GAZDASÁGPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter 2011. június
12. hét Fiskális politika II. Dinamika és előretekintés Pete Péter
Előretekintés •
Ha a szereplők várakozásai előretekintőek, akkor a gazdaságpolitikai lépések ütemezése nagyon fontos lehet.
•
Jelentősen eltérhet az alkalmazkodás pályája akkor, ha a lépést váratlanul, vagy ha előre bejelentett módon hajtják végre.
•
Az információ és az akció időpontja eltérhet egymástól.
Dinamika és előretekintés •
A jelenbeni keresleti (és kínálati) döntések nemcsak a jelen, hanem a várt jövőbeli helyzettől is függenek.
•
Jövőre várt árfolyam → jelenbeli árfolyam → CA és összkereslet.
•
Jövőre várt hozamok (kamat) → jelenbeli hozamok (kamat) → kereslet.
•
Jövőre várt fiskális politikai változók befolyásolják a jelenbeli keresletet.
•
Adók és kiadások dinamikája
•
Dinamikus szemléletben az adók és a kormányzati kiadások a kormányzati költségvetési korláton keresztül össze vannak kötve egymással. G és T egyszerre 2
nem lehet exogén. •
Ha G időbeli pályáját tekintjük exogénnek (és még egy csomó restriktív feltevés érvényesül) akkor T ütemezése nem számít, ricardói ekvivalencia.
Reprezentatív fogyasztó •
Legegyszerűbb eset:
•
Ha a fogyasztó költségvetési korlátját és a kormányzat költségvetési korlátját egymásba helyettesítjük, akkor az adók kiesnek.
c′ y′ t′ = y+ −t − (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) G′ T′ G+ =T + 1+ r (1 + r ) c+
RE •
Feltevések?
•
G exogén
•
Előretekintő fogyasztók
•
Tökéletes hitelpiac
•
Reprezentatív agent
•
Nincs jövedelem-újraosztás
•
Nincsenek torzító adók és alkalmazkodási nehézségek.
•
Következmények:
•
G adott pályája mellett az adócsökkentés nem expanzív. 3
•
Gyakorlati modellezésben azonban nagyon nehéz eldönteni, hogy a szereplők a jövőben a kiadások csökkentése vagy az adók növekedése útján vélik a deficit (államadósság) megszüntetését.
•
T ma csökken, de a jövőben nő.
•
RE érvényes, nincs hatás Y-ra.
•
T csökken, és a jövőben G csökkenését várják.
•
Az államadósság értékével azonos magánmegtakarítás van, az államadósság nem probléma.
•
Ehhez kell egy olyan tökéletes hitelpiac, ahol nincs bizonytalanság, ezért nincs adósságkockázat.
•
Gyakorlati modellezési megoldások:
•
A fogyasztóknak csak egy része ricardói, a másik rész a jelenbeli jövedelmét költi.
•
Van kamatprémium, amely az adósság szintjétől függ.
Dinamikus IS–LM •
Hagyományos keynesi szerkezet
•
Konstans jószágárszint
•
Nincs mikro alap.
•
Termelés nincs, a kereslet határozza meg az outputot.
•
Expanzív fiskális politika: G növekedését vizsgáljuk.
4
Statikus modell
Kérdés: milyen úton jut a rendszer az új egyensúlyba?
Árupiaci dinamika •
Linearizált rendszer. Egyensúlyban:
•
Y = aY – br + G
•
Feltesszük: a kínálat igazodik a kereslethez, de csak lassan, késéssel. Az igazodás ideje alatt a jószágpiac nincs egyensúlyban.
•
Túlkereslet → Y nő.
•
Túlkínálat → Y csökken.
Y d = aY − br + G ∂Y = λ (Y d − Y ) ∂t
5
•
Az alkalmazkodás sebessége λ paraméter függvénye.
Pénzpiac dinamizálása •
Árupiac: lassú alkalmazkodás az egyensúlyhoz.
•
Pénzpiac: likvid, azonnal igazodik a sokkokhoz, ezért a pénzpiac mindig egyensúlyban van.
•
Ám többféle egyensúly van. Állandósult állapot, amikor r konstans, és rövid távú egyensúly, amikor r időben mozog.
•
Miért változik r?
Kitérő •
Miért függ a pénztartási hajlam a kamatlábtól?
•
M/P = L(Y, r)
•
Tranzakciós pénzkereslet, ezért függ Y-tól.
LM görbe
6
•
De miért tartunk a tranzakciós szükséglet felett is pénzt?
•
Mikroalapú modellek: a tranzakciós pénzigény nem merev függvénye a tranzakciók volumenének, hanem, függ a kamatlábtól.
•
MIU, vagy Finance constraint
Alternatíva •
A pénz bizonytalanságot, kockázatot csökkent.
•
Milyen kockázatot?
•
A nem pénzben tartott vagyoneszközök ára változhat, s ez vagyonvesztéshez vezethet. Árfolyamnyereség – árfolyamveszteség.
•
A pénzben tartott vagyonon nincs árfolyamveszteség, mert a pénz ára nem változik.
