Iktatószám: FE/FO/00744-0005/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal a BRILL-LINE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t (székhely: 6724 Szeged, Londoni krt. 3. 0008. sz. üzlet, adószám: 13453367-2-06)
kötelezi
arra, hogy az általa forgalmazott, jótállási kötelezettség alá tartozó termékek értékesítésekor a jogszabálynak megfelelő tartalmú jótállási jegyet adjon át a fogyasztóknak,
2
a fogyasztóknak a vállalkozás által forgalmazott termékkel kapcsolatban bejelentett minőségi kifogásáról a jogszabályban előírt tartalommal vegyen fel minőségi kifogásról szóló jegyzőkönyvet, és annak másolatát a fogyasztóknak adja át, valamint,
a Kft. által a fogyasztók jogairól nyújtott megtévesztő tájékoztatással megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat további folytatását a határozat jogerőre emelkedésének napjától
megtiltom.
A fenti kötelezettségének a Kft. a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
3
Kötelezem továbbá a Kft-t arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésérl a hatóságot a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül értesítse.
INDOKOLÁS
1. Eljárási cselekmények
A Fejér Megyei Kormányhivatal (továbbiakban Hatóság) 2016. július 5. napján helyszíni hatósági ellenrzést végzett a BRILL-LINE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (székhely: 6724 Szeged, Londoni krt. 3. 0008. sz. üzlet, továbbiakban Kft) Székesfehérvár, Palotai út 1. szám alatt mköd „Diamond Óra-Ékszer” elnevezés kereskedelmi egységében.
Az ellenrzés megállapításait a 00292 számú ellenrzési jegyzkönyv tartalmazza, melynek egy példánya a helyszínen jelen lév Kedves Diána eladó részére átadásra került.
Az ellenrzést megelzen 2016. július 04.-én érkezett a Hatósághoz közérdek bejelentés, melyben foglaltak alapján a bejelent 2015.07.11.-én vásárolt a Kft. fent nevezett üzletében egy arany fülbevalót 59 900 Ft-ért. Az ékszer 2016. június hónapban meghibásodott, leszakadt egy darab a gömbrl. A bejelent felesége visszavitte az üzletbe, ahol közölték, hogy az ékszerre fél év garancia van, de pénzért természetesen megjavítják. A javításba a bejelent felesége beleegyezett. A megjavított ékszerért a bejelent ment vissza, és arról érdekldött, hogy egy közel 60 000 Ft-os termékre miért csak fél év a garancia. Az eladók továbbra is azt hajtogatták, hogy fél év a garancia, és a felesége aláírta a javítást. A bejelent a 3 000 Ft-os javítási díjat kifizette. Otthon megnézte a jogszabályt, és véleménye szerint az ékszerre egy év garancia járt volna, így a javításért nem lehetett volna pénzt kérni.
A bejelentéshez másolatban mellékelten csatolásra került a 2015.07.11.-én kelt vásárlást igazoló, és a 2016.06.24.-én kelt javítást igazoló nyugta.
A hatósági ellenrzésrl a helyszínen felvett 00292 számú jegyzkönyv alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
4
Az ellenrzést a Hatóság munkatársai próbavásárlással kezdték. Vásárlásra került 1 pár cirkónia-sárga 14 karátos arany fülbevaló 22 990 Ft-ért, és 1 db tartódoboz 450 Ft-ért. A vásárlásról az AP A15600140 sorszámú pénztárgépbl a 0326/00004 számú nyugta került kiállításra.
A vásárlás során a Hatóság munkatársai megkérdezték az értékesítést végz eladót, hogy minségi kifogással meddig lehet a terméket visszavinni. Az eladó a következ tájékoztatást adta: „Hat hónap a garancia rá, a nyugta szükséges hozzá.”
A Hatóság munkatársai a termékeket a vásárlást követen sértetlenül visszaadták, a fizetett összeget visszakapták, a kapott gépi nyugtát leigazolták. Igazolvány felmutatásával bemutatkoztak, és ismertették az ellenrzés célját a jelen lév eladóval.
A próbavásárlás során átadásra került a termékhez: nyugta, minségi tanúsítvány, tájékoztató a dobozról.
Az ellenrzés során megállapításra került, hogy az ékszerhez jótállási jegy semmilyen formában nem került kiállításra, átadásra.
Fentiek alapján a Hatóság az ügyben 2016. július 5. napján hivatalból eljárást indított és az eljárás menetével kapcsolatosan tájékoztatta a vállalkozást, hogy ügyében nyilatkozat-tételi jog illeti meg.
A Hatóság az eljárás során a FE/FO/00744-0003/2016 ügyiratszámú végzésében adatszolgáltatásra hívta fel a Kft-t.
