MIKOLC/GIAI
KÖZLEMÉNYEK
1 968. I.
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA
MYKOLOGISCHE
MITTEILUNGEN
LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKOLOGISCHE UND HOLZSHUTZ SEKTION
68/3354/Rné
Szerkeszti: A Szakosztály Vezetősége Felelős s z e r k e s z t ő : DR. KALMÁR ZOLTÁN Budapest, V. Szabadság t é r 17.
Készült: az MTESZ Házi Nyomdájában 300 példányban Budapest, V. Szabadság t é r 17.
68/3354/Rné
1
TARTALOM Oldal: SZEMERE LÁSZLCÍ): A földalatti gombák története és i r o d a l m a
3
PE§EK, FRANTI&EK: A 19 K t e r m é s z e t e s rádioizotóp elhelyezkedése a lepketapló ( T r a m e t e s v e r s i c o l o r ) és a s z i l v a tapló (Phellinus pomaceus) t e r m ő t e s t é b e n . . . .
7
DR. NOVAK ERZSÉBET: Adatok a Lokietek barlang mikrogomba flórájáról
21
BABOS LORÁNTNÉ: Rózsáslemezli p e r e s z k e (Tricholoma orirubens) . .
31
BABOS LORÁNTNÉ: Adatok a Galeropsis d e s e r t o r u m Magyarországi e l t e r j e d é s é h e z
35
MARKÓNÉ MONOSTORY BERNADETTE: A gyérlemezll áltölcsérgomba (Leucopaxillus giganteus)
37
DR. LASZLC^ IMRE: Beszámoló a japán siitake gombával elért t e r m e lési e r e d m é n y e i m r ő l
.
41
Kisebb közlemények
43
Irodalom i s m e r t e t é s
45
Szakosztályunk tudományos élete
49
I N H A L T Seite: SZEMERE, L: Alte l i t e r a r i s c h e Daten über u n t e r i r d i s c h e Pilze
3
PESEK, F . : Die Verteilung des natürlichen Radioisotopes 40 ^
K in den Fruchtkörpern d e r
T r a m e t e s v e r s i c o l o r und
Phellinus
pomaceus
7
DR. NOVAK, E. T . : Daten zur mikroskopischen Pilzflora der Hohle Lokietek 68/3354 / R n é
21
2
BABOS, M.: T r i c h o l o m a p r i r u b e n s in Ungarn
31
BABOS, M.: Daten z u r Verbreitung des Galeropsis d e s e r t o r u m in Ungarn
35
B.: Uber den Leucopaxillus giganteus
37
I.: Bericht über meine bisherigen Ergebnisse im Züchten des Lentinus edodes (Shiitake)
41
Kleinere Mitteilungen
43
L i t e r a r i s c h e Rundschau
45
Wissenschaftliches Leben der Mykologischen Sektion
49
C O N T E N T Page: L. SZEMERE: Old l i t e r a r y data about subt e r r a n e a n Mushrooms F. PE&EK: Repartition of the natural
19
3
K radio-isotope in the
fruitbodies of the T r a m e t e s v e r s i c o l o r
and
Phellinus pomaceus
7
M r s . E . T . NOVAK: Data of the fungi flora of the cave Lokieték
21
M r s . M.BABOS: Tricholoma o r i r u b e n s in Hungary M r s . M.BABOS: Data on the distribution of the
31
Galeropsis
d e s e r t o r u m in Hungary M r s . B. MARK(4: The Leucopaxillus giganteus
35 37
I. LASZLC^: Report on the r e s u l t s obtained by m e up to now in the culture of the Lentinus edodes . . .
41
Shorter publications . . .
43
L i t e r a r y review
45
Scientific life of the Mycologic Section
49
68/3354 /Rné
3
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 1. s z á m
A földalatti gombák története és i r o d a l m a . SZEMERE LÁSZLÓ, Hárskút.
A földalatti gombákról az e l s ő hiteles adatokat THEOPHRASTOSnál találjuk, aki időszámitásunk előtt 372-287 között élt. Más r é g i görög irók, - igy például HOMEROS, HESIODOS, - nem emlékeznek m e g gombákról, pedig egyéb növényekről bőven esik s z ó Írásaikban. Ez t e r m é s z e t e s e n nem jelenti azt, hogy m á r a m a r é g i időkben a görög nép nem i s m e r t e volna a földalatti gombákat. Tudhattak azokról már a történelem előtti kor e m b e r e i is, hiszen volt alkalmuk megfigyelni, hogy az e r d e i vadak mit túrnak vagy kaparnak ki a h u m u s z r é tegből. \
A r é g i korok e m b e r e i ezeket: a gombákat eleinte n y e r s e n ették. E r r e következtethetünk PLINIUS adatából, a m e l y igy hangzik: "Tudjuk, hogy LARTIUS LICINIUS p r e t o r r a l , - aki Carthagóban, Hispániában bíráskodott, - néhány évvel előbb m e g e s e t t , hogy egy tuberbe harapván, a belsejében levő denarius e l s ő fogait k i t ö r t e . " PLINIUS időszámitásunk kezdetén, 23~ban született. Hasonló, de s z e r e n c s é s e b b eset ujabban is előfordult, éspedig Olaszországban. A s z e r e n c s é s megtaláló itt nem t ö r t e ki fogait a tuberben r e j l ő a r a n y é r m e n . Ilyen esetek a z é r t lehetségesek, m e r t az e r d ő t a l a j á r a e s e t t , és idővel a földbe mélyedt tárgyakat a gombák körülnőhetik. A r é g i héber irodalomban emiitett dudaim-ot, m a n d r a g ó r á t és mannát egyesek ugyancsak földalatti gombáknak vélték, de ezt bebizonyítani nem lehet. Igy hát a legrégibb hiteles adat a görögöktől s z á r m a z i k , éspedig a m á r emiitett THEOPHRASTOStól. Ő a szarvasgombákat a föld daganatának (oidemata) t a r t o t t a , s e m l i t i az egyes vidékeken használt népies neveiket is (misy, mison, hydnon, iton, geranion). THEOPHRASTOSt megerősítette PLINIUS is, aki az oidemata szót a tuber szóval helyettesitette. Ez is daganatot, gumót jelent, s azóta t e r j e d t el a Tuber név használata a földalatti g o m b á k r a . PLINIUS csodálkozott azon, hogy a tubernek gyök érzetét nem észlelte, a z é r t szerinte az nem lehet egyéb, mint a földnek a daganata.
68/3354/Rné
4
PLINIUS szerint van vörös és fekete, belül fehér tuber. Az utóbbi v a l ó s z í nűleg a francia s z e r v a s g o m b a (Tuber melanosporum), vagy a nyári s z a r v a s gomba (Tuber aestivum) lehetett. 0 m á r tudott az a f r i k a i szarvasgombákról i s , amelyeket az a r a b o k t e r f e z - n e k , kimá-nak (rejtett) neveznek. JU VE NA LIS (szül. i. u. 60 körül), azt i r j a : "6 Libya fogd ki ökreidet, csak tubereket küldj !" K o r t á r s a MARTIALIS is megemlékezik a tuberekről. Adataikból kitűnik, hogy a szarvasgombákat akkor m á r igen nagy becsben t a r t o t ták. Ez a m e g b e c s ü l é s a későbbi időkben is m e g m a r a d t . A klasszikus C^kor óta sok i s m e r e t feledésbe m e n t . Bizonyára a Középkorban is éltek ugyan az emberek földalatti gombákkal, de azokról keveset i r t a k . F r a n c i a o r s z á g b a n csak a 17. -ik században tünt fel i s m é t a s z a r v a s g o m b a ; BOSREDON e m l i t i az 1692-94 év körül irt munkájában. A felujitott i s m e r e t azonban csak l a s s a n kezdett terjedni, m e r t pl. 1780 körül még r i t k a s á g volt Párisban a s z a r v a s g o m b a . Szórványos adatok nálunk is vannak, 1568-ban Lőcse v á r o s a diszebédet rendezett SCHWENDI LAZAR tábornok t i s z t e l e t é r e . A kiadások rovatban ez áll: "Zwe s c h n y r getruchnete hirschling", .azaz két f ü z é r száritott szarvasgomba. (Valószinüleg a fehér s z a r v a s g o m b a . ) A szarvasgomba kultusz ujabb klasszikus k o r a 1831-ben, illetve 1851-ben vette kezdetét, V ITTAD INI, illetve a TULASNE t e s t v é r e k munkái nyomán. Utánuk a németeknél HESSE, nálunk HOLLÓS voltak az európai hirü úttörők. Nekünk magyaroknak is van tehát s z a r v a s g o m b a - i r o d a l m u n k , de a földalatti gombák mintha megfogyatkoztak volna. A nép nem is igen gyűjti, illetve alig tud valamit l é t e z é s ü k r ő l . Pedig HOLLÓS korában (1911) még piacainkr a is vitték. Holtpontra jutottunk volna? E r r o l a képzelt holtpontról iparkodom a s z a r v a s gomba-kultuszt kizökkenteni. Dehát nehezen megy. Talán nem is a z é r t , m e r t az e r r ő l szóló munkámat (Die unterirdischen Pilze des Karpatenbeckens) a Tud. Akadémia német nyelven adta ki, hanem m e r t vállalkozó kutatóink, akik m é g i s csak vannak, gombát csak elvétve találnak. Talán m e r t meggyérült ö r e g erdeinkben nincs m á r annyi földalatti gomba, mint volt azelőtt? .Mindene s e t r e magam s e m találok ujabban elég földalatti gombát. A reményt azonban ennek e l l e n é r e sem adjuk f e l .
68/3354/Rné
5
Alte l i t e r a r i s c h e Daten über u n t e r i r d i s c h e Pilze. L. SZEMERE, Hárskút. Der Mensch s a m m e l t e und v e r z e h r t e schon in der Längstvergangenheit die unterirdischen Pilze. Ihre e r s t e Erwähnung findet man in der alten g r i e chischen Literatur bei THEOPHRASTOS, d e r in den verschiedenen Gegenden gebräuchliche volkstümliche Namen der unterirdischen Pilze aufzählte (misy, mison, hydnon, iton, geranion). Von, in d e r alten hebräischen L i t e r a t u r erwehnten "dudáim", " m a n d r a g ó r a " und "manna" ist nicht beweisbar der Bezug auf u n t e r i r d i s c h e Pilze. In der alten r ö m i s c h e n Literatur s c h r i e b PLINIUS über diese a u s f ü h r l i c h , den auch heutzutag gebrauchten Namen Tuber gab ihnen auch e r , da e r das Myzel nicht wahrnehmen konnte, daher war er d e r Meinung, d a s s e s die Geschwulst (tuber) d e r Erde s e i . Aus der Mitteilung des r ö m i s c h e n Dichter JUVENALIS stellt sich k l a r , d a s s schon in dieser Zeit, diese Pilze hochgeschätzt w a r e n . In Ungarn stammt die e r s t e Angabe vom Jahre 1568, wonach die Stadt Lőcse ein F e s t e s s e n gab zu Ehren eines Generals; wo zwischen den Ausgaben "zwei Schnur getrocknete T r ü f f e l " angeführt sind. In der Neuzeit e r s c h i e n bei uns HOLLOS Werk (1911) Uber die unterirdischen Pilze, und im Jahre 1967 das Werk des V e r f a s s e r s (Die unterirdischen Pilze des Karpatenbeckens) in deutscher Sprache. 1 Die Sammlung und Konsumierung der unterirdischen Pilze, was f r ü h e r allgemein w a r , gerat in V e r g e s s e n , und - villeicht weil die alte Wälder seltener werden - finden wir jetzt auch nicht m e h r soviele u n t e r i r d i s c h e Pilze, wie e h e m a l s .
/ Sajtófigyelő szolgálat Az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Szakosztályának nyugdijas csoportja sajtófigyelő szolgálatot létesitett, amely 1 . / nagygombák, 2./egészségvédelem, m é r g e z é s , 3. / fárontó gombák, 4. / t e r m e s z t é s , 5 . / tartósitás, é l e l m e z é s , 6 . / gyógyászat, 7 . / vegyes csoportositásban sok hazai és külföldi közlemény cimét gyűjtötte ö s s z e . A feldolgozott cimek (a folyóiratok, f o r rások adataival együtt) az érdeklődők s z á m á r a megtekinthetők az Egyesület helyiségében, a Szakosztály rendezvénynapjain (csütörtöki napokon),
68/3354/Rné
/
6
du. 5 - 7 - ó r á i g . A Mikológiái Szakosztály nyugdijas csoportjának sajtófigyelő szolgálata által összegyűjtött hiranyagból néhány szemelvényt most itt is köz lünk. 1 . / A Népegészségügy, 1967. évi augusztus havi számának 213. oldalán m e g jelent tájékoztató közlemény s z e r i n t a gombamérgezések következtében 1966. évben meghaltak s z á m a Magyarországon 18 volt. Ez az 1965. évinek (7) több mint k é t s z e r e s e . Az egészségügyi laboratóriumokban megvizsgált 366 é t e l m é r gezési eset közül 10-et m é r g e z ő gomba okozott (2, 7 %). A 10 m é r g e z é s b ő l 3 at a világitó t ö l c s é r g o m b a , 3 at susulyka, 1-et csipősizü galambgomba, 1 et retekszagu fakógomba, 1 et nagy döggomba, 1 -et vörhenyes őzlágbomba okozott, amely utóbbi halállal végződött. (JAKAB A . ) 2 . / Az Obst und Gemüse cimü folyóirat 1967. évi 5. számában közölt adatok s z e r i n t a Német Szövetségi Köztársaságban a gombakonzerv gyártáshoz egy év alatt felhasznált e r d e i gomba 5, 730 tonna volt. Ebből rókagomba 3,600, v a r g á nya 130, vegyes gomba 2,000 tonna. A lakosság közvetlen fogyasztásában f r i s s e n felhasznált gombamennyiség kb. 3,000, a s z á r i t o t t gomba kb. 25 tonnára (ebből vargánya 15, vegyes gomba 10, tonna) becsülhető. A t e r m e s z tett csiperke gombából konzerváruként 400, f r i s s e n felhasználva 12,450 tonna került a közfogyasztásba, ö s s z e s e n 88, 225.000 Márka értékben. Ugyanezen idő alatt az importált erdei és t e r m e s z t e t t , f r i s s és konzervált gomba mennyisége 35,115 tonna volt, 134,000.000 Márka értékben. Ebből f r i s s rókagomba 4,354, f r i s s t e r m e s z t e t t c s i p e r k e 2,518, konzerv t e r m e s z t e t t csiperke 23,843, sózott (főleg róka) gomba 246 tonna volt. Egyébként az 1967, évi gombatermés a Német Szövetségi Köztársaságban rókagombából jó, vargánya gombából r o s s z , egyéb gombából közepes volt. (PALFI J.) 3 . / A Die industrielle Obst- und Gemüseverwertung (Braunschweig) 1967, évi 19. számának 591-595. oldalán közölt adatok szerint Hollandia legutóbbi c s i p e r k e t e r m e s z t é s i adatai a következők: 1965, évben t e r m e s z t e t t mennyiség 11,000 tonna, ebből konzervipari feldolgozásra került 3169 tonna, 1966. évben t e r m e s z t e t t mennyiség 15,000 tonna, ebből konzervipari feldolgozásra került 3,874 tonna. (JAKAB A.)
68/3354 /Rné
7
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 1. szám
40 A természetes 19 K rádioizotóp megoszlása a T r a m e t e s v e r s i c o l o r (L. ex FR.)(PIL. és a Phellinus pomaceus (PERS.)MAIRE t e r m ő t e s t é b e n PESEK, FRANTISEK, Usti
(Csehszlovákia)
A Polyporaceae családba t a r t o z ó taplógombákban előforduló s z e r v e s f e s t é k anyagok, gyanták és anübiotikus anyagok közül legjobban i s m e r e t e s e k a bükk fatapló (Fomes officinalis) anyagai, amelyek a nyálkakiválasztó hifákból s z á r m a z ó kiválásnak látszanak, és a gyantakiválasztó hifákhoz hasonlóak. (TUNMANN és ROSENTHALER 1931), A t e r m ő t e s t szélén néha agaricinsav is előfordul. SOROKIN (1875) a Phellinus p o m a c e u s stb-ben talált s z e r v e s savakat. ZOPF a T r a m e t e s gallica kalapjában és termőrétegében s á r g a , m é z g a s z e r ü gyantaszemcséket talált, a T r a m e t e s cinnaJbarinában pedig s á r g a t e s t e c s k é k e t , amelyekből fahéjvörös festékanyagot, a xantuotrametint kristályosította ki, és további gyantaszemcséket, amelyek valószínűleg a gyantasavakhoz tartoznak. A T r a m e t e s betulinában a ZELLER által régóta (1913) i s m e r t "polyropoe" anyagát később FREREJACQUE (1938) ungulinsavnak nevezte el. Kevés figyelmet fordítottak azonban eddig a gombák testében levő t e r m é s z e t e s radioaktív e l e m e k r e , é s eloszlásukra a t e r m ő t e s t részeiben.
Vizsgálataimat a lepketaplő ( T r a m e t e s v e r s i c o l o r ) és a szilvataplő (Phellinus pomaceus) t e r m ő t e s t e i v e l végeztem. A vizsgálati anyag Prága környékéről s z á r m a z o t t , az 1963. évből, és azt dozimetriai, radiográfiai és kémiai m ó d s z e r r e l e l e m e z t e m . A dozimetriai m é r é s e k e t RA NZQ 615 r e g i s z t r á l ó impul zusszámlálóval a prágai Károly Egyetem természettudományi karának növényfiziológiai tanszékén végeztem. Minden m é r é s előtt m é r t e m a háttér é r t é k e t , az ü r e s edény és a növényminták r ö g z i t é s é r e szolgáló anyag jelenlétében. A d o z i m e t r i á s m é r é s e k e r e d m é n y e i t a h á t t é r é r t é k levonásával adtam m e g . A mintákat m e g s z á r i t o t t a m , homogenizáltam, és aluminium c s é s z é k ben kanadabalzsammal rögzitettem. A szárazanyagot analitikai mérleggel m é r t e m le. A vizsgált anyag megállapított impulzusszámát az érvényes r a d i o aktivitás egységekre számítottam át. Munkám célja volt a T. v e r s i c o l o r és a Ph. p o m a c e u s termőtesteinek t e r m é s z e t e s radioaktivitását dozimetrikusan m e g m é r n i , é s a t e r m é s z e t e s r a d i o a k tiv elemeknek helyi eloszlását a termőtestekben, valamint a t e r m ő t e s t
68/3354/Rné
8
belsejének és felületének s z e r v e s anyagaiban, a kontakt r a d i o g r á f i a m ó d s z e rének segitségével meghatározni, A távolabbi célja ezeknek a vizsgálatoknak, hogy - az aktiv anyagok t e r m ő t e s t felületén és belsejében v a l ó elhelyezkedésének t i s z t á z á s a után - később lehetséges legyen esetleg ezeket az eredményeket a gombák f a r o n t ó tevékenységének felderitésénél továbbá a termőtestben levő egyéb s z e r v e s anyagok kutatásánál is hasznositani. Vizsgálataim e r e d m é n y e szerint: 1. /
A lepketapló és a szilvatapló termőtesteiben is előforduló t e r m é s z e t e s kálium 0, 0119 % mennyiségben K izotópot t a r t a l m a z . Mindkét vizsgált f a j t e r m ő t e s t é b e n a kálium s a j á t o s módon a t e r m ő r é t e g külső r é s z é n , a t e r m ő r é t e g csövecskéiben helyezkedik el.
2, /
A t e r m ő t e s t e k felületén és belsejében a kiválasztott s z e r v e s anyagok a p r ó halmazok; ilyeneket m é g eddig egyik faj esetében sem irtak le.
3./
Mindkét taplófajban ezek a közelebbről nem vizsgált és nem azonosított s z e r v e s anyagok tartalmaznak káliumot, tehát annak 10) K aktiv izotópját i s .
4./
A megvizsgált fajok gazdasági jelentősége nagy, m e r t a faanyagokat megtámadják. Nincs kizárva, hogy a jövőben a bennük levő, itt l e i r t , de m é g nem vizsgált s z e r v e s anyagok hasznosíthatók lesznek. 40 A kálium és 19 K izotópjának lokalizálása a lepketapló t e r m ő t e s tekben mint kálium t a r t a l m ú s z e r v e s anyag-halmazok, a t e r m ő t e s t f e l s z í n é n , két lokalizációs tipusban láthatók szabad szemmel:
5./
a / a t e r m ő t e s t felületén (a bőrön), b / a csövek nyílásainál. Radiográfiával kimutattam ezeket az anyagokat a t e r m ő t e s t húsában és a t e r m ő r é t e g b e n is. A kálium lokalizációja (elhelyezkedése) a t e r m ő t e s t bőrében, és a t e r m ő r é t e g csöveinek nyílásainál az egész t e r m ő r é t e g e n látható. A t e r m ő r é t e g fajlagos aktivitása körülbelül 1,8 . 1 0 " ^ c , a t e r m ő t e s t bőrén a kálium t a r t a l m ú s z e r v e s anyagoké pedig 2 , 5 . 1 0 ' ^ c . A t e r m é s z e t e s káliumot t a r t a l m a z ó s z e r v e s anyagok szigetszerű gócai a t e r m ő t e s t k e r e s z t m e t s z e t é b e n r e n d s z e r i n t kör alakúak, egyenként fordulnak elő, és kb egyenlő nagyok. Általában a t e r m ő t e s t husa és a t e r m ő r é t e g között fekvő h a t á r r é t e g b e n helyezkednek el. A t e r m ő t e s t belsejében k e r e s z t m e t s z e t b e n helyenként s z a bálytalan alakú foltok is láthatók, amelyeknek az aktivitása kevesebb 1,8 . 1 0 ~ U c - n é l . 68/3354 /Rné
9
6. /
A szilvataplő t e r m ő t e s t é b e n a kálium és 19 K izotópjának elhelyezkedése a következő: a termőtestből kiválasztott és káliumot t a r t a l m a z ó s z e r v e s anyag; halmazok a t e r m ő t e s t felületén szabad s z e m mel láthatóan, egyféle formában jelennek meg; a csövek nyilásainál helyezkednek el. Radiográfiával ezek az anyagok a t e r m ő t e s t belsejében és a termőrétegben mutathatók ki; a kálium elhelyezkedése a t e r m ő t e s t belsejében és a t e r m ő r é t e g b e n látható. A t e r m ő r é t e g fajlagos aktivitása kb. 1,5 , 10" c, a s z e r v e s anyagokat és a káliumot t a r t a l m a z ó s z i g e t s z e r ű halmazoké 2 , 5 . 10" ^ c . A s z i g e t s z e r ű halmazok különben alakban és nagyságban szabálytalanok, különböző módon görbültek, megnyúltak. A t e r m ő t e s t felületén különböző helyeken, mindenütt találhatók. A t e r m ő t e s t b e n helyenként szabálytalan alakúak, de ezek aktivitása kevesebb 1,5 . 1 0 - n c - n é l .
7./
A t e r m é s z e t e s káliumnak eloszlása, illetve e l r a k t á r o z ó d á s a a gomba élettani folyamatai alatt, mindkét f a j esetében a t e r m ő t e s t belsejéből a t e r m ő r é t e g felé irányul, itt lokalizálódik. Található azonban e m e l lett a t e r m ő t e s t bőrében és a s z e r v e s anyagokból képződő azon halmazokban is, amelyek a t e r m ő t e s t bőrének felületén kiválasztódtak.
A munka uj megállapítása a mikológia s z á m á r a , hogy kálium t a r t a l mú s z e r v e s anyagok a t e r m ő t e s t bőrében vagy belsejében, halmazok alakjában találhatók mindkét vizsgált f a j n á l . Hasonlóképpen u j a kálium eloszlásának megállapítása a t e r m ő t e s t belsejében és felületén. A talált s z e r v e s anyagok kémiai tulajdonságainak, esetleg azok antibiotikus hatásának későbbi vizsgálata a jövőben nagy jelentőségű és gazdaságilag hasznositható eredményeket hozhat. Az élettani vonatkozások - a gombák t e r m é s z e t e s radioaktiv elemeinek, különösen a káliumnak mint biogén jellegű elemnek szempontjából - a f a rontó gombák biológiájának m e g i s m e r é s e t e r é n további előrehaladás. Az u j f e l i s m e r é s e k nem csupán helyi jelentőségük, m e r t mindkét f a j az északi félgömb egész m é r s é k e l t égövében e l t e r j e d t . Megtámadják a legkülönbözőbb faanyagokat, és f e h é r k o r h a d á s t okoznak. A lep ketaplő fakultativ p a r a z i t á j a is s z á m o s fának, m é g egyes gyümölcsfáknak i s . A szilvatapló pedig leginkább éppen egyes gyümölcsfáinkon (pl. Prunus-fajok) élősködik. A vizsgált taplófajok biológiai i s mereteinek bővitése tehát nagy jelentőségű, nemcsak a mikológia, hanem egyéb m á s tudományágak, különösen az e r d é s z e t és a mezőgazdaság s z á m á r a i s .
68/3354 /Rné
10
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968, évi 1, szám
Die Verteilung des natürlichen Radioisotopes 19 K in den Frucht korpt i n des T r a m e t e s versicolor (L. ex FR. ) PIL. und Phellinus pomaceus (PERS.) MAIRE
Ing. FRANTISEK PESEK, USti (ÍSSR) (Pädagogische Fakultät,
Lehrstuhl f ü r Biologie)
Das Vorkommen der Stoffe, die zur Gruppe organischer Farbstoffe, Harze und Stoffe m i t antibiotischen Eigenschaften zu der Familie Polyporaceae ge hören, kennt man z.B. bei Fomes officinalis (VILL.) NEUM., wo besond e r e Ausscheidungen aus den schleimartigen Hyfen zu stammen scheinen,die den Harzhyfen (TUNMANN et ROSENTHALER, 1931) ähnlich sind. Am rande des Fruchtkörpers kommt manchmal Agaricinsäure v o r . SOROKIN (1875) fand bei den Zunderschwämmen Polyporellus squamosus (HUDS.) PIL. , T r a m e t e s suaveolens (L.) FR. , Grifola sulphurea (BULL,) PIL. u . a . nach Schnells Methode (1875) Lohsäure. ZOPF fand im Flechtwerk des Pileus und im Hymenium bei Trametes gallica FR. gelbe, der F a r b e von Gummiguta ähnliche Harzkörperchen, bei T r a m e t e s cinnabarina (JACQ.) FR. gelbe Körperchen, aus denen d e r zimtrote Farbstoff Xanthotrametin k r y s t a l l i s i e r t , und weitere Harzkörperchen, die warscheinlich den Harzsäuren angehören. Der längst bekannte Stoff ZELLERs (1913) Polyropoe bei T r a m e t e s betulina (L.) PIL, wurde später von FREREJACQUE (1938) Ungulinsäure benannt. Wenig Aufmerksamkeit widmete man bisher dem Gehalt natürlicher radioaktiver Elemente im Körper der Pilze und i h r e r Anwesenheit in den einzelnen Organen. Material und Methodik bei meiner Atbeit war die folgende: Zur Analyse verwendete man die Fruchtkörper der T r a m e t e s versicolor (L. ex FR.) PIL, . und die Fruchtkörper des Phellinus pomaceus (PERS.) MAIRE, die dem Prager Gebiet entstammten. Das Versuchsmaterial wurde im Jahre 1963 entnommen, und dosimetrisch, radiographisch und chemisch analysiert. Die dosimetrische Messungen wurden mit Hilfe der Impuls-Rechenmaschine RA NZQ 615 mit automatischer Registrierung der Impulse auf ein Regist -
68/3354/Rné
11
r i e r b a n d am Lehrstuhl f ü r Pflanzenphysiologie bei d e r Naturwissenschaftlichen Fakultät der Karlsuniversität in Prag durchgeführt. Vor j e d e r Messung wurde der Nulleffekt v e r m e s s e n , d e r durch die Aktivität d e r Messschalen und des F e s t i g u n g s m a t e r i a l s der Pfalnzenproben entsteht. Die d o s i m e t r i s c h e n Messungen werden infolgedessen in Werten ohne Nulleffekt angegeben. Die Proben des Pflanzenmaterials wurden getrocknet (Trockensubstanz), homogenisiert und in Aluminiummessschalen mittels kanadischen Balsams befestigt. Die Bestimmung d e r Trockensubstanz wurde mit Hilfe einer analytischen Waage durchgeführt. Die f e s t g e s t e l l t e Impulsanzahl des a n a l i s i e r t e n Materials wurde nach Abzählung des Nulleffektes in spezifische Aktivität nach den gültigen Einheiten d e r Radioaktivität umgerechnet (VI. Internationaler Radiologischer Kongress in London, 1950). Aufgabe und Ziel der Arbeit: Die Arbeit stellte sich zur Aufgabe und Ziel, die natürliche Radioaktivität d e r F r u c h t k ö r p e r der T r a m e t e s v e r s i c o l o r und des Phellinus p o m a c e u s d o s i m e t r i s c h zu v e r m e s s e n , und mit Hilfe der Methode kontakter Radio graphie die topographische Verteilung natürlicher radioaktiver Elemente in den Organen des F r u c h t k ö r p e r s und in den organischen Stoffen im Inneren und an der Oberfläche der F r u c h t k ö r p e r orientationsweise f e s t z u s t e l l e n , Ihr Ziel sah die Arbeit darin, topographisch die Anwesenheit aktiver Stoffe an d e r Oberfläche und im Innern des F r u c h t k ö r p e r s zu s p e z i f i z i e r e n , mit dem Aspekt auf die Möglichkeiten einer späteren E r f o r s c h u n g d i e s e r Pilze, hin sichtlich i h r e r destruktiven Tätigkeit am Holz, eventuel hinsichtlich einer Ausnutzung i h r e r im Fruchtkörper enthaltenen spezifischen organischen Stoffe. E r g e b n i s s e d e r Untersuchung waren die folgende: 1./
Die Fruchtkörper der T r a m e t e s v e r s i c o l o r und des Phellinus pomaceus enthalten natürliches Kalium, d e s s e n Bestandteil in einer Menge von 0,0119 % das aktive Isotop ^ K ist, Bei beiden Zunderschwämmen zeigt sich eine abnormale Lokalisierung des natürlichen Kaliums an der Aussenseite des Hymenofors und in den labyrinthischen Röhren.
2./
An der Oberfläche und im Innern der Fruchtkörper d e r angeführten Zunderschwämme kommen Klümpchen aus dem F r u c h t k ö r p e r ausgeschiedener organischer Stoffe vor, die bisher bei den F r u c h t k ö r p e r n der T r a m e t e s v e r s i c o l o r und des Phellinus pomaceus nicht beschrieben worden sind.
68/3354/Rné
12
3,/
Die bei beiden Zunderschwämmen festgestellten unspezifisierten organischen Stoffe enthalten n a t ü r l i c h e s Kalium, also auch sein aktives Isotop K,
4, /
Die beschriebenen Arten der Zunderschwämme haben eine b e t r ä c h t liche w i r t s c h a f t l i c h e Bedeutung, denn sie v e r u r s a c h e n die Z e r s t ö rung d e s Holzes, und es ist nicht ausgeschlossen, d a s s in der Zukunft auch die festgestellten, chemisch nicht s p e z i f i s i e r t e n organischen Stoffe, die sie enthalten, auf b i s h e r unbekannte Weise ausgenutzt werden können.
5,/
Die Lokalisierung des natürlichen Kaliums und seines aktiven Isotops K im Fruchtkörper d e r T r a m e t e s v e r s i c o l o r : KlÜmpchen organischer Stoffe, die aus dem F r u c h t k ö r p e r ausgeschieden werden, und die natürliches Kalium enthalten, sind an d e r Oberfläche d e s F r u c h t k ö r p e r s in zwei Lokalisierungstypen m a k r o s k o pisch s i c h t b a r : a / an der Fruchtfleischoberhaut des F r u c h t k ö r p e r s , b / an der Ausmündung der labyrintischen Röhren. Radiographisch wurden diese Stoffe auch im Fruchtfleisch des F r u c h t k ö r p e r s und im hymenofor f e s t g e s t e l l t . Die Lokalisierung des natürlichen Kaliums ist an der Fruchtfleisch Oberhaut d e s F r u c h t k ö r p e r s , bei d e r Ausmündung der labyrintischen Röhren und im ganzen Hymenofor s i c h t b a r . Die spezifische Aktivität des Hymenofors beträgt ungefähr 1,8 . 1 0 ~ ^ c , der organischen Stoffe mit Beimischung natürlichen Kaliums an der F r u c h t f l e i s c h o b e r haut d e s F r u c h t k ö r p e r s 2,5 , 1 0 ~ ^ c . Die inselartigen Herde im Fruchtfleisch, die organische Stoffe mit Beimischung natürlichen Kaliums enthalten,,weisen im Querschnitt eine r e g e l m ä s s i g k r e i s a r tige F o r m auf, sie kommen einzeln vor und sind ungefähr gleich gross, Sie kommen gewöhnlich an d e r Grenzscheide zwischen Hymenofor und Fruchtfleisch vor. Im Fruchtfleisch sind im Querschnitt Stellen u n r e g e l m ä s s i g e r Form s i c h t b a r mit einer Aktivität weniger als 1 , 8 . 1 0 _ 1 1 c ,
6, /
Die Lokalisierung des natürlichen Kaliums und seines aktiven Isotops ^ K im Fruchtkörper d e s Phellinus pomaceus: Klümpchen o r g a n i s c h e r Stoffe, die aus dem F r u c h t k ö r p e r ausgeschieden werden und die natürliches Kalium enthalten, sind an der Oberfläche d e r F r u c h t k ö r p e r makroskopisch in einem Lokalisierungstyp sichtbar: a / an der Ausmündung der labyrintischen Röhren,
68/3354 /Rné
13
Radiographisch wurden diese Stoffe auch im F r u c h t f l e i s c h des F r u c h t k ö r p e r s und im Hymenofor f e s t g e s t e l l t . Die Lokalisierung des natürlichen Kaliums ist im Fruchtfleischinneren d e s Fruchtk ö r p e r s und im Hymenofor s i c h t b a r . Die spezifische Aktivität des Hymenofors beträgt ungefähr l , 5 . - 1 0 _ 1 1 c , d e r inselartigen Herde, die im Fruchtfleisch organische Stoffe mit Beimischung des natürlichen Kaliums enthalten, 2 , 5 . l C T ^ c . Die i n s e l a r tigen Herde im Fruchtfleisch des F r u c h k ö r p e r s sind sowohl der F o r m , als auch der Grösse nach u n r e g e l m ä s s i g , auf verschiedene weise gebogen, der Länge und d e r Quere nach länglich gedehnt. Sie kommen im ganzen F r u c h t f l e i s c h an verschiedenen Stellen v o r . Im Fruchtfleisch sind Stellen u n r e g e l m ä s s i g e r F o r m mit einer Aktivität weniger als 1 , 5 . 1 0 _ 1 1 c sichtbar. 7. /
Die Verteilung des natürlichen Kaliums, d . h . die Verlagerung im Verlauf d e r physiologischen Vorgänge im Pilz, richtet sich bei beiden Arten von Zunderschwämmen aus dem Fruchtfleisch des F r u c h t k ö r p e r s zum Hymenofor, in dem sich das natürliche Kalium l o k a l i s i e r t . Es befindet sich ebenfalls in der Oberhaut und in den Klümpchen angeführter o r g a n i s c h e r Stoffe, die auf die Oberfläche der Fruchtkörperoberhaut ausgeschieden worden sind. Ein neuer Beitrag der Arbeit f ü r die Mykologie ist die Feststellung, d a s s organische Stoffe mit Beimischung natürlichen Kaliums in Form von Klümpchen in der Oberhaut oder im Innern d e s Fruchtk ö r p e r s bei den Zunderschwämmen T r a m e t e s v e r s i c o l o r und Phellinus pomaceus vorkommen. Ebenfalls neu sind die Erkenntn i s s e über die Verteilung und Verlagerung des natürlichen ^ K Kaliums und seines Bestandteiles - des aktiven Isotops im Innern und an der Oberfläche des F r u c h t k ö r p e r s bei den angeführten Zunder schwämmen. Eine w e i t e r e Erforschung d e r f e s t gestellten organischer Stoffe, hinsichtlich i h r e r chemischen Eigenschaften, eventuell i h r e r antibiotischer Wirkungen, kann in der Zukunft von g r o s s e r Bedeutung sein uud wirtschaftlich anwendbar werden.
Der physiologische Aspekt ist auch in Hinsicht auf die natürlichen r a dioaktiven Elemente im F r u c h t k ö r p e r der Pilze, besonders was das natürliche Kalium als Element mit biogenem Charakter b e t r i f f t , ein w e i t e r e r Schritt zur Erkenntnis der Biologie der holzbefallenden Pilze T r a m e t e s v e r s i c o l o r und Phellinus p o m a c e u s . Die neuen Erkenntnisse haben nicht nur eine lokale Bedeutung, denn die beiden Arten sind in der ganzen gemässigten Zone der nördlichen Hemisphäre v e r b r e i t e t ; sie
68/3354 /Rné
»
14
befallen dort v e r s c h i e d e n s t e s Gehölz und v e r u r s a c h e n das w e i s s e Modern des Holzes, Von T r a m e t e s v e r s i c o l o r als fakultativen Parasiten wird die Gattung Q u e r c u s . Fagus, Carpinus, Salix, Malus, und C e r a s u s avium u . a . befallen; Phellinus p o m a c e u s kommt auf beinahe allen V e r t r e t e r n der Gattung Prunus vor, f e r n e r auf C e r a s u s avium, C e r a s u s vulgaris, Armenica, Malus, etc. Eine Verbreitung d e r Kenntnisse Uber die Biologie der beschriebenen Zunderschwämmearten hat eine g r o s s e Bedeutung nicht nur f ü r das wissenschaftliche Fach Mykologie, eventuell f ü r weitere Wissenschaftszweige, sondern auch f ü r die F o r s t - und Landwirtschaft.
Rozdeleni p r i r o z e n e h o radioaktivneho isotopu draslika v plodnici chorosu T r a m e t e s v e r s i c o l o r (L, ex F R . ) PIL. a Phellinus pomaceus (PERS.) MAIRP] FRANTISEK PESEK, Usti (CSSR). Plodnice chorosu T r a m e t e s v e r s i c o l o r a Phellinus pomaceus obsahuji'v duzine i hymenoforu prizozeny draslík jehoz soucásti je radioaktivní isotop K, k t e r y je lokalisován v hymenoforu, duzine a v látkách na povrchu pokozky a v místech vyűsteni labyrintickych dutinek. Spefifická aktivita hymenoforu T. v e r s i c o l o r je 1,8 . 10 látek na p o k o i c e plodnice _ 2,5 . 10 ' ' c ; specifická aktivita ^hymenoforu — Ph. pomaceus je |J ^ ^ _1 1 • •—• • 1,5 . 10 c, ostruvkovitych lozisek v, duzine 2,5 . 10 c.
\ Le corps de champignon de Polyporaceae • T r a m e t e s v e r s i c o l o r (L. ex F R . ) PIL, et Phellinus pomaceus (PERS.) MAIRE contiennent 1'isotope r a d i o actif naturel ^ K dans la douve et m e m e dans 1' hymenofor. Celui-ci étant localise d a n s 1'hymenofor, dans la douve et dans les substances sur la surface de 1* épiderme et dans les bouches des cavités ä labyrinthe, L' activité r e l a t i v e d' hymenofor T. v e r s i c o l o r est 1,8 . 10" c, des substances a 1' épiderme du corps de champignon 2 , 5 . 1 0 " ^ c ; 1'activité relative d' hymenofor Ph. pomaceus est 1 , 5 . 1 0 " ^ c , des gisements r e s s e m b i a n t s aux ilots dans la douve 2 , 5 . 1 0 " ^ c .
68/3354/Rné
15
Irodalom
-
Literature:
BARANOV, V . l . (1956): Radiometrija II. i z d . ,
Izd. AN SSSR. Moskva,
BOHOUNEK, F, (1960): Pouzití radioisotopic ve véde a technice, Státni'nakladatelstvi'technick é l i t e r a t u r y . Praha. BOLSTON, J.N, TALBOT, B, E. (1952): A Guide to Paper and Cellulose Powder Chromatography. London. BOSE, S . R , - CHOUDHURY, A . C . (1944): A p r e l i m , note on "polyporin C u r r , Sei. 13, 233 = 234. BRESLER, S, E, (1957): Radioaktivnyje elementy, III, i z d . , Gos. izd. tech, t£or. lit. Moskva. CEJP, K. (1957): Houby, I. dil, Ceskoslovenská
akademie ved, 7-496, Praha.
CEJP, K. (1958): Houby, II, dil, Ceskoslovenská akademie véd, 5-407, Praha, CLAUSER, H, R, (1952): Practical Radiography for Industry, Reinhold, New York, DEMERS,P, (1958): Ionographie. Les émulsions n u c l é a r e s . Les p r e s s i s u n i v e r s i t a i r e s de Montréal. *
*
/
DOLEZAL, J. - ZYKA, J. (1961): Potenciometrické t i t r a c e , Státm nakladatelstv í t e c h n i c k é l i t e r a t u r y , 2, vyd, Praha. \ > »/ FREREJACQUE, N. (1938): Cit. in lit, CEJP, K.: Houby, II. dil, Ceskoslovenská akademie véd, 52-76, Praha. (1958) HERVEY, A . H . (1947): A survey of 500 Basidiomycetes for antibacterial a c t i vity. Bull. T o r r . Bot. CL 74, 476-503. /
KOLEKTIV (1962): Botanika zemedélská, 2. dil, 136-137, KOLEKTIV (1962): Zemedélská fytopathologie, 4. d ü , akademie véd, 149-166. Praha.
Praha.
Ceskoslovenská
KOLEKTIV (1952): Radiografija, Izd. inostr. lit, Moskva. LAUDA, R.(1955): Photographische Methoden in der Radiochemie. Handbuch der mikrochemischen Methoden, Bd. II. Springer, Wien. LIBBY, W. F . (1955): Radiocarbon Dating, II., Univ. Chicago P r e s s . MAJER, V. (1961): Základy j a d e r n é chemie, Státni" nakladatelství technické l i t e r a t u r y , 607, Praha. MYSLIVEC, V. (1958): Atomy pomáhají'zemédélství, Státní zemedelské nakla datelství', _9, 235. Praha, NORRIS, W.P. - WOODRUFF. W. (1955): The Fundaments of Radiography, Ann, Rev. Nuclear Sei. _5, 297. 68/3354/Rné
16
*
PESEK, F. (1963): Mykoradiobiologie jako novy s m e r v mykologii. Mykologicky s b o r n i k , XLI, 97-103. Praha. SANDBERG, B. (1951): Sbornik I, mezinárodnííio polarografického sjezdu, I. , 227. Praha. SCHNELL, N. (1875): Cit. in l i t . CEJP, K . : Houby, II. dil, Ceskoslovenská a k a d e m i e véd, 52-76. Praha. (1958) SOROK IN, N. W. (1869): Über die Chlamydosporen von Radulum quercinum FR. Ber. d. Verh.Bot. Sect. Naturf. (1869); of. Bull. Soc.Bot. de F r .
18, 22. SOROK IN, N.W. (1874): Einige neue W a s s e r p i l z e . Bot. ZTg. 32^405, 415. SOROK IN, N.W. (1875): Cit. in lit. CEJP, K. (1958): Houby, II. dil. Ceskoslovenská akademie ved, 52-76. Praha. TUNMANN. O. - ROSENTHALER, L. (1931): Pflanzenmikrochemie. 2. Aufl. Berlin. ZELLER, N. (1913): Cit. in l i t . CEJP, K.: Houby, II. díl. Ceskoslovenská akademie véd, 52-76, Praha, (1958); rovnéz J o u r n . ' A g r . r e s . 33; 687. (1926). ZOPF, W. (1888): Zur Kenntnis der Infektionskrankheiten niedere T i e r e und Pflanzen. Nova Acta Acad. Leopold - Carol. 52; 315-376. WILKINS. W.H. (1946): Investigátions into the production of bacteriostatic s u b s t a n c e by fungi. Brit. Jour. Exp. Path. 27, 140-142. \
YAGODA, H. (1949): Radioactive Measurements with Nuclear Emulsions. Wiley, New York.
68/3354 /Rné
17
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 1. szám
H o z z á s z ó l á s F. Pesek: " T e r m é s z e t e s ^
K radioizotop m e g o s z l á s a a
T r a m e t e s v e r s i c o l o r ( L . e x F R . ) PIL. és a Phellinus pomaceus (PERS.) MA IRE t e r m ő t e s t é b e n "
c. tanulmányához.
DR. NEDELKOVITS JÁNOS és DR. TÖRLEY DEZSŐ,
Budapest.
Az utóbbi 2 évtizedben egyre nagyobb m é r t é k b e n e l t e r j e d t a különböző növények, növényi és állati eredetű é l e l m i s z e r e k r a d i o g r á f i á s és d o z i m e t r i á s v i z s g á l a t a . Az atomenergia békés célokra alkalmazása, valamint a nukleáris k i s é r l e t i r o b bantások következményeként ugyanis megnövekedett a földfelszin radioaktiv szenynyezettsége. A szennyező radioaktiv izotópok miatt időszerűvé'vált mennyiségi meghatározásuk talajban, vízben, különböző élelmiszereinkben. Világszerte m e g kezdték az é l e l m i s z e r e k radioaktiv szennyezettségének vizsgálatát, és a különböző helyről s z á r m a z ó t e r m é k e k r e n d s z e r e s e l l e n ő r z é s é t . Hazánkban is közel 10 éve folynak ilyen vizsgálatok (KOVACS-NEDELKOVITS, 1965) A radiológiai vizsgálati m ó d s z e r e k a radioaktiv szennyezettség m é r é s é n kivül alkalmasak kis anyagmennyiségek k i m u t a t á s á r a is, tehát s u g á r z ó anyagok lokal i z á l á s á r a is, ami kémiai m ó d s z e r r e l alig vagy egyáltalán nem oldható meg. Különböző vegyületek feldusul ásának kimutatása pedig nagyon fontos lehet a metabolizmus vizsgálatánál, egyes funkciók igazolásánál stb. A felsoroltakból látható, hogy PE&EK k o r s z e r ű témán dolgozik. Gombákkal kapcsolatos r a d i o g r á f i á s és d o z i m e t r i á s munkákkal azonban találkozunk a szakirodalomban m á s helyen i s . GRÜTER (1964), MARAH és m u n k a t á r s a i (1962), majd KIEFER és MAUSHART (1965) megállapították, hogy agambákban f e l dúsulnak egyes radioaktiv anyagok, különösen a cézium-137 és a s t r o n c i u m - 9 0 . ROHLEDER (1967) főként ehető gombák (Xerocomus badius, Suillus variegatus, Boletus edulis, Cantharellus c i b a r i u s , Amanita r u b e s c e n s , Calvatia caelata, Paxillus involutus s t b . ) radioaktiv cézium- és s t r o n c i u m t a r t a l m á t vizsgálva megállapította, hogy 1965-ben a vizsgált fajok aktiv c é z i u m - t a r t a l m a maximumot é r t el, és azóta sem csökkent. A céziumizotóptartalom nagysága azonban függ a talajviszonyoktól i s , amelyek között a gomba tenyészik. A fákkal szimbiózisban élő m i k o r r i z á s gombák izotóptartalma általában kisebb.
