2003.04.17-i közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának melléklete
KUTATÁS TERMELÉS
1. A kőolaj elmúlt hónapokban tapasztalt magas határidős jegyzésárára tekintettel adott-e el határidőre kőolajat a Társaság a ZMB vegyes vállalat jövőbeni kitermelése árbevételének fedezésére? A MOL nem adott el határidőre kőolajat az elmúlt hónapokban. A kockázatkezelés figyelembe veszi a társaság különböző üzletei által alkotott portfoliót a kockázatkezelési stratégia meghatározásánál. Jelenleg a kockázatkezelés fókusza az import gáz tömegáru referenciáinak kezelésére illetve a dollár pozíció fedezésére irányul.
2. A hazai kitermelésű földgáz és kőolaj átlagos belső átadási árai Forint/GJ és USD/GJ-ban, illetve Forint/hordó és USD/hordó-ban kifejezve hogyan alakultak 2002-ben és 2001ben? A kőolaj átadási ár alapja a világpiaci ár, ugyanakkor tükrözi a MOL különböző mezőin kitermelt kőolajok minőségi különbségeit. A földgáz transzferár a szabályozott nagykereskedelmi ár (nem számítva a 2000. novembertől a nem lakossági szektorban, az 500 m3/óra feletti vásárlói körnél történt áremelést) tárolási, szállítási és készletezési díjjal csökkentve. FELDOLGOZÁS KERESKEDELEM (F+K)
1. Kérem a Társaság olajbeszerzési hatékonyságának bemutatását. A MOL által importált nyersolaj milyen átlagos áron realizálódott az elmúlt két évben Forint/hordóban és USD/hordóban kifejezve? Az URAL CIF MED átlagos jegyzésára 2002-ben 23,7 USD (6.072Ft)/hordó volt szemben a 2001. évi 23,0 USD (6.600 Ft)/hordó volt. Forintban 8 %os a csökkenés. (OMV’s average realized crude price for 2002: 23,98 - for 2001: 24,04 USD/bbl.) A MOL Rt. kőolajimportja ármegállapításának alapját világpiaci jegyzésárak képezik.
2. Az olajbeszerzésnél realizált átlagos HUF/USD árfolyam hány százalékkal volt magasabb az MNB éves átlagos devizaközép árfolyamánál 2002-ben és 2001-ben? A 2001. évben a MOL az MNB éves középárfolyama körüli szinten vásárolta az USD-t. Lényeges javulást mutat a 2002-es év, amikor az összes megvásárolt USD ellenértéke alacsonyabb volt MOL számára, mint az MNB árfolyamon kalkulált érték.
3. Hogyan alakultak a finomítói árrések (Forint/bbl, USD/bbl) 2002-ben és 2001-ben, ezen belül a Q4 árrések hogyan alakultak? (European refining margin: 2002 : 0,7 USD/bbl, OMV: 2002 - 1,02 USD/bbl) ÉS
4. Mivel magyarázható, hogy „Míg 2002 második negyedévében 1.3 USD/hordó finomítói margin mellett (Reuters Ural, komplex) 19.4 Mrd Ft profitot realizált az üzletág (eszközértékesítés eredménye nélkül), addig 1.5 USD/hordó (éven belüli csúcs) margin mellett mindössze 6.7 Mrd Ft-ot az utolsó negyedévben (céltartalék nélkül), s ezen elmozdulást a forint két időszak közötti 10%-os erősödése sem indokolja.” (Idézet forrása: Portfolio.hu - 2002.02.14)
2003.04.17-i közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának melléklete
Tekintettel arra, hogy a MOL finomítói termékstruktúrája a Reuters finomítói árrés számításánál alkalmazott termékstruktúrától eltérő, a MOL finomítói árrése mind abszolút értékben, mind pedig a változás mértékében eltér a Reuters finomítói árrésétől. Ez a fő oka annak, hogy a Reuters finomítói árrés százalékos változása alapján a Feldolgozás és Kereskedelem szegmens eredményváltozása nem "vezethető le". Emellett az eredményváltozásban szerepe van a forint/US dollár árfolyam alakulásának és a készletek változásának, ami az iparágban jellemzően szezonális.
