" I
BÁNYÁSZATI
És Koı-ıÁsZATı LAPOK
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
'l'a rtalom: SZITTÁR ANTAL: A Szank-mező C02-os művelése a tervezéstöl a megvalósulásig ....................................................................................... ..
6
TÓTH ANDRÁS: Az olajtermelési rétegvizek és hulladék folyadékok Alapította: PÉCH ANTAL I868-ban
kezelésének fejlesztése, korszerűsítése az algyői mezőben ................................. .. MERENDIAK KAROLY-PATAKI NÁNDOR: Fúrólyuk- és kúttelevíziós vizsgálat ........................................................................................................................... _. MEIDL ANTAL-VARGA JÁNOS: Fúrási hulladék iszapok
ı18 92.
vegyszeres centrifugálása ............................................................................................. ..
41:A31 . Tv If'
"V<4l-I'
Nekrológ ........................................................................................................................ ._ Személyi hírek ............................................................................................................... .. Egyetemi hírek .............................................................................................................. _.
9
Iparági hírek ................................................................................................................... .. Hazai hírek .................................................................................................. ..
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja
Hungarian Journal of Mining and Metallurgy OIL AND GAS Ungarische Zeitschrift für Bergund Hüttenwesen
Hazai műszaki lapszemle ..............................................................................................._
MTESZ-hírek ................................................................................................................... BIII Páıyázázı felhívás ............................................................................................................._ IQ! Külföldi hírek ............................................................ .. Helyreigazítás ................................................................................................................ ._
9
ERDÖL UND ERDGAS
Szerkesztőség: I027 Budapest, Fő utca 68. 4l2. sz. Telefon: 20| -8083 Felelős szerkesztő: Kassai Lajos Kiadja: Az Országos Magyar Bányászati és Kohászatí Egyesület Műszaki Információs Irodája Felelős kiadó: Schmidt György ügyvezető igazgató
A LAP KIADASÁT A MAGYAR OLAJ ÉS GÁZIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
TÁMOGAUA
A kiadó címe: l027 Budapest, Fő u. 68. Levélcímz I37I Budapest, Pf.: 453. Telefon: 20| -8083, 20| -20| I/273, 665 Telefax: 20| -7056 Megjelenik havonta. Belső tájékoztatásra készül, kereskedelmi forgalomba nem kerül.
HU ISSN 0572-6034 Készült: Vörösmarty Nyomda Rt., 8000 Székesfehérvár Irányi Dániel u. 6. Felelős vezető: Papp Károly elnök-igazgató I 343255
A SZÁM SZERZŐI: MEIDL ANTAL dr, okl. olajmérnök. osztályvezető (Rotary Furası Kft., Nagykanizsa): MERENDIAK KÁROLY okl. mérnök; PATAKI NÁNDOR dr, okl mérnök; SZITTÁR ANTAL okl. olajmérnök, főosztályvezető (MOL Rt. Gellenhaza), TÓTH ANDRÁS okl. vegyipari gépészmérnök, fömunkatárs (MOL Rt. Budapest) VARGA JÁNOS okl. gépészmérnök, fömunkatárs (Rotary Fúrási Kft., Nagykanizsa) -.-.'.'.'.'.-.'.-.'.'.'.'.'.'.'.'.'.-.*.'.*.*.'.'.'.'.'.'.*.'.'.'.'.'.'.'.'.'.°.'.'.'.'.'.'.*.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'-'.'„'.'.'.'.'.'.'.'.'„*.'.'.'.'-'.'-'.'.-.-.-.'.-.'.'.'.'.'_'.'.'.*.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'-'.'.' ' '.'.'.'.N'.'.'.'.'.'.'.“.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'-'.'.'.'.'-'.'-'.'.'.-.'.'.'.'-'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.-.-.'.'-'.-.-.'.-.'.'.'.'.-.*.-.-.'.'.°.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.“.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'z'-'.'.'-'-'.'.'-'.'-'-'-'-'-'.'-'„'.'.'.'.'-'-'-'-'-'-'-'-°ı'-''IIIŠ*É*I-Z-I-I-I-I-I-É-I-I*I'I~lII°Í'1-
S*KASSAI LAJOSfí'”Ő"ˇ (a szerkesztõbizottság elnöke)
Băllyáslaíi ÉS lhháslafi l.a|I0ll
E;3@@;L/An Ü láss ıá<«»>I Li »Data/Az ÜÜ
Szcrkcsztöbizottság:
ALMÁSI MIKLÓS; BANDI JÓZSEF; EARTHA LÁSZLÓ az; BENKÓ ZOLTAN af.: CSABA JÓZSEF af. (szzfkefiztõiz CSAKÓ DÉNES af.: CSERI TIVADAR (szerkeszzõız FALUCSKAI LAJOS; HÓZNEK ISTVÁN; JELrI~IEKTAIvIAsI~ıÉz KELEMEN JÓZSEF; KÜRTI ATTILA; MATING BÉLA af.: MEIDL ANTAL; NÉMETH EDE az; ÓNÓDI TIBOR; ÓSZ ARPAD; PAPAY JÓZSEF ar.: PATAKI NANDOR az; RACZ DANLEL dr.: SCHALL ISTVÁN az; SZEGESI KAROLY (_8zefI<«zz=.z;õ)z TAKACS GÁBOR ar.zTÓTH JANOS am/ÓRÓS LÁSZLÓ
AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHASZATI EGYESÜLET lapja 26. (I26.) évf.
6. szám
A Szank-mező C02-os művelése a tervezéstöl a megvalósulásig
I993. június
szn-rAR ANTAL
ETO: 622.276./279:553.98 A cikk a szank-tázlári gázdúsító üzem és a CO,-os művelés felszíni létesítményeinek avatása alkalmából elhangzott előadást tartalmazza. A világbanki hitel igénybevételével megvalósított fejlesztés művelési összefüggéseit írja le, a Szank-mezőre vonatkozó geológiai ismeretek bővítését, a szanki gázdúsftó nyersgázellátásának tervét, valamint a szanki CO,-os művelés tervét és alkalmazásának jellemzőit. Kiemelten érdeklődésre tarthat számot az, hogy a geológiai tárolómodell fejlesztéséhez felhasználásra került a korszerű 3D-s szeizmika, valamint a CO,-os művelés tervezésénél és megvalósításánál a dél-zalai és nagylengyeli tapasztalatok ötvözése a szanki kőolajtároló sajátosságaival. A fentiek alapján a projekt földrajzi térségünk egyik legkorszerűbb fejlesztésének minősíthető.
A szanki szerkezetben több földgáztelepet tártak fel az I970-I980-as években, melyek gázának CO2-koncentrációja I5-30 mol%. A gázok fűtőértéke a megkívánt mérték alatt van, ezért a telepek termelésbe állítása nem, vagy csak korlátozott mértékben volt megoldható. A Kiskunmajsa Dél mező feltárásának befejeztével (l982) a térség inertes gázkészlete jelentősen nőtt (2389.I06 m3), így fontossá vált e gázok hasznosításának megoldása. A korábbi elképzelések jó minőségű gáz bekeverésével számoltak, azonban a szanki kőolajtermelés hanyatlását, valamint a tároló és fluidum adottságait is értékelve a gázdúsítás (helyesebben fogalmazva: a CO2-gáz kimosása a gázáramból) mellett döntöttek. A kinyert, nagy koncentrációjú (95-98 mol%) C02-os gáz korszerű C02-os művelés bevezetését tette lehetővé a szanki mezőben. A projekt előkészítése l987-ben megkezdődött, megvalósítása I988-l993-ban megtörtént (I. az l. ábrát). Az elsődleges művelés tapasztalatai . C02-os müvelésre a Szank-mező ÉK-i és DK-i szárnya vált `Z°I'1'Í°Z'1'I~Z-III-IIZ-Z-2-2-Z-I-Zfll-I-Z-Z-I-Ifi-Z-I*Z'Í'Z'Z-I-Z'Í'I-Z-Z'1-Z-I-EI*Ii-3-2-Z-I-Z'Z*2-Z-Z-I-2+2'I-I-1-Z'Z`Í-Z-Z-I-I-Z-Í-2+Z-I-Z-2-2-Z-I-31-2-Z-I-1-22-2-Ifi-I-I'I'I'I°Z'I'I'1-2'Pi'Hi'H*Z'Í°Z'l'Z^I'Z`Z'I'Z'Z'I'Í'Z'Z'Z'Z°I'I'Z'Z'Z°Í'Z'Z'Š'Z-I-Z-Í'Z'I-Z*I'Z ._._. - . . . . . :_:_:.:,:_:,:_:_:_:,:_:_:,:_. ._..._._- ._._..._. ._._._._. .,. ._._._. .'. ._. „_._._. 5. ._. ._. ._._. . . ._._... . . ._._-_. . . ._._... ._._._._..._._..._.ı.'._-_...,_._.'.,ı_._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._..._._._._._._._._._._._._ .:ıj.:.:.:.:.:.:.:.[.j.:.z.
alkalmassá. Az ÉK-i tárolórésznek gázsapkája van (3. ábra), a DK-i tárolórész gázsapka nélküli (2. ábra), hidrodinamikailag önálló. A DK-i teleprész olaja telítetlen, a buborékpontnyomás I72 bar (RS, _ 79,3 m3/m3). A kezdeti telepnyomás 244 bar, a réteghőmérséklet I l3 OC -I756 m tsza viszonyító síkon, az olaj sürüsége 849 kg/m3. A mező DK-i része ígéri a többletolaj 90%-át, így hangsúlyosan a továbbiakban ezzel kívánok foglalkozni. A termelési múlt alapján a DK-i terület két részre különíthető el: Közép és Dél. A DK-i teleprész termelési adatai az alábbiak (l992. év végi állapot): Terület
DK Közép DK Dél DK össz.
Olajtermelés
Kihozatali Vízterme- Teleptényező lés nyomás
IO3 mi
%
IO3 mi
bár
454,6 992,2 I446,8
I7,9 40,7 29,!
645,3 342.5 987,8
I96 I97 l96,5
A 23-24 év óta tartó termelés és az intenzív vízbeáramlás hatására a két terület elvizesedett (D-en 60%, középen 85%). A víz D-i, DK-i irányból, középen a két vető között nyomult a telepbe az Szk-78, -I 07, -I06, -9l kutak vonalában. Később a
beáz-.zmıozt viz É feıá (szı<-8ı, -79), majd Ny felé áz szkas, -97
irányába nyomult előre. A víz kiszorító hatásának nagyfokú érvényesülésével a telepnyomás a buborékpontnyomás felett maradt. A tároló elégtelen feltárása miatt a középső terület olajkihozatala az átlagosnál jóval alacsonyabb. Az I99 I-92. évi kútháló-bővítési program keretében Iemélyített kutak a helyzeten javítottak.
Í
KŐOLAJ Es FÖLDGAZ zá. (I26.) ávfaıyám õ. szám, I993. június
fbçjórăs
\
l\ÍT.2EH{_
/ Ü
/
`\ KI-.Iz -
Ű
Ö
_ '
' "
BEF . êkgyhı .
Š
*É
Q
\ _____` ___\
rtuzzr.
5
Szo_n_k-iı_rf_oIde
..? '.
I
'F-:
_
,. *ˇ
j
II
I;
_
SZAIIK-*HEZO `
W*
I
I
. f
`
(r
.
gm
ˇ'
uíıxıçr.
I
'FJı`
ˇ__,-”
ja
'K
l
E
gázsapka
\
f""'°>`.l.
.
Eıiv
DNY
ÚK
A
I
I I
TÁZLÁR-ntzõ
I ı~
. <0g
. `\'>e
. Ü
\0\
âlıojıffiséröf
ç>`„o\ I°
_
D ° °2
_
I _
cAzDusıTo
KISKUNI-IALAS-ÉK "' E Z Ö ˇ
1 ,
I
fäzãlfl 13-? ÉI
j
I
sk,
Í
I
„-0
fiıv
ii'(\~_í(
j
KISKUIIHALAS
ııf
' I
Gčızforgolom (ll./B változat) Mez.. (tele ) Gázdúsítbro Levčılosztott 0 p felodoslÚ5m3 C02 Il05m *I CH (Ú5m3
.
szsnız EK+D< Kahn ÉK-É Kim ÉK-D Tdzlor Lszht. I
Kkm-Deı __összzssnz
:
.
I
8
ff
"
I f
f
szabad áz +
ı.ı._ı.,§ L 328.8 j 88.8 88.7 L _8.2 kü _s'I,s Ã82.7 j @ 89.2 37a.s_ 812 . 0
iz " '191 .8 z
~ es,
_
ˇ I °2f.>\;» `\*:I<`:-IIt\ıI\\ CH gozkomprımolos
, ~
~~
1 -ir
Sapkugãz
620.2 z
2 419.7 Il 8393.88 ;` 2o28.ı :ff 1 -. 8 I 1. 204.7 _ j ıo8ı.ı. _! 3ı_ı.a.3
I. ábra A Tázlár környéki, nagy inerttartalmú gázok hasznosítása
KŐOLAJ Es FÖLDGAZ 28. (I28) ëyfzzıyqm 8. szám, I993. június
_
_
KISKUHMAJSA- DÉL "E20
Baja
, . . . . -_-,-,-,-.-.-.-.-.-.'.'.'.'.;.'.'I.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.°.°a°.°.".°.'.'.'.°.;.'.'.'.'.' I_ı.ı_ı.*.:ııı.ııbııııııoı-l.I.l.:.','. g..'g\'ı'ııııı-I.b'ı'ı:ı'ı'ı:ı'ı'ı'ı:ı'ı'ı.ı'ı'ı'ı ı'ı'ı:ı'O. 1,3.:.z._._._:_:,:,:.:.:.:.;.:I. .z .;.;.'.'.;.z.'.z.;.z.;.'. .'."._.;.;.'._.'.;.; ' ;.z.;.;.;. ;.;.
ıı
'E 'H I. ._
«°ı*.°„'.-.'.°.'.'.-.-.'ı'.'.:.'~'ı'ı*.'.~.~.-.:.-.-.:.'.°.:.'.~.-.'.-.;.:.:.:.-.z.'.;.:.~.:.:.-.-.z.'.z.'.'.'.:.'.:.-.'.:.:.;.:.z.:.:.:.;.:.'.;.-.:.;.:.z.'.z.:.:.z.;.'.;.'.;.;.:.'.'.;.:I.z.;.:\.:.;\„'.'.z.:.;.:.:.;.:.§.:.°.;.:.:.:.z.:.;.:.:-z.z-z.'. . .°.'.'.'.'.;.'.'.'.'\.-.'.~.-.°.-.-.°.-.I.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.- - I I O:ı:ı:ı:ı:O:ı:f-ı:ı:ı'ı:ı:ı ı'ı:ı:O:ı:ı:ı:ı:ı-'ı:ı:ı.ı:ı'ı'ı:ı:O:ı:ı:ı.ı.ı.ı ı:ı.ı:ı-:'ı:ı.ı ı:ı:ı-'ı:ııı:O:ı'ı.ı':ı ı:ı:ı.ı.ı O-1-ı.ı-ı.ı.ı-ı'ı'ı:ı ı-ı-ı ı:ı.ı.ı ı.ı.O:ı ı:ı.ı.O-ı:ı:ı ılı ı 0 ı{ı::'l.\'ı{ ııı ı.ı U ı ı'ı I 0 0.1 Oıııı-ı':.0 ıoı ıı 'ı-ı:ı:ı'O:l'O.ı.I ı'lTITU-0'ı'ı'ı'ı`ı:ı'ı'ı'O'ı'ı'ı' 'ı'ı'.'ı'ı.ı'ı°ı'ı'ı'ı' ı_._._.,. . ._„ ._._.;. ._.:ı'ı,. ._... „_._._.'. . ı ızı ı_ı .,._„,„_._.'.:. .,ı_. „ ıı.-._._._._.'. „_-;ı_ı_ı'z,ı_ı -,Q s,-_. -'._._.:-_._.:. . Q-_._._.z-_. ._.'._.|. ._._. sz. sz-z„'„_ zs ._ °._-'-_.'-3-H.:-z.:-z. .'- -_- - -:-_- Vı' °ı 1:., ._.;._.'I.; V v.z.'\.-.:.;.;.;._.:.°.~.-.~.:.§-.-.:.:.:.:.:.; -.:.;.:.
I' lı
-I:f:i:f:f:3:Í2-2:3:2:f:2:1:3:2:IŠ12E5331:3Š3Í!:JiŠ:3:3:l:3Š3ŠZŠ3Ši:3:3:1'Í3:É3:3Š:1:3:3:3:Š:i: -' 'I
'ˇ `-' " `-ˇ .- 'I
Í 9*” ' 4' Ö*
1*!!
*
sx„jo
-ı „ı ı , `
\.`ı'
.41 'S
r - .-.
..W
I1!II'.'!!!'.l. --„.- ıiııiıııbıılııhıl ılvrlh W'-N ııııl no
?
ıqııçıuk
K ik*
____ .- „...... -...
/W
II
/
/,,.~z.»;,/ /My fi”
lııfllı
„Z
\ 40"
II-= \ A
-0É 9. 40
4:
.\
Ü `\`
I
Á .-ıı
-ııı.
\\;~.,I'\`. &.\ı
\\_x
Al ._f-0
'
I°-
-„ı
/
R
'H
'ı
.-_ıIı_.-
. “ill --qg..-f'
-104 -TIMJ'
_ , _„
_-rf-J "
_44/ '_„*
_~__, _
T.,-\-i\-_/E:.-.-\.-.
s\.,. ._. .'~
'. \ \\ -.\\„_\4/___
\\ 5.8 '\
'
, i '
Í*Í","ı.
\ \-„_ \`__,-;...---I` --.I I Í_.
!
.'/ \ .".___ "` I
`
-
4
„I/ _,` -..\
.;\
~ /I/J I /7 \.
4
/
'
\\ 5? J -
J.
- ?""':`i:"\\_/-If7-f-";Lˇ/
pıııı-I..-ııl* fi;-:\
`-" -«rë-\ z-,
\ `\\"?\ :Í 2.: \. J-I."_-...',_;"'f`.\` \/
`.
'~s"". .
R 'I
\„_.2`z
/Šıă\
A
°'ssf:Ã _z_._" "~ıL .\_ `. "ˇ_ˇ--~._ *-.ı;". "'fıfi _Ő 3'_ _ ."'
\ mí'` ` -'Í `
' I T/JK
/
\,.-×-/,$'fl.l,J
ff-I ` °
.
3
aa? "`
.
A-IOI
`." "'lı \A 'Iııx .ˇ
ff'
-11.7
(Š
ı
' lııl
144
`\ \.
1,
\
§8.
Q
.-.~.-. ı'ı'O'ı .'.'.*.
:Z:2:Z:3:Z:2:iÉ3:Z§!Š2Š2:Z:3:f:I: '- 'ˇ -' ÍÉÍŠÍÉZ
s / 66//ri.
§z ,\.„_,,
\\
5%.
I
. . . .-.'.-.~.-.~.-.'.~.°.~. . . .I 'ı'O'ı'ı'ı'O'ı'ı'ı'O'ı'ı'ı'ı'O'ı'ı' 3.;.:.;.:.;.~.:.'.-.~.'.;.:.3.;
3:3:3:7:ÉZÉZ:3É!:3:3:ZÉ3:!:2Š3:É3:3TÉ3:3:3:2: "5':3:É2:Z:Z:5:Z:3:Z:IÉZ:Z:3ÉÍÉÍÉ2:ÉZ:2:Z:2:I13:Z:2:!:3Š3:5:3Š3:Z:3É2:Z:É2:!:Z:1:2:2:2:É3É!:Z:3:2:Z:2:ZÉÍ:ÉZ:2:ZÉ!:2:2Í2:3É2:Z:ZÉlÉÍ?:ÍÉ?:É!:7Š:ZŠf:iÉZ:=:2:?:2É3§=:3ŠfŠŠ2:2:3 -`-`-ˇ *- rf:33:3:Z:ÍŠ3:ÍŠÉZIŠÍÉI:ZÉIÉI:Z:I:I:Z:I:2É3É3É!É2:!:?É2š:I:!:2:2:I:I" ' 2'
I.
_.-'-L:-_:_:.f.-_'-zi
.
í \ l) i \ 'P'I-*:É
Iı _`;.-;"'ˇ" Z ıiıl '; ıf `g__,--͡Z- “ˇ \`__í
- ls // ıı.
Z J
2. ábra Szank DK Alsó pannon fekü felszíntérképe
Z
`l I20 ` 'IIÍO I , 'I7 90 _
"-acc; .I
"
8
_
'I 893.5
ˇ
f?7o
D83
/
18531
7 0:
_ L, 'Í If T
`f760-
1750
/Z / \\ 081;
-1759,:
-
IT 5.9
Oíıígıcıııı -ııl-k\
73' -1188:. 0 \
"'90S 07 fa ımo
64
76
'”
\ 13:18
\\ -L-“
O-Í
5
Va*
\
za"
Umš, -I
I
_ı_$,`z»~\ "á`°° _ Q _ _ \_
/ I 4111 6.s
a'
-I M8 /
\
/
`
__ô__(3
" I 74 o\`_ -ő- 67 ~ı;3„\-ı 188.2
/
Í, ~"" 028
\
~"""""'
É
RI
.-~""JELMA8YARÁzAT r-'-H' Miocén tároló kíékelödési határa
-Ő- Besajtolókfıl
--- OVH zs Iársıõíz-+68 ı
U
õ Tsrmeıõkõf
ıf
0 85
\_\-132,9
-Ima
ı
L2
fiı
"~„__`_\ .ˇ " ~~~
/H
_ ő“` E3'-0Q/ *-
I
H
--I
H, .ˇ
---`- GOH a torololelflfl
I -ˇ'\f,ˇ
{
flı .ˇ
~ w~~
I
„na rf/
3. ábra A Szank EK teleprész C02-os művelésének javasolt kúthálózata
'I°"' '-' '-'-'-'I-'-'-:-Ő; '-' -'I-'I-°.'„°I.* V V.-.-.° °.-.-.-.- *.°.'.' v '.'.*.'.-.' ' '.' ' H.-.'.'.'.'.'.' '.' ° ' ' '........._......-... '.°.'.'.°.'.'.°.'.' '.'.'.'........-....... '.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.-.°.'.-.'.I2... -.°.' . .;..'._.j_.._.;._....'._._._.:2:.,.:.....,Q.z...:.:._......_.'..'.;.'
.a'\.'I'„°l'.~ .._._.'._. _.::l}_-
.- .
_- _ na; ı'.
. .
_._
_ _._._._._
*-: .-4' . - ` . ° ":'.-:-:'.-:- ı"ı'
ff
qfı
._._. .O ˇ _ _ _ I _
9.. ._„ _._._s_ ı
ıoı
ı _„_o ı. .ı ıo-ıııı
ı_ı_ı.._ı_. O _ı_ı,ı:ı ._ı.ı_
'='="'="`-'-:=:-' :-' :-:-:-:=ä=:-:-:fr-E2:-:-:-' il: ^ “2:2:f:"2:-:-zl:-:-zi:-:-' :' ` :-:-:-: " :-:-
ı"lı'lı'lı'ı' ı'ı'Iı
qfı' ı"ıı'ı'Iıı"Iı"ı
'Iı'
ı"ı
':9Iı'
. . . .'.'.'I.°.'.°.'.'.°.=.'.' '.-I.'.'.'.'.*.'.'.~.'.'.'.'.' 'ı'a'-°ı'.. -........ ......+ ..-'ı'v_ı_ı'ı ...I '.I.'.-.'.-I.-.uv-° .....„....fZI'„ . .'.*' I... ... 3.- ı . -O. . ı az-_. ı_„ ı_ı ı ızı.. O ezt: ... „A ı:ı_ı 4 . so. . ı_ı ııı. . .V ..:ı_._ı:._.z._.__ 'lı'Iı'
ı'ı'
ı'ı:ıJ'k
'-*"-5:-:-'F5:-Iz:-"-':1:2:z2i2f!:2E2-I;2':$2*"::'.'. -'.1:2:Z:2: 'Iı
ı"Iı
'ı'Iı'lı
'D
ff..
