Szociológia és társadalomismeret szigorlati témakörei
A két részből álló szigorlat keretében a hallgatóknak számot kell adni arról, hogy kellően ismerik és alkalmazzák a társadalmi alapfogalmakat, gondolkodásukban teret kap a szociológiai szemléletmód. Tájékozottak a szociológia történetében, ismerik a meghatározó irányzatokat, iskolákat, elméleteket és azok jelentősebb képviselőit. Elsajátították és alkalmazni képesek a társadalomkutatás alapvető módszereit és technikáit. Tisztában vannak a magyar társadalomfejlődés sajátosságaival, a társadalom felépítésével és működésmódjával. Megfelelő tudással rendelkeznek a társadalomban tapasztalható ellentmondásokról, problémákról és azok szociológiai hátteréről.
A szigorlatra jelentkezés feltétele az alábbi kurzusok teljesítése Bevezetés a szociológiába Társadalmi struktúra és mobilitás Kutatásmódszertan Családszociológia Társadalomtörténet
2
Irodalom A bevezetés a szociológiába, a Társadalomtörténet, a Kutatásmódszertan, a Társadalmi struktúra és mobilitás valamint a Családszociológia tárgyak tematikáiban kötelező irodalomként szereplő munkák, különös tekintettel az alábbiakra: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, 1997. Andorka R. és mtsai (szerk.): Társadalmi riport 1990, 1996, 1998, 2000,2002, 2004, 2006. TÁRKI, Bp. Babbie, E. (1996) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi K. Bp. Durkheim, E.: Az öngyilkosság. Szociológiai tanulmány. Közgazdasági és Jogi K. Bp. 1978. v. újabb kiadás 1 szabadon választott fejezete Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. In: Erdei F.: A magyar társadalomról. Akadémiai K. Budapest, 1980. 291-346. o. Falussy Béla-Vukovich György: Az idő mérlegén (1963-1993) in:Társadalmi riport 1996. (szerk. Andorka R.-Kolosi T.-Vukovich Gy.) TÁRKI 1996. 70.o. Giddens, Anthony: Szociológia, Osiris Kiadó Budapest Gyáni Gábor-Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháború végéig, Osiris Kiadó Budapest Kolosi Tamás-Sági Matild: Rendszerváltás és társadalmi szerkezet. In: Társadalmi riport 1996. (szerk.: Andorka R.-Kolosi T.-Vukovich Gy.) TÁRKI, 1996. 194198. o. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében, Osiris Kiadó Budapest Családszociológia Andorka Rudolf (1997) A család , in: Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris Kiadó 11.fejezet 351-357., 8.fejezet 272-282., a demográfiai átmenet és a termékenység elméletei.
. Pierre Bourdieu ( 2002) A családi szellem, in: Gyakorlati észjárás, Napvilág Kiadó, 116-127.o. Pierre Bourdieu (1998) Állandók és változók, Utóirat a szerelemről… in: Férfiuralom, Napvilág, 89-121.o. Cseh- Szombathy László (1973) A gyermekkori szocializáció jelentősége a házastársi és szülői szerepekre való felkészítésben, in: Családszociológiai problémák és módszerek, Bp, Gondolat 34-150.o. Cseh-Szombathy László (2000) A házasság minősége, in: Elekes-Spéder (szerk) Törések és kötések, ARTT, 239-254. Anthony Giddens (2001) A család in: Elszabadult világ, Napvilág Kiadó, 6177.o.
3
Anthony Giddens (1995) Nem és szexualitás, in: Szociológia, Budapest, Osiris 177-217 Preglau, Max (2000) A kockázati társadalom (Ulrich Beck)- a társadalmi posztmodernizálás egyik esete? In: Morel et.al (szerk) Szociológiaelmélet, Osiris Kiadó, 286-291 Somlai Péter (1986) A családi kapcsolatok társadalomtörténetének fő irányai, in: Konfliktus és megértés, Bp., Gondolat, 55-101. Spéder Zsolt( 2004) Gyermekvállalás és a párkapcsolatok alakulása, in:Kolosi-Tóth-Vukovich (szerk) Társadalmi Riport, TÁRKI, 137-152. Tomka Béla (2000) Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és NyugatEurópában, Osiris Zsebkönyvtár 39-107.o. Utasi Ágnes (2000) Tradicionális család individuális értékpreferenciákkal, in: Spéder-Tóth (szerk) Emberi viszonyok, ARTT, 137-157. Vaskovics László (2000) A társadalmi modernizáció és a munkamegosztás a partnerkapcsolatokban és a családban, in: Törések és kötések, 287-304.
