FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 – 000 ; 531 – 001 E-mail:
[email protected]
Iktatószám: ……./2015.
15. TÁJÉKOZTATÓ – a Képviselő-testülethez– Hajdú-Bihar Megyei 2014-2020 operatív fejlesztési programokról
KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2015. FEBRUÁR 12.
2 A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE
6.
Tárgyalja: Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság
a területfejlesztési feladatokról A közgyűlés a 203/2014. (X. 31.) MÖK határozatával elfogadta a Hajdú-Bihar Megyei Integrált Területfejlesztési Programot, mely megküldésre került a Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban: NGM) részére. A NGM Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága (továbbiakban: NGM RFP HÁT) 2014. október közepén jutatta el a megyei önkormányzatok részére a pályázati kiírások, programokhoz kapcsolódó felhívások részletes szakmai tartalmát megalapozó kritériumrendszer tervezetét, mely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) intézkedéseihez kapcsolódóan az egyes támogatási konstrukciók tartalmát határozza meg. A kritériumrendszer tervezete a megye valamennyi települési önkormányzata, valamint a tervezésbe bevont szakmai szervezetek részére 2014 novemberében megküldésre került tájékoztatás, valamint véleményezés céljából. Összesen 15 település juttatta el véleményét, észrevételét a megyei önkormányzat részére. A megyei önkormányzat a TOP intézkedések követelményrendszere tervezetéhez tett észrevételeket, véleményeket megküldte az NGM RFP HÁT részére. Az NGM a kritériumrendszerre vonatkozó észrevételeket, és az azokra adott tervezői válaszok gyűjteményét megküldte a megyei önkormányzatoknak, valamint a megyei jogú városoknak. A megyei önkormányzat a véleményezésben résztvevő önkormányzatoknak és szakmai szervezeteknek továbbította az általuk tett javaslatokra, észrevételekre adott Irányító Hatósági (továbbiakban: IH) válaszokat. Az NGM 2014. december 5-én benyújtotta az Európai Bizottságnak az előzetesen egyeztetett és jóváhagyásra váró operatív programokat, melynek elfogadása 2015 elején várható. A Bizottság visszajelzései alapján, az elfogadott operatív programok tükrében szükséges az Integrált Területi Programok (továbbiakban:ITP) módszertanának felülvizsgálata és ezáltal az ITP-k véglegesítése, melyhez az IH januárban bocsátja rendelkezésre a módszertant. Az ITP mellékletét képező települési fejlesztési igények tartalmának véglegesítésében, TOPhoz való illesztésében, valamint a nyertes projektek jövőbeni végrehajtásában a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. eddig szerzett tapasztalataira támaszkodva jelentős segítséget tud nyújtani a települési önkormányzatok számára. I. Forrásallokációs elemzés A TOP keretein belül meghatározott források tervezése és felhasználása az ITP-k kialakításával valósul meg területi szinteken (megyei szint, megyei jogú város szintje), mely tartalmazza a megyék területén megvalósítani tervezett fejlesztéseket. Jelenleg a TOP prioritásaira jutó források, valamint a területi szereplők részére allokált indikatív forráskeretek ismertek, mely információk alapján kalkulálható, hogy a megyei önkormányzatok részére jutó források hogyan oszlanak meg a TOP prioritásai mentén.
3 Jelen forrásallokációs elemzésnél kétféle számítási módszertan alapján nagyságrendileg megbecsülhető, hogy a megye rendelkezésére álló keret hogyan osztható meg a TOP prioritásai mentén. Az elemzés célja annak megállapítása, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján leválogatott fejlesztési igények prioritások szerinti besorolásából kumulált összeg milyen szükséges beavatkozásokat vetít előre. A számítás alapját mindkét esetben a következő két adattábla képezi: a) az 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat 3. sz. melléklete, mely tartalmazza a megyei önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei szintű fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyénkénti megoszlását:
Bács-Kiskun Baranya Békés
63,23 38,02 57,94
Megoszlás (%) 7,92 4,76 7,25
Borsod-Abaúj-Zemplén
93,05
11,65
Csongrád
29,19
3,65
Fejér
32,1
4,02
Győr-Moson-Sopron
23,35
2,92
Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
