Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos
ELTE-kutatás eredménye
Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84 százaléka olyan háztartásban él, ahol a befolyó jövedelem a legalsó ötödbe tartozik. Ez a valóságban azt jelenti, hogy egyetlen aktív kereső sincs ezekben a családokban. A kutatásból az is kiolvasható, hogy az általánosan elterjedt nézettel szemben – a szegények nem költenek a gyerekeikre, mert elisszák/eljátékgépezik a pénzüket – a szegény családokban a felnőttek nem a gyerekeik rovására, a szűkös forrásokból is inkább rájuk költenek. Az emberek ugyanakkor semmilyen esélyt nem látnak arra, hogy a jövőben változzon a helyzetük. Az LHH-ban megkérdezettek 33,7 százaléka teljes mértékben szegénynek tartja magát, 40,1 százalékuk szerint az lesz egy év múlva is. Sokat romlott tehát a helyzet: tíz éve teljesen szegénynek „csak” 12,4 százalék tartotta magát.
A szegénység etnikai arca
A szegénységnek van etnikai arca is – a magukat romának vallók 93,2 százaléka kifogyott a pénzéből hó végére (ez a szám nem romáknál 55,6 százalék), harmaduknál nincs vezetékes víz (a nem romáknál ez a szám 6,5 százalék). A családi ellátások közül a családi pótlék a leginkább elfogadott ellátás, függetlenül attól, hogy a megkérdezett az ország mely településén lakik; a gyerekek után adható segélyek hatékonyságában kevésbé hisznek az emberek. Nincs eltérés az országos átlagtól a leghátrányosabb helyzetű térségekben azzal kapcsolatban, hogy az emberek zöme a munkájából akar megélni.
Kinek mennyi a jövedelme?
Az alsó decilisben élő 1 millió ember összes évi jövedelme 2011-ben kb. 310 milliárd, az alsó 30 százalékban (akik minden mérvadó adat szerint szegénynek tekinthetők) összesen1,420 milliárd Ft. A 2010-es, valamint az eddigi és tervezett 2011-es intézkedések, elvonások jelentős része az alacsony jövedelműeket érinti. Az elvonások becslésénél figyelembe kell venni, hogy számos rossz helyzetű csoport nagy arányban él az alsó három decilisben. Ebben a jövedelmi tizedben él a gyermekek fele! Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy közel 1 millió gyermek él szegénységben az orbáni Magyarországon!
Létminimumadatok EGY HÁZTARTÁS
1 felnőtt
EGY FŐRE összes / élelem 78 736
21 375
összes / élelem 78 736 21 375
1 felnőtt+1 gyerek 129 914
38 005
64 957 19 003
1 felnőtt+2 gyerek 169 282
54 635
56 427 18 212
Kétszülős háztartások EGY HÁZTARTÁS
EGY FŐRE összes / élelem
összes / élelem
2 felnőtt
137 788
42 750
68 894
21 375
2 felnőtt+ 1 gyerek
188 966
59 380
62 989
19 793
2 felnőtt+2 gyermek
228 334
76 010
57 084
19 003
2 felnőtt+3 gyermek
259 829
92 640
51 966
18 528
48 554
18 212
2 felnőtt+4 gyermek
291 323
109 270
Summázat.
Háztartástípusonként mért létminimum értéket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy egységre számított átlagos érték szorzata adja. A tipikusnak tekinthető magyar háztartás két felnőtt+két gyermek létminimum értéke 2,9 x 78 736 Ft= 228 334 Ft. Ezen háztatásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 57 084 Ft volt. Az egy főre számított átlagos érték 64 ezer forint körüli s a 48 ezer és 79 ezer Ft közötti sávban szóródtak. EZEK ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTHATÓ HOGY MAGYARORSZÁGON
3 700 000 fő
ÉL A LÉTMINIMUM ALATT!
Kiket mi és hogyan érint?
Az átlagosnál jobban fogja őket érinteni a rokkantnyugdíjak és a táppénz szigorítása, az álláskeresési támogatás csökkentése, a gyerekellátások indexelésének elmaradása. A családi adókedvezmény jórészt elkerüli őket. Durva becsléssel az sejthető, hogy a 2011-ben az alsó 3 jövedelmi tizedhez kerülő 1 420milliárd Ft legalább 3-400 milliárddal csökken. A magas jövedelmű harmad kára a megszorításokból nem túl nagy, ugyanakkor a szja csökkentésből és a családi adókedvezményből profitálnak. Vagyis a szegényektől a gazdagabbakhoz való átcsoportosítás folytatódása egyértelmű.
Minek mi lesz a következménye?
A következmények, várhatóan: - a jövedelmi egyenlőtlenségek további növekedése; - a mélyszegénységben élők teljes lesüllyedése a fenyegető éhezés és társadalmi ellehetetlenülés szintjére; - a társadalmi feszültségek növekedése; - a rasszizmus erősödése, stb.
