Fresenius Krónika a Fresenius Medical Care Kft. belsô tájékoztatója Megjelenik: Szaktanácsadó:

Fresenius Krónika a Fresenius Medical Care Kft. belsô tájékoztatója Megjelenik: félévente Szaktanácsadó: dr. Ladányi Erzsébet Hálózati Orvos Igazgató és dr. Árkossy Ottó az FMC Szépvölgyi úti Dialízis Központjának igazgatója Felelôs szerkesztô: B. Király Györgyi
Munkatársak: Bozsán Eta, Bulla Bianka és Vámos Éva
Tördelés: Tusor Ildikó Felelôs kiadó: Zoltán György, ügyvezetô igazgató

Szerkesztôség: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 35-37. B. ép. II. em.
Telefon: (1) 439-2244
Fax: (1) 439-2240 e-mail: [email protected]
internet: http://www.fresenius.hu

FreseniusKrónika Megjelenik félévente

A Fresenius Medical Care Kft. belsô terjesztésû lapja

2009/1

Fresenius Medical Care

Hálózatbôvítés

Receptek

Innováció Hobbik

www.fresenius.hu

A tartalomból Beköszöntô (3. oldal)

Jön az új budapesti dialízis központ (4–5. oldal)

Hírek (5. oldal)

396 oldal versben... (6. oldal)

Teniszezik és küzd a kapacitás rendelet ellen (7–8. oldal)

Barkácsol és finanszíroz (10–11. oldal)

A másik Csongrádi Kata (12. oldal)

A legújabb és Mihalcsó doktor számára a legszebb... (13. oldal)

A trópusokon érzi magát otthon (14–15. oldal)

Hogy a piros és sárga mutatók átlendüljenek... (16. oldal)

Évente 250–300 vese talál befogadóra (17. oldal)

Az én életem az ápolásról szól! (18. oldal)

Egy optimista ember (19. oldal)

2

FreseniusKrónika

2009/1

Beköszöntô A tudatosan élô emberek – közöttük én magam is – napjainkban egyre jobban odafigyelnek az egészséges életvitelre. Mindnyájan szeretnénk egészségesek lenni, minél hosszabb és jó minôségû életet élni. Ugyanakkor kevesen – a lakosság csak igen csekély, legfeljebb 10%-a – figyelnek arra, hogy megôrizzék egészségüket. Az egészségtudatosság ugyanis azt jelenti, hogy a saját egészségemért csak én vagyok a felelôs, karban kell tartanom és meg kell ôriznem. Ebben nélkülözhetetlen a megfelelô táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a fizikális jóllét, a fittség és a környezettudatosság. Elengedhetetlen, hogy minél gondosabban ügyeljünk az egészséges táplálkozásra, ételeink és italaink megválasztására. Minden évszakban nagyon fontos gondoskodnunk arról, hogy megfelelôen pótoljuk a szervezet számára szükséges legfontosabb tápanyagokat, vitaminokat, esszenciális aminosavakat, nyomelemeket. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a kiegyensúlyozott étrendre, arra, hogy minél kevesebb ártalmas anyagot tartalmazó ételt fogyasszunk, valamint arra, hogy étrendünk minél több teljes értékû táplálékot tartalmazzon. Ezért örülök Hevesi Tamás jó sok rostot, vitamint tartalmazó ételreceptjeinek. A mai modern korral járó óriási stressz ellen fontos a rendszeres relaxáció és tudatos stresszkezelés, mellyel számos egészségügyi problémát elôzhetünk meg, illetve gondoskodhatunk a megfelelô szellemi és lelki kondícióról. Nô lévén azt is kiemelném, hogy jóllétünkhöz feltétlenül hozzátartozik a megfelelô szépségápolás, mely magabiztosságot,

jó közérzetet ad és a sikeres, jó megjelenés feltétele. Talán nem is szükséges hangsúlyozni, hogy a káros szenvedélyek, élvezeti cikkek, függôséget okozó szerek kerülése és megfelelô óvatosság a gyógyszerek szedésében egészségünk megôrzésének legfontosabb alapelemei közé tartozik. A környezettudatosság, a természetközeli életmód és technikák elsajátítása, mûvelése és minél szélesebb körben történô terjesztése mindnyájunk feladata, hiszen ez gyermekeink, unokáink egészségének is feltétele. Így aztán nem mindegy, hogy milyen minôségû vizet iszunk és milyen tisztaságú levegôt szívunk de az sem, hogy milyen mértékben és hogyan sikerül csökkentenünk a környezetünkben kialakult elektroszmogot. A rendszeres, kedvünk és lehetôségeink szerint választott fizikai aktivitás, az egész szervezetet, testet megmozgató, változatos mozgások – futás, úszás, tenisz, nordic walking vagy éppen a vadászat – segítenek elégetni az extra kalóriákat, valamint jót tesznek a szívnek, a vérkeringésnek, az általános egészségnek és jó közérzetnek egyaránt. Figyelmükbe ajánlom Zoltán György, Budaházy Emil és Neményi Péter példáját. Ôk már tudják, hogy mozgás, a munka, pihenés helyes arányának megtartása, a változatos szabadidôs tevékenységek

gyakorlása a stressz kezelésének legjobb eszköze. Éppen ezért tegyük a fizikai aktivitást mindennapi rutinná! Nem szükséges profi sportolónak lennünk ahhoz, hogy elkezdjünk mozogni! Nincsenek szigorú szabályok, az egészségét mindenki a neki leginkább megfelelô módon ôrizheti meg. Az öngondoskodásnak ezen formája, az aktív, egészségtudatos, örömteli és szociálisan, lelkiekben is kiegyensúlyozott életformát jelent, amely legtöbb esetben nagy beruházások nélkül mindenki számára megvalósítható. Ne feledkezzünk meg a mentális egészségról sem! Gábor Józsi bácsi Pécsrôl, például attól boldog, hogy rímeket farag. Érdemes vigyázni magunkra, hiszen senkinek sem olyan fontos az egészségünk, mint saját magunknak, és persze családunknak. Nem elegendô évi néhány nap kikapcsolódás. Testmozgásra, egészséges étkezésre és az önmagunkra való odafigyelésre az év minden napján szükségünk van és ez meghozza gyümölcsét: az egészség, a testi jóérzés érzelmi és lelki kiegyensúlyozottsággal, jó állóképességgel párosul. Mindnyájan tudjuk, hogy sokkal többe kerül a kórházi kezelés, a gyógyszer és a betegség miatt kiesett jövedelem, mint amit egészségünkre fordítunk. Manapság tehát az egyik legjobb „befektetés” egészségünk megôrzése, a betegségek megelôzése lehet. Ha pedig nem sikerült megúsznunk a bajt, még mindig ott a lehetôség, hogy a lehetô legegészségesebb életvitellel, orvosunkkal együttmûködve gyógyuljunk, vagy legalább megakadályozzuk a további állapotromlást. Ezen gondolatok jegyében ajánlom önöknek a júliusi Fresenius Krónikát, olvassák örömmel!

2009/1

Dr. Ladányi Erzsébet

FreseniusKrónika

3

Aktuális A Péterfy Sándor utcai Kórházban jelenleg a Fresenius Medical Care által üzemeltetett dialízis központ mûködik, mely a fôvárosi V.-VI.VII.-XVI. kerület egészének, valamint a VIII. kerület egy részének dialízis kezelésérôl gondoskodik. A jelenlegi állomás túlzsúfolt, kevés kezelô hellyel mûködik, ezért a Fresenius legújabb Dialízis Központjának építése mind a betegek, mind a beruházó Fresenius, mind pedig a kórház számára rendkívül fontos. Mit jelent a Péterfy kórház számára a területén épülô új dialízis állomás?

Jön az új budapesti dialízis központ...

– Jelenleg egy elavult épületben, rossz körülmények között, a Fresenius többi állomásától messze elmaradott színvonalon dolgozik ez a mi területünkön lévô egység. – mondja dr. Budaházy Emil a kórház fôigazgatója. – A Fresenius most is önállóan mûködteti, kicsit állam az államban. A beruházás a végéhez közeledik, most már lehet látni, milyen lesz, lassan körvonalazódik az épület beosztása, az egyes részlegek funkciói. 600 m2 beépített alapterületen alakítják ki a Dializáló Állomást, az Ambulanciát, s a szükséges gondozást végzô egységeket. Külön kezelôhelyet létesítenek a hepatitiseseknek, és modern nefrológiai gondozót is akarnak telepíteni. Persze mögötte áll a mi nefrológiai osztályunk, ami mégiscsak biztonságot jelent. – Túl vagytok már az átadáson? – Kicsit csúszik, úgy volt, hogy októberben lesz, újabban egy novemberi dátumról beszélünk. A mi szempontunkból ez mindenképpen elôrelépés. Nekünk eddig is megvolt a hátterünk, de ez az állomás nem volt dicsôség sem a kórháznak, sem a Freseniusnak, annak ellenére, hogy nagyon tisztességesen dolgoztak a munkatársaik, igen jó színvonalon. Most majd kerülnek ide új mûszerek, tisztább, világosabb, levegôsebb, modernebb épületben fogadhatják a betegeket. A külföldi beteg is boldogabb, ha elegánsabb helyen kezelik. Lesznek mélygarázsok, amelyek egy részét nyilván ôk

