PAPÍRHULLADÉKOK
4.4
Folyamatosan bővülő amerikai papírhulladék-export – Kína mint a fő importőr Tárgyszavak: export; import; Kína; papírhulladék; USA.
Kína mint fő felvevő Az utóbbi időben Kína mágnesként húzza felfelé az USA hulladékpapír-kivitelét, és e nyersanyag újrahasznosítása iránt szakértők véleménye szerint várhatóan tovább nő a kínai érdeklődés. Ez a trend egyébként nem új, a Középső Birodalom az utóbbi évtizedben évről évre folyamatosan fokozza hulladékpapír-vásárlásait az USA-ban: míg 1996ban még csak az amerikai újrahasznosított rostanyag negyedik legnagyobb külföldi vásárlója volt közel 10%-os részesedéssel, 2001-re már az első helyre került, és az amerikai szállítások 34%-át vette át, de előkelő helyét azóta is tovább erősíti. Erre utal, hogy 2005-ben például az USA 14,6 millió tonnás, rekordszintű teljes osztályozott papíripari rostanyag – vegyes papírhulladék, hullámkarton, újságpapír, facsiszolat, deinking áru (képeslap, magazin stb.) és cellulózpép – kiviteléből Kína 7,7 millió tonnát (53%) importált. Míg egyes országok ebben az évben kevesebb papírhulladékot vásároltak itt, Kína az előző évhez képest 1,75 millió tonnával többet (1. táblázat). Az elmúlt évtizedben az USA (2001 kivételével) rendre rekordokat döntő papírhulladék-kivitele főként az élénk kínai keresletnek volt köszönhető. Az USA szállításai az 1996-os 6,5 millió tonnáról 2005-re 123 százalékkal 14,6 millió tonnára bővültek. A 2006. január–februárra vonatkozó adatok 13%-os további növekedést mutatnak – minden esély megvan tehát arra, hogy 2006-ban újra kétszámjegyű, rekordszintű forgalombővülést érjenek el ezen a területen, növelve egyben Kína részesedését is az amerikai papírhulladék-exportból.
1. táblázat Az USA papírhulladék-exportjának alakulása különböző bontásokban, tonnában Az USA papírhulladék-exportja országonként, t 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Kína
1 978 000
3 306 000
3 340 000
5 438 000
5 929 000
7 678 000
Kanada
2 540 000
2 012 000
2 307 000
2 351 000
2 436 000
2 261 000
Mexikó
1 059 000
814 000
1 248 000
1 140 000
1 119 000
1 287 000
Dél-Korea
1 269 000
913 000
959 000
1 071 000
951 000
860 000
India
518 000
518 000
479 000
588 000
465 000
620 000
Tajvan
567 000
260 000
267 000
331 000
352 000
336 000
2 333 000
1 779 000
1 778 000
1 798 000
1 625 000
1 567 000
10 284 000
9 602 000
10 378 000
12 717 000
12 877 000
14 609 000
A többi ország Összesen
Az USA papírhulladék-exportja hulladékfajtánként, t 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Vegyes papírhulladék
2 873 000
3 116 000
3 317 000
4 244 000
4 518 000
5 187 000
Kartonpapír-hulladék
2 787 000
2 681 000
3 274 000
4 033 000
3 867 000
4 285 000
Újságpapír-hulladék
1 822 000
1 543 000
1 802 000
2 210 000
2 103 000
2 442 000
Facsiszolat
871 000
843 000
928 000
1 129 000
1 154 000
1 219 000
Deinking áru
873 000
495 000
430 000
530 000
729 000
765 000
Cellulózpép
1 058 000
924 000
627 000
571 000
506 000
711 000
Összesen
10 284 000
9 602 000
10 378 000
12 717 000
12 877 000
14 609 000
Az USA papírhulladék-exportja Kínába hulladékfajtánként, t 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Vegyes papírhulladék
1 004 000
1 818 000
1 684 000
2 297 000
2 708 000
3 544 000
Kartonpapír-hulladék
495 000
841 000
888 000
1 772 000
1 844 000
2 375 000
Újságpapír-hulladék
284 000
394 000
433 000
765 000
641 000
842 000
Facsiszolat
40 000
79 000
188 000
415 000
487 000
609 000
Deinking áru
127 000
59 000
68 000
131 000
180 000
203 000
Cellulózpép
29 000
115 000
79 000
58 000
71 000
106 000
A teljes exportban a reexport is szerepel, Hongkong azonban nem. A számokat kerekítették.
