Fekete István Körzeti Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készült: 2011. augusztus Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva: ... KÉSZÍTETTE: BANDINÉ DR. LISZT AMÁLIA

Jóváhagyta: Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu Községek Önkormányzatainak Képviselőtestületei ELFOGADTA: FEKETE ISTVÁN KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE

Érvényesség: visszavonásig FELÜLVIZSGÁLAT: JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS ESETÉN

….. számú példány A példány tulajdonosa: ………………………………….

Fekete István Körzeti Általános Iskola

2183 Galgamácsa, Iskola u. 3. telefon: 28 - 489-012 igazgató: 06-30-820-97-23 fax: 06-28-489-012 e-mail: [email protected] OM 032366

Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalomjegyzék 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................... 5 1.1. Az intézmény alapadatai ...................................................................................................................... 6 1.2. Az intézmény alapító és fenntartó szerve, jogállása, képviselete ......................................................... 7 1.3. A gazdálkodás módja ........................................................................................................................... 8 1.4. Az intézmény feladat-ellátási rendszere ............................................................................................... 9 1.5. Az intézmény alaptevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok .............................................. 10 1.6. Ellátandó szakfeladatok, az intézmény jogosultságai ........................................................................ 11 1.7. Az intézmény alapdokumentumai ...................................................................................................... 12 1.8. Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok ....................................................... 12 1.9. Az intézmény jelképei, bélyegzőlenyomatai ...................................................................................... 12 1.10. Az intézmény szervezeti egységei ..................................................................................................... 13 Engedélyezett létszám .................................................................................................................................. 13 1.11. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete ...................................................................................... 13 Intézményi költségvetés készítésének szabályai ........................................................................................... 17 Az igazgató, az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár feladatai az intézmény gazdálkodásában ................... 18 Vagyonnyilatkozat ....................................................................................................................................... 19 Az intézmény gazdálkodásának belső ellenőrzése ....................................................................................... 19 2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................................................................ 20 2.1. Az intézmény felelős vezetője ........................................................................................................... 20 A vezető személye, jogköre .......................................................................................................................... 20 Az intézményvezető kiemelt feladatai........................................................................................................... 20 Az intézményvezető felelőssége .................................................................................................................... 21 Az intézményvezető közvetlen munkatársai.................................................................................................. 21 2.2. Igazgatóhelyettes ................................................................................................................................ 21 2.3. A tanácsadó testület ........................................................................................................................... 22 2.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó testület .............................................................................. 23 2.5. A vezetők kapcsolattartási rendje....................................................................................................... 23 2.6. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje ................................................................................... 23 2.7. A megbízott dolgozók beszámolása végzett tevékenységükről ......................................................... 23 2.8. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje .................................................................................. 23 2.9. A vezetők helyettesítési rendje........................................................................................................... 24 3. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE .......... 24 3.1. Az iskolaközösség .............................................................................................................................. 24 3.2. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje ................................................................... 24 3.3. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje ............................................................................. 24 3.4. A közalkalmazotti tanács ................................................................................................................... 25 3.5. A tanulói közösségek és kapcsolattartásuk rendje ............................................................................. 25 Az osztályközösségek és tanulócsoportok .................................................................................................... 25 Tanulócsoport .............................................................................................................................................. 25 3.6. A diákönkormányzat és a működéséhez szükséges feltételek biztosítása .......................................... 25 3.7. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája ........... 26 A diákközgyűlés (iskolagyűlés) .................................................................................................................... 26 A rendszeres tájékoztatás egyéb formái ....................................................................................................... 26 3.8. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás ........................................................... 26 4. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .................................................. 27 4.1. A szülői munkaközösség .................................................................................................................... 27 4.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás ......................................................................................... 27 5. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE .................................................. 28 5.1. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendszere .............................................................. 28 Az ifjúságvédelmi felelős feladatai .............................................................................................................. 29 5.2. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere..................................................................... 29 5.3. Fogászat ............................................................................................................................................. 30 5.4. Az iskola és más külső szervezetek kapcsolatának rendszere ............................................................ 30 6. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ............................................ 31 6.1. A nevelőtestület és működési rendje .................................................................................................. 31 6.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje................................. 32

-2-


6.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei, hatáskörük és kapcsolattartásuk rendje ....................... 32 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ........................................... 33 A belső ellenőrzés módszerei ....................................................................................................................... 34 8. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ......................................................................................... 35 8.1. A tanév helyi rendje ........................................................................................................................... 35 8.2. Az intézmény nyitva tartása ............................................................................................................... 35 8.3. A vezetők iskolában való benntartózkodásának rendje ...................................................................... 35 8.4. A dolgozók és a tanulók benntartózkodásának rendje ....................................................................... 36 A MUNKAVÉGZÉS ISKOLAI SZABÁLYAIT A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA TARTALMAZZA A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN. VALAMENNYI KÖZALKALMAZOTT HETI MUNKAIDEJE 40 ÓRA (5 NAPOS MUNKAHÉT, NAPI 8 ÓRA MUNKAIDŐ). A TECHNIKAI DOLGOZÓK MUNKAIDŐ BEOSZTÁSÁT AZ IGAZGATÓ ÁLLAPÍTJA MEG, AZ ISKOLA MEGFELELŐ MŰKÖDTETÉSÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL. ......................................................................................................................................................................... 36 A PEDAGÓGUSOK KÖTELESEK NAPI ELSŐ TANÓRÁJUK, ÜGYELETÜK, KÖTELEZŐ ISKOLAI RENDEZVÉNY ELŐTT 10 PERCCEL AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODNI, EZ MUNKAIDEJÜKBE SZÁMÍT. ......................................................................................................................................................... 36 8.5. Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban állók részére ............................................... 36 8.6. A tanulók fogadásának rendje, az intézményi felügyelet rendszabályai ............................................ 36 8.7. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával......... 37 8.8. Reklámtevékenység szabályai ............................................................................................................ 37 8.9. A munkaidő nyilvántartás szabályai .................................................................................................. 37 8.10. A keresetkiegészítés feltételei ............................................................................................................ 39 9. A TANULÓK MUNKARENDJE, A HÁZIREND ............................................................................ 41 10. A NAPKÖZIS FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI ......................................................................................................................... 41 11. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE ............. 42 11.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái .............................................................................. 42 11.2. A tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos egyéb szervezési kérdések ....................................... 43 11.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások .......................................................................................... 43 12. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI, A SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ..................................................................... 44 13. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDJE ...................................................................................... 45 14. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................................................................................... 45 14.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai ........................................................................... 45 14.2. Az intézmény hagyományos kulturális, sport és ünnepi rendezvényei .............................................. 46 14.3. A hagyományápolás további formái .................................................................................................. 46 A hagyományápolás külső megjelenési formái ............................................................................................ 46 15. BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉS ............................................................................................................. 46 15.1. A biztonságos működés szabályai ...................................................................................................... 46 15.2. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ............................................................. 47 Az intézmény kiürítése ................................................................................................................................. 48 16. A DOHÁNYZÁS INTÉZMÉNYI SZABÁLYAI ............................................................................... 48 17. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ................................................................................................. 48 17.1. A tankönyvrendelés elkészítése ......................................................................................................... 48 17.2. A szakmai munkaközösség-vezetők feladatai .................................................................................... 48 17.3. A szülők tájékoztatása ........................................................................................................................ 49 17.4. Az iskola igazgatójának feladata ........................................................................................................ 49 17.5. A tankönyvrendelés véleményezése................................................................................................... 49 17.6. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének módja ........................................................................ 49 18. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................................ 50 18.1. A könyvtár szolgáltatásai ................................................................................................................... 50 18.2. A könyvtárhasználat szabályai ........................................................................................................... 51 19. A TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE .................................................................................... 51 20. AZ SZMSZ KÖZZÉTÉTELE, NYILVÁNOSSÁGRA HOZÁSA, A FELÜLVIZSGÁLAT MÓDJA 52 21. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................ 53 22. ZÁRADÉK ............................................................................................................................................ 53 23. MELLÉKLETEK ................................................................................................................................. 53 7.

-3-


1. sz. melléklet A szervezet felépítése ........................................................................................................... 54 2. sz. melléklet A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletére vonatkozó általános szabályok 55 3. sz. melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata ........................................................................ 57 4. sz. melléklet Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje .................................................................... 59 5. sz. melléklet Az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásának határozata .................... 68 6. sz. melléklet A Diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata ...................................................................... 69

-4-


1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Fekete István Körzeti Általános Iskola nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el. A SZMSZ célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszereit tartalmazza. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: • • • • • • • • • • • • • • • •

a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. ( II.13.) Korm. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (továbbiakban: R.) a tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó a pedagógus- továbbképzésről és szakvizsgáról szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. Rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.), és a 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V.18.) OM-GyISM rendelet

-5-


• • • • • • • • • •

SNI-s gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a SNI-s tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005.(III.10.) OM rendeletet módosító 22/2006.(V.22.) OM rendelet a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 26/1997. (XII.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelettel a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 1.1. Az intézmény alapadatai

Az iskola neve:

Fekete István Körzeti Általános Iskola

Székhelye, címe:

2183 Galgamácsa, Iskola u. 3.

Alapítója:

Galgamácsa Község Önkormányzata 2183 Galgamácsa, Petőfi u. 105.

Telefonszáma: Igazgató: Fax: E-mail: Honlap: Az intézmény jogállása:

06-28-489-012 06-30-820-9723 06-28-489-012 [email protected] www.gmiskola.hu önálló jogi személy, nem adóalany

Az intézmény típusa:

általános iskola 852010 alapfokú oktatás

Törzskönyvi nyilvántartási száma: (PIR törzsszám) 651635 OM azonosítója: 032866 Adó-nyilvántartási száma: Galgamácsa Önkormányzat adószáma: 15391504-2-13 TEÁOR száma: 852010 Telephelyek: -

Vácegresi Általános Iskola

Címe:

2184 Vácegres, Szabadság u. 13.

Iskola alaptevékenysége:

Alapfokú oktatás 1-4. évfolyamig részben osztott tanulócsoportban -6-


Alapítója:

Vácegres Község Önkormányzata 2184 Vácegres, Szabadság u. 45.

Fenntartója:

Vácegres Község Önkormányzata Társulási megállapodás Galgamácsával és Váckisújfaluval

A tagintézmény működése 2011. szeptember 1-jétől Galgamácsa 41/2011. (IV.28.), Vácegres 43/2011. (IV.28.), és Váckisújfalu 33/2011. (IV.28.) számú Képviselő-testületi határozatai alapján szünetel. -

Váckisújfalui Általános Iskola

Címe:

2185 Váckisújfalu, Kossuth u. 23.

Alapítója:

Váckisújfalu Község Önkormányzata 2185 Váckisújfalu, Petőfi u. 13.

Jelenleg az iskola nem üzemel. Feladatellátás:

Társulási megállapodás alapján Galgamácsával és Vácegressel.

Irányító szervének neve és címe: Galgamácsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2183 Galgamácsa, Petőfi u. 105. Iskola szervezeti egységei: általános iskola Évfolyamok száma: 8 évfolyam Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám:

208 fő

1.2. Az intézmény alapító és fenntartó szerve, jogállása, képviselete Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv: neve: székhelye: Alapító neve: címe:

Galgamácsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2183 Galgamácsa, Petőfi u. 105. Galgamácsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2183 Galgamácsa, Petőfi u. 105.

Általános iskola felügyeleti és fenntartó szerve: ua. Nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményfenntartó társulás keretében. Az intézmény jogi személy, amelynek tevékenysége az alapító okirat szerint szakmai, munkáltatási és gazdasági területekre terjed ki. A közoktatási intézmény képviselője a közoktatási törvény 18. §-a szerint kinevezett intézményvezető.

-7-


Az alapító okirat száma, kelte Az iskola alapító okiratának kelte:

1995. november 14. 15/1995.(11.14.) Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu önkormányzatainak együttes határozata Az alapító okirat módosításainak kelte: 2000. január 15. 2001. január 13. 2004. július 19.

2007. március12.

