Fej-nyak daganatok genomikai analízise dr. Gombos Katalin előbírálati anyag PhD értekezéshez
Program és témavezető:
Dr. Ember István
Program és témavezető:
Dr. Kiss István intézetvezető egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet
Daganatok Molekuláris Epidemiológiája Doktori Program Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: Dr. Kovács L. Gábor
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, 2016
TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETÉS .............................................................................................................4 I.1. Fej-nyaki daganatok epidemiológiája ...................................................................4 I.2. A szájüregi, mesopharynx és hypopharynx daganatok kialakulása .......................6 I.3. A pajzsmirigydaganatok kialakulása ....................................................................9 I.4. Genomika, génexpressziós vizsgálatok .............................................................. 11 I.5. Epigenetika és a miRNS szabályozás ................................................................. 13 1.6. A molekuláris epidemiológia szerepe a genomikai és epigenetikai vizsgálatokban ................................................................................................................................ 19 II. CÉLKITŰZÉSEK ................................................................................................... 21 II.1. Szájüregi laphámsejtes karcinoma miRNS mintázatának vizsgálata .................. 21 II.2. A szájüregi laphámrákok esetén azonosított miRNS-ek target mRNS molekuláinak expressziós vizsgálata ........................................................................ 21 II.3. A meso- és hypopharynx daganatok miRNS mintázatának vizsgálata ............... 22 II.4. Pajzsmirigydaganatok expressziós microarray .................................................. 22 III. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK ........................................................................... 23 III.1. Mintagyűjtés ................................................................................................... 23 III.1.1Szájüregi daganatok mintagyűjtése ............................................................. 23 III.1.2. Meso- és hypopharynx laphámrákok mintái .............................................. 23 III.1.3.Pajzsmirigydaganatok mintagyűjtése ......................................................... 25 III.2. Laboratóriumi feldolgozás ............................................................................... 26 III.2.1. Szájüregi, meso-, hypopharynx és pajzsmirigy tumorok teljes RNS izolálása. .............................................................................................................. 26 III.2.2. Reverz transzkripció. ................................................................................ 27 III.2.3. Quantitatív real-time PCR. ........................................................................ 27 III.2.4. Microarray vizsgálat ................................................................................. 29 III.2.5. Statisztikai analízis ................................................................................... 31 IV. EREDMÉNYEK .................................................................................................. 33 IV.1. Szájüregi daganatok és a normál nyálkahártya miRNS mintázatának összehasonlító vizsgálata ......................................................................................... 33 IV.2. Szájüregi daganatok mRNS expressziója ......................................................... 44 IV.3. Meso- és hypopharynx daganatok térképbiopsziás mintáinak miRNS expressziós analízise ................................................................................................ 45 2
IV. 4. Pajzsmirigy microarray vizsgálat eredményei:................................................ 52 V. MEGBESZÉLÉS .................................................................................................... 56 V.1 Szájüregi, meso-és hypopharynx daganatok eredményeinek megbeszélése ........ 56 V.2. A pajzsmirigydaganatok microarray expressziós eredményeinek megbeszélése 63 VI. ÚJ EREDMÉNYEK ............................................................................................. 67 VII. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ............................................................................... 70 IX. IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................ 73 X. FÜGGELÉK ........................................................................................................... 86
3
I. BEVEZETÉS I.1. Fej-nyaki daganatok epidemiológiája A fej-nyaki régió a koponyaalap és kulcscsont közötti területet foglalja magában, ezért az itt előforduló daganatok mind lokalizációt tekintve, mind szövettanilag, mind pedig klinikai tünetképzés illetve viselkedés alapján nagyon sokrétűek. A szakirodalomban és a klinikai gyakorlatban is a fej-nyak tumorok kategória kettős entitást jelent. Szűkebb értelemben ide soroljuk a középfül, az orrüreg és az orrmelléküregek, a szájüreg, a garat,
a gége daganatait, tágabb értelemben
ide
tartoznak
a
pajzsmirigy,
mellékpajzsmirigy rosszindulatú elváltozásai, a nyálmirigyek és a régió bőrtumorai is. Magyarországon az összes daganatos morbiditás 3-4%-át kitevő fej-nyak daganatok felelősek az összdaganatos mortalitás 10%-áért (1). Az IARC Globocan statisztikai rendszer alapján Magyarország az európai országok között az első helyen áll az ajak, szájüreg és garatdaganatokat összesítő listán a daganatincidencia, mortalitás és 1-3-5 éves prevalencia tekintetében mindkét nemet illetően (2). Ez az a daganattípus, melynél az elmúlt 30 évet tekintve a legsötétebbek a hazai statisztikák, tekintve, hogy a mortalitási ráta a négyszeresére nőtt. Míg az 1980-as években Franciaország vezette az európai mortalitási listát, 16 esettel 100000 lakosra nézve és 2008-ban ezek az adatok 6 esetre redukálódtak, Magyarországon az 1980-ban regisztrált 8/100000 eset 2012-re 15,5/100000 esetre emelkedett, így mi lettünk a lista vezetői. Azok az országok, melyeket hasonló statisztikai sajátosságok jellemeznek fej-nyaki daganatok terén, sem rendelkeznek ilyen magas mortalitási mutatókkal (3, 4). A halálozási adatok növekedését támasztja alá a Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adata is, mely szerint a szájüregi, garat daganatok okozta mortalitás korstandardizált aránya férfiak esetében 25,6/100 000 fő, nők esetében 5,4/100000 fő volt (4). A 2013-as évben felfedezett és bejelentett esetek a szájüreg és a garat daganatait illetően (BNO C00-C14) össesen 3665 esetet jelentenek férfiaknál és 1013-at nőknél, ehhez hozzáadódnak a gége daganatai, 1046 esettel a férfiaknál és 207 új megbetegedést számlálva a nőknél. Leggyakoribbak ezen lokalizáción belül a gége és a szájüregi régió tumorai, de a meso-, hypophyarynx daganatok előfordulása is folyamatosan emelkedik, mortalitásuk 50% feletti (5, 6). A szájüreg és gége malignus daganatainak száma az 55-60 éves populációban a 4
legmagasabb, ám egyre inkább megfigyelhető fiatalabb életkorban is. Az elszomorítóan magas mortalitás hátterében az áll, hogy ezek a daganatok legtöbbször késői stádiumokban (III., IV.) kerülnek felismerésre és a klinikai prognózisuk függ a hisztopatológiai stádiumuktól. Míg az I. és II stádiumú tumoros betegeknek az 5 éves túlélése 70%-ra tehető, ez a III., IV. stádiumúaknál csak 50% (7-9). A pajzsmirigydaganatok kialakulása mintegy 5 %-ban familiáris halmozódást mutat és a multiplex endokrin neoplázia szindrómák részeként jelentkezik. A fennmaradó 95%-ért környezeti etiológiai tényezők tehetők felelőssé. Kiemelt szerepe van az ionizáló sugárzásnak, amely elsősorban a papilláris pajzsmirigyrákok előfordulását segíti elő, valamint az adott földrajzi terület jódellátottságának, amely az összes göbös pajzsmirigy elváltozás gyakoriságát növeli (10). Magyarország a mérsékelten jódszegény országok közé tartozik, ezért sok göbös pajzsmirigy megbetegedés van. A betegség kockázata függ az életkortól. A pajzsmirigy carcinoma incidenciája jelenleg Európa különböző országaiban1,2-8/100000 férfiak esetén és 2,0-24,2/100000 nőknél, míg a halálozási arány 0,2-1,2/100000 férfiaknál és 0,4-9,9/100000 nőknél (11, 12). Magyarországon ez az arány 2012-ben férfiaknál 2,9/100000 és nőknél 8,8/100000, míg a halálozási arány a két nemben együttesen 0,6/100000. A 2013-as országos összesítésben regisztrált új esetek 162 pajzsmirigy malignomát jelentenek férfiaknál és 581-et a nőknél.
A
pajzsmirigy carcinoma ritka 16 év alatti gyermekekben és csak kivételesen fordul elő 10 éves kor előtt. Felnőttekben az incidencia az életkorral előrehaladva nő: 16-40 év között folyamatosan emelkedik, amit egy plató szakasz követ (13, 14). A benignus elváltozások előfordulási aránya a malignus tumorokénál jóval nagyobb, a népesség 510%-ánál jelentkezik élete során klinikailag szignifikáns pajzsmirigy göb. A népegészségügyi és klinikai problémát a rendkívül gyakori benignus elváltozások között a malignus daganatok megbízható elkülönítése és időben való azonosítása jelenti (1). Ennek fontos szerepe a lokális és szisztémás daganatinváziót megelőzően a korai stádiumban való daganat felismerésben van, mivel ebben a stádiumban a pajzsmirigy rosszindulatú szövetszaporulatai műtéttel teljes egészében eltávolíthatók, a betegek számára a teljes gyógyulás érhető el. A finomtű aspiráció közel 30 éve szolgál a pajzsmirigy elváltozások standard citologiai diagnosztikájának eszközeként, noha az így nyert minta 20-25%-ban önmagában alkalmatlan a pontos diagnózis felállítására. Ezekben az esetekben csak sebészi kimetszés és szövettani értékelés után válik lehetővé a pajzsmirigy elváltozás pontos meghatározása (10- 15). 5
I.2. A szájüregi, mesopharynx és hypopharynx daganatok kialakulása A fej-nyak tumorok 98%-a sporadikusan fordul elő, szekvenciális kialakulást mutat és a környezet által indukált (16). A tumoroknál számos környezeti tényező játszik szerepet a malignus daganat kialakulásában. Egyik legfontosabb etiológiai faktornak az orális prekurzor léziók (OPL) tartoznak. Ezek a leukoplákia, erytroplákia, orális hairy leukoplákia. A leukoplákia 3-25%-ban szenved el malignus transzformációt, az erytroplákia mintegy 50%-ban, ezért komoly figyelmet igényelnek a klinikumban (1718). Egyértelműen bizonyított, hogy a dohányzás kiemelt rizikófaktora a laphámráknak, különösen az Indiában elterjedt dohánylevél és bételdió rágás. Epidemiológiai vizsgálatok a bételdió rágás és a hagyományos dohányzás összehasonlításakor a bételdió rágással összefüggésben találták a szájüregi, elsősorban ajak és bucca daganatok magasabb incidenciáját (19). A dohányzás daganatkeltő hatása a cigarettafüstben nagy mennyiségben jelen lévő policiklusos aromás szénhidrogénekkel magyarázható, melyek pontmutációk, DNS egyes és kettős szál törések képződésén keresztül vezetnek diszplasztikus, daganatos elváltozáshoz. Közülük is kiemelendő a dimetil-benzantracén, a metil-kolantrén, a benzpirén (20, 16). A cigarettán kívül a pipázás, a bételdiórágás nem csak a garat, hanem ajak, szájüregi és bucca daganatok kialakulását is potencírozza (17, 19). Szájüregi garat- és gégedaganatoknál ki kell emelni az alkohol és dohányzás szinergista hatását (20). Az alkohol és a fej-nyaki daganatok közti kapcsolat régóta ismert. Az alkohol biokémiai átalakulása során keletkező acetaldehid a nyálkahártya funkcionális, metabolikus és morfológiai elváltozását okozza, illetve patogén mikróbák megtelepedéséhez vezet, ami krónikus gyulladásos állapotot tart fent (21-23). A gyulladás következtében fokozódó nyálkahártya diszplasztikus
proliferáció, léziók
halmozott
keletkeznek.
genetikai Az
érintett
elváltozások terület
és
ezek
karcinogenezisre
talaján való
fogékonysága nő. Az aldehid dehidrogenáz, az alkohol dehidrogenáz, a citokróm P450 enzimrendszer és a metilén tetrahidrofolát reduktáz génjeinek polimorfizmusában, vagyis az alkohol és a folát metabolizmusában is kereshető az összefüggés arra, hogy egyeseknél az alkoholfogyasztás miért növeli kifejezettebben a daganat kialakulásának rizikóját, míg másoknál miért kevésbé (24).
6
A Humán papillomavírus (HPV) szintén fontos szerepet játszik a fej-nyaki laphámrákok, kiemelten az oropharyngeális laphámrákok, (elsősorban a nyelvgyök és tonsilláris tumorok) kialakulásában. A HPV a papovavírusok családjába tartozik, több mint 110 altípusa ismert. Örökítőanyaga cirkuláris kettős szálú DNS (25). A HPV benignus elváltozásokért – mint a papillóma – és malignus daganatok kialakulásáért – főként verrucosus és basaloid laphámrákok – egyaránt felelőssé tehető (26). A vírusgenom episzomális jelenléte a hámsejtek jóindulatú proliferációját indukálja. Ha azonban linearizálódik és integrálódik a nukleáris genomba, rosszindulatú elváltozást képes kialakítani (27). Epidemiológiai szempontból a vírus alfajokat a malignus daganatok kialakulásának kockázata szempontjából alacsony, közepes és magas kockázatú vírus alfajok szerint csoportosítjuk (28). Azonban arra is van adat, hogy alacsony rizikójú vírus karcinómát alakíthat ki; ez úgy lehetséges, hogy a vírus episzomálisan lévő cirkuláris DNS-e linearizálódik, és így képes beépülni a genomba (29, 30). A vírus DNS állománya nyolc nagy proteint kódol. Az L1 és L2 víruskapszid fehérjék episzómális expressziója a HPV fertőzés jelenlétét, a vírusproliferációt jelzi, míg a daganatos transzformációért két onkoprotein, az E6 és E7 felelős; az E6 gén által kódolt fehérje a p53 fehérjét, míg az E7 gén fehérjéje a retinoblastoma tumor szuppresszor fehérjét (Rb) inaktiválja, ennek következményeképp gátlódik az apoptózis és károsodik a sejtciklus szabályozása (31). Az E7 fehérje Rb gátló hatása a p16 fehérje megjelenésével
mutat
szoros
összefüggést,
immunhisztokémiai
kimutatása
a
vírusgenom integrálódásának megbízható markere. A HPV típusa és a tumor lokalizációja között szoros az összefüggés, a nyelvgyöki területen és a garatban a HPV 16 és 73 mutat különösen magas előfordulást (26-32). A garat daganatainak HPVpozitivtása 40% felett van (25,33). A nők fej-nyaki daganatainak a fertőzöttsége duplája a férfiakénak (26). A HPV-pozitív oropharyngeális tumorok az alkohol és dohányzás által indukált HPV negatív tumoroktól jól elkülöníthető molekuláris sajátosságokkal rendelkeznek, vad típusú p53 jelenléte és magas p16 fehérje expresszió jellemző rájuk. Klinikai szempontból is eltérő módon viselkednek, radio- és kemoterápiára jól reagálnak, kevésbé jellemző rájuk a lokális recidíva és a szekunder primer tumor kialakulása, jobb prognózisúak. Mindezen szempontok miatt az oropharyngeális laphámsejtes daganatok rutinszerű HPV genotipizálása klinikai és epidemiológiai szempontból is fontos volna (34, 35). Valószínűleg szoros összefüggés vonható a
7
szexuális szokások, az anogenitális traktus HPV fertőzöttsége és a garatdaganatok kialakulása között (36). Epstein-Barr vírus (EBV) bizonyítottan szerepet játszik, és szoros összefüggésbe hozható a nasopharygealis daganatok kialakulásával (37, 38). Mindezek mellett a rossz szájhigiéne, a vegyszer expozíciók, környezeti karcinogének, táplálkozási hiányállapotok is szerepet játszhatnak a fej-nyaki daganatok kialakulásában (39, 40).
Környezeti és életmódbeli tényezők
Fej-nyak daganat kialakulásának esélyhányadosa férfiak
nők
dohányzás és tumor s együtt
1,5-37,7
5,1-107,9
alkohol
1,7-8,8
1,3-9,1
dohányzás
1,9-3,6
2,9-5,0
már kialakult rákmegelőző állapot (leukoplakia)
12,7
4,3
magas kockázatú HPV fertőzés (16+18)
6,2
alacsony kockázatú HPV fertőzés (6+11)
2,8
I. táblázat: A fej-nyak daganatok kialakulását elősegítő legjelentősebb környezeti és életmódbeli tényezők és azok rákkialakulás kockázatában játszott szerepe A fej-nyak daganatok kialakulásának jelenleg széles körben elfogadott modellje, az úgynevezett cancer-field avagy daganat szöveti szerveződési terület elmélet. A teljesen ép, egészséges enyhén elszarusodó laphámon, nyálkahártyán több környezeti ártalom eredőjéből, több genetikai változás (például: kromoszóma aberráció, pontmutáció, amplifikáció) jön létre. Ezek a károsodást elszenvedett iniciált sejtek a mucosa stratum basaléjában találhatók, melyekből osztódással egy folt lézió (patch) fejlődik ki, amely a megváltozott genetikai állományú sejtek „leánysejtjeit” tartalmazza. Így az eredeti genetikai változásból, klonális expanzió révén létrejön a cancer-field (41, 42). Ez a terület klinikailag illetve hisztopatológiailag sem mutat eltérést a normál mucosához képest. A cancer-field létrejötte elősegíti az OPL kialakulását: leuko-erytroplakia. A prekurzor lézióban létrejövő további genetikai és epigenetikai változások in situ illetve 8
invazív tumor létrejöttét eredményezik. Természetesen a cancer-field újabb, egyidejű prekurzor léziók és második primer tumor fejlődését is könnyen elősegítheti (43).
1. ábra: A fej-nyak daganatok kialakulásának szekvenciája és összefüggése a laphám rákokban igazolt genetikai eltérésekkel (forrás: Robert I Haddad, Dong M Shin: Recent advances in head and neck cancer, NEJM 359:1143-1154, 2008)
I.3. A pajzsmirigydaganatok kialakulása A pajzsmirigy rosszindulatú daganatainak 90%-a follicularis sejtekből, azaz a thyreocytákból indul ki. A rosszindulatú pajzsmirigydaganatok mintegy 70-80%-át a papilláris karcinóma (PTC) adja (44). A daganat gyakran infiltratív módon növekszik, multicentrikus és gyakran ad nyirokcsomó áttétet. A daganatok 15-20%-a follikuláris karcinóma. A follikuláris karcinóma a benignus adenómához szövettani szempontból nagyon hasonló, a malignitás megítélésében az érinvázió és a daganat-tok beszűrődése ad támpontot. A parafollikuláris sejtekből származik a primer pajzsmirigydaganatok 35%-a, a medulláris karcinóma (más néven C-sejtes karcinóma). A daganat 80%-ban sporadikus, 20%-ban a multiplex endokrin neoplázia 2A-2B klinikai tünetegyüttesének részjelenségeként manifesztálódik. A pajzsmirigyrákok közel 5 %-át az anaplasztikus 9
(differenciálatlan) karcinómák adják, amelyek többnyire a korábbi differenciált formákból alakulnak ki, de ritkán de novo is keletkezhetnek (44, 45). A follikuláris sejtekből kiinduló daganatok génmutációi fontos szerepet játszanak a különböző szövettani
típusú
karcinómák
kialakulásában,
illetve
az
egymásból
történő
átalakulásban.
2. ábra: A Pajzsmirigydaganatok kialakulásában és dedifferenciálódásában szerepet játszó mutációk A pajzsmirigy follikuláris sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganatok diferenciált papilláris carcinoma valamint follikuláris típusú daganatok csoportjaiba sorolhatók. A legtöbb daganatban azonosítani lehet olyan genetikai módosulást, amely megváltozott jelátviteli aktivációban játszik szerepet. A PTC mintegy 50%-ban tartalmaz BRAF gén mutációt, mely döntő többségében a V600E valin/glutamát szubsztitúciót eredményez a fehérjetermékben (46). A RAS géncsalád mutációja (K-RAS, H-RAS, N-RAS) mintegy 20-40%-ban megtalálható a follikuláris adenomákban is, 40-50%-ban a FTC-ben, mintegy
10-15%-ban
a
PTC-ben,
20-55%-ban
a
rosszul
differenciált
pajzsmirigyrákokban (PDTC) és 20-60%-ban az anaplasztikus daganatokban (47, 49). A RET génre jellemző interkromoszomális transzlokáció a PTC 20-40%-ában és a PDTC kevesebb, mint 10%-ánál mutat ilyen eltérést (50-52). A FTC esetén gyakran előfordul a PAX8/PPARϒ fúziós gén módosulás is (53). A jódhiány a differenciált pajzsmirigydaganatok megoszlását jelentősen megváltoztatja, a jól differenciált PTC
10
aránya kisebb, míg a rosszabb prognózisú FTC előfordulása gyakoribb a jódhiányos területeken (54, 55). A mutációs spektrum ismerete azonban sajnos nem elegendő a daganatok biológiai viselkedésének megítélésére és prognosztikájára. A daganatok molekuláris viselkedése egy széles funkcionális genomikai hálózat működésétől függ, mely a nukleáris és mitokondriális DNS mRNS és szabályozó miRNS interferencián alapul. A megváltozott mRNS és miRNS struktúra és funkció eredhet a daganatokban előforduló DNS szekvencia módosulásból esetleg direkt onkogén aktiváció hatására is létrejöhet.
I.4. Genomika, génexpressziósvizsgálatok Az előző alfejezetekben bemutatásra került a fej-nyak daganatok kialakulását befolyásoló tényezők szerepe. Ezeket a tényezőket összegezve külső környezeti (fizikai, kémiai és biológiai és szociális környezetünk), életmódbeli, pszichés és öröklött vagy szerzett genomikai és epigenetikai szerepük szerint lehet csoportosítani. Látható, hogy esetenként eltérő mértékben ugyan, de egyaránt meghatározzák egy-egy daganattípus kialakulását. A sejtek szintjén daganatképződés minden esetben mikroevolúciós folyamatként értelmezhető: egy szomatikus sejt sorozatos genetikai változásai során előnyt szerzett utódsejtjeiből indul ki (3. ábra). A változások a sejtben található nukleáris és mitokondriális DNS-t érintik, és a sejt homeosztázisát fenntartó génkészlet összehangolt működésében bekövetkező zavart hoznak létre (17, 58, 59). A betegség kialakulásának hátterében álló összetett genetikai mechanizmusok feltárása jelenleg is intenzív kutatások tárgya.
11
3. ábra: Karcinogenezis A tumor genom szekvenálása, valamint a molekuláris genetika és az informatika napjainkban zajló fejlődése megteremtette a genom léptékű molekuláris genetikát, a genomikát. A genomika két fő kutatási iránya a strukturális és a funkcionális genomika. A strukturális genomika a betegségek illetve az arra hajlamosító génváltozatok (mutációk, polimorfizmusok) azonosítása, valamint azok együttes öröklődésének (kapcsoltsági analízis) és haplotípusainak (asszociációs analízis) vizsgálata. Szerepe a fej-nyak daganatok és pajzsmirigy daganatok vonatkozásában a meghatározott génrégiókhoz köthető eltéréseinek felderítésében és az új diagnosztikai és terápiás eljárások kifejlesztésében van. A genomika másik nagy irányzata, a gének kifejeződését vizsgáló funkcionális genomika lehetőséget nyújt az általunk vizsgált daganattípusok összetett külső és belső etiológiai tényezők által befolyásolt transzkripciót érintő változások monitorozására (61, 62). A nagyfelbontású, több tízezer gén együttes expresszióját vizsgálni képes génexpressziós microarray módszerek segítségével képesek lehetünk új, a tumorok patogenezisében eddig még nem vizsgált gének azonosítására, valamint azok kapcsolatrendszerének a feltárására (63, 64). Az elmúlt évtizedben teret hódító microarray technikákkal lehetővé vált nagyszámú gén expressziójának összehasonlítása egymástól eltérő sejtekben, szövetekben, illetve ugyanazon típusú sejtek vagy szövetek eltérő állapotaiban. A messenger RNS (mRNS) 12
expressziós microarray-k lehetőséget nyújtanak a tumorgenom genetikai eltéréseinek és a
gének
expressziós
mintázatának
átfogó
analízisére,
új,
eddig
ismeretlen
betegségspecifikus genetikai változások azonosítására. Ezek az eltérések azokra a kromoszómális régiókra, génekre hívják fel a figyelmet, melyek specifikusan érintettek egy adott daganat típus esetén, vagy a karcinogenezis meghatározott stádiumában (6567). Az mRNS expressziós microarray technika során a kiválasztott és a vizsgálatban szereplő génekkel komplementer, tumor génspecifikus target oligonukleotidokat szilárd hordozóhoz kötik. Ehhez a felülethez hibridizáltatják az adott sejttípusból származó RNS-ről készített jelölt egyszálú cDNS (ritka esetben cRNS) molekulákat. A hibridizáció mértékéből lehet következtetni a vizsgált gének expressziós szintjére. A nagyszámú gén kifejeződésének egyidejű vizsgálata révén szerzett információ lehetőséget nyújt arra, hogy a microarray-k segítségével újabb, a daganatkialakulás folyamatát jellemző gének szerepét térképezzünk fel (63, 67).