5. A Versenyhivatal 2000. évi vizsgálata szerint a MOL Rt. az üzemanyagok árait az „Üzemanyagok és tüzelőolaj árképzési szabályzata” című vezérigazgató-helyettesi utasításban rögzítettek szerint alakítja ki, amely egyaránt vonatkozik a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árjegyzéki árak (listaárak) kialakítására. A MOL Rt. az üzemanyagok nettó (adó nélküli) nagykereskedelmi árait folyamatosan a világpiacon érvényesülő árakhoz igazítja oly módon, hogy- a mediterrán (dél-olasz) térségben érvényesülő un. Platt’s CIF MED megelőző 5 napi jegyzési árának átlagát növeli a mediterrán térségből vasúttal Magyarország közepébe történő szállítás költségeivel, valamint- az importáló további költségeivel, vagyis az alkalmazott árelv szerint a belföldi ár a mediterrán térségből származó lehetséges import, mint alternatív beszerzés számított árával egyezik meg. Mikor, hogyan és miért változott meg üzemanyagok árképzési szabályzata? Az árképzési szabályzat nem változott meg.
6. Az autópályákat építő Vegyépszer Rt, valamint a Bábolna Rt részére milyen mennyiségben és átlagos áron értékesített gázolajat a Társaság 2002-ben és 2001-ben? Normál piaci áron és nem számottevő mennyiségben.
7. Mivel magyarázható, hogy a gázolaj adók nélkül számított, nettó listaára 2002. negyedik negyedévben Forintban 1,2 %-kal csökkent, USD-ben pedig mindössze16 %-kal nőtt? A nemzetközi jegyzésárak követésének elmaradása szokatlan és feltűnő mértékű. Az előző év azonos időszakához képest az Ural CIF MED jegyzésára jelentősen, Forintban 16 %-kal, USD-ben 36 %-kal emelkedett. A gázolaj mediterrán jegyzésára az előző év azonos időszakához képest szintén jelentősen, Forintban 11 %-kal, USD-ben 29,5 %-kal emelkedett. ÉS
8. A gázolaj 2002. negyedik negyedévi listaárának a 2001. negyedik negyedévi árakhoz mért változása feltűnő mértékben, összesen 17 %-kal marad el a mediterrán jegyzésárak emelkedésétől. Hány Mrd Ft bevételkiesést okozott a Társaságnak a nem szabályozott szegmensben önként alkalmazott, a nemzetközi tendenciával ellentétes és páratlan mértékű árengedmény nyújtását jelentő árképzés? ÉS
9. Hogyan alakult a MOL Rt. által alkalmazott üzemanyag nagykereskedelmi árak és a számított importár viszonya a gázolaj ás a 95-ös benzin esetében 2001. és 2002. negyedik negyedév átlagában (%)? A nagykereskedelmi listaárak és a számított importárak viszonya az 1997. január és 2000. július közötti 43 hónap alatt a motorbenzin esetében 95,8 %, gázolajnál 94,5 % volt. ÉS
2
2003.04.17-i közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának melléklete
10. A jegyzési ár és a nagykereskedelmi lista ár alapjául szolgáló számított import ár közötti különbség százalékos mértéke 1997. januárjában a számított importár a motorbenzin esetében 33,3, a gázolajnál 31,8 százalékkal volt magasabb a jegyzési árnál, amivel szemben a 2000. júliusi mérték már csak 21,6; illetve 25,9 százalék volt. Mennyi volt a 2001. és 2002. harmadik és negyedik negyedéveiben a különbség százalékos mértéke? ÉS
11. A 95-ös benzin listaára 2002. negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest Forintban 11,5 %-os, USD-ben 31,6 %-os mértékben emelkedett. A 95-ös benzin mediterrán jegyzésára ugyanezen időszakban ennél nagyobb mértékben, Forintban 16 %-kal, USD-ben 36 %-kal emelkedett. ÉS
12. A gázolaj és 95-ös benzin 2002. évi átlagos nagykereskedelmi nettó listaárai hány százalékkal csökkentek a 2001. évi árakhoz képest? A jegyzésárak naponta és gyakran jelentős mértékben változnak, míg a fuvartényező változása kevésbé gyakori és kisebb mértékű. Így a jegyzésár és a "számított importár" százalékos változásának összevetése, az ezzel kapcsolatos kérdés felvetése nem ésszerű. A nagykereskedelmi listaárak és a "számított importárak" változása között igen szoros a korreláció, de azt a tényleges kereslet-importkínálat adott rövid időszakban befolyásolhatják.