2009. május 29.

2010. május 31.

2010. november 18.

1/2000. (I.13.) Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu önkormányzatainak együttes határozata Galgamácsa Vácegres Váckisújfalu Galgamácsa Vácegres Váckisújfalu Galgamácsa Vácegres Váckisújfalu Galgamácsa Vácegres Váckisújfalu Galgamácsa Vácegres Váckisújfalu

196/2004 (XI.23.) sz. határozat 155/2004 (XII.14.) sz. határozat 100/2004 (XII.21.) sz. határozat 12/2007 (III.12.) sz. határozat 26/2007 (III.12.) sz. határozat 10/2007 (III.12.) sz. határozat 34/2009 (V.28.) sz. határozat 37/2009 (V.28.) sz. határozat 23/2009 (V.29.) sz. határozat 54/2010 (V.31.) sz. határozat 32/2010 (V.31.) sz. határozat 25/2010 (V.31.) sz. határozat 119/2010 (XI.18.) sz. határozat 97/2010 (XI.18.) sz. határozat 71/2010 (XI.18.) sz. határozat

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva: 2011. április 28. Galgamácsa 42/2011 (IV.28.) sz. KT. határozat Vácegres 44/2011 (IV.28.) sz. KT. határozat Váckisújfalu 34/2011 (IV.28.) sz. KT. határozat Típus szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján:

közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő költségvetési szerv 1.3. A gazdálkodás módja Az alapító okirat rendelkezése szerint az intézmény a gazdálkodás megszervezésének módja szerint önállóan működő költségvetési szerv, szakmai keretét tartalmazó költségvetését és beszámolóját fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá. Az iskola költségvetése Galgamácsa Község Önkormányzatának költségvetésébe épül be. A gazdálkodási feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó szerv: Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu Körjegyzősége (2183 Galgamácsa, Petőfi u. 105.) A költségvetési szervek között a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét az irányító külön megállapodásban rögzíti.

-8-


Az intézmény fenntartási és működési költségei a társulási megállapodás szerint terhelik a fenntartókat. Az intézmény a használatába adott vagyonnal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket az önkormányzati vagyonról, és vagyon hasznosításáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint köteles alkalmazni. Az intézmény feladata a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi feladatok ellátása. Az intézmény és a Hivatal közös feladata a használatába adott vagyon állagának folyamatos figyelése, építési, beruházási, felújítási és karbantartási igények összeállítása. Az intézmény gondoskodik a szakmai (építési beruházások és építési jellegű felújítások kivételével) beruházások és felújítások, valamint karbantartások teljes lebonyolításáról. A tervezett építési beruházások, építési jellegű felújítások lebonyolítását a Hivatal, az Önkormányzattal és az intézménnyel együtt látja el. A karbantartási munkákat az Önkormányzathoz bejelentve, az Önkormányzat által megbízott útján látják el. Az intézmény gondoskodik az intézményüzemeltetésről. 1.4. Az intézmény feladat-ellátási rendszere Az intézmény, mint költségvetési szerv az alábbi feladat-ellátási rendszerben működik: Állami feladatként ellátott alaptevékenysége

Alapfokú nevelés-oktatás Kt. 26. § (4)-(5) Napközis foglalkozás Kt. 53. § (2) a bekezdés Iskolai sportkör Kt. 53. § (2) c bekezdés Iskolai étkeztetés Az alaptevékenységhez kapcsoHelyiségek bérbeadása Kt. 38. § (2) lódó kisegítő, kiegészítő tevéIntézményi vagyon kenysége működtetése (saját jogon tanfolyamok szervezése) Az alap- és kiegészítő tevéKözponti költségvetési és fennKt. 118. § kenységek forrásai tartói támogatás az intézményi költségvetés formájában Kiegészítő támogatás kistérségi feladatellátó társulás alapján Az intézmény saját bevételei A feladatmutatók megnevezése Nappali rendszerű, az általános Az iskola tanulói és tanulócsoportjai és köre műveltséget megalapozó iskolai oktatás A napközit igénybe vevő tanuNapközis foglalkozás lók, a napközis napok száma Sajátos nevelési igényű tanulók Tanulási Képességet Vizsgáló ellátása Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján Intézményi vagyon Az iskola pedagógusai, működtetése dolgozói Iskolai, intézményi étkeztetés Az étkezést igénybe vevő tanulók, az élelmezési napok száma Az intézmény számlaszáma Önkormányzat számlaszáma Az intézmény az általános Nem alanya forgalmi adónak A költségvetés végrehajtásával A társulási megállapodás szekapcsolatos különleges előírás rint Vállalkozási tevékenység Iskolarendszeren kívüli oktatás

-9-


1.5. Az intézmény alaptevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában megállapított nyolc évfolyamos általános iskolai nevelés és oktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az iskola az alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabályok a nevelési-oktatási intézményeknek előírnak. Az intézmény tornatermét bérbe adhatja az iskolai sportkörök működésének biztosítása mellett. Székhelyen ellátott feladat: • Nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása nappali munkarend szerint 1-8. évfolyamon. • Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása. Telephelyen ellátott feladat: • szünetel. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: • módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény • 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról • 24/2003. (VIII. 19.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról • 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról • a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.), és a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 202/2007.(VII.31.) Korm. rendelet A működés során alkalmazott jogszabályok különösen: • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet • a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtási rendelete, a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról • a pedagógus-továbbképzésről és szakvizsgáról szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet • a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról szóló 26/2002. (V.17.) OMrendelet, melyet módosított a 11/2007.(III.14.) OM rendelet • a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2007/XCVIII. törvény • a tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet

-10-


• az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (12.30.) Korm. rendeletet módosító 125/2007. (V.31.) Korm. rendelet • 26/1997. (12.03.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról • A munkatörvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény • Az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V.18.) OM-GyISM rendelet • SNI-s gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a SNI-s tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.10.) OM rendeletet módosító 22/2006. (V.22.) OM rendelet 1.6. Ellátandó szakfeladatok, az intézmény jogosultságai Alapvető tevékenységei, szakfeladatai: 562913-1 852011-1 852021-1 852012-1

iskolai intézményi étkeztetés általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) SNI általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása. (Beszédfogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása. A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása. (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia)

52022-1

SNI általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása. (Beszédfogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása. A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása. (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia)

855911-1 931204-1 562917-1

általános iskolai napközi otthoni nevelés iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Munkahelyi étkeztetés

Kisegítő tevékenységei, szakfeladatai: 682002-3 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Kisegítő tevékenysége arányának felső határa a szerv kiadásaiban:10 % Vállalkozási tevékenységet a költségvetési szerv az Alapító okirat szerint folytathat. Az intézmény jogosultságai: -

Bizonyítványok kiállítása Végzettség tanúsítása Másodlat kiadása térítés ellenében

-11-


1.7. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését a 1995. november 14-én kelt Alapító Okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja. Az intézmény tartalmi működését a Pedagógiai Program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettantervi rendelet alapján tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A központi szabályzókat figyelembe véve az intézmény elkészítette a programok és a tantervek helyi, speciális adaptációját, amely a kompetencia alapú oktatásra épít, és önálló arculatot ad az iskolának. A pedagógiai program tartalmazza a Kt. 44-51.§.-ban meghatározott nevelő-oktató munka intézményi tevékenységrendszerét. A pedagógiai program részei: 1. a nevelési program 2. a helyi tanterv 3. a környezeti- és egészségnevelési program Az intézmény egy tanévre szóló Munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 1.8. Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok -

Intézményi Minőségirányítási Program Házirend Közalkalmazotti szabályzat Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat Irat- és ügykezelési szabályzat Ügyeleti rend Számítástechnikai és szoftvervédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Tűzriadó terv Katasztrófavédelmi részterv Kockázatértékelés Egyéb belső szabályzatok Továbbképzési program Beiskolázási terv

1.9. Az intézmény jelképei, bélyegzőlenyomatai A bélyegzők leírása, lenyomata • Körbélyegző: külső köríven: Fekete István Körzeti Általános Iskola belső köríven: 2183 Galgamácsa, Iskola u. 3. középen: Magyar Köztársaság címere

-12-


•

Pedagógus igazolvány érvényesítő bélyegző: külső köríven: Fekete István Körzeti Általános Iskola belső köríven: 2183 Galgamácsa, Iskola u. 3.

•

Hosszú bélyegző: Fekete István Körzeti Általános Iskola Iskola címe: 2183 Galgamácsa, Iskola u. 3. OM azonosító: 032366 Tel.: 06-28-489-012

• Könyvtári: külső köríven: Fekete István Körzeti Általános Iskola belső köríven: 2183 Galgamácsa, Iskola u. 3. középen: Könyvtár Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár, bizonyítványok írásakor az osztályfőnökök. 1.10. Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény egy szervezeti egységből áll. A pedagógiai munkát adminisztrációs és technikai dolgozók segítik, de külön szervezeti egységet nem alkotnak. Az intézmény szervezeti felépítését a szervezeti rajz tartalmazza (1. sz. melléklet). Engedélyezett létszám Szakfeladat 852011-1 852021-1 852012-1

855911-1 562913-1

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 1-4. Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 5-8. Gyógypedagógus Összesen pedagógus Kisegítő technikai dolgozó Ügyviteli dolgozó Napköziotthonos foglalkozás Iskolai intézményi közétkeztetés

Engedélyezett létszám 5 8 1 zárolt 13 2 + 1 zárolt 1 fő 0 fő 1 fő

A napközi szakfeladaton nincs pedagógus létszám tervezve, a feladatot a pedagógusok forgó rendszerben látják el. 1.11. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete Az intézmény önálló jogi személy. A gazdálkodási feladatok munkamegosztásának rendjét a gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu Körjegyzőség Hivatala,

-13-


valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, a Fekete István Körzeti Általános Iskola között az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) többször módosított Kormányrendeletben előírt kötelezettség alapján létrejött megállapodás tartalmazza. Az együttműködés célja: a gazdaságos, hatékony, és eredményes gazdálkodás szervezeti feltételeinek megteremtése, mely célokat a Hivatal elsősorban érvényesítési, ellenjegyzési jogkörének gyakorlásán keresztül és más a gazdasági folyamatokba épített ellenőrzési feladatainak ellátása során biztosít. Az együttműködés nem csorbíthatja a költségvetési szerv szakmai, döntésjogi rendszerét, önálló jogi személyiségét és felelősségét. A Hivatal a költségvetési szerv alábbi pénzügyi-gazdasági feladatait látja el: - tervezés - pénzkezelés - pénzellátás - előirányzat-módosítás - utalványozás - érvényesítés - ellenjegyzés - pénzügyi teljesítés - előirányzat-nyilvántartás - könyvelés - költségvetéssel és egyéb pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos analitikus nyilvántartások kezelése - beszámolás Az önállóan működő költségvetési szerv (a) az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, (b) egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik. A forráshiányos költségvetés racionális gazdálkodásához igazodóan utalványozó a polgármester, így a folyamatba épített vezetői ellenőrzés megvalósul. Az utalványozás az ellenjegyző aláírásával együtt érvényes.

Az intézmény feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni fenntartói utalványozással és ellenjegyzéssel az intézmény vezetője jogosult. Tartós távolléte esetén az aláírási jogkörrel rendelkező helyettese jogosult a kötelezettségvállalásra. Aláírási jog Az intézmény összes gazdasági és egyéb szakmai, oktatási ügyiratait kötelezettségvállalás, illetve számlarendezés előtt cégszerű aláírással kell ellátni. A cégszerű aláírás az igazgató aláírása és az intézmény körpecsétje. Ez az eljárás egyben a felhasználás helyét is igazolja. Kiadással kapcsolatos teendők Érvényesítésre akkor kerül sor, ha a kötelezettségvállalásban foglaltak teljesültek • a munkavégzés megtörtént,

-14-


• • •

a megrendelt szolgáltatást elvégezték, illetve a megrendelt anyag/eszköz leszállításra és bevételezésre került, ezután meg kell vizsgálni a kiadások teljesítésének jogosságát, a teljesítésről minőségi, mennyiségi átvétellel, vagy más módon kell meggyőződni.