A Kft. ügyvezetje 2016. július 20.-án a Hatóság személyes ügyfélszolgálatán szóban, majd ezt írásba foglalva a következ nyilatkozatot tette:
A Hatóság által kérdezett idintervallumban (2016. június 01.-2016. július 15. között) az üzletben minségi kifogást senki nem jelentett be, bejegyzés a vásárlók könyvében sincs. A panaszt tev vásárló az üzletben sem szóban, sem írásban nem emelt kifogást a Kft. eljárásával szemben. A javításra beadott ékszer átadásakor a vásárló elfogadta a 3 000 Ft-os javítási díjat, hiszen szóban elismerte, hogy a sérülés fizikai hatásból következett be.
5 A nyilatkozathoz mellékelten csatolásra került a Jótállási jegy minta, melyet a késbbiekben alkalmazni kívánnak. A Kft. ezúton kéri a Hatóságot, hogy azt véleményezni szíveskedjen.
2. Az alábbi jogszabályhely(ek) figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelez jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.)
Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) szerint:
„1. §(1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.
(2) A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerzdés a szerzdés tárgyát képez szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból ered jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minsül.
(5) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdésben semmis az a kikötés, amely e rendelet rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
2. § (1) A jótállás idtartama egy év. E határid elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A jótállási határid a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezddik.
3. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határid végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.
(2) A jótállási jegyet közértheten és egyértelmen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
6 a) a vállalkozás nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,
c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
d) a szerzdéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadásának vagy – a vállalkozás vagy közremködje általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének idpontját,
e) a fogyasztó jótállásból ered jogait, azok érvényesíthetségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból ered jogait nem érinti.
7/B. §(1) A 3. §-ban, az 5. § (2)–(4) bekezdésében, valamint a 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemrl szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemrl szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
E rendelet melléklete szerint jótállási kötelezettség alá tartoznak:
„22. órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett;”
A polgári törvénykönyvrl szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) szerint:
„6:157. § [Hibás teljesítés]
7 (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés idpontjában nem felel meg a szerzdésben vagy jogszabályban megállapított minségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerzdéskötés idpontjában ismerte, vagy a hibát a szerzdéskötés idpontjában ismernie kellett.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el.
6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
(1) Olyan szerzdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése]
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés idpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerzdés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési idben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határid ebben az esetben sem köthet ki érvényesen.
6:173. § [A jótállási igény érvényesítése]
(1) A jótállási igény a jótállási határidben érvényesíthet. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelel határidben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tzött határid elteltétl számított három hónapon belül akkor is érvényesíthet bíróság eltt, ha a jótállási id már eltelt. E határid elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelen alkalmazni.”
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (továbbiakban NGM rendelet) szerint:
„3. § (1) Szavatossági igénye érvényesítésekor a szerzdés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. Ha a vállalkozás a szerzdés megkötését vitatja, köteles felhívni a fogyasztó figyelmét
8 a panasztétel lehetségére és a panasz intézésének – a fogyasztóvédelemrl szóló törvényben foglaltakkal összhangban álló – módjára.
(2) A szerzdés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.
4. § (1) A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényérl jegyzkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti
a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
c) a szerzdés vállalkozás általi teljesítésének idpontját,
d) a hiba bejelentésének idpontját,
e) a hiba leírását,
f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.
(2) Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltér módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzkönyvben meg kell adni.
(3) A jegyzkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti.
(4) A jegyzkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.”
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII.
9
törvény (a továbbiakban: Fttv.) szerint:
„2. § E törvény alkalmazásában:
d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történ értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja,
e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történ információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétl,
h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerzdést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,
3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
(4) A mellékletben meghatározott kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenek.
6. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy
10 valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhel hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.
10. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
19. § A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel
a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.),
b) a Felügyelet eljárása tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.),
c) a Gazdasági Versenyhivatal eljárása tekintetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)
rendelkezéseit kell alkalmazni.
21. § (1) E törvény rendelkezései az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
11
a)
A Hatóság megállapítása szerint, a vállalkozás jogszabálysértést valósított meg azzal, hogy az üzletben a 10 000 Ft feletti eladási áron próbavásárolt, azaz 22 990 Ft eladási áron vásárolt ékszerhez nem adott át jótállási jegyet.
A 10.000 Ft feletti eladási áron értékesített ékszer a jogszabály erejénél fogva jótállási kötelezettség alá tartozik, így a fogyasztónak való értékesítésekor a forgalmazónak eleget kell tennie a hivatkozott jogszabályi elírásnak, az elírt tartalmú jótállási jegyet át kell adnia a vásárlónak.