13.
A menedzsment megítélése szerint a nemzetközi jegyzésárak követésének elmaradása mennyiben járult hozzá a MOL-részvények árfolyamának 6.000 Ft alatti szintjéhez? A MOL részvények árfolyamára stabilizálólag hat, hogy a MOL szakértői a nemzetközi piaci jegyzésárak és a forint/US dollár árfolyam figyelembe vételével, a piaci tendenciák folyamatos elemzésével alakítják az árakat.
14. Hogyan alakult a MOL Rt. által alkalmazott kiskereskedelmi árrés a gázolaj és a 95-ös benzin estében 2001. és 2002. október, november, december hónapokban (Ft/liter)? 2000-ben a benzinnél 13, a gázolajnál 11 Ft/liter volt az éves átlagos kiskereskedelmi árrés. A kiskereskedelmi "listaárrés" (a MOL kiskereskedelmi és nagykereskedelmi listaárai közötti különbség) reálértéken stabil. Tekintettel arra, hogy a fogyasztói árak eladóhelyenként különböző mértékben – eltérhetnek a kiskereskedelmi listaártól, a tényleges kiskereskedelmi árrések a "listaárréstől" szükségszerűen eltérőek.
15. Hogyan lehetséges, hogy a jövedéki adóemelés forgalomra (bevételekre) gyakorolt hatását a Pénzügyminisztérium hatástanulmányával ellentétesen ítélte meg a Társaság ügyvezető igazgatója? Nem zárható ki, hogy a valótlannak bizonyult prognózis nyilvánosságra hozatala is hozzájárult a MOL-részvények árfolyamának második félévi kedvezőtlen alakulásához. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy a 2002. július 1-től hatályos jövedéki adóemelés nem csak a MOL, hanem valamennyi piaci szereplő forgalma számára hatással volt. A Magyar Ásványolajipari Szövetség adatai szerint 2002. első félévében a motorbenzineladások 5 %-kal, míg éves szinten csak 3 %-kal növekedtek. A gázolaj forgalomnál
3
2003.04.17-i közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának melléklete
ugyanezek a számadatok 8, illetve 5 %. Ebből világosan látszik, hogy 2002. második félévében az első félévben tapasztalt forgalom-növekedés megtorpant. Vagyis: a hivatkozott prognózis igaznak bizonyult. FÖLDGÁZ
1.
Az 1998. március 3-án kelt, új részvények nyilvános belföldi forgalomba hozataláról kiadott Kibocsátási Tájékoztató 59. oldalán a Társaság úgy tájékoztatta a befektetőket, hogy a Panrusgáz Szerződés szerint a Társaság által át nem vett földgáz mennyisége után, a kitárolási időszakban 3 %, a betárolási időszakban 6 % mértékű kötbért kell fizetnie, amennyiben a Társaság a szerződésben rögzítettnél 6 %-kal kevesebb földgázt vásárol. Azonban, ha a Társaság egy éven belül teljesíti átvételi kötelezettségét, akkor az általa fizetett kötbért beszámítják a jövőbeni vásárlás értékébe. 1998. június 22-i szerződés-módosítás értelmében hogyan szigorodott a Társaság import átvételi kötelezettsége? A gázszolgáltatásról szóló XLI tv. és végrehajtási rendeletének értelmében, a MOL 288/1/1995. sz. Gázértékesítési Működési Engedélye előírja a MOL-nak, hogy „ köteles hosszú távú gázbeszerzési szerződéseket kötni és a szerződéses viszonyt fenntartani úgy, hogy …..a hazai fogyasztói igények maradéktalanul kielégíthetők legyenek”. Az import portfólió és azon belül a Panrusgáz szerződések ezen előírás alapján lettek aláírva. A hivatkozott módosítás a MOL átvételi rugalmasságát növelte, miközben a beszállító szállítási garanciái fennmaradtak.
2.
