A MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI Rt. 2004. ÉVES JELENTÉSE 2001. évi CXX. a tőkepiacról szóló törvény 52. paragrafusának megfelelően Jelen Tpt. szerinti 2004. Éves Jelentés a MOL Rt. által nyilvánosságra hozott, kinyomtatott és mellékelt Éves Jelentés és az Éves Jelentésben nem szereplő, de a Tpt. által előírt információkat tartalmazó jelen melléklet együtteseként értelmezendő.
A Tőkepiaci törvény 53.§-ának eleget téve alulírottak, mint a MOL Rt. cégjegyzésre jogosult tisztségviselői a kibocsátó képviseletében kijelentjük, hogy a 2004. éves jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató Budapest, 2005. április 27.
Molnár József pénzügyi igazgató
A MOL Csoport 2004. üzleti éve az előző két évvel történő összehasonlításban
Hitelállomány A teljes csoportszintű adósságállomány a 2003 végi 424,6 milliárd forintról 2004. december 31-re 347,3 milliárd forintra csökkent, az üzletek kiemelkedő cash-termelő képességének köszönhetően. 2004. december 31-én a teljes adósságállomány deviza-összetételében 55,2% volt az euró-, 37,0% a dollár-, 7,8% a forint alapú hitelek részesedése. A nettó eladósodottság mértéke 24,4 % volt. Mrd Ft Összes adósság Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek Eladósodottsági mutató Teljes hitelállomány devizanem szerinti megbontása (%) EUR USD HUF Egyéb
2004 347.5 147,3 200.2 24%
2003 424,0 135,3 288,7 34%
2002 260,8 116,1 144,7 31%
2004 55,2 37,0 7,8 0,0
2003 44,7 36,0 18,2 1,1
2002 34,9 37,8 27,4 0,0
A banki finanszírozás fő pillérei a 600 millió euró keretösszegű szindikált hitel, a 400 millió euró összegű Bridge club hitel – melynek lejárata 2004 nyarán egy évvel meghosszabbításra került –, valamint a 350 millió dollár keretösszegű szindikált hitelek voltak. Ezen felül, a 150 millió euró összegű projektfinanszírozási célú EBRD hitelt, a három EIB hitelt, illetve kisebb volumenű, összesen hozzávetőleg 100 millió euró összegű bilaterális hiteleket használtunk a csoportszintű finanszírozási igény lefedésére. Forintkötvény bevonása a MOL-csoport finanszírozásába a kedvezőtlen hazai kamatkörnyezet miatt nem történt meg. 2004 folyamán, a csoportszintű finanszírozás centralizálttá vált, tekintve, hogy a MOL, mint anyavállalat, a csoport bármely más tagjánál kedvezőbb feltételekkel tud a piacon forrást szerezni és azt a csoporton belül allokálni. A centralizációs folyamat keretében a TVK két, összességében 280 millió euró összegű bank hitele, valamint a Slovnaft 165 millió dollár keretösszegű szindikált hitele került előtörlesztése és törlésre. A Slovnaft 50 millió dollár összegű Merrill Lynch hitelét szabad pénzeszközök felhasználásával törlesztettük. Az INA partnerség keretében, a MOL jelentős támogatást nyújtott az új INA 400 millió dollár keretösszegű szindikált hiteltranzakció során. A tranzakció az egyik legsikeresebb tőkepiaci ügyletnek bizonyult a régióban 2004 folyamán. 2004 folyamán, lényegében a teljes hiteldokumentáció vonatkozásában megvalósult a 600 millió euró keretösszegű benchmark facilitás szerinti dokumentáció-egységesítés. A csoport szintű átlagos forrásköltség 2002 óta tendenciaszerűen csökken. . A devizahitelek kamatköltségeinek esetében a csökkenő tendencia annak köszönhető, hogy a 2001. évi waiver miatt alkalmazott többlet kamatfelárak csak 2003. február közepéig voltak érvényben, ugyanakkor a középtávú finanszírozási csomag szerződései jelentősen kedvezőbb kondíciókkal kerültek megkötésre. Ez utóbbi tény a MOL rendkívül kedvező megítélését mutatja a bankközösségen belül A deviza hiteleken elszenvedhető árfolyam veszteséget figyelembe a kockázatkezelési limiteknél figyelembe vesszük. A deviza szerkezet kialakításakor a kamatköltség, illetve a hiteleken elszenvedhető árfolyamkülönbözet egyensúlyát tartjuk szem előtt.
Beruházások és befektetések A szigorú forrásgazdálkodásnak köszönhetően 2002-ben egy visszafogott beruházási programot valósítottunk meg, ezáltal CAPEX-felhasználásunk 89,6 Mrd Ft volt. A következő években jelentősen megnőtt a beruházások és befektetések forrás-felhasználása: a 2003. évi beruházási-befektetési programot 2004. évben is – a megerősödött regionális pozíciónknak köszönhetően - jelentős CAPEX felhasználás követte. A 2004. évi MOLCsoport beruházások és befektetések (hazai kutatási projektekkel együtt) 254,4 Mrd Ft -ot tettek ki, szemben a 2003. évi, jelentős akvizíciós tevékenységet tartalmazó 367,4 Mrd Ft-tal. A Kutatás-Termelés szegmens 2002-ben a hazai szénhidrogén-készlet kutatására 10,8 Mrd Ft-ot, 2003-ban 9,6 Mrd Ft-t míg 2004-ben 9,2 Mrd Ft-t fordított. A korábban felfedezett szénhidrogén készleteink kitermelésének 2
költségei az elmúlt években nagyságrendjükben kis eltérést mutatnak : 2002-ben 12,5 Mrd Ft, 2003-ban 14,5 Mrd Ft, 2004-ben 13,8 Mrd Ft. Ezen projektek keretében folytattuk a már megkezdett kőolaj termelés intenzifikálást, illetve a bányászati létesítményeink műszaki színvonalának fenntartásához szükséges beruházások megvalósítását. A külföldi projektek esetében a felülvizsgált stratégiával összhangban a kutatási portfolió bővült. Míg 2002-ben 1,9 Mrd Ft volt a beruházások értéke, 2003-tól hangsúlyossá váltak az akvizíciók. A ZMB tranzakció jelentős emelkedést okozott (32,5 Mrd Ft) a forrásfelhasználásban. A 2004. évi teljesítés 8,2 Mrd Ft-t mutatott. A Termékelőállítás és Kereskedelem szegmens Feldolgozás területén 2002-ben kezdődött meg az EU 2005 benzin/gázolaj minőséget biztosító projektcsomag megvalósítása mindkét finomítóban. A beruházások a jóváhagyott ütemtervnek megfelelően haladtak és 2004. év végén a gázolaj minőséget javító projektek be is fejeződtek a Mol-nál 44,0 Mrd Ft, a SN-nál 17,0 Mrd Ft értékben. A MOL TK