ÉS F
I )
Száfn,
f
. júflflıls
|Ő4|A geológiai ismeretek, bővítése, a tárolómodell A CO2-os művelés előkészítésekor a már hosszú ideje művelt DK-i teleprész megbízható földtani modelljének kialakítására fokozott figyelem irányult. Az I980-as években több ízben átértékelésre került son melyek közül legjelentősebb az I989-es reflexiós szeizmikára alapozott újraértékelés volt. A teleprész K-i Iehatárolását a C02-os müveléshez a kútháló kialakítását célul tűző 2D-s vonalmérések nagymértékben elősegítették. A művelés 24 éve alatt végzett anyagmérleg-számítások rendre nagyobb földtani készletet igazoltak, mely tény szintén ösztönzőleg hatott a további geofizikai-geológiai vizsgálatokra. Néhány jellemző földtani készletadat az időközben elvégzett újraértékelésekre. Dátum I973 I977 I986 I 989 I 990 l992
A készletmeghatározás módja volumetrikus [ I ] anyagmérleg [2] anyagmé rleg [3] volumetrikus [4] volumetrikus [5]
A C02-os művelés laboratóriumi vizsgálatai, előkészítése
Földtani készlet m3 I 652 000 3 200 000 4 476 000 4 597 600 5 469 900 (2D után) 4 543 98| (3D után)
volumetrikus [6]
A 3D szeizmika alkalmazási feltételeinek megteremtésével egy időben került sor a Szank DK-í teleprész bemérésére l99I nyarán. Erre épül a legutóbbi geológiai feldolgozás, a korábbi tanulmányok felhasználásával. A szeizmikára alapozott kúthálóbővítő fúrások (Szk-l42, -I43, -I44, -l46, -I47 és a vízszintes [7] (Szk-l45) igazolták a várakozást, és megerősítették a feltételezést, mely szerint a telep K-i irányban még lehatárolatlan. A CO2-os művelési terv [8] az I990. évi volumetrikus készIetbecslés [5] geológiai alapadataira épült. A szanki gázdúsító nyersgázellátásának terve A tervek szerint a dúsító nyersgázellátását a Kiskunmajsa Dél, Tázlár I. halmaztelep, Kiskunhalas ÉK-É kísérő gáz, a Kiskunhalas ÉK-D gázsapka és a szanki CO2os művelés során visszatermelt kísérő gáz adja [9]. A Kiskunmajsa Dél mező kivételével a telepek gázát különböző mértékben kitermelték, ezért a nyersgázellátást a Kiskunmajsa Dél mező adja. A Kiskunmajsa Dél mező termelése a korábbi művelési terv [ IO] ütemezésének felel meg, a többi mező gáztermelését ehhez igazították. A dúsításra kerülő gázok mennyiségi -mérlege az-
sıáısbı (I. még az I. ábrán). Mező Kkm D Táz. I. Kiha. ÉK-D Szank CO2
Fő termelési idő I 99 3-2007 I 993-2004 I 999-2008 I 99 3-20 I 0
j
Gáztermelés, I06 m3 Nyersgáz CO2-gáz CH-gáz 2420 8I2 463 445
394 l_92 ˇ 89 379
2026 620 374 66
4 I 40
I 054
3086
KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 26. (I26.) évfolyam
szám, M93. június
A gázdúsító nyersgázellátásával kapcsolatban megoldandó műszaki problémák. I. A nyersgáztermelés a 200I. év végéig állandó, utána csökkenő. A C02-gáztermelés a 2006. év végéig állandó, utána csökkenő. Ugyanez vonatkozik a nagy fütőértékű szénhidrogéngázra is. 2. A Kkm D mező gáztermelése 2000-től jelentősen csökken. 3. A nyersgázáram C02-koncentrációja 2003-ban kezd növekedni; gondoskodni kell a CO2 mol% határérték alatti tartásáról. 4. A 200l. év után a szanki másodlagos gázsapka letermelése dominál a nyersgáztermelésben. Átlagosan a gáz 85 mol% CO2, ennek felhasználása még megoldatlan. 5. A gázdúsító forgalmát folyamatosan elemezni kell és kb. 3 évenként aktualizálni szükséges.
.
A szén-dioxidos művelés tervezéséhez szükség volt a kőolaj-földgáz-CO2-gáz rendszer termodinamikai összefüggésének megísmerésére [I l]. A várható többletolaj volumenét fizikai modellvizsgálatok révén tisztáztuk [l3]. A vizsgálatokból olyan következtetésekre jutottunk, hogy az elegyedés tárolófeltételei mellett az olajkihozatali tényező növelhető. A további laboratóriumi vizsgálatok ennek tisztázására, az alkalmazás feltételeinek megísmerésére vonatkoztak. A minimális elegyedési nyomás (MMP) vizsgálati eredményei azt mutatták [l2], hogy az alkalmazható legmagasabb telepnyomáson (240 bar) az MMP 95 mol% CO2 koncentrációnál nem jött létre, de megvalósítható, ha a besajtolt gáz tiszta C02 (4. ábra). Vizsgálatot végeztünk [I4], hogy különböző minőségű gazolinadagolás milyen mértékben befolyásolja az MMP-t. A gázolin származhat az olaj könnyű komponenseinek vaporizációjából, illetve a hiányzó koncentráció felszíni adagolásából a besajtolt gázba. A nagymértékű vaporizáció létrejöttét a dél-zalai CO2-os művelés tapasztalatai igazolták. Megállapítható, hogy lehetőség van az elegyedés, a fokozott kihozatal elérésére (5. ábra). Ennek tisztázása még további laboratóriumi vizsgálatot igényel, másrészt törekedni kell arra, hogy a besajtolt gázban a CO2-koncentrációja megközelítse a l00%-ot. A tervezett művelési folyamat és az ahhoz szükséges kúthálózat A Szank DK teleprészre tervezett EOR-eljárás: CO2-gázbesajtolás a szerkezet tetőrészén. A gázbesajtolási ütem olyan, amely mellett a gravitációs erők gázfront-stabilizáló hatása érvényesül, az áramlási sebesség a kritikus érték alatt marad. A szerkezettetőn folyó besajtoláskor a mobil víz jelenlétének és csapdázó hatásának hiányában nő a CO2-gáz kiszorítási hatásfoka. A gázbesajtolással előidézett nyomásemelkedés (kezdeti telepnyomást megközelítő) hatására nő az olajduzzadás és a vaporizáció mértéke, csökken az olajviszkozitás. A telep heterogenitásából adódik a lokális nyomásemelkedés lehetősége, és ezeken a helyeken a kiszorítási folyamat a dinamikus elegyedést közelíti. Abban a pórustérben, ahol a gázbesajtolás következtében kialakul a gázsapka, a maradék olaj egy része vaporizál. A vaporizált olaj részben kitermelhető a gáz-visszatermeltetés szakaszában.
:15:3:5:3:3:1:3:f:3:5:3:3:Í:3:3:3:3:?:3:3:Í: .'.'.'.'.'.°.°.'.'.'.°.'.°.'.'.'.'.'.°.'.'.'.'.
Z:i:1:Í:Í:15:15:15:i:Z:Z:?:Z:I:?:3:3:3:2:Í:3: '.'.H'.°.'.'I'.'.E'.K-J.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.
Elegyedési
nyomás,
õ (D J.
O CJ
I l\J -„J C) I .I
2:3:2:i:3:3:Í:3:3:3:3:i: '.-.'.'.'.'.*.'.-.-.°.'.
?:2:Z:?:?:Í:i:!:3:Z '.*.'.'.'.'.°.'.-J
bar
»ot
O .
I6 5
-oot
~ı
V/ZS\0`l
I
I
ZPŐ v Zoo
>IÜ )lNVZS >lEI>lNVZS
I
J-" G
ıı I
VM lVčI-`V 09
-A
ı
ooJ ,uaouo>j-
\í.
D
\D
0 S O
08
\Ó LLJ
U1 U"'l
f\J 3
_ı \o -F`
_; _: UJ
1 3
_.ı
-I
_.: UJ
_: \O
Í
Í _ı `J
va-osivsv/Zlow V)I.L
Sa fIi
:loJnq Eu]/Em
--J l'\)
)l3
_-L.4
-P
*O
Í l\.I
//I
0is Em/6>j
C
5 O
MNVZS )lO
)lNYZS
4. a) ábra A kiszorításí vizsgálatok eredménye
oızıjısihszznsıl °/. o
Š
Ég
!
G
U1 C
3
Š
0
_)
8
Š
E5
Š
0
8
l
I
4
l
I
-A
O
\
303
_.ı 3 Š
_j :Ã °/8 00 )ll OSTVVčl' V
\\`a\§
e"\_
//
ıl
ı
05
.%
O ovMI
\ I
sI_J.ıoq uıoIlN
% I.\_ § Ez sozJvq ëý/ Zo van
N) $ ©
EÍŠŠSŠŠŠÉSŠ5SŠSSŠ3SŠSSŠSiššS5ŠŠŠ§ŠŠSŠEÉÉëššiëšščšiëšãäššëëšëššãSS: h-J U1 C
._
xnvzs
Lz
>IEl
0.Ioq
_:,:,:,:_:_:_:_:_._._._._._:_._._._._._._._._ ,_ _ ___ __._._._._._ . ..... ..
-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:
.'.'„'-'.'.'.'.'-' ı 8 . ı 8 . _. ı 8._._ .....„.-....--.--ı-az. ._._._._._._. . . . - 8 ı_. .'8_.'8'.'ı'.'-'8'ı'8'.'-'.'„'.'.°„'.°.'„'.°s°„°.
I
. í;I _.. +1-ııiıiıi
00E 4. b) ábra A minimális elegyedési nyomás (MMP) változása a telítő gáz C02-koncentrációjának függvényében -.~.-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:;:-:-:-:-:->:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:~:-:-:-:-:-:-: .z.:.:1z.;„:.z.:.'.~.-.° - -.-:-:-:-:-:-'-:-:=E2E:E:E=š=E=š=E=E=E=E=E:E=E1E=:=. -:-:-:-:-:-:-:-:-: ''' 'I . .°.'.'.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.:;:;:;:;:;:;:-:-:-:1:I:2.!.2-'-:-:-:3:2:-:3:-:-:2:-2-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:Z:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:1:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:~`-" -."'.*.- -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.- -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.- -.-.'.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.
.mqo
I I I
°
I
. /I. 8898-Ã,z0ŠÍÍ[//
KŐOIAJ Es Fötoc-:Az 28. U28.) 8vf8Iy8m 8. szám, I993. ,`8„I„s
l.Ü"I
“
A tervezett technológia két egymástól jól elhatárolható szakaszra oszlik, ezek a következők: - gázbesajtolási szakasz (6. ábra). - visszatermelési szakasz (Z ábra) A gázbesajtolási szakasz l992-ben indult, tervezett időtartama I I év, befejezése a 2002. év végén. A visszatermelési szakasz 2003-ban kezdődik, és várható befejezése a 20| 3-I7. évi időszakra tehető. A többletolaj tervezett időbeli alakulását a 8. ábra mutatja. A besajtolt gáz mennyisége megegyezik a dúsítóról kikerülő CO2-gáz mennyiségével, a ll év alatt összesen 734,4 millió m3, amely évi bontásban, igazodva a dúsítóra vonatkozó előrejelzésekhez, a következő:
“
Ám
. I
08
I 30
\ ,
20
99
0.8*
SO
vp-115 03
'ˇ
I
; __: P
0.8 1 I 4-4
,
220 bar nyomáson
`
Ánõrësi
`
D vi
K'haoıa
Eısgysáës 20-30 v. I-zõzõn
44
Besajtolt gázmennyiség 0%-
`
ı0“„P
ımm%v 0.3 _
Szank DK rétegolaj -95 'Is C02tartalmú gáz + nyersgozolin rendszer (Slim tube 18 m)
0.2"
0J-
(
01 0
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
10
20
30
L0
50
50
70
B0
90
100
ûazolintarfalom
mál °/8
5. ábra Az olajkihozatal alakulása az oldószer gazolínkoncentrációjának függvényében
Szk-60
Sık-02
5938 ıuıao I8398 24288 3Is38 38200 45 3,24 529,58 80L20 888,72 734,40
59J8 59221 8sJ8 8172 8288 7L84 8824 7832 7L84 8552 8288
I 992* I 99 3 I 994 I 995 I 996 I 997 I 998 I 999 2000 200 I 2002
_
× Megjegyzendő, a gázbesajtolás l992. július 27-én indult.
S21:-107
1600 ,
1700
ii.
-
1720
zi.
-17180
__ -.-
1?60
--
-1700
4,
prek. melamorfii
A művelés 1. periódusának végállopoto-
.ső
ni”jjf 13- I
..-
_]_I
1800 _
Hy =l1l000Ü
II
-
.
4820 _'T
- '
____
1 I
-4-I
181.0 -T
-1060
P
j
.
_ Iz 1 J 1
Z'
-
0'
P be
`
I
_ _ _. ____ 8 _o_v1-Iăssñs 3 8: 8 sáû _ bD
D
6
P
0
I
Ü'.
6 A
0
Y
I-
û
íj.
,I -.4-
-
P' .49
ı~ı,=Iz 2.000
1300
Í]-I
1900
íj.
0
prek. melamorlil'
ii bl' Q! ~»»All
_ Pbl
ıf *Š ıı.. 4
1920
-_-
.
19110
-a-
0
__]
Ü
ID'
mıoten __ 'hbmokos-karboná-_ I-los összlel I
I '
P' Ü'
5
P
-I A „_
U' F P'
É
P'
PÜ
ÜP
b-
._bhp
.
I
Quo,
É Ü
._ Ü'
b
.' _].____°'lv]
iif**iifi
ãbO 89 3
5 71 _ 5 durvatörmelčkes "rá Ó í í -8 8 8 asszlef _T-:_-_-
Ü-ID'
0
'T'
6. ábra Áttekintő földtani szelvény az AL 5 sz. szeizmikus vonal mentén
Kóomj Es FÖLDGAZ 28. U28.) ëvfáıyám 8. szám, I993. já„I„s
7 IJˇI_ G
` I
P
Í
_
I ˇ
"T a
_.
.
O
'lı I.
ı' A
'D
_`
;.;._:.;.; '.;.z-I:ÍzÍ:.:.z.;
-U00
Sz
`
ız-ıso
1 4J
4760
-
5"'
.91
§! r
4720 -fiL0
szız-so W
í
5.É
-H
-1800
-.4-
-1820
Ó
I I
4
Á4
prek
ˇ'
48L0
aiegãl'
I;I;1; 1.:.:1231;!
1.
A művelés 2. periódusčınuk végdllapofu.
4
A 3. periódus u kimerífés.
1*
Aflı' gâãý'
„mem „fm
ııı-
miotén homokos-korbondlos
______
Jiãig'
_
-ısao _. 'i -1900 -3 '1920
_.
"v -1110000 ri,-ı;í2ooo_Í í
m.mga
ıı-
-1560
J
s ız.1oı Z _
_
,. _Aı
fi T
_
ıı
„_.p„„„.,„ mgu
_A
-U80
ˇ'
-.
õsszlet
Ă\
miacên durvuiörmelčkes õsszlei
-
-1940 -1960 -
Z ábra Áttekintő földtani szelvény az AL 4 sz. szeizmikus vonal mentén
ıoo
100-F
-Ji
1
§
i
Ã
Š
4 4 4I4
í
\
i
_
Á
*`“\^«~\"\
\
-q
`
1
4
X*
,N
4 _
i
Ífe44
1
`
\
`ao
Í
\
V
Vfiilhúın
1
~
4.4444 I
`
„
L-so
X
-4
L
:4 4 4il*
w
4 41444
1
Á
`
~70
iz
l
\
`
\
\
U
J \
\
wi
60
Jıt
oıazaáãgkz G-1
z
\`
\
\
\
ııı w
CI Ó
L
i
i
w
`
`
i
i
ı
'
` \
`
_
`
((ızır mGOV G6: m3). 3/m3)
i \
\ \
`
.ıı
1 ), (m3 0al
4_,,_L
`
-ur*
441 4l L O
t
i
`f
r
`
`
t
`
Lao
_`
ÁM f
`
Y
\
i
7 `
w
\
i
,
`
\
`
\ 4
-
4
1
izzo
4_,
`
` `
w 4,
` \
44
\
i@10
4
7-
W
i
\Ü °
`
(Z) Vfzfcıridom
%
\ Í` z r
1
t
`
4
1 Í
`
cov
J
»Í
\
W
»
L
\*`\ z4,4
ffi”/\Fl1i*F|*ifi%o zz
~
~
-If
4
4
1§Ü3l§§IIŠÍSÍŠQÍÍÜŠTIŠQÜÍŠŠÜIUUÜZÜÜÍZÜÜÍZOÜŠZÜÜĂZÜÜŠIÜÜÍZÜÜTZÜÜÜZÜÜŠZÜÍUZÜÍIZÜÍZZÜÍŠZUÍIZOÍS
ldõ (lv) 8. ábra A Szank-mező DK-i teleprészén a szén-dioxidos művelés termeIés-eIŐrejelzése
_
'
KÓOLAJ És FÖLDGAZ 26. U26.) ëvfoıyzzm õ. szám, ı993 ,„„z„z
ŠZŠÍŠÍŠŠÍŠÍŠZÉIŠ
[Š;I;I:I;Z;I§Z;Í;
'-
A művelési szakaszok jellemzői a következők: Besajtolási szakasz telepnyomás-növekedés rétegolaj-duzzadás rétegolaj-vaporizáció a termelőkút gázosodása
Visszatermelési szakasz telepnyomás-csökkenés rétegolaj-zsugorodás kondenzáció a termelőkút vizesedése
A Szank DK-i mezőrész földtani képe már több alkalommal módosult, a legutóbbi geológiai újraértékelés alapján a kúthálót kiegészítettűk (2. ábra), a tervezett kutakat lemélyítettük. Az l992. évi gázbesajtolás I93 napja alatt l20 400 m3/nap volt a besajtolás üteme, ami elmaradt a tervezett napi l63 000 m3 mennyiségtől. További gondot jelent, hogy a gázbesajtoló kutak nagy része nem éri el a miocén tárolórészt (6. és Z ábra), a metamorf tárolókőzetbe benyomott gáz nagy hidraulikus ellenállással jut el a kívánt tárolóba. Szükségesnek ítéltük több kútban szüneteltetni a CO -gázbesajtolást, az időlegesen felesleges gázzal elkezdjük az IŠK-i mezőrészben a C02-os „huff and puff" módszer alkalmazását [I5]. Végezetül megállapítható, hogy a szanki C02-os művelés a gázdúsítóval összekapcsoltan gazdaságos tevékenység. Műszaki megvalósítását és az elegyedést, valamint a „huff and puff'' módszert alkalmazva magas színvonalú eljárást képvisel. IRODALOM
: : : -v
: :
:lj A szanki terület kutatási zárójelentése. .OGIL I973-l974. (Árpási M., Balázs E.) j2: A Szank-mező anyagmérleg-számításai. NKFV., kézirat, I977. 13] Szank-mező ÉK-i és DK-i teleprészei C02-os művelési koncepciója. SZKFI, I986. december (Gombos Z.) :4] Szank ÉK, DK-i terület földtani kiegészítése. KFV, I989. március (Dallos E.-né-Tormássy I.) :5: Szank DK mezőrész másodlagos művelés. KFV, I990. január (Tormássy I.-Mészáros L.) :6: Szank DK-i terület geológiai feldolgozása a 3D szeizmikus mérések alapján. KMlg., l992. július (Ferincz Gy.) :7: Vízszintes fúrások alkalmazásának lehetősége a Szank-mezőben. Klˇllg. l992. június-július (Szittár A.-Ferincz Gy.-Kiss l.) :8: Szank-mező DK-i és ÉK-i teleprészeinek C02-os művelési terve. SZKFI, I989-I990. (Gombos Z.) :9: Szanki gázdúsító nyersgázellátásának terve, l-ll. kötet. SZKFI, l988. november (Kelemen J.) 0: Kiskunmajsa Dél-l-Il-lll. telepek művelési tervtanulmánya. SZKFI, l984. lj Szank DK szén-dioxidos művelés modellezése. SZKFI-témajelentés, I986. 2: Minimális elegyedési nyomás meghatározása Szank ÉK, Szank DK tárolóra. C02-os rendszerben. SZKFI-témajelentés, I986. 3: Szank DK-i teleprész C02-os művelésének laboratóriumi modellezése. SZKFl-témajelentés, I989. 4: Elegyedő gázos -kiszorítási modellkísérletek végzése Szank DK tárolóra. OGIL-témajelentés, l992. 5: „Huff and puff'ˇ módszer üzemi kísérleti terve a Szank-mező ÉK-i teleprészére. OGIL, l99l. (Gombos Z.) *
A. Cizırrap, vıı-ı>K.-He(bTaı~ıı/ıK: Paapaõoflta ıvıecTopo>Kgeı-ımı Caı-ıx c rıpıaıvıeııeı-ıvıeıvı saıtafiıım C02 c npoeıfivıpoaaı-ım=ı AO ocyuıecraneı-ma l`|pv1BOnvıTcn ııoknan, npovıanecennbııäi rıo cnyuaio TOp>KecTaeı-ıı-ıoro OTKpbıTı×1a raaooõorauıaiouıeñ ycTaHoBKı×ı ın HaaerviKÖOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 26. ( l2ó.) évfolyam ó. szám, I993. június
Horo OőOpy,D,OEaHvın ,ann pa8pa6OTKvı c npvııvıeı-ıeı-ıızıem CO2ı-ıa npoıvıızzıcne ,CaHK-Taanap. l/l8nara+OTcFı ycnoaızıa pa3paõoTKı×1 vı aKcnnyaTaı_u×wı, OcyıuecTE;nneMı>ıe Ha ocHO8e Kpeı1vıTOE, npe,ELocTaaneHı-ıbıx l\/lvıpoaızırvı 5aHKOıvı, (M BPP) pactuıapenvıe reonorvıueckıfıx caeiıenvııíı O MecTOpo>Kneı-ıvwı Caı-ıK, npOeKT cı-ıaõ>KeHvıa HeOõpaõoTaı-ıHbııv1 raaoıvi raaooőorauıalouıeıíı ycTaı-ıO8Kvı, a TaK>Ke npOeı
ı<ııeHvwı Caı-ıK. 3acny>Kı×ı8aeT ocoõeı-H-ıoro Envııvıaı-wın To o6cTOaTenbcT80, LıTo ,EıopaőoTKa reonOrı×ıLıecKOı?ı ıvıonenvı KOnneıKı-ıoaanavıckızix nporvıızıcnax, 8 TOM Lıvıcrıe Ha MecTOpO>Kı1eHvwı Haıııznennen E coLıeTaHvwı c OcOõeHHOcTnıvw1 KOnneKTOpa ı-ıecbTı×ı Caı-ıı<. Ha Ocı-ıO8aHvıvı Eaızııuevı3nO>Keı-ıı-ıızıx, rıpOeKT rvıO>KHO cLıı×ıTaTı> O,EıHı×ıM via caıvıbıx coapemeı-ıı-ıızıx paapa6OToK 8 Hatueıvı reorpacbw-ıecKOM pervıoı-ıe.