A Panrusgáz szerződés megkötésére 1996-ban, az átvételi kötelezettséget szigorító módosításra 1998-ban került sor. Magyarország 1992-ben hivatalosan kérte felvételét az EU-ba. Kizártnak tartom, hogy a Társaság vezetése 1996-ig ne értesült volna erről a körülményről. A magyar kormányok 1996-ban, illetve 1998-ban Magyarország EU csatlakozásának várható időpontját 2002. január 1-jében határozták meg (mint elérendő célt). Ennek ismeretében felelős döntésnek nevezhető-e a csatlakozással együtt járó gázimport liberalizáció hatásaival nem számoló, 2016-ig érvényes take or pay kondíció vállalása és későbbi szigorítása? Az ország csatlakozása közismert volt, azonban a hatályos gáztörvény a MOL számára a hosszú távú gázbeszerzési szerződések meglétét írta elő.
3.
A későbbiekben felmerülhető befagyott költségek miatt keletkező veszteségekért kik tehetők felelőssé? Az elmúlt időszakban a szerződés tekintetében befagyott költség nem keletkezett és az országos igények ismeretében a jövőben is teljesíthető a szerződés.
4.
A Panrusgáz Szerződés módosítását jóváhagyó Igazgatósági döntést követően miért nem jelent meg Rendkívüli Tájékoztatás arról, hogy az Igazgatóság döntése következtében a Társaság jövőbeni kötelezettségeiben jelentős változás történt és e változás hogyan érinti a befektetők kockázatát? Véleményem szerint az Épt. 6. sz. Melléklete 6. pontja szerint a Társaság akkori Igazgatóságának ezt meg kellett volna tennie. A jelzett szerződésmódosítás idején hatályos Értékpapír törvény 6. sz. melléklet 6. pontja szerint rendkívüli tájékoztatást kell megjelentetni olyan igazgatósági döntésről, amely a kibocsátó működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja. A Panrusgáz szerződés módosításának nem volt ilyen hatása.
4
2003.04.17-i közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának melléklete
5.
2002. februárban az Igazgatóság a korábbi közgyűlési felhatalmazáson túlterjeszkedve kezdett tárgyalásokat a gázüzletág minél nagyobb hányadának értékesítéséről. A gázüzletág értékesítésére kiírt pályázat kertében magasabb vételárat ígért-e az MFB, mint a külföldi pályázók? Az Igazgatóság szándéka a gázüzletág minél nagyobb hányadának értékesítése és a tranzakcióból származó lehető legnagyobb értékteremtés biztosítása volt. Míg a többi pályázó kisebbségi részesedés megvásárlására tett ajánlatot, az MFB-vel többségi részesedés értékesítéséről tárgyaltunk.
6.
Az Eurobridge Kft. és O&G Mineralis Ltd társaságokkal kötött gázvásárlási szerződési szerződések milyen volument érintenek, milyen jövőbeni átvételi kötelezettségeket, és szankciókat tartalmaznak? A hivatkozott szerződések keretszerződések és mindig az adott évre, az igények alapján 500-900 Mm3 mennyiségen belül meghatározott mennyiségre jelentenek átvételi kötelezettséget. A hosszú távon lekötött éves keret adott év konkrét igényei alapján történő lehívása gyakorlatilag megszünteti az átvételi kockázatot.
7.
A földgáz beszerzési ár alatti továbbértékesítése milyen mértékű import-áfa visszaigénylésre jogosítja fel a Társaságot? Milyen összegű import-áfa visszaigénylésére nem került sor 2001-ben és 2002-ben. A földgáz szegmens eredménye tartalmazza-e az ebből származó veszteséget? Semmilyen földgázbeszerzéssel kapcsolatos ÁFA-visszaigénylés elmaradás nem szerepel a földgáz üzletág veszteségei között.
8.
Az importföldgáz beszerzése során realizált átlagos HUF/USD árfolyam hány százalékkal volt magasabb az MNB éves átlagos devizaközép árfolyamánál 2002-ben és 2001-ben? Az import földgáz beszerzési szerződés értelmében egészen 2002. júniusig forintban fizettük a földgáz ellenértékét. 2002. júliusától történik a kifizetés USD-ban. A korábban elmondottak szerint 2002-ben az összes megvásárolt USD ellenértéke alacsonyabb volt, mint az MNB árfolyamon számolt érték.
9.