Logisztika területén a 2004-ben végrehajtott beruházásaink által továbbra is (3,4 Mrd Ft az előző évi 5,2 Mrd Ft-hoz képest, 2002-ben 3,9 Mrd Ft) biztosítottuk a vezetékrendszereink és logisztikai telepeink működőképességét, oly módon, hogy megfeleljünk a szigorodó hatósági előírásoknak és környezetvédelmi rendelkezéseknek . A Lakossági Szolgáltatások szegmens CAPEX felhasználása 2003-tól bővült a SN leányvállalat teljesítéseivel, ennek megfelelően a 2002. évi 3,9 Mrd Ft-tal szemben már 23,2 Mrd Ft a beruházások értéke 2003-ban. A 2004. évi csökkenő beruházási volumen (16,0 Mrd Ft) fő oka az év közben végrehajtott stratégiai felülvizsgálat volt, amely átmenetileg felfüggesztette a beruházásokat, amíg pontosításra kerülnek az elkövetkező évek terjeszkedési és fejlesztési irányai. A Gázszegmensben a beruházások értéke ütemesen emelkedett: 2002: 9,0 Mrd Ft; 2003: 11,1 Mrd Ft, 2004: 14,6 Mrd Ft. A befektetett források növekedése ellenére a beruházások összetételének trendje változatlan maradt, a projektek jelentős hányada továbbra is szinten-tartó jellegű volt. A földalatti tárolók rekonstrukciós munkáira 2004. évben összesen 5,4 Mrd Ft felhasználás történt. Ez évben is döntően a kapacitást és technológiai színvonalat szinten tartó rekonstrukciós munkák folytak. A Petrolkémia szegmens CAPEX felhasználását 2002-től vizsgáljuk elkülönítetten a TVK leányvállalat saját beruházásainak megjelenésétől. A Slovnaft saját beruházásait 2003. II. negyedévétől számoljuk el. A Petrolkémia szegmens beruházásainak értéke 7,1 Mrd Ft-tal csökkent 2004-ben 2003-hoz képest, elsősorban a TVK 2002-ben megkezdett stratégiai projektjének befejezése miatt. A projekt célja az olefin- és polietiléntermelési kapacitás növelése (a projekt részeként a polipropilén termelési kapacitásának bővítését 2002ben befejeztük). Az Olefin-2 üzem próbaüzeme 2004. decemberben elkezdődött, a HDPE-2 üzem pedig az év végén már aktiválásra is került. A Slovnaft petrolkémiai beruházásainak értéke 9,1 Mrd Ft-tal növekedett 2004ben 2003. évhez viszonyítva. Az új Polipropilén üzem (PP-3) kivitelezése a tervek és az elfogadott költségvetés szerint halad. Elsődlegesen tehát a stratégiai projekt forrásigényének alakulása eredményezte, hogy 2003-ban 64,6 Mrd Ft volt a CAPEX felhasználás a 2002. évi 21,9 Mrd Ft-tal szemben. A Központ és egyéb szegmens CAPEX felhasználása 2004-ben 72,2 Mrd Ft volt, amely 83,6 Mrd Ft-tal alacsonyabb a 2003. évi teljesítésnél, főként. a szegmens projektjei között elszámolt részesedés-vásárlások kisebb mértéke miatt. Ugyanakkor informatikai rendszerünk fejlesztésére (főként eszközvásárlások) 5,8 Mrd Ftot költöttünk a 2003.évi 3,7 Mrd Ft-tal és 2002. évi 1,9 Mrd Ft-tal szemben. A 2002. évi 10,3 Mrd Ft-os összteljesítésben még nincs szerepük a leányvállalatoknak, ezzel magyarázható a további évekhez mért elmaradás. A TVK Központ és egyéb szegmensnél számoljuk el 2004-től konszolidációja következtében a TVK Erőmű beruházásait, így az itt jelentkező 3,5 Mrd Ft növeli a szegmens-szintű beruházásokat. MOL-csoport CAPEX (millió Ft)
2004
2003
2002
Kutatás – Termelés
31.137
58.481
26.362
Feldolgozás és Kereskedelem*
78.961
77.426
22.007
Földgáz
14.648
11.078
8.974
Petrolkémia
57.543
64.616
21.941
Központ és egyéb
72.185
155.828
10.342
Összesen
254.474
367.429
89.626
* Magába foglalja a Termékelőállítás és Kereskedelem, a Lakossági Szolgáltatások és a Kenőanyag üzleteket.
3
A MOL Rt. 2005-ös évi üzletpolitikai elképzelései
Stratégiai és pénzügyi célok a 2003-2005. évekre *: Az elmúlt időszak eredményeit, valamint a változó piaci környezetet figyelembe véve 2002 végén a MOL valamelyest módosította és tovább részletezte pénzügyi és működési céljait. A MOL Igazgatósága és vezetése hisz abban, hogy az átlagon felüli részvényesi érték a regionális növekedésre és a hatékonyságra történő további fókuszálással, valamint a kiegyensúlyozott üzleti portfolió fenntartásával és a kockázatok megfelelő kezelésével érhető el. A MOL célja, hogy megerősítse Közép-Európa vezető olaj- és gázipari csoportjaként megszerzett pozícióját. E cél elérése érdekében a MOL szándékai a következők: •
Továbbra is a növekedés áll a középpontban. A MOL-csoport az organikus növekedésre kíván összpontosítani, valamint szelektíven keresi a növekedési lehetőségeket meglévő eszközök és vállalatok felvásárlásán keresztül. A MOL-csoport vezetőségének véleménye szerint Közép-Európában folytatódni fog az olaj és petrolkémiai iparágak jelenlegi konszolidációs tendenciája, és a nagyobb, földrajzilag diverzifikáltabb cégek hatékonyabban fognak tudni versenyezni azáltal, hogy kihasználják a lehetséges szinergiákat és a méretgazdaságosságot. A MOL-csoport növekedési stratégiája az alábbiakat foglalja magában: - Kutatás és termelés. Annak érdekében, hogy a MOL lassítsa az érett magyar olaj- és gázmezők kitermelési ütemének természetes csökkenését, a MOL-nak szándékában áll még nem termelésbe állított készleteket gyorsan termelésbe állítani, és maximalizálni a meglévő mezőkből eredő termelést, különböző fokozott olajkinyerési eljárások alkalmazásával. A MOL-csoportnak szándékában áll nemzetközi kutatási és termelési lehetőségeket keresni, főleg Oroszországban, a volt FÁK-országokban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, elsősorban beruházó partnerekkel közös termelési lehetőségekre összpontosítva. E stratégia jegyében a MOL-csoport a Jukosszal létesített ZMB vegyesvállalatban 50%os érdekeltséget szerzett, amely a nyugat-szibériai Zapadno-Malobalyk olajmezőn végez termelést, s ez a MOL-csoport becslése szerint 2005 végén, amikor eléri csúcsteljesítményét, napi 55.000 hordó olajat fog termelni a vegyesvállalat partnerei