I.5. Epigenetika és a miRNS szabályozás A humán genom mintázatainak értékelése igen összetett, és a környezetnek sokkal jelentősebb szerepe van a sejt DNS állományának modulálásában, mint ahogy azt korábban hittük. A környezeti hatások és a genetikai kód közötti kapcsolatot az epigenetikai tényezők jelentik, melyek a humán genom gyors adaptációjáért felelősek, a folyamatosan változó fizikai, kémiai és biológiai környezetben. Ennek következtében nagy szerepet játszanak az egyént meghatározó tulajdonságok létrejöttében. Az epigenetika definíció szerint magában foglalja azokat az öröklődő, fenotípusbeli és génkifejeződésbeli változásokat, melyek nem járnak együtt a DNS szekvencia megváltozásával. Az epigenetikai mechanizmusok közé tartozik a DNS metiláció, a hisztonfehérje módosulások, a kromatin remodeling, a polycomb fehérjecsoportok és a rövid nem kódoló RNS molekulák (miRNS, siRNS, piRNS és snoRNS és snRNS) által közvetített szabályozás (68-70). A mikro-RNS-ek (miRNS) molekulacsoportját az 1990-es években fedezték fel egy mikroszkopikus nematódában (Caenorhabditis elegans). Ezt követően más fajokban majd humán vonatkozásban is azonosították jelenlétüket (71). A miRNS-ek rövid, 1925 bázispár hosszúságú RNS szekvenciák, melyek intra- és intergenikus szakaszról 13
íródnak át. Nem transzlálódnak, így fehérjeterméket nem kódolnak. Szintézisük több lépéses folyamat: a transzkripciót RNS-polimeráz III. végzi. Az átírás során létrejövő elsődleges termék egy 1-3 kb hosszú, kettős szálú prekurzor molekula, a primer miRNS (pri-miRNS). Jellegzetessége, hogy szekunder hajtű-struktúrákat (stem loop) tartalmaz. Ezután a DROSHA endoribonukleáz és kofaktora, a DGCR-8 (di George syndrome critical region) a stem loop részeket leválasztja. Az így keletkezett 70-100 nukleotid hosszúságú pre-miRNS már képes kijutni a citoplazmába a Ran-GTPáz aktivitású Exportin-5 segítségével. Az érett miRNS végső kialakítását a DICER ribonukleáz és kofaktora, a TRBP (Tar RNA binding protein) végzi a terminális hurok eltávolításával, és így kialakul a 19-25 bázispár hosszúságú, kettős szálú miRNS. Ez egy aktív vezérszálból és egy passenger szálból áll. A dupla szálú (ds) miRNS beépül a RISC-be (RNA induced silencing complex) ribonukleotid komplexbe. Itt a kettős szálú miRNS szétcsavarodik, elválik egymástól, majd a vezérszál stabilizálódik a passenger szál pedig elbomlik. Ezt követően kötődésük a mRNS-sel a RISC komplexhez kapcsoltan történik. A RISC, dsRNS kötő fehérjéket, protein kináz RNS aktivátort valamint argonauta fehérjéket (emlősökben négy változat ismert: AGO-1-4) tartalmaz. A komplexet a miRNS irányítja a vele homológ szakaszokat tartalmazó mRNS szálhoz. A miRNS a cél mRNS-hez kötődve szabályozza annak működését. A szabályozás történhet a target mRNS 3’ UTR (untranslated region) szakaszához történő kapcsolódással, de kötődhet az 5’ UTR szakaszhoz vagy ORF-hez (open reading frame) is. Így a miRNS blokként gátolja a transzlációt, vagy lebontó endonukleázokat aktiválva a mRNS degradációját okozza. A kötődéshez, így a szabályozáshoz a humán sejtekben nem szükséges a teljes komplementaritás (72-74). Eddig több mint 30000 miRNS-t azonosítottak (www.mirbase.org). Az emberi genom hozzávetőlegesen 50-60%-át szabályozzák a miRNS-ek. Az érett miRNS mRNS-hez kötődő specifikus (seed) régiójának rövidsége miatt (5-10 mer) viszonylag kis számú szekvenciavariánssal lefedhető a teljes mRNS exom. Ebből kifolyólag egy mRNS-t több miRNS szabályozhat, és egy miRNS több mRNS transzlációját befolyásolhatja (72-73). Ezáltal válik lehetővé a génexpresszió finom hangolása, a sejt életfolyamatainak – a differenciáció, a sejtosztódás, az apoptózis, az intermedier anyagcsere folyamatok gyors és harmonikus szabályozása, a homeosztázis fenntartása (75). Ha a sejtek életfolyamatainak bármely területén változás következik be, a miRNS mintázat, a miRNS-ek mennyisége és szabályozó képességük módosulása az élettani funkciók 14
megváltozásához vezet. Gyulladásos folyamatokban, szövetkárosodás során, daganatos betegségekben detektálhatók az ilyen eltérések. Ugyanakkor természetes élettani folyamatokban, például a magzati növekedés és differenciáció kapcsán a magzat és a placenta folyamatos miRNS kifejeződés változása is megfigyelhető (76, 77). Adott szövet daganatos és egészséges sejtjeit összehasonlítva a miRNS mintázat eltérést mutat. Ez egyrészt eredhet közvetlenül a DNS szekvencia sorrendet érintő struktúrális változásból, mivel a miRNS gének többnyire olyan intergénikus szakaszokon, fragilis kromoszóma régiókban találhatók, melyek daganatokban gyakran szenvednek mutációt, deléciót, transzlokációt, töréseket (72, 73). Genom szintű változásokon kívül a miRNSek érése során bekövetkező módosulások, epigenetikus eltérések is vezethetnek eltérő miRNS kifejeződéshez (78, 79). Ezen kívül a miRNS-ek vezikuláris aktív transzportja is bizonyítást nyert (80). A megváltozott miRNS szabályozást mutató sejt így a szomszédos sejtekben zajló poszttranszkripciós szabályozó folyamatokra is hatással lehet, néhány közleményben a szöveti szerveződést, morfosztázist fenntartó illetve azt befolyásoló faktorként említik (81, 82). A miRNS-ek strukturális és funkcionális változásai hidat képeznek a genetikai és epigenetikai szintű változások között. Kismolekulák, melyek külső hatásra azonnali funkcionális genomiális változásokat indukálhatnak, ugyanakkor megteremtik a génkifejeződés stabil kémiai hátterét az egyes sejtgenerációk között. Aszerint, hogy mely gént regulálják, a miRNS-ek viselkedhetnek onkogénként (onkomir) illetve tumorszupresszor génként (83, 84). A miRNS-ek kifejeződése nagyfokú sejt és szövet specificitást mutat, mely meghaladja a mRNS és hosszú nem kódoló RNS szakaszok (lncRNS) szöveti szintű kifejeződésbeli eltéréseit. A miRNS-ek kémiailag nagyon stabil szerkezetűek és magas átható képességű molekuláris vizsgálatokkal jól reprodukálhatóan kimutathatók szövetekből, szérumból, plazmából, nyálból, vizeletből és egyéb testnedvekből, még formalin fixált paraffinba ágyazott archív patológiai szövetmintákból is (85). A miRNS expressziós profil-elemzés a fej nyak daganatokon kívül számos más daganatos megbetegedés vonatkozásában mutatkozott alkalmasnak a normál és tumor szövet
differenciálására és a
szövetspecifikus alcsoportok elkülönítésére (78-88).
15
A vizsgálatainkban alkalmazott és a dolgozat érdeklődésének fókuszában álló fej-nyak daganatokban jellegzetes expressziós eltéréseket mutató miRNS-eket a II. táblázat mutatja be.
miRNS
kifejeződés a fej-nyak daganatokban
miR-21
fokozott
miR-27a
fokozott
miR-34a
csökkent
miR-93
csökkent/fokozott
miR-143 miR-146a miR-148a miR-155 miR-191 miR-196a miR-203 miR-205 miR221/222 miR-223
target gén p53, PDCD4, SMAD PLK2 p53, SIRT DH-2, PTEN
funkció tumor gátlás, növekedés és osztódás fokozása, fokozott invazivitás és migráció, TGF-β aktiváció, epiteliálismesenchimális átalakulás tumor gátlás, fokozott sejtproliferáció tumor serkentés, növekedés gátlás, sejtdifferenciáció nem tisztázott, fokozott tumor és annak gátlása is igazolt
invázió és migráció gátlás, csökkent sejtadhéziós képesség gyulladásos jelátvitel antiapoptotikus jelátvitelhez való fokozott PPARγ kapcsolása, NFκB konstitutív aktiváció sejtdifferenciációhoz valamint kemoterápia csökkent/fokozott ? érzékenységhez kapcsolódóan volt kimutatható p53, SOCS, epiteliális-mesenchymális transzformáció, fokozott STAT daganatinvázió TGF-β? fokozott? malignus transzformáció, sejtmigráció? TIMP3? JNK, fokozott daganat progresszió, sejtinvázió TIMP,MMP fokozott FGF neoplasztikus transzformáció tumor szabályozás, PTEN gátlás és aktiváció fokozott/csökkent PTEN szövettípustól függően csökkent
GLI3
fokozott
p27, PTEN
fokozott
JNK
sejtciklus reguláció gátlása, tumor gátlás tumor gátlás
II. táblázat: miRNS kifejeződés tumor daganatokban A miR-21 szerepét a fej-nyak daganatok kialakulásában számos korábbi tanulmány igazolta. A miR-21 elsődleges célmolekulája a sejtciklus szabályozásában szerepet játszó Tp53 gén mRNS terméke, melynek fehérjetranszlációs gátlása révén jelentős onkomirként szerepel (90, 91). Fokozott kifejeződését bizonyították melanoma malignumban és szájüregi lokalizációjú squamocelluláris carcinomákban (92). A miR-34a az irodalmi adatok alapján egybehangzóan tumor szuppresszor tulajdonságú miRNS,
melyet
elsősorban HPV asszociált
fej-nyak daganatokban csökkent
kifejeződéssel azonosítottak (93). Fokozott expressziójukat elsősorban vad típusú p53 16
gén jelenléte esetén lehet kimutatni. Az NFκB p65 alegység végzi a miR-34a promoter specifikus transzkripcióját. Az NFκB kötődése nem jön létre p53 mutáció esetén. Apoptózist serkentő hatásukat a sirturin géncsalád (SIRT1 és SIRT6) mRNS termékeinek gátlása révén fejti ki (94, 95) A miR-93 szerepe a daganatkialakulásban még erősen tisztázatlan. Az irodalmi adatok számos
ellentmondásos
eredményt
tartalmaznak.
Nasopharyngeális
karcinóma
sejtvonalakon emelkedett expressziójuk igazolódott miRNS expressziós microarray vizsgálat során. Szerepét kimutatták HIF-1 és NFκB gátlása révén az apoptotikus folyamatok serkentésénél, másrészről PTEN gátlása révén ellenkező irányú apoptózis szabályozásban is (96, 97). Nasopharyngeális karcinómában igazolták a miR-143 daganatinvázió gátló hatását a GLI family zinc finger 3 (GLI3) gén mRNS termékének csendesítésén keresztül. A miR143 tumorszuppresszor funkciójával kapcsolatban azonban fej-nyak daganatok vonatkozásában még kevés az irodalmi adat (98). A miR-146a és miR-196a az NFκB antiapoptotikus jelátviteli folyamatokban központi szerepet játszó gén promoter specifikus represszorának, a peroxisome proliferatoractivated receptor γ-nak (PPARγ), hatékony gátlói (100). Szerepük a gyulladásos folyamatok és a karcinogenezis kapcsolódási pontjaiban, a gyulladásban levő sejtek immortalizációjában jelentős (101, 102). A miR-155 egy fej-nyak daganatok esetén gége laphám karcinomában korábbi tanulmányok során azonosított miRNS, mely a sejtciklus folyamatos aktiválódását, apoptózis gátlást, daganatinváziót segíti elő a p53 gátlása révén, valamint a suppressor of cytokine signaling proteins (SOCS) fehérjecsalád és a signal transducer and activator of transcription (STAT) transzkripciós faktor gátlásával (103, 104). A miR-191 a hypoxia inducible factor -1 (HIF-1) által aktivált miRNS. Transzkripciója részben NFκB által történik és a transforming growth factor β (TGF-β) kifejeződését serkenti még pontosan nem ismert mechanizmus szerint hipoxiás körülmények között (105). A miR -203 és -205 szerkezetüket tekintve sok hasonlóságot mutató miRNS-ek, szerepük mégis eltérő. A miR-203 elsősorban neoplasztikus transzformációért felelős, 17
egyértelműen onkomirként számontartott szekvencia, melynek szerepe fej-nyak laphámsejtes daganatokban, szájüregi, oesophagus és cervix laphámrákokban is igazolt. A miR-205 szerepe erősen kérdéses. A PTEN transzlációt gátló és serkentő hatását is megfigyelték
különböző
sejtvonalakon,
de
adenocarcinoma
laphámkarcinoma
elkülönítésnél alkalmazható markernek bizonyult tüdődaganatokból származó biopsziás mintaanyagon (106, 107). A miR-221 és -222 nagyfokú homológiát mutató miRNS-ek. Szájüregi daganatok esetén a
daganatok
rossz
prognózisával
és
a
tumorinvázió
mértékével
mutatott
összefüggéseket. Hatásuk a sejtciklus szabályozásában résztvevő p27 transzlációs gátlása révén fejtik ki. (108, 109). A miR-223 fokozott expresszióját elsősorban nyelőcső eredetű laphámrákokban igazolták több ízben. Egy esetben azonban nasopharyngeális karcinóma miatt kezelt betegek serum mintáiból is kimutatták emelkedett mennyiségű jelenlétét a keringésbe jutó miRNS frakcióban (110). Az említett miRNS-eket fókuszált vizsgálatokban, önmagukban, illetve nagy áthatoló képességű vizsgálatokban genom szinten elemezte az irodalom. Együttes, többféle lokalizációból származó primer humán laphámsejtes karcinómán történő értékelésük eddig még nem valósult meg.
A fej-nyak daganatok vonatkozásában általam
kiválasztott miRNS-ek legtöbbje közvetlenül vagy közvetett módon kötődik az NFκB jelátviteli rendszerhez, együttes vizsgálatuk ebből a szempontból is érdekes lehet. Ez a jelátviteli hálózat Toll-like receptorokon, TNFα receptoron, Tirozin-kináz receptoron és adhéziós receptorokon (pl. T-sejt receptorok) keresztül aktiválódó transzkripciós faktor, amely elsősorban a sejttúlélést és sejtproliferációt segíti elő. Széleskörű receptoriális aktivációja miatt számos fizikai és biológiai hatás képes aktiválni (bakteriális, virális antigének, UV, lymphotoxin, TNFα, szabadgyökök stb). Aktivációjakor a sejt túléléséhez szükséges antiapoptotikus folyamatokat elősegítő és az apoptotikus folyamatokat gátló fehérjék átíródását serkenti (111-113). Normál esetben nagyon kis mértékben expresszálódik a sejtekben, ill. a jelen lévő NFκB fehérje egy őt inaktiváló IKB komplexhez (Inhibitor kappa B α +β egységhez) lehorgonyozva található a cytoplasmában. Aktivációkor ezt a kötést egy ún NEMO (IKBγ komplex) lehasítja (foszforilálja az IKB α+β IKK segítségével) és az NFκB p50 és p65 (más néven RelA) alegységek felszabadulnak, transzportálódnak a sejtmagba, ahol transzkripciós aktivátorként és promoter specifikus aktivátorként szerepelnek az antiapoptotikus 18
fehérjék átírásakor, ill. a proapoptotikus fehérjék transzkripciós represszorai (4. ábra; 111).
4. ábra: Az NFκB jelátviteli rendszer receptoriális aktivációja (átdolgozott ábra, forrás: www.clinsci.org)
I.6. A molekuláris epidemiológia szerepe a genomikai és epigenetikai vizsgálatokban Az elmúlt évtizedben a molekuláris biológia technológiai eszköztára óriási fejlődésen ment keresztül, lehetővé téve az emberi genom egyidejű vizsgálatát a teljes DNS szekvenciára és az arról átíródott teljes RNS transzkriptomra vonatkozóan. 2001-re a Human Genome Project keretein belül megvalósult a humán haploid genom teljes szekvenálása, ezt követően párhuzamosan az azonosított gének kromoszóma lokalizációjára, funkciójára és kifejeződésére irányuló vizsgálatok, valamint a diploid genomra vonatkozó allél polimorfizmus vizsgálatok is elindultak és a genom átfogó analízise népegészségügyi vonatkozásban is megjelent (64-66, 114-116). Megszületett a Human Genome Epidemiology (HuGE), a molekuláris epidemiológia genomikát magában foglaló iránya. A megelőző orvostan örök törekvése, hogy a betegségeket egy nagyon korai stádiumban, a patomorfológiai és klinikai manifesztációt megelőzően felismerje. A törekvés alapja, hogy korai fázisban, vagy ennél is szerencsésebb esetben a betegségmegelőző állapot felismerésekor a folyamatok nagyobb arányban és hatékonyabban kezelhetők, sőt esetleg visszafordíthatók. Megakadályozható ezáltal a 19
betegség folyamatának progressziója, generalizációja és a szövődmények is. Mivel a daganatos betegségek kialakulása a környezeti tényezők és genetikai-epigenetikai faktorok interakciójából ered, érthető az a törekvés, hogy a felismerést, az azonosítás lehetőségét minél korábbi stádiumra, illetve az azt megelőző, még csak a potenciális veszélyeztetettséget jelentő, magas kockázattal járó periódusra hozzuk előre. A biomarker azonosítás és fejlesztés folyamatának elengedhetetlen eszköze a molekuláris epidemiológia is (5. ábra, 69, 87).
5. ábra: A molekuláris epidemiológia kapcsolódási pontjai a molekuláris genomika elemeihez
20
II. CÉLKITŰZÉSEK II.1. Szájüregi laphámsejtes karcinoma miRNS mintázatának vizsgálata A korai stádiumú szájüregi daganatok autológ normál szájnyálkahártya szövetek miRNS expressziós eltéréseinek azonosítása révén vizsgálatunk célja egy 12 miRNS-t tartalmazó daganatspecifikus biomarker panel összeállítása volt. Az általunk kiválasztott miRNS-ek egy részét a szájüregi daganatképződésben az irodalmi adatok alapján igazoltan résztvevő miRNS-ek közül választottuk (miR-21, -34a, -146a, -155, 221). Ennek célja az volt, hogy eredményeink összevethetőek legyenek a módszertanilag megegyező irodalmi adatokkal, azonban vizsgálatainkhoz számos olyan miRNS-t is kiválasztottunk, melyek a p53 és NFκB jelátviteli útvonalhoz kapcsolódó mRNS termékeket szabályoznak, de szerepük a szájüregi daganatokban még nem igazolódott (miR-27a, -148a, -196a, -223). Célunk volt továbbá az is, hogy miRNS expressziós eredményeinket a daganat klinikai, szövettani sajátosságaival és a betegek környezeti és életmódbeli etiológiai tényezőivel is összehasonlítsuk. Ilyen módon lokalizáció-specifikus, daganat stádium- és szöveti grade- specifikus, valamint egyes expozícióra specifikus miRNS kifejeződés mintázatot szerettünk volna azonosítani.
II.2. A szájüregi laphámrákok esetén azonosított miRNS-ek target mRNS molekuláinak expressziós vizsgálata A szájüregi daganatokban az első vizsgálatsorozatban kiválasztott szignifikáns expresszió változást mutató miRNS-ek target mRNS molekulái közül célzottan az NFκB jelátviteli útvonalhoz kapcsolódó receptoriális és transzkripciós fehérjéket kódoló mRNS-ek (tumor nekrózis faktor α interacting protein 1(Tnip1), vascular cell adhesion molecule (Vcam), nukleáris faktor kappa B 1 és 2 (Nfκb1, Nfκb2), Toll-like receptor-1 (Tlr1) és inhibitor of κ light polypeptide gene enhancer in B-cells, kinase γ (Iκbkg) expressziójának vizsgálata volt a célunk. Olyan miRNS-mRNS molekuláris szabályozó modulokat szerettünk volna bemutatni, amelyek funkcionális szerepet játszanak a gyulladások és a karcinogenezis kapcsolatában.
21
II.3. A meso- és hypopharynx daganatok miRNS mintázatának vizsgálata Mesopharynx és hypopharynx daganatokban általunk meghatározott térképbiopsziás mintavételi stratégia szerint a daganatok és a daganatot körülvevő ép nyálkahártya miRNS kifejeződésének mintázatát szerettük volna elemezni. Célunk a körülvevő
morfológiailag
ép
szövetek
miRNS
kifejeződési
daganatot
mintázatainak
összehasonlításával a tumortól való távolság függvényében a karcinogenezist elősegítő molekuláris szerveződési terület kiterjedésének modellezése volt. Vizsgálatunkat a szájüregi daganatoknál legkifejezettebb eltéréseket mutató miRNS markerek (miR-21, 27a, -34a, -143, -146a, -148a, -155 és -221) alkalmazásával terveztük.
II.4. Pajzsmirigydaganatok expressziós microarray Vizsgálatunk során a korai stádiumú follikuláris jellegű pajzsmirigydaganatok (follikuláris adenoma, follikuláris karcinoma és papilláris karcinoma) mRNS expressziós analízisét tűztük ki célul a teljes humán exomra vonatkozóan, magas denzitású microarray technológia alkalmazásával. Célunk volt, hogy műtéti úton nyert pajzsmirigy szöveti mintatípuson meghatározzuk a szövettanilag igazolt pajzsmirigy tumorokra jellemző génexpressziós mintázatokat. Olyan mRNS markercsoport kiválasztására törekedtünk, amely a cytopatológiai döntéshozatalt elősegítheti, hasznosan kiegészítheti.
22
III.
ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK
III.1. Mintagyűjtés III.1.1 Szájüregi daganatok mintagyűjtése A szövettanilag igazolt szájüregi laphámrák minták a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinikán operált, de neoadjuváns ill. irradiációs kezelésben nem részesült betegek szövetmintáiból származnak. A mintavétel a betegek beleegyezésével történt a regionális kutatásetikai bizottság engedélyével (engedély szám 2012/4682). Mintáinkat a szájüregi tumorok esetén a tumorból és a rekonstrukciós lebeny távoli széléből vettük 40 betegtől (III. táblázat).
III.1.2. Meso- és hypopharynx laphámrákok mintái a Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán diagnosztizált és operált betegektől származnak. A mintavétel itt is a betegek beleegyező nyilatkozatával és a regionális kutatásetikai bizottság engedélyével történt. Mintáinkat egységes eljárás szerint a tumorszélből (0), a daganattól 1 cm-re (1), a daganattól 2cm-re (2) illetve a tumortól legalább 3 cm-re (3) fekvő ép nyálkahártyaszövetből vettük (6. ábra). A miRNS expressziós analízis során összesen 52 szövetmintát vizsgáltunk 13 betegtől, melyből 5 hypopharynx, 8 mesopharynx daganatból származott. A tumor szövetminták kliniko-patológiailag II-es, III-as és IV-es stádiumú laphámsejtes karcinómának feleltek meg (III. táblázat). A tumor szövetminták kliniko-patológiailag a szájüregi daganatoknál I-II-es, míg a meso- és hypopharynx daganatoknál II-es, III-as és IV-es stádiumú laphámsejtes karcinómának feleltek meg. A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika beteganyagából származó szájüregi daganatok leggyakoribb lokalizációja férfiaknál a nyelv, nőknél pedig az ajak volt. A szájüregben található korai stádiumú operabilis daganatok 53%-a tartozott a TNM I, a fennmaradó 47% pedig a TNM II kategóriába. A meso- és hypopharynx daganatok többségére pedig az előrehaladott (TNM IV) klinikai stádium volt jellemző. Csupán egy hypopharynx tumor esetében igazolódott TNM II stádium. A vizsgálatban résztvevő betegek átlagéletkora 63,8 év volt. A férfi: női arány pedig 7:1. 23
Szám szerint Daganatok lokalizációja és
Férfiak
Nők
Teljes
Férfiak
Nők
TNM I
3
0
3
5,55
0
TNM II
0
5
5
0
9,25
TNM I
5
3
8
9,25
5,55
TNM II
3
0
3
5,55
0
TNM I
8
0
8
14,81
0
TNM II
8
0
8
14,81
0
TNM I
3
0
3
5,55
0
TNM II
3
0
3
5,55
0
TNM III
3
0
3
5,55
0
TNM IV
4
1
5
7,41
1,85
TNM II
1
0
1
1,85
0
TNM III
1
0
1
1,85
0
TNM IV
2
1
3
3,7
1,85
44
10
54
18,5
TNM tumor s
Ajak
Bucca
Nyelv Szájfenék
Mesopharynx
Hypopharynx Összes
III.
