fax: (54)

Bocskai István Általános Iskola OM: 202974 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15. Tel.: (54) 430-038.; Tel/fax: (54) 541-010 e-mail: [email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2014. szeptember

A Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

2014.

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................... 2 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 6 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA ........................................................................... 6 2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA: ....................................................................... 6 3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA: ...................................................................... 7 III. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ................................................................................................ 7 IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ..................................................................................................................... 9 1. IGAZGATÓTANÁCS ............................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE .................................................................................................................................... 9 3. A NEVELÉSI – OKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK FELADATKÖRE .............................................................................. 10 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ............................................................................. 10 4. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI .................................................................................................. 10 5. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE: ............................................................................................................................. 11 6. AZ INTÉZMÉNY FÜGGŐSÉGI KAPCSOLATAI .......................................................................................... 13 V. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ........................................................................................................... 13 1. A KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ................................................................................................................ 13 2. A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE .................................. 13 3. PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .......................................................................................................................... 14 4. AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE ......................................................................................................... 15 5. A TANÉV HELYI RENDJE ..................................................................................................................................... 15 6. A TANÍTÁSI (FOGLALKOZÁSI) ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA............................................................. 16 7. EGYÉB, A MUNKARENDDEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK .............................................................................................. 17 8. A PEDAGÓGUSOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ............................................................................................................. 18 9. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL KÖZALKALMAZOTTI ÉS TANULÓI JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE AZ INTÉZMÉNY LÁTOGATÁSA ...................................................................................................................................................... 19 10. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ................................................................ 20 11. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ....................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. VI. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A VEZETŐK KÖZÖTTI F ELADATMEGOSZTÁS 2 1 1. AZ ISKOLÁBAN MŰKÖDŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK..................................................................................................... 21 2. A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA ................................................................................... 21 VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .......................................... 22 1. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE: ..................................................................................................................... 22 3. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT FELADATKÖRÖK ÉS AZ INTÉZMÉNY ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI .................................. 23 4. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI .................................................................................................. 28 5. A NEVELŐTESTÜLET CSOPORTJAI ......................................................................................................................... 29 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐSÖK FELADATAI ......................................................................................... 31

2


2014.

VIII. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ........................ 31 1. AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉG....................................................................................................................................... 31 2. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ............................................................................................................................ 31 3.IGAZGATÓTANÁCS ............................................................................................................................................ 32 4.A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG ............................................................................................................................... 32 5. A NEVELŐTESTÜLET.......................................................................................................................................... 33 6. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT .................................................................................................................................... 33 7. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG ...................................................................................................................................... 35 8. NAPKÖZIS KÖZÖSSÉG, TANULÓSZOBA .................................................................................................................. 36 9. KOLLÉGIUMI TANULÓCSOPORT ............................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 10. A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE .................................................................................. 36 11. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA................................................................... 37 IX. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI ......................................................................................................... 38 1. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS MÓDJA .............................................................................................................. 38 2. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLTAI A TÖBBI SZERVEZETTEL ................................................................................................ 38 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .............................................................. 40 X. TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA .................................................................................................... 42 XI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE .......................................... 42 1. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN .............................................................................. 42 2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK A KÖZÉPISKOLÁBAN........................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSI TERV ......................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4. TANTÁRGYI SZAKKÖRÖK .................................................................................................................................... 43 5. DIÁKSPORTKÖR .............................................................................................................................................. 43 6. KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK .................................................................................................................. 44 7. VERSENYEK, BAJNOKSÁGOK ............................................................................................................................... 44 8. TANULMÁNYI ÉS SPORTVERSENYEK...................................................................................................................... 44 9. ISKOLAI ÉNEKKAR............................................................................................................................................. 44 10. IRODALMI SZÍNPAD, SZÍNJÁTSZÓKÖR .................................................................................................................. 44 11. KIRÁNDULÁSOK ............................................................................................................................................. 44 12. EGYÉB PROGRAMOK....................................................................................................................................... 45 13. TANFOLYAMOK ............................................................................................................................................. 45 14. HITOKTATÁS ................................................................................................................................................. 45 XII. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .......................................................................................................................... 45 XIII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .............................................................. 46 1. AZ ISKOLA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FUNKCIÓI ....................................................................................................... 46 2. A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ......................................................................... 46 3. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE ....................................................................................................... 47 XIV. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ..................................................................................... 47 1. HAGYOMÁNYÁPOLÁS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGEKBEN ...................................................................... 48 2. A KÖZÉPISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGBEN ................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3. JELKÉPEK ....................................................................................................................................................... 50 XV. AZ ISKOLAI TANKÖNYVVÁLASZTÁS RENDJE ....................................................................................... 51 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK .................................................................................................................................... 51 2. A TANKÖNYVVÁLASZTÁS ELVEI............................................................................................................................ 51 XVI. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ...................................................................................... 51

3


2014.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ........................................................................................................ 52 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................................. 56 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................................. 59 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................................. 62 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................................. 64 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................................. 67 Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára ........................................................................................... 67 AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ....... 69 XVII. A FELNŐTTOKTATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ...................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. XVIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ............................................................... 69 XIX. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓ-BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, IILETVE A BALESET ESETÉN ............................................................................................................................................. 71 A FENNTARTÓ FELADATA ...................................................................................................................................... 71 A NEVELÉSI - OKTATÁSI INTÉZMÉNY FELADATA........................................................................................................... 71 AZ IGAZGATÓ/INTÉZMÉNYEGYSÉG VEZETŐ/TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐK FELADATA .............................................................. 71 A VEZETŐSÉG FELADATAI ...................................................................................................................................... 71 A SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA ....................................................................................................................... 71 EGYÉB FELADATOK............................................................................................................................................... 72 AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN ............................. 72 A PEDAGÓGUS FELADATAI .................................................................................................................................... 72 A TAKARÍTÓ MUNKAVÁLLALÓK FELADATAI ................................................................................................................ 73 A KARBANTARTÓK FELADATAI ............................................................................................................................... 73 MINDEN MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ FELADATOK ................................................................................................ 73 A TANULÓ FELADATAI .......................................................................................................................................... 74 XX.

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ................................................. 74

TANULÓI ELLÁTÁS................................................................................................................................................ 74 AZ ISKOLAORVOS ÁLTAL ELLÁTANDÓ FELADATOK........................................................................................................ 74 A VÉDŐNŐ FELADATA........................................................................................................................................... 75 FOGÁSZATI FELADATOK ........................................................................................................................................ 75 A FELNŐTT DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA........................................................................................................ 75 A SZÜLŐK ÉRTESÍTÉSE A VIZSGÁLATOKRÓL, VÉDŐOLTÁSOKRÓL ...................................................................................... 76 XXI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................... 76 A NEMDOHÁNYZÓK VÉDELMÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK .................................................................................................. 76 A DIÁKIGAZOLVÁNYOK KIADÁSÁVAL, BEVONÁSÁVAL, NYILVÁNTARTÁSÁVAL ÉS KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ....... 76 A REKLÁMTEVÉKENYSÉG ISKOLAI SZABÁLYAI .............................................................................................................. 77 A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT ADHATÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ELOSZTÁSÁNAK BELSŐ SZABÁLYOZÁSA .... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. A TANULÓK JOGÁLLÁSA ........................................................................................................................................ 77 A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK IGAZOLÁSA ............................................................................................................ 77 XXII. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT MŰKÖDÉSI RENDJE ................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. XXIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.................................................................................................................... 79 XXIV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................................................ 80 A KÖZALKALMAZOTTAK KÉPVISELETÉBEN NYILATKOZOM ARRÓL, HOGY AZ SZMSZ ELKÉSZÍTÉSE SORÁN VÉLEMÉNYEZÉSI JOGUNKAT GYAKOROLHATTUK. ................................................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. ZÁRADÉK V. ....................................................................................................................................................... 80 A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELETÉBEN NYILATKOZOM ARRÓL, HOGY AZ SZMSZ ELKÉSZÍTÉSE SORÁN VÉLEMÉNYEZÉSI JOGUNKAT GYAKOROLHATTUK. ......................................................................................................... 80 SZERVEZETI ÁBRA ................................................................................................................................................ 81

4


2014.

5


2014.

I. BEVEZETŐ A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelő-oktató munka eredményes megvalósítását célozza a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ezzel összehangoltan, a mindennapok működésének rendjét meghatározó iskolai házirend. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők: 1. Az intézmény tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok:     

Alapító okirat Pedagógiai program Minőségirányítási program Házirend Belső szabályzatok

2. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok:  

Közalkalmazotti szabályzat Esélyegyenlőségi terv

3. Az alapdokumentumokhoz kapcsolódnak az iskola egyes közösségeinek egyedi szabályzatai:  A Szülői Választmány szervezeti és működési szabályzata  A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata (a DÖK szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor a nevelőtestületnek egyetértési joga van). Az alapító okirat a fenntartó határozata az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, csoportszámát, felvehető létszámát és dönt a működés feltételeinek biztosításáról. Az alapító okiratban szereplő alap-, és kiegészítő feladatok alapján az iskola nevelőtestülete készíti el az intézmény pedagógiai programját, amely az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai-tartalmi szabályozója. Az intézmény minőségirányítási programja a folyamatos fejlesztés érdekében meghatározza a minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert. A házirend a tanulói és szülői jogok és kötelességek érvényesülésének, gyakorlásának, az iskola élet-és munkarendjének operatív szabályait rögzíti. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – szervezetet működtessen, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az intézmény vezetője további belső szabályzatokat készíthet. Ilyen önálló szabályzatok a következők:  alkalmazottak munkaköri leírásai,

6


        

2014.

a belső ellenőrzési szabályzat, iratkezelési szabályzat, adatkezelési szabályzat, munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv, az informatikai adat-, és szoftvervédelmi szabályzat, a tankönyvellátás rendjére vonatkozó eljárásrendet, a kockázatelemzés és viselés szabályzatát, esélyegyenlőségi terv.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja a) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet „A nevelési – oktatási intézmények működéséről” rendelkezik a szervezeti és működési szabályzat tartalmáról. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. b) A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapját az alábbi törvények és rendeletek képezik:  A 100/1997.(VI.13.) korm. rendelet az érettségi vizsgáról, valamint annak módosításai (277/1999.(XII.22.) korm. rendelet és a 16/2000.(II.11.) korm. rendelet,  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról,  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. valamint annak módosításai, a 2013. augusztus 31-ig hatályban lévő 118.§ (12)  1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről,  7/1993.(XI.30.) MÜM. sz. rendelet az OKJ szakmákról,  a többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről,  1992. XXXVII törvény az ”Államháztartásról”, és annak módosításai,  2000. évi C. törvény a számvitelről, és annak módosításai,  2003. évi XXIX. törvény a szakképzési törvény módosításáról,  2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről,  10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályai.  2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, és a 2013. március 23-án hatályba lépő módosításai

2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása: A Bocskai István Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzat e változatát az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület elfogadta.

7


2014.

