) pontja alapján tettem a 3.05 pontban szereplő előírásomat. Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: „Megállapítottam, hogy Zsámbék 03/1, 03/2, 03/3, 07/2, 08, 09, 010, 011, 032, 057, 060/1, 060/3, 060/4, 061, 062/10, 062/11, 062/13, 062/14, 062/15, 064/1, 065 brsz-ú földrészletek, azaz a kutatási terület Zsámbék közigazgatási területére eső része az ÉK-DNY-i irányú vízmosásig az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rend. (továbbiakban: Natura kr.) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján a Nyakas-tető szarmata vonulat (HUDI2003 7) elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000) részét képezi. A Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet jelölő élőhelyei (vastag betűvel a kiemelt jelentőségű) a következők: pannon molyhos tölgyesek Quercuspubescensszel (91H0), pannon cseres-tölgyesek (91M0), pannon sziklagyepek (St/po-Festucetalia pal/entis) (6190), szubpannon sztyeppek (6240), jelölő fajai: Növények: leánykökörcsin (Pulsatilla grand/s), magyar gurgolya (Seseli leucospermum), Gerinctelenek: szarvasbogár (Lucarnis cervus). Az ügy elbírálásához szükséges védett állat- és növényfajok előfordulására vonatkozó adattokkal a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban DNPI), mint természetvédelmi kezelő rendelkezik. A DINPI a Zsámbék 1. dolomitbánya kutatási műszaki üzemi terv engedélyezési eljárása során küldött jogsegélyéhez csatolt élőhelytérkép alapján a jelenleg működő (Zsámbék I. dolomit) bányát Ny, D és K-i oldalról zárt sztyepprét veszi körül. Az élőhely a tárgyi kutatási területre is kiterjed. A DINPI az érintett Natura 2000 terület tekintetében természetvédelmi célkitűzésként az azon található sztyepprét természetszerű szerkezetének, fajkészletének megőrzését, fenntartását, helyreállítását, a becserjésedés miatt degradálódó szubpannon sztyeppek területén a szukcesszió lassítását jelölte meg. A kutatási dokumentáció 5.4. sz. alatti fejezetében az 1-23. és 34-39. számmal jelölt fúrópontok a Natura 2000 területen belül helyezkednek el. A dokumentáció a továbbiakban az érintett terület természetvédelmi szempontú vizsgálatával nem foglalkozik, a 6. sz. fejezetben megállapítja a „Natura 2000 hálózat” érintettséget (az itt felsorolt hrsz.-ok nincsenek összhangban a 3. fejezetben megjelöltekkel), ugyanakkor kijelenti, hogy „természetvédelmi terület, védendő természeti érték nem található” a kutatási területen. A Natura kr. 10/A. (1) bekezdése szerint „Az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kelölésének alapjául szolgáló, a 2. B) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű fajra vagy a 4. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra, a (3) bekezdés kivételével kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető” A 10/A (2) bekezdés kimondja továbbá, hogy „Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a közbiztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése.” A kutatás céljaként nemcsak a kutatási terület földtani felépítésének, stb. megismerése, hanem egyértelműen „a bányatelek fektetéshez szükséges műrevaló és kitermelhető nyersanyag -
7/10
-
VBK/3622-21/2011.
készlet lehatárolása” is megjelölésre került. Tekintettel arra, hogy a kutatási terület, ezen belül pedig az elutasított fúrópontok által érintett terület Natura 2000 terület jelölő, ezen belül valószínűsíthetően kiemelt jelentőségű jelölő élőhelyet érint, a kutatáshoz csak részlegesen járultam hozzá. A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások és kikötéseim betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, illetve vízügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat Zsámbék közigazgatási területét érintő 24-33. számmal jelölt fúrópontok létesítéséhez megadtam. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 1. és 6/A. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatósági eljárásokért a rendelet 1. számú mellékletének VI. fejezetében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A KvVM rendelet 3. § (5) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell. A KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. fejezet 8.2. pontjában megállapított 28.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj 2011. 10. 20. napján megfizetésre került. Felhívom a figyelmet, hogy a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezet használati engedélyezési eljárásról szóló 3 14/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. mellékletének 10. pontja szerint az egyéb külszíni bányászat 25 ha területnagyságtól környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A beadott dokumentációban a kutatási terület nagysága 578,3135 ha. Amennyiben nem érné el a bányatelek összes mérete a 25 hektárt, akkor a Rendelet 3. számú mellékletének 19. pontja alapján előzetes vizsgálatot kell lefolytatni. A Rendelet 1. (3) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a tevékenység megkezdéséhez, ha az csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi engedély szükséges. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a környezethasználat a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható Kikötéseimet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv., valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján írtam elő.” Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala Bicskei Körzeti Földhivatal: „A munkarészek vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység Mány külterületén fekvő mezőgazdasági hasznosítású termőföldeket is érint. A tervezett, kutatási tevékenységet a rendelkező részben foglaltak betartásával - a földvédelmi szempontok érvényesülése mellett - engedélyezhető. A termőföldre vonatkozó egyedi előírásokat a rendelkező részben adtam meg. Mindezek figyelembevételével a Ket 20-21.§ alapján az illetékeséi területünkhöz tartozó Mány település külterületén fekvő termőföldekre vonatkozóan, a - a Tfvt. 8.§. alapjánhatáskörünkben eljárva, a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájárultam.” Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: 8/10
VBK/3622-21/2011.