Százalékos megoszlás
Teljes
14,8
20,36
29,62
11,1
14,8
9,25
100
táblázat: Az általunk vizsgált szájüregi és garatdaganatok lokalizáció és TNM tumor s szerinti megoszlása
6. ábra (az anatómiai grafika forrása: Robert Morreale, Visual Explanations)
24
III.1.3. Pajzsmirigydaganatok mintagyűjtése A pajzsmirigyszövet minták a Debreceni Egyetemen diagnosztizált és az egyetem I. számú Sebészeti Klinikáján műtött pajzsmirigy tumoros betegek mintáiból származnak. Szövettani vizsgálat alapján a minták három fő típusa: follikuláris adenoma, follikuláris karcinoma és papilláris karcinoma. Kontrollként normál pajzsmirigy szövetet használtunk. Normál pajzsmirigy (No=20), follikuláris adenoma (No=8), follikuláris karcinoma ( No=7), papilláris karcinoma (No=10.) A kiválasztott malignus daganatok tumornagyság szerint T1 és T2 N0M0 stádiumnak feleltek meg. A T1 stádiumba tartozott a follikuláris karcinóma minták 85,7%-a és a papilláris karcinómák 80%-a. Az összes malignus daganat nőkben fordult elő. A normál minták és a follikuláris adenoma minták között volt csupán nemi megoszlás, a normál pajzsmirigy szövetek 85%-ban női páciensektől, 15%-ban férfiaktól származott, hasonlóan a follikuláris adenomákhoz, ahol 84%-os női és 16%-a férfi arány fordult elő. A daganatok daganattípusnak, tumorstádiumnak és nemnek megfelelő szám szerinti megoszlását a IV. táblázat mutatja be.
Daganattípus
Tumor stádium
ffi
nő
összes
2
6
8
T1
0
6
T2
0
1
T1
0
8
T2
0
2
3
17
Follikuláris adenoma Follikuláris karcinóma Papilláris karcinóma
7
Normál pajzsmirigy szövet
IV.
Szám szerinti megoszlás
10
20
táblázat: A pajzsmirigydaganatok szövettani típus, tumor stádium és nemek szerinti megoszlása
25
III.2. Laboratóriumi feldolgozás III.2.1. Szájüregi, meso- és hypopharynxés pajzsmirigy tumorok teljes RNS izolálása A mintákat a műtétet követően azonnal -80 °C-ra fagyasztottuk a laboratóriumi feldolgozásig.
A teljes
nukleinsav
izolálás
menetét
a
szövetminták
izolált
homogenizálásával kezdtük, 60 mikrogramm (μg) kiindulási szövetből, melyhez 150 mikroliter (μl) lízispuffert adtunk (High Pure miRNA Isolation Kit, katalógusszám: 05080576001, Roche, Mannheim, Németország). Mintáinkat MagNA Pure Green Beeds (Roche) kerámiagyöngyös homogenizáló csövekbe mértük, és MagNA Lyzer (Roche) rázó homogenizátor segítségével homogenizáltuk. Ezt követően a nukleinsav izolálást a Roche High Pure miRNA izolációs kit vegyszereinek felhasználásával és a hozzá tartozó használati útmutatónak megfelelően végeztük. A 150μl lízispufferben oldott homogenizált szövetlizátumhoz 312μl nukleinsav kötő puffert (Binding Buffer) és 200μl Binding Enhancer oldatot mértünk, a nukleinsav tartalmú oldatkeveréket 3x5 másodpercig vortexeltük, majd pipettával a High Pure üvegszálas szűrőoszlopokra mértük, és Eppendorf 5430 R típusú centrifugán (Eppendorf, Bécs, Ausztria) 13000 fordulat/min centrifugálással az oszlopokon rögzítettük. Ezt követően 500μl etanol tartalmú mosópuffert (Wash Buffer) adtunk hozzá, ismét 13000 fordulat/min centrifugálást végeztünk, és az átfolyó oldatot leöntöttük. Ezt a lépést még 2 alkalommal ismételtük. Végül az izolációs oszlopot egy steril Eppendorf csőbe helyeztük, és 50μl elúciós oldatot (Elution Buffer) mértünk rá, majd a teljes RNS izolátumot az oszlopról egy percig 14000 fordulat/min végzett centrifugálással az Eppendorf csőbe gyűjtöttük. Az így nyert teljes RNS minőségét abszorpciós fotometriával (Maestro Nano spektrofotométer, Maestrogen, Hsinchu, Taiwan) ellenőriztük (260/280 nm A>1,9). Minőségi ellenőrzést követően a mintáinkat azonnal felhasználtuk a további vizsgálatainkhoz.
26
III.2.2. Reverz transzkripció A mRNS és miRNS frakciókat reverz transzkripcióval írtuk át cDNS-re. Mindkét RNS típusnál Universal cDNA synthesis kitet (Quiagen, Woburn, MA, USA) használtunk az átíráshoz, minden esetben a kitben szereplő random hexamer primer alkalmazásával. A mintaelőkészítésnél az izolált mRNS és miRNS frakciók mennyiségét abszorpciós fotometriával (Maestro Nano, Maestrogen) 260/280 nm hullámhosszon meghatároztuk. A reverz transzkripcióhoz egységesen 5 nanomol/µl koncentrációnak megfelelően higítottuk az izolált mRNS-t illetve miRNS-t és ezt a koncentrációt alkalmaztuk a reakcióoldat összemérésekor. A reakcióoldat 1μl reakciópuffert, 1μl 5 nmol/µl koncentrációra higított templát RNS-t, 0,5μl enzim mixet, 2,5μl nukleázmentes vizet tartalmazott 5μl össztérfogatban. Maga a reverz transzkripció folyamata PCR termocyclerben (Roche LC 2.0 pcr rendszer) végeztük, egy lépésben 42 °C-on 60 percig. Ezután a reverz transzkriptázt 95 °C-on 5 percig tartó ciklusban inaktiváltuk. A cDNS mintákat jégen hűtöttük 5 percig. Végül az egyszálú cDNS minőségi ellenőrzését 1%-os agaróz gélelektroforézissel végeztük. A reverz transzkripciót követően a cDNS mintákat egységesen -20 °C-ra hűtöttük és három napon belül használtuk fel a további PCR analízishez. III.2.3. Quantitatív real-time PCR A teljes szöveti RNS-ről átírt cDNS mintákat quantitatív PCR rendszerben (Roche LC480 rendszer és LightCycler 480 SYBR Green I Master Kit, Roche) amplifikáltuk. Az általunk vizsgált miRNS-eknek megfelelően specifikus primereket használtunk a Universal miCURY LNA primer setből (Exiqon, Vedbaek, Dánia) szájüregi minták esetén hsa-miR-21, -155, -191, -146ª, -221 és hsa-miR-222 specifikus primereket valamint saját tervezésű hsa-miR-21, -27a, -34a, -143, -146a, -148a, -155, -221és -223 specifikus primereket alkalmaztunk (TIB MOLBIOL, Gyál, Magyarország). Meso- és hypopharynx minták esetén hsa-miR-21, -27a, -34a, -143, -146a, -148a, -155, és -221nek megfelelően a megfelelően saját tervezésű specifikus primereket (TIB MOLBIOL, Gyál, Magyarország) használtunk a továbbiakban megadott szekvenciákkal. Referencia kontrollként mindkét esetben az 5s rRNS és U6 snRNS-nek megfelelő specifikus primereket használtuk a Universal miCURY LNA primer készletből (Exiqon, Vedbaek, Dánia). Primereink olvadási hőmérsékleteinek különbségei nem haladták meg a 2 °C-ot.
27
A következő célzott specifikus miRNS primereket használtuk: miR-21 • fw (5’ 3’): GCTTATCAGACTGATGTTGACTG • rv (5’ 3’): CAGCCCATCGACTGGTG
miR-27a • fw (5’ 3’): GCAGGGCTTAGCTGCTTG • rv (5’ 3’): GGCGGAACTTAGCCACTGT miR-34a • fw (5’ 3’): TGGCAGTGTCTTAGCTGGTTG • rv (5’ 3’): GGCAGTATACTTGCTGATTGCTT
miR-143 • fw (5’ 3’): TGAGGTGCAGTGCTGCATC • rv (5’ 3’): GCTACAGTGCTTCATCTCAGACTC
miR-146a • fw (5’ 3’): TTGAGAACTGAATTCCATGG • rv (5’ 3’): GCTGAAGAACTGAATTTCAGAG
miR-148a • fw (5’ 3’)GAGGAAGACAGCACGTTTGGT • rv (5’ 3’)AAAGGCGCAGCGACGT
miR-155 • fw (5’ 3’): GTTAATGCTAATCGTGATAGGG • rv (5’ 3’): GCTAATATGTAGGAGTCAGTTGGA
miR-205 • fw (5’ 3’): CCTTCATTCCACCGGAGT • rv (5’ 3’): GAACTTCACTCCACTGAAATCTG
miR-221 • fw (5’ 3’): CCTGGCATACAATGTAGATTTCTG • rv (5’ 3’): AAACCCAGCAGACAATGTAGCT
miR-223 • fw (5’ 3’): CCGTGTATTTGACAAGCTGAGT • rv (5’ 3’): TGGGGTATTTGACAAACTGACA
28
A PCR reakcióoldat minden esetben 2μl primer mixet, 8μl 5nmol/µl koncentrációjú cDNS templátot és 10μl LC480 SYBR Green I Master mixet tartalmazott 20μl össztérfogatban. Az amplifikáció 8x12-es plate-en történt, az általunk tervezett forma szerint: PCR futásonként a plate 6 daganatspecifikus miRNS-t és 2 belső kontrollt tartalmazott, melyeket 10 ismeretlen nukleinsav koncentrációjú mintán, egy sor ismert koncentrációjú pozitív mintán és egy sor negatív kontrollal szemben (templát cDNS helyett vizet tartalmazott a reakcióoldat) vizsgáltunk. A target mRNS expresszió vizsgálatára a Roche Ready-To-Use Custom Panelt (Roche, Mannheim, Németország) alkalmaztuk, melyre a következő gének mRNS termékére specifikus primert választottuk ki: tumor nekrózis faktor α interacting protein 1 (Tnip1), vascular cell adhesion molecule (Vcam), nukleáris faktor kappa B 1 és 2 (Nfκb1, Nfκb2), Toll-like receptor-1 (Tlr1) és inhibitor of κ light polypeptide gene enhancer in B-cells, kinase γ (Iκbkg). Referencia génként a plate-en a glyceraldehid-3-foszfát dehidrogenáz (Gapdh) és a hypoxantin foszforibozil transzferáz (Hprt1) szerepeltek, génspecifikus primer szekvenciák a Universal Probe Libraryben elérhetők (UPL/ roche-appliedscience.com). Pozitív kontrollként a ß-actin szerepelt. A PCR 20µl végtérfogatban 5µl 5µmol/µl koncentrációjú cDNS templátot, 5µl vizet és 10µl LC480 SYBR Green I Master mixet tartalmazott. A reakciósorozatot technológiai duplikátummal végeztük, az expressziós fluoreszcens jelintenzitás értékeket átlagának megfelelően normalizáltunk.
III.2.4. Microarray vizsgálat A microarray vizsgálat az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Funkcionális Genomikai Laboratóriumában történt. Magas denzitású array létrehozásához 20000 humán génspecifikus oligonukleotidot (Sigma –Operon) reszuszpendáltunk 50%-os dimetil szulfoxid vizes oldatában és 300fmol/l koncentrációban PXM oligonucleotid lemezekre (Full Moon Biosystems, Sunnyvale, CA, USA) fixáltunk MicroGrid Total Array
System
spotter
(Biorobotics,
Cambridge,
UK)
segítségével
tetraspot
elrendezésben. (Spotátmérő: 200mm). A DNS lemezhez való fixálását 700mJ energiájú UV fénnyel végeztük (Startalinker, Stratagene, La Jolla, CA). Hibridizáció előtt a lemezeket 1-szeres SSC, 0,2% SDS, 1% BSA-t tartalmazó oldatban 40°C-on 30 percig fixáltuk, majd vízzel öblítettük és megszárítottuk.
29
A vizsgálandó minta előkészítése, hibridizáció. Az egyes szövetmintákból kinyert teljes RNS 2g-nyi mennyiségéből reverz transzkripciót végeztünk polydT primer tartalmú Genisphere expression Array 900 Detection system (Genisphrere, Hatfield, PA, USA) felhasználásával. 20µl teljes térfogatban 20 unit RNAsin (Fermentas, Vilnius, Lithuania), 1x first strand puffer és 200 unit M-MLV reverz transzkriptáz (Fermentas). Mind az első lépés- a cDNS hibridizáció, mind a második lépés a jelölő hibridizáció Ventana hibridizációs kamrában történt „antibody” protokoll szerint. Az első hibridizáció 40C-on történt 6 órán keresztül 2FGL2” hibridizációs pufferben(10x Denhart oldat, 0.25M natrium foszfát puffer, pH 7.0, 1mM EDTA, 1xSSC, 0.5%SDS), ezt követően 2.5l Cy3 és Cy5 reagenst és 200l „Chiphyb” hibridizációs puffert (Ventana) tettünk a lemezekre és 42C-on 2 órán keresztül inkubáltuk. Hibridizációt követően a lemezeket 0,2xSSCvel mostuk kétszer, 10 percen keresztül, majd szárítottuk és scanneltük. Scanning és az adatok kiértékelése. Minden array scannelése zöld (543nm- Cy3) illetve vörös (633nm –Cy5) lézerfény alatt történt Scan Array Lite 10m felbontóképességű konfokális fluorescens scannerrel (Gsilumonics, Billerica, MA). A kapott mintázatok kiértékelése GenePix Pro5.0 software (Axon Instruments Inc., Foster City, CA) segítségével történt. Az egyes spotok meghatározása automatikus pozicionálással történt. Az elkészült arrayk validációját real-time PCR módszerrel végeztük, RotoGene 3000 (Corbett Research, Sydney, Australia), génspecifikus primerek valamint SybrGreen 1 kit (Roche, Manheim, Germany) használatával a felhasználási protokoll szerint. Minden daganatos és kontroll FNAB mintából izolált teljes RNS 2g-jából reverz transzkripció során cDNS-t készítettünk. A cDNS mintákat tízszeresére higítottuk és 2 l-t használtunk templátként a real time PCR meghatározáshoz. A PCR reakciókörülményeit minden primer párhoz optimalizáltuk. A fluoreszcens jelet minden extenziós lépés után 72C-on detektáltuk. A görbék kiértékelése RotoGene software segítségével történt. A kapott relatív expressziós értékeket két housekeeping gén a glyceraldehid-3-foszfát foszforiboziltranszferáz
dehidrogenáz (HPRT)
gének
(GAPDH) geometriai
ill.
a
hypoxantin
átlagának
megfelelően
normalizáltuk. Az expressziós értékeket Plaffl-módszer segítségével határoztuk meg.
30
III.2.5. Statisztikai analízis A szájüregi, meso- és hypopharynx daganatoknál real time PCR során kapott expressziós értékeket az LC480-as PCR gépen a LightCyclerExor4.0 szoftver segítségével a referencia gén expressziójához viszonyítva relatív quantifikációs analízissel számoltuk ki (ΔΔCp módszerrel). A kapott relatív quantifikációs arányszámokat – szájüregi daganatok esetén a tumoros és normál, míg meso- és hypopharynx daganatok esetén a tumoros mintákban, a tőle 1 cm-re, 2 cm-re lévő, illetve az ellenoldali ép szövetekben is összehasonlítva, kétszélű kétmintás t-próbával elemeztük SPSS 21.0 szoftver segítségével. A szájüregi daganatminták és a kontroll normál szövetek közti miRNS expressziós különbségek statisztikai értékelésére kétszélű kétmintás t-próbát végeztünk. A t-próbával statisztikai szignifikanciát mutató miRNS markereket teszt specificitás/szenzitivitás szempontjából, lehetséges biomarkerként való alkalmazás irányába vizsgáltuk reciver operating curve (ROC) analízissel. A szájüregi daganatok miRNS expressziós eredményeinek összefüggéseit a korral, nemmel, dohányzással, alkoholfogyasztással, tumormérettel, TNM stádiummal, grade-del, nyirokcsomó státusszal, recidíva státusszal (a kiújult daganatokat jelöli) és tumor lokalizációval történő összehasonlításban general linear models (GLM) regressziós elemzés segítségével értékeltük abból a célból, hogy jellegzetes miRNS kifejeződési sajátosságokat
találunk-e az epidemiológiai,
etiológiai és klinikai adatokkal
összefüggésben. A meso- és hypopharynx lokalizációjú daganatok térképbiopsziás mintáinak miRNS kifejeződését kétszélű kétmintás t-próbával hasonlítottuk össze a tumortól való távolság függvényében. A meso- és hypopharynx daganatok lokalizáció szerinti miRNS expressziós különbségeit többváltozós logisztikus regresszió analízist, alkalmaztunk. Minden lokalizációban készítettünk egy miRNS abszolút értékeket bemutató oszlopdiagrammot valamint egy miRNS expressziós kördiagrammot, mely az adott lokalizációban a daganatos, ill. normál szövetek miRNS kifejeződésének egymáshoz viszonyított arányát adja meg, így az abszolút értékeken túl bemutatja a miRNS mintázat egymásra vonatkoztatott arányaiban történő eltéréseket. A statisztikai próbákat és diagrammokat az SPSS 21.0 segítségével készítettük. A pajzsmirigydaganatok microarray expressziós profil értékelésénél az array minden humán génspecifikus dot-ján meghatározásra került a medián érték ill. az adott terület 31
háttér pixel intenzitása. A háttérre korrigált expressziós adatokból kiszűrtük a gyenge jelet adó valamint a pár magas intenzitású pixel miatt magas átlagintenzitást adó, ugyanakkor nem értékelhető spotokat. A technikai replikátumokat ugyanazon array-n belül átlagoltuk, a szignifikáns eltérést mutató technikai replikátumok adatait kizártuk. A vizsgálatokat mindkét fluoreszcens jelölővel elvégeztük, a kontroll és a tumorminták esetén, hogy az álpozitív és álnegatív értékek számát minimalizáljuk. Statisztikailag szignifikáns kifejeződésnek az egyes minták logaritmikus eltéréseinek átlagának a normális kétszeresét meghaladó értéket vettük. Normál pajzsmirigyszövetet használva kontrollként, a legalább kétszeres génexpresszió változásokat mutató géneket választottuk ki. A kiválasztott géneket az egyes szövettani diagnózisok alapján válogattuk szét, függetlenül attól, hogy csökkent expresszióról, fokozott expresszióról volt-e szó, valamint a különböző tumorok esetén azonosan megjelenő génexpresszió eltéréseket is meghatároztuk.
32
IV.
EREDMÉNYEK
A tumor szövetminták kliniko-patológiailag a szájüregi daganatoknál I-II-es, míg a meso- és hypopharynx daganatoknál II-es, III-as és IV-es stádiumú laphámsejtes karcinómának feleltek meg. A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika beteganyagából származó szájüregi daganatok leggyakoribb lokalizációja férfiaknál a nyelv, nőknél pedig az ajak volt. A szájüregben található korai stádiumú operabilis daganatok 53%-a tartozott a TNM I, a fennmaradó 47% pedig a TNM II kategóriába. A meso- és hypopharynx daganatok többségére pedig az előrehaladott (TNM IV) klinikai stádium volt jellemző. Csupán egy hypopharynx tumor esetében igazolódott TNM II stádium. A vizsgálatban résztvevő betegek átlagéletkora 63,8 év volt. A férfi: női arány pedig 7:1.
IV.1. Szájüregi daganatok és a normál nyálkahártya miRNS mintázatának összehasonlító vizsgálata 1. vizsgálatsorozat A szájüregi daganatok és a daganattól távoli ép autológ normál mucosalis epitelium miRNS expressziós profiljának összehasonlítása során kapott eredményeket a 7. ábra mutatja be. A daganatminták és a normál szájnyálkahártya miRNS expressziós mintázatának statisztikai értékelése az V. táblázatban látható.
33
miRNS expresszió az 5s rRNS arányában 7.
ábra: A szájüregi laphámsejtes carcinoma (1) és az autológ normál szövetek (0) miRNS expressziós eltérései. A vizsgált miRNS-ek expressziós értékei az 5s referencia gén relatív kvantifikációs arányában.
34
A vizsgált miRNS
miR21 miR155 miR191 miR146 a miR221
miR222
A szájüregi daganatok és tumor szövetek miRNS kifejeződésének csoportstatisztikai adatai miRNS tu. std. std. kifejeződés status dev. hiba átlaga
t
Kétszélű kétmintás t-próba 95% konfidencia átlagok intervallum p átlagok különbségé érték különbsége -nek std. 35umo felső hibája érték érték
1
5,51
2,05
0,32
0 1 0
1,17 3,34 0,84
0,85 1,07 0,82
12,32 0,01 0,13 0,16 11,67 0,01 0,13
1 0 1 0 1
1,64 0,66 0,36 0,41 3,61
0,66 0,39 0,35 0,43 1,55
0,10 0,06 0,05 0,06 0,24
0 1
0,98 0,98
0
0,86
1,02 0,16 0,91 0,14 ,6465 0,10 5
4,33
0,35
3,63
5,03
2,50
0,21
2,07
2,92
7,93
0,03
0,97
0,12
0,73
1,22
-0,50
0,61
-0,04
0,08
-0,22
0,13
8,94
0,01
2,63
0,29
2,04
3,21
0,67
0,52
0,11
0,17
-0,23
0,47
V. táblázat: A szájüregi laphámsejtes tumor sin és a tumor nyálkahártya szövetek miRNS expressziós értékeinek kétszélű kétmintás t-próba analízise.
Minden vizsgált miRNS esetén fokozott kifejeződést találtunk a daganatszövetekben a kontroll szövetekhez képest, mely statisztikailag szignifikánsnak a miR-21, -155, -191 és -221 esetén igazolódott. A legmagasabb expressziós értékeket a miR-21, -155, és miR-221-nél találtuk, a miR-146a pedig nagyon alacsony mértékben volt jelen a daganatos és ép mintákban egyaránt. A legmarkánsabban elkülönülő expressziós különbséget daganatok és tumorszövetek között a miR-155 esetében találtuk. A miR-21 és -221 ugyan 4-5-szörösen fokozott expressziót is mutatott a tumorokban, de az értékek szórása ezekben az esetekben a miR-155-höz képest nagyobbnak bizonyult. A miR-191 vizsgálatakor a daganatokban enyhe, de statisztikailag szignifikáns emelkedést figyeltünk meg, míg a miR-146a és -222 nem mutatott értékelhető eltérést a kontroll mintákhoz képest. A miRNS mintázat adott lokalizációjú mintákon egymásra vonatkoztatott arányait (8. ábra) tekintve hasonlóságokat mutattak a daganatok esetén az ajak, a nyelv, a szájfenék és a gingiva szövetein. Nagyobb eltéréseket az expresszió arányaiban a bucca és a szájpad minták mutattak, előbbiben az összes expresszió felét a miR-21 adta, míg a szájpad lokalizációjú mintákban a miR-221/-155 expresszió dominál. Ép nyálkahártya esetén minden lokalizációban eltérő mintázatot látunk. 35
8.
ábra: A szájüregi daganatok (1) és normal szövetek (0) közötti eltérések a miRNS expresszió egymásra vonatkoztatott arányában, tumorlokalizáció szerint (1:ajak, 2:bucca, 3:nyelv, 4:szájfenék, 5:gingiva, 6:szájpad)
A szájüregi daganatok miRNS expressziós mintázata a ROC analízis során 90% vagy a feletti teszt hatékonyságot mutatott a miR-21, -155 és -221 vonatkozásában (9. ábra, VI. táblázat)
36
9. ábra:A vizsgált miRNS-ek reciver operating görbe (ROC) analízise
A vizsgált miRNS miR21
ROC görbe alatti terület analízis 95% konfidencia görbe intervallum alatti std. hiba p érték 37umo felső terület érték érték 0,93 0,02 0,01 0,88 0,99
miR155
0,92
0,03
0,01
0,85
0,99
miR191
0,88
0,04
0,01
0,80
0,96
miR146a
0,47
0,06
0,64
0,34
0,59
miR221
0,90
0,03
0,01
0,83
0,97
miR222
0,51
0,06
0,86
0,38
0,64
VI.
táblázat: A ROC görbe alatti terület statisztikai adatai
37
2. vizsgálatsorozat A szájüregi daganatok és autológ kontroll nyálkahártya szövetek miRNS expressziós analízisét a költséghatékonyság fokozása érdekében elvégeztük egy nagyobb számú, saját tervezésű primer szettel is. Az első vizsgálatsorozatban bevált szignifikáns expressziós eltéréseket tumor markerek reprodukálhatóságának ellenőrzését és újabb ígéretes miRNS-ek expressziójának meghatározását végeztük el, mely során miRNS expressziós eredményeinket életmódbeli expozíciós faktorokkal és klinikai adatokkal együtt elemeztük. A vizsgálatban a miR-21, -27a, -34a, -93, -143, -146a, -148a, -155, 196a, -203, -205, -221 és -223 kifejeződését vizsgáltuk a laphámrákokban és az autológ ép nyálkahártya szövetekben. A miRNS expressziós értékek relative kvantifikációs
miRNS expresszió az 5s rRNS arányában
eltéréseit a 10. ábra szemlélteti.
