Gazdaságtörténet Szigorlati összefoglaló
Pénztörténet
A pénz története • Mi is a pénz…? „Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy adósság törlesztésére”
• A pénz alapvető tulajdonsága likvid jellege • A pénz funkciói: – árkifejezés (értékmérés) – csereeszköz – fizetési eszköz – gazdaság-tárolás – világpénz
Az első pénzrendszerek • Mezopotámia, i.e. 4. évezred: a sumérok feltalálják az írást és a számolást – végtelen számsort fejlesztenek ki – a számolás alapját a 12-es szám adja – fémet vettek viszonyítási értékként • ritka (értékével arányban van kitermelésének költsége) • könnyen elválasztható, finomítható, megmunkálható • „szép”
A pénz története – a pénz eredete
A pénz meghonosodása az ókori Európában • Görög államok (Lídia szerepe) • Római Birodalom – rézpénzek szerepe – Augustus reformjai – pénzrontás megjelenése
A pénz története – a görög pénzrendszer
Pénz az ókori Kínában • Kínában már az i.e. III. évezredben létezett a pénz első formája (súlyra mért bronz) – súlyra mért réz vagy bronz volt – használati tárgyak formájában volt forgalomban
• Az első érmék az i.e. III. évszázadban jelentek csak meg • Itt adták ki először a pénzhelyettesítőket – kényszerárfolyammal ellátott érmék – szarvasbőrre vagy selyemlapra nyomtatott államjegyek – papírpénzek
A pénz története – a kínai pénzrendszer
Gazdaságtörténet Szigorlati összefoglaló Magyarország gazdaságtörténete a XX.
században
Az első világháború utáni gazdasági feltételek • Terület: 282.000 km2 → 93.000 km2 (32%) • Lakosság: 18.260.000 → 7.600.000 fő (41%) – A népsűrűség és az urbanizáltsági jelentősen megnő – Etnikailag lényegében homogénné válik az ország
• Az ipar teljesen aránytalan helyzetbe kerül – Gyárak, üzemek jelentős része az új határokon belül maradt – A nyersanyagforrások zöme az utódállamokhoz kerültek • kősó, kőolaj, bauxit, vas, réz, nemesfémek forrása megszűnik • aránylag nagy szénvagyon marad az ország területén Magyarország gazdaságtörténete – az első világháború következményei
Stabilizáció, a pengő bevezetése • 1924-ben népszövetségi kölcsön felvételével kezdődött meg a stabilizáció (1926-ra sikeresen befejeződik) • Az első teljesen önálló magyar pénzrendszer a pengő volt • Aranyalapú valuta, de aranypénzek gyakorlatban végül nem kerültek forgalomba • (Átváltás: 1 pengő = 12500 korona)
Magyarország gazdaságtörténete – a pengő bevezetése
Mezőgazdaság • Nagyatádi Szabó féle földreform – A megművelt földterület 9%-át érinti – Kártalanításban részesültek a tulajdonosok – A létrejött kisbirtokok javarészt életképtelenek voltak
• Az 1920-as években a mezőgazdaság jelentős felesleget termelt – A külpiac kulcsfontosságú volt az ágazat számára
• A gazdasági világválság a mezőgazdaságot sújtotta a legjobban – a túltermelési válság miatt az árak csökkentek – tágra nyílt az agrárolló
• A kormányzat a boletta bevezetésével (1930) próbálta a termelőket segíteni (adófizetési és tőzsdei felárbiztosító szelvény) Magyarország gazdaságtörténete – gazdasági helyzet a két világháború között
A II. világháború miatt bekövetkezett gazdasági károk kiváltó okai • Bombázások –Ipari létesítményeket és közlekedési csomópontokat támadtak.
• Az ország kiürítése –A visszavonuló csapatok nyersanyag- és késztermékkészleteket, nemesfémet, termelőeszközöket, közlekedési eszközöket nyugatra szállítottak. –Az infrastrukturális létesítmények jelentős részét a visszavonulás során megsemmisítették. –A bevonuló szovjet hadsereg az épen maradt gyárak egy részét leszerelte.