Keynes •
Spekulációs pénzkereslet
•
Mi a spekuláció? A vagyon struktúrájának igazítása a vagyoneszközök várt jövőbeli árváltozásához.
•
Vagyonstruktúra: pénz és nem pénz (kötvény)
•
A kamat a nem pénzben tartott vagyon hozama.
•
Spekulációs céllal akkor tartunk (sok) pénzt, ha a többi vagyoneszköz árának esésére számítunk.
•
És akkor keveset, ha a többi vagyoneszköz árának emelkedésére számítunk.
•
Miért is? 7
Vagyoneszköz ára •
Egy vagyoneszköz ára annak jövőbeli hozamárama jelenértékre diszkontálva:
i
1 PV = ∑ C i =1 1 + r k
•
Ha a jövőre várt kamat megváltozik, akkor megváltozik a diszkontráta és így a vagyoneszköz ára. Árfolyamveszteség vagy -nyereség keletkezik.
Keynes •
Vagyis aki a pénzen kívüli vagyoneszköz (kötvény) árának emelkedésére számít, az a kamatláb esésére számít.
•
Várt kamatesés → kicsi spekulációs célú pénzkereslet, nem pénzt, hanem kötvényt tartunk, amelynek árát emelkedni várjuk.
•
Kamatemelkedési várakozás → magas pénzkereslet, éppen az előbbi fordítottja.
•
A standard pénzkeresleti függvényben azonban a pénztartás nem a jövőre várt, hanem a jelenbeni kamat szintjétől függ.
•
Keynes szerint a kamat jelenlegi szintje határozza meg, hogy milyen jövőbeli változást várnak.
•
Létezik egy „normális” kamatláb, amelyhez a ráta visszatér. Ha a tapasztalt kamat ennél magasabb, akkor egyre többen számítanak esésre és fordítva.
8
Előretekintés •
Mit volna célszerű mindebből megőrizni?
•
Azt, hogy a jövőre várt kamatszint és a jelen kamatszint kapcsolatban vannak.
•
De nem úgy, mint Keynes (a jelen befolyásolja a várt jövőt).
•
Inkább a jövőre vonatkozó várakozások befolyásolják a jelen értékeit, ahogy az eddigi modelljeinkben is gyakran.
Pénzpiaci egyensúly •
Eredeti pénzpiac
•
M/P = L(Y, r)
•
Linearizálva: M/P = βY – γr
•
Ebben a pénztartási hajlamot csak r, vagyis a kötvény kamata befolyásolja.
•
A vagyonmegosztási döntés azonban a várt árfolyamnyereségen vagy -
LM görbe
veszteségen is múlik. •
Mikor nincs árfolyamveszteség v. -nyereség?
9
Árfolyamváltozás •
Az értékpapír árának érzékenysége a kamatváltozásra függ annak lejáratától (lásd: piaci érték kiszámítása).
•
Minél hosszabb a lejárat, annál inkább függ a papír ára a kamattól.
•
Legyen
a
nem
pénzben
tartott
vagyon
formája
örökjáradékos
kötvény
időszakonként egységnyi hozammal (az egyszerűség kedvéért).
Kötvény ára •
Jelölje Pk a kötvény árát. Ha nem várunk változást a kamatlábban, akkor i
1 1 PK = ∑ = + r 1 r i =1 ∞
•
A kötvény árának százalékos változása pedig:
∂PK ∂r 2 ∂r − r ∂t = ∂t = − ∂t PK 1r r •
A kötvény teljes hozama a kamathozam és a várt árfolyamváltozás összege
Racionális várakozások •
Ilyet Keynes nem ismerhetett, mi viszont igen.
•
RE azt jelenti, hogy a várakozók a változó azon értékét várják, ami a legvalószínűbb. 10
•
Determinisztikus
modellben
a
jövő
kiszámítható,
a
jövőbeli
értékek
1
valószínűséggel bekövetkeznek. •
Jelen esetben RE azt implikálja, hogy a várakozók a tényleges időbeli kamatpályát várják, a várt és a tényleges kamatváltozás azonos.
Pénzpiaci egyensúly •
Ezt az új, várt árfolyamváltozást is szerepeltető hozamot tüntetjük fel a pénzkereslet argumentumai között
∂r M = βY − γ r − ∂t P r •
A pénzpiac mindig egyensúlyban van, ám rövid távon a kamatláb változik, a steady state egyensúlyban a kamatláb konstans.
11
Intuíció •
Ha rajta vagyunk a görbén, az olyan helyzet, amikor a vagyontartók nem várnak változást r-ben, s ezért az nem is változik.
•
Azonos Y mellett magasabb kamatláb a pénzkeresletet csökkenti. Hogy lehet mégis egyensúly? Azért mert még további emelkedést (kötvények árának további esését) várják, vagyis pénzt tartanak.
Teljes modell Y d = aY − br + G ∂Y = λ(Y d − Y) ∂t ∂r M ∂ t = βY − γ r − P r
12
Irodalom •
Görömbey–Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen
•
Robert J. Barro (1989): The Ricardian Approach to Budget Deficits, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 2
•
Douglas Bernheim (1989): A Neoclassical Perspective on Budget Deficits, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 2
13
