MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és Leányvállalatai

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és Leányvállalatai

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített Konszolidált pénzügyi kimutatások a Független Könyvvizsgálói jelentéssel együtt

2009. december 31.

Konszolidált mérleg 2009. december 31. Jegyzet ESZKÖZÖK

2009 millió forint

2008 módosított millió forint

Befektetett eszközök Immateriális javak

4

425.337

191.402

Tárgyi eszközök

5

2.541.653

1.417.199

Befektetések társult vállalkozásokban

10

59.830

338.984

Értékesíthető befektetések

11

18.614

842

Halasztott adó eszközök

30

36.855

56.223

Egyéb befektetett eszközök

12

47.512 __________

23.249 __________

3.129.801 __________

2.027.899 __________

Összes befektetett eszköz Forgóeszközök Készletek

13

328.010

222.781

Vevőkövetelések, nettó

14

410.668

327.484

Egyéb forgóeszközök

15

116.635

81.378

22.104

34.797

16, 37

184.594

222.074

37.587 __________

__________

Összes forgóeszköz

1.099.598 __________

888.514 __________

ÖSSZES ESZKÖZ

4.229.399 __________

2.916.413 __________

Előre fizetett nyereségadók Pénzeszközök Értékesítésre szánt eszközök

31

SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Anyavállalati részvényesekre jutó saját tőke Jegyzett tőke

17

79.202

72.812

Tartalékok

18

1.119.492

898.751

Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből

115.796 __________

141.418 __________

Anyavállalati részvényesekre jutó saját tőke

1.314.490 __________

1.112.981 __________

Külső tulajdonosok részesedése

558.605 __________

118.419 __________

Összes saját tőke

1.873.095 __________

1.231.400 __________

Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek éven túli része

19

829,111

728.735

Céltartalékok várható kötelezettségekre

20

282,693

146.543

Halasztott adó kötelezettségek

30

133,236

56.206

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

21

38,745 __________

12.032 __________

1.283.785 __________

943.516 __________

745.315

549.412

2.784

2.934

Összes hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítók és egyéb kötelezettségek

22

Fizetendő nyereségadók Céltartalékok várható kötelezettségekre

20

32.865

6.436

Rövid lejáratú hitelek

23

178.457

80.918

Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része

19

103.577

101.797

Értékesítésre szánt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek

31

9.521 __________

__________

Összes rövid lejáratú kötelezettség

1.072.519 __________

741.497 __________

ÖSSZES SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

4.229.399 __________

2.916.413 __________

A mellékelt jegyzetek a konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 5 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és leányvállalatai

Konszolidált eredménykimutatás 2009. december 31. Jegyzet

2009 millió forint

2008 módosított millió forint

Árbevétel

24

3.226.036

3.535.001

Egyéb működési bevétel

25

138.424 __________

19.751 __________

3.364.460 __________

3.554.752 __________

2.513.444

2.745.501

200.827

139.745

219.117

151.908

270.216

279.969

-55.837

59.617

Aktivált saját teljesítmények értéke

-31.878 __________

-21.212 __________

Összes működési költség

3.115.889 __________

3.355.528 __________

Üzleti tevékenység eredménye

248.571 __________

199.224 __________

28

16.388

114.742

28

-

64.550

28

75.172

130.818

28

19.698 __________

__________

28

58.784 __________

16.076 __________

Részesedés a társult vállalkozások eredményéből

-1.664 __________

-25.190 __________

Adózás előtti eredmény

188.123 __________

157.958 __________

80.131 __________

16.734 __________

Időszak eredménye folytatódó tevékenységből

107.992

141.224

Időszak eredménye megszűnő tevékenységből

-3.342

-

104.650 __________

141.224 __________

115.796

141.418

-11.146 __________

-194 __________

32

1.357 __________

1.604 __________

32

1.357 __________

815 __________

Összes működési bevétel Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások

26

Értékcsökkenés és értékvesztés Egyéb működési költségek és ráfordítások

27

Saját termelésű készletek állományváltozása

Pénzügyi műveletek bevételei Ebből: Átváltási opció valós érték értékelési különbözete Pénzügyi műveletek ráfordításai Ebből: Átváltási opció valós érték értékelési különbözete Pénzügyi műveletek vesztesége / nyeresége (-)

Nyereségadó

30

Időszak eredménye Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből Külső tulajdonosok részesedése az eredményből Anyavállalati részvényeseket megillető egy részvényre jutó eredmény (forint) Anyavállalati részvényeseket megillető egy részvényre jutó hígított eredmény (forint)


Konszolidált átfogó jövedelemkimutatás 2009. december 31. Jegyzet

2009

2008

millió forint

millió forint

104.650

141.224

Időszak eredménye Egyéb átfogó jövedelem Külföldi társaságok forintosítása miatti átváltási különbözet

29

502

57.002

Értékesíthető befektetett pénzügyi eszközök, halasztott adó hatással

29

5.003

-7

Cash-flow fedezeti ügyletek, halasztott adó hatással

29

1.338

-2.856

Részesedés a társult vállalkozások átfogó jövedelméből

29

-9.383

-2.487

-2.540

51.652

102.110

192.876

Anya vállalati részvényesek részesedése

112.474

191.916


-10.364

960

Időszaki egyéb átfogó jövedelem, adóhatással együtt Időszaki összes átfogó jövedelem


Konszolidált kimutatás a saját tőke változásáról

Nyitó egyenleg 2008. január 1.

Tőketartalék

Valós érték értékelési tartalék

Átváltási tartalék

Összetett instrumentumok tőkerésze

Eredménytartalék

Anyavállalati részvényesekre jutó saját tőke


Összes saját tőke

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

Tartalékok összesen Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből

Jegyzett tőke

2009. december 31.

65.950

-578.752

5.660

66.467

-8.074

983.117

468.418

257.796

792.164

127.417

919.581

Tárgyidőszaki eredmény

-

-

-

-

-

-

-

141.418

141.418

-194

141.224

Tárgyidőszaki egyéb átfogó jövedelem

-

-

-7.115

57.613

-

-

50.498

-

50.498

1.154

51.652

Tárgyévi összes átfogó jövedelem

-

-

-7.115

57.613

-

-

50.498

141.418

191.916

960

192.876

Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése

-

-

-

-

-

257.796

257.796

-257.796

-

-

-

Osztalék

-

-

-

-

-

-64.032

-64.032

-

-64.032

-

-64.032

Külső tulajdonosoknak fizetett osztalék

-

-

-

-

-

-

-

-

-13.043

-13.043

Saját részvény ügyletek nettó hatása Részvény alapú juttatások Átváltoztatható kötvények beváltása

6.535

184.425

-

-

-

-

184.425

-

190.960

-

190.960

-

-

-

-

-

133

133

-

133

-

133

327

1.513

-

-

-

-

1.513

-

1.840

-

1.840

Tőkeemelés, tőkecsökkentés nettó hatása

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2.785

2.785

Leányvállalatok és külső tulajdonosi részesedések megszerzése

-

-

-

-

-

-

-

-

-

300

300

Záró egyenleg 2008. december 31.

72.812

-392.814

-1.455

124.080

-8.074

1.177.014

898.751

141.418

1.112.981

118.419

1.231.400

Tárgyidőszaki eredmény

-

-

-

-

-

-

-

115.796

115.796

-11.146

104.650

Tárgyidőszaki egyéb átfogó jövedelem

-

-

9.802

-13.124

-

-

-3.322

-

-3.322

782

-2.540

Tárgyévi összes átfogó jövedelem

-

-

9.802

-13.124

-

-

-3.322

115.796

112.474

-10.364

102.110

Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése

-

-

-

-

-

141.418

141.418

-141.418

-

-

-

Külső tulajdonosoknak fizetett osztalék

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-8.501

-8.501

6.390

67.145

-

-

-

18.363

85.508

-

91.898

-

91.898

Leányvállalatok és külső tulajdonosi részesedések megszerzése

-

-

-

-

-

-2.863

-2.863

-

-2.863

-148

-3.011

Tranzakció külső tulajdonosokkal

-

-

-

-

-

-

-

-

-

5.788

5.788

Korábban társult vállalkozásokként kezelt leányvállalatok konszolidációja

-

-

-

-

-

-

-

-

-

453.411

453.411

79.202

-325.669

8.347

110.956

-8.074

1.333.932

1.119.492

115.796

1.314.490

558.605

1.873.095

Saját részvény ügyletek nettó hatása

Záró egyenleg 2009. december 31.


Konszolidált cash flow kimutatás 2009. december 31. Jegyzet

2009

2008 módosított

Adózás előtti eredmény folytatódó tevékenységből Adózás előtti veszteség megszűnő tevékenységből

millió forint

188.123

157.958

-3.342

-


184.781

157.958

Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés

219.117

151.908

INA konszolidációja kapcsán realizált, pénzmozgással nem járó nyereség

31

millió forint

7

Készletek értékvesztése és visszaírása (-) Céltartalékok növekedése / csökkenése (-) Tárgyi eszközök értékesítéséből származó nyereség (-) / veszteség Követelések leírása / visszaírása (-)

-70.596

-

-6.615

30.005

12.173

1.274

-20.212

-356

13.541

Vevőköveteléseken és szállítói kötelezettségeken keletkezett nem realizált árfolyam veszteség/nyereség (-)

6.555 -3.332

7.927

Leányvállalatok értékesítéséből származó nyereség

-25.665

-7.580

Tárgyévben felmerült kutatási és feltárási költségek

5.790

11.105

Részvény alapú juttatások

-

133

Kapott kamatok

-10.534

-19.230

Fizetett kamatok

23.290

37.841

Egyéb devizás eszközök és kötelezettségek árfolyam nyeresége (-) / vesztesége kivéve a vevőköveteléseken és szállítói kötelezettségeken keletkezett nem realizált árfolyamkülönbözet

3.216

19.863

Konverziós opció valós értékelésből származó különbözet (lásd 28. jegyzet)

19.698

-64.550

Egyéb pénzügyi bevételek (-) / ráfordítások , nettó pénzáramlás

12.041

35.773

Részesedés társult vállalatok eredményéből

1.664

25.190

Egyéb pénzmozgással nem járó tételek

3.336

1.671

372.952

384.228

13.437

77.405

4.751

34.318

Üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlás a működő tőke változás előtt Készletek csökkenése / növekedése (-) Vevő követelések csökkenése / növekedése (-) Egyéb követelések csökkenése / növekedése (-)

180

-7.129

Szállítói tartozások csökkenése (-) / növekedése

36.921

-89.321

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése / csökkenése (-)

11.907

9.625

Fizetett nyereségadó

-28.978

-61.923

Üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlás

411.170

347.203

-303.680 20.676

-323.753 2.333

Beruházások, szénhidrogén kutatási és fejlesztési költségek Tárgyi eszközök értékesítéséből származó pénzeszköz Leányvállalatok és kisebbségi részesedések megvásárlása, nettó pénzáramlás

-6.666

-12.158

Társult vállalkozások és egyéb befektetett eszközök megvásárlása

-1.066

-227.262

Korábban társult leányvállalatok konszolidációjából származó pénzáramlás

19.166

-

4.150

28.143

-11.287

1.221 -2.621

Leányvállalatok értékesítéséből származó nettó pénzáramlás (lásd 8. Jegyzet) Társult vállalkozások és egyéb befektetések értékesítéséből származó pénzeszköz Adott hitelek és hosszú lejáratú bankbetétek változása

37

Rövid lejáratú befektetések állományváltozása

-5.865

-

Kapott kamatok és egyéb pénzügyi bevételek

11.228

57.108

Kapott osztalék Befektetési tevékenység nettó pénzáramlása

A mellékelt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik 9 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és leányvállalatai

896

2.197

-272.448

-474.792

Konszolidált cash flow kimutatás 2009. december 31.

Jegyzet

2009

2008 módosított

Hosszú lejáratú hitelek felvétele

37

Hosszú lejáratú hitelek törlesztése Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állományváltozása

millió forint

millió forint

524.231

1.097.225

-625.621

-893.118

130

125

Rövid lejáratú hitelek állományváltozása

-28.483

13.899

Fizetett kamatok és egyéb pénzügyi ráfordítások

-39.697

-47.190

Tulajdonosoknak fizetett osztalékok Külső tulajdonosoknak fizetett osztalékok Külső tulajdonosok hozzájárulása Saját részvény kibocsátása Visszavásárolt saját részvény

-224

-63.737

-8.531

-13.116

7.523

2.785

959

137.860

-

-25.663

-169.713

209.070

Pénzeszközök csökkenése (-) / növekedése

-30.991

81.481

Pénzeszköz állomány az év elején

222.074

129.721

Finanszírozási tevékenység nettó pénzáramlása

Pénzeszközök árfolyamkülönbözete külföldi leányvállalatok konszolidálása miatt Pénzeszközök fordulónapi nem realizált átértékelési különbözete Pénzeszköz állomány az év végén

A mellékelt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 10 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és leányvállalatai

37

-5.567

6.576

676

4.296

186.192

222.074

Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 1

Általános

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (a továbbiakban MOL Nyrt., MOL vagy a Társaság) 1991. október 1-jén alakult meg a jogelőd Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) átalakulásával. Az állami vállalatok átalakulási törvénye értelmében az OKGT eszközei és kötelezettségei a fordulónappal átértékelésre kerültek. A MOL Nyrt. és leányvállalatai (a továbbiakban MOL Csoport, vagy a Csoport) kőolaj, földgáz és gáztermék kutatásával és termelésével, szállításával, és kőolaj tárolásával, finomításával, finomítói termékek kis- és nagykereskedelmével, valamint olefinek és poliolefinek gyártásával, értékesítésével foglalkozik. A Csoport dolgozóinak létszáma 2009. december 31-én 34.090 fő, míg 2008. december 31-én 17.213 fő volt. A Társaság székhelye Magyarországon, a Budapest, Október huszonharmadika u. 18. címen található. A Társaság részvényeit a Budapesti és a Varsói Értéktőzsdén jegyzik. A nemzetközi tőkepiacokon a Luxemburgi Értéktőzsde, a londoni elektronikus tőzsde és az International Order Book forgalmazza a Társaság DR-jait, valamint New Yorkban, Berlinben és Münchenben tőzsdén kívüli kereskedelemben is forgalmazzák. 2.1 Elfogadás, megfelelőségi nyilatkozat és a beszámoló összeállításának alapja

i) Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről A konszolidált éves beszámolót az Igazgatóság 2010. március 25-én fogadta el. A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Számviteli Standardok szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készült. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottság (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottság (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. 2005. január 1-jétől a magyar számviteli törvény változása lehetővé teszi, hogy a Csoport konszolidált beszámolóját az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett IFRS alapján készítse el. Jelenleg az EU beiktatási folyamatai és a Csoport tevékenysége alapján nincs különbség a Csoport IFRS és EU által elfogadott IFRS politikák között. A pénzügyi kimutatásokban szereplő közzétételek megfelelnek az egyes standardokban foglalt követelményeknek. A 2006 során kibocsátott lejárat nélküli, átváltható értékpapírokba ágyazott konverziós opcióval kapcsolatban elszámolt átértékelési különbözet az eredménykimutatás külön sorában került megjelenítésre. A menedzsment véleménye szerint ezen pénzmozgással nem járó tétel elkülönítése növeli a pénzügyi kimutatások áttekinthetőségét, mert az így elszámolt nyereség vagy veszteség összegére nem gyakorol hatást sem a Csoport működése, sem az ezen működést befolyásoló külső üzleti tényezők. A konverziós opció részleteit a 17. Jegyzet tartalmazza.

ii) A beszámoló készítésének alapja A konszolidált éves beszámoló a 2009. december 31-én kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint készült. A Csoport a módosított IFRS 3 Üzleti Kombinációk és IAS 27 Konszolidált és Egyedi Pénzügyi Kimutatások standardot azok kötelező hatályba lépését (2009. július 1.) megelőzően alkalmazásba vette. A MOL Nyrt. nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint (a továbbiakban MSZSZ) készíti. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. A bekerülési érték elvének alkalmazása érdekében a konszolidált éves beszámoló úgy tekinti a MOL Nyrt.-t, mintha az 1991. október 1-jén jött volna létre az eszközök és források aznapi értékével, figyelembe véve az IFRS miatt szükséges módosításokat. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel.

iii) Konszolidációs elvek Leányvállalatok A konszolidált éves beszámoló a MOL Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több, mint 50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. Amint azt az IAS 27 előírja, az aktuálisan lehívható szavazati jogok is figyelembe vételre kerülnek az ellenőrzés meghatározásához. A megszerzett üzletekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a külső tulajdonosoknak a megszerzett üzletben meglevő részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. A külső tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a külső tulajdonosok részesedése vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a külső tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követően a külső tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások külső tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a külső tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet. A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a külső tulajdonosok részesedésre kerül módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A külső tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül elszámolásra, mint a társaság tulajdonosaira jutó érték. Közös vezetésű vállalkozások A közös vezetésű vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytatnak.

Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez

kapcsolódó stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. vezetésű vállalkozás olyan vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. A Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedései arányos konszolidációval kerülnek bevonásra, azaz a közös vezetésű vállalkozások eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és ráfordításainak arányos része összevonásra kerül a konszolidált éves beszámoló megfelelő soraival.

A közös vezetésű vállalkozások pénzügyi kimutatásaikat az

anyavállalatéval azonos beszámolási évre, konzisztens számviteli politikákat követve készítik el. A közös vezetésű vállalkozások addig az időpontig kerülnek arányosan konszolidálásra, ameddig a Csoport közös irányítása fennáll a vállalkozásban. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közös vezetésű vállalkozás részére, a tranzakció annak tartalma alapján kerül elszámolásra. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közös vezetésű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közös vállalkozás tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. A csoporton belüli tranzakciókon keletkező veszteségek azonnal elszámolásra kerülnek, ha azok az eszköz realizálható értékének csökkenésére, vagy értékvesztésre utalnak. A közös irányítás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedését valós értéken veszi fel, kivéve, ha nem leányvállalattá vagy társult vállalkozássá válik. A közös vezetésű vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. Befektetések társult vállalkozásokban A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. A Csoport társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az equity módszer alapján a társult vállalkozásokban meglevő befektetés a mérlegben a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. Az eredménykimutatás a társult vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a társult vállalkozás saját tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és – ahol ez értelmezhető – kimutatja a saját tőke változásaként. A Csoport és a társult vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a társult vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. A társult vállalkozások beszámolási időpontjai megegyeznek a Csoportéval, és a társult vállalkozások számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal. A társult vállalkozásokban levő befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Egy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedést átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. 2.2 A számviteli politika változásai A Csoport számviteli politikái megegyeznek a korábbi években használtakkal, eltekintve néhány kisebb változtatástól néhány mérleg, illetve eredménykimutatás tétel besorolásában, melyek nem gyakoroltak lényeges hatást a Csoport pénzügyi kimutatásaira. Az összehasonlító időszakok e kisebb változásoknak megfelelően módosításra kerültek, mivel a menedzsment megítélése szerint a hatásuk nem jelentős. A Csoport az alábbi új, illetve módosított IFRS-t és IFRIC értelmezést alkalmazta az év során. A következőkben leírtakon túlmenően ezek alkalmazása nem gyakorolt jelentős hatást a Csoport pénzügyi kimutatására, azonban további közzétételi követelményeket eredményezett. - IFRS 1 – Az IFRS-ek Első Alkalmazásba Vétele - IFRS 2 – Részvény Alapú Juttatások - IFRS 3 – Üzleti Kombinációk (módosított) - IFRS 7 – Pénzügyi Instrumentumok: Közzététel - IFSR 8 – Működési Szegmensek - IAS 1 – Pénzügyi Kimutatások Prezentálása - IAS 16 – Ingatlanok, gépek és berendezések - IAS 19 – Munkavállalói Juttatások - IAS 20 – Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele - IAS 23 – Hitelfelvételi Költségek - IAS 27 – Konszolidált és Egyedi Pénzügyi Kimutatások - IAS 28 – Társult Vállalkozásban lévő befektetések - IAS 29 – Pénzügyi beszámolás hiperinflációs gazdaságokban - IAS 31 – Közös Vezetésű Vállalkozásokban lévő érdekeltségek - IAS 32 – Pénzügyi Instrumentumok: Prezentáció


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. - IAS 36 – Eszközök Értékvesztése - IAS 38 – Immateriális Javak - IAS 39 – Pénzügyi Instrumentumok: Megjelenítés és értékelés - IAS 40 – Befektetési célú ingatlanok - IAS 41 – Mezőgazdaság - IFRIC 15 – Ingatlan-beruházási Szerződések A Csoport a módosított IFRS 3 Üzleti Kombinációk és IAS 27 Konszolidált és Egyedi Pénzügyi Kimutatások standardot 2009. január 1-vel kezdődően alkalmazásba vette. A változások főbb hatásai a következők: IFRS 1 Az IFRS-ek Első Alkalmazásba Vétele Az IFRS 1 új változata megtartja az előző verzió tartalmát, de egy attól eltérő struktúrában. A korábbi IFRS 1 helyébe lép, és az IFRS-t először alkalmazó gazdálkodók számára a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakok vonatkozásában válik kötelezővé. IFRS 2 Részvény Alapú Juttatások Az IFRS 2 Részvény alapú juttatások standard módosítása a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre hatályos. Pontosítja a megszolgálási és a megszolgáláson kívüli feltételeket, valamint a megszüntetések számviteli elszámolását. IFRS 3 Üzleti Kombinációk (módosított) A felülvizsgált standard a 2009. július 1-jén vagy ezt követően kezdődő első üzleti évben megvalósuló tranzakciók vonatkozásában lép érvénybe. Több jelentős változást tartalmaz az üzleti kombinációk elszámolásával kapcsolatban, az alábbiakban kifejtettek szerint: Az üzleti kombinációk elszámolása az akvizíciós számvitel módszerével történik; valamennyi tranzakciós költség felmerüléskor költségként kerül elszámolásra, szemben az IFRS 3 korábbi verziójával, ahol az üzleti kombinációk elszámolására a megszerzés módszere volt irányadó, és az akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségek az akvizíció költségeinek minősültek. A több lépésben megvalósuló üzleti kombinációk esetében a vevőnek a felvásárolt társaságban meglevő korábbi részesedése átértékelésre kerül annak valós értékére az eredménykimutatással szemben. Az akvizíció időpontjában felülvizsgálatra kerülnek azon beágyazott derivatívák, amelyeket a felvásárolt társaság elkülönített az alapul szolgáló szerződéstől, míg korábban csak akkor kerültek felülvizsgálatra, ha az üzleti kombináció eredményezett olyan változásokat a szerződés feltételeiben, amelyek jelentősen módosították a szerződésből egyébként elvárt pénzáramokat.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. A módosított IFRS 3 a külső tulajdonosok részesedésének értékelésekor választási lehetőséget tartalmaz a valós értéken, illetve a megvásárolt társaság nettó azonosítható eszközei valós értékének külső tulajdonosokra jutó összegén történő értékelés között, míg korábban csak az utóbbi volt lehetséges. További útmutatást tartalmaz a függő vételár felvételéről, illetve az azt követő számviteli kezeléséről. A korábbi standard szerint a függő vételár akkor és csak akkor volt felvehető, ha a Csoport egy jelenleg fennálló kötelezettségéből fakadóan gazdasági javak kiáramlása volt valószínűsíthető, amelynek lehetséges volt a megbízható becslése.

A függő vételár

későbbi változásai a goodwill-t módosították. A felülvizsgált IFRS 3 a függő vételárat az akvizíció dátumára vonatkozó valós értéken rendeli felvenni; a későbbi módosítások csak abban az esetben kerülnek a goodwill-lel szemben elszámolásra, ha azok az akvizíció időpontjában fennálló valós érték pontosításából származnak, az akvizíciótól számított 12 hónapon belül. Minden egyéb későbbi módosítás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A Csoport 2009. január 1-vel vette alkalmazásba a felülvizsgált IFRS 3-at, és az INA Csoport akvizíciójával kapcsolatban ezen standard szerint járt el. IFRS 7 Pénzügyi Instrumentumok: Közzététel Az IFRS 7 módosításainak célja a valós érték meghatározásáról és a likviditási kockázatokról szóló közzétételek javítása. A valós értéken felvett tételek értékelésének bemenő adatok szerinti közzétételét írja el egy három szintes valós érték hierarchia alkalmazásával. Megköveteli továbbá a 3. szintű valós értékelés alá tartozó tételek nyitó- és záró egyenlegei közötti levezetést, továbbá a valós érték hierarchia egyes szintjei közötti jelentős átsorolások bemutatását. A módosítások tisztázzák továbbá a likviditási kockázathoz tartozó közzétételek követelményeit a derivatív tranzakciók és a likviditásmenedzsment érdekében alkalmazott eszközök vonatkozásában. A változások 2009. január 1-vel lépnek hatályba. IFRS 8 Működési Szegmensek A standard 2006 novemberében került kibocsátásra és a 2009. január 1-jén vagy ezután kezdődő évek vonatkozásában kötelező. Az új standard információk közzétételét követeli meg a Csoport működési szegmenseiről, és felváltja a korábbi követelményt a Csoport elsődleges (üzleti) és másodlagos (földrajzi) beszámolási szegmenseinek meghatározásáról. A vezetés várakozása szerint nem történik változás a jelenlegi kimutatásokhoz képest, mivel a beszámolási célokra meghatározott elsődleges üzleti szegmensek megfelelnek az új standard szerinti működési szegmenseknek. IAS 1 (módosított) Pénzügyi Kimutatások Prezentálása A standard módosítása 2009. január 1-től hatályos, és különválasztja a tulajdonosi és a nem tulajdonosi sajáttőkeváltozásokat. Ennek következtében a kimutatás a saját tőke változásairól csak a tulajdonosokkal folytatott tranzakciókat tartalmazza, a nem tulajdonosi saját tőke változásokat pedig egy különálló tételként mutatja be. Továbbá a standard bevezeti az átfogó jövedelemkimutatást, amely együtt mutat be minden megjelenített bevétel-vagy ráfordításelemet, egyetlen egységes, vagy két különálló, de összekapcsolódó kimutatásban. A Csoport a módosított IAS 1-et 2009. január 1-től alkalmazza, és az eredménykimutatást, valamint az átfogó jövedelemkimutatást külön teljesítmény-kimutatásként mutatja be.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések IASB megváltoztatta a “nettó eladási ár” kifejezést az “értékesítés költségeivel csökkentett valós érték” kifejezésre. Azon bérbeadási céllal tartott ingatlanokat, gépeket vagy berendezéseket, melyek a bérleti idő lejártával rendszeresen, a szokásos üzleti tevékenység keretében eladásra kerülnek, át kell sorolni a készletek közé, és ott értékesítési célúként kimutatni. IAS 19 Munkavállalói juttatások A módosítás keretében a következő fogalmak kerültek felülvizsgálatra: “ múltbeli szolgálat költsége”, a “juttatási eszközön elért hozam", „rövid távú” és „egyéb hosszú távú” munkavállalói juttatások. Valamint a program azon módosításai, melyek csökkenést eredményeznek a jövőbeni szolgálathoz tartozó juttatásokban, rövidítésként számolandóak el. A függő kötelezettségek megjelenítésére vonatkozó utalás kikerült a standardból, hogy összhangban legyen az IAS 37-tel. Ezen módosítás nem gyakorol jelentős hatást a Csoportra. IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A módosítás értelmében a jövőben kamatmentesen vagy alacsony kamatra kapott kölcsönök nem mentesülnek a kamatszámítási követelmény alól. A kapott összeg és a diszkontált összeg közötti különbözetet állami támogatásként kell elszámolni. Továbbá különböző kifejezések módosításra kerültek, hogy összhangban legyenek más IFRS-ekkel. Ezen módosítás nem gyakorol jelentős hatást a Csoportra. IAS 23 Hitelfelvételi költségek A felülvizsgált standard szerint akkor kell a hitelfelvételi költségeket aktiválni, ha egy minősített eszközhöz rendelhetőek. A definíció szerint a minősített eszköz olyan eszköz, melynek elkészítéséhez, használatba vételéhez vagy értékesítéséhez jelentős idő szükséges. A Csoport jelenleg alkalmazza ezt az eljárást, így a változásnak nincs hatása a konszolidált beszámolóra. IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások A felülvizsgált standard 2009. július 1-jén lép hatályba. A leányvállalatokban fennálló tulajdoni hányadban bekövetkező változásokat a saját tőkében rendeli elszámolni akkor, ha a tranzakció nem eredményezi a kontroll elvesztését. Ennek következtében ezen tranzakciók nem eredményeznek sem goodwill-t, sem nyereséget vagy veszteséget. Megköveteli továbbá az időszaki teljes átfogó eredmény felosztását az anyavállalat tulajdonosai és a külső tulajdonosok között abban az esetben is, ha a külső tulajdonosok részesedése negatívvá válik. A korábbi standard – bizonyos ritka kivételektől eltekintve – ezen veszteségeket az anyavállalat tulajdonosaira allokálta. Továbbá, a standard alapján a leányvállalatokban meglevő kontroll elvesztésével járó tranzakciók nyeresége vagy vesztesége az eredményben számolandó el. Amennyiben az anyavállalat egyedi pénzügyi beszámolójában a leányvállalatban lévő befektetését az IAS 39-nek megfelelően, valós értéken jeleníti meg, akkor ezt a módszert kell követni akkor is, ha ezt követően a befektetést értékesítésre tartottként sorolja be. A Csoport 2009. január 1-vel vette alkalmazásba a módosított standardot a felülvizsgált IFRS 3-mal együtt.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. IAS 28 Társult vállalkozásban lévő befektetések Ha a társult vállalkozásban lévő befektetés értékelése az IAS 39 szerinti valós értéken történik, akkor az IAS 28 közzétételi kötelezettségei közül csak a következőnek kell megfelelni: közzé kell tenni bármilyen jelentős korlátozás jellegét és mértékét, amely a társult vállalkozásra vonatkozóan korlátozza a befektető számára történő, pénzeszköz vagy hitel visszafizetés formájában megvalósuló tőketranszfereket. Ennek a módosításnak nincs hatása a Csoportra, mivel a társult vállalkozásokat nem az IAS 39 szerinti valós értéken számolja el. A társult vállalkozásban lévő befektetés értékvesztés teszt szempontjából egyedi eszköznek minősül. Ennek megfelelően az értékvesztés-teszttel megállapított értékvesztést nem lehet hozzárendelni a befektetés mérlegében lévő goodwill-hez. A módosítás nincs hatással a Csoportra, mivel már alkalmazza ezt a politikát. IAS 29 Pénzügyi beszámolás hiperinflációs gazdaságokban Módosult annak a meghatározása, hogy mely eszközök és kötelezettségek képeznek kivételt a bekerülési értéken történő megjelenítés alól. Így a módosított standard csak példaként definiálja az ingatlanokat, gépeket, berendezéseket, nem pedig a kivételt képező eszközök és kötelezettségek teljes körű felsorolásaként. Továbbá különböző kifejezések módosításra kerültek, hogy összhangban legyenek más IFRS-ekkel. IAS 31 Közös vezetésű vállalkozásokban lévő érdekeltségek Ha a gazdálkodó egység a közös vezetésű vállalkozásokban lévő érdekeltségeit az IAS 39 szerint valós értéken értékeli, akkor csak az IAS 31 következő közzétételi kötelezettségei vonatkoznak rá: közzé kell tenni a vállalkozó és a közös vezetésű vállalkozás kötelezettségvállalásait, valamint összefoglaló pénzügyi adatokat a közös vezetésű vállalkozás eszközeiről, kötelezettségeiről, bevételeiről és ráfordításairól. Ennek a módosításnak nincs hatása a Csoportra, mivel a közös vezetésű vállalkozásokat nem az IAS 39 szerinti valós értéken értékeli. IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Prezentáció és IAS 1 Pénzügyi kimutatások – eladható pénzügyi instrumentumok és felszámoláskor felmerülő kötelezettségek A módosított standardok, melyek 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti év vonatkozásában lépnek hatályba, tőkeként történő kezelést írnak elő egyes eladható pénzügyi instrumentumokra, valamint olyan pénzügyi instrumentumokra, amelyek csak a társaság felszámolásakor teremtenek kötelezettséget arra, hogy a társaság nettó eszközeinek arányos része a másik fél részére átadásra kerüljön. A módosítás nem gyakorol hatást a Csoport jelenlegi pénzügyi instrumentumaira. IAS 36 Eszközök értékvesztése Amennyiben az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték meghatározására diszkontált pénzáramokat használnak, további közzétételek szükségesek, ha a használati érték meghatározása is diszkontált pénzáramok alapján történik. Ezen módosítás nincs azonnali hatással a Csoport pénzügyi kimutatásaira, mivel jelenleg a jövedelemtermelő egységek megtérülési értékének becslése használati érték alapján történik.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. IAS 38 Immateriális Javak A reklámozásra és promóciós tevékenységekre fordított kiadásokat akkor kell ráfordításként kimutatni, amikor a Csoport az árukhoz hozzájut, illetve amikor a szolgáltatásokat átveszi. Ezen módosítás nincs hatással a Csoportra, mivel nem végeztet ilyen promóciós tevékenységeket. A felülvizsgált standard előírja, hogy az üzleti kombináció során azonosított immateriális javakat a goodwill-től elkülönítve kell nyilvántartani, még akkor is ha kizárólag a kapcsolódó szerződéssel együtt elkülöníthető. Az egymást kiegészítő, azonos hasznos élettartammal rendelkező vagy a kizárólag egy másik immateriális jószággyal együtt elkülöníthető immateriális javak egy eszközként kerülhetnek nyilvánartásra. IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés A módosítás értelmében a derivatívákhoz kapcsolódó körülmények változása nem jelent átsorolást, így vagy el lehet tekinteni, vagy figyelembe lehet venni azt az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt eszközök közé történő besoroláskor a kezdeti megjelenítést követően. Törölték az IAS 39 szegmensre vonatkozó hivatkozását az instrumentumok fedezeteként történő megjelölésénél. Az adósság instrumentumok átértékelésére szintén a felülvizsgált effektív kamatláb használata kötelező a valós értéken történő fedezeti elszámolás felhagyásakor. Ezen módosítás nem gyakorol jelentős hatást a Csoportra. IAS 40 Befektetési célú ingatlanok A módosítás felülvizsgálta a standard hatályát, ennek értelmében az olyan, építés vagy fejlesztés alatt álló ingatlan, melyet a jövőben befektetési céllal akarnak használni, befektetési célú ingatlannak minősül. Amennyiben a valós értékét nem lehet megbízhatóan meghatározni, a fejlesztés alatt álló ingatlant bekerülési értéken kell kimutatni addig, amíg a valós érték nem lesz meghatározható, vagy az építkezés be nem fejeződik. Továbbá a módosítás felülvizsgálta a számviteli politika önkéntes módosításának feltételeit, hogy konzisztens legyen az IAS 8-cal, és meghatározta azt, hogy a lízing keretében tartott befektetési célú ingatlan könyv szerinti értéke egyenlő a kapott értékelésnek a kimutatott kötelezettségekkel növelt értékével. Ezen módosítás nem gyakorol jelentős hatást a Csoportra. IAS 41 Mezőgazdaság A módosítás következtében kikerült az adózás előtti diszkontráta alkalmazásának követelménye a valós érték meghatározására, valamint az “értékesítési pontig felmerülő költségek” kifejezés “értékesítési költségekre” módosult. Továbbá kikerült a standardból annak a tilalma, hogy bármilyen további átalakításból származó pénzáramlás figyelembe vehető a valós érték meghatározásakor. Ezen módosítás nem gyakorol jelentős hatást a Csoportra. IFRIC 15 Ingatlan-beruházási szerződések Az IFRIC 15 értelmezés 2008 júliusában került kibocsátásra, és a 2009. január 1-jén vagy ezután kezdődő évek vonatkozásában kötelező visszamenőlegesen is. Meghatározza, hogy mikor és hogyan kell megjeleníteni egy ingatlanegység eladásából származó bevételeket és a kapcsolódó ráfordításokat abban az esetben, amennyiben a kivitelező és a vevő még az ingatlan építésének befejezése előtt megállapodtak egymással. Továbbá azt is meghatározza, hogy