4

FreseniusKrónika

2009/1

fogják használni, de a mi helyzetünk is jobb lesz. Gondold el, parkolási gondokkal küszködünk állandóan. 2200 dolgozónk van és mindehhez 80 parkolónk! Hála istennek a Péterfy is kap a szerzôdés keretében néhány helyet a mélygarázsban. Akárhogy nézem az új beruházás emeli a Péterfy színvonalát. Ne szépítsük: a kórház belülrôl sokkal jobban néz ki, mint kívülrôl! Jó lenne, ha az épületek harmonizálnának egymással, tehát valamilyen energiaracionalizálási program keretében át kellene nézni a fûtést meg a melegvíz szolgáltatást, ki kellene cserélni az elavult nyílászárókat – ahol süvít a hideg – és egy szigetelôvakolás is jól jönne az ócska épületre, ami egyúttal díszítôvakolásnak is elmenne. Ha áll az udvaron egy szép épület, akkor szinte ordít, hogy a mellette levô is nézzen már ki valahogy! Talán a fôváros, vagy a VII. kerület hajlandó lesz áldozni rá! – Mennyi idô alatt hoztátok tetô alá a Fresenius állomást? A mai viszonyokat ismerve, nem hiszem, hogy túl könnyû lehetett eltervezni, a szükséges engedélyeket megszerezni és elindítani a beruházást. – 2002 decemberében kerültem ide, akkor már folytak a tárgyalások az új központról. Sôt! Az elôdömmel is zajlottak tárgyalások, de azok valahogy befagytak. Akkor mi újra kiírtuk a pályázatot, az elég gyorsan ment. A Fresenius nyerte meg, elônyére szolgált, hogy már bent volt a házban. A be-

Hírek ruházás indítása viszont hallatlanul nehezen ment! Ahhoz, hogy itt valami mozduljon, a VII. kerületi önkormányzat hozzájárulása kell. Az önkormányzat elôírja, hogy legyen mélygarázs, kell építési meg bontási engedély is. Utána meg kellett egyeznünk a pénzügyi meg jogi keretekben. A tulajdonos fôváros úgy lépett föl, mint egy másik szerzôdô fél, kevesellte például a bérleti díjat. Belefolyt a gazdasági-, pénzügyi-, egészségügyi bizottság. De átgondolta a kórház Felügyelô Tanácsa is. Szóval sok mindenkinek volt és van köze a történethez. Amikor végre megegyeztünk, akkor a német félnek akadt valamilyen problémája, hogy nem jók az emeletmagasságok. Az építkezést 2006-ban kezdtük el. A Péterfy mindig is helyhiánnyal küszködött, be vagyunk ide szorítva a házak közé. Ezzel a beruházással nyerünk pár négyzetmétert, hiszen az egyik belgyógyászati osztályunkat kényelmesebb körülmények közé tudjuk helyezni. A zsúfoltság meg a teltház enyhül egy kicsit, azzal, hogy a régi dialízis központ helyén terjeszkedünk. – Milyen a viszonyod a Fresenius ügyvezetôjével? Nyílván sokszor találkoztok egymással, van mit megbeszélnetek. – Eddig is ismertük egymást, mint az egészségügy szereplôi általában. Zoltán Gyuri – ahogy mondani szokták – régi motoros az egészségügyben. Olyan megbeszélésekre, ahol egy szûkebb körnek a véleményét szokták kikérni, általában ôt is meghívják. Nagyon korrekt embert ismertem meg Gyuriban. Gyorsan döntô, fantáziadús vezetô, aki nem nagyon szeret vereséget szenvedni, újabb és újabb ötletekkel képes elôállni, ha nehezedik a helyzet. Maximalista, kreatív ember, akivel megkedveltük egymást. Ô is szereti az irodalmat meg én is, ráadásul mûkedvelô – karcolatokat is irogat néha. Van közös szerelmünk is: a sport szeretete. A tenisz, a sport általában, és az arról való beszélgetés. B. Király Györgyi

A dialízis szolgáltatók nem akadályozzák meg a transzplantációt! Többször olvasható a médiában, hogy a dialízis szolgáltatóknak érdekükben áll a transzplantációk számának alacsony szinten tartása. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy a mûvese kezelésben résztvevôk 15–20 százaléka alkalmas csak a veseátültetésre, az ô várakozási idejüket persze csökkenteni kellene, például az élô donáció hazai népszerûsítésével. Ez a donációs mód hazánkban gyermekcipôben jár, kevéssé ismert, hogy nemcsak az agyhalott veséjét lehet felhasználni, hanem a rokonok, ismerôsök veséjét is. Ezért lenne fontos az élô donáció, ami nálunk még nincs a helyén, miközben világszerte már túl is lépték az 50 százalékot. Pedig aki vesét ad, az pénzt spórol meg az államnak. Hiszen nem kell mûvese kezelést, táppénzt, a különbözô szövôdmények gyógyításának árát fizetnie. Izraelben például 100% az élô donáció, ráadásul fizetnek is érte! A pénzt az állam adja, az összeg az illetô éves átlagfizetésének összege, így nincs is szükség elhunytakból származó kadáver vese felhasználására.

Red Dot kitüntetést kapott a Fresenius A Fresenius Medical Care magyarországi gépparkja európai szinten is az élmezônybe tartozik. Nem csak azért, mert a gépek közel 90%-a (év végére 100%) képes Online HDF-re, hanem mert a 640 darabos gépállomány közel fele a legújabb és legfejlettebb technológiát felvonultató 5008-as széria. A 300 különbözô szabadalmat tartalmazó berendezés számos díjat elnyert, többek között a Red Dot kitüntetést, amelyben egészségügyi berendezés még nem részesült. Ezek a berendezések hatalmas érintôképernyôs monitorral rendelkeznek, kezelésük egyszerû. Minden betegnek van saját betegkártyája, amin saját kezelési adatai tárolódnak, így nem kell minden alkalommal felvinni újra valamennyi kezelési paramétert. Ez a módszer nagyban csökkenti az adminisztrációs hibákat. Mivel kevesebb idôt kell a nôvérnek a géppel foglalkoznia több ideje marad a betegre és a pontos adminisztrációra, melyre a Fresenius nagy hangsúlyt fektet. A berendezés rengeteg biztonsági funkciót tartalmaz és igen energiatakarékos (víz, áram). Segítségével kezelés közben is folyamatosan ellenôrizhetô a dialízis hatékonysága, így folyamatosan lehet módosítani a kezelés paramétereit, és még jobb minôséget elérni.

2009/1

FreseniusKrónika

5

Szenvedély 396 oldal versben... Ennél interaktívabb híradás aligha született a Fresenius Krónika címû újságba. Az is tény, hogy Erzsi nôvér (Solymos Istvánné) nélkül nem jöhetett volna létre. Pécsrôl jött a hír, hogy a mûvese kezelésre járók között, akad egy beteg bácsi, aki 79 éves és verseket ír.

Gábor József vélhetôen nem használ komputert, így hát Erzsi nôvért kértem meg, hogy jegyezze le életrajzát. Verseit faxon át juttatta el hozzám, közben megszervezte, hogy egy kollegája fotózza le Józsi bácsit, aki végül is e-mailen küldte el a kitûnô felvételeket. „1930. január 25-én születtem a Tolna megyei Dombán. – kezdôdik a kezelés közben tollba mondott életrajz. – Nagyon szegények voltak a szüleim, akik az uraságnál dolgoztak. Volt három kisebb testvérem. Én a harmadik osztályig jártam rendszeresen iskolába, de el kellett menjek pásztornak, hogy valami pénzecskét keressek. Attól kezdve, csak télen tudtam iskolába járni, de így is elvégeztem a 8 általánost. Az édesapám az elsô háborúban fogságba került

6

FreseniusKrónika

és betegen jött haza. 45 évesen meg is halt, én akkor 11 esztendôs voltam, de még ennek elôtte visszaköltöztünk az Alföldre. Apám után négy évvel az édesanyám is meghalt, mi testvérek szétszóródtunk a rokonságban. Én egy nagynénihez kerültem, ahol kicsit jobbak voltak a körülmények. Egy év múlva magához vett az édesapám barátja, aki lopásokba vitt bele, úgyhogy viszszamentem a nagynénihez. A testvéreimmel összetartottunk, a húgommal együtt visszamentünk Dombára. Itt dolgoztam az állami gazdaságban, de az évek alatt, sorra hazajöttek a testvéreim is. 1950-ben katona lettem, ott annyit tanultam, hogy tiszthelyettes lett belôlem. Megnôsültem, a feleségem jó családból jött, falubéli volt. Könyvelt a tszben. Aztán bôvült a család. 1955-ben született a lányunk, 57-ben a fiunk. 1960-ban elcsábítottak Komlóra rendôrnek és ott éltünk negyven évig. Onnét mentem nyugdíjba. 2000-ben a feleségem is beteg lett, így Pécsváradra költöztünk a lányunkhoz, ahol azóta is élek. A feleségem sajnos meghalt. Van két unokám. Verseket iskolás korom óta írok. Mivel sokat voltam a mezôn, ott volt idôm olvasni és írni. Soha sehol nem jelentek meg a papírra rótt írásaim, pedig már 396 gépelt oldalnyi versem van.”

2009/1

Ezt a mondatot soha többé nem jelentheti majd ki Józsi bácsi. Ugyanis a Tavaszi szél címû verse ezúttal napvilágot lát. Ezzel szeretnénk neki örömöt szerezni és további jó egészséget kívánni.