68/3354/Rné
18
GRÜTER (1964) ujabban hasonló megállapításokhoz jutott, tapasztalata s z e rint a gombák a m e s t e r s é g e s izotópok közül csak a céziumét és a s t r o n ciumot veszik f e l . KIEFER é s MAUSHART (1965) m é g azt is megállapitot t á k , hogy a lemezek és a hus között is e l t é r é s van az izotóptartalomban. PESEK nekünk k ö z l é s r e megküldött, itt megjelent közleménye csak kivonata e r e d e t i tanulmányának. E z é r t ebben a röviditett szövegben munkájáról nem számol be t e l j e s r é s z l e t e s s é g g e l . í r j a például, hogy k é m i a i vizsgálatot is végzett, de ennek eredményeit itt nem közli. Nem r é s z l e t e z i ebben a kivonatban vizsgálati metodikáját s e m , és igy eredményei ennek a rövid közleményének alapján nem értékelhetők t e l j e s biztonsággal. Nem tudjuk azt s e m , hogy a helyi eloszlást hogyan állapitotta meg. Ha az ép gomba s u g á r z á s á t m é r t e , akkor az aktiv helyeken nemcsak a kálium izotóp, hanem az ö s s z e s többi izotóp s u g á r z á s á t együttesen is m e g kellett határoznia. Nem mondható teljesnek a dolgozat irodalmi bevezetése és irodalomjegyzéke s e m , FRÉREJACQUE (1939) például 1938-ban előállitotta ugyan az "ungulinsavat", de nem sokkal később egy angol kutatócsoport: CROSS és m u n k a t á r s a i (1940) is előállították, és tőle függetlenül elnevezték poliporénsavnak, majd további vizsgálataikkal még s z e r k e z e t é t is f e l d e r i t e t t é k . Később kiderült, hogy több ilyen triterpén-vegyület található a Polyporusés Fomes-félékben, amelyek sok szempontból hasonlitanak az e r g o s z t e r i n r e , tehát feltehetően kapcsolat van bioszintézisükben i s . Az a Polyporus betulinus identifikált vegyületek: az A poliporénsav (1. ábra) ban, a C-polyporénsav a P. betulinus-ban és a P.benzoinus-ban, az eburikolsav Polyporus -micéliumokon kivül a Fomes officinalis-ban és a Lentinus dactyloides-ben, az O-acetil-eburikolsav a Polyporus anthracophilusban, a tumulozinsav a P. tumulosus -ban és a P. aust.raliensis-ben, és az A- pinikolsav, (2. ábra) stb. Az ungulinsav elnevezés tehát m a m á r idejétmúlt. A f e l s o r o l t irodalmi ö s s z e á l l í t á s pedig nem öleli fel a k o r s z e r ű irodalmat, amelyet e z é r t kiegés z í t é s ü l itt adunk meg.
/ 68/3354/Rné
19
ÁBRA
2. ábra
68/3354.
A - poliporénsav
C H O 31 50 4
A - pinikolsav C„„H O 30 46 3
20
Irodalom: BOWERS, A. et a l . CORT, L. A. et a l .
(1953): J. Chem. Soc. 2548. (1954): J. Chem. Soc. 3713.
CROSS, L. C. et a l . (1940): J. Chem. Soc. FREREJACQUE, M.
632.
(1939): Rev. Mycol. _3_.
95.
GASCOIGNE, R . M . - - ROBERTSON, A. - - SIMES, J . J . H . (1953): J. Chem. Soc. 1830. GRÜTER, H. (1964): Naturwissenschaften. _51_, GRÜTER, H. (1967): Z . L . U . F .
134,
161.
173
GUIDER, J.M. - - HALSALL, T . G. - - JONES, E . R . H . (1954): J. Chem. Soc. 4471. K I E F E R , H. - - MAUSHART, R. (1965): Direct Information ESG. 15. KOVÁCS J. - - NEDELKOVITS J. (1965): Élelmiszervizsg.Közl. 1_1, 33. KOVÁCS J. - - NEDELKOVITS J. (1965): É l e l m i s z e r v i z s g . Közi. 11,
90.
LOCQUIN, M. - - LOCQUIN, J. - - PREVOT, A. R. (1948): Rev. Mycol, 13,
1.
MARAH, A. E. - - MERTEN, D. -3^- SZAFFRANIETZ, F . (1962): Medizin u. Ernährung, 253. ROHLEDER, K. (1967): Deutsche Lebensmittelrundschau,
63,
135.
Az étkezési gomba s u g á r k e z e l é s e É r d e k e s közlemény jelent m e g a mult évben (MGA. Bulletin, 1967. okt. 480-482. old.),amely arról é r t e s i t , hogy az USA-ban jelentős m é r e t ű k í s é r l e tek folynak a csiperkegomba t á r o l á s i idejének m e g h o s s z a b b í t á s á r a Cobalt-60. b e s u g á r z á s révén. A vizsgálatok szerint 100.000, 200.000, és 300.000 Rad dőzisu b e s u g á r z á s után a gomba napokig megőrzi jó minőségét, szinét, nem nyilik fel és n e m szárad, töpped. Három napi hütőtéri t á r o l á s után szobahőmérsékleten is t a r t h a t ó az á r u m é g néhány napig. Angliában azonban rendeletileg tiltják az é l e l m i s z e r e k s u g á r k e z e l é s é t . K i z á r ó l a g alacsony dőzisu b e s u g á r z á s engedélyezett a felületi penészek, m i k r o o r g a n i z m u s o k , paraziták e l ö l é s é r e (húsban, tojásban, és gyümölcsökben), valamint a burgonya és hagyma c s i r á z á s g á t l á s á r a . 68/3354/Rné
UZONYI S. -né
21
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 1. szám
Adatok a Lokietek barlang mikrogomba f l ó r á j á r ó l DR. NOVAK ERZSÉBET, Budapest. Lengyelországban, Krakkótól 22 k m - r e északnyugatra t e r ü l el az Ojcow Nemzeti Park, amelyet 1956-ban alapitottak. Az 1675 hektárnyi lankás terület sziklás, köves t e r e p , s a sziklákban sok kis barlang található; s z á m s z e r i n t kb. ötven. Ezek egyike a Lokietek nevű (Jaskinia Lokietka), kb 240 m hosszú barlang, amely több s z a k a s z r a , un. f o l y o s ó r é s z r e tagolódik. Mindegyik folyosórésznek külön elnevezése van, amelyeknek beosztását az alanti - CIETAK után készült - térképen i s m e r t e t e m .
1. 2. 3. 4.
Bejárati nyilás E l s ő folyosó "Főfolyosó" . "Lovagterem"
68/3354/Rné
5. 6. 7.
"Utolsó folyosó" "Konyha" "Hálószoba"
22
A barlang, - a m e l y r ő l s z á m o s leírás látott napvilágot, - a b e j á r a t i r é s z t ő l eltekintve t e l j e s e n sötét és nedves, KOVALSKI "Jaskinie Polski" c. munkájában r é s z l e t e s l e í r á s á t a d j a . Szerinte a j u r a mészkőből alakult b a r l a n g k a r s z t o sodása m á r a k r é t a időszak előtt megkezdődött. E formák azonban lepusztultak, részben szedimentáció, részben pedig a k r é t a k o r i tenger előnyomulása r é vén. A k a r a z t j e l e n s é g e k t e l j e s kialakulása a t e r c i e r b e n következett be. A pleisztocén e l j e g e s e d é s alkalmával a k a r s z t f o r m á k a t nagyrészt földalatti m o r é n a töltötte k i . Az e l j e g e s e d é s eltűnte után megkezdődött a negyedkor előtti formák k i a l a k u l á s a , ez a folyamat napjainkban is t a r t . A barlangról palaeontológiai, archeológiai, zoológiai vonatkozású munkák jelen„ tek meg. Az ott előforduló mikroszkópos gombákat - tudomásom s z e r i n t - eddig m é g senki s e m vizsgálta. A térképen feltüntetett un. "Főfolyosó", " L o v a g t e r e m " és "Hálószoba" barlangrészekből - 196'5 év nyarán - DR. PALIK PIROSKA, az Egyetemi Mikrobiológiai Tanszék m u n k a t á r s a , algavizsgálatok céljából t a l a j - , ill. falkaparékmintákat gyűjtött. O volt szives r e n d e l k e z é s e m r e bocsátani a sterilen begyűjtött t a l a j minták egy r é s z é t , amiért itt is külön köszönetet mondok. A talajrögöket Winigradskij-féle, s z ü r ő p a p i r o s szilikagél t á p l e m e z r e helyeztem, és 1 2 hétig. 28°C on inkubáltam. E t á p t a l a j f é l e s é g jellemzője, hogy a r a j t a tenyésztendő s z e r v e z e t e k egyetlen s z é n f o r r á s á u l a - cellulózt képviselő - s z ű r ő papir szolgál. így a r a j t a kifejlődött mikroszkópos szervezeteket cellulőzbontók nak tekinthetjük. Ilymódon s i k e r ü l t néhány mikroszkópos gombatörzset kitenyésztenem, amelyek nek egy r é s z e r e n d s z e r t a n i l a g az a s z k u s z o s gombák Chaetomiaceae családjába sorolható. A "Lovagterem" elnevezésű b a r l a n g r é s z talajmintáiból a következő Chaetomium f a j o k fejlődtek ki: Chaetomium globosum v a r , flavo-viride mikron m é r e t ű . T e r m i n á l i s s e r t é i 3 , 2 hosszunyelüek, bunkósak, sp őr ahordozó 6, 5 x 9.5 m i k r o n méretűek, olajbarnák,
68/3354/Rné
NOVAK E. T . T e r m ő t e s t e 210 x 250 - 3 , 3 mikron s z é l e s e k . Aszkuszai r é s z ü k 27 mikronos. S p ó r á i é r e t t e n citrom alakúak. (1. ábra)
23
E k ö z i s m e r t e n gyakori C h a e t o m i u m - f a j zöldes szinti variánsának terminális s e r t é i erősebben, határozottabban hullámosak, mint a szürke színárnyalatú v a r i á n s é i . A t é r m ő t e s t e k . illetve aszkuszok és spórák m é r e t e azonban mindkettőnél nagyjából megegyező, bár bizonyos fokú e l t é r é s itt is előfordul, de csak olyan mértékben, amilyen még az egy fajon belüli e l t é r é s k e r e t é b e b e sorolható. Chaetomium cochliodes PALLISER, Az irodalomból jól i s m e r t , kétféle tipusu t e r m i n á l i s s e r t é i alapján könnyen definiálható f a j , 290 x 360 mikron m é r e t ű t e r m ő t e s t e zöldes árnyalatú. Aszkospórái 7, 7 x 9 , 8 mikronosak. (2. ábra) A " L o v a g t e r e m " b a r l a n g r é s z l e g talajmintáiból kifejlődött harmadik C h a e t o m i u m - f a j a Chaetomium angustum CHIVERS. Halvány szürkészöld á r nyalatú, kevés számú laza képletet alkotó t e r m i n á l i s s e r t é i h á r o m f é l e tipusuak: a / é r d e s felületű, 4-5 s p i r á l i s t alkotó képletek; b / vékonyabb, finomabban é r d e s , erősebben spirálozók; c / néhány sima felületü, egyenes, elhegyesedő végű s e r t e k é p l e t . A t e r m ő t e s t kerekded, 290 x 320 m i k r o n méretű; spórái 7,9 x 9 , 2 mikronosak, olajbarnák, két végükön c s ú c s o s a k . (3. ábra) Chaetomium erectum SKOLKO - GROVES. A " F ő f o l y o s ó d b ó l gyűjtött t a l a j mintákból tenyésztettem ki. Jellegzetes,négyzetes hálózatú t e r m i n á l i s képletei alapján jól definiálható f a j . (4. ábra) Az ábrán feltüntetett t e r m ő t e s t - p é l d á n y 125 x 160 m i k r o n m é r e t ű . Sötét, két végén csúcsos spórái 5 , 1 x 7 mikronosak. A "Hálószoba" elnevezésű b a r l a n g r é s z talajából egy f a j , a Chaetomium olivaceum COOKE - ELLIS fejlődött ki. A t e r m ő t e s t kerekded, 350 x 390 m i k r o n á t m é r ő j ű , szürke árnyalatú. Hosszú, határozottan hullámos t e r m i n á l i s s e r t e k é p l e t e i lazán összefonódnak. Spórái kimondottán citrom alakúak, két végükön csúcsosak, 8 x 12 mikron m é r e t ű e k . (5. ábra) Mindhárom talajféleségből, - amelyet a barlang emiitett három t e r ü l e t r é s z é r ő l gyűjtöttek be - sikerült m é g néhány olyan mikroszkópos gombafajt kitenyészteni, amelyeket minden kétséget kizáróan a Fungi imperfectihez sorolhatunk.
68/3354 /Rné
24
Ilyenek a következők: Alternaria tenuis NEES. Konidiumainak igen nagy a v a r i a b i l i t á s a , m é r e t , szin és szeptáltság tekintetében egyaránt. E k ö z i s m e r t s a j á t s á g a alapján pontosabb besorolásához sok konidium-példány vizsgálata szükséges. M é r é seim alapján az o l a j b a r n a konidiumok s z é l e s s é g e és hossza a 6,4 x 10 illetőleg 17,6 x 44 m i k r o n o s h a t á r é r t é k e k között volt. Longitudinálisán m i n d ö s s z e egy-két, t r a n s z v e r z á l i s á n pedig 2 - 7 v á l a s z f a l a t figyeltem meg r a j t u k . (6. á b r a ) Rendkivül sok talajféleségből tenyésztették m á r ki. Az irodalom i s m e r t e t i több cellulóz- és pektinbontő t ö r z s é t . Bizonyos, hogy az általam kitenyésztett t ö r z s is ez utóbbiak közé t a r t o z i k . Stachybotrys a t r a CORDA. Szürkésbarna árnyalatú konidiumtartói j e l l e g z e t e s , 4 - 5 águ, t o j á s alakú, ugyancsak sötét tónusu sterigmákban végződnek. Ez utóbbiakon helyezkednek el az egysejtű, tojásdad alakú, enyhén s z e m c s é zett konidiumai. A konidiumok igen hamar sötét szinüek és átlátszatlanok l e s z nek. Konidiumtartói 3 , 2 - 3 , 6 mikron s z é l e s e k , csuklósan elágazók. A s t e r i g mák 3 , 2 x 9,6 m i k r o n o s a k , s a spórák pedig 4 x 8 mikron méretűek. (7. ábra) Egyes kutatók cellulóztartalmu anyagokról, - többek között papirról i s , - izolálták. Vizsgálataim során mindhárom barlangi talajféleségből kifejlődött. Stysanus stemonites (PERS.) CORDA. Hosszú, egységes köteget, un. k o r é miumot alkotó s ö t é t b a r n a konidiumtartóinak f e l s ő végén fűződnek le a konidiumok. A konidiumtart ók ezen f e l s ő szakasza hosszúkás henger alakú, és f a h é j barna szinü. Az igen jellegzetes megjelenésű, hosszúkás bunkó alakú, nyeles konidiumtartók az a l j z a t r ó l kiemelkednek; átlagban 340 m i k r o n hosszúak. A konidiumok tojás - citrom alakúak, halványzöld árnyalatuak, 3,8 - 4 , 8 x 6 - 6 , 8 mikronosak, s rövidebb-hosszabb láncokban fűződnek le. Cellulózbontó k é p e s s é g e minden kétséget k i z á r ó . Ezt bizonyitja cellulóz s z é n f o r r á s u táptalajon való kifejlődése és növekedése. Ezt a fajt a barlangi "Lovagterem" talajából izoláltam. A Lokietek barlangban gyűjtött talajmintákból tehát - s p e c i á l i s cellulóz t á p t a l a j felhasználásával - öt Chaetomium-fajt, valamint az Alternaria, Stachybotrys és Stysanus nemzetségek egy- egy faját s i k e r ü l t kitenyészteni. Ezenkivül még nagy mennyiségű, meg nem határozható, s z ü r k e és f e h é r s t e r i l micéliumot s i k e r ü l t megfigyelni.
68/3354 /Rné
25
Az ojcowi Lokietek barlangnak minden bizonnyal sokkal gazdagabb a m i k r o s z kópos gombaflórája, mint ahogy azt az itt leirt néhány gombafaj alapján hinnénk. Nyilvánvaló, hogy az igen speciális összetételű - és csak a cellulózbontó szervezetek r é s z é r e kedvező - táptalajon a szaprofiton és p a r a z i t a gombák n a g y r é s z e nem fejlődött ki. Ez utóbbiak kitenyésztése és feldolgozás a ezután következő munkafeladat.
Daten zur mikroskopischen Pilzflora der Höhle
Lokietek
F r a u DR. E. T. NOVAK, Budapest Es waren die aus d r e i verschiedenen Teilen die Polnischen Lokietek-Höhle s t e r i l g e s a m m e l t e Bodenmuster, auf dem Windgradskij-Silikagel Nährboden inkubiert. Dieser Nährboden ist zur Züchtung d e r zellulosezersetzenden mikroskopischen Organismen s e h r gut v e r w e n d b a r . Durch diese Methode gelang es aus den oben erwähnten Bodenmustern fünf Chaetomium-Arten, sowie je einen A l t e r n a r i a - , Stachybotrys- und Stysanus-Art entwickeln. Die Lokietek-Höhle besitzt eine wesentlich r e i c h e r e Pilzflora, jedoch b e f a s s t sich diese Publikation a u s s c h l i e s s l i c h mit den Mikropilzen, welche die Cellulose als C-Quelle v e r w e r t e n können.
Data on the fungi flora of the cave Lokietek. DR. E . T . NOVAK, Budapest We have succeded in isolating fungi species f r o m s t e r i l soil of the cave Lokietek in Poland. The fungi were cultivated on Vinogradski-silicagel medium. By this method we have determined f r o m the d i v e r s p a r t s of the cave, five Chaetomium-species, as well a s A l t e r n a r i a - , Stacybotrys- and Stysanuss p e c i e s . The Lokietek cave has most probably a r i c h e r fungi f l o r a , this paper d e s c r i b e s however only the cellulolytic s p e c i e s .
68/3354/Rné
26
Irodalom: AMES, L . M . , 1961:
A monograph of the Chaetomiaceae.
AMES, L. M, , 1949:
New cellulose destroying fungi isolated f r o m m i l i t a r y m a t e r i a l and equipment. Mycologia, 41. p. 638.
BARNETT, H. L. , 1960: Illustrated Genera of Imperfect Fungi. CHIVERS, A. H , , 1915: A monograph of the g e n e r a Chaetomium and Ascot r i c h a . Mem. T o r r e y Bot. Club. 14.p. 155. CLEMENTS, F . E . - SHEAR, C. L. , 1954: The g e n e r a of Fungi. New-York, ti GAUMANN, E . , 1926: Vergleichende Morphologie d e r Pilze. Jena. HAZSLINSZKY F . , 1892: M a g y a r o r s z á g és t á r s o r s z á g a i n a k Sphaeriái. Math, és T e r m é s z e t t u d . Közi.
25
GUT. S., 1960: Le Pare National D'Ojców. Krakow, KOWALSKI, K , , 1951: Jaskinie Polski, I. Warsawa. KRZEMIENIEWSKA, H. -BADURA, L. , 1954: A contribution to the knowledge of the m i c r o o r g a n i s m s f r o m the litter and soil of the beech wood. Acta Soc. Bot. Poloniae, 23. 4. KUCMIERZ, J. , 1965: Grzyby pasocytnicze Ojcowskiego Parku Narodnowego. II. F r a g m . F l o r i s t , et Geobot. Krakow. LINDAU, G. , 1907: Die Pilze. Fungi i m p e r f e c t i . In RABENHORST: Kryptogamen F l o r a von Deutschland. VIII. 1910: IX. NEERGARD, P. , 1945: Danish species of A l t e r n a r i a and Stemphylium. Copenhagen. NIETHAMMER, A , , 1937: Die microskopischen Bodenpilze. Haga. NOVAK E . T . , 1966: Chaetomium-Arten aus Ungarn. Ann. Univ. Scient. Budapest, Sectio Biologica. 8. PALLISER, H. L. , 1910: Chaetomiaceae. N.Am. F l o r a . 3. 59, SERGEJEVA, K . S . , 1956: Species novae g e n e r i s Chaetomium. Not, Syst. et Sect» Crypt. Inst. Bot. Nom. V. L. Komarovii. Acad. Sei. USSR. 108. • SKOLKŐ,- A. J; - - GROVES, J. W . 7 1948: Notes on s e e d - b o r n e fungi V. Chaetomium s p e c i e s with dichotóniously branched h a i r s . Can. J, . R e s e a r c h . 26. r 269. SKOLKO, A . J . -•- Groves,' J. W . , 1953: Notes on s e e d - b o r n e fungi VII. Chaetomium. Canad. Journ. of Botany, 31. 779. WOJEWODA, W . , 1966: D e r Nationalpark von Ojców. 68/3354 / R n é
68/3354
68/3354 rs
(ód/335h
Tricholoma orirubens
Galeropsis desertorum Termőtestek természetes nagyságban Spórák 1000 x nagyítva
68/3354.
Magyarországi lelőhelyek
31
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968.évi 1. szám
Rózsáslemezii p e r e s z k e (Tricholoma orirubens Quél.) BABOS LORÁNTNÉ, Budapest.
v
A r ó z s á s l e m e z i i p e r e s z k é t (Tricholoma orirubens) eddig az aránylag ritkán és kevés példányban előforduló gombafajok között tartottuk számon. Főleg a Budai-hegységben gyűjtöttük, Zugligetből i r t a le SZEMERE L. (1926) és MOESZ G. (1942) is, mint gyéren gyűjthető f a j t . Az európai flórafeidolgozó irodalmat tekintve a helyzet a következő: COOKE, M. C
Anglia
gyakorisági adat nélkül közli
LANGE, J, E.
Dánia
ritka
RICKEN, A.
Németország
nem ritka
t
ritka
MICHAEL, A. -HENNIG, B. CAMARA, E,
Portugália
KONRAD, P. -MAUBLANC, A.
Franciaország
nem közli
elég közönséges
KÜHNER, R. -ROMAGNESI, H. NÜESCH. E.
Svájc
több helyről
LEBEGYEVA,L, A.
Szovjetunió
nem közli
KALAMEES, U.
"(Eszto.)
RAUTAVAARA. T
Finnország
PILAT, A . ,
Csehszlovákia
ELIADE , E,
Románia
BRESADOLA. J,
Olaszország
elszórtan nem közli nagyon ritka
1967 október 16. -án igen nagy tömegben, s e r e g e s e n , úgynevezett folyásokban t e r m e t t a Budai-hegységben, Makkos Mária környékén, gyertyános-tölgyesben és vegyes erdőben, ahol a gyertyán és a tölgy is jelen volt. Az irodalom még főleg bükkfák alatti előfordulását emliti, tehát főleg lombosfákkal m i k o r r i z á s fajnak tekinthető. A fenyőpereszke (Tricholoma t e r r e u m ) rokonságába t a r t o z i k , de e l t é r attól r ő z s a s z i n e s e d ő lemezei, a tönk alján kivül és belül a húsban is látható r ó z s a szinü-kék folt, valamint a tönk alján levő s á r g a micélium által. A gomba leir á s a a gyűjtött példányok alapján a következő: 68/3354 /Rné
32
A gomba leírása: Kalap: e g é r s z i i r k e - s ö t é t s z ü r k e (néha a p r e p a r á t u m o n csaknem fekete is); sűrűn, finoman n e m e z e s - .szálas - pikkelykés felületü; fiatalon púpos-domború, majd púposán ellaposodó, végül lapos; á t m é r ő j e 2 , 5 - 8 cm. Lemezek: fiatalon s z ü r k é s e k , igen csekély r ó z s á s árnyalattal vagy anélkül, több nap múlva azonban s z ü r k é s - r ó z s a s z i n e s e k , s z á r a d á s során többé-kevésbé s z ü r k é s r ó z s á s a k - b a r n á s r ó z s á s a k lesznek; a tönktől távol felkanyar od ók, majd vékony foggal a tönkre lefutók; normál sürüségüek. Tönk: f e h é r e s vagy s z ü r k é s ; finoman s z á l a s ; az alján - fiatalon néha alig látható - k i s kékes folttal; m é r e t e 2 - 7 x 0 , 5 - 1 , 7 cm. Jellemző volt a minden példány tönkjének alján látható v i l á g o s s á r g a micélium. (Megjegyzés: m á r a termőhelyen is lehet feltűnő m é r t é k ű a tönk aljának elszineződése k é k r e - r ó z s a s z í n ű r e ; október 8 - á n ugyanezen a termőhelyen a gombák tönkje alul élénk r ó z s a s z í n ű v o l t . ) Husa: r o s t o s - s z á l a s , m e r e v , törékeny, a tönkben gyakran csövesedő. Ize: jő; s z a g a : gyengén
lisztszerü.
Spóra: gömbölyded-gömbölyű, s i m a , nem amiloid; mikron m é r e t ű .
4 , 5 - 6 , 2 x 4 , 5 - 5,4
H e r b á r i u m i adatok: Budai-hegység Zugliget, 1951. X. 14. L e g . : KALMÁR Z. Budakeszi környéke, 1951. X. 28. L e g . : KALMÁR Z. Ságvári-liget, gyertyános-tölgyesben, 1955. XI. 13. L e g . : BABOS M. 4 Hársbokor-hegy, gyártyános-tölgyesben, 1957. X. 9. L e g . : BABOS M. BOHUS G. -VASS A. Tökhegy, gyertyános-tölgyesben, 1963. X. 12. L e g . : BABOS M . BOHUS G. , és többen, gombaszakértők. Hűvösvölgy, bükkösben, 1965. IX. 30. Leg.: BABOS M. Makkos M á r i a , gyertyános-tölgyesben és vegyes erdőben, 1967. X. 16. L e g . : BABOS M. -VESSEY E. (az ugyanott X.8. -án gyűjtött anyagból nincs herbáriumi példány.) Mátra-hegység Ilona-völgy Parádfürdő környékén, gyertyános-tölgyesben, 1957. X. 6. Leg. : BABOS M. 68/3354 /Rné
33
A gomba fiatal, még nem r ó z s a s z i n e s e d ő lemezű, f e h é r e s tönkü példányai nagyon hasonlitanak a f e n y ő p e r e s z k é r e (Tricholoma t e r r e u m ) , d e a tönk alján l á t ható s á r g a micéliumszálak. - mint azt az elválasztó tulajdonságoknál m á r e m i i tettem - azonnal meghatározhatóvá teszik. Később, idősebb példányokon vagy h e r b á r i u m i anyagon m á r nem probléma a f a j m e g h a t á r o z á s a , m e r t a lemezek v ö r ö s ö d é s e , r ó z s á s s á g a , vagy a tönk alján fokozottabban látható kék vagy r ó z s á s szin alapján a Tricholoma o r i r u b e n s könnyen f e l i s m e r h e t ő . A h e r b á r i u m i példányokon különösen feltűnő a hus élénk r ó z s a s z i n ü vagy kék-zöldeskék szine a tönk aljában. Az ugyancsak lomberdőben t e r m ő - sokszor tömegesen is m e g jelenő - Tricholoma scalpturatum is hasonló habitusu gomba, de ennek lemezei fogástól, vagy gyakran m á r a termőhelyen is sárgulnak, s á r g u l á s r a hajlamosak. Ezek az összetévesztések étkezési c é l r a történő gyűjtés esetén nem jelentősek, m e r t mindhárom f a j (Tricholoma o r i r u b e n s , T. t e r r e u m , T. scalpturatum) jó ehető gomba. Tudományos szempontból azonban fontos a f a j p r e c i z f e l i s m e r é s e . A vele Összetéveszthető nem ehető fajok közül a csipős p e r e s z k e egy rokonfaját, a Tricholoma scioides-t kell megemliteni. A hasonló habitusu Tricholoma scioides szintén sötét, s z ü r k é s - f e k e t é s kalapu gomba, kalapján lehet ibolyás r ó z s á s árnyalat is, de nem nemezesen pikkelykés, hanem s u g a r a s a n szálas - pikkelykés, selymes a kalapja. Lemezei s z ü r k é s e k , az élük k i s s é feketés, de nem rózsásodnak meg, tönkjén nem látható sem r ó z s á s kékes szin, sem p e dig s á r g a micélium. Ize is e l t é r ő , eleinte k e s e r ű , m a j d c s i p ő s s é váló. Savanyu talajú bükkösökben vagy bükkfák tövében, helyileg kisavanyodott, mohás talajon t e r e m . Nyugat-Dunántulon és a Magyar Középhegység egyes területein gyakori. A kis döggomba (Rhodophyllus rhodopolius) csak r ó z s á s lemezei és t e r m e t beli hasonlósága miatt emlitendő, m e r t a szakemberek nem téveszthetik össze vele.
Tricholoma orirubens QUEL, in Ungarn Frau M. BABOS,
Budapest.
Im Oktober 1967 e r s c h i e n diese Pilz-Art in g r o s s e n Mengen in der Umgebung von Budapest (Budai-hegység: Makkos Mária). Sie f r u k t i f i z i e r t e n in QuercetoCarpinetum, Melico Fagetum und in Mischwäldern. Laut der Beobachtungen sind sie in anderen Gebieten Ungarns - ähnlich der Daten der europäischen Literatur - minder häufig. \
*
68/3354/Rné
34
Irodalom: BRESADOLA, J. , 1927: Iconographia Mycologica. II. Mediolani CAMARA.E., 1956: Catalogus systematicus fungorum omnium Lusitaniae, I. Basidiomycetes. Lisboa. COOKE, M. C . , 1883: Handbook of British Fungi. London ELIADE,E, , 1965: Conspectul m a c r o m i c e t e l o r din Románia. Acta Bot. Horti Bucurestiensis 1964-1965. KALAMEES, U. , 1962: Qbzor rjadovok (Tricholoma) i blizkih k nim rodov v s z t r e c s a j u s c s i h s z j a v Esztonszkoj Sz. Sz. Sz. R. Botanicseszkie Isszledovanija (Botaanalised Uurimused) T a r t u . KONRÁD, P. - MAUBLANC, A . , 1924-1933: Icones s e l e c t a e Fungorum. III. Paris. KÜHNER. R. - ROMAGNESI, H. , 1953: F l o r e analytique des champignons superieurs. Paris. LANGE, J. , 1935:Flora agaricina Danica. I. Copenhagen. LEBEGYEVA, L. , 1949: O p r e d e l i t e l ' s l j a p o c s n ü h gribov (Agaricales) Moszkva - Leningrad. MICHAEL, E. - HENNIG, B. , 1964: Handbuch f ü r Pilzfreunde. III. Jena. MOESZ G. , 1942: Budapest és környékének gombái. Bot. Közlemények, 39. MOSER, M. , 1967: Basidiomyceten II. Die Röhrlinge und Blätterpilze in GAMS, H: Kleine Kryptogamenflora II b / 2 . 3. Aufl. Stuttgart. NÜESCH, E. , 1923: Die Ritterlinge. Heilbronn. PILÁT, A. , 1951: A g a r i c a l e s . Praha. RAUTAVAARA, T. , 1947: Suomen sienisato. Porvoo Helsinki. RICKEN, A. , 1910-1915: Die Blätterpilze. Leipzig. ROMAGNESI, H . , 1962: Petit atlas des champignons. II. P a r i s . SZEMERE L. , 1926: Gombáskönyv kezdők r é s z é r e . Budapest.
Cél: nagyobb g o m b a t e r m e s z t ő üzemek l é t e s í t é s e ! A dán statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta az 1966. évi földhasznositásra vonatkozó f e l m é r é s eredményeit, amelyben a g o m b a t e r m e s z t é s r ő l érdekes adatok találhatók. A vizsgálat számaiból kitűnik, hogy Dániában 55 üzem, - ezekből 6 mezőgazdasági jellegű, - foglalkozik g o m b a t e r m e s z t é s s e l . Evenként mintegy 5.500 tonna gomba t e r m e l é s é t véve alapul, ez megfelel üzemenként évi 100 tonna gomba t e r m e l é s é n e k Dániában. - Ha összevetjük a számokat Hollandiával, ahol 16.000 tonna gombát t e r m e s z t e n e k 1010 üzemben, nyilvánvaló, hogy Dániában a nagyobb üzemek l é t e s í t é s é r e törekszenek. A holland üzemek átlagos 15,8 t. évi termésükkel - kicsinységük miatt olyan sajátosak, hogy csak családi kezelésben kifizetődők. * UZONYI S. -né. 68/3354/Rné
35
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968, évi 1. s z á m f
Adatok a Galeropsis d e s e r t o r u m Vei, et Dvor, magyarországi elterjedéséhez. BABOS LORÁNTNÉ,
Budapest.
GÁLFFY Z, (1955) és ZELLER L. (I960) dolgozataiból k ö z i s m e r t m á r a Galeropsis d e s e r t o r u m VEL. et DVOR. f a j előfordulása Magyarországon, a szerzők és KONECSNI I. gyűjtéséből. f v I Ez az é r d e k e s , Conocybe-habitusu gombafaj a F l o r a CSR " G a s t e r o m y c e t e s " kötetének közlése szerint Ázsiából és Európából i s m e r t , ritkán előforduló gomba, Csehszlovákiában, Morvaországban Mohelno szerpentin sztyepp s z á r a z lejtőin gyűjtötte először DVORAK, R. 1930. október-november hónapjaiban. Ezen az alapon i r t a le a nemzetséget és a fajt VELENOVSKY, J. é s DVORAK, R. 1930-ban. Ebből érthető, hogy HOLLOS L. " M a g y a r o r s z á g g a s t e r o m y c e t á i " (1903) cimii munkájában t e r m é s z e t e s e n nem található ez a gomba. Mint é r d e k e s s é g e t meg kell azonban jegyeznünk, hogy később, 1928-ban volt HOLLÓS L. kezében, csak a lemezes kalaposgombákra emlékeztető m e g j e l e n é s e , keskeny, b a r n a lemezei miatt nem gondolt a r r a , hogy p ö f e t e g - f é l e . A Természettudományi Muzeum Növénytárának mikológiái herbáriumában (17. 010 ) találhatjuk m e g ezt az anyagot, amelyet Nagy Kajdacs környékén (Com. Tolna), a D é l i - m a j o r mellett, ho mokos r é t e n gyűjtött 1928. november 13, -án. Ujabb előfordulásai (herbáriumi adatok): Kál Kápolna (Com. Heves): a vasútállomás közelében levő legelőn, 1966 november 23. Leg. et d e t . : BABOS M. - BOHUS G. Budakalász (Com. Pest): a község és a mészkőbánya közötti legelőn, 1967, november 10, Leg, et d e t , : BABOS M, - BOHUS G. Az irodalomban közölt adatok és a h e r b á r i u m i példányok bizonysága szerint késő őszi f a j , o k t ó b e r - n o v e m b e r - d e c e m b e r hónapokban t e r e m . Az eddigi 7 m a g y a r o r s z á g i gyűjtőterület alapján a r r a következtethetünk, hogy hazánkban m á r nem r i t k a . Ennek ellenére eddig csak szórványos adatokkal rendelkezünk, aminek valószinü oka az, hogy e b a r n a , s z á r a z f ű s z á l r a emlékeztető, apró t e r m e t ű gombácska a legelők s z á r a z gyepjében nehezen vehető é s z r e , továbbá az is, hogy k é s ő ősszel t e r e m , - sokszor m á r a fagyok beállta után. - s ebben az időpontban m á r kevesen j á r j á k gyűjtési céllal ezeket a t e r ü l e t e k e t .
68/3354/Rné
36
Mindenesetre é r d e m e s felfigyelni e r r e a g o m b á r a , s k é s ő őszi időben a m e g f e lelő termőhelyeken céltudatosan k e r e s n i a Galeropsis d e s e r t o r u m o t , Biztosra vehető, hogy igy m é g számos termőhelyét fogjuk m e g i s m e r n i Magyarországon.
•
Daten zur Verbreitung des Galeropsis d e s e r t o r u m VEL. et DVOR. in Ungarn F r a u M. BABOS, Budapest. Diese - aus d e r Tschechoslowakei, von den d ü r r e n Abhängen des Serpentin Steppes bei Mohelno - beschriebene G a s t e r o m y c e t e s - A r t , dem Aussehen nach Blätterpilz, ist laut der Mitteilungen des F l o r a CSR Band G a s t e r o m y c e t e s Uberall selten. Von Ungarn w a r e n bisher auch nur wenige Funde bekannt: (HOLLOS, ZELLER, GALFFY). Indessen kennen wir heutzutag 7 Sammelgebiet in Ungarn, so d a s s e s dem Anschein nach d u r c h a u s kein seltener Pilz i s t . Der Grund, dass er doch nur gelegentlich zum Vorschein kommt, ist, d a s s im Spätherbst zwischen den trockenem Gras e r kaum b e m e r k b a r i s t . Übrigens suchen um d i e s e r Zeit die P i l z s a m m l e r m e h r keine Pilze auf der Weide. Es lohnt sich demzufolge auf diese Steppe-Art m e h r Aufmerksamkeit zu widmen.
Irodalom: r
(1958): Gasteromycetes
in F l o r a CSR.
862.
ZELLER L. (1960): Das Vorkommen von Galeropsis d e s e r t o r u m VEL. et DVOR. in Ungarn. Ann. Univ. Sei. Budapestiensis de L. EÖTVÖS nominatae. Sectio Biol. 3, 415-425.
68/3354/Rné
37
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 1. s z á m
A g y é r l e m e z ü áltölcsérgomba /Leucopaxillus g i g a n t e u s / ( F R . )
SING.
MARKÓNÉ MONOSTORY BERNADETTE, V e s z p r é m .
1967. okt. 31-én három talált g o m b á r a vonatkozó adatot közöltem SZEMERE LÁSZLÓVAL, aki megkért a r r a , hogy a környékbeli hegyekben talált gombáinkról é r t e s i t s ü k őt. Az emiitett napon talált egyik gomba meghatározásában b i zonytalan voltam, azt Hygrophorus p e n a r i u s F R . - n a k gondoltam. Válaszában SZEMERE annak a gyanújának adott k i f e j e z é s t , hogy a k é r d é s e s példány a gyérlemezti tölcsérgomba (Clitocvbe d i f f o r m i s SCHUM.) lehet. Egyúttal m e g küldötte nekem kéziratának azt a r é s z é t , amelyben ezt a gombát l e i r t a . A k é z i r a t b a n "A szárazkalapu, túlnyomórészt fehér szinii tölcsérgombák" f e l s o r o l á s á n a k m i n d j á r t az elején 546. s z . alatt találjuk a k é r d é s e s gomba leirását: ti
Kalapja: 6-20 cm, eleinte domború, m a j d tompán púpos, utóbb s z a bálytalanul szétterülő, s z é l e meg b o r d á s - k a r é j o s . Sima, tiszta f e h é r , nem nyálkás, nem r a g a c s o s . Lemezei: tiszta f e h é r , s z é l e s , gyéren álló lemezei többé-ke.vésbé lefutók, utóbb r ó z s a s z í n e s lehelettel. Tönkje: f e h é r , lefelé vékonyodó vagy egyforma v a s t a g , tömött, 1 - 3 cm vastag, s 8-16 cm m a g a s is lehet. Nem k o r p á s , igy ebben is elüt a fehér csigagombátől. Husa: hófehér, a f é r e g r á g á s o k mentén s á r g á s : e s e t l e g lilásba húzódó lehet. Ize, szaga k e l l e m e s . Allitólag ehető KALMÁR é r t e s í t é s e s z e r i n t . MARKÓNÉ is megállapította, hogy ehető. Spórája: 5 - 8 x 4 - 5 m i k r o n , viztiszta, k i s s é é r d e s , de legtöbbször csak simának látszik, mint valamely keményít ő s z e m . Vegyes lomberdő mélyebb, nyirkosas r é s z é n t e r e m ő s s z e l , egészen . november végéig.
BRESADOLA/Ic. Myc III. k. 143. t . ) mint a Clitocybe c e r u s s a t a változatát i r t a le és ábrázolta (de a vékony gombák nem sejttetik e r a j z b a n címbeli, hatalmas t e r m e t ű gombánkat !). COOKE 122/138. tábláján jól m é r e t e z t e , csak k i s s é s z í n e s r e festette "
68/3354/Rné
38
"Budapesten a Zugliget és a Hűvösvölgy több pontján találtam, ha nem is minden évben. (1927. X. 1 0 . , s t b . ) . 1931-ben bőven t e r m e t t , egészen okt, 20-ig. Somogyváron 1932. nov. 21-én és Littkén (Nógrád - m . ) , 1952. okt. 18 31-ig igen sokat láttam. 1963. szept. 11 én, Márkőn, JUHASZ gyűjtötte. A rákövetkező évben Hárskuton a Borzás hegyen t a l á l t a m . 1966 őszén FUCHS PAL gyűjtötte a Veszprém: Csopak közötti országút mentén húzódó erdőben. Ugyanitt MARKÓNÉ is megtalálta, 1967. okt. 28-án, tölgyfa alatt. Ezt megelőzően, okt. 22-én pedig a Veszprémtől nyugatra fekvő T e k e r c s völgy közelében, tölgy-fenyő vegyeserdőben szedte. Mindkét utóbbi lelőhelyen egy-egy "folyás"-ban jelentős mennyiségű gomba fordult elő. FUCHS PÁL közlése s z e r i n t 1967-ben három izben a piacra, is hoztak a l e i r t gombából. " "A címbeli gomba jól aszalható, a kalap, a tönk és a lemezek v i l á gos s á r g á s okker színűek, a husa f e h é r . Tömegben gyenge izzadságszaga van. A s z á r i t m á n y kevés vízben áztatva eredeti k o n z i s z tenciáját tökéletesen v i s s z a n y e r i . " "Jegyzet: Az elefántcsont csigagombához feltűnően hasonlító, szép nagy gomba v á l t o z a t o s s á g r a nem h a j l a m o s , a Clitocybe c e r u s s a t á v a l nem azonosítható. Végül megint m á s gomba a Clitocybe d i f f o r m i s PERS. is ! Úgyszintén elüt a világos színű, nagytermetű egyéb tölc s é r gombáktól i s . „ C. Candida BRES. , C. maxima GARTN. et MAYER)" DR. BOHUS GABOR dolgozata r é v é n (Fragmenta Botanica, Budapest 1967.) m e g tudjuk azt, hogy a g y é r l e m e z ü tölcsérgombát' (C. d i f f o r m i s SCHUM.) ujabban a Lcucopaxillus genus Aspropaxillus (KÜHN, et MAIRE) SING.et SCHUM. szekciójába sorolták be, s hogy neve ezután Leucopaxillus giganteus ( F R . ) SING. így magyar nevét is m e g kell változtatni, az u j név SZEMERE szerint g y é r l e m e zü áltölcsérgomba lehetne. Itt m é g csak azt jegyzem meg, hogy a gyérlemezü áltölcsérgomba jó c s e m e g e gomba. Jellegzetes ize nincs, de ropogós husa különösen a l k a l m a s s á t e s z i fog y a s z t á s r a . Jól t ü r i a szállítást i s , SZEMERE véleménye szerint eddig az általa talált valamennyi példány a L. giganteusnak a s s p . bükkensis BOHUS változatához tartozott. Az a l f a j j e l l e m z ő j e , hogy a lemezek szine m á r kezdetben s á r g á s r ó z s a s z í n ű , halvány r ó z s a s z í n ű . Eddig e változat előfordulásáról csak a Bükk hegységből volt adatunk. A saját gyűjtésemből s z á r m a z ó példányok lemezei felületes megfigyelés
68/3354 /Rné
megfigyelés esetén csak f e h é r - k r émszintinek látszottak, áteső fényben (a kalap felől megvilágítva és a lemezek felől nézve) azonban feltűnő volt a lemezek, tövének üde r ó z s a s z í n e s á t t e t s z é s e . Ez a jelenség nem téveszthető ö s s z e a k a j s z a lisztgomba (Clitopilus prunulus F R . ) lemezeinek a spórák é r é s e s o r á n m e g f i gyelhető átszineződésével.
Über den Leucopaxillus giganteus ( F R . ) SING. F r a u B, MARKd), V e s z p r é m . V e r f a s s e r giebt bekannt ihren diesen Pilzfund, welchen L. SZEMERE als Clitocybe d i f f o r m i s SCHUM. b e s t i m m t e . Diese g r o s s e , c h a r a k t e r i s t i s c h e Pilz-Art ist in Ungarn häufig. Laut der neuen F a c h l i t e r a t u r ist auf Grund der richtigen s y s t e m a t i s c h e n Einreihung sein Name Leucopaxillus giganteus ( F R . ) SING. Von d e r Hygrophorus Gattung ist e r wegen seinem trockenem Hut, und von d e r Genus Clitocybe wegen seine entfernt stehende, dicke Lamellen leicht zu unterscheiden. Laut SZEMERE, gehören sämtliche Exemplare zur s s p . bükkensis BOHUS. Auf diese Subspecies c h a r a k t e r i s t i c h e b l a s s - r o s a Verfärbung d e r Lamellen beobachtete auch V e r f a s s e r an jeden Exemplar.
68/3354/Rné t
40
Az óriás álpereszke
(Leucopaxillus macrocephalus)
előfordulása Budapest
közelében
Az uj Leucopaxillus genusznak ez a nagyméretű f a j a r e n d s z e r e s e n , é v r ő l évre t e r e m Budapest mellett, a Pilisborosjenő községtől nyugatra fekvő, északi kitettségü lejtőt boritő tölgyesben. E r r ő l a lelőhelyről egy tölgyfatörzs közelében, a talajon t e r m e t t , különösen nagyra nőtt, ó r i á s növésű példányait hozta be 1966 okt. 28-án GULYÁS PÁL g o m b a i s m e r ő . A k e t t e s é v e l hatosával csoportosan nőtt példányok közül a két legnagyobbnak k a l a p á t m é r ő je egyenként 35-36 c m volt, sulyuk pedig egyenként 1,5 kg. Ugy látszik tehát, hogy a lemezes kalaposgombák közül ez a f a j tekinthető az egyik legnagyobb gombának. DR. KALMÁR Z.
Das Vorkommen d e s Leucopaxillus
macrocephalus
in der Nähe von Budapest Diese g r o s s e Art d e s neuen Genus Leucopaxillus, f r u k t i f i z i e r t Jahr zu Jahr unweit von Budapest, von der Gemeinde Pilisborosjenő westlich in einem Eichenwald, auf e i n e m nördlich ausgesetzten Abhang. Von diesem Fundort, - in der nähe von einem E i c h e n s t a m m , - - b r a c h t e m i r P. GULYÁS Pilzkenner, am 2 8 - t e n Oktober 1966 a u s s e r o r d e n t l i c h g r o s s gewachsene, r i e s e n Exemplare. Von diese, zu zwei, zu s e c h s in Gruppen wachsenden Pilze waren die zwei grössten, einzeln 35-36 cm breit, und das Gewicht von jedem 1,5 kg. Daher hat e s den Anschein, dass zwischen den Blätterpilzen diese Art a l s eines d e r grössten zu betrachten s e i .
DR. Z. KALMÁR.
68/3354 /Rné
41
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 1. s z á m
Beszámoló a japán siitake gomba hazai t e r m e l é s é b e n e l é r t eddigi e r e d m é n y e i m r ő l . DR. LÁSZLÓ IMRE, Budapest.