Meg kell vizsgálni a kiállított számlát olyan szempontból, hogy • a kötelezettségvállalás alapján történt-e a teljesítés, • a jogszabály szerint jogos-e a követelés, • az átvételnek megfelelő-e a számlázás, • a számla számszakilag megfelelő-e, • a vásárolt eszköz nyilvántartásba vétele, felhasználása igazolhatóan bizonyítható-e, • az elvégzett szolgáltatás alapján kiállított számla teljesítése igazolt-e. A kifizetés alapjául szolgáló bizonylatot alaki és tartalmi szempontból kell vizsgálni. A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei: • a bizonylat megnevezése és sorszáma, • a bizonylatot kiállító gazdálkodó megnevezése, • a bizonylat kiállításának időpontja, • a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása, vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi és minőségi – a gazdasági művelet jellegétől, könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai, • a gazdasági műveletet elrendelő személy, vagy szervezet megjelölése, • az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy aláírása; a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő aláírása. A kötelezettségvállalás az intézménynél megegyezik az önkormányzat hivatalánál lévő szabállyal, a 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet 100 § (1) bekezdése szerint. Eszerint az intézmény (a) az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, (b) egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik. Az ellenjegyzési feladatok ellátása a Hivatalnál történik. Ellenjegyzésre jogosult: körjegyző és az általa megbízott gazdálkodási előadó. Az ellenjegyzésre jogosultaknak, az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a kötelezettségvállalás vagy utalványozás teljesítéséhez szükséges fedezet rendelkezésre áll, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, valamint a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó vizsgálat megtörtént. Szakmai teljesítés igazolására az intézmény vezetője jogosult. A teljesítés szakmai igazolása a kiadások elrendelése előtt történik. Az adott gazdasági eseményt ellenőrizni kell, hogy a kötelezettségvállalás dokumentumában vállalt kötelezettségek teljesítése megfelelő-e és megalapozza-e a kiadások teljesítését. A szakmai teljesítés igazolását végző személynek ellenőriznie, szakmailag igazolnia kell a bevételek beszedésének, a kiadások teljesítésének jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és az igazolási kötelezettségnek a megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

-15-


Érvényesítési feladatok ellátása a Hivatalnál történik. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy az alaki követelményeket betartották-e. A bizonylaton a teljesítés igazolásának, az áru, készlet, eszköz átvétele igazolásának megtörténtéért, az esetleg szükséges bevételezési bizonylat másolatának csatolásáért, az értékelési bizonylat kiállításáért, az összegszerűség ellenőrzésért, a fedezet meglétének ellenőrzésért, az előírt követelmények betartásának ellenőrzésért az érvényesítő felelős. Érvényesítést: a pénzügyi előadó végzi. Utalványozásra a polgármester, vagy az általa írásban meghatalmazott munkatárs jogosult. Az utalványozás a Hivatalnál utalványrendelet felhasználásával történik. Az utalványrendeletnek a teljesen felszerelt bizonylatokat kell tartalmaznia, ezt követően kerülhet sor az utalványozásra és annak ellenjegyzésére. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, valamint az érvényesítés feladatainak eljárásrendjét Galgamácsa Község Önkormányzatának Kötelezettségvállalási szabályzata tartalmazza. Az intézmény által önállóan ellátott gazdálkodási feladatok A költségvetési szerv önálló bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik. E jogkörben kötelezettséget vállal, munkáltatói jogokat gyakorol, jogszabály szerint módosíthatja a részelőirányzatát, a költségvetés keretei között. A munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja, melynek keretében hatáskörébe tartoznak: - A közalkalmazottak kinevezése, felmentése, áthelyezése, átsorolásának jóváhagyása, - A közalkalmazottakat megillető juttatások megállapítása, kifizetésének elrendelése, engedélyezése (pl. jutalom, jubileumi jutalom, segély, napidíj, saját gépkocsi használat, kiküldetés elrendelés, továbbképzés engedélyezése, munkába járás térítésének engedélyezése, túlóra elrendelése, stb.) - Megbízási szerződések megkötése, alkalmi munkavállaló foglalkoztatása, stb. A költségvetési szerv nem rendszeres kifizetéseinek számfejtését (jubileumi jutalom, jutalom, megbízási díjak) a Hivatal pénzügyi előadója végzi. A változóbér feladásokat a Jegyző, vagy a Hivatal pénzügyi előadója ellenjegyzi, ezért azt az intézmény a MÁK által megadott határidő előtt 5 munkanappal benyújtja a Hivatalhoz. Az intézmény a Képviselő-testület által a költségvetési rendeletben jóváhagyott létszámkerettel önállóan gazdálkodik. Az intézmény munkaügyi igazgatási feladatait a Hivatal látja el. A pénzkezelés, pénzellátás rendje Az intézmény felméri pénzeszköz szükségletét és a tervezett igénybe vételt megelőző 3 nappal előre jelzi pénzigényét a Hivatal felé, amely köteles biztosítani az intézmény pénzigényét, és elkülönítetten kezelni a pénzforgalmát.

-16-


A kisebb kifizetések teljesítésére az intézmény készpénzellátmányt kap, amelyet a pénzkezelési szabályzat alapján és az abban szabályozott bizonylatok felhasználásával költhetnek el. Az ellátmány elszámolására a rovat elszámolási ívet kell alkalmazni. Az intézmény a készpénz-forgalomról, az ellátmány feltöltésekor számlákkal a megjelölt határidőn belül, de legkésőbb a felvételt követő 30. napon elszámol a Hivatal felé és újabb ellátmány felvételére csak az elszámolás után van lehetőség. A készpénz kifizetések szabályszerűségéért az intézmény vezetője a felelős, és a pénzkezelési szabályzatban rögzítettek szerint gondoskodik egyúttal a pénz biztonságos szállításáról, tárolásáról. A készpénzben beszedett bevételek a kiadások teljesítésére nem fordíthatók, ezért az intézmény köteles azokat az Önkormányzat által vezetett számlára feladni 5 munkanapon belül. A készpénzkezelés egyéb szabályait a Galgamácsa Község Önkormányzatának Pénzkezelési szabályzata tartalmazza.

Intézményi költségvetés készítésének szabályai -

-

-

Évenként a költségvetési koncepció összeállítása előtt a Hivatal pénzügyi előadója, és az intézmény vezetője részvételével megtartott szakmai egyeztetést követően a rendelkezésre álló központi információk és az önkormányzat gazdasági programjában meghatározott feladatok alapján megadott szempontok szerint a Hivatal a költségvetési szerv a várható bevételei, a kötelezettségek, az év folyamán végzett ellenőrzések megállapításai figyelembevételével elkészíti az intézményre vonatkozó költségvetési koncepciót. Az intézmény vezetése az iskolatitkár segítségével elkészíti, összeállítja az iskola költségvetés tervezetét a Hivatal által elkészített koncepció figyelembe vételével. A költségvetés tervezetét az intézmény megküldi a szakmai munkaközösségek vezetőinek és a Közalkalmazotti Tanács képviselőinek véleményezésre. Az intézmény a Hivatal pénzügyi előadójához a koncepcióhoz készített terveit a novemberi Képviselő-testületi ülés tervezett időpontja előtt 20 nappal nyújtja be. A költségvetési törvény megjelenését követően az abban foglaltak, és az elfogadott koncepció alapján, a körjegyző által megadott korábban már egyeztetett tartalommal és formában a Hivatal illetékes munkatársa és az intézmény vezetője elkészíti az elemi költségvetési tervet. Az intézmény az egyeztető tárgyalások megkezdése előtt 10 munkanappal megküldi a Hivatal pénzügyi előadója számára, aki szakmai szempontok szerint ellenőrzi azokat. Az egyeztető tárgyalásra az intézmény a megadott szempontok alapján összeállított, ellenőrzött elemi költségvetéssel együtt a felmerülő többlet igényt is külön kimutatásban benyújtja. -17-


-

Az egyeztető tárgyaláson az intézmény vezetője vesz részt.

-

A Hivatal pénzügyi előadója legkésőbb a költségvetési rendelet tervezet Képviselőtestület elé terjesztését megelőző 15. napig elkészíti az intézmény elemi költségvetését.

Az intézmény a jóváhagyott előirányzaton belül gazdálkodik, a gazdálkodás során előzetes egyeztetés nélkül az irányító szerv által meghatározott egyes részelőirányzatok esetében nem térhet el az engedélyezettől, a Képviselő-testület által jóváhagyott, kiemelt előirányzatok nem léphetők túl, és ha nem teljesülnek, nem csökkenthetők intézményi hatáskörben. Ha az intézmény bevételi többlete lehetővé, illetve az indokolt kiadások növekedése szükségessé teszi, a Hivatal által meghatározott formában, dokumentumokkal alátámasztva 10 munkanappal az előterjesztés postázása előtt a Hivatal pénzügyi előadójánál kezdeményezi a jóváhagyott kiemelt előirányzatának módosítását. Az intézmény saját hatáskörben végrehajtott kiemelt előirányzaton belüli módosítását írásban, dokumentumokkal alátámasztva megküldi a Hivatal pénzügyi előadója részére, az ezzel kapcsolatos egyeztetést követően. A Hivatal illetékes munkatársa a meghatározott formában és tartalommal az előirányzatokról és annak felhasználásáról nyilvántartást vezet. A Képviselő-testület által jóváhagyott előirányzat-módosítás végrehajtásáért az intézmény vezetője felelős. A Hivatal illetékes munkatársa és az intézmény együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését, számításokat, felméréseket készít a következő évi előirányzatok vonatkozásában. Az igazgató, az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár feladatai az intézmény gazdálkodásában Mint önállóan működő költségvetési szerv a gazdálkodással kapcsolatos feladatokban az igazgató, az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes vesz részt. Nekik kell megoldani a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, az intézmény hatáskörébe tartozó előirányzatmódosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, a vagyon használatával, a készpénzkezeléssel, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. • Az igazgató megtervezi a működési feladatok elvégzéséhez szükséges pénzellátást, felelős a pénzügyi fegyelem megtartásáért, a pénzügyi előírások betartásáért. • Az igazgatóhelyettes ellenőrzi a számlák jogosságát, helyességét. • Az igazgatóhelyettes felelős a bizonylati fegyelemért, betartja a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat. • Az iskolatitkár feladata a térítési díjak beszedése, a nyilvántartások pontos naprakész vezetése. • Az iskolatitkár együttműködik az önállóan működő és gazdálkodó szervezettel a vagyonnyilvántartásban. • Az iskolatitkár adatokat szolgáltat a felettes szervek részére.

-18-


•

Az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes köteles az intézmény vezetőjét hiteles, pontos adatokkal ellátni, és minden jelentős eseményről azonnal tájékoztatni. • Az iskolatitkár feladata a postai ügyiratok iktatása, irattározása, a technikai dolgozók jelenléti íveinek ellenőrzése, összegyűjtése, a szabadságok nyilvántartása, telefonok kezelése. Vagyonnyilatkozat Vagyonnyilatkozatot köteles tenni az a közalkalmazott, aki az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 134. § (4) bekezdésében meghatározott, vagy azt meghaladó mértékben kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási és ellenjegyzési feladatot lát el, valamint gazdálkodás ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. E jogszabályi rendelkezés alapján az intézmény vezetője, valamint tartós távolléte esetén az aláírási jogkörrel rendelkező helyettese köteles vagyonnyilatkozatot tenni minden év március 31-ig, az előző év december 31-ei vagyonállapotának megfelelően. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére az érintett közalkalmazott feletti munkáltatói jogkört gyakorló vezető intézkedik. Az intézmény gazdálkodásának belső ellenőrzése A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A költségvetési szerv belső ellenőrzését a Veresegyházi Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőre útján látja el, a Társulás által elfogadott Éves ellenőrzési terv alapján. A költségvetési szervnél belső ellenőr vizsgálja és értékeli a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési (FEUVE) rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint a FEUVE rendszerek javítása, és továbbfejlesztése érdekében megállapításokat, ajánlásokat tesz, elemzéseket és értékeléseket készít.