10. ábra: Szájüregi daganatok (1) és kontroll tumor szájnyálkahártya szövetek (0) miRNS expressziója saját tervezésű primerekkel
38
A vizsgált miRNS
miR21 miR27a miR34a miR93 miR143 miR146a miR155 miR196a miR203 miR205 miR221 miR223
VII.
Kétszélű kétmintás t-próba
A szájüregi daganatok és tumor szövetek miRNS kifejeződésének csoportstatisztikai adatai tu status
Átlag
std. dev.
Std. hiba
1
4,89
2,3
0,59
0
1,56
2,21
0,57
1
3,41
1,93
0,50
0
0,96
0,86
0,22
1
2,05
2,33
0,60
0
3,95
2,5
0,64
1
3,28
1,69
0,44
0
1,09
1,4
0,36
1
2,41
2,06
0,53
0
0,55
0,47
0,12
1
0,46
0,42
0,11
0
2,04
2,25
0,58
1
5,46
3,13
0,81
0
0,71
0,75
0,19
1
4,43
3,11
0,80
0
1,25
2,38
0,62
1
3,73
2,06
0,53
0
1,04
2,17
0,56
1
3,4
2,34
0,60
0
0,53
0,82
0,21
1
3,87
2,55
0,66
0
0,63
0,32
0,08
1
5,72
3,09
0,80
0
0,68
0,44
0,11
95% konfidencia intervallum 39um felső o érték érték
t
p érték
átlagok különbsége
átlagok különbségének std. hibája
4,05
0,01
3,33
0,82
1,65
5,02
4,48
0,01
2,45
0,55
1,33
3,57
-2,16
0.04
-1,90
0,88
-3,71
-0,1
3,87
0,01
2,19
0,57
1,03
3,35
3,42
0,02
1,87
0,55
0,75
2,99
-2,68
0.01
-1,58
0,59
-2,79
-0,38
5,71
0,01
4,75
0,83
3,04
6,45
3,14
0,04
3,18
1,01
1,1
5,25
3,48
0,02
2,69
0,77
1,11
4,27
4,49
0,01
2,87
0,64
1,56
4,18
4,87
0,01
3,24
0,66
1,88
4,6
6,26
0,01
5,05
0,81
3,4
6,7
táblázat: Szájüregi daganatok miRNS expresszióinak párosított t-próba analízise
A panelen szereplő összes miRNS vonatkozásában szatisztikailag szignifikáns eredményeket kaptunk t-próbával (VII.táblázat) A daganatszövetek és tumor szövetek miRNS mennyiségének abszolút értékben a legkifejezettebb eltérések az előző vizsgálathoz hasonlóan a miR-155, -221 és -21 mutatta, de biztos markernek mutatkozott a miRNS expressziós átlagok különbségek nagyságát és a szignifikancia szintet együttesen figyelembe véve a miR-27a, -196a, -203, -205 és -223 is. A miRNS expresszió a teljes expresszió arányaiban kifejezve már sokkal jellegzetesebb eltéréseket 39
mutatott, mint az első vizsgálatsorozatban (11. ábra). Ennek fő oka a vizsgált miRNSek nagyobb száma volt. Mivel ebben az esetben 6 helyett 12 miRNS-t vizsgáltunk, részletgazdagabb aránybeli eltolódásokat figyelhettünk meg a daganatok egyes lokalizációiban. Hasonlóságokat a nyelvgyök és szájfenéki daganatok mintázatában lehetett észlelni, a többi lokalizáció nagyon eltérő miRNS arányokat mutatott. Normál szövetek ebben az esetben is markáns eltéréseket mutattak a lokalizációnak megfelelően.
11. ábra: a daganatos és autológ kontroll szövetek miRNS kifejeződési arányai az egyes szájüregi lokalizációkban (1:ajak, 2:bucca, 3:nyelv, 4:szájfenék, 5:gingiva, 6:szájpad)
40
12. ábra: A vizsgált miRNS-ek ROC görbe analízise
ROC görbe alatti terület analízise
A vizsgált miRNS
görbe alatti terület
std. hiba
p érték
miR21
0,87
0,07
miR27a
0,92
miR155
95% konfidencia intervallum 41umo érték
felső érték
<0,01
0,72
1,00
0,04
<0,01
0,82
1,00
0,97
0,02
<0,01
0,92
1,00
miR205
0,93
0,04
<0,01
0,84
1,00
miR221
0,91
0,02
<0,01
0,91
1,00
miR223
0,93
0,05
<0,01
0,83
1,00
miR34a
0,20
0,08
<0,01
0,03
0,37
VIII.
táblázat: A ROC görbe alatti terület statisztikai adatai
A ROC analízis során azonban az első vizsgálatsorozatunktól némileg eltérő eredményt kaptunk (12. ábra és VIII. táblázat). A 90% os szenzitivitás/specificitás arányt meghaladó miRNS-ek között nem szerepelt a miR-21, noha 87%-os aránnyal 41
megközelítette a kívánt értéket. A miR-221 valamint a miR-155 statisztikailag szignifikáns volt magas szenzitivitás/specificitás aránnyal, akárcsak az első vizsgálatban és nagyon jó markernek bizonyultak a miR-27a, -205 és -223 is. A miR-34a szuppresszor RNS, mint normal szöveteket jelző marker is ígéretesnek mutatkozott, de nem érte el a 10% alatti tartományt. Vizsgálatainkat kiegészítettük egy epidemiológiai és klinikai adatokat a miRNS kifejeződés értékeivel összehasonlító analízissel. Ebben figyelembe vettük a beteg neme, kora, a daganat lokalizációja, TNM tumor s, szövettani grade, tumor méret, nyirokcsomó metasztázis és a recidíva előfordulásának összefüggéseiben vizsgáltuk a miRNS expresszió eredményeit többváltozós regresszió segítségével. A miRNS mintázat a legjelentősebb eltéréseket a daganat lokalizáció, nem, kor, daganat tumor s és szövettani grade összefüggésében mutatta (IX. táblázat és a függelékben található I.táblázat).
Az
összes
változó
együttes
figyelembevételekor
a
satisztikailag
szignifikánsnak mutatkozó miRNS-ek a miR-34a, -143, -146a és -155 voltak.
42
Többváltozós variancia analízis Vizsgált hatás
Érték
F
p-érték
miR21
0,530
0,591
0,771
miR27a
0,322
1,406
0,350
miR34a
0,102
5,892
0,021
miR93
0,399
1,004
0,518
miR143
0,123
4,763
0,035
miR146a
0,101
5,937
0,021
miR155
0,088
6,878
0,015
miR196a
0,321
1,411
0,348
miR203
0,161
3,466
0,072
miR205
0,458
0,790
0,640
miR221
0,471
0,748
0,667
miR223
0,223
2,322
0,159
IX. táblázat: miRNS expresszió többváltozós variancia analízis eredménye a laphámrákok nem, kor, a daganat lokalizációja, TNM tumor s, szövettani grade, tumor méret, nyirokcsomó metasztázis és a recidíva előfordulásának összefüggéseiben. Általánosított lineáris modell (GLM) alkalmazásával (függelékben található I. táblázat) a daganat szövettani grade-jével szignifikáns összefüggést mutatott a miR34a, -143, 196a valamint a miR-223 expresszió. TNM státusszal szignifikáns összefüggést mutatott a miR-155, a tumor méretével a miR-93 kifejeződés, nyirokcsomó metasztázissal szignifikánsan pedig a miR-205 expresszió kapcsolódott.
43
mRNS expresszió a HPRT kifejeződés arányában
IV.2. Szájüregi daganatok mRNS expressziója
13. ábra: mRNS expresszió értékei szájüregi laphámrákokban(1) és autológ ép nyálkahártya szövetekben (0).
A vizsgálatban párosított kétszélű kétmintás t-próba alkalmazásával a vaszkuláris sejtadhéziós molekula (Vcam, p=0,50) és a toll like receptor 1 (Tlr1, p=0,27) mRNS kifejeződése mutatott szignifikánsan emelkedett expressziót a daganatos szövetekben az autológ normál szövetekkel történő összehasonlításban. Az Nfκb1 kifejeződése szintén egy emelkedett tartományban, középértékét tekintve 27-szeres emelkedést mutatott a Hprt kifejeződéséhez képest a daganatokban. A középértékhez képest azonban nagy szórást mutatott az egyes daganatmintákban. A kontroll minták esetén az Nfκb1 középértéke 15,8 volt, de néhány kontroll minta elérte a daganatokban talált expressziós értékek szintjét így a különbség statisztikai szignifikanciát nem ért el. A szignifikáns expresszió eltérést mutató Tlr1 a klasszikus NFκB aktivációs útvonal receptoriális serkentésének mediátora, míg a Vcam az Nfκb1 downstream targeteként szerepel a génhálózatban.
44
IV.3. Meso- és hypopharynx daganatok térképbiopsziás mintáinak miRNS expressziós analízise A meso- és hypopharynx daganatok vizsgálat sorozatában a tumorok és az általunk kidolgozott térkép biopsziás séma szerinti mikroszkóposan ép nyálkahártya területekről vett szövetminták egymással történő miRNS expresszióinak összehasonlítását végeztük (14.ábra). A daganathoz képest attól centiméterenként távolodva az ép nyálkahártya szövetekben jellegzetes miRNS kifejeződési mintázatot találtunk a tumortól való távolság függvényében (X-XIII. táblázat). A daganatszövetek és az 1 cm-re eső peritumorális makroszkóposan ép nyálkahártya szövetek közt szignifikáns expressziós eltérést csupán 3 miRNS, a miR-21, -27a és 221 esetén találtunk. A tumortól 2cm-re eső nyálkahártyához képest a daganatokban fokozott kifejeződése a miR-21, -27a, -146a, és -155-nek volt ugyanakkor a miR-34a és -143 szintje szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult. A tumor és a tőle 3 cm-re fekvő nyálkahártya már szignifikáns különbséget mutatott a miR-205 kivételével az összes vizsgált miRNS vonatkozásában, melyeknek a miR-34a és -143 kivételével a daganatokban volt emelkedett expressziójuk.
45
miRNS expresszió az 5s rRNS arányában 14. ábra: A miRNS expresszió 5s rRNS referencia gén tumor si kvantifikációs arányában kifejezett értékei a meso- és hypopharynx daganatokban és a daganatokat körülvevő ép nyálkahártya szövetekben. (0: tumor, 1: tumortól 1 cm-re, 2: tumortól 2 cm-re, 3: tumortól 3 cm távolságra levő ép nyálkahártya)
46
Kétszélű kétmintás t-próba
A meso-és hypopharynx daganatok miRNS kifejeződésének csoportstatisztikai adatai
A vizsgált tumortól miRNS való
miR21 miR27a miR34a
miR143 miR146a miR148a miR155 miR205
miR221
távolság (cm) 0
átlag
std. dev.
std. hiba
11,60
5,28
1,46
1
6,22
4,43
1,23
0
7,81
4,97
1,38
1
3,62
1,93
0,53
0
1,05
0,68
0,19
1
1,89
1,57
0,43
0
0,94
0,88
0,24
1
2,17
2,13
0,59
0
6,61
4,42
1,23
1
6,70
4,97
1,38
0
7,95
5,02
1,39
1
7,98
4,09
1,14
0
7,79
3,84
1,06
1
6,24
3,24
0,90
0
0,92
0,84
0,34
1
1,70
2,62
1,07
0
6,91
5,48
2,24
1
4,24
1,97
0,80
p érték
2,81
0,01
5,38
2,83
0,01
-1,77
alsó érték
felső érték
1,91
1,43
9,32
4,19
1,48
1,14
7,24
0,09
-0,84
0,47
-1,82
0,14
-1,93
0,07
-1,23
0,64
-2,55
0,08
-0,05
0,96
-0,08
1,84
-3,89
3,72
-0,01
0,99
-0,03
1,80
-3,73
3,68
1,11
0,28
1,54
1,39
-1,33
4,42
-0,69
0,51
-0,77
1,12
-3,28
1,73
1,12
0,29
2,67
2,38
-2,63
7,96
Kétszélű kétmintás t-próba
A meso-és hypopharynx daganatok miRNS kifejeződésének csoportstatisztikai adatai
A vizsgált tumortól miRNS való
átlag
std. dev.
std. hiba
0
11,60
5,28
1,46
2
3,42
2,84
0,79
0
7,81
4,97
1,38
2
3,03
1,86
0,51
0
1,05
0,68
0,19
2
4,58
5,49
1,52
0
0,94
0,88
0,24
2
5,32
3,52
0,98
0
6,61
4,42
1,23
2
3,15
2,77
0,77
0
7,95
5,02
1,39
2
5,08
4,14
1,15
0
7,79
3,84
1,06
távolság (cm) miR21 miR27a miR34a miR143
miR146a miR148a miR155
átlagok átlagok különbségének különbsége std. hibája
t
95% konfidencia intervallum
átlagok átlagok különbségének különbsége std. hibája
t
p érték
4,92
0,01
8,18
3,25
0,01
-2,30
95% konfidencia intervallum alsó érték
felső érték
1,66
4,75
11,61
4,78
1,47
1,74
7,82
0,03
-3,53
1,53
-6,70
-0,36
-4,35
0,01
-4,39
1,01
-6,47
-2,31
2,39
0,03
3,46
1,45
0,47
6,45
1,59
0,12
2,87
1,81
-0,85
6,60
2,10
0,05
3,06
1,46
0,05
6,06
47
miR205 miR221
A vizsgált miRNS
miR21 miR27a miR34a miR143 miR146a miR148a miR155 miR205 miR221
2
4,73
3,59
1,00
0
0,92
0,84
0,34
2
1,68
2,76
1,13
0
6,91
5,48
2,24
-0,64
0,54
-0,76
1,18
-3,38
1,87
1,45
0,18
3,73
2,58
-2,01
9,47
Kétszélű kétmintás t-próba
A meso-és hypopharynx daganatok miRNS kifejeződésének csoportstatisztikai adatai tumortól való átlag távolság (cm)
t std. dev.
std. hiba
0
11,60
5,28
1,46
3
1,61
0,78
0,22
0
7,81
4,97
1,38
3
1,73
1,13
0,31
0
1,05
0,68
0,19
3
6,89
4,75
1,32
0
0,94
0,88
0,24
3
7,55
4,93
1,37
0
6,61
4,42
1,23
3
3,16
3,14
0,87
0
7,95
5,02
1,39
3
2,18
2,79
0,77
0
7,79
3,84
1,06
3
3,33
4,70
1,30
0
0,92
0,84
0,34
3
5,75
5,83
2,38
0
6,91
5,48
2,24
3
0,83
0,97
0,39
átlagok p átlagok különbségének érték különbsége std. hibája
95% konfidencia intervallum alsó érték
felső érték
6,75
0,01
9,99
1,48
6,93
13,04
4,29
0,01
6,07
1,41
3,15
8,99
-4,38
0,01
-5,83
1,33
-8,58
-3,08
-4,76
0,01
-6,61
1,39
-9,48
-3,74
2,30
0,03
3,45
1,50
0,35
6,56
3,62
0,01
5,77
1,59
2,48
9,05
2,65
0,01
4,46
1,68
0,99
7,93
-2,01
0,07
-4,82
2,40
-10,18
0,53
2,68
0,02
6,08
2,27
1,02
11,13
X-XIII. táblázat: Meso-és hypopharynx daganatok miRNS expresszióinak összehasonlítása kétszélű kétmintás t-próbával a 3 cm-re fekvő tumor nyálkahártya szövet és a daganatszövet, valamint a daganattól 1cm és 2cm távolságban lévő ép nyálkahártya esetén
48
M
H
15. ábra: A meso-(M) és hypopharynx (H) lokalizációjú daganatok vizsgált miRNS egymáshoz viszonyított aránya a daganattól való távolság függvényében. A miRNS kifejeződés mintázata az egymásra vonatkoztatott kifejeződés arányában mindkét lokalizációban hasonló tumorszöveti miRNS aránybeli összetételt mutatott (15. ábra). A hasonlóság a tumortól 1 cm-re fekvő területek és tumoros szövetek közt is fennállt, mindkét lokalizáció esetén. Jelentősebb különbség a daganatszövetektől először 2 cm távolságban látható. Ez mesopharynx daganatok esetén a miR-21 és -155 csökkenés és tumorszuppresszor (miR-34a, -143) kifejeződési aránybeli növekedésében jelent meg, míg hypopharynx daganatoknál a tumorszuppresszor (miR-34a és miR-143) és gyulladásos mediátor miRNS (miR-146a) valamint a miR-148a közötti arányok megváltozásánál. A távolabbi (3-cm-re levő) ép szövetek, a szájüregi mintákhoz hasonlóan, már a tumorközeli szövetektől és lokalizáció szerint is nagyon erős aránybeli eltéréseket mutattak. A mesopharynx és hypopharynx minták miRNS expressziós adatait logisztikus regresszióval összehasonlítva a két lokalizáció között szignifikáns eltéréseket 49
tapasztaltunk. A statisztikai analízis a mesopharynx és hypopharynx mintákban előforduló miRNS miR -21, -27a, -34a, -143, -146a, -148a és -155 eredményeket hasonlította össze, és lépésenként távolította el a szignifikáns eltérést nem mutatómiRNS-eket a vizsgálatból. Az utolsó lépésben (4. lépés, ezt mutatja a XIV. táblázat)
az
egymás
zavaró
hatásától
megtisztított
eredményeket
láthatjuk.
Statisztikailag szignifikánsnak bizonyult a miR-21, miR-143 és miR155. Ezek a miRNS-ek a hypopharynxból származó mintákban szignifikánsan magasabb expressziós értékeket mutattak (p<0,05).
Vizsgált B miRNSkoefficiens ek
p érték
Esélyhányados (B)
95% konfidencia intervallum Alsó érték
Felső érték
miR21
0,278
0,006
1,32
1,08
1,61
miR143
0,652
0,001
1,92
1,32
2,77
miR155
0,332
0,041
1,39
1,01
1,91
XIV. táblázat: Bináris logisztikus regresszió a meso-és hypopharynx daganatok miRNS expressziós eredményeinek lokalizáció szerinti összehasonlítására.
A lokalizáció szerint lebontott expressziós mintázatbeli különbségeket a 16. és 17. ábra szemlélteti. A meso- és hypopharynx daganatok csupán néhány miRNS vonatkozásában mutattak enyhe eltéréseket. Így a miR-221 mesopharynx daganatokban jelent meg döntően, míg hypopharynx daganatokban emelkedettsége kevésbé volt jellemző, a hypopharynx daganatokat a miR-148 expresszió jellemezte. Ezek a jellegzetességek a peritumorális szöveteknél még 2 cm távolságban is észlelhetőek voltak. 3 cm-es távolságban megfigyelhető, hogy a hypopharynx esetén a miR-146a még a távoli ép szövetekben is aktív maradt.
50
16.ábra: Jobb tonsillát infiltráló mesopharynx laphám tumor miRNS expressziós mintázata
17. ábra: Hypopharynx daganat miRNS expressziós mintázata
51
IV. 4. Pajzsmirigy microarray vizsgálat eredményei: Vizsgálataink során 233 gén csökkent expresszióját és 25 gén fokozott expreszióját sikerült kimutatni a statisztikailag szignifikáns határérték felett normál pajzsmirigyhez viszonyítva. A mintákban kifejezettebben jelentkezett az expresszió csökkenés, bár számos gén fokozott expressziója is megfigyelhető volt. Az egyes szövettani altípusok jellegzetes génexpressziós mintákat mutattak, különösen a csökkent expresszió tekintetében. A Függelék IX-XIV.táblázatban tüntettük fel a follikuláris adenomára (FA), a follikuláris karcinomára (FTC) és a papilláris karcinomára (PTC) jellemző gének szignifikáns mértékű expressziócsökkenését, valalmint a szignifikáns over-
A megváltozott szabályozást mutató gének száma
expresszióikat. 127
140 120 100 76
80
40
fokozott expresszió
49
60
csökkent expresszió 18
20
2
7
0 FTA
FTC
PTC
tumor típus
18. ábra: A vizsgált pajzsmirigydaganatcsoportokban észlelt szignifikáns expressziós eltérést tumor gének egymáshoz viszonyított számbeli aránya. Az egyes altípusok differenciáltsági foka és metasztatikus képességével arányosan az alulexpresszált gének száma jelentős növekedést mutatott, míg a fokozott kifejeződést muatató gének száma alacsonyabb mértékű volt (18.ábra). Külön figyelmet fordítottunk azon gének meghatározására, amelyek több altípusra voltak jellemzők. A vizsgálatok során közös géneket döntő többségében a csökkent expressziókban tudtunk azonosítani. A fokozott expressziót tumor
gének között
átfedést az egyes szövettani csoportoknál tumor a follikuláris adenoma és follikuláris 52
karcinoma esetében az NFκB gén tekintetében találtunk. A XVI-XVIII .táblázatok az egyes szövettani alcsoportok szignifikáns eltérést mutate génexpresszióit tüntetik fel.
