Gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek DDr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.
Nemzetgazdaság
Nemzetgazdaság I. Nemzetgazdaság egy adott ország gazdasága, amelynek része • minden rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrás, valamint • az ezeket mozgásba hozó tevékenységek és kölcsönhatásaik. A gazdaság • számtalan szállal kapcsolódik a társadalmi, politikai, ideológiai stb. szférákhoz, • napjainkban más országok, országcsoportok gazdaságaihoz fűződő viszonyából sem szakítható ki A gazdasági szereplők önálló gazdasági, szervezeti és intézményi egységek.
Nemzetgazdaság II. Szektorok
Jellemzők
Háztartások
• együtt élő természetes személyek kisebb-nagyobb csoportja, akik közös jövedelemmel, vagyonnal, fogyasztással rendelkeznek. • munkaerőt szolgáltatják a többi gazdasági szereplő számára. • jövedelmük részben az elsődleges jövedelemelosztás során (pl. munkabér), részben a másodlagos jövedelemelosztás révén (pl. segélyek, szociális juttatások, támogatások) keletkezik. • nettó megtakarítók: a fogyasztásra el nem költött jövedelmüket megtakarítják
Vállalkozások
• profit szerzése és vagyonuk gyarapítása céljából termelő vagy szolgáltató tevékenység • termelő felhasználók: termelési tényezőket (erőforrásokat) használnak fel, amelyekből új érték hozzáadásával termékeket állítanak elő, szolgáltatásokat nyújtanak • nettó hitelfelvevők: saját forrásaikat hitelekkel egészítik ki
Nonprofit szektor
• létrehozásuk, működésük önkéntes • tevékenységük jellemzően a háztartásokat szolgálja • jövedelmük az államtól, a vállalkozásoktól és a háztartásoktól származhat, gyakran a másodlagos jövedelemelosztás során adomány, támogatás formájában
Kormányzat
• társadalmi közös szükségletek kielégítését célzó közfeladatokat lát el, részben saját intézményrendszer fenntartásával, részben vásárolt szolgáltatásként • jövedelmének döntő hányada a többi gazdasági szereplő által fizetett adókból és más közterhekből származik • nemzetgazdasági súlyából adódóan és közhatalmi jogosítványai (pl. jogalkotás) gyakorlásával nagymértékben képes befolyásolni az egész nemzetgazdaság fejlődését
(államháztartás)
Külföld
• hazai terméket, szolgáltatást vásárol, és saját terméket, szolgáltatást nyújt • hazai beruházások, pénzügyi befektetések egy részét külföldi megtakarítások finanszírozzák • a munkaerőpiacon egyaránt megjelenhet a hazai munkaerő egy részének igénybe vevőjeként és a munkaerő egy részének szolgáltatójaként.
Pénzügyi rendszer
Nemzetgazdaság III. A statisztika három ágazatok szerint csoportosít • mezőgazdaság, • ipar, • szolgáltatási (tercier) szektor: foglalkoztatja a legtöbb embert (oktatás, egészségügy, pénzügyek, idegenforgalom és vendéglátás, szállítás, raktározás, közszolgáltatások)
bruttó hazai termék (GDP – Gross Domestic Product) egy adott ország területén adott időszakban létrehozott, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összessége. A gazdasági növekedést az adott évi GDP előző évi (vagy egy bázisévi) GDP-hez való viszonyításával lehet kifejezni.
bruttó nemzeti jövedelem (GNI – Gross National Income, GNP) egy nemzet által létrehozott külföldről beáramló elsődleges jövedelmek és a külföldre kiáramló elsődleges jövedelmek egyenlegével korrigált GDP.
GDP EU – 17,720 b$ USA – 15,060 b$ China – 6,900 b$ Germany – 3,629 b$ Italy – 2,246 b$ HU – 147 b$
GDP
GDP
Life expectancy & wealth
Nemzetgazdaság V. A gazdasági növekedést (konjunktúra) befolyásoló tényezők : • munkatermelékenység: (az egy foglalkoztatottra jutó GDP) javulása a hatékonyabb szervezés, jobb gépek, korszerűbb technológia stb. alkalmazásával. • gazdasági aktivitás: a munkaképes korúak mekkora hányada vesz részt aktívan a gazdasági életben. A munkaerőpiacon aktív, aki dolgozik (vállalkozóként vagy alkalmazottként), vagy munkát keres. Az inaktív személyek (nyugdíjasok, információ egy ország gazdasági helyzetéről.
eltartottak) aránya
ugyancsak
fontos
• beruházások: termelőeszközök bővítése, korszerűsítése, technológiai fejlesztések • emberi (humán) tőke: szakmai tudás, szakismeret átadása, az oktatási rendszer • innováció: új termékek, eljárások, szervezeti megoldások bevezetése.