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. miként lehet eldönteni egy szerződésről, hogy az IAS 11 vagy az IAS 18 hatálya alá tartozik. A Csoport nem folytat ilyen tevékenységet, így az IFRIC 15 nincs hatással a Csoport pénzügyi helyzetére. IFRIC 16 Külföldi érdekeltségben lévő nettó befektetés fedezése Az IFRIC 16 értelmezés 2008 júliusában került kibocsátásra, és a 2008. október 1-jén vagy ezután kezdődő évek vonatkozásában kötelező, és útmutatást ad a nettó befektetések fedezésével kapcsolatban. Az értelmezés nincs hatással a Csoport pénzügyi kimutatásaira, mivel nincsenek nettó befektetés fedezeti ügyletei. Kibocsátott, de nem hatályos Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok A konszolidált éves beszámoló elfogadásáig az alábbi standardok és értelmezések kerültek kibocsátásra, amelyek még nem léptek hatályba: IFRS 1 (módosított) – Az IFRS-ek Első Alkalmazásba Vétele A felülvizsgált standard (amely 2010. január 1-én lép hatályba) az IFRS-ek visszamenőleges alkalmazásának egyszerűsítését célozza két egyedi helyzetben. Egyrészt, a full-cost módszert használó társaságok számára felmentést ad a visszamenőleges alkalmazás alól az olaj- és gázipari eszközök vonatkozásában. Azon társaságok, amelyek élnek ezzel a felmentéssel, a korábbi számviteli politikájuknak megfelelő könyv szerinti értéket használhatják, mint

olaj- és gázipari

eszközeik bekerülési értéke az IFRS-ek első alkalmazásba vétele során. Másrészt a társaság felmentést kap az IFRIC 4 – Annak meghatározása, hogy egy megállapodás lízing elemet tartalmaz értelmezés alól az IFRS-ek alkalmazásba vételekor, ha a társaság a korábbi számviteli politikája szerint is az IFRIC 4 követelményeivel megegyező döntési folyamatot használt. IFRS 2 Részvény Alapú Juttatások (módosítás) – Készpénz elszámolású részvényjuttatási tranzakciók Az IFRS 2 Részvény Alapú Juttatások módosításai a 2010. január 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi évek vonatkozásában lépnek hatályba és visszamenőlegesen kerülnek alkalmazásra. Pontosítják annak követelményeit, hogy a csoport leányvállalatai hogyan kezeljék a részvény alapú juttatásokat saját egyedi beszámolóikban. Az IFRS 2 módosításai beemelik továbbá azon útmutatásokat, amelyeket korábban az IFRIC 8 – Az IFRS 2 Hatálya, illetve az IFRIC 11 – Csoport és Saját Részvény Tranzakciók című értelmezések tartalmaztak. Ennek eredményeként az IFRIC 8 és az IFRIC 11 visszavonásra került. IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok – Besorolás és Értékelés Az IFRS 9 2009. november 12-én került kiadásra, célja az IAS 39 - Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és Értékelés helyettesítése. A standard új követelményeket fogalmaz meg a pénzügyi eszközök besorolásával és értékelésével kapcsolatban, amelyeket 2013. Január 1-től kezdődően kell alkalmazni. Az IFRS 9 szerint valamennyi pénzügyi eszközt tranzakciós költségekkel növelt valós értéken kell felvenni. A standard megszünteti továbbá az IAS 39 szerint jelenleg meglevő értékesíthető és lejáratig tartott kategóriákat.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. IAS 24 Kapcsolt Felekkel Folytatott Tranzakciók Az IAS 24 módosítása a 2010. január 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi évek vonatkozásában lép hatályba és visszamenőlegesen kerül alkalmazásra. A felülvizsgált standard egyszerűsíti azon társaságok közzétételi követelményeit, amelyek felett egy kormány kontrollt, közös vezetést gyakorol vagy amelyekben jelentős befolyással rendelkezik, és tisztázza a kapcsolt fél fogalmát. Ennek eredményeként ezen társaságok felmentést kapnak a kormányokkal és a kormányokhoz kapcsolódó társaságokkal folytatott tranzakciókról és a velük szemben fennálló egyenlegekről szóló általános közzétételi követelmények alól. IFRIC 17 Nem pénzbeli kifizetések a tulajdonosok felé Az

IFRIC 17 értelmezés 2008 novemberében került kibocsátásra, és a 2009. július 1-jén vagy ezután kezdődő évek

vonatkozásában kötelező. Az értelmezés útmutatást ad a számviteli kezeléshez arra vonatkozóan, ha a gazdálkodó egység nem pénzben, hanem más egyéb eszköz formájában juttat osztalékot a tulajdonosoknak. Ebben az esetben az osztalékot a juttatott eszköz valós értékén kell kimutatni. Ezen összeg és a juttatott eszközök korábbi könyv szerinti értéke közötti eltérést az eredménnyel szemben kell elszámolni osztalékfizetéskor. Az értelmezésnek várhatóan nem lesz hatása a Csoportra, mivel csak pénzben fizet osztalékot. IFRIC 18 Vevőktől átvett eszközök Az IFRIC 18 értelmezés 2009 januárjában került kibocsátásra, és a 2009. július 1-jén vagy ezután kezdődő évek vonatkozásában kötelező. Bizonyos szektorokban a gazdálkodó egységek gyakran kapnak vevőiktől tárgyi eszközöket, vagy pénzt bizonyos eszközök megépítéséhez vagy beszerzéséhez. A későbbiekben ezen eszközöket a vevők hálózathoz csatlakoztatására használják, illetve ezekkel biztosítanak számukra hozzáférést bizonyos árukhoz vagy szolgáltatásokhoz. Az értelmezés útmutatást ad arra, hogy mikor és hogyan kell az ilyen eszközöket megjelenítetni. Amennyiben egy vevőtől átvett berendezés az átvevő szempontjából megfelel az IASB Keretelvek szerinti eszköz definíciójának, akkor az átvevőnek ki kell mutatnia azt pénzügyi kimutatásaiban. Ha a vevő továbbra is irányítást gyakorol az átadott berendezés felett, akkor az nem felel meg az eszköz definíciójának, még akkor sem, ha a tulajdonjog átadásra került a szolgáltató vagy egy másik átvevő társaság részére. Az értelmezés várhatóan nem lesz jelentős hatással a Csoport pénzügyi kimutatásaira. Az IFRS-ek javításai Az IASB 2009 áprilisában bocsátotta ki a főként szabályokat összehangoló, szövegezéseket tisztázó módosításainak gyűjteményét. A módosítások 2010. január 1-től hatályosak. A Csoport az alábbi módosításokat nem vette még alkalmazásba, de várhatóan ezek nem lesznek lényeges hatással a Csoport pénzügyi beszámolóira. - IFRS 2 Részvény Alapú Juttatások Az IFRS 2 kizárja hatóköréből azon tranzakciókat, amelyek megfelelnek az üzleti kombinációk IFRS 3 szerinti definíciójának.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. - IFRS 5 Értékesítési Céllal Tartott Befektetett Eszközök és Megszűnő Tevékenységek A módosítás pontosítja a közzétételi követelményeket az értékesítésre kijelölt befektetett eszközök (eszközcsoportok), illetve megszűnő tevékenységek vonatkozásában. A más IFRS-ekben megjelölt közzétételei követelmények nem vonatkoznak az ilyen eszközökre, kivéve, ha az adott standard közzétételt követel meg az értékesítési céllal tartott eszközökkel, illetve megszűnő tevékenységekkel kapcsolatban. - IFRS 8 Működési Szegmensek A módosítás tisztázza, hogy az összes eszköz értéke akkor kerül bemutatásra, ha ezen értékről a társaság vezetése számára is történik beszámolás. - IAS 1 Pénzügyi Kimutatások Prezentálása A módosítás pontosítja a rövid- és hosszú lejáratú átváltható instrumentumok besorolásának kérdését. - IAS 7 Cash Flow Kimutatás A módosítás előírja, hogy csak azon ráfordítások mutathatók be „befektetési” pénzáramként a cash flow kimutatásban, amelyek eszközök felvételéhez vezetnek. - IAS 17 Lízingek A módosítás meghatározza, hogy azon földterület lízingek vonatkozásában, amelyekről visszamenőlegesen rendelkezésre áll információ, a le nem járt lízing-részek besorolását az eredeti felvétel időpontjában fennálló feltételek alapján kell elvégezni. A társaság továbbá a megállapodás megkötésekor fennálló valós értéken köteles visszamenőlegesen felvenni azon lízing megállapodásokat, amelyeket jelenleg pénzügyi lízingként számol el. - IAS 32 Pénzügyi Instrumentumok: Prezentáció A módosítás a 2010. február 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi év vonatkozásában lép hatályba, és előírja, hogy rögzített darabszámú saját tőkeinstrumentum rögzített áron történő megszerzéséről szóló jogok, opciók és warrantok tőkeinstrumentumnak minősülnek, bármilyen devizában vannak denominálva. - IAS 36 Eszközök Értékvesztése A módosítás meghatározza, hogy azon egység, amelyhez goodwill kerül allokálásra értékvesztés számítás céljára, nem lehet nagyobb, mint egy IFRS 8 szerint definiált működési szegmens. - IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és Értékelés A módosítás pontosítja, hogy egy fedezeti instrumentum nyeresége vagy vesztesége mikor kerüljön átsorolásra saját tőkéből az eredménykimutatásba. Továbbá az üzleti kombináció részeként kötött forward szerződések kivételt képeznek az IAS 39 hatálya alól.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 2.3 A számviteli politika lényeges elemei i) Beszámolási pénznem Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. ii) Üzleti kombinációk Az üzleti kombinációk elszámolásakor az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra. A módszer magában foglalja a megszerzett eszközök és kötelezettségek szerződéses feltételeiknek és gazdasági tartalmuknak megfelelő besorolásának vizsgálatát, valamint az üzlet azonosítható eszközeinek (beleértve korábban fel nem vett immateriális javainak) és kötelezettségeinek (beleértve függő kötelezettségeinek, de kizárva jövőbeli átalakítási költségeinek) az akvizíció időpontjában fennálló valós értéken történő felvételét jelenti. A tranzakciós költségek felmerüléskor az eredménnyel szemben kerülnek elszámolásra. A több lépésben megvalósuló üzleti kombinációk esetében a vevőnek a felvásárolt társaságban meglevő korábbi részesedése átértékelésre kerül annak valós értékére az eredménykimutatással szemben. A felvásárló által később teljesítendő függő vételár az akvizíció dátumára vonatkozó valós értéken kerül felvételre; a későbbi módosítások csak abban az esetben kerülnek a goodwill-lel szemben elszámolásra, ha azok az akvizíció időpontjában fennálló valós érték pontosításából származnak, az akvizíciótól számított 12 hónapon belül. Minden egyéb későbbi módosítás az eredménnyel vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben kerül elszámolásra. A saját tőkével szemben elszámolt függő vételár valós értékének változása nem kerül felvételre. Az üzletrész bekerülési értéke és az üzletrész révén a leányvállalatokban megszerzett eszközöknek, kötelezettségeknek és függő kötelezettségeknek a megszerzés napján érvényes valós értéke közötti különbözet az eszközök között, goodwill-ként kerül kimutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. Amennyiben az ellenérték alacsonyabb, mint a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értéke, a különbség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A felvételt követően a goodwill nyilvántartása értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken történik. Az értékvesztés vizsgálat céljából a megszerzéskor a keletkező goodwill a kombináció szinergiáiból részesülő jövedelemtermelő egységekhez vagy azok csoportjaihoz kerül hozzárendelésre, függetlenül attól, hogy vannak-e egyéb, ezen egységekhez, illetve csoporthoz rendelt eszközei vagy kötelezettségei a Csoportnak. Minden egység, vagy azok csoportja azt a legalacsonyabb szintet jelképezi a Csoporton belül, amelyen a goodwillt belső menedzsment célokra vizsgálják, illetve amely nem nagyobb, mint egy szegmens a Csoport IFRS 8 Működési Szegmensek standard szerinti beszámolási rendszerében. Ha a goodwill egy olyan jövedelemtermelő egység vagy tevékenység részét képezi, amely értékesítésre kerül, a hozzárendelt goodwill figyelembe vételre kerül a tevékenység könyv szerinti értékében az értékesítés nyereségének vagy veszteségének megállapításakor. Ilyen esetekben a kivezetett goodwill értéke az értékesített tevékenység és a megmaradó jövedelemtermelő egységek relatív értékeinek alapján kerül meghatározásra. Amikor egy leányvállalat értékesítésre kerül, az eladási ár, illetve a kumulált átváltási különbözettel és a goodwill könyv szerinti értékével növelt nettó eszközérték különbözete az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. iii) Befektetések és Egyéb Pénzügyi Eszközök A pénzügyi eszközök az IAS 39 alapján az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök, adott kölcsönök és vevőkövetelések, lejáratig tartott befektetések vagy értékesíthető pénzügyi eszközök lehetnek. A pénzügyi eszközök bekerüléskor valós értéken kerülnek kimutatásra, melyet a nem az eredménnyel szemben elszámolt valós értéken nyilvántartott befektetések esetében a megszerzéshez közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségek növelnek. A Csoport akkor ítéli meg, hogy egy szerződés tartalmaz-e beágyazott derivatívát, amikor először szerződő féllé válik. A befektetések vásárlásának és eladásának elszámolása a teljesítés időpontjában történik, amely az eszköz másik fél részére történő átadásának napja. A Csoport pénzügyi eszközei felvételkor kerülnek besorolásra tartalmuk és céljuk szerint. A pénzügyi eszközök a készpénzt, rövid lejáratú betéteket, vevőköveteléseket, kölcsönöket és egyéb követeléseket, jegyzett és nem jegyzett részesedéseket, valamint a derivatív pénzügyi instrumentumokat foglalják magukban. Eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök Az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök kategóriájába tartoznak a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök, illetve a bekerülést követően ilyenként minősített pénzügyi eszközök. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszköznek minősülnek azok a pénzügyi eszközök, melyek rövid távon történő értékesítés céljából kerülnek beszerzésre. A származékos termékeket, az alapszerződéstől elkülönített beágyazott származékos termékeket is beleértve, kereskedési célúnak kell tekinteni, kivéve, ha azok hatékony fedezeti instrumentumnak vagy pénzügyi garancia szerződésnek minősülnek. A kereskedési célú befektetésekhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások elszámolása az eredménykimutatással szemben történik. Egy pénzügyi eszköz bekerüléskor az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt eszközök közé a következő feltételek fennállása esetén sorolható: (i) ha az eszköz ilyen besorolása megszünteti vagy lényegesen csökkenti annak valószínűségét, hogy az adott pénzügyi eszköz értékelése, illetve a kapcsolódó bevételek és ráfordítások eltérő módon történő kezelése nem megfelelő bemutatást eredményezne (ii) az eszköz egy olyan eszközcsoport részét képezi, melynek kezelése és teljesítményértékelése egy dokumentált kockázatkezelési stratégiával összhangban valós érték alapon történik (iii) a pénzügyi eszköz olyan beágyazott származékos terméket tartalmaz, melyet elkülönítetten kellene kimutatni. Ezen pénzügyi eszközök rövid lejáratúként kerülnek kezelésre, kivéve, amelyek a mérlegfordulónapot követő 12 hónapon túl rendeződnek és elsődlegesen nem kereskedési célt szolgálnak. Ebben az esetben az ilyen instrumentumokra vonatkozó kifizetések a hosszú lejáratú eszközök közé kerülnek besorolásra. 2009. és 2008. december 31-én a Csoportnak nem voltak eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszköznek minősített eszközei. Lejáratig tartott befektetések A lejáratig tartott befektetések olyan fix vagy meghatározott kifizetésekkel és fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközök, melyeket a Csoport szándékozik és képes a lejáratig megtartani. A bekerülést követően a lejáratig tartott befektetések amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az amortizált bekerülési érték az eszköz bekerüléskor


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. meghatározott értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszer szerint megállapított halmozott amortizációjával és csökkentve az esetleges értékvesztéssel. A számítás minden olyan díjat és tételt tartalmaz, melyet a szerződő felek egymástól kapnak vagy egymásnak fizetnek és az effektív kamatláb részét képezik, továbbá a tranzakciós költségeket és minden egyéb prémiumot és diszkontot. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott befektetésekkel kapcsolatos bevételek és ráfordítások a konszolidált eredménykimutatásban jelennek meg a befektetések kivezetésekor vagy értékvesztésekor, valamint az amortizációs folyamat során. Adott kölcsönök és követelések Az adott kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározott kifizetésekkel bíró nem származékos pénzügyi eszközök, melyeket aktív piacon nem jegyeznek. Megszerzést követően az adott kölcsönök és követelések az effektív kamatláb módszer

alapján

meghatározott,

esetleges

értékvesztéssel

csökkentett

amortizált

bekerülési

értéken

kerülnek

nyilvántartásra. Az amortizált bekerülési érték meghatározása megszerzéskori diszkontok, illetve prémiumok, az effektív kamatláb részét képező díjak és a tranzakciós költségek figyelembe vételével történik. Az adott kölcsönökhöz és követelésekhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások az adott kölcsön és követelés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, valamint az amortizációs folyamat során kerülnek elszámolásra az eredménykimutatásban. Értékesíthető pénzügyi instrumentumok Az értékesíthető pénzügyi eszközök azok a nem származékos pénzügyi eszközök, melyet értékesíthetőnek minősítettek és nem tartoznak a fenti három pénzügyi eszköz kategória egyikébe sem. Megszerzést követően az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek értékelésre, a nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül az egyéb átfogó jövedelem valós érték értékelési tartalék kategóriájában történő elszámolásával. A befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor az azt megelőzően a tőkében elszámolt halmozott nyereség és veszteség az eredménykimutatásba kerül átvezetésre. A bekerülést követően az értékesíthető pénzügyi eszközök az aktuális piaci körülmények és az alapján kerülnek értékelésre, hogy a management az adott eszközt tartási vagy nyereségszerzés céljából szerezte be. Kivételes esetekben, amikor az eredeti feltételek nem állnak fenn, a Csoport élhet az adott eszköznek a társaság által keletkeztetett kölcsönök és követelések vagy a lejáratig tartandó befektetések közé való átsorolásáról, amennyiben a vonatkozó IFRS erre lehetőséget ad. Valós érték Azon befektetések valós értékének meghatározása, amelyekkel aktív kereskedés folyik szervezett pénzügyi piacokon, a mérleg fordulónapján érvényes, tranzakciós költségek levonása nélküli záró piaci jegyzésár alapul vételével történik. A piaci jegyzésárral nem rendelkező befektetések valós értékének meghatározása más, lényegében azonos jellemzőkkel rendelkező instrumentumok érvényes piaci értéke, vagy a befektetések alapját képező nettó eszközöktől elvárt pénzáramok alapján történik.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. iv) Pénzügyi instrumentumok minősítése és kivezetése Pénzügyi instrumentumnak minősülnek a konszolidált mérlegben a pénzeszközök, értékpapírok, vevő és egyéb követelések, szállító és egyéb kötelezettségek, hosszú lejáratú követelések, adott és kapott hitelek és kölcsönök, befektetések, kötvénykövetelések és kötelezettségek. Ezen tételek értékelése során alkalmazott elveket jelen számviteli politika vonatkozó jegyzetei tartalmazzák. A pénzügyi instrumentumok (beleértve az összetett pénzügyi instrumentumokat) az alapul szolgáló szerződéses kötelezettségek valós tartalma alapján válnak eszköz-, forrás- vagy tőkeelemmé. A kötelezettségek közé sorolt pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó kamatok, osztalékok, nyereségek és veszteségek felmerüléskor az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. A saját tőkében megjelenő pénzügyi instrumentumok tulajdonosainak nyújtott juttatások, a saját tőkével szemben kerülnek elszámolásra. Az összetett pénzügyi instrumentumok esetében, először azok kötelezettség része kerül értékelésre, a tőkerész maradványértékként kerül meghatározásra. A pénzügyi instrumentumok csak abban az esetben kerülnek elszámolásra egymással szemben (nettósítás), ha a Társaságnak ahhoz törvényes joga van, továbbá, ha feltett szándéka, hogy az érintett eszközt és forrást nettó módon vagy egyidejűleg rendezi. A pénzügyi instrumentumok kivezetése akkor történik meg, amikor a Csoport már nem rendelkezik a pénzügyi instrumentumban foglalt jogokkal, amely rendszerint az instrumentum eladásának, vagy az instrumentumból származó valamennyi pénzáramlás független, harmadik fél részére történő átadásának időpontja. Amikor a Csoport nem adja át, és nem is tartja meg a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó összes kockázatot és hozamot, de megtartja az eszköz feletti ellenőrzést abban az esetben a visszatartott hozamot eszközként és a megtartott kockázatból eredő lehetséges pénzkiáramlásokat kötelezettségként kell állományba venni. v) Származékos pénzügyi instrumentumok A Csoport származékos pénzügyi instrumentumokat, például forward devizaszerződéseket vagy kamatláb swap-okat használ a kamatlábak és az árfolyamok változásából eredő kockázatok kezelésére. Ezen származékos pénzügyi instrumentumok a szerződéskötés napján fennálló valós értéken kerülnek felvételre, és a következő időszakokban átértékelésre kerülnek. A származékos ügyletek eszközként kerülnek elszámolásra, ha valós értékük pozitív, illetve kötelezettségként, amennyiben valós értékük negatív. A fedezeti ügyletnek nem minősülő származékos ügyletek valós értékének változásából eredő bevételek és ráfordítások a tárgyévi eredményben kerülnek elszámolásra, a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között. A forward deviza szerződések valós értéke a hasonló lejáratú forward devizaárfolyamok alapján, a kamat swap-ok valós értéke a hasonló instrumentumok piaci értéke alapján kerül meghatározásra. A beágyazott származékos ügyletek - az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén - elkülönítésre kerülnek az alapul szolgáló szerződéstől, és különálló származékos ügyletként kerülnek kimutatásra: -

a beágyazott származékos ügylet gazdasági jellemzői és kockázatai, nem mutatnak szoros kapcsolatot az alapul szolgáló szerződés gazdasági jellemzőivel,

-

egy, a beágyazott származékos ügylet jellemzőivel rendelkező különálló ügylet megfelelne a származékos ügylet definíciójának, és


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. -

a hibrid (beágyazott származékos ügyletet tartalmazó) ügylet nem valós értéken kerül kimutatásra, értékének változásai nem jelennek meg az eredményben.

vi) Fedezeti ügyletek A fedezeti elszámolás szempontjából az ügyletek a következő kategóriákba sorolhatók: -

valós érték fedezeti ügyletek;

-

cash flow fedezeti ügyletek; vagy

-

egy külföldi egységben lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügyletek.

Egy biztos elkötelezettség devizakockázatának fedezete cash flow fedezeti ügyletként kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet megkötésekor a Csoport formálisan megjelöli és dokumentálja a fedezeti kapcsolatot, amelyre a Csoport a fedezeti elszámolást alkalmazni kívánja, valamint az ügylet megkötésének kockázatkezelési céljait és stratégiáját. A dokumentáció tartalmazza a fedezeti ügylet azonosítását, a kapcsolódó fedezett tételt vagy ügyletet, a fedezni kívánt kockázat jellegét és azt, hogy a gazdálkodó hogyan fogja mérni a fedezeti ügylet hatékonyságát a fedezett tétel valós értékében vagy pénzáramaiban létrejövő, a fedezett kockázatnak tulajdonítható változásoknak való kitettség ellentételezésében. Ezen fedezeti ügyletek várhatóan nagyon hatékonyak lesznek a valós érték - vagy a pénzáram-változások ellentételezésének elérésében, és folyamatosan értékelésre kerülnek annak megállapítása érdekében, hogy a beszámolási időszak egész ideje alatt ténylegesen nagyon hatékonyak voltak. A fedezeti elszámolás szigorú követelményeinek megfelelő fedezeti ügyletek elszámolása az alábbiak szerint történik: Valós érték fedezeti ügyletek A valós érték fedezeti ügyletek egy mérlegben kimutatott eszköz, vagy kötelezettség, vagy egy ki nem mutatott biztos elkötelezettség, vagy egy ilyen eszköz, kötelezettség vagy biztos elkötelezettség beazonosítható részének valós értékében bekövetkező változásoknak való olyan kitettség fedezése, amely egy bizonyos kockázathoz kapcsolódik és várhatóan az eredményt fogja érinteni. Valós érték fedezeti ügyletek esetében a fedezett tétel könyv szerinti értéke a fedezett kockázatnak tulajdonítható nyereséggel vagy veszteséggel módosításra kerül, a fedezeti ügylet átértékelésre kerül valós értékre, és mindkettő nyeresége vagy vesztesége az eredményben jelenik meg. Az amortizált bekerülési értéken szereplő tételekhez kapcsolódó valós érték fedezeti ügyletek esetében a könyv szerinti érték módosítása a lejáratig hátralévő időszak alatt kerül amortizálásra az eredménnyel szemben. Egy fedezett, effektív kamatláb módszerrel értékelt pénzügyi instrumentum könyv szerinti értékének módosítását az eredménnyel szemben kell amortizálni. Az amortizáció elszámolása akkor kezdődhet, amikor a módosítás megjelenik, és nem kezdődhet később, mint amikor a fedezett tételnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változások miatti módosítása megszűnik. Ha egy mérlegben nem szereplő biztos elkötelezettség kerül fedezett tételként megjelölésre, az ezt követően elszámolt, a biztos elkötelezettség valós értékében a fedezett kockázatnak tulajdonítható kumulatív változás eszközként vagy


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. kötelezettségként kerül elszámolásra az eredménnyel szemben. A fedezeti ügylet valós értékének változása szintén az eredményben kerül elszámolásra. A Csoport akkor szünteti meg a valós érték fedezeti elszámolást, ha a fedezeti instrumentum lejár, eladásra kerül, megszűnik vagy lehívják, a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak, vagy a Csoport visszavonja a fedezeti megjelölést. Cash flow fedezeti ügyletek A cash flow fedezeti ügylet a pénzáramok változékonyságából eredő olyan kitettségnek a fedezése, amely egy mérlegben szereplő eszközzel vagy kötelezettséggel, vagy egy nagy valószínűséggel előrejelzett ügylettel kapcsolatos bizonyos kockázatnak tulajdonítható és amely érintheti az eredményt. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben, míg a nem hatékony része az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegeket akkor kell az eredménykimutatásban figyelembe venni, amikor a fedezett tranzakció az eredményre hatást gyakorol, például amikor a fedezett pénzügyi bevétel vagy ráfordítás elszámolásra kerül, vagy az előre jelzett eladás vagy vásárlás megtörténik. Ha a fedezett ügylet egy nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszerzése, a saját tőkében elszámolt összeget a nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékében kell figyelembe venni. Ha az előre jelzett ügylet várhatóan már nem fog bekövetkezni, a korábban a saját tőkével szemben elszámolt összegeket át kell sorolni az eredménybe. Ha a fedezeti ügylet lejár, eladásra kerül, megszűnik, lecserélés vagy átforgatás nélkül lehívásra kerül vagy a fedezeti megjelölés visszavonásra kerül, a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegek az egyéb átfogó jövedelemben maradnak, amíg az előre jelzett ügylet bekövetkezik. Ha az előre jelzett ügylet várhatóan már nem fog bekövetkezni, ezeket az összegeket át kell sorolni az eredménybe. Nettó befektetés fedezete Egy külföldi egységben levő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet, beleértve azon monetáris eszközök fedezetét is, amelyek a nettó befektetés részét képezik, a cash flow fedezeti ügyletekhez hasonló módon kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben, míg a nem hatékony része az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A külföldi egység kivezetésekor az egyéb átfogó jövedelemben így elszámolt nyereség vagy veszteség átsorolásra kerül az eredménybe. vii) Pénzügyi eszközök értékvesztése A Csoport minden mérlegfordulónapon értékvesztés-vizsgálatot végez a pénzügyi eszközökre, illetve azok csoportjaira vonatkozóan. A pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközök csoportájára vonatkozóan értékvesztés kerül elszámolásra, ha az értékvesztés fennállására egyértelmű bizonyíték létezik, amely lényegesen befolyásolja a pénzügyi eszköz vagy az eszközök csoportjának várható jövőbeli pénzáramait.

Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök Amennyiben egy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszköz esetében objektíven bizonyítottá válik az értékvesztés elszámolásának szükségessége, az értékvesztés összege megegyezik az eszköz könyv szerinti értékének és a jövőbeli


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. pénzáramoknak (kivéve a jövőben várhatóan meg nem térülő, az értékelés időpontjáig még fel nem merült hitelezési veszteségeket) az eszköz eredeti (bekerüléskor kalkulált) effektív kamatlábával diszkontált nettó jelenértékének különbözetével. Az értékvesztés összege az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A Csoport először az értékvesztés elszámolásának szükségességét vizsgálja, melynek megállapítása az egyedileg jelentős értékű eszközök esetében tételesen, az egyedileg nem jelentős értékű eszközök esetében egyedileg vagy csoportosan történik. Amennyiben az egyedi értékelés során megállapításra kerül, hogy nincs objektív bizonyíték az értékvesztés elszámolására, függetlenül attól, hogy az eszköz jelentős értékű vagy sem, és az adott eszköz egy azonos hitelezési kockázattal rendelkező eszközcsoport részét képezi, az értékvesztés az eszközcsoport vonatkozásában is vizsgálatra kerül. Az egyedileg értékelt eszközök, melyek vonatkozásában értékvesztés vagy annak további elszámolása megállapításra került, nem tartoznak a csoportosan értékelt eszközök körébe. Amennyiben egy későbbi időszakban az értékvesztés összege csökken, és a csökkenés az értékvesztés elszámolását követő időszakban bekövetkezett eseményből származik, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírandó. Az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés visszaírását olyan mértékig lehet elszámolni, hogy az eszköz könyv szerinti értéke ne haladja meg az eszköz visszaírás időpontjára vonatkozó amortizált bekerülési értékét. Értékesíthető pénzügyi instrumentumok Ha egy értékesíthető eszköz esetében értékvesztés elszámolására kerül sor, az eszköz (a tőketörlesztéseket és a halmozott amortizáció hatását is tartalmazó) könyv szerinti értéke és aktuális valós értéke közötti különbözetnek a korábban az eredményben elszámolt értékvesztéssel csökkentett összege, az egyéb átfogó jövedelemből az eredménykimutatásba kerül átvezetésre. Értékesíthető pénzügyi eszköznek minősített tőkeinstrumentumok esetében, az értékvesztés visszaírása nem az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, hanem az egyéb átfogó jövedelemben. A kölcsönkövetelésre vonatkozó értékvesztés visszaírása abban az esetben kerül az eredménykimutatásban elszámolásra, ha az instrumentum valós értékének növekedése egyértelműen az értékvesztés eredményben történő elszámolását követő időszak eseményéből fakad. viii) Pénzeszközök és pénz-egyenértékesek A pénzeszközök a készpénzt és bankbetéteket foglalják magukban. A pénz egyenértékesek olyan rövid távú, a beszerzéstől számított három hónapnál nem hosszabb lejáratú, magas likviditású befektetési formák, amelyek minimális értékváltozási kockázatot hordoznak, és azonnal pénzeszközökre konvertálhatók. ix) Vevőkövetelések A vevőkövetelések a kétes követelésekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Ahol a pénz időértéke jelentős, a követelések nyilvántartása amortizált bekerülési értéken történik. Értékvesztés megállapítására olyan objektív bizonyíték alapján kerül sor (például fizetésképtelenség valószínűsége vagy az adós jelentős pénzügyi nehézségei), amely arra enged következtetni, hogy a Csoport nem lesz képes a teljes, a számla eredeti feltételeinek megfelelő összeget behajtani. A leírt követelés kivezetése akkor történik meg, amikor behajthatatlannak lett minősítve.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Amennyiben az áruszállításból eredő követelések pénzügyi rendezésére várhatóan a szokásos üzletmenet során, tehát egy éven belül, sor kerül, a forgóeszközök között kerülnek kimutatásra. Ellenkező esetben befektetett eszközként kerülnek megjelenítésre. x) Készletek A készletek, beleértve a befejezetlen termelést is, a bekerülési és a realizálható érték közül az alacsonyabbikon vannak kimutatva, figyelembe véve a lassan mozgó és felesleges tételek leírását. A realizálható érték megegyezik az értékesítés következtében felmerülő költségekkel csökkentett piaci értékkel. A vásárolt áruk értéke, beleértve a kőolajat és a vásárolt földgázt, elsősorban súlyozott átlagár alapján kerül meghatározásra. A saját előállítású készletek értéke az anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget és az üzemi általános költségek arányos részét foglalja magában, beleértve a bányajáradékot is. A nem realizálható készletek teljesen leírásra kerülnek. xi) Ingatlanok, gépek és berendezések Az ingatlanok, gépek és berendezések a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési (vagy az 1991. október 1-jén megállapított könyv szerinti) értéken kerülnek kimutatásra. Értékesítéskor és felszámoláskor az eszközök bruttó értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül a könyvekből, a felmerülő nyereség vagy veszteség a konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A bekerülési érték az eszköz árán túlmenően az import vámokat, vissza nem igényelhető adókat és az eszköz üzembe helyezéséhez

közvetlenül

kapcsolódó

költségeket,

például

hitelfelvételi

költségeket

tartalmazza.