3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya: A szervezeti és működési szabályzat, illetve az ahhoz kapcsolódó, de önálló szabályzatok, betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A szervezeti és működési szabályzat egy példánya és az intézményműködést meghatározó alapdokumentumok megtalálhatók:  az igazgatói irodában,  az intézményegységek vezetőinél,  iskolai könyvtárakban,  az iskola honlapján A szervezeti és működési szabályzat és a házirend fontos előírásait, ill. az intézmény alapdokumentumainak hozzáférhetőségét a beiratkozó tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. A házirendet valamennyi tanuló (illetve a korlátozottan cselekvőképes jogokkal rendelkező diákok esetén a szülők) beiratkozáskor, illetve annak lényeges változásakor egy-egy példányban megkapják. A szülői értekezleteken az intézmény működését meghatározó dokumentumokról a belépő tanulók szüleinek tájékoztatót tartanak az osztályfőnökök, illetve a kollégiumi csoportvezető nevelők.

III. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény hivatalos megnevezése, címe: Bocskai István Általános Iskola, 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15. 2. OM azonosítója: 202974 3. Az intézmény intézményegységei, tagintézményei, telephelyei:

általános iskolai telephely Petőfi Sándor Tagiskola Bocskai István Tagiskola

Biharkeresztes, Széchenyi u. 61. Bojt, Ady Endre u. 4. Bojt Ady Endre u. 1. Nagykereki, Rákóczi u. 2. Nagykereki, Kossuth utca 4-8.

4. Az intézmény székhelyének telefonszáma: 54/430-038 5. Telefax: 54/541-010 6. E-mail:

[email protected]

7. Honlap:

www.biharkeresztes.hu/baltisk

8


8.

2014.

Az intézmény egyéb jellemzői:

Az intézmény alaptevékenysége: a jogszabályokban és az alapító okiratban meghatározottak szerint

Az intézmény működési területe: Biharkeresztes közigazgatási területe, külön megállapodás alapján alapfokú általános iskolai oktatás – nevelési Ártánd , Bojt, Nagykereki és Told közigazgatási területe. Fenntartó szerve: KLIK Felügyeleti szerve: KLIK Az intézmény vezetője: az iskola igazgatója. Az intézmény vezetésére adott megbízás magasabb vezetői beosztásnak minősül, ezért azt nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati felhívás közzétételére, tartalmára, a pályázati eljárásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXIII. Törvény és a végrehajtásáról szóló, 138/1992. (X. 8.) korm. Rendelet és 11/1994. (VII. 08.) számú rendeletben foglaltak az irányadók.

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, közoktatási közintézmény. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

Az intézményi bélyegzők használatára a következő munkakörben dolgozók Jogosultak: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezetők, iskolatitkárok. Körbélyegző: Felirata: Bocskai István Általános Iskola 4110 Biharkeresztes Hősök tere 15 a kör közepén köztársaságunk címere áll. A székhely intézmény a körbélyegző 1., 2. lenyomatát használja, a körbélyegző 3. lenyomatát a Bocskai István Tagiskola (Nagykereki), az 5. lenyomatát a Petőfi Sándor Tagiskola (Bojt), használja. Fejbélyegző: Felirata: Bocskai István Általános Iskola 4110 Biharkeresztes Hősök tere 15 A fejbélyegző 1. lenyomatát a székhely intézmény, a 2. lenyomatát a Bocskai István Tagiskola Nagykereki, a 3. lenyomatát a Petőfi Sándor Tagiskola Bojt, használja.

9


2014.

IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény vezetője Az intézmény élén az igazgató áll, jogállását a magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. A közoktatási intézmény vezetője a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá:  a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért  a pedagógiai munkáért, az intézményműködés ellenőrzéséért,  az intézmény mérési, értékelési rendszerének működéséért,  minőségirányítási programjának megvalósításáért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért,  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. a)

Az intézményvezetőt helyettesítheti (sorrendben): - az igazgató általános helyettese - távolléte esetén az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. b) A tagintézmény-vezetők tartós távolléte esetén a helyettesítéséről az igazgató gondoskodik.

10


2014.

2. A nevelési – oktatási intézmény vezetőjének feladatköre          

a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka tervezése, irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a diákönkormányzattal, szülői szervezettel való együttműködés, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a tanórán kívüli tevékenység szervezése, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, az intézmény belföldi és külföldi kapcsolatainak ápolása.

Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az igazgatóhelyettes számára:  az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, 3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai a)

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Közvetlen munkatársai:  az általános igazgatóhelyettes,  a tagintézmény-vezetők  az iskolatitkár

b) A pályáztatás és a megbízás során a pályázati eljárásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak az irányadóak. c)

Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményezési jogkör megtartásával a tankerületi igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás 5 év határozott időre szól.

d) Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz.

11


2014.

e) Az iskolatitkárok szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. Egyéb munkatársak:  diákönkormányzat segítője,  közalkalmazotti tanács elnöke,  munkaközösség-vezetők,  ifjúságvédelmi felelősök. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

4. Az intézmény vezetősége: a) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenység) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: - az igazgató, - az igazgatóhelyettes, - a tagintézmény-vezetők valamint - a diákönkormányzat tanár vezetője, - az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői: közalkalmazotti tanács elnöke, - a munkaközösségek vezetői, ha a munkaterületük napirendre kerül.

a

b) Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola szűkebb vezetősége rendszeresen (általában hetente egyszer) megbeszélést tart, a tagintézmény-vezetőkkel kiegészített vezetőség havonta ülésezik, melyről – szükség szerint írásban emlékeztető feljegyzés készül.

A kiadmányozás szabályai Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: • az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím), • az irat iktatószáma, • az ügyintéző neve. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:

12


2014.

• az irat tárgya, • az esetleges hivatkozási szám, • a mellékletek száma. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti. A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben –meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: - jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében • tanulói jogviszonnyal, • az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, • munkáltatói jogkörrel összefüggésben; - az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján • hivatalos ügyekben:  települési önkormányzatokkal való ügyintézés során,  állami szervek, hatóságok és bíróság előtt,  az intézményfenntartó előtt; • Intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során:  a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal,  más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az Intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel,  az intézmény belső és külső partnereivel,  megyei, helyi gazdasági kamarával,  az intézmény székhelye szerinti egyházakkal,  munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra. Erre az intézményben az igazgató jogosult.

13


2014.

Az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtételére az igazgató jogosult. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. Aláírási-, bélyegzőhasználati jog az intézmény képviseletekor az intézményi bélyegzők használatára az alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottak jogosultak (a munkakörükkel összefüggő dokumentumok kiállításakor):  igazgató,  igazgatóhelyettes,  tagintézmény-vezetők  iskolatitkárok,  osztályfőnökök. Az osztályfőnökök kizárólag az osztályfőnöki adminisztráció során, az intézmény irodájában, valamint az igazgatói titkárságon használhatják az iskola bélyegzőjét.

6. Az intézmény függőségi kapcsolatai Az intézmény szerveztei és függelmi kapcsolatait a szervezeti felépítése határozza meg. Minden szervezeti egység egy vezetővel áll függőségi kapcsolatban.Minden dolgozó csak közvetlen felettesétől kaphat utasítást, és minden vezető csak a közvetlen beosztottainak adhat utasítást. A szolgálati út betartása kötelező. Ez alól kivételt képez az igazgató, aki az intézmény bármely dolgozóját utasíthatja. A szolgálati úttól eltérni csak sürgős esetben (kárbalesetelhárítás, balesetmeglőzés) szabad, de ezt utólag közölni kell az illetékes vezetővel. Az áttanító pedagógus a munkavégzése során azon egység szabályzatait és utasításait köteles betartani, ahol éppen a munkáját végzi.

V. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A közalkalmazottak munkarendje a) A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. §. és a 17.§. rögzíti. b) A közalkalmazottak munkarendjét, feladat- és hatáskörét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait összhangban az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. törvénye (A közalkalmazottak jogállásáról) rendelkezéseivel illetve a közalkalmazotti szabályzat tartalmával – személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza.

2. A nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje

14


2014.

a) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők (igazgatóhelyettes, intézményegység vezetői, intézményegység vezetői helyettes, általános iskolai tagintézményvezetők) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, módosítására és a közalkalmazottak munkáltatói hatáskörben meghatározott szabadság részének kiadására. A pedagógusok és pedagógiai munkát segítők foglalkoztatása az intézmény székhelyén kívül valamennyi telephelyen történhet.

3. Pedagógusok munkarendje a)

A pedagógusok munkarendje és benntartózkodását az alábbi dokumentumok tartalmazzák: - órarend, - tantárgyfelosztás, - éves munkaterv, - ügyeleti terv, - munkaköri leírások. b) A pedagógusok jogait és kötelességeit a jogszabály rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a közalkalmazotti szabályzat, valamint a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. c) A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő – oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. d) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes, illetve a tagintézmény vezetők állapítják meg, az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében az ügyeleti rend tartalmazza. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. e) A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási, foglalkozási és az ügyeleti beosztása előtt a munkahelyen (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyszínén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7,30 óráig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, tagintézmény-vezetőnek, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez, tagintézmény-vezetőhöz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást (ez alól a rendkívüli okból történt hiányzás pl. hirtelen megbetegedés, családi tragédia, stb. jelenthet kivételt). f) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartása. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

15


2014.

g) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni. h) A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő – oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató, adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az általános iskolában az igazgatóhelyettes, a tagiskolákban a tagintézmény-vezető feladata feladata.

5. A tanév helyi rendje A tanév rendjét minden tanévben a Közlöny által nyilvánosságra hozott aktuális miniszteri rendelet szabályozza. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg az éves munkatervben. Ennek megfelelően az alábbiakról dönt:  a nevelő – oktató munka lényeges tartalmi változásairól, (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól)  az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról,  a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,  a vizsgák rendjéről,  a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól,  az éves munkaterv jóváhagyásáról,  a házirend módosításáról,  beiskolázási tervről. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) történő felkészülés során fontos szempont, hogy a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembevevő terhelés érvényesüljön. Az intézményi (tagintézményi) szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező. A tanév helyi rendjében jelentős események az intézmény által szervezett vizsgák (felvételi, köztes-, záró). A vizsgarendet szintén a munkatervben kell rögzíteni. Az iskolai ünnepeket és a tanítás nélküli munkanapokat az iskola mindenkori éves munkaterve tartalmazza. A tanítás nélküli munkanapok számát jogszabály határozza meg. A tanítás nélküli munkanapok közül egy nap a diákönkormányzatot illeti, e nap programját a DÖK vezetése határozza meg.

16


2014.

A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

6. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Munkarend:  Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 6:50 órától 16:30 óráig tart nyitva.  Az intézményegység hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7:45 órától 16:00 óráig tart.  A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt az igazgató egyetértésével - eseti kérelmek alapján.  Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az igazgató által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani.  Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.  Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: - a napi tanítási idő 8:00 órától 16:30 óráig tart, - a fakultációs tanórákat 16:30 óráig be kell fejezni, - indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, - a tanítási órák időtartama 45 perc, - az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik. 