Dipl. Ing. A. Szittár: Sekundäre Förderung durch CO, Injektierung im Gasfeld Szank. Von der Planung bis zur Ausführung Der Artikel enthält die Rede anlässlich der Einweihung der Obertageeinrichtungen der Anreicherung in Szank-Tázlár und der Förderung durch C02-lnjektierung. Es werden die Produktionsbeziehungen der mit Hilfe des Weltbankkredites durchgeführten Entwicklung, die Erweiterung der geologischen Kenntnisse über das Gasfeld in Szank, der Plan der Rohgasversorgung der Anreicherung in Szank und der sekundären Förderung durch C02, sowie dessen Anwendungscharakteristik beschrieben. Es dürfte von besonderem lnteresse sein, dass bei der Entwicklung des Lagerstättensimulators zeitgemässe 3D Seismik eingesetzt wurde, weiters, dass bei der Planung und Ausführung der sekundären Förderung die in Süd-Zala und Nagylengyel gesammelten Erfahrungen mit der Eigenart der Erdöllagerstätte in Szank vereint wurde.
A. Szittár, Eng.: Secondary recovery by C01 injection in the Szank field. From planning to execution The article presents the speech delivered on the occasion of the initiation of surface facilities for the Szank-Tázlár gas sweetening unit and for C02 production. lt covers description of the production relations of development performed with the utilization of World Bank credit, extension of geological knowledge about the Szank field, the raw gas supply conception for the gas sweetening unit of Szank, as well as the plan of production by C02 injection and its application features. lt may be of special interest, that up to date 3D survey has been used for the development of the geological reservoir model and the planning and realization of the secondary recovery by C02 injection has been accomplished by joining experiences gained in southern Zala and Nagylengyel with the special features of the crude oil reservoir of Szank. Considering the above, the project may be qualified as one of the most up to date developments of our geographical region. .-.'.*.'.'.'.".'.'.'.'.'.'.'.'.'.-.'.'.-.-.'.'.-.-.'.'.-.'.'.'.-.'.'.'.-.-.-.-.-.-.'.'.-.-.'.-.*.'.'.'.-.'.-.'.'.-.'.'.'.-.-.'.'.'.'.-.'.'.'.'.'.'.-.'.'.-.-.-.-.'.'.'.-.-.-.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.-.-.-.'.'.-.-.-.-.-.'.'.'.-.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.'-'„'.'.
Az olajtermelési rétegvizek és hulladék folya-
dékok kezelésének fejlesztése, korszerűsítése
TOTH ANDRÁS
If.
az algyoı mezőben ETO: 622.276/.279 Az Olajterv fejlesztési-vállalkozási irodája I990-ben ismerkedett meg az algyői olajmezőben jelentkező rétegvíz (a továbbiakban: rv.) kezelésének műszaki problémáival, és ettől kezdve foglalkozik a megoldásra irányuló fejlesztési munkák koordinálásával. Ezen ismertető keretében, tematikai vezércímek köré koncentrálva - az idő, hely és még a letisztult ismeretek körében is erősen korlátozva - kíséreljük meg összefoglalni a munka során eddig szerzett és talán közérdeklődésre is érdemes elméleti és gyakorlati tapasztaIatokat, ismereteket.
I. Előzmények Az algyői olajmező próbatermeltetése I965-ben indult meg. A mező gyűjtő- és központi olaj- és vízkezelő rendszere több fázisban épült, bővült, míg a mai állapotba került. Az első fő ütemben az évi egymillió tonna termeléshez tartozó létesítmények épültek meg. Kezdetben vízmentes és kis víztartalmú olajtermelés folyt. A főgyűjtő első komplex üzem-
zorz 3500 mi/d (ıso mi/h oızj) az sooo mi/nap (zoo mi/h) viz
kezelésére épült. Az olaj gyűjtésére l0 (I I) gyűjtőállomás és kettős (ún. TO-tiszta olaj és VO -vizes olaj) vezetékhálózat létesült. I970-ben megindult és folyamatosan bővült a művelési célú vizbesajtolás, amelyet majdnem az egész mezőre kiterjesztettek. E művelet termálvíz-felhasználással indult, majd a kezelt rétegvíz és termálvíz keverék besajtolásával folytatódott, és így történik ma is. A fluidumkiemelésre a későbbiekben segédgázos, mechanikus termelési módszert vezettek be. Az olajtermelés l972-ben érte el a tervezett évi temelési szintet és kb. l0 éves szinten maradás helyett kb. 20 éven át I993-ig ez az ütem tartható lesz. A művelési idő így a tervezett 35 év helyett 45-50 év lesz és várhatóan 20I0 körül fejeződik be. A mező művelési múltjának elmúlt l5 évében következtek be azok a változások, amelyek meghatározták a teljes üzemelő rendszer mai kapcsolási és működési állapotát. E változások közül most a szignifikánsan Iegfontosabbakat emeljük ki az alábbiakban: A) Az algyői mező körzetében feltárt kisebb olajmezők név szerint: Kelebia, Ásotthalom, Mórahalom, Kiskundorozsma (SZT-4-re). Ferencszállás és az SZG-6 gázgyűjtő állomás kondenzátuma (SZT-I0-re), Battonya bekötése a rendszerbe (SZT-8-ra). B) A termelvény víztartalma jelentősen növekedett. Elsősorban a bázistelepek és a Szöreg I. telep termelésében jelentős elvizesedés következett be (70-90%): ez a mező ÉNyi, illetve a K-i és Ny-i szárnyán, tehát az SZT-2, -3, -4, -5,
-6, és részben az SZT-I és -7 számú állomások körzetében jelentkezik. C) Különböző külső termelvények (pI.: Ruzsa, Üllés) és olajos hulladékok behordása és betáplálása a főgyűjtői rendszerbe. D) Az olaj-előkészítési technológia javítása érdekében több módszer kipróbálásra került. Ennek alapján a jelenlegi emulzióbontó eljárás részleges melegítés, gazolin és bontóvegyszer együttes alkalmazásával működik. A termelés és kezelés során képződött különböző sziIárdanyag-tartalmú hulladék, folyadékok rendszerből történő üzemszerű kivételére még nincs eljárás. E) A főgyűjtői technológiai rendszeren két párhuzamos kezelői ágat alakítottak ki, az olajkezelő technológiát 6000 m3/d, a vízkezelő berendezés kapacitását 27 000 m3.'d, a vízviszszasajtoló rendszer teljesítményét pedig 24 000 m3/d-ra növelték. Összefüggésben a bemutatott állapotváltozásokkal, az elmúlt időszakokban különböző üzemzavarok jelentkeztek az olajés vízkezelő rendszerben, ezeket a vizsgálatok szempontjából egyszerűsítve: a) a szilárdanyag-tartalmú és krémszerű köztes fázis megjelenésével és felszaporodásával; b) a termelt rétegvíz tisztíthatóságának és a tisztított víz minőségének Ieromlásával; c) a vízáramok változó és magas oldottgáztartalma miatti üzemvitelbiztonsági problémáival jellemezhetjük. A zavarok okainak feltárására és megszüntetésére különböző külső szakértői vizsgálatok és üzemeltetői intézkedések történtek. Az Olajterv fejlesztési részlege I990-ben kapcsolódott be a rendkívül összetett állapotú rendszer javítását célzó munkálatokba. Az I990-ben készített tanulmányban egy a Víztisztítás javítását célzó kísérleti berendezés felállítására és próbaüzemeltetésére, valamint egy a rétegvizek minőségi viszonyait feltáró laborviisgálati program elvégzésére tettünk javaslatot a munka I. ütemében. A tanulmány zsűrijén elhatározták, hogy II. ütemként vizsgálati programot bonyolítunk le, amelyet a JATE kolloidkémiai tanszéke irányításával és részvételével más Jate-tanszékek és az ATIVIKÖFE mérőkőzpontja közösen végez el. Az Olajterv pedig egy több részből álló megbízási szerződés keretében kidolgozza, szervezi és Iebonyolítja a mérési programot, valamint ezzel párhuzamosan a vizsgálati eredményekre támaszkodva értékeli a gyűjtő-kezelő berendezéseket, és javaslatokat készít elő a rendszer hatékony javítására.
1
Kóomj Es FÖLDGÁZ zõ. U26.) ëvfaıyam õ. szám, I993. juniza
I 10
.-.'.--z.;.z.;.;.;.;.;.'.`.-.
"2.3i_.;,"õ.`.'2 ˇ ˇ ..r.>=.-.:.- -`_ *JA-` - `~'
ˇ -
'_
Í' H'.'
0°C _. O-
'
. az -IZÖ
O
-`.-'$ŠŠ'ŐŠ§-`i.*'`«i.-*`~.`. .
'D Én .'° ...
8%"
-`
ha
.4`
P
-<>"!.~P*~"
.ıı
oh .,' Ü
I l" .
`4t`ı":`f'
--'zs
Ha
~
'1-**!.-».fia
ıı I-`,\Š:4ãi
4
Q
\,{Ü_ Í I 0-31° ."gp.„R _ J; -_ı_" ;` „Í Íı;eñ". '#3'.'2_ 4-.
I _. I Ő? Í.Í l .ıfi , 1 -ı' ' ll? _ ": ik* ,-ıg ıq., , .akıı 1' ...Š .._.:'- ıızgıiı. ıu rf-
`-:.z'ˇ.: `7..`-L' U 'A; 81" :;`
.
TPÖ; '-
, If.. .,_'Í3' ;;U:ırını' 4
':-'? f`-' “-',":Q`._ä :-'.!``:4': ,'r-`-',`_ zz_..f._ ' `.%;'.,6 Í::'~.'Í" 0
'
'L Paz. Í.-..._ .ı 'J `...._ 5.*
I-
`
- f*'Íí-1**'°É*°.. §,~ _\h\
`
_
10
' 4
°"<>"-“°'>o~
. D4
4-ıı'
T
DW” ,f~.-,_ '~~='-ı2"'°"ı'ı
Y'ı~..'„..' -ŠÜ-Š ` ._ '26-ıf.u "'. .. ., ;` .7ıı. .'30.04.\.° °04`4 P ..Y,°=":_`...:.& 4'.lt ..ı.ı`4-ı.".' .Q '-'}:f; 5-,_. _.:-_. `__| ,;_ '.-" "-';"~\ ..`;_ "`Í-'-'.°4fir*`t`°ı' -.-.`_'1,L-.-“' .I_._-. -. > ~ . vf.-`_.:\.` . '.
'
-
z
..
:
'Í-"4 :\ 0
.._
_. , _ _ Í...
ci. :L-ıl 4:.: ._
fil
.'14
ılfi
4-4
'Í'
4
ıv-'ı "ı':'-o'4".i'Ú!:;`,`_\4ı
.i.Í.
I
-.(4. Pılf'
,4 4 ÍI00 0 '0 ,
.
'
""“'ı
4.
"
'.0."”
-. ı
l,.4`°ı
.~4'.4`4'
"' vııı 3 U zfiı Ű ; ,alfa ıod I ..._. I lıgz
,'_'. 0- -Q. ,Í .g .ut ăıg-. ki 1'-'.10
_
-
...
Q.
*-tm-'
I`ı
ıı :
'
8
.44 ˇ' .'4.Y`
---:~-..--z.;.-z. -fJ>(.'°°-.ıt _.`-{=--'_,9š'z:'.;~-
_ O_ _ı°
9.0 0 2ı'°g_lı`?°
I
.B
0 \ı,\
.
.B .:._".ıı! `..:. .I
-
_
.°.....D-I..
.
9., af: fa
_
':l. »I .'.4ı4
a
~*
-
§_ı..' 9
\°'
°
.Q
'-''„.9l<9 !_'-P=Í°--rr='.
;`
.
0
-
,'ı., -Joâzo. _ı'.. 5. . . O az ífıır 4
U
4
50 9
` °. -
go,.
_"
° °. 'bo ez '8Í"'° .
1*. . -.zl .
~`.-.`f.?.~.-:~.`= 98° :-.`.°
I'ŠÍ`..°4'
I
O ııfi-'~40: .
O ,K
O, Q -_ . ;ı_'.
1.
.:«
-ı-ı
,ıofııın . _ .
. G;
ˇ 9 '_ Í- Í".' °-°:°-.Í_';-°-".Í"'-"'F4-'ıflfifäf .4':T.':'-.
. .i
'
O. . . tm 4:-g;~i;,-.~i...,zz,.~f;,_, . ,.,,_..,_;,_,{,
4:
... _ 10:0..
°°u 0- 1/.
0
---- O-."ı
"33'-II'
'E' .I-ıııı
I*-` il.'.':'.:. ` ,
_:
Ü 0 '. .4_\ı| ı _ ız- g „Ü ' .10 ' ' . “O-_ .'. ,-6 _. 2 -l 6. ,.._O (_ O
.
.=°`~::„`í?=.°`.~.---`: Á z"'-"'.'-'i Q-' -0--' *.ı ııı-f 'H -«"ı 0*-
4
',._°g.__%_._'“_ .,`-,-';g_.f'_..-_LıŠ".>.9'_-._'§ :-:_ ~ `. 'ˇ I' ˇ-"o^-1*:-'-I' ' - 4 - Ő' -'O ı'I'\ . J ' ' `°`~ '. ,, .'\. .'.ıI\. . , . Ü ııı. _ ._ *.~- "31-ıı fp' D'_' *PI O .P .`.'_'._.': ı ' ıı- n ıı -D .rıııı -_ : .`__`.._ ıı _.._- .Ü :'_.,f\.-. D , . “o._.f __ Og , .
.`4z.". 4Üı
»
C...
~ '}`\Ã""
oıılıf'
4 'G.9
t Ü.. 'F'..°
'
-_ - .
ga
9--_.
m
4!
IE:
L' $"“\-94
444
ft
Ü._..`
I '..\4';.` ; 0-ı).. j ._”
Ft 4:4
,. __
"`'-'*:'._
Q 74.-,°_.
Í U9.. `.
4'44 'l
' ı,VA`
4 0. ., ˇ.
ı
c
.
:
.
-
„I
'
ˇ
ı
U
'-*_
Í
,
.
ı
I
`
I ät
'
-
Aoot
=
v-_„ ˇ
N:-4-`
.
.
__
-
`.-`
O
.
.
_
ı 1
ıı
.ıíıı
'
-
-I
.
. - °
2
.
L'`
'
\\_
.
/É ` ; "0 'fr
0-!
Q Q
I I '
_
I
I'
.
`
_
._ . - _ L y, _-*"_,.'=f':.i' ""-ri--.
_ -
ıipflkgı
ı
I
I .
`
'
.É`.?'
~' .\ __ı 1
ı °
`
_
i -, Ű' ˇ ' _ ' `Í I
v
*M
-.f\`. .
. .'
I `
szempontjából is aktuális és fontos kérdés. Ezért a megoldásoknak a távlatilag tovább változó paraméterekhez történő rugalmasabb illeszthetőséget is célszerűen tartalmazniuk kell.
_ Íëq \_.
ı\','. .ı.'.ı.0 _Í_o_.'ı_-:_"'.'_' _`U°"i4:„': ı4r`1.` ._,'_I 1.. ._ . flr_ _ ..._if.-, ° if
-.'
'~_'-':;f:ur-'Í-"`' . .' - 1.-
.z.;.;.;.;.z.§.;.;
I 6 U. .
I..
Obi..-
'I\'\'l' '\ Q
\
M4._
2. Üzemi-tervezői tapasztalatok Az algyői főgyűjtőn az utóbbi években fennálló üzemeltetési állapot és a szakaszosan felmerülő rv.- minőségromlás a termelővállalat szakembereinek figyelmét a tapasztalt jelenségek okainak feltárására irányították, hogy ebből kiindulva az üzemi körülmények javításának tervezése, bevezetése végrehajtható legyen. A kritikus üzemállapot főbb jellemzőit az előzmények Ieírásánál az a)-c) pontokban foglaltuk össze. Mit jelentenek ezek pontosabban? a) A rétegből, a berendezésekből és behordott fluidumokból szervetlen szilárd szemcsék az olajtermelvényekből és bevezetett különböző anyagokból szerves szilárd (sz) és szuszpendált (szsz) szemcsék jutnak a rendszerbe, vagy képződnek a rendszerben. Az olajok, a krémesedő olajok, a víz az olajban (v/o), az olaj a vízben (o/v) és más összetett, vegyes emulziók a szilárd szemcsékkel történő keveredése során olyan komplex, térhálós, szuszpoemulzió jön létre, amely az emulzióbontó tartályokban a felúszó olaj és az ülepedő víz között helyezkedik el, és úszik a vízen. Néhány ilyen jellegzetes szerkezeti forma mikroszkópos felvételének képeit az I. ábra szemlélteti. [Összetétele jól mutatja az olaj, víz és szilárdanyag-átmenetet a két fő fázis között a köztes rétegben elfoglalt helye szerint.] A köztes rétegben megismert fázisok és ezek összetételtartományait az I. táblázat tartalmazza. A teljes összetételadatait a 2. ábra szemlélteti. Ez az ún. köztes fázis halmozódik, és ha elvételére technológiai megoldás nincs, vagy a vízmentesített olajjal, vagy a kiülepedett o/v típusú rv.-vel együtt távozik. Esetünkben kényszermegoldásként csak ez utóbbi eljárás jöhet számításba, és ez a kezelőrendszer kiaIakításánál fogva felúsztatott vagy kiszűrt formában visszakerül és recirkulál a rendszerben. A teljes gyűjtőrendszerben keveredő mintegy 20 féle olajminőség alapján a paraffin- és aszfalténszemcsék kiválásának körülményeit és lehetőségét is meg kellett vizsgálni a fenti folyamat korlátozása érdekében. b) A besajtolásra kerülő rétegvíz minőségét a műveléstervezéskor behatárolták. Mivel az eddigi tapasztalatok a besajtolás működéséről és működtetéséről jók, a korábbi paraméterekkel összhangban a kezelt rétegvíz minőségére az alábbi követelményeket rögzítettük:
, '
' J: . .__
:
g
J
l. ábra Komplex, térhálós vázszerkezetes, szuszpoemulziók mikroszkópos felvételei
A réteg permeabilitása
Szervetlen SZOE, mg/I szilárd a. cseppméret um menny. szemcse- I-l0 I0-30 mg/I méret, um
össz. SZOE mg/ I
<500 mD --500 mD >500 mD repedezett
S I0 l5 30
60 I20 I80 400
I0 I5 40 60
40 80 I00 200
20 40 80 200
Megengedhető max. szemcseméret: 0.5x átlagos pórusméret.
A termelő-l<ezelő rendszer üzemeltetési körülményeinek összehangolt áttekintése és szükség szerinti modifikációja a jelen állapot és a még várható I5-l8 éves termelési jövő
Az üzemi minőségvizsgálatok azt mutatják, hogy habár a beérkező és a technológia belső jellemző pontjain mért rv.minőségi paraméterek igen változékonyak, a vízkezelés "ı'ı ' ııı 'ı'O'ı' ı'ı Iı' ı'ı ıı' ııııı' ı'ı 'ıı ııı ' ı'ı 'ı'ı'ı ıııı 'I' ı 'ı`ı'ı'ı'ı'ı'ı'o'ı` ı'ı' ı' ı 'z'-'ı 'ı'ı 'z'-'z' ı'ı 'z'-'z' ııı 'z' ı 'g ' ı'ı 'ı'ı 'ı'-'ı ' ıš:
KŐOLA] ÉS FÕLDGÁZ 26. ( l26.) évfolyam 6. szám, I993. június :
:
E ı'ı 'ı'ı'ı 'n' n' ı 'ı'ı 'ı '-'ı“ı ' ı'ı“ı'ı 'ı ' n' ııı ' ı'-'z' -1 ' z' ı ' ı'ı 'ı'. ' ı'ı 'ı ' I -O I U' l'ı I ı' ı 'ı' ı'-'n ' ı'ı 'z' ı 'ı ' ı'ı ' ı'-'ı'. 'ı' ı '
24'I°I'I;I:Í:I;Z:I;I:Z-I'2:2 .-
._.,.;.;.;.;.; :4444ı:4.
I
1I
l. táblázat
A 2002-es számú emulzióbontó szintenkénti mintázásának eredményei az l992. augusztus ll-i állapotnak megfelelően
Szintmagasság m
Olaj frakcióban teljes mintában
Frakciótömeg % 40°C-on végzett centrifugálás után
Víz frakcióban
tömeg %
4 as 4 L0 2
3
4
5
6
-
tömeg %
0,9
99,!
3,4
96,5
olaj víz krém üledék összes olaj víz krém üledék összes
65,0 20,0 I2,0 3,0 I 00.0
I00
65,0
55,0 I5,0
õt .Ea Tzo
olaj víz krém üledék összes
713 an ııa _2á ıooo
I00
75,3
60,0 30,0
ao 12 8t3
I00
I 2,4
35,0 9,0
za ÁLZ ıs4
I00
44,5
4I,0 I4,0
4J .22 4a4
_
Toluolban nem oldódó szilárd teljes frakcióban mintában
tömeg %
ız4 712 es .12 ıoao 445 315 ion .EQ loop
olaj víz krém üledék összes
teljes mintában
szo 2I,0
.L2 7aõ
I00 45,0 I 0,0
39,5 4,5
.Sí 4tõ
I 00 30,0 I 0,0
8,0 38,0
7.0
0,I
73,2 3,7
I00
20,0 3,6
.22 2ı9 8,0 5,I
` 43 I3,4
8,0 70,0
os äá ao
85,0
4,7
4,0 76,0
OA íá so
60,0
2,7
I5,0 75,0
L8 Zé 4J
50,0
I,I 5
2,0 53,0
03 LE zı
50,0
0,9
0,3
30,0
0,I
2,6
97.!
oLAJ_ ULEDEK
TARTÁLYsmNTMAEASSAE, m
VIZ.
l
Elvélel
`í..* I Olaj)
szintje
6 `O
5..
ii
Nem oldódó izzítási maradék frakcióteljes ban mintában tömeg %
db
V7/____4..
I
1
i
\
4/_ _
\
\ `\„
3"\~
"`~`
Belúp líıltis szintje
44§4"".
2
" ~oc --.
ıı
"/`“34' `<:i~-
"\
\
37-_.