Az

eszközök

felszámolásának és az eredeti állapot helyreállításának becsült költségei aktiválásra kerülnek az eszköz bekerülésekor, illetve, ha a felszámolásról szóló döntés később születik, a döntés időpontjában. A költségekre vonatkozó becslések változása, módosítja a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét. Az üzembe helyezést követően felmerülő költségek, mint a karbantartás vagy javítás (leszámítva a periodikus karbantartási költségeket), általában az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a felmerülésükkel egy időben. A periodikus karbantartási költségek az eszközök külön komponenseként kerülnek aktiválásra. A beruházások között a folyamatban lévő beszerzések és előállítások szerepelnek bekerülési értéken, ami a beszerzési költségeket és a közvetlen önköltségeket foglalja magában. A beruházásokra értékcsökkenés, csak az eszköz üzembe helyezését követően kerül elszámolásra. Az olaj- és gázkutatási és feltárási költségek elszámolása alább, a xv) bekezdésben található. xii) Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható. A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen javak élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. A kutatási költségek felmerüléskor ráfordításként kerülnek elszámolásra. Az egyedi projekteken felmerülő fejlesztési költségek akkor vihetők tovább, ha annak jövőbeli megtérülése megfelelően bizonyítottnak tekinthető. A kezdeti elszámolást követően a fejlesztési költségekre a bekerülési érték modell alkalmazandó, amely szerint az eszköz értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg. Az olaj- és gázkutatási és feltárási költségek elszámolása alább, a xv) bekezdésben található. xiii) Értékcsökkenés Az

immateriális

javak

és

tárgyi

eszközök

értékcsökkenésének

elszámolása

lineáris,

a

hasznos

élettartam

figyelembevételével az immateriális javak és tárgyi eszközök esetében a következők szerint alakul jellemzően: -

Szoftverek Épületek Finomítói berendezések Gáz és olaj szállító és tároló berendezések Töltőállomások és felszereléseik Egyéb gépek és berendezések

3 – 5 év 10 – 50 év 4 – 20 év 7 – 50 év 5 – 30 év 3 – 10 év

Az egyes szénhidrogén mezőkhöz vagy a hozzájuk tartozó szállítási rendszerekhez kapcsolódó olaj- és gáztermelő- és gyűjtő berendezések értékcsökkenése a bizonyított és feltárt, gazdaságosan kitermelhető szénhidrogén készletek alapján, a termelés arányában kerül elszámolásra. A készletek felülvizsgálata évente történik. A több szénhidrogén termelő mezőhöz kapcsolódó szállítóberendezések értékcsökkenése egyedileg, lineárisan, a várható hasznos élettartam alapján történik. A bérelt berendezéseken végzett felújítások aktivált értékének az értékcsökkenése a várható hasznos élettartam és a bérleti időszak közül a rövidebbik alapján történik. A periodikus karbantartási költségek a következő hasonló karbantartásig hátralévő időszak alatt kerülnek elszámolásra. A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. xiv) Eszközök értékvesztése Amennyiben arra utaló jelek merülnek fel, hogy a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerülhet, a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékvesztése felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a bekerülési értéken kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére elszámolni. A realizálható érték az eszköz használati értéke és piaci értéke közül a magasabb. A piaci érték az az összeg, amely független felek közötti


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. tranzakció során az eszközért megkapható, míg a használati érték az eszköz folyamatos használatból és annak hasznos élettartamának végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó jelenértéke. A realizálható érték meghatározása eszközönként egyedileg, illetve amennyiben ez nem lehetséges, jövedelemtermelő egységenként történik. A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. A korábban elszámolt értékvesztés visszaírására csak akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett körülményekben változás következett be. Az értékvesztés visszaírására csak olyan szintig van lehetőség, hogy az eszköz könyv szerinti értéke nem haldhatja meg annak megtérülési értékét, vagy az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékét, ami akkor lett volna, ha az értékvesztés elszámolására nem kerül sor. A goodwill értékvesztés vizsgálatára évente (illetve amennyiben a körülmények indokolják, gyakrabban) kerül sor. Az értékvesztés azon jövedelemtermelő egység (vagy azok csoportja) realizálható értékének meghatározásával kerül megállapításra, amelyhez a goodwill hozzá lett rendelve. Ha a jövedelemtermelő egység (vagy csoport) realizálható értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, értékvesztés kerül elszámolásra. A goodwill értékvesztése nem visszaírható a későbbi időszakokban. A Csoport a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát december 31-ével végzi el. A nem meghatározható élettartamú immateriális javak értékvesztés vizsgálata december 31-ével történik, egyedileg, illetve jövedelemtermelő egységek szintjén. xv) Olaj- és gázkutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása A kutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása a Successful Efforts módszer szerint történik. Licensz- és tulajdonszerzési költségek A kutatási- és tulajdonjogok megszerzésére fordított összegek immateriális javakként aktiválásra kerülnek, és a kutatás várható időtartama alatt lineárisan amortizálódnak. Valamennyi tulajdon évente felülvizsgálatra kerül annak megerősítésére, hogy a Csoport tervez-e további fúrási tevékenységet végezni, valamint szükséges-e értékvesztést elszámolni. Amennyiben a Csoport nem tervez további tevékenységet, a licensz és tulajdonjogok maradványértéke leírásra kerül. Gazdaságosan kitermelhető készlet megállapítása esetén (’bizonyított készlet’ vagy ’kereskedelmi készlet’) az amortizáció megszűnik, és a fennmaradó összeg a kutatási költséggel együtt, elfogadásra váró bizonyított vagyonként az immateriális javak között, mezőnként kerül nyilvántartásra. A mezőfejlesztés belső jóváhagyása esetén a vonatkozó költség a tárgyi eszközök (Ingatlanok) közé kerül átsorolásra. Kutatási költségek A geológiai és geofizikai kutatási költségek felmerüléskor az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. A kutatófúrásokhoz közvetlenül kapcsolódó költségek, felmerüléskor aktiválásra kerülnek az immateriális javak között a fúrás befejezéséig és az eredmény kiértékeléséig. Ezen költségek a munkabéreket, a felhasznált anyagokat, üzemanyagokat, a fúróberendezéshez kapcsolódó költségeket, késedelmi díjakat és a vállalkozóknak fizetett összegeket tartalmazzák. Amennyiben nincs szénhidrogén találat, a kutatási költségek meddő fúrásként leírásra kerülnek. Szénhidrogén találat esetén, amely – további kútfúrásokat is tartalmazó lehatároló tevékenység (kutató- vagy kutatási jellegű rétegtani próbafúrások) függvényében – valószínűsíthetően alkalmas kereskedelmi célú termelésbe állításra, a költségek továbbra is eszközként kerülnek kimutatásra. Valamennyi ilyen eszköz évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerül technikai, kereskedelmi és menedzsment szempontból annak megerősítésére, hogy a társaságnak továbbra is szándékában áll a találatot termelésbe


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. állítani vagy másként értéket kivonni belőle. Amennyiben ez a szándék már nem áll fenn, a költségek leírásra kerülnek. Amikor a bizonyított kőolaj- vagy földgáz készletek meghatározásra kerülnek, és a mezőfejlesztésről döntés születik, a vonatkozó költségek a tárgyi eszközök közé kerülnek átsorolásra. Mezőfejlesztési költségek Az infrastruktúra elemeinek (például csővezetékek) építéséhez, létesítéséhez és üzembe helyezéséhez, illetve termelővagy lehatároló kutak mélyítéséhez (beleértve a sikertelen termelő- és lehatároló kutakat) kapcsolódó költségek tárgyi eszközként aktiválásra kerülnek. xvi) Kamatozó kölcsönök és hitelek Valamennyi kölcsön és hitel bekerülési értéken kerül felvételre, amely a kapott ellenérték kibocsátási költségekkel csökkentett valós értéke. A kezdeti megjelenítést követően a kamatozó kölcsönök és hitelek az effektív kamatláb módszerével számított amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre. Az amortizált bekerülési értékben a kibocsátás költségei, valamint a teljesítéskor felmerült diszkontok vagy prémiumok figyelembe vételre kerülnek. A bevételek és ráfordítások a konszolidált eredménykimutatásban jelennek meg a befektetések kivezetésekor vagy értékvesztésekor, valamint az amortizációs folyamat során, az aktivált finanszírozási költségek kivételével. xvii) Céltartalékok Céltartalék képzésre abban az esetben kerül sor, ha a Csoportnak jelenbeli - jogilag előírt vagy vélelmezett - kötelezettsége keletkezik egy múltbeli esemény következtében és valószínű, hogy gazdasági javak átadásával kell majd a kötelezettséget rendezni, továbbá a kötelezettség összege jól becsülhető. Ha a céltartalék várhatóan részben vagy egészben megtérül, a megtérülésből eredő hozamot a tényleges megtérülés időpontjában eszközként kell állományba venni. A céltartalékok mérlegkészítéskor felülvizsgálatra, a becslések pontosításra kerülnek. A céltartalék értéke a kötelezettség rendezésére vonatkozó kiadások jelenértéke, melynek meghatározásánál diszkontrátaként a becsült kockázatmentes kamatláb szolgál. Az idő múlását jelentő diszkontfeloldás alkalmazásakor a céltartalék mérlegértéke évről évre nő a diszkonthatással. A növekmény kamatköltségként kerül elszámolásra. Szervezet átalakításra képzett céltartalék A Csoport munkavállalói, a munkáltató részéről történő felmondás esetén, a vonatkozó magyar törvények és a MOL és az alkalmazottak közötti Kollektív Szerződés értelmében végkielégítésre jogosultak. A konszolidált éves beszámolóban az ilyen jellegű céltartalék akkor kerül elismerésre, ha a szervezet-átalakítási program meghatározásra és kihirdetésre került, és a végrehajtás feltételei teljesültek. Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék A jelen és jövőbeni bevételekhez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások, felmerüléskor jellegüknek megfelelően költségként kerülnek elszámolásra vagy aktiválandók. A jelenben fennálló, a múltbeli működés eredményeként bekövetkezett azon környezetszennyezések elhárítási kiadásai, amelyek nem járulnak hozzá jelen- és jövőbeli bevételek keletkezéséhez, költségként kerülnek elszámolásra. Környezetvédelmi költségek miatti kötelezettség akkor kerül felvételre, ha a környezetvédelmi kárfelmérés vagy kármentesítés valószínű, és a kapcsolódó költségek megbízhatóan számszerűsíthetők.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. A céltartalék elszámolása általában egybeesik egy erre vonatkozó formális terv vagy feladat elfogadásával, ha az korábbi, az inaktív helyek értékesítésével vagy bezárásával. A céltartalék mértékének megállapítása a felmerülő költségekre vonatkozó legjobb becslés alapján történik. Ahol a kötelezettség több év múlva kerül rendezésre, az elszámolt összeg a várható jövőbeli költségek jelenértéke. Mezőfelhagyási kötelezettségek A Társaság a kőolaj- és földgáztermelő mezőkön a termelés felhagyását követően jelentkező jövőbeni költségeinek jelenértékére céltartalékot képez. A céltartalék értékére vonatkozó becslés a jelenleg ismert szabályozás, technológia és árszint alapján történik. A céltartalékkal megegyező összegű tárgyi eszköz szintén felvételre kerül, amelyre később a termelési vagy üzemegység részeként értékcsökkentés kerül elszámolásra. Bármely, a várható költségek jelenértékében bekövetkező változás, a céltartalék és a megfelelő tárgyi eszköz értékének egyidejű módosításaként jelenik meg. Nyugdíj juttatásokra képzett céltartalék A Csoport három meghatározott hosszú távú nyugdíjjuttatási rendszert működtet, melyek nem igényelnek külön alapba történő hozzájárulást. A rendszerek által biztosított juttatások költsége rendszerenként külön kerül meghatározásra, a kivetített jóváírási egység módszerrel, aktuáriusi értékelés alapján. Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek bevételként vagy ráfordításként azonnal elszámolásra kerülnek. A rendszer bevezetése vagy a rendszerben történő változás következtében keletkező múltbeli szolgálat költsége, lineáris módszerrel kerül ráfordításként elszámolásra, a juttatás megszolgálásáig hátralévő átlagos időtartam alatt. xviii) Üvegház hatású gázok kibocsátása A Csoport ingyenesen jut kibocsátási jogokhoz Magyarországon és Szlovákiában az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer keretei között. A jogok évente kerülnek jóváírásra, a Csoport pedig a tényleges kibocsátás alapján köteles azokat visszaszolgáltatni. A Csoport a nettó kötelezettség módszerét alkalmazza a kapott kibocsátási jogok elszámolására. Ennek értelmében céltartalék csak akkor kerül elszámolásra, amikor a tényleges kibocsátás túllépi a kapott és még meglévő kibocsátási jogok mennyiségét. A harmadik felektől vásárolt kibocsátási jogok bekerülési értéken kerülnek felvételre, míg elszámolásuk visszatérítési jogként történik, azaz hozzárendelésre kerülnek a kibocsátási kötelezettségekhez és átértékelésre kerülnek valós értékre. xix) Részvény alapú juttatások A Csoport bizonyos munkavállalói (a felső- és középvezetés tagjai) részvény alapú juttatásokban részesülnek, illetve egyes munkavállalók részvényekért, részvényre vonatkozó jogokért cserében végeznek szolgáltatásokat („részvény elszámolású tranzakciók”). Részvény elszámolású tranzakciók A munkavállalóknak juttatott részvény alapú kompenzációk költsége a juttatás időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra. A valós érték megállapítása általánosan elfogadott opcióárazási modellek (rendszerint a binomiális modell) alkalmazásával történik. A részvény elszámolású tranzakciók értékelése során nem kerülnek figyelembe vételre a


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. teljesítménytől függő feltételek, leszámítva azokat, amelyek az anyavállalat részvényeinek árfolyamához kötődnek („piaci feltételek”). A részvény elszámolású tranzakciók (a saját tőke egyidejű növekedésével együtt) azon időszak alatt kerülnek elismerésre, amelyben a teljesítménytől függő feltételek teljesülnek, addig az időpontig, amikor az érintett munkavállalók teljes mértékben jogosulttá válnak a juttatásra („megszolgálás időpontja”). A részvény elszámolású tranzakciók halmozott költsége a beszámolás időpontjában tükrözi a megszolgálási időszakból eltelt időt, valamint azon juttatások mennyiségét, amelyek a Csoport vezetésének véleménye szerint a tőkeinstrumentumok darabszámára vonatkozó, rendelkezésre álló legjobb becslés alapján végül megszolgálásra kerülnek. Nem kerülnek költségként elszámolásra azon juttatások, amelyek nem válnak megszolgálttá, kivéve azokat, ahol a megszolgálás piaci feltételtől függ, amelyeket megszolgáltnak kell tekinteni a piaci feltétel teljesülésétől függetlenül, feltéve, hogy minden egyéb teljesítménytől függő feltétel teljesült. Ha egy részvény elszámolású tranzakció feltételei módosításra kerülnek, minimálisan annyi ráfordítás kerül elszámolásra, mintha a feltételek nem változtak volna. További költség kerül elszámolásra akkor, ha a tranzakció értéke növekszik a módosítás eredményeként, a módosítás időpontjában fennálló értékelés alapján. Ha egy részvény alapú tranzakció megszűnik, úgy kell tekinteni, mintha a megszűnés napján megszolgálttá válna és minden el nem számolt ráfordítást azonnal el kell számolni. Ha egy új juttatás lép a korábbi helyére és helyettesítő juttatásként kerül megjelölésre a juttatás napján, a megszűnt és az új juttatásokat úgy kell kezelni, mintha az eredeti juttatás módosításai lennének, az előző bekezdésben foglaltak szerint. A le nem hívott opciókat az egy részvényre jutó hozam megállapításánál, további hígító hatású részvénynek kell tekinteni. Készpénz elszámolású tranzakciók A részvény alapú juttatások költsége a juttatáskor, annak időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra a binomiális modell alkalmazásával. A valós érték a megszolgálási időszak alatt a költségekkel szemben, a megfelelő kötelezettség egyidejű felvételével kerül elszámolásra. A kötelezettség összege mérlegfordulónapon (beleértve az elszámolás napját is) átértékelésre kerül, a valós értékben bekövetkezett változás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. xx) Lízing Annak meghatározása, hogy egy megállapodás lízing-e, vagy tartalmaz-e ilyen elemet, a megállapodás megkötésének időpontjában fennálló tartalmától függ. Ha a megállapodás teljesítése egy specifikus eszköz használatától függ, illetve az eszköz használatának jogát ruházza át, akkor úgy tekintendő, hogy lízing elemet tartalmaz, és ennek megfelelően kerül elszámolásra. A pénzügyi lízing, melynek révén a lízingelt eszköz tulajdonjogával járó kockázat és haszon döntő többsége a Csoport részére átadásra kerül, a lízing kezdetekor a lízingelt eszköz valós értékén vagy, amennyiben az alacsonyabb, a minimális lízingfizetések jelenértékeként kerül aktiválásra. A lízingfizetések megosztásra kerülnek a pénzügyi költség és a fennálló kötelezettség csökkenése között úgy, hogy az a kötelezettség fennálló állományára vonatkozó állandó kamatlábat


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. eredményezzen. A pénzügyi költségek közvetlenül az eredménnyel szemben kerülnek elszámolásra. Az aktivált lízingelt eszköz amortizációja a becsült hasznos élettartam vagy a lízing időszak közül a rövidebb időszak alatt történik. A pénzügyi lízing szerződés megkötésekor felmerült kezdeti költségek a lízingelt eszköz bekerülési értékét növelik és a lízing időtartama alatt kerülnek figyelembevételre a lízing bevételekhez hasonlóan. Az a lízing, melynek során a lízingbe adó a lízingelt eszköz tulajdonjogával járó kockázat és haszon döntő többségét megtartja, operatív lízingként kerül kimutatásra. Az operatív lízing alapján történő lízingfizetések az eredménykimutatásban ráfordításként, lineárisan a lízing időtartama során kerülnek elszámolásra. xxi) Állami támogatások Az állami támogatások valós értéken kerülnek elszámolásra, ha megfelelően bizonyított, hogy a Társaság megkapja a támogatást, és valamennyi kapcsolódó követelménynek megfelel. A ráfordításhoz kapcsolódó állami támogatást azokra az időszakokra kell szisztematikusan elszámolni, amelyekben azok a költségek felmerültek, amelyeket az kompenzálni hivatott. Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást halasztott bevételeként kell kimutatni, és az eszköz élettartama alatt egyenlő részletekben kell az eredménnyel szemben feloldani. xxii) Tartalékok A konszolidált éves beszámolóban szereplő tartalékok értéke nem azonos a tulajdonosoknak kifizethető tartalékok összegével. Az osztalék mértékének meghatározására a MOL Nyrt. egyedi, magyar számviteli törvény szerint készített éves beszámolója szolgál. Átváltási tartalék Az átváltási tartalék a külföldi társaságok konszolidációja során keletkező átváltási különbözeteket tartalmazza. Az olyan monetáris eszköz kapcsán keletkező átváltási különbözet, amely tartalmilag a Csoport külföldi társaságba történő befektetésének részét képezi, a konszolidált éves beszámolóban a befektetés megszüntetéséig az egyéb átfogó jövedelem elemeként kerül kimutatásra. Amikor a kapcsolódó eszközök kivezetésre kerülnek, a felhalmozott értékelési tartalék vagy az átváltási tartalék ugyanabban az időszakban kerül elszámolásra bevételként vagy költségként, amikor az értékesített eszközökből származó nyereség vagy veszteség. Valós érték értékelési tartalék A valós érték értékelési tartalék, a hatékony pénzáram fedezeti ügyletek és az értékesíthető pénzügyi instrumentumok valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza. Az összetett instrumentumok tőkerésze és visszavásárlási ár különbözete Az összetett instrumentumok tőkerésze tartalmazza, az instrumentum kibocsátásából származó bevételnek a kötelezettség részén felüli értékét. A kötelezettségrész az instrumentumhoz kapcsolódó jövőbeni kifizetések jelenértékeként kerül meghatározásra. Az összetett instrumentumok tőkerésze akkor kerül kimutatásra, amikor a Csoport érdekeltté válik instrumentumban (lásd iv).


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. xxiii) Visszavásárolt saját részvények A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra. xxiv) Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják. xxv) Árbevétel elismerés Árbevétel abban az esetben kerül elismerésre, ha valószínűsíthető a tranzakcióval összefüggő gazdasági előny társasághoz érkezése, valamint annak összege megfelelően mérhető. Az árbevétel összege az értékesítéshez kapcsolódó adók és engedmények nélkül kerül elszámolásra akkor, amikor a javak átadása, illetve a szolgáltatás nyújtása megtörténik valamint a kockázatok és hasznok átszállnak. A

kamatbevételek

elismerése

időarányosan

történik,

tükrözve

a

kapcsolódó

eszköz

tényleges

hozamát.

Az

osztalékbevételek a tulajdonosoknak az osztalékra való jogosultsága kezdetével kerülnek elszámolásra. Azon származékos eszközök valós értékében bekövetkező változások, amelyek nem felelnek meg a fedezeti ügyletként történő elszámolás követelményeinek, azon időszak eredményében kerülnek elismerésre, amikor a változás végbement. xxvi) Hitelfelvételi költségek Azon hitelfelvételi költségek, melyek az eszközök előállításához és beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódnak, aktiválásra kerülnek. A hitelfelvételi költségek aktiválásának kezdő időpontja az eszköz előállításának kezdő pontja és amikor a finanszírozási és egyéb költségek felmerülnek. A hitelfelvételi költségek aktiválási időszaka az eszköz üzembe helyezésének időpontjáig tart. A hitelfelvételi költségek a kamatokat, valamint a finanszírozáshoz kapcsolódó egyéb költségeket foglalják magukban, beleértve a beruházás finanszírozásához felvett devizahiteleken keletkezett árfolyam különbözetnek a kamatköltségeket helyettesítő részét is. xxvii) Társasági adó A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a konszlidált beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Csoport folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik. A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető, kivéve az alábbi eseteket: -

Amikor a levonható időbeli eltéréshez kapcsolódó halasztott adó eszköz olyan, nem üzleti kombinációból származó eszköz vagy kötelezettség felvételéből keletkezik, amely a tranzakció időpontjában nem érinti sem a számviteli eredményt, sem az adóalapot; illetve

-

Leányvállalatokba, társult és közös vezetésű vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó levonható időbeli eltérések esetében halasztott adó eszköz csak olyan mértékig vehető fel, ameddig valószínűsíthető, hogy az előre látható jövőben az időbeli eltérések megfordulnak és elegendő adóalapot képező nyereség áll rendelkezésre, amellyel szemben az időbeli eltérések érvényesíthetők lesznek.

Halasztott adó kötelezettség kerül felvételre valamennyi adóalapot képező időbeli eltérés vonatkozásában, kivéve az alábbi eseteket: -

Amikor a halasztott adó kötelezettség goodwill vagy olyan, nem üzleti kombinációból származó eszköz vagy kötelezettség felvételéből keletkezik, amely a tranzakció időpontjában nem érinti sem a számviteli eredményt, sem az adóalapot; illetve

-

Leányvállalatokba, társult és közös vezetésű vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó adóalapot képező időbeli eltérések esetében, ahol azok megfordulásának időpontja a Csoport által irányítható és valószínű, hogy az előre látható jövőben az időbeli eltérések nem fordulnak meg.

Minden mérleg fordulónapon a Csoport számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban a mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Csoport halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportank szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása. xxviii) Külföldi pénznemben történő tranzakciók A külföldi pénznemben történő tranzakciók a beszámolási és a külföldi pénznem adott tranzakció napján érvényes árfolyamán átváltott értéken kerülnek kimutatásra. A tranzakciók pénzügyi rendezésekor érvényben lévő árfolyamnak az eredeti

bekerülési

árfolyamtól

való

eltérése

esetén,

a

különbözet

az

adott

időszakra

szóló

konszolidált

eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A külföldi devizában fennálló pénzügyi eszközök és kötelezettségek, a mérleg fordulónapjára vonatkozó árfolyamon kerülnek átváltásra a funkcionális pénznemre. A valós értéken kimutatott, külföldi devizában meghatározott tételek arra a napra vonatkozó árfolyamon kerülnek átváltásra, amelyre a valós értékelés vonatkozik. A vevőköveteléseken és szállítói tartozásokon keletkezett árfolyamkülönbözetek az üzleti tevékenység eredményében, a hiteleken és kölcsönökön felmerült árfolyamkülönbözetek a pénzügyi műveletek eredményében kerülnek elszámolásra. A Csoport külföldi leányvállalatainak pénzügyi kimutatásai a mérlegtételek esetében év végi árfolyamon, az eredménykimutatás tételeinek esetében súlyozott éves átlagárfolyamon kerülnek átváltásra. Minden átváltási különbözetet az egyéb átfogó jövedelem átváltási tartalék sora tartalmaz. A leányvállalat kivezetése esetén a hozzá tartozó, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt kumulatív különbözet az adott időszak eredménykimutatásában elismerésre kerül. Bármely, korábban az eredményben el nem számolt, külső tulajdonosokra jutó árfolyamkülönbözet, az eredményben kerül elszámolásra. Külföldi érdekeltség részleges értékesítése esetén, ha ez nem jár az ellenőrzési jog elvesztésével, a felhalmozott árfolyamkülönböztek arányos része nem az eredményben kerül elszámolásra, hanem átsorolásra kerül a külső tulajdonosok részesedései közé. Egyéb értékesítések, mint például társult vállalkozások, vagy közös vezetésű vállalkozások értékesítése esetében, ahol a konszolidáció módszere nem változik, a felhalmozott árfolyamkülönbözetek arányos része az eredményben kerül elszámolásra. Külföldi érdekeltség megszerzésén keletkezett goodwill és valós értékelési különbözetek a külföldi érdekeltség eszközeiként és kötelezettségeiként kezelendőek és időszaki záróárfolyamon kerülnek átváltásra. xxix) Egy részvényre jutó eredmény Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a következőképpen:


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. -

a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal,

-

a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne.

xxx) Szegmens információk Üzleti szempontból a Csoport négy fő szegmensre osztható: Kutatás–Termelés, Feldolgozás és Kereskedelem, Földgáz és Vegyipar. Ezen üzleti szegmensek szerinti bontás alapán készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment számára. A menedzsment felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért illetve a teljesítmények számonkéréséért. xxxi) Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték. A jegyzetekben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a jegyzetekben kimutatásra kerülnek. 2.4 Lényeges számviteli feltételezések és becslések A számviteli politika alkalmazása során használt lényeges feltételezések A 2.3 pontban leírt számviteli politika alkalmazása során a Társaság vezetése bizonyos feltételezésekkel élt, melyek befolyásolhatják a konszolidált éves beszámolóban szereplő összegeket (eltekintve a becslések hatásától, amely a következő pontban szerepel). Ezen feltételezések a megfelelő jegyzetekben részletesen kifejtésre kerülnek, de a leglényegesebbek az alábbiakra vonatkoznak: A környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségek tartalma A jogszabályok, különösen a környezetvédelmi szabályozás nem jelöli meg pontosan a kármentesítési feladatok terjedelmét, illetve az alkalmazandó technológiát. Továbbá, mivel az INA Csoport csak a tárgyévben vált a MOL leányvállalatává, a vele kapcsolatos ilyen jellegű kötelezettségek beazonosítása még korlátozottabb. A menedzsment korábbi tapasztalataira, illetve a jogszabályi keretek saját értelmezésére támaszkodva határozza meg a környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségek tartalmát. 2009. és 2008. december 31-én a környezetvédelmi céltartalék összege 69.563 millió forint, illetve 39.702 millió forint, míg a mezőfelhagyási kötelezettségekre képzett céltartalék összege 188.348 millió forint, illetve 97.312 millió forint volt (lásd 20. jegyzet). A Successful Efforts módszer alkalmazása a kutatási projektek esetében A menedzsment feltételezésekkel él akkor, amikor az aktivált kutatási költségeket áttekinti és a feltárási tevékenység folytatásának szándékát, illetve képességét eldönti. Ezen aktivált kutatási költségek egyenlege 2009. és 2008. december 31én 272.473 millió forint, illetve 51.344 millió forint volt (lásd 4. jegyzet).


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Bizonytalanságok a becslésekben Az IFRS követelményeinek megfelelő konszolidált éves beszámoló készítése megköveteli becslések alkalmazását, melyek befolyásolják a konszolidált éves beszámolóban és a jegyzetekben szereplő összegeket. Ezen becslések a menedzsment jelenlegi eseményekre vonatkozó legjobb ismeretein alapulnak, azonban a tényleges eredmények eltérhetnek azoktól. Ezen becslések a megfelelő jegyzetekben részletesen kifejtésre kerülnek, melyek közül a leglényegesebbek az alábbiak: Pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása (különösen a speciális célú gazdasági társaság, a Magnolia Finance Ltd. által kibocsátott átváltható tőkeinstrumentumokba ágyazott átváltási opció esetében, lásd 17. jegyzet) a menedzsment becslését tükrözi a valós értékre jelentős hatást gyakorló tényezők jövőbeli alakulásával kapcsolatban (beleértve többek között a hozamgörbéket, árfolyamokat, a kockázatmentes kamatlábakat, illetve az átváltási opcióhoz, valamint a MOL számára a CEZ tulajdonában lévő 7%-nyi MOL részvényre fennálló vételi opciójához kapcsolódóan a MOL részvények árfolyamának volatilitását és az elvárt osztalékhozamot). Tekintettel a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válságra és az ebből fakadó változásokra a pénzügyi instrumentumok piacán, az ilyen valós értékelés megnövekedett bizonytalanságot hordoz magában. A menedzsment várakozásai alapján ez a bizonytalanság az elkövetkező beszámolási időszakra lecsökken. Az átváltható tőkeinstrumentumokba ágyazott átváltási opció esetében az átválható instrumentum piaca 2008 októbere és 2009 szeptembere között inaktívvá vált, továbbá mind az instrumentum, mind a MOL részvények árfolyama jelentősen csökkent. Ennek következében a konverziós opció valós értéke 2008. december 31-én nulla volt. 2009 vonatkozásában az opció értékelése az átváltható instrumentumok piacán megfigyelhető árak alapján történt. Ezen instrumentumok részletesen a 34. jegyzetben kerültek bemutatásra. A környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségek számszerűsítése és időbeli felmerülése A menedzsment becslést alkalmaz a környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségekhez kapcsolódó pénzkiáramlás meghatározásában, összehasonlító árak, korábbi hasonló munkák alapul vétele és egyéb várakozások felhasználásával. Továbbá, ezen pénzáramok időbeli ütemezése a menedzsment jelenlegi értékítéletét tükrözi a prioritások, technikai képességek és sürgősség tekintetében. A jövőbeli pénzáramok összege és felmerülésük időpontja évente felülvizsgálatra kerül, az ezek diszkontálásához használt rátákra vonatkozó előrejelzésekkel együtt. A hosszú távú reál diszkontrátákra vonatkozó várakozás 1,9% (2008: 2,0%). Mindezek következtében a céltartalékok összege (a környezetvédelmi kötelezettségek esetében 69.563 millió forint, illetve 39.702 millió forint, míg a mezőfelhagyási céltartalék esetében 188.348 millió forint, illetve 97.312 millió forint 2009. és 2008. december 31-én, (lásd 20. jegyzet) bizonytalanságot hordoz. A tárgyi eszközök és a goodwill értékvesztésének meghatározása Az értékvesztés kalkuláció a jövedelemtermelő egységek realizálható értéke, tehát azok értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke vagy használati értéke alapján történik. A használati érték meghatározása a diszkontált várható pénzáramok alapján történik. A legfontosabb változók a pénzáramok meghatározása során a diszkontráták, a maradványérték, a pénzáramokban figyelembe vett periódus hossza, valamint a bejövő és kimenő pénzáramok összegének megállapításához tett becslések és feltételezések, beleértve a termékárakra, működési költségekre, a jövőbeli termelési összetételre, valamint a kőolaj, földgáz és finomított termékek globális és regionális kereslet-kínálati egyensúlyára vonatkozó előrejelzéseket. Mivel ezen pénzáramok minden egyes befektetett eszköz vagy befektetés esetében a menedzsment jövőre vonatkozó becsléseit tükrözik, így ezen becslések megnövekedett bizonytalanságnak vannak kitéve a gazdasági visszaesés


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. következtében, amely egyaránt

tapasztalható világszinten és a közép-kelet-európai régióban, ahol a Csoport

tevékenységet folytat. A diszkontráták a Csoport dollár alapú súlyozott átlagos tőkeköltségéből származnak (2009: 8%, 2008: 6,7%). A tőkeköltség növekedése a gazdasági válság következtében megnövekedett kockázatot tükrözi. A ráták minden esetben módosításra kerültek a szegmens-, ország- és projekt-specifikus kockázatokkal. A konszolidált eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés összege 13.066 millió forint, illetve 8.325 millió forint volt 2009-ben és 2008ban. Ebből 2009-ben a goodwill értékvesztés 4.656 millió forint, az egyéb immateriális javaknál 1.612 millió forint (2008-ban 6.816 millió forint), míg a tárgyi eszközöknél 9.059 millió forint (2008-ban 5.643 millió forint) illetve 2.261 millió forint értékvesztés visszaírás (2008-ban 4.120 millió forint) volt. A goodwill könyv szerinti értéke 2009. és 2008. december 31-én 70.126 millió forint, illetve 71.760 millió forint volt (lásd 4. jegyzet). Megfelelő mértékű adóalapot képező nyereség realizálása, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető Halasztott adókövetelés csak akkor vehető fel, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Jelentős feltételezések szükségesek a menedzsment részéről a felvehető halasztott adóeszközök vonatkozásában, a jövőben – az adótervezési stratégia fényében – felmerülő adóalapot képező nyereség időpontjáról és összegéről. A halasztott adókövetelés könyv szerinti értéke 2009. december 31-én 36.855 millió forint volt (lásd 30. jegyzet). Aktuáriusi feltételezések alkalmazása a nyugdíj-juttatási kötelezettség számszerűsítésében A meghatározott juttatási programok értéke aktuáriusi értékelés alkalmazásával történik. Az aktuáriusi értékelés során becslések történnek a diszkontráták, jövőbeli béremelések, a halálozási és munkaerő-áramlási ráták vonatkozásában. Ezen programok hosszú távú jellege miatt a becslések jelentős bizonytalanságot hordoznak. A nyugdíj juttatásokra képzett céltartalék összege 2009. és 2008. december 31-én 14.416 millió forint, illetve 8.878 millió forint volt (lásd 20. jegyzet). Bizonyos peres ügyek kimenetele A Csoport tagjai több peres ügyben, hatósági és polgári eljárásban érintettek, melyek a rendes üzletmenet során fordulnak elő. A menedzsment becsléssel él akkor, amikor ezen eljárások legvalószínűbb kimenetelét megítéli és a céltartalék ezzel összhangban megképzésre kerül (lásd 20. és 35. jegyzetek).



Szegmens információk

2009 Kutatás -

Feldolgozás és

Gáz és

Központ és

Szegmensek

Termelés

Kereskedelem

Energia

Vegyipar

egyéb

közötti átadás

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

vevőknek

273.124

2.396.450

236.166

289.128

31.168

-

3.226.036

Szegmensek közötti értékesítés

188.075

324.389

277.590

99.152

133.510

-1.022.716

-

461.199

2.720.839

513.756

388.280

164.678

-1.022.716

3.226.036

126.631

15.371

61.902

-15.219

54.386

5.500

248.571

Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés Csoporton kívüli

Értékesítés nettó árbevétele összesen

Eredmények Üzleti eredmény Pénzügyi műveletek nettó vesztesége

58.784


-1.664

-1.664


188.123

Társasági adó

80.131

Időszak eredménye

104.650

2008 Kutatás -

Feldolgozás és

Gáz és

Központ és

Szegmensek

Termelés

Kereskedelem

Energia

Vegyipar

egyéb

közötti átadás

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

vevőknek

237.306

2.768.530

145.726

366.090

17.349

-

3.535.001

Szegmensek közötti értékesítés

191.474

377.104

53.398

104.367

131.354

-857.697

-

428.780

3.145.634

199.124

470.457

148.703

-857.697

3.535.001

191.018

72.450

38.661

-7.589

-37.697

-57.619

199.224

Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés Csoporton kívüli

Értékesítés nettó árbevétele összesen

Eredmények Üzleti eredmény Pénzügyi műveletek nettó vesztesége

16.076


-

-

-

-

Adózás előtti eredmény Társasági adó Időszak eredménye


-25.190

-

-25.190 157.958 16.734 141.224

Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 2009 Eszközök és kötelezettségek

Kutatás –

Feldolgozás és

Gáz és

Központ és

Szegmensek

Termelés

Kereskedelem

Energia

Vegyipar

egyéb

közötti átadás

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

1.014.097

952.614

357.778

183.080

101.328

-67.244

2.541.653

297.990

93.764

5.980

4.766

23.086

-249

425.337

Készletek

24.321

281.867

2.567

12.017

12.031

-4.793

328.010


56.672

329.571

50.591

58.906

41.429

-126.501

410.668

Tárgyi eszközök, nettó Immateriális javak, nettó

Befektetések társult

59.830

59.830

vállalkozásokban Szegmenshez nem allokált

463.901

eszközök __________ 4.229.399 __________

Összes eszköz

Szállítói kötelezettségek

57.302

331.508

54.669

49.232

47.589

-128.022

412.278

Szegmenshez nem allokált kötelezettségek

1.944.026 __________

Összes kötelezettség

2.356.304 __________

2009 Egyéb szegmens információk Immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzése

107.732

102.229

61.100

16.681

7.244

-

294.986

Tárgyi eszközök beszerzése

89.631

101.318

59.389

16.452

4.367

-

271.157

Immateriális javak beszerzése

18.101

911

1.711

229

2.877

-

23.829

79.410

93.597

15.691

18.308

15.227

-3.116

219.117

3.837

7.543

687

-18

1.017

-

13.066

Értékcsökkenés és értékvesztés Ebből: az eredmény terhére elszámolt értékvesztés


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31.