részére. Ezenkívül a MOL-csoport 2004-ben megszerezte a kazahsztáni Fedorovsky blokk 22,5 %-os érdekeltségét (melyet később 27,5%-ra növelt), amely blokk a második kutatási fázisban van. - Termékelőállítás és nagykereskedelem. A MOL-csoport folytatni szándékozik finomítói eszközeinek szelektív fejlesztését a termékek kéntartalmának csökkentése érdekében valamint azzal a céllal, hogy a termékösszetételt elmozdítsa a jobb minőségű, nagyobb árréstartalmú termékek irányába. Például a késleltetett kokszoló 2001 novemberi üzembe helyezése a Dunai Finomítóban lehetővé tette a Társaság számára, hogy könnyebb, értékesebb termékek előállításával javítsa a termékösszetételt. Finomítási stratégiájával összhangban, a MOL-csoport annak érdekében is beruház, hogy olyan termékeket állítson elő, amelyek megfelelnek a várható szabályozási követelményeknek és a szigorú EU minőségi előírásoknak. A Dunai Finomítóban befejeződött egy hidrogéngyár és egy gázolaj-kénmentesítő üzem építése, folyamatban van egy motorbenzin-kénmentesítő építése, míg Pozsonyban egy gázolajkénmentesítő üzem építése folyik. A MOL-csoport továbbá arra is törekszik, hogy olyan lehetőségek felkutatásával maximalizálja állóeszközeinek kihasználását, amelyek keretében kőolajat szállíthat harmadik feleknek saját kőolajvezetékein keresztül, ami együtt járhat további vezetékek építésével, a már meglévő vezetékek kapacitásának növelésével vagy más csővezetékrendszerekhez való csatlakozással. - Kiskereskedelem. A MOL-csoport arra törekszik, hogy földrajzilag és a töltőállomások teljes száma szerint is bővítse kiskereskedelmi benzinkút-hálózatát. 2004-ben a Társaság tovább bővítette hálózatát a szomszédos országokban (ideértve 22 volt Shell-állomás romániai felvásárlását és egy újabb adásvételi szerződés aláírását a Shell Romaniával, amely további 59 kiskereskedelmi töltőállomásra vonatkozik). E tranzakciók révén a MOL által Romániában üzemeltetett benzinkutak teljes száma meghaladja a 130at. A MOL-csoport lehetőleg jutalékos ügynökökre támaszkodik benzinkútjainak üzemeltetése során, ami a Társaság véleménye szerint csökkenti költségeit és jobban ösztönzi az üzemeltetőt. A MOLcsoport arra törekszik, hogy a meglévő kiskereskedelmi hálózatát folyamatosan javítsa, növelve az egy töltőállomásra jutó forgalmat és a hálózat hatékonyságát. Így például a Társaság bevezette a „Shop 24” nevű üzleteket, hogy fokozza a nem-üzemanyag értékesítést. A MOL-csoport bevezette első prémium benzinjét, a Tempo 99 Evo-t is, és arra törekszik, hogy a jövőben a regionális gazdasági fejlődéssel párhuzamosan fokozza a prémiumtermékek értékesítését. Magyarországon 2004. november 3-tól bevezetésre került legújabb termékünk az EVO diesel. - Földgáz. A MOL-csoport földgáz üzletága jelentős változásoknak van kitéve, miután 2004 elejével kezdődően liberalizálták a magyar gázpiacot. A Gáztörvénynek megfelelően a MOL-csoport szétválasztotta gáztároló, gázszállító valamint közüzemi nagykereskedelmi, és kereskedelmi 4
-
tevékenységét. A Társaság jelenleg lehetőségeket keres a deregulált környezetben bevételeinek fokozására és a nagyobb konkurencia miatti várható piacvesztés korlátozására. A MOL-csoport úgy döntött, hogy a Földgáz Leányvállalatok jelentős részét értékesíti. 2004. november 4-én a Társaság kötelező érvényű szerződéseket írt alá az E.ON Ruhrgas International-lel (ERI) a MOL Földgázszállító Rt., a MOL Földgáztároló Rt., a MOL Földgázellátó Rt. és a Panrusgaz Magyar-Orosz Gázipari Rt. részleges értékesítéséről és kapcsolódó opciós megállapodásokról. A Társaság e tranzakciókat jó lehetőségnek tekinti, hogy növelje ezeknek a szegmenseknek az értékét azáltal, hogy együttműködésre lép egy élenjáró iparági partnerrel, és befektetései egy részét mobilizálva más nyereséges befektetéseket keressen. A MOL-nak a gáz üzletágra vonatkozó stratégiája részeként a MOL értékesítette a gáz kiskereskedelmi cégekben lévő részesedéseit is. Például a Társaság 2004. március 31-én befejezte az ÉGÁZ Rt-ben birtokolt 35,46%-os részesedésének és a DÉGÁZ Rt-ben birtokolt 27,18%-os részesedésének eladását a Gaz de France részére. Petrolkémia. A MOL-csoport véleménye szerint a megcélzott poliolefin piac a továbbiakban gyorsabb ütemben fog növekedni, mint az olajtermékek piaca. Ennek megfelelően a Társaság arra törekszik, hogy a jövőben fokozza petrolkémiai eladásait, így biztosítva finomítói petrolkémiai alapanyagtermelésének kiegyensúlyozását. Ennek érdekében a MOL-csoport növelte az olefin és polimer gyártó kapacitásait a TVK-ban és egy új polimerizáló üzemet épített a Slovnaft-ban.
•
Az integráció folytatása a megszerzett vállalatokban és a működési hatékonyság további növelése. A MOL-csoport már integrálta működését a Slovnaft-tal és a TVK-val, és folytatja az INA működésének a saját működésével való szorosabb összehangolását. A MOL-csoport véleménye szerint az újonnan megszerzett vállalatainak integrálása segítette a Társaságot a működési hatékonyság elérésében, ideértve az értékesítési és marketing csatornák összehangolását, valamint régebbi, alacsonyabb hatékonyságú létesítményeinek bezárását.
•
Költségcsökkentés folytatása. 2002 végén a MOL-csoport beindította hároméves hatékonyságnövelő programját, amely tartalmazott egy olyan tervet, hogy 2005 végéig 2.500 fővel csökkentik a MOL Rt. Alkalmazottainak számát, és 2005-ig 260 millió USA dollár csoportszintű hatékonyság-javulást érnek el, beleértve a Slovnaft-szinergiákat is. A program részeként a Társaság több mint 1.700 fővel csökkentette létszámát 2003-ban és 2004-ben. A Társaság becslése szerint 2002-től a mai napig a MOL-csoport több mint 210 millió USA dollár szinergiát és hatékonyság-javulást ért el.