I s m e r e t e s a siitake gomba (Lentinus edodes) rendkivül nagy jelentősége Japán é l e l e m - e l l á t á s á b a n és külkereskedelmében, ahol a nálunk használatos csiperke (Agaricus bisporus) helyett mint faanyagon élő szaprofiton gombát, nagyüzemileg farönkökön t e r m e s z t i k . 1964-ben alkalmam nyilt a r r a , hogy Japánból repülőgépen néhány f r i s s gombát s z e r e z z e k be, és m e g k í s é r e l t e m , hogy e gomba hazai t e r m e s z t é s é v e l egy Japánból kapott, japán nyelvű á b r á s kézikönyv, és annak kivonatos f o r d i t á s a alapján én is foglalkozzam. A kapott f r i s s gombákból VESSEY EDE g o m b a s z a k é r t ő k é r é s e m r e m i c é l i u m - t ö r z s t e n y é s z e t e t készitett, s abból 1964 szeptemberében 12 db kb. 80 cm hosszú és 15 cm á t m é r ő j ű f r i s s e n vágott tölgyfa-rönköt, lehetőség s z e r i n t a japán kézikönyv u t a s i t á s a i s z e r i n t , egy guggerhegyi nyaraló k e r t j é b e n , a tulajdonos közreműködésével beoltottam. A beoltott rönkök az azóta eltelt időben a téli hónapok alatt r é s z i n t a nyaraló lakószobájában, r é s z i n t annak p i n c e s z e r ű konyhájában t á r o l t a k , ahol a levegő fagypont alá nem igen hűlt le. A rönkök a nyári hónapokban közvetlen napsütéstől védve, árnyas helyen a kertben, f a t ö r z s nek vagy házfalnak döntve állottak, és időnként bőséges locsolásban, áztatásban részesültek. A beoltott farönkökön sem 1965-ben, sem 1966-ban változás nem volt észlelhető, ezért több mikológiái szakosztályi ülésen is a r r ó l kellett beszámolnom, hogy k i s é r l e t e i m a jelek s z e r i n t , s a j n o s , nem vezettek e r e d m é n y r e . E b e j e l e n t é s e k r e a z é r t k é n y s z e r ü l t e m , m e r t a japán szakirodalom szerint a gombáknak a beoltást követő évben m á r m e g kellett volna jelenniök. 1967 áprilisában, tehát a beoltástól számitott 2 és fél év múlva, a 12 rönk közül haton, több példányban megjelentek a gombák. A gombák között több lapos, nagyobb példány is volt, amelyeknek tönkjén kettős kalap jelentkezett. A nyáron ujabb gombák a rönkökön m á r nem jelentkeztek.
9
68/3354/Rné
42 o 1967 október e l e j e n , 14-18 C hőmérséklet me llett, amely nagyjában a tavaszi hőmérsékletnek felel meg, az emiitett 6 rönk közül hármon ismét m e g j e lentek a gombák. Ekkor azonban m á r csak gyérebben, l - l rönkön mindöszs z e 1 - 3 gomba nőtt. Ezek a tavasziaknál m á r kisebbek voltak, kettős kalapu példányok nem fordultak elő. Közülük egyet a farönkön hagytam, ez hetek multán sem változott m e g , állománya viszont kemény, f a s z e r ü lett. A gomba r é s z l e t e s l e í r á s a a következő: A tönk rövid, 1 - 3 cm hosszú, vastagsága felül 2 cm, alul 1 cm, vagy még vékonyabb. Szine f e h é r , felülete s i m a . A kalap 6-8 cm (néha 15 cm) á t m é r ő j ű , domború vagy l a p o s , általában kerek, de s o k s z o r nem szabályos; felülete fiatalabb korban s i m a , később c s e r e p e s e n r e p e d e z e t t . Szine eleinte f e h é r e s , idősebb korban sötétebb b a r n a . A lemezek nem lefutók, k i s s é sürünállók, f e h é r e k , idősebb korban világos s á r g á s r a szineződnek. Egy-egy kifejlett gomba súlya a 8-10 dekát is e l é r t e . Japánban a rönkön 5 - 6 éven át t e r e m . E z é r t r e m é l e m , hogy a gombák tavaszs z a l ú j r a megjelennek, igy talán ujabb rönköket lesz módomban beoltani, és további eredményekről is beszámolhatok.
Bericht über m e i n e bisherigen Ergebnisse im Züchten des Lentinus edodes (Shiitake) DR. I. LÁSZLÓ),
Budapest.
V e r f a s s e r liess i m Herbst 1964 aus Japan mit Flugzeug 2 Dosen f r i s c h e Exemplare des Lentinus edodes holen, l i e s s a u s ihnen in einem befreundeten Laboratorium Myzelienkulturen h e r s t e l l e n , und impfte mit denselben g e m ä s s e Weisungen e i n e s japanischen Handbuches 12 Stück f r i s c h gefällte Eichenklötze ein. Nach Angaben de s Handbuches sollten die Pilze im nächstfolgenden Jahre erscheinen, doch dies erfolgte nur auf 6 Klötzen im Frühling 1967, Der E r t r a g w a r dann c c a . Kg. 3, auf 3 der Klötze erschienen, auch im Herbst 1967 w e i t e r e Pilze, die jedoch weniger entwickelt und zahlreich waren. Die Frühlingspilze wogen bis zu je 8-10 Deka, alle w a r e n ausgezeichnet schmeckende Speisep i l z e . V e r f a s s e r beabsichtigt das Züchten in 1968 e r w e i t e r t f o r t z u s e t z e n .
68/3354 /Rné
43
Gombaszaktanácsadás és i s m e r e t t e r j e s z t é s a Német Demokratikus Köztársaságban 1966-ban
Most kaptuk meg a Német Demokratikus Köztársaság 1966. évi kimutatását R. HOLZHEY Suhl-i megyei g o m b a s z a k é r t ő összeállításában, amely é r d e kes adatokat t a r t a l m a z . Eszerint a Német Demokratikus Köztársaságban 14 megyei, 180 j á r á s i , és 708 községi g o m b a s z a k é r t ő működik, 884 szaktanácsadóhelyen. 1966-ban 88156 alkalommal adtak véleményt, és 219,117 gombam e g h a t á r o z á s t végeztek. Szaktevékenységük során 1966-ban: 1286 előadást tartottak, 39,519 résztvevővel, 1495 tanulmányi kirándulást s z e r v e z t e k , 25,115 résztvevővel, 776 gombakiállitást rendeztek az országban, amelyet 86,601 s z e mély tekintett meg. 1966-ban ö s s z e s e n 415 bejelentett m é r g e z é s fordult elő, ebből 12 volt halálos. Mely gombák okozták a m é r g e z é s e k e t , azt a kimutatás nem t a r t a l m a z z a . Ellenben kimutatja, hogy a szaktanácsadőhelyeken milyen és hány m é r g e s g o m bát válogattak ki. Ez kb. a r r a is feleletet ad, melyek voltak a m é r g e z é s e k okozói. A kiválogatott m é r g e s gombák a következők voltak: Amanita phalloides A. phalloides f. alba A, v i r o s a A. citrina A. pantherina A. m u s c a r i a A. r e g a l i s Gyromitra esculenta Inocybe patouillardi Tricholoma pardinum Boletus satanas Rhodophyllus lividus fehér Clitocybe-fajok
1377 150 14 1171 1794 1045 237 523 685 23 215 6 998
Egyéb mérgesgombák
10,128
©
DR. CSUK ASSY LORANTNE £) Ez a kettő Magyarországon nem fordul elő,
68/3354 /Rné
44
Tájékoztató adatok a Budapest főváros v á s á r c s a r n o k a i b a (piacaira) 1967. évben e l a d á s r a hozott, gyűjtött gombamennyiségekről.
Armillariella mellea Marasmius oreades Boletus edulis Cantharellus c i b a r i u s A g a r i c u s - f a j ok Clitocybe nebularis Suillus granulatus Macrolepiota p r o c e r a Tricholoma t e r r e u m L a c t a r i u s deliciosus Pleurotus o s t r e a t u s Leccinum scabrum
46,498 39,745 23,064 13,940 13,855 6,530 6,339 5,278 1,481 948 926 799
kg
Lycoperdon és Calvatia-fajok A r m i l l a r i e l l a tabescens Morchella és Verpa-fajok Lepista nuda Pleurotus eringii Amanita c a e s a r e a Calocybe georgii Collybia fusipes R a m a r i a botrytis Leucopaxillus lepistoides s s p . pannonicus Hydnum repandum összesen:
«
592 452 426 399 377 325 323 14 9
kg " " " " " " " "
1 " 1 "
162,322 kg.
A m e z e i szegfügomba, a c s i p e r k e - f é l é k , az Ízletes tinoru, a s á r g a rókagomba és a gyiiríis tölcsérgomba az ö s s z e s mennyiségnek 88,9 %-át tette ki. A fővárosi piacfelügyelők a vizsgálat alkalmával ár.usitásra nem engedélyeztek és m e g s e m m i sítettek összesen 2 r 512 kg-ot, azaz l , 4 % - - o t , közötte 19-féle m é r g e z ő f a j t : Amanita phylloides, A. panther ina, Rhodophyllus sinuatus, Inocybc fastigiata, I. gcophylla, I. d u l c a m a r a , Helvella albipes, Hebeloma fastibile, H. c r u s t u l i n i f o r m e , Clitocybe corda, C. dealbata, C. c e r u s s a t a , Omphalotus olearius, Boletus calopus, B. satanas, Nematoloma f a s c i c u l a r e , Lepiota hclveola, Agaricus xanthoderma, Lactarius t o r m i n o s u s , Russula emetica. A gyűjtők száma:
13, 679 volt.
JAKAB A.
68/3354/Rné
45
IRODALOM
ISMERTETÉS
DUPERREX, A . : A gombák talajvizszükségletének okai. Schweizerische Zeitschrift f ü r Pilzkunde,
1966.
(44) 12. sz.
A genfi növényegészségügyi állomás (Station Phytosanitaire) vezetője figyelemr e m é l t ó tanulmányt közöl a t a l a j v i z t a r t a l m a és a magasabbrendü gombák t e r m é s h o z a m a közötti ö s s z e f ü g g é s r ő l . Genfben az utolsó 97 év r e n d s z e r e s m e t e orológiai m é r é s e r e d m é n y e i n e k átlagában 878 mm volt a csapadék évi mennyisége, Az 1960-as évben 1270 mm volt az esőszint, és ennek megfelelően ez az esztendő rendkivül gazdag volt gombákban. Viszont az 1958-as évben is hasonló jó g o m b a t e r m é s volt, bár akkor az évi csapadékmennyiség csak 875 m m volt, tehát 3 m m - e l az átlag alatt. A s z e r z ő éppúgy, mint a német mikológusok közül FRIEDRICH (1940) és KRAFT (1960), e z é r t a r r a az álláspontra helyezkedik, hogy a gombákat a talajviztartalomhoz való igazodás jellemzi. Ebben a vonatkozásban a gombafajokat három kategóriába o s z t j a : 1. / xerofiton, vagyis s z á r a z s á g k e d v e l ő (legalábbis tűrő) gombák (pl. T e r f e z i a , Schizophyl]um, s t b . ) , 2 . / mezofiton, vagyis közepesen talajvizigényesek (pl: Amanita, L a c t a r i u s , s t b . ) , 3 . / higrofiton, vagyis nagymértékben talajvizigényesek (pl. Mycena. Inocybe, Clitocybe s t b . ) . DR. KÜRTHY S. RICEK, E . W . : Az Amanita m u s c a r i a s p ó r a s z á m l á l á s á n a k eredménye Schweizerische Zeitschrift f ü r Pilzkunde, 1966 (44) 12. sz. A s z e r z ő beszámol a légyölő galóca (Amanita m u s c a r i a ) t e r m ő t e s t é n végzett érdekes s p ó r a s z á m l á l á s i k í s é r l e t e i r ő l . A s z á m l á l á s h o z használt-műszer az a Bürker - T u e r k - f é l e s z á m l á l ó - k a m r a volt, amit az orvosi diagnosztikában a v é r testek számlálásához használnak. Megállapítása s z e r i n t az egy k ö b m i l l i m é t e r nyi szuszpenziós oldatban levő spórák s z á m a 4210 volt, 30 köbcentiméterben pedig 30,000 x 4210, ö s s z e s e n 126,300.000 spórát talált. Ennek a gombának tehát - 13 c m - e s k a l a p á t m é r ő mellett - kb. 3 - 3, 5 milliárd s p ó r á j a van. DR. KÜRTHY S.
68/3354 /Rné
46
BULMER, BENEKE and STEVENS: Rákellenes hatóanyag t e r m e l é s e az óriáspöfeteg micéliumtenyészetéből Myeologia, 1962-1963. (54) p. 621-625. Már 1960 óta i s m e r e t e s , hogy az óriás pöfetegben (Calvatia gigantea) r á k e l l e nes hatóanyagot találtak, amelyet calvatinnak neveztek el. Ez különben m á r a második ilyen hatású anyag a gombákban, m e r t m é g korábban, 1955-ben és 1957-ben az Ízletes vargányából (Boletus edulis) is izoláltak a rákdaganatok fejlődését gátló anyagot. Most a szerzők olyan micéliumkulturák rákgátló hat á s á t vizsgálták, amelyeket r é s z b e n az óriás pöfeteg termőtestéből, r é s z b e n annak spóráiból tenyésztettek ki. A hatás nem volt mindig ugyanaz: a spórákból készített tenyészetek kivonata hatékonyabb volt, mint a szövetkulturáké. A 14napos tenyészetek kivonata m é g nem mindig volt hatásos, a hatásfok a legtöbb esetben később emelkedett, és csak a következő 14 nap alatt vált kifejezetté. Egyes tenyészeteknek még 3 hónap múlva is volt rákgátló hatása, mig mások azt m á r 1 hónap múlva elvesztették. Egyébként e kísérletek is azt mutatták, hogy a gombákból rákellenes hatóanyagot k i t e r m e l n i , sajnos egyelőre m é g igen kezdeti fokon álló, költséges, nehéz és problematikus feladat. DR. KALMÁR Z. BUCK, R. W.: Amanita New
crenulata m é r g e z é s
Engl. J. Med. 1965. 272/9.
p. 475-476
A közlemény egy 58-éves f é r f i esetét i s m e r t e t i , akinél r o s s z u l l é t , hányás, nyalfolyás, h a s m e n é s , l á t á s z a v a r , villogó kékfény látása jelentkezett, főtt A. crenulata fogyasztása után 2 órával. Ezt a New Englandban előforduló f^jt nehéz elkülöníteni az A. g e m m a t a , A. junquillea és A. russuloides fajoktól. A beteget az e s z m é l e t z a v a r miatt a fogyasztás után 4 órával kórházba vitték. A pupilla á t m é r ő j e 7 mm sziik volt, a pulzus 8 4 / m i n , a szájban bő nyálfolyás. Izomrángások és nyugtalanság is jelentkezett. Gyógykezelésként g y o m o r m o s á s t , intravénásán glukózt, és 1,3 m g r Atropin-szulfátot adtak. Az állapota fokozatosan javult, s 14 óra múlva m á r teljesen tünetmentes volt. JOBBAGYNE DR. MERETEI K.
68/3354/Rné
I
47
LEMKE, G.: Gombacsira laboratóriumok f e r t ő t l e n í t é s é r e hatékony az "Aerosept" füstölőszer Der Champignon,
1967. (11.) 75 p. 24-28
A különböző l e v e g ő - c s i r á t l a n i t ó és fertőtlenitési e l j á r á s o k k i e g é s z i t é s é r e ajánlja a s z e r z ő a z A e r o s e p t - e t . Maga a készitmény többértékü alkoholokból és é t e r e s olajfrakciókból álló folyadék, amely a készülékben, az un. A e r o s e p t - b e n , "pillanat-gözölő"-ben, m e l e g h a t á s á r a , füstképződés közepette elpárolog. A képződő füst elviselhető, alig ingerli a nyálkahártyát. Egy db készülék b e állítása 50-75 m3 légterű helyiségre elégséges, igy 10-20 p e r c alatt m a x i m á l i san teliti a légteret a f ü s t , és megfelelő a hatás. 20 p e r c alatt a baktériumok 84,6 %-a pusztult el, és a penészspóráknak 72,5 %-a; 40 p e r c multán pedig 88, 9 %, illetve 75,1 %-os volt a pusztulás. Az elpárolgott anyag a b e r e n d e z é s i tárgyak felületén finom olajos bevonatot képez. Az Aerosept előállítója: Internationale Aerosept Compagnie, Siegburg, Rheinland. UZONYI S. -né LANGE, E. - MARTENS, G . : Az Amanita phalloides és változatai által okozott gombamérgezések tapasztalatai Rostock kerületében Das Deutsche Gesundheitswesen,
1967. (22.) 29. p. 1375-1377
Rostock kerületben 1954 óta működik jól kiépített gombaellenőrző é s felvilágosító hálózat, Ai:óta halálos m é r g e z é s t csak az A.phalloides, illetve annak fehér v á l tozata okozott. Az A. v i r o s a s z e r e p e halálos esetekben k é r d é s e s . Ezek a g o m bafajok 1957 -ben és 1963-ban fordultak elő ott igen nagy számban. Öt r é s z l e t e s e n közölt m é r g e z é s e s esetből 4 egyéni, illetve családi m é r g e z é s volt, 1 pedig üdülőhelyen bekövetkezett tömeges m é r g e z é s . Itt 100fő fogyasztott g o m b a m á r t á s t , s közülük mintegy harmincan enyhe m é r g e z é s t szenvedtek, A csiperkegombából készült m á r t á s b a legfeljebb 3-4 példány fehér gyilkosgalóca kerülhetett, 3-4 g - o s szeletekben.
68/3354/Rné
48
Megfigyelték, hogy akik csak m á r t á s t fogyasztottak gombadarabok nélkül, azok tünetmentesek m a r a d t a k . E z é r t feltételezik azt, hogy a m é r e g a n y a g a főzés s o r á n a gombában marad, s az csak az e m é s z t é s során válik szabaddá. Az Amanita m é r g e z é s e k és a járványos májgyulladások között összefüggést észleltek, amint ezt m á r francia s z e r z ő k is l e i r t á k . A m é r g e z e t t e k közül ugyanis többen később járványos májgyulladásban megbetegedtek, bár lehet, hogy ezek a v é r á t ö m l e s z t é s e s k e z e l é s k o r fertőződtek meg. A m é r g e z ő gomba m e n n y i s é g é r e vonatkozó megállapításaik (felnőttre): I.. fokú súlyosságú m é r g e z é s : 5 - 6 g r . gombamennyiségtől h a s m e n é s következik be, későbbi utóhatás nélkül. 2 fokú
m é r g e z é s : 8 g r gombamennyiségtől a hányás és h a s m e n é s 24 48 óráig e l t a r t . A m á j k á r o s i t á s i f á z i s hiányzik, de ajánlatos a diéta.
3. fokú
m é r g e z é s : 9 - 1 5 gr esetén van m á j k á r o s i t á s i fázis i s . Életveszélyes lehet.
4. fokú
mérgezés: 15 g r gombamennyiségnél többet fogyasztva a m é r g e z é s igen súlyos, halálos.
A méreganyagok csoportosítása: 2./
ac ,
ß , T
amanitin.
1. / phalloidin,
phalloin, phallaicin.
3 . / phallin. A m é r g e z é s súlyosságát legtöbbször
m á r a kezdeti tünetek is jelzik. JOBBÁGYNÉ DR. MERETEI K. »C . NIKONOROW, M. - GRZYBOWSKA, J. - KARKOCHA, I.: A Scleroderma a u r a n t i u m kémiai vizsgálata Roczn. Zak. Hig. W a r s z a w a . 1967. 18/3. p. 277-281 A Lengyelországban igen gyakori S c l e r o d e r m a aurantium gombát kémiai v i z s g á latnak vetették alá. Izoláltak belőle egy k r i s t á l y o s anyagot, amely pozitiv reakciót adott. Ezenkivül mannitolt és kálium-dihidrogén-foszfátot is találtak é s meghatároztak. Papir-kromatográfiával glukózt, fruktózt és maltózt mutattak ki benne. Az ethanolos kivonatot vékony r é t e g ű frakcionált kromatográfiával vizsgálták, ami p. dimethylaminobenzaldehiddel jellegzetes r ó z s a s z i n t és kék szint adott, s ez indolszármazék j e l e n l é t é r e mutat. JOBBÁGYNÉ DR. MERÉTEI K. i 68/3354 /Rné
49
Szakosztályunk élete 1967-ben A Mikológiái Közlemények 3, s z á m a 1967-ben technikai okok miatt nem jelenhetett m e g , igy Szakosztályunk életéről most számolunk be. 1967-ben volt Szakosztályunk fennállásának 5. évfordulója, amelyet kiemelkedő előadásokkal és fokozott tudományos munkával ünnepeltünk meg. Ennek keretében a szombathelyi Savaria Muzeumban CLUSIUS k i á l l í t á s t ' r e n d e z tünk, Körmenden CLUSIUS-kertet létesítettünk, azt felavattuk, abban emléktáblát helyeztünk el, és emlékülést tartottunk. Ez alkalomból Egyesületünk Elnöksége CLUSIUS e m l é k é r m e t alapított, amelyet az e l s ő ízben Szakosztályunk hat kiváló, a mikológia fejlődését hathatósan előmozdító tagjának: DR. BÁNHEGYI JÓZSEF, DR. BOHUS GÁBOR, DR. IGMÁNDY ZOLTÁN, DR. KALMÁR ZOLTÁN, SCHUSTER VIKTOR és^ SZEMERE LÁSZLO-nak ítélt oda. Az é r m e t és oklevelet D r . KALMÁR ZOLTÁNnak é s SCHUSTER VIKTOR nak az Egyesület Keszthelyen megtartott évi közgyűlésén Egyesületünk elnöke Dr. MADAS ANDRAS nyújtotta át, míg a többi é r e m és oklevél á t a d á s á r a szakosztályi ünnepi ülésen került s o r . Ezen az ülésen határozta el tagságunk, hogy 1968 január 1-től Szakosztályunk nevét Mikológiái é s Faanyagvédelmi Szakosztályra változtatja meg, hogy ezzel is hangsúlyozza a faanyagvédelem fontosságát. Ugyancsak ezen az ülésen választotta meg Szakosztályunk u j vezetőségét i s , és az intenzivebb munka érdekében szakcsoportokat alakított, amelyeknek vezetőit is megválasztotta. Az év folyamán előadásokat tartottak: Babos Lorántné (3), Dr. Bánhegyi József (2), Bárányos Istvánná, Dr. Bohus Gábor (2), Gyarmati Béla, Hatvani Béla, Dr. Hortobágyi Tibor (2), Jakab Albert, Dr. Jőzsa Tivadar (2), D r . K a l m á r Zoltán, D r . K e t t e r László, D r . Konecsni István (2), Koronczy Imréné (2), Kuklis Kálmán, d r . Kürthy Sándor, D r . Nedelkovits János, D r . Pápa Miklós, Dr. Pokorny F e r e n c , D r . Pozsár Béla (2), Schuster Viktor (2), D r . Stieber József (2), Szántó Gyuláné, Szemere László (2), Dr. T ö r l e y Dezső, Varga F e r e n c és ' Závodi István. A kb. 40 előadás közül a fontosabb előadások címe, az előadások időrendi s o r r e n d j é b e n a következő: A földalatti gombák r e n d s z e r e z é s e , Gombák l i o f i l e z é s e . Az e g é s z s é g e s táplálkozás s z e r e p e életünkben, A faanyagvédelem mikológiái vonatkozásai, Fungicid szerek hatásosságának vizsgálata, Energiát adó anyagok, Metabolitok, A növényvilág s z á r m a z á s t a n a , A növényvilág fejlődése, Farontő rovarok és gombák kapcsolata. A gombák t e r m é s m e n n y i s é g e és az "R" faktor, Az energiaforgalom a gombákban é s egyéb heterotróf s z e r vezetekben, F e h é r j e s z i n t é z i s és szabályozása a gombákban, A gombák helye az élővilágban, A gombák s z á r m a z á s a , Uj termelés-technológiai e l j á r á s o k
68/3354 /Rné
50
a csiperketermesztésben, Konzultáció a környezet néhány tényezőjéről. A tudományos előadásokat utibeszámolók, vetitések, valamint a jól sikerült Mikulás-est tették sokoldalúbbá és szinesebbé. Tovább bővítettük a tanfolyamok számát: alapfokú-, középfokú gombaismerői tanfolyamot rendeztünk és ez évben fejeződött be a gombaszakértői, és levelező gombaszakértői tanfolyam, megkezdtük a gombaszakértői továbbképző tanfolyamot. Nagyon szép eredménnyel végződött az e l s ő faanyagvédelmi tanfolyamunk. Szakosztályunk patronálja egyes vidéki szakcsoportok munkáját, és tanfolyamokat r e n d e z e r d é s z e t i és mezőgazdasági technikumokban i s . - Szépen működik a Szaktanácsadó Szolgálat, és a Megfigyelő hálózat, valamint a T á r s a d a l m i Erdei Szolgálat i s . Az év folyamán 8 -ízben rendezett Szakosztályunk Budapest környékért tanulmányi kirándulást, a c s i p e r k e t e r m e s z t ő szakcsoportunk a Kertészeti Főiskola s o r o k s á r i tangazdaságba vezetett tanulmányut s o r á n meglátogatta az ÜVÍ gházi g o m b a t e r m e s z t ő helyiségeket. Juliusban pedig az NDK-ba szervezett Szakosztályunk 10-napos tanulmányutat. Könyvtárunk ú j r a néhány u j szakkönyvvel bővült, amelyek kedves Tagtársainknak klubnapjainkon (csütörtök) r e n d e l k e z é s r e állanak. DR. CSUKÁSSY L. -né
Figyelem!
Szakosztályunk 1968 julius 4 - 8 - i g r e n d e z i meg Budapesten
a IV. O r s z á g o s Mikológiái Vándorgyűlést és Gombakiállitást aMezőgazdasági Muzeumban (Városliget, Vajdahunyadvár).
A Vándorgyű-
lésen 4 szekcióülésen tudományos szakelőadások hangzanak el, a gomba vizsgáló ellenőri kar r é s z é r e pedig o r s z á g o s konferenciát tartunk. A k i á l l í t á s s a l kapcsolatban szakosztályunk pályázatot is hirdet: a junius 10-ig beérkező legjobb tablóanyagokat és k i á l l í t á s r a alkalmas magángyűjteményeket az O r s z . Gombaszakoktatási Bizottság pénzjutalomban r é s z e s i t i . ,
68/3354/Rné
(A S z e r k . ) ;
MIKOLÓGIÁI IlKtZLEMÉIlYEK
MIKOLC/GIAI
KÖZLEMÉNYEK 1968. II.
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MI KOLCSCI AI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖNKIADVÁNYA
MYKOLOGISCHE
MITTEILUNGEN
LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKOLOGISCHE UND HOLZSCHUTZ SEKTION
Szerkeszti: A Szakosztály Vezetősége Felelős s z e r k e s z t ő : DR. KALMÁR ZOLTÁN Budapest, V, Szabadság t é r 17. Készült: az MTESZ Házi Nyomdájában 450 példányban Budapest, V, Szabadság t é r 17. T á s k a s z á m : 68/4470/Rné
51
TARTALOM
Oldal
DR. SOC^ REZSŐ: M a g y a r o r s z á g vegetációjának m a i képe
53
DR. BOHUS GÁBOR: A Clitocybe corda k é r d é s r ő l
67
A IV. Országos Mikológiái Vándorgyűlés és Gombakiállitás
73
I N H A L T
Seite DR. SO(4, R . : Das Bild d e r Vegetation in Ungarn von heute, . . .
53
DR. BOHUS, G . : Über die Clitocybe corda Frage
67
Die IV. Mykologische Landestagung und PilzAusstellung
73
C O N T E N T S
R. S o á The Hungarian Vegetation of to day
53
G. BOHUS: About the p r o b l e m of the Clitocybe c o r d a .
67
Fourth Hungarian Mycological
Congress and
Exhibition of Fungi
A IV. O r s z á g o s Mikológiái Vándorgyűlésre bejelentett előadások közül a lapzártáig beérkezett, itt közölt előadáskivonatok cimei:
68/4470/Rné
73
52 Bánhegyi József d r . : M a g y a r o r s z á g homoki gombái Bohus Gábor dr. - Véssey Ede: Adatok ritka, é r d e k e s hazai gombákról, (szines dia v e t i t é s s e l ) Kalmár Zoltán d r . : Egyes kalaposgombafajok ökológiai tulajdonságának r e n d szertani jelentősége. Konecsni István d r . : Mikocönolőgiai é s ökológiai vizsgálatok a homoki e r d ő t i pusokban. T ö r l e y Dezső d r . - Nedelkovits János d r . : Kalaposgombákban előforduló peptidek kutatásának ujabb e r e d m é n y e i . P o z s á r Béla d r . : Citokininek előfordulása a nagygombákban. Igmándy Zoltán d r . : A faanyag ellenállőképességének változása a t ö r z s k e r e s z t metszetében. G y a r m a t i Béla: A fungicidek h a t á s o s s á g á n a k vizsgálatáról. Bálint Gyula: U j a b b védőszer k i k í s é r l e t e z é s e a xilofág gombák ellen. Körtvély Attila: Farontőgombák k á r o s i t á s a őszibarackfákon. Véssey Ede-Tóth E r n ő : A késői laskagomba nagyüzemi t e r m e s z t é s e . Dános Béla d r . : A kalaposgombák i z - és zamatanyagaira vonatkozó ujabb kutatások e r e d m é n y e i . Ketter László d r . : A kalaposgombák iz - é s zamatanyagainak élettani hatása. Gálffy Zoltán d r . : A száritottgomba minőségvizsgálata az exportban és a bel földi forgalomban. Kuklis Kálmán: T e r m e s z t e t t é s vadontermő gombák k e r e s k e d e l m i és étkezési értékének ö s s z e h a s o n l i t á s a . KubrCka, Jiri d r . (CSSR) : Uj gyógymód a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k ellen. M a k a r a György d r . : A g o m b a m é r g e z é s e k tipusok szerinti c s o p o r t o s i t á s á r ó l . Beregszászi Gábor d r . : A g o m b a m é r g e z é s e k meglőzésének lehetőségei é s s z e r v e z é s i problémái. Szabó Anna d r . : A g o m b a m é r g e z é s e k előfodulása Komárom megyében. Mikes József: A m a g y a r o r s z á g i gomba szakoktatás és i s m e r e t t e r j e s z t é s f e j l ő dése.
68/4470/KM
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968, évi 2. s z á m
53
Magyarország vegetációjának m a i képe DR. SoÓ REZSŐ akadémikus, Budapest. Magyarország növényvilágának e l s ő felfedezője KITAIBEL PAL volt, a nagy polihisztor (1757-1817). A mult század közepén jött hazánkba a kiváló osztrák kutató, KERNER ANTAL. Az ő szemében az Alföld csodálatos idegen világnak Hint föl. ezt i r t a m e g a Pflanzenleben der Donauländer (1863) c. könyvében. 0 azonban csak az Alföld középső r é s z é t nyilvánitotta t e r m é s z e t e s sztyeppnek, a homoki erdőket mint klimatikus formációkat, és igy a Duna-Tisza közét és a Nyirséget erdővideknek i s m e r t e el. Éppen a Tisza-:vidék pusztái azonban legnagyobb részükben, a s z i k e s talajokon, másodlagosak. Azt, hogy a pusztai flórának sokkal több s z á r m a z á s i kapcsolata van a Magyar Középhegység s z á r a z m e k g m é s z k ő - és dolomitlejtőinek sziklai és erdőssztyepp növényzetével, mint a délo r o s z - u k r á n sztyeppek f l ó r á j á v a l , a századforduló legnagyobb magyar botani/ // kusa: BORBÁS VINCE i s m e r t e fel, megalapitva ezzel az O s m á t r a - e l m é l e t e t . Az Alföld ősi növényzetének erdőssztyepp jellegét először s o d hirdette az 1920-as években, miután RAPAICS (1918) a pusztában csak kultursztyeppet vélt látni. / /
/
Magyarország m a i á l l a m t e r ü l e t e a pannóniai m e d e n c é r e (a két Alföld), a Középhegységre, és a Dunántulra t e r j e d ki. Az országban 3, illetve 5 m a g a s s á g i övet (zónát) találunk, amelyeket klimaxöveknek is tekinthetünk. 1. Az erdőspuszták öve, ahová az Alföld, a Középhegység, és a Szigethegyek déli-keleti lejtői tartoznak. A x e r o t e r m lejtőkön a karsztbokorerdők és sztyeppr é t e k mozaikja alakul ki 400 (550)m-ig, ez képviseli az erdőssztyeppet. Az Alföldön a s z u k c e s s z i ó - a növénytársulások t e r m é s z e t e s fejlődésmenete homokon tölgyessel (pusztai v, gyöngyvirágos tölgyes), löszön a t a t á r juharos tölgyessel, á r t e r e k e n azonális ligeterdőkkel (főleg k ő r i s - s z i l - t ö l g y l i g e t ) zárul,
54
2. A zárt tölgyes erdők öve. Zonális t á r s u l á s a i lehetnek az alacsonyabb, melegebb, s z á r a z a b b régiókban (250)-400 (-500) m - i g , c s e r e s tölgyesek, e s e t l e g mészkedvelő tölgyesek, A magasabb, hűvösebb, nedvesebb r é g i ó ban (250)-550 (-600) m - i g gyertyános tölgyesek. 3. A bükkösök öve. A gyertyános bükkösök régiója 550-600 m-től a tetőkig emelkedik, csak az Északi Középhegységben (Börzsöny, Mátra, Bükk, Sátorhegység) találjuk meg a montán bükkös r é g i ó j á t , átlagosan 800 m felett, A bükkös megjelenik az Alpok alján és a Dunántulon i s , itt m á r 200 m - t ő l . Az Alpok alján kialakult egy elegyes fenyves öv, amelynek uralkodó t á r s u l á s a i az erdeifenyővel elegyes tölgyes, ill. kavicson, homokon az erdeifenyves, mint állitólag a posztglaciális vegetáció maradványa, Magyarországon 4 f l ó r a t a r t o m á n y 7 flóravidéke találkozik, amelyek mind a közép-európai f l ó r a t e r ü l e t h e z tartoznak. Növényföldrajzilag az o r s z á g legnagyobbrészt a pannóniai fi óratartományhoz (Pannonicum) t a r t o z i k , csak a Dél-Dunántul az illir tartomány (Praeillyricum) egy r é s z e , a nyugati határon pedig magyar földet ér a kelet-alpin tartomány (Noricum), mig északon Zemplénben egyes határhegyek a kárpáti f l ó r a j e l l e m z ő vonásait mutatják (Carpaticum). A dealpin kárpáti növényfajok azonban dél felé is kiterjednek, igy a Középhegységből mintegy 80 dealpin, északi, sőt glaciális maradványnak tartott fajt i s m e r ü n k . A pannóniai f l ó r a t a r t o m á n y flóravidékei: 1. Eszaki-Középhegység (Matricum), a Tornai Karszttól és a Zempléni hegységtől a Börzsönyig, 2. Dunántuli Középhegység (Bakonyicum), a Duna-áttöréstől a Balatonig, 3. Nyugat-Dunántul vagy Magyar Alpok alja (Praenoricum), Lajta hegységtől Délnyugat-Dunántulig, Zaláig, 4. Az Alföld (Eupannonicum) , a Kis- és Nagy-Alföld.
68/4470/Rné
55
A két Középhegység növénytakarójában sok közös vonás van, A gyertyánosbükkösök (Melitti-Fagetum) gyengén savanyutól gyengén bázikus talajokon tenyésznek, ritkábbak a savanyu talajok acidofil bükkösei (DeschampsioF a g e t u m ) , ezekhez közel állanak az acidofil gyertyános-tölgyesek LuzuloQuerco - Carpinetum) , A zonális gyertyán-kocsánytalan tölgyerdők (Querco p e t r a e a e - Carpinetum), a völgyek és lejtők gyertyán-kocsányos tölgy erdei (Q. r o b o r i - Carpinetum), miként a bükkösök is, meghatározott florisztikai és ökológiai különbséget mutatnak a két Középhegységben, igy ezeket mint regionális asszociációkat választjuk s z é t . Ugyanez é r v é n y e s a m é s z k ő - s z u r d o k e r d ő k r e (Phyl 1 itidi - Acer etum), a h á r s a s - k ő r i s e s sziklaerdőkre (Tilio-Fraxinetum), de a zonális c s e r e s - t ö l g y e s e k r e is (Quercetum p e t r a e a - c e r r i s . ) Az acidofil tölgyes (Genisto tinctoriae- Quercetum) csak északkeleten é s délnyugaton gyakoribb, különben andeziten (amely a mészkő, dolomit, homokkő és agyagpala mellett a Középhegység uralkodó kőzete, kü lönösen északon) sajátos növénytársulások alakultak ki: tölgyes (Poae panno n i c a e - Quercetum), szurdokerdő (Parietario- Aceretum) és k a r s z t b o k o r e r d ó (Festuca pseudodalmatica-s sajmeggyes a s s z . ) , mindinkább s e m l e g e s jel legüek. Lényegében azonosak mindkét Középhegységben a ligeterdők, elsősorban égeri igetek (a bükkösökhöz közeledő podagra-füves Aegopodio- Alnet u m , és az igazi ligetes s á s o s Carici acutiformi Alnetum), továbbá kőris ligetek (Carici r e m o t a e - Fraxinetum), füzlápok (Calamagrosti - Sal icetum cinereae), é g e r e s láperdők (Thelypteridi - Alnetum), továbbá a s z á r a z Agrostis tenuis rétek, a hegyvidéki kaszálók ( f r a n c i a p e r j e : Arrhenatherum és v ö r ö s csenkesz: Festuca r u b r a rétek), a zöldlegelők, az i r t á s r é t e k , a mag a s k ó r ó s - t á r s u l á s o k , a s z á r a z l e g e l ő k , a töviskesek (kökényes-galagonyás legelők), valamint a szilikát- é s mészkősziklagyepek (Melica ciliata társulások, különböző Asplenium-fajokkal). Ezzel szemben élesen különböznek a két Középhegységben a mészkedvelő erdők, a karasztbokorerdők, a sziklagyepek, a sziklafüves- é s pusztafüves lejtők. A két Középhegység kevés közös bennszülött fajt r e j t (pl. F e r u l a sadleriana). Az Északinak 12 (pl. Onosma tornensis), a Dunántúlinak 32 (pl. Linum dolomiticum, Seseli leucospermum) endemikus f a j a van.