Gazdasági visszaesés (recesszió): ha két egymást követő félévben a gazdasági aktivitás a korábbi szint alatt marad; Válság: mélyebb és tartósabb visszaesés
!
A nagymértékű kilengés károkat okozhat, ezért az állami gazdaságpolitika kiemelt célja a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, elsősorban a
költségvetési (fiskális) és a monetáris politika eszközeivel.
Az állam szerepe Az állam klasszikusan 5 funkciót tölt be a gazdaságban: • önfenntartás: az állam gondoskodik saját működésének feltételeiről; • jogi keretek kialakítása: a gazdasági élet rendjének meghatározása; • allokáció: a piaci alapon nem biztosítható feladatokhoz szükséges források előteremtése (honvédelem, közbiztonság, közrend fenntartása, közigazgatás, igazságszolgáltatás, közoktatás, közegészségügy stb.); a társadalmi szükségletek kielégítésére javak előállítása és szolgáltatások nyújtása • redisztribúció: az elsődleges jövedelemelosztás igazságtalanságának mérséklése a jövedelmek újraelosztásával; • stabilizáció: a gazdasági ingadozások, ciklusok, válságok hatásainak csillapítása (pl. a közmegrendelések vagy a munkanélküliek pénzbeli ellátása révén a piaci kereslet nem zuhan együtt a bérekkel, így a visszaesés mérsékeltebb lehet).
Az állam alapvető célja • nem saját jövedelmének maximalizálása, hanem
• a közfeladatok minél színvonalasabb, de(!) egyben hatékony és gazdaságos ellátása gazdasági súlya 35-55% körüli
Államháztartástan
Államháztartás fogalmai Államháztartás: • állami funkciók, közfeldatok ellátását szolgáló gazdálkodási rendszer • tevékenység: állam beszedi a bevételeit, és összegyűjti az állami
költségvetésbe, hogy azt felhasználja kiadásai teljesítésére • közfeladatok, amelyeket az állam a közhatalom birtokosaként, helyzetéből, kötelezettségeiből adódóan, a köz érdekében, közfunkcióként lát el • központi és önkormányzati alrendszerből áll
közpénzügyek: olyan pénzmozgást előidéző viszonyok, amelyeket közhatalmat gyakorló szervezetek irányítanak, közfeladatok elvégzése érdekében
közfeladat: (állami és önkormányzati feladatok) • amelyet teljes egészében, vagy többségében közpénz (pl. állami vagy önkormányzati költségvetés, pénzügyi alapok, uniós források) felhasználásával valósítanak meg • ellátásuk elsősorban költségvetési szervek alapításával és működtetésével történik • közérdeket szolgál, és közösségi, társadalmi összefogással valósítható meg
Államháztartás felépítése Államháztartás központi alrendszer központi költségvet ési szerv,
állam
közjogi jogviszony
magánjogi jogviszony
elkülönítet t állami pénzalapo k
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
egészségbi ztosítási alap
nyugdíjbizt osítási alap
önkormányzati alrendszer központi alrendszerb e sorolt köztestület
központi köztestüle ti költségvet ési szerv
helyi önkormányzat
települési
területi (megyei)
helyi és országos nemzetiségi önkormányz at
jogi személyisé gű társulás, a többcélú kistérségi társulás,
térségi fejlesztési tanács
helyi önkormányzat i, helyi és országos nemzetiségi önkormányzat i költségvetési szerv
Államháztartás felépítése I. államháztartás központi alrendszere • az állam, o közjogi kötelezettségek és jogosítványok alanya – adókat, illetékeket, díjakat stb. állapít meg és szed be,tehát fizetési és egyéb kötelezettségeket állapít meg (szuprematív jogviszony) o magánjogi jogalany, jogi személy - más személyekkel, szervezetekkel szerződéses kapcsolatba kerül (mellérendeltségi, kötelmi jogviszony)
• a központi költségvetési szerv, • a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, • az előz pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. + elkülönített állami pénzalap - közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre társadalombiztosítási alapok: Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap egyéb: Munkaerő-piaci Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Szülőföld Alap
Államháztartás felépítése II. államháztartás önkormányzati alrendszere • a helyi önkormányzat, o települési o területi (megyei)
• a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, • a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás, • a térségi fejlesztési tanács, és • a fentiek által irányított helyi önkormányzati, helyi és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv
Alapelvek 1. éves költségvetés: egy vagy több, de mindig teljes évre készül 2. teljesség: minden költségvetési kiadást és bevételt el kell számolni 3. valódiság: az egyes kiadási/bevételi előirányzatoknak a tényleges helyzetről kell képet adniuk
4. egységesség: a költségvetési törvényben (önkormányzati költségvetési 5. 6. 7.