2008 Eszközök és

Kutatás –

kötelezettségek

Termelés

Feldolgozás és Kereskedelem Gáz és Energia

Központ és

Szegmensek

egyéb

közötti átadás

Vegyipar

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

166.775

749.834

304.323

182.856

80.236

-66.825

1.417.199

Immateriális javak, nettó

74.981

86.536

5.312

5.928

18.645

-

191.402

Készletek

10.682

186.831

2.461

13.018

17.951

-8.162

222.781


46.572

228.293

25.743

49.776

26.816

-49.716

327.484

338.984

-

338.984

Tárgyi eszközök, nettó

Befektetések társult vállalkozásokban Szegmenshez nem allokált eszközök

418.563 __________

Összes eszköz

2.916.413 __________

Szállítói kötelezettségek

17.477

193.244

39.574

24.554

49.494

-50.367

273.936

Szegmenshez nem allokált kötelezettségek

1.411.037 __________

Összes kötelezettség

1.685.013 __________

2008 Egyéb szegmens információk Immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzése

62.057

118.433

129.846

10.236

10.859

-

331.431

Tárgyi eszközök beszerzése

34.118

116.737

128.767

8.847

7.210

-

295.679

Immateriális javak beszerzése

27.939

1.696

1.079

1.389

3.649

-

35.752

36.920

74.912

11.503

19.681

11.072

-2.180

151.908

5.816

1.471

470

177

477

-86

8.325

Értékcsökkenés és értékvesztés Ebből: az eredmény terhére elszámolt értékvesztés

Az üzleti eredmény a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt foglalja magában. A Kutatás-Termelés kitermelt kőolajat, kondenzátumokat és PB gázt ad át a Feldolgozás és Kereskedelemnek, valamint földgázt a Gáz és Energia szegmensnek. A Feldolgozás és Kereskedelem vegyipari alapanyagot, propilént és izobutánt ad át a Petrolkémiának, a Petrolkémia szegmens különböző melléktermékeket a Feldolgozás és Kereskedelemnek. A Központ szegmens leányvállalatai karbantartási, biztosítási és egyéb szolgáltatást nyújtanak az üzleti szegmensek számára. A belső transzferárak az aktuális piaci árakon alapulnak. A szegmens eredmények az adott divízióhoz tartozó teljes körűen konszolidált leányvállalatok eredményeit is tartalmazzák.



4

Immateriális javak Vagyoni értékű jogok millió forint

Kutatási költségek Szellemi termékek aktivált értéke millió forint millió forint

Goodwill millió forint

Összesen millió forint

68.128

216.969

Nyitó egyenleg 2008. január 1. Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Nettó érték

37.798 -6.583 __________

58.526 -37.926 __________

52.517 -3.270 __________

31.215 __________

20.600 __________

49.247 __________

12.260

7.866

3.714

51

-4.810

- értékvesztés - értékesítések

__________

-47.779 __________

68.128 __________

169.190 __________

15.894

-

36.020

1

1.033

4.799

-5.323

-62

-

-10.195

-

-35

-6.781

-

-6.816

-1

-66

-

-

-67

2.063

562

-1.818

2.599

3.406

- átsorolások és egyéb mozgások

1.413 __________

-1.211 __________

-5.137 __________

__________-

-4.935 __________

Záró nettó érték

45.854 __________

22.444 __________

51.344 __________

71.760 __________

191.402 __________

57.997

65.436

60.240

71.760

255.433

-12.143 __________

-42.992 _________

-8.896 __________

__________

-64.031 __________

2008. évi változások - növekedések - leányvállalat megvásárlása - értékcsökkenés

- árfolyam különbözetek

Záró egyenleg 2008. december 31. Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Nettó érték

45.854 __________

22.444 __________

51.344 __________

71.760 __________

191.402 __________

2009. évi változások - növekedések

2.581

3.510

17.738

-

23.829

- leányvállalat megvásárlása

14.175

6.863

208.886

3.655

233.579

- értékcsökkenés

-7.641

-5.582

-76

-

-13.299

- értékvesztés

-203

-627

-782

-4.656

-6.268

- értékesítések

-33

-45

-

-

-78


231

45

-3.360

1.583

-1.501

- átsorolások és egyéb mozgások

2.803 __________

-1.637 __________

-1.277 __________

-2.216 __________

-2.327 __________


57.767 __________

24.971 __________

272.473 __________

70.126 __________

425.337 __________

77.861

73.012

282.262

74.744

507.879

-20.094 __________

-48.041 _________

-9.789 __________

-4.618 __________

-82.542 __________

Záró egyenleg 2009. december 31. Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Nettó érték

57.767 __________

24.971 __________

272.473 __________


70.126 __________

425.337 __________

Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. A kutatási költségek aktivált értékének átsorolása a tárgyi eszközök közé, a bizonyított kőolaj és földgáz készletek meghatározásának időpontjában történik (lásd 2.3 xv. jegyzet). 2009-ben az értékvesztés nagy része a Magyarországon sikertelennek minősített kutatási tevékenységekhez kapcsolódott.

Goodwill Az üzleti kombináció révén keletkezett goodwill-t az akvizíció időpontjában azon jövedelemtermelő egységekhez kell rendelni, melyek az üzleti kombináció hasznait várhatóan élvezni fogják. Az értékvesztés elszámolása előtt a goodwill könyv szerinti értéke az alábbiak szerint került felosztásra: 2009 Nettó könyv

2008 Nettó könyv

szerinti érték

szerinti érték

értékvesztés

Nettó könyv

értékvesztés

Nettó könyv

előtt

Értékvesztés

szerinti érték

előtt

Értékvesztés

szerinti érték

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

70.502

4.618

65.884

71.190

-

71.190

- Roth Csoport

6.455

-

6.455

6.311

-

6.311

- MOL Románia

4.198

-

4.198

4.341

-

4.341

- IES Csoport

44.128

4.618

39.510

43.124

-

43.124

- Tifon

14.705

-

14.705

14.213

-

14.213

-

-

-

2.216

-

2.216

1.016

-

1.016

985

-

985

Vegyipar

570

-

570

570

-

570

- TVK

477

-

477

477

-

477

93

-

93

93

-

93

3.672

-

3.672

-

-

-

- DrillTrans

3.672 ________

________

3.672 ________

________-

________-

________-

Összes goodwill

74.744 ________

4.618 ________

70.126 ________

71.760 ________

________

71.760 ________

Feldolgozás és Kereskedelem

- Energopetrol - I&C Energo

- TVK Polska Kutatás - Termelés

A Csoport évente legalább egyszer megvizsgálja, hogy a goodwill esetében kell-e értékvesztést elszámolni. Ennek értelmében meg kell becsülni azon jövedelemtermelő egységek realizálható értékét, melyekhez goodwill kapcsolódik. A használati érték megállapításához a Csoport meghatározza a jövedelemtermelő egység jövőbeni várható pénzáramait, illetve kiválasztja a megfelelő diszkontrátát a pénzáramok jelenértékének kiszámítása céljából. A jövedelemtermelő egységek realizálható értéke a használati érték kalkuláció alapján kerül meghatározásra. A használati érték kalkuláció során alkalmazott főbb feltételezések a diszkont ráta, növekedési ütem, valamint az értékesítési árak és közvetlen költségek különbségének időszaki várható változásaira vonatkoznak. A vezetőség olyan adózás előtti diszkont rátákat határoz meg, amelyek tükrözik a pénz időértékére vonatkozó jelenlegi piaci értékeléseket és a jövedelemtermelő egységre jellemző kockázatokat. A növekedési ütem az iparági növekedési előrejelzések alapján kerül meghatározásra. Az értékesítési árak és a közvetlen költségek különbségének változása, a múlt tapasztalatai és a várható jövőbeni piaci változásokon alapszik.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Roth Csoport 2009. december 31-én 6.455 millió forint goodwill kapcsolódik a főként osztrák piacon működő Roth Csoport nagykereskedelmi tevékenységéhez, amely a Feldolgozás és Kereskedelem szegmensen belül önálló jövedelemtermelő egységet képez. A Csoport a pénzáramok előrejelzését a vezetőség által elfogadott aktuális üzleti tervei alapján készíti el, majd az azt követő évekre, 2%-os növekedési ütemet feltételezve kivetíti a pénzáramokat. Ez a ráta nem haladja meg az osztrák piacok átlagos hosszú távú növekedési ütemét. A becsült pénzáramok diszkontálására használt ráták tükrözik a Feldolgozás és Kereskedelem szegmensre jellemző kockázatokat, és a vonatkozó években 7% és 9% között változnak. A Roth Csoport nagykereskedelmi tevékenységének vonatkozásában vannak a főbb feltételezéseknek olyan lehetséges változásai, amelyek következtében a könyv szerinti érték meghaladhatja a realizálható értéket. A Roth Csoport nagykereskedelmi tevékenységének jelenlegi realizálható értéke 476 millió forinttal haladja meg könyv szerinti értékét. A fő feltételezések realizálható értékre gyakorolt hatása az alábbiakban kerül részletezésre: -

Értékesítési árak és közvetlen költségek különbsége – a menedzsment megvizsgálta az értékesítési árak és a közvetlen költségek különbségének tervezettnél alacsonyabb alakulását, amely annak következtében állhat elő, hogy a Roth Csoport nem képes a magasabb közvetlen költségeket vevőire hárítani. További 4,5%-os csökkenés az értékesítési árak és közvetlen költségek különbségében a Roth Csoport használati értékét a könyv szerinti értékére csökkentené.

-

Diszkont ráta becslése – a menedzsment a diszkont rátákat a jelenlegi és várható kockázatmentes kamatláb, illetve az egység specifikus kockázatai alapján határozta meg. A ráta 1,1 százalékpontos emelkedése a könyv szerinti értékkel azonos használati értéket eredményezne a Roth Csoport nagykereskedelmi tevékenységére vonatkozóan.

MOL Románia 2009. december 31-én 4.198 millió forint goodwill kapcsolódik a Csoport román kiskereskedelmi hálózatához. A goodwill felosztása szempontjából a jövedelemtermelő egységet a román töltőállomás hálózat egésze alkotja. A Csoport a pénzáramok előrejelzését a vezetőség által elfogadott, a benzinkút hálózat egészére készülő aktuális üzleti terve alapján készíti el, majd a pénzáramokat kivetíti a benzinkutak hátralévő átlagos élettartamára, a kompetitív piaci pozícióval összhangban növekedési ráta figyelembe vétele nélkül. A becsült pénzáramok diszkontálására használt ráták tükrözik a kiskereskedelmi tevékenységre jellemző kockázatokat, és a vonatkozó évek esetében 12 % és 14 % között változnak. A romániai kiskereskedelmi hálózat használati értékével kapcsolatosan a menedzsment meggyőződése szerint nincs olyan ésszerűen lehetséges változás a főbb feltételezésekben, melyek következtében az egység könyv szerinti értéke jelentősen meghaladná annak realizálható értékét.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. IES Csoport 2009. december 31-én 39.510 millió forint goodwill kapcsolódik a Csoport olasz finomítási és nagykereskedelmi tevékenységéhez, miután 4.618 millió forint értékvesztés került elszámolásra 2009-ben. A goodwill felosztása szempontjából a Mantova finomító és annak nagykereskedelmi tevékenysége (mivel ezek egyetlen jövedelemtermelő egységet alkotnak) került figyelembe vételre. A Csoport a várható pénzáramokat a legutóbbi, vezetőség által elfogadott pénzügyi tervből kiindulva készíti el, és a pénzáramokat a finomítói eszközök átlagos hátralévő hasznos élettartamára vetíti ki. Ennek során a finomító kapacitás növelése nem került figyelembe vételre, de az értékesítési árrésekben figyelembe vételre került a finomító folyamatban lévő fejlesztési projektjének hatása a finomított termékek minőségére. Az előrejelzéshez használt crack spreadek, illetve nagykereskedelmi marginok a menedzsment által a MOL Csoportra, illetve az olasz nagykereskedelmi piacra vonatkozó becsléseit tükrözik. A becsült pénzáramok diszkontálására használt ráták, melyek a finomítói és nagykereskedelmi tevékenység jellemző kockázatait tükrözik, 9% és 11% között változnak a vonatkozó évek esetében. Tifon 2009. december 31-én 14.705 millió forint goodwill kapcsolódik a Tifon kiskereskedelmi hálózatához. A goodwill felosztása szempontjából a jövedelemtermelő egységet a horvát töltőállomás hálózat egésze alkotja. A Tifon a pénzáramok előrejelzését a vezetőség által elfogadott, a benzinkút hálózat egészére készülő aktuális üzleti terve alapján készíti el, majd a pénzáramokat, évi 3% növekedéssel számolva kivetíti a benzinkutak hátralévő átlagos élettartamára. A becsült pénzáramok diszkontálására használt ráták tükrözik a kiskereskedelmi tevékenységre jellemző kockázatokat és a vonatkozó évek esetében 10 % és 12 % között változnak. A horvát kiskereskedelmi hálózat használati értékével kapcsolatosan a menedzsment meggyőződése szerint nincs olyan ésszerűen lehetséges változás a főbb feltételezésekben, melyek következtében az egység könyv szerinti értéke jelentősen meghaladná annak realizálható értékét.

Energopetrol 2009. június 30-án 2.536 millió forint goodwill kapcsolódik az Energopetrol kiskereskedelmi hálózatához. A goodwill hozzárendelés céljából a jövedelemtermelő egységet a bosznia-hercegovinai 64 töltőállomásból álló hálózat egésze alkotja. A MOL Csoport 2009-ben az INA akvizíció eredményeképp meghatározó befolyást szerzett az Energopetrolban, mivel a közös vezetésű társaságban a MOL mellett a másik partner az INA volt. Ennek következtében a közös vezetésű vállalat nettó eszközértéke és a hozzá kapcsolódó goodwill kivezetésre került. A következő lépésként elszámolt üzleti kombináció részleteiért lásd a 7. jegyzetet.

Kutatási költségek A fenti táblázatban szereplő aktivált kutatási költségeken túlmenően 2009 és 2008 folyamán további 5.790 millió, illetve 11.105 millió forint összegű kutatási költség merült fel, amelyek a konszolidált eredménykimutatás működési költség elemei között kerültek elszámolásra a Successful Effort módszernek megfelelően.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Határozatlan idejű hasznos élettartammal rendelkező immateriális javak A goodwill-on felül a MOL Csoport megszerezte az INA márkanevet is, mely határozatlan idejű hasznos élettartammal rendelkezik. A Csoport úgy ítélte, hogy a márkanévnek végtelen hasznos élettartama van, mivel a horvát lakosság egésze ismeri és kiterjedt kúthálózattal rendelkező piacvezetőként tekintenek rá. A Csoportnak nem áll szándékában a márkanevet az előrelátható jövőben megszűntetni. Az INA márkanév könyv szerinti értéke 2009. december 31-én 12.776 millió forint volt. Mivel a márkanév értéke a vételár allokáció folyamán került meghatározásra az év végén, ezért értékvesztés elszámolása nem szükséges.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 5 Tárgyi eszközök Műszaki gépek, berendezések,

Egyéb gépek,

Ingatlanok

járművek

berendezések

Befejezetlen beruházás

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

Nyitó egyenleg 2008. január 1. Bruttó érték

1.027.053

1.101.684

76.247

105.783

2.310.767

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés

-422.040 __________

-651.411 __________

-56.906 __________

-156 __________

-1.130.513 __________

Nettó érték

605.013 __________

450.273 __________

19.341 __________

105.627 __________

1.180.254 __________

2008. évi változások - növekedések és aktiválások - értékcsökkenés - értékvesztés - értékvesztés visszaírása

85.063

77.464

6.344

295.612

464.483

-50.298

-76.573

-6.503

-

-133.374

-3.912

-921

23

-833

-5.643

3.990

94

-

36

4.120

822

417

42

2

1.283

- értékesítések

-1.171

-184

-36

-15

-1.406


22.961

28.682

156

2.993

54.792

- átsorolások és üzembe helyezés

2.281 __________

3.959 __________

986 __________

-154.536 __________

-147.310 __________


664.749 __________

483.211 __________

20.353 __________

248.886 __________

1.417.199 __________

1.143.889

1.239.796

82.890

249.237

2.715.812


-479.140 __________

-756.585 __________

-62.537 __________

-351 __________

-1.298.613 __________

Nettó érték

664.749 __________

483.211 __________

20.353 __________

248.886 __________

1.417.199 __________

- növekedések és aktiválások

229.298

128.640

5.273

274.391

637.602

- értékcsökkenés

-98.148

-86.245

-8.359

-

-192.752

-3.157

-4.402

-1.164

-336

-9.059

1.601

281

319

60

2.261

- leányvállalat megvásárlása

Záró egyenleg 2008. december 31. Bruttó érték

2009. évi változások

- értékvesztés - értékvesztés visszaírása - leányvállalat megvásárlása

676.736

82.920

18.883

273.895

1.052.434

- értékesítések

-1.468

-132

-74

-19

-1.693


-3.411

7.156

-167

-3.251

327

- átsorolások és üzembe helyezés

-518 __________

4.136 __________

-56 __________

-368.228 __________

-364.666 __________


1.465.682 __________

615.565 __________

35.008 __________

425.398 __________

2.541.653 __________

2.046.791

1.459.843

104.666

425.584

4.036.884


-581.109 __________

-844.278 __________

-69.658 __________

-186 __________

-1.495.231 __________

Nettó érték

1.465.682 __________

615.565 __________

35.008 __________

425.398 __________

2.541.653 __________

Záró egyenleg 2009. december 31. Bruttó érték


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. A beruházás befejezésekor a könyv szerinti érték átvezetésre kerül a beruházásokról az érintett tárgyi eszköz kategóriába, ahol az a növekedések és aktiválások soron jelenik meg. Becslésekben bekövetkezett változások Az IAS 16 követelményeként a Csoport felülvizsgálta az immateriális javak, ingatlanok, gépek és berendezések várható hasznos élettartamát, amely a halasztott adó hatást is figyelembe véve 431 millió forinttal (2008: 354 milllió forint) változtatta meg pozitív irányban a tárgyidőszaki konszolidált eredményt. Értékvesztés visszaírásokkal csökkentve A kimerülő és szünetelő gáz- és olajmezőkre képzett mezőfelhagyási céltartalék felülvizsgálata kapcsán, 2009-ben 2.688 millió forint értékvesztés elszámolására, míg 2008-ban 825 millió forint értékvesztés visszaírására került sor. A töltőállomások és kiskereskedelmi egységek felülvizsgálata kapcsán 2009-ben 612 millió forint értékvesztés elszámolására, míg 2008-ban 162 millió forint értékvesztés visszaírására került sor. A Dunai Finomító egyes egységeinek bezárására és a lejárt szavatosságú katalizátorokra 2009-ben 1.444 millió forint értékvesztés került elszámolásra. 2008-ban 859 millió forint értékvesztés kapcsolódott a TVK petrolkémiai üzeméhez és a Slovnaft pozsonyi finomító egyes létesítményeinek bezárásához. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. egyes gázszállítási eszközeihez kapcsolódóan 2009-ben 464 millió forint, míg 2008-ban 397 millió forint értékvesztést számolt el. Egyéb, egyenként nem jelentős értékvesztés 2009-ben 1.589 millió forint, míg 2008-ban 1.434 millió forint összegben merült fel (értékvesztés visszaírásával csökkentett értékek). Lízingelt eszközök A tárgyi eszközök tartalmazzák azon eszközöket, amelyeket pénzügyi lízing keretében vásárolt meg a Csoport: 2009 millió forint

2008 millió forint

8.213

6.185

Halmozott értékcsökkenés

(2.394) __________

-1.504 __________

Nettó érték

5.819 __________

4.681 __________

Bruttó érték

Hitelfelvételi költségek A tárgyi eszközök bruttó értéke az eszközök beruházása során felmerült hitelfelvételi költségeket is magában foglalja. A bruttó érték növekedéseként 2009 során 5.305 millió forint, 2008 során 11.132 millió forint hitelfelvételi költség került aktiválásra a tárgyi eszközökre. Az átlagos, az árfolyamkülönbözetet is magában foglaló finanszírozási ráta 2009-ben 2,4%, míg 2008-ban 7,8% volt. Zálogjoggal terhelt eszközök A Csoportnak 2009. december 31-én 95.151 millió forint nettó értékben voltak zálogjoggal terhelt eszközei, amelyek egy része a TVK-Erőmű Kft. és a Tisza-WTP Kft. által felvett hitelek biztosítékául szolgált (ezek értéke 12.026 millió forint), a fennmaradó részét pedig a Slovnaft a.s.(3.360 millió forint), a Rossi Biofuel Zrt. (1.512 millió forint), az IES S.p.A (78.253 millió forint) és az INA d.d. (1.204 millió forint) egyes eszközei tették ki. A zálogjoggal terhelt eszközök értéke 103.439 millió forint volt 2008. december 31-én.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 6 Befektetések konszolidált leányvállalatokban és közös vezetésű vállalkozásokban Társaság

Ország (Bejegyzés / Tevékenység helye)

Tevékenységi kör

Tulajdoni hányad 2009


Integrált leányvállalatok INA-Industrija nafte d.d.

Horvátország

Integrált olaj és gázipari társaság

47%

c)

Horvátország

Földgáz kereskedelem

47%

c)

47% 100% 50% 100% 47% 28% 47% 47%

c) 100% 50% e) c) c) c) c)

Kőolaj kutatás-termelés támogatása

47%

c)

Kőolaj kutatás-termelés támogatása Kőolaj kutatás-termelés támogatása Javítási, karbantartási munkák Közúti szállítmányozás Közúti szállítmányozás Gépkocsi értékesítés

47% 47% 47% 47% 47% 47%

c) c) c) c) c) c)

Kőolaj kutatás-termelés támogatása, kútfúrás

23%

c)

Integrált fúrás és kiépítési szolgáltatás Kőolaj kutatás-termelés támogatása Kőolaj kutatás-termelés támogatása Tengeri fúró és termelő platformok működtetése Kőolaj- és földgázkészletek kutatása

23% 47% 47% 47% 100%

c) c) c) c) 100%

Magyarország

Geofizikai mérések végzése, mérési adatok feldolgozása

100%

100%

Omán Ciprus Oroszország Svájc / Omán

Geofizikai mérések végzése, mérési adatok feldolgozása Külföldi kutatás menedzsment Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése

70% 100% 100% 100%

70% 100% 100% 100%

Megszűnő tevékenység leányvállalatai Prirodni plin d.o.o. Kutatás és termelés Adriagas S.r.l. BHM OIL-Invest Ltd Surgut Trading Ltd BMN Investment Ltd Crosco Naftni Servisi d.o.o. CorteCros d.o.o. Crosco B.V. Nordic Shipping Ltd. Crosco International d.o.o. (Slovenia) Crosco International d.o.o. (Tuzla) Crosco International Ltd. Crosco S.A. DE C.V Drill-Trans Zrt. Mobilgas Zrt. Drill-Car Kft. Geotechnika International LLC Mideast Integrated Drilling & Well Services Company LLC Rotary Zrt. Rotary Pumping Services Kft. Sea Horse Shipping Inc. Geoinform Kft. GES Kft. Geophysical Services Middle-East LLC Greentrade Ltd Matjushkinskaya Vertical LLC Hawasina GmbH INA Naftaplin International Exploration and Production Ltd

Olaszország Ciprus Oroszország Ciprus / India Horvátország Horvátország Hollandia Marshall szigetek Szlovénia Bosznia és Hercegovina Egyesült Királyság Mexikó Magyarország Magyarország Magyarország Egyesült Arab Emirátusok Omán Magyarország Magyarország Marshall szigetek Magyarország

Egyesült Királyság

Kalegran Ltd Ciprus / Irak Lamorak Enterprises Ltd (korábbi MOL Tunisia Oil and Gas Ltd) Ciprus / Tunézia MOL Caspian Oil and Gas Ltd Ciprus / Kazahsztán Ural Group Ltd (közös vezetésű vállalkozás) Brit Virgin Szigetek Ural Oil Group Ltd (közös vezetésű vállalkozás) Kazahsztán MOL Central Asia Oil and Gas Co. B.V. ( Hollandia / Szíria / korábban MOL Syria Oil and Gas Co. B.V.) Kazahsztán MOL CIS Oil and Gas Ltd Ciprus ZMB Ltd (közös vezetésű vállalkozás) Oroszország MOL Pakistan Oil and Gas Co. B.V. Hollandia / Pakisztán MOL Yemen Oil and Gas (Cyprus) Ltd Ciprus / Jemen Platounko Investments Ltd Ciprus Pronodar Ltd Ciprus / Kamerun Pyrogol Ltd Ciprus RUSI Services Ltd Ciprus SHM Seven Investments Ltd (korábban MOL Greece Oil and Gas Ltd) Ciprus MOL Western Siberia LLC (korábban NWOG-MOL Ltd ) Oroszország UBA Services Ltd Ciprus / Oroszország USI Ltd Ciprus Baitex LLC Oroszország

Gázvezeték projekt társaság Külföldi kutatás menedzsment Kőolaj termékek kereskedelme Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Kőolaj kutatás-termelés támogatása Rozsdaálló termékek gyártása Kőolaj kutatás-termelés támogatása Tengeri fúró és termelő platformok működtetése

Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kutatás menedzsment / Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése

47%

c)

100%

100%

Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kutatás menedzsment

100% 100%

100% 100%

Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése

28%

28%

Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése

28%

28%

Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kutatás menedzsment Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Kutatások finanszírozása Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Kutatások finanszírozása

100% 100% 50% 100% 100% 100% 100% 100% 100%

100% 100% 50% 100% 100% e) 100% 100% 100%

Külföldi kutatás menedzsment

100%

100%

Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kutatás menedzsment Külföldi kutatás menedzsment Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése

100% 100% 100% 100%

100% 100% 100% 100%



Társaság Gáz és Energia CM European Power International B.V. (közös vezetésű vállalkozás) CM European Power International s.r.o. (közös vezetésű vállalkozás) CM European Power Slovakia s.r.o. CM European Power Hungary Kft. (korábbi Dunai Gőzfejlesztő Kft.) (közös vezetésű vállalkozás ) FGSZ Földgázszállító Zrt. (korábban: MOL Földgázszállító Zrt.) NETS Study Company MMBF Földgáztároló Zrt. MOL Energiakereskedő Kft. (2009.12.31n társult vállalat) MOLTRADE-Mineralimpex Zrt.

Feldolgozás és Értékesítés Crobenz d.d. Energopetrol d.d. FPC Ltd. Holdina (Cyprus) Ltd Holdina (Guernsey) Ltd Holdina (Ireland) Ltd Holdina d.o.o. IES SpA Enersol S.c.r.l (felszámolás alatt) Greengas S.r.l. Nelsa S.r.l. Panta Distribuzione S.r.l. Recon S.r.l. (beolvadt az IES SpA-ba) INA d.o.o. INA BH d.d. INA BL d.o.o. INA Crna Gora d.o.o INA Hungary Kft. INA Kosovo d.o.o INA-Osijek – Petrol d.d. Interina d.o.o. Ljubljana Interina d.o.o. Skopje (csődeljárás alatt) Inter Ina Ltd Inter Ina (Guernsey) Ltd Intermol d.o.o. Maziva Zagreb d.o.o. MK Mineralkontor GmbH MOL Austria GmbH MOL Tankstellen GmbH MOL-LUB Kft. MOL Romania PP s.r.l. MOL Slovenija d.o.o. Moltrans Kft. Petrol d.d. Polybit d.o.o. (közös vezetésű vállalkozás) Proplin, d.o.o. Rossi Biofuel Zrt. (közös vezetésű vállalkozás)

Ország (Bejegyzés / Tevékenység helye)

Tevékenységi kör



Hollandia

Erőművek befektetés menedzsmentje

50%

50%

Szlovákia Szlovákia

Erőművek befektetés menedzsmentje Geotermikus erőművek üzemeltetése

50% 50%, d)

50% 98%

50%

100%

Magyarország

Gőz-és forró víz szolgáltatása, villamosenergia- előállítás

Magyarország Magyarország Magyarország

Földgáz szállító projekttársaság Földgáz-szállítás projekttársaság Stratégiai gáztárolás

100% 100% 72%

100% b) 72%

Magyarország Magyarország

Földgáz kereskedelem Energetikai termékek importálása, exportálása

a) 100%

100% 100%

Kőolaj termékek kereskedelme

47%

c)

Kiskereskedelem Kőolaj termékek kereskedelme Köztes holding társaság Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme

49% 47% 47% 47% 47%

34% c) c) c) c)

47% 100%

c) 100%

Horvátország BoszniaHercegovina Egyesült Királyság Ciprus Egyesült Királyság Írország Bosznia és Hercegovina Olaszország

Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek feldolgozása és értékesítése

Olaszország


81%

81%

Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Szerbia Bosznia és Hercegovina Bosznia és Hercegovina Montenegró Magyarország Koszovó Horvátország Szlovénia

Hidrogén erőmű üzemeltetése Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme

49%, d) 74% 100% 47%

49%, d) 74% 100% 100% c)


47%

c)

Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme

47% 47% 47% 47% 36% 47%

c) c) c) c) c) c)

47% 47% 47% 100% 47% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 39%

c) c) c) 100% c) 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% c)

Termelés és kereskedelem Termelés és cseppfolyós gáz kereskedelem

24% 47%

c) c)

Bio-üzemanyag komponens gyártása

25%

25%

Macedónia Egyesült Királyság Egyesült Királyság Szerbia Horvátország Németország Ausztria Ausztria Magyarország Románia Szlovénia Magyarország Horvátország Horvátország Horvátország Magyarország

Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Üzem- és kenőanyag kiskereskedelem Kenőanyagok gyártása és kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kenőanyagok és kőolajszármazékok nagykereskedelme Kiskereskedelem Kenőanyagok gyártása és kereskedelme Üzem- és kenőanyag kis- és nagykereskedelem Üzem- és kenőanyag kiskereskedelem Szállítási szolgáltatások Kőolaj termékek kereskedelme



Társaság Roth Heizöle GmbH Alpenkohle Mineralölhandels GmbH Egon von Lenz GmbH Heizöl Blitz Stadler GmbH Rumpold Energie & Brennstoffhandels GmbH Slovnaft a.s. Apollo Oil Rohstoffhandels GmbH Apollo Rafinéria s.r.o. Meroco a.s. (közös vezetésű vállalkozás) MOL Slovensko spol. s.r.o. Slovnaft Polska S.A. Slovnaft Trans as. SWS s.r.o. Zväz pre skladovanie zásob a.s. Slovnaft VÚRUP a.s. Slovnaft Ceska Republika s.r.o. Terméktároló Zrt. Tifon d.o.o. Vegyipar Slovnaft Petrochemicals s.r.o. TVK Nyrt. Tisza-WTP Kft. TVK-Erőmű Kft. TVK France S.a.r.l.(korábban TVKMOL- Chem S.a.r.l.) TVK Inter-Chemol GmbH TVK Italia Srl. TVK Polska Sp.Zoo. TVK UK Ltd TVK Ukrajna tov. Központ és egyéb Balatongáz Kft. (felszámolás alatt) EMS Management Services Ltd FER Tűzoltóság és Szolgáltató Kft. Hermész Kft. Hostin d.o.o. I&C Energo as. ITR d.o.o. Magnolia Finance Ltd MOL Reinsurance Ltd MOL-RUSS Ooo. Petrolszolg Kft. Sinaco d.o.o. Slovnaft Montáže a opravy a.s. STSI integrirani tehnički servisi d.o.o. TVK Ingatlankezelő Kft. a) b) c) d) e)

Ország (Bejegyzés / Tevékenység helye) Ausztria Ausztria Ausztria Ausztria

Tevékenységi kör Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme

Ausztria


Szlovákia Ausztria Szlovákia

Kőolaj és vegyipari termékek feldolgozása és értékesítése Kőolaj termékek kereskedelme Nagy- és kiskereskedelem

Szlovákia Szlovákia Lengyelország Szlovákia Szlovákia Szlovákia Szlovákia Csehország Magyarország Horvátország

Bio-dízel komponens gyártása (FAME) Nagy- és kiskereskedelem Nagy- és kiskereskedelem Szállítási szolgátatások Szállítást támogató szolgáltatások Nagy- és kiskereskedelem, raktározás Kutatás, fejlesztés Nagy- és kiskereskedelem Kőolaj termékek tárolása Üzem- és kenőanyag kiskereskedelem

Szlovákia Magyarország Magyarország Magyarország

Vegyipari termelés és kereskedelem Vegyipari termelés és kereskedelem Vízszolgáltatás nyújtás Erőmű

Franciaország Németország Olaszország Lengyelország Anglia Ukrajna

Nagy-és kiskereskedelem Nagy-és kiskereskedelem Nagy-és kiskereskedelem Nagy-és kiskereskedelem Nagy-és kiskereskedelem Nagy- és kiskereskedelem

Magyarország Ciprus Magyarország Magyarország Horvátország Csehország Horvátország Jersey Ciprus Oroszország Magyarország Horvátország Szlovákia

Gázközmű-fejlesztés és vagyonkezelés Management szolgáltatások Tűzoltás, mentőszolgálat Tanácsadás Idegenforgalom Erőművek karbantartása Gépkocsi kölcsönzés Pénzügyi szolgáltatások Biztosítási tevékenység végzése Management szolgáltatások Karbantartási munkák Biztonsági szolgáltatások Javítási, karbantartási munkák

Horvátország Magyarország

Javítási, karbantartási munkák Ingatlankezelés

Részben eladva 2009-ben 2009-ben alapítva 2009-es akvizíció A SIC 12 – Konszolidáció: Speciális Célú Gazdálkodási Egységek alapján konszolidálva Alvó társaság 2008-ban


Tulajdoni hányad 2009 100% 100% 100% 100%

Tulajdoni hányad 2008 75% 75% 75% 75%

100%

75%

98% 66% 98%

98% 66% 98%

25% 98% 98% 98% 50% 98% 98% 100% 74% 100%

25% 98% 98% 98% 50% 98% 98% 100% 74% 100%

98% 95% 0%, d) 25%, d)

98% 95% 0%, d) 25%, d)

95% 95% 95% 95% 95% 95%

95% 95% 95% 95% 95% 95%

77% 100% 82% 100% 47% 99% 47% 0%, d 100% 100% 100% 47% 98%

77% 100% 82% 100% c) 99% c) 0%, d 100% 100% 100% c) 98%

47% 95%

c) 95%

Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 7 Üzleti kombinációk 2009-es akvizíciók INA Csoport 2008. október 16-án a MOL sikeres önkéntes nyilvános vételi ajánlatot tett, melynek során részesedése az INA-ban 47,16%ra növekedett részvényenként 2.800 kuna ellenértékért (amely a felajánlott 22,16%-os részesedésre számítva 227.262 millió forintnak felelt meg). Az INA az equity módszer szerint kerül konszolidálásra 2008. december 31-én. A kontroll megszerzésének időpontjáig (lásd lent) az INA Csoport 3.539 millió forint veszteséggel járult hozzá a MOL Csoport eredményéhez, amely társult vállalkozásoktól származó eredményként került elszámolásra. A sikeres önkéntes nyilvános vételi ajánlat eredményeként, a MOL az INA legnagyobb részvényesévé vált 2008 októberében. A felek megegyeztek a Részvényesi Megállapodás módosításában, hogy a vállalatirányítási jogok tükrözzék az INA új tulajdonosi szerkezetét. A tranzakció zárását követően az INA tevékenysége felett a MOL irányítási jogot gyakorol. A Részvényesi Megállapodás főbb változásai a következők: -

A MOL öt főt delegál a kilenc tagú Felügyelő Bizottságba, és ellenőrző befolyással bír az Ügyvezető Testületben.