68/4470/Rné
I
56
A Kárpátok bennszülöttjei közül a Középhegységben még mintegy 20 f a j t a l á l ható, igy északon p l . az Aconitum moldavicum, Dianthus lumnitzeri, Minuartia f r u t e s c e n s , nyugaton pl. a S e s l e r i a sadleriana, Primula hungarica, és mindkettőben a Draba l a s i o c a r p a . Az egész pannóniai f l ó r a bennszülött fajainak s z á m a mintegy 15, amelyek a Középhegységből az Alföldre is l e s z á l l n a k , pl. a Melampyrum b a r b a t u m , D i a n t h u s s e r o t i n u s . A dealpin és b o r e á l i s fajok közül, amelyek a tőzegmohalápokon, a szurdokerdőkben, a montán bükkösökben, és a k a r a s z t e r d ő k b e n találhatók, itt csak a t i s z a f á t , a havasi é s sziklai r i b i s z k é t , a havasalji r ó z s á t , mint f á s növényeket e m l i t e m , de ilyen s z á m o s korpafü, a Clematis alpina, Rubus saxatilis, Viola biflora, Centaurea m o l l i s , Allium v i c t o r i a l i s stb. Kontinentális és kelet-balkán-dacikus elemek inkább az Északi Középhegységben találhatók, viszont sok, kb. 150 azoknak a fajoknak a s z á m a , melyek nyugat vagy délnyugat felől a középdunai flóraválasztőt nem lépik át; ezek nagyrészt atlanti, illir vagy m e d i t e r r á n eredetűek. Az Északi Középhegység jégkori maradványokban, kárpáti fajokban, dealpin elemekben gazdagabb, mint a Dunántul. Csak itt alakult ki a montán bükkös öv, a sisakvirágos bükkössel (Aconito-Fagetum) a mészkedvelő molyhoskocsánytalan tölgyes (Corno-Quercetum), a sajmeggyes k a r s z t b o k o r e r d ő ( C e r a s o mahaleb - Quercetum pubescentis), é s a. Bükk hegység sziklai bükkösei (Tilio-Sorbetum, : S e s l e r i o - Fagetum). Ezek bazifil e r d ő t á r s u l á s o k , hasonlóképp a h á r s - k ő r i s - t ö r m e l é k e r d ő (Mercuriali - Tilietum), amelyik, miként a gyöngyvessző - c s e r j é s (Spiraeaetum mediae) egészen a Dunántuli Középhegység é s z a k i feléig t e r j e d . Jellemzők m é g az átmeneti tőzegmoháslápok, a hegyhátak szőrfügyepjei, a vulkánikus sziklákon a Poa pannonica és a Festuca pseudodalmatica gyepjei és pusztafüves lejtői. A mészkőhegyeken a nyulfarkfüvek (Sesleria), de leginkább a s z ü r k e csenkesz (Festuca pallens) sziklagyepjei alakultak ki, mig a lejtőkön sziklás sztyepprétek (Caricetum h u m i l i s ) és pusztafüves gyepek (Pulsatillo-Festucetum rupicolae). A felhagyott szőlők helyén árvalányhajmezők (Stipetum
68/4470/Rné
57
stenophyllae) , vagy másodlagos kökény-galagonya c s e r j é s e k díszlenek. A legszebb a r ó z s a s z í n virágú törpemandulás (Amygdaletum nanae). Északon, Kelemérnél, a kárpáti valódi tó'zegmohaláp (Eriophoro vaginatoSphagnetum) töredékeit és Carex l a s i o c a r p á s átmeneti lápokat találunk. A Bükk-hegység különböző t á r s u l á s a i b a n találkoznak, i g y p l . a Bélkőn, dealpin, glaciális fajok (pl. Arabis alpina) a s z u b m e d i t e r r á n jégkor előtti A szubendemikus Ferula s a d l e r i növényekkel (pl. Calamintha thymifolia). ana a Tornai Karszttól a G e r e c s é i g igen ritka jelenség. A Bükk dolináiban és karsztplátóin, sőt az erdőkben is ellentétes jellegű f l ó r a e l e m e k teremnek, mint a balkáni magyar tölgy (Quercus farnetto), a dacikus Telekia, a hidegkontinentális Dracocephalum ruyschiana stb. A Dunántuli Középhegység flóravidékén a keletalpesi, illir és m e d i t e r r á n flórák hatása érvényesül. Jelentősek a balkáni s z á r a z tölgyes- és k a r s z t erdők (Qrno Cotinion csoport), gazdagon diszlik itt a mezokiima indokolta bazifil c s e r s z ö m ö r c é s molyhos-tölgyes (Cotino-Quercetum), amely a közb e z á r t sziklasztyeppekkel (Chrysopogono-Caricetum humilis) és sztyepprétekkel (Cleistogeni - Festucetum rupicolae) erdőssztyeppmozaikot alkot. Ezt a z á r t mészkedvelő c s e r e s - m o l y h o s t ö l g y e s (Orno-Quercetum) váltja fel, a m a n n a k ő r i s s e l , amely dúsan előfordul az elegyes karsztbükköserdőkben (Fago - Or netum) i s . A karsztbokorerdők ritka déli reliktuma a keleti gyertyán (Carpinus orientális). Az emiitett társulások mind gazdagok szép szubmedit e r r á n x e r o t e r m fajokban. Dealpin elemek és jégkori maradványok a k a r s z t bükkösökön kivül a szurdokerdőkben és a zárt mészkő-dolomit sziklagyepekben (Festuca pallens-Bromus pannonicus a s s z . ) is akadnak. Ugyancsak a dolomiton alakult ki bennszülött s z i k l a g y e p - t á r s u l á s is (Festuca pallens-Seseli leucospermum a s s z . ) , olykor Sesleria s a d l e r i a n á - s sziklalejtők, vagy különböző árvalányhaj fajokban gazdag t á r s u l á s o k . Csak töredékesen jelenik meg a m a d á r b i r s (Cotoneaster tomentosa) és a fanyarka (Amelanchier ovális) m é s z k e d v e l ő t ö r p e c s e r j é s e . A lomboserdőkre általában az örökzöld b o r o s z lán (Daphne laureola) jellemző. A Bakony hegységben, nem m e s s z e Herendtől, találjuk Európa legnagyobb tiszafa-állományát, a Kis-Alföld szélén
68/4470/Rné
58
Fenyőfőnél az egyetlen ősi erdeifenyvest (Festuco-Pinetum). A Középhegység déli szegélyének lösztakar óját a tatár juharos-tölgyes (Aceri t a t a r i c o Quercetum) b o r i t j a , de megjelennek a löszsztyepp töredékei i s . Egyébként az alföldi löszpuszták r e l i k t u m a i (pl. Scilla automnalis, Sternbergia) a s z á r a z lejtők ékességei, az Alföldön m á r kihalt t á t o r j á n (Crambe tataria) hazánkban m á r csak a balatoni löszfalakon és Szerencs közelében t e r e m . Fajban leggazdagabb a vegetáció a Balaton északi p a r t j á n , s z á m o s m e d i t e r r á n f a j j a l , (orchideák, a Notholena-páfrány). A Dunántuli Középhegység nyugati r é s z é n már sok n o r i c u m - i f a j is megjelenik (pl. Pulmonaria angustifolia, Buphthalmum), mig a Bakony délnyugati elővidéke, az un. Bakony alja számos s z u b m e d i t e r r á n - i l l i r faja r é v é n m á r a Praeillyricum-hoz tartozik. Európa legnagyobb h é w i z é n e k p a r t j a i n (Keszthely), miként a Fertőnél i s , h a r m a d k o r i reliktum a tengerparti káka (Schoenoplectus litoralis), magában a Balatonban a békaszőllő (Potamogeton perfoliatus) é s a süllőhinár (Myriophyllum spicatum) alkotják az i s m e r t hinárt, az a l á m e r ü l t , bennszü lött Potamogeton balatonicus a dunántuli tavakban él. A Nyugat-Dunántul (Praenoricum) átmeneti t á j a Pannonicum és a Noricum között. Itt keverednek keleti (kontinentális és pannóniai) és nyugati (atlanti és nyugat-középeurópai) f l ó r a e l e m e k . A kilúgozott savanyu talajokon legtöbbs z ö r m é s z k e r ü l ő növénytakaró alakult ki. Jellemző fajok: gesztenye, c s a r a b , szép egyszikűek (Hemerocallis, N a r c i s s u s , Crocus albiflorus), és s z á m o s , a Keleti Alpokból leereszkedett növény. Zonálisan elegyes bükkösök, g y e r t y á n o s - t ö l g y e s e k , tiszta vagy tölgyelegyes erdeifenyvesek és c s e r e s - t ö l g y e sek alakultak ki, gyakran acidofil t á r s u l á s o k . A m é s z k e r ü l ő tölgyesek (Castaneo-Quercetum) és gyertyános-tölgyesek s z á r m a z é k a i a m a i gesztenyések, különösen Kőszeg és Pécs környékén. Gyakran találunk fenyéreket (Calluno-Genistetum), sok n y i r r e l , borókával, áfonyával, mint a l o m b o s e r dők leromlási állapotaival a savanyu talajokon. Egészen elszórtak a m é s z kedvelő maradvány erdeifenyvesek. Változatos átmeneti lápok, továbbá az ö s s z e s bazifil láprétek (Schoenus nigricans, Carex davalliana, Juncus subnodulosus é s Sesleria uliginosa a s s z . és k é k p e r j é s rétek
68/4470/Rné
59
(Molinietum coeruleae), mind az egész Praenoricumban, mind a Kis-Alföldön a legszebben alakultak ki, m é g az acidofil Junco-Molinietum i s . Mészkedv e l ő erdei és pusztai növénytársulásokat csak Sopron körtll, a F e r t ő m e n t i dombokon találunk. A nyugati határhegységekben, igy Sopron, Kőszeg, Szentgotthárd körül a megjelennek elegyes lue- és jegenyefenyőerdők (Bazzanio-Abietetum), vörösfenyő t e r m é s z e t e s előfordulása k é t e s . Itt m á r a Noricum területén vagyunk, ahol m é g a hegyvidéki égerligetek (Alnetum glutinosae-incanae) struccpáfránnyal - miként az Északi Középhegység kárpáti r é s z é b e n is - és kőrisligetek é r d e k e s e k . A dealpin fajok s z á m a 20-nál több, legnevezetesebb a havasi éger (Alnus viridis), amely itt alacsonyabb dombokon tenyészik. Dél-Dunántult korábban a Praenoricummal együtt Transdanubicum néven foglaltuk össze, de s z á m o s f a j és növénytársulás az illir flőratartománnyal való s z o r o s k a p c s o l a t r a mutat, amelynek északi átmeneti területét jelenti. Az illir bükkösök (Fagion illyricum) csoportjának képviselői a Vicia oroboides és a Helleborus odorus jellemezte bükkösök, a Helleborus d u m e t o r u m - o s és Asperula t a u r i n á - s gyertyános-tölgyesek, valamint a balkáni c s e r e s - t ö l gyesek (Quercion farnetto) legészakibb előfordulása, igy az e z ü s t h á r s s a l kevert c s e r e s - é s gyertyános-tölgyesek bizonyitják ezt a f e l o s z t á s t . Mintegy 60 azoknak a fajoknak a s z á m a , amelyek Magyarországon csak a P r a e i l l y r i c u m ban honosak. Jellemzőek pl. Polystichum s e t i f e r u m (páfrány), Anemone t r i f o l i a , Lathyrus venetus, az örökzöld csodabogyők (Ruscus hypoglossum és aculeatus), a piritógyökér (Tamus communis) stb. Az erdeifenyő kelet felé addig követi a bükkösöket és tölgyeseket, amig a nyár s z á m á r a eléggé nedves és hűvös. A c s e r e s - k o c s á n y o s - t ö l g y e s e k b e n az Asphodelus jellemző. Nedvesebb talajokon a gyertyános-kocsányos tölgyesnek és a t ö l g y - k ő r i s - s z i l ligetnek p r a e i l l i r tipusait találjuk, ahol, miként az egész K á r p á t - m e d e n c é ben, a magas k ő r i s t az Alföldön a magyar kőris (Fraxinus angustifolia s s p . pannonica) helyettesit!. Szép é g e r e s láperdők (Dryopteridi-Alnetum), n y i r r e l ,
68/4470/Rné
60
sok páfránnyal, gazdag vizi és m o c s á r i vegetáció, a dél-somogyi Balátar tóban még Caldesia és a húsevő Aldrovanda is t e r e m . Homokon m e g j e lennek mind a mészkedvelő (Festucetum vaginatae), mind a mészkeriilő pusztagyepek (Festuco-Corynephoretum), ill. egyéves gyeptársulások (Thymo - F e s t u c e t u m , Filagini-Vulpietum). Európa belsejében a t e n g e r p a r t i szittyó (Juncetum m a r i t i m i ) m e g j e l e n é s e a Balaton déli p a r t j á n és a Fertőnél rendkivül feltűnő, de csak posztglaciális e r e d e t ű . A Dél-Dunántulhoz soroljuk a Balatontól é s z a k r a a Tapolcai medence l á p r é t j e i t , itt meglepő glaciális relíktumok bukkannak fel, mint pl. a Primula f a r i n o s a , Pinguicula alpina. A Mecsek és a Villányi-hegység szigethegyei növénytársulásainak mind helyi karakterük van, igy a bazifil erdőknek, karsztbokorerdőknek és s z t y e p p r é teknek. Itt további szubmediterrán és balkáni fajok jelennek meg, mint a jerikói lonc (Lonicera caprifolium), az örökzöld hunyor (Helleborus odorus), a p o m p á s b a z s a r ó z s a (Paeonia banatica), gyüszüvirágfajok, orchideák, ö s s z e s e n 20-nál is több. Az erdők tavaszi aszpektusában feltűnik a sok örökzöld. A Harsányi-hegy déli lejtőjének lokális s z u b m e d i t e r r á n éghajlata van, a magyar k i k e r i c s (Colchicum hungaricum) m á r f e b r u á r b a n virit. Az Alföld mint flóravidék túlnyúlik a mai országhatárokon. Lényegében 3 tájtipus uralkodik: 1. A nagy folyók á r t e r e i , amelyek sokhelyütt még m e g őrizték egykori ligeterdőiket, a lecsapolt á r t e r e k azonban r é s z b e n t e r m ő földdé, r é s z b e n szikesekké lettek. 2. A löszhátak - amelyek bizonnyal mindig erdőtlenek voltak - növénytakarójából m a csak az utak, mesgyék mentén m a r a d t meg v a l a m i , helyükben m a buza- és kukoricaföldek zöldelnek, legelőkkel tarkitva. 3. Az erdőssztyepp ősi tájképéből a homokterületek növénytakarója őrzött m e g legtöbbet. Homokpuszták és erdők, savanyu vagy m á s o d lagosan kilúgozott talajon a Kis-Alföldön, helyenként a Duna-Tisza közén, legnagyobbrészt azonban a Nyirségen e l t e r j e d t e k , mig különben a Kis-Alföld keleti felében é s a Duna-Tisza közén a mészkedvelő homoki növényzet u r a l k o dik. Az egykori erdők helyét a homokon r o z s és burgonyaföldek, gyümölcsösök és szőlők foglalták el. Az Alföld p e r e m é n , igy a Dunától
68/4470/Rné
61
nyugatra, és az Északi Középhegység lábánál sikerült a lösztölgyesek zónáját kimutatni. Valójában a m a i Alföld egészében kulturterület (93, 7 %-a a földnek mezőgazdasági müvelés alatt áll). Mai erdőtlenségét sem k l i m á j a sem talajviszonyai nem indokolják. Ha a fagyökerek a talajvizet el tudják é r n i , és a t a l a j k á r o s alkáli sóktól" (Na-sók) m e n t e s , ugy az erdők egyaránt tenyészni tudnak a löszön, homokon és alluviális talajokon. A k l i m a - j e l l e g f o r m u l á i , mint a Lang-féle esőfaktor, a M e y e r - f é l e csapadék telítettségi hiány-hányados, a Walter-féle klimadiagram s t b . , valamint ma is zöldelő e r d e i , és az e r d é s z e t i kultura eredményei igazolják, hogy éghajlata a legs z á r a z a b b középső r é s z e n is szemihumid átmeneti klima, amely a szovjet erdőssztyepp zónának (Kiev-Voronyezs-Kujbisev vonalán) felel m e g . Nincs az Alföldön b e l s ő f a h a t á r , az emiitett löszhátak kivételével a maga egészében a pusztai tölgyesek klimaxterületébe tartozik. A vizi és m o c s á r i vegetáció az egész Alföldön meglehetősen eltűnőben van. Legismertebb képviselői a fehér és s á r g a v í z i r ó z s a , a súlyom, a v i z i p á f r á nyok, ritkább a kolokán, láperdők vizében a Hottonia. Még ma is elterjedtek a nádas t á r s u l á s a i , - jellegzetes keleti f a j a i , pl. az (Urtica kioviensis, Chrysanthemum serotinum, az édesgyökér (Glycyrrhiza) s a j á t állományokat is alkot - és a különböző m a g a s s á s t á r s u l á s o k , de m á r e r ő s e n megritkultak a zsombékosok (pl. Caricetum elatae). Legérdekesebbek a z s o m béklakő sásoknak a vidrafű (Menyanthes) semlyékekkel alkotott komplexei. A m á r majdnem eltűnt vizi és m o c s á r i növényeknek egy r é s z e a r i z s k u l t u r á k kal ú j r a megtelepedett, igy a Marsilea vizipáfrány, Elatine stb, -fajok, de u j rizsgyomok is gyarapították a magyar f l ó r á t . Mig a valódi láprétek csak a Dunától k e l e t r e , az un. turjánvidékig t e r j e d n e k , a bazifil k é k p e r j é s réteket m é g a Nyírségből is i s m e r j ü k . Mig nyugaton a m o c s á r r é t e k e n a sédbuza (Deschampsia caespitosa), a Nagyalföldön a tippan (Agrostis alba) az uralkodó fü, Artereken az ecsetpázsit (Alopecurus p r a t e n s i s ) , középnedves talajokon a r é t i csenkesz (Festuca p r a t e n s i s ) az e l t e r j e d t e k . A f r a n c i a p e r je kaszálói a Középhegység völgyeire és a Dunántul s í k j a i r a jellemzők.
68/44 70 /Rné
62
A löszpuszták (Salvio-Festucetum rupicolae) kevés maradványát legelők váltották fel, mint ahogy a legeltetett homokpusztán is m á s t á r s u l á s alakult ki. A löszsztyeppek maradványait a délkeleti Alföldön találjuk, itt m é g Adonis volgensis, Salvia n u t a n s , Echium r u s s i c u m s t b . is felbukkannak. Az Alföld szélén a löszfalakon az Agropyrum pectinatum-Kochia p r o s t r a t a a s s z . a jellegzetes. A ligeterdők, mind a bokorfüzesek (Salicetum t r i a n d r a e és purpureae), mind a puhafaligetek (S. a l b a e - f r a g i l i s ) , valamint a keményfa, azaz s z i l - , k ő r i s - , tölgyligetek (Fraxino-pannonicae-Ulmetum) ugyanazokhoz az asszociációkhoz tartoznak, de számos ökológiai változattal. Utóbbiak nyújtottak m e n e déket mind a posztglaciális bükk-korszak montán erdei növényeinek, mind az ujabban a folyók mentén levándorolt hegyi fajoknak. A Duna mentén t e r e m a fekete galagonya (Crataegus nigra). A láperdők közül a rekettyefüz c s e r j é s e i (Calamagrosti-Salicetum cinereae) a leggyakoribbak, sokkal r i t k á b bak az égerlápok, leginkább a K i s - Alföldön . A babérftlz-nyirlápok (Salici pentandrae-Betuletum pubescentis) nyugaton m á r pusztul óban, szép állományok a Nyirségen, posztglaciális maradványfajokkal. Megfogyatkoztak a bükk-korban m é g szélesen e l t e r j e d t gyertyános-kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum), nagy állományok még az Északi Alföldön. A szikespusztai tölgyesek a t ö l g y - k ő r i s - s z i l l i g e t e k talajának e l s z i k e s e d é s e r é v é n keletkeztek, igy a T i s z a é s a Kőrös mentén (Festuco pseudovinaeQuercetum), tisztásaikon a s z i k e s Peucedanum officinale-Aster punctatusA r t e m i s i a pontica r é t , a m e l y másutt is e l á r u l j a a sziki e r d ő egykori l é t é t . Az Alföld északi szegélyén a löszerdőkben még c s e r és kocsánytalan tölgy is diszlik, amelyek különben az Alföldön nem őshonosak. A molyhos tölgy is ritka, igy leginkább a Duna-Tisza köze homokján, különben mind a Liget, mind a homoki erdőkben a kocsányos tölgy uralkodik. A homoki tölgyesek vagy nyiltabb pusztai erdők (Festuco-Quercetum), vagy zártabb, nedvesebb,árnyasabb gyöngyvirágos-tölgyesek (Convallario-Quercetum), Az egész Alföld bennszülött f a j a i közül emlitsük a m o c s á r i debreceni tormát (Armoracia m a c r o c a r p a ) , a szikesekről az őszirózsákat (Aster pannonicus
68/4470/Rné
63
és A, canus)
és a sóvirágot
(Limonium gmelini s s p .
hungaricum),
A Kis-Alföld (Arrabonicum) nagyrészt kulturtáj, a Hanság sikláp t á j a m a lecsapolás alatt, m é g zöldelnek a ligeterdők a Duna mentén (bennük Alnus incana és Salix elaeagnos) , a Na-szulíátos szikes talajokon a F e r t ő körül gazdag haloíiton növényzet, változatos t á r s u l á s o k k a l , és Puccinellia peisonis-szal. A Duna-vidék (Colocense) f l ő r a j á r á s á h o z tartoznak a Mezőföld löszkultur á j a , a Duna-völgy és a turjánvidék, utóbbi tulajdonképpen siklápokban és láperdőkben gazdag t á j , amely m á r a homokterülettel h a t á r o s . Legjellegzetesebb e r d ő t á r s u l á s a k ő r i s - é g e r láp (Fraxino pannonicae-Alnetum). Itt és az egész Duna-Tisza közén k i t e r j e d t szikeseket találunk, éspedig a s z e r k e z e t nélküli, szódában és mészben gazdag laza szoloncsák talajokat, kevésbé a szintezett, erősen bázikus, kötött szolonyec talajokat, amelyeknek a d s z o r p ciós komplexében Na-Al-szilikátok uralkodnak, valamint a kettő átmeneteit. Jellemző itt a bennszülött sziki z s á z s a (Lepidium c r a s s i f o l i u m ) . A szikes talajok növénytakarójában folytonos az átmenet a vizi és m o c s á r i növényzettől a tavasszal még nedves, nyáron t e l j e s e n k i s z á r a d ó szikfok növénytársulásain (leginkább Puccinellietum limosae) át, a legerősebben elszikesedett helyek, az un. vakszik Camphorosmetum -áig, ahol szóda (NaCO^) vagy kvarcpor (SÍO2) boritja a kopár fehér felületet, A nedves mélyedéseket a Beckmannion csoport r é t j e i , a s z á r a z szikespuszta legnagyobb r é s z é t jobb talajon a zártabb Achilleo-Festucetum, szikesebb talajon a m á r szaggatott A r t e m i s i o - F e s t u c e t u m pseudovinae b o r i t j á k . A k i s z á r a d ó szikes tavak fenekén nyáron egyéves p o z s gás fajok (Salicornia, Suaeda, Salsola), vagy füvek és sásfélék (pl. Crypsis, Acorcllus) tömegesek. Különben a szolonyec növényzet legszebben a Tiszántúl, a szoloncsák talajok vegetációja a Nyirségen alakult ki. A Duna-Tisza közi homokterület (Praematricum) ősi erdőssztyepp t á j , de m a m á r a boróka és fehérnyár c s e r j é s e k - ezek r é s z b e n l e r o m l á s i stádiumok, r é s z b e n szegélytársulások - gyakoribbak, mint a pusztai szálerdők.
68/4470/Rné
64
A homokkötés menete, s z u k c e s s z i ó j a , a következő: egyéves füvek (Brometum tectorum) - nyilt pusztagyeptársulások (Festucetum vaginatae) - árvalányhajas homokpuszta ( F . v . -stipetosum a Stipa sabulosá-val) - zárt homoki r é t (Astragalo - Festucetum rupicolae, gyakran Chrysopogon-nal). A homokpusztán vagy a homoki r é t e n c s e r j é k jelennek m e g (boróka, galagonya), a szukcesszió a pusztai tölgyeshez vezet, a z á r ó t á r s u l á s a gyöngyvirágos tölgyes. A buckaközi nedvesebb mélyedésekben a homokpusztát kuszófíives lápr é t (Molinio-Salicetum r o s m a r i n i f o l i a e ) váltja fel. Bennszülött fajok pl, a Dianthus diutinus, Colchicum a r e n a r i u m , A Tiszántúlon (Crisicum f l ó r a j á r á s ) mind az egykori k i t e r j e d t á r t e r e k e t , mind a löszhátakat buza- é s kukoricaföldek b o r i t j á k , de nagy kiterjedésüek a szolonyec-szikesek is. Erdőket leginkább az északi p e r e m e n , löszön, itt-ott szikeseken, - mindkettő változatos erdőssztyepp flórával, - de leginkább a folyók mentén találunk. Vátozatos a folyópartok törpekákás iszapvegetációja i s , jellegzetes alföldi társulásokkal. A Tiszántúlnak nincsenek bennszülött f a j a i , de különösen az á r t e r e k e n s z á m o s , az országban másutt hiányzó növényfaj él. A Nyirség homokterülete, ami a tajat es növényzetét illeti, az Alföld legszebb r é s z e , ahol m é s z k e r ü l ő homokpuszták és r é t e k , a z ü s t h á r s a s tölgyesek, m o c s á r - , és láprétek, változatos m o c s á r i és szikes vegetáció, helyenként (Bátorliget, Haláp s t b . ) f ü z - és nyirlápok tenyésznek. Az útóbbiak ugyan nem jégkori m a radványok, mint korábban gondolták, de posztglaciális eredetű reliktumokat rejtenek, mint p l . a Salix a u r i t a , Angelica p a l u s t r i s , Ligularia s i b i r i c a . Itt van az Alföld utolsó ingólápja is (Kállősemjén). Bennszülött kisfajok: Pulsatilla hungarica, Iris hungarica. ' < Az északi Alföld f l ó r a j á r á s a (Samicum) több tájat foglal magában, mint a Bodrogköz, Rétköz, Bereg-Szatmári sik stb. Hatalmas erdőségei: gyertyánostölgyesek, k ő r i s - s z i l - t ö l g y l i g e t e k , láperdők. A bükk itt leszáll az Alföldre. Legérdekesebbek Beregben az Alföld egyedüli tőzegmohalápjai, a tőzegáfonya
68/4470/Rné
65
(Vaccinium oxycoccos) csak itt t e r e m az országban. Különben az északi Alföldön, miként r é s z b e n m á r a Nyirségen i s , a kárpáti flóra s z á m o s képviselőjét megtaláljuk, mint a Crocus heuffelianus, Gladiolus i m b r i c a t u s . Leucojum vernum stb. Az utolsó f l ó r a j á r á s a déli Alföld vagy Drávasik, a Mohácsi szigettel (Titelicum), az o r s z á g területén kis k i t e r j e d é s ű . A h i r e s nagyhozamu szlavóniai tölgyesek átnyúlnak itt M a g y a r o r s z á g r a , Itt teremnek: a fekete galagonya, a piritógyökér, a két csodabogyő, a jerikói lonc, és (miként mindenütt az alföldi keményfaligetekben) az erdei szóló' (Vitis s i l v e s t r i s ) , Magyarország növénytakarója mai képének ez a rövid áttekintése, Gombacönológiailag UBRIZSY és BOHUS munkái jelentősek. Előbbi f e l dolgozta a nyirségi és tiszántúli erdők gomba-flór áj át, l e i t t a - m é g a 40-es években - a pusztai és a gyöngyvirágos tölgyes, a k ő r i s - s z i l - t ö l g y liget, az akácos, a homokpusztai növénytársulások, és a csillagpázsitos (Cynodon) legelők, később ezeken kivül még a Középhegység egyes e r d ő t á r s u l á s a i n a k (pl. m á t r a i c s e r e s - t ö l g y e s , budai gyertyános-tölgyes, ültetett feketefenyvesek stb.) gombaasszociáciőit, mikocönőzisait. KONECSNI az alföldi akácosok és feketefenyvesek, tehát kulturerdők gombacönológiájával foglalkozott. L e g r é s z letesebbek, és az o r s z á g nagy t e r ü l e t é r e kiterjedtek BOHUS és m u n k a t á r s a , BABOSNE gombaszociológiai munkái. 1960-ban megjelent dolgozatában a Középhegység különböző t á j a i r ó l , a mészkedvelő tölgyesek, a sajmeggyes k a r s z t b o k o r e r d ő , a dunántuli karsztbükkös, a bükkhegységi sziklai bükkös, a t ö r m e l é k l e j t ő erdők, a gyertyános bükkösök, továbbá a gyertyános tölgye sek és a c s e r e s - t ö l g y e s e k különböző erdőtipusainak (szubasszociációinak), r é s z b e n m á r az acidofil tölgyeseknek és bükkösöknek gombavegetációját elemezte. Legutóbb (1967) megjelent kiváló müvében csak az acidofil erdőknek mikocönőzisait vizsgálta, igy a Dunántulon a m é s z k e r ü l ő bükkösök, gyertyános-tölgyesek és gesztenyés-tölgyesek, továbbá az Északi Középhegységben a gyertyános-bükkös, a c s e r e s - t ö l g y e s , és a rekettyés-tölgyesek különböző erdőtipusainak, valamint a dunántuli gesztenyéseknek és tölgyele-
68/4470/Rné
»
66
gyes erdeifenyveseknek gombáit, Ezenkivlil a m á r emiitett többi t á r s u l á s é t is, amihez hozzájárulnak még a h á r s a s - k ó ' r i s e s sziklaerdők, és a zalai gyertyános-tölgyesek s t b . i s , Florisztikailag é s cönológiailag az o r s z á g elég jól i s m e r t , számos t á j á t m á r ökológiailag is k o r s z e r ű e n feldolgozták, A f l ó r a (harasztok és virágos növények) kereken 2 . 3 0 0 fajt s z á m o l , a pontosan felvett növénytársulások, illetve asszociációk száma 300 felett van, számos alárendelt egységgel. A geobotanikai k u t a t á s szoros kapcsolatban van a gyakorlattal, a m a g y a r erdőmüvelés ujabban az erdőtipus-kutatás a l a p j á r a helyezkedett, de a mezőgazdaság, igy a rétkultura i s , igényli a növénycönológia eredményeit. A t e r m é s z e t átalakitása, a kultúrnövények életfeltételeinek m e g t e r e m t é s e a m i korunk f e l a d a t a .
Das Bild der Vegetation in Ungarn von heute DR. R. SOÓ, Akademiker, Budapest In d e r Einleitung seines A r t i k e l s , - welchen der Autor als Vortrag an der festlichen Sektionssitzung hielt, - machte der Autor mit den Vegetations Zonen Ungarns bekannt. Danach e r ö r t e r t e d e r Autor die pflanzen-geographische Einteilung des Landes, e r legte die Pflanzen -Assoziationen, welche in den einzelnen Regionen vorkommen, eingehend d a r . Er zählte die c h a r a k t e r i s t i s c h e n Arten, die glacialen Relikten, sowie jene atlantische, m e d i t e r r a n e und kontinentale Elemente, welche in den einzelnen F l o r a Gebieten des Landes vorkommen, ausführlich auf. Der Autor erwähnte auch kurz die ungarische pilzcönologische Literatur: die Veröffentlichungen von UBRIZSY, BOHUS, Frau BABOS und KONECSNI.
68/4470/Rné
67
A "Clitocybc corda"
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 2. s z á m .
kérdésről.
DR. BOHUS GÁBOR, Budapest Amióta SZEMERE L. 1932-ben "Der tödlich-giftige H e i d e - T r i c h t e r l i n g Clitocybc corda SCHULZER" cimü dolgozatában (Zeitschrift f ü r Pilzkunde, 11, 1932, p. 92-98.) a f a j l e i r á s á t publikálta, azóta Magyarországon e név van használatban, (Elsősorban a gyakorlatban jelentős ez: a piacfelügyelők kiképzésének egyik legfontosabb k é r d é s e a Clitocybe corda és a C. dealbata f e l i s m e r é s e . ) A külföldi szakirodalom azonban e fajt nem fogadte el, illetve nem foglalt á l l á s t . Igy SINGER R. a Clitocybe c o r d á - t a C. dealbata szinonimjának tartotta (p. 32-33. , in "Das System d e r A g a r i c a l e s " , III. Ann. M y c . , 41, 1943, p. 1 - 1 8 9 . ) Ennek oka egy m á s i k közelálló f a j , a C, rivulosa nem egységes i n t e r p r e t á l á s a , amelyet ROMAGNESI, H, (Nouvel Atlas des Champignons, II. Bordás, 1958. tab. 9 8 . ) megfogalmazásával vázolok: . . . a f r a n c i a idézet szövege a német forditásban található). Ezzel a fák alatt t e r m ő , nagyobb t e r m e t ű (HEIM, R . : " L e s Champignons d ' E u r o p e " , II. Paris, 1957. szerint a kalap 5-8 cm) rivulosá-val ellentétben vannak olyan rivulosa - leirások é s ábrák, amelyek mezőn t e r m ő , dealbata m é r e t ű gombák alapján készültek. Ezek közül többről m e g lehet állapitani, hogy tulajdonképpen a c o r d á - r a vonatkoznak. Ilyenek: COOKE, M . C . : "Illustrations of British Fungi 77i. London, 1881-1891. tab. 200.; BARLA, J.B.: " L e s Champignons des Alpes m a r i t i m e s " . Nice, 1888. Tab. 5 1 / 1 6 - 2 3 . ; KONRAD, P. - MAUBLANC, A . : "Icones' s e l e c t a e Fungorum". P a r i s , 1924-1937. Tab. 284/1.; LANGE, J . E . : " F l o r a Agaricina Danica. " Copenhagen, 1935-1940. Tab. 3 4 / F . ; MAUBLANC, A . : "Les Champignons de F r a n c e . " P a r i s , 1946, Tab. 101/1. Valószínűleg WIKI, B. (De la toxicité de quelques Clitocybes blanes et p a r t i c u l i é r e m e n t de Clitocybe rivulosa Pers. " Schw. Zeitschrift f. Pilzkunde, 8, 1930, 4. p . 4 2 - 4 8 . ) rivulosával végzett toxikológiai vizsgálatai is a c o r d á - r a vonatkoznak, m e r t a gyűjtött anyag legelőről, füves helyekről s z á r m a z i k .
68/44 70/Rné
68
A corda - vizsgálataink s z e r i n t - nem m á s , mint a dealbata amelynek e l h a t á r o l á s á t a következőkben k i s é r l e m meg: Clitocybe dealbata v a r . corda
e l t é r ő alakja,
(SOW. ex F R . ) KUMMER
(SCHULZ, emend. SZEMERE) nvc.
[Syn.: C. rivulosa
auct. p . p . et v a r . g r a c i l i s METR. , v a r neptuneus ss.CKE?}
Eltér a C. dealbatá-tól a következő tulajdonságokkal: Különösen a kalap közepén erősebben s z i n e z e t t . A kalap nedvesen testszinü, többé-kevésbé okker, gyakran husbarnás, ritkábban b a r n á s vagy s z ü r k é s árnyalattal, s z á r a z o n halvány; gyakran többé-kevésbé nem szabályosan k e r e k . A tönk gyakran görbe, sokszor tömzsi (a k a l a p á t m é r ő nagyobb, mint a tönkhossz). Főleg ő s s z e l , különösen késő ő s s z e l t e r e m . E r ő s e n m é r g e z ő . (Halállal végződő m é r g e z é s i esetek is i s m e r t e k ) . Egyes megfigyelések: A tönk f e l s ő r é s z é n nem mindig - finoman l i s z t e s , illetve pillás, amely kézinagyitó alatt sétáknak, tüskécskéknek látszik, mikroszkóppal nézve a felszinről többé-kevésbé m e r ő l e g e s e n kiálló hifavég-kötegek. Ez tulajdonsága a dealbatá-nak i s . A szag, éppenugy mint a dealbata-nál, nem j e l l e m ző bélyeg. Gyakran nem érezhető, máskor pedig gyengén érezhető, l i s z t s z e r ü , Polyporus-szerű, Lycoperdon p e r l a t u m - r a emlékeztető, gyümölcsszag komponenssel. Nem ritkán p e n é s z - , földszagú, ez azonban külső eredetű, m e r t m á s - főként ő s s z e l t e r m ő - gombafajoknál is észlelhető. A kalapot boritó d e r e s s é g éppúgy megvan, mint a dealbatá-nál, főként a fiatal példányoknál, de különböző m é r t é k b e n észlelhető: csak a kalap szélén, vagy foltokban, gyengén az egész felületen, vagy pedig egyáltalán nem látható. A szin időnként foltokban, néha zónásan jelentkező. A kalap k i s s é r e p e d e z ő is lehet. Kémiai reakciók: 10 r e a g e n s t kipróbálva egy sem adott a v a r . c o r d á - r a j e l l e m z ő elkülönitő r e a k c i ó t . Pozitiv reakciót adtak: Guaiac-, Pyramidon-, Guaiacololdatok, és a s a l é t r o m s a v , de ugyanilyen, illetve hasonló reakciót adtak a kontrollként megvizsgált dealbatá-val és c e r u s s a t á - v a l i s .
68/4470/Rné
69
Über die "Clitocybe corda" - F r a g e . DR. G. BOHUS,
Budapest
Seitdem L. SZEMERE in 1932 in seiner Abhandlung "Der tödlichgiftige Heide-Trichterling Clitocybe corda SCHULZER" die Beschreibung der Art veröffentlicht hatte (Zeitschrift f ü r Pilzkunde, 11, 1932, S . 9 2 - - 9 8 . ) , ist d i e s e r Name in Ungarn verwendet worden. (Diese Art ist b e s o n d e r s in d e r Praxis wichtig: eines d e r wichtigsten F r a g e d e r Bildung von Marktkontrollőren ist die Erkennung von Clitocybe corda und d e a l b a t a , + ) Die ausländische Literatur hat dagegen diese Art nicht anerkannt, bzw. keine Stellung eingenommen. So hielt zB. R. SINGER C. corda für Synonym von C. dealbata (S. 32-33. in "Das System der A g a r i c a l e s " III. Ann. Myc. 41, 1943, S. 1 - 1 8 9 . ) Das ist auf die uneinige Interpretierung einer anderen, verwandten Art, C . r i v u l o s a , zurückzuführen. Die Probleme Uber C, rivulosa w u r d e von H. ROMAGNESI ("Nouvel a t l a s des Champignons", II. Bordas, 1958, Taf. 98.) folgendermassen c h a r a k t e r i s i e r t : "Clitocybe dealbata est le type d ' u n groupe des Clitocybes toxiqucs ou suspects . . . Dans les l i v r e s , on trouve en général C. Rivulosa PERS.ex FR. signalé comme le plus danger eux d ' e n d t r e eux. Mölhereusement, les auteurs ne sont pas b i e n d ' a c c o r d sur 1'interprétation de cette espéce; pour c e r t a i n s , il s ' a g i t vraisemblablement de celle que nous décrivons c i - d e s s u s comme dealbata. C ' e s t pour nous un champignon f o r t voisin, m a i s venant aux l i s i é r e s , dans les p a r e s , les bois c l a i r s , p a r m i les feuilles m o r t e s , ayant sur le chapeau le givre opacifiant c h a r a c t é r i s t i q u e du groupe, m a i s laissant apercevoir p a r des taches et surtout de petites lignes sinueuses concentriques u. r a d i a l e s , un fond orangé r o u s s á t r e beaucoup plus vif que chez dealbata. "
+
In Ungarn werden auf den Märkten alle Pilze durchgeprüft.
68/4470/Rné
70
D i e s e r g r ö s s e r e n und unter Bäumen wachsenden C. rivulosa gegenüber (laut R.HEIM: " L e s Champignons d' Europe", II. Paris, 1957. ist der Hut 5-8 cm g r o s s ) , gibt es solche C. rivulosa-Beschreibungen und Abbildungen, welche auf Grund der auf Wiesen wachsenden, und eine mit C. dealbata identische Grösse zeigenden Pilze v e r f e r t i g t wurden. Es kann von m e h r e r e n d i e s e r festgestellt werden, d a s s sie eigentlich C. corda d a r s t e l l e n . Solche sind: M. C. COOKE: "Illustrations of British Fungi". London, 1881-1891. Taf. 200.; J. B, BARLA: " L e s Champignons des Alpes m a r i t i m e s " . Nice, 1888. Taf. 5 1 / 1 6 - 2 3 . ; P. KONRAD - A. MAUBLANC: "Icones selectae Fungorum". P a r i s , 1924-1937. Taf. 284/1.; J. E. LANGE: " F l o r a Agaricina Danica". Copenhagen, 1935-1940. Taf. 3 4 / F . ; A. MAUBLANC: " L e s Champignons de F r a n c e " . Paris, 1946. Taf. 101/1. Warscheinlich beziehen sich auch die mit C. r i v u l o s a durchgeführten toxikologischen Untersuchungen von B. WIKI (De la toxicité de quelques Clitocybes blancs et particuliérement de Clitocybe rivulosa P e r s " . Schw. Zeitschrift f. Pilzkunde, 8, 1930, 4. S. 42-48.) auch auf C. corda, da die g e s a m m e l t e n Materialen ebenfalls von Weiden und g r a s i g e n Standorten stammten. C. corda ist laut u n s e r e n Untersuchungen eine abweichende F o r m von C, dealbata, i h r e Abgrenzung wird im untenstehenden v e r s u c h t . Clitocybe dealbata (SOW. ex F R . ) KUMMER v a r . (SCHULZ, e m e n d . SZEMERE) n . c . jSyn.: C. rivulosa auct. p . p . et v a r , g r a c i l i s neptuneus s s . CKE.T)
corda
METR. , v a r .
Weicht von dealbata in folgenden ab: in d e r Hutmitte s t ä r k e r g e f ä r b t ; Hut nass isabell, + ocker oft mit fleischbräunlicher, s e l t e n e r bräunlicher oder graulicher Tönung, trocken entblassend; Hut oft + f o r m l o s . Stiel oft g e k r ü m m t ; nicht selten gedrungen (Hutdurphm.esser g r ö s s e r als Stiellänge). Hauptsächlich im H e r b s t , besonders i m Spätherbst wachsend. Stark giftig. /Auch tödliche Vergiftungsfälle sind bekannt. /
68/4470/Rné
71
Einige Beobachtungen: Stiel oben - nicht i m m e r - fein-mehlig bzw. gewimpert. (Die Wimpern scheinen unter der Lupe als Setae, Dörnchen; mit Mikroskop betrachtet sind e s auf d e r Oberfläche + vertikal hervorstehene Hyphenstränge. Das ist auch f ü r C, dealbata kennzeichnend. Der Geruch ist ähnlich wie bei C. dealbata, kein typisches Merkmal, Öfters nicht s p ü r b a r , manchmal kaum b e m e r k b a r , m e h l a r t i g oder an Polyporus und Lycoperdon perlatum erinnernd, auch mit Obstgeruch-komponent. Riecht ö f t e r s nach Schimmel und E r d e , das ist a b e r von ä u s s e r e r Herkunft, kann auch bei anderen - hauptsächlich im Herbst wachsenden - Pilzarten beobachtet werden. Der den Hut bedeckende Reif ist ebenso, wie bei C. dealbata zu finden, besonders bei jungen Exemplaren, ihr Mass ist aber verschieden: nur an den Huträndern, oder in Flecken, schwach über der ganzen Oberfläche, oder Uberhaupt nicht s i c h t b a r . Die Farbe meldet sich Zeitweise in Flecken, manchmal in Zonen. D e r Hut kann auch ein wenig r i s s i g sein. Chemische Reaktionen: 10 Reagenzien untersucht, zeigte keine eine für v a r , corda charackteristischeTrennreaktion. Positive Reaktionen gaben Guaiac-, Pyramidon- , Guaiacol - Lösungen und S a l p e t e r s ä u r e , a b e r identische bzw. ähnliche Reaktionen auch bei C. dealbata und C. c e r u s s a t a , welche aus Kontrolle behandelt wurden, waren zu beobachten.
(Die lateinische Diagnose wird in der veröffentlicht,)
Zeitschrift "Botanikai Közlemények"
*
68/4470/Rné
-72-
73
A IV, Országos Mikológiái Vándorgyűlés és Gombakiállitás Az Országos E r d é s z e t i Egyesület Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztálya és az Országos Gombaszakoktatási Bizottság 1968. julius 4-től 8 - i g rendezi m e g a IV. Országos Mikológiái Vándorgyűlést és Gombakiállitást, a Mezőgazdasági Muzeum helyiségeiben (Budapest, XIV. k e r . Városliget, Vajda hunyadvár), A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Erdészeti Hivatal, valamint az Egyesület Elnökségének védnökségével rendezett Vándorgyűlés julius 4-én délután kezdődik. A Vándorgyűlésen a túlnyomórészt s a j á t tudományos kutatások, megfigyelések, vagy megállapítások eredményeiről beszámoló előadások julius 5. -én, 6. ~án és 8. -án, 4 szakterület s z e r i n t csoportosítva hangzanak el. A szakelőadások p r o g r a m j á t tanulmányi kirándulások egészitik ki. A Vándorgyűlés utolsó napján (julius 8-án) a piaci g o m b a á r u s i tást vizsgáló hatósági ellenőrök s z á m á r a o r s z á g o s konferenciát t a r t a rendezőség. A Vándorgyűlés megnyitása alkalmával a Mezőgazdasági Muzeumban Gomba kiállítás nyilik, amely a közönség s z á m á r a 2 hétig m a r a d nyitva. A kiállít á s t gombafénykép bemutató teszi változatossá, és a m a g y a r szines dia gom baképek anyagából annak készitői vetitéseket t a r t a n a k . A Vándorgyűlés szakelőadásainak címjegyzékét és a l a p z á r t á i g beérkezett előadáskivonatokat itt közreadjuk 74, oldaltól.
IV. Mykologische Landestagung und Pilzausstellung
/ Der Ungarische Landesverein f ü r F o r s t w e s e n - Sektion Mykologie und Holzschutz, - sowie das Unterrichtskomitée für Pilzkunde, v e r a n s t a l t e n vom 4 . - 8 . Juli 1968. die IV, Mykologische Landestagung, und eine Pilzausstellung in Budapest (XIV, Bez, Városliget. Vajdahunyadvár, Landwirtschaftliches Museum,) Die Landestagung wird am 4. ^(uli Nachmittag e r ö f f n e t . Am'5. , 6. und 8, finden die in 4 Fachgruppen eingeteilten V o r t r ä g e statt. Diese berichten vorwiegend von eigene Forschungen und beobachtungen. Am 7. wird ein ganztägiger Studienausflug durchgeführt.
68/4470/Rné
74
Am 8, Juli im Rahmen der Landestagung findet eine Konferenz f ü r die Pilzkontrolleure s t a t t . An d e r Pilzausstellung sind folgende Sachgruppen zu besichtigen: Pilzflora in Ungarn, Industrielle Verwertung und Handel mit Pilzen, holzzerstörende Pilze und Ihre Bekämpfung, Pilzaufklärung zur Verhütung von Pilzvergiftun gen, Champignonzucht in Ungarn, Pilz-Foto Ausstellung, usw. Während d e r Ausstellung werden täglich farbige Lichtbilder Uber Pilze v o r g e f ü h r t . Die Zusammenfassungen der b i s zum Redaktionsschluss eingetroffenen Vort r ä g e sind auf den folgenden Seiten zu finden.
A IV. Országos Mikológiái Vándorgyűlésre bejelentett előadások címjegyzéke a következő: Julius 4. csütörtök du, ünnepi
megnyitóülésen:
BÁNHEGYI JÓZSEF DR. , egyetemi t a n á r , a Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztály elnöke: Magyarország homoki gombái (szines vetitett képekkel), PILÁT. ALBERT D R . , a Csehszlovák Tud. Akadémia lev. tagja, a Prágai Növénytár igazgatója: Csehszlovákia gombavilágár ól, LOHWAG, KURT DR. , bécsi főiskolai t a n á r , az osztrák Növényvédelmi Intézet igazgatója: T e r m e s z t h e t ő gombák a c s i p e r k é n kivül. (vetitett képekkel). Julius 5. péntek de. szakülésen: BOHUS GÁBOR DR. - VESSEY EDE: Adatok r i t k a , érdekes hazai gombákról (szines vetitett képekkel) KALMÁR ZOLTÁN DR.: Egyes kalaposgomba-fajok ökológiai tulajdonságának r e n d s z e r t a n i jelentősege. KONECSNI ISTVÁN DR.: Mikocönológiai és ökológiai vizsgálatok a homoki erdőtipusokban. TÖRLEY DEZSŐ DR. - NEDELKOVITS JÁNOS DR.: Kalaposgombákban előforduló peptidek kutatásának ujabb e r e d m é nyei, POZSAR BELA D R . : Citokininek előfordulása a nagybombákban.
68/4470/Rné
75
Julius 5. péntek du, szakülésen: SOPKO, ROMAN (CSSR): Farontógombák ligninbontó tevékenysége. IGMÁNDY ZOLTÁN DR.: A faanyag ellenállóképességének változása a t ö r z s k e r e s z t m e t s z e t é b e n . GYARMATI BÉLA: A fungicidek hatásosságának vizsgálatáról, BÁLINT GYULA: Ujabb védekezőszer k i k i s é r l e t e z é s e a xilofág gombák ellen. KÖRTVÉLY ATTILA: Farontógombák k á r o s i t á s a ő s z i b a r a c k fákon. . VÉSSEY EDE - TÓTH ERNŐ: A késői laskagomba nagyüzemi termesztése, Julius 6, szombat de. szakülésen: KORONCZY IMRÉNÉ - UZONYI SÁNDORNÉ: Ujabb kutatások eredményei a magyar g o m b a t e r m e s z t é s b e n , DÁNOS BÉLA DR.: A kalaposgombák i z - és zamatanyagaira vonatkozó ujabb kutatások e r e d m é n y e i . KETTER LÁSZLÓ DR.: A kalaposgombák iz- és zamatanyagai • nak élettani hatása. GALFFY ZOLTÁN DR.: A száritott vargányagomba minőség vizsgálata az exportban, KUKLIS KALMAN: T e r m e s z t e t t és vadontermő gombák étkezési és k e r e s k e d e l m i értéke, GREGUSS ÁKOS: Uj gombakészitmények és jelentőségük. Julius 8, hétfő, de.
szakülésen:
KUBICKA, JIRI DR. (CSSR): Uj gyógymód a gyilkosgalóca m é r g e zések ellen. MAKARA GYÖRGY D R . : A gombamérgezések tipusok s z e r i n t i csoportosításáról. BEREGSZÁSZI GÁBOR D R . : A gombamérgezések megelőzésének lehetőségei és s z e r v e z é s i p r o b l é m á i . SZABÓ ANNA DR.: A gombamérgezések előfordulása Komárom megyében. MIKES JÓZSEF: A m a g y a r o r s z á g i gombaszakoktatás és i s m e r e t t e r j e s z t é s fejlődése.
68/4470/Rné
76
Magyarország homoki gombái DR. BÁNHEGYI JÓZSEF, Budapest.
Magyarországon három nagy homokvidék található; 1. A Duna-Tisza-közi m e s z e s homokvidék, 2. a Nyírség, és 3. a Somogyi Homokhát savanyu hom o k j a . Mindhárom nagyobb r é s z b e n mezőgazdasági művelés alatt áll, jelentős r é s z e i kitűnő g y ü m ö l c s t e r m ő területek (Kecskemét, Nagykörös b a r a c k o s a i , Kecel meggyesei, a N y i r s é g almásai s t b . ) . A s z á r a z a b b , gyenge t e r mőképességü r é s z e k e t akáccal erdősitették, a legsivárabb r é s z e k pedig l e g e lők. Egyes helyek ma eredeti állapotban megtartott t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e tek (pl. C s é v h a r a s z t . ) . A hatalmas homokpuszták mikológiái kutatása csak 1896-ban indult meg, a m i kor HOLLÓS Kecskemét környékén megkezdte r e n d s z e r e s gombagyüjtéseit. Florisztikai tanulmányútjain i s m e r t e m e g a homokpuszták változatos pöfeteggombáit, és HAZSLINSZKY ö s z t ö n z é s é r e kezdett ezekkel behatóbban foglalkozni, Ezzel indult meg HOLLÓS értékes mikológiái tevékenysége, és 1903-ban megjelent " M a g y a r o r s z á g Gasteromycetái" c. monográfiájában tette ismertté az addig elhanyagolt Alföld gombavilágát. HOLLOS előtt is volt néhány adat az Alföldről, de r e n d s z e r e s kutatás addig nem folyt. Igy p l . SCHULZER a Tolna-megyében, homokon gyűjtött Secotium agaricoidest i r t a le uj gombaként 1846-ban. HAZSLINSZKY is leirt néhány pöfeteggombát az Alföldről u j fajként, mint pl, a Secotium szabolcsiensét 1876-ban. Később MOESZ foglalkozott a homoki gombákkal i s . Az 1942-ben megjelent "Budapest és környékének gombái" c, könyvében s z á m o s gombát emlit Káp o s z t á s m e g y e r , Rákos, Pestlőrinc és Csepel lelőhellyel, tehát homoktalajokról, mert a D u n a - T i s z a - k ö z i homokpuszták akkor még a főváros határáig t e r j e d t e k . Ma m á r ezek a t e r ü l e t e k nagyrészt a fővároshoz tartoznak és m i n d inkább beépülnek. A m a i mikológus nemzedék s z á m o s tagja kutatja a homoki gombákat, és néhány év óta a Magyar Tudományos Akadémia irányításával a távlati kut a t á s i terv k e r e t é b e n r e n d s z e r e s komplex biológiai (fito- és zoocönológiai, mikrobiológiai-mikológiái, t a l a j t a n i s t b . ) kutatások folynak a Csévharaszt melletti, ősi alföldi homokterületeken. Csak a jövő s z é l e s alapokon folyó,
68/4470/Rné
77
r é s z l e t e s , sokéves kutatásai tisztázhatják teljesen a homoki növénytársulások és a gombák összefüggéseit. HOLLÓS kutatásai alapvető i s m e r e t e k e t eredményeztek a homoki gombák elt e r j e d é s é r ő l . Megállapította, hogy nagyon sok alföldi homoki gomba távoli or szágok és kontinensek homokpusztáin is előfordul, mig közeli hegyeinken nem található. Ilyen szerinte a Montagnites r a d i o s u s , Battarea phalloides, Myriostoma c o l i f o r m e , több Geastrum, Tylostoma, Lycoperdon. Megállapította, hogy egyesek az alföldi homokon gyakoriak, de ritkábban hegyvidéken is előfordulnak. Ilyen pl. a Secotium agaricoides, é s néhány G e a s t r u m faj. A pöfeteggombák közt találjuk a legnagyobb számban a s z á r a z , sivár homoktalajokhoz alkalmazkodott, speciális homoki gombákat. Ilyenek azonban más gombacsoportokban is vannak: A csészegombák (Discomycetes) közül csak homokon él a Sarcosphaera ammophila, a Sepultaria - fajok, és a HOLLÓS által homokos akácosból leirt Sarcoscypha k e c s k e m é t e n s i s . Ez nem ritka a c s é v h a r a s z t i homokos akácosban, augusztusban-szeptemberben. Homokos talajt kedvelnek, de m á s talajon is előfordulnak egyes Morchellák és Helvellák, igy a Morchella elata, a Helvella albipes és a H, monachella. Ezek a kucsmagombák nem ritkák v i z p a r t i , nedvesebb homokon, igy a Duna mentén és a Balaton déli partvidékén. A földalatti gombák közül sivár homokon él hazánkban a r i t k a Mattirolomyces t e r f e z i o i d e s (Tuberales: Terfeziaceae), a m e l y Észak-Olaszországon kivül csak hazánkból i s m e r t (Szekszárd, Kiskajdacs, Pestlőrinc és Kecel) a homokos akácosokból. A m e d i t e r r á n vidéken homokos talajban elterjedt T e r f e z i a - f a j o k közül egyet (T. leptoderma) SZEMERE Somogy megyében gyűjtött. MOESZ közölte 1925-ben, hogy Pesterzsébeten gyűjtötték homokos ugaron, az Európában igen r i t k a Phellorina D e l e s t r e i - t , amely Észak-Afrikából i s m e r t , tipusos homoki gomba.