ID
Név
log. hányados
p érték
Follikuláris adenoma (FA) AB044385_1
Transmembrane molecule with thrombospondin module
2.225
0.001
AF152323_1
Protocadherin gamma A3
2.417
<0.05
AF387908_1
MHC class I antigen
2.087
0.010
BC000814_1
TG-interacting factor (tale family homeobox)
2.263
<0.05
BC003382_1
Sorting nexin 2
2.166
0.006
BC011027_1
Ectodysplasin A isoform 1 EDA1
2.285
0.001
NM031942_1
Cell division cycle associated protein 7 isoform 1
2.167
0.009
NM080798_1
Alpha 1 type XIII collagen isoform 2
2.460
<0.05
XM012425_1
Lysyl oxidase-like 1
2.196
<0.05
XM030577_1
Potential phospholipid-transporting ATPase Iia
2.203
0.001
XM051590_1
Nuclear pore protein GP210 precursor
2.004
<0.05
3.426/2.066
0.021/0.007
2.237
0.016
Follikuláris adenoma (FA)/ Follikuláris carcinoma (FTC) XM166349_1
Nuclear factor of kappa light polypeptide gene enhancer in B-cells, NFKB Follikuláris carcinoma (FTC)
XM170650_1
Riken cDNA 4921522e24 Papilláris carcinoma (PTC)
AB083586_1
Putative G-protein coupled receptor
2.576
<0.05
AJ250014_1
Cyclin D1, CYLD1
2.235
<0.05
BC015753_1
GRO2 oncogene
2.088
<0.05 53
D89501_1
Salivary proline rich protein
P-B, PB1
K03208_1
Proline rich protein BstNI subfamily, PRB2
2.279
0.023
2.166
0.001
XV. táblázat: Fokozott kifejeződést tumor gének az egyes pajzsmirigydaganat csoportokban
ID
Név
log. hányados
p érték
log. hányados
FTA
p érték
FTC
AF153762_1
Bruton’s tyrosine kinase, BTK
-2.025
0.0075
-2.661
0.0140
AF208694_1
Impact
-2.594
0.0013
-2.689
0.0001
BC011634_1
G protein-coupled receptor 30, GPR30
-3.429
0.0004
-2.138
0.0420
BC021104_1
Apelin
-2.024
0.0011
-2.162
0.0280
Potassium channel protein
-2.396
0.0001
-3.810
0.0007
NM_016279_1
E-cadherin
-2.197
0.0001
-2.048
0.0416
NM_145752_1
CDP-diacylglycerol–inositol 3phosphatidyl-transferase isoform 2
-3.327
0.0002
-2.854
0.0001
M55513_1
FTA
PTC
BC002530_1
ADP-ribosylation factor-like 2, ARL2
-2.016
<0,05
-2.525
0.0086
NM_000946_1
Primase, polypeptide 1 (49kd); PRIM1
-2.160
<0,05
-3.368
0.0004
NM_001559_1
Interleukin 12 receptor, beta 2,IL12RB2
-3.000
<0,05
-2.593
0.0087
NM_002076_1
Glucosamine (N-acetyl)-6sulfatase precursor
-2.567
<0,05
-3.140
0.0003
NM_006298_1
Zinc finger protein 192, ZNF192
-2.003
<0,05
-2.037
0.0411
NM_006484_1
Dual-specificity tyrosine-(y)phosphorylation regulated kinase 1b isoform c
-2.050
<0,05
-2.870
0.0008
XM_007868_1
Sodium/hydrogen exchanger 5 (Na(+)/H(+) exchanger 5), NHE-5
-2.655
<0,05
-2.644
0.0071
54
FTC
PTC
AF052510_1
Phosphocholine cytidylyltransferase b
-2.562
0.0001
-2.123
0.0156
AF107044_1
DNA-binding protein,SOX21
-2.488
0.0010
-2.876
0.0075
AK091478_1
NIL-2-a zinc finger protein
-2.260
0.0004
-2.090
0.0051
NM_002662_1
Phospholipase d1, phophatidylcholine-specific; PLD1
-2.001
0.0001
-2.742
0.0005
NM_002753_1
Mitogen-activated protein kinase 10, isoform 1; MAPK10
-2.277
0.0002
-2.214
0.0092
NM_003691_1
Serine/threonine kinase 16, STK16
-2.250
0.0010
-3.074
0.0033
NM_005251_1
Forkhead box C2, FOXC2
-2.351
0.0012
-3.124
0.0001
XVI. táblázat: Az egyes pajzsmirigydaganat csoportok között átfedést tumor , szignifikánsan csökkent kifejeződést tumor gének
FTA ID
Név
FTC
PTC
log. hányados
p érték
log. hányados
p érték
log. hányados
p érték
AF140630_1
Urotensin-II
-2.264
0.004
-4.106
0.001
-2.46
0.001
AF294009_1
Eosinophilderived neurotoxin, RNS2
-2.113
0.024
-2.872
0.001
-2.501
0.014
AF308819_1
Nuclear receptorinteracting factor, PPARG
-2.647
0.001
-2.418
0.029
-2.371
0.001
XVII. táblázat: Mindhárom pajzsmirigydaganat típusnál szignifikáns csökkenést tumor gének
55
V. MEGBESZÉLÉS V.1 Szájüregi, meso-és hypopharynx daganatok eredményeinek megbeszélése A fej-nyak daganatok standard diagnosztikai kiértékelése évtizedek óta szöveti patomorfológiai alapon történik, melyet igen ritka esetben egészít ki molekuláris, a daganat biológiai viselkedését meghatározó eljárás (9, 17-19). Jelenleg intenzív kutatás folyik olyan markerek irányába, melyek a primer elváltozást illetve a daganatot körülvevő, molekuláris szempontból inhomogén szöveteket és áttéteket jellemezni tudják, valamint a tumor recidívát, korai fázisban azonosítják (62-67). A fej-nyak daganatok között a szájüregi, mesopharynx, hypopharynx valamint gége lokalizációjú laphám eredetű karcinomák daganatfejlődési modelljét az elmúlt évek során az irodalomban gyakran jellemezték a cancer field modellel (41-43). Az elmélet feltételezi, hogy a daganatképződést elindító környezeti etiológiai tényezők, valamint az egyéni érzékenységet meghatározó tényezők jellegzetes genomikai és epigenetikai változásokat hoznak létre a fenotípusosan ép nyálkahártya sejtekben. Az így létrejövő, nehezen meghatározható genetikailag vagy epigenetikailag módosult terület a „cancer field”, melyen a prekurzor elváltozások, a primer daganat, a daganat recidíva vagy esetlegesen az ismételt primer daganat előfordulhat. Az egyéni genetikai tulajdonságok által meghatározott, de morfostatikus (a kialakult szöveti architektúra fenntartását meghatározó) faktorként epigenetikai szinten is szerepet játszó miRNS-ek a nemzetközi irodalomban számos daganattípus molekuláris jellemzésében ígéretesnek bizonyultak (67, 73, 80-81, 88-89). Kutatásomban, igyekeztem ennek a laboratóriumi szempontból stabil és jól reprodukálhatóan kimutatható molekulának az előnyeit felhasználni cancer field meghatározásában. Vizsgálataimban csak a miRNS-mRNS kifejeződések kvantitatív
meghatározására
koncentráltam,
nem
került
sor
a
nukleinsav-
szekvenciasorrendet érintő változások felmérésére vagy követésére. Azonban a miRNS kifejeződés mennyiségi különbségeit tekintve is számos érdekes és jellegzetes eltérés mutatkozott a daganatok és az őket meghatározott távolságra körülvevő fenotípusosan ép szövetek szempontjából. Vizsgálatainkban szájüregi daganatok valamint meso- és hypopharynx daganatok esetén sikerült lokalizáció és daganat specifikus miRNS profilt kimutatni. Általánosan a 56
tumorszövetekre jellemző volt a miR-21, -155 és -221 fokozott kifejeződése, melyek minden lokalizációban megbízható daganatmarkernek bizonyultak. A szájüregi daganatok vonatkozásában a két vizsgálatsorozatban végzett ROC görbe alapján több marker (miR-21, -27a, -155, -191, -205, -221 és -223) esetében a diagnosztikai szenzitivitás a specifitás függvényében 90% feletti diagnosztikai hatékonyságot mutatott. A teszt hatékonyság vonatkozásában összesítésben a miR-221 míg a görbék alakját figyelembe véve az adatok egységnégyzetbeli elhelyezkedése alapján magas diagnosztikai szintnél minden lokalizációban a miR-155 bizonyult a legjobban alkalmazható markernek. Az összes vizsgálat áttekintésekor a legmarkánsabbnak és szinte minden összehasonlításban statisztikai szempontból is szignifikánsnak bizonyult a miR-21. Vizsgálatunkban minden szájüregi lokalizációban szignifikánsan fokozott expressziót mutatott. Kifejeződése a finomabb meghatározásra alkalmas térképbiopsziás anyagokban mesopharynx daganatokban a daganathoz közelebb fekvő ép szövetekben éles csökkenést és nagy tumorszövet specifitást mutatott, míg a hypopharynx daganatokban csupán a daganattól 3cm-re levő szövetekben esett szignifikáns mértékben. A logisztikus regressziós vizsgálat során a hypopharynx daganatokban a miR-21 értékei egyébként jelentősen magasabbnak is bizonyultak a mesopharynx daganatokénál. Ezt az eltérést valószínűsíthetően az okozta, hogy a hypopharynx daganatok rosszabb prognózisúak. Egy fej-nyak daganatok esetében a miRNS expressziók
prognosztikus
értékét
vizsgáló
metaanalízis
az
irodalmi
adatok
áttekintésekor magasabb miR-21 expressziót rosszabb túléléssel hozta statisztikailag szignifikáns összefüggésbe (HR:1,57 CI: 1,22-2,02, p<0,05) (117). Ezzel szemben a saját munkámban etiológiai és klinikai daganatjellemzőkkel való GLM vizsgálat, melyet a szájüregi daganatokon a 2. vizsgálatsorozatban végeztünk nem tudtunk kimutatni szignifikáns összefüggést a miR-21 vonatkozásában egyetlen, a daganat előrehaladott állapotát jelző faktorral szemben sem. A miR-34a és miR-143 tumor szuppresszor tulajdonságú miRNS-ek vonatkozásában megállapítható, hogy ugyan a ROC analízis nem értékelte magas szintre a diagnosztikai teszt hatékonyságukat, tehát önálló markerként való alkalmazhatóságukat nem támasztotta alá munkánk, mégis számos tekintetben volt jellegzetes kifejeződésük. A miR-34a-t HPV asszociált fej-nyak daganatok esetén több tanulmányban is csökkent kifejeződéssel azonosítottak. Hatásmechanizmusa tisztázott, gátolja a tumor proliferációban és daganatos neoangiogenezisben szerepet játszó E2F és survivin fehérjét és transzlációját (26, 29). 57
Vizsgálatunkban szintén alacsony expresszió jellemezte ezeket a miRNS-eket minden vizsgált lokalizációban. Mesopharynx daganatok esetén a daganattól távolabb eső szövetekben találtuk meg ezen miRNS-ek számottevő expresszióját, a hypopharynxban azonban a miR-34a már a daganattól 1 cm-re levő szövetekben megjelent. A szájüregi daganatok szövettani grade-jével ez a két miRNS mutatta a legszorosabb fordított arányú összefüggést. Összességében ezen miRNS-ek kifejeződésének eltűnése vizsgálatainkban szoros kapcsolatban állt a daganatos fenotípussal. A szájüregi daganatok összes klinikai paraméterét figyelembe vevő lineáris regressziós analízis esetén is szignifikáns marker maradt. Azonban míg a miR-34a daganat lokalizációt tekintve nem mutatott nagy eltéréseket és ép szövetekben stabilan expresszálódó markernek igazoltuk, addig a miR-143 esetén nagy expressziós arány beli különbségeket találtunk az egyéb vizsgálatban szereplő miRNS-ek kifejeződéséhez viszonyítva. A miR-146a és miR-148a szerepük a gyulladásos folyamatok és a karcinogenezis kapcsolódási pontjaiban, a gyulladásban levő sejtek immortalizációjában jelentős (99, 104, 106). Vizsgálatunkban mindkét miRNS a hypopharynx daganataira volt leginkább jellemző. Ebben a lokalizációban kifejeződésük a daganatokra és peritumorális szövetekre is jellegzetes volt és széles sávban a daganat körül megtalálható maradt. Szájüregi daganatokban ugyanakkor nem bizonyult kellően specifikus és szenzitív markernek, ugyanakkor a GLM analízis a 146a és a daganat grade között szignifikáns, egyenes arányú összefüggést mutatott. A miR-155 egy fej-nyak daganatok esetén gége laphám karcinomában korábbi tanulmányok során azonosított miRNS, mely a jelátviteli kapcsolataiban a daganat invázióval mutat szoros összefüggéseket (99, 100). Vizsgálatainkban a miR-155 bizonyult az egyik önállóan is alkalmazható, diagnosztikus teszt hatékonyságú, ugyanakkor specifikus daganatjellemzőkkel összefüggésbe hozható markernek. A szájüregi daganatokban ez volt az egyetlen olyan miRNS, ami mind a ROC (mindkét vizsgálatsorozat esetén 90% feletti hatékonyság) mind pedig a GLM analízis során (TNM stádiummal való összefüggésben) szignifikánsnak mutatkozott.
A mapping
biopsziás mintákban lokalizációtól függetlenül jelentős kifejeződést mutatott és még a daganatoktól 2 cm-es távolságra levő szövetekben is. Érzékenysége ellenére nagy mintaszám esetén is kellően specifikus maradt, kevés fals pozitív eredménnyel volt
58
összefüggése a ROC analízisben. Vizsgálatunkban egyértelműen a leghatékonyabb, malignitás gyanúját a peritumorális szövetekben megbízhatóan jelző marker. A miR-221 szerepe eddig elsősorban emlő karcinómában és központi idegrendszeri glioma esetén tisztázott, fej nyak tumorokban néhány vizsgálat történt, melyben a daganatok rossz prognózisával és a tumorinvázió mértékével mutatott összefüggéseket (99, 108, 109). Vizsgálatainkban megbízható onkomiR-ként szerepelt szájüregi daganatok esetén és a miR-21 és -155 kifejeződésekhez nagyon hasonlóan viselkedett. Szájüregi daganatok ROC vizsgálatánál mindkét esetben magas teszt hatékonyságot mutató marker. A daganatszövetekre a legmagasabb relatív kvantifikációs kifejeződés értékeket ennek a miRNS-nek az esetében találtuk. A térképbiopsziás mintáknál ez a miRNS kifejezetten a hypopharynx daganatokra és peritumorális szövetekre volt jellemző. A mesopharynx daganatok esetén nem mutatott szignifikáns eltérést. Ennek oka azon kívül, hogy a mesopharynx daganatokban ez a marker nem jellegzetes, lehet az is, hogy a mesopharynxban esetleg eltérő nukleotid-sorrendű variáns érik ki, melyet az általunk alkalmazott specifikus primer szekvenciák nem tudtak hatékonyan amplifikálni. A miR-27a egy, az irodalomban fej-nyak daganatokkal kapcsolatban eddig még kevéssé részletesen vizsgált miRNS (118). Vizsgálatunk során minden lokalizációban egyaránt nagyon hasonló viselkedést mutatott, mint a miR-21. A miR-21-el való szekvenciális hasonlóságaik miatt valószínűleg a mRNS célmolekuláinak egy részét képes a miR-27 is gátolni. A miR-191-et vizsgálatunkig csupán AML-ben azonosították egyetlen tanulmányban a miRBase adatbázis alapján (119). Szignifikáns expressziós emelkedését a szájüregi daganatokban jelen vizsgálat mutatta ki először. Publikációnkat követően számos más daganattípusban, pl. emlő és vastagbél daganatok esetében is leírták fokozott expresszióját. Fej-nyak daganatok nem invazív biomarker fejlesztése céljából végzett nyál alapú miRNS microarray vizsgálatsorozat szintén emelkedett mennyiségét igazolta (120). A mesopharynx és hypopharynx minták lokalizáció specifikus összehasonlításában elsősorban a miR-221 jelenléte, valamint a miR-21, 143 és 155 expresszió mennyiségi különbségei voltak megfigyelhetők. Az egyes daganatok és a daganattól különböző távolságra lévő szövetek azonban a miRNS expresszió egymáshoz viszonyított 59
arányainak eltéréseivel voltak a leginkább érzékletesen elkülöníthetők. Több marker együttes vizsgálata így nagyobb lehetőségeket rejt a daganattól meghatározott távolságra eső területek genomszintű jellemzésében. Érdekes, hogy minden marker esetében a mennyiségi szempontból legmagasabb expressziót a hypopharynx laphám daganatokban találtuk és az életmódbeli etiológiai faktorok jelenléte (dohányzás, alkoholfogyasztás) ebben a betegcsoportban bizonyult a legmagasabb mértékűnek. Azonban az alkoholfogyasztás és dohányzás összefüggését specifikus miRNS expressziós mintázatbeli eltéréssel nem sikerült igazolnunk sem a szájüreg, sem pedig a meso- vagy hypopharynx vonatkozásában. Mindent összevetve a miRNS kifejeződés mintázatának elemzése elsősorban az eltérő daganat lokalizáció elkülönítésében, valaminta peritumorális, fenotípusosan épnek tűnő, de epigenetikailag a daganat szöveti szerveződésében érintett peritumorális szövetek elkülönítésében bizonyult alkalmasnak. A peritumorális szövetek miRNS mintázatbeli jellemzői hasznosak lehetnek az R0 rezekción
átesett
betegek
recidíva
kockázatának
megítélésében,
esetlegesen
prognosztikus faktorként az utánkövetés során (melyhez azonban további, követéses vizsgálat szükséges). Az egyes miRNS-ek funkcionális megítélése szempontjából a szignifikáns expressziós eltérést mutató miRNS-ek néhány közös jelátviteli összefüggést mutató mRNS célmolekulájának kifejeződését is meghatároztuk. A potenciálisan felmerülő mRNS targetek között olyan kapcsolódási pontot próbáltunk meghatározni, mely az összetett sejtrendszerek működését szabályozó egyik legfontosabb mechanizmust az apoptózist érinti. A daganatok esetében két ok vezethet az apoptózis programjának sérüléséhez, szabályozásának zavarához, végső soron a daganatsejt immortalizációjához. Az egyik a program hibás működése valamelyik résztvevő működészavara miatt (antiapoptotikus jelátvitel fokozott működése, proapoptotikus folyamatok csökkent aktivitása), a másik a program gátoltsága (például a túlélési faktorok túltermelése miatt). A közös kapcsolódási pontként meghatározható jelátviteli hálózatként az NFκB rendszert választottuk. A vizsgált gének részvétele az NFκB jelátviteli rendszerben egymáshoz kapcsolódóan az útvonal analízis térképen látható (19. ábra). Vizsgálatainkban statisztikailag szignifikáns különbség a daganat és a kontroll normál nyálkahártya mRNS mintázatában a Vcam és Tlr1 kifejeződésben volt. A Vcam agresszív daganatok neovaszkularizációt elősegítő molekuláris mechanizmusáért felelős, az NFκB rendszer aktiválja, míg a Tlr1 pedig az NFκB egyik sejtfelszíni receptorát kódoló mRNS, így 60
fokozott expressziója pozitív feedbackként az NFκB folyamatos aktivációjáért felelős, ami közvetlenül szabályozza az epitheliális szöveti architektúra kialakulásában fontos szerepet játszó Cyclin D1 (CYLD1) kifejeződést a PPARγ kifejeződést és közvetetten számos más transzkripciós faktort és sejtciklus szabályozásban résztvevő gént.
19. ábra: A RealTime Ready Custom Panel útvonal analízis eredménye
Az NFκB állandó aktivációja a tumorsejtekben klonális szelekciónál óriási előnyt jelent (121). Az Nfκb1 mRNS expresszióját a normál nyálkahártya szövetekben is számos esetben emelkedettnek találtuk. Ezen eredményünk szintén erősen alátámasztja a cancer field elméletet. A daganatterápia területén végzett eredmények is ígéretesek: SR-IKB alfa által okozott NFκB represszió jelentősen növelte a doxorubicin, daunorubicin és a sugárterápia hatékonyságát primer epitheliális sejtvonalakon (122). A PS 341 proteoszóma gátló készítmény az SR IκB hez hasonlóan növelte a CP11 által kiváltott apoptotikus választ számos tumor esetén. Ami fej-nyak tumorok esetén igen jelentős: az NFκB szuppresszió érzékenyíti a daganatsejteket a TRAIL (TNF-hez kapcsolódó apoptózis indukáló ligand)- indukálta apoptózisra ez mind fej-nyaki eredetű, mind 61
oesophagus laphámsejtes carcinomában igazolódott. Nagy figyelmet keltett szintén fejnyak laphámsejtes daganatok esetén az a felfedezés, hogy a 2 ME (2-metoxiösztradiol) egy endogén ösztrogén metabolit és a 11-p53 (11 polyarginin peptid p53) szuppresszálja az NFKB-t és nagyon jó hatásúak a szájüregi laphámrákok esetén (123, 124). Ez egy új ún. protein transzdukciós terápia: poli arginin kötött peptidek mRNS expressziós gátlást idéznek elő. Nagyon jó hatékonyságú, gyors, de csak rövid ideig áll fenn a hatása (egymással kombinálva méginkább fokozott a hatás, egyéb kemo- ill radioterápiás kombinációban pedig még ki sem próbálták őket). Hazánk egyik kiemelkedő népegészségügyi problémáját jelentik a fej-nyak daganatok. Ennek oka a daganatok késői stádiumban való felismerése, mely a megfelelő prevenciós stratégiák alkalmazásának elégtelenségéből, hiányából fakad.
A multimodális
daganatterápiás eszköztár fejlesztése mellett elterjedt törekvés a daganatok molekuláris jellemzőinek meghatározása. Kutatásunk során olyan új lehetőségeket kerestünk, mellyel a fej-nyak daganatok szöveti területen alapuló szerveződése molekuláris módszerrel modellezhető, így a különböző szempontok (lokalizáció, klinikai stádium, grade, etiológiai tényezők, szövettani alcsoportok) szerint csoportosított daganatok összehasonlíthatóvá válnak. A genomikai és epigenetikai tényezők között is fontos szerepet játszó szabályozó kismolekulák, a miRNS-ek funkcionális vizsgálatával sikerült olyan markereket azonosítanunk, amelyek elég érzékenynek és specifikusnak mutatkoztak a daganatos és daganat körüli fenotípusosan ép szövetek jelzésére és azok megkülönböztetésére a távolabb eső molekuláris szabályozás szintjén is ép nyálkahártya szövetektől. Ez megteremtheti a jövőben egy olyan daganatra specifikus biomarker panel kifejlesztését, amely magas kockázatú egyének és a daganat teljes kimetszésén átesett, gyógyult betegek követéses vizsgálatának hasznos részeként szolgálhat. Az általunk talált miRNS eltérések stádium, grade és lokalizáció szempontjából is specifikusak voltak, valamint érzékenyen változott egymáshoz viszonyított arányuk a daganatszövetektől való távolság függvényében. Változásaik kimutatható, a daganat neovaszkularizáció és immortalizációban szerepet játszó target mRNS expressziós változással is összefüggtek. Ezen megfigyelések alapján a fej-nyak daganatok területi szerveződésére
a
karcinogenezisük
funkcionális
keresztmetszeti
képére
is
rávilágíthatunk. Ez a későbbiekben hasznosan kiegészítheti a szövettani diagnosztikát és OPL esetén alkalmazva daganatok elsődleges megelőzését is. 62
V.2.
A
microarray
pajzsmirigydaganatok
expressziós
eredményeinek megbeszélése A noduláris pajzsmirigydaganatok korai diagnózisa és a megfelelő terápia a beteg teljes gyógyulását teszi lehetővé. A vizsgálati stratégia alapja a vékony tű aspirációs cytológia, amely alkalmas a szövettani diagnózishoz szükséges minta vételére. Az esetek közel 20%-ában azonban a nyert minta minőségileg, vagy éppen mennyiségileg alkalmatlan a pontos diagnózis felállítására, amely a biopszia ismétlését teszi szükségessé (9, 10, 16). Számos korábban publikált vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy a génexpressziók vizsgálatával lehetőség nyílik a pajzsmirigydaganatok tipizálására. A feltérképezett gének óriási száma miatt, azonban nehéz pontosan meghatározni azokat a géneket, amelyek vizsgálata a szövettani vizsgálattal egyenértékű diagnosztikai értékelést tenne lehetővé (114, 125). Rosen és mtsai egy 6 génes modell használatával el tudták különíteni a benignus és malignus daganattípusokat (126). Bár kisszámú mintán végeztek vak, kontrolált vizsgálatot,
összesen
10
esetben
történt
pathológiai
vizsgálattól
független,
génexpresszión alapuló szövettani tipizálás, de így is magas szenzitivitás és specifitási eredményeket értek el. A vizsgálat kiemeli, hogy akár 6 génes modellel is lehetséges, a terápiás döntést segítő eredményt elérni. Természetesen a gének számának növelésével a tipizálás pontossága tovább javítható. Benignus és malignus pajzsmirigydaganatok génexpressziós
profiljának
génexpresszióihoz
meghatározását
viszonyított
szignifikáns
követően eltérést
a mutató
jóindulatú géneken
daganat végzett
hierarchikus cluster analízist követően Finley és mtsai ismeretlen diagnózisú pajzsmirigy mintákon végzett analízisük során 91,7-93%-os szenzitivitással és 96,2100%-os specifitással különítette el a jó- és rosszindulatú pajzsmirigydaganatokat (127). Az irodalomban megjelent közlemények alapján megállapíthatjuk, hogy az eddigi vizsgálatok nem törekedtek egy a cytológiai diagnózist kiegészíteni képes, mindenki által használható, megfelelő számú génből álló algoritmus kiválasztására (115, 116). Jelen vizsgálatunkban számos gént azonosítottunk, amelyek statisztikailag szignifikáns expressziós eltérést mutattak az egyes pajzsmirigydaganat altípusokban a normál szövethez viszonyítva. A daganat altípusokban mind csökkent expressziót, mind fokozott expressziót sikerült azonosítanunk, azonban az alulexpresszált gének száma jelentősen magasabb volt. Hangsúlyozandó, hogy meghatároztunk olyan géneket, 63
melyek csak az egyes altípusokban mutattak eltérést, ugyanakkor találtunk olyan géneket is, amelyek az egyes tulajdonságokra (follikuláris jelleg, malignus jelleg) voltak jellemzőek. Az egyes altípusokban előforduló közös gének szerepe vizsgálataink alapján ugyan nem azonosítható egyértelműen, de értelmezhetők a daganatképződés korai markereiként, amely így a korai diagnózisban vagy akár a prevencióban is szerepet kaphatnak a jövőben. Az emelkedett génkifejeződés az egyes daganat altípusokra egyedi mintázatot mutattak, amelyeknek a daganattípusok elkülönítésében a cytologiai diagnózis pontosításában lehet jelentősége. Az alulexpresszált gének száma jelentősen magasabb volt az agresszívabb tulajdonságú, kevésbé differenciált altípusokban, amely a rossz prognózis markereként válhat hasznossá. A fokozott expressziókban csupán egy közös gént találtunk, mely átfedést mutatott szövettani altípusok között, ez pedig FA és FTC esetén az NFκB volt. A FA-ban sikerült azonosítanunk a poli-adenozil-difoszfát-ribóz polimeráz 1 (PARP1) gén overexpresszióját. A PARP1 gén emelkedett expressziója valamennyi eukaryota sejt válaszreakciója a DNS-sérülést okozó károsító ágensek jelenlétére. A gén a DNS-repair aktivitásában, valószínűleg promoter funkcióval bír. Számos vizsgálat mutatta ki a PARP1 gén fokozott expresszióját malignus limfómákban (129). A cAMP responsive element binding protein (CREBBP) gén emelkedett expresszióját is igazoltuk a FA-ban. A gén a receptorokhoz kötődő jelátviteli mechanizmusokban játszik szerepet, különös tekintettel az inzulin receptorok és a növekedési hormonok jelátviteli mechanizmusaiban, de valószínűleg szerepet játszik a DNS-repair mechanizmusokban is, mint bizonyos promoterek koaktivátorai. Klinikai jelentősége AML-ben és Rubinstein-Taybi szindrómában van, ahol transzlokáció miatt funkciója kiesik (130), ugyanakkor spinális és bulbáris muscularis atrophiában azt találták, hogy a CREBBP gén over-expresszióját mutató sejtek védettek voltak a polyglutamine mediálta toxicitástól (131). Az elongation factor 1-α(EF1α) gén fokozott expressziója is kimutatható volt FA-ban. A gén a heat shock transcription factor 1 (HSF1) gén aktivációját végzi, amely folyamat csak EF1A jelenlétében történik meg. A HSF1 gén egy hő-sokk fehérje, amely a sejt-stressz elleni védelemben játszik szerepet. Az EF1A gén over-expressziója szintén a normál sejt génállomány változása elleni védelmet jelentheti (132). A homeobox 11 (HOX11) proto-onkogén fokozott expressziója azért érdemel különös figyelmet FA-nál, mert korábban kimutatták, hogy T sejtes ALL-ben a t(5;14) transzlokáció eredményekként a HOX11 gén aktiválódik, ezért feltételezik, hogy 64
a T-ALL leukemogenezisben játszik szerepet (133). A nuclear transcription factor, Xbox binding 1 (NFX1) gén emelkedett expressziója a HLA-DRA gén transzkripciójának gátlását eredményezi, ugynakkor FA-ban is igazoltuk magas expresszióját (134). Az ectodysplasin A-1 (EDA1) gén over-expresszióját FA-ban, míg az inhibitor of nuclear factor κ B ε(IKBε) gén fokozott expresszióját FTC-ban találtuk vizsgálatunk során. A két gén azért érdemel figyelmet, mert ugyanazon útvonalon fejtik ki hatásukat. NFκB komplex, melynek génje FTC-ben és FA-ban fokozott kifejeződést mutatott számos stimulus hatására aktiválódhat, mint pl. cytokinek, szabadgyökök, UV sugárzás, bakteriális és virális termékek. A tartósan fennálló NFκB gátlásnak ezzel szemben az immunsejtek nem megfelelő érésében és az elhúzódó sejtnövekedésben van szerepe. Az IKBεgén egy inhibitor proteint kódol, amely gátolja az NFκB komplex hatását, ezért nagy jelentősége van a FTC-ban, amelyben megnövekedett expresszióját igazoltuk. FAban azonban az EDA1 gén emelkedett expresszióját találtuk, amely aktiválja az NFκB indította transzkripciót (135). Feltűnik a FA és a FTC között a génexpressziókban mutatott különbség, hiszen FA-ban a kiváltó ágensre adekvát kompenzatórikus válasz történik, az NFκB hatásának növelését eredményező EDA1 gén fokozott expressziója, addig a FTC-ban az IKBε gén magas expressziója akár tumorgenetikus lépés is lehet, az immun-survaillence hatékonyságának csökkentése útján (136-138). Az adaptor-related protein complex 1, ß subunit (AP1B) és számos más gének fokozott expressziójának jelentősége napjainkban még tisztázatlan.
