MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
VBK/3760- 20/2011 Majtényi Melinda :(06-88) 576 630 : (06-88) 576 646 E-mail:
[email protected] Jogerős: 06.01. Tárgy: Ugod kutatási műszaki üzemi terv Bérc-Föld Kft. 8044 Kincsesbánya 2030 hrsz. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Bérc-Föld Kft. (8044 Kincsesbánya, 2030 hrsz.; továbbiakban: Bányavállalkozó) Ugod külterületére kavics, homok, dolomit ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi tervét jóváhagyja a következő feltételekkel: 1.
A Bányavállalkozó köteles az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) legalább nyolc nappal a tevékenység megkezdése előtt előzetesen értesíteni. A kutatást csak olyan ingatlanon végezheti, amelyre igénybevételi jogosultságot szerzett. A kutatással – az igénybevételi jogosultság megszerzését követően – igénybe vehető ingatlanok helyrajzi számai (zárójelben a fúrások darabszámai): 036/8 [1 db], 036/12 [1 db], 049/5 [2 db], 052/1 [1 db], 052/2 [1 db], 054/21 [2 db], 054/25 [2 db], 054/27 [1 db], 054/30 [1 db], 062 [1 db], 064 [3 db], 069/9 [4 db], 074/2 [1 db], 074/4 [3 db], 0122 [1 db], 0127 [6 db], 0128 [2 db], 0130/1 [4 db], 0130/4 [2 db], 0131/1 [1 db], 0131/3 [1 db], 0133/1 [3 db], 0252/4 [4 db], 0254 [1 db], 0256/6 [3 db], 0256/7 [2 db], 0258/1 [1 db], 0261/6 [1 db], 0261/9 [1 db], 0261/16 [1 db], 0261/19 [1 db], 0261/25 [1 db], 0263/4 [1 db], 0263/7 [5 db]
2.
A kutatásra engedélyezett időtartam a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 1,5 év.
3.
Kutatás ütemezése: 1. év: archív adatok gyűjtése, értékelése, bányafal szelvényezés, 42 db fúrás mélyítése, anyagvizsgálatok, geodéziai felmérés, térképi ábrázolás 2. év első féléve: 25 db fúrás mélyítése, anyagvizsgálatok
4.
Engedélyezett kutatási tevékenység: 67 db 10-25 méter mély kutatófúrás mélyítése, geodéziai felmérés, bányafal szelvényezés, anyagvizsgálatok, térképi ábrázolás.
5.
A Bányakapitányság a Bányavállalkozó kutatási tevékenységéből eredő kötelezettségeinek pénzügyi fedezetére 180 000 Ft biztosítéki összeget határoz meg. A biztosíték fajtáját (óvadék) elfogadja. A Bányavállalkozó az óvadéki szerződést és az óvadéki összeg letétbe helyezésének igazolását. a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül köteles a Bányakapitányságnak megküldeni. Ennek : (06-88) 576 630 : (06-88) 576 644
8200 Veszprém, Budapest u. 2. : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 e-mail:
[email protected]
VBK/3760-20/2011.
elmaradása esetén a Bányakapitányság a kötelezettség teljesítéséig a kutatási tevékenység folytatását felfüggeszti. 6.
A kutatás megkezdését a kezdés előtt 8 nappal, a kutatás befejezését 8 napon belül be kell jelenteni a Veszprémi Bányakapitányságnak.
7.
Amennyiben a kutatás során ismertté váló földtani adatok miatt szükségessé válik a kutatási terv módosítása, a módosítás jóváhagyását a bányakapitányságnál kezdeményezni kell.
8.
A kutatásról a kutatás befejezését követő 6 hónapon belül földtani szakértő ellenjegyzésével ellátott zárójelentést kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a jelentés készítéséhez felhasznált alapadatokat.
9.