68/4470/Rné
78
Homokos réteken él a pöfeteggombák közül az igen r i t k a és különös felépítésű, a kalaposgombák hoz" átmenetet mutató Galeropsis d e s e r t o r u m , DélnyugatÁzsia, É s z a k - A f r i k a , É s z a k - A m e r i k a , Madagaszkár homok pusztáin, F r a n c i a o r s z á g b a n és Csehszlovákiában él. A kalaposgombák közül a kimondottan homoki, valamint a csak homokkedvelő fajok között csak széleskörű vizsgálatok alapján lehetne éles különbséget tenni. Az eddigi adatok alapján homoki kalaposgomba az Agaricus m a s k a e , a Boletus duriusculus, a B. cyanescens, több Inocybe-faj, és a csiperkék közül még az Agaricus c a m p e s t e r v a r . r a d i c a t u s . Osszehasonlitásként megemlithető, hogy F r a n c i a o r s z á g homoki gombáit i s m e r t e t v e R. HEIM különbséget állapit m e g a tengerparti homokos dünékre, és az o r s z á g belsejének homokvidékei- , r e jellemző gombák között. Az Agaricus Bernardii-t például tipusos homoki (arenicol) dünelakónak tekinti, ez egyben s ó t ü r ő fajként is i s m e r t , és é r d e kes megállapítani, hogy hazánkban is a szikeseken él. Az o r s z á g belsejének s z á r a z homoktalajaira jellemzőnek csak a csészegombákat, pöfetegeket emliti. A csészegombák és a pöfetegek közt viszont sok a megegyezés a hazai és a francia adatok közt. Nyilvánvaló, hogy beható kutatásokkal a kalaposgombák közül is jellemzően homoki "kisfajokat" fognak m a j d megállapítani.
Die Sandboden-PiIze
Ungarns
DR, J, BÁNHEGYI,
Budapest.
i
V e r f a s s e r setzte e r s t e n s die d r e i g r o s s e Sandgebiete Ungarns (24% des Landes) auseinander. F e r n e r sprach e r über die Tätigkeit der heimischen F o r s c h e r der Sandboden-Pilze, in e r s t e r Linie von LÁSZLÓ HOLLOS. Danach führte d e r V e r f a s s e r auf farbige Lichtbildern die charakteristischen Sandboden bewohnenden Discomyceten, Gasteromyceten und Agaricalen Ungarns vor. E r besprach dabei auch d a s Vorkommen der seltensten Sandboden-Pilze, und in diesem Zusammenhang zog e r einen Vergleich mit a n d e r e Länder und Kontinente.
68/4470/Rné
79 Adatok ritka, é r d e k e s gombákró 1 DR. BOHUS GÁBOR é s VESSEY EDE, Budapest Több év óta törekedtünk a r r a , hogy a ritka, é r d e k e s gombákat szines d i a f e l vételeken örökitsük meg é s megfelelően p r e p a r á l v a megőrizzük. A p r e p a r á t u mokat a Természettudományi Muzeum Növénytára mikológiái h e r b á r i u m á b a n helyeztük el. A felvételek szük r e k e s s z e l készültek, hogy a termőhely é s a környezet minél nagyobb r é s z e éles legyen. A t e r m é s z e t e s fényt szükség s z e rint villanófénnyel egészítettük ki. A felvétélek, amelyeket bemutatunk, a következő fajokról készültek: Agaricus bernardii (QUEL, apud CKE. et Q U E L . ) SACC. A. c a m p e s t e r (L) FR. var, radicatus s s . BRES. X cupreo-brunneus (SCHFF. et STEER ex M O E L L . ) MOELL. A. m a s k a e Pl LAT A. placomyces PECK v a r . m e l e a g r i s J. SCHFF. A. radicatus s s . ROMAGN. Calvatia f r a g i l i s (VITT). MORG. Clitocybe costata KÜHN, et ROMAGN, Coprinus insignis PECK C; m i t r a e s p o r u s BOHUS (ined) C. radicans (DESM.) FR. C o r t i n a r i u s angulosus s s . BRES. "" C. decumbens (PERS. ex F R . ) FR. C. eburneus (VEL.) HRY. C. occidentalis SMITS var, obscurus MOS. C. olivascentium HRY. C. pseudo - c a n d e l a r i s (MOS.) MOS. C. roseolimbatus (SECR.) J. SCHFF. C. saniosus ( F R . ) FR. C. suaveolens BAT, et JO ACH. C. variegatus BRES. C. xanthophyllus CKE.
68/4470/KM
80 Flammulina velutipes (CURT ex. F R . ) QUEL, var, p r a t e n s i s S C H I E F E R D . G e a s t r u m melanocéphalum (C ZERN.) STANEK Hebeloma n. sp. Inocybe a e r u g i n e s c e n s BABOS (ined). ' I, ágardhii (LUND) ORTON T. langei HEIM I. maculata BOUD. f. r o s e o l a BOHUS (ined). I. phaeoleuea KÜHN. Lepiota alba (BRES.) SACC. L. bucknallíi (BK. et BR.) SACC. L . pulverulenta HUYS. Lepista luscina ( F R . ) SING. v a r , ochracea BOHUS (ined). Leucocoprinus b r e s a d o l a e (SCHULZ.) MOS. Leucopaxillus íepistoides (MAIRE) SING, v a r , pannonicus BOHUS Lyophyllum infumatum (BRES.) KÜHN. Melanogaster broomeianus BERK. Melanoleuca s t r i i m a r g i n a t a METR. Pleurotus c a l y p t r a t u s (LINDB. ap . F R . ) S A C C . Pluteus semibulbosus (LASCH a p F R . ) GILL. var, u m b r o s o i d e s BOHUS (ined.) Psathyrella leucotephra (BK. e t B R . ) ORTON Rhodocybe mundiila (LASCH) SING. v a r , steppicola BOHUS (ined.) Russula pectirtatöides s s . ROMAGN. Stropharia cyariéa (BÖLT. ex SECR.) TUOMIKOSKI Tephrocybe mephitica (FR.) MOS. Daten über seltene, i n t e r e s s a n t e Hutpilze D R . G . BOHUS - E . VESSEY, Budapest Seit Jahren s t r e b t e n wir, die seltenen und interessanten Polze durch D i a Aufnahmen zu verewigen und entsprechend p r e p a r i e r t zu bewahren. Die Prepa r a t e sind in d e m mykologischen H e r b a r i u m d e r Pflanzensammlung des N a t u r wissenschaftlichen Museum aufbewahrt. (Die zur Schau g e b r a c h t e Arten siehe Seite 79 unter d e m ungarischen T e x t . )
68/4470/KM
81
Egyes kai após gombafajok ökol ógiai tulajdonságának r e n d s z e r t a n i jelentősége DR. KALMÁR ZOLTÁN, Budapest A világirodalomban az utóbbi években közzétett uj kalaposgomba r e n d s z e r e k elsősorban sejttani és szövettani sajátságokon alapulnak, és a morfológiai tulajdonságokat kevésbé veszik figyelembe. A legkevesebb figyelmet a gombák ökológiai jellegzetességeiben megnyilvánuló hasonlatosságokra vagy különbségekre f o r d í t j á k , pedig bizonyos, hogy éppen a táplálkozásmód, a növekedésmód, a t e r m é s h o z a m r e a g á l á s a a klimatikus tényezők h a t á s á r a stb. olyan öröklött tulajdonságok, amelyek a s z á r m a z á s t a n i rokonság m e l l e t t - vagy az ellen - szóló bizonyítékok lehetnek. Számos példáját látjuk annak, hogy egy egy helyesen körülhatárolt genuszban az odatartozó fajok például vagy mind m i k o r r i z á k , vagy mind xilofág gombák, vagy mind higrofil fajok stb. r
Vannak azonban olyan kirivó esetek is, amikor valamely f a j ökológiai tulajdonságaival nem illik bele abba a nemzetségbe, amelybe ujabban helyezték. Példaként e l s ő s o r b a n a xilofág, csoportos növésű gombák ezen tulajdonsáIgy például a Pholiota genuszból helygának rokonságjelzését: «<•• /ítbet.em. telen volt a squa- rosa f a j t az egészen m á s életmódú gombákat t a r t a l m a z ó Inocybe nemzetségbe, a radicosát pedig a Hebeloma nemzetségbe tenni. Ugyanígy nem helyes a szaprofiton jellegű Trlcholoma luteovirensnek a közé s o r o l á s a . Az ökológiai viszoszigorúan mikor r i z á s Amanita-faj ok nyok, a gomba életmódja, és táplálkozásmódja viszont igazolják a Clitocybe genuszból az eryngii fajnak a Pleurotus n e m z e t s é g b e helyezését, az oltM - tus és a m e l l - a fajoknak pedig különválasztását az uj Omphalotus és Armillariella. genuszba. Di< systematische Bedeutung der ökologischen Eigenschaften bei einigen Hutpilz - Arten DR. Z. KALMÁR, Budapest. Die neuen s y s t e m a t i s c h e n Werke l a s s e n m e i s t e n s die ökologischen Bestimm u n g s - M e r k m a l e d e r Hutpilze a u s s e r Acht. Nach Feststellung des V e r f a s s e r s gibt es jedoch solche Eigenschaften, welche auf den Ursprung und Verwandschaft d e r einzelnen Pilzarten kennzeichnend sind. Seiner Feststellung g e m ä s s bestätigen viele Beispiele, dass die ökologische Eigenschaften die richtig gebildeten Pilzgattungen beweisen; wenn aber eine Art von den übrigen dorthin eingereihten Arten abweicht, so m u s s die s y s t e m a t i s c h e Einreihung falsch sein, (zB. "Inocybe" s q u a r r o s a , "Hebeloma" r a d i c o s u m sind r i c h t i g Pholiota-Arten, u s w . ) .
68/4470/Rné
82
Mikocönológiai é s ökológiai vizsgálatok a homoki erdőtipii,sokbán DR. KONECSNI ISTVÁN,
Budapest
Magyarország mezőgazdasági é s e r d é s z e t i uton hasznosított területének 22 %-a homok. Ebből a közel 2,5 m i l l i ó hektárnyi területből mintegy 1 millió hektár csekélyebb é r t é k ű , gyenge t e r m ő k é p e s s é g ü . A homoki erdőterületek meghaladják a. 200.000 h e k t á r t , ami az o r s z á g erdőterületének kb 16 %-a. A homoki erdők jelentős r é s z e a k á c , kb 45 %. Sorrendben a tölgy (kb 14 %), a. nyár (kb 13%), majd a f e n y ő következik (kb 1 0 % ) , A homok j e l l e g z e t e s tulajdonsá /
gaival különleges biotóp a növények, i g y a gombák s z á m á r a i s . Eveken át r e n d s z e r e s e n v i z s g á l t a m a D u n a - T i s z a közén é s az o r s z á g m á s tájain a homoki erdők, főleg a telepitett kulturerdők gombavilágát. A több éven k e r e s z t ü l folytatott cönológiai és ökológiai vizsgálatok eredménye a következőkben foglalható össze: 1/
2/ 3/ 4/ 5/
6/
7/
A vizsgált négy erdőtipusban a legnagyobb f a j s z á m a tölgyesben, kevesebb az akácosban és nyárasban, és a legkevesebb a fenyvesben j e l e n t kezett. A tölgyesben, nyárasban és fenyvesben jelentős a m i k o r r i z a gombafajok száma. Az akácosokban, az akáccal együttélő gombafaj nem található. A táplálkozástipus s z e r i n t i megoszlás a Gyömrő és C s é v h a r a s z t környéki erdőkben megközelítően hasonló. A homoki erdőkben a homok v i z á t e r e s z t ő tulajdonságának megfelelően a talaj v í z t a r t a l m a általában alacsony (2-18 %). A vizsgált biocönózisokban kijelölt mérőnégyzetekben, és azokon kívül, a gomba f a j - és d a r a b s z á m a a talajnedvesség-viszonyokkal p á r h u z a m o san és e g y e n e s összefüggésben változik, a F e h é r - f é l e "R"-tényező jól jellemzi a gomba f a j - és d a r a b s z á m változást. Az 1952-1964 év közötti vizsgálati adatokból összeállítottam az egyes e r d ő típusok aszpektusképző gombafajait, valamint a 75 %-os dominanciát alkotó f a j o k a t . A homokon t e r m ő szaprofiton gombafajok egy r é s z e az erdőtipusok többségében m e g t e r e m .
68/4470/Rné
83
Mykocönologisch
Budapest
Ungarn . Sandwälder übersteigen 200.000 ha/16% d e r g e s a m t e n W ä l d e r / , der bctrv ä :ht:lichste Teil davon besteht aus Robinien; der Reihe nach folgen Eichen, - Pappel, und nur in k l e i n e r e m Masse K i e f e r . V e r f a s s e r gibt a u s f ü h r l i c h e s Bild von s e i n e r m e h r j ä h r i g e n , mit Dauerquadrat-Aufnahmen v e r bundenen Beobachtungen, und stellt die in einzelnen Waldtypen dominierenden Pilzarten, den Zusammenhang zwischen den klimatischen F a k t o r e n und der Pilzernte, usw. , f e s t .
Kalaposgombákban előforduló peptidek kutatásának ujabb e r e d m é n y e i DR. TÖRLEY DEZSŐ és DR. NEDELKOVITS JÁNOS, Budapest Az ujabb analitikai módszerek alkalmazásával e g y r e több stabilis peptidet mutattak ki különböző élőlényekben. Ezeknek a peptidéknek egy r é s z e a n o r m á l i s anyagcserefolyamatokban v e s z r é s z t , m á s r é s z ü k - éppen különös s z e r kezetük folytán - jelentős farmakológiai és fiziológiai hatású. Ez utóbbi cso portba tartoznak többek között pl. a galócákban kimutatott m é r g e z ő anyagok, továbbá az antibiotikumok jelentős r é s z e . A kalaposgombákban találhatók ezeken kivül egyéb szokatlan s z e r k e z e t ű peptidek i s , amelyek nem mérgezőek, igy pl. az a g a r it in az Agar icus bisuorusban, a N UJ - -p-hidroxifenilglutamin az A. h
Budapest
tr
A u s s e r den giftigen cyklischen Peptiden werden in l e t z t e r Zeit m e h r e r e solche Peptide in den Hutpilzen nachgewiesen, welche keine toxische Wirkung auf den menschlichen Organismus ausüben, und welche s p ä t e r vielleicht zur chemischen C h a r a k t e r i s i e r u n g v e r s c h i e d e n e r Pilzarten dienen können.
68/4470/Rné
84
Citokininek előfordulása a nagygombákban DR. POZSÁR BÉLA,
Budapest
Az utóbbi évek biokémiai kutatásai során külföldi kutatók (SKOOG, MILLER) kimutatták a szintetikus citokinineknek a növényi szervek fejlődését szabályo zó hatását, és a biológiai aktivitás mennyiségi é r t é k e l é s é h e z tesztet dolgoztak ki. Kimutatták egyes purinszármazékok élettani és biokémiai befolyását i s . Ujabban sikerült a kukorica csiranövényből zeatint izolálni, és kristályosan is előállitani, ami az e l s ő t e r m é s z e t e s citokinin. A szintetikus citokininek gyökérnövekedést gátló hatásának ismeretében feltételezhetővé vált, hogy a növényekben keletkező t e r m é s z e t e s citokininek is befolyásolhatják m á s növények fejlődését. Feltételezhető igy az i s , hogy a m i k o r r i z á s gombák okozta gyökér torzulások is okozati kapcsolatba hozhatók a gombák által t e r m e l t nagyobb ter m é s z e t e s citokinin szinttel. A fenyővel m i k o r r i z á s kapcsolatban élő Rhizopo gon roseolus termőtestéből izoláltak is m á r t e r m é s z e t e s citokinint, s azt a zeatinnal azonositották. Miután a gombámicélium szintetikus táptalajon is ké pes zearin t e r m e l é s r e , bizonyitott, hogy a gyökértorzulást a viszonylag n a gyobb citokinin szint okozta. KIRÁLY, POZSÁR és EL HAMMADI 1966-ban kimutatták, hogy mikrogombák is termelnek citokinineket. Kisérleti e r e d m é nyeik alapján a r r a a következtetésre jutottak, hogy a citokininek a nukleinsavszintézis intenzitásának fokozásán keresztül serkentik a f e h é r j e s z i n t é z i s intenzitását. A k í s é r l e t i l e g adagolt citokininek s z i n t j e és a nukleinsav, illetőleg a f e h é r j e s z i n t é z i s intenzitásának növekedése között pozitiv k o r r e l á c i ó áll fenn. Ennek alapján nagyon valószínű az a feltételezés, hogy a gombák viszonylag intenzivebb f e h é r j e s z i n t é z i s e és nukleinsav a n y a g c s e r é j e viszonosságban áll azok nagyobb citokinin t a r t a l m á v a l . Das Vorkommen von Citok ininen in Grosspilzen DR. B. POZSÁR, Budapest Das aus Maiskeim hergestellte Zeatin wird auch durch verschiedene Pilzarten synthetisiert. Auf Grund s e i n e r Versuche deutet V e r f a s s e r dahin, d a s s die Citokinine durch die Erhöhung d e r Geschwindigkeit der Nukleinsäuresynthese die Intensität d e r Protheinsynthese steigern, und die v e r h ä l t n i s s m ä s s i g schnelle Protheinsynthese der Pilze mit ihrem g r ö s s e r e n Citokiningehalt in Zusammenhang i s t .
68/4470/Rné
85
A faanyag ellenállóképességének változása a törzs keresztmetszetében DR. IGMÁNDY ZOLTÁN, Sopron K ö z i s m e r t tény, hogy a szaprofiton farontő gombák a különböző fajok s z i j á csát általában gyorsabban lebontják, mint a gesztet. Ezen általános é r vényű szabály alól t e r m é s z e t e s e n vannak kivételek is. így pl. egyes szaprofi ton farontó fajok a geszthez alkalmazkodtak, és korhasztásuk ebben a f a r é s z b e n erőteljesebb, mint a szijácsban, vagy csakis e r r e korlátozódik. Ennek megfelelően korábban mind a s z i j á c s o t , mind a gesztet, többé -kevésbé egyöntetű viselkedésűnek Ítélték meg a különböző szaprofiton farontó gombák korhasztásával szemben; i g y p l . a szijácsot gyorsan korhad ónak, mig a gesztet ellenállónak minősítették. A fafajok faanyagának t a r t ó s s á g á t vizsgálva, a különböző szaprofiton és fél szaprofiton farontó gombák esetében gyakran tapasztalhatjuk azonban azt, hogy a t ö r z s k e r e s z t m e t s z e t é b e n a geszt ellenállóképessége olykor rendkívül jelentős ingadozást mutat. Előfordul például, hogy a geszt egyes r é s z e i e r ő sen ellenállónak, mig m á s r é s z e i gyorsan korhadónak bizonyulnak, ti Die Änderung der Widerstandsfähigkeit der Holzsubstanz im Querschnitt des Baumstammes DR. Z. IGMÁNDY, Sopron Im allgemeinem wird das Kernholz durch Pilze weniger angegriffen, als das Splint:. Es können aber in der Widerstandsfähigkeit des Kernholzes auch g r o s s e Unterschiede beobachtet werden.
A fungicidek hatásosságának vizsgálatáról GYARMATI BÉLA,
Budapest
A faanyagvédelem c é l j á r a használt vagy használni kivánt: anyagok gombák elleni hatásosságának megállapítására szolgáló e l j á r á s o k és a védettség j e l l e m z é s e nem egységes, s az eredmények nem jól értékelhetők ki.
68/44 70 /Rné
86
A kiértékelés elősegitése érdekében a laboratóriumi "prőbakockás m ó d s z e r nél" (:Klötzchen-methode, wood block method :) a gyakorlatban el nem hanyagolható sok tényező közül csak a leglényegesebbek;a gombafaj, a faanyag, a védőszer, illetve annak mennyisége vehető figyelembe. Ha azonban a hatóanyag dózisa é s a gomba (a faanyag bontásának gátlásával k i f e j e z e t t ) r e a k c i ó intenzitása között megfelelő m a t e m a t i k a i - s t a t i s z t i k a i összefüggést tudunk megállapitani, akkor a hatásosságot sokkal jobban jellemezhetjük, mint a határértékpárral. A gyakorlat s z á m á r a előirandó védőszerfelvételt a faválaszték felhasználási körülményeinek, a veszélyeztetettségnek, az igénybevételnek stb. figyelembevételével megválasztott biztonsági tényező s e g i t s é gével lehet azután a laboratóriumi védőérték i s m e r e t é b e n meghatározni. Ugy látszik, hogy a dózis-intenzitás (:Dosis-Wirkung, d o s e - r e s p o n s e :) közötti r e g r e s s z i ó t a szélesebb v é d ő s z e r - k o n c e n t r á c i ó (x) tartományban, leginkább a biológiában gyakran használt autokatalitikus függvénnyel lehet kifejezni. / Y = ha m = ab / 1 + m, A vizsgálati eredmények alapján bevezetett összefüggésből kiszámítható a választott és jellemzőnek tartott védettséghez (pl. Y = 50 %-hoz) t a r t o z ó hatóanyagmennyiség (pl. X 5 0 % védőérték). Az állandók i s m e r e t é b e n bármilyen m á s i k x is kíszámitható. Két választott védettségi értékből (pl. Y25 és Y75CJ7 ) pedig meghatározható a közöttük képzelt egyenes hajlásszöge (pl. o L 25-50%)' mely a r e a k c i ó intenzitására jellemző. Ezzel a b i o m e t r i a i m ó d s z e r r e l feldolgozhatók a régebbi vizsgálatok adatai; összehasonlíthatók az eredmények. Megállapítható, hogy mennyire é r z é k e nyek az egyes biológiai kártevők a különböző szerekkel szemben; mekkora v é d ő s z e r m e n n y i s é g r e van szükség egy tetszőleges szigorúsággal választott védettség biztosításához. (A dózis-intenzitás összefüggés a farmakológiában sokszor alkalmazott m á s i k e l j á r á s n á l , a s t a n d a r d - t e s z t módszernél is jobbnak t a r t h a t ó . )
68/4470/Rné
87
Über die Untersuchung d e r Wirksamkeit der Fungicide B. GYARMATI, Budapest Die Regression zwischen Dosis-Wirkung kann am besten durch die in der Biologie häufig angewandte autokatalytische Funktion /Y =
—^ 1 + m,
x wenn m = ab /
ausgedrückt werden.. Mit d i e s e r b i o m e t r i s c h e r Methode können auch ä l t e r e Untersuchungsergebnisse ausgewertet werden.
Ujabb védekezőszer k i k í s é r l e t e z é s e a xilofág gombák ellen BÁLINT GYULA,
Budapest
Hazai védőszereink választékának további növelése az épületekben jelentkező, és gyakran a falazatba is á t t e r j e d ő gombásodások m e g s z ü n t e t é s é r e sürgősen szükséges. Az előadó i s m e r t e t i a hagyományos "U", valamint az "SF" tipusu, továbbá a nitrált, illetve klórozott fenoloktól, m a j d a r é z , cink stb, vegyületektől eltérő, - a faanyagvédelmi szakirodalomban nem emiitett, ditiokarbaminsav sói fungicid hatásának m e g f i g y e l é s é r e végzett k í s é r l e t e k e t . Az in vitro, m a j d a szabadföldi kísérlettel kiegészített vizsgálatok az alkalmazott vegyületek fungicid, illetve fungisztatikus hatását igazolták; főleg a Meruiius l a c r i m a n s ellen. Mellékhatásként a teszt gombák közül a Coniophora cerebella r e z i s z t e n c i á j a tünt fel. Ehhez hozzájárult m é g , hogy e gombafaj enzimatikus bontása s o r á n széndiszulfid keletkezett, aminek j e lenlétére elsősorban a kellemetlen, nehezen elviselhető szag figyelmeztetett. A kísérletek során a széndiszulfid denaturálásának megoldásával sikerült a Coniophora cerebella r e z i s z t e n c i á j á t is megszüntetni; a megfelelő toxikus hatás r e g i s z t r á l á s á v a l pedig ennek a falazatot nem színező, kalciummal (falhabarcs + fluor) kölcsönhatásra nem lépő, uj védőszernek alkalmasságát megállapítani.
68/44 70 /Rné
88
Experimente z u r Herstellung von neueren Schutzmitteln gegen xylophage Pilze GY. BÁLINT,
Budapest
E s werden V e r s u c h e zur Erprobung der fungiciden Wirkung von Salzen der Dithiokarboninsäure angestellt. Es hat sich gezeigt, d a s s eine fungicide, bzw. fungistatische Wirkung, - besonders gegen Merulius l a c r i m a n s t a t sächlich b e s t e h t , und d i e s e Verbindungen als Schutzmittel brauchbar sind.
Farontó gombák k á r o s í t á s a őszibarackfákon KÖRTVÉLY ATTILA, Budapest A farontő gombák kártétele a g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s b e n , növényvédelmi s z e m pontból, két t e r ü l e t e n okoz problémát: a hosszú t e r m ő k o r u h é j a s t e r m é s ü e k nél (dió, gesztenye), ahol a fák élettartamát szinte k i z á r ó l a g a farontó gombák szabják meg, é s az őszibarackfáknál, amelyeken a f e r t ő z é s e k az ö s s z e s hazai gyümölcsfafaj közül a leggyakrabban fordulnak elő. A kórokozó farontó gombák kivétel nélkül sebparazitaként telepednek meg, legtöbbször a f ü r é s z e l t sebfelületeken. A fertőzött ágakban álgesztképződés, m a j d gesztkorhadás keletkezik. Az álgeszttel kapcsolatban levő ágcsapokon a kórokozók a fa f e l s z í n é r e törnek, é s az élőfán t e r m ő t e s t e k e t képeznek, megtámadják a tápanyagokban gazdagabb s z i j á c s o t , amelyben a vízforgalmat akadályozzák. A vízforgalom z a v a r a miatt a hájtásnövekedés csökkenése, m a j d á g s z á r a d á s következik be. A farontő gombák ősszel, termőtestképzéstik idején, nagy mértékben fogyasztják a fák tartaléktápanyagait, és ezzel az őszibarackfák fagyérzékenységét növelik. Jelentős kártétel az a szilárdságcsökkenés i s , amely legtöbbször az őszibarackfák katlan alakú koronájának közepén keletkezett korhadás következtében a fák s z é t t ö r é s é t eredményezi. Egyes farontő gombafajok az őszibarackfákra á r t a l m a s m é r g e z ő anyagokat is t e r m e l n e k . A kórokozók a f e r t ő zött gyümölcsösben leggyakrabban a beteg ágak v i s s z a v á g á s a k o r , a f ü r é s z f o g a k r a tapadt .-für é s z p o r r a l t e r j ednek. Az őszibarack ültetvényekben egyre gyakrabbá váló farontó gomba kóresetek és fapusztulások közvetett okaihoz,
68/4470/Rné
89
a nagymértékű f ü r é s z h a s z n á l a t következtében a fatest viz- és levegőtartalm á r a ható beavatkozáson kivtil, - a növekvő mtltrágyafelhasználás is hozzáj á r u l , m e r t az ásványi anyagokban feldusult f a t e s t a farontó gombák s z á m á r a kedvezőbb s z u b s z t r á t u m . Schädigung d e r Pfirsichbäume A, KÖRTVÉLY,
durch holzzerstörende
Pilze
Budapest
Die Pfirsichbäume werden von Pilzen sehr oft befallen, und das ist mit schweren Schädigungen verbunden. Zu den indirekten Ursachen d i e s e r Schädigungen kommt neben dem häufigen Sägen, auch die Anwendung der Kunstdünger, da der g r ö s s e r e Gehalt an Mineralbestandteilen d e r Pilzen günstig ist.
A késői Laskagomba nagyüzemi t e r m e s z t é s e VÉSSEY EDE
és TÍ)TH ERNŐ,
Budapest
Az előadók azokat a célkitűzéseket i s m e r t e t i k , amelyek a késői laskagomba (Pleurotus o s t r e a t u s ) t e r m e s z t é s é n e k megvalósításában, t ö m e g t e r m e l é s i módszerének kidolgozásában vezette őket. Ezek a következők voltak: 1/
2/
3/
68/4470/Rné v
A fokozódó élelmezési problémák között jelentős nemzetközi feladat a nagytömegű, gazdaságos f e h é r j e e l ő á l l i t á s . Az ehető, f á n t e r m ő gombák nagyarányú t e r m e s z t é s é v e l e t é r e n jelentős haladás é r h e t ő el. Magyarországon a lomberdőállomány az uralkodó. Ennek a gombának kedvező tápanyaga a nyár, a bükk, a gyertyán, de m e g t e r e m m á s lombfáinkon i s . T e r m e s z t é s é r e a f r i s s vágású tűzifa, gallyfa, ágtuskó, sőt a gyökértuskó is előnyösen felhasználható. Fafajtól függően 2- 5 évig t e r e m , ezután pedig a korhadó fa szervesanyaiga t a l a j j a v í t á s r a használható fel. Ezenfelül ez a gomba izanyag, t a r tósság, kedvező t e r m é s i d ő stb. tekintetében is kiváló. A t e r m e s z t é s m e s s z e m e n ő e n gazdaságos. Kis munkaigény m e l lett a többéves termőciklus folyamán a n y e r s faanyag súlyának ö s s z e s e n kb 20 %-a v á r h a t ó gombatermésben, miáltal haszonként a befektetett érték 100 %-a jelentkezik.
90
A találmányként bejelentett oltőanyagelőállitási e l j á r á s , és az o r s z á g o s a n bevezetett t e r m e s z t é s i m ó d s z e r főbb munkaszakaszai - amelyeket az előadók s z á m o s eredeti fényképfelvételen mutatnak be, - a következők: Oltóanyagtermelés. Ezzel jelenleg két gazdaság foglalkozik. A l a b o r a t ó r i u - ' mok t e r m e l é s e 1968 -ban kb. 60. 000 liter volt, amellyel kb 40 gazdaságban, mintegy 20-25.000 q fát oltottak be. At szövet és. A f r i s s e n k i t e r m e l t farönkökből készitett rönkdarabokat, oltott állapotban, á t s z ö v e t ő v e r e m b e n helyezik el, ahol azok junius augusztus hóna pókban tárolnak. T e r m ő h e l y r e t e l e p í t é s , Szeptember hó elején kell végezni. A termőhelyen a rönkök, némi öntözési és gyomirtási munkától eltekintve, munkaigény nélkül évekig t e r e m n e k , főleg az őszi időszakban. Die Grossbetriebliche
Züchtung des Austernpilzes
E. VÉSSEY - E . T(^TH,
Budapest
V e r f a s s e r haben die g r o s s b e t r i e b s m ä s s i g e Züchtung des Austernpilzes (Pleurotus o s t r e a t u s ) in Ungarn verwirklicht, und machen das patentierte V e r f a h r e n zur Herstellung von Impfstoff, so wie die Einzelheiten der Züchtung bekannt.
A kalaposgombák i z - és zamatanyagaira vonatkozó ujabb kutatások eredményei DR. DÁNOS BÉLA,
Budapest
A f ű s z e r e k legnagyobb hányada növényi e r e d e t ű , többségük a virágos növények egy egy s z e r v é b ő l , pl. gyökeréből, leveléből, virágjából, t e r m é s é b ő l vagy magjából k é s z ü l . Értéküket a növényben keletkező, és az emiitett s z e r vekben felhalmozódó, az illető növényre j e l l e m z ő a n y a g c s e r e t e r m é k e k adják. A kalaposgombákat is e l s ő s o r b a n mint f ű s z e r e z ő hatású élelemanyagot használják f e l . Kellemes zamatuk m i a t t m á r az ókorban is az étkezések különleges c s e megéi voltak. Az egyes kalaposgombák a r ó m á j á t , illatát, vagy e s e t l e g kellemetlen szagát okozó anyagokra azonban csak az elmúlt tiz év kutatási e r e d m é nyei deritettek fényt. Ezek az anyagok a következő főbb a n y a g c s e r e t e r m é k e k :
68/4470/Rné
f
91
1/ 2/ 3/ 4/
Aminosav-származékok (aminők, amidok). Benzol - és kondenzált gylirüs származékok (aldehidek, észterek). Illóolajok (terpének s t b . ) . Glíikozidok (pl mustárolaj-gl'ükozidok).
Az előadás ebben a csoportosításban,' és a vizsgált gombafajok vonatkozásában, - részben, i r i d a i m i , r é s z b e n saját vizsgálati e r e d m é n y e k r e támaszkodva, mutatja be a k é r d é s jelenlegi állását, és a további perspektíváit, Igy pl. az azonosított vegyületek jelentőségét nemcsak az étkezési értékük szempontjából i s m e r t e t i , hanem a gombák r e n d s z e r e z é s é b e n , vagy a gyakorlati élet egyéb területein hasznosítható vonatkozásukban i s . Neuere E r g e b n i s s e der Forschungsarbeit: über die Geschmack und Aromastoffe der Hutpilze DR. B. DÁNOS,
Budapest
Die Geschmack- und Aromastoffe der Pilze können in folgende Stoffklassen eingeteilt werden: 1. / Aminosäurederivaten, 2. / Aromatische Verbindungen (Benzol abkömlinge), 3 . / Ätherische Öle, 4. / Glykoside.
A gombák i z - és illatanyagainak élettani hatása DR. KETTER LÁSZLcí,
Budapest
Minden idők és népek ételkészitői - anélkül, hogy a táplálkozástani é r t é k e l é s fiziológiájáról tudtak volna - felhasználták az élelmianyagok nyújtotta illat és i z é r z é s e k e t , azok variációit. Törekedtek azok intenzivebbé t é t e l é r e , hogy ezáltal az ételeket vonzóbbá tegyék. F e l i s m e r t é k , hogy az é r z é k s z e r v e k adaptációja - k i f á r a d á s a - eltolható, ha az ételek izét változtatjuk. Igy például a jellegzetesen e r ő s izü gombásételeket kombinálhatják m á s , i n d i f f e r e n s izü táplálékkal (pl. burgonyával, m e t é l t - t é s z t á v a l , r i z z s e l ) . Tapasztalataik m e s s z e meghaladták a fiziológusok ezirányu i s m e r e t e i t . Az ételek illat - és izanyagai, valamint ezek hordozói élettani szempontból s z e r t e á g a z ó hatásúak. A kutatások törekszenek felderitani az ételek i z - és illatanyagainak az e m é s z t ő s z e r v e k r e és a v é r k e r i n g é s r e gyakorolt hatását.
68/44 70 / R n é
92
Megállapították, hogy az í z e s í t ő anyagok h a t á s á r a nő az étkezés során t e r m e l t nyál mennyisége, é s az amiláz aktivitása 1 1 / 2 - 2 - s z e r nagyobb, mint az ízetlen ételdc f o g y a s z t á s a s o r á n . Ezek az anyagok fokozzák a s z é n h i d r á t lebontást is a gyomorban, é s javítják azok emészthetőségét. Fokozzák a nyálkahártya védelmét a mechanikus, vegyi és hőkárositással szemben. Elősegítik a s z á j ü r e g tisztítását az ételmaradékoktől és csökkentik a s z á j m i k r o f l ó r a - m e n n y i s é g é t is, ilymódon m é r s é k l i k a fogkariesz és az egyéb fertőzések v e s z é l y é t . Nagy mértékben fokozzák a g y o m o r s a v t e r m e l é s t , és ezáltal a gyomor kiürülési ideje is megrövidül. Az ízesítő anyagok élettani hatása élénkíti a bélperisztaltikát és szívműködést i s . A k o r s z e r ű vizsgálati módszerekkel beigazolták specifikus hatásukat az epevezetékre és az epes z e k r é c i ó r a , a p e r i f e r i k u s v é r k e r i n g é s i n t e n z i t á s á r a , és a v é r b e n található trombocitákra. Közismert a f ű s z e r e k diuretikus hatása i s . t A felsorolt élettani hatások igen előnyösen kihasználhatók a gombák étrendbe állításával, m e r t azok n y e r s e n , de főleg a hőkezelés h a t á s á r a , í z - és illatanyagokban rendkívül gazdagok. Ügyes és változatos alkalmazásukkal igen sok értékes, de jellegtelen izü é l e l m i s z e r emészthetőségét, é r t é k e s ü l é s é t javítani l e h e t . Az e m é s z t é s i zavarokkal küzdők s z á m á r a pedig hasznos s e g i t s é get jelenthet a gombák ízesítő hatásának fokozottabb felhasználása, és a gasztronómiai törekvésekbe való tudatosabb b e i l l e s z t é s e . Die physiologische Wirkung, der Gesmacks- und Geruchskomponente d e r Pilze DR. L. KETTER,
Budapest
Die Pilze sind d u r c h ihre G e s m a c k s - und Geruchskomponente, die sogenannten a r o m a t i s c h e n Stoffe, bezw. durch die nahrungsphysiologische Wirkung d e r s e l b e n , als Nahrung wertvoll. Der V e r f a s s e r legt die v o r t e i l haften Einflüsse dar - , welche diese Gewürzkomponente, und die g e s t e i g e r te Amylaz-Aktivität, die auf die Verdaungsorgane, die Peristaltik der D ä r m e , den Schutz der Schleimhaut, die Mikroflora des Mundes, die Intensität des p e r i f e r i s c h e n Blutkreislaufes, die Herztá'tigkeit, usw. ausüben.
68/4470/Rné
93
A szárított vargányagomba minőségvizsgálata az exportban DR. GÁLFFY ZOLTÁN,
Budapest.
A szárított vargányagomba a világpiacon k e r e s e t t t e r m é k , amelyből minden évben jelentős exportunk van. Jó minőségű száritmány k é s z í t é s e azonban nem könnyű feladat. Még nehezebb a szárított gomba jó minőségét hosszabb ideig megóvni. A helytelen s z á r í t á s miatt ugyanis a gomba könnyen megbarnulhat, a nem megfelelő t á r o l á s miatt pedig molyosodhat, penészedhet. A szárított gomba minőségének e l b í r á l á s á t irányító szempontok, a m e l y e k r e az áru vizs gálatánál figyelemmel kell lenni, a következők: 1/
2/
3/
4/
Víztartalom. A nemzetközi kereskedelmi forgalomban a k e r e s k e d e l m i kötések minőségi e l ő í r á s a i elsősorban a v í z t a r t a l m a t maximálják, Ez indokolt, m e r t ha lényegesen több a v í z t a r t a l o m , akkor az b á m u l á s t , molyosodást és penészedést okoz, s igy a s z á r i t m á n y minősége gyorsan r o m l i k . Rágottság. Az erősebben rágott, molyosodott áru étkezési célra nem a l k a l m a s , e z é r t a r á g o t t s á g m é r t é k é t a vonatkozó szabványok, r e n d e l e tek szigorúan e l ő í r j á k . Meg kell különböztetni azonban a t e r m ő h e lyen, m á r a f r i s s gombában bekövetkezett rágottságtól a molyosodás miatt, később keletkezett rágottságot. Ez utóbbi sokkal súlyosabb minőségrontó tényező, amit r a k t á r i kártevők okoznak a t á r o l á s alatt. Szín, szag, iz. A minőségi osztályba sorolás egyik alapvető tényezője a szárított gomba színe. A jó minőségű áru világos, f e h é r e s szinü; minél barnultabb, annál r o s s z a b b az áru minősége. A szárított gomba színe a s z á r í t á s technikájától, az áru víztartalmától, és a r a k t á r o z ó helyiség alkalmasságától függ. A s z á r i t m á n y szagának és izének a f a j r a jellemzőnek kell lennie. Romlatlanság. A szárított gomba minőségét döntően meghatározza e g é s z s é g e s , romlatlan állapota. (Nem lehet pl. nyirkos, befülledt, dohos, p e n é s z e s . )
Qualitätsprüfung im Export DR. Z. GÁLFFY,
des getrockneten Steinpilzes
Budapest
Der getrocknete Steinpilz kann oft solche Schädigungen erleiden, welche die Qualität im höchsten Grad v e r m i n d e r n . Diese Beschädigungen werden durch unrichtige Lagerung, hoher Wassergehalt, Insekten, usw. v e r u r s a c h t . F a r b e , Geruch und Geschmack sind grundlegende Erforderungen d e r Qualität.
68/4470/Rné
94
Terme sztett és vadontermő gombák étkezési és k e r e s k e d e l m i é r t é k e KUK LIS KÁLMÁN,
Budapest
A csiperkét, mint t e r m e s z t e t t gombát, elsősorban n y e r s e n , a vargányát inkább szárítva használjuk fel. A vadontermő gombák közül jelentős világ k e r e s k e d e l m i é r t é k e még (a szarvasgombán kivül) a rőkagombának van. A többi gomba é r t é k e világkereskedelmi szempontból nem jelentős. A vargányának é s a rőkagombának élvezeti értéke nagyobb és izük, zamatuk egészen m á s , mint a csiperkéé. Azt mondhatjuk, hogy a vargánya k i f e j e z e t ten f ű s z e r e s izü, tehát f ü s z e r g o m b a . A csiperke zamata is intenzív, de szár a d á s k o r le:mezei megfeketednek, ezenkívül a gomba husa a be;áztatáskor nem is puhul me-g olyan jól, mint a vargányáé . E z é r t a csiperkét elsősorban n y e r s e n , de kisebb mértékben konzervként is é r t é k e s i t i k . Szárítva tul d r á ga lenne, m e r t az előállítási költségei magasak. A r őkagomba e l s ő s o r b a n n y e r s e n , de ugyanolyan m é r t é k b e n konzervként is felhasználható; s z á r í t v a nem é r t é k e s , m e r t nem veszi v i s s z a a kezdeti nedvességtartalmát. Általában azt mondhatjuk, hogy a csiperke nem jelent a világpiacon konkurrenciát a vargányának, inkább kiegészíti azt. Némi átfedés és konkurrencia csupán a rókagombával szemben mutatkozik, de itt is az i z - és zamatanyagok különbözősége döntő. Mivel a hazai c s i p e r k e t e r m e s z t é s m é g nem é r i el azt a mennyiséget, amennyi az itthoni f o g y a s z t á s r a is elegendő lenne, e z é r t az évente tocportra kerülő vadon t e r m ő , szárított és előtartósitott, gombák értéke nagyobb, mint a t e r m e s z t e t t gomba e x p o r t é r t é k e . Genuss
und Handelswert der Gezüchteten und Waldpilzen
K. KUK LIS, Budapest Von den Waldpilzen bilden nur d e r getrocknete Steinpilz und der K o n s e r v Pfifferling wichtige Posten u n s e r e s Exportes im Welthandel. Der Exp o r t w e r t der Waldpilzen übersteigt den Wert des gezüchteten Champignons. Der Gesmack, d a s Aroma, d e r Genusswert d i e s e r Pilze ist jedoch ganz a n d e r e r Natur, als des Champignons.
68/44 70 /Rné
95
Uj gyógymód a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k ellen D r . KUBICKAJIRI,
Trebon
(CSSR)
A tioktsavat e l s ő izben 1959-ben alkalmaztam a gyilkosgalóca okozta m é r g e zések ellen. Hamarosan kiderült, hogy az adagok tul kicsinyek, és igy azt napi 300 m g - r a f e l e m e l t e m . 1959 óta Csehszlovákiában, Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban és F r a n c i a o r s z á g b a n több személyt ilyen nagy dózisokkal kezeltek, és közülük sokat megmentettek. 1967 telén 69 kórtörténetet é r t é k e l t e m ki, és a következő e r e d m é n y e k r e jutottam: 1/
2/ 3/ 4/
5/
A m á j k á r o s o d á s korai jelét a GPT enzim mennyiségének e m e l k e d é s e j e l z i . Ez a t r a n s z a m i n á z a m é r g e z é s után a 2 - 3 . napon kezd e m e l kedni, és a 4 - 6 . napon é r i el tetőfokát. E z é r t a GPT v é r s z i n t é r t é két ( t r a n s z a m i n á z - s z i n t ) az e l s ő 6 napon, naponta k é t s z e r kell v i z s gálni. A legveszélyesebb állapot a 3. napon a g a s t r o i n t e s t i n á l i s ~ tünetek m e g s z ű n é s e , amit gyakran tévesen javulásként értékelnek. A tioktsav a l k a l m a z á s a a falloid tipusu m é r g e z é s e k kezelésében f e l tétlenül e r e d m é n y e s . Ezt a készitményt (az olasz "tioctidasi" vagy "tioctacid Homburg") a lehető leggyorsabban kell beadni. Minden m é r g e z é s n é l a legjobb hatásúnak bizonyult az e l s ő 5 - 6 . napon, napi 300 m g (12 ampulla) mennyis égben, t a r t ó s c s e p p - i n f ú z i ó alakjában a s z e r v e z e t b e juttatva. Kóma esetén lehetséges napi 500 mg beadása i s . A folyadékpótlás, az elektrolitek, glukóz és vitaminok adása szüksé g e s . A "Prednison" és a kellő eredményt nem m u t a t ó "antiphallinique" s z é r u m beadását fontosnak nem t a r t o m , m e r t ezek nem voltak eredményesek.
A vizsgált szempontok s z e r i n t a m é r g e z é s lefolyását 7 f á z i s r a tagoltam. Minden fázisban megállapítottam a betegség tüneteit, a szükséges laborteszteket és a gyógyszereket. Minden elhaltnál m e g lehetett állapítani, hogy a tioktsav adagok vagy tul kicsinyek voltak, vagy tul későn kapták a z t . Nagy adag tioktsav idejekorán beadása esetén m a m á r senkinek s e m kell falloid m é r g e z é s b e n meghalnia.
68/44 70 / R n é
96
Neue Heilmethode gegen den Pilzvergiftungen phalloiden DR. J. KUBICKA,
Trebon
Types
(CSSR.)
V e r f a s s e r b e r i c h t e t Uber seine neue, schon in vielen Fällen erfolgreich angewandte Heilmethode, im Falle von Pilzvergirtungen phalloidin Types. Die Methode besteht darin, d a s s man dem Vergifteten in Dauertropfinfusion 300 mg Tioktsäure (im Koma 500 mg) gibt. Die steigenden Werte d e r T r a n s a m i n a s e deuten an Leberschädigung, wesshalb die Blutwerte in den e r s t e n 6 Tagen zweimal täglich festgestellt werden mUssen. Nebenbei mUssen die bis jetzt angewandten Heilmethoden fortgesetzt w e r den. Das Serum "antiphallinique" führte aber zu keinem Erfolg. Bei rechtzeitiger Anwendung der Tioktsäure, soll in der Zukunft niemand m e h r an Phalloid-Vergiftung s t e r b e n .