-19-


2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 2.1. Az intézmény felelős vezetője Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. A vezető személye, jogköre Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek és a diákönkormányzatnak a véleményét. Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai • • • • • • • • •

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésének irányítása, a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe.

Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem, csak tartós távolléte esetén helyettesíthető feladatok: • • • • •

aláírási, előirányzat-felhasználási, kiadványozási jogkör gyakorlása, tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, a munkáltatói, valamint kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, tűz- és bombariadó próba elrendelése, fenntartó előtti képviselet. -20-


Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője (igazgatója) – a közoktatási törvénynek megfelelően – felelős: • az intézmény szakszerű és törvényes működésért • a takarékos gazdálkodásért • a pedagógiai munkáért • az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért • a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért • a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért • a tanulóbalesetek megelőzéséért • a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért • az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért • a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért • a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért • az iskola ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért • a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért • a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító) lebonyolításáért és rendjéért • a nevelő- és oktató munkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettes - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálásával megbízott pedagógus - az iskolatitkár - a minőségi kör vezetője Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásuk az intézmény belső szabályzataiban rögzített. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az iskolai érdekképviseletek vezetői, a diákönkormányzatot segítő tanár és az ISK vezető közvetlenül fordulhatnak hozzá. A vezetőség napi munkakapcsolatban van, heti rendszerességgel megbeszélést tart. 2.2. Igazgatóhelyettes A magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el. Az igazgatóhelyettes feladatköre • •

a tanév beindításának és az éves munkatervnek előkészítése a statisztikai adatszolgáltatás -21-


• • • • • • • • • • • •

a tanári adminisztrációs munka ellenőrzése a pedagógusok tanítási időkeretének ellenőrzése és elszámolása költségvetési javaslatok készítése a gazdasági és személyzeti jellegű döntések előkészítése az intézményi belső szabályzatok betartatása a tanulmányi versenyekkel, eredménymérésekkel, a tanulók pályázataival kapcsolatos szervezési feladatok ellátása a napi szervezési és működtetési feladatok ellátása a szakmai beszámolók előkészítése belső ellenőrzést végez, az eredményéről rendszeresen írásban beszámol az igazgatónak részt vesz a pedagógusok teljesítményértékelésében képviseli az iskolát esetenként az igazgató felhatalmazása alapján a szülői szervezet, a diákönkormányzat ülésein, egyéb fórumokon közvetlenül irányítja és ellenőrzi - az iskolai könyvtár működését - a könyvtárral való együttműködést - az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységet

Felelős átruházott jogkörben • a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, az iskolaorvossal, a védőnővel való együttműködésért • az intézményi tankönyvellátás megszervezéséért, a tankönyvrendelés elkészítéséért • az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért • a napközis foglalkozások megszervezéséért • a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elfogadásra történő előkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért • az intézményi hagyományokkal összefüggő feladatok szervezéséért, koordinálásáért • a nevelőtestületi értekezletek előkészítéséért, szervezéséért • az iskolai könyvtár működtetéséért Az igazgatóhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót annak tartós távolléte esetén. 2.3. A tanácsadó testület A tanácsadó testület az igazgató irányításával az éves munkatervben meghatározott rendben tartja értekezleteit. Tagjai: • intézményvezető • igazgatóhelyettes • szakmai munkaközösségek vezetői • a minőségi kör vezetője Az ülésekre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható: a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálásával megbízott pedagógus, az ISK-vezető.

-22-


2.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó testület A tanulói jogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának rendszeres felmérése érdekében, a nevelőtestületi és az intézményvezetői döntések előkészítéséhez tanácsadó testület működik. Tagjai: • intézményvezető • a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálásával megbízott pedagógus • a diákönkormányzat munkáját segítő tanár A tanács háromhavonta ülésezik. Munkáját a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálásával megbízott pedagógus fogja össze, aki rendszeresen beszámol az igazgatónak, valamint az ülésekről feljegyzést készít. 2.5. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és az igazgatóhelyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A tanácsadó testület munkatervben rögzített értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés vagy jegyzőkönyv készül. Rendkívüli értekezletet a szakértői testületek számára az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 2.6. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az intézmény szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. Az iskola pedagógiai valamint a funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete. Az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár munkája során közvetlen kapcsolatot tart az intézmény közalkalmazottaival. Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2.7. A megbízott dolgozók beszámolása végzett tevékenységükről A feladatokkal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről. A megbízottak a megbízónak számolnak be, előre meghatározott szempontok és forma alapján, a megbízáskor meghatározott időpontban. 2.8. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A tagintézmény vezetője havi rendszerességgel munkaértekezleten vesz részt a székhelyen. Az igazgató havonta egyszer, ellenőrzési terve alapján – szükség szerint azon túl is – látogatja a tagintézményt. A váckisújfalui tagintézmény 2003. szeptember 1-jétől, a vácegresi tagintézmény 2011. szeptember 1-jétől szünetel.

-23-


2.9. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettese helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és helyettese egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést a felsős munkaközösség-vezető látja el. Mindhárom vezető távolléte esetén az igazgató a helyettesítésére külön megbízást ad. Az igazgatóhelyettes öt napot meg nem haladó akadályoztatása esetén a helyettesítést a felsős munkaközösség-vezető látja el. Az igazgatóhelyettes öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik.

3. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE 3.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottaknak, valamint az óraadóknak az összessége. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogaikat e fejezetben felsorolt közösségek révén és a megadott módon érvényesíthetik. 3.2. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Az alkalmazotti közösség az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelezettségeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével – az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: • • • • •

Szakmai munkaközösségek Közalkalmazotti tanács Osztályközösségek Diákönkormányzat Szülői munkaközösség

3.3. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: - értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén ki kell függeszteni.

-24-


A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívhatja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy ha az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 3.4. A közalkalmazotti tanács A közalkalmazotti tanács a törvényben biztosított egyetértési, véleményezési és tájékozódáshoz való jogkörét a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata. 3.5. A tanulói közösségek és kapcsolattartásuk rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási folyamat alapvető csoportja az osztály. Döntési jogkörébe tartoznak: • az osztály diákönkormányzati képviselőinek megválasztása • küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba 5. osztálytól 2-2 fő Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt – az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatát figyelembe véve – az igazgató bízza meg a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Tanulócsoport Az osztályok tanulócsoportokra oszthatók az intézmény pedagógiai programjában leírt szabályok szerint. 3.6. A diákönkormányzat és a működéséhez szükséges feltételek biztosítása A közoktatási törvény 62-64.§ rendelkezik a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A diákönkormányzat (DÖK) az intézmény diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyek szükségesek. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget biztosít. -25-


3.7. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének az iskolagyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. Az iskolagyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Iskolagyűlés az éves munkatervben meghatározott időpontban a tanév során egyszer kerül megrendezésre. Összehívásáról a diákönkormányzat vezetője gondoskodik. A diákközgyűlés a diákönkormányzat felnőtt vezetője által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei, valamint a nevelőtestület vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen: • a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről • az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A rendszeres tájékoztatás egyéb formái A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai kiadványok, a honlap és a hirdetőtábla szolgálja. A rendszeres tájékoztatást az iskolarádió is segítheti. Működtetése évente egyeztetésre kerül a diákönkormányzattal. A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat, szöveges értékeléseket azok elkészültekor, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom, illetve informatika kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adhatnak a pedagógusok. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától, vagy a döntés hozójától. 3.8. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét heti fogadóórájának időpontjában. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.

-26-


4. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

4.1. A szülői munkaközösség A közoktatási törvény alapján (Kt. 59. §) a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az intézményben működő szülői szervezet a szülői munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői munkaközösséget a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, ezért a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: • megválasztja saját tisztségviselőit • kialakítja saját működési rendjét • az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét • képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében • véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a SZMSZ azon pontjait, melyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulók nagyobb közösségével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók nagyobb közösségének egy osztály, illetve egy csoport érintettsége számít. 4.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői munkaközösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer összehívja, tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői munkaközösség elnöke közvetlenül fordulhat az intézményvezetőhöz, és tanévenként kétszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább kettő, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatkoznak az osztályban nevelő-oktató új pedagógusok is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

-27-


Tanári fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa tanévenként – a munkatervben rögzített időpontban – fogadóórát tart, amelyen egyéni tájékoztatást ad a tanulóról. Amennyiben a szülő a fogadóórán kívüli időpontban is szeretne konzultálni gyermeke pedagógusával, telefonon, vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök vagy a szaktanár írásban behívja az intézményi fogadóórára. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, sikereiről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni. Az írásbeli beírási kötelezettség miatt beszedett tájékoztató füzetet legkésőbb a következő tanítási napon vissza kell adni a tanulónak. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben a hiányzó érdemjegyeket. Az ellenőrzés megtörténtét kézjegyével igazolja, és az osztálynaplóban rögzíti. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányzás tényét az osztálynaplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A kapott osztályzatot ceruzás karikával kell jelölni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban levél útján értesíti a szülőket a tanulók gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredményéről, vagy súlyos fegyelmi vétségéről. Az iskolai programokról, rendezvényekről, aktuális információkról a szülők az iskola honlapjáról is tájékozódhatnak.

5. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel. Intézményünk rendszeres munkakapcsolatot tart a fenntartóval. 5.1. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendszere A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálásával megbízott pedagógus közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Intézkedést az igazgató útján kezdeményezhet. A tanuló anyagi veszélyeztetettségét az iskola igazgatója jelzi az erdőkertesi Esély Szociális Alapellátó Központ (Gyermekjóléti Szolgálat) vezetőjének, és a kapcsolattartó családgondozónak.

-28-


Az ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. (11/1994. MKM rendelet, 6.§) - Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Év elején teljes körű felmérést készít az osztályfőnökök közreműködésével a gyermekek körében. Tájékoztatja az iskolaigazgatót, iskolaorvost, osztályfőnököket a felmérés eredményéről. - A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, az osztályfőnökökkel környezettanulmányt készít. A veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartást vezet. - Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. - Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. - Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. - A Polgármesteri Hivatal illetékes felelősének a kért információkat időben eljuttatja. - A tanévnyitó tantestületi értekezleten ismerteti a munkatervet, a tanévzáró értekezleten beszámol az éves munkáról. 5.2. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokon az igazgató képviseli az iskolát. A könnyített és gyógytestnevelési beosztás tekintetében a dokumentációt az igazgatóhelyettes kezeli. Az iskolaorvos feladatait az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szerint végzi. Munkáját szakmailag a Gödöllő ÁNTSZ ellenőrzi, megbízója a Galgamácsa Önkormányzat Hivatala. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az igazgatóhelyettessel. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggesztik a tanári szobában. -29-


Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat: • az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata a jogszabályban meghatározott évfolyamokon • a vizsgálatkor talált kóros elváltozások további ellátásának koordinálása • a pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden évben február 15-ig végzi el • a testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 31-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be • a sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat, a sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákok sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi • végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását • sürgősségi ellátást végez • gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vesznek-e. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. • az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre • elvégzi a konyha, az étterem, a tornaterem, mosdók, öltözők egészségügyi ellenőrzését • a védőnővel közösen részt vesz az egészségnevelésben. Egészségügyi ellátás rendje: rendelés a körzeti orvosi rendelőben rendelési időben. Az iskolai védőnő • munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos • kapcsolatot tart az igazgatóhelyettessel • védőnői fogadóórát tart 5.3. Fogászat Az iskolai fogorvossal való közvetlen kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokon az igazgató képviseli az iskolát. Munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az igazgatóhelyettessel. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggesztik a tanári szobában. 5.4. Az iskola és más külső szervezetek kapcsolatának rendszere A megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, valamint a megyei pedagógiai szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van a pedagógusok és intézményi dolgozók között is. Az iskolai könyvtár kapcsolatait más iskolai könyvtárakkal és a nyilvános könyvtárával elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten az igazgató.