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a helyettes tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

A Petőfi Sándor Tagiskolában az iskola a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon:  730- órától 1600 óráig tart nyitva.  

Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: o Délelőtt 730 órától 1315 óráig o Délután 1315 órától 1600 óráig A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján.



A reggeli nyitva tartás kezdetétől a tagintézmény-vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló, halaszthatatlan intézkedések megtételére.



A napi tanítási idő délelőtt:



730 órától 1315 óráig o délután: 1315 órától 1530 óráig tart. Az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik.

17


2014.

 

Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel: 7:30 órától 13:15 óráig o délután: 13:15 órától 15:30 óráig a napközis és tanulószobás pedagógus látja el a tanulók felügyeletét.



A tanítás nélküli munkanapokon akkor kell tartani gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 15 tanuló számára – alapos indokok alapján – igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza.



Az intézmény munkarendje  az intézmény- tanítási időtől független – hivatalos munkaideje:  Hétfőtől – péntekig: 7:30 órától 16:00 óráig  a technikai dolgozó (hivatalsegéd) munkaideje:  Hétfőtől – péntekig délután: 13:00 órától 17:00 óráig

Bocskai István Tagiskolában a működési rendje: A tanulók fogadásának rendje, az iskola nyitva tartása, az intézmény használata:        

A tanév során az iskola hétfőtől péntekig 7:30 és 16:30 óra között tart nyitva. 7:30-8:00 között, illetve a tanítási órák közötti szünetekben a pedagógusok ügyeletet tartanak az ügyeleti beosztás szerint. A tanítók valamennyi szünetet a tanulók között töltik. Az ügyeletes tanárok 7:30-ra, a többiek legkésőbb 7:45-re érkeznek az iskolába. Idegen személy az iskola nyitva tartási ideje alatt csak az ügyeletes vagy valamely iskolai dolgozó jelenlétében tartózkodhat. Az intézménybe járó tanulók az órarendjükben szereplő utolsó tanítási óra után legkésőbb 10 perccel elhagyják az iskola területét. Az épületek bejárati ajtóit, minden ablakot, az utcakaput a nyitva tartási időn kívül zárva kell tartani. Ezért felelősek az épületeket záró hivatalsegédek. A tanulószobai foglalkozás a tanítási órák befejeztével kezdődnek. A tanulószobát vezető pedagógus 12,30-16,30-ig látja el munkaköri feladatát. Az iskolai tanítási szünetben, a helyben szokásos módon közzétett ügyeleti rend szerint tart nyitva.

7. Egyéb, a munkarenddel összefüggő szabályok  



A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét ügyeletes tanárok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, illetve a diákok egyetértésével. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – munkaterv rögzíti.

18






2014.

A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgató, illetve helyettese engedélyével hagyhatja el az iskola épületét, az intézmény épületei közötti közlekedés kivételével. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. Törvényi kötelezés alapján az intézménynek gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről a főépületben, a tantermekben, az iskola folyosóin, a tornateremben, a sportcsarnokban és az ebédlőben. A felügyelet ellátása a pedagógusok munkaköri kötelessége. A beosztást a szükségletnek megfelelően intézményegységenként az igazgató/intézményvezető - helyettes készítik el. Az ügyeleti rend gyakorlati megvalósítását, a felügyelő nevelők munkáját az iskolavezetés ellenőrzi.

 Az általános iskolában a tanítási idő alatt egyetlen tanuló sem tartózkodhat felügyelet nélkül. Az órarend szerint kötelező tanítási órák, és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra:  reggel 7:30 órától 13:30 óráig pedagógusok és tanulók,  délután 13:30 órától 16:00 óráig a foglalkozást tartó pedagógus és tanuló,  délután 16:00 órától 16:30 óráig az ügyeletre kijelölt pedagógus közalkalmazott látja el a tanulók felügyeletét. A tanítás nélküli munkanapokon akkor kell biztosítani gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulóinak többsége igényli. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza.

8. A pedagógusok jogai és kötelességei A pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény rögzíti. A nevelési - oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje - a kötelező órákból, - a nevelő - oktató munkából, azzal összefüggő órán kívüli feladatokból, - az adminisztratív feladatokból, - a tanórákra illetve a tanulókkal összefüggő szakfeladatokra való felkészülési időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal a megkötéssel, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy használatra megkapja a munkájához szükséges informatikai eszközöket. /laptop, pendrive, stb./ Az eszköz átadását/átvételét dokumentálni kell.

19


2014.

9. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére az intézmény látogatása A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézmény a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók, és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az Intézménnyel. Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének engedélyével és ellenőrzése mellett tartózkodhatnak az Intézményben. A be-és kilépés szabályai Tanítási idő alatt a belépni szándékozó idegenek (vendégek) kulturált eligazítását az ügyeletet ellátók segítik. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia. Az intézmény belépést biztosít tanítási időben, fogadóórák, szülői értekezletek, Szülői Választmányi ülések, meghatározott iskolai rendezvények (évnyitó, évzáró, ballagás, nyílt nap) esetén a szülőknek, meghívott vendégeinek. Belépést biztosít továbbá mindazon szerveknek, személyeknek, akiknek meghatározott időpontra és időtartamra szerződés biztosítja a benntartózkodást. Rendkívüli esemény, baleset esetén haladéktalanul biztosítja az értesített szerv(ek) képviselőjének belépését az intézménybe. Az intézmény megtagadja a belépést és a benntartózkodást mindazon személyek esetében, akik engedély nélküli ügynöki, értékesítési, propaganda, vagy egyéb tevékenységet kívánnak folytatni az intézményben, illetve azoktól, akik nem jogosultak a belépésre. Az intézményben való tartózkodás szabályai Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhat. A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben történik, más esetekben, az aulában van rá lehetőség. Tanítási órák látogatására az intézmény vezetője, vagy a helyettese adhat engedélyt. Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend vonatkozó előírásainak megismerése és megtartása mindazoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

20


2014.

Az intézmény helyiségeinek, eszközeinek használatát az iskolával jogviszonyban nem állók részére bérleti szerződésben kell szabályozni (pl. termek bérbeadása), Osztálytalálkozókon a felügyeletet az épületekben kijelölt dolgozó látja el. 10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje a) Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületekre a nemzeti színű zászló elhelyezése kötelező, és ezen kívül lehetőleg az uniós zászló elhelyezését is meg kell oldani. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. b) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A továbbiakról a házirend rendelkezik. c)

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. d) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. e) A dolgozók kártérítési felelősségét a Munka Törvénykönyve, illetve a közalkalmazotti tanács szabályzatának melléklete tartalmazza.

f)

A tantermek, szaktermek, tornaterem, sportcsarnok, sportudvar használati rendje, balesetvédelmi előírásai a házirend mellékletében szabályozottak. A szabályzatokat évente felül kell vizsgálni, s azokat a tanulók tájékoztatása érdekében hozzáférhető módon kell elhelyezni.

g)

Az intézmény folyosóit, helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre azt kialakították. A rendeltetéstől kivételes esetben eltérő használathoz az iskola igazgatójának előzetes engedélyére van szükség.

h) Az iskola tanítási célra használt helyiségeit zárva kell tartani tanítási időn kívül. A termekben tanuló csak felügyelő tanár jelenlétében tartózkodhat. Tantermet, foglalkoztató helyiséget úgy bezárni, hogy ott személyek tartózkodnak, szigorúan tilos! i)

A tantermek, a szaktantermek, a tornaterem, a sportudvar tanórán kívüli, mások számára történő hasznosításáról az iskola igazgatója által aláírt szerződésben kell rendelkezni, meghatározva a külső személyek által történő igénybevétel idejét, rendjét és módját, a szolgáltatásért fizetett térítési díjat.

j)

Az iskolai könyvtárakat a tanulók a könyvtári tanórák kivételével minden tanítási napon igénybe vehetik. Az iskola pedagógusai részére a könyvtár folyamatosan nyújt szolgáltatásokat.

21


2014.

k)

A tantermekben elhelyezett, illetve a testület tagjának iskolai használatra kiadott berendezések igénybevétele (magnetofon, videó, írásvetítő, televízió, videokamera stb.) iskolán kívül írásbeli kérelem alapján igazgatói engedéllyel, egyeztetve az adott eszközért az anyagilag felelős nevelővel, munkaközösség-vezetővel elismervény ellenében lehetséges.

l)

Iskolán belül, oktatási célokra a berendezéseket, audiovizuális és egyéb eszközöket mindenki felelősen használhatja. A videokamera működtetése, iskolai rendezvényeken felvétel készítése a tantestület, az iskolavezetés, illetve a diákmozgalom felkérése alapján történik a testület ahhoz értő, az igazgató által felkért és megbízott tagja által. A berendezéseket az iskolában, erre kijelölt helyen kell tartani!

VI. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS

1. Az iskolában működő szervezeti egységek Bocskai István Általános Iskola Bocskai István Tagiskola, Nagykereki Petőfi Sándor Tagiskola, Bojt 

Az igazgató felel az intézmény, illetve a tagintézményekben működő évfolyamok rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért, a szervezeti egységek munkájának összehangolásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, valamint a tanulói jogviszony létesítésével és megszűntetésével kapcsolatos jogosítványokat. Irányítja a személyzeti munkát.



A igazgatóhelyettes/ tagintézmény-vezetők szervezik meg az általuk irányított területek feladatainak végrehajtását, felelnek az ott folyó munkáért. A közalkalmazotti jogviszony létesítésénél és megszüntetésénél véleményezési jogot gyakorolnak. Az igazgatóhelyettes/ tagintézmény-vezetők gondoskodnak a feladatellátáshoz szükséges közalkalmazotti létszámról, részt vesznek a nyugdíjazások előkészítésében, az üres álláshelyek betöltésére irányuló pályázatok meghirdetésében, elbírálásában. Figyelemmel kísérik az illetmény előmeneteli rendszerrel kapcsolatos feladatokat, nyilvántartást vezetnek a közalkalmazottakról és az őket megillető juttatásokról, a pedagógusok továbbképzéséről, mindezekről folyamatosan konzultációt folytatnak az igazgatóval. Az igazgató/ tagintézmény-vezetők az éves munka értékelése után, a feladatok meghatározásával egy időben áttekintik a munkaköri leírásokat, és ha szükséges, végrehajtják a változtatásokat, esetleges feladatátcsoportosításokat.

2. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formája Az iskola igazgatója közvetlenül irányítja a pedagógiai tevékenységet. A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha azt az igazgató, tagintézmény-vezetők, a helyettes, továbbá ha nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

22


2014.

A tagintézmény-vezetők, az iskolatitkár folyamatosan és rendszeresen tájékoztatja az igazgatót az általuk irányított területen folyó munkáról, s azokról a feladatokról, amelyeket a szervezeti egységekben el kell végezni. Szükség szerint szakmai értekezletet tartanak.

VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

1. Az intézmény nevelőtestülete: 

A nevelőtestület – a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési – oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai.