8.
rendeletbe) valamennyi kiadási és bevételi előirányzatot bele kell foglalni áttekinthetőség: a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről törvényt – önkormányzat esetében rendeletet – kell elfogadni nyilvánosság: a költségvetéssel kapcsolatos dokumentumok (költségvetési, zárszámadási törvények stb.) a társadalom minden tagja számára hozzáférhetőek számviteli megalapozottság: csak olyan kiadást és bevételt lehet elszámolni, amely számviteli bizonylattal alátámasztható bizonylati elv: csak azokat a gazdasági műveleteket (pl. kiadásokat, bevételeket, vagyonváltozásokat) lehet rögzíteni, amelyekről bizonylatot (pl. átutalási megbízás, pénztárbizonylat, számla) állítottak ki
Államháztartás bevételei I. Az államháztartás bevételei • magánjogi jogviszonyon alapuló: a felek egyenrangúak, a bevétel pedig többnyire az állami – vagy önkormányzati – tulajdon értékesítéséből, bérbe adásából, használatának átengedéséből keletkezik. • közjogi, közhatalmi jogviszonyon alapuló: az állam – vagy az önkormányzat – mint a közhatalom hordozója fizetési kötelezettséget ír elő.
Alaptörvény XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 29. § (1) Fizetési kötelezettséget előírni … kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.
Államháztartás bevételei II. Magyarországon minden természetes személy, jogi személy és más jogalany fizetési kötelezettség alanya • adó, járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, bírság, pótlék vagy más hasonló az állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli - rendszeres vagy rendkívüli fizetési kötelezettség, továbbá • eljárási és felügyeleti illeték, igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatásért, eljárásért fizetendő
teljesítésével járul hozzá a közös szükségletek fedezetéhez. Eltérő szabályok vonatkoznak a díjakra, bírságokra, pótlékokra: • igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján – a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg; • törvény felhatalmazása alapján az MNB elnöke, a PSzÁF elnöke és a NMHH elnöke rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat állapíthat meg • a bírságok, pótlékok esetében pedig a bírságfizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, valamint a mentességeket törvény, a bírság mértékét törvény vagy annak felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.
Államháztartás bevételei
Államháztartás bevételei (adó)
Államháztartás kiadásai Az állam – vagy az önkormányzat – kiadásait az alábbi kiadáscsoportokkal és funkciókkal jellemezhetjük: • állami működési funkció – igazgatás, jogalkotás, igazságszolgáltatás, rendészet, honvédelem stb.; • jóléti funkció – oktatás, szociális rendszer, egészségügyi rendszer, nyugdíjrendszer stb.; • gazdasági funkció – beruházások, energiaellátás, településfejlesztés, autópálya-építés stb.
Államháztartás kiadásai
Központi alrendszer I. A központi alrendszer bevételei
A központi alrendszer kiadásai
• adó jellegű bevételek: általános forgalmi • költségvetési adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, társasági adó stb.
szervek
működési, közigazgatási, kiadások;
kiadásai – közszolgáltatási
• központi költségvetési szervek saját • szakmai célú kiadások – fejezeti kezelésű bevételei – ezek döntően díj és bírság előirányzatok (központi költségvetési szervhez nem rendelt) – az önkormányzati jellegű bevételek –, továbbá az állami • transzferek tulajdon hasznosításából, használatának alrendszernek nyújtott támogatások; átengedéséből származó bevételek • támogatások – akár államháztartáson • európai uniós tagsággal kapcsolatos belülre, akár azon kívülre; bevételeket, amelyek valamely központi • adósságszolgálat – államadóssághoz költségvetési szervhez érkeznek kapcsolódó kamatkiadások; • tartalékok – rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék (0,5-2%), céltartalék
• egyéb kiadások.
Központi alrendszer II. Egy adott év költségvetése –
amennyiben egy évre készül – 3 évet érint:
A költségvetési törvénytervezet előkészítése és elfogadása – tárgyévet megelőző év • részletes szabályok szerint, betartva a határidőket, • költségvetési törvény elfogadása december 31-ig A költségvetési törvény végrehajtása – tárgyév • az Országgyűlés a költségvetési törvényben felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy a költségvetési törvényben foglaltakat végrehajtsa • a kiadási előirányzatokat a Kormány jogosult teljesíteni, míg a bevételi előirányzatok teljesítésére köteles. A költségvetési törvény végrehajtásának ellenőrzése – tárgyévet követő év • zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a Kormány a költségvetési évet követő 8 hónapon belül köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, • az Országgyűlés elé terjesztés előtt legalább két hónappal meg kell küldenie az Állami Számvevőszéknek • a törvényjavaslathoz az Állami Számvevőszék véleményét mellékelni kell • zárszámadási törvény elfogadása
Központi alrendszer II.