A társaság gazdálkodásának kiemelt kockázati tényezői
A kőolaj és földgázárak ingadozása negatívan hathat a MOL üzleti tevékenységére Miután a MOL a feldolgozott kőolaj és az értékesített földgáz túlnyomó részét vásárolja, üzleti tevékenységét jelentősen érintik a kőolajért és földgázért fizetett piaci árak változásai. 2004-ben a Társaság az általa finomított kőolaj 91,9%-át és az általa értékesített földgáz 80%-át importálta. A MOL más nemzetközi olaj- és gázipari cégekhez hasonlóan az összes kőolajat és földgázt olyan szerződések alapján vásárolja meg, amelyeket az azonnali (spot) világpiaci árak szerint vagy azokra hivatkozással áraznak. Ezen árak erősen ingadozhatnak számos olyan tényező változására reagálva, amelyek fölött a MOL nem gyakorol ellenőrzést, ideértve egyebek között az alábbiakat: •
a kőolaj- és gáztermelő régiók, különösen a Közel-Kelet és Oroszország gazdasági és politikai fejleményei;
•
globális és regionális kínálat és kereslet, valamint a jövőbeli kínálatra és keresletre vonatkozó várakozások;
•
a kőolaj- és gáztermelő vagy –fogyasztó országok, és a legnagyobb olaj- és földgázszállítók által meghozott intézkedések;
•
az alternatív üzemanyagok ára és rendelkezésre állása;
•
globális gazdasági és politikai feltételek; és
•
időjárási körülmények.
Az árfolyamváltozások növelhetik a MOL költségeit és csökkenthetik árréseit A MOL által külső forrásokból vásárolt földgáz és kőolaj árát USA dollárban vagy arra hivatkozással szabják meg. Finomított kőolajtermékeinek és a földgáznak jelentős részét azonban forintban értékesíti. Következésképpen a forint értékének az USA-dollárral szembeni ingadozásai befolyásolhatják a Társaság működési eredményeit. A forint kereskedése egy hivatalos árfolyamsávon belül történik, amelyet a Magyar Nemzeti Bank az euró árfolyamához viszonyítva határoz meg. Ennek megfelelően a forint értéke ingadozik más devizákkal szemben, ideértve az USA-dollárt is, és nem lehet bizonyosságot szerezni arról, hogy az árfolyamok stabilak maradnak a jövőben. A forint értékének külföldi devizákkal, főleg az USA-dollárral szembeni hirtelen vagy erős csökkenése csökkentheti a MOL forintban eszközölt termékértékesítéseinek árrését, ha a Társaság nem 5
képes megfelelően emelni árait. Ennek ellentéteként az, ha a forint értéke tartósan emelkedik a külföldi devizákhoz képest, gyengítheti a MOL árréseit az e külföldi devizában jegyzett termékek esetén. Bár a Társaság folytat árfolyam-fedezeti ügyleteket, és általában módja volt arra, hogy termékeinek árát emelje a forint értékcsökkenésével párhuzamosan, előfordulhat, hogy a MOL-nak nem sikerül kiküszöbölni ezen árfolyamkockázatot. Ezen kívül a forint értékének tartós csökkenése jelentős negatív hatást gyakorolhat Magyarország makroökonómiai helyzetére és így a MOL üzleti tevékenységére is. A Társaság vezetősége nem tudja megjósolni, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány a jövőben milyen árfolyam-politikát fog folytatni. Az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank jelentősen és többször leértékelte a forintot, és sor kerülhet további leértékelésekre. Így a forint/USA dollár árfolyam ingadozások jelentősen hátrányosan érinthetik a MOL üzleti tevékenységét, üzemi eredményeit vagy pénzügyi helyzetét. A MOL ki van téve a devizában felvett hitelekből eredő árfolyamkockázatnak is, amelyek összesített összege 2004. december 31-én mintegy 321,5 milliárd forint volt. A forinthitelek mellett (25,6 milliárd forint), 129,5 milliárd forint összegű hitel pénzneme USA dollár volt és 192,0 milliárd forint összegű hitelé az euró volt.
A MOL jelentősen függ az orosz földgáz- és kőolajimporttól A MOL magyar termelésén kívül jelentős volumenű földgázt és kőolajat importál Oroszországból. 2004-ben a Társaság földgázimport-szükségletének 85,6%-át Oroszországból vásárolta meg (ami a MOL összes 2004. évi földgáz értékesítésének 68,5%-át tette ki), és összes importált kőolaját Oroszországból vásárolta. A földgázellátás biztosítása érdekében 1996 novemberében a MOL két hosszú lejáratú szállítási szerződést kötött a Panrusgáz Rt-vel, amely Oroszországból származó földgázt értékesít Magyarországon. Ennek értelmében a Panrusgáz vállalta, hogy 1996 októbere és 2015 decembere között földgázt szállít a Társaságnak. A Panrusgáz Rt. a MOL-nak és két orosz társaságnak, a Gazexport Ltd-nek és az Interprocom Ltd-nek a közös tulajdonában áll. E „vedd vagy fizess” (Take or pay) megállapodások alapján a Panrusgáz a MOL földgázimportjának több mint 80%-át szállítja olyan árak mellett, amelyeket az üzemanyagok uralkodó európai piaci árain alapuló árképlet szerint határoznak meg. A Panrusgáz két csővezetéken keresztül szállítja a földgázt a MOL részére: az egyik az orosz Testvériség-gázvezeték, amely a magyar-ukrán határon lép be Magyarországra, a másik pedig a HAG (Hungarian Austria Gasleitung) gázvezeték. A MOL fennmaradó földgázimportját német és francia vállalatok szállítják a HAG vezetéken keresztül olyan „vedd vagy fizess” (Take or pay) szerződések alapján, melyek szerint a Társaság köteles bizonyos minimális mennyiségeket megvásárolni. A MOL kőolajellátásának nagyobbik részét orosz kőolajszállítóktól szerzi be, a Barátság-kőolajvezetéken keresztül, amely Oroszországból Ukrajnán keresztül vezet. A Társaság jellemzően diszkont áron vásárolja az orosz kőolajat a hasonló minőségű Ural Blend kőolaj jegyzés árához képest. Bár a MOL nem tapasztalt jelentős fennakadást az orosz földgáz- vagy kőolajszállításokban, bármilyen tartós szünetelés jelentős negatív hatással járhat üzleti tevékenységére, üzleti eredményére és pénzügyi helyzetére. Az orosz kőolaj és földgázszállítások csökkenése esetén a Társaság arra kényszerülhet, hogy az Adria kőolajvezetéken keresztül importáljon kőolajat, amely az Adriai-tengertől Horvátországon keresztül vezet Magyarországra, illetve a HAG gázvezetéken keresztül importáljon földgázt. Az Adria kőolajvezeték kapacitása elegendő a Társaság teljes jelenlegi importszükségletének kielégítésére, bár tárgyalások folynak arról, hogy e vezeték kőolajáramlási irányát megfordítsák annak érdekében, hogy orosz olajat exportáljanak tovább NyugatEurópába és az Egyesült Államokba. De még ha ez a terv meg is valósul, az import elsőbbséget élvez szükséghelyzetben. Ezenkívül Magyarország földgázszükséglete meghaladja a HAG csővezetéken keresztül Nyugat-Európa felől beszerezhető mennyiséget. Ennek megfelelően a MOL nehézséggel kerülhet szembe az orosz földgázimport pótlása esetén. Ráadásul mind a kőolaj Adria kőolajvezetéken keresztül való importja, mind a földgáz HAG vezetéken keresztül való importja költségesebb, mint az orosz kőolaj és földgáz importja az orosz Barátságilletve Testvériség-kőolajvezetékeken keresztül. Ennek eredményeként az orosz kőolaj és földgázszállítások jelentős csökkenése növelheti a MOL költségeit és csökkentheti árrését. Ezen túlmenően a MOL nem tud biztosítékot adni arra, hogy az orosz olaj- és gázipar jövőbeli változásai nem eredményeznek-e magasabb árakat az orosz kőolaj és földgáz esetében. Bármely ilyen emelkedés jelentős negatív hatással lehet a MOL üzleti tevékenységére, üzleti eredményére és pénzügyi helyzetére.