• A frontvonal áthúzódása –Az ország keleti határát 1944. augusztus 26-án érte el a szovjet hadsereg, ezt követően 1945. áprilisáig az ország hadszíntérré változott. Magyarország gazdaságtörténete – a második világháború veszteségei
A hiperinfláció kialakulása • A pénz értéktelenedését gyorsította a bankóprés: –A nyilaskormány fedezetlen bankjegykibocsátása –A vöröshadsereg által kibocsátott, elfogadási kötelezettséggel felruházott államjegyei
• Az állam a háború végével kölcsönöket kért és kapott a jegybanktól. Ezek ugyan ismét mozgásba hozták az ipart, a kereskedelmet és a termelést, de az államháztartási hiány elszabadult. • A bankjegykibocsátás egyre gyorsult. • Öngerjesztő folyamat – a pénz értéktelensége miatt a tőkét áruba fektették, ami fokozta az áruhiányt, ami fokozta az inflációt.
A forint pénzrendszer bevezetése • A forint 1946. augusztus 1-től fizetőeszköz. Bevezetésének időpontját a nyári gabona betakarításához igazították • A West-Orient külkereskedelmi vállalat révén árutartalékot szereztek • Aranyalapú valuta (1 kg arany = 13210 forint) • Az első évben – a bizalom megerősítése érdekében – értékpénzt is vertek forintból. Magyarország gazdaságtörténete – a forint pénzrendszer bevezetése
A mezőgazdaság átalakítása A termelés beindításához elengedhetetlen volt a személyes érdekeltséget teremtő földreform • 1938-ban a birtokok 94%-a 20 holdnál kisebb, de ez csupán az összes termelőterület 32%-át jelentette. A birtokok 0,8%-a volt 100 holdnál nagyobb, viszont ezek a földterület 48%-át tették ki • A nagybirtokokat felosztották, kártalanítást helyeztek kilátásba (amely végül nem történt meg) • A forint bevezetésével szélesre nyílt az agrárolló Magyarország gazdaságtörténete – a második világháború veszteségei
Az államosítások kezdete A II. világháborút követően szinte az összes nyugat-európai országban lezajlott a stratégiailag fontos ágazatok részleges vagy teljes kisajátítása
• Az állami tulajdonú vállalatnál 1945. tavaszán az összes foglalkoztatott 10%-a dolgozott (Posta, MÁV, néhány bánya, gyár, és mezőgazdasági ingatlanok). • Az államosítások 1945. december 18-án kezdődnek. – A szénbányákat 1946. január 1-től állami kezelésbe (1946. nyarán tulajdonba) vették – 1946. folyamán állami tulajdonba kerülnek a 20 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművek és a nagyfeszültségű távvezetékek. – 1946. december 1.: A három legnagyobb (jóvátételre termelő) gyár államosítása. (Rimamurányi Vasmű, Ganz, Weiss Manfréd Acélmű)
• 1946. december: létrejön a Nehézipari Központ az államosított üzemek irányítására
A magántulajdonú termelés teljes felszámolása • 1948. március 25-én rendeletileg államosítják a 100 munkásnál több munkavállalót foglalkoztató gyárakat. – Az intézkedést teljes titoktartás mellett készítették elő. – Összesen 594 gyárat érintett a rendelet, 160 ezer munkavállalót.
• 1949. december 28.: államosítják a 10 munkásnál több munkavállalót foglalkoztató üzemeket. – Az intézkedés 1400 ipari, 400 építőipari vállalatot, 600 nyomdát, 220 közlekedési vállalatot és 80 vendéglátóipari egységet érintett. – Kártalanítást kilátásba helyeztek, de ez végül nem történt meg.
• A magánkisipar gyors hanyatlásnak indult.
A hároméves terv 1947. június 11.: Felállítják az Országos Tervhivatalt • A hároméves terv központilag irányított gazdasági program az újjáépítés érdekében. Célkitűzései: – Mezőgazdaság: Az 1938-as termelés 90%-a – Ipar: Az 1938-as termelés 127%-a – Nemzeti jövedelem: Az 1938-as szint 114%-a
• A növekedés forrása 6,5 milliárd forint beruházás volt. • A tervet 1949. végére teljesítették (a mezőgazdaság elmaradt a tervezettől, de az ipar jelentősen meghaladta)
Az első ötéves terv 1950. január 1. – 1954. december 31. • Alapcélja a nehézipar fejlesztése, az iparosítás ütemének gyorsítása • Forrása kizárólag belső forrás • A tervszámok eredetileg is teljesíthetetlenek voltak, 1951-ben tovább emelték őket – a beruházási főösszeget 51 milliárdról 85 milliárd forintra emelték – a további emelés alapja az 1950-es év túlteljesítése volt
• A végeredmény: – 67 milliárd forint beruházás, ennek fele ipari beruházás – munkanélküliség megszűnt – súlyos aránytalanságok a fejlődésben…