-

A kormány vétójogokkal rendelkezik, hogy biztosíthassa a nemzeti energiaellátás biztonságát és beleszólhasson az INA stratégiai eszközeit érintő egyes döntésekbe.

A Részvényesi Megállapodás módosításához szükséges versenyhivatali jóváhagyás megszerzését követően 2009. június 10-én került sor a közgyűlés összehívására annak érdekében, hogy az INA új Felügyelő Bizottsága megválasztásra kerüljön. A közgyűlés dátuma volt az az időpont, amikor a MOL ténylegesen megszerezte az irányítás jogát. Az üzleti kombináció ebben az időpontban kerül elszámolásra (az értékelés dátumaként pedig 2009. június 30-a került meghatározásra).


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Az eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározása még nem zárult le, ezért ezek az értékek még nem véglegesek. Az INA eszközeinek és kötelezettségeinek jelenleg ismert valós értéke 2009. június 30-án az alábbiak szerint alakult: Jelenleg ismert valós érték millió forint Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetések

229.739 1.046.930 2.227

Értékesíthető befektetések

11.403

Halasztott adó eszközök

17.882

Egyéb befektetett eszközök

36.184

Készletek

111.357

Vevőkövetelések

122.884

Egyéb forgóeszközök Előre fizetett adók

32.258 3.108

Pénzeszközök

16.592

Értékesítésre szánt eszközök

23.397

Hosszú lejáratú hitelek éven túli része

-202.532

Céltartalékok és függő kötelezettségek

-133.860

Halasztott adó kötelezettségek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Szállítók és egyéb kötelezettségek Fizetendő adók Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek éven belüli része Értékesítésre szánt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek Az INA csoport nettó eszközeinek jelenleg ismert valós értéke Az Energopetrol nettó eszközeinek INA-val együtt megszerzett értéke Kisebbségi részesedése az INA-ban (52.8%) Külső tulajdonosok részesedése az Energopetrolban (51.0%)

-95.671 -4.868 -249.583 -488 -89.646 -4.361 -15.275 __________ 857.677 221 453.240 112

Nettó eszközök jelenleg ismert valós értékén felüli, egyéb bevételként elszámolt összege (lásd 25. jegyzet)

47.671 __________

Összes ellenérték

356.875 __________

A Csoport választása alapján a külső tulajdonosok részesedése az INA Csoportban a nettó eszközök valós értékének ezen tulajdonosokra jutó összegeként került meghatározásra. A megszerzett immateriális javak magukban foglalják az INA márkanevet, amely a jogdíj megtakarítás (relief from royalty) módszerével került értékelésre, továbbá az INA Csoport szárazföldi és tengeri olaj- és gázipari tevékenységéhez kapcsolódó bizonyított, de termelésbe még nem állított, illetve valószínű készleteit. A bizonyított, termelésbe állított készletek a tárgyi eszközök között kerültek felvételre. Ezen készletek értékelése piaci előrejelzések és várakozások, múltbeli működési költségek, valamint egy iparági összehasonlító csoport adatai figyelembevételével számszerűsített diszkontráta alapján


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. történt. Hosszú távú kőolajárakra inflációval korrigált 75 USD / hordó került előrejelzésre, míg az inflációs ráta 10,4% volt, amely módosításra került az egyedi országkockázatokkal. A készletek aktuális piaci áron kerültek értékelésre. A Csoport továbbá 27.557 millió forint értékű függő kötelezettséget vett fel egyes, a horvát finomítókhoz, depókhoz és töltőállomásokhoz kapcsolódó, közepes és magas kockázati szintűnek tekintett környezetvédelmi kötelezettségekre, amelyeknél a szennyezés mértéke, illetve a helyreállítási munkák tartalma nem mérhető fel megbízható pontossággal. Ezen kötelezettségeket a Csoport a más működési helyszínein folytatott hasonló tevékenységei alapján értékelte. Az INA akvizíciójával együtt a Csoport irányítási jogot szerzett az Energopetrol felett is, amely korábban az INA-val közös vezetésű vállalkozás volt (a részvények 33,5%-ának közvetlen és további 33,5%-ának az INA csoporton keresztüli birtoklásával). Az Energopterol leányvállalatként történő felvétele során a Csoport egy 3.946 millió forint értékű függő kötelezettséget azonosított, amely bizonyos munkavállalói követelésekkel kapcsolatban áll fenn. Az akvizíció időpontja óta az INA Csoport 437.189 millió forinttal, illetve 22.000 millió forint veszteséggel járult hozzá a Csoport nettó árbevételéhez, illetve eredményéhez. Amennyiben az akvizíció az év elején történt volna, a folytatódó tevékenységből származó árbevétel 804.809 millió forint, míg a Csoport eredményéhez történő hozzájárulás valtozatlan lett volna, mert az INA Csoport év elejétől kezdődően az equity módszerrel került konszolidálásra. Mivel az INA részvényeire 2008-ban tett nyilvános ajánlat, és a Részvényesi Megállapodás 2009-es módosítása egyetlen akvizíciós lépésnek minősül, a Csoport az üzleti kombináció ellenértékét a következők szerint határozta meg:

millió forint Korábban meglevő részesedés (25%, equity módszerrel konszolidálva 2009. június 30-ig) valós értéke

133.334

A részvények 22,16%-ért 2008 októberében fizetett ellenérték, módosítva az INA ezen időponttól számított eredmény-hozzájárulásával

218.443

Energopetrolban korábban tulajdonolt részesedés valós értéke

5.098 __________


356.875 __________

A MOL korábban meglevő 25%-os részesedésének 2009. június 30-án fennálló valós értékének meghatározásához az INA részvényeinek aktuális tőzsdei árfolyama került alkalmazásra. Az átértékelés, valamint a korábban az átváltási és valós értékelési különbözetek egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegének átsorolása 22.462 millió forint nyereséget eredményezett, amely egyéb bevételként került elszámolásra. Ezen felül még további 463 millió forint került elszámolásra az egyéb bevételek között, mint az Energopetrolban korábban lévő részesedés valós értékelési különbözete és az átváltási különbözetek egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegének átsorolása.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Drill Trans Csoport

Az INA egyik leányvállalata, a Crosco d.o.o., megszerezte a Drill Trans Csoport 100%-t 2009. augusztus 25-i dátummal.

Az eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározása még nem zárult le 2009-ben. A Drill Trans Csoport eszközeinek és kötelezettségeinek jelenleg ismert valós értéke 2009. augusztus 31-én az alábbiak szerint alakult: Jelenleg ismert valós érték millió forint Immateriális javak Tárgyi eszközök Készletek Vevőkövetelések

185 1.108 111 2.031


517

Pénzeszközök

148

Hosszú lejáratú hitelek Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú hitelek A Drill Trans Csoport nettó eszközeinek jelenleg ismert valós értéke

-369 -2.437 -1.145 __________ 149

Akvizícióhoz kapcsolódó goodwill jelenleg ismert értéke

3.655 __________


3.804 __________

2008-as akvizíciók I&C Energo a.s. A MOL és a CEZ részvényvásárlási megállapodást kötött az I&C Energo a.s. vállalat részvényeinek megvásárlására. A vállalat vezető szerepet tölt be vezérlő rendszerek és ipari irányítási rendszerek tervezésében, kivitelezésében és karbantartásában, valamint rendszerintegrációban és mérnöki tanácsadásban Csehország területén. A vállalat érdekelt erőművek, alacsony és magas feszültségű elektromos hálózatok tervezésében, minőségellenőrzési tanácsadásban és áramfogyasztási auditokban is.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Az eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározása 2009-ben lezárult, jelentős változás nem nem történt. Az I&C Energo eszközeinek és kötelezettségeinek valós és könyv szerinti értéke 2008. június 30-án az alábbiak szerint alakult: Könyv szerint

Immateriális javak Tárgyi eszközök Értékesíthető befektetések Készletek

Valós érték

érték

millió forint

millió forint

3.766

51

880

880

49

49

288

288

Vevőkövetelések

3.770

3.770


3.390

3.390

Pénzeszközök

882

882

Hosszú lejáratú hitelek éven túli része

-49

-49

Céltartalékok

-54

-54

-731

-26

Halasztott adó kötelezettségek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Szállítók és egyéb kötelezettségek Nettó eszközök valós értéke

-31

-31

-5.525 __________

-5.525 __________

6.635

Akvizícióhoz kapcsolódó goodwill

1.033 __________


7.668 __________

Az immateriális javak esetén a könyv szerinti értéket meghaladó, valós érték magában foglalja a vállalat által fejlesztett szoftver, rendelés állomány és vevői kapcsolatok becsült értékét. Az üzleti kombináció során keletkezett goodwill a társaságnak az energiatermelés és szállítás területén meglevő kiváló technológiai tudásbázisát tartalmazza, amely lehetővé teszi a Csoportnak, hogy felgyorsítsa erőmű építési tevékenységét, valamint belső mérnöki képességekhez jusson. Az akvizícióhoz kapcsolódó ellenérték az alábbiak szerint alakult: millió forint Az akvizícióhoz kapcsolódóan fizetett összeg (tranzakciós költségekkel együtt)

7.668 __________


7.668 __________

Az akvizícióhoz kapcsolódó nettó pénzáramlás az alábbiak szerint alakult: millió forint Akvizíció során megszerzett pénzeszközök

882

Kifizetett készpénz

-7.668 __________

Nettó pénzáramlás

-6.786 __________

Amennyiben a tranzakció év elején történt volna, az akvizíció hatása a Csoport eredményére 763 millió forint, az árbevételére 9.285 millió forint lett volna 2008-ban.



8 Értékesítések Földgáz üzletág értékesítése A MOL Földgázellátó Zrt.-ben („Kereskedelem”) lévő 100%-os és a MOL Földgáztároló Zrt.-ben („Tárolás”) lévő 100%-os részesedés eladása az E.ON Ruhrgas International AG-nak (ERI) 2006. március 31-én történt meg. A Kereskedelem eladásához kapcsolódó végleges vételár egy további kockázatmegosztási rendszer tárgya, melyet a 2006-os részvény adásvételi szerződés tartalmaz. A rendszer alapján, amennyiben a Kereskedelemnek működési vesztesége keletkezik a 2006. június 30. - 2009. december 31. időszakban (féléves időszakonként számolva), akkor MOL-nak meg kell térítenie a veszteség egy részét az E.ON-nak, míg működési nyereség esetén jogosult annak egy részére. A MOL által a jövőbeni periódusokban potenciálisan kifizethető utólagos elszámolások összege a teljes időszak vonatkozásában 25 Mrd forintban került maximalizálásra. A gázüzlet 2006-os értékesítésének elszámolásakor a társaság a maximálisan kifizethető veszteséget elhatárolta. 2009 második negyedévében a felek megegyeztek, hogy megszüntetik a kockázatmegosztási rendszert. Ennek eredményeképp az elhatárolás feloldásra került és 3.156 millió forint követelés lett kimutatva, melyet azóta az E.ON rendezett, mint végső fizetendő összeg. 2009-ben 28.156 millió forint, míg 2008-ban 6.400 millió forint került egyéb bevételként kimutatásra (lásd 25. jegyzet), az ERI által fizetendő ezen utólagos vételár módosítás címén.

MOL Energiakereskedő Zrt. A Csoport földgázkereskedelemmel foglalkozó leányvállalata, a MOL Energiakereskedő Kft. (MET) 2009. október 31-i fordulónappal zártkörű részvénytársasággá alakult. Ezután a MOL megegyezett a Normeston Trading Ltd.-el a MET–ben lévő 50%-s részesedésének eladásáról 2009. december 28-i zárással. Mivel az ügylet után a MOL-nak már nincs irányítást biztosító befolyása a MET-ben, a fennmaradó részesedés a befektetés társult vállalkozásban soron jelenik meg, 14 millió forint valós értéken. Ez az érték a becsült kockázatokkal módosított, jövőbeni nettó pénzáramok alapján került meghatározásra. A MOL Energiakereskedő Zrt. kivezetett eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti értéke és az értékesítéshez kapcsolódó pénzkiáramlás 2009. december 31-én a következőképp alakult: millió forint

Immateriális javak

46

Befektetések

19

Készletek Vevőkövetelések Egyéb forgóeszközök Pénzeszközök Eszközök összesen Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Szállítók és egyéb kötelezettségek Kötelezettségek összesen Nettó eszközérték


2.177 18.231 633 5.149 26.255

_________

-28 -23.697 -23.725

__________

2.530

Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Eladási ár Fennmaradó külső tulajdonosi részesedés valós értéke

Értékesítésen keletkező veszteség

25 14

__________

-2.491

__________

MOL Energiakereskedő Zrt. eladásához kapcsolódó pénzkiáramlás: Értékesítés kapcsán kivezetett pénzeszközök Ellenérték Nettó pénzkiáramlás

-5.149 25

__________

-5.124

__________

9 Közös vezetésű vállalkozások

Közös vezetésű vállalkozások 2008-ban

CEGE Közép-európai Geotermikus Energia Termelő Zrt. A MOL 2008. július 30-án CEGE Közép-európai Geotermikus Energia Termelő Zártkörű Részvénytársaság néven közös vezetésű vállalatot alapított az izlandi Enex ehf. és az ausztrál Green Rock Energy International Pty. Ltd. társaságokkal. Az új vállalkozás célja geotermikus energia kutatása, termelése és értékesítése, illetve geotermikus erőművek és közvetlen termálhő szolgáltató technológiák létesítése. A három alapító tulajdonos egyenlő 33 1/3 %-kal részesedett a közös vállalat 6 millió forintos alaptőkéjéből. 2009. januárjában a MOL és a Green Rock Energy 50%-ra növelte részesedését az Enex által tulajdonolt részvények megvásárlásával. CM European Power International B.V. A MOL és a CEZ megalapították közös vezetésű vállalkozásukat a 2007. december 20-án létrejött

együttműködési

megállapodás alapján. A CM European Power B.V. volt az első vállalat a MOL és a CEZ együttműködésének eredményeképp, amelyben a felek 50-50%-os részesedéssel, továbbá a működési döntéseket illetően egyenlő szavazati joggal és egyenlő befolyással bírnak. A Szlovák és Magyar leányvállalatok, - melyek közvetlenül ennek a társaságnak a tulajdonában vannak, - működtetik a Dunai Finomítóban a kazántelepet és a Pozsonyi Erőműben a hő- és villamos erőművet. A tervezett, a MOL Csoport pozsonyi finomítójának területén és a százhalombattai finomítóban megépítendő egyegy kombinált ciklusú gázturbinás erőmű, már előkészítési fázisban van.

A közös vezetésű vállalkozások eszközeinek, forrásainak, valamint bevételeinek és ráfordításainak a Csoportra jutó része A ZMB és az egyéb közös vezetésű vállalkozások (lásd 6. jegyzet) eszközeinek, forrásainak, valamint bevételeinek és ráfordításainak a Csoportra jutó része, a következők szerint szerepel a 2009. és 2008. december 31-ére vonatkozó konszolidált éves beszámolóban:



2009

2008

ZMB

Egyéb

Összesen

ZMB

Egyéb

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

3.694

3.155

6.849

18.934

3.354

22.288

17.212 __________

7.449 __________

24.661 __________

17.313 __________

6.911 __________

24.224 __________

20.906 __________

10.604 __________

31.510 __________

36.247 __________

10.265 __________

46.512 __________

2.824

3.194

6.018

2.682

5.154

7.836

1.098 __________

2.311 __________

3.409 __________

1.099 __________

1.521 __________

2.620 __________

3.922 __________

5.505 __________

9.427 __________

3.781 __________

6.675 __________

10.456 __________

16.984 __________

5.099 __________

22.083 __________

32.466 __________

3.590 __________

36.056 __________

Árbevétel

42.598

13.638

56.236

74.710

13.438

88.148

Értékesítés költségei

-9.214

-12.248

-21.462

-12.286

-13.103

-25.389

-28.488

-961

-29.449

-51.716

-251

-51.967

8 __________

-105 __________

-97 __________

1.083 __________

-119 __________

964 __________

Forgóeszközök Befektetett eszközök

Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek

Nettó eszközök

Egyéb működési költségek és ráfordítások Pénzügyi műveletek vesztesége (-) / nyeresége, nettó Adózás előtti eredmény

4.904

324

5.228

11.791

-35

11.756

Társasági adó

-2.060 __________

-89 __________

-2.149 __________

-3.553 __________

-19 __________

-3.572 __________

Időszak eredménye

2.844 __________

235 __________

3.079 __________

8.238 __________

-54 __________

8.184 __________



Befektetések társult vállalkozásokban

Vállalat neve

Ország

Tevékenység

Pear Petroleum Ltd.

Irak

Gáz kutatás

INA Csoport

Horvátország

Integrált olaj- és gázipari tevékenység

Mazzola & Bignardi S.r.l.

Olaszország

S.r.l. Messer Slovnaft s.r.o

Tulajdoni

Befektetés

Befektetés

hányad

hányad

nettó értéke

nettó értéke

2009

2008

2009

2008

millió forint

millió forint

Tulajdoni

10%

-

54.737

-

a)

47%

a)

334.035

Hidrogén termelés

50%

50%

1.583

1.473

Olaszország

Olaj termékek kereskedelme

40%

40%

1.182

915

Szlovákia

Technológiai gáz termelése

49%

49%

815

1.025

Olaszország

Bitumen gyártás

50%

50%

Mazzola & Bignardi Commerciale

Batec S.r.l.

679

651

Egyéb társult vállalkozások

834 __________

885 __________

Összesen

59.830 __________

338.984 __________

a) teljeskörűen konszolidált 2009 június 30-tól

Pearl Petroleum Company Limited 2009. május 15-én megállapodást írt alá, melynek keretében 10%-os részesedést vásárolt a Pearl Petroleum Company Limited-ben (Pearl) a Crescent Petroleum-tól és a Dana Gas PJSC-től. A Pearl az Irak Kurdisztáni Régiójában található Khor Mor és Chemchemal gáz- és kondenzátum mezők valamennyi jogának tulajdonosa. A Pearl 10%-nyi részvénycsomagjáért a MOL 6.322.232 darab “A” sorozatú MOL törzsrészvénnyel (az alaptőke 6%-val) fizetett, melynek eredményeként a Crescent Petroleum és a Dana Gas a MOL 3-3%-os tulajdonosává válik. Mivel a részvényesi szerződés szerint a MOL-nak jelentős befolyása van a Pearl működésére, a társaság társult vállalatként kerül konszolidálásra. A MOL részesedés jelenleg ismert valós értéke a Pearl eszközeiben és kötelezettségeiben 2009. május 15-én a következők szerint alakult: Jelenleg ismert valós érték millió forint Immateriális javak

59.883

Tárgyi eszközök

12.931

Készletek

284

Vevőkövetelések

789

Egyéb forgóeszközök Pénzeszközök Szállítók és egyéb kötelezettségek Tulajdonosi kölcsön

55 138 -1.504 -12.184 __________

Nettó eszközérték jelenleg ismert valós értéke

60.392

Saját tőkéért fizetett összeg

60.392

Megszerzett tulajdonosi kölcsön

12.184 __________

Fizetett vételár (MOL részvények valós értéke)

72.576 __________



A MOL 6.322.232 darab „A” típusú saját részvénnyel fizetett a részesedésért, melynek a valós értéke a tranzakció napján érvényes tőzsdei részvényárfolyam alapján került meghatározásra. 2009. december 31-én a Csoport részesedése (10%) a következők szerint alakult: 2009 millió forint Részesedés a társult vállalkozás mérlegéből Befektetett eszközök Forgóeszközök Hosszú lejáratú kötelezettségek

66.183 2.941 -12.941

Rövid lejáratú kötelezettségek

-1.446 __________

Nettó eszközérték

54.737 __________

Részesedés a társult vállalkozás eredménykimutatásából Üzemi eredmény

1.249

Tulajdonosokra jutó nettó eredmény

1.249 __________

Befektetés könyv szerinti értéke

54.737 __________

A Csoportnak a Pearl-beni részesedését bemutató pénzügyi adatok az IFRS szabályai alapján készültek, a Csoport által hasonló tranzakciók esetén alkalmazott számviteli politika szerint.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. INA Csoport 2009. június 10-én a MOL irányítási jogot szerzett az INA Csoportban, ennek eredményeként 2009–ben teljeskörűen konszolidálta azt (lásd 7. jegyzet). Az INA csoport első féléves eredménye, 3.539 millió forint veszteség volt, mely a társult vállalatoktól származó eredményben került kimutatásra. A Csoport részesedése (47,16%) 2008.december 31-én az INA Csoportban az alábbiak szerint alakult: 2008 millió forint Részesedés a társult vállalkozás mérlegéből: Befektetett eszközök

458.260

Forgóeszközök

122.783

Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Nettó eszközérték

-104.742 -142.266

________________

334.035

________________

Részesedés a társult vállalkozás eredménykimutatásából: Összes működési bevétel

281.674

Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből

-25.459 ________________

Befektetés könyv szerinti értéke

334.035

________________

A Csoport fenti, INA Csoportban való részesedését bemutató adatok az IFRS szerint készültek, az ehhez felhasznált számviteli politika megegyezik a Csoport által hasonló körülmények között végbemenő tranzakciók és események esetében alkalmazottal. A 2008. december 31-i részvény árfolyamok alapján a Csoport 47,16%-os részesedésének valós értéke 194.620 millió forint.



11 Értékesíthető befektetések Befektetés nettó értéke 2009 millió forint

Befektetés nettó értéke 2008 millió forint

12.473

-

Jadranski Naftovod d.d. – tőzsdén jegyzett Egyéb – nem jegyzett Összesen

6.141

842

__________

__________

18.614

842

__________

__________

A MOL Csoport befektetése az adriai vezetékhálózatot üzemeltető Jadranski Naftovod d.d. (JANAF)-ban a JANAF részvényeinek 12%-át jelenti. A JANAF-ban meglévő részesedés értéke a részvényeknek a Zágrábi Értéktőzsdén jegyzett 2009. december 31-én érvényes árfolyama alapján került meghatározásra. Bizonyos, a fő tevékenységhez nem tartozó, nem jegyzett vállalatok tőke instrumentumaiban levő egyéb befektetések felhalmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vannak nyilván tartva, mivel azok valós értékének meghatározása nem lehetséges. A nem jegyzett instrumentumok értékében bekövetkezett jelentős növekedés az INA Csoporton keresztül megszerzett befeketetéseknek tulajdonítható.

12 Egyéb befektetett eszközök 2009 millió forint

2008 millió forint

Adott kölcsönök

20.707

2.781

Bányajáradék

10.707

13.247

9.249

3.660

jegyzet)

4.139

1.973

Szerződésekből származó hosszú távú követelések

1.398

1.086 -

Beruházásokra adott előlegek Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó nettó követelés (lásd 33. és 34.

Immateriális javakra fizetett előlegek

914

Kötvények

210

-

Lejáratig tartott diszkont kincstárjegyek

185

502

3

-

47.512

23.249

Hosszú távú bérleti szerződések előre fizetett díja Összesen

Az adott kölcsönök legnagyobb részét a Pearl Petroleum korábbi tulajdonosai által a társaságnak nyújtott 12.941 millió forint értékű kölcsön teszi ki (lásd 10. jegyzet), melyet a Pearl kutatás-fejlesztési tevékenysége finanszírozására kapott. A kölcsönnek piaci alapú (LIBOR + 2%) a kamata. A Csoport 2005-ben 20.000 millió forint térítést fizetett a Magyar Állam részére a bányajáradék jövőbeni szintjének rögzítésére és egyes hazai mezők termelési jogának meghosszabbítására. Az összeg 2006 januárjától kerül elszámolásra az eredménykimutatásban a mezők várható termelési szintje alapján 2020-ig. Az eredménnyel szemben 2009-ben 2.540 millió forint, míg 2008-ban 2.207 millió forint került elszámolásra, mely várhatóan hasonló mértékben merül majd fel az elkövetkezendő években is.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 13 Készletek Bekerülési érték 2009 millió forint

Nettó realizálható érték 2009 millió forint

Bekerülési érték 2008 millió forint

Nettó realizálható érték 2008 millió forint

198.791

194.688

152.715

138.194

Egyéb alapanyagok

67.689

57.620

35.559

34.749

Vásárolt kőolaj

52.917

51.565

41.959

30.674

Egyéb áruk

23.972

23.781

18.758

18.538

Vásárolt földgáz

250 __________

356 __________

626 __________

626 __________

Összesen

343.619 __________

328.010 __________

249.617 __________

222.781 __________

Félkész és késztermékek

2009-ben 6.615 millió forint értékvesztés visszaírás, míg 2008-ban 30.005 millió forint értékvesztés került elszámolásra. A IES Csoportnak törvényi előírások alapján kőolajból és olajtermékekből bizonyos mennyiséget kötelezően készleten kell tartania. Ennek értéke 2009. december 31-én 28.223 millió forintot, míg 2008. december 31-én 20.049 millió forintot tett ki. A MOL lengyel leányvállalatának, a Slovnaft Polska-nak a nemzeti jogszabályok szerint meghatározott szintű kőolaj és olajtermék készletet kell kötelezően fenntartania. Ennek szintjét az előző naptári év import volumene határozza meg, amely 2009. december 31-én 16.803 millió forintot, míg 2008. december 31-én 16.431 millió forintot tett ki. A MOL horvátországi leányvállalata, az INA a nemzeti jogszabályok által meghatározott szintű kötelező készletet tart kőolajból és olajtermékekből, melynek értéke 2009. december 31-én 5.685 millió forintot tett ki.

14 Vevőkövetelések, nettó 2009 millió forint

2008 millió forint

Vevőkövetelések

439.447

347.900

Kétes követelésekre képzett értékvesztés

-28.779

-20.416

Összesen

410.668

327.484

A vevőkövetelések nem kamatozóak és általában 30 napos futamidejűek.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. A kétes vevőkövetelésekre képzett értékvesztés változása a következőképp alakult: 2009

2008

millió forint

millió forint

Nyitó egyenleg január 1-jén

20.416

15.598

Tárgyévi növekedés

14.436

6.507

Tárgyévi csökkenés (visszaírás)

-3.644

-1.046

Értékvesztés kivezetése

-1.264

-344

Árfolyamváltozás hatása

-1.165 __________

-299 __________

Záró egyenleg december 31-én

28.779 __________

20.416 __________

A megtérülő, de lejárt vevőkövetelések megoszlása 2009. és 2008. december 31-én az alábbi volt: 2009

2008

millió forint

millió forint

335.159

289.105

75.509

38.379

90 napon belül

45.282

24.427

91 - 180 nap között

11.169

2.285

19.058 __________

11.667 __________

410.668 __________

327.484 __________

Nem esedékes és nem értékvesztett Esedékes, de nem értékvesztett

180 napon túli Összesen


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 15 Egyéb forgóeszközök

Előre fizetett és visszaigényelhető adók és vámok (kivéve nyereségadók)

2009 millió forint

2008 millió forint

65.780

41.387

Escrow számlán lekötött összeg

9.786

1.977

Előre fizetett költségek és elhatárolt bevételek

9.354

8.449

Fizetett előlegek

6.469

6.154

Kutatási partnerekkel szembeni követelések

4.522

3.841

CEZ-nek adott MOL részvényre vonatkozó opció valós értéke (lásd 17. és 34. jegyzet)

3.989

-

Kölcsön követelések

1.921

365

Követelés árfolyam kockázat fedezeti ügyletből (lásd 34. jegyzet)

1.097

-

Kamatkövetelések

1.088

185

Részvényswap valós értéke (lásd 17. és 34. jegyzet)

496

-

Termékár ügyletekből származó nettó követelés (lásd 34. jegyzet)

146

-

65

118

MOL Földgázellátó Zrt. értékesítésével kapcsolatos ármódosító tétel (lásd 8. jegyzet)

-

6.400

Bírság visszafizetése miatti követelés (lásd 25. jegyzet)

-

4.629

Cash flow fedezeti ügyletként megjelölt deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 33. és 34. jegyzet)

-

545

Devizaátváltási opciók miatti követelések (lásd 33. és 34. jegyzet)

-

328

Egyéb

11.922 _________

7.000 _________

Összesen

116.635 _________

81.378 _________

2009 millió forint

2008 millió forint

4.963

708

Adott kölcsönök értékvesztése

-3.042 __________

-343 __________

Összesen

1.921 __________

365 __________

2009 millió forint

2008 millió forint

343

3.660

Deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 33. és 34. jegyzet)

Adott kölcsönök elemzése:

Adott kölcsönök

A kölcsönökre képzett értékvesztés változása az alábbiak szerint alakult:

Nyitó egyenleg január 1-jén

-

-

-20

-241

-

-

2.712

-3.076

7

-

Árfolyamváltozás hatása

__________

__________

Záró egyenleg december 31-én

3.042 __________

343 __________

Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés (visszaírás) Értékvesztés kivezetése Átsorolás Leányvállalatok vásárlása /(-) értékesítése


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 16 Pénzeszközök 2009 millió forint

2008 millió forint

Bankbetétek HUF-ban

37.054

22.524

Bankbetétek EUR-ban

33.548

25.000

Bankbetétek USD-ban

8.724

3.641

Bankbetétek CZK-ban

1.731

2.912

Bankbetétek PLN-ban

1.951

635

Bankbetétek HRK-ban

1.649

312

Bankbetétek RUB-ban

592

6.187

Bankbetétek SKK-ban

-

5.303

5.479

2.168

Rövid lejáratra lekötött betétek EUR-ban

71.865

109.976

Rövid lejáratra lekötött betétek CZK-ban

6.098

3.052

Rövid lejáratra lekötött betétek PLN-ban

5.279

178

Rövid lejáratra lekötött betétek USD-ban

2.345

30.535

Rövid lejáratra lekötött betétek RUB-ban

1.860

-

Rövid lejáratra lekötött betétek SKK-ban

-

7.002

Rövid lejáratra lekötött forint betétek

255

259

Készpénz forintban

Bankbetétek egyéb devizában

947

1.089

Készpénz egyéb valutában

3.325

1.079

Készpénz egyenértékesek

1.892

222

184.594

222.074

Összesen


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. A különböző devizanemekben fennálló bankbetétek (betétszámlák) és rövid lejáratra lekötött betétek esetében a kamatok az alábbi tartományokban mozogtak:

2009

2008

EUR

0,54%

1,1% - 4,3%

USD

0,05%

0,0% - 6,7%

HUF

5,12% - 10,58%

6,8% - 11,4%

SKK

-

1,2% - 4,9%

EUR

0,01% - 6,7%

1,2% - 6,5%

USD

0,01% - 3,0%

0,01% - 8,1%

HUF

5,75% - 11,15%

7,1% - 11,8%

SKK

-

1,2% - 4,8%

Betétszámlák

Rövid lejáratra lekötött betétek

17 Jegyzett tőke A MOL Nyrt. jegyzett tőkéje 2009. december 31-én 104.519 millió forint volt, amely 104.518.484 darab „A” sorozatú, egy darab „B” sorozatú és 578 darab „C” sorozatú részvényből állt. A MOL Nyrt. jegyzett tőkéje 2008. december 31-én 104.519 millió forint, amely 104.518.484 darab „A” sorozatú, egy darab „B” sorozatú és 578 darab „C” sorozatú részvényből állt. A kinnlévő jegyzett tőke összege 2009. december 31-én 79.202 millió forint, míg 2008. december 31-én 72.812 millió forint volt. Az „A” sorozatú törzsrészvények 1.000 forint névértékűek, a „C” sorozatú törzsrészvények 1.001 forint névértékűek. Minden 1.000 forint, azaz egyezer forint névértékű “A” sorozatú részvény egy szavazatra, illetve minden 1.001 forint, azaz egyezeregy forint névértékű "C" sorozatú részvény egy egész egyezred szavazatra jogosít, kivéve az alábbiakat. Az Alapszabálynak megfelelően egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több, mint 10%át, kivéve a Magyar Államot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV Zrt., korábban ÁPV Zrt.), annak bármely jogutódját, a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló más magyar szervet és a Társaság megbízásából a Társaság részvényeit vagy azokat megtestesítő értékpapírokat kezelő letét- és értékpapír-kezelőt. A "B" sorozatú részvény, névre szóló, 1.000 forint névértékű, Alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény. A "B" sorozatú részvény tulajdonosa a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. A "B" sorozatú részvény névértékének megfelelően egy szavazatra jogosít. A "B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az Alapszabály 12.4 Cikkelye alapján a következő ügyekhez: a „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos adatok megváltoztatása, szavazati jogok és részvényesi csoportok meghatározása, a közgyűlésen minősített többséget igénylő döntések listája, továbbá ezen 12.4 Cikkely módosítása. Az Igazgatóság az alapítói okirat felhatalmazása alapján 2014. április 23-ig jogosult az alaptőkét, a Gazdasági Társaságokról szóló törvényi szabályozás adta kereteken belül, bármely választott módon, egy vagy több részletben felemelni, de az alaptőke felemelésének mértéke összesen nem haladhatja meg a 30.000.000.000, azaz harminc milliárd forintot.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Jegyzett tőke változása Az Alapszabály rendelkezésével összhangban az Igazgatóság a jegyzett tőkét legkésőbb 2008. szeptember 1-ig, annak nem több mint 2%-os mértékével, azaz 2.164.548.000 forinttal emelhette fel „A” sorozatú (vagy azt helyettesítő) részvényekre átváltoztatható zárt kibocsátású kötvényekkel, a Társaság hosszútávú ösztönzési rendszerének bevezetése céljából. 2008. december 31-ig ilyen címen 1.775.442.000 forint névértékű részvényt bocsátott ki a Társaság. A 2008. április 23-i Éves Rendes Közgyűlés döntése értelmében 5.483.775 darab részvény bevonásra került 2008. október 16-án.

