MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter 2011. február

MAKROÖKONÓMIA 3. hét Fogyasztó és termelő Horváth Áron, Pete Péter

Modellek      

   

Logikai konstrukciók, amelyek a valóságból csak annyit tartalmaznak, ami szerintünk az adott probléma szempontjából fontos Elvárások: logikai koherencia, egyszerűség, magyarázó erő (illeszkedés az empíriára) Ha magyarázónak jó, használhatjuk kísérletezésre, előrejelzésre Piaci modellek: a szereplők együttműködése önkéntes csere Egyensúlyi modellek: van-e összhang a szereplők csereszándékai, magatartása között és mi hozza létre azt? Egy piacon mindig annyit adnak el, mint amennyit megvesznek. Egyensúly akkor van, ha a piaci árak szabadon alakulnak ahhoz, hogy a kialakuló egyensúlyi áron annyit vesznek, amennyit venni akartak, és annyit adnak el, amennyit el akartak adni. Ezt az összhangot nevezzük egyensúlynak Több szereplő, többféle piac szimultán egyensúlya: általános egyensúly ÁE modellben csak az egyensúlyról tudunk érdemi állításokat tenni, a nem egyensúly végtelen sokféleképpen lehetséges Disequilibrium modell. Egyes árak nem alkalmazkodnak, ezeken a piacokon nem lesz egyensúly (a többin igen) Technikailag: az érintett piacon az árat valami konstansnak tekintjük, de nem tudjuk, honnan jön 2

Versenyzői egyensúly  



Nagyon sokféle egyensúlyi modell van aszerint, hogy mit tételezünk fel a piaci szereplők viselkedéséről A versenyzői egyensúly a tökéletes verseny piaci formájának általánosított egyensúlyfogalma. A szereplők árelfogadóak, vagyis nem veszik figyelembe a saját akcióik árakra gyakorolt hatását, csak igazodnak az árakhoz Ezt az egyensúlykoncepciót fogjuk használni, mert ez a legegyszerűbb. (Elvárások?)

Mikro alapú makromodellek 

 

Mikro alapú modell: tartalmazza a gazdasági szereplők céljainak és korlátainak leírását, és a makro jelenséget az így eredeztetett magatartások egymásra hatásából vezeti le. A modell alapja a mikro-optimalizálás Ez nagyon bonyolult. Sokkal bonyolultabb, mint egyszerű és kézenfekvő (ad hoc) szabályosságokat feltételezni a magatartásukról a döntéshozatal leírása nélkül A 70-es évekig a makro modellek az utóbbit követték

Példa: fogyasztási függvény       

Regressziót számoltunk az aggregált fogyasztás és a jövedelem kapcsolatára C = a + b(Y – T) C = a – bT + bY Vizsgáljuk az adóemelés hatását! Mi legyen b-vel? Ha biztosak lehetnénk abban, hogy b nem változik, akkor nem kell mikro-alap b változását csak úgy tudjuk leírni, ha leírjuk a fogyasztó teljes döntését, céljaihoz és korlátaihoz való igazodását

3

Mikro-alap  



Nem erőltetjük mindenre a mikro-alapot Ha olyan eseményekre való reakciót vizsgálunk, amelyeknél biztosak lehetünk abban, hogy az esemény nem módosítja érdemben a szereplők egyéni viselkedését, annak módját, akkor nem kell mikro. Legtöbbször kell. A kurzuson lesz ilyen is, olyan is

A modell alkotóelemei     

Szereplők: termelők, fogyasztók, kormányzat Javak: fogyasztási cikk, ma vagy a jövőben Erőforrások: idő (munkához), tőke Technológia: termelési lehetőségek Fogyasztói preferencia: a fogyasztói döntés alapja

Egyperiódusú modell  

 

Reprezentatív (átlagos) fogyasztó A vizsgált problémáink szempontjából az egyes fogyasztók közti különbségek sokkal kevésbé fontosak, mint a hasonlóságok: szeretnek fogyasztani és értékelik az idejüket (nem mondanak le ingyen a szabadidejükről) Egy fogyasztó, de sokat képvisel Jövedelemeloszlási problémák kizárva (mindenki egyforma)

4

Fogyasztói preferenciák    

Óhajtott javak: fogyasztási cikk (C) és (szabad)idő (l). A szabadidő megválasztásával automatikusan kínál munkát (munkával töltendő időt) Munkakínálat: Ns = h – l Standard haszonfüggvény: U(C, h – Ns) A fogyasztás és a szabadidő is normál javak, ha nőnek a forrásai, mindkettőből többet akar