20. ábra: A pajzsmirigydaganatok különböző szövettani tipusainál észlelt génexpressziós eltérések és azok összefüggései 65
Az eddigi irodalomban megjelent vizsgálatok kontrollként jóindulatú elváltozásokat használtak, jelenlegi vizsgálatunk kontrollja, azonban normál pajzsmirigy szövet volt. Ez alkalmassá teszi, hogy kiindulási pont legyen a diagnosztikában használható gének meghatározásában. A fej-nyak daganatok speciális csoportját képző pajzsmirigydaganatok a genomikai analízis szempontjából előnyösen vizsgálható csoportot jelentenek. Könnyű mintavételi lehetőség nyílik a daganatkialakulás és fejlődés bármely fázisában. A daganatok kialakulásának mechanizmusa is, mely viszonylag kevés driver mutációhoz kötött, erősen eltér a laphám eredetű tumorokétól, ezért még a különböző szöveti entitások között is sok közös genomszintű eltérés mutatkozik. Vizsgálatunkkal az egyes szövettani altípusokra jellemző génexpressziós mintázatokat azonosítottunk, amelyek segítséget nyújthatnak azon gének meghatározására, amelyek alapján a biopsziás minta tipizálása a leghatékonyabban elvégezhető. A teljes genom-expressziós mintázat meghatározásán alapuló pajzsmirigy vizsgálatok a cytológiai eredményeket kiegészítve a kivizsgálási időt jelentősen lecsökkenthetik, amely a terápiás döntés meghozatalát lerövidíti, nagyobb lehetőséget adva a betegnek a teljes daganatmentesség elérésére. Az emelkedett expressziók elemzése révén betekintést kaphatunk a jó- és rosszindulatú daganatokban zajló összetett változásokba. A későbbiekben ezek megértése segíthet a daganatok képződésének alaposabb megismerésében,
és a primer
prevenció
megvalósítában.
66
VI.
ÚJ EREDMÉNYEK 1. A korai klinikai stádiumú szájüregi laphámsejtes karcinoma miRNS expressziós mintázatának meghatározása: a. A daganatok és ép nyálkahártya szövetek között szignifikáns miRNS kifejeződésbeli különbségeket találtunk a miR-21, -27a, 34a, -93, -143, 146a, 148a, -155, -191, -196a, -203, -205, -221 és 223. Ezek a miR-34a és -143 csökkent expressziójú miRNS-ek kivételével fokozott kifejeződést mutattak a daganatos szövetekben. A miR-21, -27a, -155, -191, -205, -221, -223 biomarker teszt hatékonyság szempontjából is alkalmazhatónak bizonyult
a
daganatos szövetek molekuláris elkülönítésére. b. Klinikai és etiológiai tényezőkkel való összehasonlításban a miRNS expressziós profil mintázatbeli eltérései statisztikailag szignifikáns lineáris regressziót mutattunk ki a daganat szövettani grade-jével a miR34a, -143, -196a és -223, TNM státusszal a miR-155, a tumor méretével
kapcsolódóan
a
miR-93,
valamint
nyirokcsomó
metasztázissal miR-205 esetében. c. minden statisztikai tesztet figyelembe véve a miR-155 bizonyult a szájüregi daganatok szempontjából önállóan is alkalmazható mértékben specifikus ugyanakkor szenzitív markernek is, mely nagyfokú
összefüggést
mutatott
a
daganatok
klinikai
előrehaladottságot jelző TNM klasszifikációjával. 2. Az NFκB jelátviteli útvonalat reprezentáló mRNS targetek kvantitatív realtime PCR expressziós analízisét végeztük el, melyen kimutattuk a szignifikáns funkcionális eltérést mutató mRNS transzkriptumokat: a. A fókuszált NFκB jelátviteli rendszerhez kapcsolódó mRNS expressziós vizsgálat a Vcam és Tlr1 mRNS kifejeződése mutatott szignifikánsan emelkedett expressziót a daganatos szövetekben, jelentős de statisztikailag nem szignifikáns emelkedést mutattunk ki az NfκB1 mRNS esetén is. A szájüregi daganatokban az NFκB jelátvitel tagjai a miRNS kifejeződés változásaival szinkron expressziós eltéréseket mutatnak. A Vcam mRNS fokozott 67
expressziója szorosan kapcsolódik a karcinogenezis inváziót, lokális progressziót meghatározó lépéséhez. A miRNS-mRNS modulok együttes vizsgálata alátámasztja a miRNS dereguláció jelátviteli rendszerben értelmezhető molekuláris hatását. és
3. Meso-
hypopharynx
daganatterület-modelljét
lokalizációjú
miRNS
laphámrákok
expressziós
profilok
molekuláris segítségével
határoztuk meg. a. A laphámrákot körülvevő fenotípusosan ép nyálkahártya szövetek miRNS expressziós összehasonlító vizsgálata során meghatároztuk a daganatokra és peritumorális ép területekre és jellemző miRNS mintázatot a daganattól való távolság szempontjából. A daganatos szövet az ép közvetlen környezetétől a miR-21, -27a és 221 mennyiségi
változásával,
míg
a
távolabbi
peritumorális
szövetsávokat a miR-21, -27a, -146a, és -155 expresszió eltéréseivel különíthetők el; a távol eső normál nyálkahártya a tumorhoz viszonyított magas miR-34a és -143 kifejeződéssel azonosítható. b. Lokalizáció-specifikus
miRNS-eket
azonosítottunk
a
mesopharynxban: miR-221 és hypopharynxban: miR-148a az expressziós mintázatok összevetésében. A miRNS mennyiségét tekintve a miR-21, -143 és -155 a hypopharynx daganatokban a mesopharynxénál
statisztikailag
szignifikánsan
magasabbnak
igazolódott. 4. Follikuláris pajzsmirigy adenoma, follikuláris pajzsmirigy karcinoma és papilláris pajzsmirigy karcinoma minták magas denzitású mRNS expressziós array vizsgálatát végeztük normál pajzsmirigy szövettel történő összehasonlításban. a. meghatároztuk az egyes noduláris pajzsmirigydaganatcsoportnak megfelelő szignifikáns mRNS expressziós eltéréseket a normál szövethez képest: 233 gén csökkent és 25 gén fokozott expreszióját. A
daganatokban
a
malignitás
mértékével
párhuzamosan
kimutatható volt a szignifikánsan csökkent kifejeződést mutató gének magasabb aránya. Az emelkedett expressziót mutató gének 68
specifikusak voltak az eltérő szövettani csoportokban és egyetlen kivétellel-, amely az NFκB volt FA és FTC esetén- nem mutattak átfedést, míg a csökkent kifejeződést mutató géneknél számos átfedést tapasztaltunk. Az átfedést mutató génekre kiemelt figyelmet fordítottunk, részletesen bemutattunk és csoportosítottuk minden szövettani csoportnál. Három gén mRNS termékét minden pajzsmirigydaganat esetén szignifikánsan csökkent kifejeződésűnek találtunk. Ezek az eosinophyl derived neurotoxin 2, urotensin II és a PPARγ voltak. b. meghatároztuk az egyes szövettani csoportok közötti átfedést mutató expressziós eltéréseket és a közösen szabályozott jelátviteli útvonalat. Ennek kulcselemeként azonosítottuk az NFκB gént és a hozzá kapcsolódó PPARγ, CYLD1, EDA valamint JNK apoptózist valamint szöveti architektúrát szabályozó hálózatot.
69
VII. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 5S rRNS
5S riboszomális ribonukleinsav
AGO 1-4
argonauta 1-4 fehérje
AML
akut myeloid leukémia
ALL
akut limfoid leikémia
AP1ß
adaptor-related protein complex 1, ß subunit
BRAF
V-raf murine sarcoma viral oncogene homolog B1
cDNS
komplementer dezoxiribonukleinsav
CI
konfidencia intervallum
CREBP
cAMP responsive element binding protein
CYLD1
cyclin D1
DGCR-8
diGeorge syndrome critical region-8
DNáz
dezoxiribonukleáz
EBV
Epstein-Barr tumor
EDA-1
ectodysplasin A-1
EDTA
etiléndiamin-tetraecetsav
EF1α
elongation factor 1-α
EGFR
epidermális növekedési tumor receptor
ERK
extracellular signal-regulated kinase
FA
follikuláris adenoma
FTC
follikuláris pajzsmirigy karcinoma
FNAB
fine needle aspiration biopsy, finomtű biopszia
GADD45
growth arrest and DNA-damage-inducible transcript 45
GAPDH
glyceraldehid-3-foszfát dehidrogenáz
GLM
general linear model
HNSCC
head and neck squamous cell carcinoma, fej-nyak laphámsejtes carcinoma 70
HOX11
homeobox 11
HPRT
hypoxantin foszforibozil transzferáz
HPV
Humán papilloma tumor
HSF1
heat shock transcription factor 1
IARC
International Agency for Research on Cancer
IKBKγ
inhibitor of κ light polypeptide gene enhancer in B-cells, kinase γ
IKBε
inhibitor of nuclear factor κ B ε
IL-8
interleukin 8
IL1β
interleukin 1β
JUNK
jun proto-onkogén kináz
RAS
rat sarcoma viral oncogene
RET
ret protoonkogén
KSH
Központi Statisztikai Hivatal
MAPK
mitogén aktivált protein kináz
miRNS
micro ribonukleinsav
mRNS
messenger ribonukleinsav
NfκB
nukleáris faktor kappa B
NFX-1
nuclear transcription factor, X-box binding 1
OPL
orális prekurzor lézió
ORF
open reading frame
PARP-1
poli-adenozil-difoszfát-ribóz polimeráz 1
PAX-8
paired box-8
PPARγ
peroxisome proliferator-activated receptor γ
PCR
polymerase chain reaction, polimeráz láncreakció
PDTC
poorly differentiated thyroid cancer, rosszul differenciált pajzsmirigyrák
pre-miRNS
prekurzor micro ribonukleinsav
pri-miRNS
primer micro ribonukleinsav
PTC
papilláris pajzsmirigy carcinoma 71
RISC
RNA-induced scilencing complex
ROC
reciver operating characteristic curve
RT
reverz transzkripció
RT-PCR
reverz transzkripciós polimeráz láncreakció
snRNS
small nuclear ribonukleinsav
SOCS
suppressor of cytokine signaling proteins
STAT
signal transducer and activator of transcription
TGF-ß
transzformáló növekedési tumor ß
TLR-1
Toll-like receptor-1
TNIP-1
tumor nekrózis tumor α interacting protein 1
TNFα
tumor nekrózis tumor
TNM
tumoros megbetegedések klinikai stádiumbeosztása (tumor, nyirokcsomó, metasztázis)
TRBP
Tar RNA binding protein
UTR
untranslated region
UV
ultraibolya sugárzás
VCAM
vascular cell adhesion molecule
VEGF
vaszkuláris endoteliális növekedési tumor
WHO
World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet
72
IRODALOMJEGYZÉK
X. 1.
Ember I, Kiss I, Cseh K: Népegészségügyi orvostan. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, Pécs, 189-190, 2013.
2.
http://globocan.iarc.fr/Pages/fact_sheets_cancer.aspx
3.
Páldy A: Népegészségügyi jelentés, 2005.
4.
Demográfiai Évkönyv, Magyar Központi Statisztikai Hivatal, 2011.
5.
Szanyi I, Gőbel Gy, Ablonczy R, Gerlinger I, Lujber L, Bauer M, Pytel J: Rosszindulatú fej-nyaki daganatok epidemiológiai adatainak elemzése 19832002 között a Dél-dunántúli régióban. Magyar Epidemiológia, 4: 197-206, 2007.
6.
http/www.honcology.hu
7.
Kásler M: Klímaváltozás és a fej-nyaki onkológia. Magyar Tudomány, 172: 154-160, 2011.
8.
Répássy G: Fül-Orr-Gégészet Fej-Nyak-Sebészet. Medicina Kiadó, Budapest, 343-350, 2011.
9.
Kásler M: Az onkológia alapjai. Medicina Kiadó, Budapest, 327-371, 2011.
10. Péter I. A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai. In: Leövey A: A klinikai endokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve. Medicina, Budapest 2001:329-330. 11. Nagataki S, Nystrom E: Epidemiology and primary prevention of thyroid cancer. Thyroid, 12:889-896, 2002 12. Franceschi S, Boyle P, Maisonneuve P, La Vecchia C, Burt AD, Kerr DJ, McFarlane GJ: The epidemiology of thyroid carcinoma. Critical Reviews in Oncogenesis, 4:25-52, 1993. 13. Dean DS, Gharib H: Epidemiology of thyroid nodules. Best Pract Res Clin Endocrinol Metab, 6:901-11, 2008. 14. Belfiore A, La Rosa GL, La Porta GA, Giuffrida D, Milazzo G, Lupo L, Regalbuto C, Vigneri R: Cancer risk in patients with cold thyroid nodules: relevance of iodine intake, sex, age and multinodularity. Am J Med, 93:363369, 1992. 15. Huszno B, Szybinski Z, Przybylik-Mazurek E, Stachura J, Trofimiuk M, BuziakBereza M, Golkowski F, Pantofliski J: Influence of iodine deficiency and 73
iodine prophylaxis on thyroid cancer histotypes and incidence in endemic goiter area. J Endocrinol Invest, 26:71-76, 2003. 16. Ember I: Orvosi Népegészségtan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2007 17. Napier SS, Speigh P:, Natural history of potentially malignant oral lesions and conditions: an overview of the literature, J. Oral Pathol Med. 37:1-10, 2008. 18. Robbins: A patológia alapjai. Medicina könyvkiadó, Budapest 2009. pp.644645. 19. Jayant K, Notani P: Epidemiology of oral cancer. In:Rao RS, Desai PB: Oral cancer. Tata Press: India, 1991. pp. 1-17. 20. Blot JW, McLaughlin KJ, Winn MD, et al.: Smoking and Drinking in Relation to Oral and Pharyngeal Cancer. Cancer Res, 48: 3282-3287, 1988. 21. Bosetti C, Gallus S, Altieri A, Franceschi S, Dal Maso L, Talamini R, Levi F, Negri E, Rodriguez T, La Vecchia C: Wine, beer and spirits and risk of oral and pharyngeal cancer: a case-control study from Italy and Switzerland. Oral Oncol, 40: 904-909, 2004. 22. Riedel F, Goessler U, Hörmann K: Alcohol-related diseases of the mouth and throat. Dig Dis, 23: 195-203, 2005. 23. Boffetta P, Hashibe M: Alcohol and cancer. Lancet Oncol, 7: 149-156, 2006. 24. Druesne-Pecollo N, Tehard B, Mallet Y, Gerber M, Norat T, Hercberg S, Latino-Martel P: Alcohol and genetic polymorphisms: effect on risk of alcohol-related cancer. Lancet Oncol, 10: 173-180, 2009. 25. Gillison ML, Koch WM, Shah KV: Human papillomavirus in head and neck squamous cell carcinoma: are some head and neck cancers a sexually transmitted disease?.Curr Opin Oncol, 11: 191-199, 1999. 26. Tamás L, Szentkúti G, Pál A, Kásler M, Gaudi I, Szentirmay Z: Humán papilloma vírusok előfordulása és jelentősége fej-nyaki daganatokban. FülOrr-Gégegyógyászat, 56: 4-12, 2010. 27. Szentirmay Z, Szántó I, Bálint I, Pólus K, Remenár É, Tamás L, Szentkúti G, Melegh Zs, Nagy P, Kásler M: Oki összefüggés a tumor HPV virus-fertőzés és a fej-nyaki tumor valamint a nyelőcső laphámrákjának egyes típusai között. Magyar Onkológia, 46: 35-41, 2002. 28. Badaracco G, Venuti A, Morello R, Muller A, Marcante ML: Human papillomavirus in head and neck carcinomas: prevalence, physical status and 74
relationship with clinical/pathological parameters. Anticancer Res, 20: 13011305, 2000. 29. Szentirmay Z, Pólus K, Szentkúti G, Kurcsics J, Csernák E, Tóth E, Kásler M: Human papillomavirus in head and neck cancer: molecular biology and clinicopathological correlations. Cancer Metastasis Rev, 24: 19-34, 2005. 30. Kahn T, Turazza E, Ojeda R, Bercovich A, Stremlau A, Lichter P, Poustka A, Grinstein S, zur Hausen H: Integration of human papillomavirus type 6a DNA in a tonsillar carcinoma: chromosomal localization and nucleotide sequence of the genomic target region. Cancer Res, 54: 1305-1312, 1994. 31. Manias DA, Ostrow RS, McGlennen RC, Estensen RD, Faras AJ: Characterization of integrated human papillomavirus type 11 DNA in primary and metastatic tumors from a renal transplant recipient. Cancer Res, 49: 25142519, 1989. 32. Jones DL, Münger K: Analysis of the p53-mediated G1 growth arrest pathway in cells expressing the human papillomavirus type 16 E7 oncoprotein. J Virol, 71: 2905-2912, 1997. 33. Bussu F, Sali M, Gallus R, Vellone VG, Zannoni GF, Autorino R, Dinapoli N, Santangelo R, Martucci R, Graziani C, Micciché F, Almadori G, Galli J, Delogu G, Sanguinetti M, Rindi G, Valentini V, Paludetti G: HPV infection in squamous cell carcinomas arising from different mucosal sites of the head and neck region. Is p16 immunohistochemistry a reliable surrogate marker?.Br J Cancer, 108: 1157-1162, 2013. 34. McKaig RG, Baric RS, Olshan AF: Human papillomavirus and head and neck cancer: epidemiology and molecular biology. Head Neck, 20: 250-265, 1998. 35. Lindel K, Beer KT, Laissue J, Greiner RH, Aebersold DM: Human papillomavirus positive squamous cell carcinoma of the oropharynx: a radiosensitive subgroup of head and neck carcinoma. Cancer, 92: 805-813, 2001. 36. Dsouza G, Kreimer AR, Viscidi R, Pawlita M, Fakhry C, Koch WM, Westra WH, Gillison M: Case-control study of human papillomavirus and oropharyngeal cancer. N Engl J Med, 346: 1944-1956, 2007. 37. Goldenberg D, Benoit NE, Begum S, Westra WH, Cohen Y, Koch WM, Sidransky D, Califani JA: Epstein-Barr virus in head and neck cancer assessed 75
by quantitative polymerase chain reaction. Laryngoscope, 114: 1027-1031, 2004. 38. Shimakage M, Sasagawa T, Yoshino K, Yutsudo M, Kimura M, Yamamott N, Yanoma S: Expression of Epstein-Barr virus in mesopharyngeal and hypopharyngeal carcinomas. Hum Pathol, 30: 1071-1076, 1999. 39. Gude D, Bansal D, Malu A: Revisiting plummer vinson syndrome. Ann Med Health Sci Res, 3: 119-121, 2013. 40. Li Q, Chuang Sc, Eluf-Neto J, Menezes A, Matos E, Koifman S, Wünsch-Filho V, Fernandez L, Daudt AW, Curado MP, Winn DM, Franceschi S, Herrero R, Castellsague X, Morgenstern H, Zhang ZF, Lazarus P, Muscat J, McClean M, Kelsey LT, Hayes RB, Purdue MP, Schwartz SM, Chen C, Benhamou S, Olshan AF, Yu G, Schantz S, Ferro G, Brennan P, Boffetta P, Hashibe M: Vitamin or mineral supplement intake and the risk of head and neck cancer: pooled analysis in the INHANCE consortium. Int J Cancer, 131: 1686-1699, 2012. 41. Braakhuis BJ, Leemans CR, Brakenhoff RH: A genetic progression model of oral cancer: current evidence and clinical implications. J Oral Pathol Med, 33: 317– 322, 2004. 42. Braakhuis BJ, Tabor MP, Kummer JA: A genetic explanation of Slaughter’s concept of field cancerization: evidence and clinical implications. Cancer Res, 63: 1727–1730, 2003. 43. Braakhuis BJ, Brakenhoff R, Leemans CR: Head and neck cancer: molecular carcinogenesis. Annals of Oncology, 16 (Supplement 2): 249 –250, 2005. 44. Hedinger C, Williams ED, Sobin LH: Histological typing of thyroid tumors. International Classification of Tumors. Vol 11. Second Edition. Springer Verlag, Berlin 1988. 45. Cavallari V, Albiero F, Cicciarello R, Gagliardi ME, Costa G, D’Alia C, Sturniolo G, Tonante A, Labate A, Torre V, Vermiglio F, Caillou B: Morphological changes of follicular cell basal borders and basement membranes in benign and malignant nodular lesions of the thyroid gland: an ultrastructural study. Ultrastruct Pathol, 28:199-207, 2004. 46. Nucera C, Goldfarb M, Hodin R, Parangi S: Role of B-RafV600E in differentiated thyroid cancer and preclinical validation of compounds against B-RafV600E Biochim Biophys Acta, 1795(2): 10, 2009. 76
47. Xing M:Molecular pathogenesis and mechanisms of thyroid cancer. Nat 48. Rev Cancer, 13(3): 184–199, 2013. 49. Howell GM, Hodak SP, YipL: RAS mutations in thyroid cancer. Oncologist, 18(8): 926–932 2013. 50. Liebner DA, Shah MH:Thyroid cancer. Pathogenesis and targeted therapy.Ther Adv Endocrinol Metab, 2(5): 173–195, 2011. 51. Tallini G, Asa SL: RET tumor si activation in papillary carcinoma. AdvAnat Pathol, 8:345-354, 2001. 52. Sugg SL, Ezzat S, Rosen IB, Freeman J, Asa SL: Distinct multiple ret/PTC gene rearrangements in multifocal papillary thyroid neoplasia. J Endocrin Metabol, 83:4116-4122. 1998. 53. Vu-Phan D, Grachtchouk V, Yu J, Colby LA, Wicha MS, Koenig RJ:The thyroidcancer PAX8-PPARG Fusion Protein activates Wnt/TCF responsive cells that have a transformed phenotype. Endocr Relat Cancer. 20(5): 10, 2013. 54. Huszno B, Szybinski Z, Przybylik-Mazurek E, Stachura J, Trofimiuk M, BuziakBereza M, Golkowski F, Pantofliski J: Influence of iodine deficiency and iodine prophylaxis on thyroid cancer histotypes and incidence in endemic goiter area. J Endocrinol Invest, 26:71-76, 2003. 55. Gilliland FD, Hunt WC, Morris DM, Key CR: Prognostic factors for thyroid carcinoma: a population-based study of 15698 cases for the Surveillance, Epidemiology and End Results (SEER) Program 1973-1991. Cancer, 79:564573, 1997. 56. Oláh E: Molekuláris onkogenetika, in: Kásler M: Az onkológia alapjai. Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest 2011, pp.49-69 57. Belbin TJ, Bergman A, Brandwein-Gensler M, Chen Q, Childs G, Garg M, Haigentz M, Hogue-Angeletti R, Moadel R, Negassa A, Owen R, Prystowsky MB, Schiff B, Schlecht NF, Shiften K, Smith RV, Zheng X: Head and Neck cancer: reduce and integrate for optimal outcome. In: Cannizzaro LA, Ramesh KH: Cancer Genomics. Karger, Basel, 2007., pp:92-109. 58. Alison MR, Burkert J, Wright NA, Leedham S: Stem cells and tumorigenesis. In: Alison MR: The cancer handbook. 2nd edition. John Wiley and Sons Ltd. West Sussex, 2007. pp 22-35.