„A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a beruházás nyilvántartott lelőhelyet érint (KÖH azonosító: 65822). A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: Szakhatósági eljárásom során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. számú melléklet A. I. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a kutatás a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Kikötéseimet az alábbiak alapján tettem: A tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet (KÖH azonosító: 65822) érint, ezért A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 22. § (1) és (2) bekezdése értelmében el kell végezni a szükséges régészeti megfigyelést. A régészeti megfigyelésről készült jelentési kötelezettséget a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 9 §.-a határozza meg. Tájékoztatásul közlöm, hogy a Kötv. 22. § (1) bekezdése értelmében, ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. Felhívom a figyelmet arra, hogy a Kötv. 24. § alapján amennyiben a régészeti szakfeladatok végzésén kívüli földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (ez a kötelezettség a munka felelős vezetőjét, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt is terheli) köteles a régészeti elemeket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul bejelentést tenni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni. Mindemellett értesíteni kell a területileg illetékes a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságát (8000 Székesfehérvár, Fő u. 6., Tel.: 22/315-583). A bejelentési kötelezettség elmulasztása a 191/2001. Korm. rend. 3. § (3) bekezdése értelmében örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.” Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: „A beruházással érintett terület Pest megyei szakaszán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában régészeti lelőhely nem található. A fentiek alapján szakhatósági hozzájárulásomat a Mány-Zsámbék kutatási műszaki üzemi terv engedélyezési eljárása során kikötés nélkül megadtam.” Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: „A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.” Mány-Óbarok Községek Körjegyzője: „A SOSO Földszer Kft. kérelmére a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/3622-4/2011 számon megkereste hatóságomat a Mány-Zsámbék kutatás műszaki üzemi tervhez szakhatósági állásfoglalás ügyében. Megkereséséhez mellékelte a Kővirág 98. Bt. által készített kutatás műszaki üzemi terv dokumentációját. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.” Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség, Budapest:
9/10
VBK/3622-21/2011.
„A megküldött ügyiratban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a kutatási terület honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem.” Zsámbék Város Önkormányzat Jegyzője „Hivatalunk a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról, a 3. sz. melléklet 12. sorában meghatározott szakkérdésben bevonási és közreműködési feltétel nem teljesül, így Hivatalunknak nincs hatásköre a tárgyi engedélyezési eljárásban.” A dokumentáció tartalmát és a szakhatóságok állásfoglalását figyelembe véve a Bányakapitányság a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyta. Az igazgatási szolgáltatási díj a Bt. 43. § (9) bekezdése szerint rendezett. A Bányakapitányság határozatát az 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) b) pontjában, valamint a 267/2006. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében hozta, illetékessége a 267/2006. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésén és 1. mellékletén alapul. A Bányakapitányság a jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdés alapján biztosította. Veszprém, 2012. február 7. dr. Káldi Zoltán bányakapitány Kapja tértivevénnyel: 1. Közép-dunántúli Körny. Term. és Víz. Felügyelőség, Székesfehérvár 2. Közép-dunavölgyi Körny. Term. s Víz. Felügyelőség, Budapest 3. Körzeti Földhivatal, Bicske, Kossuth tér 14. 4. Körzeti Földhivatal, 1036 Budapest, Lajos u. 160-162. 5. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Székesfehérvár. 6. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest. 7. Mány – Óbarok Jegyzője, Mány. Zsámbék Jegyzője, Zsámbék. 8. Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály, Budapest. 9. ÁNTSZ OTH Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatóság, Budapest. 10. Ingatlantulajdonosok (mellékelt lista szerint). 11. Irattár.
10/10