IT 0,5-
\
\
I
0 -Í
.. Tûllleg °/o
\+b-" Í
I
I ı l0
ı 20
1 30
i 1+0
i 50
ı 60
~ 4 70
~ f 00
\ ı 90
EIVÉIEI
I
äszlı-IH-lelvlzı I00
2. ábra A 2002. sz. emulzióbontó tartály szirıtenkénti teljes mintaősszetétele i
35:1:3:3:Z:3:i:Z:2:I:3:1:3:Í:3:Z:1:3:3:3:1:i:?:i:3:1:§:1:1:3:1:Z:izi:1:3:3:1:3:1:3:Z:2:3:3:3:3:Z:i:1:3:3:Z:2:i:1:1:Í:3:?:3:Í:3:?:1:3:§:3:2:1:Z:Í:1:i:i:3:i:i:i:i:3:Z:i:1:2:2:3:3:3:3:1:Í:f:?:=:Z:1:f:?:=:Z:i:3:Í:Í:?:1:Í:f:3:Í:3:3:3:1:f:š
KÓOI-AJ ÉS FLDGÁZ 2
(I2
) é 6. szám,
I
június
:-:-:~:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:
I-I-1*!-Z°I°I
.'.'-'.'.'.'.
utolsó műveleti egységeként üzemeltetett homokszűrők rendkívül jó tisztítóhatással dolgoznak mind a tervezett szilárd szemcsékre nézve, mind - a nem tervezett, de ismert effektusok alapján - az rv. olaj- és oldottgáz-tartalmára vonatkozóan. Ennek eredményeként a kezelt rétegvíz figyelt minőségi paraméterei a következő értéktartományban mozognak: A kezelt szűrt rétegvíz SZOE-értékei: I0-I80 mg/I Összes gáztartalma: -25-30 normál I/m3 (szeparált + oldott) Szilárdanyag-tartalom I0 mg/I Az üzemi mérések tapasztalatai alapján esetenként a tisztított rv. olajtartalma a tervezett érték fölé emelkedik a belépő áramok és/vagy a technológiai közbenső üzemi paraméterek hasonló változása miatt, többször azonban szembe kell nézni olyan minőségromlással is, amikor a víz szuszpendált szilárdanyagtartalma meghaladja a IO-I 5 mg/I értéket, és a víz sárgásbarnára színeződik. E jelenséget a Iaborvizsgálatok szerint olajjal színezett paraffin mikrokristályok megjelenése okozza. A jelenség forrását és okozóját az üzem eddig nem találta meg, így ennek eredetét is a fejlesztési munka során kell módszeresen figyelni és feltárni. c) A rétegvíz oldottgáz-tartalma az üzemi tapasztalatok alapján a kezelőeljárás közbenső áramaiban mintegy nagyságrenddel magasabbnak bizonyult a tervezettnél. Ez a gázmennyiség a rv. közbenső tárolásánál, a felúsztatók és a szűrők működtetésénél üzemviteli és biztonságtechnikai zavarokat idézett elő. Valóban, az oldottgáz-tartalom az atmoszferikussá lett rv.-mintákban 50-I50 normál/maközött változott a minőségvizsgálatok eredményei szerint. Ez azt mutatja, hogy az egyensúlyi 25-30 normál I/m3 oldottgáztartalomnál jóval magasabb a rv. gáztartalma, amely függ a rv. emulziós olajtartalmától és az olajemulzió diszperzitási fokától. Ezt igazolja még, hogy a mért oldott gázokban növekszik a CH4-hez viszonyítva a CZHÓ és a C3H8 komponensek aránya. Az előzőek szerint főbb jelenségek okainak feltárásához, elemzéséhez a teljes termelési folyamat működését. mennyiségi és minőségi viszonyait részleteiben szükséges volt felülvizsgálni. Ennek áttekintése során a következő fontosabb tapasztalatokat ismertük meg: I. Az algyői főgyűjtőn a 3. ábrán látható gyűjtőrendszeri séma szerint mintegy 20 különféle, az algyői mezőből és a külső mezőkből származó termelvény (olaj és víz) keveredik össze. Ehhez még különböző új mezők és kutak próbatermeltetéséből származó fluidumokat is beszállítanak az állomásra. 2. A gyűjtőrendszerbe gáztermelési rétegvizeket és nyers gázkondenzátumokat is betáplálnak. 3. A főgyűjtőre az algyői mezőből és üzemekből különféle hulladék folyadékokat is behordanak. 4. A nyersolajok víztartalmának mérésén kívül a minőség figyelésére sem online, sem offline figyelőrendszer nem működik. A szénhidrogének egymásra és a rv. minőségére gyakorolt hatására vonatkozóan csak egyedi kutatások, vizsgálatok folytak. 5. A tápáramok minőségi viszonyainak meghatározása, műszeres ellenőrzése megoldhatatlan. Ezért csak a minőségi KÖOLAj ÉS FÖLDGÁZ 26. (I26.) évfolyam 6. szám, I 993. június
2
:`:Z:':':':`:':':':`
IC-Í°É-31'!
'E
állapotok javítására, stabilizálására és az olajbázisú és vízbázisú anyagáramok víztartalmának műszeres mérésére és figyelésére lehet gondolni. 6. A termelvények jellemzése csak mint emulziós és szuszpoemulziós áramok speciális minőségi paramétereivel Iehetséges. 7. A termelvény átlagos víztartalma a legutóbbi fő tervezési állapothoz viszonyítva mintegy négyszeresére emelkedett, ezért a 4. ábrán bemutatott olaj- és rv.-kezelő rendszer műveleti egységei, ezzel összefüggően a teljes termelő- és kezelőrendszer technológiája felülvizsgálatra szorulnak. 8. Az olaj- és rétegvíztermelvények adott minőséggel történő szétválasztásához a gyűjtőállomások és gyűjtővezetékek működtetése még a lehetőségek keretein belül is javítható. 3. Fejlesztési célok A főbb fejlesztési célokat ma már jobban össze tudjuk fogIalni. Ezek: A) A kúttermelvények víztartalmának mérési módszerét tovább kell korszerűsíteni. A termelvények szelekcióját víztartalom szerint és/vagy az olajminőség szerint a tápáramok minőségstabilizációja érdekében javítani kell. B) A központi főgyűjtői kezelési, technológiai, fogadó, szeparációs és emulzióbontó műveleti egységeit illeszteni kell az A) szerinti mennyiségekhez és minőségekhez, egyidejűleg a szétválasztási műveleteket intenzifikálni kell. C) A termelésből származó és képződő szilárdanyag-tartalmú hulladék folyadékok eltávolítását a rendszerből és szétválasztását meg kell oldani úgy, hogy e folyamatba más illeszthető üzemi hulladék folyadékok is kezelhetők legyenek. D) A minták vizsgálatára és műszeres mérésekre alapozott minőségfigyelő rendszert kell kidolgozni és üzembe helyezni a teljes termelő- és kezelőrendszerre vonatkozóan. 4. Fejlesztési és korszerűsítési feladatok A különleges fejlesztési munka elsőszámú feladata a rendkívül összetett termelő-kezelő rendszer minőségi viszonyainak felmérése volt; ezek a Iaborvizsgálatok ma is folyamatban vannak az üzemállapot figyelése és kísérleti munkák kapcsán. EIsősorban a JATE, és a MOL Rt. OGIL ezen méréseinek köszönhetően mondhatjuk el, hogy néhány anomáliától eltekintve megközelítőleg jól ismerjük a rendszert és a főbb áramok minőségét, tulajdonságait. A különleges körülmények jellemzője az is, hogy jelenleg csak a nem tökéletesen funkcionáló állapotok mellett tudunk mérési vizsgálatot végezni, amelyek igazán nem tekinthetők jellemzőnek a tervezendő állapotra. A tervezendő állapotot tehát csak a különböző variálható műveleti egységekkel elvégzendő kísérleti üzemmódok sorozatának megvalósításával, bemérésével tudjuk közelíteni, tekintve, hogy ilyen komplex kolloid rendszerekre vonatkozóan csak az üzemszerű próbák alapján lehet megbizható tervezési adatokhoz jutni. Algyőn ugyanis az illetékes vezetők - érthetően - nem kívánnak további nagyberuházásokat megalapozott technológiai tapasztalat, ismeret nélkül megvalósítani. Ezért itt a fejlesztési folyamat csak egymást követő, egymásra epülő kísérleti üzemi próbák, tervezési es építési munkák so rozatára alapozódhat, amely mindenképpen újszerű a hagyoI
Í
D
:°:'Í':'Í':':':' 'Í'Z°I'I'I'Z'Z'Z'.
'I'
.'
'i':'Í'Í'Í°Š':°Í Z;Z;I;Z;ÍzÍ;Z;Z;
"
Z':'Í':':':':'Í' ;ZzÍ;Z;Č;Z;Z;Z;:
'Ã':':'Š 22:22:;
':'Ã'Í'Í':':'Š°:'Í':':' Zzfijizizfizlflzfzfijizfizi
gf_"_“ M_H “_" _„ “_"
_H_"_"l _ı“_ı .-. .____"'":"_“_“
":"_":“:"`
D_
_____ _"_“_"__..._I_ “_ ._
7 +3! . H: .__ 3:3 _ "__.___ '.. _
_ Q: O._n __
O_
__: ____
.__ O
1.,.
___ _"_ _ _ _ "_“'"_“
.__ _. __' *__
Ó_. ÚO
3
1:
O
_
`
_
O
0_
O
D
O
4I
O.
_
`.
_“_“_“_x:
.
_“_“____
O.
__.:
3:.
"_“_ ___ 4_ ___" "__“_"_.““__“"_„_
_"
"+_"_"_“. _"_„_"_"."_ _"_"_“_"_“_
___"_"_"_
H3
_._ J Já.. :OO U'
š_ _ă_ä_ _ ._ g_ _ _ _3 ıj__ãšk „_ _ _ _ãu_=:
_°=_ a_a"_E_Ü_
3_ _ _ ë_ Š
1;
N w___..
gš_E_;3
:zı
__:
„S Š 35 Ja 11 7, 7' 7`
mm
M“flmn“mHqfimMMwqhwm
Ü “_
Á)_\W\ p8;:taĂlj\`j__::E:to;q_[_1:0_an;!\jl_
J
H nı__°:
_ w _U
'_8% is.____E__fl _H_â_ _!ã
I
_: 25jˇgflıaj sas: “j
ã 4_:_: _ltí_ra_h_ri_'“: qw:_”w_§m“mm„MqMW` _ll_J I.)
:ünma) _sdLšãfl aa __ã` 'H`g_` _ š í __ H
Ér_ _
_-.H-ıgm-flgwüû-ú U
H“q_nl(`t:_ıqI|~ı-w”
ı__Iıä'u %u
n Q
M[_m ÚI Í.til l
K jj U_!
Lm__1“EW
'lırlıltl
_m___&W _fi_ä`j _
Í _._“_„T _1 I9 In
_ _ _3_
LJ.
'.' _'
. Ílüı I' ˇ
_ÍWM
un
„Ü _1__ : _: I t „_ 4
www m
' _'
h 'jM:an`:`(MljylIj _ _' "` `
3 `___==`_.R
,~ă
E0 šugwm _ 2% _ãM__U Uëv_mw “W N< mwE_`ˇãM3_NŠõ_m _N8ms`N3u_`O>_ fl_ă`_M m=?B&
ía_“ `1_.Ü~:a '_Š `I j _ã`"
H rlıl
mmmqmm
Í Il
0)
M NM w
O,O_ ._ I
` Iıııı `_ wlI j
“"
ã( ___' sy :ENH __=_Mz Š: `_:__ _.:=“__*=_§`“_ _
.
IK!!!
Bmmff ...M ___.
_ Ü _' ' Í_! u '_
-INR“__M___
B 9 .u
_
ăgäis
I
"_ _' .
HHMHHU
m
HÚ
m
WMá
.San U qaë
ääwwwwwm Häš äê ägääää šã
šë _""“"“"“ “
“__.. _“__
,Hű *RI
-`.I .___
_"_ ___?
šg
âäginWä uw ŠäHFHMWu"_“"mñfir_`“__wä____lÉä" gáääWMHNNHää __"äfi "l"“_“" ää3%“”""„““_“ ãäÉ;E5ää_ _"_“_ äë _“_ „ÉnEÉ_"_ _ _Ég _ _ ÉggäÉÉ~"_ _"_ _" ää “___fiä "_”_“ ga __"_“_““w_“ :Há___ ää wnumuwwm _" _„Éä "_ Š?fiã ägÉg ää "_“_“_“_"_U ág_;Éä3%:gáfiëääW? ék_; Ég_"_"_"_"_wn_ ummuäfi
_"_ _ _ _"_ "_"__ _“_"_ __“___"__ _t:"_ _. ___.__"_ _:""_"_“_"_
__..I_
._ı. .-___. .JJ-_.
_“.“_"_“'
ı ı ı ı lı. ı'. . . 'ı'
_...-.O...
KÓO
mw HD m w W M
Í
l
2 6J
W _ó_ ü Im
:C :W 0 N'
ll'
9 9 2* :IJÚ n _mS
J_
E 9É ëwä „Ígü EWV >Q_(gi* O1 Ái ?mn\
ÉÉŠÉ aÉ_ašëv* Wš_VwŰHEEQ gšäw„ESN_om©5,_`>ŠÉÜmmä9É_V3NŠšõ_šI Í_N; BE:Fbêš Emüx Ésgššš m_mäwšÉgãš_>§_2_ _3)EEšÉgőbg_m>_šgH_>
* E Ü ämmx__% "_ _"
% ,ti` agi> _ O H ıokfiã
% flfim 9 % šm:Q ® ág mY6 šmsmumlU ýI_l!zo flwm)O; ie Iıâ fimwl
_
* _:Š~`&J_ _)fu? NOD ® _-N_N_Šam û__N-`h`®_ ,`° _ J_l_ li I H _+>@O O`> ` `
_Ft\`_ H gm :O 3+ __8QNn_ QgO? täamš
O) `Í MIN;_
`
IŠ_`_
W`N_RK__ _Q`Nq`§`_m
&_w_ gt): “mm I ` _
_ É ÉEA 9nuÉ
_ W _ 0_
á_o
ÉUEUN: ÉUNmm U®Em8 $_N'50 _ >w8_wˇLEgëw_wNUE _ë
` >I_ ã_ _ č O
Oše __
3 uM;š _8`ŠQ
8%_* 7_0! 8
KÖO
M 'J B m_w
M 2 ó_ U _/_6
G _
__J__ é
fm'VUW Ám
S
Im m
WŠ
9 9 1 :II- ,UH M S
AÉ W;A H
_“_"__'.Á ı__H 7 _____
_ _ _Í _ _H ._I _ I_3%
W __ 5
intenzifikálására az alábbi elvek szerint: - a KVO-tartalmú olajáramok olaj- és vízrészének szétválasztására melegítés és emulzióbontó vegyszer útján úgy, hogy a fő szeparálási műveletet belső szeparátoros emulzióbontó tartályban, egy lépésben végezzük el megfelelő olajminőséget és előkezelt vízminőséget biztosítva; - az NVO-áramokból, amelyekben a szabad olajtartalom egyre csökken és végső állapotban csak o/v emulzió formájában néhány százalék olaj marad, az olajtartalmat melegítéssel és víztisztító fordított emulzióbontó vegyszerekkel távolítjuk el, elsősorban fokozott hatásosságú szeparátorokban (betétes szeparátorok, hidrociklonok), és/vagy végső soron (víztisztító emulzióbontó tartályokban az előtisztítástól elvárt l00O2000 mg/olajtartalom-értékig; - meleg NVO-áramoknál lehetőség mutatkozik a szétválasztás gyűjtőállomásokon történő elvégzésre is, de ettől függetlenül ezen áramok melegítését biztosan meg lehet takarítani, vagy az előző áramok tisztító műveletének javítására lehet fordítani. Az elmondott feladatok a főgyűjtői fogadó-szeparáló-hőcserélő-emulzióbontó rendszer egyes készülékeinek és kapcsolási elrendezésének részleges módosítását teszik szükségessé, új vegyszerek bevezetésével egyidejűleg. Ezek végrehajtásához üzemi kísérletek (vegyszeı: betétes szétválasztó, VORTOIL hidrociklon stb.) és üzemszerű próbák (emulzióbontók átalakítása, rv.-gáztalanítás) sorozatát kell elvégezni. A C pont célkitűzései rendkívül fontosak a főgyűjtői üzemvitel mielőbbi normalizálása erdekében. Átmenetileg ugyanis a köztes fázisban felhalmozódó és recirkuláló. szilárd tartalmú fázíst provizórikus eszközökkel kell Ieüríteni, fogadni és sűríteni. . A végleges, üzemszerű hulladékfolyadék-kezelő rendszer
mányos beruházási-fejlesztési gyakorlatban. E jellemzők viszont minden erőfeszítés ellenére növelik a folyamat időszükségletét. Ennek előrebocsátásával mutatom be a legfontosabb összefüggő feladatokat a főbb célkitűzések előzőekben megadott sorrendjét mint vezérfonalat követve. A A) pont szerinti célkitűzések körében: A korábbi termelő-gyűjtőrendszer lehetőségeihez igazodva vagy annak műszaki-gazdasági indokokkal alátámasztható részleges módosításával összefüggően a termelvények olyan szelektív gyűjtésére tervezünk kísérleti majd üzemszerű áttérést, amely - külön gyűjti és fogadja a Móraváros felől érkező külső mezők kis szabadvíztartalmú termelvényét (ÁSH-MV ág); - külön gyűjti és fogadja a közepes víztartalmú olajáramokat (KVO, 60-50 v% olaj), amelyek egyben néhány, a kezelés szempontjából kritikusabb olajtárolók kútáramainak nagyobb részét is tartalmazzák; - külön gyűjti és fogadja a nagy víztartalmú áramokat (NVO: IS-5 v% olaj); - a főgyűjtőhöz közeli NVO-tartalmú meleg (>45°C) áramokat vagy előtisztított rv.-áramokat külön gyűjti; - új vizsgálatok és mérések útján a termelvények minőségét és víztartalmát pontosabban határozza meg, vagy végső fokon háromfázisú mérőszeparálást alkalmaz. . Természetesen az új mezőbeli kútszelekciót alapvető, de a további tapasztalatok birtokában rugalmasan módosítható jellegzetességnek tekintjük. A B) pontban összefoglalt célkitűzések megvalósíthatóságát az előzőekben ismertetett jellemző minőséggel külön gyűjtött és fogadott termelvényáramok teremtik meg. Ezen áramok mennyiségi és minőségi jellemzői alapján mód nyílik a központi kezelőrendszer műveleti egységeinek illesztésére és ,
,
,
_
.
.
.
.
f
1
.
KETFAzısu QEP H.:.RD:~:FAzısu EE? Eíıuiııcaorıio-TAQE RETEGVIZTĂROLČ TART. FELŰSZTATO mzzıız/ fãinı ızanj fıdbf /saw
v-zõzã
van. D-2,r.zz
sávj
v-zoso.-.z D-ıõm
gőz
.lısu-Hvómvn 1 Í, “ sd: ve ezer 4
„zz .
'
,
vcgggzgr
'ˇ"` * . 9::
..-Q Š
» za
Í
v-socoflãz Dzazm
v-zoonã D-Ez
gaz Ă ı
G
._
1 @
Š . :rv. J ,
1
I
.
m É]
'
1
r
.
mt,
__
_
j ._ Wıı. '7"." 'PP ut.:
,l--(41)
1
i
-..._ _
_ ,
H0-HOKQUROK KQELT RETEE /ıõõbı vız TART.
1
l
. IIH
T.-f.Z
õš
T500
a-
z
`_ -iii
j
ˇ
K315 QErEI7ı.'__
"
Vissza-
.SAJTC -
.
LAFRA
il
#
QČI.
-
sd:
'
2
RHEL@vs'AyL'ı:7z/3vsaRro'1.
TE Z VOÖrOm
.:E,......
O--C:- )ı~ _, F*-
_
3961 .
l
ır%ı - - > < mi r I
);,°aC
es
8
*goz
I
' ı
^9°`*
ll
l'l
_ _ ˇ' _ _ _
,'
el
.
`
.. ..
l
- ,,, v
i
E2005
“*“'°-"°-
vfo
QIOJ' orarı-10Í<
"'“""_ -v--'------ --
0/v vízáramok 0/V4-.sz áramok
L
TA'rı:>lel és
ejákez cy,,"
g
I/
ı
SŠJÜ ha
ız
Vı2meh'l\'_1ı'l`D
Fágyzšfáıáf' 52'Š:P_.__ . _ Ăfâfőı' mdzc _:__ __ Sllofã
JELHAGYARÁZA 7' _'0'“o“*
L., _. . _.
(5.T5Rf'YALvr'Z
Sí:
.,j,.
''
___' ff! én-ı szerz;
=`;-'lég-fa
és o/V z:fr'0m0í<
5. ábra Korszerűsített olaj- és rétegvízkezelő berendezés folycımatsémója - „A” változat
_
iii
mi
*f*fi* fifi*iëf if*f
fifififf*
Kóouij Es FOLDGÁZ 26.” U26.) ëvfoıyzzm õ. zzõm, 1993. június
.`
ı'
ı'
KëTFÁzısú ati? HÁROMFÁzısú EEE Enuiııónornû-TART. RÉTEõvı'zTĂROLá TART_.FELÚSZTATŐ HUHUKSZÜRÖK Kfi2ELTRÜffi` zseb/ zâpbı /zdbj ııaw ıõdb/ ııõubf inz TART. v-25"? v-so D-2,ı.m v-zooom D-ism v-sooofr? D-32.11 v-2oo„P D-im mb, 9:3: gif '!"lYa7rım
.
.s-ovi j 95;
..
KYO nfll
502201.
G
I
4
4
7 +-
.É
Ő
gó: I
S52
Ep r"§- -...re ív-
É
E2002
l_„
9
i
'Iz “Iran
sz' T-z-c- (l_3-*7D°"Č S.
...... ~ YŐÍ
TAsyzj ERHELVEWY Z f
7
77
39°*
Í,
,
. M
7
'7 9-:z 777
7
.Á
19”
`
.
A
' „
7
- jz
' 6
7
7
*a
l l
I
l
`
~
i
*~
7
É
Ã/9_ıya"ı'n'7tZo'
KEZE *_
RETE6-vıã.
<E,z,z ı -sı " “ " 7' T “ I
Yıãâır
0. ~
SAJÍO' LA RÁ
L__
TER.ı~ıAı.vız
vzzzzıa zz,
_
ÍÍŐ7k°2C'f°
.Sı.Jn'ılD' és vızmenfeııfiı
I
.
FO9yújh'ı`flkp_.__.. ..
-
v-zh--'I
hı'Jı'o' Cílılondk
T506 "*
z
1 I JCLÜÁGYHRAZÃT
.sã-7
7
3.1í”-T.
@
:_.Jñ.
gä
.iz
7 7777 I 7 7
___..
1
I
iı
, _ 0/V
..
SHOP
`'
'-
*`
---- 2"{fi..'I-`„ã'°'“
o[v
Q/V Ő SZ.
