Iktatószám: FE/FO/01071-0006/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal a COOP Szolnok Zrt (székhelye: 5008 Szolnok, Krúdy Gy. u. 108., adószáma: 10464265-2-16) terhére
550.000,-Ft, azaz Ötszázötvenezer forint
fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A Fejér Megyei Kormányhivatal a COOP Szolnok Zrt-t (székhelye: 5008 Szolnok, Krúdy Gy. u. 108., adószáma: 10464265-2-16)
kötelezi
arra, hogy az általa forgalmazott termékek eladási árát és az egységár tájékoztatási kötelezettség alá es termékek egységárát a jogszabályi elírásoknak megfelelen tüntesse fel, továbbá arra,
2 hogy a joghatással járó méréshez a jogszabályi elírásoknak megfelel, érvényes hitelesítéssel rendelkez méreszközt használjon.
A fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Kötelezem továbbá a vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésérl a hatóságot a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül értesítse.
A fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény szerint:
2. § m) eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár,
n)1egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár.
14. § (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
16.§ (1) A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesít vállalkozás köteles.
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (továbbiakban: rendelet) szerint:
2. § (1) A termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -
a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhet árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
3
kell feltüntetni.
(2) A nem elrecsomagolt, a fogyasztó jelenlétében kimért termékre (ömlesztett termék) vonatkozóan csak az egységárat kell feltüntetni.
(3) Az eladási árat, illetve az egységárat elegend az (1) bekezdés b) pontja szerinti módon feltüntetni a csomagolás nélkül értékesített termék esetén.
3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,
a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhet árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
kell feltüntetni.
(2) Nem kell feltüntetni az egységárat
a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egység vagy méret,
b) az automatából értékesített,
c) az egy csomagban lév, készletben értékesített,
d) a különleges díszcsomagolású,
e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérl szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított
terméken.
4. § Az egységárat
a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként
4 (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),
b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),
d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),
e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db)
kell feltüntetni.”
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezései szerint:
2. § E törvény alkalmazásában:
d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történ értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja,
e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történ információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétl,
h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerzdést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,
3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
5
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
6. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
b) az áru lényeges jellemzi, így különösen
bb) mennyisége,
c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelny megléte,
9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.
10. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
(3) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.
19. § A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel
a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV.
6 törvény (a továbbiakban: Fgytv.),
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A mérésügyrl szóló 1991. évi XLV. törvény szerint:
„6. § (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minség tanúsítására – a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására – vagy hatósági ellenrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén.
(2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles méreszközzel vagy használati etalonnal ellenrzött méreszközzel kell végezni.
(3) Hiteles a méreszköz
a) amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
b) amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv els belföldi hitelesítésként elismerte.”
7. § (1) A hitelesíttetési kötelezettség kötelez hitelesítés méreszközökre vonatkozik.
(2) Kötelez hitelesítés méreszköz csak érvényes hitelesítéssel forgalmazható, használható vagy tartható használatra kész állapotban.
(3) A kötelez hitelesítés méreszköz hitelesíttetésérl
c) meghatározott idközönként (idszakos hitelesítés) a méreszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia.
A mérésügyrl szóló 1991. évi XLV. törvény a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján, kötelez hitelesítés méreszközök a kereskedelemben használatos mérlegek. Az alábbi nem automatikus mérlegek esetében a hitelesítés hatálya 2 év:
„a) amelyek tömeg meghatározására szolgálnak
7 –
kereskedelmi ügyleteknél
–
vám, illeték, tarifa, adó, bírság, díj vagy hasonló típusú fizetéseknél
–
jogszabályok vagy más szabályok alkalmazása, illetve szakérti vélemények bíróság részére történ adása során
–
gyógyszerek és gyógyhatású készítmények gyógyszertárban történ elállítása, valamint az orvosi és gyógyszertári laboratóriumokban végzett analízisek során
b) amelyek a mért tömeg alapján az ár meghatározására szolgálnak, az áruk fogyasztók részére történ elrecsomagolása, illetve egyéb módon történ közvetlen értékesítés során”
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerint:
„23. § (2) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket - a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntet eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített méreszközzel történ lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos.”