A gombamérgezések megelőzésének lehetőségei és •szervezési p r o b l é m á i . DR. BEREGSZÁSZI GÁBOR,
Budapest
Hazánkban a sajátszedésU és a házaló árusitásból vagy ajándékozásból s z e r z e t t gombák fogyasztásából e r e d ő gombamérgezések m e g e l ő z é s e , vagy további j e lentős csökkentése csak az egészségügyi felvilágositó tevékenység k i s z é l e s í t é sétől, és a gombaszakoktatás fokozásától várható. A gombaismeret tanitását az iskolákban m á s tananyag r o v á s á r a növelni nem lehet, de az alapos g o m b a i s m e r e t e l s a j á t í t á s a a lakosság többsége r é s z é r e gyakorlatilag lehetetlen és f e l e s l e g e s i s . Nem kielégitő azonban a turisták és alkalmi gombaszedők, vagy a jő g o m b a t e r m ő területen élők gombaismereti tudása, pedig a statisztikai adatok alapján ezek közül kerül ki a legtöbb m é r gezett személy, illetve halálos kimenetelű m é r g e z é s i e s e t . E z é r t a gombaszakoktatást a lakosság ezen veszélyeztetett rétegei körében kell elsősorban megszervezni. Az egészségügyi felvilágositó munka eddigi bevált f o r m á i és eszközei mellett biztositani kell az egyéni kezdeményezések támogatásával - az é r d e k e s s é get, a változatosságot; a felvilágositó eszközök közül az eddig m é g hiányzó gomba-bélyegsorozat és gyufacimke kiadását, az egészségügyi felvilágosítás
68/4470/Rné
1 97
keretében az exponált helyeken a fizetett állandó tanácsadói szolgálat bevezet é s é t . C é l s z e r ű lenne a gombaismerők és szakértők r é s z é r e jelvény k é s z í t t e t é s e , és annak igazolványhoz kötött v i s e l é s e . Szükséges a gombaismer e t oktatásának s z e r v e z é s e az iskolai szakkörök, turisztikai szakkörök f o r m á jában, az érdekelt terület lakossága körében külön TIT tanfolyamokon; a t i s z tiorvosi tanfolyamon fakultativ, az élelmezéshigiénikusok körében pedig ja • vasolt tananyagként. Végül a gombamérgezések jelentős csökkentésére, az egészségügyi felvilágosításban és a g o m b a i s m e r e t i oktatásban, - a g o m b a m é r gezések alapos elemzésének figyelembevételével, - többirányú, megelőzést célzó ujabb formák kialakítása, illetve azok továbbfejlesztése s z ü k s é g e s , Möglichkeiten und o r g a n i s a t o r i s c h e Probleme d e r Prävention von Pilzvergif tungen DR. G. BEREGSZÁSZI,
Budapest.
Die meisten Vergiftungen v e r u r s a c h e n in Ungarn die s e l b s t g e s a m m e l t e n , und nicht kontrollierten Pilze. Die Prävention der Pilzvergiftungen kann darum nur durch weitere Verbreitung der populärwissenschaftlichen Pilzkänntnisse l/ni .-i und durch die Verstärkung des Fachunterrichtes v e r b e s s e r t werden. Jedermann kann aber an Pilzkursen nicht teilnehmen. Desshalb ist die Einführung eines permanenten Beratungsdienstes auch sehr erwünscht.
A gombamérgezések előfordulása Komárom megyében DR. SZAB(4 ANNA,
Tatabánya
Az é t e l m é r g e z é s k o r követendő e l j á r á s r ó l szóló 5/1960 EU. M . s z . rendelet, és a gombaárusitást szabályozó 8200-7/1954 EU. M. s z . u t a s i t á s irányt m u tatott a gombamérgezések ellen irányuló p r e v e n c i ó m e g s z e r v e z é s é r e és m e g szabta a tennivalókat a bekövetkezett esetek k i v i z s g á l á s á r a . A g o m b a m é r g e z é sek előfordulásáról vezetett nyilvántartás azt m u t a t j a , hogy az illegális k e r e s kedelem, és a s a j á t szedésU, szakvizsgálatra be nem mutatott gomba a m é r g e zések f o r r á s a Komárom megyében is. A g o m b a m é r g e z é s i és halálozási eseteit 7 évre visszamenően elemezve, érdekes összehasonlitást kapunk az é t e l m é r g e zési és gombám ér gezési morbiditás és m o r t a l i t á s » vonatkozásában. Közismert a gombamérgezések idényszer Us ége is, valamint az évenkénti ingadozás a gombamérgezések számában. Mindez t e r m é s z e t e s e n e l s ő s o r b a n a g o m b a - t e r m é s -
68/4470/Rné
98
viszonyok függvénye, amit a m é r g e z é s e k r ő l készülő statisztikai ö s s z e á l l í t á sok alkalmával figyelembe kell venni. Az epidemiológiai adatok i s m e r e t e nagy segítséget jelent a preventív munka m e g s z e r v e z é s é b e n . Igen fontos feladat a gombaismerők számának növelése, a piaci vizsgálat, és az ingyenes, állandó szaktanácsadás biztosítása. A zugárusitás m e g a k a d á l y o z á s á r a szükséges a hatósági s z e r v e k és a lakosság nagyfokú közreműködése, a nagyforgalmu helyeken pedig az egészségügyi felvilágosítás ö s s z e s m ó d s z e r e i v e l (plakátok, hangos h i r d e t é s , g o m b a i s m e r t e t ő bemutatók l é t e s í t é s e , s z í n e s diapozitivek, filmek v e t í t é s e , a sajtóban i s m e r e t t e r j e s z t ő felhívások k ö z l é s e s t b . ) állandó hatósági szaktanácsadás létesítése. \
Das Vorkommen d e r Pilzvergiftungen im Komitat Komárom F r a u DR. A. SZABC^, Tatabánya Die meisten Pilzvergiftungsfälle auch in meinem Kreis können auf illegale Handelstätigkeit, oder auf s e l b s t g e s a m m e l t e Pilze, die keinem Sachverständigen gezeigt wurden, zurückgeführt werden. Die hygienische Aufklärung und die Errichtung eines Beratungsdienstes ist sehr notwendig.
A m a g y a r o r s z á g i gombaszakoktatás és i s m e r e t t e r j e s z t é s fejlődése MIKES JÓZSEF, Szécsény A Gombaszakoktatási Bizottság 1953-ban kezdte meg működését. Az előző években nagy e r ő f e s z í t é s e k á r á n megindított g o m b a i s m e r t e t ő tanfolyamok ekkor kaptak s z e r v e z e t t k e r e t e t . Azóta a Bizottság irányításával kiépült a m a g y a r gombaszakoktatás és i s m e r e t t e r j e s z t é s olyan r e n d s z e r e , a m e l y r e példaként tekintenek több s z o m s z é d o s államban. A tanfolyamok k i e g é s z í t é s e képpen a Bizottság hatalmas szervezőmunkái fejtett ki az i s m e r e t t e r j e s z t é s s z á m o s egyéb e s z k ö z e , előadások, kiadványok, s a j t ó és hírközlő szervek felhívásai, plakátok, levelezőlapok, röplapok, hangos bemondók stb. utján is.
68/4470/Rné
99
/
Az i s m e r e t t e r j e s z t ő munkában a Bizottság törekvéseit az egészségügyi és egyéb hatóságok és intézmények mindinkább növekvő m e g é r t é s e , támogatása és segítsége k i s é r t e . A kezdeményezés és az utmutatás meghallgatásával é l e t r e keltek olyan p é l d a s z e r ű létesítmények, mint az állandó gombakiállitások, a szaktanácsadóhelyek, és különösen az o r s z á g o s piaci gombavizsgáló ellenőri hálózat. Ezeknek a létesítményeknek áldásoí| működése az elmúlt 12 év alatt mérhetetlen sok g o m b a m é r g e z é s bekövetkezését akadályozta meg. A Bizottság munkája tehát eredményeiben is l e m é r h e t ő . Az i s m e r e t t e r j e s z tés kihatásai az o r s z á g gazdasági életében az ehető gombák fogyasztásának és kereskedelmi értékesítésének mennyiségét ö t s z ö r ö s é r e növelték. A gombam é r g e z é s i esetek s z á m a pedig a 30 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest átlagosan egytizedére csökkent. Még mindig nem sikerült azonban a m é r g e z é seket annyira megszűntetni, ahogy ez szükséges lenne. Az OEE. Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztálya által megindított o r s z á g o s szaktanácsadó hálózat ugyanis t á r s a d a l m i munkában egyedül, nem képes a feladatot megoldani. Entwicklung des Pilzfachunterrichtes und die Verbreitung d^r Populärwissenschaftliche Pilzkenntnisse in Ungarn J. MIKES,
Szécsény
Das im Jahre 1955 gegründete Pilzfachunterrichts-Kömitée, koordiniert im Lande die Pilzkurse, - an denen schon m e h r e r e Tausende teilnahmen, lenkt und beaufsichtigt die populärwissenschaftliche Aufklärungs-Arbeit, im Wege von Vorträgen, Ausstellungen, Mitteilungen, Aufrufen, Plakaten, Postkarten, durch die P r e s s e und Lautsprecher usw. Die Aufklärungs-Arbeit welche Gesundheitsorgane und andere Behörden o r g a n i s i e r t e n , und die Tätigkeit der Markt - kontrollorganisation, sowie der Beratungsstellen, ist m e s s b a r . Die im Handel v e r w e r t e t e e s s b a r e Pilzmenge wuchs während d e r letzten 20 Jahre aufs fünffache, die Vergiftungsfälle sanken auf ein zehntel.
68/44 70/Rné
100
A gombamérgezések típusok s z e r i n t i csoportosításáról DR.
MAKARA GYÖRGY, Budapest.
A gombamérgezéseket a hazai gyakorlatban és oktatásban a BALAZS GYULA nyomán fokozatosan ^ a l a k í t o t t szempontok alapján, didaktikai és tünettani szempontból a legcélszerűbb négy főcsoportba osztani: 1/
2/
3/
a falloid tipus a hepato - neorotrop, polipeptid s z e r k e z e t ű s e j t m é r g e k okozta m é r g e z é s e k e t magában foglaló csoport, a m e l y r e j e l l e m z ő a hosszú lappangási idő, s az életveszély. Az idegrendszert támadó két ellentétes m é r g e z é s a muszkarin és m u s z k a r i d i n tipus. a. / A m u s z k a r i n tipus a legjobban i s m e r t gombamérgezés, rövid lappangási idővel, az atropinnal ellentétes tünetekkel. b . / A m u s z k a r i d i n tipusu, un. "bolondgomba" m é r g e z é s az a t r o p i n s z e r ü tüneteken kivül érzékcsalódásokat vált ki, A gyomorbél tünetes - gastrointestinális - tipus kiváltó ható anyagai igen változatosak, de jellemző, hogy a tünetek csak a gyomor - b é l r e n d s z e r r e lokalizál ódnak.
A négy jól elválasztható csoport megkülönböztetése főleg az elsősegély és gyógykezelés szempontjából fontos, és igen l e e g y s z e r ű s í t i a g o m b a m é r g e z é sek megítélését é s kezelését. E négy főtipus mellett előfordul még néhány m á s , ezekbe be nem sorolható m é r g e z é s f o r m a is (pl. a tintagombamérgez é s , az a l l e r g i á s esetek s t b , ) . Végül szigorúan elválasztandó a g o m b a m é r gezésektől a g o m b á s é t e l m é r g e z é s . Über Typen g e m ä s s e Gruppierung der
Pilzvergiftungen
D r . GY. MAGARA, Budapest. V e r f a s s e r gibt kund, dass die in Ungarn häufige Pilzvergiftungen - im Interesse der ärztlichen Behandlung und Therapie, - laut der Symptomm e n , in 4 Gruppen einreihen d a s beste i s t . Diese 4 Gruppen sind: Phalloidin, M u s c a r i n , Muscaridin und Gastrointestinal typenmässige V e r g i f tungen. Durch v e r d o r b e n e s Pilzgericht h e r v o r g e r u f e n e Vergiftung ist keine Pilzvergiftung !
68/4470/Rné
MIKOLÓGIÁI
rlKŐZLEMÉNYEK
MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 1968. III.
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA
MYKOLOGISCHE MITTEILUNGEN LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKOLOGISCHE UND HOLZSCHUTZ SEKTION
Szerkeszti: A Szakosztály Vezetősége Felelős s z e r k e s z t ő : DR.KALMÁR ZOLTÁN Budapest, V. Szabadság t é r 17. Készült: az MTESZ Házi Nyomdájában 350 példányban Budapest, V. Szabadság tér 17. T á s k a s z á m : 68/8303 Eng. s z á m : 21492/1969
101
Oldal: TARTALOM A IV. O r s z á g o s Mikológiái Vándorgyűlés és Gombakiállitás
103
Dr.KÜRTHY SÁNDOR: A magyar barlangok és bányák gomba -
DR. NAGY VILMOS:
flőrakutatása
107
Az orvosi mikológia jelentőségéről
113
10 éves a "Mykologisches Mitteilungsblatt"
117
GROGER, FRIEDER: A Suillus r o s e o b a s i s elkülönítése és helyes elnevezése
119
DR.KUBIÍKA, Jlftl: Tapasztalatok a nagy adag thioktsav a l k a l m a z á s á r ó l a gyilkosgalóca m é r gezések ellen
125
JAKAB ALBERT: A c s á s z á r g a l ó c a október havi előfordulása Budapesten, az 1967. évben
131
SZEMERE LÁSZL(4: Gombahatározó táblázataim t ö r t é n e t e
137
Irodalom i s m e r t e t é s e
142
I N H A L T Seite: Die IV. Mykologische Landestagung und Pilzausstellung
103
DR. KÜRTHY, S.: Über die Pilzflora-Forschung d e r ungarischen Höhlen und Bergwerke. . . .
107
DR. NAGY, V . : Über die Wichtigkeit d e r medizinischen Mykologie
113
10 Jahre "Mykologisches Mitteilungsblatt"
117
68/8303
102
Seite: ff
GROGER, F , : Zur Abgrenzung und zur Benennung des Braunen Schmerling-Suillus r o s e o b a s i s (BLUM)GRŐGER comb, nov
119
DR. KUBICKA, J . : Erfahrungen mit den g r o s s e n Gaben d e r Thioktsäure bei phalloidinischen Pilzvergiftungen
125
.
JAKAB, A.: Das Vorkommen der Amanita c a e s a r e a im Oktober 1967. in der Umgebung von Budapest
131
SZEMERE, L . : Die Geschichte m e i n e r Pilzbestimmungstabellen
137
L i t e r a r i s c h e Rundschau
142
C O N T E N T Page: 4 - t h Hungarian Mycological Congress and Mushroom Exhibition. . . . . . . . . . . . . . S.KÜRTHY: Study of the Mushroom
103
F l o r a of caves
and mines in Hungary. . . . . . . .
107
V. NAGY: The Significance of Medical Mycology . . . . . . .
113
10 Years of "Mykologisches Mitteilungsblatt" . . ff F. GROGER: Separation and p r o p e r Denomination of Suillus r o s e o b a s i s
117 119
J. KUBICKA: Experiances with heavy d o s e s of thioctic acid ("Thioktsäure" ) against phalloidic poisoning.
125
A. JAKAB: O c c u r r e n c e of Amanita c a e s a r e a in Oct. 1967 in the Enviroment of Budapest. . .
131
L. SZEMERE: Establishment of my Mushroom Identification Tables.
137
Literary review.
142
68/8303
103
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 3. szám
A IV. O r s z á g o s Mikológiái Vándorgyűlés és Gombakiállitás DR. BÁNHEGYI JÓZSEF, Budapest A IV. O r s z á g o s Mikológiái Vándorgyűlést és gombakiállitást az Országos E r d é s z e t i Egyeslllet Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztálya és az O r s z á gos Gombaszakoktatási Bizottság Budapesten, 1968. julius 4-től 8 - i g , a Mezőgazdasági Muzeumban rendezte m e g . Az i m m á r hagyományos Vándorgyűlésre kétévenként kerül s o r , azzal a célkitűzéssel, hogy a hazai mikolőgusokat az egész országból ö s s z e g y ű j t s e , és a mikológia ujabb eredményeit m e g i s m e r tesse —velük. A Vándorgyűlésre a szomszédos országok mikológusait is m e g hivjuk, hogy nemzetközi kapcsolatainkat közvetlen m e g i s m e r é s s e l is e r ő s í t sük. Az idei Vándorgyűlésen 11 külföldi mikológus vett r é s z t (2 o s z t r á k , 3 csehszlovák, 3 lengyel, 2 NDK és 1 r o m á n ) . Külföldi vendégeink közül DR. K. LOHWAG b é c s i p r o f e s s z o r szines v e t í t é s s e l k i s é r t é r d e k e s előadást is tartott egyes kevésbé i s m e r t gombák m e s t e r s é g e s t e r m e s z t é s é r ő l . DR. A. PILAT akadémiai levelező tag, a prágai Nemzeti Muzeum igazgatója nem jelenhetett meg, m e r t hivatalos kiküldetésben az Egyesűit Államokba kellett u t a z n i a . Ugyancsak kimentette magát m é g néhány külföldi mikológus, akik t e r v e z e t t részvételüket közbejött akadályok miatt nem valósíthatták meg. Az ünnepélyes megnyitón, julius 4-én megjelentek FÖLDES LASZLCÍ) Mezőgazdasági és Élelmezésügyi m i n i s z t e r h e l y e t t e s , a Vándorgyűlés fővédnöke, DR. MADAS ANDRÁS, az Országos E r d é s z e t i Egyesület elnöke, a Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztály és a Gombaszakoktatási Bizottság elnöksége és tagjai, valamint nagyszámú kutató és amatőr mikológus. Szép számban voltak jelen vidéki t a g t á r s a i n k , a megyei és v á r o s i tanácsok k e r e s k e d e l m i és egészségügyi osztályainak képviselői, a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomások küldöttei. A megnyitó ülésen DR. BALASSA IVAN, a Mezőgazdasági Muzeum Főigazgató helyettese mint házigazda üdvözölte a megjelenteket, m a j d DR. MADAS ANDRÁS, az O r s z á g o s Erdészeti Egyesület elnöke tartott megnyitó előadást, és kiosztotta a 10 éves jubileumi gombaszakértői jelvényeket és okleveleket. Ezután DR. BÁNHEGYI JÓZSEF egyetemi t a n á r , a Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztály elnöke tartott előadást " M a g y a r o r s z á g homoki gombái!' cimmel
68/8303
104
Az ülés végén FÖLDES LÁSZLÓ m i n i s z t e r h e l y e t t e s megnyitotta a gombakiállitást, amelyben az ehető és m é r g e z ő gombák mellett a g o m b a t e r m e s z t é s t , a faanyagvédelmet, és a gombák k e r e s k e d e l m i jelentőségét is bemutatták. Különösen felkeltette a mikolőgusok figyelmét a Szombathelyi Savaria Muzeum által összeállított CLUSIUS emlékkiállítás anyaga, m e l y m i n t a s z e r ű e n mutatta be a világ e l s ő mikológusának, a nagyhírű botanikusnak m a g y a r o r s z á g i kutatásait és tudományos kapcsolatait. A CLUSIUS kiállítás m e g r e n d e z é s é é r t külön is köszönetet mondunk a Szombathelyi Savaria Muzeum vezetőségének. Julius 5 - é n , 6 - á n és 8-án témakörönként csoportosítva 25 előadás hangzott el. Az általános mikológia k e r e t é b e n r e n d s z e r t a n i , élettani és cönológiai tárgykörben m e g t a r t o t t 6 előadás közül különösen nagy érdeklődést keltettek a ritka hazai gombákat i s m e r t e t ő , szines dia felvételekkel k i s é r t előadások. A faanyagvédelmi szekcióülésen a farontógombák elleni küzdelem ujabb e r e d ményeit i s m e r t e t ő előadások voltak a legértékesebbek. A gomba é l e l m i s z e r ipari jelentőségéről és t e r m e s z t é s é r ő l több előadás hangzott el. Jelentős eredményeket i s m e r t e t e t t a hazai c s i p e r k e t e r m e s z t é s i kutatásokról szőlő előadás, és igen jelentős gazdasági e r e d m é n y r ő l tájékoztatott a késői laska gomba (Pleurotus o s t r e a t u s ) megoldott nagyüzemi t e r m e s z t é s é r ő l t a r t o t t b e számoló. Áz e g é s z s é g v é d e l m i szekcióülésen nemzetközi jelentőségű e r e d ményt t a r t a l m a z o t t DR.J. "KUBIÖKA csehszlovák mikológus és orvos előadá-* s a , amelyben a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k megelőzésének lehetőségeit és s z e r v e z é s i p r o b l é m á i t t á r g y a l t a . Ehhez a témakörhöz kapcsolódott a piaci gombavizsgáló ellenőrök o r s z á g o s k o n f e r e n c i á j a , amelyen e l s ő s o r b a n a s z a k t a n á c s adó szolgálat kiépítését vitatták meg. A Vándorgyűléssel kapcsolatban t e r v e z e t t tanulmányutak közül a rendkívüli meleg és a h o s s z a n t a r t ó s z á r a z s á g miatt csak kettő valósult m e g . A z e b e gényi kiránduláson 25 s z e m é l y vett r é s z t , m í g a külföldi vendégek r é s z é r e a rendezőség V i s e g r á d r a vezetett k i r á n d u l á s t . Die IV. Mykologische Landestagung und Pilzausstellung. DR. J. BÁNHEGYI, Budapest. Die IV. Mykologische Landestagung und Pilzausstellung wurde von der Mykologischen Sektion des Landesvereins f ü r F o r s t w e s e n und von dem Landeskommittee für Pilzfachunterricht von 4. b i s . 8- Juli, 1968 im Landwirtschaftlichen Museum, Budapest, v e r a n s t a l t e t . Die schon traditionelle
68/8303
105
Landestagung wird in jedem zweiten Jahr mit d e r Zielsetzung gehalten, d a s s die neuere Ergebnisse d e r Mykologie d e r V e r s a m m l u n g einheimischer Mykologen mitgeteilt und aktuelle Fragen e r ö r t e r t werden können. Dieses Jahr waren auf d e r Landestagung auch 11 ausländische T e i l n e h m e r anwesend (2 Ö s t e r r e i c h e r , 3 Tschechoslowaken, 3 Polen, 2 Deutsche aus der DDR und 1 Rumäne). Von u n s e r e n ausländischen Gästen hat d r . K. LOHWAG, wiener Professor einen interessanten, mit farbigen Diapositiven i l l u s t r i e r ten V o r t r a g Uber den künstlichen Anbau weniger bekannter Pilzen gehalten. Dr. A. PILAT, k o r r e s p o n d i e r e n d e s Mitglied d e r Tschechoslowakischen Akademie, Direktor d e s National-Museums zu Prag, konnte nicht teilnehmen, weil er sich offiziell in den Vereinigten Staaten (USA) aufhielt. Ebenso entschuldigten sich m e h r e r e u n s e r e r lieben alten ausländischen Kollegen. Auf der festlichen Eröffnung am 4. Julis w a r e n LASZLC^ FÖLDES, S t e l l v e r t r e - ' tender Minister fllr Landwirtschaft und Ernährung, als Hauptschutzherr der Landestagung; DR. ANDRÁS MADAS, Präsident des Landesvereins flir F o r s t w e s e n , das Präsidium und die Mitglieder der Mykologischen Sektion und des Landeskommittees fllr Pilzfachunterricht, sowie viele F o r s c h e r und A m a t e u r e der Mykologie zugegen. In g r o s s e r Zahl waren auch u n s e r e provinzielle Mitglieder v e r t r e t e n . Auf der Eröffnungssitzung begrUsste DR. IVAN BALASSA, der Vizedirektor der Landwirtschaftlichen Museums, als Hausherr die Anwesenden, sodann hielt DR. ANDRAS MADAS, der Vorsitzende des Vereines eine eröffnende Ansprache und teilte die zehnjährigen jubilarischen Abzeichen und Diplome fllr Pilzsachverständigen aus. Nun folgte ein V o r t r a g von DR. JÓZSEF BÁNHEGYI, U n i v e r s i t ä t s p r o f e s s o r und Vorsitzender d e r Mykologischen Sektion mit dem Titel: "Pilze d e r Sandböden von Ungarn". Nach dem Ende d e r Sitzung eröffnete LÁSZL(4 FÖLDES, Stellvertretender Minister, die Pilzausstellung, worin neben den g e n i e s s b a r e n und ungeniessbaren Pilzen, die Champignon-Kultur, d e r Holzschutz, und auch die k o m m e r zielle Bedeutung d e r Pilze behandelt w a r e n . Die Aufmerksamkeit d e r Mykologen wurde besonders auf die, von dem Savaria Museum zu Szombathely,
68/8303
106
zusammengestellte CLUSIUS Andenken-Sammlung g e r i c h t e t . Die Memoiren bezeugen, d a s s d e r berühmte Botaniker und Mykologe des 16. Jahrhunderts in Ungarn g e f o r s c h t hat und mit m e h r e r e n historischen Persönlichkeiten in innerlicher Beziehung stand. Am 5 . 6 . und 8. Juli wurden 25 V o r t r ä g e nach T h e m e n k r e i s e n g r u p p i e r t , abgehalten. Diese u m f a s s t e n d a s s ganze Gebiet der wissenschaftlichen und praktischen Mykologie. Im Rahmen der allgemeinen Mykologie verklangen sechs Vorträge in s y s t e m a t i s c h e n , physiologischen und coenologischen T h e m e n k r e i s . Ein V o r t r a g Uber seltenen einheimischen Pilzen mit Diapositiven erweckte b e s o n d e r s g r o s s e I n t e r e s s e . Auf der Sitzung des Holzschutzsektions wurden vornämlich die neueren Ergebnisse in Beziehung der Bekämpfung von holz-zerstőhrende Pilzen behandelt. Über die Bedeutung der Pilze in der Lebensmittelindustrie und Uber den Anbau konnten wir m e h r e r e Vorträge hören. Der V o r t r a g Uber die einheimische Championkultur v e r w i e s auf bedeutungsvolle F o r s c h u n g s e r g e b n i s s e , und Uber einen besonderen wirtschaftlichen Erfolg i n f o r m i e r t e uns der Bericht Uber den b e t r i e b s m ä s s i g e n Anbau des Pleurotus o s t e r e a t u s . Auf der Sitzung, welche d e r Hygiene gewidmet war, p r ä s e n t i e r t e d e r Vortrag von dem h e r v o r r a g e n d e n tschechoslowakischen Mykologen und Arzt DR. J. KUBICKA einen E r f o l g von internationaler Bedeutung, in dem e r seine neue Behandlung gegen Amanita phalloides Vergiftungen verkündigte. Die andere Vortragenden behandelten die Möglichkeiten der Vorbeugung der Pilzvergiftungen und deren Organisationsprobleme. Zu diesem T h e m e n k r e i s schloss sich die Landeskonferenz der pilzprüfenden Kontrolleure an, wo hauptsächlich die Förderung des Ratgeberdienstes besprochen wurde. Von den geplanten Studienausflügen wurden wegen der a u s s e r o r d e n t l i c h e n Hitze und d e r langdauernden D ü r r e nur zweie o r g a n i s i e r t . Auf dem Ausflug nach Zebegény waren 25 Teilnehmer zugegen; während das Organisationskommittee f ü r u n s e r e ausländische Gäste einen Ausflug nach Visegrád v e r a n staltete, wo m a n die Ausgrabungen des königlichen Palastes und die Ruinen der Festung besichtigte.
68/8303
107
MIKOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 3. szám
A m a g y a r barlangok és bányák gombaflórakutatása DR. KURTHY SÁNDOR, Budapest. " Régi m a g y a r mikológusok Í r á s a i t lapozgatva, érdekes j e l e n s é g r e bukkanunk: sokak érdeklődését felkeltette a m a g y a r barlangok és bányák g o m b a f l ó r á j a . A mult század elején például KITAIBEL PAL, a végén pedig RAOUL FRANCÉ kutatták ezeket a gombákat. A 20. század e l s ő felében pedig két nagy m a g y a r kutató sorakozott fel hozzájuk: ISTVÁNFFI GYULA és MOESZ GUSZTÁV. A p r o b l é m a m e g é r t é s é h e z tisztában kell lennünk a z z a l , hogy a barlangoknak és bányáknak milyen a m i k r o k l i m á j a , milyen különös j e l l e g z e t e s s é g e i vannak ott a talajnak, tehát miképpen alakul az ottani gombaflóra ökológiája. Az ökológia szempontjából előrebocsátandó, hogy a barlangok és bányák gombaflórájában csak szaprofiton fajok vannak, p a r a z i t á k közül csupán egyes rovarokon élő penészgombák. É r d e k e s , hogy a szaprofitonok között egyes bányákban és barlangokban - de nem mindenütt - kalapos gombákat is találtak. A földalatti üregekben növő gombák a felsziniekhez viszonyitva általában r e n d e l l e n e s növekedésüek, azonkívül t e l j e s e n színtelenek, fakók, még azok is, amelyek felszíni példányainak s z i n e s a t e r m ő t e s t e . É r d e k e s , hogy a barlangok b o g á r - és a p r ó viziállatvilágában ugyanezt a jelenséget t a p a s z taljuk: általában minden példány albino: f e h é r szinü. Ez a napfény t e l j e s hián y á r a vezethető v i s s z a . Magyarországon barlangi lelőhely gyanánt e l s ő s o r b a n az aggteleki k a r s z t o s vidék b a r l a n g r e n d s z e r e i kerülnek szóba, főként a 22 k m . hosszú Baradla b a r l a n g r e n d s z e r e , amely nagyobb, mint a k ö z i s m e r t jugoszláviai Postojna 18 k m - - e s r e n d s z e r e . JAKUCS LASZL*^, kiváló szpeleológusunk az egész aggteleki karsztvidék b a r l a n g r e n d s z e r e i t i s m e r t e t ő munkájában l e i r j a , hogy a Baradlába, amelyet m á r a kőkorszak e m b e r e is i s m e r t , évezredek során sok mindenféle idegen anyagot, közte s z e r v e s anyagokat is behurcoltak. Ezek r o t h a d á s i termékeiből kialakult az agyagtalaj felett egy olyan r é t e g , amelyet JAKUCS "kulturrétegnek" nevez. Ebben sok s z e r v e s vegyület t a lálható, s ez kedvező táptalaj a nem fényigényes gombák s z á m á r a . Igy alakult ki a földalatti üregek mikroklimájában a gombák megélhetéséhez szükséges környezet, a m e g f e l e l ő b i o s z f é r a . Ennek tulajdonítható, hogy a Baradlában m é g kalapos gombákat is találtak. Ellenben az ugyanezen karsztvidéken levő, 1954-ben f e l t á r t Szabadság barlangnak és VASS IMRE barlangnak, v a lamint az 1956-ban felfedezett KOSSUTH barlangnak nem volt t e r m é s z e t e s
68/8303
•
108
bejáratuk, igy ezekben a barlangokban hiányzik a r é g i korszakokban b e h u r colt szerves anyag maradványaiból képződött "kulturréteg". E z é r t az utóbbi barlangokban kalapos gombának nincs is nyoma, viszont é r d e k e s , hogy az antibiotikumokat t a r t a l m a z ó penészgombáknak sokkal több f a j a fordul e l ő pl, a Békebarlangban, mint a Baradlában. JAKUCS szerint a Baradlában é s z l e l t virágtalan növények s z á m a 21 f a j , ezek közül 18 gombafaj. Az aggteleki Baradla cseppkőbarlang évi középhőmérséklete télen-nyáron egyaránt 11 C fok. Légnedvessége 97 - loo %. A sötétség t e l j e s , fény legfeljebb a bejáratoktól száz m é t e r e s távolságig észlelhető. Hideg télen a Baradla bejárataiból belülről egész p á r a f e l h ő tör elő, mivel a meleg barlangi h ő m é r séklet és a f e l s z i n i hőmérséklet között olykor m é g husz fokos különbség is van. Innen s z á r m a z o t t a b a r l a n g neve i s . «Még 1808-ban BARTHOLOMAEÍDESZ LÁSZLÓ azt i r t a r ó l a , hogy a környékbeli p a r a s z t s á g "Párádlő"-nak nevezte a barlangot é s ennek k i s s é szlovákos k i e j t é s e lett a Baradla. A légcsere nagyon jő ezekben a barlagokban, m e r t a dolomitos, k a r s z t o s talajon a barlangok feletti felszinen r e n d s z e r i n t dolinák, töbörök képződnek, és a t r i á s z - k o r i üledékes kőzetek dolomit és m é s z k ő r e p e d é s e i lehetővé t e szik a kivülről jövő oxigénellátást. Azonkivül a barlangi levegő t e l j e s e n p o r m e n t e s , és igen magas a hidrogén-ion koncentrációja, e z é r t levegőjük az emberek s z á m á r a gyógyhatású. /
Nálunk az e l s ő barlangi gombákat KITAIBEL PAL (szül. 1757-ben, Nagymartonban, megh. 1817-ben, Pesten) világhirü herbáriumában találjuk. Bár ő univerzális botanikus, amellett hidrológus, geológus, vegész és orvos is volt - tehát valóságos polihisztor - mikológiával tudvalevően kevésbé foglalkozott, azonban a barlangok és bányák gombaflórája mégis különösképpen felkeltette érdeklődését. KITAIBEL 13243 d a r a b növényszáritmányt t a r t a l m a z ó növényherbáriuma m a is megvan a Természettudományi Muzeum Növénytani Osztályának tulajdonában. Ebben az anyagban 920 db kriptogám növény is van, közte 49 db gomba. KITAIBEL 4 db bányagombát is besorozott h e r b á r i u m á b a , amelyeket Nagybányától é s z a k k e l e t r e , Kapnikbányán és Kabolapolyánán ( M á r a m a rosban) gyűjtött. Ezek: Cyathus l e n t i f e r u s , (most Peziza lentifera, az általa felfedezett c s é s z e g o m b a - f a j ) , továbbá Hypha p a p i r a c e a és
68/8303
a T r a m e t e s v e r s i c o l o r voltak. KITAIBEL h e r b á r i u m a a szakemberek s z e rint LINNE h e r b á r i u m a után a legnagyobb és legértékesebb az egész világon. M a g y a r o r s z á g barlangjainak gombáit RAOUL FRANCÉ is kutatta, a világhirli t e r m é s z e t t u d ó s , botanikus, geológus és filozófus. 1874-ben született Bécsben, édesatyja f r a n c i a volt. Még gyermekkorában Budapestre került szüleivel, é s Magyarországon végezte gimnáziumi és egyetemi tanulmányait. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia növénykórtani állomásának volt tudományos m u n k a t á r s a , mint tanársegéd, LINHARDT GYÖRGY növénypatológus oldalán. (Aki 1882-86 között Fungi hungarici néven elsőnek mutatott be a tudományos világ előtt a magyar gombaflóráról szőlő p r e p a r á t u m gyűjteményt). Ez a bécsi születésü, de Magyarországon nevelkedett, m a g y a r r á vált tudós FRANCÉ REZSÓ néven a mult század kilencvenes éveiben a T e r m é s z e t t u d o mányi T á r s u l a t b a n élénk tudományos tevékenységet folytatott, és a T e r m é szettudományi Közlönyben számolt be munkájáról. Bihar megye keleti r é szén, a K i r á l y e r d ő hegyvonulatától északnyugatra, R é v - Z i c h y b a r l a n g - K ö r ö s feketető-Királyhágó vonalában nagy b a r l a n g r e n d s z e r terül el. Ezt kutatta FRANCÉ, főleg az un. fonáczai barlangot. A Természettudományi T á r sulat Növénytani Szakosztályának ülésén, 1895 f e b r . 13-án bemutatta az I s a r i a eleutheratorum (NAS ab ESENB.) nevű gombát, és a r r ó l a " T e r m é szettudományi Közlönyben" (XXVII. kötet, 274. o l d . ) is beszámolt, "Barlanglakó gomba" c i m m e l . Ugyanezen az ülésen egyébként ISTVANFFY GYULA, nagy mikológusunk a r r ó l tartott előadást, hogy a penészgombáknak is van s e j t m a g j u k . FRANCÉ 1900-ban lemondott m a g y a r ó v á r i á l l á s á r ó l , m a j d 1902-ben kiment Németországba és 1905-ben ott jelent meg négy kötetes főműve a növények é l e t é r ő l , majd m á s i k hires m u n k á j a , : "A föld é l e t e " . Münchenben biológiai kutatóintézetet alapitott. 1943 okt. 3-án halt meg Budapesten, ahová a második világháború alatt t é r t v i s s z a . A K e r e p e s i uti temetőben hantolták el. 1896-ban a s e l m e c i bányákból TUZSON JÁNOS gyűjtött gombákat. E gyűjtemény p r e p a r á t u m a i ma is megvannak a Nemzeti Muzeum növénytárában, és azokból MOESZ GUSZTÁV 1941-ben 8 fajt határozott meg, köztűk van egy nagyon é r d e k e s , a föld felszinén csak a trópusokon előforduló gomba, a Leptoporus rufoflavus. Ennek a szine a trópusokon v ö r ö s e s s á r g a , ahogy a latin neve is utal r á , nálunk a földalatti üregekben a z o n b a n ' f e h é r r e fakul.
68/8303
110
1897-ben pedig az olasz SACCARDO az Olaszországi Veneto tartomány t e r mészettudományos társaságának folyóiratában i s m e r t e t t e Selmecbánya b á nyáinak mikológiái f l ó r á j á t , amelyet a helyszinen tanulmányozott. /
ISTVANFFI GYULA is végzett barlangi gombakutatásokat. A horvátországi Lika-Krbava megyében, Raducsban, egy barlangban felfedezte a Laboulbeniales (Laboulbenia-félék) r e n d j é b e t a r t o z ó gombák egy rendkivül r i t k a f a j á t . Ezek a gombák rovarokon élősködnek, é s általában igen kicsiny, n é hány mikron m é r e t ű e k . ISTVANFFI azonban a horvátországi barlangban felfedezte az " Ó r i á s Laboulbeniát", a Laboulbenia giganteá-t, amellyel a felszinen m é g nem sikerült találkozni. E r r ő l a f e l f e d e z é s é r ő l tanulmányt is irt a " T e r m é s z e t r a j z i F ü z e t e k " 1895. évi XVIII. évfolyamának 82. oldalán. (Hasonló gombafaj csak hosszú évtizedek múlva , 1931-ben került e l ő a Borsod megyei Szeleta barlangból. Ezt m á r MOESZ GUSZTÁV i s m e r t e t t e a Botanikai Közlemények 1931. évi kötetében.) 1932-ben jelent m e g Bécsben, német nyelven, az Osztrák Barlangtani Társulat "Spaeleologische Monographie" c. folyóiratában DUDICH ENDRE tanulmánya az aggteleki Baradla élővilágáról, beleértve a gombákat i s , "Biologie der Aggteleker Tropfsteinhöhle Baradla, in Ungarn" c i m m e l . A huszadik s z á z a d első felében MOESZ GUSZTÁV, több évtizedes m u n k á s sága során, s z á m o s tanulmányban foglalkozott a bányák és barlangok gombaflórájával, különösen teratológiai szempontból. Tatabányáról nagy földalatti gombaanyagot kapott m e g h a t á r o z á s r a , továbbá kutatott m é g a salgótarjáni, várpalotai, szuhakállői, k i r á l d i , tokodi és s a j ő s z e n t p é t e r i bányákban, v a l a mint a Baradla b a r l a n g r e n d s z e r é b e n . Először még gyermekkorában, a körmöci bányákban látott bányagombákat. A Baradlában talált olyan r ó z s á s lemezű kigyógombát (Mycena galericulata), amelynek tönkje 23 cm h o s s z u s á g r a nőtt, viszont kalapjának s z é l e s s é g e 5 m m - r e törpült. A Baradlából i s m e r t e t t e azt a jelenséget i s , hogy egyes helyeken a micéliumok s z a k á i ként,*- vagy valóságos függöny gyanánt lógnak le a barlangban, a hajdanában berakott elkorhadt fapadokról és gerendákról. MOESZ GUSZTÁV 1941-ben a "Botanikai Közeimények"-ben (4-11 old.) számolt be összefoglalóan kutatási e r e d m é n y e i r ő l , "A bányák és barlangok gombái Magyarországon" c. tanulmányában. A Baradlából m á r ő is 21 növényfajt, köztük 18 gombafajt i s m e r t e t . (16 évvel később ugyanennyit emlit
68/8303
Ill
a szpeleológus JAKUCS.) Talált sugárgombákat, az Actinomycetales közé t a r t o z ó háromféle, vasat és ként t a r t a l m a z ó baktériumot is, amelyek tudvalevően nem tartoznak a gombák (fungi) r e g n u m j á b a . MOESZ 1941-ben a magyar barlangokból és bányákból ö s s z e s e n 74 gombafajt mutatott ki, továbbá 3 v a r i e t a s t és 2 f o r m á t , ö s s z e s e n tehát 79 féle, a sötétségben t e r m ő gombát. Kiegészitéslil emlitslik m é g meg, hogy most sem szünetel a barlangok gombakutatása. Főleg a gyógyszeripari vállalatok tudományos kutatói dolgoznak abban az irányban, hogy ujabb antibiotikum-forrásokat sikerüljön f e l t á r n i . Egy 1968 januári adat s z e r i n t 30 i s m e r e t l e n gombafajt találtak a jósvafői Békebarlang 72 gombafajból álló f l ó r á j á b a n , amelyeknek többsége antibiotikum t a r t a l m ú . Kalapos gomba ezek közt nem volt. A barlangok gombakutatása mikológus s z á m á r a nem könnyű. Ezt a kérdést csak alapos, előzetes s z e r v e z é s s e l , és a szpeleológusokkal való együttműködés utján lehet megoldani.
Über die Pilzflora-Forschung der ungarischen Höhlen und Bergwerke DR. S. KÜRTHY, Budapest. Mit der Pilzflora-Forschung der ungarischen Höhlen und Bergwerke beschäftigen sich viele hervorragende ungarische und auch ausländische Mykologen, seit dem Anfang des vorigen Jahrhunderts bis zu u n s e r e n Tagen. PAL KITAIBEL (1757-1817) - e r war ein u n i v e r s a l e r Botaniker, und a u s s e r d e m noch Hydrologe, Geologe, Chemiker und A r z t , also ein wirklicher Polihistor - widmete eine g r o s s e Aufmerksamkeit f ü r die Pilzflora der u n g a r i s c h e n Höhlen und Bergwerke. KITAIBEL h i n t e r l i e s s ein Herbarium m i t 13243 Pflanzenpreparate f ü r das ungarische National Museum. Laut d e r Fachmänner ist diese Sammlung die g r ö s s t e und wertvollste an d e r ganzen Welt, nach LINNEs Herbarium. Diese Sammlung ist jetzt das Eigentum d e r Botanischen Sektion des Ung. Museum f ü r Naturwissenschaft. D i e s e s Material enthalt 920 Kryptogam-Pflanzen, d a r u n t e r 49 Pilze. In dieses Herbarium hat KITAIBEL 4 Bergwerk-Pilze eingereiht, d a r u n t e r : Cyathus lentiferus (jetzt Peziza lentifera), von ihm selbst entdeckt.
68/8303
112
Auch RAOUL FRANCE, der weltberühmte N a t u r f o r s c h e r - Botaniker, Geologe, und Philosoph-forschte nach der Pilzflora der ungarischen Höhlen. (Geb. in Wien 1874, sein Vater w a r F r a n z o s e ) . Noch als Kind kam e r mit seinen Eltern nach Budapest. E r absolvierte seine Mittelschule und Universitäts-Studien in Budapest, und b e h e r r s c h t e volkommen die ungar i s c h e Sprache. E r f o r s c h t e Ende des v o r i g e n Jahrhunderts in e r s t e r Linie die Pilze d e r "Fonácza-Hőhle" in Ungarn (Komitat Bihar). E r hielt einen Vortrag in d e r Sektion d e r Ung. Gesellschaft f ü r Naturwissenschaft in 1895, Uber den s e h r seltenen Pilz " I s a r i a e l e u t h e r a t o r u m " , und hat e s auch im O r g a n e d e r GéssUschaft kund gegeben. In 1902 v e r l i e s s FRANCE Ungarn. In MUnchen stiftete e r die Biologische F o r s c h u n g s a n s t a l t . Im Laufe des zweiten Weltkrieges kam er nach Budapest, wo e r a m 3. okt. 1943 s t a r b . GYULA ISTVÁNFFI (1860-1930) forschte auch nach den Höhlen-Pilzen. E r entdeckte in Kroatien (damals Komitat Lika Krbava), in der Höhle bei Raduc einen s e h r seltenen Schimmelpilz, den auf den Käfern s c h m a r o t z e n den Laboulbenia gigantea. (Einen ähnlichen Pilz hat GUSZTÁV MOESZ nur in 1931 in d e r Höhle Szeleta entdeckt.) In 1932 e r s c h i e n in Wien eine Studie des ungarischen P r o f e s s o r e n ENDRE DUDICH, Uber die Biologie d e r Aggteleker Tropfensteinhöhle Baradla in Ungarn, in d e r Zeitschrift d e r Ö s t e r r e i c h i s c h e n Spaeleologischen Gesellschaft: "Spaeleologische Monographie". In d e r ersten Hälfte des zwanzigsten Jahrhunderts b e s c h ä f t i g t e sich GUSZTÁV MOESZ (1873-1946) eingehend m i t d e r Pilzflora der ung. Höhlen und Bergwerke, hauptsächlich aus den Gesichtspunkt d e r Teratologie. Z.B. in der Höhle Baradla fand e r eine Abart der Mycena galericulata, d e r e n Stiel 23 c m lang war, d e r Hut aber b l o s s 5 m m . b r e i t . In seinem in 1941 erschienenen Werk r e f e r i e r t e MOESZ i n s b e s a m m t 74 Pilz-Arten d e r ung. Höhlen und Bergwerke. Die Forschung r u h t auch heute nicht. Nach einer Angabe aus 1968 (Monat Jä'nner) fand m a n bisher in d e r sogenannten Friedenshöhle bei Jósvafő b i s h e r 72 Pilz-Arten (Schimmelpilze), d a r a u s 30 bisher unbekannt w a r e n . Die Mehrheit davon enthält Antibiotiken.