P Í
-0----
v/o és o{v áramok
-o--o--i -'---vi
OIOJ .áramok 0/v afaımok vI7za'f'am0k
--------
O/\/+52 cárarnok
6. ábra Korszerűsített olaj- és rétegvízkezeló' berendezés folyamatsémája - „B” változat
megoldásának tartalmaznia kell: - az olaj- és vízkezelés szilárdanyag-tartalmú áramainal< fogadását és három fázisra (krémesszilárd, v/o és o/v) történő szétválasztását; - az új hulladék folyadékot kezelő berendezésnek fogadni kell a főgyűjtői szloprendszer és az algyői üzemek szlop-, valamint szilárd és olajjal szennyezett vízáramait is. Végezetül a fentiek szerint átalakított termelő- és kezelőrendszerhez minőség-ellenőrző vizsgálatokra és műszeres minőség-ellenőrzésre alapozott komplex figyelőrendszert kell kidolgozni és alkalmazásba venni. A bemutatott technológiai módosítások bevezetése után a főgyűjtő módosított technológiai folyamata várhatóan az 5. és 6. folyamatábrán bemutatott változatokból vagy ezek kombinációjából fog kialakulni. 5. Eddigi és jövőbeli munkálatok A főbb minőségi vizsgálatok l99I-ben és I992-ben megtörténtek, ennek keretében a fontosabb emulzióbontó és fordított emulzióbontó vegyszerek kísérleti é_rtékel_é§e- is,le_z,ajlott. A gyűjtőrendszer új szelektív átrendezésének alapelve elkészült és a bevezetésre I992. október hónapban sor került. A gyűjtés során elkülönített új kevert áramok minőségének vizsgálatával egyidejűleg lemezbetétes szeparátor és hidrociklon tesztberendezésekkel rv.-tisztítási kísérleteket végzünk az NVO-áramokkal a tervezendő berendezések működésének szimulálására. Soron kívül terveket készítettünlc - az ASH-MV gyűjtővezeték-rendszer független fogadására, - az emulzióbontó tartályok köztes fázisának elvételére, amellyel új tápbevezetés is megvalósítható, próbálható lesz, - új portábilis, típus jellegű vegyszertároló és -adagoló egyséKŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ26. 126) évfolyam 6. szám, 7l993. június
get alakítottunk ki a vegyszerezés új módozatainak gyors kipróbálására. E berendezések építése már folyamatban van. A munkák ütemezése alapján elérkeztünk a főbb technológiai rendszerek módosításának első tervezési fázisába, amikor olyan előtenfváltozatok kerülnek kidolgozásra, amelyek a kıser leti vizsgálatok eredményeivel párosulva döntési lehetőséget adnak a kivitelezési tervek műszaki tartalmának meghatározására és e tervek elkészítésére. Az előtervezés fázisa remélhetőleg I992-ben lezárul, a kivitelezési tervek I993 első felében rendelkezésre fognak állni. llyen ütemezés mellett remény van arra, hogy szervezett működés esetén az építési munkák I994-ben elkészülnek, és egyúttal a próbaüzemeltetés is megkezdődhet. A főbb rendszerek tervezésével párhuzamosan végrehajtunk több olyan kisebb technológiai átalakítást (emulzióbontók, rv.-tároló, vegyszerezés módosított működtetésre, köztes fázis provizórikus és szakaszos eltávolítása) is, amely az átmeneti időszakban várhatóan javítja és állandósítja a kezelőrendszer működését. A fejlesztési és korszerűsítési munkák teljes költsége az előkészítő munkák költségbecslése szerint 200 M Ft körül lesz. I
I
_
>l<
A. TOT, ıziı-DK.-ıviexaı-ıvıK xvııvi. npoMbıLuneHı-ıOcTı«ı: Paspaõonca vı co8epıueHcTaoEıaı-me oõpaõoncvı nnacrosux Dog vi cTo~ıı-ııııx >ıKAeHm«ı Arıbgë Biopo no paapaõOTı
I:-:-2-2:?:i:-:-:-:-:-:
2:2:1:2:-:2:1:2:1:2:Z:2:1:Z:
:-:-:-:-:-:-:
1990 r. no8HaKoıvııArıOcı5 c Te×Hı×1HecKvıMvı npoõneıvıaıvıvı, cEın8aHHbııvıvı c O6pa6OTKoı7ı nnacTOBbı× 80,0., ,aoõızıaaembıx Ha HecbTFıı-ıoıvı MecTopO>K;ıeHı/ıvi Anbaë vı c Toro 8peMeHvı 8aHHıviaeTcn c KOOp;ıı×ıHaı_u×ıeı7ı paõoT, HarıpaEneHHızıx Ha peuieHı×ıe ı1aHHbı× npoõrıervı. B paMKa× HacTonıueı7ı cTaTızvı c,0erıaeTc>=ı ı`ıOnbıTKa npvı KOHueHTpau,vw1 Ha TeMaTvıHecKı×ıe rnaaızı cı×ınbHo orpaHvıLıeHHo 8peMeHeM, MecToM vı Kpyroıvı EızıncHeHHbı× c8e,D,eHı×ıı7ı - Oõo6LuaTb Hauıvı TeOpeTviLıecKvıe vi npaKTv1HecKı×ıe aHaHvın vi onızıT, nOnyHeHHbıe E xoııe Haweıëı pa6OTbı, vi MO>KeT õbmz, 3acny>Kvıõaioııı,vıe Ha EceO6Luvıı7ı vıHTepec. Dipl. Ing. A. Tóth: Entwicklung und Modernisierung der Aufbereitung von Schichtwässern und Flüssigabfällen im Algyő Erdölfeld In der vergangenen Zeit wurde die Vermehrung der kremartigen Zwischenphase mit Feststoffgehalt, die Schwächung der Reinigungswirkung des ölhaltigen Wassers und die Erhöhung des gelösten Gasgehaltes im bereits seit 25 jahren funktionierenden Algyő Erdölfeldes festgestellt Zur Verbesserung der Funktion des Produk-
tionsprozesses ein Forschungs- und Entwicklungsprogram in Gange gesetzt. Der Artikel gibt eine Beschreibung der Geschichte und des gegenwärtigen Zustandes des Erdölfeldes, macht den hauptsächlichen Aufgaben und Entwicklungszielen bekannt und berichtet über die geplanten und bereits ausgeführten experimentalen und Moderni-
sierungsarbeiten. A. Tóth,Eng.: Development and modernization in processing
of formation Waters and waste fluids with high oil and solids content in the Algyő field In the last time the increase of intermedíate creamlike phase with solids content, the decrease of treatment efficiency of oily Waters and the increase of dissolved gas content has been observed in the oil production system of Algyő, looking back to a 25-years' past. A research and development program has been launched to improve the production process. The author presents the history and the actual state of the field, ínforms about principal tasks and aims of development and gives account on accomplishes and planned experimental and modernizátion works.
KÜLı=öLDı HÍREK Ausztria kőolajimportjának megoszlása I989-l99l-ben
Olaszország földgázforgalma I988-l99l -ben Mrd m3
Források Hazai termelés Import - Algéria - volt SZU/FAK - Hollandia - Líbia Összesen Fogyasztás Háztartások Ipar Villamose.-fejl. Vegyi alapanyag Motorüzemanyag Snam saját fogy. Összesen
I 988
I 989
l 990
l99l
ıõ,õ ı0,ı 9,8 4,0
l7,0 l0,7 l l,5
l7,3 l0,6 l4,0` 5,9
ı7.3'= ı3.0
0-2
2 45,ı
W
W)
l6,5 l5,l 6,8 2,4 0,3
l7,9 l6,6 7,l 2,3 0,3 0,3 _
l9,0 I 6,7 8,3 2,I 0,3 0,3 47,2
22,2 l7,5 7,6 2,l 0,3 0,3 W
5,6
40.7
_°z2 4ı,3
44,5
Egyiptom Algéria . Angola NSZK Nagy-Britannia Irak Irán Jemen Arab Közt. ' Kuvait Líbia Mexikó Nigéria Norvégia Szaúd-Arábia Szíria Tunézia SZU/FAK Egyesült Arab Emírségek Összesen
l4,5 5,2
b Becslés. Saját vill.-energia-előállítással együtt.
I989 432 697 I 63| 602
l 990 485 375 l 498 056
l99l l35 287 I 957 276 34 654
27 24 907 8 l 6 45| 253 783 96 |88 l 065 I84 235 358 394 764 97 489 I36 547 89 35| 79 9 l 7 576 649 I2 887 5 943 80|
l 703 597 7l4 333 6l9
793 534 52| 50|
I 362 752 207 508 I 05| 642
494 685 425 475 l7l2 260
l83 254 346 5 I4 80 927 647 845
248 9 I 6 209 73| 69 956 397 I77
6 796 909
7 000 452
Erdöi, Erdgas, Kohle. l992. 778. sz.
Földgáıkészletek és -termelés Észak-Amerikában Arutermelésa) I990 l99l
Készletekbi I987 l992 I. l. I. I.
Mrd m3 A világ- A készlet termelés élettarl'a'nyac|a,% tama, év
Kznzaz ı0õ,84 ıı5,59 2750 27ı9 ı,9ı usA 498,83 _§05.39_ 522i _ 4650 __3,27 605,47
620,98
7970
7369
5,| 9
24 9 I2
ai Kivéve az elfáklyázott vagy visszasajtolt mennyiséget és főként a mezőbeli saját felhasználástı bl Főként a valószínű és lehetséges készletek kivéteiével. Petroleum Economist, I992. aug.
Kőolaj-előfordulás a Keleti-tenger lengyel partszakaszán A Hel-félszigettől északra (Gdanski-öböl) nemrég felfedezett kőolaj-előfordulás mintegy l0 millió tonna kitermelésre alkalmas kőolajat tartalmaz. A lengyel földtani hivatal vezetőjének közlése szerint a második világháború befejezése óta ez a legnagyobb olajelőfordulás, amelyet a Keleti-tenger lengyel felségyizein fedeztek fel. jelenleg a művelési tervek elkészítésével foglalkoznak Az olajmező lernűvelésével egyidejűleg 5 milliárd m3 földgáz kitermelésével is számolnak. Erdöl. Erdgas, Kohle. I992. IO. sz.
_
Szegesí K
z
. . . :Í'Z-1-§„z.;.:.'.'.*.'.' . . .'.'.-,._._._.:.;.'.'.'É-I-Í-FÉ-Í-Z-I-I-Z-z-.z.z.:IzZ:
,ı,
KÖOIAJ És FÖLDGAZ 26. (I26.) évfolyam õ. szám, (993. janus
Fúrólyuk- és kúttelevíziós vizsgálat
|
'ˇ'EREND'Á'< KÁROLYPATAKI NÁNDOR
ETO: 628.! l2.24 A vízfeltáró fúrásokban és kutakban a hidrodinamikai vizsgálatokat kiegészítő ipari és televíziós vizsgálatok üzemi alkalmazásának bemutatása, a tapasztalatok ismertetése.
Vízfeltáró fúrásokban és kutakban a hidrodinamikai vizsgálatokat kiegészítő lényeges információkhoz juthatunk, ha vizuálisan is érzékelni tudjuk a szűrők, tömszelencék állapotát, a korróziós jelenségeket, a sérülések helyét és mikéntjét, a homokolódás helyét stb. Ezenkívül a mai korszerű kamerákkal már a kutfúrás folyamatában is információt szerezhetünk az átfúrt rétegsorról, mentési munkálatoknál a mentendő tárgy helyzetéről, a fúrólyuk esetleges elferdülésének mértékéről stb. A kamerával, a hidrodinamikai méréseknél általánosan alkalmazott műszeres méréseket kiegészítve, jelentősen fokozhatjuk a mérések hatékonyságát és komplexitását. A víz alatti televízió az ipari televízió különleges fajtája, mely egy - a hidrosztatikus nyomásnak ellenálló - kamerával megfigyelhetővé teszi a szemmel közvetlenül hozzá nem férhető jelenségeket és folyamatokat. A vizsgálat során a tv-kamera objektívje a tárgy kicsinyített képét vetíti a televíziós felvevőcsövek fotókatódjára. Az egyes képpontok eltérő fényerejének megfelelően itt elektromos feszültségkép keletkezik, melyet egy elektronsugár folyamatosan, soronként letapogat. A kép-, vagy videojelzést erősítőn és kábelen keresztül a televíziós megfigyelő készülékhez (monitorhoz) vezetik, ahol egy szinkron eltérített katódsugár a képcső ernyőjén is-
mét látható képet hoz létre. A képtovábbítás történhet 625 soros és másodpercenként 50 félképes sorugrási eljárással, vagy leegyszerűsített eljárással, 400 sorral és másodpercenként 50 egész képpel. A víz _alóli tv-adáshoz egyrészt jó megvilágítás, másrészt a víz elegendő fényáteresztése (tisztasága) szükséges. A megvilágítást a víz alatti kamerákba be- vagy hozzáépített fényforrások (halogén izzólámpák) biztosítják. A fejlesztés alatt áttértek az objektív köré helyezett lámpákkal történő megvilágításra. Korábban a megfigyelések kizárólag fekete-fehér adásra korlátozódtak, manapság általános a színes, víz alatti felvétel. A képátvitel a vezetékes, az eddigi sokeres kábel helyett kéteres kábelen történik. Nagy mélységű termálkutak televíziós vizsgálatát is lehetővé tette a nagyfrekvenciás képtovábbítás bevezetése. A kamerák különböző megvilágítást és Iátást lehetővé tevő, cserélhető előtétekkel szerelhetők fel, és az optika különböző állásba (46°, 75°, 3600) irányítható tengely-, ill. sugárirányú elfordítással. A kamera vízszintes felvevő állásában pl. lehetőség van csáposkutak szűrőinek televíziós ellenőrzésére, amikor is a kamerát elektromotor hajtású kocsi viszi a kívánt KŐOLAJ ÉS FÖLD7GÁZ 26. (I26.) évfolyam 6. szám, I993. június 7
helyre. A kamera irányítását elektronikus távszabályozóval végzik. Az utólagos kiértékelést képmagnófelvételekkel biztosítjuk. Hazai gyakorlatban általában német gyártmányú (pl. IBAK) műszereket alkalmaznak (pl. Fővárosi Vízművek). A VIKUV Hidrogeológiai Szakszolgálati Kft.-nél jelenleg EAB BK 200/60 típusú, szintén német gyártmányú ellenőrző kamerával végzik a vizsgálatokat. A kamera átmérője 60 mm, mélységkapacitása 2l0 m, 50 “C hőmérsékletig, 22 bar nyomásig alkalmas kútvizsgálatra. A kamera széles látószögű objektívvel is felszerelhető. Mindkét kivitelhez kifejlesztettek egy tükrös előtétet, amely lehetővé teszi a furat, béléscső, szűrő oldalirányból történő vizsgálatát. Hosszú, kis átmérőjű (@ l40 mm-től) vízszintes csövek vizsgálatához elkészítettek egy adaptert, mely a kamerát megfelelő helyzetben tartja a művelet alatt. A berendezést egyébként terepjáró csukott gépkocsiba építették be, melyben az összes szekrényeken kívül elhelyezték a kábelkezelő csörlőt is, melyet a tv-monitort ellenőrző személy távszabályozással működtethet, az észlelt képeknek megfelelően. A vizsgálatok későbbi rekonstruálására igen jó szolgálatot tesz a helyszínen felvett képek rögzítése videorecorderrel. A videofelvételen rögzíthető vizsgálatra vonatkozó összes adat, így a vizsgálat helye, megnevezése, időpontja (év, hó, nap, óra, perc), a szonda helye a furatban l0 cm-es pontossággal, kutatadok, vízszintadatok, és beírható az észrevételezés is, ezenkívül mikrofonon keresztül a helyszíni észrevétel, ill. a jelenlévő szakemberek véleménye is rögzíthető. ,,A televíziós kútvizsgálatok ma az általános kútellenőrzések részét képezik", mondja Hans Haas német vállalkozó, aki l975 óta foglalkozik televíziós szakvéleményezéseckel. A fúrólyuk- és kúttelevíziós vizsgálatoknál alkalmazott speciális készülékek nemzetközi technikai színvonalát elemezve megállapitható, hogy pl. a fejlesztés Németországban magas színvonalat ért el. Ennek ellenére az utóbbi időben, a szerző szerint [2], egy egész sor olyan rendszerű berendezés is megjelent a piacon, amelynek még a régi típusrendszerek színvonalának sem felelnek meg. Gyakran az is előfordul, hogy a kamerákat felváltva szennyvízcsatornákban és víztermelő kutakban használják, higiéniai szempontból felelőtlen módon. Megjegyzi továbbá, hogy a magas műszaki színvonalú berendezés természetesen önmagában még nem elengendő ahhoz, hogy jó, ill. értékelhető vizsgálati eredményeket érjünk el. A vizsgálatok eredményét nagymértékben befolyásolja a kezelő személyzet szakmai felkészültsége, a közvetített képek kiértékelésének színvonala. Az utóbbi időben fokozottan jelentkezett a piacon a kamerák miniatürizálásának igénye. Ez a törekvés viszont kompromisszumot követelt a képminőséget illetően, ami egyre világosabbá vált az ún. „CCD-technika" alkalmazása kapcsán. ,
Ă
Megvi-
A kútvizsgáló televíziós kamerákkal szemben egy sor különleges követelményt támasztunk: -A berendezésnek víznyomásállónak kell lennie, általában 50 bar külső nyomásig. - Biztosítani kell a teljes ,,színhűséget". - A beépített objektívet a víz alatti alkalmazás figyelembevételével kell ,,színszabályozni". - A felvételi képszög olyan nagy legyen, hogy már tengelyirányú látásnál is relatíve lapos nézetfelületet kapjunk, pl. a szűrő beömlőnyílásokat illetően. A felvételi képszög nem lehet kisebb, mint l40"', (átmérőre vonatkoztatva, 2 félszög). -Az objektív geometriai torzítását a szélső képszögeknél is követni lehessen. Az elmondottakból következik, hogy az elektronikus, színes televíziós kamera elektronikus képfelbontása lehetőleg ne legyen kisebb, mint 5 MHz, ami kb. 400 sornak felel meg. A kamera belsejében - az objektív belső oldalán, a képfelvevőcsövön és az érintkezési pontokon, a páralecsapódás elkerülése érdekében - nitrogéntöltés, legkevesebb l bar belső túlnyomás szükséges. Gyakran a nem megfelelő képminőséget a víz gyenge átlátszóságával magyarázzák, jóllehet a rossz kép az említett páralecsapódásra vezethető vissza. Ez természetesen a megvilágító berendezésekre, a kábelátvezetésekre stb. is vonatkozik. A ,,szinhűségen" a különböző színárnyalatok tiszta szétválasztását és átvitelét a vizsgáló jármű megfelelő monitorához értjük. A színvisszaadás helyességének megállapításához szükség van egy ún. ,,színreferenciára". Az olyan televíziós kamerát, amely az adott színeket l00%-ig nem adja vissza, csak ún. „tarka” televíziós kamerának nevezhetjük.
Televíziós kamera ...___
lágitás -ıfl-\\
1
Ha ...I \_.\ /
_/ /
.„`__. \ "-.__ *
_
"--.
fQyobb érűség nys
I
l40° ~
_?._.,,
[<-360
_,-“"
70°
I
Í
"°--_
J
680-t9
fr"
'
lqz6.
*80-D-j
_,-*"'
`-~. `-~.
\\
/'-\ // -
_.--"*"
Legna Ű
. _/*
`7"`-~.._ \.
f _/
P
A moni to ron láthat Ő
_L40°|
TV-kép I
Kútbëıëaesõ
<-500-l_ -
_
_
|_
__
I
_
l. ábra A továbbítandó televíziós kép legrövidebb távolságának sematikus ábrázolása a felvételi látászög fiiggvényében, 500 mm átmérőjű kútban
yIııııı__ıI'
1%
ırlwgwlllllll
-J -ı.
_
S
~
ı ı jı ı
-s
-1
Í
É \iı ı ı ı ı ı
2-
mz “_ _!
ıı
7. J
ŠŠ
as ie/-
xıi_
55 §
FI
ı"`
4-ıı-II _-iıı ii-,
.1-_ıı ı~-1,
D2
ll~ llll
J
1'-'ı _
I .40
ı
ff _'
I
-ı
ı
Ü
`\
~|ll
ıııfÜ'*,:
..._
TOS
lfllllflfllllflflflflllflf 2. ábra T05 összehasonlító teszttábla a felvevőkamera felülvizsgálatához
KŐOLAJ Es FOLDGAZ 26. U26.) évfolyam 6. szám, ı993. június
"
.`
,___
.'u._ \~|
0
.ÍQ
-ı` `,
(6
xp.ı
..
" `
,_,.
1.* *~Í~,-\,
»
ı^ `
1
“I
.,*Yl
ı `f1
8 , 4 °
P
-Y-1
'
"-J
Íb
..._ .PI 'z
*: LL _
-sx „ıı
`
:
" ııbı.
,
.
`
.
'
.`* .ll
MI
» z z{*,.`š*.”.*~
KL.
ll. .lg
-`
,Ü
ÍÍYDÁ
JA ,
_ ,
-1
I í
J
IH °-=ı
_f
-D
\a$`° Í
-\
.v~o`O`~;ı
_
-up ı
.
“ˇš\ 35, §`§
'\, AxiaIe`Sicht mit dazugehörender radialer Sichtvergrõflerung. AN: Aufnahmen mit RIZV-Technik |DB Pal.)
3. ábrasorozat Tengelyirányú nézet O hozzá tartozó sugárirányú nézetnagyítással. A felvételek RZV-technikával készültek
K_óçLA1 Es FÖLDGÁZ zç. (ı2õ.) evfzzıyzzm 6. szám, 1293. június
_
A korrekt színvisszaadás érdekében a legkorszerűbb, színes televíziós kamerát az alábbi berendezésekkel kell felszerelnünk: -Rögzített ,,fehér-szintkiegyenlítés", 3200-3400” Kelvin megvilágítási hőmérsékleten. -jelző által irányított, automatikus blendeszabályozás. ~ Áram- és feszültség-ellenőrzéssel ellátott, szabályozható megvilágítási berendezés, halogénlámpákkal. - Színkorrigált felvevő objektív, víz alatti felvételre specializálva. -Színreferencia-rekesz a közölt színspektrum állandó ellenőrzésére. - Színreferencia-bejátszó az alkalmazott videoszalag részére, videofelvétel esetén. A felvevő objektívnek, ill. az egész víz alatti televíziós kamerának kell a legnagyobb figyelmet szentelni. Némely kameránál a homloklencse egyidejűleg átmenet a vízközeghez, ezért nyomásállóra kell méretezni. 500 m bemerülésnél az objektív homlokzati felületére 60 mm-es átmérőnél l400 kp nyomással kell számolnunk. Néhány kameragyártó sajnos plexiüvegből előállított ,,nyomásablakot" épít be, ami nem elsőrangú optikai minőségű. A későbbiek során ezeket az „üvegeket" a homok és a szennyeződés megtámadja és ún. „zavaros viz" homályos képet közvetítenek. A védőüveg tisztaságáról mindig meg kell győződni, és a vízfelszínről esetlegesen rárakódott szennyeződést el kell távolítani. Nagy jelentősége van az objektív felvételi képszögének. Ebben az esetben ún. szuperszéles látószögű felvevőobjektiv alkalmazása értelmetlen lenne. Az l. ábrán látható, hogy milyen felvételi tartományok jelennek meg a belső csőben, a megfigyelő előtt. A 30-60'-os látószögű objektívek pl. víz alatti felvételre csak feltételesen felelnek meg, mivel kizárólag tiszta, teljesen átlátszó vízben adnak használható képet. Itt kell megjegyeznünk. hogy a nem átlátszó vízben a megvilágítás fokozásával sem érhetünk el eredményt, sőt a kép még használhatatlanabb lesz (l. pl. autóreflektorozás ködben). A korszerű felvevőkameráknál fokozat nélkül állítható, átlósan 30-l50"-os látószőgtartományt lefedő objektívet alkalmaznak. Így bármilyen minőségű vízben használhatjuk a felvevőkészűléket. Pl. 500 mm átmérőjű szűrő vizsgálatánál. l40 -os felvételi látószög esetén, a felvevőkamera és a televíziós csatorna által közvetített képtartomány között csak 8 cm, míg 50*-os nyílásszög esetén (közepes széles látószögtartomány)
5-9. ábrasorozat A VIKUV Hidrogeológiai Szakszolgálati Kft.-nél alkalmazott tv-kamera bemutatása: 5. ábra Felszíni monitoregység
5'ı
ı _,-0 ıııı-
F1
\"".
2-
-2
200-
1 J LÜ-
ım.`._ ` D: .
/-.,
_
Ă!
A I/
3..