77
59. Jackson SP, Bartek J: The DNA-damage response in human biology and disease. Nature, 461: 1071-8. Review, 2009. 60. Smith IM, Mithani SK, Liu C, Chang SS, Begum S, Dhara M, Westra W, Sidranksy D, Califano JA.: Novel integrative methods for gene discovery associated with head and neck squamous cell carcinoma development. Arch Otolaryngol Head Neck Surg, 135(5):487-95, 2009. 61. Boyle JO, Gümüs ZH, Kacker A, Choksi VL, Bocker JM, Zhou XK, Yantiss RK, Hughes DB, Du B, Judson BL, Subbaramaiah K, Dannenberg AJ :Effects of cigarette smoke on the human oral mucosal transcriptome.Cancer Prev Res, 3(3):266-78, 2010. 62. Severino P, Alvares AM, Michaluart P Jr, Okamoto OK, Nunes FD, MoreiraFilho CA, Tajara EH: Global gene expression profiling of oral cavity cancers suggests molecular heterogeneity within anatomic subsites. Head and Neck Genome Project GENCAPO; BMC Res Notes 13: 1-113, 2008. 63. Liu CJ, Liu TY, Kuo LT, Cheng HW, Chu TH, Chang KW, Lin SC: Differential gene expression signature between primary and metastatic head and neck squamous cell carcinoma.J Pathol, 214(4):489-97, 2008. 64. Ziober AF, Patel KR, Alawi F, Gimotty P, Weber RS, Feldman MM, Chalian AA, Weinstein GS, Hunt J, Ziober BL: Identification of a gene signature for rapid screening of oral squamous cell carcinoma. Clin Cancer Res, 15(12):5960-71, 2006. 65. Gottschlich S, Ambrosch P, Cordes C, Görögh T, Schreiber S, Häsler R: Gene expression profiling of head and neck squamous cell carcinoma using cDNA microarrays. Int J Oncol, 2006 Sep;29(3):605-13. 66. Kainuma K, Katsuno S, Hashimoto S, Oguchi T, Suzuki N, Asamura K, Usami S: Differences in the expression of genes between normal tissue and squamous cell carcinomas ofhead and neck using cancer-related gene cDNA microarray. Acta Otolaryngol, 126(9):967-74, 2006. 67. Severino P, Oliveira LS, Torres N, Andreghetto FM, Klingbeil Mde F, Moyses R, Wünsch-Filho V, Nunes FD, Mathor MB, Paschoal AR, Durham AM: Highthroughput sequencing of small RNA transcriptomes reveals critical biological features targeted by microRNAs in cell models used for squamous cell cancer research.BMC Genomics, e-pub: doi: 10.1186/1471-2164-14-735, 2013. 78
68. Lacko M, Braakhuis BJ, Sturgis EM, Boedeker CC, Suárez C, Rinaldo A, Ferlito A, Takes RP:Genetic susceptibility to head and neck squamous cell carcinoma. Int J Radiat Oncol Biol Phys, 89(1):38-48, 2014. 69. Gombos K, Ember I: Molekuláris közegészségtan In: Ember I, Kiss I, Cseh K: Népegészségügyi orvostan. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, Pécs, 189-190, 2013. 70. Marilena V, Iorio and Carlo M. Croce: MicroRNAs in Cancer: Small Molecules With a Hugh Impact. J Clin Oncol, 27: 5848-5856, 2009. 71. Molnár V, Bakos B, Hegyesi H, Falus A: Nem kódoló genom és mikroRNS-ek: új fejezet a genetika történetében. LAM, 18: 591-597, 2008. 72. Gőcze K, Gombos K, Pajkos G, Magda I, Ember Á, Juhász K, Patczai B, Ember I: Mikro-RNS-ek jelentósége a molekuláris epidemiológiában. Orvosi Hetilap, 152: 633-641, 2011.38 73. Tömböl Zs, Szabó P, Rácz K, Tulassay Zs, Igaz P: A mikro-RNS-ek jelentősége daganatos betegségekben. Orvosi Hetilap, 148: 1135-1141, 2007. Wang M, Wang Q, Zhang B: Response of miRNAs and their targets to salt and drought stresses in cotton (Gossypium hirsutum L.). Gene, 510: 26-32, 2013. 74. Valadi H, Ekström K, Bossios A, Sjöstrand M, Lee JJ, Lötvall JO: Exosomemediated transfer of mRNAs and microRNAs is a novel mechanism of genetic exchange between cells. Nat Cell Biol, 9: 654-659, 2007. 75. Chim SS, Shing TK, Hung EC, Leung TY, Lau TK, Chiu RW, Lo YM: Detection and characterization of placental microRNAs in maternal plasma. Clin Chem, 54: 482-490, 2008. 76. Chen DB, Wnag W: Human placental microRNAs and preeclampsia. Biol Reprod, 88: 130, 2013. 77. Saito Y, Liang G, Egger G, Friedman JM, Chuang JC, Coetzee GA, Jones PA: Specific activation of microRNA-127 with downregulation of the protooncogene BCL6 by chromatin-modifying drugs in human cancer cells. Cancer Cell, 9: 435-443, 2006. 78. Meng F, Wehbe-Janek H, Henson R, Smith H, Patel T: Epigenetic regulation of microRNA-370 by interleukin-6 in malignant human cholangiocytes. Oncogene, 27: 378-386, 2008.
79
79. Azmi AS, Bao B, Sarkar FH: Exosomes in cancer development, metastasis, and drug resistance: a comprehensive review.Cancer Metastasis Rev, 32(3-4):62342, 2013. 80. Potter JD: Morphogens, morphostats, microarchitecture and malignancy. Nat Rev Cancer, 7(6):464-74, 2007. 81. Potter JD: Morphostats: a missing concept in cancer biology. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev, 10(3):161-70, 2001. 82. Gombos K, Horváth R, Szele E, Juhász K, Gocze K, Somlai K, Pajkos G, Ember I, Olasz L: miRNA expression profiles of oral squamous cell carcinomas. Anticancer Res, 33: 1511-1517, 2013. 83. Zen K, Zhang CY: Circulating microRNAs: a novel class of biomarkers to diagnose and monitor human cancers. Med Res Rev, 32: 326-348, 2012. 84. Lawrie CH, Gal S, Dunlop HM, Pushkaran B, Liggins AP, Pulfold K, Banham AH, Pezzella F, Boultwood J, Wainscoat JS, Hatton CS, Harris AL: Detection of elevated levels of tumour-associated microRNAs in serum of patients with diffuse large B-cell lymphoma. Br J Haematol, 141: 672-675, 2008. 85. Katoh T, Sakaguchi Y, Miyauchi K, Suzuki T, Kashiwabara S, Baba T, Suzuki T: Selective stabilization of mammalian microRNAs by 3’ adenylation mediated by the cytoplasmic poly(A) polymerase GLD-2. Genes Dev, 23: 433438, 2009. 86. Ji X, Takahashi R, Hiura Y, Hirokawa G, Fukushima Y, Iwai N: Plasma miR208 as a biomarker of myocardial injury. Clin Chem, 55: 1944-1949, 2009. 87. Khoury MJ, Little J., Burke W: Human Genome Epidemiology: A Scientific Foundation for Using Genetic Information to Improve Health and Prevent Disease. Oxford University Press, New York, 2004 88. Khoury MJ, Bedrosian S, Gwinn M, Little J, Ioannidis JP: Human Genome Epidemiology: Building the evidence for using genetic information to improve health and prevent disease. Oxford University Press, New York, 2010 89. Braakhuis BJ, Brakenhoff RH, Leemans CR: Second field tumors: a new opportunity for cancer prevention?.Oncologist, 10: 493-500, 2005. 90. Zhu S, Wu H, Wu F, Nie D, Sheng S, MoYY: MicroRNA-21 targets tumor suppressor genes in invasion and metastasis. Cell Res, 18: 350–359, 2008.
80
91. Boldrup L, Coates PJ, Wahlgren M, Laurell G, Nylander K: Subsite-based alterations in miR-21, miR-125b, and miR-203 in squamous cell carcinoma of the oral cavity and correlation to important target proteins. J Carcinog, e-pub: doi: 10.4103/1477-3163.104007, 2012. 92. Wald AI, Hoskins EE, Wells SI, Ferris RL, Khan SA: Human papillomavirus alters microRNA profiles in squamous cell carcinoma of the head and neck (SCCHN) cell lines. Head Neck, 33: 504–512, 2011. 93. Braakhuis BJ, Leemans Cr, Brakenhoff RH: A genetic progression model of oral cancer: current evidence and clinical implications. J Oral Pathol Med, 33: 317-322, 2004. 94. Li J, Wang K, Chen X, Meng H, Song M, Wang Y, Xu X and Bai Y: Transcriptional activation od microRNA-34a by NF-kappa B in human esophageal cancer cells. BMC Mol Biol, 13:4, 2012. 95. Lou G, Liu Y, Wu S, Xue J, Yang F, Fu H, Zheng M, Chen Z: The p53/miR34a/Sirt1 positive feedback loop in quercetin induced apoptosis. Cell Physiol Biochem, 35(6):2192-2202, 2015. 96. Jiang Y, Zhu Y, Wang X, Gong J, Hu C, Guo B, Zhu B, Li Y: Temporal regulation of HIF-1 and NFκB in hypoxic hepatocarcinoma cells. Oncotarget Online, 1949-2553, 2015. 97. Xu YF, Mao YP, Li YQ, Ren XY, He QM, Tang XR, Sun Y, Liu N, Ma J: MicroRNA-93 promotes cell growth and invasion in nasopharyngeal carcinoma by
targeting
disabled
homolog-2.
Cancer
Lett,
doi:
http://dx.doi.org/10.1016/j.canlet.2015.04.006, 2015. 98. Zhong W, He B, Zhu C, Xiao L, Zhou S, Peng X: MicroRNA-143 inhibits migration of human nasopharyngeal carcinoma cells by negatively regulating GLI3 gene. J South Med Univ 33(7): 1057-61, 2013. 99. Iorio MV and Croce CM: microRNA involvement in human cancer. Carcinogenesis 33: 1126-1133, 2012. 100. Cognetti DM, Weber RS, Lai SY: Head and neck cancer: an evolving treatment paradigm. Cancer, 113: 1911–1932, 2008. 101. Mydlarz WK, Hennessey PT and Califano JA: Advances and perspectives in the molecular diagnosis of head and neck cancer. Expert Opin Med Diagn, 4: 53–65, 2010. 81
102. Saintigny P, Zhang L, Fan YH, El-Naggar AK, Papadimitrakopoulou VA, Feng L, Lee JJ, Kim ES, Hong WK, and Mao L: Gene expression profiling predicts the development of oral cancer. Cancer Prevention Research, 4: 218-229, 2011. 103. Volinia S, Calin GA, Liu CG, Ambs S, Cimmino A, Petrocca F, Visone R, Iorio M, Roldo C, Ferracin M, Prueitt RL, Yanaihara N, Lanza G, Scarpa A, Vecchione A, Negrini M, Harris Cca and Croce CM: A microRNA expression signature of human solid tumors defines cancer gene targets. Proc Natl Acad Sci, 103: 2257-2261, 2006. 104. Ramdas L, Giri U, Ashorn C, Coombes RK, el-Naggar A, Kian Ang K, Story DM: miRNA expression profiles in head and neck squamous cell carcinoma and adjacent normal tissue. Head Neck, 31: 642-654, 2009. 105. Nappal N, Ahmad HM, Chameettachal S, Sundar D, Ghosh S, Kulshrestaha R: HIF-inducible miR-191 promotes migration in breast cancer through complex regulation of TGF-βsignalling in hypoxic microenvironment. Sci Rep, 13;5 9650 doi: 101038/srep09650, 2015. 106. Hezova R, Kovarikova A, Srovnal J, Zemanova M, harustiak T, Ehrmann J, Hajduch M, Svoboda M, Sachlova M, Slaby O: Diagnostic and prognostic potential of miR-21, miR-29c, miR-148 and miR203 in adenocarcinoma and squamous cell carcinoma of esophagus. Diagn Pathol, 10(1): 42, 2015 107. Patanic S, Mallick R, Kannisto E, Sharma R, Bshara W, Yendamuri S, Dhillon SS: miR-205 and miR-375 microRNA assays to distinguish squamous cell carcinoma from adenocarcinoma in lung biopsies. J Thorac Oncol, 10 (3): 446453, 2015. 108. Yang CJ, Shen WG, Liu CJ, Chen YW, Lu HH, Tsai MM, Lin SC: miR-221 and miR-222 expression increased the growth and tumorigenesis of oral carcinoma cells. J Oral Pathol Med, 40(7): 683-689, 2011. 109. Garofalo M, Di Leva G, Romano G, Nuovo G, Suh SS, Ngankeu A, Taccioli C, Pichiorri F, Alder H, Secchiero P, Gasparini P, Gonelli A, Costinean S, Acunzo M, Condorelli G, Croce CM: miR-221&222 regulate TRAIL resistance and enhance tumorigenicity through PTEN and TIMP3 downregulation. Cancer Cell, 16: 498-509, 2009.
82
110. Zeng X, Xiang J, Wu M, Xiong W, Tang H, Deng M, Li X, Liao Q, Su B, Luo Z, Zhou Y, Zhou M, Zeng Z, Li X, Shen S, Shuai C, Li G, Fang J, Peng S: Circulating miR-17, miR-20a, miR-29c, and miR-223 combined as noninvasive biomarkers in nasopharyngeal carcinoma. PloS One, 7(10):e46367, 2012 doi: 10.1371/journal.pone.0046367. 111. Greten FR, Eckmann L, Greten TF, Park JM, Li ZW, Egan LJ, Kagnoff M, Karin M: IKK alpha links inflammation and tumorigenesis in a mouse model of colitis-associated cancer. Cell, 118: 285- 296, 2004. 112. Pikarsky E, Porat RM, Stein I, Abramovitch R, Amit S, Kasem S, GutkovichPyest E, Urieli-Shoval S, Galun E, Ben-Neriah Y: NFKB functions as a tumor promoter in inflammation-associated cancer. Nature, 431: 461-466 2004. 113. Jung YJ, Isaacs JS, Lee S, Trepel J, Neckers L: IL-1beta –mediated upregulation of HIF1alpha as a critical link between inflammation and oncogenesis. FASEB J, 17: 2115- 2117, 2003. 114. Barden CB, Shister KW, Zhu B, Guiter G, Greenblatt DY, Zeiger MA and Fahey TJ: Classification of follicular thyroid tumors by molecular tumor sin: results of gene profiling. Clin Cancer Res, 9: 1792-1800, 2003. 115. Finley DJ, Arora N, Zhu B, Gallagher L, and Fahey TJ: Molecular profiling distinguishes papillary carcinoma from benign thyroid nodules. J Clin Endocrrinol Metab, 89: 3214-3223, 2004. 116. Gombos K, Szele E, Kiss I, Varjas T, Puskas L, Kozma L, Juhasz F, Kovacs E, Szanyi I and Ember I: Characterization of microarray gene expression profiles of early stage thyroid tumours. Cancer Genomics and Proteomics, 4: 403- 410, 2007. 117. Jamali Z, Asl Aminabadi N, Attaran R, Pournagiazar F, Ghertasi Oskouei S, Ahmadpour F: MicroRNAs as prognostic molecular signatures in human head and neck squamous cell carcinoma: a systematic review and metaanalysis.Oral Oncol, 51(4):321-431, 2015.) 118. Tian Y, Fu S, Qiu GB, Xu ZM, Liu N, Zhang XW, Chen S, Wang Y, Sun KL, Fu WN: MicroRNA-27a promotes proliferation and suppresses apoptosis by targeting PLK2 in laryngeal carcinoma. BMC Cancer, 18 (14) :678, 2014. 119. Smith B, Treadwell J, Zhang D, Ly D, McKinnell I, Walker PR, Sikorska M: Large-scale expression analysis reveals distinct microRNA profiles at different 83
stages of human neurodevelopment. PloS One, 15;5(6):e11109., 2010, doi: 10.1371/journal.pone.0011109. 120. Salazar C, Nagadia R, Pandit P, Cooper-White J, Banerjee N, Dimitrova N, Coman WB, Punyadeera C: A novel saliva-based microRNA biomarker panel to detect head and neck cancers. Cell Oncol, 37 (5): 331-338, 2014 121. Yu M, Yeh J, Van Waes C: Protein kinase casein kinase 2 mediates inhibitor KB kinase and aberrant nuclear factor KB activation by serum factors in head and neck squamous carcinoma cells. Cancer Res, 66: 6722- 6731, 2006. 122. Wang CY, Mayo MW, Baldwin AS: TNF- and cancer therapy-induced apoptosis: potentiation by inhibition of NFKB. Science 274: 784-787, 1996. 123. Cusack JC, Liu R, Houston M, Abendroth K, Elliott PJ, Adams J, Baldwin AS: Enhanced chemosensitivity to CPT11 with proteasome inhibitor PS-341: Implications for systemic NFKB inhibition. Cancer Res, 61: 3535-3540, 2001. 124. Visconti R, Cerutti J, Battista S, Fedele M, Trapasso F, Zeki K, Miano MP, de Nigris F, Casalino L, Curcio F: expression of the neoplastic phenotype by human thyroid carcinoma cell lines requires NfkappaB p65 protein expression. Oncogene, 15 1987-1994, 1997. 125. Jarzab B, Wiench M, Fujarewicz K, Simek K, Jarzab M, Oczko-Wojciechowska M: Gene expression profile of papillary thyroid cancer: sources of variability and diagnostic implications. Cancer Res, 65: 1587-97, 2005. 126. Rosen J, He M, Umbricht C, Alexander HR, Dackiw AP, Zeiger MA, Libutti SK: A six-gene model for differentiating benign from malignant thyroid tumors on the basis of gene expression. Surgery,138(6):1050-7, 2005 127. Finley DJ, Zhu B, Barden CB, Fahey TJ III:Discrimination of benign and malignant thyroid nodules by molecular profiling. Ann Surg, 240(3):425-37, 2004 128. Vasko VV, Gaudart J, Allasia C, Savchenko V, Di Christofaro J, Saji M, Ringel MD and De Micco C: Thyroid follicular adenomas may display features of follicular carcinoma and follicular variant of papillary carcinoma. Eur J Endocrinol, 151: 779-786, 2004. 129. Mahe E, Akhter A, Le A, Street L, Pournaziri P, Kosari F, Shabani-Rad MT, Stewart D, Mansoor A: PARP1 expression in mantle cell lymphoma: the utility
84
of PARP1 immunohistochemistry and its relationship with markers of DNA damage.e-pub: PMID:25143154 Hematol Oncol, 2014. 130. Camós M, Esteve J, Jares P, Colomer D, Rozman M, Villamor N, Costa D, Carrió A, Nomdedéu J, Montserrat E, Campo E: Gene expression profiling of acute myeloid leukemia with translocation t(8;16)(p11;p13) and MYST3CREBBP rearrangement reveals a distinctive signature with a specific pattern of HOX gene expression. Cancer Res, 66(14):6947-54, 2006. 131. McCampbell A, Taylor JP, Taye AA, Robitschek J, Li M, Walcott J, Merry D, Chai Y, Paulson H, Sobue G, Fischbeck KH: CREB-binding protein sequestration by expanded polyglutamine. Hum Mol Genet, 9(14):2197-202, 2000. 132. Shamovsky I, Gershon D: Novel regulatory factors of HSF-1 activation: facts and perspectives regarding their involvement in the age-associated attenuation of the heat shock response. Mech Ageing Dev, 125(10-11):767-75, 2004. 133. Hawley RG, Hawley TS, Cantor AB: TLX1 (HOX11) immortalization of embryonic stem cell-derived and primary murine hematopoietic progenitors. Curr Protoc Stem Cell Biol, e-publication: PMID:19085976, 2008. 134. Hume CR, Lee JS: Congenital immunodeficiencies associated with absence of HLA class II antigens on lymphocytes result from distinct mutations in transacting factors. Hum Immunol, 26(4):288-309, 1989. 135. Smahi A, Courtois G, Rabia SH, Döffinger R, Bodemer C, Munnich A, Casanova JL, Israël A: The NF-kappaB signalling pathway in human diseases: from incontinentia pigmenti to ectodermal dysplasias and immune-deficiency syndromes. Hum Mol Genet, 11(20):2371-5, 2002. 136. Ichikawa H, Takada Y, Murakami A, and Aggrawal BB: Identification of the novel blocker of IKBalpha kinase that enhances cellular apoptosis and inhibits cellular invasion through suppression of NFKB regulated gene products. J Immun, 174: 7383-7392, 2005. 137. Aggarwal BB: Nuclear factor KB: The enemy within. Cancer Cell, 6: 203-208, 2004. 138. Yamamoto Y, Gaynor RB: Therapeutic potential of inhibition of the NFKB pathway in treatment of inflammation and cancer. J Clin Invest, 107: 134-142, 2001. 85
X. FÜGGELÉK Faktorok közti összefüggés vizsgálata általánosított lineáris regressziós modellben Vizsgált faktor
Függő változó status
Corrected Model
,001
smoking
1,086
,441
alcohol
1,891
,121
TNMstage
1,748
,152
grade
3,674
,010
size
1,071
,451
,919
,565
1,381
,276
,854
,618
11,630
,004
smoking
2,664
,125
alcohol
3,344
,089
TNMstage
15,900
,001
grade
52,720
,000
size
14,378
,002
location
14,422
,002
lymphnode
1,299
,274
recidive
1,695
,214
status
7,011
,019
smoking
,564
,465
alcohol
,000
,987
TNMstage
,008
,932
grade
,262
,617
1,095
,313
location
,001
,977
lymphnode
,121
,733
recidive
,108
,747
status
6,038
,028
smoking
,017
,897
alcohol
,004
,949
TNMstage
,013
,909
grade
,609
,448
size
,091
,767
location
,051
,825
1,435
,251
lymphnode recidive status
miR21
size
miR27a
Sig.
55,978
location
Intercept
F
lymphnode
86
miR34a
recidive
,474
,502
status
6,560
,023
smoking
,162
,693
alcohol
,327
,576
TNMstage
,045
,835
grade
9,221
,009
size
2,308
,151
,791
,389
2,778
,118
,246
,627
2,207
,160
smoking
,275
,608
alcohol
,644
,436
TNMstage
1,025
,328
grade
1,994
,180
size
3,673
,076
location
,412
,531
lymphnode
,484
,498
recidive
,013
,911
status
9,755
,007
smoking
,296
,595
alcohol
,450
,513
TNMstage
,504
,489
grade
6,401
,024
size
2,212
,159
location
2,954
,108
lymphnode
,835
,376
recidive
,025
,878
4,267
,058
smoking
,085
,774
alcohol
,042
,840
2,730
,121
grade
,143
,711
size
,077
,785
location
,327
,577
2,945
,108
,261
,618
22,817
,001
smoking
1,054
,322
alcohol
1,104
,311
TNMstage
5,700
,032
,077
,786
3,809
,071
location lymphnode recidive status
miR93
miR143
status
TNMstage miR146a
lymphnode recidive status
miR155
grade size
87
miR196a
location
,179
,679
lymphnode
,543
,473
recidive
,823
,380
status
,042
,840
smoking
,001
,970
alcohol
,092
,766
TNMstage
,411
,532
7,140
,018
,103
,753
location
1,439
,250
lymphnode
2,709
,122
,132
,722
12,655
,003
smoking
,078
,784
alcohol
,097
,760
TNMstage
,418
,528
grade
,023
,882
size
,141
,713
location
,643
,436
lymphnode
,468
,505
recidive
,157
,698
status
,050
,827
smoking
,068
,798
alcohol
,317
,582
TNMstage
,022
,883
grade
,276
,607
size
,330
,575
location
,024
,879
lymphnode
5,039
,041
recidive
1,510
,239
status
6,138
,027
smoking
,281
,604
alcohol
,084
,776
TNMstage
,818
,381
grade
,148
,706
size
,263
,616
location
,472
,503
4,062
,063
recidive
,158
,697
status
9,216
,009
smoking
,026
,875
alcohol
,298
,594
TNMstage
,711
,413
grade size
recidive status
miR203
miR205
miR221
lymphnode
miR223
88
grade
11,996
,004
,272
,610
1,616
,224
lymphnode
,353
,562
recidive
,003
,958
status
8,273
,012
smoking
,013
,910
alcohol
,128
,726
TNMstage
,266
,614
grade
,543
,473
size
,029
,868
location
,532
,478
lymphnode
9,170
,009
recidive
4,652
,049
,023
,881
smoking
3,386
,087
alcohol
6,030
,028
TNMstage
,633
,440
grade
,473
,503
size
,248
,626
location
,050
,827
2,634
,127
,475
,502
size location
sex
status
age
lymphnode recidive
XVIII. táblázat: Faktorok közti összefüggés vizsgálata általánosított lineáris regressziós modellben
89
Num. ID
Name
1
AB002335_1
gi:2224614 – kiaa0337
2
AB018009_1
gi:5926731 – l-type amino acid transporter 1
3
AB028140_1
gi:12248916 – spinesin
4
AB051077_1
gi:18147119 – peroxin pex6p
5
AB081726_1
gi:23491809 – cam-kinase i like protein kinase beta
6
AF023917_1
gi:3387789 – pir1
7
AF127138_1
gi:5922724 – lysophosphatidic acid g protein-coupled receptor
8
AF153762_1
gi:7157918 – bruton’s tyrosine kinase
9
AF208694_1
gi:11494011 – impact
10
AF265577_1
gi:11907840 – orphan neurotransmitter transporter v7-3
11
AF467005_1
gi:18568349 – partitioning-defective 3 protein splice variant e
12
AJ277442_1
gi:11322269 – xylosyltransferase ii
13
AJ292566_1
gi:17932719 – aiolos isoform three
14
AK000092_1
gi:7019954 – cdna clone unnamed protein product.