A MOL földgázszerződései alapján a Társaság akkor is köteles bizonyos mennyiséget kifizetni, ha a tényleges felhasználás kisebb Mindazon szerződések, amelyek alapján a MOL földgázt vásárol, „vedd vagy fizess” (Take or pay) tipusú szerződések, amelyek előírják, hogy a Társaság leányvállalata meghatározott minimális mennyiségeket megvásároljon. A szerződések szerint az alkalmazandó minimumot meghaladó előzetes vásárlásokat be lehet számítani a folyó vagy jövőbeli minimális beszerzési követelményekkel szemben. E „vedd vagy fizess” (Take or pay) megállapodások alapján a MOL-t kötelezni lehet arra, hogy e minimális mennyiségeket akkor is kifizesse, ha a szerződések szerinti tényleges földgázimport kisebb, mint a meghatározott minimális mennyiség. A Társaság általában a várt maximális magyar földgázfelhasználást tervezi, amely ingadozó, és különösen befolyásolhatja a szezonális hőmérséklet, valamint a belföldi és nemzetközi gazdasági környezet. 6
Eddig a MOL általában eleget tett az e szerződések szerinti minimális beszerzéseknek, és véleménye szerint számos tényező van, amely korlátozhatja a Társaság kockázatát a „vedd vagy fizess” (Take or pay) megállapodások alapján. Az új Gáztörvény rendelkezéseket tartalmaz, melyek célja a „vedd vagy fizess” (Take or pay) kockázat enyhítése azáltal, hogy lehetővé teszi a legfontosabb szerződések újratárgyalását, a felek között megtárgyalandó kockázat-megosztási megállapodások révén. Az új Gáztörvény szerint 2004-gyel kezdődően a Társaság olyan feljogosított fogyasztók, köztük gázkereskedők részére is értékesít gázt, akik választhatnak, hogy a szabályozatlan piacon vásárolnak-e földgázt a MOL-tól; azonban csak korlátozott számú nagy ipari fogyasztó jelezte azt a szándékát, hogy kilép a szabályozott közüzemi gázpiacról. Ezenkívül a MOL-nak a meghatározott minimális mennyiségek megvásárlására irányuló kötelezettségét akkor határozták meg, amikor Magyarország fogyasztása alacsonyabb volt a jelenleginél, ezért amennyiben e magasabb kereslet stabilizálódik (ami az utolsó néhány év tendenciája), akkor a MOL kockázata csökken.
A MOL kőolaj és földgázkészleteinek becslése bizonytalan, és a Társaság összes készlete tovább csökkenhet A MOL kőolaj- és földgázkészletei nagyon fontosak üzleti tevékenysége számára. A MOL által értékesített olaj és gáz egy része saját kitermelésből származik, és a MOL által kitermelt olaj és gáz általában jelentősen olcsóbb, mint a harmadik felektől vásárolt és importált készletek. Ennek megfelelően a Társaság termelése és közvetve a nyereségessége az olaj- és gázkészleteitől függ. Számos bizonytalansági tényező rejlik a bizonyított készletek mennyiségének becslésében, a jövőbeli kitermelési arányok előrejelzésében és a fejlesztési beruházások időzítésében, amelyek közül számos tényező a termelő hatáskörén kívül esik. A készletbecslés szubjektív folyamat, és a különböző szakértők becslései gyakran eltérnek. Ezenkívül a becslés időpontját követő fúrási, próba és termelési eredmények indokolhatják bármely ilyen becslés módosítását. Ennek megfelelően a készletbecslések jelentősen eltérhetnek a végső soron feltárt kőolaj és földgázmennyiségektől, a feltárás után pedig a belőlük származó bevétel és velük kapcsolatos költség több vagy kevesebb lehet a becsült összegeknél. A készletbecslések nagymértékben függenek az alapul szolgáló feltételezések pontosságától, a rendelkezésre álló információk minőségétől és ezen információknak az ipari szabványokkal szembeállított ellenőrzésének lehetőségétől. Például a készletek kitermeléséből származó feltételezett termelési arányok, árak és a feltárással felmerült költségek eltérhetnek a tényleges eredményektől az állami irányelvek (amelyek különösen a földgáz vételárára vonatkoznak) valamint a kereslet és kínálat bizonytalanságai folytán. A MOL belföldi kőolaj- és földgázkészletei fokozatosan csökkentek az utóbbi néhány év során (enyhe emelkedés mellett 2000-ben és 2001-ben), amint a magyar kutatási és fejlesztési lehetőségek száma csökken. Ennek megfelelően a MOL szelektív lehetőségeket keres termelőtevékenységének nemzetközi bővítése érdekében és szénhidrogén-lelőhelyekhez fűződő érdekeltségek vásárlásához. Előfordulhat, hogy a MOL-nak nem sikerül sikeresen bővíteni nemzetközi fejlesztési tevékenységét, a szénhidrogén készletek feltárását, fejlesztését vagy vásárlását.