Saját részvény tranzakciók Tőkeszerkezet optimalizációs program Mivel a részvényesek a tőkeszerkezet optimalizációját várták el, a 2007. április 26-i Éves Rendes Közgyűlés felhatalmazása alapján, a Csoport döntést hozott a saját részvény vásárlások újrakezdéséről 2007. júniusban. A program keretében a MOL megállapodást írt alá 19.690.362 darab saját részvény kölcsönadásáról az OTP Bank Nyrt.-vel, illetve a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. egyik leányvállalatával (MFB Invest Zrt.). A Társaság megbízást adott az ING Bank Zrt.-nek és az OTP Bank Nyrt.nek, mint befektetési szolgáltatóknak, hogy „A” sorozatú saját részvényt vásároljon a tőzsdén. A következő évi rendes közgyűlésen (2008 áprilisában) az Igazgatóság felhatalmazást kapott 5%-os mértékű saját részvény bevonására és további saját részvény vásárlásokra, a befektetési lehetőségektől függően. Mindazonáltal, az Igazgatóság fenn kívánja tartani a flexibilitását abban, hogy a saját részvényeket akvizíciók során fizetési eszközként használhassa fel. A Csoport a tőkeszerkezet optimalizációs program keretében 2008. év folyamán 1.142.677 db részvény került visszavásárlásra a tőzsdéről és 11.729.729 db korábban kölcsönadott részvény került vissza a MOL tulajdonába. Ezekből a CEZ részére értékesítésre került 7.677.285 db részvény (lásd alább), továbbá a MOL bevont 5.483.775 db részvényt, amely 2008. október 16-án került bejegyezésre. Mind a visszavásárolt, mind pedig a harmadik feleknek kölcsönadott részvényeket a Csoport az IAS 32 Pénzügyi Instrumentumok – Prezentáció standard alapján saját részvényként mutatja be. BNP-ING opciós szerződések A MOL 2008. március 14-én opciós szerződéseket kötött az ING Bank N.V.-vel (”ING”) az ING N.V. által BNP Paribas SAtól (“BNP”) megvásárolt 1.404.217 darab ”A” sorozatú MOL törzsrészvényre. A szerződések értelmében a MOL a részvényekre amerikai típusú vételi jogot szerzett az ING N.V.-től, egyúttal az ING N.V. európai típusú eladási jogot szerzett a részvényekre a MOL-tól. Mindkét opció lejárata 1 év és az opciós vételi és eladási ár egyaránt 107,91 USD részvényenként. 2009. március 19-én az európai típusú eladási opció pénzügyileg rendezésre került a szerződésben rögzített feltételek mellet. Ezzel párhuzamosan a MOL és az ING részvény adásvételi és részvény opciós szerződést kötött 5.220.000 darab ”A” sorozatú MOL törzsrészvényre. A tranzakciók eredményeképpen a MOL amerikai típusú vételi opció , az ING európai típusú eladási opció jogosultjává vált azonos mennyiségű MOL részvénydarabszámra vonatkozóan. Mindkét opció lejárata 1 év, és az opció lehívási ára egyaránt 30,98 euró részvényenként. 2009. július 17-én 33,42 USD résznyenkénti opciós áron a MOL lehívta az amerikai típusú vételi opcióját a BNP Paribas átal birtokolt 7.552.874 db “A” sorozatú MOL törzsrészvényre vonatkozóan. A részvényekhez kapcsolódó eladási opció


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. következtében az opciós ár jelenértékével megegyező kötelezettség jelent meg a pénzügyi kimutatásokban. Az opció pénzügyi elszámolásával a kötelezettség pénzügyileg rendezésre került.

Stratégiai szövetség a CEZ-el 2007. december 20-án a MOL és a CEZ megállapodást írt alá egy közös vállalkozás létrehozásáról (lásd 9. jegyzet). A stratégiai szövetség megerősítése érdekében a CEZ 7.677.285 db „A” sorozatú MOL részvényt vásárolt (7% részesedés) 30.000 forint árfolyamon, a tranzakció zárása 2008. február 23-án történt. Ezen részvényekre a MOL-nak 20.000 forintos árfolyamon amerikai vételi opciója van, amely 3 éven belül gyakorolható.

A tranzakciót a megfelelő versenyhivatali

hatóságok 2008. június 18-án hagyták jóvá. A vételi opció származékos pénzügyi eszközként, a bekerüléskori valós értéken (39.340 millió forint) került kimutatásra a tranzakció jóváhagyásának időpontjában. A valós érték binomiális értékelési modell alkalmazásával került meghatározásra. A modell az adott időpontban érvényes piaci árral (21.290 forint részvényenként), volatilitással (31,88%) és az elvárt osztalék jövedelem 3,6% -os mértékével számolt. A pénzügyi piacokon tapasztalható válság következtében jelentős visszaesés volt tapasztalható a világ tőzsdéin. Ennek következtében az opció értéke 2008. december 31-én nulla volt, az ezzel kapcsolatban felmerült pénzügyi veszteség az eredményben került elszámolásra. 2009 folyamán a pénzügyi piacok kezdtek kilábalni a válságból, melynek kapcsán emelkedett az opció valós értéke. Ezen felül a vételi opcióra vonatkozó megállapodást újratárgyalták és a vételi opció lehívásának határideje 2014-ig meghosszabbításra került. 2009. december 31-én az opció valós értéke 3.989 millió forint volt (lásd 15. jegyzet), mely a binomiális értékelési modell alkalmazásával került meghatározásra. A modell az adott időpontban érvényes piaci árral (17.247 forint részvényenként), volatilitással (51,4%) és az elvárt osztalék jövedelem 1,9% -os mértékével számolt. Részvényswap megállapodás az OTP-vel 2009. április 16-án a MOL és az OTP 5.010.501 darab MOL részvényre vonatkozó értékpapír kölcsönügyletet megszüntették. Ezzel egy időben a MOL és az OTP részvénycsere és részvényswap megállapodást kötött, amely alapján a MOL 24.000.000 db OTP törzsrészvény ellenében 5.010.501 db ”A” sorozatú MOL törzsrészvényt ruházott át az OTP-re. A részvényswap-megállapodás lejárata 2012. július 11. mely időpontig bármelyik fél kezdeményezheti az ügylet pénzbeli vagy fizikai elszámolását. 2009. december 31-én a részvényswap valós értéke 496 millió forint volt, mely származékos eszközként került elszámolásra (lásd 15. és 34. jegyzet). Átváltható értékpapírok kibocsátása A MOL 2006. március 13-án részvény adásvételi szerződést írt alá a tulajdonában lévő 6.007.479 darab ”A” sorozatú MOL törzsrészvény Magnolia Finance Limited („Magnolia”), Jersey-ben bejegyzett társaság részére történő értékesítéséről, mely ezáltal 5,58 %-os befolyást szerzett a MOL-ban. A Magnolia 610 millió euró értékű, lejárat nélküli, átváltható értékpapírt („Átváltható Értékpapírok”) értékesített az Amerikai Egyesült Államokon, Japánon, Jersey-n, Kanadán, Magyarországon és Lengyelországon kívüli nemzetközi pénzügyi befektetők részére, amelyek 2011. március 20-a és 2016. március 12-e között („Átváltási Időszak”) „A” sorozatú MOL törzsrészvényekre válthatók át. Az Átváltható Értékpapírok kibocsátása névértéken történt, az első tíz évben utánuk fizetendő éves kamat mértéke 4,00 %, értékesítésükre 26.670 forint/részvény átváltási árfolyam figyelembevételével került sor. A MOL a saját részvények értékesítésével egyidejűleg megállapodott egy swap szerződés aláírásában a Magnolia-val, amely alapján a MOL-t az opciós jog gyakorlását megelőző meghatározott időszak forgalommal súlyozott átlagárán vételi jog illeti meg az összes vagy egyes MOL törzsrészvényekre, bizonyos korlátozott esetekben. Továbbá, amennyiben az


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Átváltható Értékpapírok tulajdonosai a fenti időszak alatt nem vagy nem teljes mértékben élnek átváltási jogukkal, az Átváltási Időszak végén, majd ezt követően negyedévenként, a MOL jogosult egy vételi opción keresztül az átváltásra nem kerülő törzsrészvények megvásárlására. Amennyiben a Magnolia 2016 után az Átváltható Értékpapírok bevonásáról dönt és a MOL törzsrészvények bevonáskori piaci ára 101,54 euró/részvénynél alacsonyabb lesz, a MOL megtéríti a különbözetet. A MOL nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel vagy kontrollal a Magnolia-ban, de az IFRS szerinti beszámolójában konszolidálja a Magnoliát a SIC 12 – Konszolidálás: Speciális célú gazdálkodó szervezetek értelmezés követelményeinek megfelelően. Az Átváltható Értékpapírok Magnolia által történő kibocsátása – a tranzakciós költségek levonása után – a külső tulajdonosokra jutó saját tőke összegét 121.164 millió forinttal növelte. A Magnolia által kibocsátott Átváltható Értékpapírok tulajdonosai részére 6.874 millió és 6.143 millió forint kamat került kifizetésre 2009-ben, illetve 2008-ban, valamint a Magnolia által birtokolt MOL részvényekre jutó osztalék (5.306 millió forint 2008-ban) is kiegyenlítésre került. Mindkét tranzakció közvetlenül a külső tulajdonosokra jutó saját tőke terhére került elszámolásra. Az Átváltható Értékpapírok tulajdonosainak átváltási opciója Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként (lásd 21. jegyzet) került elszámolásra, melynek valós értékre történő átértékelése az eredménykimutatásban jelenik meg. Az átváltási opció valós értéke a befektetés értékelés (piaci értékek) módszerével került meghatározásra és elsősorban a következő tényezők függvénye: -

Forintban kifejezett MOL tőzsdei részvényárfolyam

-

HUF/EUR átváltási árfolyam

-

MOL részvény árfolyam volatilitása (EUR bázison kalkulálva)

-

A befektetők osztalék várakozása a MOL részvények tekintetében

-

EUR bázisú kamatláb

-

Hitelkockázati felár

Ezen származékos pénzügyi kötelezettség bekerüléskori valós értéke 37.453 millió forint volt. Mivel az Átváltható Értékpapírok piaca átmenetileg inaktívvá vált a 2008 októbertől 2009 szeptemberig tartó időszakban, továbbá mind az Átváltható Értékpapírok, mind az alapjául szolgáló MOL részvények piaci értéke jelentősen csökkent, az átváltási opció valós értéke 2008. december 31-én nulla volt. 2009 folyamán az opció értéke a (piaci értékek) módszerével került meghatározásra. Az átváltási opció valós értéke 2009. december 31-én 19.698 millió forint volt (lásd 21. és 34. jegyzet). Az átváltási opció valós értékelésének eredményre gyakorolt hatása 19.698 millió forint veszteség, illetve 64.550 millió forint nyereség volt 2009-ben, illetve 2008-ban, amelyek a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között kerültek kimutatásra a mellékelt konszolidált eredménykimutatásban.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. A törzs-, saját és kibocsátható részvények számának változásai:

Visszavásárolt saját részvények darabszáma

Visszavásárlási kötelezettséggel rendelkező részvények darabszáma

Kintlévő részvények darabszáma

Kibocsátható maximális részvény darabszám

109.674.924 __________

-9.070.019 __________

-34.654.932 __________

65.949.973 __________

126.655.013 __________

-

7.677.285

-

7.677.285

-

-

-9.959.729

9.959.729

-

-

-

-1.770.000

1.770.000

-

-

-5.483.775

5.483.775

-

-

-

327.336

-

-

327.336

-

__________-

-1.142.677 __________

__________-

-1.142.677 __________

__________-

104.518.485 __________

-8.781.365 __________

-22.925.203 __________

72.811.917 __________

120.811.879 __________

-

-1.404.217

1.404.217

-

-

-

5.220.000

-5.220.000

-

-

-

4.965.582

-4.965.582

-

-

-

-5.010.501

5.010.501

-

-

-

5.010.501

-5.010.501

-

-

-

-1.605.560

1.605.560

-

-

-

-4.665.582

4.665.582

-

-

-

6.271.142

-

6.271.142

-

vonatkozó vételi opció érvényesítése

-

-7.552.874

7.552.874

-

-

Saját részvény értékesítése a tőzsdén

-

67.047

-

67.047

-

__________

51.090 __________

__________

51.090 __________

__________

104.518.485 __________

-7.434.737 __________

-17.882.552 __________

79.201.196 __________

134.519.063 __________

„A” és „B” sorozatú részvények 2007. december 31. CEZ részére eladott részvények

Összes kibocsátott részvény darabszáma

Saját részvények visszavétele az MFB Invest Zrt.-től Saját részvények visszavétele az OTP Bank Nyrt.-től Saját részvény bevonása Átváltoztatható kötvények beváltása „A” sorozatú részvényekre Saját részvény vásárlása tőzsdén 2008. december 31. Az ING Bank N.V.-vel kötött opciós szerződés elszámolása Az ING Bank N.V.-vel kötött új opciós szerződés Az MFB Invest Zrt. részére kölcsönadott részvények Saját részvények visszavétele az OTP Bank Nyrt.-től Részvénycsere és részvényswap megállapodás az OTP Bank Nyrt.-vel Saját részvények visszavétele az MFB Invest Zrt.-től Saját részvények visszavétele az OTP Bank Nyrt.-től A Pearl 10%-os részesedésért, vételárként átadott saját részvények BNP Paribas által tartott MOL részvényekre

A Pearl 2009-es munkaprogramjának finanszírozása a Dana Gas-nak és Crescent Petroleum-nak átadott részvénnyel 2009. december 31.

A kibocsátott „C” sorozatú törzsrészvények számában nem történt változás. Mind az 578 darab részvényt visszavásárolta a Társaság.


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 18 Osztalékok A 2008-as üzleti év eredményéből a 2009 áprilisában tartott Éves Rendes Közgyűlésen a tulajdonosok döntésének megfelelően nem fizettek osztalékot. Az osztalékfizetésre jogilag felhasználható tartalékok összege a Társaság egyedi beszámolója alapján 2009. december 31-én 1.161.926 millió forint, 2008. december 31-én pedig 917.810 millió forint volt.

19 Hosszú lejáratú kötelezettségek Súlyozott

Súlyozott

átlagos

átlagos

kamatláb

kamatláb

2009

2008

%

%

Lejárat

2009

2008

millió forint

millió forint

Biztosíték nélküli bankhitelek USD-ban

1,05

3,51

2010 - 2013

250.574

271.771

Biztosíték nélküli bankhitelek EUR-ban

1,49

4,70

2010 - 2017

224.384

319.106

Biztosíték nélküli kötvények EUR-ban

3,80

3,96

2015

204.109

199.409

Biztosíték nélküli bankhitelek USD-ban

1,02

-

2013

189.471

-

Biztosítékkal fedezett bankhitelek HUF-ban

8,73

-

2012

20.000

-

Biztosítékkal fedezett bankhitelek EUR-ban

3,08

5,97

2010 – 2019

33.648

31.034

Pénzügyi lízing kötelezettség

4,05

5,53

2010 - 2026

4.396

3.464

Egyéb

1,50

0,54

2010 - 2019

6.106 __________

5.748 __________

Összesen

932.688 __________

830.532 __________

Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú része

103.577 __________

101.797 __________

829.111 __________

728.735 __________

Összesen hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú rész nélkül

Lejárat 1-5 év között

2009

2008

millió forint

millió forint

623.822

526.736

Lejárat 5 éven túl

205.289 _________

201.999 _________

Összesen

829.111 _________

728.735 _________


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Biztosítékkal nem fedezett banki hitelek A biztosítékkal nem fedezett banki hitelek főbb elemei egyrészt az 1,5 milliárd euró értékű több devizás megújuló hitelkeret, mely 2010 októberében jár le, másrészt a 700 millió eurós és 825 millió eurós szindikált több devizás megújuló hitelkeretek, melyek 2012 májusában, illetve 2013 júliusában járnak le. Emellett az INA 1 milliárd dollár összegű szindikált, több devizás megújuló hitelkerettel rendelkezik, mely részben 2012 májusában, illetve 2013-ban jár le. A stratégiai és kereskedelmi gáztározó projekt finanszírozására a MOL által 2009. június 17-én aláírt, 8 éves kölcsön-megállapodás született az EBRDvel (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank). Biztosíték nélküli kötvények euróban 2005 során a MOL Nyrt. 750 millió euró összértékű fix kamatozású kötvényt bocsátott ki. A kötvények lejárata 2015. október 5., éves kamatozása 3,875%, az egyes kötvények névértéke 50.000 euró. A kötvények a Luxemburgi Értéktőzsdén kerültek bevezetésre. Biztosítékkal fedezett bankhitelek euróban A biztosítékkal fedezett hitelek a speciális beruházási projektek finanszírozása céljából kerültek lehívásra és a hitellel finanszírozott eszközök adják a fedezetüket. Pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek A Csoport különböző tárgyi eszközökre és berendezésekre vonatkozó pénzügyi lízingekkel, illetve pénzügyi lízing elemet tartalmazó szerződéssel rendelkezik. Ezek a lízingek tartalmaznak megújítási lehetőséget, de vásárlási opciót, illetve eszkalációs klauzulát nem. A megújítás a lízingbe vevő társaság választási lehetősége. Minimális lízingfizetések és pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult: 2009

Minimális lízingfizetések

2009 Pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke

Minimális lízingfizetések

2008 Pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

824

703

644

639

2.861

2.203

2.076

1.674

5 éven túl esedékes

2.092 __________

1.490

1.865 __________

1.151

Minimális lízingfizetések összesen

5.777 __________

Finanszírozási költségek

-1.381 __________

__________

-1.121 __________

__________

4.396 __________

4.396 __________

3.464 __________

3.464 __________

1 éven belül esedékes 2–5 éven belül esedékes

2008

4.585 __________

Pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 20 Céltartalékok várható kötelezettségekre

Környezet-

Létszám-

Nyugdíj

Mező-

Peres

védelem

leépítés

juttatások

felhagyás

ügyek

Egyéb

Összesen

millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint Egyenleg 2007. december 31. Leányvállalat bevonása / eladása

41.457 ________

3.972 ________

7.134 ________

82.705 ________

1.055 ________

2.963 ________

139.286 ________

39

-

-

-

5

57

101

Képzés és korábbi becslések felülvizsgálata

-805

27

1.972

10.469

119

-107

11.675

Kamathatás

1.479

22

543

4.324

11

-

6.379

Árfolyamkülönbözet

1.832

-13

298

-114

7

67

2.077

Felhasználás

-4.300 ________

-352 ________

-1.069 ________

-72 ________

-114 ________

-632 ________

-6.539 ________

Egyenleg 2008. december 31.

39.702 ________

3.656 ________

8.878 ________

97.312 ________

1.083 ________

2.348 ________

152.979 ________

28.869

213

5.177

84.192

15.398

18.881

152.730

felülvizsgálata

1.136

444

1.376

-2.354

2.745

17.151

20.498

Kamathatás

1.858

8

418

10.349

-

-

12.633

224

108

-86

-859

-297

433

-477

Felhasználás

-2.226 ________

-1.099 ________

-1.347 ________

-292 ________

-768 ________

-17.073 ________

-22.805 ________

Egyenleg 2009. december 31.

69.563 ________

3.330 ________

14.416 ________

188.348 ________

18.161 ________

21.740 ________

315.558 ________

Leányvállalat bevonása / eladása Képzés és korábbi becslések


Rövid lejáratú rész 2008 Hosszú lejáratú rész 2008 Rövid lejáratú rész 2009 Hosszú lejáratú rész 2009

2.910

478

1.002

461

440

1.145

6.436

36.792

3.178

7.876

96.851

643

1.203

146.543

4.913

354

1.906

293

7.422

17.977

32.865

64.650

2.976

12.510

188.055

10.739

3.763

282.693

Környezetvédelmi céltartalék 2009. december 31-én 69.563 millió forint céltartalék szerepel a mérlegben a múltban keletkezett, elsősorban magyarországi, horvátországi, szlovákiai és olaszországi talaj- és talajvíz szennyeződésekkel, veszélyes hulladékokkal (pl. savgyanta) kapcsolatos kötelezettségekre. A céltartalék összegének meghatározására a MOL belső, környezetvédelmi audit csoportja által készített felmérés szolgált. Egy független környezetvédelmi auditor társaság 2006. évben megvizsgálta a MOL belső felmérési szabályait, kontrol folyamatait és jóváhagyta azokat. Az érték becslése a jelenleg ismert technológiák és mai árak alapján, kockázattal súlyozott cash flow meghatározásával történt, becsült kockázatmentes kamatlábbal diszkontálva. A 2009. december 31-i céltartalék állomány 27.626 millió forint értékben tartalmaz az INA Csoport akvizíciója során felvett olyan függő kötelezettségeket, melyek jelenleg meglévő környezetvédelmi kötelezettségeken alapulnak (lásd 35. jegyzet). Létszámleépítési céltartalék A 2005-ben elkezdett folyamatos hatékonyság növelő projekt részeként a MOL Nyrt., Slovnaft a.s. és egyéb Csoport tagok a munkaerő további optimalizálásáról döntöttek. Mivel a vezetőség elkötelezte magát a változások mellett és a szervezet átalakítási tervet az érintetteknek kellően részletezett formában kommunikálta, a Csoport céltartalékot képzett ezen költségek fedezetére, amely a jövőbeli fizetési kötelezettségek és kapcsolódó adók és járulékok adott időpontra vonatkozó


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. jelenértékének felel meg. A létszámleépítésre képzett céltartalék záró egyenlege 2009. év végén 3.330 millió forint, 2008. év végén pedig 3.656 millió forint volt. Mezőfelhagyási kötelezettségre képzett céltartalék 2009. december 31-én a termelés befejezését követő mező- és kútfelhagyási költségekkel kapcsolatosan megképzett céltartalék összege 188.348 millió forint. Ennek a költségnek körülbelül 12%-a várhatóan 2010 és 2014 között merül fel, a fennmaradó 88% pedig a 2015 és 2041 közötti időszakban. A céltartalék mértéke a vonatkozó jogszabályok jelenlegi értelmezése alapján, a jelenlegi árszinten került kiszámításra és a becsült kockázatmentes kamatlábbal lett diszkontálva. A termelés befejezése és az eredeti állapot helyreállítása során felmerülő kútlezárással és felszámolással kapcsolatos mezőfelhagyási tevékenység, külső erőforrások igénybevételével (2015 végéig) és a Csoporton belüli funkciók megteremtésével (2013-tól 2041-ig) kerül végrehajtásra. A vezetőség megítélése alapján a régióban ezen feladatokhoz elegendő kapacitás áll majd rendelkezésre. Az IAS 16 – Ingatlanok, gépek és berendezések alapján a megképzett céltartalék megfelelő része a vonatkozó mezők értékére került aktiválásra. Nyugdíjjuttatásokra képzett céltartalék 2009. december 31-én a Csoport 14.416 millió forint céltartalékot képzett a jelenlegi munkavállalók jövőbeni nyugdíjazásakor fizetendő juttatások és a törzsgárda jutalmak becsült értékének fedezetére. A nyugdíjazáskor egy összegben járó juttatás kerül kifizetésre minden munkavállalónak. A MOL munkavállalók a szolgálati idejüktől függetlenül 3 havi juttatásban részesülnek a nyugdíjazáskori fizetésük alapján, a TVK és a Slovnaft munkavállalói azonban a szolgálati idő függvényében, a nyugdíjazáskori fizetésük alapján legfeljebb 2, illetve 8 havi juttatásban részesülnek nyugdíjazáskor. Külön kezelésű alap egyik esetben sem került kialakításra. A céltartalék mértékének meghatározása hivatalos statisztikai adatokat tükröző aktuáriusi és pénzügyi feltételezések figyelembe vételével történt, melyek a Csoport üzleti tervében szereplő feltételezésekkel összhangban állnak. Az alapvető aktuáriusi feltételezések szerint a diszkont ráta és a bérszínvonal emelkedése között 2%-os különbség van.



A meghatározott juttatási kötelezettség nettó jelenértéke az év elején El nem számolt múltbéli szolgálat költségei az év elején Egyenleg az év elején Leányvállalat bevonásának / eladásának (-) hatása Múltbéli szolgálat elszámolt költsége Tárgyévre jutó szolgálat költsége Kamathatás Céltartalék felhasználás Felülvizsgálat Aktuáriusi nyereség (-) / veszteség nettó hatása

2009

2008

millió forint

millió forint

9.379

9.076

501

1.942

8.878 __________

7.134 __________

5.177

-

224

141

1.499

1.400

418

543

-1.347

-1.069

100

390

-447

41


-86 __________

298 __________

Egyenleg az év végén

14.416 __________

8.878 __________

1.541

501

15.957

9.379

El nem számolt múltbéli szolgálat költségei az év végén A meghatározott juttatási kötelezettség nettó jelenértéke az év végén

Az alábbi táblázat foglalja össze a tárgyévi juttatások nettó költségeinek elemeit, amelyek az eredménykimutatásban a nyugdíjjuttatásokra képzett céltartalékra vonatkozóan személyi jellegű ráfordításként kerültek kimutatásra.

2009 millió forint

2008 millió forint

1.499

1.400

-1.347

-1.069

100

390

-447

41

Múltbéli szolgálat elszámolt költsége

224 __________

141 __________

Juttatások nettó költsége (lásd 26. jegyzet)

29 __________

903 __________

Tárgyévre jutó szolgálat költségei Céltartalék felhasználás Felülvizsgálat Aktuáriusi nyereség (-) / veszteség nettó hatása

A következő táblázat bemutatja a nyugdíjjuttatások számításakor használt főbb pénzügyi és aktuáriusi változókat, becsléseket: 2009

2008

Diszkont ráta %

3,0 – 5,0

3,0 - 6,0

Átlagos bérnövekedés %

1,0 – 3,0

1,0 - 4,0

Halálozási ráta (férfiak)

0,06 – 3,45

0,06 - 2,82

Halálozási ráta (nők)

0,02 – 1,50

0,02 - 1,15


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Peres ügyek és egyéb céltartalékok A peres ügyek és egyéb céltartalékok a kibocsátási kvótákra, ki nem vett szabadságokra és kisebb jövőbeni pénzügyi kötelezettségekre képzett céltartalékok összegét foglalják magukban. 2009-ben a MOL Csoport 6.372.038 db kibocsátási kvótát kapott a magyar, szlovák és az olasz hatóságokól. A kibocsátási kvótákból összesen 5.858.367 db került felhasználásra 2009-ben. A MOL Csoport az ellentételezés nélkül kapott kvóták nagy részét értékesítette a piacon 2009-ben és ezzel párhuzamosan 12.719 millió forint céltartalékot képzett a kibocsátási kvóták hiányára.

21 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 2009 millió forint

2008 millió forint

19.698

-

Halasztott bevételek

6.113

6.350

Kapott költségvetési támogatások

5.136

5.303

Kötelezettség az eladott lakásokkal kapcsolatosan a horvát kormányzat felé

2.993

-

Éven túli előlegek

2.006

-

362

-

2.437 __________ 38.745 __________

379 __________ 12.032 __________

Magnolia Finance Ltd. által kibocsátott átváltható értékpapírokhoz kapcsolódó átváltási opció (lásd 17. jegyzet)

Árfolyam kockázati fedezeti ügyletből eredő nettó kötelezettségek (lásd 34. jegyzet) Egyéb Összesen

A hosszú lejáratú kötelezettség a kormány felé, a Horvát állami program kapcsán a munkavállalalóknak eladott lakásokkal kapcsolatos kötelezettségekből ered. Az ide vonatkozó helyi szabályozás szerint a munkavállalóknak történő értékesítésekből származó bevétel 65%-ra az állam jogosult, miután az INA beszedte az ellenértéket. A horvát törvények szerint, az INA-nak nem kell a tartozást megfizetnie, amíg a munkavállalók nem fizettek neki.

22 Szállítók és egyéb kötelezettségek 2009 millió forint

2008 millió forint

Szállítók

412.278

273.936

Fizetendő adók és hozzájárulások (kivéve nyereségadók)

170.937

101.542 74.963

Vételi és eladási opcióval eladott „A” részvények (lásd 17. és 34. jegyzet)

43.417

Készletező Szövetséggel (MSZKSZ) szembeni kötelezettség

21.525

4.257

Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek

19.703

14.208

Elhatárolt költségek

11.083

9.066

Fizetendő vámok

10.433

9.180

Vevőktől kapott előlegek

8.555

6.051

Beszedett import díj különbözetből adódó kötelezettség

7.489

-

Vevőknek fizetendő engedmény

4.500

3.365

E.ON Földgáz Trade Zrt. árkülönbözettel kapcsolatos elhatárolás

4.309

-

Kutatási partnerekkel szembeni kötelezettség

3.885

7.875

A Szlovák Köztársaság Versenyhivatalának fizetendő bírság

2.705

2.637


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. Fizetendő banki kamatok

2.493

4.053

Tifon, IC Energo akvizíció még nem rendezett vételár különbözete

1.500

1.743

Stratégiai kapacitás lekötési díj

1.047

-

MOL Földgázellátó Zrt. vételár elhatárolás (lásd 8. jegyzet)

-

25.005

Fizetendő paraffin bírság

-

6.275

Termékár ügyletek miatti nettó kötelezettség (lásd 34. jegyzet)

-

172

Deviza forward tranzakciók miatti kötelezettségek (lásd 34. jegyzet)

-

170

Egyéb

19.456 __________

4.914 __________

Összesen

745.315 __________

549.412 __________

A szállítói kötelezettségek nem kamatozó jellegűek és általában 30 napon belül kerülnek rendezésre. A fizetendő hozzájárulások főként bányajáradékból, társadalombiztosítási járulékból, általános forgalmi adóból és vámokból állnak.

23 Rövid lejáratú hitelek 2009 millió forint

2008 millió forint

Fedezettel biztosított hitelek EUR-ban

97.043

18.872

Fedezettel biztosított hitelek USD-ban

47.394

-

Fedezettel biztosított hitelek HRK-ban

3.550

-

Fedezettel biztosított hitelek HUF-ban

1.672

-

Biztosíték nélküli hitelek HRK-ban

7.450

-

Biztosíték nélküli hitelek USD-ban

5.886

21.356

Biztosíték nélküli hitelek PLN-ban

5.758

5.952

Biztosíték nélküli hitelek EUR-ban

9.698

34.688

Egyéb

6 __________

50 __________

Összesen

178.457 __________

80.918 __________


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 24 Árbevétel Árbevétel földrajzi régiók szerinti megoszlása 2009 millió forint

2008 millió forint

1.139.292

1.323.708

Olaszország

369.625

471.563

Horvátország

300.711

98.508

Ausztria

254.555

326.737

Szlovákia

221.512

320.000

Csehország

195.588

239.148

Románia

137.925

162.283

Lengyelország

119.431

147.806

Németország

88.228

123.316

Svájc

63.566

10.654

Nagy-Britannia

59.739

48.804

Bosznia-Hercegovina

48.189

31.425

Szerbia

47.409

41.356

Szlovénia

37.727

42.902

Oroszország

22.714

42.050

Egyéb európai országok

53.332

76.436

2.064

641

Magyarország

Egyéb közép-kelet-európai országok Európán kívüli országok

64.429 __________

27.664 __________

Összesen

3.226.036 __________

3.535.001 __________

2009-ben és 2008–ban nem volt a Csoportnak olyan meghatározó vevője, amelytől származó árbevétel meghaladta volna a teljes nettó árbevétel 10 %-át. 2009

2008

millió forint

millió forint

1.989.818

2.264.519

Vegyipari termékek árbevétele

460.359

639.691

Földgáz árbevétel

395.412

287.630

Közvetített szolgáltatások árbevétele

210.535

149.357

88.163

123.920

Árbevétel termék kategóriánként

Olaj termékek árbevétele

Nyersolaj árbevétel Kiskereskedalmi boltok árbevétele

81.749 __________

69.884 __________

Total

3.226.036 __________

3.535.001 __________


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 25 Egyéb működési bevételek

2009 millió forint

2008 millió forint

része (lásd 7. jegyzet)

47.671

-

Leányvállalatok értékesítésének nyeresége

25.665

6.781

Az INA és az Energopetrol nettó eszközérték valós értékének a vételárat meghaladó

Az INA-ban és az Energopetrolban lévő korábbi részesedések valós értékelésén keletkezett nyereség (lásd 7. jegyzet)

22.925

-

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésének nyeresége

20.212

2.700

Vevőkövetelések és szállítói tartozások árfolyamnyeresége

6.510

-

Kapott bírságok

3.707

1.430

Kapott támogatások

466

404

Kapott engedmények

373

154

-

4.629

Egyéb

10.895 __________

3.653 __________

Összesen

138.424 __________

19.751 __________

Szlovák Pénzügyminisztériumnak alaptalanul kifizetett bírság visszafizetése

A leányvállalatok értékesítésének nyereségei között 2009-ben 28.156 millió forint, 2008-ban 6.400 millió forint került elszámolásra a gázüzlet értékesítésével kapcsolatban az E.ON Ruhrgas International AG-tól utólagos vételármódosítás címén járó összeg vonatkozásában. A 2007-ben elszámolt bevételből ( 44.268 millió forint) a társaság 2007. év harmadik negyedévében 16.577 millió Ft-ot készpénzben megkapott, míg a fennmaradó összeg pénzügyi teljesítése 2008 év elején történt meg (lásd 7. és 15. jegyzet). A Csoport 4.629 millió forint bevételt mutatott ki a 2005. évben a Slovnaft által a Szlovák Pénzügyminisztériumnak alaptalanul kifizetett bírság visszafizetése kapcsán.

26 Személyi jellegű ráfordítások

2009 millió forint

2008 millió forint

124.797

91.461

Társadalombiztosítási járulék

53.659

29.298

Egyéb személyi jellegű kifizetések

20.382

18.923

29

903

Részvényalapú juttatások költsége (lásd 39. jegyzet)

1.960 __________

-840 __________

Összesen

200.827 __________

139.745 __________

Bérköltség

Tárgyévre jutó szolgálat és múltbéli szolgálat elszámolt költsége (lásd 20. jegyzet)


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 27 Egyéb működési költségek és ráfordítások 2009 millió forint

2008 millió forint

Bányajáradék

98.230

138.276

Bérleti díjak

30.996

18.102

Adók és hozzájárulások

28.049

36.911

Stratégiai készletek tárolásáért fizetett díj

17.065

15.435

Egyéb szolgáltatások

15.527

8.655

Követelések értékvesztése

12.601

6.213

Térítésmentesen kapott kvótát meghaladó üvegházhatású gáz kibocsátás

12.514

-

Biztosítási díjak

7.434

4.076

Tanácsadási díjak

6.871

7.635

Késedelmi kamatok

6.472

586

Reklámköltségek

6.353

6.872

Bankköltségek

4.878

3.376

Takarítási díjak

4.517

3.948

Vagyonvédelemmel kapcsolatos költségek

3.582

3.143

Külső könyvviteli szolgáltatás díja

3.380

3.207

Peres és egyéb ügyekre képzett céltartalékok

2.192

244

Környezetvédelmi költségek, nettó

1.973

-36

Környezetvédelmi céltartalék tárgyévi képzése

1.136

-805

Környezetvédelmi termékdíj

720

614

Káresemények

197

275

-211

-1.056

Vevőkövetelések és Szállító tartozások árfolyam vesztesége

-

13.301

Paraffin bírság

-

5.763

Egyéb

5.740 __________

5.234 __________

Összesen

270.216 __________

279.969 __________

Mezőfelhagyási céltartalék


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 28 Pénzügyi műveletek eredménye

Kapott kamatok Devizahitelek árfolyamnyeresége Átváltási opció valós érték értékelési különbözete (lásd 17. jegyzet) Befektetések értékesítéséből származó nettó nyereség

2009 millió forint

2008 millió forint

10.534

19.230

4.679

-

-

64.550

-

77

430

718

Egyéb pénzügyi bevételek, nettó

745 __________

30.167 __________

Pénzügyi műveletek bevételei összesen

16.388 __________

114.742 __________

Fizetett kamatok

23.290

37.841

Átváltási opció valós érték értékelési különbözete (lásd 17. jegyzet)

19.698

-

Céltartalékok kamata

12.633

6.379

7.798

35.293

-

49.259

Egyéb pénzügyi ráfordítások

11.753 __________

2.046 __________

Pénzügyi műveletek ráfordításai összesen

75.172 __________

130.818 __________

Pénzügyi műveletek ráfordítása, nettó

58.784 __________

16.076 __________

Kapott osztalékok

Származékos ügyletek valós értékelésének nettó vesztesége Devizahitelek árfolyamvesztesége

Az egyéb pénzügyi bevételek elsősorban a pénzeszközökön elért árfolyamnyereséget tükrözik, melyek főként euróban denominált banki betétekből állnak. A származékos ügyletek valós értékelésének nettó vesztesége 2009-ben tartalmazza a társaság CEZ által tulajdonolt 7%-os MOL részvénycsomagjára fennálló vételi opciójának 3.745 millió forint értékű valós értékelési különbözetét (lásd 17. jegyzet).