-30-


A mikrotérség többi közoktatási és közművelődési intézményével vezetői szinten a kapcsolattartás az igazgató feladata, de munkatársi szinten a pedagógusok is tartanak kapcsolatot a társintézményekkel. Az iskola külső sportkapcsolatait az igazgató és az iskolai sportkör vezetője szervezi.

6. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 6.1. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – szülői szervezet, diákönkormányzat – képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben. A tanév nevelőtestületi értekezletei az alábbiak: • tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó értekezlet, • nevelési értekezlet (évente két alkalommal) • tájékoztató és munkaértekezlet • rendkívüli értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze az intézmény lényeges, az iskolai életet átalakító problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megtárgyalására, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója, illetőleg az iskola vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Kivéve: - a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt, - az iskolai dokumentumok elfogadását, amelyeknek elfogadásához a teljes nevelőtestület 2/3os szavazat többsége szükséges. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül egy hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

-31-


6.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogkörének gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból a szakmai munkaközösségekre ruházza: • a tantárgyfelosztás előtti és • a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban a Kt. 57. § (2) bekezdésben említett véleményezési jogkörét. A nevelőtestület a szülői munkaközösséget véleményezési joggal ruházza fel az alábbi kérdésekben: • a házirend elfogadásakor • a tanulók nagyobb csoportját érintő intézkedésekről A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület – feladat- és jogkörének átadásával – állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: • az intézmény vezetője • a diákönkormányzat képviselője változó tagjai: • az érintett tanuló osztályfőnöke • az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja 6.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei, hatáskörük és kapcsolattartásuk rendje A szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az adott tanév munkaközösségeit az intézmény éves munkaterve határozza meg. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre. Feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. Munkáját munkaköri leírása alapján végzi. A munkaközösségek kapcsolattartási fóruma a tanácsadó testület havi megbeszélése. Az aktuális ügyek megbeszélésére bármikor sor kerülhet a munkaközösség-vezetők javaslatára. -32-


A szakmai munkaközösség a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A szakmai munkaközösség segíti az adott tantárgy, tantárgycsoport nevelési - oktatási feladatainak eredményes ellátását. Az adott szakterületen: • Biztosítja a folyamatos szakmai - módszertani tapasztalatcserét; • Ösztönzi, segíti a szakmafejlesztést; • Közreműködik a belső ellenőrzés megszervezésében, az eredményméréseket, versenyeket, vetélkedőket, bemutató tanításokat illetően • Értékelő jelentést készít egy-egy meghatározott témában a munkaterv szerint, vagy az iskolavezetés útmutatása alapján • Közreműködik a szaktárgyakkal kapcsolatos továbbképzéseken, rendezvényeken • Évente 3-4 alkalommal munkaközösségi tanácskozást tart • A munkaközösség javaslatot tesz: a tantárgyfelosztásra, a taneszköz-fejlesztésre, a tankönyvek és tanítási segédanyagok kiválasztására. • A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv alapján tevékenykedik. A munkaterven kívül tanév végi beszámolót készít. A szakmai munkaközösség munkaterve és beszámolója az intézmény éves munkatervének és beszámolójának része. A munkatervet és a beszámolót írásban kell elkészíteni, és az igazgatóhelyettesnek az éves munkatervben megadott határidőig átadni. • Segítséget ad a pályakezdő pedagógusok munkáját patronáló nevelő (mentor) kijelöléséhez • Segíti és szervezi a pedagógusok belső továbbképzését, önképzését • A pedagógusok munkáját segíti hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmaimódszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével

7. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzések ütemezése A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét, mely az éves munkaterv része, az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak köre • • • •

Igazgató Igazgatóhelyettes Szakmai munkaközösségek vezetői Az iskolafenntartó a Kt. l02. és 104.§. szerint végezhet ellenőrzést az iskolában.

-33-


Az intézmény működésével kapcsolatos egyéb ellenőrzések rendjét külön szabályzatok tartalmazzák (iratkezelés, leltár, selejtezés, házipénztár kezelése, bizonylatozás, munkavédelmi ellenőrzés). Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A belső értékelési rendszert az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzések tapasztalatairól három munkanapon belül írásban tájékoztatják az igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés területei • •

• • • • • • • •

A tantervi követelmények teljesítése. A tanulók képességeinek fejlettsége (ütemezés külön terv szerint). A szakmai munka minősége. A helyi szabályzók által előírt követelmények betartása (házirend, helyi alapkövetelmények). Az egyes munkakörökhöz kapcsolódó feladatok ellátása. A napi működtetéssel összefüggő iskolai teendők ellátása. A tanügyigazgatási feladatok végrehajtása. A munkahelyi feltétel és körülményrendszer. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. Az intézmény gazdálkodása.

A belső ellenőrzés módszerei

• • • • •

Tanítási órák és foglalkozások látogatása. Eredményvizsgálatok, felmérések. Beszámolók készítése. Helyszíni ellenőrzés. Dokumentációk ellenőrzése.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, erre az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

-34-


8. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 8.1. A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről a közoktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat, ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten döntés születik az alábbiakról: • a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (az új tanév feladatairól), • az intézményi szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról, időpontjairól, felelőseiről, • a tanítás nélküli munkanapok programjáról és időpontjáról, • a vizsgák rendjéről, • a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, • az éves munkaterv jóváhagyásáról, • a pedagógusok rendkívüli megbízatásainak elosztásáról, • a házirend módosításáról, • a nyílt napok megtartásának rendjéről és idejéről, • a fogadóórák időpontjáról. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat, az intézményt védő, óvó előírásokat, bombariadó esetén a szükséges teendőket az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 8.2. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7 órától 17 óráig tart nyitva. 17 óra után 21.00-ig a tornatermet igénybevevők tartózkodnak a kijelölt helyeken. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon, tanítási szünetek idején zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad írásos engedélyt. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyitvatartási és az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-étől kezdődik és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat.

8.3. A vezetők iskolában való benntartózkodásának rendje Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 730 óra és 1700 óra között az igazgatónak vagy a helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Az igazgató fogadó órája a faliújságon és a honlapon kerül meghirdetésre.

-35-


A reggeli ügyeletes pedagógus a vezető beérkezéséig jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 17 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 8.4. A dolgozók és a tanulók benntartózkodásának rendje A munkavégzés iskolai szabályait a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza a vonatkozó jogszabályok alapján. Valamennyi közalkalmazott heti munkaideje 40 óra (5 napos munkahét, napi 8 óra munkaidő). A technikai dolgozók munkaidő beosztását az igazgató állapítja meg, az iskola megfelelő működtetésének figyelembevételével. A pedagógusok kötelesek napi első tanórájuk, ügyeletük, kötelező iskolai rendezvény előtt 10 perccel az iskolában tartózkodni, ez munkaidejükbe számít. 8.5. Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban állók részére Az iskola dolgozói saját munkahelyüket, valamint a közös helyiségeket az iskola nyitva tartási ideje alatt használhatják. Munkaszüneti napon, tanítási szünetben az igazgató engedélyével, aki gondoskodik az iskola nyitásáról és zárásáról. A helyiségekből leltározott tárgyakat csak az ügyeletes vezető engedélyével szabad átvinni más helyiségbe. A használat befejeztével az átvivő gondoskodik a visszavitelről, erről értesíti az ügyeletes vezetőt. Az iskola területére gépkocsival csak igazgatói engedéllyel lehet behajtani.

8.6. A tanulók fogadásának rendje, az intézményi felügyelet rendszabályai A tanulók fogadásának rendjét a házirend tartalmazza. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott pedagógus a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy ügyeletes helyettesítésre kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A pedagógus ügyelet reggel 7 órakor kezdődik és délután 14 óráig tart. A pedagógusok heti beosztása az órarend szerint történik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott ügyeleti helyen a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában reggel 7 órától egy fő, 7 óra 30 perctől a tanítás megkezdéséig két fő, a tízórai szünetben három fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: Felső szint, félemelet – egy fő Alsó szint - egy fő, Ebédlő - tízórai szünetben és ebédeltetéskor egy fő Udvari szünetekben mindkét ügyeletes az udvaron felügyel.

-36-


Az ügyeletes nevelők munkáját ügyeletes diákok segítik. Az ügyeletes diákok feladatait az ügyeleti rend valamint a házirend tartalmazza. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tart az iskola gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. 8.7. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az előtérig bekísérhetik. Az iskolából a tanulók az egyéni órarendjük szerinti időben távozhatnak. A napköziből 14.20, 15.20, vagy 16.20 órakor a buszmenetrendhez igazodva lehet távozni. A távozás naponkénti idejét a szülőnek jelezni kell írásban a tanév elején. Rendkívüli esetben a szülő bármikor jelezheti személyesen vagy telefonon, hogy gyermekét előbb szeretné elvinni. A szülők gyermeküket az előtérben várhatják. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt az igazgatói titkárság hétfőtől-csütörtökig 912 óra és 14-15 óra, pénteken 9-12 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a titkárságon be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről az iskolatitkár értesíti a vendéglátót. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személy részére az igazgató ad engedélyt. A tornatermet- illetve tantermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. Hittanoktatás a kijelölt tantermekben zajlik. Az időpontról a felekezetekkel egyeztet az iskola. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket. Párt-, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet az intézményben. Tanuló-felügyeleti időben párt- vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 8.8. Reklámtevékenység szabályai Az intézményben nem folytatható reklámtevékenység. Kivétel ez alól, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 8.9. A munkaidő nyilvántartás szabályai A munkaidő nyilvántartása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 140/A. §-a értelmében a nevelési-oktatási intézményekre nézve is kötelező előírás. A munkaidőt személyenként külön-külön nyilvántartásban kell vezetni a munkáltató által meghatározott módon.

-37-


A pedagógusok többlettanításáért járó óradíja havonta kerül elszámolásra. Az óradíj kizárólag a heti kötelező óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azt a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján tartjuk nyilván. A munkavállalók az intézményben heti munkaidő-beosztásban dolgoznak. Az intézményben töltött heti munkaidő a pedagógusoknak 32, a technikai dolgozóknak 40 óra. A személyenként vezetett nyilvántartásban hetente rögzíteni kell: • az intézményben töltött munkaidőt (érkezés, távozás, ledolgozott órák száma) • a heti kötelező óraszámot • a heti kötelező óraszámon felül megtartott órák idejét és számát (túlóra) • a Pedagógiai Programban meghatározott egyéb feladatokat (külön elrendelés) • a rendkívüli munkaidőben végzett feladatokat (ügyelet, készenlét) • az intézményen kívül töltött munkaidőt A tanítással le nem kötött munkaidőben végzett feladatok: − felkészülés a foglalkozásokra, tanítási órákra − tanulók teljesítményének értékelése, dolgozatok javítása − pedagógiai munkához kapcsolódó ügyviteli tevékenység − nevelőtestületi, munkaközösségi, munkacsoport értekezleteken való részvétel − hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása − tehetséges tanulók felkészülésének segítése − az iskola kulturális és sportéletének valamint a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése − iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások megtartása − a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátása − a diákmozgalom segítése − a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása − az intézményi dokumentumok készítése Az intézményen kívül munkaidőben végzett tevékenységek: − felkészülés a foglalkozásokra, tanítási órákra − tanulók teljesítményének értékelése, dolgozatok javítása − pedagógiai munkához kapcsolódó ügyviteli tevékenység − az intézményi dokumentumok készítése A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok a következők: - A tanítással lekötött munkaidő bejegyzésének alapja - a tantárgyfelosztás, órarend - az elrendelt többlettanítás - helyettesítési napló - Nem kötelező tanórai foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja - az adott tevékenységre vonatkozó foglalkozási napló, - Nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete terhére szervezett foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja: - a tantárgyfelosztás, órarend, - foglalkozási napló, - versenyek, bajnokságok dokumentációi. -38-