Tavaszi szél Tavaszi szél, lágy dallama hozz jókedvet nékem. Tüntesd el a búm, bánatom, fájó érzelmemet. Amióta özvegy lettem, bánat az életem. Nincsen ki meghozza kedvem, szomorú az élet. Aki mellett boldog voltam, a halál elvitte. Nagy csapás az életemnek, hogy ide kerültem. Az asszony kit szerettem, csak jót adott nékem. Ô is ugyan úgy szeretett, mint ahogy én ôtet. Nagyon hiányzik szerelme, forró ölelése. Vajon tudna-e szeretni, más ugyanúgy engem? Azt a kedves, szelíd jó szót, súgva a fülembe, amelyet én tôle kaptam, egész életemben. Megbüntetett ez az élet, mivel hogy elvette. Nem tudom az okát néki, mit követtem én el. Hogy ha ritkán álmaimban lángba borul szívem, lelkem, öröm ébredésem. Bár a csoda megtörténne, ami lehetetlen. Tovább szerethetnénk egymást, sok szép csodás éven. Úgy szeretném tovább is ôt, szívemre ölelve. Mint ahogyan szerettem én, ezelôtt sok éven. Gábor József

Sport

Teniszezik és küzd

a kapacitás rendelet ellen Amióta Zoltán Györgyöt ismerem, az értelmetlen kapacitás rendelettel küszködik. Egyik levelet írja a másik után, egyik illetékest keresi a másik után, hiába. Hihetetlen hogy lassan 15 év óta nem változott semmi. – A kapacitás évek óta probléma a dialízis ellátásban. Valamikor 2001-2002-ben lehetett utoljára kapacitásigényt benyújtani az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, amikor is egy bizottság állapította meg, hogy jár-e vagy sem. Aki erôsebb lobbi tevékenységet folytatott, annak jutott kapacitás, aki gyengébbet, annak nem. Persze, mi is próbálkoztunk, de többnyire visszautasították az igényünket. Azután jött az új kapacitásrendelet, mely szerint új kapacitásokat nem lehet befogadni, azaz befagyasztották a régit. Vannak már olyan dialízis központjaink, ahol „csúcsra járunk” mert alig tudunk új beteget felvenni. Mindig azt szoktam mondani, hogy ha például Sopronba jön egy új beteg, annak nem mondhatom azt, hogy legyen kedves Sátoraljaújhelyre átfáradni, mert ott van kapacitás. Egyébként a kapacitás a dialízisben abszolút értelmetlen, senki nem tételezheti fel, hogy egy beteget azért kezelnek, hogy több pénzt kapjon a cég. A beteget azért dializálják, mert a vesepótló kezelés – benne van a szóban is – arra szolgál, hogy a mûködésképtelen veséjét pótolja. Ez egy életfenntartó, életmentô kezelés, amit teljességgel értelmetlen befolyásolni, ezt 15 éve mondom, és nemcsak én. Mára a cégünk olyan helyzetbe került, hogy egyes központokban igen komoly gondjaink vannak a kapacitással. A beteget természetesen nem lehet visszautasítani, hiszen van egy szerzôdésünk, amely arról szól, hogy a beteget el kell látni. Ha egy krónikus vesebeteg kétszer-háromszor kihagyja a dialízis kezelést: bekövetkezhet a halál. Hova küldjük abból a megyébôl, ahol a legközelebbi dialízis központ 80 vagy éppen 100 kilométerre van? Félô hogy az OEP megint különbözô dolgokat talál ki, és nem fogja fizetni ezeket a kezeléseket.

– Mi az, amit nem léptél meg 15 év alatt? Mit kellene tenned ahhoz, hogy megértsék azok, akik a döntést hozzák, hogy ez így nem jól mûködik? – Jó kérdés, de nem érzem azt, hogy bármit is elmulasztottam volna. Minden miniszternek írtunk már, meg tudom mutatni visszamenôleg a levelezéseinket. Sajnos elengedik a fülük mellett. Azt mondják, hogy minden olyan kapacitás, amelyik új, elôbbutóbb megtelik. Biztos van benne igazság, de a dialízis egy életfenntartó kezelés. Nem olyan, mint a CT vagy az MR. A kapacitás a dialízisben nem lehet kérdés. Mindent megtettem, mindent elmondtam ezerszer, talán az orvosaink nem voltak elég hangosak, talán az országos nefrológia szakfelügyelônek kellene még hangosabban mondania. Igaz, a B.Braun Avitum cégnek nincs problémája a kapacitással, hiszen 2002-ig hatalmas kapacitásokat osztottak ki nekik amibôl még most is van bôven. Annyi helyük van papíron, hogy föl sem tudják tölteni gépekkel a gyakorlatban. – Mi lesz, ha a helyzet nem változik? – Eddig az OEP kifizette ezeket az ún. túlkapacitásokat. Igaz, azt mondják, hogy csoportosítsuk át a kapacitásokat onnan ide, innen oda, de ez egy marhaság. A dialízisben egyszer és mindenkorra el kellene törölni a kapacitást. Ha kimondjuk, hogy halaszthatatlanul szükséges ellátás a dialízis – mint ahogy az Európai Unióban mindenütt kimondták – akkor nincs kapacitás. Egy infarktusnál van kapacitás? Vagy ha úgy gondolja bárki, hogy indokolatlanul kezelünk, akár egy beteget is, akármikor jöhetnek ellenôrizni, központjaink bármikor állnak az ellenôrök rendelkezésére. Az egészségügyi ellátás alapjait kellene átgondolni. – Mi a legneuralgikusabb a számotokra a kapacitás mellett?

2009/1

FreseniusKrónika

7

Sport – Itthon az egy kezelésre jutó díjtétel 71–85 euro körül van, árfolyamtól függôen. A szomszéd országokban ez jóval magasabb. A hazai finanszírozásból nem lehet kijönni, pláne úgy, hogy a különbözô szolgáltatások egyre kevésbé maradnak ingyenesek. Most is azon viaskodunk egy-két kórházzal, hogy a laborszolgáltatásokért – ami a betegnek alanyi jogon jár – ne kérjenek pénzt. Tôlünk, mint szolgáltatóktól szeretnék egyes kórházak behajtani, mondván a dializáltak a Fresenius betegei. Viszont ilyen fogalom nincs, hogy a Fresenius betegei! Mi egy szolgáltatást adunk a betegnek, ezt úgy hívják, hogy dialízis, ô pedig egy másik szolgáltatást kell, hogy adjon, ezt meg úgy hívják, hogy labor. – Hazaviszed innen a gondokat? – Persze. Néha fölébredek éjjel és gondolkodom ezeken, de sajnos ez egy szélmalomharc. Nem értik, vagy nem akarják megérteni a problémáinkat. – Mivel kompenzálsz? Azt mondják – és én is tudom, magamról –, hogy a mozgás segít. Nemcsak a testednek, mentálisan is. Legalább sportolsz valamit? – Egész napomat vagy az autóban – sokat megyek vidékre – vagy itt az irodában töltöm. Aránytalanul sokat foglalkozom a céggel, nagyon kevés idôm van arra, ami 58 éve a hobbim: a teniszre. Jelenleg abban a korban vagyok, amikor a teniszvilágban a hasonló korúak különbözô korosztályos versenyeken indulnak. Van az 55 plusz, a 60 plusz, a 65 plusz, a 70 plusz. – Te a 60 plusz vagy... – Ha ebben a korosztályban indulnék rendszeresen a versenyeken, talán harmadik, negyedik lennék az országban. Amikor 55 plusz voltam, akkor

negyedik lettem. Nagyon szeretem a klubunkat, az International Lawn Tenisz Clubot. Régi játékosok korábbi Davis Cupa harcosok a tagjai úgy negyvenöten... Olyanok, mint Taróczi Balázs (wimbledoni bajnok), Machán Róbert, Varga Géza, Baranyi Szabolcs. Na, ennek a klubnak vagyok az egyik vezetôségi tagja. Évente kétszer-háromszor megyünk külföldre, idén szeptemberben Japánba a Columbus Trophy csapatversenyre utazunk. Több ország hasonló klubját meghívjuk hozzánk, vagy mi megyünk hozzájuk. Voltak nálunk az írek, jönnek a mexikóiak, jövôre utazunk Hollandiába, tavaly meglátogattak bennünket az amerikaiak. Nemzetközi szervezetek, régi játékosai jönnek ilyenkor. Egyébként heti egy alkalommal biztosan játszom, de van úgy hogy kétszer két órát. Elindultam egy versenyen a hétvégén egyesben de sajnos most olyan pocsék a kondim, hogy a harmadik fordulóban elvéreztem. Persze rengeteg trófeám van, a hetvenes években 51. voltam a magyar országos ranglistán. A teniszt nem lehet abbahagyni, olyan szenvedély, mint a bélyeggyûjtés... Elkezded, és életed végéig csinálod. Ez egy kaszt: a teniszezôk kasztja. Szoktuk mesélni egymásnak, hogy emlékszel, amikor X-szel játszottál és akkor 30:0-nál ütöttél egy olyan kereszt fonákot, hogy... Ez egy nagyon jó kis társaság, azt is mondhatnám: egy teniszcsalád. – Amilyen lelkesedéssel mesélsz róla: teljesen képes kikapcsolni egy menedzser agyát, a tiédet mindenképpen. – Amikor teniszezem és mondjuk versenyt játszom, akkor mindenrôl elfeledkezem. Akkor nincs Fresenius, akkor a labdára koncentrálok – semmi másra – akkor csak az van, meg az eredmény.