A dollárfedezeti ügyletek segítségével részben sikerült kivédeni, hogy az elmúlt évi dollár gyengülés hatására még olcsóbban importálhasson földgázt a MOL Rt. Az eredmény nem maradt el. Több milliárdos pénzügyi veszteség 2002-ben. Figyelemre méltó, hogy ezen időszakban a Richter, a MOL ügyleteivel ellenkező irányú USD fedezeti ügyleteivel hasonló nagyságrendű pénzügyi nyereséget volt kénytelen elszenvedni. (Véleményem szerint, nem kis merészség kellett ahhoz, hogy a Társaság a dollár árfolyama 2002. évi alakulásának megítélésekor, a negyven éves mélyponton lévő dollár kamatok és az amerikai gazdaság élénkítésére irányuló kormányzati intézkedések ismeretében a dollár erősödésének nagyobb esélyt adjon, mint további gyengülésének. Nem véletlen, hogy számos hazai, USD-ben exportáló cég a MOL-lal ellentétesen ítélte meg a dollár árfolyamának várható alakulását. Ki volt az ügylet tanácsadója? A kockázatkezelés feladata, hogy megvédje a társaságot a kedvezőtlen árfolyam mozgásoktól, ha az USD tovább erősödik 2002-ben akkor mind a cash-flow mind a hiteleken árfolyam veszteséget szenvedett volna el a társaság , ha nem köt fedezeti ügyletet.
5
2003.04.17-i közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának melléklete
Az ügyletben nem alkalmaztunk tanácsadót. 2002-ben a pénzügyi műveletek eredményében 1,9 Mrd Ft-os nyereség képződött. A pénzügyi ráfordítások között legnagyobb tételt a hitelek illetve kötvények után fizetett kamatok jelentették, amelyek 3 Mrd Ft-tal alacsonyabbak az előző évinél.
10. Hol történt az ügylet megkötése? ÉS
11. Amennyiben nem az árutőzsde határidős piacán köttetett az ügylet, akkor melyik pénzintézet volt az eladó? Az ügyletek a bankközi piacon kerültek megkötésre, versenyeztetéssel több hazai és nemzetközi pénzintézettel.
12. A Társaság által realizált átlagos A) Viszonteladói és B) Szállítóvezetéki 2. kategória gázdíjak fajlagos értékei (Ft/MJ) hány százalékkal voltak alacsonyabbak a 11/1999. (III.19) GM rendeletben maximált gázdíjaknál 2002-ben és 2001-ben? A MOL Rt. a 11/1999. (III.19) rendelet szerinti maximált gázdíjakat alkalmazta a viszonteladói és szállítóvezetéki földgáz-értékesítések során 2001-ben és 2002-ben egyaránt. Egyetlen kivételt az alacsony fűtőértékű földgáz értékesítése jelent, ahol a rendelet szerinti kedvezménnyel csökkentett gázdíjat kell alkalmazni.
13. Mekkora bevétele származott a Társaságnak az éves viszonteladói és az éves szállítóvezetéki teljesítménydíjakból 2002-ben és 2001-ben? Viszonteladói teljesítménydíj-bevétel: · ·
2001-ben 22 726 millió HUF 2002-ben 24 803 millió HUF
Szállítóvezetéki teljesítménydíj-bevétel: · ·
2001-ben 6 034 millió HUF 2002-ben 7 199 millió HUF
14. A Társaságban jelentős befolyással bíró ÁPV Rt vállalkozása, a Dunaferr Rt részére milyen árszabás alapján került értékesítésre a földgáz? Dunaferr Energiaszolgáltató Kft. részére – a többi szállítóvezetéki fogyasztóhoz hasonlóan - a többször módosított 11/1999.(III.19.)GM rendelet "B" díjszabása szerinti, a szállítóvezetéki fogyasztókra megállapított ármaximumot alkalmaztuk a gázértékesítés számlázásánál
15. A szállítóvezetékre csatlakozó földgázvezeték használatával kapcsolatban milyen összegek kerültek kifizetésre a Dunaferr Rt részére 2002-ben és 2001-ben? A gázátadó állomás és a telekhatár közötti elosztó vezetéket 2002.-ben vettük át üzemeltetésre a Dunaferr-től. Az üzemeltetésért nem fizetünk díjat.
6