'nu'
mz,
LT
_
z
1 0 1
“Í
az-fz>
Ft
>
lá,
*Í
Í
4. ábra A TO5 középső része a felbontás meghatározásához
6. ábra Kábeldob a kamerával KŐOLA] ÉS FÖLDGAZ 26. (l2ó.) évfolyam 6. szám, I993. június
ez a távolság már 38 cm, és normál gyújtótávolságú objektíveknél, 40°-os képszög esetén a távolság már csaknem 70 cm. Tehát abban az esetben, ha kis látószögű felvevőobjektívet alkalmazunk és a viz nem tiszta, hanszálható képet nem nyerhetünk. A televíziós kamera felvevő megvilágítása a távolság négyzetével csökken, ezért az objektív külső megvilágításának és szupertől ultráig terjedő széles látószögű objektívek alkalmazásának nagy jelentősége van. A gyakorlatban az ún. ,,e|forgatható fejű" kamerák helyett olyan rendszereket ajánlanak, amelyek mind tengelyirányban, mind sugárirányban szuperszéles látószögűek az optikai nagyítást illetően. Kísérletek kezdődtek az ún. PAL elnevezésű objektív alkalmazásával kapcsolatban, mely tengelyirányban 360°-os, oldalirányban l80°-os képszöget biztosít. Ebben az esetben azonban, a különleges perspektíva miatt, az észlelt kép külön értelmezésére lesz szükség. Gyakran előfordul, hogy a hiányos televíziós vizsgálat nyomán, szükségtelen munkavégzésekre kerül soı: Ez arra vezethető vissza, hogy pl. kis látószögű tengelyirányú kamerák alkalmazásakor, a szűrőnyílásoknál észlelt kis mennyiségű lerakódás esetén olyan képzet keletkezik, mintha nagy benövődésről lenne szó, ami különböző spekulációkra adhat alkalmat. Megjegyzendő, hogy a televíziós kútvizsgálatoknál alkalmazott kezelőszemélyzet tagjainak nem kell egyúttal a ,,televíziós berendezések specialistáinak" lenni. A televíziós berendezésnél azonban rendelkezni kell egy ún. „szabvány teszttáblával” a televíziós kamerakép felbontásának és a képnyitás szögének ellenőrzésére (I. a 2. ábrát). A maximális felbontást akkor érjük el, ha a ,,kefeábra" függőleges vonalai egyesével, elválasztva láthatók, Minél nagyobb a ,,felbontási kötegszélesség" annál egyértelműbb és könnyebb a diagnózis. A jó televíziós kamerára legalább, 4,5-5,5 MHZ „felbontási kötegszélesség” a jellemző. Ez 350-450 sortávolságnak felel meg. Ez a felbontási kötegszélesség nem tévesztendő össze a lejátszó monitor sávos szerkezetével, amely a szokásos PAL-rendszereknél monitor-képmagasságonként 625 vonalat tesz ki. A televíziós rendszer geometriai torzítását százalékosan adják meg, és van egy mérték, mely alapján az optikai torzulások az x és y tengely szerint a képben felismerhetők. Ezek a torzulások rendszerint nagyon csekélyek és csak speciális esetben játszanak szerepet.
Í
-
8. ábra A vízszintes vizsgálatokhoz gyártott adapter
Qf
ˇ..
3
9. ábra Tükőradapter
Ésszerűen búvárszivattyúval üzemeltetett kút estén a szivattyú kiépítése után 24-48 óra szünetet tartani a jó vizsgálati eredmények elérése érdekében. Abban az esetben, ha a víz zavarosságát nem lehet megszünetni, csak az ún. ,,RVZTechnik” kamerák alkalmazhatók (sugárirányú pótnagyítással). Ilyenkor a felvételi fény tüköroptikával közvetlenül a vizsgáIandó csőszegmensre vetődik, és így - még zavaros vízben is - megfelelő képátvitelt kapunk. Célszerű továbbá a víztermelő kutakat bizonyos időközönként, rendszeresen 4-5 évenként, szines Iyuktelevíziós berendezéssel is ellenőrizni. Igy a' nem kívánatos változások a kútban gyorsan észlelhetők. Természetesen az egymást követő vizsgálatokat a megfelelő összehasonlítás érdekében mindig azonos, vagy egyenértékű technikai színvonalú felvevőberendezéssel végezzük. A VlKUV Hidrogeológiai Szakszolgálati Kft. az utóbbi időben több mint félszáz kútban végzett tv-vizsgálatokat.
IRODALOM
Z ábra Nagy látószögű objektiv KŐOLAJ ÉS FÖLDGAZ 26. (I26.) éiifolyam 6. szám, I993. június
[l]Kassai Ferenc-jeneyné jambrik Rozália: Vízbányászat ll. Tankönyvkiadó, Bp., I986. [2] Hans Haas: Fernsehbefahrungen in Tiefbrunnen. Bohrtechnik und Brunnenbau, I2/90.
- - '.-.*.'-'I`Z'-I'I'Í'Í'-1°Z-I-2-.'-'-I'Í-.'-'-'-'-I-I-ÍII-I
I'I'I'I'É'.-If-.°I'Í'É°É°Í'Í'I'É'.-.'.~.'.-.-.'.-.-.'.-.-.'.-.
.-.-.'.-.-.'.-.-.'.
-.~.-.-.~.
.-.-.-.-.
.-.-.-.».-.-.-.-.~
-.-.-.-.
.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.~
[3] Merendiák Károly: Fúrólyuk-televíziós vizsgálat. Kézirat, Bp., l992.
[4] Pataki Nándor: lnformációszerzés mélyfúrású kutakból (a VIKUV néhány fejlesztési eredménye). Kőolaj és Föld-
gáz. 21. (121.) ëvf. L sz. (ı988.) *
K. MepeH,anaK. vıı-ı>K.-rı\rreeLl-JJ-FJ H. l7aTaKi×i, ı×ıı-ı>K.-ı`ıyTeeu: I/lccneııosaı-me õypoaızıx ctaonos vı cıcaaııcıvıı-ı c npvııvıeiıeHueıvı cı<Eıa>ı<mıı-ıızıx Teneavıaopoa
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
0.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
-.-.-.<.-.-.-.-.-.-_-_ .-.-.-.-.».~.-.-_-_-.-_-_-_-_-,-_-_-_-_-_
,-_-,-_-_-_-_- . . . . . . . . . . .
'.“.'.'.'.“.'. -I-Z-H-I-I-Z . . . . . . . . . . . . . . . . . . .*.*.-.-.-.'.'.
Dipl. Ing. K. Merendiák- Dipl. Ing. Di: N. Pataki: Bohrloch- und Sondenuntersuchung mittels Fernsehen Beschreibung der Anwendung von lndustriefernsehen unter Betriebsumständen zur Ergänzung hydrodynamischer Untersuchungen in Wasserproduktionsbohrungen und Sonden. Bekanntgabe diesbezügIicher Erfahrungen. K. Merendiak Eng.-Di: N. Pataki, Eng.: lnvestigation
of drillings and wells using industrial television í`IoıKvıı-ı rıpvı noMOLLM ı`ıpOMız„ıLuneHHbıx Terıeevıaopoe, ııorıonı-ıfiiouıee rvuıpo,avıuaıvıwieckızıe vıccneaoeaı-wifi, vı3naraeTc:=ı Oı`ıbıT, nOnyLıeHı-ıbıı7ı 8 aToı7ı oõnacTvı.
Description of the application of industrial televisions under operating conditions in addition to hydrodynamic investigations carried out in waterproducing boreholes and wells, and relevant experiences.
KÜLFöLDı HÍREK Csővezeték-építési statisztikai adatok (Kína és Oroszország nélkül) USA
ı992 (Tény) Gázvezetékek Szállító távvez. Gyűjtővezetékek Összesen Nyersolajvez. Fővezeték Gyűjtővezetékek Összesen Termékvezetékek Finomított termékek Cseppf. gáztermék Összesen Tengeri (offshore) vez. Gázvezetékek Olajvezetékek Összesen Mindösszesen Kompresszor- és szivattyúállomások bővítésére beépített teljesítmény (kW) Kompresszorállom. Szivattyúállom. Összesen
Az USA-n kívül I 992 (Tény)
km
I 993 (Elörejelzés) km
km
I993 (Előrejelzés) km
7 I86 I94
6576 I 70
9 I7l 662
7654 53|
7 380
6746
9 833
8 I85
622 309
592 322
I46I I84
I 97| 280
93|
9I4
I 645
225!
I 525
I638 -
l8|6 37|
3 986 547
I 525
I638
2 I87
4 533
344 I 39
26| I 26
I 349 347
I 298 366
483 l03I9
387 9685
I 696 I 5 36|
I 664 I6 633
ily módon végrehajtott vezetéképítés itt két kiinduló pozícióból kezdődött. A 465 m-es szakaszból I59 m egyenes nyomvonallal készült, azonban a mintegy 306 m-es szakasz, mely részben I2 m mélyre és I80 fokos íwel volt előirányozva, különleges feladatot jelentett. A feladat megoldásánál száloptikás rendszert alkalmaztak. Figyelembe véve, hogy a nyomvonal részben folyóparton, részben beépített terüIeteken, ill. nagy forgalmú utak alatt haladt el, más vezetéképítési megoldás kétszer-háromszor költségesebb lett volna. Pipeline and Utilities Construction. I993. jan.
273 294 20 0I5
24| 858 2l 440
3I6 I99 290 928
546 8I9 420 992
293 309
263 298
607 l27
9678II
Pipe Line Industry, I993. jan.
Világrekord irányított fúrással végzett vezetéképítésben Az Egyesült Államokban a Connecticut folyó egyik keresztezésénél irányított fúrással végzett vezetéképítési rekordot értek el. Az 1-I-Z-'-'-°-`-'.'.-_-2-I-Z-ü2°Iv2-I'-2-1'1-Z-Z-2*:-Z-2-2-2'Z-2%2-3-I4*Z-2'Z°1~2'I-2-2-Z-I-I-I-Z-1":-I?2-Z-2*!-2'I-2-2-2-2-1-I-2-I-Z°1'Z~2-I-Z-IfZ-I-Z-Z-I-Z-C-2*Z*Z'Z'I*Z*2-2=Z-1'Z-Z'-2-3-Z-292-!-Z-2-2-I-2-2-Z-2-2-92'!-2-1-I-I-I-2-2-I-FI-Z-2-I-I-2-2-I-2-2-I-2+2-2-2-I-'-I-1-2-I-2-2-*I-I-2-2 . . .=.-,-3,-,-_-,-Iı_«,ı_._ı_. ._._._._._._._._._._._._ı_._ı_._._._._„_._ı_„_._._._._._._._._._._._„_._._._. „ . ._„_._ı_._._._„_._._„_._ı_..ı_._...,._._._._._._._._._..ı_._._ı_._._._._._._„_._._._._._._ı_._._._-_._. ._._._. . . . ._. ._. ._. . ._._. ._._._- ı_- ı_. . ı ı ı . .'. . . ._. . .
Iı`.'.-_ı_ı_...'._._ı_ı_ıIııııı.ı:ı.ı.ııı.ııı.ı.ı.ı.-IzIz'.'.ıı_4'o'ı.ıI4ıııı_.'ı.ı.ı.ı.ı.ı.ı.-'.`ı'ı.ı_ı.ı`ı ı:A:ı:ı.0ı.ı.ı'ı'ı'ı'-Izı-_-'ı'ı-ı'ı.ııaıııiııı'ı`1.vıı.ı'ı'-.ı'ı .ıı'ı'ı','ı'ııı'ııı'ı.ı.ı'ı-ııı`ı.ııı`ılııı:ııı.ı_ı:ı:ı:ı:ııı:ı ı:ııı:ı:ı.ı.ı:ı.ı.ı.ı:ı.ı:ı_ı:ı:ı:ı:ı:ı:ı:ı:ı:ı:ı.ı:ı:ı_ı_ı`ı'°0-Uıız--ııı.|.ııııııııııııııııııııııııııııııııııııııı'ııııııııııııııııııııııııııııııııı'ıııııııııııııııaz...ıııııazıııı.ı'.ı..-ı...azaıııı-ı..ı.....a....
A világ Iegmélyebbre telepített elektromos búvárszivattyúja Az északi-tengeri Ninian olajmezőben a Chevron UK cég a világon a Iegmélyebbre telepítette búvárszivattyúját. Az elektromos búvárszivattyú úgy van megszerkesztve, hogy alkalmas I78 mm átmérőjű betétcsőbe (Iinerbe) való beépítésre. Korábban ez a 4545,7 m-es beépítés volt a világ offshore rekordja a kút tényleges mélységét figyelembe véve, míg 3504 m volt az offshore-i vertikális mélységi rekord. A Ninian-mezőn 5 kútba kell elektromos búvárszivattyút beépíteni, közülük négy már I78 mm átmérőjű betétcsőben a helyére került. Erdöl und Kohle. Erdgas. Petrochemie, Hydrocarbon Technology, 1992. nov.
Antisıtatikus tulajdonságú műanyag kifejlesztése A Du Pont cég egy magas vegyi és hőellenállású (Per`fluorakoxyfluorpolimer, Teflon C) antisztatikus műanyagot fejlesztett ki, melynek rövidített jelölése PFA. Az anyagot átsajtolással fel lehet dolgozni, és nagyon jó olvadási szilárdságot, valamint jó hőállóságot mutat magas feldolgozási, ill. megmunkálási hőmérsékleteken. Ebből az anyagból háromféle változat kapható, ami lehetővé teszi a széles olvadási indextartomány kielégítését. Az alacsony olvadási indexű termék a feszültségek által okozott repedésekkel szemben jobb ellenállást mutat, míg a magasabb olvadási indexűt könnyebb feldolgozni. A nagyobb molekulájú teflon C 580 anyagok extrudált tömlők, csövek és egyéb idomok készítésére, valamint vegyipari készülékek bélelésére kiválóan alkalmasak. Rohre. Rohrleitungsbau. Rohrleitungstransport. 3R International, l992. dec.
Turkovich Gy. g KÓOLAJ ÉSFÖLQGAZ 26. ( IZ6.) évfolyam 6. szám, I993. június
[B4
_
Fúrási hulladék iszapok vegyszeres centrifugálása
MEIDL ANTAL-
VARGAJÁNOS
ETO: 622.24.06:502 A mélyfúrási környezetvédelem legjelentősebb operatív feladata a fúrás során keletkezett szennyvíz, hulladék iszap és furadék gazdaságos, de egyben környezetkímélő kezelése. A szerzők az egyik - világszerte elterjedt - módszer, a vegyszeres centrifugálás technológiáját ismertetik, és bemutatják ennek üzemi gyakorlatát a Rotary Fúrási Kft.-nél.
mint flokkulenssel való kezelésre. A polielektrolit a már koagulált iszap szilárd részecskéinek összetapadását elősegíti, tartóssá teszi, ennek következtében a centrifugálásra lehetőség nyílik. (A művelet előtt a megengedettnél nagyobb szilárdanyag-tartalom esetén higításra is szükség lehet.) Centrifugatípusok
Bevezetés A hazai fúrási gyakorlatban az öblítőiszapok mechanikai szilárdanyag-szabályozásának területén általános az iszapcentrifuga használata. Alkalmazásának előnye rendeltetésszerű használat esetén nyilvánvaló. Elsősorban a környezetvédelmi szempontok indokolják a centrifugák kissé eltérő jellegű alkalmazását a hulladék iszap kezelésével kapcsolatban. A környezetvédelmi rendeletek a kidobott, felfúrt szilárd anyagot tartalmazó iszapot a ll. veszéIyességi osztályba sorolják [l]. A veszélyes hulladék szilárd fázisa csak lapátolható állapotban szállítható az ideiglenes tároIókba [2], a vízfázis pedig megfelelő paraméterek esetén elszikkasztható [3], vagy a fúrási műveleteknél újra felhasználható. A vegyszeres előkezelést követő centrifugáláskor a hulladék iszap - adott paraméterek esetén - kellő tisztaságú vízfázisra és megfelelő víztartalmú (lapátolható) szilárd fázisra váIasztható szét. A centrifugák alkalmazási célját tekintve az ún. szilárdanyag-eltávolító (clarification) üzemmód a lehető Iegtisztább folyadékfázis előállítására, az ún. víztelenítő (dewatering) üzemmód a legkisebb folyadékveszteséggel járó (|egszárazabb) szilárdanyag-Ieválasztásra irányul. A vegyszeres kezelés alapelvei
Benntartózkodási vagy fázisszétválasztási idő Azonos geometriai méreteket és betáplálási ütemet feltételezve, a szétválasztandó közeg csaknem azonos idő alatt teszi meg az első szakaszt mindkét szállítócsiga-kialakítás esetén. Ezután a közeg az egyenáramú gépeknél megfordul, és még egyszer megteszi ezt az utat (igaz, a Ieszűkült keresztmetszet következtében nagyobb sebességgel), amíg az ellenáramú gépeknél a folyadék itt elhagyja a centrifugát. Szilárdanyag-ülepedés
A fúrási öblítőfolyadékokban a víz igen nagy része valamilyen formában kötötten van jelen (fizikai-kémiai kötés), ezért csak mechanikus úton (pl. centrifugálással) nem távol ítható el. A szuszpenzió stabilitásának megbontását - a fizikai-kémiai kötések Iazítását, szétbontását - kémiai beavatkozással lehet elérni. A vegyszeres kezelés első lépéseként koagulátort kell adagolni a kolloidrendszerhez. A koaguláció alatt az elektromos töltések semlegesítésével a szilárd részecskék hirtelen megnövekednek, csökken a diszperziós közeg és a diszpergált fázis határfelülete, amelynek következtében a kötések felületi energiája, valamint a szilárd részecskék és a víz közötti kohéziós erő is jelentősen csökken. A szerkezet megváltoztatása a víz kötési formáinak megváltoztatását is jelenti, a szabad víztartalom megnövekedésének javára. A koaguláltatás után kerül sor a szerves polielektrolittal
Kóomj Es FÖLDGÁZ 26. (I26.) évfolyam õ. szám, I993. június
A centrifugák mind az áramlással azonos irányú, Ámind pedig az áramlással ellentétes irányú szállítócsigával készülhetnek. A víztisztításhoz az azonos áramlási irányú centrifugákat al kalmazzák széles körben. Ebben az esetben az elválasztandó közeg áramlási irányával azonos a csiga és a kiválasztott szilárd anyag mozgása. A fúrási gyakorlatban az ellenáramú centrifugák használata terjedt el, mikor is az elválasztandó közeg áramlási irányával ellentétes a csiga - s így a kiválasztott szilárd anyag mozgása (I. ábra). Az üzemviszonyokat meghatározó főbb tényezők alapján a két géptípus összehasonlítható.
g g
A betáplálás helyén mindkét esetben természetesen turbulens az áramlás. Az egyenáramú gépeknél ez a turbulencia nem befolyásolja az ülepedést, mivel ezt a pontot egy irányban hagyja el a folyadék és a szilárd fázis is. Az ellenáramú gépek esetében ezen a helyen a legnagyobb a szilárd anyag felhalmozódása (ezen a helyen kell áthaladni annak a szilárd anyagnak is, amely a folyadékfázis áramlási irányából visszaérkezik, majd ismételten összekeveredik a beáramló iszappal). Egy másik oka is van a kezdeti turbulencia különbözőségének a két centrifugatípus esetében, ez pedig a centrifugaház falára érkező iszap eltérő kerületi sebessége. - Egyenáramú gépekben a centrifuga folyadékoldalán történik a betáplálás. Itt egy kopásálló felülettel ellátott falra érkezik az iszap, majd a fal mentén haladva fokozatosan felveszi a centrifuga fordulat-
Egyenáramú centrifuga
Beizápız-11818 '__
É
I
_
____/*“_'J_
“:::;:::__lI-4-55_l_-U
'.:;;f77LÉÍÜ53*:'
ˇ"
._
í-4-:
'
mi
l Faıyaaëiaázıõ
Ellenáramú
I'IE.ı-1
,
.
centrifuga
==I
.
3?
Betaplalas
~--v
la..
l sziıära fázis
Í
ez- -_-..-_
ri
„.
=:\
fiëëy
---
l_|_J`-' Folyadékfázis
ı . -:ı,__
.I Ã* ı_
L'-viz
ıQ1:. f`:-.1. -Ó:
_ -___
I Szilárd fázis
l. ábra
ëíšiëıä
KŐOLAJ ÉS FÖLDGAZ 26. ( l26.) évfolyam 6. szám, I993. június
I86
:3:3:7:1:3:Í:5:
i:2:i:i:iŠ?Š2:iŠ1Š1Š?Š1:2:i:3:3:
számát, és a centrifuga falához érve már sokkal kisebb a fordulatszám-különbség az iszap és a centrifuga dobja között. `- EIIenáramú gépekben a kúpos és hengeres felület találkozásánál beáramló iszap szinte álló helyzetben találkozik a percenként 3000-3400 fordulatszámú falfelülettel, ami tovább nehezíti a szilárd anyag ülepedését. Az üzemmenet stabilitása Az eddig említett jellemzők az egyenáramú centrifugák kedvező ülepítési, hatékony fázisszétválasztási tulajdonságaira utaltak. Azonban a folyadék-visszaáramoltatás, a Ieszűkült keresztmetszetek (a folyadék megfordulásánál legnagyobb a sziIárdanyag-felhalmozódás) következtében az egyenáramú centrifuga jóval érzékenyebb a nagy szilárdanyag-tartalomra, hajlamosabb az eltömődésre. Az ellenáramú centrifuga kevésbé érzékeny a szilárdanyag-tartalom növekedésére, (Iegfeljebb a folyadékfázis szilárdanyag-tartalma lesz nagyobb), viszont tiszta folyadékfázist csak szélsőségesen beállított paraméterekkel esetlegesen Iehet előállítani. A centrifuga kiválasztása A fentiek alapján a szilárdanyag-eltávolító üzemmódra az azonos áramlási irányú centrifugák alkalmasak. Ebben az esetben olyan minőségű víz nyerhető, melynek |ebegőanyag-tartalma már lehetővé teszi az elszikkasztást. Az ilyen típusú centrifuga bizonyos korlátozások mellett (elsősorban kis sziIárdanyag-tartalom) alkalmazható primer sziIárdanyag-szabáIyozásra is, azonban nagyobb szilárdanyag-tartalom esetén a folyamatos hígítási igény okozta költségnövekedés miatt az nem válhat általános gyakorlattá
Kezelendñ iszap
Az ellenáramú centrifugákat a víztelenítő üzemmódban célszerű alkalmazni vegyszeres fázisszétválasztáskor. Erre a műveletre a primer mechanikai tisztítósorban alkalmazott centrifugák felelnek meg. A művelet célja olyan minőségű víz visszanyerése, mely még újra felhasználható iszapjavításra, az iszaptároló és szilárdanyag-szabályozó eszközök mosására. A vegyszeres centrifugálás technológiai vázlata a 2. ábrán látható.
Üzemeltetési gyakorlat A vegyszeres centrifugálás alkalmazása elsősorban ott célszerű, ahol a hulladék iszap tárolása, elszállítása, az iszapkészítéshez a víz biztosítása nehézségekbe ütközik. Ilyen pl. a gödörmentes fúrások esete, ahol a hulladék iszap, a furadék tárolására csak néhány fémtartály és egy 20 ml-es betongödör áll rendelkezésre. A kezelés alatt képződött folyadékfázis elszikkasztható, vagy ismételten felhasználható, a szilárd fázis pedig a központi ideiglenes tárolóhelyre szállítható. Mivel nincsenek földgödrök, az iszaptartályok melletti betonelemsor kiváló telepítési lehetőséget nyújt a víztisztító konténercentrifuga számára. A fenntebb leírt műveleteket a fúrási gyakorlatnak megfelelően mobil egységekkel kell elvégezni. Az egységek, az előkezelő rendszer kapacitását a centrifuga teljesítménye határozza meg. A műveletvégzés alatt lényeges a pontos vegyszeradagolás és az ellenőrzés. Üzemszerű használat előtt a kezelendő iszapból vett minta alapján meg kell határozni a vegyszerek bekeverési arányát. Először a koagulálószert kell a kezelendő iszaphoz adni. Az adagolás alatt és után az iszap folyamatos keverése szükséges. A flokkulálószer közvetlenül a centrifugába érkezés előtt kerül az előkezelt iszapba.