Szakhatósági állásfoglalások:
9.1. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (424/2012) a kutatáshoz az alábbi feltételekkel hozzájárult: „3.01 A kutatólétesítmények mélyítése és az azokban elvégzett vizsgálatok során a felszín alatti vizek minőségét károsan befolyásolni, szennyezni tilos. 3.02 A kutatás befejeztével a kutatófúrásokat – amennyiben további hasznosításra nem kerülnek – saját anyagukkal, szakszerűen el kell tömedékelni. 3.03 A Gerence-patak partvonalától számított 6 m-en belüli parti sávban, az Öreg-Séd vízfolyás partvonalától számított 3 m-en belüli parti sávban kutatólétesítmény nem helyezhető el. 3.04 A kutatás során, a területen megjelenő és esetlegesen előforduló védett állatok illetve növények egyedeinek zavarása, veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása tilos. 3.05 A fúrásos kutatást csak vegetációs időn kívül lehet végezni. 3.06 A kutatófúrások megközelítése a meglévő utakról a lehető legkisebb plusz terület igénybevétellel történjen.” 9.2.
Veszprém Megyei (10015/2012):
Kormányhivatal
Földhivatala,
Pápai
Körzeti
Földhivatal
„A Kővirág 98. Bányászati, Környezetvédelmi, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. által készített kutatási műszaki üzemi tervben szereplő, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§ a) pontja alapján termőföldnek nem minősülő ingatlanok esetében, a Pápai Körzeti Földhivatal a tervvel kapcsolatban kifogást nem emel, a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához szakhatóságként hozzájárul. A fenti számon csatolt dokumentációban szereplő, a termőföldről szóló 1994.évi LV. törvény 3.§ a) pontja alapján termőföldnek tekinthető ingatlanok vonatkozásában a kutatási műszaki üzemi tervben foglaltakhoz a Pápai Körzeti Földhivatal termőföld védelmi szakhatóságként az alábbi feltételekkel járul hozzá: A kutatási tevékenyég jellege és tartama alapján a tervezett tevékenység az érintett termőföldek időleges más célú hasznosításával jár együtt. Így a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 9. § (1) bekezdése szerint termőföld besorolású ingatlanok más célú hasznosításának engedélyezését kérelmezni kell az illetékes ingatlanügyi hatóságnál az igénybevétel megkezdése előtt. A (3) bekezdés előírása értelmében a terület-felhasználás megkezdésének napját az igénybevevő köteles az ingatlanügyi
2/7
VBK/3760-20/2011.
hatóságnak bejelenteni. A más célú hasznosításra vonatkozó engedély és az igénybevétel megkezdése közlésének elmulasztása esetén a hatóság az igénybevevőt bírsággal sújtja.” 9.3. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH-GYÓGYF-55-2/2012), a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (VIII-P-001/3482/2012) a kutatáshoz feltétel nélkül hozzájárult. 9.4. Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség, Budapest (HSZO/210-1/2012), UgodBakonyszűcs-Bakonykoppány-Béb Községek Körjegyzője (46-5/2012) hatáskörének hiányát állapította meg. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitánysághoz benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50 %-a (25.000.- Ft). A fellebbezés díját a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1003200001417179-00000000 pénzforgalmi jelzőszámára kell átutalni és az átutalás igazolását a fellebbezéshez mellékelni kell. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A013 kódszámot fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó a VBK/1403-4/2011. számú 2011. május 27-én jogerőssé vált kutatási jogot adományozó határozat alapján kérte a területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását. A kérelmet 2011. november 25-én, tehát jogvesztő határidőn belül nyújtotta be. A Bányakapitányság a kérelem felülvizsgálata után megállapította, hogy a kérelmező nem fizetett szakhatósági eljárási díjat a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala számára, nem nyújtotta be az ingatlan tulajdonosi listát, ezért hiánypótlásra szólította fel. A hiány pótlását követően a dokumentáció megfelelt a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 22. § és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.) 6/C. § (2) bekezdés előírásainak. A határozat rendelkező részének 1. pontjában foglaltak a Vhr. 6/C. § (4) bekezdésén alapul, figyelemmel a Bt. 2. §-ra. A Bt. 14. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a kutatás időszaka 4 évnél hosszabb nem lehet, és a kutatási időszak az eredeti kutatási időszak felével kétszer meghosszabbítható. A Bt. 22. § (5) bekezdése alapján a tervezett kutatási időszakra, valamint a bányatelek megállapításának kezdeményezésére a koncessziónál előírt határidőket a kutatási jog adományozás esetében is alkalmazni kell. A Vhr. 6/C. § (4) bekezdés alapján a kutatásra engedélyezett időtartamot a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozatban kell megállapítani. A Bányakapitányság kutatásra engedélyezett időtartam meghatározásánál figyelembe kell vegye a kutatási tevékenység volumenét. E körben vizsgálja a Vhr. 6/C. § (2) d)-f) pontjai szerinti adatokat. Bányavállalkozó a kérelmében 67 db fúrást tervezett 4 évre. Egy fúrás mélyítésének időszükséglete (átállással) legfeljebb 1 nap. A Bányakapitányság a fúrás időszükségletét a kutatási tevékenységek során a bányafelügyeletnek szolgáltatott több mint ötezer fúrásos kutatás adatainak értékeléséből állapította meg. A 67 db fúrás mélyítésére 67 nap elegendő, amely 2 vegetációs időn kívüli időszakra tervezhető. A tervezett földtani adatgyűjtés, terepi bejárás, bányafal szelvényezés, geodéziai felmérés, anyagvizsgálatok a fúrási tevékenységtől elkülönítve, azzal egyidőben is végezhetőek. Ezt figyelembe véve a Bányakapitányság a
3/7
VBK/3760-20/2011.
kutatást a Vhr. 6/C. § (4) bekezdése alapján 1,5 évben határozta meg, a fúrásokat időarányosan elosztva. [2. és 3. pont] A Bányakapitányság felhívja Bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a Bt. 22. § (9) bekezdése szerint, ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramban, vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott kutatási feladatai időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, az adományozott kutatási jogot a bányafelügyelet visszavonhatja. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) 3.05. számú feltételében előírta, hogy a fúrásos kutatást csak vegetációs időn kívül lehet elvégezni. A Bányakapitányság felhívja Bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a Bt. 5. § (5) bekezdése alapján a bányászati tevékenységbe nem számít bele az a kieső időtartam, ami a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése miatt következik be. A Bt. 5. § (5) bekezdése alapján ennek az időtartamnak a figyelembevételét a bányavállalkozónak kell kérnie (illetve igazolnia).” Bányavállalkozó a kutatási tevékenységéből eredő kötelezettségeinek pénzügyi fedezetére 60.000 Ft biztosítéki összeget ajánlott fel, oly módon, hogy az összeg az egy év alatt mélyített fúrások tömedékelésének költségét, és a tömedékelésre ajánlatot tevő vállalkozó egyszeri kiszállási költségét fedezné. Bányavállalkozó a részletes költségszámításában az összes fúrás tömedékelésére 120 000 Ft összeget adott meg, a tömedékelésre ajánlatot tevő vállalkozó kiszállási költségét 60 000 Ftban határozta meg. A Bányakapitányság a biztosíték összegét 180 000 Ft-ban határozta meg, figyelemmel a fentiekre és a Bt. 41. § (7) bekezdésére és a Vhr. 25. § (5)-(6) bekezdésére, valamint arra, hogy a biztosíték összegét a teljes kutatási időszakra kell meghatározni. A 5. pont a Vhr. 25. § (5)-(8) bekezdésen, a 6. pont a Vhr. 6/C. § (7) bekezdésen, a 7. pont a Vhr. 6/C. § (6) bekezdésen, a 8. pont a Vhr. 8. § (1) bekezdésén alapul. A rendelkező rész 9. pontjában érvényesített szakhatósági állásfoglalások indokolásai a következők: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: „A tervezett kutatás ivóvízbázis védőterületet nem érint, vízilétesítményt nem veszélyeztet. A kutatási területen belül található a Gerence-patak és az Öreg-Séd vízfolyás. A 3.01-3.03 pontokban tett előírásaimat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet általános vízvédelmi szempontjaira tekintettel, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 14.§ (1) bekezdése és a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés b) és c) pontja alapján a vízfolyás védelmének és a vízfolyással kapcsolatos szakfeladatok ellátásának biztosítása érdekében tettem. A kutatás tervezett területe nem országosan védett, de egy kisebb sávban Natura 2000 területi besorolású, valamint a felsorolt ingatlanok egy része szerepel a nyílt karszt jegyzékben is, az országos területrendezésről szóló törvény szerint a kutatási terület délkeleti része magterület és Natura. A terület adottságai folytán valószínűsíthető, hogy védett növény – és állatfajok a területen is fellelhetőek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 42. § (1) bek. és 43. § (1) bek. szerint tilos a védett növény- és állatfajok élőhelyeinek veszélyeztetése. A kutatás és tájrendezés szakszerűtlen elvégzéséből eredő természetkárosítás esetén a Tvt. 80. § értelmében természetvédelmi bírság szabható ki.