49,62 41,69 53,78 25,94 41,13 43,45 89,28 27,55 21,14 45,17 23,05
6,21 5,22 6,73 3,25 5,15 5,44 11,18 3,45 2,65 5,66 2,89
Összesen
798,68
100,00
Megyék
Mrd Ft
b) valamint a TOP 6.0 változatában szereplő 100. táblázat, mely a prioritási tengelyekre jutó összes finanszírozást (országosan) szemlélteti: TOP 6.0 források prioritásonként (Euro) 1. prioritás 2. prioritás 3. prioritás 4. prioritás
1 099 128 780 476 572 323 506 593 272 199 191 040
Megoszlás (%) 40,44 17,53 18,64 7,33
5. prioritás 6. prioritás
289 234 071 10,64 kizárólag MJV-knek
7. prioritás
147 192 067
5,42
Összesen
2 717 911 553
100
4 A számítások vonatkozásában az alábbi módszertanok kerültek alkalmazásra: 1. Hajdú-Bihar megyében a TOP prioritások mentén rendelkezésre álló források meghatározása Hajdú-Bihar megyének az összes forrásból történő részesedése alapján (1702/2014 (XII. 3.) Korm. határozat) 2. Hajdú-Bihar megyében a TOP prioritások mentén rendelkezésre álló források meghatározása a TOP prioritások forrásainak egymáshoz viszonyított megoszlása alapján Az alábbi táblázat mutatja be a számítás eredményét:
TOP 6.0 Prioritási tengely
1. prioritás: Térségi gazdaság-fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2. prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztés, foglalkoztatás ösztönzés, társadalmi együttműködés 6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés 7. prioritás: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar megyében megye forrásai megye forrásai rendelkezésre álló az 1. a 2. indikatív források módszertan módszertan prioritásonként alapján (Ft) alapján (Ft) (Ft)
A jelenleg illeszkedő projektek becsült fejlesztési igénye (Ft)
A jelenleg illeszkedő projektek becsült támogatástartalma (Ft)
21 168 701 758 20 066 425 636
20 617 563 697
61 911 500 000
34 103 750 000
9 178 558 104
8 700 621 123
8 939 589 613
15 248 800 000
15 248 800 000
9 756 747 419
9 248 703 523
9 502 725 471
36 379 200 000
36 379 200 000
3 836 325 456
3 636 564 035
3 736 444 746
9 336 000 000
9 336 000 000
5 570 511 753
5 280 449 464
5 425 480 608
1 220 000 000
1 083 000 000
kizárólag MJV-knek
2 834 849 768
2 687 236 219
2 761 042 994
A CLLD eljárásrend egyelőre nem ismert, a kedvezményezett helyi akciócsoportok kiválasztása még nem történt meg.
5 A táblázat adatai alapján látható, hogy az ITP 1.0 keretében megfogalmazott fejlesztési igények lefedik a TOP prioritásaira jutó források összegét, kivéve a 7. prioritás esetében, ahol további projektgyűjtés indokolt. Mivel a TOP még nem került végleges formájában elfogadásra, valamint az 1702/2014 (XII. 3.) Korm. határozatban szereplő összegek indikatív jellegűek, ezért a számítások eredményét képező számok is indikatívak, nem véglegesek, elsősorban a tervezési folyamat megalapozását, annak előmozdítását szolgálják. Az IH módszertani iránymutatása alapján a prioritásokra jutó forráskeretek indikatívak, attól való eltérés lehetséges lesz a végrehajtás során.
II. A Hajdú-Bihar Megyei Integrált Területi Program 1.0 változatában szereplő fejlesztési igények áttekintése A közgyűlés a 203/2014. (X. 31.) MÖK határozatával elfogadta a Hajdú-Bihar Megyei Integrált Területfejlesztési Program (továbbiakban HBM ITP) 1.0. verzióját, mely a megye 2014-2020 között megvalósítani kívánt, elsősorban gazdaságfejlesztési, város- és településfejlesztési elképzeléseit tartalmazza a TOP tartalmának megfelelően. A HBM ITP 1.1. számú mellékletében foglalt megyei projektösszesítőben a települések fejlesztési igényei a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által kiadott sablont követve gazdaságfejlesztési és településfejlesztési intézkedések tartalmához illeszkedve projektcsomagokat alkotnak. A HBM ITP projektjeinek további kidolgozása során a projektek illeszthetőségének vizsgálatára került sor. A HBM ITP a TOP 5.0. intézkedési struktúrájához igazítva készült el, ugyanakkor az illeszthetőség vizsgálatának alapját a TOP. 6.0. tartalma, valamint a szakmai kritériumrendszerben foglaltak képezték. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztési részprogram fejlesztési igényei a TOP 6.0. alábbi intézkedéseiből táplálkoznak: 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A járási településfejlesztési projektcsomagok projektjei a TOP 6.0. alábbi intézkedéseinek tartalmához illeszthetők: 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
