MINI - MAX K-60EH/G-40EH típu sú asztali keltetőgép műszaki leírása és kezelési útmutatója Az Ön által vásárolt gép alkalmas bármely baromfi és egyéb szárnyas állat tojásainak keltetésére, az adatok tyúktojás méretére vannak megadva. MŰSZAKI JELLEMZŐK: TÍPUS Kapacitás kézi forgatással (db) Kapacitás forgató tálcával (db) Bújtató tálca (tartozék/db) Forgató tálca Páratálca (db) Méretek (cm-ben) Súly (kg) Fűtés Hálózati feszültség
K-60EH
G-40EH
60 40 1 2 40 x 52 x 22 9 60 W ellenállásfűtés 230 V
1 1 2 40 x 52 x 22 9 60 W ellenállásfűtés 230 V
A műszaki változtatás jogát fenntartjuk!
Szerkezeti anyaga élfóliázott bútorlap (lv.: 18 mm), üvegezett ajtó béka zárral, tömítetten szerelve. Hőmérséklet szabályzása elektronikus. Hőmérséklet ellenőrzés külső leolvasású, tizedes beosztású hőmérővel történik. ÉRINTÉSVÉDELEM! A gép csak földelt konnektorból üzemeltethető, mivel az ellenállásfűtés fémhálón van elhelyezve! A gép minden egyéb része kettősszigetelésű !
FIGYELEM! A készülék belsejébe nyúlni tisztítás céljából is csak akkor szabad, ha a villásdugót kihúztuk a konnektorból!
1
A gépet egy méternél magasabb huzatmentes helyre tegyük! Üzembe helyezés előtt a gépet állítsuk vízszintbe, hogy a páratálca feltöltésekor ne folyjon víz a gépbe. A gép csak a négy lábára állítva üzemeltethető 18-25°C fok közötti helyiségben, a vonatkozó szakirodalmak a keltetést 20°C hőmérsékletű helyiségben ajánlják. A 34 - 35 mm-nél kisebb tojások keltetésénél pl. 25-30 grammos japán tyúktojásoknál, de főleg a 20-24 mm-es fürjtojások keltetésénél különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra és a hőmérő törés elleni védelmére. A keltetőbe belógó hőmérő végének mindig a bennlévő tojások felett kell elhelyezkednie, kb. 3–5 mm-rel feljebb. Így méri a valós tojáshőmérsékletet. Üzembe helyezés előtt 38,5-39,5 C fokos hőmérsékletű vízbe téve ellenőrizzük, hogy a higanyszál szállítás közben nem szakadt-e meg a hőmérőben! A gépet 38,5-39°Celsius fok közötti értékre beállítva szállítjuk erre az értékre a bekapcsolást követő 2-4 óra elteltével áll be a gép. Előfordulhat, hogy a hőmérő nem a műhelyben beállított értéket mutatja az eltérő elhelyezési körülmények miatt. Ne állítsunk rajta, csak kb., 4 óra eltelte után. Ha mégis szükséges a hőmérséklet változtatása, úgy a / + / mint a / - / irányba egyszerre csak 0,5 mm-t mozdítsunk a kezelő gombon és csak kb. fél óra kivárása után állítsunk ismét, ha szükséges. Ha a " B " jelű LED világít, akkor kiolvadt a belső 0,5 - 0,8 A os üvegbiztosíték, amely a szabályzó fedelének levétele után látható és cserélhető. Ha az " F " jelű LED világít, akkor a fűtés folyamatos, ezt figyelve 39 °C–nál lehet finoman (-) irányba fordítva addig, amíg ki nem alszik a fény, mert a hőtehetetlenség még 0,3-0,5 °C-t úgyis emel. FONTOS! A jó keltetési eredmény főképp a keltetendő tojások minőségétől, de emellett a keltetőgép kezelésétől is függ. Számtalan olyan ok van, amely kevésbé sikeres, vagy sikertelen keltetéshez vezethet. A legtöbb azonban nem a gépben keresendő és csak a körülmények pontos ismeretében deríthető fel, ezért sikertelen keltetés esetén a részletes tájékoztatást küldő vevőknek írásban nyújtunk segítséget! 2