4/7
VBK/3760-20/2011.
Felhívom a figyelmet, hogy a kutatási terület az országos területrendezési törvény szerint ökológiai hálózat része (magterület), amelyre a 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: Otrt.) 13. § (2) bekezdés szerint itt bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Mivel a kutatási terület ezen része Natura 2000 területet is érint, a bányászati tevékenység továbbtervezéséhez, megkezdéséhez hatásbecslést kell végezni, hogy a tervezett tevékenység esetleges hatásait feltárja. Felhívom a figyelmet továbbá, hogy a település rendezési terve nincs összhangban egy ekkorra mértékű – a biológiai aktivitást alapvetően lecsökkentő terület igénybevétellel. A kutatási terület kiváló termőhely adottságú szántóterület övezetbe is besorolt. Az Otrt. szerint kiváló termőhelyi adottságú szántóterületnek minősül: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak. A 3.04-3.06 pontokban tett előírásokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 19. § (1) bek., a 42. § (1) bek. és a 43. § (1) bekezdésekre figyelemmel tettem.” Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Pápai Körzeti Földhivatal: „Termőföldek időleges és végleges más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályokat a Tfvt. 7-21.§-a állapítja meg. E törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának. A törvény kimondja, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A Tfvt. 11.§ (1) bekezdése szerint termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni. A (2) bekezdésben foglaltak szerint, az átlagosnál jobb minőségű termőföldet csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet más célra hasznosítani. A (3) bekezdés alapján, a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is. Ugyanezen jogszabályi rendelkezés (4) bekezdése pedig kimondja, hogy az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A Pápai Körzeti Földhivatal a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során a fentiekben kiemelt jogszabályi előírások mellett figyelembe vette a Kővirág 98. Bányászati, Környezetvédelmi, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. által készített kutatási műszaki üzemi tervben foglaltakat, melyből tájékozódott a konkrét ügyre vonatkozó információkról. A benyújtott dokumentáció földvédelmi szempontból történő vizsgálata során megállapítottuk, hogy a tevékenység - a tervek szerint - az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre fog korlátozódni, továbbá a tervezett munkálatok termőföldet és egyéb besorolású ingatlanokat is érintenek. A más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló eljárás kérelem alapján történő megindítására vonatkozó törvényi kötelezés csak a termőföldek vonatkozásában áll fenn. 5/7
VBK/3760-20/2011.