„26. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság jár el
a) a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint a 18. § (1) bekezdés a)-f) és h)-i) pontja, (2) és (3) bekezdése, a 19. §, a 20. §, valamint a 23. § szerinti rendelkezések megsértése esetén, valamint
(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
A.)
A hatóság megállapította, hogy a vállalkozás jogszabálysértést valósított meg azáltal, hogy az általa forgalmazott fenti kétféle termék egységáráról és eladási áráról nem tájékoztatta a fogyasztókat. A jogszabálysértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg.
8
B.)
Az ellenrzés során próbavásárlásra került Meggle cukrozott habsprayt 299 Ft eladási áron értékesítették. A termék csomagolásán megjelenített kiszerelés: „250 g 242 ml”. A termék eltt a polcrészen lév ártájékoztatón a termék mennyiségeként 250 ml-t tüntettek fel, és a 299,-Ft-os eladási ár mellett 1196.00 Ft/1 L egységárat tüntettek fel.
A termék egységára a tényleges 242 ml –es mennyiségére megállapítva 1235,5 Ft /1000ml (1 L), az üzletben feltüntetett egységár ennél alacsonyabb volt.
A hatóság megállapította, hogy egy féle termék esetében a termék mellett elhelyezett polccímkén a vállalkozás által feltüntetett egységár és a termék kiszerelése nem megfelelen volt feltüntetve, a tényleges egységár helyett annál alacsonyabb egységárat és a tényleges ml-ben meghatározott 242 ml mennyiségénél nagyobb, 250 ml mennyiséget tüntetett fel.
A vállalkozás megtéveszt tájékoztatást adott a fogyasztóknak a termék egységáráról és mennyiségérl, amivel tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot valósított meg. A jogszabálysértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg.
Az ügy elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, mert a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas a cselekmény, mivel egy üzletben egy féle, kis mennyiség termék esetében valósult meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
C)
A vállalkozás által üzemeltett üzletben a kimérve értékesített áruk mérésére, azaz joghatással járó mérésre használt BIZERBA márkajel, BCII 800 típusú, 10653496 gyártási számú, 20046227 gyártási számú, és 10659060 gyártási számú 3 db mérleget a rajtuk lév hitelesít matrica szerint 2014. május hónapban hitelesítették, a 2 éves hitelesítési idejük 2016. május hónap végén lejárt, azt követen nem rendelkeztek érvényes hitelesítéssel. A vállalkozás nem tudta igazolni az eljárás során, hogy a fenti mérlegek az ellenrzés idpontjában érvényes hitelesítéssel rendelkeztek.
A vállalkozás a joghatással járó méréshez a kiszolgálást végz személyeknek nem biztosított hiteles mérleget, azzal az üzletben nem rendelkeztek az ellenrzés idpontjában, a tömegre értékesített kimért termékek mérését érvényes hitelesítéssel nem rendelkez méreszközön végezték az üzletben.
9
A hatóság megállapítása szerint, a vállalkozás jogszabálysértést valósított meg azzal, hogy az üzletében a próbavásárolt kiméréssel értékesített termék méréséhez, azaz joghatással járó méréshez lejárt hitelesítési idej méreszközt használt. A jogszabálysértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg.
4. A vállalkozás által megsértett jogszabályhely:
A.)
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette az Fgytv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a rendelet 2. § (1) és 3. § (1) bekezdésében foglaltakat.
B.)
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette az Fttv. 6. § (1) bekezdésének bb) és c) pontját.
C)
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette a mérésügyrl szóló 1991. évi XLV. törvény 6.§ (2) bekezdését és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdésében foglaltakat.
Kelt: Székesfehérvár, 2016.
Kapják:
10 IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,