GAZDASÁGPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter 2011. június
GAZDASÁGPOLITIKA Sillabusz A kurzus a klasszikus makroökonómiai gazdaságpolitika (fiskális és monetáris politika) eszközeinek működését, a politikák céljait és hatásmechanizmusait tekinti át. A fő feladat az, hogy a hallgatók a Makroökonómia és a Nemzetközi Gazdaságtan kurzusokon megismert alapmodelleket alkalmazni tudják a gazdaságpolitikai kérdések elemzésére. Ennek megfelelően az ismert alapmodelleket kiterjesztjük, részletezzük, kiegészítjük az egyes szakterületek specifikumaival. A korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt fektetünk a gazdasági dinamika és a várakozások, információs problémák elemzésére. A modellek alkalmazása során szóba kerülnek az empírikus mérés és tesztelés problémái, a taglalt modellek magyarázó erejét támasztják alá azok az egyes országok makroökonómiai történetéből
választott
esettanulmányok,
amelyeken
a
modellek
működését
illusztráljuk. A kurzus nagyobb részében a monetáris politikával, a pénz és a jegybanki politika makroökonómiai befolyásoló képességével foglalkozunk. Vizsgálunk tökéletes árrugalmasságot
feltételező
(inflációs,
illetve
seigniorage)
valamit
ragadó
áralkalmazkodást feltételező (új keynesi) modelleket. Utóbbira támaszkodva áttekintjük a fejlett országok által követett monetáris politikai rezsimeket, különös súlyt helyezve az inflációs célkövetés rendszerére. A fiskális politika esetében azokat a körülményeket részletezzük, amelyek megnehezítik egyes fiskális politikai akciók hatásának előrejelzését. Áttekintjük a fiskális multiplikátorok jelentését és a méretükkel kapcsolatos szakmai vitákat. Egyes témaköröket a hallgatók önállóan dolgoznak fel, és a feldolgozott irodalmat prezentációk formájában adják elő. Ahol ez lehetséges, külső szakértők, meghívott előadók ismertetik a gazdaságpolitikai döntéshozás (pl. Magyar Nemzeti Bank) hazai gyakorlatát 2
Heti tematika: 1. hét Bevezetés, a korábban megismert – zárt és nyitott – makroökonómiai alapmodellek átismétlése. A leíró és a gazdaságpolitikai (normatív) szemlélet ütköztetése Irodalom: •
Kötelező:
•
Friedman:
A
pozitív
közgazdaságtan
módszertana.
Megjelent:
Milton
Friedman [1986]: Infláció, munkanélküliség, monetarizmus. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest •
Mankiw (1989): Real Business Cycles: A New Keynesian Perspective, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 3
•
Mankiw (2006): The Macroeconomist as Scientist and Engineer, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 20, No. 4
•
Ajánlott
•
Horváth Áron–Szilágyi Katalin: Konszenzusból nyugvópontra: elmélettörténeti áttekintés a makroökonómia viharos évtizedeiről, Külgazdaság 2004/11.
•
Ismétlés:
•
Williamson: Makroökonómia, Osiris kiadó, Eltecon-könyvek sorozat, Budapest, 2009. 9.–10. fejezet
•
Krugman–Obstfeld: Nemzetközi Gazdaságtan, Panem Kiadó 2003. 18. fejezet
2. hét Merev áras modellek. Tökéletesen flexibilis árak. Pénz infláció, seigniorage. Hiperinflációs modellek. Az előretekintő várakozások szerepe és a gazdaságpolitika hitelessége. Irodalom: •
Mankiw: Makroökonómia, Osiris kiadó, Budapest 2002. 8–9–10 fejezet
•
Krugman–Obstfeld: Nemzetközi Gazdaságtan, Panem Kiadó 2003. 16. fejezet
•
Görömbey–Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen
3
•
Sargent: Hogyan ért véget négy súlyos inflációs időszak? in: Sargent (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
3. hét Sargent és Wallace seigniorege modellje. A fiskális és a monetáris politika dinamikus viszonya Irodalom:
•
Görömbey–Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen
•
Sargent: Hogyan ért véget négy súlyos inflációs időszak? in: Sargent (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
•
Sargent–Wallace: Egy kis monetarista számtan, In: Sargent (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
4. hét Prezentációk Infláció és inflációs várakozások 5. hét Ragadós árak. Neoklasszikus szintézis. A nominális és a real gazdasági változók egymásra hatása, a Philips görbe. Monetáris politikai gyakorlat a 80-as években. Irodalom: •
Mankiw: Makroökonómia, Osiris kiadó, Budapest 2002. 12. fejezet
•
Benjamin M. Friedman (1988): Lessons on Monetary Policy from the 1980s, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 2, No. 3
•
Marvin Goodfriend (2007): How the World Achieved Consensus on Monetary Policy, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 21, No. 4
6. hét Új keynesi modell. A model tulajdonságai, reálszektor, árazás. Kereslet és kínálat, Új keynesi Phillips-görbe. Log linearizálás.