A költségvetési törvény elkészítésének menete államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány
III. 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitikát és a költségvetési politikát, és az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleget
államháztartásért felelős miniszter kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit fejezetet irányító szervek (pl. V. 31-ig megtervezik a fejezet bevételeit és kiadásait minisztériumok) az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott részletességgel – a tervezett kiadási főösszeg megtartásával –
VI. 31-ig A tervezetet egyeztetik az államháztartásért felelős miniszterrel
államháztartásért felelős miniszter elkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet a Kormány elé terjeszt. Kormány, döntését követően
IX. 30-ig az Országgyűlés elé terjeszti a következő év törvényjavaslatát. Kormány és a Költségvetési Tanács egyeztetése.
Országgyűlés megtárgyalja a bevételeket és kiadásokat fejezetenként, majd XI. 30-ig határozatot hoz a fejezetek bevételi és kiadási főösszegéről és a különbségről (hiány vagy többlet). költségvetési törvényjavaslat vitája, fontos korlátozás, hogy már nem módosítható a fejezetek bevételi és kiadási főösszege, tehát a különbség sem. Országgyűlés legkésőbb
XII. 31-ig elfogadja a költségvetési törvényt
Költségvetési ciklus A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait.
III. 31.
A fejezetet irányító szerv vezetője a megtervezett bevételeket és kiadásokat egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel.
V. 31.
VII. 31.
A fejezetet irányító szerv vezetője megtervezi a fejezetbe sorolt költségvetési szerv és előirányzat bevételeit és kiadásait.
IX. 30.
A Kormány benyújtja a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlésnek.
Az Országgyűlés meghatározza a költségvetési fejezetek bevételei és kiadási főösszegét és az egyenlegét.
XI. 30. XII. 31.
Az Országgyűlés törvényt alkot a központi költségvetésről. Ennek hiányában: Alaptörvény 36.§(7) bek.
A kincstári költségvetés elkészítése.
A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályok meghatározása.
I. 10. II. 28. a költségvetési év során
Az elemi költségvetés elkészítése.
A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek.
VI. 30. VII. 31.
A zárszámadási törvény tervezetének megküldése az ÁSZ-nak.
Központi költségvetés felépítése
Önkormányzati alrendszer I. A helyi önkormányzati bevételek saját bevételek, helyi adók • helyi adók: o vagyoni típusú (építményadó, telekadó), o kommunális (magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó), o helyi iparűzési adó • a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj; • illetékek; • átvett pénzeszközök; • az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada; • az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; • a helyi önkormányzat egyéb bevételei.
Önkormányzati alrendszer II. A helyi önkormányzati bevételek…
átengedett központi adók, • a személyi jövedelemadó, amely megoszlik a központi költségvetés és az önkormányzatok a között a költségvetési törvény előírásai szerint; • a gépjárműadóból származó, önkormányzatok által beszedett bevételek teljes egészében az azt beszedő önkormányzatokhoz kerülnek ugyanúgy, mint • termőföld bérbeadásából származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó
más gazdálkodóktól átvett bevételek, központi költségvetési normatív hozzájárulások, támogatások • normatív állami támogatás - kötelező feladat ellátásához kapcsolódik • céltámogatás - társadalmilag kiemelt célok, kizárólag az adott célra használható fel • címzett támogatás - egyes nagy költségigényű beruházások megvalósítására • kiegészítő állami támogatás - az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat ! 2013-tól az eddigi normatív finanszírozást feladatfinanszírozási rendszer váltja fel.
Önkormányzati alrendszer III. A helyi önkormányzatok kiadásai 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról és 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
• kötelező és önként vállalt feladatok • önkormányzati költségvetési szervek • lakosságnak nyújtott juttatások, támogatások stb.
A helyi költségvetés elkészítésének, végrehajtásának szabályai 1. Az önkormányzat költségvetési koncepcióját a (fő)jegyző készíti el, és a (fő)polgármester november 30-ig (választási évében december 15-éig) terjeszti a képviselő-testület elé. A költségvetési koncepciónak képet ad a saját bevételekről, kiadásokról. 2. A koncepcióról az önkormányzati bizottságok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat véleményt alkot, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé. 3. A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési koncepciót. 4. A költségvetési rendelet tervezetének elkészítése a jegyző feladata, az elkészült rendelettervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45. napig a polgármester nyújtja be a
képviselő-testületnek.
A polgármester előterjeszti azt az önálló rendelettervezetet is, amely a költségvetési rendelettervezetben javasolt előirányzatok szükséges módosításait tartalmazza.
5. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a költségvetés elfogadásával rendeletet alkot.
Nemzeti vagyon Alaptörvény • az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona • kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele • megőrzésének, védelmének és felelős gazdálkodásnak a követelményei sarkalatos törvényben • csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, az értékarányosság követelményének figyelembevételével
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény • az állam és a helyi önkormányzati vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való önálló és/de(!) felelős gazdálkodásnak a követelmények • az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának köre • a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátai és feltételei, • az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységek (az ún. állami, illetve önkormányzati monopóliumokat).
