Iktatószám: FE/FO/00186-0008/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal a Baldauf Hungary Kft. (székhely: 9099 Pér, Domb utca 21., adószáma: 13346065-2-08) terhére
100.000 Ft, azaz Egyszázezer Forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
2.) Ezen túlmenően az üzlethelyiségen kívül történő gyógyászati segédeszköz értékesítésére vonatkozó jogsértő magatartás további folytatását a határozat jogerőre emelkedésének napjától
megtiltja.
A fenti kötelezettségének a Baldauf Hungary Kft a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Kötelezem továbbá a vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a Kormányhivatalt a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesítse. 1. Eljárási cselekmények:
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal (továbbiakban hatóság) 2015. november 03-án ellenőrzést végzett a Baldauf Hungary Kft (székhelye: 9099 Pér, Domb utca 21.) által, a Sárbogárd, Hősök tere 3. szám alatti József Attila Művelődési Házban tartott árubemutatón, mely során a Baldauf Hungary Kft az alábbi tevékenységet végezte: A termékbemutatóra meghívó alapján érkeztek a résztvevők. A meghívottaknál belépő és meghívó volt található, a meghívóban egészségügyi terápiás ajánlással hirdették a lézerterápiás készülék kipróbálását a helyszínen, a belépőn olvasható, hogy az „kezelés” igénybevételére jogosít. Az előadás megkezdése előtt az előadó a résztvevőknél egy mérőműszerrel véroxigén mérést végzett. Ezután „LIMTEC HA-04 típusú lágy lézerterápiás karóra” csuklóra helyezésével az előadó szóhasználatával „kezeléseket” végzett az előadáson résztvevőkön. A „kezelés” 16 percig tartott. Az előadótól elhangzott, hogy a helyszínen
2 helyezésével az előadó szóhasználatával „kezeléseket” végzett az előadáson résztvevőkön. A „kezelés” 16 percig tartott. Az előadótól elhangzott, hogy a helyszínen megrendelhető a LIMTEC termék. A hatóság részéről a felügyelők megrendelték a terméket. A Baldauf Hungary Kft a termékbemutató helyszínén székhellyel, telephellyel nem rendelkezik. Az előadásra felügyelőkön kívül még 7 személy érkezett. Közülük 1 vendég kivételével mindannyian 60 év felettiek voltak.
Az ellenőrzés megállapításait a 001950 számú jegyzőkönyv tartalmazza.
A hatóság 2015. november 3-án, a fenti ügyiratszámon hivatalból eljárást indított a Baldauf Hungary Kft-vel szemben. 2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv). 1. §3 (1) szerint, e törvény hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.
Az Fgytv. 2. §5 szerint, e törvény alkalmazásában:
b) vállalkozás: aki az 1. § szerinti tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi,
A kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy a Baldauf Hungary Kft az Fgytv. 2. § b) pontjában foglaltak szerint vállalkozás.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.) 2. § 28. pontja szerint: „E törvény alkalmazásában: üzleten kívüli kereskedés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak – annak kifejezett kérése nélkül – a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység;”
A Kertv. 2. § 28a. pontja szerint: árubemutatóval egybekötött termékértékesítés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység;
3 A Kertv. 3. § (4) szerint, a külön törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag a következő kereskedési formák valamelyikében folytatható, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában való folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja: a) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, b) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, c) bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, d) vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, e) közterületi értékesítés, f) közvetlen értékesítés, g) üzleten kívüli kereskedelem, h) csomagküldő kereskedelem, i) automatából történő értékesítés, j közlekedési eszközön folytatott értékesítés.
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm rendelet) 18. § (1) szerint, nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján a) kábítószer és pszichotróp anyag, illetve annak minősülő termék, b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, gyógyászati segédeszköz, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati termék, c) élelmiszer (ideértve a gombát is), a zöldség és a gyümölcs kivételével, d) élő állat, növényi szaporítóanyag, e az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, f) veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag,
4 g) drágakő, nemesfém, nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, h) jövedéki termék, valamint i) olyan egyéb termék, amelynek forgalmazását külön jogszabály előzetes engedélyhez köti.
A Korm rendelet 26. § (1) szerint a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint a 18. § (1) bekezdés a)–f) és h)–i) pontja, (2) és (3) bekezdése, a 19. §, a 20. §, valamint a 23. § szerinti rendelkezések megsértése esetén, valamint (2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) szerint: „3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” (4) A mellékletben meghatározott kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenek.”
E törvény melléklete szerint:
„9. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése – akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által –, hogy az áru jogszerűen forgalmazható.”
„2.§ E törvény alkalmazásában:” „h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan
5 és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,” „d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenységek vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja,” ” c) áru: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog,”
Az ügy elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, mert a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas a cselekmény.
Az Fttv. szerint:
„9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.” „10. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.” „19. § A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), b a Felügyelet eljárása tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.), c) a Gazdasági Versenyhivatal eljárása tekintetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. A vállalkozás által megsértett jogszabályhelyek:
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette
a / a Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontjában, a / az Fttv. melléklete 9. pontjában,
6 foglaltakat.
Kelt: Székesfehérvár, 2016.
Kapják: 1. Baldauf Hungary Kft 9099 Pér, Domb utca 21. 2. Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ Elnöke 1051 Budapest, Zrínyi u. 3. 3. Irattár