A MOL üzleti tevékenységei folytán a magyar és más kormányhatóságok által kibocsátott engedélyektől függ A MOL kutatási és termelési engedélyekkel rendelkezik a magyar hatóságoktól. Mindegyik kutatási engedélyt legfeljebb négy évre adják meg, és mindegyik kétszer hosszabbítható meg maximum további két évre. Az engedélyek előírják, hogy a kizárólagosság fenntartása érdekében a Társaságnak az engedélyben megszabott időn belül meg kell határoznia a bányaterületet. A jelenlegi magyar Bányászati Törvény azonban lehetővé teszi a MOL számára új feltárási engedélyek kérvényezését. A MOL termelési engedélyeit általában az illető mező kitermelési élettartamára adják meg. A ZMB és a MOL több nemzetközi projektje Jemenben, Pakisztánban és Kazahsztánban is rendelkezik kutatási és/vagy kitermelési engedéllyel a működő országban. A Gáztörvény szerint 2004. január 1-jétől a MOL szétválasztotta gázipari tevékenységét három jogi személyre: a közüzemi nagykereskedelmet és a versenypiaci kereskedést a MOL Földgázellátó Rt. végzi, a tárolási tevékenységet a MOL Földgáztároló Rt., a szállítást pedig a MOL Földgázszállító Rt. Mindhárom cég a MOL 100%-os tulajdonú leányvállalata. A MOL Földgáz Leányvállalatai engedéllyel rendelkeznek a határokon átnyúló csővezetékekhez való hozzáférésre, a földgáz szállítására, tárolására, közüzemi nagykereskedésére és forgalmazására vonatkozóan. Az engedélyeket 2003. december 31-én adták meg a Földgáz Leányvállalatoknak. Az engedélyező hatóságok felfüggeszthetik és/vagy megszüntethetik a Társaság valamennyi engedélyét, ha úgy vélik, hogy a Társaság megszegte azok feltételeit, vagy ismételten megsértette az alkalmazandó jogszabályi követelményeket. Ha ezen engedélyeket megszüntetik, módosítják vagy bármilyen okból nem újítják meg kellő időben, ez jelentős hátrányos hatással járhat a MOL üzleti tevékenységére, üzemi eredményére és pénzügyi helyzetére, mert a Társaság nem tudja folytatni néhány vagy összes jelenlegi tevékenységét. Az utóbbi öt éven belül nem került sor a koncessziók olyan felfüggesztésére vagy törlésére, amely jelentősen kihatott volna a Társaság működésére. Bizonyos koncessziókat megszüntettek vagy újratárgyaltak a rendes üzletmenet keretében az utóbbi 5 éven belül, például 2004. január 1-jétől a gázipari üzletág szétválasztásának eredményeként a MOL 7
részére e szektorok mindegyikében korábban megadott valamennyi koncessziót a megfelelő Földgáz Leányvállalatoknak adták át.
A Társaság legtöbb hitelszerződése szerint a MOL a hitelek előtörlesztésére kötelezhető, amennyiben Magyarország a jövőben már nem rendelkezik elsőbbségi részvénnyel A MOL bankhiteleire és garanciáira vonatkozó legtöbb szerződés tartalmaz egy olyan kötelező rendelkezést, amely mindegyik hitelezőnek biztosítja azt a jogot, hogy követelje a tartozás előtörlesztését vagy az illető hitelező által kibocsátott garanciák készpénzfedezetének rendelkezésre bocsátását, amennyiben Magyarország már nem rendelkezik a elsőbbségi részvénnyel a szerződés futamideje alatt. Az Európai Unió előírhatja, hogy a magyar kormány idegenítse el elsőbbségi részvényét a jövőben. Ha ez megtörténik, a MOL arra fog törekedni, hogy módosítsa e hitelszerződéseket, vagy kieszközölje e kötelező rendelkezésekhez kapcsolódó jogokról való lemondást hitelezői részéről, és/vagy az illető hiteleket és garanciákat kiváltsa. Előfordulhat azonban, hogy a MOL-nak ez nem sikerül, és a hitelezők kérhetik e kölcsönök egészének vagy egy részének előtörlesztését vagy a készpénzfedezet biztosítását. A vázolt helyzet bekövetkezése esetén fennállhat annak kockázata, hogy a Társaság időlegesen elveszíti pénzügyi likviditásának zavartalanságát.
A MOL-t terjeszkedési stratégiája további kockázatoknak teszi ki A MOL jelentős befektetéseket eszközölt az olaj- és gázipari üzletágakba, és további megfelelő lehetőségeket keres működésének jövőbeli bővítésére. E stratégia részeként továbbra is tárgyalásokat folytat Magyarországon kívüli olaj- és gázipari cégekkel befektetési lehetőségekre vonatkozólag, és minden befektetést széles körű pénzügyi és piacelemzés alapján értékel, amely bizonyos feltételezéseket foglalhat magában. A Társaság nem garantálhatja a befektetőknek, hogy e feltételezések helytállónak bizonyulnak. Az e stratégiával párosuló kockázatok között (különösen az INA-ba való befektetés esetén), amelyek jelentősen hátrányosan érinthetik a Társaság üzleti tevékenységét, üzemi eredményét és pénzügyi helyzetét, a következők szerepelnek: •
a Társaságnál jelentős költségek, késedelmek, illetve egyéb működési vagy pénzügyi problémák merülhetnek fel a megszerzett vállalatok, lelőhelyek és forgalmazási hálózatok integrálása során;
•
előfordulhat, hogy a Társaság nem tudja megismerni, megszerezni vagy nyereségesen üzemeltetni ezen vállalatokat;
•
e felvásárlások hátrányosan érinthetik a MOL üzemi eredményét;
•
e felvásárlások eltéríthetik a vezetőség figyelmét a meglévő üzletzek működtetésétől;
•
előfordulhat, hogy a MOL nem képes teljes körűen vagy hatékonyan érvényesíteni tulajdonosi jogait azoknál a szerveknél, amelyekbe befektet;
•
előfordulhat, hogy a MOL nem tudja megtartani a megszerzett vállalatok legfontosabb munkatársait; és
• a MOL váratlan eseményekkel, körülményekkel vagy jogi kötelezettségekkel kerülhet szembe. A MOL-nak a folyamatos növekedésre és új piacok meghódítására irányuló lehetősége számos tényezőtől függ. Ezek közé tartozik egyebek között a belső és külső finanszírozás rendelkezésre állása, valamint a meglévő és jövőbeli konkurencia. Előfordulhat, hogy a MOL nem tudja a jövőben megvalósítani növekedési stratégiáját vagy sikeresen irányítani növekedését.