A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, ill. a nevelő-oktató munka tekintetében véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Döntési jogköre:  a pedagógiai program módosításának elfogadása,  a szervezeti és működési szabályzat módosításának elfogadása,  a munkaterv, a tanév rendjének meghatározása,  a nevelési-oktatási intézmény munkáját, valamint átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus (ok) kiválasztása,  emeltszintű képzést biztosító osztályok illetve csoportok, új képzési formák indítása, illetve megszüntetése,  iskolaszerkezet megújítása,  döntés a tanulók súlyosabb fegyelmi ügyeiben,  az iskolai házirend elfogadása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,  a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,  az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  szülőkkel való kapcsolattartás rendje. Véleményezési jogköre:   

az intézmény magasabb vezetőjének megbízása, az igazgatóhelyettes megbízása előtti véleményezés, az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben.

2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,

23


  

2014.

félévi értékelő, pedagógiai értekezlet, heti, operatív megbeszélések, rendkívüli nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. Ha az iskolai szülői szervezet, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető jegyzőkönyv, illetve a nevelőtestület hatáskörében született állásfoglalásról, döntésről határozat készül.                 

A jegyzőkönyv tartalmazza: Az értekezlet helyét, idejét, megnevezését A jelenlévők nevét A távolmaradók névsorát, számát, a távolmaradás okát Határozatképesség megállapítását Az értekezleten tanácskozási joggal résztvevők névsorát Az elfogadott napirendet A jegyzőkönyvvezető, hitelesítők (2 fő) személyét, munkakörét Napirendenként az előadó és a felszólalók nevét A kérdéseket, a hozzászólások lényegét A hozott határozatokat Szavazás esetén annak számszerű eredményét A jegyzőkönyv vezetőjének és a hitelesítők aláírását A jegyzőkönyv elkészítéséről az igazgató/ tagintézmény-vezető gondoskodik. A tantestület értekezleteinek jegyzőkönyvét, a jegyzőkönyvvezető az igazgató/ tagintézményvezető gondoskodik, és két hitelesítő írja alá. Az értekezletekről két példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből az eredeti példányt az irattárban kell elhelyezni, a másolatot meg kell küldeni a fenntartó részére. Az értekezletek jegyzőkönyvei nyilvánosak.

3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott ideig működő vagy alkalmi – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásból eljár. b) Az intézmény nevelőtestülete (feladatkörének részleges átadásával) a következő állandó bizottságot hozta létre az alábbi feladat- és hatáskörrel valamint jogosultságokkal: A Fegyelmi Bizottság Feladata:  a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása,  tárgyilagos döntés meghozása, Tagjai:

24


    

2014.

az intézmény vezetője, vagy helyettese vagy tagintézmény-vezetője, az érintett tanuló osztályfőnöke, a fegyelmi ügyben független pedagógus, a tanuló által felkért pedagógus, a diákönkormányzat képviselője.

A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai  Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében











 

az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az Intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az Intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az

25


  

     

2014.

iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az Intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület által átruházott jogként a fegyelmi bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos.

26






 



 





2014.

A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét az igazgató vagy a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestülete által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot, a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a

27










2014.

szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az Intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. c) A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló a) közeli hozzátartozója, b) osztályfőnöke, c) a fegyelmi vétség sértettje, d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási Intézmények működéséről és a köznevelési Intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók.

A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni! A fegyelmező eszközök alkalmazása, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatása csak a közoktatási törvényben és rendeletekben rögzített felhatalmazás és keretek között történhet, nem veheti át a nyomozó hatóságok büntető eljárási törvényben meghatározott nyomozati szerepét. Bűncselekmény alapos gyanúja esetén az igazgató, tagintézmény-vezetők szükséges esetben az érintett pedagógus kötelessége az illetékes hatóságok értesítése, jegyzőkönyv felvétele, az esetleges bizonyítékok védelme. Kibővített iskolavezetőség: Feladat és hatáskör: - a pedagógiai program elkészítésében való részvétel, - egy adott időszak nevelő – oktató munkájának értékelése, feladat meghatározás, - jutalmazásra, kitüntetésre való felterjesztés, illetve iskolai szinten jutalmazás.

28


2014.

4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a) A törvény szerint a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési – oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. b)

Az intézmény szakmai, a nevelőtestület által átruházott munkaközösségeinek jogköre: A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt jelölnek évenként, akit az igazgató bíz meg a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására.

c) A szakmai munkaközösségek összetétele, konstrukciója rugalmasan alakítható az intézmény működési sajátosságainak, a belső feladatmegosztásnak megfelelően. Ennek megfelelően az iskola vezetősége az aktuális munkatervben teszi közzé az adott tanévben működő szakmai munkaközösségeket. A szakmai munkaközösségek tevékenysége: a) A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai:         

javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő – oktató munkát, fejlesztik a szakmai, tantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, emelt szintű képzést biztosító csoportok, osztályok indítására, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, a tankönyvlista alapján javaslatot tesznek a következő tanév tankönyvrendelésére, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:       

összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, véleményezi és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz az igazgatónak, állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül,

29


2014.



összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére,  állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség-vezetők munkaközösség-vezetői pótlékban részesülnek.

5. A nevelőtestület csoportjai a) Minőségirányítási csoport A minőségfejlesztés, minőségbiztosítás olyan tudatos intézményi tevékenység, amely a célok és a működés állandó közelítését szolgálja. Alapvetően a folyamatokra, a folyamatok szabályozására irányul. A pedagógiai programban a minőségbiztosítás címszó alatt megfogalmazott célok és feladatok elérése érdekében az intézmény 5 fős minőségbiztosítási csoportot hoz létre. A minőségbiztosítási csoport tagjait az intézményvezető bízza meg egy tanévre. b) Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) Az intézmény közösségei, kapcsolata egymással és a vezetéssel 

Az iskolában minden pedagógus részt vesz az integrációs és képesség-kibontakoztató program megvalósításában. A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működő szakmai közösségek továbbra is ellátják feladatukat, de tevékenységi körük kibővül az IPR-ben megfogalmazott feladatok ellátásával.

IPR irányítási szervezeti szintje 

Az iskolában folyó integrációs és képesség-kibontakoztató programot az IPR menedzsment irányítja. Az éves munkatervben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében az alábbi munkacsoportokat működtetheti: IPR menedzsment

Iskolai Környezeti csoport (IKCS)

Ált. isk. középiskola átmenetet segítő csoport.

Kulcskompetenciá kat fejlesztő munkacsoport Szabadidős tevékenységet koordináló munkacsoport.

Óvodaiskola átmenetet segítő munkacsoport

Mérési munkacsoport.

Módszertani adaptációt segítő munkacsoport

Mentori, egyéni fejlesztést végző munkacsoport

Multikulturális tartalmak beépülését megvalósító munkacsoport.

30

Feladatok és hatáskörök: IPR menedzsment:  Szervezi, irányítja, koordinálja, ellenőrzi és értékeli az integrációs illetve a képességkibontakoztató program végrehajtását.  Az alapdokumentumokban az IPR elemeinek megjelenítése  Az IPR stratégiai terv összeállítása  Az IPR éves munkatervének elkészítése.  A munkacsoportok tevékenységének irányítása, ellenőrzése  A feladatok ellátásáról az dokumentáció rendszerezése  Az IPR szakértővel való kapcsolattartás  A tantestületen belüli hospitálások ellenőrzése, a bemutató órák megszervezése  A horizontális, iskolák közötti kapcsolattartás, tapasztalatcserék megszervezése, lebonyolítása  A különböző területeken dolgozó munkacsoportok tevékenységének összehangolása  Az önértékelés elkészítése IKCS   

Feladata: A partnerségi kapcsolatok kiépítése Az „Együttműködési szerződések” megkötése A beazonosított partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás, együttműködés biztosítása a HHH tanulók iskolai sikerességének érdekében

A óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport  Az óvoda és az iskola intézményegységek közötti kapcsolattartás  Az óvodás korú tanulók iskolába való kerülésének elősegítése  DIFER mérés megszervezése  Közös programok szervezése Általános iskola - középiskola átmenetet segítő csoport.  A továbbhaladás feltételeinek biztosítása  Szülőknek, tanulóknak közös tréning tartása, közös megállapodás a továbbtanulás irányáról  Szakma ismertetések  Pályaválasztási kiállításon, nyílt napokon való részvétel biztosítása  Helyi, környékbeli üzemek, szolgáltatók munkájának megismertetése Módszertani adaptációt segítő munkacsoport  Más iskola által kidolgozott programok adaptálása, átvétele, kipróbálása Kulcskompetenciákat fejlesztő munkacsoport  A HEFOP pályázat során kidolgozott programok megvalósítása az éves munkatervben meghatározottak szerint Mérési munkacsoport.  DIFER és a kompetenciamérések eredményeinek elemzése, a nevelőtestülettel történő megismertetés Mentori, egyéni fejlesztést végző munkacsoport  Egyéni fejlesztési tervek készítése  A HHH tanulók mentorálása, szülőkkel való egyéni kapcsolattartás  Háromhavonkénti értékelés elkészítése

Szabadidős tevékenységet koordináló munkacsoport  A tanulók szabadidős tevékenységeinek megszervezése az éves munkatervben meghatározottak szerint Multikulturális tartalmak beépülését megvalósító munkacsoport.  Multikulturális tartalmak projektekben történő feldolgozása évfolyami szinten.

6. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök feladatai Az osztályfőnökök segítségével minden tanév szeptember 30-ig a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése és nyilvántartása megtörténik. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés; a tanulók fejlődését veszélyeztető tényezők feltárása, megelőzése, megszüntetése minden pedagógus jogszabályban előírt kötelessége. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök koordináló és összefogó szerepet vállalnak. Kapcsolattartás:  személyes beszélgetés a tanulóval, fejlődésének figyelemmel kísérése,  szükség szerint családlátogatás,  a szülői támogatás megnyerése,  fogadóóra,  konzultáció, tanácsadás a családtagoknak,  előadások tartása meghívott szakemberekkel szülői értekezleten,  szükség esetén pszichológus bevonása,  kapcsolatfelvétel a szakszolgálatokkal, egyéb szervekkel. Javaslat szociális támogatásra:  törvényben előírtak szerinti normatív támogatás a tankönyvek beszerzésében,  rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése,  a jogszabályban előírt felzárkóztató programok ingyenes biztosítása (korrepetálás, sportprogramok, napközi, stb.).

VIII. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

1. Az iskolai közösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége.

2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll.

32

3.Igazgatótanács Az igazgatótanács az intézményegységek azonos számú képviselőiből álló delegálás révén létrehozott testület, mely a Kt.33.§ (9) értelmében működő vezetői és szakértői testület.