4
Irodalom: •
David Romer (1993): The New Keynesian Synthesis, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 7, No. 1
•
Clarida–Gali–Gertler (1999): The Science of Monetary Policy: A New Keynesian Perspective, Journal of Economic Literature, 1999. December
7. hét Az új keynesi modell működése. Keresleti és kínálati sokkok következményei az inflációra és az output gapre. A kamatszabály működése. Transzparencia és hitelesség. Irodalom: •
Gali–Gertler (2007): Macroeconomic Modeling for Monetary Policy Evaluation, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 21, No. 4
•
Bernanke–Mishkin (1997): Inflation Targeting: A New Framework for Monetary Policy? The Journal of Economic Perspectives, Vol. 11, No. 2
8. hét Új keynesi modell, programozási gyakorlat. A modell számítógépes programozása és futtatása. Impulzus válaszfüggvények. 9. hét A zéró nominális kamatláb és a likviditási csapda problémája. Nominális horgonyok. Esettanulmány: a japán válság Irodalom: •
Ozsvald–Pete: A japán gazdasági válság – likviditási csapda az új évezredben? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. július–augusztus
•
Hoshi–Kashyap (2004): Japan's Financial Crisis and Economic Stagnation, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 18, No. 1
10. hét Prezentációk. Likviditási csapda. Árfolyam alapú stabilizáció. Az árfolyam rezsim megválasztásának problémája. 5
11. hét A fiskális politika fogalma, lehetséges hatásmechanizmusai. Empírikus nehézségek, az endogenitás és lehetséges kezelési módjai. Becslések a fiskális multiplikátor méretére. Irodalom: •
Ilzetzki–Mendoza–Végh (2010): How big (small) are fiscal multipliers? NBER Working Paper 2010. október
•
Alesina–Ardagna (Large changes in fiscal policy: Taxes versus spending, NBER Working Paper 2009. október
•
Barro on fiscal stimulus
•
http://online.wsj.com/article/SB123258618204604599.html
•
Mankiw: Crisis Economics
•
http://nationalaffairs.com/publications/detail/crisis-economics
12. hét Fiskális politika. Dinamika és előre tekintés. Ricardói ekvivalencia, szerepe és empirikus relevanciája. Egy dinamikus IS-LM modell, a modell felépítése és egyensúlya. Irodalom: •
Görömbey–Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen
•
Robert J. Barro (1989): The Ricardian Approach to Budget Deficits, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 2
•
Douglas Bernheim (1989): A Neoclassical Perspective on Budget Deficits, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 2
13. hét Fiskális politika. A dinamikus IS-LM modell működtetése. Előre bejelentett és előre be nem jelentett fiskális expanziók különbsége. Expanzív hatású fiskális restrikciók.
6
Irodalom: •
Alesina–Perotti (1997): Fiscal Adjustments in OECD Countries: Composition and Macroeconomic Effects, Staff Papers – International Monetary Fund, Vol. 44, No. 2
•
Giavazzi–Pagano (1995): Non-keynesian effects of fiscal policí changes, NBER Working Paper
•
Vincent Hogan (2004): Expansionary Fiscal Contractions? Evidence from Panel Data, The Scandinavian Journal of Economics, Vol. 106, No. 4
7