Munkában a BCM Az orvosokból, mûvészekbôl álló Kor Kontroll Társaság június 6-i családi egészségnapján a Ne légy a rabja! címû nyílt napon színészek, mûvészek, sportolók és persze remek szakemberek hívták fel a figyelmet káros szenvedélyeinkre – alkohol, dohányzás, szerencsejáték – továbbá tippeket adtak a megelôzésre a fôvárosi Orczy kertben. A kiállítói sátrak egyikében ott volt a Fresenius két munkatársa Dr. Faludi Mária és Bérczi-Tomcsányi Gábor is, no meg a BCM testösszetétel mérô készülék. Hiszen a Fresenius Medical Care fejlesztette ki elsôként azt a mérôeszközt, amely képes objektíven és egyénre szabottan mérni a túlzott folyadék felhalmozódást – vagyis hiperhidrációt –, illetve a szervezet táplálkozási státuszát. Nemcsak azt mutatja, meg, hogy hány liter a szer-

8

FreseniusKrónika

2009/1

Hírek A Fresenius hálózatában elérhetô a világszerte prémium kezelésnek számító Online HDF Bizonyított, hogy az Online HDF kezelés a legalacsonyabb mortalitási, morbiditási mutatókat eredményezi, ráadásul csökkentheti a hospitalizációs idôszakot, az EPO felhasználását, ami igen drága gyógyszer veseelégtelenek számára. A kezelési mód pozitív tulajdonságait számos tanulmány támasztja alá. Míg ez a világ összes országában prémium kezelési eljárásnak számít, a magyarországi Fresenius hálózathoz tartozó legtöbb beteg számára már elérhetô.

Nekünk a beteg a legfontosabb! Magyarországon a betegek csaknem fele az „utcáról”, szinte az utolsó pillanatban jut nefrológus szakorvos elé, így kezelésük nagyon sok pénzbe kerül. A Fresenius szerepet vállalt a szûrôvizsgálatok fontosságának propagálásában, a felvilágosító, oktatási feladatok ellátásában. Azzal, hogy az állami feladatnak tekinthetô primer prevencióban is aktívan közremûködik végsô soron pénzt takarít meg az egészségügynek, amit viszont semmilyen formában nem lát viszont. Pedig számos olyan szolgáltatást végez, amely nem szerepel szerzôdéses kötelezettségei között (étkeztetés, oktatás). Érdemes tehát hangsúlyozni, hogy bizonyos, a dialízishez szorosan kapcsolódó feladatokat (népegészségügyi programok, oktatás, szûrés, felvilá-

vezet folyadék visszatartása, hanem az izomszövet, zsírszövet arányát is. Utóbbi különösen fontos a vesebetegek nem megfelelô táplálkozásának felismerése szempontjából, így hozzájárul szív- és érrendszeri morbiditásuk és mortalitásuk csökkentéséhez. A testben felhalmozódott túlzott mennyiségû folyadék közös probléma minden vesebeteg esetében, és gyakran szív- és érrendszeri panaszokkal párosul, ami még mindig a legfôbb halálozási ok a dializált betegek körében. A nyílt napon megvizsgált körülbelül 30 páciens között egy idôs néni akadt, akinek szervezetében 3-4 liter túlhidratációt mutatott a BCM, a Fresenius szakemberei teljes körû orvosi kivizsgálást javasoltak a néninek.

gosítás) a Fresenius díjmentesen lát el, amennyiben erre a zárt kassza lehetôséget biztosít. Így például Kidney Options címmel a Freseniusnak saját betegtájékoztató programja van. A program számos elemre épül: tartozik hozzá betegkiadvány, plakát, DVD lemez, prezentáció is. Ez azért fontos, mert a krónikus vesebetegek szervezett oktatása, együttmûködésük sikeresebbé teszi a kezelést, és hosszú távon javítja állapotukat, életminôségüket. Ráadásul jelentôsen megnô az önmaga kezelését vállaló betegek száma, és ezen kezelések eredményessége. Növekszik a betegek túlélési ideje, csökken a kísérô betegségek száma és súlyossága, javul a betegek életminôsége. Így a betegoktatás a krónikus vesebetegek ellátásának színvonalát emeli.

Fresenius Medical Care Innováció a hétköznapokban A Fresenius Medical Care tevékenységének fókuszában a betegeik életminôségének javítása áll. Ennek érdekében minden erejét az egyre fejlettebb kezelési módok és technológiák bevezetésére összpontosítja. E célok elérésében a kutatásfejlesztésnek (K+F) kulcsszerepe van. A minden egyes beteg részére testre szabott kezelési mód garantálása mellett a cég szeretné tovább optimalizálni dialízis terápiáját. A kutatás-fejlesztés iránti elkötelezettség eredményeképpen a ma legjobbnak tartott eszköztôl is képes megválni a holnap igényeinek még tökéletesebb kielégítéséért. A Fresenius Medical Care-ben uralkodó innovatív szemléletet tükrözi az elnyert és benyújtott szabadalmak nagy száma: 2007 végéig mintegy 1900 szabadalmi joggal rendelkezett körülbelül 300 szabadalom családban. 2007-ben világszerte a cég több mint 350 teljes állású munkatársa dolgozott K+F területen. A K+F kiadások 2007-ben mintegy 67 millió dollárt tettek ki. A K+F tevékenység kb. kétharmada németországi és észak-amerikai központokban folyik. 2009-ben a magyarországi leányvállalat elnyerte a Nephrocare Excellence díjat. A cégcsoporton belül az elsô 6 országot díjazták.

2009/1

FreseniusKrónika

9

Kapacitás Barkácsol és finanszíroz Dr. Gerendy Péter nagyon izgalmas helyen dolgozik, hiszen nincs olyan ember, aki ne emlegetné az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. Azt most hagyjuk, hogy elégedetten, vagy elégedetlenül. Mielôtt rátérnénk szakterületére – hiszen a Finanszírozási Fôosztályon látja el áldásos tevékenységét – beszéljünk a gyerekekrôl. A kétgyerekes apuka büszke csemetéire.

gorú, sem engedékeny, inkább következetes. – Ez a legrangosabb jelzô a nevelésben. Nálunk generációk nôttek fel következetesség nélkül. Azt olvastam az önéletrajzában, hogy szeret barkácsolni. Hány szekrényt dobott össze? – Hát erre még kevesebb idôm van! Régebben csináltam beépített szekrényt és kisebb bútorokat, de ma már csak a tervek halmozódnak. Korábban minden házkörüli munkát magam végeztem, (festés, tapétázás, különbözô javítások, szere-

– Máté fiam 3. osztályos, nagyon okos és értelmes kisfiú, sportol (foci, karate), zenél (szolfézs, zongora) és az iskolában is kitûnô tanuló, szakkörökre (számítástechnika) jár. Bár kiskamasz korban van, de a nevelésével különösebb gond nincs. Linett lányom még bölcsis, de az már látszik rajta, hogy az ô értelmi képességeivel sem lesz probléma. Igazi hercegnô és igazi boszorkány egyben, egy lányos apukának a második nagy „szerelem” az életben. – Milyen apa? Mindent megengedô? Vagy szigorú? – A gyerekek nevelését elsôsorban a feleségem végzi, aki a kicsivel még GYES-en otthon van. Korábban nekem is több idôm volt a gyerekekkel foglalkozni, de mostanában gyakorlatilag csak a hétvégék vannak, ennél azonban több kellene. Napi 10–11 órát töltök munkával. Egyébként nem vagyok sem szi-

10

FreseniusKrónika

2009/1

lések), de ma már inkább mestert hívok. Azért nem mondtam le róla, hogy ezekre egyszer még lesz idôm! Ugyanez a helyzet a kerti munkával is. – A nyarat mindenki várja, mert az utazásé. – Általában kétszer jut rá idô egy évben. Ilyenkor hét-tíz napra elutazunk, amibôl az egyik általában belföldi, a másik külföldi kikapcsolódás. Többnyire vízpartra megyünk a gyerekek miatt, én imádom a Balatont, oda szinte minden évben eljutunk! – Az egészséges életmódról mi a véleménye?

Kapacitás – Ezt inkább hagyjuk! Szedek vitaminokat, hetente egyszer a szomszéddal fallabdázok, és igyekszem odafigyelni arra, hogy mit eszem. Ennyi! – Jöhet az OEP? – Jöhet. De annyit még érdemes tudni rólam, hogy én nemcsak a mûvese ellátás finanszírozásával foglalkozom, hanem még sok egyébbel is. Általánosságban azt lehet mondani, hogy ami egy kicsit speciálisabb, ahhoz valami közöm van, vagy én finanszírozom. Ide tartozik az összes szövet és szerv transzplantáció, illetve a hozzá kapcsolódó szervkivétel és donorellátás finanszírozása, a PET-CT diagnosztika finanszírozása, és a szövetbankok finanszírozása.