- Pedagógiai Program szerinti osztály-, csoportfoglalkozással, rendezvénnyel töltött munkaidő bejegyzésének alapja: - Pedagógiai Program, - Munkaterv, - foglalkozási napló, - a foglalkozással kapcsolatos dokumentáció. A nyilvántartás vezetéséért felelős: - az igazgatóhelyettes - a pedagógus. A pedagógusok a munkaidő nyilvántartást hetente kötelesek az igazgatóhelyettesnek leadni elektronikus formában. Az igazgatóhelyettes feladatai - a nyilvántartások egyeztető ellenőrzése a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján, - az ellenőrzés tényének aláírással való igazolása, - a munkaidő teljesítésével kapcsolatos összesítés ellenőrzése, és az ellenőrzés megtörténtének igazolása, - amennyiben az egyeztető ellenőrzése során eltérést tapasztal, a pedagógus bevonásával a nyilvántartásban kétséges adat helyességéről meggyőződjön és a munkaidő nyilvántartást, vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot javítsa, illetve annak szükségességét jelezze. A pedagógus által ellátandó feladatok A pedagógus feladata, hogy - a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos előírásokat megismerje, és betartsa, - naprakész nyilvántartásokat vezessen, - a nyilvántartás kezelő kérésére együttműködjön a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában. Túlóraként elszámolásra kerül: • A tantárgyfelosztás alapján a kötelező óra feletti óraszám mértékének megfelelően kijelölésre került, tárgyidőszakban teljesített tanóra • A tárgyidőszak alatt helyettesítésként teljesített tanóra 8.10. A keresetkiegészítés feltételei 1999. szeptember 1-jétől a minőségi munkavégzésért járó bérpótlék a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elnevezést kapta. (24/2000. OM rendelet, Kt. 118. §. 10. bekezdés)

-39-


A kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai: • A kereset-kiegészítés elosztásáról az iskola igazgatója dönt. A döntés meghozatala előtt kikéri az igazgatóhelyettes, a munkaközösség vezetők és a Közalkalmazotti Tanács véleményét. • Legfeljebb egy tanítási évre szól, mely havi rendszerességgel, vagy egy összegben, jutalomként is adható. • A kiemelkedő munkáért járó kereset-kiegészítés igazgatóra szánt összegéről a munkáltató /polgármester dönt. • Feltétele, hogy a dolgozónak legalább egy éves munkaviszonya legyen a Fekete István Körzeti Általános Iskolában. • Minőségi bérpótlék adható a nem pedagógus dolgozónak is. A kiemelkedő munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélésének nevelőtestület által elfogadott feltételei: 1. Szakmai munka végzésében kimagasló: • Óráin, foglalkozásain eredményes, fegyelmezett munka folyik • Adminisztratív munkájában precíz, pontos, naprakész • Segíti a pályakezdő fiatalokat, gyakornokokat, új nevelőket • Aktívan részt vesz a feladat-csoportok munkájában • Bemutató órákat, foglalkozásokat tart • Kötelezően ellátott tanórán kívüli pedagógiai tevékenysége példamutató • Továbbképzésre, önképzésre vállalkozik, ott szerzett ismereteit hasznosítja napi munkájában, a tantestület tagjainak továbbadja • Az iskola hagyományainak, arculatának megőrzésében aktív szerepet vállal • Pályázatokat ír • Komoly szerepet vállal az IKT program megvalósításában, fejlesztésében • Aktívan részt vesz a pedagógiai munkát segítő és irányító dokumentumok kidolgozásában 2. A tehetségfejlesztés, tehetséggondozás terén: • Eredményes munkát fejt ki, többféle módszert alkalmaz • Többletfeladatok adásával, azok rendszeres értékelésével készteti tanítványait a képességeiknek megfelelő teljesítményre • Tehetséges tanulóit felkészíti a versenyekre és jó eredményeket ér el, versenyeket szervez 3. A sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatásában eredményeket tud felmutatni: • Differenciált óra-, illetve foglalkozás szervezésében • Egyénre szabott korrepetálásban • Teljesítménymérők elemzésében, fejlődés ütemének meghatározásában 4. Osztályfőnöki-, illetve nevelőmunkájában, közösségformáló tevékenységében: • Jó kapcsolatot tart a gyerekekkel és családjaikkal, a kollégákkal. A tanulókkal a megfelelő hangnem megtalálása • Kiemelt szerepű ebben az 1. és a 8. osztályos osztályfőnökök munkájának elismerése • Tevékenyen részt vesz környezetének alakításában • Osztályközösségét szabadidős programok szervezésével erősíti • Segíti a pályaorientációt és a pályaválasztást 5. Az intézményi szervezeti élet kialakításában tevékenyen részt vállal: • Színvonalas ünnepélyek, rendezvények, vetélkedők szervezésében, lebonyolításában, az azokon való részvétellel

-40-


• Színház-, mozi-, múzeum-, hangverseny látogatások, sportrendezvények, kirándulások, versenyek szervezésében, lebonyolításában, kísérésében • Szünidei táboroztatásban (erdei iskola vagy napközis tábor) • Az iskolavezetés munkájának segítésében, szabályzatok, pedagógiai program, SZMSZ és más szabályzók összeállításában • Mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszer kiépítésében, működtetésében • Munkájával, magatartásával képes presztízst teremteni maga és az intézmény számára, iskolánk jó hírét kelti 6. A pedagógus személyisége: • Kapcsolattartása az intézményekkel, szervezetekkel példaadó • A nevelők közösséggé formálásában közérzetjavításra törekvő • Önfegyelme, következetessége és toleranciakészsége elismerésre érdemes • Lelkiismeretes munkavégzés jellemzi • Munkafegyelme példás A kiemelkedő munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélésénél a nevelőtestület által elfogadott feltételek minél nagyobb arányú teljesítése a mérvadó. A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában részt vesz. (2) A keresetkiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig - legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre - kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A keresetkiegészítés több alkalommal is megállapítható. (3) A keresetkiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott öszszegnél nem lehet kevesebb a) a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el, b) a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik.

9. A TANULÓK MUNKARENDJE, A HÁZIREND Az intézmény Házirendje, mint belső jogforrás tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A Házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A Házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével.1 A tanulók munkarendjét tartalmazó Házirendet minden tanév elején ismertetik az osztályfőnökök az első hét osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten.

10. A NAPKÖZIS FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI A tanuló napközi otthonba való felvételét minden év május 15-ig írásban kérheti a szülő. Az első osztályos tanuló felvétele a beíratás alkalmával kérhető. 1

Közoktatási törvény 40.§ (10)

-41-


A szülő írásban, év közben is kérheti napközi otthonba gyermeke felvételét. Az osztályfőnök szorgalmazza a napközi otthon év közbeni igénybevételét a gyengébb tanulmányi eredményű tanulók esetében, hosszabb hiányzást követően, valamint akkor, ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják. A felzárkóztatásra szoruló tanulókat a nevelőtestület tagjainak véleménye alapján az igazgató kötelezi a napközi foglalkozásaira. A felvételről az iskola igazgatója dönt. Az esetleges elutasításról szeptember 1-jéig az igazgató írásban értesíti a szülőt. A szülő az elutasító döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést az igazgatóhoz kell benyújtani. A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálása a következő elvek szerint történik: előnyt élveznek a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók. Lehetőség szerint minden tanuló felvételt nyer.

11. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 11.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója, külső szerv képviselője, szülő. A rendszeres foglalkozásokról naplót kell vezetni. A napközis foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthonos ellátását. Jelentkezni szülői aláírással írásban kell az iskolai formanyomtatványon. Szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő (pl. környezetvédelmi) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői közösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb szeptember elején kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozások időtartama heti 1-2 óra. Énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, heti kétszer 45 perces időbeosztással működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt.

-42-


Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét az ISK-vezető szervezi a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt, hogy a mindennapos testnevelés minden tanuló tekintetében megvalósuljon. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportversenyeken való részvételre. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások és tehetséggondozás Az egyéni fejlesztések célja az alapkészségek fejlesztése és a tehetséggondozás. A korrepetálás a tantervi követelményekhez való felzárkóztatást jelenti. Az egyéni foglalkozásokat az igazgató által megbízott pedagógusok tartják. Az első négy évfolyam korrepetálásai, tehetségfejlesztő foglalkozásai az osztályfőnök javaslatára történnek. Az ötödik évfolyamtól a differenciált foglalkoztatás, egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra – a szaktanárok javaslatára történik.

11.2. A tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos egyéb szervezési kérdések A szakkör, az énekkar, a sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősök a foglalkozások működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. 11.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások, erdei iskola Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolát szervezhet, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. Tanulmányi kirándulások az iskola munkaterve (PP) alapján tanítási napon szervezhetők. Egyéb kirándulásokat s tanítási szünetekben lehet megvalósítani. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. Az erdei iskola szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amely során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni az erdei iskola, a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket írásban kell tájékoztatni, majd a szülők írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan

-43-


lebonyolításához szükséges. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről és a balesetvédelmi oktatásról, valamint annak dokumentálásáról is. Külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulóközösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért előre térítési díj fizetendő.

12. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI, A SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az iskola a mindennapos testedzést tanévenként kidolgozott modell szerint biztosítja az alábbi lehetőségek felhasználásával: • tanórai testnevelés foglalkozások • iskolai sportkör edzései • együttműködés sportegyesületekkel, szakosztályokkal • sportversenyek Az iskolai sportkör szakmai programja az iskola munkatervének részét képezi. Az iskolai sportkör és az intézmény közötti kapcsolattartás Az intézmény igazgatója és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásának feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az iskola és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje

-44-


Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja.

13. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDJE A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a Plebánia Kft.-vel (2183 Galgamácsa, Egresi u. 7.) A megállapodásnak biztosítania kell: • a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 1 alkalommal, o belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal, o szemészet: évente 1 alkalommal, • a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, • a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, a védőnő, vagy az ÁNTSZ munkatársa az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. A tájékoztatás megszervezése, a megfelelő segédanyagok beszerzése a gyermekvédelmi felelős feladata.

14. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 14.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az alkalmazott és gyermekközösség minden tagjának joga és kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

-45-


A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az intézmény éves munkatervében határozza meg. 14.2. Az intézmény hagyományos kulturális, sport és ünnepi rendezvényei • A nemzeti ünnepet (október 23., március 15.) megelőző utolsó munkanapon az iskolában ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, a szervezésért felelős személyt az iskolai munkaterv tartalmazza. • Ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró, a 8. osztályosok ballagása • Megemlékezés az aradi vértanúkról – módját, idejét, felelősét az éves munkaterv tartalmazza • Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról – módját, idejét, felelősét az éves munkaterv tartalmazza • Mikulásünnepség • Karácsonyi műsor az egész iskolaközösség részvételével • Farsang • „FIKSZ” napok • Sportnap • Ökonap 14.3. A hagyományápolás további formái • Tanév indításakor információs iskolaújságot jelentetünk meg. • A tanulók által elért tantárgyi, sport, egyéb eredményekről, iskolánk programjairól, rendezvényeiről a honlapon adunk tájékoztatást. • Jótékonysági bál A hagyományápolás külső megjelenési formái A kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein, valamint a vizsgákon a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük. Az ünnepi öltözetet és az iskola sportfelszerelését a házirend szabályozza.

15. BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉS 15.1. A biztonságos működés szabályai • A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. • A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az iskolai helyzet értékelését a megelőzés érdekében az intézmény vezetői rendszeresen napirendre tűzik. • Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.

-46-


•

• •

• •

• • •

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani a tantárgy adott tanévi első óráján azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek leírását a 11/1994. MKM rendelet 2. melléklete tartalmazza. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart a fenntartó munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele (on-line formában) majd a további adminisztratív intézkedések. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége a tanulók figyelmeztetése a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra. A kirándulások előtt tartott balesetvédelmi oktatást jegyzőkönyvezni kell, és a dokumentumot le kell adni a titkárságon. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra az intézményvezető figyelmét fel kell hívni. Abban az esetben, ha az iskolában a gyermeket, tanulót baleset éri, jegyzőkönyvet kell készíteni on-line formában. A három napon túl gyógyuló sérülést okozott balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és jegyzőkönyvet kell felvenni on-line formában. A baleseti jegyzőkönyv egy-egy példányát a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, továbbá át kell adni a tanulónak, ill. a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát pedig az iskolának meg kell őriznie.