A MOL ki van téve olyan általános működési kockázatoknak, amelyek veszteségeket és többletráfordításokat eredményezhetnek A MOL üzleti műveleteit más olaj-, gáz- és petrolkémiai cégekhez hasonlóan hátrányosan érintheti számos tényező, ideértve a tüzet és robbanást, a gáz és mérgező vegyianyagok emisszióját, a berendezések vagy folyamatok meghibásodását vagy üzemszünetét, az elvárt kibocsátási vagy hatékonysági szint alatti teljesítményt, a munkaügyi vitákat, természeti katasztrófákat, időjárási körülményeket, terrortámadásokat és szabotázst. Bár a MOL átfogó vagyon- és felelősségbiztosítási kötvényeket, valamint a Dunai Finomítóra, a TVK üzemekre és a Slovnaft finomítóra vonatkozó üzemszünet elleni biztosítást tart fenn, vagyonbiztosítása nem fedezi a következőket: •
földgáz- és kőolajvezetékeinek jelentős része;
•
szénhidrogén kitermelő kutak;
•
feltárt és még nem termelésbe állított föld alatti szénhidrogén készletek és
• a föld alatti gáztárolókba betárolt földgázkészletek. Általános irányelvként ezenkívül a MOL nem biztosítja azt az eszközcsoportot, ahol az egyetlen eseményből eredő együttes lehetséges veszteség összege alacsonyabb 1 millió USD-nél. Amennyiben a Társaság olyan veszteségeket szenved, amelyeket nem fedez biztosítás, e veszteségeket általában a Társaság cash flow-jából kell viselni. 8
A MOL jelentős környezetvédelmi kötelezettségeknek lehet kitéve A Csoport tevékenységéhez kapcsolódóan környezetkárosításból vagy szennyezésből fakadó kötelezettségek, valamint az ezekhez kapcsolódó helyreállítás miatt felmerülő ráfordítások keletkezhetnek. A Csoport a tevékenységével kapcsolatosan korábban felmerült környezetkárosításért felelősség terheli. Ennek megfelelően a MOL a múltban okozott környezeti károk helyreállításának, továbbá a jelenleg hatályban lévő környezetvédelmi szabályozásoknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseknek a 2004. december 31-ével becsült költségeire 31.160 millió forint céltartalékot képzett. Bár a Csoport megítélése szerint e céltartalékok összege az észszerűen lehetséges becslések alapján elegendő fedezetet nyújt a követelményeknek való megfelelésre, az e követelményekkel kapcsolatos jövőbeni szabályozási fejlemények és változások, valamint az ismert és tényleges környezeti állapot között fennálló eltérések e becslések átértékeléséhez vezethetnek. Továbbá, a Csoport egyes telephelyei szennyezettségének felszámolása jelenleg nem becsülhető mértékű költséggel járhatnak. A tiszaújvárosi telephelyen a Csoport potenciálisan jelentős talaj- és talajvízszennyezettséget állapított meg. A regionális környezetvédelmi hatóság határozatának megfelelően, a TVK-nak el kell végeznie a szennyezés vizsgálatát, és annak eredményét be kell nyújtania a hatósághoz. A felmérés eredményének alapján a hatóság előírja az elvégzendő környezetrehabilitációs feladatokat, és várhatóan határozatban fogja a TVK-t kötelezni ezek elvégzésére. Továbbá, a környezetvédelmi hatóság megerősítette korábbi határozatát amelyben kötelezi a TVK-t a felszíni talajszennyezés felszámolására. Ez a projekt 2004. februárban megkezdődött. A környezeti károk elhárítási költségeinek egy része számszerűsítésre került, mely a céltartalék állomány 1.300 millió forint összegű növekedését eredményezte. A pontos feladatok meghatározása további vizsgálatokat igényel, melyek költségei jelenleg nem számszerűsíthetők, de jelentősek lehetnek.
A MOL ki van téve az általános magyar politikai, gazdasági és jogi kockázatoknak Az 1990-es években a magyar gazdaságot viszonylag magas infláció és ennek megfelelően magas kamatlábak, a bruttó hazai reáltermék növekedése, az alacsony szabad rendelkezésű jövedelem, a csökkenő reálbérek és a nagy konvertibilis devizaadósság jellemezte (a bruttó hazai termékhez és a konvertibilis devizatartalékokhoz viszonyítva). Magyarország a parlamentáris demokráciákra jellemző jogi és szabályozási rendszert és intézményeket fejlesztett ki, és 2004 májusában az Európai Unió tagjává vált. A magyar kormányzati politika és előírások jelentős kihatással lehetnek az üzleti életre általában és a MOL-ra különösen. Például a bányajáradék mértéke jelentős kihatással van a szénhidrogén termelés nyereségességére. Ezek az irányelvek érinthetik a tőkepiaci körülményeket és a beruházások megtérülését is. A Társaság pénzügyi helyzetét és az „A” sorozatú Részvények árfolyamát egyaránt különösen befolyásolhatja az infláció, az árfolyam-politika és a kamatlábak. Miután Magyarország valutakonvergencia-követelményekre törekszik, a magyar kormány szükségesnek tarthatja, hogy tovább csökkentse a közkiadásokat, és további bevételi forrásokat keressen, ami a Társaság és a magyar értékpapírok befektetői számára hátrányos intézkedésekhez vezethet. Ezenkívül Magyarország Polgári Törvénykönyvét, valamint társasági, versenytörvényeit, értékpapírtörvényét, környezetvédelmi törvényét, gáztörvényét, privatizációs törvényét és egyéb jogszabályait folyamatosan és jelentősen módosítják, hogy megfeleljenek az Európai Unió követelményeinek. A 2006-ra ütemezett országos választások a kormányzati politika változásait eredményezhetik, ideértve a Társaság földgáz üzletágára vonatkozó politikát is. E bizonytalansági tényezők eredményeként nem lehet garancia arra, hogy a korábban megszüntetett vagy enyhített kormányzati ellenőrzést, szabályozást vagy eljárást nem fogják újra bevezetni vagy megszorítani, vagy a jövőben nem fognak más korlátozásokat megszabni. Ezenkívül nem lehet garancia arra, hogy nem fognak a jövőben bevezetni olyan egyéb korlátozásokat, amelyek beszűkítik a MOL üzleti lehetőségeit. Ezenkívül folyamatban van az új jogi és szabályozási rendszerek értelmezésének és eljárási garanciáinak fejlesztése és meghatározása, és megtörténhet, hogy a meglévő törvényeket és előírásokat ellentmondásosan alkalmazzák. Bizonyos körülmények között az is előfordulhat, hogy nem lehet kieszközölni kellő időben az ezen törvények és előírások alapján biztosított jogorvoslatokat.