Szükség esetén higitás
_'-'>
Koagulálás
Eentrifugálás
li*
ri*
j
> Kungııl ri Lıır
.._> Flokkulens
l"
Koagulólószer-adagolás
I L.
I
I
_
._/Í\_..
Ii5ZLItu[t fûlyatlék
L
l
,
.
'II
I
K Szilárd fázis
Flokkulólószer-adagolás A
Utúkezelés
2. ábra l(ÓOLAj ÉS FÖLDGAZ 26. (I26.) évfolyam 6. szám, I993. június
ı
7 5
[8 1
9
_
u -_ı '_'-TI'
3
_1_.- __.
2
l
I L__
_
ı
j
ëçl
ıfi lv O
--__i_.
@
_ _ Iwâj
----ii
|~
-TW Ti ""`
Iszojı
Š*
@
Ü __ ıj .,
"`_. ílfi
7
4=~
_
-ııııı
lis
-
3. ábra Hulladékiszap-kezelés Technológiai elrendezés l. Kezelendő hulladék iszap tartálya 2. Hullodékiszap-elókezelő vegyszeradagoló konténer 3. Pótkocsi 4. Centrifuga 5. Hidraulikus tápegység a centrifugához 6. Szilórdanyag-tároló 7. Tisztított folyadék tárolója
A kezelés folyamán az`alábbiakra kell fokozott figyelmét fordítani: - A folyamatos fázisszétválasztás érdekében az iszap-eIőkészítő és a flokkulálószeres tartályokból 2 db telepítendő. - Mind a vegyszeradagoló, mind az iszapszivattyú fokozatmentesen állítható legyen. A pontos adagolásnak nagy jelentősége van. (Centrifugálszivattyú használata nem ajánlható.) ' - Az iszap-előkezelő tartályban a keverést addig kell folytatni,
míg ia koagulálószerrel kezelt iszap teljesen homogén lesz, ellenkező esetben a fázisszétválasztás nem egyenletes. - A flokkulálószer csak a teljes oldódás után adagolható. Ha a centrifugálás után a folyadékfázis a helyszínen elszikkasztásra kerül, a szennyvízben a mérgező és káros komponensek megengedhető értékét ellenőrizni kell [4]. Szükség esetén a pH értékét meszezéssel, a KOI-értéket Ievegőztetéssel lehet korrigálni. Egy, a gyakorlatban alkalmazott elrendezés a 3. ábrán Iátható. (Ezzel az összeállitással I992-ben kb. KŐOLAJ ÉS FÖLDGAZ 26. (I26.) évfolyam 6. szám, I993. június
Megnevezés KOI bikı: pH Elektı: vezetőképesség Lebegő anyag Összes oldott anyag Száraz anyag Klorid Szulfid N (ammónia + ammónium) Anionaktiv detergens Szerves oldószerextrakt. Lignoszulfonát Na-egyenérték Vas Mangán Kadmium Nikkel Réz Ólom Króm Cink
Mértékegység mg/I mS/cm mg/I “ ˇ' ˇ' ˇ' ˇ' 'ˇ " " % mg/I ˇ' ˇ' ˇ' " " ” ”
I. táblázat Érték
IRODALOM [|]A Minisztertanács 56/ |98I. (XI. I8.) számú rendelete a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről. [2] 900l/ l983. (TK I2) OKTH sz. közlemény a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával és átmeneti tárolásával kapcsolatos követelményekről. [3] Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság l0.224/6/I990. I. sz. határozat. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 0l-I2/235/90. sz. határozat. Alsó-Tisza Vidéki Kömyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 65.977/ I990. sz határozat. [4] A MÉM-EÜM-OVH 9003/l983. (MÉM É. I I.) sz. közös közlemé. nye a szennyvíz-elhelyezési szabályzat közzétételéről. [5] Rotary Fúrási Kft.: lszaptechnológiai jegyzőkönyvek.
I39 7.22 7,2I I00 82 I 0 83 I 0 30| 0,l 6 0,039 I,I9 2,22 962 40,4 0,l63 0,062 0,0|9 0,I I6 0,048 0,328 0,l 08 0,0 I 9
*
,El-p A. Meuan, viı-ı>K.-ı-ıecpmı-ıı×ıı<-Fi. Bapra, vu-ı>ı<.-ıvıexaHviK: LI.eı~ıı`pııtbyrupoaaı-ıııe õypoabıx oTxomıbıx pacflaopos npvı npumeuenvııı xvımpearemoa
3
800 m hulladék iszap kezelése történt meg.) Az l. táblázatban egy, az egyenáramú centrifugával szilárdanyag-eltávolító üzemmódban végzett művelet során nyert és előkezelt folyadékfázis vizsgálati eredményei láthatók [5]. Az eljárás azon kívül, hogy esetenként az egyetlen járható út (a szabálytalan, környezetszennyező megoldásoktól eltekintve), gazdaságos is. Feltételezve, hogy van hová szállítani a veszélyes hulladéknak minősített iszapot, szennyvizet, a szállítási költséget kell szembeállítani a víztisztító egység üzemeltetési költségével. Egy-két szélsőséges esettől eltekintve (pl. közeli fúrási pontra történő szállítás), a helyszíni kezelés olcsóbb.
CaMOı7ı 3HaLıvıTerıbı-ıOı7ı OnepaTvıaHoı7ı aazıa'-ıeı7ı no aauivne OKpy>KaıoLLieı7ı cpeiıızı E otpacnvı rnyõokoro õypeı-win i=ıErıi=ıeTcn akor-ıoıvıw-ıı-ıan, ı-ıo Oanoepeıvıeı-ıHo npvıpotıooxpaiifııoıiian 06paõoTKa õypoaısıx cTOLıı-ıbıx Eoiı, otxoaı-ıbıx pacteopoa vi uınaivıos. Aetoparvıın Onvıcızı8aeTcn - O,iıv1H via npvıı-ınTbıx so ecervi ıvıvipe MeTO,ao8 - Texı-ıonorvin ueHTpıAd:ıyrvıpoEaHvın c npvııvıeı-ıeı-ıvıeM xvıMpeareHTO8 vi nOKa8ızıEaeTca npoıvıızıcnoBan npaı
Összefoglalás
Die wichtigste operative Aufgabe des Umweltschutzes bei Tiefbohrungen ist eine ökonomische Behandlung von Abvässern, Bohrschlammabfällen und Bohrklein, die glechzeitig auch umweltschonend ist. Die Verfaser beschreiben das weltweit verbreitete Verfahren des chemischen Zentrifugieren und machen mit dessen Betriebspraxis bei Rotary GmbH bekannt.
lgazolva az elméleti megfontolásokat, szilárdanyag-e|távoIító üzemmód esetén a hulladék iszapok folyadékfázisának sziIárdanyag-tartalmát sikerült a környezetvédelmi előírások által megfogalmazott határérték alá vinni úgy, hogy közben biztosítható volt a szilárd fázis Iapátolható jellegű konzisztenciája, víztelenítő üzemmód alkalmazásával pedig iszapkészítésre ismételten felhasználható folyadékot nyertünk. Napjainkban a vegyszeres fázisszétválasztás rutinszerűen végzett tevékenység a fúrási iparágban. Ezt a tényt a költségek csökkentésének, a környezetvédelmi előírások következetesebb betartásának kényszere eredményezte. Az eljáráshoz az eszköz és a technológia rendelkezésre áll, de alkalmazási területük kiterjedése még közel sem olyan széles, mint indokolt Ienne. `
KÓOLAj ÉS FÖLDGAZ 26. (I26.) évfolyam 6. szám, I
június
Dı: A. Meidl, Eng. -j. Varga, Egn.: Chemical centrifuging of waste drilling muds The most important operatív task of environment protection in deep drilling is the economic treatment of waste Waters, muds and drilling chips. taking care of environment at the same time. Authors describe the process of chemical centrifuging and introduce its practical operation at the Rotary Drilling Co. Ltd.
. ..
.-Í 2'
-I.
.I r'
.-
K T'
I'
A J
-.z-L-Z-2-I-Hzız.
NEKROLÓG csATLós BALÁZS (ı9ı2- ı993) Békéscsabán érettségizett. l950-től a Mélyfúró Nemzeti Vállalatnál, majd a ceglédi mélyfúrási üzemben dolgozott I970. évi nyugdíjazásáig. Fúrómesteri, majd fúrómester-továbbképző oklevelet szerezve előbb műszakvezető, majd vezető fúrómester lett. Munkájáért több elismerést kapott. _ A vizes fúrós nyugdíjasok Zsigmondy Béla Klubjának I970 óta volt tagja, és ott visszaemlékezéseivel, színes előadásaival járult hozzá a klubülések sikeréhez. I993. március I3-án hunyt el, temetése március I9-én volt Gyula város temetőjében.
Cs. B. ı
_
i
Z
KüLFöLDı HÍREK A Du Pont-Conoco cég magyarországi bemutatkozása A Du Pont-Conoco I993 áprilisában Budapesten az új székházba költözése és első jet töltőállomásának kenderesi megnyitása alkalmából ismertetést tartott a cég tevékenységéről és magyarországi célkitűzéséről. A Conoco több mint egy évszázada a világ vezető olajtermelő, -finomító és -kereskedő társasága. Az innováció, a minőség és szolgáltatások folyamatos tökéletesítésére törekszik annak érdekében, hogy vásárlóit egyre tökéletesebb termékekkel láthassa el. A cég az Északi-tenger ötödik legnagyobb olaj- és földgázkitermelő vállalata, és a jövőbeli fejlesztéshez szükséges erőforrásokkal rendelkezik. A gyors és ötletgazdag reagálási képesség jelentős erőt képvisel, és az új piacok szükségleteinek kielégítését szolgáló beruházások megvalósítása rendkívül gyors ütemben folyik. Az értéket a pénzért elv szellemét tükröző árképzésnek, valamint a helyi igények beható ismeretének köszönhetően sikerült növelni a piaci részesedését minden európai országban. A Conoco európai finomítási és marketing tevékenységének megkétszerezését tervezi a meglevő piacokon végzett szelektív befektetés és új országokban történő térhódítás útján. A 2000. évre a cél a jelenlét 20 európai országban 5000 kiskereskedelmi elárusítóhellyel és megnövekedett finomítási kapacitással. Mint a Du Pont-nak. a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalatának Ieányvállalata, a Conoc rendelkezik a szükséges forrásokkal, hogy megfeleljen a piac kihívásainak, amelyeket Európában lejátszódó főbb gazdasági és politikai változások idéznek elő. A Conoco bővülő Üzlethálózattal rendelkezik Európa-szerte, beleértve Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot és Magyarországot. A Conoco és a Du Pont vegyipari speciális üzleti tevékenysége közötti megkülönböztetett kapcsolat számos területen együttműködést tesz lehetővé mind a meglevő üzemelésben, mind pedig az új vállalatoknál. A Conoco Humber finomítójában, a dimetil-éter üzemben Dymel A-t termelnek egy környezeti szempontból elfogadható termék, a Du Pont aeroszol üzemanyag előállításában történő felhasználásra A Conoco környezetvédelem iránti elkötelezettsége az üzleti tevékenység minden területére kiterjed. Környezetvédelemben jelentős szerepet vállalt a kibocsátott kén-dioxid mennyiség csökkentésével. valamint a nitrogén-dioxid csökkentését célzó nagy programja révén. Az ólommentes üzemanyag termelését újabb beruházással növelték, a közúti, vasúti és vízi közlekedésben pedig a lefejtést teljes páravisszanyeréssel végzik. A Humber finomító környezetvédelmi csoportokkal tanácskozott a madárvilág megzavarásának elkerülése érdekében. a dolgozók pedig -,-_-_.,._._. _._._. _._..._._._._._._._._._. _._._._. _._„_„_._„_._ ._„_.`._ ._. _ı_._._-_._ı_. _._„_._ -_. _._._._..._._._._._._..._._._._..._. _._._. _.' ._. _._._. _._._..._. '._ ._. '._ ._._._ ._. _._ ._._._ ._._._._._._._._„_. _._._. _._ ._._._._._._._._._ı_._._._._„_._._..._._:_-_ ._._. _. _-_._._ ._.'._._._._ı.. _._:_
-.._:_:_:_:_:_:_:_:_:_:_...........--..----------....-............................................-......-.................................. --......--...*...
-
rf:3:3:3:3:3:f:5:3:itÍ2§I3222 ` ` ' :;:;:;:;:;:;:;'- - -.
-' -.
1:23:35 :-:-:-:-: -:-:-:-:-
a telepen belül díjnyertes környezetvédelmi övezetet hoztak létre. A területen erdőt telepítettek a Conoco támogatásával a szarvasok, baglyok és más vadak számára. Módszereit más olajtársaságok is átvették kedvezö jellegük és kereskedelmi rentabilitásuk miatt. A Conoco minőségi termékeket és szolgáltatásokat nyújt. A technológiát folyamatosan tökéletesíti. Az USA-ban működő műszaki csoportja komplex kutatási, fejlesztési és folyamattervező tevékenységet folytat a vállalat egész világra kiterjedő tevékenységének támogatására. Ez a részleg a Du Pont cég vegyi és szakosított üzletágával együttműködik. A csoport segítette az Északi-tengeren és másutt alkalmazott díjnyertes platformok feszítőelemeinek kifejlesztését és közreműködik a Humber és karlsruhei finomítók fejlesztésében. A Conoco európai olajfinomítása az Anglia keleti partjainál levő Humber finomítóban és a németországi Karlsruheban, az ÖMW finomítóban folyik, amelyben a Conocónak 25%-os az érdekeltsége. Benzineken kívül, dízel- és gázolajat, paraffint, bitument és repülőgép-üzemanyagot, egyéb speciális termékeket, cseppfolyósított gázokat, benzolt, dimetil-étert, valamint ipari alapanyagokat, mint propilént állít elő. Termelt kőolajkokszot, ami alapvető fontosságú az elektródok gyártásában, az acél készítéséhez és az anódok készítésénél az öntött alumínium előállításához. Egyes részlegeik új létesítmények tanulmánytervének, kiviteli tervének előkészítésénél a kivitelezésben is szerepet vállalnak. A Conoco európai töltőállomás-hálózatának bővítését tervezi, új piacok megszerzését tűzte ki célul. Európában több mint 2400 JET SECA és OK márkájú szervizállomásra szállít csúcsminőségű üzemanyagokat és egyéb termékeket. A vállalat I99 I -ben kezdte bővíteni Nyugat-Európában, Skandináviában meglevő viszonteladó hálózatát. Ezt új piaci létesítmények követték Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon. A Conoco kőolajat és földgázt termel Észak-Amerikában, Európában (Skandináviában), Közép-Keleten és Távol-Keleten. Naponta több mint 400 000 hordó olajterméket és egymilliárd köbláb földgázt termel. Nyersanyag-kutatási programjuk világméretű északtól délre, Alaszkától Ausztráliáig, nyugattól keletre, Amerikától lndonéziáíg terjed. A Conoco az egyik vezető olaj- és földgázkutató és -termelő vállalat Európában. Egyedül a brit vizeken három termelő olajmezőt és öt termelő gázmezőt üzemeltet, és továbbiak üzembe állításán dolgozik. További két olajmezője termel az Északi-tenger holland vizein és részesedéseik vannak más mezőkben és feltárásokban is az egész Északitengeren és a brit szigetektől nyugatra. A brit vizeken Hutton olajmezőn üzemel mesterséges fúró- és kitermelő szigete. Ez volt az első feszített lábas platform, ami egy új tipusú úszószerkezet, igen mély vizeken való használatra alkalmas. Ma már több ilyen dolgozik a Mexikói-öbölben és a norvég partok mentén. A Conoco eddigi legnagyobb fejlesztése a tervek szerint l995-ben fejeződik be a heidruni olaj- és gázmező norvég vizeken való üzembe állításával. Naponta 200 000 hordó olajat termel. A Conocónak Európában kb. I2 000 ha kutatási területe van. Magyarországon a Du Pont-Conoco megnyitotta első jet töltőállomását Kenderesen, és továbbfejleszti kúthálózatát. A nyár folyamán két töltőállomás megnyitása követi. Távlati tervük az egész országot behálózó töltöállomás-hálózat kiépítése. A töltőállomások a termékek széles skáláját kínálják, és mellette minőségi étel- és italáruk, egyéb fogyasztási cikkeket árusító üzletet építenek a vásárlók jó termékkel való kulturált kiszolgálására. K. L A szénmedencékben levő metán kinyerését tervezik a Ruhr-vidéken A Ruhr-vidéki szénelőfordulásokból származó metángál (..Coalbed methane") a jövőben egy nem lebecsülendő forrás lehet a német gáz-
Kóou-ij Es FÖLDGÁZ 26. (I26.) évfolyam õ. szám, I993. június
fizfizfizfizlzfiz §.z.z.;.:.z.; .'.'.'.'.'.'.
.I .'
'-
-.
I. ı'
I.
'I
ellátáshoz. A 90-es évek végére már a gáz értékesítését tervezik. A gázt fúrások útján kívánják letermelni. majd tisztítás és előkészítés után a Ruhrgas már működő vezetékrendszerébe táplálni. A termelési eljárásnál az USA-ban kifejlesztett technológiát fogják alkalmazni, mellyel a Conoco cégnek ott már jó tapasztalata volt, és sikereket értek el.
-. .'
-.
_-
.._.;.z.;.;.-_ z~:-12:22::-z
-.
között. A kongresszusnak és a nagyszabású kiállításnak egyaránt a Budapesti Mûszaki Egyetem ad otthont. A rendezést a Magyar Napenergia Tarsasag vállalta, dr: Imre Laszlo egyetemi tanarnak, az MNT elnö kének vezetésével. A kongresszus és kiállítás fővédnöke: Göncz Árpád köztársasági elnök. A rendezvényt számos jelentős nemzetközi szervezet támogatja: az Európai Közösség, az Európa Parlament, az Eurosolaı; a Nemzetközi Energia Ügynökség, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ENSZ több szervezete, így a FAO, UNESCO, UNCED. UNICEF. A kongresszus tematikája a megújuló energiaforrások teljes körét felöleli, így a napenergia mellett a szélenergia, a biomassza, a geotermikus energiák is szóba kerülnek, alkalmazási példák bemutatásával. A kongresszus húsz szekciójába eddig bejelentett előadások száma már az ezret is meghaladja. A kongresszussal egyidejűleg a világ megújuló energetikával foglalkozó nagy cégei tartanak termékbemutatót az ISES World Exhibition keretében, a Budapesti Műszaki Egyetem központi épületének aulájában. Kedves színfolt lesz A NAP ÉS MI címmel meghirdetett nemzetközi gyermekrajzpályázat díjazott alkotásainak kiállítása és a díjkiosztó ünnepség az UNICEF utazó nagykövetének részvételével. A rendezvény eseményei iránt Timárné Horváth Veronika egyetemi adjunktusnál lehet érdeklődni (BME Elektronikus Eszközök Tanszék, telefon: I8I -2I99, vagy a BME központi számon I66-50| I/27 m.). K. L I
I
I
I
ıf
ı
Erdöl. Erdgas. Kohle. I992. dec.
Turkovich Gy.
HAZAI HÍREK Az Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács Március 4-én alakult meg az iroda támogatásával a Magyar Design Kamara, mely ,,a formatervezési feladatok elvégzésére alkalmas, képzett és gyakorlattal rendelkezők szakmai, erkölcsi és anyagi érdekeit hivatott képviselni, szakmagyakorlásukat szabályozza, jogszerű és szabályszerű működésüket felügyeli és elIenőrzi”, mint ,,országos hatáskörű és önálló jogi személyként működő szervezet". Az OMFB tanácstermében megtartott alakuló ülésen a szakma 60 legjelesebb képviselője kinyilvánította szándékát a kamara megalapítására és kidolgozták az alapszabályt. Remélhető, hogy a formatervezők kamarája a ménökkamarákkal hatékony együttműködésben fogja képviselni a műszaki fejlesztők közös érdekeit a különböző társadalmi és politikai szinteken. Megjelent dc Ernyey Gyula angol nyelvű antológiája a magyarországi formatervezés l50 éves történetéről, mely az egymást követő évek egy-egy kiemelkedően szép, sikerült vagy korszakos jelentőségű ipari gyártmányának bemutatásán és művészeti elemzésén keresztül szemlélteti a hazai industrial design fejlődését. A könyv a Rubik Alapítvány gondozásában jelent meg. Március 23.: egynapos szimpózium volt aziroda szervezésében a piktogramokról, a közterületi és közintézményi vizuális tájékoztatás leggyakoribb, leghatékonyabb és leginkább internacionalizálható eszközeiről. Szabványosltásuk nemzetközi viszonylatban évek óta napirenden van, rendszerezett és egységes szemléletű továbbfejlesztésüket pedig hazánkban a fejlett Európához való felzárkózás igénye és szükségessége időszerűsíti. Az OMFB tanácstermében, délelőtt öt előadás hangzott el, egy a piktogramok helyéről, szerepéről a tömegtájékoztatásban, valamint a nemzetközi egységesítési törekvések eddigi eredményeiről. További négy előadás, mely a témát a piktogramok alkalmazásának fő területeire (közönségtájékoztatás, egészségügy-gyógyszeripar; élelmiszer- és szállítói csomagolások, közszolgáltatások) értelmezve tárgyalta. Foglalkozott a szimpózium az idegenforgalmi tájékoztatás és a budapesti EXPO piktogramrendszerével is. A szimpózium délutáni programján A különféle területeken használatos piktogramrendszer korszerűsítése, összehangolása, harmonizálása a világpiaci és közös piaci követelményekkel c. elemző tanulmány szakmai vitája szerepelt, melyet a terület meghívott neves szakemberei a délelőtt elhangzott előadások szempontjait is figyelembe véve tárgyaltak meg.
ıPARÁGı HÍREK Eötvös- és Klauzál-díjjal kitüntetettek A 23/ l99l. (VIII. 23.) IKM rendelettel az ipari és kereskedelmi miniszter Eötvös Loránd-díjat, és Klauzál Gábor-düat alapított. Eötvös Loránd-dü adományozható kiemelkedő ipari alkotó-, irányító, szervező tevékenység elismeréséül évente 25 szakember részére, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak: - műszaki-tudományos kutatómunka terén; - országos szinten jelentős, új termékek tervezésében, előállításában; -jelentős gazdasági eredményhez vezető új műszaki, közgazdasági, szervezési eljárások kidolgozásában; - új létesítmény megvalósításában, a létesítmények magas színvonalú üzemeltetésében; - mint újítók, feltalálók. Klauzál Gábor-díj adományozható kiemelkedő kereskedelmi fejlesztő, irányító, szervező tevékenység elismeréséül évente I0 szakember részére, akik az alábbi területeken nyújtottak elismerésre méltó teljesítményt - korszerű és hatékony üzem- és munkaszervezést megvalósító, példaértékűen sikeres kereskedelmi vállalkozást hoztak létre és mu ködtetnek; - a hazai viszonyokat tekintve új tipusú, a piac fejlődését előmozdító kereskedelmi vállalkozások, együttműködési formák, vertikális integrációk kialakításában kezdeményező szerepet játszanak és e téren eredményeket mutatnak fel; - a piacgazdaság fejlesztése érdekében a kereskedelmi munkában magas színvonalú, alkotó, irányító, szervező tevékenységet fejtenek ki; -a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő közgazdasági kutató-
Press Információ I993. március
Megújuló energiaforrások - ISES világkongresszus augusztusban, Budapesten -` A Nemzetközi Napenergia Társaság (ISES) soron következő világkongresszusát Budapesten rendezik meg ez év augusztus 23. és 27. KŐOLAj ÉS FÖLDGAZ 26. `( l26.) évfolyam 6. szám, I993. június
_.
g .