Működési rendje: külön szabályzat szerint. 4.A szülői munkaközösség a) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. b) Az SZMK-t az intézményvezető vagy tagintézmény-vezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább háromszor hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. c) Az SZMK elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, tagintézmény-vezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. d) Nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is. e) Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértése is szükséges. f) A szülői szervezetek véleményezési jogkört gyakorolnak még az SZMSZ szülőket érintő rendelkezéseiben, a pedagógiai program és módosításának véleményezésében, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. g) A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol  a Szervezeti és Működési Szabályzatnak  a gyermekek fogadásának  a vezető és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módjának  az ünnepélyek megemlékezések rendjét szabályozó részeinek  a Házirend megállapításában  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben  a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában  az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában  a munkatervnek a szülőket is érintő részében. A szülői értekezletek rendje: a) Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 3, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. b) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. c) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök 33

írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

5. A nevelőtestület a) Az iskolában folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében az iskola egészét érintő ügyekben a pedagógusok rendszeresen - ha szükséges hetente - egy-egy alkalommal nevelőtestületi értekezletet tartanak. Ez lehet délutáni, hosszabb időtartamú megbeszélés. b) Az iskola valamennyi alkalmazottját érintő döntések meghozatala, az iskola működésével kapcsolatos gondok, problémák megvitatása céljából szükség szerint valamennyi alkalmazott részvételével a törvényi előírások szerint alkalmazotti értekezletet kell tartani! c) Az iskolában egységes nevelőtestület működik. A tagintézményekben működő testületi értekezleteken tanácskozási és szavazati joggal részt vesz az iskola igazgatója. d) Nevelőtestületi értekezleten történik a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása. (A magatartás és szorgalom minősítését, értékelését az osztályfőnök végzi - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével.) e) A nevelőtestületi értekezleteket az igazgató, megbízása alapján helyettese vezeti. Az értekezletről, annak döntéseiről jegyzőkönyvet kell készíteni! f)

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározott kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

           

A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben: a pedagógiai program elfogása az SZMSZ és a házirend elfogadása a tanév munkarendjének elfogadása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a diákönkormányzat működésének jóváhagyása saját feladatainak és jogainak részleges átruházása A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésben: az igazgatói programok szakmai véleményezése

Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül.

6. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre . A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. 34

A diákönkormányzat járhat el a nevelési – oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:  saját működéséről,  a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásról,  hatáskörei gyakorlásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról,  az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,  a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói  vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola egyébként rendeltetésszerű működését. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem korlátozhatja. Egyetértési jog: az iskolai tanulók tankönyvtámogatásának megállapításánál, az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor, az iskolai házirend elfogadásánál, a tanulók szociális juttatásainak elosztási kérdéseiben, ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásánál, Az első tanítási órát - az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni, az ünnepélyek, megemlékezések rendjének, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok megállapításánál, a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) érintő kérdésekben, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét érintő kérdésekben, mindazokban a kérdésekben, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést rendez, Véleményezési jog:  a tankönyvrendelés elkészítésénél,  az iskolai és kollégiumi munkaterv elkészítésénél, 35

          

hit-és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásánál, az iskolai minőségirányítási program elfogadásánál, valamennyi nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos kérdésben, valamennyi tanulókkal kapcsolatos kérdésben, a tanulók fegyelmi eljárásánál, a tanulók által választható tantárgyakról, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdéseknél, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elbírálása elveinek meghatározásához,  a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,  a könyvtár és sportlétesítmények használatának elfogadásánál,  az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntésnél, Javaslattevő jog: minden, az intézményben folyó nevelő-oktatómunkával kapcsolatos kérdésben. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanulók nagyobb közösségének.

7. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége:  megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát,  küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök: Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, a tagintézmény-vezetők javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg lehetőleg -4 évre. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  ismernie kell tanítványait,  az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi,  együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását,  koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, indokolt esetben mikroértekezletet tart és látogatja óráikat,  aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó pedagógusokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs),  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, 36

        

szülői értekezletet tart (évente három alkalommal), szükség szerint az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt), saját hatáskörében – indokolt esetben – távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít, figyelemmel kíséri és irányítja a tanulók pályaválasztását, szükség esetén jellemzést készít róluk.

Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. Létszámhatárok a jogszabályban meghatározottak szerint, de minimum átlaglétszám 50%-a.

8. Napközis közösség, tanulószoba Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést nyilatkozatban kell jelezni. A napközi otthon biztosított azoknak a tanulóknak, akik a vonatkozó jogszabályok alapján jogosultak. Tanulószoba biztosított azoknak a tanulóknak, akinek szülei erre igényt tartanak, s akik a fenti törvények értelmében arra jogosultak, felvételüket a nevelőtestület javasolja. Iskoláskorúak iskolaotthonos ellátása 1-4.évfolyamon a székhely intézményben.

9. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújságján ki kell függeszteni. (A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). A szülők tájékoztatásának formái: A az iskola a tanév során:  szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák),  rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében)

37

Írásbeli tájékoztatás: 

Az általános iskola a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesíti a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.  A pedagógus feladata, hogy a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntesse, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátnia. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell regisztrálnia a nevelőnek.  Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint intézkedik az ellenőrző pótlásáról.  Első osztályban az osztályfőnökök írásban értesítik a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során.

10. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása 

Az iskolai diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója/ tagintézmény-vezetője az igazgatóhelyettes részvételével rendszeresen megvitatja a tanulókat érintő kérdéseket. Ennek során az iskola igazgatója/ tagintézmény-vezetője az igazgatóhelyettes ismerteti azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek összefüggésben állnak a tanulói jogviszonnyal.



Az iskolai diákönkormányzat képviselője részére biztosítani kell az iskola igazgatójához/ tagintézmény-vezetőjéhez, az igazgatóhelyetteshez való soron kívüli bejutás lehetőségét.  Az iskola igazgatója/ tagintézmény-vezetője legalább tizenöt munkanappal korábban köteles megküldeni írásban az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni. Az átadást követő hét munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják és egyeztetik álláspontjukat. 

Az iskolában működő iskolai diákönkormányzat a diákmozgalmat segítő pedagógussal, az osztály diákbizottságok a kapcsolatot elsősorban osztályfőnökeikkel tartják, illetve azokkal a nevelőkkel, akiknek tevékenységében leginkább megbíznak. A feladatokat az érintett segítő pedagógus, illetve az osztályfőnökök munkaköri leírásai részletesen tartalmazzák.



Az iskolai diákönkormányzat feladatainak ellátásához igénybe veheti a titkárságokon/tagintézmény-vezetők szobájában található telefont, az iskola költségvetésének terhére bonyolíthatja le levelezéseit.



Amennyiben az intézmény anyagi lehetőségei biztosítják, az iskolai diákönkormányzatot anyagilag is támogatja. A helyiségeket, az iskolai berendezéseket térítésmentesen, de anyagi felelősségvállalás mellett az önkormányzat rendelkezésére bocsátja.



A Házirend vonatkozó paragrafusai részletesen felsorolják mindazokat a formákat, lehetőségeket, módszereket, amelyek biztosítják a diákjogok érvényesülését, gyakorlását.

38



A diákönkormányzat és iskolavezetés érdemi kapcsolata feltételezi a hatályos jogszabályok által előírt jogorvoslati lehetőségek (felülbírálati kérelem – egyéni érdeksérelem esetén -, törvényességi kérelem – jogszabálysértésre hivatkozással -, fegyelmi büntetés elleni jogorvoslat, érdemi válaszhoz jutás biztosítása, a diákönkormányzat indítványtevő joga, panaszjog érvényesítése kollektív érdeksérelemre való hivatkozással, közérdekű bejelentés és javaslat tétele, diákközgyűlés megrendezése évente) biztosítását.



A jogorvoslati kérelmeket benyújthatja a tanuló és a tanuló törvényes képviselője, a tanuló képviseletében vagy saját jogán a diákönkormányzat.



A belső fórumok nem helyettesítik a törvény által szabályozott jogorvoslati eszközöket, és nem lépnek azok helyébe.

IX. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

1. A kapcsolattartás formái és módja A kapcsolattartás a hivatali ügyintézés szabályai szerint zajlik levelezés, telefon és személyes találkozások alkalmával:  közös értekezletek tartása  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel  módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása  közös ünnepségek rendezése  intézményi rendezvények látogatása  hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. 2. Az intézmény kapcsoltai a többi szervezettel - a fenntartókkal, - a város többi közoktatási intézményével, - a gyermekek egészségügyi ellátásról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - a Gyermekjóléti Szolgálattal, - a történelmi egyházak szervezeteivel, - az intézményt támogató alapítványokkal, - sportegyesületekkel, 39

- kulturális intézményekkel: Városi Művelődési Ház és Könyvtár stb. A kapcsolattartás megosztásának rendje: Az iskola és az oktatásirányítás:  Tankerület (Berettyóújfalui, Debreceni)  A helyi önkormányzatok képviselő-testülete  Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sportbizottság  Polgármesteri Hivatal  Egyéb oktatási szerv A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az iskola és a nevelési-oktatási intézmények:  Óvodák  Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet  Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és tagintézménye A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért, felügyeletéért az igazgatóhelyettes és a tagiskolák vezetői a felelősek. Az iskola és a közművelődési intézmények:  Művelődési Házak  Könyvtárak  Egyéb intézmények, közösségek  Múzeumok  Színházak A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért, felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. Az iskola és a kistérség gazdasági szervezetei:  vállalkozások A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Egyéb külső kapcsolatok:  Bihari Iskolaszövetség  A helyi egyházak képviselői  Rendőrség  Tűzoltóság  Polgári Védelem  Vöröskereszt  Iskolaorvos  Sportegyesület  Alapítványok  Kft-k  TIT stb. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az iskolavezetés a felelős. A tanulók egészségi állapotának magóvásáért az iskola igazgatósága kapcsolatot tart:  Iskolaorvossal  Védőnővel  Prevenciós központokkal 40

A kapcsolattartás részletes módját az iskola egészségvédelmi terve és az éves munkaterve tartalmazza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fent:  Gyermekjóléti Szolgálattal  Családsegítő Központtal  Gyámhatósággal  Átmeneti gondozókkal A munkakapcsolat megszervezéséért a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök a felelősök. Az intézmény az alábbi rendezvényeinek megtartásáról értesíti az Önkormányzati és Szervezési Irodát, azokra meghívja az Önkormányzati és Szervezési Iroda vezetőjét és Biharkeresztes városának polgármesterét és jegyzőjét: tanévnyitó ünnepség, iskolapolgárrá avatás, Jótékonysági bál ballagási ünnepség, tanévzáró ünnepség Az intézmény kapcsolatot tart fenn a környező általános és középiskolákkal, nevelési-oktatási intézményekkel. Tanárai és diákjai révén bekapcsolódik Biharkeresztes közéleti, kulturális és sport tevékenységébe. A civil szervezetekkel való kétoldalú megállapodás megkötése előtt az intézmény kikéri a fenntartó véleményét. Az intézmény kapcsolatot létesíthet más európai ország hasonló adottságú iskolájával tapasztalatszerzés, diákcsere szervezése érdekében. Az intézmény érdekelt pedagógusai felkészültségének növelésében, ezért elősegíti tapasztalatcserék szervezését, továbbképzéseken való részvételüket. Az intézmény az ország jobb megismerése végett tanulmányi kirándulásokat, honismereti táborokat szervezhet tanulói részére. A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ezért intézményünk együttműködik a Biharkeresztesi Egyesített Szociális Intézményekkel és a beiskolázási körzetben lévő családsegítő szolgálatokkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógusok és az osztályfőnökök problémás gyerekek esetén ezen intézmények vezetőivel a kapcsolatot felveszik. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógusok rendszeresen tájékoztatják a tanulókat és a szülőket a gyermekvédelmi tudnivalókról (VR. 6. §).