Jelen ügyben, a termőföldnek minősülő ingatlanok közt, átlag feletti minőségű termőföldek is szerepelnek. Jelen esetben azonban a kutatás megkezdése előtt az időleges más célú hasznosítás valamennyi hrsz. esetében engedélyezhető lesz, mivel a Tfvt. 11.§ (2) bekezdésének előírása szerint, ha a mezőgazdasági termelésből történő kivonás időleges jellegű, akkor az átlagosnál jobb minőségű területek más célú hasznosításának sincs akadálya. Fentieket figyelembe véve és értékelve a műszaki üzemi tervben foglaltak jóváhagyásához, a tervezett tevékenység későbbi megvalósításához termőföldvédelmi szakhatóságként hozzájárultunk, azzal a feltétellel, hogy az igénybevevőnek hatóságunknál kérelmeznie kell az időleges más célú hasznosítás engedélyezését a területfelhasználás megkezdése előtt, a kutatással érintett, termőföld besorolású ingatlanok esetében.” Győr-Moson-Sopron Megyei (továbbiakban: Iroda):
Kormányhivatal
Kulturális
Örökségvédelmi
Irodája
„Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyersanyagkutatással érintett területen több nyilvántartott régészeti terület is található. Ezért az esetleges kitermelésre vonatkozó műszaki tervek készítése során fontos, hogy a lelőhelyek állapotfelmérése megtörténjen, és a régészeti értékek védelmére és fenntartható használatára vonatkozó dokumentáció készüljön. A szakhatósági indokolása hol van, hol vannak a jogszabályi helyek megjelöölve, ami alapján döntöttek? Szakhatósági eljárásom során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 2. számú melléklet A.I. pontjában felsorolt szakkérdést vizsgáltam” A figyelemfelhívást az Iroda az állásfoglalás rendelkező részében írta le, de mivel az nem a tárgyi kutatásra vonatkozó rendelkezés, így a Bányakapitányság azt az indokolásban szerepelteti. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal: „A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.” Ugod – Bakonyszűcs – Bakonykoppány - Béb Községek Körjegyzője: „Hivatalunk a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20. Korm.rendelet 3. sz. melléklet 12. sorában meghatározott szakkérdésben bevonási és közreműködési feltétel nem teljesül, így Hivatalunknak nincs hatásköre a tárgyi engedélyezési eljárásban.” Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség: „A megküldött ügyiratban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a kutatási terület honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem.” A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bekezdése alapján ügyfélként megkereste a kutatási tevékenységgel érintett ingatlantulajdonosokat. Nyilatkozattételi jogával Németh Sándor élt. 6/7
VBK/3760-20/2011.
Ügyféli nyilatkozat: dr. Kun Attila: „Alulírott Dr. Kun Attila (8564 Ugod, Petőfi u. 9.) mint a következő Ugod külterületén lévő ingatlanok tulajdonosa: 0131/1, 0133/1, 0252/4, 0254, 0256/2, 0256/6, 0258/1, 0258/2, 0261/5, 0261/6, 0261/7, 0261/8, 0261/10, 0261/18, 0261/19, 0267/3, 0267/40, bejelentett földhasználóként és mint regisztrált helyben lakó őstermelő, területeimen családom megélhetését biztosító mezőgazdasági tevékenységet folytatok. A Bányakapitányság által biztosított betekintés során megállapítottam, hogy ingatlanaim több pontján is érintett vagyok. Magyarország érvényes alkotmányos és törvényi feltételeivel összhangban kijelentem, hogy a tulajdonomban álló, illetve a későbbiekben tulajdonomba kerülő területeken előzetes írásbeli engedélyem hiányában semmilyen tevékenység nem végezhető.” A Bányakapitányság az ingatlantulajdonosok és az ingatlanok védelme érdekében a rendelkező rész 1. pontja szerint rendelkezett, ezzel biztosítható az ingatlantulajdonos ügyfelek jogainak védelme. A dokumentáció tartalmát és a szakhatóságok állásfoglalását figyelembe véve a Bányakapitányság a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyta. Az igazgatási szolgáltatási díj a Bt. 43. § (9) bekezdése szerint rendezett. A Bányakapitányság határozatát az 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) b) pontjában, valamint a 267/2006. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében hozta, illetékessége a 267/2006. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésén és 1. mellékletén alapul. A Bányakapitányság a jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdés alapján biztosította. Veszprém, 2012. május 3. dr. Káldi Zoltán bányakapitány Kapja tértivevénnyel: 1. Címzett 2. Közép-dunántúli Körny. Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár 3. Győr-Moson Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Veszprém. 4. Veszprém M. K. Földhivatala, Pápai Körzeti Földhivatal, 8500 Pápa, Kisliget 9. 5. Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály, Budapest 6. Ugod-Bakonyszűcs-Bakonykoppány-Béb Községek Köregyzője, Ugod, Kossuth u. 32. 7. ÁNTSZ OTH Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői főigazgatóság, Budapest 8. Ingatlantulajdonosi lista (lista szerint) 9. MBFH (jogerő után e-mailen) 10. Irattár
7/7