Szakértők szerint Kína papíripari rost iránti igényeinek növekedése két tényezővel indokolható, mindenekelőtt „a világ műhelyeként” funkcionáló országban előállított sokféle termék csomagolásával, illetve az élénkülő hazai kereslettel. A fogyasztói társadalommá váló Kínában ugyanis jelenleg hasonlóképpen dinamikus a fogyasztói kereslet, mint az USA-ban volt a ’40-es és az ’50-es években. Hozzájárul a kínai fogyasztói piac papírszükségletének növekedéséhez a sok papírigényes amerikai franchise-hálózat, köztük a KFC és a Pizza Hut gyors terjedése, nemkülönben a mind nagyobb számban megjelenő új napilap és magazin, köztük az ez év februárjában megjelent Rolling Stone kiadása is. Lehetnek azonban a papírhulladék iránti kínai étvágy fokozódásának más forrásai is, köztük az országban mind nagyobb számban megtelepedő USA-beli befektetők, akik különféle papírfeldolgozó üzemeket létesítenek az országban az itteni és más piacok igényeinek kielégítésére. Az International Paper Co. és a Shandong Sun Paper például áprilisban írt alá megállapodást az 50–50% tulajdoni megoszlású vegyes vállalatként működő fényezett műnyomó karton gyár létesítéséről Yanzhou Cityben. Kína azért kénytelen ilyen sok papírhulladékot importálni, mert a világ erdőterületeiből csupán 4%-ban részesedve nem áll rendelkezésére elegendő természetes erőforrás saját papírgyártásának bővítéséhez. Emellett szerepet játszik ebben az is, hogy az országban még nem épült ki a fejlett országokban már jól működő papírhulladék-gyűjtő infrastruktúra sem, amelyet Japán például már a ’70-es és a ’80-as években lezajlott gyors iparosítás kapcsán létrehozott, és ennek köszönhetően papírrostigényének jelentős részét ebből a forrásból tudja kielégíteni. Olyannyira, hogy korábban még exportált is papírhulladékot Kínába. Mára azonban Japán teljesen beszüntette ezt a kivitelt, így aligha járulhat hozzá a világ, becslések szerint 2015-ig évi 8 millió tonnával bővülő hulladékpapírszükségletének kielégítéséhez.
Ki számít még az amerikai piacon? Kína után az amerikai hulladékpapír-export második és harmadik legnagyobb felvevője Kanada és Mexikó, de ígéretesen bontogatja szárnyait India is. Kanada ugyanis 2000-ben 2,5 millió tonnával még a legnagyobb vevő volt, de behozatala az USA-ból 2005-re 11%-kal, 2,3 millió tonnára csökkent (2004-hez viszonyítva a csökkenés mértéke 7%-os
volt), és 2006 első két hónapjában további 18%-os visszaesést regisztráltak. Ezzel szemben Mexikó 2000-től csaknem 22%-kal bővítette hulladékpapír-behozatalát, ami 2005-re már elérte az 1,3 millió tonnát. A növekedés üteme 2004-hez képest 15%-os volt, 2006 első két hónapjában pedig mintegy további 37%. A múlt évben India is jelentős mértékben felfuttatta hulladékpapírbehozatalát az USA-ból: ez az import a 2004. évi 465 000 tonnáról 2005ben 33%-kal 620 000 tonnára nőtt, és 2006 első két hónapjában is újabb kétszámjegyű (42%-os) forgalombővülést értek el, ami – szakértők szerint – szintén a Kínáéhoz hasonló, de kisebb terjedelmű fogyasztói társadalom kialakulásának következménye. Ami pedig Délkelet-Ázsia feltörekvő Kis Tigriseit illeti, ezek az országok rendre jelentős mértékben csökkentették hulladékpapír-vásárlásaikat az USA-ból. Az amerikai szállítások növekedésének mértékét tekintve Kína mellett az Egyesült Királyság a leginkább figyelemre méltó, mivel 2000-től 80%-kal, 46 000 tonnáról 83 000 tonnára bővítette hulladékpapír-behozatalát az USA-ból, 2006 első két hónapjában viszont importja 2005 megfelelő időszakához képest 94%-kal az alig érzékelhető 4000 tonnára esett vissza.
Termékösszetétel, minőség Az USA által exportált papíripari hulladék főbb fajtái kivitelük dinamikáját tekintve két csoportra oszthatók. A vegyes papírhulladék, a kartonpapír-hulladék, az újságpapír-hulladék és a facsiszolat kivitelében 2000től 2005-ig és 2004-hez képest is töretlen volt a növekedés. A cellulózpép és a festékmentesített papír kivitele viszont csökkent, de 2005-ben már e folyamat megfordult, és 2004-hez viszonyítva e hulladékfajtáknál is 5, illetve 41%-os exportnövekedést regisztráltak. A vegyes papírhulladék és a kartonpapír-hulladék kétségtelenül az USA papíripari hulladékkínálatának legkelendőbb áruféleségei közé sorolható. Kivitelük volumene 2005-ben 5,2 millió, illetve 4,3 millió tonna volt, de hasonló volt a helyzet 2000-ben is, amikor 2,9, illetve 2,8 millió tonna volt a kiszállított éves mennyiség. E két hulladékfajta kivitele 2000 óta kétszámjegyű növekedést produkál, így 2005-re összesen 81, illetve 54%-os volt az export bővülése. Ennek köszönhetően az USA papírhulladék-kivitelében a vegyes papírhulladék részaránya a szóban forgó időszakban 28%-ról 36%-ra nőtt, míg a kartonpapír-hulladék csaknem változatlanul a 29%-os szinten maradt.