Vannak úgynevezett tételes elszámolású eszközök (36 csoportban), amelyekkel külön el kell számolni az intézeteknek (pl. pacemakerek, szívbillentyûk, cochlearis implantátumok, neuropacemakerek, stb.). Ezek elszámolását, a közbeszerzések lebonyolítását is az én csapatom végzi. Ezen felül, én foglalkozom az ún. tételes elszámolású gyógyszerek finanszírozásával, amely egy rendkívül dinamikusan fejlôdô finanszírozási forma; ide is igen speciális és drága gyógyszerek tartoznak. Összefoglalva tehát, sok minden hozzám tartozik, a mûvese ellátás ennek csak egy része! – És mondja miért nem lehet ezt az átkozott kapacitástörvényt megszüntetni? – Nehezet kérdez. A mûvese ellátás esetében ma kapacitásként az egyes állomásokon a kezelôhelyek számát és az állomás üzemidejét (szakorvosi óra) tartjuk nyílván. Ez nem teljesen szerencsés, hiszen a valódi kapacitást az elvégezhetô kezelések száma szerint kell definiálni, ami az elôzô két paraméterbôl meghatározható. Véleményem szerint jelenleg a kapacitás definíciója sem egészen helytálló, és ezzel a szakma és a szolgáltatók is egyetértenek. Ez lenne a kisebb probléma. – Van nagyobb? – A nagyobb probléma az, hogy a krónikusan dialízisre szoruló betegek száma évrôl-évre kb. 5–7%-kal növekszik, ez pedig feltételezné, hogy ezzel párhuzamosan növelni kellene az állomások kapacitását. Korábban volt egy rendelet (50/2002es kormányrendelet), amely szabályozott rendszerben legalább lehetôvé tette, hogy a szolgáltatók kapacitásbôvítési pályázatot nyújtsanak be, majd ennek elbí-

rálását követôen fejlôdhetett a hálózat. Ezzel is voltak azonban problémák, hiszen egy másik rendelet (11/2002 EüM rendelet) elôírta, hogy csak azokon a területeken lehet növelni a kapacitást, ahol az országos átlaghoz képest 10%-os a lemaradás, azaz csak a lemaradók felzárkóztatását engedte meg, a valós igényeket csak korlátozottan. Persze az OEP képes lenne felmérni a valós helyzetet és igényeket, és mintegy biztosítói szemmel kezelni az egész problémát, de a jogszabályok erre nem adnak lehetôséget. Volt tehát egy rendszer, ami több-kevesebb sikerrel mûködött; ez a rendelet azonban 2006. december 31-én hatályát vesztette. – Mi van három éve? – Ezt követôen két évig még rendelet sem volt, tehát a betegszám növekménybôl adódó kapacitás problémával nem lehetett mit kezdeni. Mi folyamatosan monitorozzuk az ellátást, és azt láttuk, hogy az országos szinten lekötött kapacitás egyre kevésbé elegendô. Ezt úgy próbáltuk orvosolni, hogy legalább a belsô aránytalanságokat (mert ez is van) mérsékeljük a telephelyek közötti átcsoportosítással! 2009. január 1-tôl megjelent az új szabályozás (337/2008 kormányrendelet), amely részben a régi rendelet reinkarnációja, azzal a különbséggel, hogy a prioritások kijelölését követôen az OEP-nek kellene pályázatot kiírni a kapacitásokra. Jelenleg azonban ez még nem történt meg, a prioritásokat nem határozták meg, az egész rendelet végrehajtása csúszik, melybe nyílván a gazdasági válság is belejátszik. Bízom benne, hogy minél hamarabb lesz belôle valami, mert egyre égetôbb a helyzet.

2009/1

FreseniusKrónika

11

Szakszervezet A másik Csongrádi Kata Csongrádi Sándorné, született Lázáry Katalin nemrégen egy névváltoztatáson esett át. Ugyanis a „Freseniuslányok” Katalinból Katát faragtak, így ma már mindenki Csongrádi Katának szólítja. Pedig ez a név már foglalt. Mint tudjuk énekesnô az illetô. – Mivel teljesen más mûfajban mozgunk, azt hiszem, a mûvésznô nem veheti zokon – kezdi a beszélgetést. – Találkoztál már vele valamelyik fellépésén? – Nem. – Pedig érdekes jelenet lehetne a bemutatkozás, vagy a dedikálás. – Még megtörténhet. – Mivel töltötted a mai napot? – Édesapámért mentem, aki egyedül él, elhoztam ebédre aztán visszavittem. – Jelenleg az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke vagy, és az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének Észak-magyarországi képviselôje. Mirôl szól ez a nagyon bonyolult megfogalmazású munka? – Ennek az eredete még a rendszerváltozás elôtti idôkre tehetô. Akkor a Vízmûveknél voltam képviselô. A rendszerváltást követôen darabokra hullott a Megyei Vízmûvek és akkor úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy területi szakszervezetet. Így alakult meg a Közüzemi és Közalkalmazott Dolgozók Autonóm Területi Szakszervezete, melynek során hozzánk került az egészségügy egy szelete is. Kapcsolatom a miskolci mûvese állomással ekkor jött létre. Hozzánk tartoznak Miskolc városában és környékén a védônôk is, akik szintén az egészségügyben dolgoznak. Jelenleg az FMC Dialízis Center Kft. 12 állomásáról tartoznak hozzánk tagok, de természetesen valamennyi állomás munkavállalóinak képviseletére kaptunk felhatalmazást. Most éppen 26 munkahelyen képviseljük a dolgozói érdekeket. – Milyen problémákkal szoktak hozzád fordulni? – Sokfélével. Túlóra elszámolás, ügyeleti idô, mindennel, ami a munkával összefüggésbe hozható. Mivel gyakran munkajogi kérdésekkel keresnek fel munkaügyi szakértôvel és saját jogászunkkal segítjük az eligazodást. Az érdekvédelem több területén is ott vagyunk: a kollektív szerzôdéskötéseknél, az éves bérmegállapodásoknál, a munkajogi védelemnél, és a tagsággal járó széles körû szolgáltatásoknál. – Milyen cégnek látod az FMC-t? – Nagyon jól mûködô stabil értékûnek, nem véletlen, hogy a dializálásban világelsôk. 2004-ben kötöttünk velük kollektív szerzôdést, melyet 4-5 év tárgyalás elôzött meg. Nehéz volt elérni, hogy a munkavállalóknak és a munkaadónak is megmaradjanak az érdekei. Mert mindkettôt szem elôtt tartjuk. Sok munkáltató nem a

12

FreseniusKrónika

2009/1

partnert látja a szakszervezetben, hanem egy „szellemképet”. De ha ez a szellemkép eloszlik, abból gyümölcsözô kapcsolat jöhet létre. – A családod idônként lát, vagy csak fényképrôl ismer? – A lányom Budapesten él, ott nincs még unokám. A fiam Debrecenben lakik, ott már két unoka is született. Egy családi találkozóhoz átszeljük az ország nagy részét. De mégis vannak ilyenek, hál istennek. Nyaranta például valamennyien összegyûlünk, és 4-5 napot együtt töltünk valami szép helyen. – Azt írtad az önéletrajzod végére, hogy a férjed a legnagyobb támogatód. Hogy kell ezt érteni? – Ez a munka szolgálat. Nincs olyan, hogy vége van a munkaidônek. Nem ritka a hétvégi vagy a késô esti telefonhívás. Az emberek egy része nem szeret a munkahelyérôl panaszkodni. Egy férjnek elég nehéz lehet elviselni, hogy hazajövök, de mégsem vagyok itthon. Van egy kis kertünk, melyet teljes egészében ô tart rendben, de nem derogál neki az sem, ha meg kell fognia a fôzôkanalat. Mindenben partnerem és megérti, hogy bár ôt szeretem, de az életem a szakszervezetrôl szól... Bozsán Eta

Mûvese-állomások A legújabb és Mihalcsó doktor számára a legszebb... Mihalcsó Miklós nagy boldogságára a korábbi apró mûvese állomást egy zöldmezôs beruházásnak köszönhetôen, ma már egy világszínvonalú, hatalmas, csodaszép mûvese állomás váltotta fel Szentesen. A szentesi Fresenius Medical Care mûvese állomás vezetôje 2002 óta dolgozik Szentesen. Ezt megelôzôen „bejárta” az országot, volt Székesfehérvárott (Belgyógyászati Osztály), majd a Marcali Városi Kórház következett, aztán Szeged, ahol már az akut dialízis osztályon gyógyított. A vese transzplantációs gondozáson kívül a nephrológia minden részével foglalkozott. Kezdve az akut és krónikus vesebetegek kivizsgálásától, a társ és kísérôbetegségek kezeléséig, esetleges szövôdményeik ellátásáig. Emellett klinikai kutatómunkában is részt vett, több alkalommal szerepelt hazai és külföldi szakmai kongresszusokon. – Vajon Szentes hány kilométerre van Budapesttôl és a világtól? – Budapesttôl 160 kilométere van, a világtól csak 59-re. Feleségemmel és két kamaszgyerekünkkel Szeged-Szöregen lakunk. A feleségem is orvos, jelenleg orvos-látogatóként dolgozik. – Egy kicsit mutassa be városát, és benne az Ön helyét. – Szentes tipikus alföldi kisváros. Központját, fôutcáját szépen