4
1. tétel A szociológia mint tudomány. A szociológia szemléletmódjának lényege, módszerei és alapproblémái. A szociológiai alapfogalmak rendszere. A család történeti változásai (Andorka Rudolf, Somlai Péter) 2. tétel A társadalomról való gondolkodás fejlődése: a szociológia kialakulásának előzményei (Montesquieu, Hobbes, Tocqueville), tudománytörténeti, társadalmi előfeltételek. A családra vonatkozó fogalmak, a nukleáris család típusai. Háztartástípusok. A család funkciói. Harc a család körül (Anthony Giddens, Andorka Rudolf) 3. tétel Comte, a szociológia "atyja" (pozitivizmus, tény, társadalmi törvények), E. Durkheim szociológiája (társadalmi tény, kollektív tudat, integráció és anómia). Szülői, házastársi szerepre való szocializáció a családban (Cseh-Szombathy László). Nemi identitás elméletei (Giddens)
4. tétel Marx hatása a szociológiára: fő vizsgálódási területei, formációelmélete, a konfliktus természete, alap és felépítmény, az osztály fogalma. M. Weber társadalomfelfogása. A „megértő szociológia”, a társadalmi cselekvések ideáltípusai, a racionalizálódás folyamata. Hatalom, rend, presztízs. Család a modern ipari társadalomban és a kockázati társadalomban (Ulrich Beck)
5. tétel A társadalmi változás elméletei (Rostow, Elias, Gerschenkron, Wallerstein). Modernizáció, megkésettség, polgárosodás: változások és modernizációs kísérletek Magyarországon a 19. század első felétől napjainkig Az oktatás és a kulturális javakból való részesedés szociológiai kérdései (Szociológiai elméletek a kulturális tőkéről és az oktatásról. A tudás társadalmi eloszlása.)
5
6. tétel A klasszikus korszak és a két világháború közti időszak főbb szociológusai ( Spencer, Pareto, Simmel, Mead, Le Play, illetve Polányi, Mannheim elméletei) Informális segítségnyújtás (Az informális segítségnyújtás szabályszerűségei. A segítésre vonatkozó normák; a segítés típusai; területi, országonkénti eltérések.) 7. tétel A szociológia fejlődése a 2. világháború után: Popper, a Frankfurti iskola (Habermas), a funkcionalizmus (Malinowski, Parsons, Merton), a szimbolikus interakcionizmus, a fenomenológia. Az intimitás kialakulása. Az intimitás és demokrácia(Somlai Péter, Anthony Giddens) 8. tétel Új elméleti dilemmák a szociológiában a 20. század végén. Bourdieu, Luhman, Mead, Habermas, Dahrendorf. Család versus tiszta kapcsolatok (Giddens). A normává tett privilégium. (Bourdieu) 9. tétel A magyar szociológia kibontakozása. A népi szociográfia jeles egyéniségei és műveik. A szociológia fejlődése az 1960-as évektől napjainkig: a szociológia intézményesülése, fő kutatási irányok és eredmények. „A házasság minősége” (Cseh-Szombathy).„Tradicionális családdal a család ellen? ” (Utasi Ágnes, Vaskovics László)
10. tétel A magyar társadalomfejlődés sajátosságai a 19. század második felétől a 2. világháborúig: Erdei kettős társadalomelmélete. A szegénység szociológiai kérdései (A szegénység strukturális összefüggései. Az egyenlőtlenség és a szegénység mérése. Az első nagy szegénység-kutatások.)
6
11. tétel Az egyén helye a társadalomban a XIX. század második felében Magyarországon. (A rend fogalma, megszólítások, társadalmi távolságok jelzése.) Az egészség és a betegség szociológiai kérdései. (Az egészségügyi helyzet 1945-től napjainkig. Az egészség társadalmi eloszlása.) 12. tétel Strukturális fejlődés 1945 után: alapvető struktúra- és rétegződésmodellek (sztálini modell, Ferge, Kolosi, Szelényi kutatásai). A társadalom integrációjának fogalma és változásai. A családi szerepekre történő szocializáció. 13. tétel Válságjelenségek a 80-as évek magyar társadalmában: társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, szegénység és depriváció. A rendszerváltás társadalmi hatásai. 14. tétel A társadalmi átrétegződés folyamata: a mobilitás formái, elméletei (Sorokin és a mobilitáskutatás három nemzedéke) csatornái, főbb tendenciái Magyarországon a kiegyezés korától napjainkig. A munkanélküliség szociológiai kérdései. (Foglalkoztatási helyzet 1945-től napjainkig. A munkanélküliség strukturális tényezői.) 15. tétel A politikai elit és a munkásság szerkezetének változásai 1945 után Magyarországon A demográfiai átmenet elmélete, európai demográfiai trendek. (Andorka Rudolf, Tomka Béla)
7
16. tétel A magyar falu-, és városhálózat fejlődése 1867-től a II. világháborúig. A családok helyzete (A gyermekes családok helyzete Magyarországon a második világháborútól napjainkig. A szociálpolitika hatása a családokra.) 17. tétel A társadalomtudományi kutatás motívumai, elméleti modellje. Induktív és deduktív gondolkodás. A megismerés folyamatában rejlő hibalehetőségek. A lakhatás szociológiai kérdései (A lakáshelyzet történeti változásai Magyarországon a 20. század elejétől. A rendszerváltás hatásai a lakásviszonyokra.) 18. tétel Az okság természete. A valószínűségi ítélet. Az oksági kapcsolat feltételei, jellemzői. Idiografikus és nomotetikus modell. Változók és attribútumok. A település szociológiai kérdései (Az urbanizáció folyamata általában. A chicagói iskola. Urbanizáció Magyarországon a második világháború után. Regionális egyenlőtlenségek Magyarországon.) 19. tétel A kutatás folyamata (elméletek, hipotézis, konceptualizálás, operacionalizálás és mérés). Az életmód szociológiai kérdései. Elméletek, hazai életmódvizsgálatok. 20. tétel A mintavétel logikája, eljárásai, a kutatás fő módjai (kérdőív, terepmunka, tartalomelemzés). Adatfeldolgozás, elemzés. Működési zavarok a társadalomban: a deviáns viselkedés formái, szociológiai magyarázatai. A deviancia jellemzői és tendenciái Magyarországon.