AJÁNLÁSOK: A jó keltetési eredmény elérése érdekében célszerű, ha azonos nagyságú és fajtájú tojásokat teszünk a gépbe. Bármely fajta esetében a túl nagy és a túl kicsi tojásokat tegyük félre, és ugyanígy járjunk el a túlzottan keskeny, hosszúkás és a labdaszerűen gömbölyű tojásokkal, mert ilyen tojások esetében gyakori a gyenge csibék kelése. A tojások legyenek tiszták, anélkül hogy megmosnánk őket. Ha mégis mosni kell a mosóvíz legalább 5-10 °C -al melegebb legyen, mint a tojás hőmérséklete. Majd ne töröljük, hanem hagyjuk leszáradni a vizet. A keltetésre szánt tojások ne legyenek 5-8 (max. 10)napnál idősebbek, de 24 óránál frissebbek sem. Idősebb tojásoknál a kelési arány lényegesen kisebb lehet. A tojásokat tilos tintával, filctollal és alkoholos tollal jelölni, csak a grafitceruza ajánlott. Télen 1-1,5 óránként gyűjtsük, hogy ne szenvedjenek fagykárt, tárolni 10-15°C fok között ajánlott, a melegen tárolt tojások sok nedvességet vesztenek, ami ugyancsak csökkenti a kelést. Ajánlott a tojásokat csúcsával felfelé tárolni, naponta 1 alkalommal átmozgatni a hosszabb tárolás esetén. KELTETÉSI ÚTMUTATÓ: A tojásokat fekve helyezzük úgy az előkeltető görgős tálcára (ha, van ilyen a géphez) valamint a dróthálós bújtató tálcára is. Forgatás: a görgőstálcát kissé megemelve vegyük ki a többszörös tojás forgás elkerülése végett, görgős tálcával; lassú előre húzása és kb. 12 óra múlva hátra tolása, a bújtató tálcán egyenként kézzel 180-ot kell fordítani a tojásokon, egy-egy forgatás alkalmával a hossztengelyük mentén, guruló fordítás. A tojások gépbe helyezése után az első napon nem forgatunk, a forgatás a 2. nap reggel kezdődik. A tojásberakás napja a 0. nap. A csekély (+)0,5 (-)0,5 C -on belüli hőingadozást, ha előfordul, ne állítsunk a szabályzón (lásd a 2. oldalon leírtakat).
3
LÁMPÁZÁS: A tojásokat 7-10 naptól kezdve lehet átvilágítással ellenőrizni. Így az alábbiak állapíthatók meg, a keltetés eltelt napjai alatt: kellő mennyiségű volt-e a pára, illetve sok, vagy kevés volt-e. Továbbá a 7. napon, vagy az azt követő 1-2 nap az átvilágításkor az alábbiak láthatók; hajszálerek kialakulása és egy kis lüktető pont, az embrió szíve.
kb. 2cm
kb. 1,5cm
kb.0,5cm
Túl nagy légkamra: kevés volt a pára
Normál légkamra: megfelelő volt a pára
Túl kicsi légkamra: sok volt a pára
Ha mozgatásra egy lassan elmozduló kristályosan csillogó sötét részt látunk, akkor az biztosan fiatlan. A 14. naptól, vagy azt követően egyre sötétedő és figyelmes vizsgálattal láthatóan mozgó beltartalmat fedezhetünk már fel. A fiatlan tojásokat ajánlatos kivenni a gépből. A napi forgatás, illetve hűtés alkalmával hasznos, ha a tálca szélein lévő tojásokat felcseréljük a tálca középső részein lévőkkel, az egyenletesebb hőfelvétel érdekében, de nincsen rá feltétlenül szükség, ha nem fal mellett van és a hátfalát nem tolták szorosan a falhoz. (Ez egyébként sem jó elhelyezési mód). A napi forgatások száma általában kettő, reggel és este, de legfeljebb napi három. A várható kelés előtt 3 nappal már nem kell forgatni a tojásokat. Ha görgős forgatótálcán voltak eddig, a 18. nap este, akkor óvatosan rakjuk át a tojásokat a bújtató tálcára /tyúktojások esetén/.