A fenti jogszabályi rendelkezés alapján a jótállási kötelezettség azt a vállalkozást terheli, amelyik a fogyasztónak értékesítette a terméket, jelen esetben ez a vállalkozás a BRILL-LINE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A jogsértésért a BRILL-LINE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a termék forgalmazójaként, az elírt tartalmú jótállási jegy átadására kötelezett vállalkozásként felels. A jogszabálysértésért a hatóság a BRILL-LINE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felelsségét állapította meg.
b)
A Hatóság megállapította, hogy a Kft. jogsértést követett el, amikor az általa üzemeltetett egységben a próbavásárláskor eladott ékszer terméket úgy forgalmazta a fogyasztók számára, hogy a szavatossági jogok gyakorlására nyitva álló határidt (vásárlástól számított 2 év) 6 hónapra korlátozta azon szóbeli tájékoztatással, miszerint „Hat hónap a garancia rá, a nyugta szükséges hozzá.” Ezáltal a Kft. a jogszabályban meghatározottaktól a fogyasztók hátrányára tért el, valótlan információval látta el ket.
A fogyasztó részére az t megillet szavatossági jogokról nyújtott megtéveszt tájékoztatás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az átlagfogyasztótól ugyanis nem várható el, hogy ismerje azokat a jogszabályokat, amelyek alapján t bizonyos jogok megilletik a termék vásárlása után, a termék minségi hibája esetén. Ha a fogyasztó a terméket közvetlenül értékesít forgalmazótól olyan téves tájékoztatást kap, amely a jogszabály rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el, az alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja azon ügyleti döntését, hogy éljen-e, és mikor, milyen módon a szavatossággal kapcsolatos jogaival. Jelen esetben a szavatossági jogok érvényesítésének határidejére vonatkozó téves tájékoztatás alkalmas volt arra, hogy a fogyasztó lemondjon az igénye érvényesítésérl, hiszen a forgalmazó közlése alapján úgy értesült, hogy a vásárlástól számított 6 hónap letelte után már nem élhet, az t egyébként megillet szavatossági igényével. A
12 fogyasztótól ugyanis nem várható el, hogy ismerje a jogszabály elírását, adott esetben csak a kereskedtl származó ismeretek alapján dönthet.
Hatóságunk megállapította, hogy a cselekmény a gazdasági verseny befolyásolására nem alkalmas, ezért elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.
c)
A Hatóság megállapította, hogy a Kft. jogsértést követett el azzal, hogy a közérdek bejelentésben foglalt minségi kifogásról nem vett fel minségi kifogásról szóló jegyzkönyvet.
A közérdek bejelentés szerint, a bejelent 2015.07.11.-én vásárolt a Kft. fent nevezett üzletében egy arany fülbevalót 59 900 Ft-ért. Az ékszer 2016. június hónapban meghibásodott, leszakadt egy darab a gömbrl. A bejelent felesége visszavitte az üzletbe, ahol közölték, hogy az ékszerre fél év garancia van, de pénzért természetesen megjavítják. A javításba a bejelent felesége beleegyezett.
Az eladók továbbra is azt hajtogatták, hogy fél év a garancia, és a felesége aláírta a javítást.
A bejelentéshez mellékelten csatolásra került a vásárlást, valamint a javítást igazoló nyugta.
A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy a minségi kifogás bejelentése és a vásárlás között több mint 6 hónap telt el.
A Kft. nyilatkozatát, miszerint a Hatóság által kérdezett idintervallumban (2016. június 01.-2016. július 15. között) az üzletben minségi kifogást senki nem jelentett be, elfogadni nem lehet, mivel saját állítása szerint is sor került javításra, 3 000 Ft-os díj ellenében. Álláspontja szerint a vásárló elfogadta a javítási díjat, szóban elismerte, hogy a sérülés fizikai hatásból következett be.
A közérdek bejelentés szerint valóban elfogadta a bejelent a javítás díját, azonban megállapítható, hogy a bejelent a minségi kifogás érvényesítésekor nem rendelkezett kell információval jogairól, a
13 terméket alapveten minségi reklamációval vitte vissza az üzletbe. A helyszíni ellenrzés is megállapította, hogy a fogyasztókat arról tájékoztatják – a fentiekben részletezettek szerint –, hogy a terméket hat hónapig lehet visszavinni. Hat hónapról szóló megtéveszt tájékoztatás esetén a fogyasztó joggal gondolja azt, hogy már nem jogosult a fennálló hiba jótálláson, ill. szavatosságon belüli díjmentes kijavítására, a javításért fizetni kell.
A Kft.-nek lehetsége van arra, hogy a bejelentett minségi kifogást megvizsgálja. Ha bizonyítja –jelen esetben jótállási idn belüli kötelezettsége –, hogy a hiba oka nem gyártási eredet, akkor a minségi kifogást elutasíthatja, de ez nem mentesíti azon jogszabályi kötelezettsége alól, hogy a bejelentett minségi kifogásról a bejelentéskor jegyzkönyvet vegyen fel.
4. A Kft. által megsértett jogszabályhelyek: A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a Kft. megsértette: Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelez jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.)Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében, A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 4. § (1) bekezdésében, A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 6. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltakat. Kelt: Székesfehérvár, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