15
AK025436_1
gi:10437947 – homo sapiens cdna: flj21783 fis, clone hep00284; unnamed protein product.
16
AK027167_1
gi:10440229 – homo sapiens cdna: flj23514 fis, clone lng04628; unnamed protein product.
17
AK055683_1
gi:16550468 – cdna clone weakly similar to hypothetical zinc finger protein zk686.4 in chromosome iii
18
AK058200_1
gi:16554280 – cdna clone unnamed protein product.
19
AL035250_2
gi:11231170 – dj614c15.1.3 (endothelin 3, isoform 3); edn3
20
AY082588_1
gi:19697912 – rhophilin-1
21
BC001269_1
gi:12654850 – speckle-type poz protein
22
BC002383_1
gi:12803158 – proteasome (prosome, macropain) 26s subunit, non-atpase, 9 90
23
BC007380_1
gi:13938470 – similar to dactylaplasia
24
BC007517_1
gi:13960154 – ring finger protein (c3hc4 type) 8
25
BC007658_1
gi:14043325 – unknown (protein for mgc:747)
26
BC011634_1
gi:15079632 – similar to g protein-coupled receptor 30
27
BC017480_1
gi:17028349 – unknown (protein for mgc:15775)
28
BC017796_1
gi:17389518 – unknown (protein for mgc:22340)
29
BC017798_1
gi:17389524 – unknown (protein for mgc:22343)
30
BC021104_1
gi:18088893 – apelin
31
BC022001_1
gi:18314419 – pest-containing nuclear protein
32
BC022483_1
gi:18490366 – unknown (protein for mgc:26309)
33
BC023542_1
gi:23272117 – sortilin 1
34
BC032007_1
gi:21594217 – similar to transmembrane 6 superfamily member 1
35
L34657_1
gi:598221 – platelet endothelial cell adhesion molecule-1
36
M55513_1
gi:189653 – potassium channel protein
37
M63012_1
gi:190191 – serum paraoxonase
38
NM_000127_1
gi:4557570 – exostoses (multiple) 1
39
NM_006358_1
gi:5453917 – solute carrier family 25 (mitochondrial carrier; peroxisomal membrane protein, 34kd), member 17; slc25a17
40
NM_006364_1
gi:5454041 – sec23 (s. cerevisiae) homolog a
41
NM_016106_1
gi:7706370 – vesicle transport-related protein
42
NM_016279_1
gi:16306540 – cadherin 9, type 2 preproprotein; cdh9
43
NM_017535_1
gi:8922158 – hypothetical protein dkfzp566h0824
44
NM_025085_1
gi:17149826 – hypothetical protein flj13340, isoform 2; flj13340
45
NM_033437_1
gi:15812215 – phosphodiesterase 5a, isoform 3; pde5a
46
NM_144781_1
gi:21735593 – programmed cell death 2, isoform 2; pdcd2 91
47
NM_145159_1
gi:21704278 – jagged 2, isoform b precursor; jag2
48
NM_145752_1
gi:22027474 – cdp-diacylglycerol–inositol 3phosphatidyltransferase isoform 2
49
XM_088140_1
gi:18600760 – similar to krab zinc finger protein kr18
50
XM_090790_1
gi:22048010 – hypothetical protein bc008134
51
XM_170621_1
gi:22062817 – similar to calcium-promoted ras inactivator
52
XM_170730_1
gi:22061912 – similar to hypothetical protein flj21127
XIX. táblázat Az FTC-re jellemző alulexpreszált gének
Num .
ID
Name
1
AB004677_1
gi:3599668 – dihydropyrimidinase
2
AB007894_1
gi:2662148 – kiaa0434
3
AB014532_1
gi:3327077 – kiaa0632 protein
4
AB022341_1
gi:5162883 – zip kinase
5
AB030824_1
gi:8272417 – transcription factor bteb2
6
AB059277_1
gi:17298095 – transcription factor elys
7
AB067628_1
gi:16303265 – wnt3
8
AF016365_4
gi:2873347 – hexokinase i
9
AF022913_1
gi:2558890 – gpi transamidase
10
AF026002_1
gi:2570859 – calcium-activated potassium channel beta subunit
11
AF037333_1
gi:2739207 – eph-like receptor tyrosine kinase hephb1c
12
AF042001_1
gi:2832265 – zinc finger protein slug
13
AF059194_1
gi:3068760 – basic-leucine zipper transcription factor mafk
14
AF087918_1
gi:7144622 – olfactory receptor 17-7
15
AF089094_1
gi:10503947 – calpain-like protease capn10f 92
16
AF105378_1
gi:4835726 – heparan sulfate d-glucosaminyl 3-osulfotransferase-4
17
AF117947_1
gi:6650765 – pdz domain-containing guanine nucleotide exchange factor i
18
AF131848_1
gi:4406690 – unknown
19
AF136631_1
gi:7416938 – neuritin
20
AF137386_1
gi:4927225 – plasmolipin
21
AF157483_1
gi:5616236 – retinoic acid receptor beta 4
22
AF160499_1
gi:6651285 – arylsulfatase d beta
23
AF164793_1
gi:8895088 – protein x 013
24
AF179849_1
gi:14599447 – lim homeobox protein 4
25
AF212238_1
gi:13182756 – htpap
26
AF212247_1
gi:11934694 – cda08
27
AF310133_1
gi:12044277 – krev interaction trapped 1
28
AF351824_1
gi:15146443 – sterolin-2
29
AF378304_1
gi:14165181 – zinc family member 5 protein
30
AF378524_1
gi:14583078 – nin283
31
AF459097_1
gi:23507038 – double-stranded rna-binding protein staufen2 long isoform
32
AF487905_1
gi:20162315 – mll/af4 fusion protein
33
AF521018_1
gi:21668044 – socius protein isoform 2
34
AF523265_1
gi:21930122 – unknown protein
35
AF523361_1
gi:21930120 – cd34 antigen
36
AJ252078_1
gi:7981271 – rpb10alpha
37
AJ428202_1
gi:21322704 – glutamate carrier
38
AK000017_1
gi:7019826 – cdna clone unnamed protein product.
39
AK000573_1
gi:7020760 – cdna clone unnamed protein product. 93
40
AK022977_1
gi:10434678 – cdna clone highly similar to mus musculus kinesin-like protein kif1b (kif1b) mrna
41
AK022987_1
gi:10434695 – cdna clone highly similar to mus musculus formin binding protein 30 mrna
42
AK024084_1
gi:10436373 – cdna clone weakly similar to complement c1r component precursor (ec 3.4.21.41)
43
AK024809_1
gi:10437205 – homo sapiens cdna: flj21156 fis, clone cas09878; unnamed protein product.
44
AK025510_1
gi:10438047 – homo sapiens cdna: flj21857 fis, clone hep02294; unnamed protein product.
45
AK027345_1
gi:14041958 – cdna clone highly similar to homo sapiens mitogen-activated protein kinase kinase kinase mekk2 mrna
46
AK027619_1
gi:14042420 – cdna clone moderately similar to putative serine/threonine-protein kinase p78 (ec 2.7.1.-)
47
AK092056_1
gi:21750559 – cdna clone moderately similar to mus musculus secretory carrier membrane protein 4 mrna
48
AL078621_3
gi:6013067 – ba395l14.5 (novel phosphoglucomutase like protein)
49
AL160132_1
gi:7228293 – hypothetical protein
50
BC002530_1
gi:12803412 – adp-ribosylation factor-like 2
51
BC006403_1
gi:13623576 – nck adaptor protein 1
52
BC007493_1
gi:13960103 – galactosidase, beta 1
53
BC009113_1
gi:14318629 – unknown (protein for mgc:18122)
54
BC009503_1
gi:14550505 – g1 to s phase transition 1
55
BC010451_1
gi:14714626 – cdc42 effector protein 4
56
BC011584_1
gi:15079508 – unknown (protein for mgc:20398)
57
BC012327_1
gi:15147379 – similar to v-maf musculoaponeurotic fibrosarcoma (avian) oncogene family, protein g
58
BC014879_1
gi:15928837 – rab, member of ras oncogene family-like 2b
59
BC015182_1
gi:15929505 – unknown (protein for mgc:10230) 94
60
BC015186_1
gi:15929513 – unknown (protein for mgc:14519)
61
BC016344_1
gi:16740982 – acid phosphatase, prostate
62
BC018734_1
gi:17511764 – similar to cgi-14 protein
63
BC020662_1
gi:18089075 – hypothetical protein flj20527
64
BC022513_1
gi:18490689 – coagulation factor viii, procoagulant component (hemophilia a)
65
BC024213_1
gi:18848169 – unknown (protein for image:3543906)
66
BC025422_1
gi:19343975 – cut-like 1, ccaat displacement protein (drosophila)
67
BC028351_1
gi:20306223 – similar to hypothetical protein dkfzp434l0850
68
BC028721_1
gi:20381108 – similar to solute carrier family 1 (high affinity aspartate/glutamate transporter), member 6
69
BC033731_1
gi:21707122 – dip13 beta
70
BC035609_1
gi:23272554 – myotubularin related protein 4
71
D38076_1
gi:534871 – ran-bp1(ran-binding protein 1)
72
D50406_1
gi:3810868 – st15
73
L01087_1
gi:558098 – protein kinase c-theta
74
L35848_1
gi:561638 – ige receptor beta subunit
75
M22199_1
gi:189978 – prkaca
76
NM_000152_1
gi:11496988 – gaa
77
NM_000946_1
gi:4506050 – primase, polypeptide 1 (49kd); prim1
78
NM_001559_1
gi:4504642 – interleukin 12 receptor, beta 2; il12rb2
79
NM_002076_1
gi:4504060 – glucosamine (n-acetyl)-6-sulfatase precursor
80
NM_002918_1
gi:19743876 – regulatory factor x1
81
NM_003436_1
gi:4507984 – zinc finger protein 135 (clone phz-17)
82
NM_005056_1
gi:4826967 – retinoblastoma-binding protein 2
95
83
NM_005937_1
gi:5174576 – myeloid/lymphoid or mixed-lineage leukemia (trithorax homolog, drosophila); translocated to, 6; mllt6
84
NM_006103_1
gi:18379363 – wap four-disulfide core domain 2, isoform 1 precursor; wfdc2
85
NM_006298_1
gi:5454177 – zinc finger protein 192
86
NM_006400_1
gi:13259506 – dynactin 2
87
NM_006484_1
gi:5922000 – dual-specificity tyrosine-(y)-phosphorylation regulated kinase 1b isoform c
88
NM_006796_1
gi:5802969 – afg3 atpase family gene 3-like 2
89
NM_006949_1
gi:5902127 – syntaxin binding protein 2
90
NM_007125_1
gi:19923384 – ubiquitously transcribed tetratricopeptide repeat gene, y chromosome; uty
91
NM_007159_1
gi:6005873 – sarcolemma associated protein
92
NM_007192_1
gi:19924176 – chromatin-specific transcription elongation factor large subunit
93
NM_013994_1
gi:7669484 – discoidin receptor tyrosine kinase isoform c
94
NM_016459_1
gi:7706002 – proapoptotic caspase adaptor protein
95
NM_018051_1
gi:21361686 – hypothetical protein flj10300
96
NM_018385_1
gi:14149719 – hypothetical protein flj11301
97
NM_080588_1
gi:18375659 – protein tyrosine phosphatase, non-receptor type 7, isoform 2; ptpn7
98
NM_138323_1
gi:20336187 – paired basic amino acid cleaving system 4 preproprotein isoform e
99
NM_138925_1
gi:21040319 – son dna-binding protein, isoform a; son
100
U78551_1
gi:2130540 – mucin muc5b
101
XM_007868_1
gi:22070371 – similar to sodium/hydrogen exchanger 5 (na(+)/h(+) exchanger 5) (nhe-5)
102
XM_033379_1
gi:22050698 – similar to flj00156 protein
103
XM_043563_1
gi:15299156 – similar to insulin receptor-related protein 96
precursor (irr) (ir-related receptor) 104
XM_044546_1
gi:22041524 – similar to c25h3.8.p
105
XM_087346_1
gi:22042818 – similar to riken cdna 2610002k22
106
XM_166517_1
gi:20539607 – similar to homeobox protein hox-a7 (hox1a) (hox 1.1)
107
XM_170588_1
gi:22046031 – similar to ring finger protein 4
108
XM_172115_1
gi:22066951 – similar to mitogen-activated protein kinase 6 (extracellular signal-regulated kinase 3) (erk-3) (map kinase isoform p97) (p97-mapk)
109
XM_172494_1
gi:22049660 – similar to nuclear receptor coactivator 4
XX. táblázat: A PTC-re jellemző alulexpreszált gének
1 AF061190_1
gi:3779247 – ectodysplasin-a isoform eda-b
2 AF112210_1
gi:6563207 – heat shock protein hsp70-related protein
3 AJ009794_1
gi:3492779 – hug-1
4 AK022810_1
gi:10434424 – cdna clone unnamed protein product.
5 BC006380_1
gi:13623542 – unknown (protein for image:4099962)
6 BC007063_1
gi:13937906 – peroxiredoxin 1
7 L38707_1
gi:606756 – diacylglycerol kinase
8 M18112_1
gi:190166 – ppol
9 M22636_1
gi:337446 – small ribonucleoprotein 70 kd protein
10 M29548_1
gi:181966 – eef1a
11 NM_004380_1 gi:4758055 – creb binding protein 12 NM_012175_1 gi:15812185 – f-box only protein 3 isoform 1 13 NM_032033_1 gi:14042956 – fksg43 14
gi:22027652 – adaptor-related protein complex 1 beta 1 subunit NM_145730_1 isoform b 97
15
gi:22212926 – nuclear transcription factor, x-box binding 1 NM_147134_1 isoform 3; nfx1
16
gi:22070377 – similar to dhhc-domain-containing cysteine-rich XM_170813_1 protein XXI. táblázat: Az FA-ra jellemző túlexpreszált gének
gi:20555078 – similar to nuclear factor of kappa light polypeptide gene enhancer in b-cells inhibitor, epsilon; nfkbie
1
XM_166349_1
2
XM_170650_1 gi:22054585 – similar to riken cdna 4921522e24 XXII. táblázat:Az FTC-re jellemző túlexpreszált gének
1
AB083586_1 gi:20152235 – putative g-protein coupled receptor
2
AJ250014_1
3
BC008769_1 gi:14250617 – unknown (protein for mgc:2962)
4
BC015753_1 gi:16041745 – gro2 oncogene
5
D87465_1
gi:1665814 – kiaa0275
6
D89501_1
gi:1854451 – pbi
7
K03208_1
gi:190509 – prb2
gi:8250235 – cyld
XXIII. táblázat: Az PTC-re jellemző túlexpreszált gének
98
Köszönetnyilvánítás A dolgozatom létrejöttéhez nyújtott támogatásért köszönettel tartozom:
Elsősorban témavezetőmnek, Dr. Ember István professzor úrnak, aki megteremtette a munkámhoz szükséges tudományos, szellemi és infrastruktúrális hátteret. Az együtt töltött évek során alapvetően ő inspirálta kutatói érdeklődésemet, támogatta munkámat és ösztönözte PhD hallgatói tevékenységemet. Dr. Kiss István jelenlegi témavezetőmnek, aki szakmai tapasztalatával segítette a dolgozatom összeállítását. Dr. Olasz Lajos professzor úrnak, akivel hosszú évek óta szoros és páratlan munkakapcsolatban dolgozunk a Fogászati és Szájsebészeti Klinika Maxillofaciális Sebészeti Részlegén előforduló daganatos esetek epidemiológiai és molekuláris analízisén. Dr. Gerlinger Imre professzor úrnak, dr. Szanyi István adjunktus úrnak, és dr. Orosz Évának, akik magas színvonalú szakmai munkájukkal a Fül-OrrGégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika részéről tették lehetővé a precíz mintagyűjtést és pontos adatrögzítést. Az Orvosi Népegészségtani Intézet Molekuláris Genomikai munkacsoportjában egykor és jelenleg dolgozó tagoknak, akik szakmai támogatásukon kívül barátságukkal is megajándékoztak: dr Gőcze Katalinnak, dr. Szele Eszternek és dr. Juhász Krisztinának, akikkel a közösen végzett tudományos munka felejthetetlenné vált. A munkacsoport szakasszisztenseinek, Brunnerné Bayer Zsuzsának és Herczeg Mónikának akiktől a kísérletek technikai kivitelezését tekintve a legtöbbet tanultam az elmúlt évek során, és akik odaadó támogatásukkal folyamatosan mellettem álltak. Szántódiné Molnár Ágnesnek, aki egyik legfőbb ösztönzőm, minden publikációmhoz, előadásomhoz és szakmai anyagomhoz pótolhatatlan segítséget nyújt mind a mai napig.
A Nemzeti Kiválóság Programnak, amely az Apáczai Csere János doktorandusz ösztöndíjjal támogatta a szájüregi daganatokhoz kapcsolódó kísérleteim elvégzését.
Köszönöm szüleim, kisfiam és párom szerető és kitartó támogatását és a mindvégig belém vetett bizalmukat.
99
A dolgozat alapjául szolgáló közlemények 1. K Gombos, E Szele, I Kiss, T Varjas, L Puskás, L Kozma, F Juhász, E Kovács, I K Szanyi, I Ember Characterization of microarray gene expression profiles of early stage thyroid tumours. CANCER GENOMICS & PROTEOMICS 406) pp. 403-409. (2007) 1. Gomase V S
CURRENT DRUG METABOLISM 9 : 250-254 (2008)
2. Pacifico F
MOLECULAR AND CELLULAR ENDOCRINOLOGY 321 : 29-35 (2010)
3. Martín-Gómez L MARINE BIOTECHNOLOGY 13 : (2012) 4. Weber R
INTERNATIONAL JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 2015 : (2015)
2. Gy Gőbel, K Gombos, E Szele, E Kálmán, F Budán, I Gerlinger, F Fiscina, I Szanyi, Á Ember, Á Németh, I Ember Retrospective analysis of malignant salivary gland tumor sin Hungarian population between 1987-2006. EUROPEAN JOURNAL OF ONCOLOGY 1404) pp. 209-215. (2009) Impact factor: 0,325 1. * Gobel G Cancer Genomics and Proteomics 10 : 81-88 (2013)
3. Gőcze K, Gombos K, Juhász K, Ember I Környezeti karcinogének korai hatásainak mikro-RNS-alapú molekuláris epidemiológiai biomarkerekkel történő monitorizálása (új utak a primer prevencióban). MAGYAR EPIDEMIOLÓGIA 802) pp. 83-95. (2011) 1. * Szele E
MAGYAR EPIDEMIOLÓGIA 10 : 165-174 (2013)
2. * Juhász K
MAGYAR EPIDEMIOLÓGIA 9-10 : 29-40 (2012)
3.
Sinkovics J MAGYAR EPIDEMIOLÓGIA 9 : 35-65 (2012)
4. * Szirmai M MAGYAR EPIDEMIOLÓGIA 9 : 193-208 (2012)
4. Gőcze Katalin, Gombos Katalin, Pajkos Gábor, Magda Ingrid, Ember Ágoston, Juhász Krisztina, Patczai Balázs, Ember István Mikro-RNS-ek jelentősége a molekuláris epidemiológiában. ORVOSI HETILAP 152016) pp. 633-641. (2011) 1. * Wolher V MAGYAR EPIDEMIOLÓGIA 9 : 25-33 (2012) 2.
Sinkovics J MAGYAR EPIDEMIOLÓGIA 9 : 35-65 (2012)
3.
Lendvai G ORVOSI HETILAP 153 : 978-989 (2012)
100
5. Gobel G, Szanyi I, Revesz P, Bauer M, Gerlinger I, Nemeth A, Ember I, Gocze K, Gombos K Expression of NFkB1, GADD45A and JNK1 in Salivary Gland Carcinomas of Different Histotypes. CANCER GENOMICS & PROTEOMICS 1002) pp. 81-87. (2013) Impact factor: 1,862 1. Wang Yun TOXICOLOGY IN VITRO 29 : 1107-1115 (2015)
6. Gombos K, Horvath R, Szele E, Juhasz K, Gocze K, Somlai K, Pajkos G, Ember I, Olasz L miRNA Expression Profiles of Oral Squamous Cell Carcinomas. ANTICANCER RESEARCH 3304) pp. 1511-1517. (2013) Impact factor: 1,872 1.
Sarkar S
AMERICAN JOURNAL OF CANCER RESEARCH 3 : 465-477 (2013)
2.
Lu ZM
ONCOTARGETS AND THERAPY 7 : 525-533 (2014)
3.
Decsi G
LEGE ARTIS MEDICINAE 24 : 111-119 (2014)
4.
Nagpal N
FRONTIERS IN GENETICS 5 : (2014)
5.
Momen-Heravi F JOURNAL OF DENTAL RESEARCH 93 : 86-93 (2014)
6.
Zhou X
7.
* Orosz E
PLOS ONE 9 : (2014) ORVOSI HETILAP 155 : 1063-1070 (2014)
8.
Ogawa T
ORAL SURGERY ORAL MEDICINE ORAL PATHOLOGY AND ORAL RADIOLOGY 118 : 218-225 (2014)
9.
Sethi N
EUROPEAN JOURNAL OF CANCER 50 : 2619-2635 (2014)
10.
Cotrim AP
JOURNAL OF RHEUMATOLOGY 41 : 2102-2103 (2014)
11.
Mali SB
ORAL ONCOLOGY-EUROPEAN JOURNAL OF CANCER PART B 51 : E2-E3 (2015)
12.
Shen Lijun
TUMOR BIOLOGY 36 : 1993-2005 (2015)
13.
Wu Chuancheng DISEASE MARKERS & : 1-12 (2015)
14.
Xu Wenchao
MOLECULAR CARCINOGENESIS 54 : E148-E161 (2015)
15.
Wang Yin
INTERNATIONAL JOURNAL OF CLINICAL AND EXPERIMENTAL PATHOLOGY 8 : 4555-4563 (2015)
16.
Wang Yin
INTERNATIONAL JOURNAL OF CLINICAL AND EXPERIMENTAL PATHOLOGY 8 : 4773-4781 (2015)
17.
Zhang M
GENETICS AND MOLECULAR RESEARCH 14 : 16562-16576 (2015)
18.
Chen Dan
BIOMEDICINE & PHARMACOTHERAPY 77 : 72-78 (2016)
19.
Tian X
MEDICINE 94 : (2015)
20.
Hou Y
MEDICINE 95 : (2016)
7. Orosz E, Gombos K, Revesz P, Kiss I, Pytel J, Gerlinger I, Szanyi I Mikro-RNS-expressziós mintázatok mesopharynx-hypopharynx laphámcarcinomákban. ORVOSI HETILAP 155027) pp. 1063-1070. (2014) 101
8. Rideg O, Gombos K, Miseta A, Kovács L G A humán papillómavírus nem válogat. IME: INFORMATIKA ÉS MENEDZSMENT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 1308) pp. 58-62. (2014)
A dolgozat alapjául szolgáló könyvfejezet Gombos K, Ember I Molekuláris Közegészségtan. In: Ember István, Kiss István, Cseh Károly (szerk.) Dialóg Campus Tankönyvek – Natura Delectans sorozat, Budapest; Pécs: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, 2013. pp. 99-106. Összes közlemények száma: 45 Összesített impact factor: 31,906 Független idézetek száma: 130 Összes idézettség: 166
A dolgozat alapjául szolgáló közlemények alapján összesített impact factor:4,059 független idézettség: 28, összes idézettség: 34
102