Állami vagyon I. 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról • kincstári vagyon: olyan vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához szükséges, valamint amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, ill. korlátozottan forgalomképesnek minősített • üzleti vagyon: a kincstári vagyonelemek közé nem sorolható forgalomképes tételek Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, tulajdonosi joggyakorló (vagyonkezelő) szervezeteken keresztül: • Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. • a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. • a Nemzeti Földalap.
Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB Zrt.) • egyszemélyes, zártkörűen működő szakosított hitelintézet, állami részvénytársaság • jegyzett tőkéje legalább 100 milliárd forint • a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési céljaihoz források biztosítása
Állami vagyon II. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) • • • • • •
a Magyar Állam egyszemélyes részvénytársasága, részvényei forgalomképtelenek előkészíti, végrehajtja az Országgyűlés, Kormány, miniszter állami vagyont érintő döntéseit; nyilvántartást vezet az állami vagyonról, tájékoztatást nyújt; a (tulajdonosi) joggyakorlása alá tartozó állami vagyont hasznosítja; rendszeresen ellenőrzi az állami vagyonnal történő gazdálkodást; az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyokban képviseli az államot
Nemzeti Földalap • állam tulajdonában lévő termőföldek, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek, a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, szükséges művelés alól kivett földek • működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, • szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhöz jutásának támogatása, • földárak és haszonbérek alakulásának befolyásolása, • termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célú összehangolt javításának támogatása, • gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése • tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján gyakorolja.
Önkormányzati vagyon A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon. A törzsvagyon nemzeti vagyon külön része, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon egy része forgalomképtelen.
Forgalomképtelen törzsvagyon: • a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít (ilyenek például helyi közutak és műtárgyaik, helyi önkormányzatok tulajdonában álló terek, parkok), vagy • törvény, illetve a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
A törzsvagyon másik csoportját a törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképes vagyonelemként megállapított önkormányzati vagyon képezi.
Költségvetési szervek I. Költségvetési szerv: jogszabályban vagy az alapító meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy A költségvetési szerv alapvető jellemzői:
okiratban
• az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett jogi személy, • jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül végez, • jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján folytatja tevékenységét, • jogszabályban meghatározott szerv, személy irányítása vagy felügyelete alatt áll, • az alapító okirat szerinti működési körben közfeladat-ellátási kötelezettség terheli, • költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetési szervekkel kapcsolatos alapvető szabályokat jelenleg az államháztartásról szóló törvény mellett az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról alkotott 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.
Költségvetési szervek II. A költségvetési szervek létrehozása • jogszabállyal vagy alapító okirattal lehet létrehozni • az alapító okiratot az alapító személyétől és a szerv besorolásától függően az alapító szerv, az irányító szerv vagy a miniszterelnök adja ki. • a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell: • nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit, • az alapításáról rendelkező jogszabály megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, • közfeladatát és alaptevékenységét az államháztartás szakfeladatrendje szerinti bontásban, államháztartási szakágazati besorolását, • illetékességét, működési körét, • irányító szervének nevét, székhelyét, • gazdálkodási besorolását, • vezetőjének megbízási rendjét, és • a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölését.
Költségvetési szervek III. Költségvetési szervtípusok • központi alrendszer: i) központi költségvetési szervek, ii) társadalombiztosítási költségvetési szervek és iii) köztestületi költségvetési szervek, • önkormányzati alrendszer: i) a helyi önkormányzati költségvetési szervek, ii) a helyi / országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek Gazdálkodási jogkörük alapján • önállóan működő és gazdálkodó o jelentős terjedelmű és összetett közfeladatokat lát el, o gazdasági szervezettel rendelkezhet (működés, gazdálkodás, irányítás, pénzügy, számvitel) o országos, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű közfeladat o a közfeladat terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja o például a fejezetet irányító szerv, a központi hivatal, az önkormányzati hivatal
• önállóan működő költségvetési szerv o gazdasági szervezettel nem rendelkezhet
Költségvetési szervek IV. A költségvetési szervek irányítása, ellenőrzése • az irányító szerv számára igen széles körű jogosítványokat biztosít Az irányítási joga magában foglalja a költségvetési szerv • alapítás, átalakítás, megszüntetésének jogát; • a szerv vezetőjének kinevezését, felmentését, a munkáltatói jogok gyakorlását; • a szerv gazdasági vezetőjének kinevezését, felmentését és díjazásának megállapítását; • tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzését; • a költségvetési szerv jelentés tételére vagy beszámolásra való kötelezését; • jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyását; valamint • feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására vonatkozó egyedi utasítás adását. A költségvetési szerv ellenőrzését, felügyeletét ellátó szerv szintén gyakorolhatja az irányító szerveket megillető jogosítványokat, a költségvetési szerv döntéseit azonban nem hagyhatja jóvá, illetve egyedi utasítást nem adhat.