felújították az elmúlt években, de ez a folyamat jelenleg is tart. Az én helyem a Dr. Bugyi Imre Kórházban van, mely egy kiemelt kórház. Körülbelül 105 ezer embert lát el, nemcsak Csongrád megye északi részét, hanem Szolnok megye déli részét is. – Ön Magyarországon azon ritka emberek közé tartozik, aki ott települ le, ahol állása várja. Az önök mûvese állomásán egyébként hemodialízis és peritoneális dialízis is zajlik. – A dialízisnek 2 alapfajtája van. A hemodialízis a gépi kezelés, amit a mûvese állomásokon végzünk, ezzel a megoldással a beteg vérének tisztítása zajlik. A peritoneális, vagy hasi dialízis kezelés a beteg saját otthonában történik. Nagyon egyszerûen szólva: a saját hasába juttat be egy kezelôoldatot, ami a hashártyán keresztül távolítja el a méreganyagokat a szervezetébôl. Jelenleg 50 dialízises betegünk van. Gondozásuk során a romlás ütemét igyekszünk lassítani, esetleg idôlegesen megállítani. Javulás csak a heveny esetekben várható, ahol a kiváltó ok megszüntetésével a problémák is megszûnnek. Ilyen lehet például egy káros gyógyszer elhagyása, vagy a gyulladás megállítása. A dialízisbôl igen ritkán van visszaút. A veseátültetés az egyetlen eljárás, melynek segítségével – szerencsés esetben – évekig, évtizedekig nem szorul a beteg dialízisre. – Mivel tölti a szabadidejét? – Kevés szabadidômben elsôsorban kertészkedem, és a kutyáimmal foglalkozom. A színház

jelenleg is felújítás alatt áll, a Levéltár udvarán nyáron szabadtéri elôadásokat szoktak rendezni. A Mûvelôdési Házban is vannak színházi elôadások, koncertek, képzômûvészeti kiállítások. A Református Templomban komolyzenei koncerteket tartanak. Híres Szentesen a Koszta József Múzeum. Az országszerte jellemzô fesztiváldömpingbôl Szentes is kiveszi a részét, ugyanis egyre nevesebbé válik a Lecsófesztivál. A városi Fúvószenekar fellépései pedig elengedhetetlenek. – Szokott-e tanulni a gyerekeivel? – Mostanában egyre ritkábban tanulok a gyerekekkel, inkább csak beszélgetünk az adott témákról. Például Róma történelmérôl vagy a gepárdok életérôl. Angol szavakat egyre ritkábban kérdeznek, inkább azt látom a szemükön, hogy ôk tesztelnek engem. – Orvosként tesz valamit a saját egészségéért? – Sokat vagyok a kertben, néha kerékpárra pattanunk. Komolyabb sportoláshoz rá kellene magam szánni egy térdmûtétre, mert évtizedek alatt szétfociztam a térdemet. – Mi a család nyári terve? – A gyerekek Rómába vágynak. Az Interneten régóta keresgélünk egy olcsó, de megfelelô szállást. Remélem indulásig sikerül egy ilyent találnunk.

2009/1

FreseniusKrónika

13

Élet- és ételreceptek A trópusokon érzi magát otthon Hevesi Tamás a dalaival már régóta belopta magát a szívembe. Tetszik, ahogyan humort csempész a szövegébe. Egyik dala meg azért olyan kedves, mert mint énekli: „Színház az egész világ!” Most éppen autójában ül, Fehérvárról érkezik Budapest felé. – Mit csinált ott? Fellépése volt? – Nem, egy cukorbeteg program zászlóvivôje vagyok. „Egészségesebben az egészségeseknél” a jelszavunk. Járjuk az országot, városról-városra tartunk elôadásokat. Vannak köztünk orvosok, diabetológusok, én pedig, mint érintett, a mozgalom egyik rugója vagyok. – Nagyon érdekes, sôt nem mindennapi, ahogy vállalja a betegségét. Mióta cukros? – 21 esztendeje és gyakorlatilag rögtön inzulinra állítottak. – Mivel tudja segíteni az embereket? – Ma már azért más cukorbetegnek lenni, mint mondjuk 10 vagy 40 éve! Létezik egy modern inzulinterápia, van inzulinpumpa. Fantasztikus készülékek és tû áll rendelkezésünkre, sok olyan dolog, amit azelôtt elképzelni sem lehetett. Ma már mobil telefonálunk, és nem várjuk a vonalas telefon búgó hangját. Szóval az a lényeg, hogy az érintetteknek ugyan állandóan harcolni kell, de ha elsajátítják a teendôket, akkor egyensúlyban lehet maradni. Ez egy olyan betegség, ahol az ember saját maga orvosa kell legyen. Az orvos ugyanis csak akkor tud segíteni, ha éppen nála vagyunk. Ahogy kitesszük a lábunkat, nekünk kell összegezni, és helyesen dönteni. Mármint abban, hogy mikor mennyi inzulint adunk, il-

14

FreseniusKrónika

letve mikor mit és mennyit eszünk. – Ezzel azt is mondja, hogy az Ön cukra állandó egyensúlyban van? – Ilyen nincs! Természetesen vannak kilengések, de az átlagom 7 mmol/l fölé nem nagyon emelkedik. Eléggé aktívan sportolok, magam is futballozom, ugyanakkor edzô is voltam. Nemrégiben nagy kihívást kaptam az élettôl, melyet ajándékként éltem meg. Négy hónapig edzôje voltam a REAC-nak, azt vállaltam, hogy egy utolsó helyen lévô csapatot benntartok az NB I-ben. Nem sikerült a csoda! Így hát beadtam a lemondásomat, öt napja. – Azt mondja a fáma, hogy remek ételeket tud készíteni. – Vegetáriánus lettem, állati zsiradékot nem fogyasztok. Imádom a zöldséget, a gyümölcsöt. Fôleg a grillezett, vagy a hirtelen sült dolgokat szeretem, nagy híve lettem a Délkelet-Ázsiai, az indiai ételeknek. – A szememben Ön egy csoda. Gondolom, soha nem hágja át a szabályokat? – De, áthágom! A tengerparton én is megeszem a fagyit, igaz elôtte nem feledkezem meg, hogy néhány egységgel több inzulint adjak be. – Mit tanácsol még? – Azt, hogy nagyon gyakran kell mérni a vércukrot, mert ha „felszalad” és huzamosan ott

2009/1

tartózkodik, akkor roncsoló hatású. Olyankor kapnak utat a szövôdmények. – És a zenész mit szól ehhez? – Sokat koncertezem, sok felkérésnek teszek eleget. És bár az újságok nem írnak rólam, a tévében nem velem beszélgetnek reggelenként, de a világban tudnak rólam. Minden hétvégén legalább 4-5 fellépésem van. A Balatontól kezdve Gyulán át az ország összes pontjára hívnak, legközelebb Csillabércre megyek. – Biztosan jó menedzsere van. – Olyanom nincs. Nem szoktam árulni magam. Ezzel együtt külföldi meghívásaim is vannak Ausztrália, Kambodzsa, Thaiföld, Vietnam, Amerika, hogy csak a legutóbbiakat említsem. – Hogy néz ki egy ilyen est? – Másfél-két óra teljesen egyedül a színpadon. Ahol zongorázom, gitározok, énekelek, mindezt nagyon sok show elemmel. – Csupa tengert érintô ország. Úszni is szokott ilyenkor? Nem fél, hogy a fizikai mozgásban lemegy a vércukra? – Nem félek, ismerem magamat. Imádom a tengert, ki sem tudnám hagyni az úszást! Az életrajzomban biztosan elírtak valamit, mert én a trópusokon érzem otthon magam.

Élet- és ételreceptek Hevesi Tamás vegetáriánus receptjei Zöldséges-tofus rizs Hozzávalók – 1 zacskó mirelit zöldség (brokkoli, karfiol, sárgarépa) – 1 csomag tofu (natúr) – 20 dkg rizs – 1 evôkanál olaj – 1 fej vöröshagyma – 2 teáskanál szárított petrezselyem (lehet friss is) – vegeta, só ízlés szerint – 1 teáskanál pirospaprika (édes) – 2 kávéskanál kukoricakeményítô Elkészítés Az olajon megdinsztelem a hagymát (lehetôleg wok-ban), majd a kockára vágott tofut beleteszem, megszóróm a fûszerekkel. 5-6 percig fedô alatt párolom. Ráteszem a mirelit zöldséget, és összepárolom az egészet. Amikor kész, akkor 1 dl vízben feloldom a kukoricakeményítôt, és besûrítem vele az egészet. A rizst megpárolom, és a tetejére teszem a zöldséges-tofus keveréket. Ebbôl a mennyiségbôl 3-4 adag lesz.

Kétsajtos szószban sült búzahús Hozzávalók (2 személyre) – 20 dkg (azaz egy csomag) búzahús – 2–2,5 dl tejföl – 10–15 dkg trappista sajt – 10–15 dkg füstölt sajt (én Karavánból készítem) – 2–3 evôkanál teljes kiôrlésû búzaliszt – kb. 1 evôkanál csemege pirospaprika – pici olaj

Elkészítés A szósz elkészítésével kezdek, ami igazán egyszerû. A tejfölt alaposan elkeverem a kétféle reszelt sajttal. Az így kapott mártásnak egészen sûrû, krémes és kenhetô masszának kell lennie. A búzahúst három egyforma szeletre vágom és paprikás lisztben (ami a teljes kiôrlésû búzaliszt és a pirospaprika keveréke) megforgatom. Egy nagy serpenyôben pici olajon enyhén megsütöm a búzahús-szeleteket. Ez oldalanként kb. 2 percet jelent. Majd egy vékonyan kiolajozott vagy kivajazott sütôtálba, kis tepsibe teszem az immár ropogós, fûszeres kérget kapott szeleteket.