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 29 Egyéb átfogó jövedelem elemei

2009 millió forint

2008 millió forint

Külföldi társaságok forintosítása miatti átváltási különbözet Nyereség / veszteség (-) az év folyamán

387

57.002

115

-

502

57.002

5.003

-7

-

-

5.003

-7

1.775

-2.856

-437

-

1.338

-2.856

8.016

-2.487

-17.399

-

-9.383

-2.487

Eredménykimutatásban elszámolt nyereségek és veszteségek átsorolásának hatása

Értékesíthető befektetett pénzügyi eszközök, halasztott adó hatással Nyereség / veszteség (-) az év folyamán Eredménykimutatásban elszámolt nyereségek és veszteségek átsorolásának hatása

Cash-flow fedezeti ügyletek, halasztott adó hatással Nyereség / veszteség (-) az év folyamán Eredménykimutatásban elszámolt nyereségek és veszteségek átsorolásának hatása

Részesedés a társult vállalkozások átfogó jövedelméből Nyereség / veszteség (-) az év folyamán Eredménykimutatásban elszámolt nyereségek és veszteségek átsorolásának hatása


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. 30 Nyereségadó A konszolidált éves beszámolóban szereplő adófizetési kötelezettség a 2009. és 2008. december 31-én végződő évekre az alábbi elemekből áll:

Tárgyévi társasági adó Helyi iparűzési adó és innovációs járulék

2009 millió forint

2008 millió forint

52.182

53.324

12.089

13.871

Halasztott társasági adó

15.860 __________

-50.461 __________

Nyereségadó ráfordítás

80.131 __________

16.734 __________

A csoportszintű tárgyévi társasági adó az egyes társaságok helyi szabályok szerint megállapított adózandó nyeresége alapján került meghatározásra. Az alkalmazandó társasági nyereségadó kulcs a Csoport Magyarországon működő vállalatai esetében 2009-ben és 2008-ban 16%. Ezen felül 2006. szeptember 1-jétől 4% szolidaritási különadó, 2009 és 2010 vonatkozásában pedig további 8% adóteher került bevezetésre a Magyar Kormány által. A társasági nyereségadó kulcs 2010. január 1-től 19%-ra emelkedik és ezzel egyidejűleg a szolidaritási adó eltörlésre kerül. A társasági nyereségadó kulcs Szlovákiában 19%, Olaszországban 36,9%, míg Horvátországban 20% volt mindkét évben. Az elfogadott jogszabályokban megjelenő adókulcs változások figyelembe vételre kerültek a halasztott adó eszközök és kötelezettségek értékelése során. Magyarországon megszűnt az osztalékhoz kapcsolódó forrásadó fizetési kötelezettség az adózási szempontból devizakülföldi gazdasági társaságok számára. A magánszemélyeknek kifizetett osztalékok vonatkozásában 10%-os mértékű személyi jövedelemadó keletkezik, melyet szintén az osztalékot kifizető von le.

Egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereségadó 2009 millió forint

2008 millió forint

Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése

-730

1.064

Cash flow fedezeti ügyleteként kezelt pénzügyi instrumentumok átértékelése

-391

823

-1.121

1.887

-595

-

109

-

-486

-

-1.607

1.887

Egyéb átfogó jövedelemben kimutatott halasztott adó:

Átsorolás saját tőkéből eredménybe: Értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó Cash flow fedezeti ügyletekhez kapcsolódó

Összes egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereségadó


Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 2009. december 31. A konszolidált mérlegben szereplő halasztott adó egyenlege 2009. és 2008. december 31-én az alábbi tételekből áll: Mérleg 2009 2008 millió forint millió forint

Eredménykimutatás 2009 2008 millió forint millió forint

Nettó halasztott adóeszközök levezetése Csoporton belüli tranzakciók nem realizált eredménye

27.154

30.566

-3.412

6.880

9.651

5.884

3.348

-142

-14.439

-10.103

-4.046

-4.336

elszámolásából származó eltérések

-5.937

-4.938

-999

-1.067

Finanszírozási költségek aktiválása

-3.235

-3.178

-57

-1.655

Céltartalékok Értékcsökkenés és amortizáció Hazai kőolaj- és földgázkutatási és feltárási költségek

Beágyazott származékos ügyletek

-786

-395

-

-

1.262

-536

1.798

281

-730

-509

-236

32

Periodikus karbantartási költségek aktiválása

-1.111

-978

-133

-472

Előző évek elhatárolt vesztesége

14.419

33.090

-18.702

32.931

Követelések értékvesztése

10.066

3.717

Árfolyam különbözetek Pénzügyi instrumentumok átértékelése

7.505

4.186

Egyéb

541 ______ __

-185 ______ __

49

-725

Halasztott adóeszközök, nettó

36.855 ______ __

56.223 ______ __

Nettó halasztott adókötelezettségek levezetése Üzleti kombináció során megszerzett eszközök valós értékelése

-136.638

-42.741

2.843

1.728

-23.553

-26.730

-1.306

951

Céltartalékok

10.842

8.172

417

344

Előző évek elhatárolt vesztesége

13.645

3.184

3.359

2.168

-124

151

-284

229

685

417

60

383

-447

-316

-134

-310

-33

-580

340

-556

3.629

2.081

247

9.294

Értékcsökkenés és amortizáció

Csoporton belüli tranzakciók kiszűrése Követelések értékvesztése Finanszírozási költségek aktiválása Árfolyam különbözetek Készletek értékeléséből adódó különbözet Pénzügyi instrumentumok értékeléséből adódó különbözet

1.174

-

-462

-

Egyéb

-2.416 _________

156 _________

-2.736

786

Halasztott adókötelezettségek

-133.236 ____ ____

-56.206 ____ ____

Nettó halasztott adóeszköz / kötelezettség (-)

-96.381 ____ ____

17 ____ ____

_________

_________

-15.860 ______ __

50.461 ______ __

Halasztott társasági adóráfordítás / bevétel (-)


A halasztott adóeszközök és források nettó állományában bekövetkezett változások elemzését az alábbi táblázat tartalmazza: 2009 millió forint

2008 millió forint

17 __________

-47.209 __________

-15.860

50.461

-1.121

823

-79.096

-731

Árfolyam különbözetek

-321 __________

-3.327 __________

Nettó halasztott adóeszköz / kötelezettség (-) december 31-én

-96.381 __________

17 __________

Nettó halasztott adóeszköz / kötelezettség (-) január 1-jén Eredménykimutatásban elszámolt Közvetlenül a valós érték értékelési tartalékban elszámolt Leányvállalatok megvásárlása (lásd 7. Jegyzet)

A Csoporton belüli tranzakciókból eredő nem realizált nyereséget elsősorban a gáz üzletág kiszervezéséből származó nyereség okozza. Annak következtében, hogy a kiszervezésből származó nyereség az eszközök adóértékét növelő tétel, de a konszolidáció során kiszűrésre került, ez a jövőbeli értékcsökkenésben jelentkező tétel halasztott adóeszközt keletkeztetett. 2008-ban a MOL Nyrt.-nél jelentős negatív adóalap keletkezett egyrészt a jegyzett tőke csökkentése kapcsán bevont saját részvények adóalapban ráfordításként elismert könyv szerinti értéke, másrészt a harmadik felek tulajdonában lévő bizonyos részvényopciók valós értékelésén jelentkező, szintén érvényesíthető vesztesége miatt (lásd 17. jegyzet). Ezen tranzakciók IFRS-ben és az adóalapban történő kezelése eltér egymástól és nincsenek hatással a pénzügyi kimutatásokban szereplő adózás előtti eredményre. Az így keletkezett negatív adóalapot az anyavállalat nem teljes mértékben használta még fel. További negatív adóalap jelentkezett az INA-nál 2009-ben, az MMBF Zrt.-nél, IES S.p.a.-nál, illetve a TVK Nyrt.-nél és egyes leányvállalatainál 2008-ban. Az elhatárolt negatív adóalap a következő évek pozitív adóalapjának ellentételezéseként korlátlanul használható azon cégek esetében, ahol a negatív adóalap felmerült. Mivel a Csoport becslései alapján ezeknek a leányvállalatoknak a jövőben pozitív adózandó eredményük lesz, amivel szemben érvényesíteni tudják a korábbi elhatárolt negatív adóalapjukat, 2009. és 2008. december 31-én 28.064 millió forint, illetve 36.274 millió forint halasztott adóeszköz került elszámolásra. A Csoport tagjainál keletkezett elhatárolt negatív adóalapból származó halasztott adóeszköz nem kerül elszámolásra abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a jövőben nem lesz elegendő adóalap, mellyel szemben érvényesíthető a levonás. A Csoport többi tagja 2009-ben 5.548 millió forint, 2008-ban 21.748 millió forint olyan elhatárolt negatív adóalappal rendelkezett. A 2009. év végén fennálló fel nem használt negatív adóalapból 87.682 millió forint lejárat nélküli, 61.927 millió forint 2010 és 2014 között használható fel.


A számviteli nyereség alapján számított és a tényleges adófizetési kötelezettség közötti különbség számszerű levezetését az alábbi táblázat mutatja be: 2009 millió forint Adózás előtti eredmény a konszolidált eredménykimutatás szerint

188.123 __________

2008 millió forint 157.958 __________

Aktuális adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség (16%)

30.100

25.273

Szolidaritási különadó és helyi iparűzési adó

33.907

12.450

Meg nem forduló eltérések

15.259

-26.319

Eltérő adókulcsok hatása

-2.691

-8.473

6.720

6.459

Leányvállalatok el nem ismert vesztesége Megtérülési időszak változása miatti korrekció

-

-

Nem adózó bevételek

-2.212

4.342

Halasztott adóeszközök és -kötelezettségek átértékelése

-4.213

-2.010

4.854

5.661

Magyar adójogszabályok változásának hatása Megszűnő tevékenységre jutó adóhatás

-535

Egyéb

-1.058 __________

-649 __________

Társasági adóráfordítás összesen 43%-os tényleges adókulccsal (2008-ban 11%)

80.131 __________

16.734 __________

A meg nem forduló eltérések összege elsősorban a saját részvény tranzakciók (lásd 17. Jegyzet), a magyar számviteli törvény alapján realizált és a tárgyévi adóalapban elismert eredményének adóhatását tartalmazza, amely az IFRS alapján készített

pénzügyi

kimutatásokban

sem

a

tárgyévben,

sem

azt

követően nem jelenik meg a konszolidált

eredménykimutatásban.


31 Megszűnő tevékenységek és értékesítendő eszközcsoportok Megszűnő tevékenységek A Horvát Köztársaság Kormánya és a MOL aláírták a Földgáz üzletről szóló keretszerződést (mely a jövőbeni horvátországi gázpiac és a gázellátás alapfeltételeit szabályozza) 2009. január 30-án. A szerződés értelmében a kormány vagy a kormány által kizárólagosan tulajdonolt, erre a célra létrehozott társaság, a jövőben átveszi az INA gáz kereskedelmi üzletét. A Földgáz üzletről szóló keretszerződés bevezetésével a gázüzlet leválasztásra került az INA-ról és megalapításra került egy leányvállalat, a Prirodni plin d.o.o. Zagreb, 2009. július 1-gyel. Követve az üzleti stratégiát, az INA csak belföldi, illetve tengeri kutatási és termelési tevékenységet folytat a Horvát Köztársaság területén. Mivel a gáz kereskedelmi tevékenység jelentős üzletág, ezért a Csoport a kapcsolódó eredményt a megszűnő tevékenységek veszteségeként mutatja be. Az összehasonlító időszakban az INA-t equity módszerrel konszolidálta a Csoport, ezért a megszűnő gáz kereskedelmi tevékenységet nem mutatta be külön. 2009 millió forint Nettó árbevétel

73.591

Tartósan veszteséges szerződéssel kapcsolatban képzett céltartalék feloldása

14.852 __________

Összes működési bevétel

88.443 __________

Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés, értékvesztés

87.070 111 -

Egyéb működési költségek és ráfordítások

3.045 __________

Összes működési költség

90.226 __________

Üzleti tevékenység eredménye

-1.783 __________

Pénzügyi ráfordítás

1.559 __________

Megszűnő tevékenység adózás előtti nyeresége / vesztesége (-)

-3.342

Adó: Nyereségadó Valós érték és az eladási költség különbségéhez kapcsolódó adó Megszűnő tevékenység nyeresége / vesztesége (-)


__________ -3.342 __________

2009 millió forint Eszközök Készletek

19.614


11.352


3.736

Pénzeszközök

1.598

Forgóeszközök

36.300 __________


36.300 __________

Kötelezettségek Céltartalékok várható kötelezettségekre

21

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

11

Szállítók és egyéb kötelezettségek

9.083

Rövid lejáratú hitelek

7 __________

Értékesítésre szánt eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető kötelezettségek

9.122 __________

Értékesítendő eszközcsoporthoz közvetlenül hozzárendelhető nettó eszközérték

27.178 __________

A megszűnő tevékenységre jutó nettó pénzáramlás: 2009 millió forint Működési cash flow

-17.996 __________

Befektetési cash flow

__________-

Nettó pénzbeáramlás / -kiáramlás (-)

-17.996 __________

2009 forint Egy részvényre jutó eredmény Egy részvényre jutó eredmény a megszűnő tevékenységből

-39

Egy részvényre jutó higított eredmény a megszűnő tevékenységből

-39


Értékesítendő eszközcsoportok

A Horvát Gazdasági Versenyhivatal feltételes jóváhagyásának követelményei alapján a MOL és a Horvát Kormány által aláírt megállapodás módosításaként az INA 100%-os leányvállalatának, a Crobenz d.d.-nek a kiskereskedelmi tevékenységet végző eszközeit értékesíteni kell. Az értékesítési kötelezettség kiterjed a Crobenz kiskereskedelmi hálózatának egy részére (mely 14 üzemanyag töltő állomásból áll) és más erőforrásaira is, hogy biztosított legyen a fenntartható piaci működése a megfelelő vállalkozó által. A 2009. június 9-i döntést a MOL-nak és az INA-nak 9 hónapon belül végre kell hajtania és a társaság visszavásárlására nem kerülhet sor a következő 5 éven belül. A Crobenz kiskereskedelmi tevékenységéhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek, eladásra szánt eszközként és kötelezettségként kerültek bemutatásra: 2009 millió forint Eszközök Immateriális javak

66

Tárgyi eszközök nettó értéke

769 ______

Befektetett eszközök

835 ______

Készletek

234


193


25 ______

Forgóeszközök

452 ______


1.287 ______

Kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek Céltartalékok Halasztott adó kötelezettségek Szállítók és egyéb kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része Értékesítésre szánt eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető kötelezettségek Értékesítendő eszközcsoporthoz közvetlenül hozzárendelhető nettó eszközérték


688 38 -646 181 138 ______ 399 -______ 888 ______

Értékesítésre szánt eszközök és azokhoz kapcsolódó kötelezettségek levezetése: 2009 millió forint Megszűnő tevékenységhez kapcsolható eszközök

36.300

Értékesítendő eszközcsoportok

1.287 __________


37.587 __________

2009 millió forint Megszűnő tevékenységhez kapcsolható kötelezettségek

9.122

Értékesítésre szánt eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető kötelezettségek

399 __________

Értékesítésre szánt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek

9.521 __________


32 Egy részvényre jutó eredmény Az egy részvényre jutó eredmény, a törzsrészvények tulajdonosainak kiosztható adózott eredménynek (az adózott eredményből az elsőbbségi részvények tulajdonosaira eső osztalék levonását követően) a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámával történő osztásával kerül kiszámításra. Az egy részvényre jutó hígított eredmény számításánál figyelembe vételre került az átváltható kötvények hígító hatása és a

részvényre váltható lejárat nélküli

értékpapírokban foglalt átváltási opció esetleges hígító hatása a kinnlevő részvények darabszámára, valamint az átváltási opció valós értékelésének hatása a részvényesekre jutó eredményre. Az átváltható kötvény program befejeződött 2008-ban és az átváltási opció valós értékeléséből eredő különbözetnek higítást csökkentő hatása volt 2009-ben. Ennek eredményeképp 2009-ben az egy részvényre jutó higított eredmény megegyezik az egy részvényre jutó eredménnyel.

Forgalomban levő részvények

Egy részvényre

Eredmény

darabszámának súlyozott

jutó nyereség

(millió forint)

átlaga

(forint)

141.418

88.181.688

1.604

76.979

94.448.532

815

Egy részvényre jutó eredmény 2009

115.796

85.324.368

1.357

Egy részvényre jutó higított eredmény 2009

115.796

85.324.368

1.357

2009

2008

millió forint

millió forint

115.796

141.418

-

-64.550

Átváltoztatható kötvények kamata

__________-

111 __________

Törzsrészvények tulajdonosainak kiosztható módosított eredmény az egy részvényre jutó hígított eredményhez

115.796 __________

76.979 __________

Egy részvényre jutó eredmény 2008 Egy részvényre jutó higított eredmény 2008

Törzsrészvények tulajdonosainak kiosztható eredmény az egy részvényre jutó eredményhez Átváltási opció valós értéke


2009

2008

85.324.368

88.181.688

-

6.007.479

Átváltoztatható kötvények súlyozott átlagos darabszámának hígító hatása

__________-

259.365 __________

Törzsrészvények darabszámának módosított súlyozott átlaga az egy részvényre jutó hígított eredményhez

85.324.368 __________

94.448.532 __________

Törzsrészvények darabszámának súlyozott átlaga az egy részvényre jutó eredményhez Részvényre váltható lejárat nélküli értékpapírok súlyozott átlagos darabszámának hígító hatása

33 Pénzügyi kockázatkezelési szempontok és a pénzügyi kockázatkezelési politika A pénzügyi kockázatkezelési feladatok a MOL Csoporton belül központosításra kerültek. A kockázati tényezők Csoport szinten kerülnek meghatározásra és mérésre a Monte Carlo szimulációs modell használatával. A felső vezetés részére havi pénzügyi kockázati jelentés készül. A kockázatkezelés általános megközelítése szerint a társaságot úgy kezeli, mint egy megfelelően kiegyensúlyozott portfoliót és nem köt fedezeti ügyletet az árukitettségeinek egyes elemeire. A MOL a következő esetekben lép fel aktívan az árukitettség kezelése érdekében: -

Csoport szintű célok – pénzügyi mutatók és nagy összegű kifizetéssel járó tranzakciókkal kapcsolatos kitettségek kezelése.

-

Divíziós célok - a normál üzletmenettől történő eltérések (pl.: tervezett finomítói leállások) esetén, a divízió cash flow-jának védelme a piaci árkockázatból fakadó kitettség ellen.

A MOL két lehetséges forgatókönyvet különbözetet meg a nettó eladósodottság szintjétől függően. A

két különböző

esetben, a kockázatkezelés az alábbiakra fókuszál: -

Magas tőkeáttétel mellett a kockázatkezelés elsődleges célja a banki kovenánsok megsértési valószínűségének csökkentése, mivel a kovenánsok esetleges megsértése alapvetően akadályozza a Csoport tevékenységének zavartalan finanszírozását.

-

Alacsony tőkeáttétel esetén a kockázatkezelés fókusza a pénzköltési fegyelem erősítésére, a kockázat alapú projekt kiválasztásra irányul a részvényesi érték védelmében.

A MOL Csoport kockázatkezelési elveivel összhangban a spekulációs célból történő ügyletkötés tilos. A Társaság csak az ISDA (International Swaps and Derivatives Association) szerint köthet származékos ügyletet.


Főbb kitettségek A Csoport kockázatkezelés vezetése határozza meg a főbb kockázati tényezőket és méri hatásukat a Csoport eredményére. A MOL a főbb kitettségeket alulról építkező (bottom-up) modellezéssel kíséri figyelemmel. A modellnek megfelelően a gázolaj crack spread, a Brent kőolaj ára és a benzin crack spread járul hozzá a cash flow volatilitásához a legjelentősebb mértékben. Az árfolyamok, a finomítói és vegyipari termékek által a cash flow volatilitásra gyakorolt hatása is jelentős. A 10 legjelentősebb pénzügyi kockázati tényező a cash flow volatilitás 80%-át magyarázza. Tömegáru árkockázat kezelése A MOL Csoport, mint integrált olaj- és gázipari vállalkozás, mind eladóként, mind vásárlóként tömegáru árkockázatnak van kitéve. A főbb tömegárú kockázat a csoportszintű kibocsátásnak megfelelő mértékű ‘hosszú’ kőolaj pozícióból, a feldolgozott termékmennyiségre vonatkozó ‘hosszú’ finomítói árrés pozícióból, illetve a ‘hosszú’ vegyipari árrés pozícióból származik. A MOL fedezeti ügyleteket csak a fent említett Csoport szintű és a Divíziós célok érdekében köthet. 2009-ben a Csoport rövid lejáratú termékár csere ügyleteket kötött a tömegáru kockázat kezelése érdekében. A tranzakciók célja a finomítók üzemi karbantartásának időszakban jelentkező potenciális termékár mozgások fedezése volt. A nyitott pozíciójú tranzakciókból adódóan 2009. december 31-én 146 millió forint követelése illetve 2008. december 31-én 172 millió forint kötelezettsége volt (lásd 15. és 22. jegyzet). Árfolyamkockázat kezelése A Csoport kőolajbeszerzése ’hosszú’ dollár cash flow kitettséget, míg a vegyipari tevékenység ’hosszú’ euró cash flow pozíciót eredményez. Mindezeket együttvéve a Csoportnál nettó ’hosszú’ dollár, ’hosszú’ euró és ’rövid’ forint, ’rövid’ orosz rubel, ’rövid’ horvát kuna, valamint ’rövid’ román lej cash flow kitettség jelentkezik. Magas tőkeáttétel mellett a Csoport azon közgazdasági árfolyamkockázat-kezelési alapelvet alkalmazza, mely szerint az adósságállomány deviza-összetétele a Csoport nettó működési cash flow pozícióját tükrözze. A Csoport devizacserés swap ügyleteket alkalmazhat az adósságállomány deviza összetételének befolyásolására. 2009. december 31-én és 2008. december 31-én a Csoport nem rendelkezett nyitott devizacserés swap ügylettel. A Csoport két hosszú távú (2017-ben és 2019-ben lejáró) nemzetközi földgázszállítási szerződéssel rendelkezik, melyek esetében az elszámolás SDR alapon történik. A szerződésben foglalt SDR alapú árkalkuláció az IAS 39 szerint egy SDR/USD swap beágyazott származékos ügyletnek minősül, mivel a Csoport szerint az USD-alapú árképzés szorosan kapcsolódik az alapszerződéshez. Ez az ügylet az alapul szolgáló szerződéstől elkülönítésre került és cash flow fedezeti ügyleteként kerül kimutatásra. A beágyazott SDR cash flow fedezeti ügylet valós értéke 2009. december 31-én 4.139 millió forint (3.353 millió forint halasztott adóval) nettó követelés (lásd 12. jegyzet). Ugyanezen érték 2008. december 31-én 1.973 millió forint (1.578 millió forint halasztott adóval) nettó követelés volt. Az instrumentum valós értékének csökkenése a saját tőkében került elszámolásra. 2008-ban és 2009–ben a fedezeti ügyletnek nem volt nem-hatékony része. A Csoport az árfolyamkockázat lefedését szolgáló származékos ügyleteit a hitelek esetében valós érték fedezeti ügyletként (amennyiben a fedezeti kapcsolat egyértelműen beazonosítható), egyébként különálló származékos ügyletként számolja el és valós értéken mutatja ki.


2008 folyamán a Csoport leányvállalata, a MOL Energiakereskedő Kft. deviza forward ügyleteket kötött annak érdekében, hogy minimalizálja a gázvásárlási szerződéseiből eredő árfolyam kockázati kitettségét. Az ügyletek cash-flow fedezeti ügyletként kerültek minősítésre a kapcsolódó gázbeszerzési szerződésekben rögzített minimum szerződéses volumeneknek megfelelő összegek vonatkozásában. A 2008. december 31-én nyitott, 2009-ben lejáró deviza forward ügyletek alapösszege 24,7 millió USD volt. A kapcsolódó eszközök értéke 663 millió forint volt (lásd 15. jegyzet), melyből 545 millió forint, cashflow fedezeti ügyletek valós értékeként, közvetlenül a saját tőkében került elszámolásra. A fennmaradó 118 millió forint önálló származékos ügyletek valós értékeként a pénzügyi műveletek egyéb bevételében került elszámolásra, mely a kapcsolódó alapszerződésekben rögzített minimális leszerződött volument meghaladó vásárolt mennyiségre kötött ügyletekre vonatkozik. A 2009. és 2008. december 31-én a nyitott devizavételi opciók valós értékeként 65 millió forint követelés (lásd 15. jegyzet) és 170 millió forint kötelezettség került elszámolásra (lásd 22. jegyzet). 2008 december 31-én a nyitott devizaátváltási opciók valós értéke 328 millió forint eszköz volt (lásd 15. jegyzet) Kamatlábkockázat kezelése A MOL, mint energiaipari cég, kamatlábkockázatból adódó kitettsége limitált. A fix/változó kamatozású adósság arányát a Kockázatkezelés javaslata alapján az Igazgatóság állapítja meg időről-időre, a nemzetközi gyakorlattal összhangban. A 750 millió EUR névértékű kötvény kibocsátási program sikeres lezárásának köszönhetően a fix kamattal terhelt kötelezettségek aránya jelentősen megnőtt a teljes adósság állományon belül. Az adósságállomány kamatterhének mértéke az Eurókötvény kibocsátással a tranzakció óta eltelt időszak legalacsonyabb szintjén került rögzítésre. 2009. december 31én a Csoport adósság állományának 17,7%-a volt fix kamatozású, míg 2008 december 31-én ez 20,2% volt. A Csoport a változó kamatozású hitelekből eredő kamatkockázat cash flow-ra gyakorolt hatásának fedezésére kamat swap ügyleteket köthet. 2008. és 2009. december 31-én a Csoportnak nem volt nyitott kamat swap ügylete.

A mellékelt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 100

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és leányvállalatai

A főbb kitettségek érzékenység vizsgálata A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Csoport Kockázatkezelési Vezetése érzékenységi analízist készít. A Pénzügyi Kockázatkezelési Modellnek megfelelően a főbb érzékenységi mutatók a következőek: Működési eredményre gyakorolt hatása

2009 milliárd forint

2008 milliárd forint

(INA nélkül) Brent kőolaj ára (+/- 5 USD/bbl változás; fix crack spreadek és vegyipari árrés esetén) Feldolgozás és Kereskedelem Kutatás-termelés Vegyipar

+ / - 2,0

- /+ 0,0

+ 3,8 / - 4,2

+ / - 6,1

- / + 3,5

- / + 3,9

+ / - 33,2

+ / - 24,7

+ 0,7 / - 0,8

n/a

+ / - 3,1

+ / - 2,8

Crack Spread (+/- 10 USD/t változás) Feldolgozás és Kereskedelem Kutatás-termelés Integrált vegyipari árrés (+/- 10 EUR/t változás) Vegyipar Árfolyam (+/- 10 HUF/USD változás; fix crack spreadek esetén) Feldolgozás és Kereskedelem Kutatás-termelés Vegyipar

+ / - 11,6

+ / - 21,5

+ 5,9 / -6,1

+ / - 9,3

- / + 9,6

- / + 14,8

Árfolyam (+/- 10 HUF/EUR változás; fix crack spreadek / célzott vegyipari árrés esetén) Feldolgozás és Kereskedelem Vegyipar Kiskereskedelem

+ / - 2,6

+ / - 1,2

+ / - 11,4

+ / - 13,3

+ / - 0,5

n/a

Egyéb kitettségek Hitelkockázat A Csoport számos ügyfélnek szállít termékeket vagy nyújt szolgáltatásokat. Figyelembe véve a szerződési volumeneket és a vevők hitelképességét, nem áll fenn jelentős hitelkockázat. A Csoport által működtetett ellenőrzési folyamat biztosítja, hogy csak megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező ügyfelek részére történik értékesítés és a hitelkockázat nem halad meg egy elfogadható szintet. Likviditási kockázat

A Csoport likviditási politikája előírja, hogy biztosítani kell a Pénzügyi Stratégia megvalósításához elegendő pénzeszköz, lehívható hitelkeret rendelkezésre állását. A lehívható, fel nem használt hitelkeret összege 2009. december 31-én a következő:



millió forint Hosszú lejáratú lehívható hitelkeret (általános vállalatfinanszírozási célra lehívható hitelkeret)

414.410

Rövid lejáratú lehívható hitelkeret

169.886 __________

Összes lehívható hitelkeret

584.296 __________

A MOL Csoport hosszútávú finanszírozásának fő pillérei az 1,5 milliárd EUR keretösszegű, a 825 millió EUR keretösszegű és a 700 millió EUR keretösszegű többdevizás megújuló szindikált hitelek, valamint a MOL Nyrt. által kibocsátott 750 millió EUR értékű eurokötvény és az INA d.d. 1 milliárd USD keretösszegű többdevizás megújuló hitele.

A jelenlegi tőkepiaci körülményekre való tekintettel a MOL megkezdte a refinanszírozást a 2010-ben lejáró 2,1 milliárd EUR értékű többdevizás, megújuló szindikált hitelének megújításával. 2009 novemberében a MOL aláírt egy 450 millió EUR keretösszegű Forward Start megújuló hitelszerződést, melynek keretösszege decemberben 525 millió EUR-ra kiterjesztésre került. A hitel 2010. október 1-től elérhető a Csoport számára.

A Forwart Start hitel 18 hónapos futamidejű, mely a MOL döntése függvényében további 6 hónappal meghosszabbítható. A tranzakció részeként a 2,1 milliárd EUR hitelszerződés keretösszege 600 millió EUR-val csökknetésre került, mert a keret nagy része nem került lehívásra.

A finanszírozási források diverzifikálására való törekvés céljából a MOL tárgyalásokat kezdett más hitelezőkkel a jövőbeli finanszírozási források növelése érdekében.

2009 június 17-én a MOL és az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 8 éves, 200 millió EUR összegű hitelszerződést írt alá a stratégiai és kereskedelmi gáztároló projekt finanszírozására.

2009 decemberében az FGSZ Zrt. 3 éves, 30 milliárd forint összegű bilateriális hitelszerződést kötött, általános vállalat finanszírozási célból.

A rendelkezésre álló banki hitelek megfelelő feltételeket nyújtanak a likviditás biztosításához és a pénzügyi rugalmassághoz a Csoport számára.



A következő táblázat a Csoport pénzügyi instrumentumait tartalmazza lejárat szerinti bontásban 2009. és 2008. december 31-én a szerződés szerinti kifizetések nem diszkontált értéke alapján: 2009. december 31.

Esedékes

1 hónapon

1-12 hónapon

1-5 éven belül

5 éven túl

belül

belül

esedékes

esedékes

Összesen

esedékes

esedékes

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

-

43

781

2.861

2.092

5.777

-

67.844

44.311

616.416

23.620

752.191

-

-

77

3

-

80

-

1.283

81.034

-

-

82.317

lejáratú hitelek:

-

-

27.930

-

-

27.930

Fix kamatozású kötvények:

-

-

7.871

31.485

211.001

250.357

Egyéb:

-

-

-

-

-

-

-

8

206

5.219

5.171

10.604

-

-

43.805

-

-

43.805

71.318

250.399

174.582

-

-

426.299

71.318

319.577

380.597

655.984

241.884

1.669.360

Kamatozó hitelek és kölcsönök: Pénzügyi lízingből származó kötelezettségek: Változó kamatozású hosszú lejáratú banki hitelek: Változó kamatozású egyéb hosszú lejáratú hitelek: Változó kamatozású rövid lejáratú banki hitelek: Változó kamatozású egyéb rövid

Nem kamatozó hosszú lejáratú kötelezettségek: Eladott “A” részvények eladási és vételi opcióval Szállítók és egyéb kötelezettségek (eladási és vételi opcióval rendelkező eladott “A” részvények, adók és járulékok nélkül): Összesen:



2008. december 31.

Esedékes

1 hónapon belül

1-12 hónapon

1-5 éven belül

5 éven túl

esedékes

belül

esedékes

esedékes

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

-

40

613

2.086

1.846

4.585

2.091

84.849

7.182

589.525

7.357

691.004

-

2

88

90

-

180

175

323

66.123

-

-

66.621

44

-

17.088

-

-

17.132

-

-

7.695

30.781

213.975

252.451

-

-

435

1.308

3.598

5.341

-

-

75.908

-

-

75.908

1.613

191.076

158.429

-

-

351.118

3.923

276.290

333.561

623.790

226.776

1.464.340

esedékes

Kamatozó hitelek és kölcsönök: Pénzügyi lízingből származó kötelezettségek: Változó kamatozású hosszú lejáratú banki hitelek: Változó kamatozású egyéb hosszú lejáratú hitelek: Változó kamatozású rövid lejáratú banki hitelek: Változó kamatozású egyéb rövid lejáratú hitelek: Fix kamatozású kötvények: Egyéb: Nem kamatozó hosszú lejáratú kötelezettségek: Eladott “A” részvények eladási és vételi opcióval: Szállítók és egyéb kötelezettségek (eladási és vételi opcióval rendelkező eladott “A” részvények, adók és járulékok nélkül): Összesen:

Tőkekezelés A Csoport tőkekezelésének legfőbb célja a kedvező hitelbesorolás megtartása és a megfelelő pénzügyi mutatók biztosítása annak érdekében, hogy minél jobban támogassa az üzletmenetet és maximalizálja a Csoport részvényesi értékét. A Csoport a mindenkori gazdasági körülményeknek megfelelően alakítja ki és szükség esetén változtatja a tőkeszerkezetét. Ennek eszközeként a Csoport változtathatja az osztalékkifizetés összegét, tőkét juttathat vissza a részvényeseknek vagy új részvényeket bocsáthat ki. Nem történt változás az ezzel kapcsolatos célkitűzésekben, politikában vagy eljárásokban a 2009. december 31-re, illetve 2008. december 31-ére végződő években.



A Csoport a nettó eladósodottsági mutató alkalmazásával méri a tőkeszerkezetet, amely a nettó adósság osztva a saját tőke és a nettó adósság összegével. 2009

2008

millió forint

millió forint

829.111

728.735

Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú része

103.577

101.797

Rövid lejáratú kötelezettségek

178.457

80.918

Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú rész nélkül

Csökkentve: Pénzeszközök Nettó adósság Anyavállalatra jutó saját tőke Külső tulajdonosok részesedése Saját tőke Tőke és nettó adósság

184.594

__________

926.551

222.074

__________

689.376

__________

__________

1.314.490

1.112.981

558.605

__________

1.873.095

118.419

__________

1.231.400

__________

__________

2.799.646

1.920.776

33,1

35,9

Nettó eladósodottsági mutató (%) 34 Pénzügyi instrumentumok

Pénzügyi instrumentumnak minősülnek a mérlegben a befektetések, az egyéb befektetett eszközök, a vevőkövetelések, az egyéb forgóeszközök, a pénzeszközök, a rövid és hosszú lejáratú hitelek, az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek, a szállítói és az egyéb kötelezettségek. A származékos ügyletek az egyéb befektetett eszközök, az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek, az egyéb forgóeszközök, illetve a szállítók és egyéb kötelezettségek mérlegsorokon kerülnek bemutatásra. Az amortizált bekerülési értéken kimutatott fix kamatozású kötvény valós értéke piaci árakon alapul.