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 41

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

42

X. TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA 

A tanulók rendszeres tájékoztatását a rádió és az iskolai hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi döntést, amely érinti a tanulókat. Információkat szolgáltathatnak az osztályfőnökök, az iskolavezetés tagjai.



Sajátos tájékoztató eszköz az iskolai diákrádió, közreműködéssel a diákönkormányzat feladata.



A tanulói vélemények nyilvánosságra hozatala céljából tanulói hirdetőtáblát kell működtetni. A felkerülő hirdetményekről az iskolai diákönkormányzat dönt.



Az iskolában a diákközgyűlés mellett alkalmanként nyílt napot kell tartani, melyen részt vesznek az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetője, igazgatóhelyettese, továbbá azok a pedagógusok, akiknek a jelenlétét a tanulók kérik. A nyílt napon kötetlen formában bárki elmondhatja véleményét, és kérdést intézhet bármelyik jelenlévőhöz.



A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkárok segítséget nyújtanak. Az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetője, igazgatóhelyettese- bejelentés után - fogadják a tanulókat.

amelynek

működtetése

tanári

XI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE

1. A tanórán kívüli foglalkozások az általános iskolákban Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását o o o

a tanulók közössége, a szülői szervezetek, a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál, vagy tagintézmény-vezetőknél.

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra az osztályfőnököknél kell jelentkezni. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén, a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes, az tagintézményvezetők rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében. Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hány tanuló, milyen nem kötelező tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelező tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a nem kötelező tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év március 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, 43

hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét. Kisebbségi oktatás esetén ki kell kérni az érintett helyi kisebbségi önkormányzat véleményét is. A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató, vagy tagintézmény-vezető engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja a szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a 14. életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen – gyermekével közösen gyakorolhatja.

2. Tantárgyi szakkörök A tantárgyi szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Önképző kör szervezhető legalább 15 érdeklődő esetén. Az önképző kör bármilyen nem tanórai foglalkozáshoz kapcsolódó ismeret elsajátítása céljából létrehozható, megfelelő szakértelemmel rendelkező nagykorú személy vezetésével. A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató, tagintézmény-vezető bízza meg.

3. Diáksportkör A diáksportkör (DSK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult, keretében sportcsoportok szervezhetők. A DSK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. 

Az iskolai sportkörben: a diákok által igényelt szakosztályok működhetnek, melyeknek munkájába minden tanuló bekapcsolódhat.



Az iskolai sportkör az edzéstervben foglaltaknak megfelelően használhatja az iskola sportlétesítményeit és udvarát.

44

4. Képességfejlesztő foglalkozások Az intézmény biztosítja a képességfejlesztés lehetőségét, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. Az 1 – 2 – 3. évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. A többi évfolyamon a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik.

5. Versenyek, bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a munkaközösség-vezetők irányítják.

6. Tanulmányi és sportversenyek A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési, kistérségi, megyei és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.

7. Iskolai énekkar Az iskolai énekkar hetente egyszer tart foglalkozást. Az énekkar a nemzeti ünnepek alkalmával, a diáknapokon közreműködik az ünnepi hangulat megteremtésében.

8. Irodalmi színpad, színjátszókör Az irodalmi színpad, színjátszókör foglalkozásait az ünnepekhez kapcsolódóan tartja. Műsorával színesíti a rendezvényt.

9. Kirándulások 

Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése.



A kirándulások az iskola munkaterve alapján szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek, tagintézmény-vezetőknek, engedélyezéséről az igazgató vagy tagintézmény-vezető dönt.



A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit költségkímélő megoldást kell választani,

 

45



a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról.



A kiránduláshoz évfolyamonként legalább 2 kísérő nevelőt kell biztosítani.

10. Egyéb programok Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató vagy tagintézmény-vezető engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, a tagintézmény-vezetőhöz, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Minden esetben tájékoztatási kötelezettséggel tartoznak az igazgatónak vagy tagintézmény-vezetőknek.

11. Tanfolyamok Igény esetén az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonként előre térítési díjat kell fizetni.

12. Hitoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva azzal a kikötéssel, hogy a hittanoktatás órái csatlakozó órákban, délután 3 óra előtt kerüljenek megtartásra. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A hitoktatási órarend minden épületben, könyvtárban az iskolai órarend elhelyezésével egyidőben elhelyezésre kerül.

XII. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Mindennapi testedzés az intézményben: 

Az iskola a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a sport megszerettetésére osztályonként heti 5 testnevelés órát tart, illetve választható tanórán kívüli illetve a kerettanterv szerint iskolai diáksportköri sportfoglalkozásokat szervez.



Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre.



Az intézmény vezetése a mindennapi testedzést a kötelező tanórai és a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások keretében oly módon szervezi meg, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartam testmozgásra, sportolásra. 46



A munka ellenőrzése az iskolavezetés feladata az intézmény felelősség-struktúrájában, de a munkaköri leírásokban is rögzítetten. Az intézményvezetés, illetve a testnevelők szervezik, ösztönzik a tanulókat iskolán kívüli sportokba való bekapcsolódásra.

XIII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

1. Az iskola belső ellenőrzésének funkciói      

Biztosítsa az intézmény törvényes működését. Segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát. Segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését. Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről. Feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltéréseket, illetve megelőzze azok kialakulását. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Az ellenőrzésre jogosult dolgozók:  igazgató  igazgatóhelyettes  munkaközösség-vezetők  az igazgató által megbízott pedagógus  a fenntartó megbízottja

2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  Az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni.  Az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni.  Az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  Az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni.  Az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.  Az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével.  Hiányok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:  Az ellenőrzés megállapításait (kérésére írásban) megismerni.  Az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.  Az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni. 47

 A feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végző:  jelentést tesz a megbízónak, aki intézkedik a hibák azonnali kijavításáról,  a hiányosságok megszüntetésére fel kell hívni az ellenőrzött dolgozó figyelmét,  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőrizni kell. Igazgató:  Az ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek.  Az igazgató elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát.  Felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.  Intézményegységeik vonatkozásában ellenőrzik az iskola dolgozóinak pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját.  Ellenőrzik a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását.  Összeállítják tanévenként az iskola éves ellenőrzési tervét. Tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettes: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató, ügyviteli és technikai munkáját. Különösen:  a szakmai munkaközösségek tevékenységét  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét,  a pedagógusok adminisztrációs munkáját,  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét,  a gyermek-és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket,  a nevelő-oktató munka eredményességét tantárgyi mérésekkel.

3. A szabálytalanságok kezelésének rendje     

A szabálytalanság észlelése után az igazgató vizsgálatot rendel el. A kivizsgált szabálytalanság vagy hiányosság kijavítására tervet készít, mely a határidőket és a felelősöket is tartalmazza. A határidő letelte után a kijavítást ellenőrzi, és a tapasztalatokról jegyzőkönyvet készít. Tapasztalatait az illetékesekkel megbeszéli, illetve ismerteti velük az ellenőrzés eredményét. Felhívja az illetők figyelmét a szabálytalanságok és a hiányosságok elkerülésére.

XIV. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A nemzeti ünnepek előtt az osztálytermekben el lehet helyezni a Magyar Köztársaság lobogóját, valamint a nemzeti ünnep emlékeit, jelképeit. A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni, amelynek műsorszámait az iskola tanulói és pedagógusai adják a tanév rendjében rögzítettek szerint. Megjelenés minden pedagógus és tanuló számára kötelező. 48

A városi ünnepségen az iskola pedagógusai és tanulói lehetőség szerint vegyenek részt! Minden osztály az intézményben eltöltött tanulmányi idő alatt legalább egy városi ünnepélyen jelenjen meg! Az iskolai rendezvényekről - indokolt esetben - tanulónak az osztályfőnök, nevelőknek az iskolavezetés adhat engedélyt a távolmaradásra. Az iskolai rendezvényekre meg lehet hívni a szülőket, az együttműködő intézmények képviselőit, és kapjanak meghívást a fenntartó önkormányzatok is. Az iskolai ünnepélyek, ünnepségek és rendezvények lebonyolításában a tantestület valamennyi tagja közreműködik szervezőként vagy felügyelőként. A részvétel nem önkéntes, az munkaköri kötelesség. A felügyeleti rend kialakítása az érintettek véleményének meghallgatás után, a diákönkormányzatokat vezető pedagógus közreműködésével az iskolavezetés feladata. A szervezői megbízásokat az éves munkaterv tartalmazza.

1. Hagyományápolás Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek:  Március 15. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja.  Október 23. Az 1956. évi forradalom kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja.  December 18. Roma világnap.  Tanévnyitó ünnepség.  Tanévzáró ünnepség.  Ballagás. Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések:  anyák napja  aradi vértanuk napja  holokauszt áldozatainak emléknapja.  Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Tanulmányi versenyek és vetélkedők:  -a pedagógiai program alapján éves munkatervben rögzítve Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:  jótékonysági bál – évente  kulturális bemutató  sportbemutató  Giliceavató Hagyományos nyári táborok:  Sport és szabadidőtábor

49

Az intézmény hagyományos egyéb túrái: Erdei iskola (lehetőség szerint) – ősszel – pedagógiai programban található évfolyamokra tervezett program szerint. Szervezésének szabályai megegyeznek az osztálykirándulás szervezésének szabályaival. A Petőfi Sándor Tagiskolában az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek:  évnyitó  II. világháborús hősi halottakról való megemlékezés  Október 23.  Mikulás-ünnepség  Karácsony  Farsang  Március 15.  Anyák napja  Évzáró  Ballagás Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések:  Október 6. A Tagiskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények:  Petőfi Sándor területi szavalóverseny Tanulmányi versenyek és vetélkedők:  Területi Cigány Kulturális szemle (december 18-án) A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az iskolai munkaterv rögzíti. Az iskolaújság évente egy alkalommal március hónapban jelenik meg. Szerkesztését a Diákönkormányzat végzi. A tanév során különszám bármikor kiadható. A Bocskai István Tagiskolában hagyományosan megrendezésre kerülő megemlékezések:  Október 6. iskolai szinten  Október 11-15 között Községi szinten. Az I-II Világháborús Hősök Emlékművénél és a Diószegi csata emlékére koszorúzás a Bocskai szobornál  Október 23. iskolai szinten. A Köztársaság kikiáltásának évfordulója  Március 15. Iskolai szinten 1848-as Forradalom és Szabadságharc emlékére Ünnepélyek:  Tanévnyitó  Mikulás – osztályszintű  Karácsony – községi szintű, vagy iskolai szintű  holokauszt áldozatainak emléknapja.  Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja  Farsang – iskolai szintű  Anyák napja – osztályszintű (vagy iskolai szintű)  Gyermeknap – iskolai szintű  Ballagás  Tanévzáró 50