68/8303
113
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 3. szám
Az orvosi mikológia jelentőségéről DR. NAGY VILMOS,
Budapest
Az orvosi mikológia, melyet napjainkban m á r nyugodtan nevezhetünk önálló tudományágnak, biológiai szempontból azokkal a gombákkal foglalkozik, amelyek az e m b e r i s z e r v e z e t e t képesek megbetegiteni, a z o n , r e n d s z e r i n t a bőrön és képletein, de nemcsak ott, hanem a különböző szervekben, sőt az egész s z e r v e z e t b e n is, patológiás elváltozásokat okoznak, és ezzel - s z e r e n c s é r e ritkán - az életet is veszélyeztetik. Az orvosi mikológia nem választható el t e l j e s e n a botanikaitól, de attól m é g i s igen e l t é r ő tudományág. A kettő között a kapcsolatot a kórokozó, a gomba t e r e m t i m e g . Ezek a gombák tulajdonképpen - eltekintve az Actinomycestől, amelyek a Schizomyceteshez, azaz a baktériumokhoz tartoznak, - az Eumycetes vagy Mycophyta, tehát a valódi gombák törzsébe tartoznak, és 5 osztályba sorolhatók. Ezek közül a Phycomycetesből csak egyes oda t a r t o z ó Mucor-fajok lehetnek kivételesen e m b e r i p a r a z i t á k . A többi e m b e r i p a r a z i t a gomba pedig az Ascomycetes, Basidiomycetes és a Fungi i m p e r f e c t i osztályokba t a r t o z i k . Ezek közül a két jelentősebb csoport az Ascomycetes, - amelyekhez a különböző élesztők tartoznak, - és a Fungi i m p e r f e c t i , azaz a fonalasgombák, amely talán a legjelentősebb csoport az orvosi mikológia s z á m á r a . Az e m b e r r e patogén legtöbb gomba a bőrt és annak képleteit betegiti meg, és azon okoz különböző elváltozásokat. E z é r t kézenfekvő, hogy az o r v o s tudományon belül e l s ő s o r b a n a dermatológia foglalkozik ezekkel a gombákkal. A dermatol ógia pedig azokat a gombákat, amelyek az e m b e r i bőrön élősködve különböző kórképeket hoznak l é t r e , tekintet nélkül a növénytani osztályozásukra, tisztán kőrtani alapon Dermatophytonoknak nevezte el. Ezen belül is két nagy csoportot különítettek el, m é g pedig a bőr felületi r é s z é b e n élősködő c s o p o r t o t , az Ectophytonokat, és a bőr mélyebb r é t e geit megbetegítő Endophytonokat. Ez az "önkényes" f e l o s z t á s talán érthetővé válik, ha visszatekintünk az orvosi mikológia fejlődésének k e z d e t é r e . Ez tulajdonképpen akkor indult el, amikor f e l i s m e r t é k egyes bőrelváltozások gombás e r e d e t é t . A felfedezés REMACK nevéhez f ű z ő d i k , aki 1837-ben felfedezte a favus pörkjeiben a gombafonalakat, sőt 3 évvel később saját k a r j á r a is e r e d m é n y e s e n oltotta át a favus kórokozóját. Ezzel egyidőben SCHONLEIN fedezett fel az általa
68/8303
114
impetigónak tartott bőrbetegség pörkjében gomba-fonalakat. Nagyjelentőségű felfedezést tett GRUBY DAVID, a magyar s z á r m a z á s ú p á r i z s i orvos, aki tisztázta a Dermatophytonok viszonyát a s z ő r s z á l a k h o z . Félévszázad múlva mérföldkövet jelentett SABOURAUD munkássága, aki egységes táptalajával nemcsak az unitáristák és a pluralisták közötti vitát döntötte el, hanem lényegében a modern orvosi mikológia megteremtőjének is nevezhető. Az ő munkássága nyomán indultak el tulajdonképpen azok a szélesebb kutatások, amelyekkel egymásután fedezték fel a különböző bőrbetegségek kórokozóit. Magyar viszonylatban megemliteném NEUBER és BALLAGI nevét, akik lényegében az e l s ő magyar orvosmikológusok voltak, és elsőként határozták m e g Budapest é s környéke Dermatophyton gombáit. BALLAGI nevéhez fűződik továbbá az e l s ő magyar bőrgyógyászati mikológia m e g i r á s a i s . Az 1920-as és 1930-as éveket a nagy összefoglaló munkák jellemezték, a m e lyek francia, német és a m e r i k a i szerzők tollaiből jelentek m e g . Ezekben összegyűjtve, mintegy tudományos f o r r á s m u n k a k é n t megtalálhatók az eddig i s m e r t és felfedezett gombás bőrbetegségek, és kórokozóik l e i r á s a (NEVENLEMAIRE, SARTORY, BRUMT, COUPIN, VUILLEMIN, DODGE). (Az orvosi mikológia történetéhez kapcsolódik az antibiotikumok felfedezése i s . FLEMING felfedezése alapján vált l e h e t s é g e s s é ugyanis egyes gombák, ill. az általuk t e r m e l t anyagok gyógyszerként a l k a l m a z á s a , mint a baktériumos f e r t ő z é s e k úgyszólván leghatásosabb leküzdésének e s z k ö z e . ) Az orvosi mikológia s a j á t o s s á g á r a és p r o b l é m á i r a még inkább r á m u t a t az a tény, hogy az e m b e r i s z e r v e z e t a különböző gombafajoknak nagymértékben megváltozott környezetet jelent a t e r m é s z e t t e l szemben. Ez a megváltozott környezet pedig minőségi változásokat okoz a gombák morfológiájában és biokémiájában. E r r e éppen jő példa a Fungi imperfecti osztálya, melybe a legtöbb,emberre patogén Dermatophyton t a r t o z i k . Ezek a gombák n a g y m é r tékben változékonyak. Éppen e z é r t rendkívül nehéz osztályozni őket. Botanikailag ugyan 1901-ben VUILLEMIN a s p ó r á z á s módja s z e r i n t megkülönböztetett két nagy csoportot, a s z e r i n t , hogy a spórákat a fonalak feldarabolódása utján, vagy t e r m i n á l i s á n képezik. Mégis a dermatológia a Dermatophytonokat még m a is nem botanikailag, hanem életmódjuk, p a r a z i t a tulajdonságaik alapján osztályozza, SABOURAUD s z e r i n t . Az e m b e r r e patogén gombák nemcsak a bőrt betegithetik meg, hanem a különböző s z e r v e k e t , sőt az egész s z e r v e z e t e t i s . A megbetegedésben igen
68/8303
115
nagy r é s z e van az allergiának i s , amely lényegében a s z e r v e z e t védekezőképességének azon a s a j á t o s s á g á n alapszik, hogy az oda bejutott kórokozóval, illetve az általa t e r m e l t anyagokkal szemben a s z e r v e z e t túlérzékennyé válik. Ez pedig olyan tüneteket és elváltozásokat okozhat, amely a s z e r v e z e ten belül életveszélyes állapotot t e r e m t h e t . Az antibiotikumok f e l f e d e z é s e , e l t e r j e d é s e , továbbá a k i t e r j e d t , nemegys z e r túlzásba vitt a l k a l m a z á s a , igen nagy m é r t é k b e n megszaporitotta a belső s z e r v i mikózisok, gombás eredetű megbetegedések s z á m á t . Ezek az orvostudományban, annak különböző szak-ágaiban, nemegyszer komoly p r o b lémát jelentenek. Itt emliteném a sok közül VOODS és s z e r z ő t á r s a i n a k közleményét, amelyben az antibiotikum-kezelés kapcsán rövid időn belül bekövetkezett 25 moniliasis esetet irtak le. Továbbá TOBLER és MINDER közleméirtak le, a h o s s z a s antibiotinyét, amelyben generalizált aspergyllosist kum kezelés következtében. Meg kell még emliteni hazai vonatkozásban, hogy az 1955 évi junius 19-i Orvosi Hetilap csaknem t e l j e s egészében a " s y s t e m á s m y c o s i s " -okkal foglalkozik, és közli HORANYI és CSILLAG cikkét, amelyben a szerzők mycoticus meningoencephalitises e s e t r ő l s z á molnak be. Végül, hogy az orvosi mikológiái problémák bonyolultságára m é g jobban r á világítsak, meg kell említenem, hogy egyes patológiailag és morfológiailag hasonló kórképeket s o k s z o r , sőt legtöbbször nem egy, hanem több gombaf a j is létrehozhat. A legkülönbözőbb biológiai r e n d s z e r - c s o p o r t b a tartozó gombák ugyanolyan kórképeket képesek ugyanis okozni. Lényegében tehát a probléma, amely elválasztotta az orvosi mikológiát a botanikaitól, abból adódik, hogy a botanikai mikológia a gombákat az ivaros szaporodási f o r m á i alapján r e n d s z e r e z i , az orvosi mikológia pedig kénytelen valamilyen r e n d s z e r b e foglalni azokat a gombákat i s , amelyeknek ivaros s z a porodási f o r m á i nem i s m e r e t e s e k , mivel a legtöbb patogén gomba ilyen. kizárólag E z é r t volt az, hogy GRUBY és SABOURAUD a Dermatophytonokat a p a r a z i t a tulajdonságaik alapján osztályozták. Ezzel a r e n d s z e r e z é s s e l s z e m ben azonban most m á r i s m e r e t e s e k olyan csoportosítások, amelyek a botanikai szempontokat is m e s s z e m e n ő e n figyelembe v e s z i k . (Igy pl. EMMONS, CONNANT, PALDROCK, LANGERON- MILOKÉVITS, és mások r e n d s z e r e i . )
68/8303
116
A fejlődés utja - mint látható - a r r a vezet, hogy végül is összhangba l e h e s sen hozni az o r v o s i mikológiát a botanikáival. Napjainkban is igen komoly törekvések irányulnak a r r a , hogy ez l e h e t s é g e s s é váljék. Utalnék itt talán az 1955 juniusában lezajlott 8. Nemzetközi Botanikai K o n g r e s s z u s r a , ahol m á r Orvosmikológiai Szekció is működött, és ahol többek között egyik f ő probléma a patogén gombák d i m o r f i z m u s a volt, továbbá azt az átmenetet is tanulmányozták, amelyet a gombák szaprofiton állapotukból a p a r a z i t a á l l a potba való átalakulásukkor mutatnak. A r e m é n y tehát megvan e r r e vonatkozóan, és talán az ut is megadott, annak a ténynek birtokában, hogy több gombafaj, amelynek ivaros szaporodása eddig i s m e r e t l e n volt, idővel i s m e r t té vált. Az orvosi és botanikai mikológia teljes összhangba^ hozása azonban m é g koránt sincs megoldva. Mindenesetre a jövő utja mégis e r r e vezet, és kell is, hogy e r r e v e z e s s e n , mint ahogy hazánkban is napjainkban komoly lépéseket tesznek - a mikológusok és az orvosok egyaránt - ennek a nem éppen könnyű feladatnak m e g o l d á s á r a .
Über die Wichtigkeit der medizinischen Mykologie DR. V. NAGY, Budapest Der V e r f a s s e r macht kurz bekannt mit dem Wesen d e r medizinischer Mykologie. E r weist darauf hin, weshalb die medizinische Mykologie sich von der botanischen Mykologie abzweigte. E r gibt auch eine kurze h i s t o r i sche Übersicht, in dem e r auch die Zusammenhänge zwischen der V e r breitung der Antibiotiken und die von Pilzen v e r u r s a c h t e n Erkrankungen betont. Die Grundprobleme besteht auch nach dem V e r f a s s e r d a r i n , d a s s die Fungi imperfecti nicht s y s t e m a t i s i e r b a r sind. Er betont aber die Wichtigkeit der Näherung dieser zwei Wissenschafts-Gebieten, und macht bekannt mit die bisherigen d e r a r t i g e n Versuchen. Wegen den identischen Lebensbedingungen der Pilze haltet e r nämlich f ü r notwendig die Vereinigung und die Zusammenarbeit d i e s e r zwei Wissens chafts - Gebieten.
%
68/8303
117
10-éves a "Mykologisches Mitteilungsblatt"
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 3. szám X
Amikor 1957-ben a "Mykologisches Mitteilungsblatt" e l s ő s z á m a megjelent, a szerkesztők - DR. HORST HERBERT HANDKE, FRIEDER GROGER és MILA HERMANN - csak a Halle körzet g o m b a i s m e r ő i s z á m á r a óhajtottak olyan kiadványt létesiteni, amely a szakembereket ö s s z e t a r t j a , a gyűlésekről és a s z e r v e z é s i k é r d é s e k r ő l tájékoztatást nyújt, szakcikkeivel a továbbképzést segiti elő, az érdeklődők s z á m á r a pedig a jelentősebb gombaleleteket, megfigyeléseket, és a világirodalomban közölt u j eredményeket közr e a d j a . A hallei és magdeburgi körzet gombaismerői és érdeklődői s z á m á r a e z é r t az uj folyóirat először csak 250 példányban jelent meg. Rövidesen igen nagy érdeklődés mutatkozott azonban e kiadvány i r á n t . Kérték azt a Német Demokratikus K ö z t á r s a s á g ö s s z e s t e r ü l e t i körzetének szakértői és gombaismerői, sőt igényelték a szakintézmények, minden egyetem és főiskola botanikai és biológiai jellegű intézete. Ezt követte a külföldi m i kológusok érdeklődése, és m é g a tengerentúli országokból is k é r t é k annak megküldését. Ilymódon ma m á r több mint 1000 példányban jelenik m e g . Minthogy a "Mykologisches Mitteilungsblatt"-ot nem á r u s i t j á k , - kiadási költségeit az ottani egészségügyi hatóságok fedezik, - a külföldre küldött példányokért szakfolyóiratokat kérnek c s e r é b e . Az évek folyamán a három szerkesztőhöz további h á r o m m u n k a t á r s csatlakozott, igy ma m á r a s z e r k e s z t ő s é g e hat tagból áll. Ezzel a folyóirat t a r talmilag sokoldalúbb, színvonalban gazdagabb lett ugy, hogy ma m á r kétségtelenül Közép-Európa egyik közkedvelt, értékes mikológiái kiadványa. A tizéves jubileum alkalmából a "Mykologisches Mitteilungsblatt" Szerkesztősége köszönetet mondott mindazoknak, akik önzetlenül, t á r s a d a l m i munkában dolgoztak a folyóiratnak, akik szakközleményeikkel, adataikkal, r a j z a i k kal, fényképfelvételekkel, l e k t o r á l á s s a l , valamint a nyomdatechnikai munká-
*
Die Erinnerung der Schriftleitung von "Mikológiái Közlemények" Uber das 10. Jahr Jubileum des "Mykologischen Mitteilungsblattes" die Zeitschrift des Bezirkshygiene Institutes, Halle, DDR.
68/8303
118
val segítették annak m e g j e l e n é s é t , s i k e r é t . Külön köszönetet mondanak az állami és hatósági szerveknek, az egészségügyi főhatóságnak, de különösen Halle körzet Közegészségügyi Intézetének, és az Intézet igazgatójának - DR. H. GRANEIS p r o f e s s z o r n a k - a z é r t a m e g é r t é s é r t és anyagi támogat á s é r t , amellyel a folyóirat szükségességét és jelentőségét á t é r e z v e , annak megjelenését évről évre biztositják. Elmondják végül, hogy a 10 évi munkával igen sok gond, f á r a d s á g és b o s s z ú s á g van mögöttük. Erőt adnak azonban a mindenfelől kapott e l i s m e r ő szavak ahhoz, hogy önzetlenül vállalják a további munkát és nehézségeket a "Mykologisches Mitteilungsblatt" f e n n t a r t á s a , é s színvonalának, értékének biztosít á s a érdekében. A tízéves évforduló alkalmából a magyar mikológusok is e l i s m e r é s s e l köszöntik a "Mykologisehes Mitteilungsblatt"-ot, és annak s z e r k e s z t ő i t . Köszönti a testvérkiadványt a Mikológiái Szakosztályunk nevében a "Mikológiái Közlemények^' s z e r k e s z t ő s é g e i s , és elsősorban annak alapitőit, akik a kezdeti n e hézségeket, küzdelmeket vállalták. Kivánjuk, hogy az az e l i s m e r é s , amely a nemzetközi tekintélyt e l é r t értékes folyóiratot bel- é s külföldön k i s é r i , l e gyen jutalma a végzett munkának, és adjon erőt a további küzdelemhez. Köszöntjük ebből az alkalomból DR.H. HANDKE p r o f e s s z o r t , aki szaktudásával kezdettől kezdve biztosította a kiadvány m a g a s színvonalát. E l s ő s o r ban köszöntjük azonban MILA HERRMANN hallei k ö r z e t i gombaszakértőt, m e r t tudjuk, hogy rendkívüli szervezőkészségével és munkabírásával nemcsak az egész o r s z á g gombaszaktanácsadő hálózatának m e g s z e r v e z é s é t , fenntartását, szakképzését és irányítását végezte é s végzi, hanem a "Mykologisehes Mitteilungsblatt" ö s s z e s adminisztratív és s z e r k e s z t é s i munkáinak p é l d a s z e r ű ellátásával a folyóirat létét és v i r á g z á s á t is biztosítja. Végül a "Mykologischen Mitteilungsblatt" 10-éves jubileuma alkalmából a "Mikológiái Közlemények" s z e r k e s z t ő s é g e azzal kívánja kifejezni köszöntés é t , hogy egyik alapító szerkesztőjének - F . GROGER gombaszakértőnek az ünnepi s z á m b a n megjelent értékes cikkét, a s z e r z ő engedélyével fordításban itt is k ö z r e a d j a , DR. KALMÁR ZOLTÁN
68/8303
119
A Suillus r o s e o b a s i s elkülönítése
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 3. szám
*
GRÖGER, FRIEDER, Warza-Gotha
(NDK)
(Fordította: D r . C s u k á s s y Lorántné) A bel- és külföldi mikolőgusok és gombakedvelők között is mindinkább i s m e r e t e s , hogy a Suillus granulatuson kivül létezik m é g egy gyürUtlen, fenyőhöz kapcsolt ragadós tinoru- (Suillus-) f a j , amelyet MICHAEL - HENNIG Suillus collinitusnak emlit. A megfigyelések és i s m e r t e t é s e k e l l e n é r e , amelyet számos mikolőgus és g o m b a i s m e r ő végzett, ismét és ismét kétségbe vonják ennek a gombafajnak a l é t e z é s é t . KÜHNER - ROMAGNESInél t e l j e s e n hiányzik. MOSER apró betűvel emliti, vagyis mint tisztázatlan vagy ritka f a j t . MICHAEL - HENNIG is a Suillus granulatus alfajaként i r j a le. SINGER a csövesbélésüek monográfiájában szintén csak a S. granulatusnál emliti függelékben. SINGER maga nem i s m e r i ezt a gombát, de MOSER l e i r á s a után, a S. granulatus alfajának tartja. Ha ezt a gombát a t e r m é s z e t b e n figyeljük meg, csodálkoznunk kell ezen az irodalmi hiányosságon, m e r t aki a S. r o s e o b a s i s t i s m e r i , az előtt kétségtelen, hogy biztosan elkülönithető, önálló, és - legalábbis vidékenként - nem r i t k a , jó ehető f a j . Ezt a gombát (magyar neve talán barna fenyőtinoru lehetne ?) m á r néhány éve i s m e r e m . Először akkor figyeltem r á fel, amikor é s z r e v e t t e m , hogy az é t k e z é s r e szedett fenyőtinoruk minden nehézség nélkül két csoportba o s z t hatók. Összehasonlítva őket, a kettő közötti különbséget táblázatban tüntettem f e l . A táblázatot elküldtem HAASnak, aki a Német Szövetségi köztársaságban ezt a gombát a legjobban i s m e r i , s ő levélben azt válaszolta, hogy a különbségeket nagyon helyesen emeltem ki. Ebből a r r a következtettem, hogy ez az a gomba, amelyet HAAS dél-Németországban r é g ó t a megfi-
i
Az e r e d e t i német nyelvű szöveg megtalálható a Mykologisches Mitteilungsblatt (megjelenik az NDK-ban, Halléban) 1967. évi 1. füzetének 2.oldalán.
*
Der originale Text ist im Mykologischen Mitteilungsblatt in deutscher Sprache e r s c h i e n e n . Band 1967. H e f t l . , Seite 2.
68/8303
120
gyei. - Ezek a példányok F r e y b u r g közeléből s z á r m a z t a k , ahol fiatal e r d e i fenyőfák alatt, s e k é l y termorétegll, m e s z e s talajon nőttek. Azóta ezt a gombát többször is t a l á l t a m , néha a S. g r a n u l a t u s - s z a l együtt is, és minden alkalom m e g e r ő s í t e t t e a korábbi m e g á l l a p í t á s a i m a t . Megfigyeléseim alapján lehetetlennek t a r t o m , hogy valamilyen oknál fogva gyUrütlenné vált fenyőtinoru (S. granulatus) lenne. Minthogy legtöbbnyire m e s z e s vidékeken gyűjtök gombát, ahol a S. luteus a r á n y l a g ritka, m é g j ő időbe telt, amig sikerült mindhárom tinorut (S. luteus, S. granulatus, S. r o s e o b a s i s ) egy napon, egymás mellett megtalálnom. A különböző i s m e r t e t ő j e l e k összehasonlítása és megítélése szempontjából (lehúzható kalapbőr, cseppképződés, amelyek szigorúan a t a l a j - és levegőnedv e s s é g függvényei) volt fontos, hogy mind a h á r o m fajt ugyanazon a napon, és lehetőleg közös (ugyanazon) lelőhelyen figyelhessem meg. Ez a lelőhely 2 k m n y i r e északkeletre, Eschenbergen bei 'Gothanál, a F a h r n e r magaslaton van. Itt a hegyi r é t e k e n , sekély humuszu, mállott m é s z t a l a j o n , n e m r é g e r d e i fenyőt (Pinus s i l v e s t r i s ) , jegenye fenyőt (Picea excelsa) és vörösfenyőt (Larix) telepitettek. Ezeknek a különböző korú telepítéseknek egyik pontján a növénytakaró m u t a t j a , hogy ott a talajfelszín elsavanyodott. Ott találtam 1966. szept. 6 - á n bőségesen S. luteust, tőle nem több mint 100 m é t e r r e nőtt a S. granulatus és a S. r o s e o b a s i s , előbbi az egész terület t e l e p í t é s é ben (kivéve az elsavanyodott foltot, ahol csak S. luteust és S. bovinust figyeltem meg), az utóbbi szintén különböző helyeken, de a S. granulatus a r e á j á n a k csak egy r é s z é n . Mind a három fajból olyan sok volt, hogy a t e r m ő testek tucatjait vizsgálhattam m e g . A 3 f a j kalapja f e l ü l r ő l nézve is könnyen szétválasztható. Csak k e v é s s z e r fordult elő hogy tévedtem, és m á s fajt szedtem fel, mint gondoltam. Tehát m á r a kalap és kalapbőr is éles f a j i megkülönböztethetőséget mutat. Ha a gombát megfordítjuk és megtekintjük a csöves r é s z t , különösen pedig a tönköt, akkor egyetlen példány faji hovátartozása s e m kétséges, m é g akkor s e m , ha a különbségek néha csak szavakkal nehezen kifejezhető fokozatok. Az ide mellékelt táblázaton a 3 f a j különbségeit összeállítottam, de csak a makroszkópikus tulajdonságokat vettem figyelembe.
68/8303
121
Táblázat a S. luteus,
Kalap
Pórusok
Tönk
Hus
68/8303
S. r o s e o b a s i s és S.granulatus összehasonlításához
Suillus luteus
S. roseobasis
S. granulatus
Sötétbarna, v ö r ö s barna Vonalkázott Domború, középen + kissé csúcsos E r ő s e n ragadós Bőre könnyen lehúzható
Fakóbarna, o l a j barna Vonalkázott Domború, középen sohasem púpos Alig ragadós Bőre nehezen húzható le
Sárgásbarna, n a r a n c s színű Egyszínű Vastag, p á r n a s z e r ü
Fakősárga Idős korban is sztlk likacsu
Elénk s á r g a Idős korban tág likacsu
Elénk s a r g a Idős korban tág likacsu
Hosszú, de a kalap átmérőjénél r e n d e sen kevesebb. Barnás, a gyllrU fölött s á r g á s , finoman pontozott (sötét pontok)
Rövid, a kalap á t mérőjének többnyire csak a f e l e . Sárgás, egész hosszában finoman pontozott (sötét pontok)
Töve fehér
Töve alig feltűnően + r ó z s a s z í n e s
Hosszú, többnyire a kalap átmérőjével egyenlő. S á r g á s f e h é r e s , finoman pontozott (fehér pontok, csak a spóráktól lesznek később barnásak) Töve fehér vagy sárgás.
Sárgás-fehéres puha
Elénk s á r g a , vésbé puha
s
ke-
Erősen ragadós Bőre elég könnyen lehúzható
Sárgás, puha
122
A SINGER által különösen kihangsúlyozott spőraszin-különbség megfigyelés e i m szerint e g é s z elenyésző. A S. roseobasisnak és S. granulatusnak igen hasonló s z i n ü a s p ő r a p o r a . A S. luteus s p ő r a s z i n e k i s s é sötétebb, okker szinü. Kifejezett különbség van azonban a s p ó r a alakjában. S. r o s e o b a s i s s p ó r a m é t e r e i : 7 , 5 - 10,2 x 3 , 6 - 4 , 5 m i k r o n (1) 8 , 0 - 10,0 x 4 , 0 - 4,8 " (3)
S. granulatus s p ő r a m é r e t e i : 7 , 2 - 8, 7 x 2 , 9 - 3 , 5 mikron (2) 7,6 - 9,2 x 3,2 - 3,8 " (4)
A kapott értékekből világosan kitűnik, hogy a S. r o s e o b a s i s tékenyen s z é l e s e b b e k , mint a S. granulatuséi.
spórái jelen-
A vázolt összeállításokból világosan kitűnik, hogy a S. r o s e o b a s i s sok t u lajdonsága a l a p j á n , jól és biztosan elkülöníthető f a j . Az, hogy ezt előbb nem ismerték f e l Németországban, talán azzal magyarázható, hogy a német nevéből (Ringloser Butterpilz) a r r a következtettek, hogy csak a S. luteus gyürütlen v á l t o z a t a . A gomba késői f e l i s m e r é s e intő jel a r r a , hogy milyen k e v é s s é figyelnek m e g egy-egy gombát még a tapasztalt mikológusok is, ha azt i s m e r n i vélik, és megelégszenek egy elhamarkodott m e g h a t á r o z á s s a l . A S. r o s e o b a s i s t HAAS - a húszas években - megfigyelései alapján S. collinitus F r . -nek tartotta. FRIES az eredeti l e i r á s á b a n nem emiitette a tönk aljának r ó z s á s - p i r o s szinét, de ezt nem tartom annyira lényegesnek, mint JOHN. Az eddigi megfigyelések szerint ugyan ez állandó tulajdonsága, de s e m m i e s e t r e s e m különösen feltűnő i s m e r t e t ő j e l e a S. r o s e o b a s i s n a k . FRIES meghatározásában azt is i r j a , hogy a collinitus husa f e h é r , A S. r o s e o b a s i s ellenben kifejezetten sárgahusu, mégpedig a granulatus húsának s á r g a s á g a kifejezettebb (erősebb), mint a másik két f a j é (a S. g r a nulatus husa olykor akár m a j d n e m fehér is lehet). Ha tehát FRIES a collinitust e g é s z e n a luteus közelébe helyezte, és hozzáfűzte azt a m e g jegyzést, hogy a luteusszal ellentétben azonban fehér a husa; , ebből joggal a r r a következtethetünk, hogy FRIES nem azt a S. r o s e o b a s i s t látta, a m e lyet eddig t é v e s e n collinitusnak tartottak.
68/8303
123
Ezek a meggondolások annál inkább érvényesek, mivel FRIES l e i r á s á b a n egyéb jelek sem illenek e r r e a g o m b á r a . A " s ö t é t b a r n a , lehúzható nyálka" a 3 f a j közül a legkevésbé illik a r o s e o b a s i s r a . A FRIES által emiitett " f e hér tönk" a r o s e o b a s i s o n nem figyelhető m e g . És hogy egy ugyanazon g o m ba Németországban csak m e s z e s talajon található, Svédországban pedig "egyenként és ritkán, a magasabb hegyi fenyvesekben nő", amint azt FRIES a collinitusról i r j a , szintén k é t s é g e s . Végül az a kép, amit SCHAEFFER közöl (amelyre FRIES hivatkozik), semmiképpen sem a S.< r o s e o b a s i s . A collinitus név használatát e r r e a granulatus rokonságba t a r t o z ó gombára BLUM is ellenzi. Utal e g y r é s z t a r r a , hogy FRIES adatai (fehér hus) nem egyeznek a mi r ó z s a s z i n tönk-tövü gombánkkal, m á s r é s z t i s m e r BLUM egy olyan gombát, a m e l y r e sokkal jobban ráillik FRIES collinitus l e i r á s a , m i n t a r o s e o b a s i s r a . BLUM ezt a gombát a luteushoz nagyon hasonlónak i r j a le, de fehérhusu, csak fiatalon gyűrűs (maradványai később legfeljebb még a kalap szélén láthatók), és fehér a tönk je, mig a luteusnak s z e r i n t e c i t r o m s á r g a a tönkje. Spórái állitőlag kisebbek, mint a tipikus luteusé. Mindebből kitűnik, hogy a S. collinitus nevet eddig tévesen használták a most szóbanlevő f a j r a , és a jövőben nem szabad ezt r á használni. BLUM, aki kimeritően foglalkozott a S. granulatus körüli csoporttal, s z á m o s változatot emlit, amelyeket külön latin nevekkel jelölt. Ezek között van az is, a m e lyet v a r , r o s e o b a s i s BLUMnak nevez, s amelynek l e i r á s a r á i l l i k a mi g o m bánkra. Ennek e r e d e t i , latin szövegű l e i r á s a a következő: i. v a r , r o s e o b a s i s BLUM: pileo fusco, atrobrunneo; tubulis adnatis, poris g r i seo flavo v i r e s c e n t i b u s ; stipite saepe firmo, s u r s u m sulphureo, atroviolaceo punctato, mycelio r o s e o ; c a r n e pallida, interdum r o s e a in basis s t i pite; s p o r i s 8 - 1 0 / 4 - 5 mikron. Ez a l e i r á s ugyan kis kételyt is é b r e s z t , vajon a BLUM által roseobasisnak nevezett gomba ugyanaz-e, mint amelyről mi beszélünk ? K i m e r i t ő ö s s z e hasonlítása lehetővé l e s z , ha a szűkszavú latin meghatározást kiegészítjük BLUM-nak a r o s e o b a s i s r ó l adott f r a n c i a nyelvű l e í r á s á v a l . Ebből megállapíthatjuk, hogy a legtöbb i s m e r t e t ő j e l e a r o s e o b a s i s n a k és a m i gombánknak megegyezik: a kifejezetten sötét kalap, (pileo fusco:, t r é s coloré, brun violacé), a kalap vastagsága (chapeau robuste), az aránylag rövid, tömör tönk (stipite saepe f i r m o ; plutot court), a s á r g a tönk (sursum sulphureo; coloré de jaune), a r ó z s a s z í n ű tönktő (mycelio r o s e o . . . interdum r o s e a
68/8303
124
in basis stipite; mycelium r o s e saumon; mycelium r o s e colorant m e m e souvent la base du pied en r o s e ) , a fiatal kora óta egész hosszában sötéten pontozott tönk (atroviolaceo punctato; e n t i é r e m e n t mouchaté de noir violacé envahissant), a s z é l e s spórák (sporis 8 - 1 0 x 4 - 5 mikron; a spores a s s e z l a r g e s , mais souvent ovales). A különbség a m e l y az én S. r o s e o b a s i s példányaimat a l e i r á s t ó l megkülönbözteti, a világos élénksárga pórusok, és a husszin. A latin l e i r á s s z e rint "carne p a l i i d a " (a hus sápadt), a f r a n c i á b a n pedig " c h a i r plus ou moin jaunatre dans le chapeau", vagyis a kalap husa többé-kevésbé s á r g á s . I s m e r e t e s azonban, hogy az elöregedett t e r m ő r é t e g általában piszkos szinü l e s z . Lehetséges talán, hogy a latin l e i r á s ("poris g r i s e o - f l a v o v i r e s c e n t i bus") ilyen elöregedett példányokra vonatkozik. Viszont a f r a n c i a l e i r á s legalább emliti az általam megfigyelt s á r g a szint, habár olivsárgaként. A többi BLUM által leirt változat gombánkra m á r csak a z é r t sem vonatkozhat, m e r t egyiknek sem r ő z s a s z i n ü a tönk töve. Mind e l t é r ő e k továbbá abban, hogy spóráik keskenyebbek, a kalap világosabb, tönkjük hosszabb, stb. Összefoglalva tehát a következőket s z e r e t n é m leszögezni: A BLUM által l e irt r o s e o b a s i s változatnak m a j d n e m valamennyi i s m e r t e t ő j e l e megegyezik az általam megfigyelt gpmbáéval. Eltérőnek egyedül a f i a t a l k o r i élénksárga t e r m ő r é t e g , és az erősen s á r g a hus látszik. Mindkét e l t é r é s azonban m e g magyarázható az elöregedett példányok figyelembe vétele e s e t é n . R é s z e m r ő l nem tartom teh4t kétségesnek, hogy ezt a Thüringia kagylósmész vidékein gyakori gombát r o s e o b a s i s BLUM-nak kell tartanunk, és igy neveznünk. A különbségek a S. granulatus és a v a r , r o s e o b a s i s BLUM között oly nagyok, hogy az utóbbit nem szabad csak v a r i e t á s n a k tekinteni. A r o s e o b a s i s kétségtelenül jól elhatárolt f a j , e z é r t javaslom, hogy ez az elnevezésben is k i f e j e z é s r e j u s s o n . Így a következő elnevezés-kombináció alakulhat ki: Suillus r o s e o b a s i s (BLUM) GRÖGER. Szinonim: S. granulatus v a r , r o s e o b a s i s BLUM (1965), valamint a S. collinitus számos s z e r z ő n é l , mindazáltal nem " s e n s u " RICKEN. - Eddig nyilvánosságra hozott jő ábrákról nem tudok. Végül s z e r e t n é m kérni a m a g y a r mikológus kollegákat, figyeljék ezt az ottani m e s z e s területeken valószinüleg ugyancsak megtalálható u j fajt, és értesítsenek é r t é k e s t a p a s z t a l a t a i k r ó l .
68/8303
125
A gyilkosgalóca m é r g e z é s e k kezelése thioktsav-terápiával £ DR. JIRI KUBICKA, TÍebon (CSSR) (Forditotta és a bevezetó't irta: DR, KALMÁR ZOLTÁN) A gombamérgezések közül mindig is a legveszélyesebbek voltak a gyilkosgalóca okozta m é r g e z é s e k , illetve a hosszú lappangási idővel kezdődő azok a gombamérgezések, amelyeket főleg a gyilkosgalóca (Amanita phalloides okoz. A gyilkosgalóca hatóanyagai olyan e r ő s e n mérgezők, hogy egyetlen példány elfogyasztása is halált okozhat, mérgezésének k i t ö r é s é r e jellemző hosszú lappangási idő miatt pedig m á r nem lehet a felszivódott mérget eltávolítani a szervezetből. A gyilkosgalóca pedig gyakori, és igy sokan esnek áldozatul, ennek a szép fehér vagy zöldes kalapu gombának. E z é r t következnek be évente azok a - sokszor tragikus - halálosvégü g o m b a m é r g e z é s e k , amelyek ellen s z e r t e a világon m á r r é g ó t a keresik a megfelelő ellenanyagokat és a helyes terápiát. A gyilkosgalóca m é r g e z é s e k ellen eddig javasolt gyógyanyagok egyike sem bizonyult t e l j e s e n eredményesnek. Az utóbbi időben az egész világon e l t e r jedt e l l e n s z é r u m (serum antiphallinique) használatának eredményességét sem sikerült klinikailag igazolni. Ezzel szemben az ö s s z e s melléktünetek ellensúlyozására irányuló kombinált kórházi kezelés eredményeként azt m á r sikerült e l é r n i , hogy a halálozási a r á n y s z á m v i l á g s z e r t e javult, a kb 70- 80 %-ről, kb. 10-30 %-ra volt v i s s z a s z o r i t h a t ó . De halálesetek m é g igy is m a radtak, és ezek többnyire a m é r g e z é s második f á z i s á b a n - a gomba elfogyaszt á s a után sokszor csak az 5. -9. napon - a májmüködés elégtelensége miatt következnek be. E z é r t nagy jelentőségű most a J. KUBICKA csehszlovák orvos által b e v e z e tett uj e l j á r á s , amely a m á j k á r o s o d á s ellen eredményesnek bizonyult. Az U J gyógymódot 1959 óta 69 esetben próbálták ki, és az mindig e r e d m é n y e s volt, a kezelt mérgezettek közül egy sem halt meg. Hasonló eredményeket jelentettek azok a lengyel, német, f r a n c i a és a hazai kórházak i s , ahol
* Kivonat a szerzőnek Budapesten, a Mikológiái Szakosztály Vándorgyűlésén, 1968. julius 8-án, német nyelven elmondott előadásából.
68/8303
126 v KUBICKA m ó d s z e r é t m á r kipróbálták. Az uj e l j á r á s lényege, hogy a mérgezettek a z infúzióban nagy mennyiségű thioktsavat kapnak. A thioktsav a l k a l m a z á s a a m á j k á r o s o d á s kivédésére nem u j gondolat. Ezt a készitményt m á r r é g e b b e n is eredményesen használták a fertőző' m á j betegségek é s olyan m é r g e z é s e k (pl. f é m - m é r g e z é s e k ) esetében, amelyek ugyancsak a m á j a t k á r o s i t j á k . Sőt a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k ellen is megkísérelték m á r használni, de az ellen eddig nem találták hatásosnak. KUBICKA t e r á p i á j a azonban éppen abban uj, hogy a m á s esetekben szokás o s mennyiség helyett jóval nagyobb dózisok adagolását vezette be, m e r t a nagyhatású g y i l k o s g a l ó c a - m é r e g csak igy küzdhető l e . Kidolgozta a thioktsav a d a g o l á s á r a az utmutatást is, é s ezzel a megfelelően nagyobb mennyiségben beadott ellenanyaggal sikerült a m é r g e z é s e k második f á z i sát kivédenie. DR. KUBICKA ez év julius elején az O r s z á g o s E r d e s z e t i Egyesület Mikológiái Szakosztályának Vándorgyűlésén u j e l j á r á s á t Budapesten is i s m e r t e t t e . Világos é s é s s z e r ű magyaráatát a m é r g e z é s s z a k a s z a i r ó l és a helyesen alkalmazott t e r á p i á j á r ó l a következőkben adjuk közre: A gyilkosgalóca m é r g e z é s tünetei s z e r i n t s z a k a s z o k r a (fázisokra) bontható. Egy-egy s z a k a s z kb. 1 - 2 napig t a r t . A helyes kezelésnek ezekhez a s z a k a szokhoz kell igazodnia. 1. szakasz. Gyilkosgalóca m é r g e z é s b e n ez a tünetmentes, lappangási idő. Legalább 6, legtöbbször 8 - 1 6 óra, de e l t a r t h a t 24-órán tul i s . 2. szakasz. Heves gastrointestinalis tünetek (hányás, hasmenés, s t b . ) után izomgörcsök a végtagokban, főleg a lábikrában. A m é r e g h a tás a m á j b a n ekkor m á r elkezdődött, ezért a m á j olykor megnagyobbodhat, bár többnyire még ez a k ü l s ő jel hiányzik. Jelzi azonban, hogy a vérben a t r a n s z a m i n á z (SGPT) érték emelkedni kezd. E z é r t ettől kezdve naponta k é t s z e r szükséges a SGPT ( s e r u m , glutamat - pyruvat - t r a n s a m i n a s e ) szintet m é r n i . E mellett gondolni kell még a z egyéb s z e r v e k k á r o s o d á s á r a i s . Életmentő fontosságú ilyenkor a v í z v e s z t e s é g pótlása (infúzió) és az E K G - e l l e n ő r z é s . Az infúzióban 5 % glukóz, D a r r o w - o l d a t , B és C. vitamin, valamint naponta 300 m g thioktsav adagolása javasolható. Igen fontos, hogy a thioktsav az egyéb m á j k á r o s o d á s o k esetében szokásos 70 mg-os adag helyett 300 mg (12 ampulla) legyen !
68/8303
127
3. s z a k a s z . Az intracelluláris májmtiködési zavarok f á z i s a . Jellemző r á a hányás és hasmenés megszűnése. A látszólagos javulás azonban nem gyógyulást jelez, hanem ellenkezőleg, a legveszélyesebb p e r i ó dus kezdetét. A beteg életveszélyben van, aminek ekkor legfeltűnőbb jele a SGPT érték emelkedése, és az esetleg észlelhető májduzzanat. Ekkor a legfontosabb tehát a t r a n s z a m i n á z szintet naponta 2 - s z e r ellenőrizni, az infúziót (glukóz, s t b . ) tovább adni, valamint a vizelet mennyiségét és alkatrészeit m é r n i . A thioktsav mennyiségét a naponta 300 m g - r ő l a SGPT emelkedése esetén fokozni kell. 4. s z a k a s z . A bilirubin s z i s z t é m a z a v a r a , a m e l y r e jellemző a súlyos m á j ártalom, a s á r g a s á g , esetleg v é r z é s e k a béltraktusban, a nyálkahártyákon, és néha a bőr alatt is. A t e r á p i a az eddiginek a folytatás a , valamint a szűkség szerint vitaminok, antibiotikumok, glukokortikoidok, stb. adása. A thioktsav mennyiségét a t r a n s z a m i n á z - s z i n t emelkedése esetén napi 500 m g - r a kell e m e l n i . ) Ha a mérgezett m á r magas SGPT értékkel, későn kerül a kórházba, a thioktsav adagolása azonnal 500 m g - m a l kezdhető )! 5. s z a k a s z . A legsúlyosabb állapot, a kóma, a m e l y r e legtöbbször jellemző az u r é m i a i s . A vizsgálatok során folyamatosan szükséges mérni az SGPT, RN, s e r u m bilirubin, prothrombin, vizelet-mennyiség é r tékeket, és figyelni a b é l v é r z é s r e . Az infúzió folytatása mellett szükséges a naponta 500 mg thioktsav, amelyet m é g kóma hepaticum e s e tében is, az utolsó lélegzetvételig kell adagolni, m e r t m é g a legreménytelenebb esetekben is gyógyulást hozott. 6. s z a k a s z . A javulási f á z i s . Jele a jelentkező é h s é g é r z e t , és az SGPT szint süllyedése. A vizsgálati leletek alapján a thioktsav adagolását csökkenteni kell. A javulás menetét azonban - különösen g y e r m e keken-, gondosan kell figyelni, és különösen a bőséges vitamin adagolást biztositani. 7. s z a k a s z . Az elhúzódó gyógyulás. Az enzimek normalizálódása kb. fél évig t a r t . A m á j állapotát ajánlatos havonta, kb. 1 évig ellenőrizni, és diétát előirni. A t e l j e s gyógyulás során a m á j működése is m a radéktalanul helyreállhat. A thioktsav kellő időben és megfelelő mennyiségben végzett helyes adagolásával tehát a gyilkosgalóca m é r g e z é s halálos kimenetele kivédhetőnek látszik. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a thioktsav adagolása nem teszi f e l e s l e g e s s é a c o r t i c o - s t e r o i d t e r á p i á t . ( A májvédelem céljából a hydro-Cortison készítmények, majd a Prednisolon adagolása m á r az e l s ő napokban is szükséges
68/8303
128
l e h e t . ) Tehát a szokásos általános m á j v é d e l e m , a vitamin adagolás, tüneti k e z e l é s sem nélkülözhető. A thioktsav j e l e n l e g két szintetikus készitmény alakjában kapható. Az egyik a tioctidasi, k é s z i t i az: Instituto Sieroterapico Italiano, Milano; a másik a thioctacid, a m e l y e t Frankfurt a m Mainban, a Homburg cég hoz forgalomba. Az Egészségügyi Minisztérium különben gondoskodott a r r ó l , hogy a thioktsavból a gyilkosgalóca-termő vidékeken a kórházakban Magyarországon is kellő mennyiség legyen készenlétben. Amennyiben pedig mégis valahol hiány m e r ü l n e fel, ügyeleti célra azonnal igényelhető a Budapest, VII. Rákóczi ut 64. s z . alatti g y ó g y s z e r t á r b ó l .
Erfahrungen mit den grossen
Gaben der T i o k t s ä u r e bei den
phalloidinischen Pilzvergiftungen. * DR. J. KUBICKA,
Trebon (CSSR)
Im Jahre 1959 habe ich zum e r s t e n m a l die T i o k t s ä u r e bei den Vergiftungen d u r c h Amanita phalloides angewandt. Bald war e s s i c h t b a r , d a s s die angegebenen Gaben zu klein sind und darum wurden sie zu 300 m g pro Tag erhöht. Seit 1959 wurden m e h r e r e Personen in der (ÍSSR und in Polen, w e i t e r s einige auch in d e r DDR und in F r a n k r e i c h mittels d i e s e r Methode d e r grossen Gaben kuriert und viele von ihnen sind g e r e t t e t worden. Im Winter 1967. habe ich 69 Krankengeschichten ausgewertet und bin zu folgenden Erfolgen gelangt: 1. - Als baldiges Zeichen d e r Leberschäden^bewährten sich die steigenden Werte des E n z y m e s GPT. D i e s e T r a n s a m i n a s e fängt an a m 2. -3. Tag d e r Vergiftung zu steigen und die Kurve e r r e i c h t am 4 . - 6 . Tag den Höhenpunkt. D a r u m mUssen die Blutwerte d e r GPT in den e r s t e n 6. Tagen zweimal täglich beurteilt werden.
* Auszug aus d e m , von dem V e r f a s s e r an d e r 4. MYKOLOGISCHEN LANDESTAGUNG, Budapest, den 8. Juli 1968, gehaltenen Vortrag. - Der ganze deutsche Text ist in der "Schweizerischen Zeitschrift f ü r Pilzkunde" 1968., Heft 6, Seite 81, e r s c h i e n e n . -
68/8303
129
2. - Das gefährlichste Stadium ist das Aufhören d e r gastrointestinalischen Symptome am 3. Tag der Vergiftung, welche oft f a l s c h als Besserungszeichen geschätzt wird. 3. - Die Tioktsäure spielt in der Behandlung den phalloidinischen Vergiftungen eine entscheidende Rolle, 4. - Das Preparat (italienische Tioctidasi oder Thioctacid Homburg) m u s s womöglich bald v e r a b r e i c h t werden. In allen Vergiftungen haben sich die täglichen Gaben zu 300 mg (12 Ampullen !) in Dauertropfinfusionen in den e r s t e n 5. - 6.Tagen am besten bewährt. Bei Koma ist möglich gleich auch 500 mg pro Tag anwenden. 5. - Als notwendige Massnahmen werden die Flüssigkeiten, Elektrolyten, Glukose und Vitamine, a l s fakultative Prednisolon, und als u n n u t z b a r , Serum antiphalloidinicum ausgewertet. Von diesen Standpunkten aus habe ich den Vergiftungsverlauf in sieben Phasen gegliedert. In jeder Phase sind die Krankheitssymptome, nötige Laborteste und die Medikamente angegeben. Bei allen V e r s t o r b e n e n wurden die ungenügende oder zu spät angewandte Gaben d e r Tioktsäure f e s t g e s t e l l t . Bei r e c h t z e i t i g e r Anwendung von g r o s s e n Gaben d e r Tioktsäure m u s s keiner m e h r an einer Leberschädigung infolge phalloidinischer Vergiftung sterben.