A Társaság nemzetközi tevékenységei nehezebbnek vagy költségesebbnek bizonyulhatnak a belföldi tevékenységeknél A MOL jelentős tevékenységet végez Magyarországon kívül, elsősorban a Szlovák Köztársaságban, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Oroszországban, Szlovéniában, Horvátországban és Romániában. Ennek megfelelően a Társaság ki van téve a határokon átnyúló üzleti tranzakciókkal járó kockázatoknak. Bármely olyan ország politikai, jogi, kereskedelmi vagy gazdasági változásai vagy instabilitása, amelyben a MOL tevékenységet végez, korlátozhatják működését. A szabályozás követelmények, vámok és más kereskedelmi akadályok váratlan változásai, valamint a devizaelőírások változásai bármely ilyen országban korlátozhatják a működést, és megnehezíthetik a termékek forgalmazását. Ezenkívül a jogi környezetre vonatkozó bizonytalanság e területek bármelyikén korlátozhatja a MOL hatékony jogérvényesítési képességét. 9
A MOL erős versenyben áll, amely a jövőben fokozódhat A MOL-csoport Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban, valamint az INA-ban lévő érdekeltségének köszönhetően Horvátországban betöltött jelentős piaci pozíciója ellenére, növekvő versennyel áll szemben néhány üzletágban. Magyarország más közép- és kelet-európai országokhoz hasonlóan korlátozta az állami szerepvállalást a kőolajtermékek kiskereskedelmi és nagykereskedelmi értékesítésére vonatkozólag, továbbá feloldott számos korlátozást az e körben folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatban, és ezt a piacot egyre erősebb verseny jellemzi. A MOL kiskereskedelmi konkurensei közé tartoznak multinacionális és orosz olajvállalatok, amelyek közül számosnak lényegesen nagyobb pénzügyi erőforrások állnak rendelkezésére, mint a Társaságnak. Ezenkívül a MOL kiskereskedelmi piacain megjelentek bizonyos diszkont szereplők, például a kőolajtermékeket értékesítő hipermarketek. Az olajfinomítás vonatkozásában a MOL ki van téve más regionális finomítók versenyének. A kőolajfinomítás terén a MOL számára a térség többi finomítója jelent konkurenciát. A MOL a térség más nagykereskedőivel és importőrével valamint petrolkémiai vállalatokkal is versenyez, amelyek közül soknak lényegesen nagyobb erőforrásai vannak, mint a MOL-nak. A MOL ugyancsak szembenéz a készletek feltárása és fejlesztése területén kialakult versennyel. Jelenleg a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium koncessziókat adott külföldi társaságoknak, a magyar bányahatóságok pedig kutatási engedélyeket biztosítottak külföldi és belföldi cégeknek magyarországi lelőhelyek kutatására. Nemzetközi szinten a MOL a helyi és globális olaj- és gázipari cégekkel konkurál a kutatási és kitermelési engedélyekért. A magyar földgáz piac 2004. évi liberalizálásának részeként a MOL a gáz üzletágát százszázalékos leányvállalatokba szervezte ki, hogy szabályozott díjtételek mellett szabályozott hozzáférést biztosítson a szállító létesítményeihez, és szabályozott, illetve tárgyalásos hozzáférést a földgáztároló létesítményeihez. 2004 januárjától a földgázpiac 70 %-a liberalizált Magyarországon, és valamennyi nem háztartási fogyasztó kiléphet a közüzemi piacról. A magyar földgáz piac vonatkozásában a MOL Földgáz Leányvállalatai jelenleg azon kizárólagos cégek, amelyek eleget tettek a földgáz közüzemi nagykereskedelmére , tárolására és szállítására vonatkozó engedélyezési követelményeknek, így vezető pozíciót töltenek be a földgáz nagykereskedelmében, szállításában és tárolásában A polimerek iránt várható magas keresletnövekedés miatt a MOL konkurensei is növelik termelőkapacitásaikat. A MOL-csoport a régióban az elsők között reagálva bővíti olefin és polimer termelőkapacitásait (amelyek 2004 végén és 2005 második negyedévében lépnek működésbe), így jó eséllyel pályázhat a várhatóan fokozódó kereslet kielégítésére. Piaci helyzetének erősítésére a MOL-csoport sikeresen bevezette az egycsatornás értékesítési rendszert fő piacain. A fokozódó versenynyomás eredményeként a MOL-nak nem áll módjában garantálni, hogy valamennyi üzletágában képes lesz fenntartani jelenlegi árait és/vagy piaci részesedését, vagy hogy e fokozódó verseny nem fogja jelentősen negatívan befolyásolni üzleti tevékenységét, üzleti eredményét és pénzügyi helyzetét.
A gáz üzletág fennmaradó szabályozási kockázata A Gáztörvény folytán 2004. január 1-jétől jelentősen javult a gázszegmens nyeresége, míg a szabályozási rendszer tendenciajelleggel igazodik az EU szabályaihoz és megjósolhatóbb. Szabályozzák azonban a gáz árát és azokat a díjakat, amelyeket a MOL Leányvállalatai felszámíthatnak a földgáz szállításáért és közüzemi célú tárolásáért. A MOL nem tudja garantálni, hogy a jelenlegi szabályozást, amely bizonyos jövedelemösszeget biztosít e tevékenységekből, nem fogják úgy módosítani, hogy kevésbé nyereséges környezetet teremtenek a MOL működése számára. Ezen túlmenően, ha a földgáz közzétett ára nem felel meg az ármechanizmus szabályainak, a MOL-nak – a jelenlegi bírósági gyakorlat alapján - nem állnak rendelkezésére hatékony jogorvoslati eszközök.
Korlátozott információk az INA-ról A MOL kisebbségi részesedéssel rendelkezik az INA d.d.-ben, a horvát nemzeti olaj- és gázipari társaságban. Az INA fennmaradó többségi részesedése a horvát kormány tulajdonában áll. Bár a MOL jelenleg koordinálja az INA bizonyos műveleteit a sajátjaival, de a Társaság még nem integrálja az INA-t a Csoportba. Ezenkívül, bár a MOL jogosult bizonyos felső vezetők kinevezésére, nincsenek olyan operatív vezetői, akik részt vennének az INA napi üzletvitelének felügyeletében. Miután a MOL korlátozott szerepet játszik az INA irányításában, a Társaság nem fér hozzá ugyanazon részletes működési információkhoz, mint amelyekkel a Slovnaft és a TVK vonatkozásában rendelkezik. Ezenkívül a MOL titoktartási megállapodást írt alá a horvát kormánnyal, amely tiltja a kormány jóváhagyása nélkül az INA-ra vonatkozó nem publikus információk közlését. Bár a Társaság beszerezte a horvát kormány jóváhagyását az INA-ra vonatkozólag feltárt információkhoz, létezhetnek olyan más, a befektetők számára jelentős információk, amelyekről a Társaságnak nincs tudomása. Ennek megfelelően a befektetőknek az INA-ra vonatkozólag rendelkezésre álló információk alapján kell meghozniuk befektetési döntésüket az „A” sorozatú Részvényekre vonatkozólag.
10