15.2. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni, pl. tűz- és bombariadó, vegyi katasztrófa, földrengés, hóvihar, felhőszakadás, csúszásveszély. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, majd beszámolni az intézmény igazgatójának. Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a hatályos Tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

-47-


Az intézmény kiürítése Az intézmény kiürítését, az illetékes szervek értesítését a hatályos intézményi Tűzvédelmi Szabályzat, a Tűzriadó terv és a Katasztrófavédelmi részterv tartalmazza.

16. A DOHÁNYZÁS INTÉZMÉNYI SZABÁLYAI A Fekete István Körzeti Általános Iskola a nevelőtestület 5/2011. (VI.24.) sz. határozata alapján nemdohányzó munkahely. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény alapján 2012. január 1-jétől az intézmény egész területén nem szabad dohányozni, dohányzó helyet kijelölni sem a zárt légterű helyiségekben, sem a nyílt légtérben, sem a bejárattól 5 méteren belül. Az ügyeletet, a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus köteles intézkedni, ha az előírás megszegését tapasztalja. A jogsértés haladéktalan befejezésére fel kell hívnia a tilalmat megsértőt. A felhívás eredménytelensége esetén a pedagógus felszólítja az érintettet, hogy hagyja el az intézményt. A közoktatási intézménynek a törvény szerint elrendelt dohányzási tilalmat - a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során a közoktatási intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben az igazgató kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását. Az intézmény területén tartózkodó munkavállalók, szülők és más vendégek esetében a jogszabály betartása érdekében az intézményben benntartózkodó vezető köteles eljárni.

17. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 17.1. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvrendelés elkészítésének felelőse az igazgató. Az intézmény vezetője kijelöli és megbízza a tankönyvrendelésben és terjesztésben összekötő szerepet betöltő alkalmazottakat (tankönyvfelelősöket), meghatározza feladataikat.

17.2. A szakmai munkaközösség-vezetők feladatai • • • •

A munkaközösség-vezetők elkészítik a helyi pedagógiai program alapján kiválasztott tankönyvek és tanulási segédletek listáját. Csak olyan tankönyv választható, amely biztosítható az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint. Tanítási év közben a meglévő könyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A tankönyvrendelés elkészítésének határideje: minden év február 15.

-48-


17.3. A szülők tájékoztatása A szülőket tájékoztatja az intézmény február 10-ig: • a tankönyvtámogatás rendjéről, • a következő tanévben használni kívánt tankönyvekről, segédletekről, taneszközökről, az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről. Az iskola közzéteszi az iskola honlapján azoknak a tankönyveknek, segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek a tanulók.

17.4. Az iskola igazgatójának feladata Az iskola igazgatója felméri február 20-ig: • hány tanuló kíván tartós tankönyvet, segédkönyvet kölcsönözni • mely tankönyveket szükséges beszerezni a könyvtárba Az iskola kezdeményezi a települési önkormányzatnál a támogatás megállapítását azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

17.5. A tankönyvrendelés véleményezése A tankönyvrendelést, a szociálisan rászorultak tankönyvtámogatását és a könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek jegyzékét véleményezi: • a nevelőtestület • az iskolai szülői szervezet • az iskolai diákönkormányzat

17.6. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének módja Az intézmény vezetője kijelöli a tankönyvfelelősöket. Az intézmény vezetője szerződést köt minden év február 28-ig a tankönyvellátást lebonyolító tankönyvterjesztővel. A terjesztő feladatait a szerződésben határozza meg: •

• • • • •

az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát; a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselő neve), a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámát az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait azt a tanévet (tanéveket), amelyre a szerződés szól az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai közreműködés kereteit annak a személynek a nevét, aki a tankönyvforgalmazó, illetve az iskola részéről (a továbbiakban: iskolai tankönyvfelelősök) a tankönyvellátás végrehajtásáért felel a tankönyvek kiszállításának várható idejét.

-49-


Az iskola vállalja, hogy • • •

minden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelést helyet biztosít a terjesztőnek, egyben biztosítja a tankönyvek árusítás előtti védelmét, biztonságos elhelyezését biztosítja a terjesztő és az intézmény közötti összeköttetést.

A tantestület által használt tankönyvek, segédkönyvek, taneszközök kiválasztásának elveit, valamint a munkaközösségek véleménye alapján kiválasztott tankönyvek, segédkönyvek és taneszközök jegyzékét – nevelőtestületi jóváhagyással a helyi pedagógiai program tartalmazza.

18. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE

Az iskolai könyvtár tevékenységével és működésével kapcsolatos szabályozás legfontosabb alapelveit jogszabályok határozzák meg, míg ezek keretei között az iskolák és a kollégiumok kaptak további szabályozási lehetőséget.2 18.1. A könyvtár szolgáltatásai • Szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvi szótárak kölcsönzése (az utóbbi korlátozott számban) • Tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (például térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek) kölcsönzése • Hangkazetták, videokazetták, CD-ROM-ok kölcsönzése • Információgyűjtés az Internetről a könyvtáros tanár segítségével • Könyvekről, dokumentumokból kiválasztott anyagok fénymásolása • Lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata • Magyar és idegen nyelvű újságok, folyóiratok olvasótermi használata • Zenei dokumentumok kölcsönzése • Tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és dolgozója igénybe veheti. A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. Ugyancsak ingyenes az olvasóteremben hozzáférhető újságok és folyóiratok használata is. A számítógépes nyomtatás és fénymásolás ingyenes, ha a kollégáknak az oktató-nevelő munkájukhoz szükséges anyagról van szó. 2

Közoktatási Törvény 11.§.-a (1) c.), 17.§.(1) e.) pontja, 53.§. (6) , 114.§.(1) b.) és c.), 118.§. (5), 123.§. (3) f.) 1.sz. mell., 127.§.(7)

-50-


A beiratkozás módja és az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja A könyvtárba történő beiratkozás külön eljárást a könyvtárlátogatók részéről nem igényel. A könyvtáros tanár az intézmény dokumentumai alapján külön-külön jegyzékbe (automatikusan) veszi fel a látogatók adatait (dolgozók esetében csak név, diákok esetében név és lakcím). A beiratkozás díj nélkül történik. A diákok kísérőcédulát kapnak, amelyben a szülő kezességet vállal az esetleges elveszett dokumentumokért. A diákok az esetleges lakcímváltozást kötelesek bejelenteni a könyvtáros tanárnak is. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozás előtt leadják. 18.2. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, aminek kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. Ezeket a könyveket a soron következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. A tartós tankönyveket addig lehet kölcsönözni, amíg azt a tananyagot tanulja a tanuló. Az egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtaján kifüggesztett (az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos) információkból tájékozódhatnak.

19. A TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: • étkezés igénybevétele • térítéses szakkör A térítési díjak mértékét a fenntartó önkormányzat rendeletben határozza meg. Étkezés térítési díja Az étkezési díjat az Önkormányzat által meghatározott napokon, minden hónap első szerdáján 8-16 óráig kell befizetni. Pótbefizetésre van mód, az eredeti befizetési napot követő szerdai napon. -51-


Amennyiben az étkezési díjat az előírt időben nem fizetik be, úgy a következő hónap 1. napjától a tanuló nem veheti igénybe az étkezést. Az étkezési díj befizetése az élelmezésvezető irodájában (2183 Galgamácsa, Vasút u. 6.) történik az étkezési nyilvántartási nyomtatvány adatai szerint befizetési igazolás kiadása mellett. A tanulói hiányzások miatt keletkezett túlfizetések a következő hónapi befizetésnél levonásra kerülnek. Az élelmezésvezető minden hónapban a pótbefizetési nap után hátralékos listát készít a tartozókról, és azt megküldi a fenntartó önkormányzatnak. A hátralék rendezéséig a tanuló további étkezési szolgáltatást nem vehet igénybe. A szolgáltatás lemondása a tanuló vagy a szülő kötelessége, személyesen, írásban vagy telefonon, elfogadására és igazolására kizárólag az iskolatitkár jogosult, a másnál tett bejelentés érvénytelen. A szolgáltatás lemondása a bejelentést követő naptól érvényes, amennyiben a bejelentés 11 óráig megtörténik. Térítéses szakkör A szakköri térítési díj a foglalkozást tartó pedagógus óradíja alapján kerül megállapításra.

20. AZ SZMSZ KÖZZÉTÉTELE, NYILVÁNOSSÁGRA HOZÁSA, A FELÜLVIZSGÁLAT MÓDJA Az SZMSZ nyilvánosságát az intézmény honlapján való megjelenés biztosítja. Az iskola szervezeti és működési szabályzatának elhelyezése az alábbi módon történik. SZMSZ helye

Tárolási módja

Példányszám

Igazgatói iroda Igazgatóhelyettesi iroda Titkárság Tanári Könyvtár Fenntartó

Nyomtatott és elektronikus Nyomtatott és elektronikus

1 1

Nyomtatott és elektronikus Nyomtatott Nyomtatott Nyomtatott és elektronikus

1 1 1 1

A példány sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az intézmény honlapján közzéteszi pedagógiai programját, intézményi minőségirányítási programját, házirendjét és szervezeti és működési szabályzatát elektronikus formában. A dokumentumok nyomtatott, papír alapú példánya az intézmény könyvtárában minden nap délután nyitvatartási idejében megtekinthetők. A nyomtatott formát az igazgató által hitelesített formában kell elhelyezni. A tanulók szülei az igazgatóhelyettestől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról minden hétfőn 13-15 óra között, de előzetes egyeztetés alapján más időpontban is megállapodhatnak. Szülői kérésre az időpont egyeztetésével az igazgató is fogadhatja a szülőket, illetve érdeklődőket. A felülvizsgálatra, módosításra okot szolgáltat: -52-


− a törvényi változások, − a feltételek alapvető változása, − a feladatok megváltozása, − az iskolával szemben támasztott követelmények módosulása, − újabb szakfeladatok indítása. A felülvizsgálatért az intézmény vezetője felel.

21. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A nevelőtestület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, és akkor lép hatályba. Az SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az iskola 2010. június 22-én elfogadott szervezeti és működési szabályzata. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni • az iskola azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint • azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az iskola valamenynyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező, megszegése estén az igazgató munkáltatói jogkörében intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés hozható, illetve fegyelmi eljárás indítható. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat meg kell tartani az iskolával jogviszonyban nem álló külső személyeknek is. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvények területén a rendezvény ideje alatt.

22. ZÁRADÉK A fenti szervezeti és működési szabályzatot a Fekete István Körzeti Általános Iskola nevelőtestülete a 2011. augusztus 30-án megtartott határozatképes értekezletén elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ………………………….. igazgató

………………..…..………….. jegyzőkönyv-hitelesítő

23. MELLÉKLETEK 1. Szervezeti felépítés 2. A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletére vonatkozó általános szabályok 3. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 4. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 5. SZMSZ elfogadásának jegyzőkönyve 6. A diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata -53-


1. sz. melléklet A szervezet felépítése

TANÁCSADÓ TESTÜLET

IGAZGATÓ

SZMK DÖK

IGAZGATÓHELYETTES

KT

MINŐSÉGI KÖR ISKOLATITKÁR

ALSÓ TAGOZATOS MUNKAKÖZÖSSÉG

FELSŐ TAGOZATOS MUNKAKÖZÖSSÉG

BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK

-54-

TAKARÍTÓK KONYHAI DOLGOZÓ

2. sz. melléklet A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskolaigazgató és az igazgatóhelyettes hívják össze. Az iskolaigazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet tanítási időn kívül a nevelőtestületi kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. Az értekezletek előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az igazgatóhelyettes készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja • • • • •

a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló

elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát az értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az igazgatóhoz • •

a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.