Egyéb:  Óvodások fogadása tanévenként egyszer  Folyamatos kapcsolattartás óvoda és az általános iskola között  Tanévnyitón az első osztályosok fogadása

2. Jelképek a) Az általános iskolában Az intézmény emblémájának szimbólumai és leírása: Egy kör közepén elhelyezett kisfiú látható. A kezében tartott kötél húzása a diákok előtt álló szellemi és fizikai erőpróbákra utal. A mosolygó arc jelképezi a feladatok sikeres teljesítését. A virág nyolc szirma a nyolcosztályos iskolát szimbolizálja. A szirmok fölé hajló levelek a nevelők óvó kezeit, segítő támogatását jelképezik. Az intézmény zászlójának leírása: Állami címerrel ellátott nemzetiszínű zászló, melynek rúdjára a búcsúzó nyolcadikos osztályok ballagáskor emlékszalagot kötnek. Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak ízléses – lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni, a hagyományos iskolai emblémával ellátott sállal vagy nyakkendővel. A pedagógusok ünnepi öltözete: sötét kosztüm, illetve öltöny Ünnepi egyenruha lányok részére: sötét alj, fehér blúz Ünnepi egyenruha fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing.

51

XV. AZ ISKOLAI TANKÖNYVVÁLASZTÁS RENDJE

1. Általános szabályok Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója/tagintézmény-vezetője és a könyvtáros tanár a felelős. Az iskola munkatervében rögzíteni kell a tankönyvfelelős nevét. Az iskolai tankönyvfelelőssel az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozó feladatait, - szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés, árusítás módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozó díjazásának módját, mértékét. A tankönyvfelelős a szaktanárok együttműködésével az Országos Tankönyvjegyzék alapján minden évben meghatározott időre a következő tanév tankönyvigényét, a Szülői Munkaközösség véleményét kikérve megrendeli a tankönyveket. A tankönyvfelelőst az igazgató évenként bízza meg. A tankönyvek megvásárlása az iskolában történik minden év augusztus 26. és szeptember 1. között. A kellő számú tankönyv biztosításáért a tankönyvfelelős a felelős. Csak tankönyvvé nyilvánított könyvet lehet használni. Az ettől eltérő tanulási segédlet bevezetése a tankönyvellátásról szóló törvénynek megfelelően történhet.

2. A tankönyvválasztás elvei A kiválasztás alapja az Oktatási Államtitkárság által kiadott tankönyvjegyzék. A tankönyvek kiválasztásában figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, a tankönyvek, munkafüzetek és egyéb segédanyagok használhatóságát, koherenciáját a helyi tantervünkkel. A kiválasztás fő szempontjai:  egymásra épülés  tanulhatóság, használhatóság  tartósság  tanulói képességekhez igazodás  nyelvezet, színesség  árfekvés – olcsóság A pedagógusok tankönyvválasztásaikat a munkaközösségekkel egyeztetik. A kiválasztott tankönyveket a szülői munkaközösséggel elfogadtatjuk. A szülők aláírásukkal jelzik, hogy melyik tankönyvet kívánják megvásárolni, melyik beszerzését vállalják maguk.

XVI. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Iskolánkban a nevelő-oktató munka és a tanulók ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Egységei: - általános iskolai könyvtár 52

- tagiskolák letéti egységei

Az iskolai könyvtár működési szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

a) b) c) d)

Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik a Községi Könyvtárral. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, 53

d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el:  előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt  közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

kérdéseit

meghatározó

rendelkezéseit

54

4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása   

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők

 szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes.

A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb 55

ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

56

1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjtőköri szabályzat

1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:  A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen.  A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).  A korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk tanulóink idegen nyelvi felkészülését segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.).

57

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: könyvtárunk típusa szerint korlátozottan nyilvános, mely az intézmény része.

3.4. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  az újonnan belépő hittan tantárgy tanításához szükséges dokumentumok  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok 58

 az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások  napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok,  kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,  az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások  családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör:  a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  periodikumok: folyóiratok  térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)  hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok:  pedagógiai program  pályázatok  oktatócsomagok

számítógéppel

olvasható

ismerethordozók:

CD-ROM,

d) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

59

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:     

név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az adatokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

2. A könyvtárhasználat módjai    

helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

 a kézikönyvtári állományrész, 60

 a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:    

az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.

2.2 Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. o A kölcsönzés nyilvántartása jelenleg papír alapon történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 61

A könyvtár nyitva tartási ideje Tanévenként kerül meghatározásra. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai     

információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat

62

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat

1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:     

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám  megjegyzések  kötés: ár  ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel 63

1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv

64

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Köznevelési Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében az alábbi webcímen: http://www.tankonyv.info.hu/

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a _________as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  ______. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett 65



tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszá

Aláírás

osztály

m

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára 66

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

67

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása  felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint:  azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)  munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelvet és irodalmat tanító tanítókkal, tanárokkal, jelzi az esetleges problémákat.  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,  minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,  kezeli a tanári kézikönyvtárat,  elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,  kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,  lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,  minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,

68

 minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,  biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,  felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

69

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

XVII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:    

az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, 70



egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az adott épületben tartózkodó személyeket hosszú, szaggatott csengetéssel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott módon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

71

XVIII. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA MEGELŐZÉSÉBEN, IILETVE A BALESET ESETÉN

A

TANULÓ-BALESETEK

A fenntartó feladata Ellenőrzi a közoktatási intézmény működésének törvényességét, ezen belül a tanulóbalesetek megelőzése érdekében folyó tevékenységet, az erre irányuló intézkedéseket.

A nevelési - oktatási intézmény feladata Gondoskodnia kell:  a rábízott gyerekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Rendelet szerint:  kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket,  teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget,  a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak.

Az igazgató/ tagintézmény-vezetők feladata

Felelősek a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért. Irányítja a megelőzéssel kapcsolatos tevékenységet. Az intézményvezető ezt a felelősséget és irányító feladatát esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

A vezetőség feladatai  biztonságos, egészséget nem veszélyeztető fizikai környezet kialakítása,  veszélyforrások kiküszöbölése, ill. csökkentése (pl. csúszásmentes járófelület)  ergonómiailag megfelelő bútorzat biztosítása (életkori sajátosságokat figyelembe véve)  a nevelő-oktató munkához szükséges eszközök időszakos ellenőrzése, ill. ellenőriztetése stabilitás, tartósság, kopásállóság, ill. érintésvédelmi szempontból,  a tanulók folyamatos felügyeletének biztosítása. (tanítás előtti ügyeletben, tanórákon, óraközi szünetekben, napköziben, ill. napközi utáni ügyeletben) Az óraközi szünetekben kijelölt pedagógusok, vigyáznak a tanulók testi épségére mind az udvaron, mind a folyosókon, vagy az étkezőhelyiségben. Utolsó tanóra után a napközis/tanulószobás tanár veszi át a tanulókat, s a napközi befejezéséig az ő felelőssége a tanulók felügyelete.

A személyi feltételek biztosítása A munkavállalók csak akkor állhatnak munkába, ha megfelelő szellemi, testi, lelki állapotban vannak. (A munkavégző képességet nagyon hátrányosan befolyásoló gyógyszer szedése vagy ittasság esetén tilos a munkába állás.) 72

Egyéb feladatok    

Tűzvédelmi riadó tartása, menekülési útvonalak kipróbálása, ellenőrzése. A vészkijáratok, menekülési útvonalak szabadon tartásuk ellenőrzése. A munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok betartatása (pl. a dolgozók dohányzása csak az erre a célra kijelölt helyen történhet) A pedagógusok és más dolgozók munkájának ellenőrzése. (pl. eleget tettek-e az osztályfőnökök a tanulók balesetvédelmi tájékoztatása kötelezettségnek, s megfelelően dokumentálták-e azt)

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkavédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket és rendszabályokat, viselkedésformákat. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, a baleset- megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

A pedagógus feladatai a)

A tanulók tájékoztatása a tanév elején: - egészségük, testi épségük védelmére vonatkozó előírások ismertetése - veszélyforrásokra figyelemfelhívás (környezeti: udvar, folyosó, tornaterem, stb. tantárgyakhoz kapcsolódó, pl. technika, testnevelés) - tilos és elvárható magatartásformák megbeszélése - teendői baleset előfordulása esetén

lépcsők,

b) A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat  a házirend balesetvédelmi előírásait  rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét c) Szükség esetén, pl. kirándulás, rendezvény előtt, baleset előfordulása esetén, ill. valamilyen új kockázati tényező felmerülésekor illetve az iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, papírgyűjtés, táborozások, múzeumlátogatások, stb.) előtt is kötelező tájékoztatást tartani. d) A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. e) A tájékoztatás módja: a tanulók életkorának, fejlettségi szintjének megfelelően. 73

f) A pedagógus feladatai:  a tanulók tájékoztatásának pontos dokumentálása, hiányzók esetén pótlás szervezése  felelősök kijelölése, munkájuk konkrét megbeszélése  a tanulók által elsajátított balesetvédelmi, balesetmegelőző ismeretek megértésének ellenőrzése, számonkérés  az osztályfőnökök saját termükben időszakosan ellenőrizzék a konnektorok, lámpák, lámpaburák állapotát  minden pedagógus ellenőrizze az általa használt eszközök állapotát, balesetveszélyességét rendszeresen, különös tekintettel a technika és a testnevelés órákon igénybe vett eszközökre  képességeihez mérten lássa el a rábízott tanulók felügyeletét.  A fokozottan balesetveszélyes tanítási órák (testnevelés, technika, kémia) baleset megelőzési feladatait a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.  A házirend tartalmazza az egyes helyiségek használati rendjét, ahol balesetveszélyes tevékenység, ill. helyzet fordulhat elő.

A takarító munkavállalók feladatai      

a folyosók tisztántartása, csúszásveszély mérséklése (akkor mossanak fel, amikor a tanulók tanórán tartózkodnak, s nem kerülnek a nedves, vizes járófelület közelébe); a folyosók szellőztetése, elsősorban amikor a tanulók tanórán tartózkodnak, a nyitott ablakszárnyak balesetveszélyessége miatt; a WC-k higiénikus állapotban tartása, csúszásmentességének biztosítása; szemetesek rendszeres ürítése; a termek takarítása során a bútorzat - székek, asztalok - ellenőrzése (nincs-e balesetveszélyes rész, szálka, kiálló darab, amivel megsérthetik magukat vagy mást a tanulók); ablakmosást, ill. olyan jellegű takarítási munkákat, amelyek végzéséhez létrahasználat szükséges, olyan időpontban kell végezni, amikor a tanulók nem kerülhetnek veszélyhelyzetbe emiatt (pl. tanítási szüneti napok).