Rájuk simítom a sajtos-tejfölös krémet és a tepsi a sütôbe kerül. (Külön sózásra nincs szükség, hiszen a búzahús tartalmaz tengeri sót és a kétféle sajt – különösen a füstölt – kellôképpen sóssá, ízessé teszi az ételt.) Akkor van kész, mikor a teteje már nem fehér, hanem kissé aranyszínû és apró sötétbarna hólyagocskák jelennek meg rajta (ez kb. 20–30 perc alatt megtörténik). Szerintem krumplipürével és céklasalátával a legfinomabb.

Utóirat: a recepteket ezúttal is a feleségem diktálta...

2009/1

FreseniusKrónika

15

Színvonalas betegellátás Hogy a piros és sárga mutatók átlendüljenek... A kimagasló betegellátás biztosítására a Fresenius a Nephrocare Excellence programot alkalmazza. Hogy mi is ez pontosan? Errôl faggattuk Hilt Csaba hálózati igazgatót. A multinacionális szolgáltató cégek különféle minôségfejlesztési és vállalatirányítási rendszereken keresztül biztosítják, hogy szolgáltatásuk mindenütt egységes és magas színvonalú legyen. „A Fresenius célja, hogy a betegek minden dialízis központunkban a lehetô, és az elérhetô legjobb minôségû szolgáltatást kaphassák. A kimagasló betegellátás biztosítására a Nephrocare Excellence programot alkalmazzuk” – fejti ki Hilt Csaba, a Fresenius Medical Care hálózati igazgatója. Maga a Nephrocare Excellence program marketing, operatív és kiegészítô elemekbôl áll. A marketing elemek között található Compedium címû információtár például részletezi a dialízis szolgáltatás egységes minôségi követelményeit. A NephroCare program operatív elemei közül a két legfontosabb; az egészségügyi adatok kezelésére létrehozott Európai Klinikai Adatbázis, az EuCliD 5, valamint a Balanced Scorecard teljesítménymérô rendszer. A program kiegészítô elemei közé tartoznak a beteg és a dolgozói elégedettségi programok. Az EuCliD 5 rendszer a Fresenius minden betegének adatait tárolja, a kezelések összes szükséges paraméterével együtt. A tavaly beiktatott rendszer mára évi 300 ezer kezelés összes adatát összesíti, melyek egy része innen a Balanced Scorecard értékelô rendszerébe is átkerül. A magyar Freseniusnál 2007 végén kezdôdtek el az elsô tárgyalások a NephroCare Excellence programról, és egyes elemeit rögtön alkalmazták. A program egyéb, további jelentôs kiadással járó elemeit – csakúgy mint a Fresenius más országaiban – azonban csak fokozatosan vezetik majd be. A Fresenius világhálózatának idei, éves NephroCare találkozóján Magyarország hat kitüntetett ország között szerepelhetett példás eredményeivel. A kitüntetést a NephroCare program eredményes komplex bevezetéséért kaptuk, melyben nagy sze-

16

FreseniusKrónika

2009/1

repet játszott a Dr. Árkossy Ottó vezetésével fémjelzett EuCliD rendszer határidôre történô bevezetése.

Mit tud a Balanced Scorecard értékelôrendszer? A NephroCare Excellence program egyik operatív elemét, a Balanced Scorecardot érdemes külön is megvizsgálnunk. A Balanced Scorecard rendszer a Fresenius minôségfejlesztési és vállalatirányítási víziójának négy alappillére – a betegek, a dolgozók, a részvényesek és a társadalom – felé történô felelôsségvállalását értékeli egy súlyozott nemzetközi közgazdasági mutatórendszer segítségével. A rendszerben a betegellátás súlya 40 százalékos, a másik három csoporté 20–20 százalékos súlyú. Mivel a vállalatnak a hosszú távú sikeres fejlôdéshez és a piacvezetôi pozícióhoz nem elég pusztán a pénzügyi eredményekre fókuszálnia, a Fresenius ebben a teljesítmény értékelô rendszerben méri és súlyozza a különbözô szempontoknak való megfelelést. A Balanced Scorecard (BSC) teljesítmény mutatórendszer az egyes kulcsteljesítmény mutatókkal (az úgynevzett KPI-kel) méri a megadott cél és az elért konkrét érték viszonyát, majd az eredményeket egy piros-sárga-zöld „jelzôlámpa rendszerrel” értékeli. A leggyakoribb esetben a célérték 100 százalék, ilyenkor 80 százalékig zöld a lámpa, 50 százalékig sárga, 50 százalék alatt pedig piros. A dialízis központok úgy javíthatják értékelésüket, hogy piros és sárga mutatóikat a zöld tartományba fejlesztik fel. A NephroCare Excellence program egyes elemeit még nem vezették be Magyarországon, ezért ezekre az elemekre nem kapunk pontot. Azonban a magyar Fresenius így is 65 százalékon, a nemzetközi középmezôny alján helyezkedik el. „2009-ben 70 százalékot tûztük ki célul, azt követôen pedig célunk a nemzetközi élboly” – teszi hozzá befejezésül Hilt Csaba. Vámos Éva

Várólistán Évente 250-300 vese talál befogadóra... Csodák márpedig vannak. Akad olyan szellemileg és fizikailag visszamaradt gyerek, aki egy hónap alatt tíz centit nôtt, és gyors ütemben kezdett fejlôdni, miután új vesét kapott. Rajczy Katalin, az Országos Vérellátó Szolgálat Transzplantációs Immungenetikai Laboratóriumának vezetôje szerint az ilyenekért érdemes dolgozni. A vesebetegek esetében a transzplantáció a végállomás. Az adatok azt mutatják, ahogyan telik az idô, egyre rövidebb a dializált betegek várható élettartama azokhoz képest, akik új vesét kaptak. Az ideális az lenne, ha minden rászoruló beteg új szervhez tudna jutni. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy nem minden dializált beteg alkalmas arra, hogy új vesét kapjon. De hányan várakoznak most vesére Magyarországon? – A vesetranszplantációs várólistán jelenleg 700 körüli a várakozók száma, közülük pillanatnyilag 605 hívható be. A különbség oka az, hogy az átültetés biztonsága érdekében egyes betegeknél még kiegészítô vizsgálatokat kell végezni, vagy valamilyen átmeneti ok miatt pillanatnyilag nem választhatók. – A várólistán lévôk közül mindenkinek van esélye arra, hogy kapjon vesét? – Évente 250-300 közötti az átültetések száma, úgyhogy elvileg 2-2,5 év alatt mindenki sorra kerülne. A valóságban ez egy kicsit másképp néz ki: vannak betegek, akiknek jóval tovább kell várniuk. Nincs elôre meghatározott helye senkinek sem a várólistán: minden egyes riadó, minden egyes donor alkalmával újrarendezôdik a lista a donor tulajdonságainak megfelelôen. Elsô szempont minden esetben a vércsoport egyezés, ezután a sorrend kialakítására egy pontrendszert használunk. A riadó során meghatározzuk, milyen szövettípusa van a donornak, és ezt hasonlítjuk (a számítógépes program) a várólistán levô recipiensek típusához, és az egyezés mértéke szerint alakul ki a sorrend. A lista ezután úgy módosul, hogy a hátrányban levô betegek plusz pontot kapnak. Így például, aki hosszabb ideje várakozik, akinek ritka HLA (szövetazonosító) típusa van (azaz kicsi az esélye, hogy a következô vese is „jó lesz” neki), illetve HLA antitestet hordoz, vagyis immunizált. A lista tovább szûkül, amikor a donor sejtjeivel és a várakozók savóival végzett keresztpróbát értékeljük: akinél ez

pozitív, nem kaphatja meg a vesét, hiszen az azonnal kilökôdne. A végleges listát kinyomtatjuk és elküldjük a négy transzplantációs központnak. A transzplantációs központban a lista élén állókat behívják, és elvégzik a transzplantációt. Az is elôfordul, hogy egyszerre több beteget hívnak be, mint amennyi vese rendelkezésre áll. Ennek oka, hogy akkor se vesszen kárba a vese, ha a lista elsô helyén álló beteg valamiért kiesik. - Mennyi idejük marad az átültetésre? – Minél hamarabb átültetésre kerül a szerv, annál jobbak az eredmények, de 36 óránál több idô nem telhet el. A veseriadó során minden résztvevô törekszik ennek az idônek a lerövidítésére. A várakozó betegek részére nagyon nagy segítség lenne, ha növekedne az élôdonoros transzplantációk száma. – Nálunk a kadáver vese – vagyis a halottból származó vese – donációja ismert, az élô donáció igencsak gyermekcipôben jár. – Igaza van, most még csak 10 százalék, de szerencsére növekszik. A legtöbb országban sokkal magasabb az élô donoros átültetések aránya, Norvégiában például 40 százalék. Az is nyilvánvaló, hogy a betegek számára elônyösebb, ha élô donortól kapják a vesét (ha rokon adja, nagyobb a valószínûsége, hogy nem lesz kilökôdés, jobban tervezhetô a mûtét), azonban érdekes módon a statisztikák azt is mutatják, hogy a donorok átlagos élettartama is megnô: nyilván a gyakoribb orvosi kontroll miatt. Ha jól tudom, a veseátültetés terén még mindig jobb a helyzetünk, mint az egyéb szervátültetéseknél. A nemzetközi statisztikák egyértelmûen mutatják, hogy a vese transzplantációk területén bôven az európai középmezônyben vagyunk, míg más szervek esetében komoly lemaradásaink vannak. Tüdôátültetés nincs is Magyarországon, máj és szív tekintetében az átültetések száma fele-harmada az európai átlagnak, és a várólistákon is kevesebb a beteg, mint az várható lenne.