A pénzügyi instrumentumok könyv szerinti és valós értéke a következő: Könyv szerinti érték

Valós érték

2009 millió forint

2008 millió forint

2009 millió forint

2008 millió forint

4.139

1.973

4.139

1.973

Értékesíthető befektetések (lásd 11. jegyzet)

18.614

842

18.614

842

Adott kölcsönök (lásd 12. és 15. jegyzet)

22.628

3.146

22.628

3.146

410.668

327.484

410.668

327.484

miatti követelések (lásd 15. jegyzet)

-

545

-

545

Devizaátváltási opciók miatti követelések (lásd 15. jegyzet)

-

328

-

328

65

118

65

118

1.097

-

1.097

-

146

-

146

-

3.989

-

3.989

-

496

-

496

-

33.355

36.658

33.355

36.658

184.594

222.074

184.594

222.074

4.396

3.464

4.396

3.464

719.342

621.911

719.342

621.911

Pénzügyi eszközök Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó nettó követelés (lásd 12. jegyzet)

Vevőkövetelések (lásd 14. jegyzet) Cash flow fedezeti ügyletként megjelölt deviza forward tranzakciók

Deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 15. jegyzet) Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó követelés (lásd 15. jegyzet) Termékár tranzakciókból származó követelés (lásd 15. jegyzet) CEZ-nek átadott MOL részvény opció valós értéke (lásd 15. jegyzet) Részvényswap valós értéke (lásd 15. jegyzet) Egyéb forgóeszközök (kivéve származékos ügyletek, adott kölcsönök és elhatárolt, illetve visszaigényelhető adók, lásd 15. jegyzet) Pénzeszközök (lásd 16. jegyzet) Pénzügyi kötelezettségek Kamattal terhelt hitelek és kölcsönök: Pénzügyi lízingből származó kötelezettségek Változó kamatozású hosszú lejáratú banki hitelek Változó kamatozású egyéb hosszú lejáratú hitelek

300

130

300

130

178.451

80.868

178.451

80.868

6

44

6

44

204.109

199.409

165.937

118.106

4.541

5.341

4.541

5.341

19.698

-

19.698

-

43.417

74.963

43.417

74.963

362

-

362

-

Termékár ügyletek miatti nettó kötelezettség (lásd 22. jegyzet)

-

172

-

172

Deviza forward tranzakciók miatti kötelezettségek (lásd 22. jegyzet)

-

170

-

170

496.299

350.216

496.299

350.216

Változó kamatozású rövid lejáratú banki hitelek Változó kamatozású egyéb rövid lejáratú hitelek Fix kamatozású kötvény Nem kamatozó hosszú lejáratú kötelezettségek: Magnolia Finance Ltd által kibocsátott átváltható értékpapírokhoz kapcsolódó átváltási opció (lásd 17. és 21 jegyzet) Eladott “A” részvények eladási és vételi opcióval (lásd 17. és 22. jegyzet) Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó kötelezettség (lásd 21. jegyzet)

Szállítók és egyéb kötelezettségek (származékos ügyletek, eladási és vételi opcióval rendelkező eladott “A” részvények, adók és hozzájárulások nélkül, lásd 22. jegyzet )



A Csoport a pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározására és bemutatására következő hierarchiát használja értékelési technikánként:

-

1 szint: a beazonosítható eszközök és kötelezettségek aktív tőzsdén jegyzett ára

-

2. szint: egyéb technikák, amelyekhez minden olyan alapadat, mely jelentős hatással van a valós értékre, közvetlenül vagy közvetve hozzáférhető.

-

3. szint: technikák, melyek olyan, piacon hozzá nem férhető alapadatokat alkalmaznak, amelyeknek jelentős hatása van a valós értékre.

A Csoport által meghatározott pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéke 2009 december 31-én kategóriánként a következőképp alakult:

Pénzügyi eszközök Értékesíthető befektetés a JANAF d.d.-ben (lásd 11. jegyzet) Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó nettó követelések (lásd 12. jegyzet) Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó követelés (lásd 15. jegyzet) Termékár tranzakciókból származó követelés (lásd 15. jegyzet) Deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 15. jegyzet) CEZ-nek átadott MOL részvény opció valós értéke (lásd 15. és 17. jegyzet) Részvényswap valós értéke (lásd 15. jegyzet) Pénzügyi kötelezettségek Magnolia Finance Ltd által kibocsátott átváltható értékpapírokhoz kapcsolódó átváltási opció (lásd 17. és 21 jegyzet) Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó kötelezettség (lásd 21. jegyzet)

2009. december 31

1. szint

2. szint

3. szint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

12.473

12.473

-

-

4.139

-

4.139

-

1.097

-

1.097

-

146

-

146

-

65

-

65

-

3.989 496

-

496

3.989 -

19.698

-

19.698

-

362

-

362

-



2008. december 31

1. szint

2. szint

3. szint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

1.973

-

1.973

-

545

-

-

545

328

-

328

-

118

-

118

-

-

-

-

-

172

-

172

-

170

-

170

-

Pénzügyi eszközök Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó nettó követelések (lásd 12. jegyzet) Cash flow fedezeti ügyletként megjelölt deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 15. jegyzet) Devizaátváltási opciók miatti követelések (lásd 15. jegyzet) Deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 15. jegyzet) Pénzügyi kötelezettségek Magnolia Finance Ltd által kibocsátott átváltható értékpapírokhoz kapcsolódó átváltási opció (lásd 17. jegyzet) Termékár ügyletek miatti nettó kötelezettség (lásd 22. jegyzet) Deviza forward tranzakciók miatti kötelezettségek (lásd 22. jegyzet)

35 Mérlegen kívüli kötelezettségek Adott garanciák A MOL Csoporton kívüli felek részére vállalt garanciák összege 38.602 millió forint. Szerződéses és beruházási kötelezettségek A szerződéses és beruházási kötelezettségek értéke 2009. december 31-én 189,6 milliárd forint, amelyből 66,9 milliárd forint a MOL Földgázszállító Zrt., 66,4 milliárd forint az INA, 16,3 milliárd forint az Energopetrol, 9,7 milliárd forint a Slovnaft, 19,1 milliárd forint pedig a MOL Nyrt. (nagyrészt várhatóan 2010-2011-ben felmerülő) kötelezettsége. Földgázvásárlási kötelezettség, Take or Pay (TOP) szerződés A TVK-Erőmű Kft. hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött az E.ON Földgáz Trade Zrt.-vel az erőművi berendezés folyamatos üzemeltetése céljából. 2009. december 31-től ezen szerződés 739 millió m3 földgáz beszerzésére vonatkozik (amelyből 628 millió m3 take-or-pay kötelezettség mellett érvényes) a 2018-ig fennmaradó időszakban.



Operatív lízing Az operatív lízing kötelezettség összegét az alábbi táblázat mutatja be: 2009 millió forint

2008 millió forint

1 éven belül esedékes kötelezettségek

7.561

3.391

2-5 éven belül esedékes kötelezettségek

6.874

5.267

5 éven túl esedékes kötelezettségek

1.566 __________

1.726 __________

Összesen

16.001 __________

10.384 __________

A 2009. december 31-én fennálló operatív lízing ügyletek értékéből 1.245 millió forint összegű kötelezettség a Slovnaft, 4.860 millió forint az INA Csoport, 7.655 millió forint a MOL Nyrt. szerződéses kötelezettsége. Hatósági eljárások, peres ügyek

Az Európai Bizottság az európai paraffin gyártók és kereskedők feltételezett kartell tevékenysége miatt 2005 áprilisában vizsgálatot indított. A vizsgálat Európa szerte mintegy 10 jelentős paraffin előállítót és kereskedőt érintett. Az ügyben 2008 októberében született döntés, amely megállapította, hogy a társaságok összehangolták kereskedelmi tevékenységüket az európai (EGT) paraffin piacon és folyamatos jogellenes kartellben vettek részt. A MOL esetében a Bizottság 23,7 millió EUR bírságot szabott ki, amelyet a társaság 2009 elején megfizetett. Az Európai Bizottság döntésének következményeképpen a paraffin vásárlók kártérítést követelhetnek a paraffin kartellben részt vevő gyártóktól és kereskedőktől, így a MOL-tól is. Jelenleg az Európai Bizottság döntése elleni eljárás folyik az Európai Bíróság előtt, ezért az ügy jelenlegi szakaszában a MOL nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen jogi vagy pénzügyi becsléssel éljen a potenciális igényekről. A Surgutneftegas négy eljárást indított a MOL ellen, melyből két peres eljárás a Fővárosi Bíróság előtt, és két törvényességi felügyeleti eljárás a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság előtt van folyamatban. Az első peres eljárásban a Surgutneftegas a MOL Igazgatóság azon határozatának hatályon kívül helyezését kéri a bíróságtól, amelyben az Igazgatóság a Surgutneftegas részvénykönyvbe történő bejegyzését a részesedésszerzés Magyar Energia Hivatal általi tudomásulvételének hiányában megtagadta. A per első tárgyalását 2009. november 11-én tartotta a bíróság, amely tárgyaláson az ügyet érdemben nem vizsgálta. A bíróság a per következő tárgyalását 2010. május 5-ére tűzte ki. A második peres eljárásban a Surgutneftegas elsődleges kereseti kérelmében a 2009. április 23-án megtartott MOL éves rendes közgyűlésen meghozott összes határozat hatályon kívül helyezését, másodlagos kereseti kérelmében pedig ugyanazon közgyűlés MOL Nyrt. Alapszabályának módosításáról rendelkező határozatainak hatályon kívül helyezését kéri. A per első tárgyalását 2009. november 13-án tartotta a bíróság, amely tárgyaláson az ügyet érdemben nem vizsgálta. A bíróság a per következő tárgyalását 2010. május 7-ére tűzte ki. A Surgutneftegas a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság előtt indított törvényességi felügyeleti eljárásban annak megállapítását kéri, hogy a MOL Igazgatósága jogszabálysértően járt el azon határozatának meghozatala során, amelyben



az Igazgatóság a Surgutneftegas részvénykönyvbe történő bejegyzését a részesedésszerzés Magyar Energia Hivatal általi tudomásulvételének hiányában megtagadta. A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást 2010. január 26-án meghozott végzésével megszüntette, amely végzés ellen a Surgutneftegas nem nyújtott be fellebbezést. Az ugyanezen bíróság előtt indított második törvényességi felügyeleti eljárásban a Surgutneftegas az első törvényességi felügyeleti eljárásnál bemutatott kérelmét (annak megállapítása iránt, hogy a MOL Igazgatósága jogszabálysértően járt el amikor a Surgutneftegas részvénykönyvbe történő bejegyzését megtagadta) azzal egészítette ki, hogy a 2009. április 23-án megtartott éves rendes közgyűlés összes határozatának megsemmisítését is kéri a bíróságtól. A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Surgutneftegas kérelmét első fokon 2010. február 2-án elutasította. A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság előtt indított törvényességi felügyeleti eljárásban az OMV annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy a MOL Alapszabály „B” sorozatú részvényre vonatkozó rendelkezései sértik a 2007. évi XXVI. és a 2006. évi IV. törvény előírásait, továbbá, hogy az Alapszabály azon rendelkezései, melyek szerint bizonyos jogalanyokra (nevezetesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és ennek jogutódjai) az Alapszabály által meghatározott 10%-os szavazati korlát nem alkalmazható, diszkriminatívak. Az elsőfokú bíróság elutasította az OMV kérelmét. OMV fellebbezést nyújtott be a döntés ellen. Az OMV egy további eljárást kezdeményezett a Fővárosi Bíróságnál, mely szerint ellentétes a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásaival a MOL közgyűlés által elfogadott határozat, amely 3 főben korlátozza az egyszerre visszahívható Igazgatósági tagok számát. Ezek alapján az OMV kérelmezte, hogy a bíróság kötelezze a MOL közgyűlését az ellentmondások megszüntetése érdekében szükséges intézkedések megtételére. A MOL álláspontja szerint a kereset benyújtásakor már lejárt az a 30 napos határidő, amely az OMV, mint a közgyűlésen jelen lévő részvényes számára nyitva állt a közgyűlési határozatok elleni eljárás kezdeményezésére és az OMV-nek nincs más jogalapja arra, hogy a határozatokkal szemben eljárást kezdeményezzen. Az első fokon eljáró bíróság elfogadta a MOL fenti érveit és elutasította az OMV keresetét. A felperes fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen, melyet a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az elsőfokú bíróság ezt követően két tárgyalást tartott az ügyben, a következő tárgyalást pedig 2010 június 1-jére tűzte ki. A Szlovák Köztársaság Monopólium Ellenes Hivatalának Piaci Erőfölénnyel Való Visszaélés Osztálya 2005. november 21-i dátummal kelt levelében értesítette a Slovnaftot, hogy hivatali eljárást kezdeményez a társasággal szemben a 136/2001. számú Versenytörvény előírásainak megsértése miatt. Az eljárás magában foglalja a Slovnaft árképzési és engedmény politikájának áttekintését a benzin és gázolaj árak vonatkozásában. A Hivatal 2006. december 22-én meghozott határozatában megállapította, hogy a Slovnaft visszaélt gazdasági erőfölényével az érintett dízel olaj és motorbenzin nagykereskedelmi piacán, és 300 millió SKK pénzbírságot szabott ki. 2008 januárjában Slovnaft a.s. keresetet nyújtott be a Pozsonyi Kerületi Bíróságra a Szlovák Köztársaság Versenyhatóságának döntése ellen, felülvizsgálatot kérve mind a döntés, mind az eljárás törvényességét illetően. 2008. március 20-án a Pozsonyi Kerületi Bíróság a Slovnaft javára döntött, és az érdemi döntés meghozataláig felfüggesztette a Slovnaft 300 millió SKK pénzbírság fizetési kötelezettségét. Ennek eredményeképpen a Versenyhatóság a már megfizetett bírság teljes összegét visszautalta a Slovnaft-nak 2008. április 8-án. A Pozsonyi Kerületi Bíróság a 2009. december 15-én tartott utolsó tárgyalásán megsemmisítette a Versenyhatóság első és másodfokú döntését, és a Versenyhatóságot az ügy felülvizsgálatára kötelezte. Az ítélet több jogsértést talált a Versenyhatóság eljárásában, és megállapította, hogy a Slovnaft által elkövetett állítólagos versenyjogsértéssel



összehasonlítva a kiszabott bírság túlzó, helytelen és aránytalan. A Versenyhatóság köteles új határozatot hozni a kiszabott bírság mértékével kapcsolatban a Pozsonyi Kerületi Bíróság iránymutatásainak és megállapításainak megfelelően. Az Orosz Döntőbíróság a Slovnaft-ot, mint alperest, 15,7 millió USD, ezen felül az 1994. június 24-től a pénzügyi teljesítés napjáig terjedő időszakra jutó évi 16%-os, 9 millió USD összegű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte a Mende-Rossi, Orosz társaság részére, mely állítása szerint 1993-ban szerződéses kapcsolatban állt a Slovnafttal. A Slovnaftot, az 1996 áprilisában kelt határozatában továbbá a perköltségek és az állítólagos kőolajszállítások teljesítésének elmaradása miatti költségek megfizetésére kötelezte. A szlovákiai végrehajtás megkísérlését követően a Mende-Rossi cég 1997-ben Ausztriában is kérte a választottbírósági határozat végrehajtását. Miután mindkét országban jogerős elutasító határozat született, a cég 2005-ben a Cseh Köztársaságban is eljárást indított a határozat végrehajtásának érdekében. A cseh eljárás jelenleg is folyamatban van. Az ügy kimenetele nem jósolható meg, mivel mind tárgyi, mind jogi tekintetben rendkívül bonyolult. A Prágai Városi Bíróság 2009. február 24-ei döntésében helybenhagyta az elsőfokú bíróság – Prágai 4. kerületi bíróság 2005. szeptemberében meghozott ítéletét, amely következtében az Orosz Választottbíróság döntése végrehajtható. Ezzel egyidejűleg azonban a Slovnaft egy párhuzamos eljárást is megindított a Cseh Köztársaságban, azzal a céllal, hogy elkerülje a végrehajtást. A Prágai 4. Kerületi Bíróság 2005 november 22-én meghozott végzésében azt mondta ki, hogy a végrehajtást a Slovnaft kereseti kérelmének elbírálásáig fel kell függeszteni. A Cseh Köztársaságban a következő eljárások vannak folyamatban: 2005. október 12-én a Slovnaft az Ashford ellen nyújtotta be kereseti kérelmét (erre a társaságra került átruházásra a Mende-Rossi követelése) annak érdekében, hogy szüntesse meg az Orosz Választottbíróság döntésének végrehajtását. Az igény elbírálása még folyamatban van. 2009. május 29-én a Slovnaft rendkívüli perorvoslati kérelmet nyújtott be (Dovolanie) a Cseh Köztársaság Legfelső Bíróságához a Prágai Városi Bíróság 2009. február 24-én meghozott, a Slovnaft tulajdonára történő végrehajtást elrendelő döntése ellen. Bírósági eljárás van folyamatban továbbá a Slovnaft és a MOLTRADE Mineralimpex Zrt. között 2006-ban született szerződés érvénytelenítése iránt, amely szerződés a Slovnaft Česká republika, spol. s.r.o.-ban fennálló tulajdoni részesedés átruházásáról szól. A bírósági eljárás felei az Ashford és a MOLTRADE Mineralimpex Zrt. Az eljárásban nem történt új fejlemény. A fentiekben felsorolt peres ügyek egyike sem gyakorolt hatást a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokra, kivéve ahol ez kiemelésre került. A Csoport tagjai szokásos működésük során több peres ügyben is érintetté váltak. Jelenleg nincs folyamatban olyan – az előzőekben nem említett - peres ügy, melynek kimenetele jelentős negatív hatással lehet a Csoport pénzügyi helyzetére, eszközeire, eredményére vagy üzleti tevékenységére. Azon peres ügyek összesített perértéke, melyekben a Társaság, mint alperes szerepel, 33.506 millió forint. Ezek kapcsán 18.161 millió forint céltartalék képzésére került sor.

A Társaság által indított pereinek összértéke 2.945 millió forint.



Környezetvédelmi kötelezettségek A Csoport tevékenységéhez kapcsolódóan környezetkárosításból vagy szennyezésből fakadó kötelezettségek, valamint az ezekhez kapcsolódó helyreállítás miatt felmerülő ráfordítások keletkezhetnek. A Csoportot a tevékenységével kapcsolatosan korábban felmerült környezetkárosításért felelősség terheli. Ennek megfelelően a MOL a múltban okozott környezeti károk helyreállításának, továbbá a jelenleg hatályban lévő környezetvédelmi szabályozásoknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseknek a 2009. december 31-ével becsült költségeire 69.563 millió forint céltartalékot képzett (lásd 20. jegyzet). Bár a menedzsment megítélése szerint e céltartalékok összege az ésszerűen lehetséges becslések alapján elegendő fedezetet nyújt a követelményeknek való megfelelésre, az e követelményekkel kapcsolatos jövőbeni szabályozási fejlemények és változások, valamint az ismert és tényleges környezeti állapot között fennálló eltérések e becslések átértékeléséhez vezethetnek. Továbbá, a Csoport egyes telephelyei szennyezettségének felszámolása jelenleg nem becsülhető mértékű költséggel járhatnak vagy a jogszabályi követelmények nem egyértelműen nevesítik a feladatokat. A tiszaújvárosi telephelyen, a Csoport potenciálisan jelentős talaj- és talajvíz szennyezettséget állapított meg. A regionális környezetvédelmi hatóság határozatának megfelelően, a TVK-nál és a MOL Tiszai finomítójában a Csoportnak el kell végeznie a szennyezés vizsgálatát és annak eredményét, valamint a technikai megvalósítás részleteit be kell nyújtania a hatósághoz. A felmérés eredményének alapján a hatóság előírja az elvégzendő környezetvédelmi kockázatkezelési tervet és várhatóan határozatban fogja a TVK-t és a MOL-t kötelezni ezek közös elvégzésére. A kötelezettség összege jelenleg nem számszerűsíthető, de várhatóan nem haladja meg a 4 milliárd forintot. Továbbá, a kőolaj és földgáz kutatás és termelés során a Csoport magyar jogelődje által 1976 (a környezet védelméről és a veszélyes hulladékokról szóló szabályozás hatályba lépésének időpontja) előtt alkalmazott technológiák következtében felmerülhet az ezen tevékenység során keletkezett fúrási iszap eltávolításának kötelezettsége. A keletkezett szennyező anyag kezelése az akkor érvényben lévő környezetvédelmi szabályoknak megfelelően történt, azonban a jogszabályi előírásokban azóta bekövetkezett változások következtében további áthelyezési és helyreállítási kötelezettségek merülhetnek fel. Ezen kötelezettség fennállása, következésképpen a kapcsolódó költségek alakulása függ a nagy számosságú helyszínen hátrahagyott fúrási iszap kiterjedésétől, mennyiségétől és összetételétől. A kötelezettség összege jelenleg nem számszerűsíthető, de várhatóan nem haladja meg a 3-5 milliárd forintot. További függő kötelezettségek merülhetnek fel a közelmúltban üzleti kombináció során megszerzett Mantova-i Finomító körüli ipari parknál, valamint a horvátországi finomítóknál, telephelyeknél és kiskereskedelmi egységeknél, későbbi részletesebb helyszíni felmérések, továbbá a helyi szabályozások és hatósági gyakorlatok változásának következtében. Csoport szinten a mérlegben környezetvédelmi céltartalékként megjelenített akvizíciós függő kötelezettségek összesített értéke 2009. december 31-én 41,3 milliárd forint (2008. december 31-én 13,4 milliárd forint) volt. 36 A mérleg fordulónapját követő események

2010. március 11-én a MOL pénzbeli teljesítéssel történő elszámolás választásával lehívta az amerikai típusú vételi opcióját az ING Bank N.V-vel („ING”) 2009. március 16-án kötött, 5.220.000 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényre vonatkozó opciós szerződés alapján. Az elszámolásra 2010. március 16-án került sor, a lehívási ár 30,97 EUR volt részvényenként. Egyidejűleg a MOL és az ING részvény opciós szerződést kötött, melynek eredményeként az ING, a tulajdonában levő 5.220.000 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvény vonatkozásában európai típusú eladási opció, a MOL pedig amerikai



típusú vételi opció jogosultjává vált. Mindkét opció lejárata 1 év. A vételi és eladási opció lehívási ára egyaránt 75,36 euró részvényenként.

37 A konszolidált cash flow kimutatással kapcsolatos információk A pénzeszközök összetétele december 31-én a következő volt: 2009

2008

millió forint

millió forint

Folytatódó tevékenységhez hozzárendelhető pénzeszközök

184.594

222.074

Megszűnő tevékenységhez hozzárendelhető pénzeszközök

1.598 __________

__________

Pénzeszközök az időszak végén

186.192 __________

222.074 __________

Leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások megszerzésére fordított nettó pénzáramlás elemzése

Fizetett ellenérték Megszerzett pénzeszközök Leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások megszerzésével kapcsolatos nettó pénzáramlás

2009 millió forint

2008 millió forint

-6.814

-13.040

148 __________

882 __________

-6.666 __________

-12.158 __________

2009

2008

millió forint

millió forint

521.009

1.133.043

3.222 __________

-35.818 __________

524.231 __________

1.097.225 __________

Hosszú lejáratú hitelek felvétele

Hosszú lejáratú hitelek állományának növekedése Ebből nem pénzmozgás: devizahitelek nem realizált árfolyamnyeresége / vesztesége (-) Hosszú lejáratú hitelek felvétele



38 Tranzakciók kapcsolt felekkel Társult vállalkozásokkal folytatott üzleti tranzakciók 2009

2008

millió forint

millió forint

Vevőkövetelések kapcsolt vállalkozásoktól

6.299

5.493

Szállítói kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben

6.475

6.181

47.491

67.866

Értékesítés nettó árbevétele kapcsolt vállalkozások felé

A Csoport 2009-ben és 2008-ban egyaránt vásárolt, illetve értékesített különböző termékeket és szolgáltatásokat kapcsolt vállalkozásoktól, illetve kapcsolt vállalkozások részére a rendes üzletmenet keretein belül. Valamennyi tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra. Az INA csoport 2009. június 30-ig társult vállalkozásként került konszolidálásra, ennek következtében a fenti tranzakciók hatása eddig a dátumig az értékesítés nettó árbevételében jelent meg. Juttatások az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára Az Igazgatóság díjazása 2009. és 2008. során 122 millió, illetve 115 millió forint volt. Emellett, az Igazgatóság külső tagjai egy hosszútávú ösztönzési rendszerben vesznek részt, melynek részletei alább kerülnek bemutatásra. A MOL által alkalmazott Igazgatósági tagok a felsővezetői juttatásokon felül Igazgatósági tagságukért nem részesülnek külön juttatásban. A Felügyelő Bizottság tagjai együttesen 84 millió forint juttatásban részesültek 2009-ben és 76 millió forint juttatásban 2008-ban.

A külső Igazgatósági tagok a kötvényprogramon túlmenően az alábbiakban részletezett juttatásban részesülnek: - Külső Igazgatósági tagok

25.000 EUR/év

- Igazgatóság elnöke

31.250 EUR/év

Abban az esetben ha az Igazgatóság elnöki tisztségére nem külső igazgatósági tagot választanak, a juttatás mértéke az alelnököt illeti meg. A nem magyar állampolgár és nem magyarországi lakhelyű igazgatósági tagok minden igazgatósági ülés után (maximum 15 alkalommal) magyarországi utazásuk esetén 1.500 euró juttatásban részesülnek. A bizottságokat vezető igazgatósági tagok havi 1.000 euró díjazást kapnak. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és a felsővezetés tagjai által birtokolt részvények

Igazgatóság

2009

2008

Részvény darabszám

Részvény darabszám

421.490

466.441

Felügyelő Bizottság

547

891

Felsővezetés (belső Igazgatósági tagok kivételével)

156.191 __________

218.352 __________

Összesen

578.228 __________

685.684 __________



A Társaság vezetésének tagjaival történt tranzakciók Az Igazgatóság alelnöke, Csányi Sándor az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A MOL Nyrt. és annak egyes leányvállalatai szerződéses kapcsolatban állnak az OTP Csoport tagjaival, többek között bankszámlavezetési, brókeri és hitelkártya szolgáltatási, illetve kölcsönfinanszírozási tevékenységek vonatkozásában. Az OTP-vel kötött tranzakciók egyike sem minősül a rendes üzletmeneten kívüli ügyletnek. Valamennyi tranzakció független felek hasonló körülmények esetén egymással szemben érvényesíthető árainak megfelelő ellenértéken történt. Kamarás Miklósnak, az Igazgatóság tagjának egy közeli hozzátartozója közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik a Roff-Petrol Bt.-ben, amely partnerként üzemeltet négy töltőállomást, mely tevékenységből 2009-ben 84 millió forint, míg 2008-ban 78 millió forint bevétele származott. A Felügyelő Bizottság korábbi tagja, Major János testvére a CSÚCS 94 Kft ügyvezető igazgatója, amely társaság 2008-ban 20 millió forint karbantartási szolgáltatást végzett a Petrolszolg Kft. részére. A MOL Nyrt. 2008. év folyamán bérleti szerződés keretében 1 millió forint forgalmat bonyolított a CSÚCS 94 Kft.-vel. 2009-ben nem folytattak egymással kereskedelmi tevékenységet. A Felügyelő Bizottság egyik tagja, Slavomír Hatina úr a Slovintegra a.s. társaságon keresztül a szlovák Granitol a.s társaságban rendelkezik közvetett részesedéssel, amely társaságnak a Csoport 2009. év folyamán 3.153 millió forint, míg 2008 során 193 millió forint értékben szokásos kereskedelmi feltételek és piaci árak mellett polietilént értékesített. Továbbá Hatina úr a BAITEC Group a.s. társaságon keresztül a szlovák Real–H.M. s.r.o. társaságban is rendelkezik közvetett részesedéssel, amely társaságnak a Csoport 2009-ban 2.614 millió forint, míg 2008. év folyamán 5.170 millió forint értékben szokásos kereskedelmi feltételek és piaci árak mellett értékesített termékeket. A Csoport Pénzügyi Vezérigazgató helyettese, Molnár József és közeli hozzátartozói tulajdonosai a MoNa-Arbor Kft.-nek. A közeli családtagok ügyvezető igazgatói a Kft.-nek, amely a Petrolszolg Kft.-nek nyújtott szolgáltatást. 2008-ban a Csoport 2,4 millió forint értékben vásárolt szolgáltatásokat a társaságtól, a szokásos kereskedelmi feltételek és piaci árak mellett.

2009-ben nem folytattak egymással kereskedelmi tevékenységet. A Csoport Belső Audit Igazgatója, Tóth-Zsiga Tünde közeli hozzátartozója a Landimpex Kft. többségi tulajdonosa, amely társaság a MOL Nyrt. számára nyújtott szolgáltatást. A Csoport 2009-ben 1,2 millió Ft értékben vásárolt szolgáltatást a társaságtól szokásos kereskedelmi feltételek mellett, piaci árakon. A Slovnaft Igazgatóság egyik tagja és vezérigazgatója, Dr. Világi Oszkár a Ruzicka Csekes s r.o. ügyvédi iroda partnere. A Társaság és annak jogelődje a CDV s.r.o. 2009. évben 104 millió forint értékben, míg 2008. évben 78 millió forint értékben nyújtott a Csoport részére jogi szolgáltatást. A Slovnaft Felügyelő Bizottságának egyik tagja, Pavol Buday cégjegyzési jogosultsággal rendelkezik az APOLKA s.r.o. társaságban, amely 2009 folyamán 21 millió forint, míg 2008 folyamán 34 millió forint értékben végzett szolgáltatásokat a Slovnaft számára. 2009-ben az APOLKA s.r.o-nak szolgáltatást nyújtott a Slovnaft 13 millió forint értékben, szokásos kereskedelmi feltételek és piaci árak mellett. Mr. Bojan Milkovićnak, az INA vezérigazgatójának házastársa vezető beosztásban van a Generalturist idegenforgalommal foglalkozó társaságban. 2009 folyamán a társaság utazás-szervezési szolgáltatást értékesített az INA Csoportnak 217 millió forint értékben.



Juttatások a kulcspozícióban lévő felső- és középvezetés részére

2009

2008

millió forint

millió forint

Bérek és egyéb rövid távú juttatások

2.097

2.451

-

-

17

17

-

-

Részvény alapú juttatások

__________

186 __________

Összesen

2.114 __________

2.654 __________

Végkielégítés Munkaviszony megszűnése utáni juttatások Egyéb hosszú távú juttatások

Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai részére nyújtott kölcsönök Sem az Igazgatóság, sem a Felügyelő Bizottság tagjai részére nem került sor kölcsön nyújtására.



39 Részvény alapú juttatások Tárgyév során a munkavállalók részére adott juttatások elszámolt költségét az alábbi táblázat tartalmazza:

Részvény elszámolású juttatások költsége Készpénz elszámolású juttatások költsége / költségének visszaforgatása Részvény alapú juttatások költsége / költségének visszaforgatása

2009

2008

millió forint

millió forint -

133

1.960

-973

__________

__________

1.960

-840

__________

__________

A részvény alapú juttatások részletes bemutatása alább található. A részvény alapú juttatások a menedzsment hosszú távú ösztönzését szolgálják A MOL korábbi átváltható kötvényprogramja 2008-ban lezárult. A hosszú távú vezetői ösztönző program átalakításra került. Az új összetett hosszútávú menedzseri ösztönző rendszer két elemből áll: a hozzáadott értéken alapuló nyereség megosztó ösztönzőből és a már korábban is meglévő opciós ösztönzőből. 2009 átmeneti év volt, amikor a jogosult menedzserek választhattak a korábbi – kizárólag opciós – vagy az új összetett rendszer között. 2010-től minden jogosult vezetőre egységesen az új rendszer szerint kerül megállapításra a hosszú távú ösztönző. Részvény alapú opciós juttatás a menedzsment részére A 2006. évtől bevezetett részvényopción alapuló ösztönző rendszer a MOL Csoport menedzsmentjének hosszú távú részvényárfolyam-növelés érdekeltségét teremti meg. Az opciós ösztönző egy évenként ismétlődő, MOL részvényekre vonatkozó vételi opció alapján számított készpénz kifizetésű bérösztönző, mely: -

évente induló 5 éves periódust átfogva működik, egy–egy periódus az alábbiak szerint tagolódik: =

2009-ben még a régi rendszerben maradók esetében 3 éves várakozási (megszolgálási) + 2 éves lehívási időszak,

=

2009-ben az új rendszerbe átlépők és 2010. évtől minden jogosult vezetőre vonatkozóan 2 éves várakozási (megszolgálási) + 3 éves lehívási időszak

-

mértékét a MOL besorolási kategóriánként meghatározott egységek mennyisége határozza meg,

-

az egységek értékének meghatározására évente kerül sor (az ösztönző bevezetése óta 1 egység = 100 MOL részvény).

Az új rendszer szerint a futamidő második évének végéig nincs lehetőség az opció beváltására (várakozási időszak), a 3. év január 1-jétől az 5. év december 31-ig terjedő időszak a beváltási periódus.



A kifizetés a beváltási periódusban a beváltás bejelentése alapján történik, mely a megállapított részvény darabszám és az árfolyam növekmény (induló ár és a beváltási ár különbözete) szorzataként kerül meghatározásra és kifizetésre. A részvény alapú opciós juttatás részletei a következők: Átváltási opció

Súlyozott

Átváltási opció

Súlyozott

darabszáma

átlagos

darabszáma

átlagos átváltási ár

átváltási ár 2009 részvény

2009

2008

forint/

részvény

részvény

2008 forint/ részvény

Év elején fennálló opciók

451.165

22.974

293.984

20.712

Év során juttatott opciók

248.573

10.987

178.659

26.432

Év során visszavett opciók

-39.355

23.578

-21.478

20.783

-

-

-

-

Év során lejárt opciók

__________

__________

__________

__________

Év végén fennálló opciók

660.383 __________

18.426 __________

451.165 __________

22.974 __________

115.040

20.170

-

-

Év során lehívott opciók

Év végén lehívható opciók

Az IFRS 2-vel összhangban, a részvény alapú opciós juttatás készpénz elszámolású tranzakcióként került kimutatásra, az ösztönző megszolgálás időpontjában számított valós értékének az eltelt megszolgálási időszakra jutó része ráfordításként történő elszámolásával. Az emelkedő részvényárak miatt 1.960 millió költség merült fel 2009-ben, mely a személyi jellegű ráfordítások között került elszámolásra, a Szállítók és egyéb kötelezettségek egyidejű növekedésével. 2008-ban a korábbi években ilyen címen elszámolt költség visszaírásra került 973 millió forint értékben. A valós értékek a binomiális opció árazási modell alapján kerültek meghatározásra. A modell alapadatai a következők: 2009

2008

Súlyozott átlagos átváltási ár (forint / részvény)

18.426

22.974

2009. december 31-i részvényárfolyam (forint / részvény)

17.247

9.898

44,25%

40,59%

1,93%

4,81%

2,82

3,12

2,08%

2,23%

Múltbéli adatokon alapuló várható volatilitás Várható osztalék hozam Várható élettartam (év) Kockázatmentes kamatláb



Nyereségmegosztásra épülő ösztönző rendszer

Az ösztönző célja: az eredményesség hosszú távú, fenntartható növelésére történő ösztönzés a „hozzáadott érték metodológia” alapján, ezáltal biztosítva, hogy az ösztönzési rendszerben résztvevők érdekei egybeessenek a MOL Csoport részvényeseinek érdekeivel. A nyereségmegosztásra épülő ösztönző évenként ismételten a hozzáadott érték növekedése alapján számított készpénz kifizetésű nettó juttatás. (Hozzáadott érték: a befektetett tőke költségén felül keletkező eredményt ismeri el) Mivel a tárgyévi ösztönző egységnyi értéke meghatározásának alapja a közgyűlés (MOL Nyrt.) által elfogadott tárgyévi auditált beszámoló, ezért az ösztönző kifizetése a tárgyévet lezáró éves rendes közgyűlést (MOL Nyrt.) követően történik. 2009 vonatkozásában nem várható ezen ösztönző alapján kifizetés.



MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és Leányvállalatai

Recommend Documents