Költségvetési szervek V. A költségvetési szervek működése • központi költségvetési szervek esetében a költségvetési törvény elfogadását követően az irányító szerv kincstári költségvetés kiadásával megállapítja a kiemelt előirányzatokat. • önkormányzati költségvetési szervek költségvetését az önkormányzat költségvetése állapítja meg. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv költségvetése magában foglalja: • a kiadásokat; • a bevételeket és • a támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve; • a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét; valamint • a szakfeladat rend szerinti mutatók állományát és értékeit.
Kötelezettségvállalás I. Kötelezettségvállalás a kötelezettség
vállalásáról
szóló,
szabályszerűen megtett jognyilatkozat. Kötelezettség lehet • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, • szerződés megkötése, • támogatás biztosítása, illetve • más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló jognyilatkozat.
Kötelezettségvállalásra • a költségvetési szerv vezetője, • a polgármester vagy • az általuk erre írásban felhatalmazott alkalmazott
jogosult.
Kötelezettségvállalás Kötlezettségvállalás vertikális munkaszakaszai 1. Csak a pénzügyi ellenjegyzés után kerülhet sor kötelezettségvállalásra (gazdasági vezető, esetleg jegyző jogosult)
2. A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján igazolni, ellenőrizni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, és ha a kötelezettségvállaláshoz ellenszolgáltatás kapcsolódik, annak teljesítését 3. Kifizetések esetében az érvényesítés ellenőrzi az összegszerűséget, a fedezet meglétét és a teljes megelőző folyamatban a gazdálkodási szabályok (jogszabályi előírások, belső szabályzatok) betartását. 4. Az utalványozás a pénzügyi kiadások teljesítésének, beszedésének elrendelése.
a
bevételek
Ellenőrzés Államháztartási kontroll rendszere
külső
Állami Számvevőszék
kormányzati
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Európai támogatásokat ellenőrző szerv
Magyar Államkincstár
belső
FEUVE
belső ellenőrzés
szervezeten belüli
irányító szerv által ellátott
Ellenőrzés I. Célja annak megvizsgálása, hogy az államháztartáshoz tartozó pénzeszközökkel, vagyonelemekkel a kezelésre jogosult szervek, szervezetek a jogszabályoknak megfelelően, hatékonyan, eredményesen gazdálkodnak-e. Az államháztartási kontroll-rendszer három pillére: • Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék (az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve) látja el. • Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár által valósul meg. • Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere – beleértve a belső ellenőrzést – keretében valósul meg. Az államháztartásért felelős miniszter megalkotja a kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.
Ellenőrzés II. Kormányzati szintű ellenőrzés
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - kormányzati ellenőrzési szerv • kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése; • a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzése; • a gazdálkodó szervezeteknek, (köz)alapítványoknak, köztestületeknek, térségi fejlesztési tanácsoknak és egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az e szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzése, • egyéb, az Áht-ben megjelölt szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzése.
Európai támogatásokat ellenőrző szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre
nyújtott
költségvetési
Ellenőrzés II. Kormányzati szintű ellenőrzés Magyar Államkincstár • állami költségvetés végrehajtása során a pénzforgalom lebonyolítása és elszámolások • központi költségvetésből folyósítja a család- és szociális támogatásokat, valamint ellenőrzi az igénybevétel jogosságát • ellátja közel 700 000 közszférában foglalkoztatott illetményének számfejtését, az ehhez kapcsolódó adó- és járulék elszámolást és bevallást • vezeti a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását • nettó módon biztosítja a központi költségvetésből juttatott támogatásokat a helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és az egészségügyi intézmények részére, és ellenőrzi azok felhasználását • folyósítja és ellenőrzi az EU-s és hazai támogatásokat, a jogosulatlanul kiutalt támogatásokat visszaköveteli • számlát vezet a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok részére • értékpapír forgalmazás, és ahhoz kapcsolódó számlavezetés
Ellenőrzés I-II. Állami Számvevőszék
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
rendeltetés
az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve,
a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve
jogállás
független a Kormánytól, ennek biztosítékai
a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal
• jogállás, • költségvetési gazdálkodás és • vezető tekintetében állnak fenn
vezető
az Országgyűlés által 12 évre választott a közigazgatás-szervezésért felelős elnök, aki miniszter javaslatára a miniszterelnök • újraválasztható által kinevezett elnök • mentelmi jog illet meg, • szigorú összeférhetetlenségi szabályok
vizsgálati kör az államháztartás egészét jogosult vizsgálni, ellenőrzései • törvényességi, • célszerűségi és • eredményességi szempontok
ellenőrzési hatásköre nem terjed ki • központi költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt költségvetési szervek és • Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére
Ellenőrzés III. Belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése, valamint az, hogy a költségvetési szerv működése és gazdálkodása során tevékenységét szabályszerűen végezze, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és megvédje a szervezet erőforrásait az esetleges veszteségektől.