2009/1

FreseniusKrónika

17

Bemutatkozó Az én életem az ápolásról szól!

– Pozitívan gondolkodom a világról, ilyen az alaptermészetem. Azt hiszem, ezt örököltem a szüleimtôl. Ha néha kibillenek ebbôl az állapotomból, azonnal megkeresem és megtalálom azt az utat, amely visszavezet a derûbe. Egyébként is Mérleg a jegyem és a Mérlegek nagyon nehezen tûrik, ha egyik oldalra több „súly” kerül. – Az embereknek általában van valami motivációjuk, hogy miért éppen azt a szakterületet választják, amivé az évek során lettek. – Nekem nagyon súlyos beteg volt a nagymamám. Elmondták, hogy nem fog felgyógyulni az agyvérzésébôl. A család olyan szeretettel vette körül, ami már kisgyerek koromban megérintett. Talán akkor döntöttem el, hogy ápoló szeretnék lenni és segíteni a betegeken. – Tehát a motiváció megvolt. Annyi iskolát végeztél hozzá, hogy már-már orvosi szemmel tudod látni a betegeket. – Errôl azért nincs szó! Azért szereztem magasabb szintû képesítést, hogy minél hatékonyabban tudjak ápolni. Persze van benne némi orvosi rész is, hogy például a tünetek alapján következtetéseket tudjak levonni, de az én életem az ápolásról

18

FreseniusKrónika

Ez év februárjától Pintér Tímea a hálózati fônôvér. Olyan elôélettel, amivel kevesen büszkélkedhetnek. Elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Fôiskolán a szakápolói kart, elôtte már megszerezte a szakdolgozói transzfúziós képzést is. Munkahelyei szintén arról árulkodnak, hogy a Freseniusban a helye, ugyanis már dolgozott dialízis központban, mint nefrológiai szakápoló, sôt volt már vezetô ápoló is. Van még egy „képesítése”, melyet nem lehet iskolában megszerezni, ez pedig a jókedv. szól. Vallom, hogy a nôvérek a betegeken rengeteget tudnak segíteni. Segítség az is, ha meghallgatják a panaszokat a dialízis alatt, és már-már családi kontaktus alakul ki az évekig visszajáró kezeltek és ápolók között. – Ma már hálózati fônôvér vagy, gondolom, sok szakápoló tartozik hozzád. – Pontosan 380! Ez 24 állomást foglal magába. Feladatom a nôvérmunka segítése, a szabályok betartásának felügyelete. – Ezek szerint közvetlenül nem találkozol már betegekkel. – De, azért szoktam velük beszélgetni, és mindig jókat mondanak a lányokról. – Fiú ápoló nincs is? – Van, de nem sok. Nagyon elnôisedett ez a szakma. – Ápolónôi nagykövetnek is beillesz. – Tényleg sokat vagyok úton. Van, amikor úgy megyek, hogy tudnak róla, de olyan is van, hogy meglepek egy-egy egységet. – Milyenek a tapasztalataid a Freseniusnál? – Csupa jó! A rossz gazdasági helyzet ellenére a nôvérek egyrészt nagy odaadással ápol-

2009/1

ják a betegeket, másrészt odafigyelnek mindenre, amit mondok. – És a vezetôség oldaláról? – Szinte elvárják, hogy mindenrôl beszámoljak, és minden szavamra odafigyelnek. Ha valahol változtatást javasolok, arra is nagyon nyitottak. – A magánéleted hogy tûri ezt a beosztást? – A lányommal most költöztünk új lakásba. Még a szépítgetésnél, a berendezésnél tartunk. Enikô, nagyon tudja mit akar, határozott személyiség. Tengerbiológus szeretne lenni, amiért sokat tesz. Jól tanul, az angol mellett a francia nyelvet is célul tûzte ki. Klasszikusnak számító szabadidôm nem nagyon marad. Minden esetre, ha tehetem, elmegyünk színházba, keresem az ismerôsöket az iwiw-en, vagy szakmai oldalakat böngészek az Interneten. – 43 éves elvált asszony vagy, akár még férjhez is mehetsz! – Nem szeretnék! Barátom van, de még egyszer nem vállalok köteléket. – A nyári szabadságot megtervezted? – Nagy vonalakban. Annyi biztos, hogy Görögország a cél.

Hobbi

Egy optimista ember Hangversenyre jár, olvas, vadászik, fotózik, régi és modern autókat tanulmányoz – íme egy áruforgalmi igazgató mindennapjainak története. Neményi Péternek a munka mellett hobbijaira is jut ideje. – Úgy tudom, Ön az elsô munkatársak egyike volt a Freseniusnál. Nosztalgiázzunk egy kicsit: milyenek voltak a régi szép idôk? – A kezdet tele volt reményteli bizakodással és fiatalos lendülettel. A magyar egészségügy addig járatlan területén kellett utat törnünk. Természetesen akadtak nehézségek és akadályok, de mivel összetartott és egymásra is figyelt a kezdetben még kis csapat, az elôrehaladás izgalmában nem érzékeltük a fáradalmakat. Talán ennek is köszönhetô a Fresenius gyors magyarországi kibontakozása. – Hol dolgozott, mielôtt a Freseniushoz került? – A Bánki Donát Mûszaki Fôiskola elvégzése után pályafutásom elsô állomása a Ferihegyi Reptér volt, majd a Közterület Fenntartó Vállalatnál láttam el szakmérnöki feladatokat, ezt követôen pedig a VOLÁN 1. sz. Vállalat Mûszaki Fôosztályán töltöttem be a szervezô, koordináló szakmérnök munkakörét. Életutam ezután a KTV Kereskedelmi Osztályán folytatódott. Ezek a munkahelyek egyben fontos tanulóéveket is jelentettek, hiszen mindenütt tanultam valami újat és hasznosat, a szakma speciális határterületeit, a szervezést, a KTV-nél pedig a kereskedelem ismereteit, gyakorlatát és fortélyait. Itt ismerkedtem meg Zoltán Györggyel is. A vállalat megszûntével az egészségügyi termékek forgalmazásával foglalkozó ITS Kft-hez kerültem, majd a Fresenius magyarországi képviseletéhez.

– Mi volt a feladata? – A korszerû, magas színvonalú betegellátás elengedhetetlen háttérfeltételeinek, a dialízisállomások folyamatos és gazdaságos mûködtetésének biztosítása. Nemcsak a szükséges anyagok, eszközök megfelelô mennyiségben és minôségben történô biztosítására kellett koncentrálnom, hanem különös figyelmet kellett fordítanom arra is, hogy a beszerzés a megszorító intézkedések és a változó kínálat függvényében (minôség, ár, szállítási és fizetési feltételek) a legkedvezôbb lehetôségek szerint alakuljon, és ez a most sem változott. Az áruforgalom és a logisztika gyors és pontos mûködtetésében tapasztalt és felkészült munkatársak segítenek. – A válság hogyan érinti Önöket? – Természetesen bennünket is erôteljesen érintenek a megszorító intézkedések, de mivel optimista és cselekvô típusú ember vagyok, ezért a gyors kiútkeresésre összpontosítok. Továbbra is elengedhetetlen alapfeltételnek tartom, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek a magas szintû betegellátást ezután is biztosítják. Távlati terveim homlokterében az anyacég logisztikai elképzeléseihez igazodó új, az eddiginél hatékonyabb és gazdaságosabb raktárkoncepció áll, amelynek részletes kidolgozásán jelenleg is munkálkodom. Úgy vélem, hogy közös akarattal és összetartással minden probléma megoldható.

– Úgy tudom, korántsem csak a munkáról szól az élete, hanem van néhány nagyon érdekes hobbija is. – Szeretek olvasni, színházba, hangversenyre járni feleségemmel és lányommal. Természetesen külön hobbijaim is vannak – a vadászat, a régi autók és a fotózás – amelyek között elsô helyen a vadászat áll. A vadászat szépségét mindenekelôtt a természetközelség adja, a természet csendje, amelyet a közeledô vad neszezése tör csak meg, vagy a napfelkelte csodája a magaslesrôl nézve. A vadászati etika sportszerû és tisztességes, a vadnak is megadja a menekülés lehetôségét. Emellett a vadászat türelemre és fegyelmezettségre, higgadt gondolkodásra is nevel. Az autók pe-

dig a mûszaki kreativitás állandó fejlôdését demonstrálják, ezért annyira érdekfeszítô ennek a követése a régi autók mûszaki megoldásaitól és formatervezésétôl a maiakig. A fotózás izgalmát a helyzet, a karakter és a pillanat megörökítése adja. Hobbijaim külön hozadéka, hogy mindegyik jó hangulatú társasággal jár együtt.

2009/1

FreseniusKrónika

19