68/8303
130
Schaeffer születésének 250. évfordulójára JACOB CHRISTIAN SCHAEFFER Németországban a tudományos g o m b a i s m e r e t megalapítója volt. Nevéhez azonban m á s értékek is fűződnek, igy például az i s , hogy ő v o l t a fából készülő p a p i r feltalálója. SCHAEFFER 1718. május 31-én született Querfurtban. Fiatalon özveggyé lett édesanyja 6 gyermekét nevelni nem tudta, ezért SCHAEFFER r á k é n y szerült a r r a , hogy iskoláit s a j á t erejéből v é g e z z e . Halléban énekkarban énekelt, házitanitást vállalt, hogy a tandijköltségeket m e g k e r e s s e . 1741-ben először p r é d i k á t o r , lelkész lett, érdeklődése azonban m á r ekkor a t e r m é szettudományok, nevezetesen a biológia, a fizika és az optika felé f o r d u l t . Hamarosan több mechanikai é s optikai találmánya vált i s m e r t t é . Mint t e r mészetkutató, sokat i r t . Kb. 70 közleménye i s m e r e t e s . 1760-ban a Wittenbergi Egyetemről filozófiai doktori cimet, három évvel később pedig a Tübingeni Egyetemről teológiai doktori cimet kapott. Később a Német Tudományos Akadémia a kutatói sorába is felvette. 1762 és 1770 között jelent m e g hatalmas, 4 -kötetes müve a bajor és a pfalzi gombákról, 330 szines táblával. A m ü megjelenését anyagi t á m o g a tásával r é s z b e n MÁSODIK KATALIN o r o s z c á r n ő tette lehetővé. SCHAEFFER tulajdonképpen ezzel a müvével alapozta m e g a német mikológiát. A p a p i r k é s z i t é s f e l t a l á l á s á r a hosszú k í s é r l e t e z é s , különféle anyagok k e r e s gélése után jött r á . F e l f e d e z é s e azonban feledésbe m e r ü l t , s igy a " f a p a p i r " - t 80 évvel később KELLER ú j r a "feltalálta". SCHAEFFER 1748-ban Regensburgban Természettudományi Kabinet-et alapított, amelyben számos tárgyat állítottak ki, hogy azt az érdeklődő közönség megtekinthesse. Ezzel tulajdonképpen az e l s ő Természettudományi Muzeumot l é t e s í t e t t e , amely m e s s z e földön h í r e s lett, é s igen sok látogatója volt. Elete végéig SCHAEFFER nagy köztiszteletet vívott ki magának, és az egykor i szegény diáknak számos tiszteletbeli c i m e volt. 1790-ben halt m e g Régensburgban. Szülőházán, Querfurtban, emléktábla hirdeti é r d e m e i t . ERNYEI KATALIN
68/8303
131
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 3. s z á m
A c s á s z á r g a l ó c a október havi előfordulása Budapesten, az 1967-évben JAKAB ALBERT,
Budapest
A c s á s z á r g a l ó c a t e r m é s i d e j e a m e l e g augusztus hónap. Előfordul ettől kevés e l t é r é s s e l julius végén, vagy szeptember e l e j é n , de ez az augusztusi fő termőidény szempontjából ritkán jelentős. Igy tudják ezt eddig a gombák előfordulásával foglalkozó s z a k e m b e r e k . Mégis az 1967 év meglepetést hozott. Azt mindenki t e r m é s z e t e s n e k vette, hogy a s z á r a z meleg augusztusban nem t e r e m h e t e t t , azonban a r r a m á r senki nem számított, hogy októberben, amikor a m e l e g nyár elmúlt, a szeptember i esők h a t á s á r a a jelentősen alacsonyabb október havi átlaghőmérséklet mellett, - ha nem is t e l j e s nyári mennyiségben, de mégis - t e r m e t t . Jól mutatják e gomba szabályszerűnek mondható augusztusi, és a rendhagyó októberi előfordulását a budapesti piaci statisztika egyes éveiről rendelkez é s r e álló adatok (1. táblázat). Joggal vetődött fel az a k é r d é s , hogy mi okozta a rendhagyó októberi m e g j e lenési időpontot. Ennek kideritéséhez elsősorban tudni kell, hogy honnan hozták a fővárosi piacokra a c s á s z á r g a l ó c á t . A k é r d é s t i s z t á z á s á r a az 1966 és 1967 év adatai álltak rendelkezésrtlnkre (2. és 3. táblázat). Igy eldől a k é r d é s , hogy a továbbiakban csak a Pest megyei (budapesti) és a Nógrád megyei előfordulást kell tanulmányozni. A gombatermőtestek megjelenhetésének alapfeltétele, hogy a micélium a t e r m ő t e s t k é p z é s r e k é p e s , jól kifejlődött legyen. Ennek pedig a két alapkövetelménye az ehhez szlikséges nedvesség a talajban, ahol a micélium fejlődik, és annak a fejlődéshez szükséges m e l e g s é g e , h ő t a r t a l m a . A c s á s z á r galóca gyökérkapcsolt (mikorrhiza) gomba, ennek e l l e n é r e r á is vonatkozik a nedvesség- és hő-szükségességi igény. Elsődlegességet kiván a hőszükséglet k é r d é s e , és mivel a t a l a j h ő m é r s é k l e t s z o r o s ö s s z e f ü g g é s ben van a levegő hőmérsékletével, a következtetések levonása s z e m p o n t j á ból irányadó lehet a levegő hőmérsékletének tanulmányozása. De mivel a
68/8303
132 1. táblázat Hónap Julius augusztus szeptember október összesen
I960 kg
%
318 973 79
23,2 71,5,8
-
-
1370
kg
1963
1966
1965
%
kg
1 804 871 67
2 46,1 183 50,3 1 3,9
1743
189
•
-
kg
%
%
5 318 52
1,1 96,8 1,6 0,5
-
1,3 84,3 13,9 -
375
1967 kg
%
-
-
-
-r
23 302
7,1 92,°
325
2. táblázat
1966. év Pest megye és Budapest Nógrád megye Borsod-AbaújZemplén megye Egyéb terület összesen
kg
julius %
1 2
20,40,-
2
40,-
augusztus
%
kg 164 138
51,6 43,4
-
16
-
összesen % kg
39 7
204 147
54,4 39,2
2 22
0,5 5,9
-
-
5,-
6
318
5
szeptember % kg 75,13,5 -
11,5
52
375
3« táblázat szeptember
1967. év
%
kg Pest megye és Budapest Nógrád megye Fejér megye Heves megye Egyéb terület összesen 68/8303
1 11 -
8 3 23
4,4 47,8 -
34,8 13,
október kg 199 34 30 13 26 302
összesen %
%
kg
65,9 11,3 9,9 4,3 8,6
200 45 30 21 29 325
61,9 13,8 9,2 6,5 8,9
133 4. táblázat Pest m.
II
III
-1,2 -5,2 +0,8 "2,8 -1,3
-0,3 -3,2 -1,4 +7,1 +2,6
+6,9 +3,5 +6,2 +6,6 +7,8
11,5 13,1 10,2 13,6 11,6
Nógrád m. I960 -3,1963 -6,7 1965 "1,1 1966 -4,9 -3,2 1967
-1,1 -6,2 -3,6 +5,1 +0,7
+6,2 +1,2 +4,3
10,4 11,7 9,13,3 10,2
I960 1963 1965 1966 1967
I.
+5,1
+6,2
IV
V
VI
VII
VIII
IX
15,8 17,4 15,17,17,2
20,6 21,1 19,4 19,9 19,7
19,9 23,8 20,8 20,7 23,7
21,1 21,8 19,2 20,2 21,8
15,7 18,17,1 16,8 18,8
12,4 11,2 10,4 15,3 13,2
15,1 16,6 13,9 16,6 15,5
19,6 19,5 18,3 19,4 19,-
19,1 19,5 21,- 20,19,1 17,20,- 18,9 21,8 19,9
14,3 15,9 15,1 15,1 17,7
11,2 8,6 7,9 13,8 11,8
X
5« táblázat Február és március havi átlaghőmérsékletek összege 1966 I960 1963 1965 1967 Pest megye f Budapest / Nógrád megye
+ 6,6 + 5,1
+4,8 +0,7
+0,3 -5,-
+10,4 + 6,0
+13,7 +10,2
6. táblázat Pest m.és Budapest I960 1963 1965 1966 1967 Nógrád m. I960 1963 1965 1966 1967
I
25,4 76,5 40,1 45,5 49,3 35,5 64,8 34,3 47,3 28,7
II 29,9 74,3 8,2 48,8 30,2 26,69,12,6 51,8 30,9
IV
V
25,42,3 34,2 38,8 22,-
29,4 34,3 59,6 46,8 65,-
33,2 58,2 86,8 59,8 83,2 »1,2 50,4 72,6 42,8 70,2
43,57,1 54,6 28,9 13,9
26,4 17,8 47,4 39,8 72,9
* ebből 39 mm 16.-20. -a között volt.
68/8303
VI
III
53,3 66,3 68,7 77,1 37,3
VII
VIII
28,9 94,7 70,1 102,1 66,2* 13,7
87,5 22,4 77,5
39,e 117,9 56,6 65,1 127,6 81,9 118,£ 93,6 70,5 9,8
IX
X
31,4 75,8 73,8 16,7 69,8
79,25,4 1,6 56,3 51,5
121,2 38,3 69,3 90,6 94, £ 102, £ 119,7 10,4 10,2 55,3
70,6 32,2 9,73,3 20,-
134
micélium fejlődéséhez hosszú idő (hónapok) szükséges, a további következtetések szempontjából feltétlenül kivánatos a levegő hőmérsékletét vizsgálni, de most m á r csak a két területi körzetben, tehát Pest megyében (Budapesten) és Nógrád megyében. Az átlagos havi hőmérséklet alakulását Pest megyében (Budapest) és Nógrád megyében, az előzőkben m á r emiitett években, januártól októberig, f á b l á z a t ba foglaltam (4. táblázat). Mint m á r az előzőkben látható volt, az 1960. , 1965 és 1966. években a főtermésidény s z a b á l y s z e r ű e n augusztusban következett be. Lássuk m o s t m á r , mi az, ami ezeknek az éveknek a h ő m é r s é k l e t - a l a k u l á s á b a n hasonló volt, illetőleg ami az 1963. és 1967. években ettől e l t é r t . A januártól augusztusig t e r j e d ő havi átlaghőmérsékletek összegéből következtetni az 1963. évi k é s é s okára nem lehet, hasonlóképpen az 1967. é v i r e s e m . Ellenben, ha a vegetációs idő kezdeti hőmérsékletét, azaz f e b r u á r és m á r c i u s hónapok adatait adom ö s s z e , itt m á r hőmérséklet-hiány jelentkezik az 1963. évben (5. táblázat). A f e b r u á r t a z é r t kell a vegetációs idő kezdetének számitani, m e r t a f e b r u á r i hideg idő e r ő s e n befolyásolja a m á r c i u s i t a l a j h ő m é r s é k l e t e t . Ezekből az adatokból a r r a lehet következtetni tehát, hogy a . c s á s z á r g a l ő c a micéliuma az általános vegetáció megindulásával egyidőben indul fejlődésnek, és augusztusban éri el azt a f e j l e t t s é g é t , amikor a t e r m ő t e s t e k e t létre tudja hozni. Ez öt hónap vegetációs, és egy hónap t e r m ő t e s t k é p z ő idő, összesen hat hónap. Az 1963. évi késői vegetáció indulással együtt jelentkezett a t e r m ő t e s t k é p z é s megkésése s z e p t e m b e r r e . Az 1963. évi eltolódást indokolhatja tehát a vegetációs idő m e g k é s é s e , b á r ez csak egy eset a vizsgált időben, és emiatt t e l j e s értékűnek nem fogadható el. Az 1967. évi két hónapi k é s é s t pedig a késői vegetáció indulással nem lehet magyarázni, hiszen ekkor m e l e g volt a t a v a s z . Ekkor tehát nyilvánvalóan a csapadékban volt a hiány. A csapadék havi összege a vizsgált években táblázatba foglalható (6. táblázat).
68/8303
135
A három normálisnak mondható évben, 1960-, 1965- és 1966-ban mondhatjuk, hogy áprilistól augusztusig bezárólag, a csapadék kielégitő volt, tehát nem hathatott gátlóan a micélium és a t e r m ő t e s t f e j l ő d é s é r e . Az 1963.évben Pest megye körzetében juliusban s z á r a z időszak következett be, ami lehetett gátló, késleltető hatású a t e r m ő t e s t k é p z é s r e , és ez'tükröződhetett a s z e p t e m b e r i t e r m é s b e n . Ezt a k é r d é s t az dönthetné el, ha rendelkezésünkre állana az 1963. évi t e r ü l e t i statisztika, ilyen azonban s a j n o s nincs. E z é r t itt csak f e l t é t e l e z é s r e támaszkodhatunk. Nógrád megyében viszont ekkor s z á r a z időszak nem volt, igy emiatt ez nem lehetett oka a megkésett s z e p t e m b e r i m e g j e l e n é s nek. Az 1967. évi, októberre való eltolódásra pedig magyarázatot ad a nyári - juliusi és augusztusi - aszály. Bár ez juliusban Pest megye és Budapest k ö r z e t é ben számokban nem jelentkezik, de a meteorológia által jelentett csapadék helyi zivatarként fordult elő, ami főleg a Buda-környéki e r d ő k r e t e r j e d t ki. Ez azonban jó alapot adhatott a későbbi, s z e p t e m b e r i talajnedvesitő esőknek. E r r e mutat, hogy az októberi 199 kg t e r m é s b ő l 171 kg jutott a Budai j á r á s r a és Budapest e r d ő t e r ü l e t e i r e , ahová a juliusi zivataros e s ő hullott. Ugyanekkor Nógrád megyében az aszály két hónapig tartott, és innen - a Rétsági járásból s z á r m a z o t t a megye t e l j e s mennyisége, mindössze 34 kg. -Eszerint tehát az aszály itt a t e r m é s t kifejezetten csökkentette, amit az mutat a legjobban, hogy amig 1966. év f ő t e r m és idejében, augusztusban Pest-megye (Budapest) és Nógrád megye között a megoszlási a r á n y 51,6 %, illetőleg 4 3 , 4 % volt, addig 1967. év októberében a megoszlási a r á n y 65,9 % illetőleg 11,3 % volt. Megdöntötte azt a régi felfogást, hogy a c s á s z á r g a l ó c a t e r m ő t e s t k é p z é s é h e z meleg i d ő j á r á s kell, az a tény, hogy 1967-ben az októberi átlagos h ő m é r s é k let 13,2 C°, illetőleg 11.8 C° volt. A t e r m é s pedig m á r akkor előjött, a m i kor az esős idő szeptemberben 69,8 m m - e s , illetőleg 5 5 , 3 m m - e s esővel m á r lezajlott, és ú j r a beállt a s z á r a z idő. Ez viszont a r r a mutat, hogy a t e r mőtestképzés bekövetkezhet az esős időszak utáni s z á r a z időjárásban i s . Összefoglalva a megállapításokat, ugy látszik tehát, hogy a c s á s z á r g a l ó c a r e n d e s augusztus havi t e r m ő t e s t k é p z é s é h e z a m a g y a r o r s z á g i n o r m á l i s k l í m a viszonyok mellett hat hónapi vegetációs időre van szükség. Ha annak megindulása késik, - mint pl. 1963. évben, - ez k é s é s t okozhat a t e r m ő t e s t m e g j e l e nési idejében. Ha ezalatt az idő alatt több hétig t a r t ó s z á r a z s á g lép fel, ez ugyancsak k é s é s t okozhat. Az 1963. évi s z e p t e m b e r i t e r m é s b e n ez is tükröződhet.
68/8303
136
Amennyiben az aszály augusztusban lép fel, és azt szeptemberben esők követik, októberben a hűvösebb i d ő j á r á s e l l e n é r e is lehet t e r m é s , amit p l . az 1967. évben a Budai j á r á s i és budapesti erdővidéki t e r m é s mutatott. Ha pedig az aszály két hónapot tesz ki, a v á r h a t ó t e r m é s a s z e p t e m b e r i esők e l l e n é r e is m á r e r ő s e n m é r s é k e l t , mint azt pl. az 1967. évben a Rétsági j á r á s t e r m é s e mutatta. Az itt elmondottak nem végleges megállapítások, mindenben csak feltételeztem a lehetőségeket. A k é r d é s tanulmányozására öt, illetőleg a területi e l o s z l á s szempontjából csak két év adatai álltak r e n d e l k e z é s e m r e , és a bizonyosság megállapításához ez kevés. A végleges következtetések levonásához m é g további sok évi m e g f i g y e l é s r e l e s z szükség, de ugy v é l e m , f e l t é t e l e z é s e i m kiindulási alapot nyújthatnak a további kutatásokhoz.
Das Vorkommen von der Amanita c a e s a r e a im Oktober 1967, um Budapest. A. JAKAB, Budapest Die Amanita c a e s a r e a wächst laut m e h r j ä h r i g e r Erfahrungen in den, die Stadt Budapest v e r s o r g e n d e n Gebieten in Uberwiegendem M a s s e (71-97 %) während des Monates August. Doch im Jahre 1967 meldete sich die Ernte zwei Monaten s p ä t e r , d . h . im Oktober. Auf Grund d e r Untersuchung d e r T e m p e r a t u r - und Niederschlagverhältnisse von Februar bis Oktober, kann man darauf s c h l i e s s e n , d a s s die Amanita c a e s a r e a fUr i h r e Fruchtkörperbildung eine 6 Monate lange Vegetationsperiode benötigt. Wenn sich der Anfang des milden Frühlingwetters v e r schiebt oder wenn es während den 6 Monaten an Niederschlag m a n g e l t , als z. B. im Jahre 1967, dann kann auch d e r E r n t e t e r m i n bis auf 2 Monate v e r späten. Diese, auf Grund m e i n e r Erfahrungen entwickelte Meinung,scheint durch das Vergleichen von Angaben d e r E r n t e und der Witterungsverhältnisse m e h r e r e r Jahrgänge ziemlich gut bestätigt zu sein. Zu Fruchtkörperbildung dagegen ist, nach meiner E r f a h r u n g - gegensätzlich den bisherigen Kenntnissen - die relative hohe T e m p e r a t u r , d . h . Durchschnitte um 20°C nicht nötig.
68/8303
137
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1968. évi 3. s z á m
Gombahatározó t á b l á z a t a i m t ö r t é n e t e SZEMERE LÁSZLÓ, H á r s k ú t . 1926 és 1930 között, p á r éven át, a m é r g e s gombákat i s m e r t e t t e m a T i s z t i o r vosi Továbbképző' Tanfolyamok tananyagában. Az egyik órán a tanfolyam egyik hallgatója a r r a k é r t , hogy olyan m e g h a t á r o z ó módot (kulcsot) állitsak ö s s z e , a m e l y h o s s z a s l e i r á s nélkül, r á t e k i n t é s r e alapozva tüntetné fel a g o m b á k a t , legalább is a genuszokig. Ennek a k é r é s n e k h a t á s á r a k é s z i t e t t e m t e h á t 3 táblázatot ( m e g h a t á r o z ó k u l c s o t ) . Ezek a következők voltak: 1./ A f e h é r s p ő r á s l e m e z e s g o m b á k m e g h a t á r o z ó kulcsa 2./ A nem f e h é r s p ő r á s l e m e z e s g o m b á k " " 3./ A nem l e m e z e s gombák " " A táblázatokon azokat a n e m z e t s é g e k e t , amelyekben m é r g e s , illetőleg ehető fajok vannak, m e g f e l e l ő j e l z é s s e l , ( e l t é r ő a l á h ú z á s s a l ) e m e l t e m ki. A különf é l e családokba t a r t o z ó nem l e m e z e s gombák m e g h a t á r o z ó táblázatán csak a g y a k o r l a t i l a g fontosabb n e m z e t s é g e k e t t ü n t e t t e m fel, a többiekre (földalatti gombák, s t b . ) csak röviden u t a l t a m . Később e táblázatokat a G o m b a i s m e r t e t ő Tanfolyamokon is f e l h a s z n á l t a m . E z é r t k i e g é s z i t e t t e m azokat a talált gomba adatainak é s tulajdonságainak r ö g z í t é s é r e szolgáló, un. g o m b a - t ö r z s l a p p a l , m a j d a g o m b a s z a k é r t ő k k e d v é é r t m é g egy olyan m e g h a t á r o z ó kulccsal i s , a m e l y az a p r ó b b t e r m e t ű lemezesgombák között nyújthat t á j é k o z ó d á s t . (4. é s 5. t á b l á z a t ) . Mindezeket a táblázatokat, és a g o m b a t ö r z s l a p o t is, annakidején s o k s z o r o s i t t a t t a m . * A f e l s o r o l t a k o n kivül s z e r k e s z t e t t e m végül olyan m e g h a t á r o z ó t á b l á z a t o t is, a m e l y a m a g a s a b b r e n d ü gombák ö s s z e s s é g é b e n az e g y e s n e m z e t s é g e k , ill. családok helyzetét tünteti fel (6. táblázat). Ezek ugyanis a táblázatban 4 fő c s o p o r t b a tömörithetők: I. A k ü l s p ő r á s bazidiumos gombák ( l e m e z e s g o m b á k , s t b . ) II. A z á r t s p ó r á s bazidiumos gombák (pöfetegek, s t b . ) III. A kültömlős gombák ( D i s c o m y c e t e s , s t b . ) IV. A z á r t t ö m l ő s gombák ( T u b e r , s t b . )
*
Ezek a táblázatok annak e l l e n é r e , hogy a gombák r e n d s z e r e z é s é b e n az utóbbi 30 év alatt nagyarányú változások voltak, m a is igen jól h a s z n á l hatók, a m i készitőjük kitűnő h a t á r o z ó é r z é k é r ő l tanúskodik. (A S z e r k e s z t ő )
68/8303
138
A 4 csoporton kiviil beiktattam ebbe a táblázatba az Elaphomyces és az az Endogone genuszt is, b á r ezek a 4 csoport egyikébe sem tartoznak, s csak nagyobb t e r m ő t e s t j e i k miatt tárgyalom őket a legutóbb megjelent, a földalatti gombákkal foglalkozó munkámban (Die u n t e r i r d i s c h e n Pilze des Karpatenbeckens) is. Ez a 6. s z á m ú táblázat tulajdonképpen a hazai gombákat szines képeken bemutató, m é g kiadatlan - kéziratban levő - "Magyarország nagygombái" c. könyvemhez k é s z ü l t . E z é r t a táblázat magyarázataként meg kell adnom a következőket: A táblázatban látható számok a kéziratomban levő s z á m o k r a utalnak. Külön családként a Boletusok ebben a táblázatban a z é r t nincsenek, m e r t ujabban az A g a r i c a l e s közé helyezték őket. A III. családban a májgomba száma kiadatlan kéziratomban 1979, m e r t ez a f a j monotip. A többi gombák családjait r ó m a i számokkal, nemzetségüket (genusz) a r a b számokkal jelöltem m e g . Pl. a XXXIII. családban a 172, nemz e t s é g található (Cordiceps) stb. A földalatti gombák f e l s o r o l á s a hiányos. Mindegyiknek a spórája nem tüntethető fel a központi vázlatos r a j z o n , a z é r t a spórákat a nevek m e l l é r a j z o l t a m . A táblázat s z e r k e s z t é s e után még néhány ujabb családot és genuszt vettem be a kéziratba, e m i a t t a számozásokban eltolódások keletkeztek. Minthogy azonban a kézirat esetleges (és nagyon bizonytalan !) k i a d á s á i g további változtatások is s z ü k s é g e s s é válhatnak, a táblázatot mégis e r e d e t i f o r m á j á b a n adom itt közre, m e r t az érdeklődő igy is - r á t e k i n t é s s e l - tájékozódhat az egyes családok r e n d s z e r t a n i helyzetéről, és használhatja addig is, amig a kéziratom m a j d egyszer megjelenik. Mind a 6 táblázatot most s o k s z o r o s i t t a t j u k , és ehhez a számunkhoz mellékeljük.
68/8303
139
Die Entstehung m e i n e r L. SZEMERE, Hárskút
Pilzbestimmungstabellen.
Auf den vor 40 Jahren begonnenen Kursen f ü r Pilzkunde habe ich solche Tabellen zusammengestellt, die eine Bestimmung der wichtigen Pilzen auf Grund der Morphologie des F r u c h t k ö r p e r s wenigstens bis zu den Gattungen, ermöglichen. Die Gliederung d i e s e r Tabellen ist folgende: Tabelle 1.: Weisssporige Blätterpilze. Tabelle 2 . : Nichtweisssporige Blätterpilze. Tabelle- 3 . : Pilze d e r e n F r u c h t k ö r p e r nicht b l ä t t e r i g ist. Tabelle 4 . : Kleinere Blätterpilze. Die Tabellen habe ich mit dem sogenannten P i l z s t a m m b l a t t f o r m u l a r , - welches f ü r die Festsetzung d e r Angaben und Eigenschaften des gefundenen Pilzes dient, - ergänzt (Tabelle 5 . ) Zuletzt habe ich auch so eine Bestimmungstabelle k o n s t r u i e r t , welche alle Gattungen und Familien d e r höheren Pilze d a r s t e l l t (Tabelle 6 . ) . Diese Tabellen sind t r o t z d e m , das sich das System seit i h r e r V e r f e r tigung viel v e r ä n d e r t hat, auch heute gut verwendbar. Die 6 Tabellen haben wir jetzt wieder vervielfältigt und d i e s e m Hefte zugefügt.
AZ
ÉRDEKLŐDŐK
FIGYELMÉBE!
Nemzetközi c s i p e r k e t e r m e s z t é s i
napok.
Előreláthatólag 1969 őszén rendezi m e g Mikológiái Szakosztályunk Gombat e r m e s z t é s i Szakcsoportja a Nemzetközi C s i p e r k e t e r m e s z t é s i Napokat, amelynek keretében a népidemokratikus államok küldöttei beszámolnak a c s i p e r k e t e r m e s z t é s t e r é n e l é r t legújabb e r e d m é n y e k r ő l , és az érdeklődők betekintést nyerhetnek a hazai g o m b a t e r m e s z t ő üzemek munkájába. (A Szakosztály Vezetősége)
68/8303
f
140
GOMBATERMESZTÉSI
HÍREK
A földfeletti k í s é r l e t i g o m b a t e r m e s z t ő üzem e l s ő e r e d m é n y e i . 1968. januárjában indult m e g a g o m b a t e r m e s z t é s a Budapesti "DUNA" K e r t é s z e t i MTSZ földfeletti g o m b a t e r m e s z t ő üzemében, és ezzel jelentős fordulóponthoz érkeztek el nemcsak a "DUNA" K e r t é s z e t i MTSZ g o m b a t e r m e s z t ő i , hanem a hazai g o m b a t e r m e s z t é s általában. Több sikertelen próbálkozás után ugyanis, - mint amilyen a G o m b a t e r m e l é s i Vállalat kőbányai üzeme, vagy a K e r t é s z e t i Főiskola Soroksári Tangazdaságában épült gombaház volt, - felépült és s i k e r r e l működik a "DUNA" MTSZ k o r s z e r ű k l í m a b e r e n d e z é s s e l is ellátott gombatermesztőháza. Az e l s ő 5 telepítés t e r m é s á t l a g a 14,48 k g / t r á g y a q, illetve 10,70 k g / m ^ volt, tehát a pincetermesztésben e l é r t 7 k g / t r á g y a q és kb 5 k g / m ^ t e r m é s e r e d m é n y t jelentősen f e l ü l m u l t a . T e r m é s z e t e s e n ezek csak r é s z e r e d m é n y e k , és a t e r : m e s z t é s i 6r technológia további j a v í t á s á r a még szükség van, hogy e l é r h e s s ü k a külföldi nagyüzemek 12-13 k g / m ^ - e s t e r m é s á t l a g á t . KORONCZY IMRE G o m b a t e r m e s z t é s a lakásban. A Kertészet és Szőlészet 1967. évi d e c e m b e r i számában, a Der Champignon 1967. évi VII. f ü z e t é r e való hivatkozással, a lakásban végezhető g o m b a t e r m e s z t é s r ő l adott h i r t . A közlemény szerint az egyik német k e r t é s z e t a táptal a j b a becsirázott gombamicéliumot a csiperkegomba tenyésztéshez műanyagz s á k b a töltve h o z z a forgalomba. Ez szerintük a lakásban bárhol elhelyezhető, és a kezelési u t a s í t á s u k b e t a r t á s a mellett 10-16 nap múlva t e r e m n i kezd. Még tartalékföldet is adnak hozzá, hogy a g o m b a t e r m e l é s l e s z e d é s e után a gombák helyét megfelelő földdel be l e h e s s e n takarni. A kártevők m e g j e l e n é s é r e is számítanak, e z é r t 6-hetes s z e d é s i időtartamot irnak elő. Az e l s ő t e r m é s hozam a zsákonként 2 0 - 2 5 dkg, a m á s o d i k é 10 dkg csiperkegomba. Azt azonban nem közli a cikk, hogy milyen nagyságúak és súlyúak ezek a zsákocskák. Megjegyzi m é g a cikk, hogy "otthon a lakásban csodálható a t e r m é s kifejlőd é s e az első és második hullám t e r m é s h o z a m a alatt. " BÁNYAI ENDRE
68/8303
141
B IRd
JÁNO SNÉ
( s z . GUBICS PIROSKA)
g o m b a s z a k é r t ő t 1968. nov. 16-án, Szombathelyen, alig 50 éves korában, v á r a t l a n u l e l r a g a d t a a halál. Akik i s m e r t ü k , megdöbbentünk e hir h a l l a t á r a , b á r tudtuk, hogy a nyár e l e j é n súlyos s z i v b a j a m i a t t m á r h o s s z a b b ideig beteg volt, s z i v ő s , életvidám, t e t t r e k é s z t e r m é s z e t é t , t ö r h e t e t l e n a k a r a t e r e j é t azonban elpusztithatatlannak hittük. Sokrétű, m o z g a l m a s munkáját b e t e g s é g e után is folytatva, nem k i m é l t e e g é s z s é g é t , igy m o s t , a m i k o r e l é r t e é l e t c é l j á t , a s a j á t s z é p családi h á z a t , azt m á r nem sokáig é l v e z h e t t e , a k ö t e l e s s é g , a s z a k m a s z e r e t e t és a l e l k i i s m e r e t e s s é g áldozata l e t t . BIR(4NÉ elhunytával olyan s z e r v e z ő é s i s m e r e t t e r j e s z t ő s z a k é r t ő t vesztettünk el, aki példaképként állhat az a m a t ő r mikolőgusok előtt. A középfokú g o m b a i s m e r ő i tanfolyamot 1955-ben v é g e z t e , a felsőfokú s z a k é r t ő i k é p e s i t é s t pedig 1958 juniusában s z e r e z t e m e g . Azóta az o r s z á g o s g o m b a b e g y ü j t é s t végző vállalat g y ü j t ő á l l o m á s v e z e t ő j e k é n t mindig elsők között volt a legtöbb s z á r i t o t t gomba ö s s z e g y ű j t é s é b e n . Bevezette a g o m b a s z á r i t á s t a s z o m b a t h e l y i , ü r e s e n álló t é g l a g y á r i s z á r i t ő k b a n , ahol jól m e g s z e r v e z e t t a s s z o n y b r i g á d j á v a l é v r ő l é v r e a l e g s z e b b , legjobb minőségű s z á r i t o t t v a r g á n y á t tudta biztositani az o r s z á g e x p o r t j a s z á m á r a . A gombagyűjtés és s z á r i t á s s z e r v e z é s e mellett el tudta v á l l a l n i Szombathely v á r o s p i a c á n a gombavizsgálői m u n k a k ö r t i s , a m e lyet 10 éven át p é l d a s z e r ű e n , hibátlanul látott e l . Gombaidényben naponta, k o r a r e g g e l kezdte az o r s z á g egyik legnagyobb gombapiacán, a z olykor több m á z s á s tételek l e l k i i s m e r e t e s e l l e n ő r z é s é t , ahonnan tovább a gyüjtőtel e p r e , a m ü s z á r i t ő b a s i e t e t t , m a j d k é s ő délután h a z a , h á z t a r t á s a , k i s g a z d a s á g a e l l á t á s á r a . És m i n d e m e l l e t t tudott időt f o r d i t a n i m é g a m é r g e z é s e k l e k ü z d é s é é r t vivott i s m e r e t t e r j e s z t ő , felvilágositó t e v é k e n y s é g v é g z é s é r e is. A Szakosztályunk 1968. julius hóban tartott O r s z á g o s Mikológiái Vándorgyűl é s é n a G o m b a s z a k o k t a t á s i Bizottság BIRCÍ JÁNOSNE-nak, 10 évet meghaladó példaadó s z a k é r t ő i működését oklevéllel és a k o s z o r ú s e m l é k j e l v é n n y e l j u t a l mazta. Emlékét h á l á s szivvel m e g ő r i z z ü k !
68/8303
142
I R O D A L O M UBRIZSY GÁBOR és VÖRÖS JÓZSEF: Mezőgazdasági mikológia. (Akad. Kiadó, 1968, Budapest) A modern szemléletben készült kézikönyv az alkalmazott mikológia tárgykör é t növénykőrtani, növényvédelmi, talajtani, e r d é s z e t i és faanyagvédelmi vonatkozásokban i s m e r t e t i . Az alkalmazott mikológiái célkitűzésben a m e z ő gazdasági gyakorlatot szolgálja a kórokozó, illetőleg a k á r t kiváltó g o m bák azonositása szempontjából. A m e s t e r s é g e s tenyésztési módokat és e l j á rásokat összefoglaló m ó d s z e r t a n i fejezet s z á m o s elméleti vonatkozást is áttekintően t á r g y a l . A mezőgazdasági és e r d é s z e t i gyakorlat szempontjából legfontosabb gombafajok egyedfejlődését, szaporodásuk a l a k - és é l e t t a r t a m á t , izolálási m ó d s z e r e i k e t értékeli a bevezető r é s z . A kórokozó és k á r o s í t ó gombák a n y a g c s e r é j é t , fejlődésélettanát mindig s z o r o s kapcsolatban tárgyalja a védekezési lehetőségek és e l j á r á s o k i s m e r t e t é s é v e l , a 247 ábr á v a l és 193 táblázattal i l l u s z t r á l t kötet. A módszertani r é s z a gombák izolálását, m e s t e r s é g e s táptalajon való t e nyésztését, s z e r v e s a n y a g - é s vitaminszükségletét, alaktani, fejlődéstani és mikromorfológiai vizsgálati e l j á r á s a i t , és a m e s t e r s é g e s f e r t ő z é s i m ó d s z e r e ket foglalja ö s s z e , s z á m o s nemzetközi szinten alkalmazott teszt r é s z l e t e s leirásával. A r é s z l e t e s r é s z csaknem 300 oldal t e r j e d e l e m b e n nagyszámú eredeti fotóval biztositja a k á r t e v ő és kórokozó gombafajok azonosithatóságát, valamint számos szaprofiton gomba m e g h a t á r o z á s á t . Az alkalmazott mikológia t á r g y körében a p a r a z i t a és a szaprofiton jellegek k i s é r l e t i és vizsgálati e l h a t á r o l á s a a leggyakoribb feladat a mezőgazdasági mikológus és a fitopatológus s z á m á r a , amit a gyakorlati szempontból kiválasztott i s m e r e t a n y a g közvetlenül szolgál. A kötetet többszáz szakkifejezés definiciója, csaknem ötszáz s z a k irodalmi hivatkozás, valamint a gombák és a gazdanövények indexe egésziti ki a használat e l ő s e g i t é s é r e . DR. POZSÁR BÉLA
68/8303
143
KOVÁCS ETELKA - VAS KÁROLY - FARKAS JÓZSEF: A t e r m e s z t e t t csiperkegomba eltarthatósági idejének növelése ionizáló s u g á r z á s s a l (Atomtechnikai Tájékoztató, 1968. 7. s z . 349-354. o l d . ) A csiperkegomba nagy gazdasági jelentőségű. L e s z e d é s után u t ó é r é s i öregedési folyamatok következtében gyorsan r o m l i k , és ez nagy é r t é k v e s z teséget okoz. Két-három nap alatt az e l s ő osztályú áru harmadik osztályúvá romolhat, a m i a kg-kénti 40 F t - r ó l 20 F t - r a való értékcsökkenés. Ezért megkisérelték m á r a csiperkegomba elöregedését hűtéssel, m a j d gátló vegyszerekkel késleltetni. Jobb eredményt hozott a g á z a t m o s z f é r á b a n t a r t á s móds z e r e , de ez technikailag bonyolult, nehézkes, és költségesebb csomagolást igényel. Az ionizáló s u g á r z á s t 3 év óta k i s é r e l t é k meg külföldön a csiperkegomba eltarthatóságának növelésére felhasználni. A hazai körülmények közötti a l k a l m a z h a t ó s á g á r a most a közlemény s z e r z ő i kezdtek el tudományos megalapozottsággal meginditott k í s é r l e t e k e t . Azt igyekeztek megállapítani, hogy a gomba eltarthatósága milyen m é r t é k b e n hosszabbítható meg olyan s u g á r adagokkal, amelyek a minőségét m é g nem befolyásolják k á r o s a n . Megállapították, hogy az exportminőségü csiperke eltarthatósága 5 C° körüli hőmérsékleten kb. 25 k r a d - o s sugáradaggal 3 napról 9 n a p r a növelhető. A b e s u g á r z á s gátolja, illetve l a s s i t j a a kalap kinyílását, a gomba b a r nulását, és csökkenti a t á r o l á s közben beálló sulyveszteséget i s . A gombában nem kívánatos elváltozást nem okoz, sőt elősegíti az iz- és illatanyagok m e g ő r z é s é t . A b e s u g á r z á s az eltarthatóságot szobahőmérsékleten is növeli, de magasabb hőmérsékleten csak nagyobb sugáradag alkalmazása e r e d m é n y e s . A szerzők folytatják kísérleteiket a különböző h ő m é r s é k l e t e k r e optimális sugáradag m e g á l l a p í t á s á r a , az ionizáló sugárzásnak a fiziológiai folyamatokat befolyásoló és biokémiai hatásának v i z s g á l a t á r a , valamint m á s gombafajok s u g á r t a r t ó s i t á s i lehetőségeinek k i v i z s g á l á s á r a . DR. BAKOND INÉ, ZÁMORY ÉVA
68/8303
144
DR, ESSER, KARL und DR. KUENEN, RUDOLF Genetik der Pilze - Genetics of Fungi (A gombák s z á r m a z á s a ) (SPRINGER V e r l a g , 1965, 1967, Berlin, Heidelberg, New York) A mikológiái szakirodalomban hézagpótló ez a gombák s z á r m a z á s á t a legmodernebb, m o l e k u l á r i s biológiai szemlélet alapján tárgyaló fejlődéstörténeti mü, amely ebben a vonatkozásban rendkivlil u j s z e r t l i s . Anyagában ö s s z e f o g lalja mindazt, a m i t a gombák s z á r m a z á s á r ó l a szakirodalomban eddig irtak. Részletesen foglalkozik a s e j t é l e t t a n i , biokémiai problémákkal, és a s z á r m a zástant a legmodernebb örökléstani i s m e r e t e k megvilágításában közeliti meg. A kutatási eredményeket és megállapításokat a helyes k i é r t é k e l é s érdekében összehasonlítja m á s s z e r v e z e t e k , főleg a baktériumok és vírusok kutatási eredményeivel i s . Külön é r t é k e , hogy az e g y e s fejezetek végén az egyes kutatási szakterületek igen r é s z l e t e s irodalmát közli. A könyv tartalmának r é s z l e t e s e b b i s m e r t e t é s é r e álljon itt az egyes érdekesebb fejezetek c í m e i nek felsorolása: Morfológia. Szaporodás. (Morfogenezis, i v a r o s szaporodási r e n d s z e r e k , s t b . ) . Átörökítés. (A DNS, mint a genetikus információk hordozója, s z e r k e zete, bioszintézise, s t b . ) . Rekombináció. (Kromoszómák közötti, k r o m o szómán belüli, gének közötti, géneken belüli rekombináció, s t b . ) . Mutációk. Genetikus formációk átvitele. (Gének és biokémiai reakciók, gének é s enzimek, s t b . ) . Kromoszómán kivüli ö r ö k l é s . (Mitochondriumok, mint öröklést m e g h a t á r o z ó tényezők, s t b . ) . A gazdag t a r t a l o m bő utmutatást nyújthat minden tudományos szakembernek, a gombák élettanáról, öröklődési p r o b l é m á i r ó l és s z á r m a z á s á r ó l tájékozódni kívánó kutatónak vagy érdeklődőnek. E z é r t hasznos, sőt nélkülözhetetlen segédkönyv, alapvető és lexikonszerű f o r r á s m u n k a a mikológusok, m i k r o biológusok, m o l e k u l á r i s biológiával foglalkozók, botanikusok és genetikusok számára. A könyv eredeti, e l s ő kiadását a két neves s z e r z ő (DR. K. ESSER egyetemi tan_ár Bochumban, DR. R. KUENEN pedig tanulmányi felügyelő Kölnben) német nyelven, 1965-ben adta k i . A 497 oldal t e r j e d e l m ű , 74 képpel illusztrált hatalmas mü á r a 68 nyugatnémet m á r k a . Az angol nyelvű, 1967. évi kiadás á r a 18,50 dollár (74 m á r k a ) . Mindkettő, de főleg a német nyelvű, b e s z e r e z hető és hozzáférhető tehát a magyar érdeklődők s z á m á r a i s . RÉTHY ISTVÁN
68/8303
145
DR. MOLFINO, J. F. Ehető és nem ehető gombák ( F r e i e P r e s s e , 1968. jan. 14.) Az argentinai német nyelvli napilap, a Buenos Airesben m e g j e l e n ő " F r e i e Presse?' 1968. évi egyik s z á m a i s m e r t e t i a La Plata-i egyetem növénytantanárának, JOSE F . MOLFINOnak tanulmányát az argentínai vidékeken t a lálható ehető é s m é r g e z ő gombákról. A mi szempontunkból talán érdekes egy nálunk i s m e r e t l e n csiperkének, az Agaricus pampeanusnak i s m e r t e t é s e . MOLFINO p r o f e s s z o r szerint ez a gomba az A. c a m p g s t e r fajnak egyik igen é r t é k e s f a j t á j a . Kalapja eleinte gömbölyded, m a j d kitertilő, s 10 c m - r e is megnő. Felülete s i m a , s e l y m e s , vagy k i s s é pikkelyes, de a pikkelyek igen aprók. Szine eleinte f e h é r , de később s á r g á s - v ö r ö s e s , vagy k i s s é b a r n á s l e s z . Lemezeit fiatalon f e h é r burok t a k a r j a , mely a tönk és a kalap között hártyaszerUen kifeszül, később a lemezek szabaddá válnak, és eleinte f e h é r e k , m a j d halvány r ó z s a s z í n ű e k ké, később pedig vörösbarnává válnak. A tönk m e r e v , f e h é r , henger alakú, alul alig vastagodó, 5 - 8 cm hosszú, és 2 , 5 cm s z é l e s . A gallér körülbelül a közepe táján található, fehér és hasadozott. A gomba husa f e l s é r t v e r ó z s a s z í n ű r e színeződik. A s z e r z ő megemlíti a nálunk ugyancsak i s m e r e t l e n Boletus Bruchii-t i s , amely a mi Boletus edulisunkhoz mutat nagy hasonlatosságot, s ez a v a r g á n y a f a j husosságával, jő izével és zamatosságával a környék legkedveltebb g o m b á j a . De legérdekesebb talán az Entre Rios és Buenos A i r e s tartományokban előforduló és m é r g e z ő A r m i l l a r i a ameghinoi, a m e l y súlyos gyomor- és b é l z a varokat okoz. Ezt a gombát SPEGAZZINI olasz botanikus és mikológus FLORENTINO AMEGHINOról, a h í r e s argentínai kutatóról nevezte e l , aki ettől a gombától súlyos m é r g e z é s t kapott. A s z e r z ő megállapítása szerint ez a gomba inkább a galócafélékkel hozható rokonságba, m e r t kalapjának tetején mindig található néhány s á r g á s f e h é r pikkely. Alakja és színe miatt a csiperkével téveszthető ö s s z e , s igy nem is illik r e á az A r m i l l a r i a név, amely tudományos szempontból is t a r t h a t a t lan, mivel az A r m i l l a r i a - fajokkal nincsen rokonságban. Az Amanitákkal
68/8303
146
való rokonságát vallja különben DR, OTTO WARBURG mikológus i s , akinek megállapítása szerint ez a gomba talán az Amanita phalloides egyik f a j t á j a . (WARBURG: "Die Pflanzenwelt", Bd. I. 163,172. oldal). A szerzó'végül megállapítja, hogy a gombagyüjtéshez bizonyos szaktudás szükséges, m e r t a legtöbb argentínai gomba nem á r t a l m a s ugyan, de élvezhetetlen, é s vannak m é r g e s gombák, amelyek az ehetőkkel ö s s z e t é v e s z t h e tők. Az í z e s é s ehető gombákban - s a j n o s - Argentina nem nagyon bővelkedik. DR. POKORNY FERENC
DR. KALMÁR ZOLTÁN A gombák csodálatos világa (Mezőgazdasági Kiadó, 1968. Budapest) A s z e r z ő a mikológia és a gombavilág alaktanilag és müködésbelileg olyan nagymértékben változatos r e n d s z e r t a n i kategóriáit az i s m e r e t t e r j e s z t é s modern eszközeivel m u t a t j a . be. A tizenhat fejezet rövid tanulmányokban ismerteti az élesztők és penészek, a m i k r o - és élősködő gombák, továbbá az ehető és m é r g e s gombák kultúrtörténeti, táplálkozásbiológiai, faanyagvédelmi, ökonómiai, s t b . jelentőségét. A'rendlavTírvaltozatos tagolású alkalmazott mikológiái munka az élővilág egyik legváltozatosabb csoportját m u t a t j a be a különböző érdeklődési körű természetkedvelőknek. T á r g y a l j a a g o m b a m é r g e z é s e k legfontosabb típusait é s bevezető információt nyújt a g o m b a i s m e r e t alapjaihoz, i s m e r t e t i az élesztő- é s penészgombák jelentőségét, tárgyalja a növényi kórokozó gombák p u s z t í t á s a i t , valamint a gombák nagyjelentőségű gyógyhatású anyagait: az antibiotikumokat, s azok előállításának néhány vonatkozását. A mikológia iránt érdeklődést keltő, könnyed stílusban m e g i r t i s m e r e t t e r j e s z t ő munka a magyar mikológia tudománytörténeti áttekintésével fejeződik be. A gazdag, s z é p fényképanyag, a jő p a p i r és csinos kivitel a Kiadó gondos munkáját d i c s é r i . Kár azonban, hogy a cimlapot diszitő, igen szép felvételről nincs a cimlapon feltüntetve, hogy az egy faoduban nőtt p e t r e z s e l y e m gombát (Dryodon coralloides) ábrázol. DR. POZSÁR BÉLA
i 68/8303
rozm
'
(SZEMERE L.)
Gomba-törzslap Ha alkalmilag sok gombát gylijtUnk s nincs időnk azokat meghatározni, akkor röviden, de mindenre kiter jedőleg leirjuk,oldalnézetét, keresztmetszetét lerrjzoljuk, esetleg ki is festjük. E gomba gyűjtésekor csak azt Írhattam fel, hogy galambgomba, a törzslap után a faját utólag is sikerült meghatá-
Russula consobrina var, sor or ia FR.
Zöldesbarna galambgomba.
Husa fehér, szaga kellemetlen, ize csipős, Spórapora fehér. Tölgyerdőben találtam.
K. Zöldes-sárga-barna, nyálkás, pereme bordás, pontozott 6 cm B. Piszkos fehér. Egy--egy villásan elágazó T. Odvasodő. Fehér
Szöllőske. Zemplén vm. 1926. aug. 16.
A XXDÍ, XXX és XXXI. sz. nemzetségeket ujabban a Rhodophyllus nemzetségbevonták össze ! A XLVIII pedig beolvadt a Psathyrella nemzetségbe.
N A W m
68/8303
CMBAMNAK.
ÁTTEKINTŐ
ÍABLAZA-TA