5

A fogyasztó költségvetési korlátja Pénz nincs, bartergazdaság van, mindennek az árát a fogyasztási jószág egységében mérjük w a munka egységének bére (reálbár), a szabadidő ára, a fogyasztó a reálbért adottságnak, általa nem befolyásolhatónak tekinti A fogyasztó tulajdonosa a vállalatnak (valakinek kell), tőle profit/osztalék jövedelmet kap. Továbbá adót fizet. Nincs megtakarítás (csak egy periódus van) a fogyasztó a teljes jövedelmét elfogyasztja

Költségvetési korlát Némi átrendezésből látszik, hogy a probléma nem különbözik érdemben a hagyományos fogyasztói döntéstől. C és l a jószágok, a fogyasztás ára 1, a szabadidőé w. A másik oldalon a források, amiket a fogyasztó felhasználhat. Az egyetlen különbség, hogy a források értéke függ az egyik jószág árától, ha a bér nagyobb, többet lehet költeni.

6

Fogyasztói optimum

   

A fogyasztó adott w és adott π mellett azt a C,l kombinációt választja, ami maximalizálja hasznát Ezzel egyben eldönti, hogy mennyi munkát kínál Az optimum pontban MRS = w Azaz MUl= w*MUc

Algebra max U(C,l) = lnC + ln(h – Ns)

Megoldás:

C (h – Ns)

=w

Ns = Ns(w, π – T), C = C(w, π – T),

munkakínálat fogyasztási cikk kereslet

Adott reálbér és nem bérjellegű jövedelem esetén a fogyasztó meghatározza fogyasztási cikk keresletét és munkakínálatát 7

A nem bér jövedelem változása

Ha a fogyasztás és a szabadidő is normál javak, akkor az adók csökkenése és/vagy az osztalékok (segélyek, transzferek etc.) növekedése növekvő fogyasztást és csökkenő munkakínálatot eredményez

A bérnövekedés hatása a fogyasztásra és a munkakínálatra A reálbér növekedése ellentétes jövedelmi (pozitív) és helyettesítési (negatív) hatást gyakorol a szabadidő keresletére. A bérnövekedés esetén ezért a munkakínálat csökkenhet is, növekedhet is. A fogyasztás esetében mindkét hatás pozitív, ezért a reálbér növekedése a fogyasztási keresletet biztosan növeli 8

Munkakínálat, külön ábrázolva Noha a reálbérnek a kínált munka mennyiségére gyakorolt hatásában bizonytalanok voltunk, egy itt még nem tárgyalt tényező (intertemporális helyettesítés) miatt az várható, hogy a munka–bér függvényében rajzolt kínálati görbéje pozitív meredekségű A nem bér jellegű jövedelem növekedése csökkenti a munkakínálatot, a görbét visszafelé tolja

Reprezentatív vállalat    

Tevékenységének korlátja: a mindenkor adott termelési technológia Termelési függvény, a mikroökonómiából ismert viszony az erőforrások és az output között Makroökonómiai termelési függvény Reprezentatív vállalat

A termelési technológia standard neoklasszikus termelési függvénnyel jellemezhető Állandó mérethozadék, a munka és tőke határterméke csökkenő Egyperiódusú modellben nincs felhalmozás, a tőkeállomány egzogénül adott (konstans) A reprezentatív vállalat munkát keres a piacon, amiért bért fizet. A vállalat célja a profit maximalizálása

9

A munka határterméke A termelési függvény munka szerinti deriváltja (az ábrán a görbe meredeksége) azonos a munka határtermékével A munka határterméke az alkalmazott munka mennyiségével csökken

A munka határtermék-görbéje

10

Termelékenység A teljes tényező termelékenységnövekedése adott tőke és munkamennyiség mellett is növeli a kibocsátást, valamint növeli a munka határtermékét (Az adott munkamennyiség mellett meredekebb lesz a termelési függvény görbéje)

A termelékenység növekedésének hatása A munka határtermék-görbéje felfelé, illetve kifelé eltolódik

11

TFP    

Z minden, amit K és N mennyisége nem magyaráz meg. Nem csak technológia Hosszú távon nő, mert a technika, eljárások folyamatosan javulnak Rövid távon ingadozik, időjárás, szabályozások, előírások, importált nyersanyagok ára Ha ismerjük F-et és K és N idősorait, z maradékként számítható

Profitmaximalizálás    

A profit a termelés és a költségek különbsége П = zF(K,Nd) – wNd – tőkeköltségek A profit annál a munkafelhasználásnál maximális, ahol MPN = w Ez az összefüggés definiálja a munka keresletét, a munka keresleti görbéje azonos a munka határtermék görbéjével

Profitmaximalizálás – példa    

Tekintsünk el a tőkétől Legyen Y = zln(1 + Nd), ekkor: П = zln(1 + Nd) – wNd A munkakereslet:

Z (1 +

=w Nd)

12

Profitmaximalizálás

Munkakeresleti görbe

13