4
FIGYELEM! A túlpárásodás miatt sok kifejlett állat befulladhat a tojásokba, de a gép is károsodik. Ezt szíveskedjenek a többi baromfi keltetésénél is figyelembe venni.
A víztálcával soha ne fedjük le a fenéklapon lévő két furatsor egyikét sem, mert akkor lecsökken az oxigén után pótlás (légcsere). A tojás önhő emelkedését és az arra történő odafigyelést, lásd a mellékelt keltetés technológiai táblázatban. Tapasztalati alapon az alábbiakat ajánljuk: Esős, párás napokon egy tálca is elég lehet a párologtatáshoz, száraz napokon viszont két víztálca alkalmazása ajánlott 12-14 napig. A kelés alatt és a piheszáradás közben előfordulhat az ablak alsó részének párásodása, ami 60% feletti pára jelenlétére utal, a kicsapódott víz többletpárát okoz, ezért egy-két alkalommal töröljük le. A 18. nap után feltétlenül legyen mindkét tálcában víz. FIGYELEM! A felhasználói visszajelzések alapján, a mikrohullámú sütő közelében elhelyezett keltetőben az öszszes tojásban elhal a csibe embrió! ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ! A kibúvás után kb. 16 órával vegyük ki, de csak a leszáradt csibéket. A kelés közben feleslegesen ne nyitogassuk a gép ajtaját, csak a szükséges víz után-töltése esetén és a permetezéskor. KELTETÉSI AJÁNLÁS BAROMFI FAJTÁNKÉNT: TYÚK, DÍSZBAROMFI: Keltetési idő 20-22 nap, hőmérséklet 38,5-39,5 C közötti. Hűtés a 7. naptól (naponta) kétszer, a 18. nap estéig. A tojásokat a gépen kívüli hűtések alkalmával, a 10-11. naptól gyengén permetezzük le 40C -os vízzel, majd hagyjuk hűlni 5-10 percig. Ezután forgassuk meg és tegyük vissza a gépbe. Bujtatás alatt 38,3-38,5 C legyen és napi háromszori csak permetezéssel történő hűtés a 18. naptól. 5
KACSA, LIBA: Keltetési idő fajtától függően 26-28 illetve 29-31 nap, hőmérséklet 38,5-39,5 C között. A gépen kívüli hűtés a 7-8 naptól, kacsánál napi 20 perc, libánál napi 30 perc és ekkor kell permetezni a tojásokat a hűtés és forgatás előtt langyos vízzel. A libatojásokat a 15. naptól 2-3 naponta 38°C -os vízben 0,5 percre lehet még beletenni, ami ismert keltetői gyakorlat. Bujtatás alatt 38-38,2 C és napi háromszori csak permetezéssel történő hűtés a 25. ill. libánál a 27. naptól. PULYKA, GYÖNGYÖS : Keltetési idő kb. 26-28 nap, hőmérséklet 38,5-39,5 C fok között. A tojásokat a 4. naptól naponta egyszer 5-10 percig a gépen kívül hűteni kell, míg a 10-12 naptól naponta egyszer permetezni a hűtés és forgatás langyos vízzel és reggel, este 10-15 percet ismét hűteni kell. Bujtatás alatt 38,2-38,3 C és napi háromszori csak permetezéssel történő hűtés a 25. naptól. FÁCÁN: Keltetési idő 22-24 nap, hőmérséklet 38,5-39,5 C fok között. A 3. naptól 3-5-szöri forgatás, és napi egyszeri 10 perces hűtés szükséges. Minden forgatás előtt a gépen kívül lévő tojásokat kevés langyos vízzel kell permetezni. Bujtatás alatt 38-38,2 C és napi háromszori csak permetezéssel történő hűtés a 21. naptól. FÜRJ: Keltetési idő 16-18 nap, (kaliforniai copfos és más díszfürjek 22-24 nap) hőmérséklet 38,5-39 °C-os. Az első 60 órában nem forgatjuk, utána a kelés előttig napig kétszer, a kis tojásokat hűteni napi 5 percet szükséges az 5-13 napokon, permetezni a 12-15 napokon kevés langyos vízzel kell. Bujtatás alatt 38-38,2 C és napi háromszori csak permetezéssel történő hűtés a 16. naptól.
6