Szóban ismerteti a munkaközösség véleményét az igazgatói megbízással összefüggő nevelőtestületi értekezleten a vezetői programról, de a munkaközösség véleményét tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a nevelőtestületi jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a szülői közösség és a diákönkormányzat képviselőjét akkor, ha valamely napirendi pontnál egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorolnak. Az értekezleteket a megbízott levezető elnök vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.

-55-

Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. Az iskolatitkár vagy a megbízott pedagógus vezeti a jegyzőkönyvet, amelyet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. A levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. Csatolni kell mellé a jelenléti ívet. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatói megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az iskolában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére az értekezleten nem jelenik meg. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. Az alkalmazotti közösség értekezletét – a vezetői megbízással kapcsolatos értekezlet kivételével – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes vezeti. A rendkívüli értekezlet összehívását legalább egy munkanappal előbb közölni kell.

-56-

3. sz. melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Iskolánk gyűjtőkörét meghatározó tényezők A NAT és a tantervek befolyásolják a gyűjtés mélységét és a témaköröket. A helyi tanterv szerint leírt tantárgyakat oktatjuk iskolánkban, és ezek pontos témaköreit a helyi tanterv tartalmazza. Könyvtárunk e témakörök irodalmát gyűjti feldolgozásukhoz szükséges mértékben, az életkori sajátosságoknak megfelelően. A taneszköz szükséglet A szaktanárok és a funkcionális taneszközjegyzék segítségével határidőre be kell szerezni a könyvtár állományába kerülő taneszközöket. A pedagógia programban megfogalmazott pedagógiai célok A gyűjtőkört bővítő témakörök még tehát: - tehetséggondozás, szaktárgyi versenyek (tananyagon túlmutató tartalmú dokumentumok) - műveltségi hátrány leküzdése (célzott tartalmú dokumentumok) - szakkörök tevékenységéhez szükséges dokumentumok - gyermekvédelem (a gyermekvédelmi munka ellátásához szükséges alapdokumentumok) - dyslexiások segítéséhez szükséges dokumentumok - a könyvtárhasználatra épülő munka begyakoroltatását segítő dokumentumok A helyi tanterv, tantárgyi program, pedagógiai program A taneszközkiválasztás elveit a pedagógiai program tartalmazza. Az iskola módszertana A hagyományos dokumentumok mellett előtérbe került a CD-ROM, DVD, Internet, számítógép használata, így ezekhez kapcsolódó multimédiás dokumentumokok állományát folyamatosan fejlesztjük. A könyvtár információs szükséglete, az iskola „dolgozóinak” létszáma A komolyabb állományfelmérések sokat segítenek ennek behatárolásában. Az iskola szociokultúrája A pedagógiai programban vállalt ügyelet és napközis ellátás szükségessé teszi megfelelő számú tankönyv, segédkönyv, szabadidő hasznos eltöltését szolgáló dokumentum beszerzését. Könyvtári környezet Az iskola közvetlen környezetében található közkönyvtár, ez lehetővé teszi a nem alapvetően szükséges szépirodalom és ismeretközlő irodalom mellék gyűjtőkörbe sorolását. A könyvtár alap- és kiegészítő feladatai Ezek részletesen megtalálhatók az SZMSZ-ben, és alapvetően meghatározzák a gyűjtés témaköreit, a példányszámokat, dokumentum típusokat.

-57-

Az állomány tartalmi összetételének alapelvei A gyűjtemény az oktató-nevelőmunka információs bázisa. Gyűjteményünk fő gyűjtőkörének tehát az oktatási és nevelési rendszer két fő pólusának, a tanulóknak és a dolgozóknak mindennapi munkájához szükséges dokumentumokat tekintjük, leszámítva ezek közül az oktatók munkájához szükséges más, speciális szakkönyvtárakból is könnyen beszerezhető anyagokat. A fő gyűjtőkör részletes lebontása a következő: - az oktatott tantárgyak, tudományterületek, szakterületek szakirodalma - az általános tájékoztatást szolgáló szakirodalom - az oktatási-nevelési folyamatban munkaeszközként használt művek - szépirodalom - pályaválasztással és továbbtanulással kapcsolatos dokumentumok - a pedagógus munkáját segítő állományrész - a könyvtáros segédkönyvei - iskolai élettel kapcsolatos kiadványok - periodikumok A szisztematikus gyűjtőmunka megvalósulását az SZMSZ és a naptári év elején elkészített állományelemzés és költségvetési terv segíti. Ezek bármelyikének megváltoztatásához az iskolavezetés és a könyvtáros egyetértése szükséges. A könyvtár állományának kiegészítését könyvtárközi kölcsönzéssel alapfokon tudjuk biztosítani intézményünk környezetében lévő könyvtárakból. A dokumentumismeret és könyvtárhasználat tanításához szükséges taneszközök beszerzését a NAT előírja, így ezek beszerzésére is hangsúlyt kell fektetni, ugyanígy a könyvtár-pedagógiai program részletes kidolgozására. A könyvtár mellék gyűjtőköre A szűkös költségvetési keret miatt a mellék gyűjtőkörbe sorolunk minden olyan dokumentumot, amelyek nem a kötelező feladataink ellátásához szükségesek: túlmutatnak az iskolában oktatott tananyagmélységen, egyéb könyvtárakban is elérhetők környezetünkben, egyéni igényekhez kapcsolódnak. Mivel iskolánk napközis csoportot is működtet, a szabadidő hasznos eltöltését segítő dokumentumokat is besoroljuk a mellék gyűjtőkörbe. A gyűjtőköri szabályzat alapján beszerzett dokumentumok megőrzésének szabályai Az időleges (legfeljebb három évre) beszerzendő dokumentumok köre: - tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek - tankönyv jellegű kiadványok, tanári segédkönyvek - tervezési, oktatási segédletek - tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendeletek, tövénykönyvek, pályaválasztási dokumentumok - kötéstől függően ajánlott és házi olvasmányok Bármely más dokumentumot állandó megőrzésre szántnak tekintünk és az SZMSZ-ben előírt módon kezelünk.

-58-

4. sz. melléklet Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje A Fekete István Körzeti Általános Iskola (továbbiakban: költségvetési szerv ) szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően, a következők szerint határozom meg.

1. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK CÉLJA, TARTALMA 1.1.

A szabálytalanságok kezelésének célja

Az eljárásrend célja, hogy rögzítse azokat a fogalmakat, intézkedéseket, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják az intézmény sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzését. A szabálytalanságok kezelésének eljárás rendje része a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetési ellenőrzésnek (FEUVE). A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

1.2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: - a szabálytalanságok fogalma, - a szabálytalanságok észlelése (útvonal), - az intézkedések, eljárások meghatározása, - az intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása, - jelentési kötelezettség.

2. A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, MEGELŐZÉSE 2.1. A szabálytalanságok fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező: - szabálytól, - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasításról, -59-

- való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat: - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési intézmény valamely feladatellátásában.

2.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkaszás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A csalás vagy hamisítás az alábbiakat foglalhatja magában: • adatok vagy dokumentumok manipulálása, meghamisítása vagy • megváltoztatása, eszközök jogellenes eltulajdonítása, • a gazdasági események hatásának eltitkolása vagy kihagyása a • nyilvántartásokból vagy dokumentumokból, • valótlan ügyletek rögzítése, • az érvényben lévő szabályzatok, eljárás rendek tudatos helytelen • alkalmazása. Hiba A „hiba” a kimutatásokban előforduló nem szándékos tévedésre utal. A hiba az alábbiakat foglalhatja magában: • számszaki vagy elírási hibák a pénzügyi kimutatásokat • alátámasztó nyilvántartásokban és számviteli adatokban, • tények figyelmen kívül hagyása vagy téves értelmezése. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok, közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetett szabálytalanság,

-60-

- nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság.

2.3. A szabálytalanságok megelőzése Kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre: - a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - az intézmény a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság megszüntetésére, a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az igazgatónak a felelőssége. Az Államháztartási törvényben meghatározott kötelezettség, az igazgatónak a feladata, a költségvetési szerv struktúrájában meghatározott egységek vezetőinek hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A költségvetési szerv munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.

2.4. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézmény vezetőjének kell gondoskodnia a - belső utasítási rendszerének megfelelően - arról, hogy az intézmény valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak az intézmény feladatainak ellátásához, célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: • hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés) • keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az igazgatónak a feladata, amely feladatot az igazgató a költségvetési szervnél kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az adott szervezeti egységek vezetőire átruházhatja.

-61-

3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetőjének a feladata.

3.2. Felelősségi szabályok A szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába más személyeket is bevonhat.

3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje, meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. Az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. Az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.

3.4. Általános elvek A költségvetési intézmény vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének, és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék. Az intézmény azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni.

3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása.

3.5.1. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.

-62-

•

Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot a) Amennyiben a szabálytalanságot a titkárság munkatársa észleli, köteles értesíteni az igazgatóhelyettest. b) Amennyiben az igazgatóhelyettes az adott ügyben érintett, a munkatársnak az igazgatót, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.)

Az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az igazgatót. Az igazgató kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. • Az igazgató észleli a szabálytalanságot: Az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. • Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot: Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. Rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A vizsgált szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania, és erről az igazgatónak be kell számolnia. • Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot: A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ. KEHI, PM, APEH). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a vizsgált szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgozni, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.)

3.5.2. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK MEGHATÁROZÁSA A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban az intézmény vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportba oszthatók:

- külső szerv bevonását indokoló intézkedések (pl.: feljelentés büntető ügyben, szabálysértési ügyben)

-63-

- intézményen belül megoldható intézkedések. A szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. A szerven belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válasz intézkedések hatásának áttekintése, majd - a megfelelő intézkedés megtétele.

3.5.3.AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyzetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben a szerv vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is. Az igazgató a feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) során: • • •

•

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság lehetőségeket” beazonosítja, (témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. Ha az eljárás nem az intézkedés szerint történik, akkor az igazgató javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

4. A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA Az igazgató feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során: • • •

a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; -64-

5. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A belsőellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. /Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §/ Az igazgatónak az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. /Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) b), ba), bb) pontok/ A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie és az igazgatót tájékoztatni kell.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az intézményben az adott szervezeti egység vezetőjének kell gondoskodnia, hogy a Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglalt előírásokat az érintett munkatársai megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven (megismerési nyilatkozaton) aláírásukkal igazolják.

Galgamácsa, 2011. augusztus 31.

Bandiné Dr. Liszt Amália igazgató

-65-

-66-

Szabálytalanság megszűntetésének dátuma

Szabálytalansággal kapcsolatosan megtett intézkedés dátuma

Szabálytalansággal kapcsolatosan megtett intézkedések

Szabálytalanság iratainak iktatószáma

Szabálytalanság iratainak megnevezése

Szabálytalanság megnevezés

Szabálytalanság dátuma A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása

Megismerési nyilatkozat A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

Bandiné Dr. Liszt Amália

igazgató

2011.08.31.

Kovács Zsolt

igazgatóhelyettes

2011.08.31.

Kovács Lászlóné

iskolatitkár

2011.08.31.

-67-

Aláírás

5. sz. melléklet Az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásának határozata

Határozatszám: 7/2011. (VIII.30.) Tárgy: Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának elfogadásáról Készült: A 2011. augusztus 30-ai tanévnyitó értekezlet jegyzőkönyve alapján

Határozat A Galgamácsai Fekete István Körzeti Általános Iskola nevelőtestülete az alábbi 7/2011. (VIII.30.) számú határozatát hozta az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával kapcsolatban. A Galgamácsai Fekete István Körzeti Általános Iskola nevelőtestülete az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását elfogadja. A nevelőtestület a határozatot egyhangúan elfogadta.

Galgamácsa, 2011. augusztus 30.

Bandiné Dr. Liszt Amália sk igazgató

-68-

6. sz. melléklet A Diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata

-69-

Fekete István Körzeti Általános Iskola

Recommend Documents