'
z
'Í'Z'Z':'1'Í'Z'Í:É'1'Z'Z'Z'Z'Z'I°Í'Z'Z'I°Z'I'I°Z'2'Z~Z'I-I'Z':°É'Í::'Z'Z'Z'Í'Z'É'Z'Z':'2'Z'Z'Í':'Z'Z°Z'I'Z'2-22'Í'Í'Z'
'
555E5EŠEíšíëšíščšíšiščšiíščšišíš555EčšiãšišíšëEŠEÉEŠEÉÍEŠEŠEÉEŠEÉEŠE5E5š55=E =
,.
Í°Z°'°Z'
"-
_.
.;.:.;.;.:..:.: :-:-:-:zZ:7:-:-
-
-. .-
-.
-.
:§:§:§:§:
I
munkában, az elméleti és gyakorlati oktatásban hosszabb távon kiemelkedő teljesítményt, illetve eredményeket értek el. A 25 fő Eötvös Loránd- és I7 fő Klauzál Gábor- díjak adományozására előterjesztett javaslat alapján dr: Szabó Iván miniszter úr I993. március |2-én ünnepélyes keretek között Eötvös Loránd-díjat adományozott az alábbi személyeknek: Dr: Bagó Eszter főosztályvezető-helyettes, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: a kormány középtávú iparpolitikai koncepciójának kidolgozásáért, az ezzel kapcsolatos munka irányításáért. Di: Bódis Lajos műszaki-termelési igazgató, Építőgépjavító Vállalat: a vállalat fejlődését jelentősen befolyásoló négy évtizedes irányítószervező munkájának elismeréséül. Dı: Botos Balázs helyettes államtitkáı; Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: a kormány középtávú iparpolitikai koncepciójának kidolgozásáért, az ezzel kapcsolatos munka irányításáért. Dányi István főosztályvezető-helyettes, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: a kormány középtávú iparpolitikai koncepciójának kidolgozásáért, az ezzel kapcsolatos munka irányításáért. Galambosi István vezérigazgató, Délalföldi Gázszolgáltató Vállalat Szeged: a gáziparban elért kiemelkedő műszaki fejlesztési eredményei elismeréséül. Gálosfaijenö osztályvezető, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: az építőipar műszaki szabályozása, a minőségügy, a szabványositás, a fejlesztés területén kifejtett tevékenységéért. Dr: Ginsztler jános tanszékvezető egyetemi tanár; Budapesti Műszaki Egyetem: műszaki-tudományos kutatásaiért, a hazai gépipar nemzetközi elismertetése, a műszaki értelmiség érdekeinek nemzetközi képviselete terén végzett munkásságáért. Klatsmányi Árpád nyugdíjas főmérnök: az elektronikai és számítógépiparban, valamint az egyetemi oktatásban végzett több évtizedes tevékenységéért. ` Di: Kocsis István főosztályvezető, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: a kormány középtávú iparpolitikai koncepciójának kidolgozásáért, az ezzel kapcsolatos munka irányításáért. Kreszán Albert vezérigazgató, Középületépítő Rt.: az építésügy fejlesztése, sikeres nemzetközi kapcsolatok kialakítása érdekében végzett tevékenységéért. Dr: Latorcai jános főosztályvezető, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: a kormány középtávú iparpolitikai koncepciójának kidolgozásáért, az ezzel kapcsolatos munka irányításáért. Dı: Pázmándi Gyula vezérigazgató, CORVINBANK Rt.: az iparfejlesztés pénzügyi megalapozása érdekében tett erőfeszítései-
ért. Di: Petró Bálint tanszékvezető egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem: a szerkezetfejlesztések, a vízszigetelés, a hőszigetelések, a tudatos szerkezettervezés folyamatának kidolgozása, az emberbarát szerkezetek kifejlesztése terén elért eredményeiért. Dı: Simay Antal kémiai tudományos igazgatóhelyettes, Gyógyszerkutató Intézet Kft.: nemzetközi szinten is jelentős termékek kifejlesztésében, valamint a műszaki-tudományos kutatómunka terén elért eredményeiért. Urbantsok jános igazgató, Autóipari Kutató Fejlesztő Vállalat: a hazai közúti járműgyártás segítése érdekében végzett eredményes vezetői tevékenységéért, a vállalat válságkezelési stratégiájának kidolgozásáért és eredményes végrehajtásáért. :-:-:-:-
_,
ˇ*
:2:§:§:§:§:}:§:§:§:§:§:§§:§:§:§§:§:§:§:§:§ '- :-:-:-:-:-I::. :-:-:;2~:-:-.:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§ .- -. .- `°.3' " " "
" "'
_._._._:;:;:;:;:;§;:;:;:;:;:;.__ _ §:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:§:-
-. .-
-. ˇ' ""-' " .--.
Galambosi István
Vékási jános
Vékási jános vezérigazgató, Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Rt. Nagykanizsa: a vállalat átalakulása, fejlesztése és eredményes működése terén végzett kiemelkedő munkájáért. Zalán Barnabás vezérigazgató, RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. Mosonmagyaróvár: a hazai közúti járműgyártás segítése érdekében végzett eredményes vezetői tevékenységéért, a vállalat válságkezelési stratégiájának kidolgozásáért és eredményes végrehajtásáért. Klauzál Gábor-díjat a miniszter 7 főnek adott át. K. L
EGYETEMı HÍREK Egyetemi tiszteletbeli tag cím adományozása A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa márciusi ülésén az Egyetemi Tanács tiszteletbeli tagja címet adományozta Siegfried Möslein úrnak, a Bajor Parlament első alelnökének. Möslein úrnak nagy szerepe volt abban, hogy 5 évvel ezelőtt a Müncheni Műszaki Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem között együttműködési megállapodás jött létre. A Müncheni Egyetem egyébként csak 7 külföldi intézménnyel írt alá ilyen jellegű szerződést. A két intézmény - a Hans Seidel Alapítvány közreműködésével - rendszeresen megrendezi az úgynevezett „Frühlingsakademie”-t, melyet szakértői értekezlet is kiegészít. Politikai súlya, befolyása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen német nyelvű mérnökképzés indult a múlt év őszén. Részletes tájékoztatást Dallos Györgyi ad a I80-7084-es telefonszámon. K. L.
HELYREıGAzÍTÁs Cseley Alpár-Ősz Árpád-Scholl István: Rétegterhelési próbák elmélete és gyakorlata c. közleményben lapunk I993. 3. számának 69. oldalán levő 5. ábrat es Pogany Laszlo: A megbízhatóság számbavetele a szén hidrogén-ipari döntés-előkészítésben c. közleményben lapunk I993. 3. számának 84. oldalán levő ábrát felcseréltük. A hibáért elnézést kérünk. A szerkesztőség I
I
I
I
ı
I
I
Kóomj Es FÖLDGAZ zo. (ı2õ.) évfolyam é. szom, i993. június
;.:.:.:.:.:
'.
:-:-:-:-:-:
-
I
A Magyar Geofizika I992. 4. száma közli Unger Zoltán: Egy szénhidrogénmező mélyfúrási telepadatainak geostatisztikai földolgozása és földtani kockázatra vonatkozó elemzése c. tanulmányát, amelyben a szerző a geostatisztika módszereinek a szénhidrogén-kutatásban történő egyik alkalmazási kísérletéről számol be. A szénhidrogénmező telepparamétereinek geostatisztikai feldolgozása és az eredmények geológiai értékelése során előbb az alsó pannóniai tárolókőzetek rezervoárgeológiai csoportositását ellenőrzi, majd a paraméterek telepen belüli eloszlását vizsgálja, és végül elkészíti a paraméterek térképeit. Regressziós kapcsolatokat keres a telepes összlet paraméterei között, és matematikai összefüggéseket is közöl. Az elemzések a paraméterek földtani kockázatának vizsgálata révén válnak teljessé. A földtani kockázatszámítás lényegében a gazdasági kockázat becslésének egyik alapja. j A Korróziós Figyelő I993. 2. számában találjuk Bezeczky Vilmos: Szerves bevonatok szerepe az Olajipar korrózióvédelmében c. írását. A szerző arról a tevékenységről ad összefoglalást, mellyel a korrózióvédelem saját módszereivel hozzájárult az üzemi ciklusok hosszabbításához. Összefoglalásként általános irányelvként ajánlja, hogy: A korrózió objektív dolog (de a küzdelem nem reménytelen), tökéletes védelem nincs (de törekedni kell elfogadható optimalizáció felé) és a korrózióvédelemnek a rajzasztalon kell kezdődnie, a gondoskodásnak pedig végig kell kísérnie az üzemeltetést is. . Az lpargazdaság I993. első és második számában Pogány László: A hazai szénhidrogén-kutatás kockázata címmel ismerteti a közelmúltban ez irányban végzett fejlesztési munka eredményeit, nevezetesen a kockázatszámítás szerepét a kutatás-művelés irányításában, valamint a rendszer kidolgozásának forrásait és hazai eredményeit. Leírja a számítás elvi alapját, a hazai feltételi egyenletrendszer kialakításához választott sajátos eljárásokat, az importszükségletet és a kimenő információkat. E cikk folytatásaként a lap második számában a szerző 23 projekt megvalósításának kockázatszámítását mutatja be. Földtani előkészítés alapján projektenként kidolgozta az inputadatokat. elvégezte a kockázatszámitást, és a kimenőadatokat értelmezve megjelölte a kockáztatható kutatási teljesítményt. A MOL Rt. bányászati zsűrijének döntése értelmében a kockázatszámítás javasolt módszere ipari alkalmazásra kerül. A Magyar Kémikusok Lapjának I993. első száma közli Gázmár László-Mohácsi Béla-Pap Géza: Háromdimenziós, számítógépes létesítménytervező rendszer telepítése az 0LAjTERV Rt-ben c. tanulmányát. A szerzők leírják, hogy az OLAjTERV Rt. az elmúlt két évben jelentős összegeket invesztált új, korszerű, nagy teljesítményű, háromdimenziós, komplex CAD/CAE rendszerének létrehozására. A kialakítandó új, hálózatba kapcsolt munkaállomásokból és személyi számítógépekből álló rendszer az Olajterv szerkezetébe integrált komplex mérnöki segédeszköz lesz, amelyek használata alapvető fontosságúvá válik a létesítményi vállalkozások teljes mérnöki és tervezői skáláján. A Műanyag és Gumi I993. márciusi számában Pap Zsolt: A tenger alatti kőolajtermelés tömlái címmel ismerteti a szárazföldi és tengerfenéki kőolajkutatás, -feltárás és -kitermelés közötti technológiai különbségekből eredő, az olajbányászat műveleteihez használt műszaki tőmlőféleségekkel szemben támasztott követelményeket. Tárgyalja ezek konstrukciós felépítését, valamint azokat a műszaki jellemzőket, amelyekkel ezek a tömlők teljesítik alkalmazási területeik követelményeit. Leírja az ilyen tömlők hazai gyártásának ipari hátterét, utal az értékesítésükben elért sikerekre. Di: Csaba józsef
(I26.) évfolyam 6. szám, I993. június
.:.:.:.:.~.-,>_-_.>,
` ˇ ' `:i:!;I-:?:T:1
szEMELYı HÍREK
II'
HAZAI MUSZAKI LAPSZEMLE
KŐOLAj ÉS FÖLDGAZ
3.:.:
-:-:-:-:1:Í:Í:-:-:~:-:
I. =
jubileum A Magyar Hidrológiai Társaság I992-ben ünnepelte 75 éves jubileumát Szegeden, mely alkalommal a társaság múltját bemutató kiállításra is sor került. A társaság elnöksége I993. március 30-án tartott elnökségi ülésén beszámolt a 75 éves jubileumi évfordulóról. Ez alkalommal elnökségi döntés alapján számos társasági tag a jubileumra készített, egyszeri alkalommal adományozandó emlékérmet kapta. A KFVSZ tagjai közül - mint MHT-tag is - dr. Pataki Nándor és Csath Béla kapta az emlékérmet. Mindkettőjüknek gratulálunk. K. L
PÁLYÁzATı FELHÍVÁS Az energia hatékony és takarékos felhasználása témakörében Alkotócsoportok, szakmai műhelyek, médiák szerkesztőségei részére Az Energiatakarékossági Tanács pályázatot hirdet az energiatakarékosság gyakorlati bemutatása témakörben. Olyan pályázók anyagaira számítunk, akiknek, bár ezen a területen nincs gyakorlatuk és referenciájuk, de részletesen kidolgozott tematikájuk támogatást és figyelmet érdemel. Pályázni lehet olyan művel, műsortervvel, vagy sajtóban, illetve egyéb helyeken nyilvánosan megjelenő publikációk, sorozatok ötleteivel, melyek az energiatakarékosság témájában az állampolgárok és szakemberek szolgáltató jellegű, konstruktív párbeszédén keresztül a takarékosság gyakorlati módszereit mutatják be. A pályázóknak fel kell vázolni tartalmi javaslataikat, a kivitelezés technikáját, a várható hatást, valamint a témában eddig végzett munkájuk rövid összefoglalását. A pályázatnak tartalmaznia kell az igényelt anyagi segítség összegét is. A pályázatok benyújtóinak szakmai konzultációs lehetőséget biztosítunk az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyeletnél (|08| Budapest, Köztársaság tér 7.). A munkát Sigmond György igazgató segíti. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban a sajtófőosztályon Lindenberger Tamás kijelölt konzultáns várja érdeklődésüket (|025 Budapest, Margit krt. 85. Telefon: I75-8728). A beérkezett pályamunkákat a meghírdetők képviselőibőlalakult zsűri értékeli és az eredményről értesíti az érintetteket. A meghírdetők a legjobb pályamunkákat negyvenezer és ötszázezer forint közötti összeggel tudják támogatni. A jelzett összegek kifizetésének feltétele a megvalósulást garantáló megállapodáson kívül a pályázók által megjelölt médiákban (tv-mûsoı; rádióprogram, nyomtatott cikkek, tanárok, szakemberek részére készitett segédanyagok stb.) való megjelenés (megvalósulás). Kivételes esetektől eltekintve a sikeres pályázók a javaslatok eredményes megvalósitása után kapják meg az anyagi fedezetet. A pályázat benyújtási határideje: április IO. Cím: 0&M l034 Budapest, Szőlő u. 38-40.
A borizém ifjak va EN ERGıATAı
- `. ˇ`
í -
.
'`
= "
'
ı-ıAzAı HÍREK A hazai vízkútfúrók szerepvállalása
3 geotermikus energia hasznosításában A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete, - amely l4 kft.-t, szövetkezetet és gazdasági egységet tömörít egyesületbe - alapszabályba rögzített célja szerint: ,,... a magyar vízkútfúrók szakmai érdekvédelmi képviseletének biztosítása és ellátása, a szakma etikai kérdéseinek vizsgálata, a szakma kutatási eredmények megismertetése, adaptálása, fúrási technológiák felkutatása, ezek gyakorlati átvételének biztosítása, a szakma jó hírének fenntartása, szakszerű. versenyképes, biztonságos munkavégzés magas szintű biztosítása". A kitűzött cél megvalósítása olyan eszközökkel és gazdasági egységekkel történik, amelyek hathatósan elősegítik a geotermikus energia hasznosítását, ha a geotermikus rezervoár nem túl mélyen található. Így eredményesen ,,hozzáférnek" a levantei-felső pannóniai korú, valamint az idősebb korú - de kb. 2000 m-nél nem mélyebben fekvő - közetekben tárolt geotermikus energiához, kutakat képeznek ki és állítanak termelésbe. Berke István olajmérnök, - az egyesület elnöke - szerint a szakmai egyesület egyik fő feladata, hogy kapcsolatokat keressen és tartson fenn hazai és külföldi szakmai szervezetekkel. Természetesen elsősorban az OMBKE kőolaj-, földgáz- és vizbányászati szakosztályával, amely hasonló szakmai érdeklődésű szakembereket is tömörít, és a szakosztályon belül működő geotermikus szakcsoporttal is, amelyekkel hasznos és gyakorlati értékű együttműködést valósíthat meg. Dı: Csaba józsef
vett földfúrásban. Megfordult többek között Hamburgban, Hannoverben, Frankfurtban, Strasbourgban, Bázelben stb., majd IB42-ben ismét visszatért Bécsbe, ahol művezetőként működött. Hazatérése után Buda hatósága meghívta városi kútmesternek és a vizműveknél alkalmazta. l0 év után Pestre költözött és ettől fogva az osztrák állami és a déli vasút szinte összes állomásán a kutakat ő készítette. Ez idő alatt a budapesti vízvezeték létesitésénél és a tervek előkészítésében tevékenyen részt vett. l872-ben magát „vízműgyárnok-"nak nevezte, Bürgermeister Antal és Társa cím alatt tevékenykedik és foglalkozik „mindenféle házikutak készítésével". Az l886-ban megalakult Budapesti kéményseprő, palaés cserépfedő, kútcsináló és kályhás ipartestület tagja. Több vízműipari cikkre szabadalmat kapott, így egy természetes szürőre, ill. alagútrendszerre, mely szerint a természetes kavicsrétegben megszűrt vizet nem vízszintes csőben, hanem a kúttal kapcsolatos tunelben (alagút) javasolja gyűjteni. l89l-ben nyugalomba vonult, midőn Ferenc testvéröccsének fia, ifi. Bürgermeister Antal vitte tovább a szakmát. ld. Bürgermeister Antal, a dinasztia megalapítója I894-ben halt meg Budapesten. Cs. B.
KÜLFöLDı HÍREK Ausztria földgázforgalma I989-l99l -ben E m3
í
MTESZ-HÍREK A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarájának tudomány- és technikatörténeti bizottsága (MTESZ TTB), a Magyar Tudományos Akadémia különböző bizottságai, albizottságai, a Magyar Orvostörténelmi társulat, az Országos Műszaki Múzeum és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár - a már szokássá vált - országos ankétot rendezett I992. december l0-l l-én Újabb eredmények a hazai tudomány, technika és orvostörténet köréből címmel, A magyar természettudományos és orvosi kutatás, vaamint az ipar nemzetközi kapcsolatai témakörben. Az előadások öt szekcióban folytak az alábbiak szerint: .szekció: Magyar diákok peregrinálása. I. szekció: Az Akadémia, az egyetemek, az egyesületek a kutatóintézetek, egyes kutatók nemzetközi kapcsolatai. ll.szekció: Magyarországon letelepedett külföldi vállalkozók, iparunk nemzetközi kapcsolatai. V. szekció: Nemzetközi kapcsolatok a vezetés történetében. V. szekció: A magyar orvoslás nemzetközi kapcsolatai. Az OMBKE történeti bizottsága részéről az alábbi előadások hangzottak el: Az I. szekcióban: Csath Béla: Egy kútkészítő, aki külföldön tanult és gyakorolta a szakmát, Bürgermeister Antal. Mikus Erzsébet-Tatár Sándor: Ganz Abrahám és Mechwart András munkássága. lll. szekció: Laár Tibor: Az osztrák-magyar vaskartellről. Csath Béla előadásának rövid ismertetése: Bürgermeister Antal i820-ban Budán született, ahol atyja, Bürgermeister András kútmester volt. Midőn a négy gimnáziumi osztályt elvégezte, atyjánál a kútmesterséget tanulta. Később vándorlókönyvet (Wanderbuch) kiváltva, l838-ban Bécsben, a Leithe-féle magánintézetben a technika területén képezte magát, majd tovább utazott, Németországban. Drezdában, Berlinben dolgozott, Holsteinben az oltesloei sóbányában fúrásokat végzett, és Párizsban szintén részt
Hazai földgáztermelés lmport Összes forgalom Betáplálás, ill. kivétel a tárolókból Csőtávvezetéki veszteségek és mérési differenciák A fogyasztóknak átadott mennyiség A földgázkutak száma
I989 l 323 43| 40l3499 5 336 922
l990 l288 2l2 S2l9926 6 508 l38
+l95009 -4l8l77 36 204 5 495 735 l83
3896! 6 05| 000 l75
l99l I 329485 5 l29926 6 458 688 -
2032 520l6
6 404 640 l08
Erclöi. Erdgas. Kohie, l992. 7-X8. sz.
Exxon-Mobil kooperáció Nyugat-Szibériában Az Exxon Corp. és a Mobil Corp., a két legnagyobb amerikai energiakonszern szénhidrogén-előfordulások feltárásában akar együttműködni Nyugat-Szibériában. A politikai bizonytalanságok és az égető tőkehiány, valamint a korszerű technológia hiánya ellenére ebben a régióban még mindig 6 millió barrel kőolajat termelnek naponta. A konszernek állítása szerint az együttműködés alapjául az szolgál, hogy a szibériai kutatás és feltárás dollármilliárdokat nyelne el, és ehhez ,,elsőosztályú technológiára és tömött zsebekre" van szükség. Erdöl, Erdgas, Kohle. l992. IO. sz.
Szegesi K. Tervek India gázszükségletének biztosítására Az évtizedben lndiának szüksége lesz nagy mennyiségű földgáz importjára. A külső forrásokból való beszerzésnél tanulmányozzák az LNG importálását, valamint egy 3280 km hosszú távvezeték építését az iráni Bandar Abbasból Pakisztánon és Közép-Indián át Kalkuttáig. Pipeline and Utilities Construction. I993. jan.
Turkavich Gy. KŐOLA] ES FÖQDGÁZ 26. ( l26.) évfolyam 6. szám, l 993. június
*I
777
1,
XXII. VÁNDORGYŰLÉS és KIÁLLÍTÁS
M
Az OMBKE kőolaj-, földgáz- és vízbányászati
,
.
szakosztálya hagyományainak megfelelően. immár a XXII. vándorgyíílés megrendezésével kínál lehetőséget a szakma tudományos és gyakor-
lati eredményeinek elemzéséhez és közreadásá-
1993. október 6-9.
«i
hoz mind a magyar, mind a külföldi érdekeltek számára. A nemzetközi konferenciára és kiállításra 1993.
október 6-9. között kerül sor. helyszíne Tihany, Club Hotel. Az egyesület és a szakosztály vezetősége ezen-
nel tolmácsolja szívélyes meghívását a tagság és minden érdeklődő számára. Elnökség Az előadások teljes szövegének beküldési határideje angol és magyar nyelven: július 15. Témakörök: szénhidrogén-kutatás. mélyfúrás és lyukbefejezés, kútmunkálatok: olaj- és gáztermelés. rezervoármechanika. kihozatalnövelés: távvezetéki olaj-, gáz- és termékszállítás; fluidummérés és folyamatszabályozás; olajipari környezetvédelem; geotermikusenergia-hasznosítás.
V
A kiállításra való jelentkezéssel szeptember 1jéig a Tellér Kft.-t keressék meg. Gyöngyösi Éva
1113 Budapest, XI..Takács M. u. 5.
.\Rf~.
if'
li
Telefon: 161-2882.
j
Q
Telefax: 166-7498
-I
ii
"lv 0m«;i.\- zl'
l
,O1\/IBKE „ , XXII. VANDORGYULES SZERVEZOBIZOTTSAGA Tóth Andrásné
1027 Budapest, Fő utca 68. Telefon: 201-8083, 201-2011/273
Kóolaj-. földgáz- és vízbányászati szakosztály 2. értesítés
I
Telefax: 201-7056, 156-2805