a költségvetési szerv vezetője kialakítja és működteti a megfelelő
(világos szervezeti
struktúra, egyértelmű felelősségi, hatásköri viszonyok, átlátható, szabályozott működés),
• kockázatkezelési rendszert
(kockázatok felmérése, megállapítása,
kontrollkörnyezetet a kockázatok
megszüntetése, mérséklése érdekében szükséges intézkedések megtétele és azok végrehajtásának ellenőrzése),
• kontrolltevékenységeket
(folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzések a
pénzügyi,
gazdálkodási folyamatokhoz kapcsolódóan, például engedélyezési, jóváhagyási eljárások),
• információs és kommunikációs rendszert
(hatékony, pontos és megbízható beszámolási rendszer annak érdekében, hogy a szükséges információk a megfelelő helyen, időben és részletezettséggel rendelkezésre álljanak) és
• nyomon követési (monitoring) rendszert
(a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának
folyamatos, illetve eseti nyomon követése).
A
belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje.
Bankrendszer
Monetáris politika A monetáris politika célja • a nemzeti fizetőeszköz értékének megőrzése, • a pénzügyi rendszer (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) stabilitásának, működőképességének biztosítása, • az infláció mérséklése és • a gazdasági növekedés elősegítése.
A központi bank (jegybank) meghatározó szerepe figyelemmel a gazdaság pénzszükségletére, ahhoz kell igazítani a pénzkínálatot.
Infláció: tartós árszínvonal-emelkedés a pénz vásárlóértéke csökken Ársokk: az árak egyszeri hirtelen megugrása és egy magasabb szinten történő stabilizálódása Árfolyam: a hazai és a külföldi fizetőeszköz egymáshoz viszonyított aránya; külkereskedelem számára ingadozása gondokat okozhat
Az árfolyamváltozás hatásai Hatása
Hazai fizetőeszköz gyengülése
Hazai fizetőeszköz erősödése
(egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke növekszik )
(egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke csökken)
Az exportnak és az idegenforgalomnak Export, idegenforgalom kedvez, a külföldi pénznemben számolt eladások magasabb hazai fizetőeszközben kifejezett bevételt eredményeznek.
Az export és az idegenforgalom versenyképessége romlik, az egységnyi külföldi pénznemben számolt eladások kevesebb hazai fizetőeszközben kifejezett bevételt eredményeznek
Import
Az import drágul, a kizárólag belföldi piacra termelőkre nehezedő versenynyomás enyhül.
Az import olcsóbb A belföldi termelést és a beruházásokat visszafogja.
Beruházások
A belföldi gazdaságot élénkíti, a beruházásokat ösztönzi.
A belföldi gazdaságot visszafogja növekedhet a munkanélküliség.
Infláció
Az import drágulása miatt növekedhet az infláció, különösen ha a behozatal belföldi forrásból nem pótolható.
Az infláció mérséklődhet, ha az importőrök a hasznot (a behozatal olcsóbbá válásából adódó költségcsökkenést) továbbadják.
MNB Magyar Nemzeti Bank • Magyarország központi bankja (kétszintű bankrendszer) • a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja • az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől (az Európai Központi Bank kivételével), tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől. • az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik
Szervezete • monetáris tanács – monetáris politika • felügyelőbizottság • elnök, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki 6 évre. Az elnök felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért (rendelet) és az MNB működésének irányításáért • két alelnök
MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja Kormány gazdaságpolitikáját
Az MNB alapvető feladatai: • meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát • kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze
• hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt • a devizatartalék kezelésével és az árfolyam-politika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez • kialakítja a fizetési és elszámolási, értékpapír-elszámolási rendszereket, és figyelemmel kíséri (felvigyázás) azok tevékenységét • egyéb tevékenység – jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete • a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatok ellátása és szabályozása (rendelet) • országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve • elnöke a Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának • a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente kockázati jelentést készít • az elnök egyszemélyi vezetése alatt áll - a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök 6 évre nevezi ki • két alelnökét a Felügyelet elnökének javaslatára a miniszterelnök 6 évre nevezi ki.