A karbantartók (Kft) feladatai  

  

a kazánházba és műhelyekbe az iskola dolgozóinak, a fűtő, karbantartó munkakörben dolgozók kivételével tilos, a tanulóknak szigorúan tilos a belépés, (kivéve igazgatói engedéllyel, pl. munkavédelmi szemle kapcsán a megbízott személyeknek); a munkaköri feladatokhoz tartozó biztonsági szabályok, előírások betartása; az udvaron, ill. a tanulók által elérhető helyen nem tarthatók olyan szerszámok, eszközök, melyek veszélyforrást jelenthetnek (pl. létra, gereblye, ásó, stb. mivel ezekkel a diákok önmagukat, vagy másokat is veszélyeztethetnek); figyelemmel kell kísérniük az iskola épületében felmerülő balesetveszélyt, és azonnal jelenteniük kell az iskolavezetésnek; figyelemmel kell kísérniük a használt eszközök, bútorok, berendezések állapotát, s kijavítani, amit lehetséges, ill. használaton kívül helyezni, ami balesetveszélyes; a szemetes tartályok elhelyezése a tanulóktól lehetőleg védett környezetben legyen.

Minden munkavállalóra vonatkozó feladatok  

bármilyen rendellenességet, hibát, kockázati tényezőt észlel, jelezze az igazgatónak, illetve a munkavédelemmel foglalkozó nevelőnek; amennyiben kerékpárral, autóval érkezik, járművét az erre a célra kijelölt helyen tárolja. 74

A tanuló feladatai     

fegyelmezett magatartást tanúsítson, tartsa meg a foglalkozások rendjét, a helyiségek és az intézményhez tartozó területek használati rendjét, az intézmény szabályzatainak előírásait; az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; óvja saját és társai épségét, egészségét; sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; haladéktalanul jelentse a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, ill. balesetet észlelt; továbbá ha megsérült.

Az iskola igazgatója/ tagintézmény-vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feladatait munkavédelmi szemlék (ellenőrzések) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék időpontja: tanév eleje, tanév vége, aktuális probléma észlelésekor. Az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az igazgató választja ki, pl. a munkavédelemi felelős, tűzvédelmi felelős.

XIX. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről.

Tanulói ellátás A tanulók rendszeres egészségügyi ellátását az iskolaorvos, a védőnő, a fogorvos végzik. A vizsgálatot előre be kell jelenteni az iskola helyetteseinek, és egyeztetni kell, hogy az iskolában folyó oktató-nevelő munkát ne zavarja. Az iskolaorvos és a védőnő munkáját a pedagógusoknak segíteni kell. Tapasztalataikról évente tájékoztatják az iskolavezetést. Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal fogászati prevencióban részesülnek a fogászati rendelőben. A tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal végzi a testnevelő tanár. Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

Az iskolaorvos által ellátandó feladatok    

a gyermekek, tanulók egészségügyi állapotának szűrése, követése; iskolás tanulók időszakos vizsgálata meghatározott évfolyamokon; védőoltások elvégzése; egészségügyi tájékoztatás a tanulóról üdülés, táborozás előtt 3 nappal (kötelező orvosi vizsgálat elvégzése);  gyógytestnevelésre, könnyített testnevelésre felmérés évente május 15-ig, a már felmértek folyamatos ellenőrzése, kapcsolattartás a gyógytestnevelővel; 75

 közegészségügyi feladatok ellátása;  járványügyi eljárások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések megtétele – az ÁNTSZ értesítése;  az iskolai étkeztetés ellenőrzése (étkezés, konyha; - higiéniás szabályok betartásának ellenőrzése);  elsősegélynyújtás;  orvosi előadások - szexuális nevelés témák - DROG prevenció - káros szenvedélyek prevenció

A védőnő feladata  kötelező szűrések elvégzése, a feltételek biztosítása;  tanulók személyi higiéniájának, tisztaságának ellenőrzése;  részvétel az egészségtan és az osztályfőnöki órák egyes témáinak oktatásában (higiénia, egészséges életmód, betegápolás, családtervezés, fogamzásgátlás, csecsemőgondozás, káros szenvedélyek);  gyógytestnevelésre történő szűrés elvégzése évenként;  a végzett vizsgálatokról és az ott tapasztaltakról évenként tájékoztatja az iskolavezetést.

Fogászati feladatok  az iskola minden tanév elején elkészíti osztályonként a fogászati névsorokat, és azt megküldi az iskolát ellátó fogorvosnak;  évente egy alkalommal csoportos szűrő és kezelési vizsgálat tartása a tanulók körében;  novemberben a fogászati nap alkalmával fogápolással kapcsolatos előadás tartása a tanulóknak. Az éves vizsgálati rend az iskolai munkaterv mellékletét képezi.

A felnőtt dolgozók egészségügyi ellátása  Köteles minden dolgozó meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni.  Aki csak meghatározott időre kapott alkalmasságot, köteles alávetnie magát az üzemorvos által előírt vizsgálatoknak  A családban, közvetlen környezetben lévő fertőző, másokra ártalmas betegséget, köteles a dolgozó az iskolavezetőnek bejelenteni, hogy az a megfelelő intézkedéseket megtegye.

76

A szülők értesítése a vizsgálatokról, védőoltásokról  Az iskolaorvos előzetes értesítése alapján az osztályfőnök a tájékoztató füzetben legalább három munkanappal korábban értesíti a szülőket arról, hogy milyen beavatkozást, vizsgálatot, preventív szűrést kívánnak elvégezni a tanulón.  Az előzetes értesítés célja, hogy olyan vizsgálatra, gyógyszeres vagy egyéb kezelésre ne kerüljön sor, amelynek káros hatásai lehetnek (pl. gyógyszerérzékenység, már megtörtént védőoltás).

XX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A nemdohányzók védelmére tett intézkedések A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény szerint:  

Dohányozni csak a dohányzásra kijelölt helyen szabad! Az utasítás hatálya kiterjed valamennyi közalkalmazottra, fizikai dolgozóra, valamint az intézmény szolgáltatását igénybevevőkre, a szülőkre is.  Tilos a dohányzás az intézmény területén és annak 5 méteres körzetében  A dohányzásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése az iskola igazgatójának, az igazgatóhelyetteseknek, valamint az ügyeletes pedagógusoknak a feladata. Aki a dohányzásra vonatkozó szabályokat megszegi, azt a felelős dolgozó első ízben felhívja a tiltott magatartás abbahagyására, ennek eredménytelensége esetén az igazgató írásban figyelmezteti. Az írásbeli figyelmeztetés eredménytelensége esetén a törvényben meghatározott eljárás szerint egészségvédelmi bírság kiszabását, valamin fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A nem dohányzással kapcsolatos tilalmak, előírások betartását az ÁNTSZ városi intézete is ellenőrizi.

Az ellenőrzéssel megbízott személyek az intézkedés elmulasztása esetén szintén figyelmeztetésben részesülnek, illetve egészségvédelmi bírság fizetésére kötelezhetők.

A diákigazolványok kiadásával, bevonásával, nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos rendelkezések 

Az igazgató az iskolatitkárt bízta meg a diákigazolványok megrendelésével, érvényesítésével, nyilvántartásával, bevonásával.



A megbízott az új diákigazolványok igényléséhez szükséges adatlapokat megrendeli, azokat kiadásig irattárában, zárt helyen tárolja.

Külön nyilvántartás készül az ideiglenes és a végleges diákigazolványokról. Nyilvántartás az ideiglenes diákigazolványokról a kezelő által készített nyomtatványon történik, mely tartalmazza: - az ideiglenes diákigazolvány számát, - a diák nevét, 77

- az igazolvány érvényességi idejét, - a kiadó és az átvevő aláírását kiadáskor és bevonáskor.

A reklámtevékenység iskolai szabályai Az intézmény területén szigorúan tilos minden olyan reklámtevékenység, ami a tanulók egészséges életmódra történő nevelésével ellentétes. A reklámtevékenységet folytató személy benntartózkodását az intézmény vezetője engedélyezheti, miután meggyőződött tevékenységének céljáról. Amennyiben ez a tevékenység összhangban van az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott nevelés célkitűzésekkel, ha a reklám az egészség megőrzésére, a káros szenvedélyek ellen irányul, vagy a tanulók, dolgozók és az intézmény tájékoztatására irányul, akkor az intézmény vezetője mérlegelés alapján engedélyezheti a munkarendet nem zavaró ilyen jellegű tevékenységet.

A tanulók jogállása A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket.

A tanuló távolmaradásának igazolása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként 6 tanítási napig szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként 10 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató vagy tagintézmény-vezető dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt szaktanári vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában – nem fogadja el. 78

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt járhat el. Többszöri igazolatlan mulasztás esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezhetik.

79

XXI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba 2. Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei a következők:

1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 4. sz. melléklet: 5. sz. melléklet: 6. sz. melléklet: 7. sz. melléklet: 8. sz. melléklet: 9. sz. melléklet: 10. sz. melléklet 11. sz. Melléklet 12. sz. Melléklet

Az intézmény házirendje Ügyiratkezelési szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkaköri leírások Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Bombariadó terv Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Közalkalmazotti szabályzat Szoftvervédelmi szabályzat DÖK SZMSZ-ek

80

Legitimációs záradék Záradék I.: Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. év augusztus hó 27. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviseletében az iskola intézményvezetője és tagintézmény-vezetők aláírásukkal tanúsítják.

............................................

...........................................

........................................................

Záradék II. : A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzatok – a jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési jogot gyakoroltak, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják.

……………………………….…………

……………………………………………… ……………………………………………

Záradék III.: A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a szülői munkaközösség választmányai – a jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési jogot gyakoroltak, melynek tényét a szülői munkaközösség választmányainak elnökei tanúsítják.

……………….…………………………

…………………….………………

………………………………………

Záradék IV. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében nyilatkozom arról, hogy az SZMSZ elkészítése során véleményezési jogunkat gyakorolhattuk.

……………………………….…………

…………………….………………

………………………………..……

81

Szervezeti ábra Igazgatótanács

Igazgató, aki intézményegység vezető is igazgatóhelyettes Általános

Intézményegység-vezető Intézményegységvezetőhelyettes

Szülői munkaközösség

Iskolatitkár

Közalkalmazotti tanács

Tagintézmény vezető Bojt

Tagintézmény vezető Nagykereki

Munkaközösség vezetők

Iskolatitkár

Munkaközösség vezetők




Diákönkormányzat

Diákönkormányzat

Pedagógusok

Diákönkormányzat

Pedagógusok

Diákönkormányzat

Munkaközösség vezető Pedagógusok

Munkaközösség vezetők Pedagógusok

fax: (54)

Recommend Documents