A vegyes papírhulladék exportbővülése részben a gyorsan növekvő kínai igényekkel függ össze. Számos papírgyár, különösen pedig a Kínában működők, a jobb minőségű újságpapír-hulladék és a kartonpapírhulladék helyett igyekeznek vegyes papírhulladékot használni, olyannyira, hogy egyre több papíripari cég a vegyes papírhulladékot egyedüli minőségi nyersanyagként kezeli. Kína a teljes amerikai vegyespapírhulladék-kivitelből 2000-ben 1 millió tonnát (35%), 2005-ben viszont már 3,5 millió tonnát (68%) vásárolt. Két kivétellel hasonló a kép a kartonpapír-hulladék esetében is: Kína importját csaknem ötszörösére, 2005-ben 2,4 millió tonnára növelte, lekötve ily módon az amerikai kartonpapír-hulladék export 55%-át, míg a többi nagyobb partner rendre csökkentette vásárlásait – kivéve az USA vegyespapírhulladék-piacán 2005-re 242 000 tonnás importjával Korea és Kanada után a negyedik helyre felzárkózott Thaiföldet. Az újságpapírthulladék-export piacának is megvannak a maga érdekességei. Bár Kína 2000-től 2005-re vásárlásait 284 000 tonnáról 842 000 tonnára növelve csaknem megduplázta, e hulladékfajtában mégis Kanada a legnagyobb vásárló az USA piacán: 2005-ben 40%-kal több, 905 000 tonna újságpapír-hulladékot importált – ez az egyedüli tétel, amelyből 2000-hez képest többet vásárol itt. A harmadik helyre 2005ben 386 000 tonnával Mexikó zárkózott fel, ami az alacsony 2000. évi bázishoz képest 360%-os növekedés. A facsiszolat kivitelében az általános trend érvényesül, részaránya az amerikai papíripari hulladék exportban 2000 óta csaknem változatlanul 8%. Kína itt is a legnagyobb vevő, amely vásárlásait a 2000. évi 40 000 tonnáról 2005-re közel 15-szörösére, 609 000 tonnára növelte, és ezzel az éves exportárualap 50%-át vette át. E kategóriában az egyetlen másik jelentős vevő Kanada, bár az ország vásárlásainak volumene 2000-től 2005-re 26%-kal 467 000 tonnásra csökkent. Az importjukat növelő országok közül India (63 000 t) és Mexikó (54 000 t) említendő, de érdekes színfolt itt Svájc is, ahová a 2000-es zéró bázisról 2005-re az amerikai kivitel 50 000 tonnára futott fel. A deinking papír és a cellulózpép, vagyis két, meglehetősen erőtlen exportcikk közül az elsőnél volt a legnagyobb mértékű (33%) a viszszaesés: a 2000. évi 1 millió tonnás bázishoz képest 2005-ben a kivitel mindössze 711 000 tonna volt. Hasonló mértékű (12%) volt a visszaesés a cellulózpép esetében is (2005-ben 765 000 t). A nyomdafestékmentesített papír tekintetében azonban a múlt évben bizonyos élénkülés tapasztalható (2006 első 2 hónapjában 54%). A legnagyobb vásárló itt
Mexikó, ahová a 2000. évi 135 000 tonnásról 2005-re közel 242 000 tonnát exportáltak az USA-ból. Ugyanebben az időszakban Kína 266%-os importnövekedés mellett is csak 106 000 tonna deinking papírt vett át. Mexikó piaci részesedése itt 15%. Figyelemre méltó, hogy cellulózpépből is Mexikó (nem Kína) állt 2005-ben 349 000 tonnás importtal (48%) az élen, Kína piaci részesedése a számottevő növekedés ellenére is csak 27% volt. Jelentős mértékben (2000-hez képest 46%-kal) csak India növelte 2005-ben – 38 000 tonnára – cellulózpép-vásárlásait az USA-ban, a többi jelentősebb vevő nagymértékben visszafogta az importot. Összeállította: Balog Károly Barlas, S.: Paper exports. = Scrap, 63. k. 3. sz. máj.–jún. 2006. p. 48–55.