PSZÁF A Felügyelet tevékenységének célja: • a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása; • a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens (megbízható) működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete; • az üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek megbízható működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása; • együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében; • a pénzügyi szolgáltatások igénybe vevői érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése
A pénzügyi közvetítőrendszer I. Pénzügyi piacok: bank (pénzpiac), biztosítás, tőzsde (tőkepiac) A pénzügyi közvetítőrendszer a megtakarítók és a hitelfelvevők között kapcsolat teremt. Általában • az egy évnél rövidebb idejű pénzcserék a pénzpiacon, • az egy évnél hosszabb idejű pénzcserék a tőkepiacon Szigorú szabályozás kockázat, hogy az érintett intézmények nem saját pénzeszközeiket, hanem mások pénzét (a megtakarítókét) kezelik, adják kölcsön, illetve fektetik be. A magyar pénzügyi rendszer működését • a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi, de • egyes hatósági jogosítványok a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartoznak.
A pénzügyi közvetítőrendszer II. pénzügyi szolgáltatások: • betétek gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása, • hitel és pénzkölcsön nyújtása, • pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, • kezesség és bankgarancia vállalása, egyéb bankári kötelezettség vállalása, • valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, • pénzügyi szolgáltatás közvetítése.
kiegészítő pénzügyi szolgáltatások • pénzváltási tevékenység, • fizetési rendszer működtetése.
A tevékenységeket a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) üzletszerűen csak PSZÁF (illetve MNB) engedélyével végezhetik.
Hitelintézet Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely • betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a nyilvános kötvénykibocsátást), valamint • hitelt és pénzkölcsönt nyújt vagy elektronikus pénzt bocsát ki. Bank az a hitelintézet, amely 2 milliárd • betétgyűjtés, hitel és pénzkölcsönzés, pénzforgalmi szolgáltatások üzletszerűen • a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére kaphat engedélyt . Szakosított hitelintézet (jelzálog-hitelintézetek, Magyar Fejlesztési Bank Zrt.) • a vonatkozó külön törvényi szabályok szerint jogosult tevékenységének végzésére, • nem kaphat engedélyt valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére. Szövetkezeti hitelintézet (takarék- vagy hitelszövetkezetek), 250 millió • tevékenységeit csak saját tagjai (tulajdonosai) körében végezheti. • hitelreferencia-szolgáltatás kivételével valamennyi pénzügyi szolgáltatást végezhet, emellett kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként pénzváltási tevékenység, valamint bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenység.
Pénzügyi vállalkozás A pénzügyi vállalkozások (például a lízingcégek) olyan pénzügyi intézmények, amelyek • egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végeznek, azonban o nem folytathatnak betétgyűjtést, o nem nyújthatnak pénzforgalmi szolgáltatásokat, és o nem végezhetnek pénzváltási tevékenységet. • alapításához legalább 50 millió forint induló tőke • pénzügyi ügynöki tevékenységet bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezhet • alapítványi formában is
Pénzügyi intézmények működése Kockázatok • hitelkockázat - az adósoktól nem minden esetben sikerül a teljes kamatot és a tőkét visszakapni,
• likviditási kockázat - a betétek egy részét készpénzben kell tartani az előre be nem jelentett pénzműveltek érdekében, de a készpénznek nincs hozama • működési kockázat - előfordulhat, hogy a működési költségek meghaladják a bevételeket
Korlátozások • célja, hogy biztosítsák a bankok prudens (óvatos, körültekintő, megbízható) működését, és elősegítsék a likviditást (rövid távú fizetőképesség), szolvenciát (hosszú távú) • induló tőke legkisebb összege • saját tőke védelme - a saját tőke nem csökkenhet a jegyzett tőke alá • tőkemegfelelési követelmények - szavatoló tőke, a fennálló követelések kielégítésének fedezete • kockázatvállalási korlát - egy ügyfélnek, ügyfélcsoportnak csak tőkéjük meghatározott részét (szavatolót tőke 25%-a) adhatják kölcsön
Intézményi védelem Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) • személyenként és hitelintézetenként összevontan 100 000 €-ig megtéríti a kárt, ha egy bank nem tudna maradéktalanul helytállni a betétesekkel szemben fennálló kötelezettségeiért. Az ezt meghaladó kötelezettségekre az állam vállal 100%-os garanciát. • tagjai a pénzügyi intézmények, amelyek védett betétállományukhoz igazodóan díjat fizetnek az alapba. Ha az alap a károkra nem nyújtana teljes mértékben fedezetet, a tagokat az OBA pótbefizetésre is kötelezheti.
Befektetővédelmi Alap (BEVA) • a befektetési szolgáltatók esetleges fizetésképtelensége miatt a befektetőket érő vagyoni károk részbeni kompenzálása 20 000 €-ig (1 millió + 90%) • valamennyi befektetési vállalkozások és befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek, valamint portfóliókezelést végző befektetésialap-kezelők a tagja (árutőzsdei szolgáltató még nem csatlakozott az Alaphoz)
Központi Hitelinformációs rendszer (KHR) • a pénzügyi intézmények által közösen működtetett ügyfél- és szerződésadatnyilvántartás, amely hitelinformációt szolgáltat a felelős hitelezés érdekében
Köszönöm a figyelmet!