6 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok A projektek leválogatása során 4 kategória került elkülönítésre: 1. TOP 6.0. tartalomhoz és a szakmai kritériumrendszerhez illeszkedő projektek – azon a projektek, amelyeknek a HBM ITP 1.0.–ban foglalt jelenlegi tartalma teljes mértékben illeszkedik a TOP 6.0. és a szakmai kritériumrendszer tartalmához. 2. TOP 6.0. tartalomhoz illeszkedő projektek – azon a projektek, amelyeknek a HBM ITP 1.0.–ban foglalt jelenlegi tartalma a TOP 6.0. tartalmához illeszkedik, de a szakmai kritériumrendszerben foglaltakhoz nem. 3. Nem illeszkedő projektek – a projekt HBM ITP 1.0.–ban foglalt jelenlegi tartalma nem illeszkedik sem a TOP 6.0., sem a szakmai kritériumrendszer tartalmához. 4. Tartalmi módosítást igénylő projektek – projektfejlesztést, tartalmi módosítást igénylő projektek, melyeknek a HBM ITP 1.0.–ban foglalt jelenlegi tartalma a TOP 6.0.-hoz és a szakmai kritériumrendszerhez részben illeszthető. Ennek alapján a Hajdú-Bihar Megyei Integrált Területfejlesztési Program projektjei összesítve az alábbi illeszkedést mutatják (megjelölt összegek forintban (Ft) vannak kifejezve). TOP 6.0. tartalomhoz és a szakmai kritériumrendszerhez illeszkedő projektek becsült fejlesztési igénye (448 db):
77 430 300 000
TOP 6.0. tartalomhoz illeszkedő projektek becsült fejlesztési igénye (56 db):
9 112 000 000 26 467 750 000
Nem illeszkedő projektjeinek becsült fejlesztési igénye (71 db): Tartalmi módosítást igénylő projektjeinek becsült fejlesztési igénye (128 db):
37 553 200 000
HBM ITP projektjeinek becsült fejlesztési igénye MINDÖSSZESEN (703 db):
150 563 250 000
A HBM ITP 1.0 projektjeinek járási szintű összesítését a tájékoztató melléklete képezi. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A gazdaságfejlesztési részprogram 3 db térségi alapon szerveződő, a járások területét figyelembe vevő projektcsomagból áll, melyeknek célja az önfenntartó helyi gazdaság alapjainak megteremtése, a helyi gazdasági erőforrások minél szélesebb körű dinamizálása, a vidéki lakosság helyben történő foglalkoztatottságának biztosítása. Ennek megfelelően Hajdú-Bihar megyében az alábbi gazdaságfejlesztési projektcsomagok kerültek kialakításra: 1. Hajdúsági önfenntartó települési projektcsomag (Balmazújvárosi, Hajdúböszörményi, Hajdúnánási és Hajdúszoboszlói járások gazdaságfejlesztési célú projektjei) 2. Dél-Nyírségi önfenntartó települési projektcsomag (Derecskei, Nyíradonyi, Hajdúhadházi és Debreceni járások gazdaságfejlesztési célú projektjei)
7 3. Bihar-Sárréti önfenntartó települési projektcsomag (Berettyóújfalui és Püspökladányi járás gazdaságfejlesztési célú projektjei) 4. Hajdú-Bihar megyei vállalkozás-fejlesztési és befektetés-ösztönzési projektcsomag 5. Versenyképes turisztika – Hajdú-Bihar megye turizmusfejlesztési projektcsomag A gazdaságfejlesztési részprogram jelen illeszthetőségi vizsgálatának tárgyát csak a térségi alapon szerveződő projektcsomagok jelentik, az elemzés nem tér ki a megyei önkormányzat által megvalósítani kívánt lehetséges projektekre, valamint a Magyar Közút Zrt. által az önkormányzathoz eljuttatott útfejlesztési elképzelésekre. Hajdúsági önfenntartó gazdaságfejlesztési projektcsomag A projektcsomag esetében megállapítható, hogy a jelentős összegű illeszkedő projektek mellett jelentős azon projektek összege, melyek jelen tartalmukkal a TOP 6.0. tartalomhoz illeszthetők, a szakmai kritériumrendszerben foglaltaknak ugyanakkor nem felelnek meg. Ezek a projektek elsősorban a TOP 1.1. intézkedéshez kapcsolódnak, vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális fejlesztését (inkubátorházak, logisztikai központok stb.), a helyi piacszervezést, a helyi termékek piacra jutását elősegítő fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. A projektcsomag becsült fejlesztési igényéhez viszonyítva mérsékelt támogatási igénnyel jelennek meg a projektfejlesztést igénylő projektek. Dél-Nyírségi önfenntartó gazdaságfejlesztési projektcsomag A projektcsomag esetében megállapítható, hogy jelentős azon projektek száma, amelyek jelen tartalmukkal a TOP 6.0. tartalomhoz illeszthetők, a szakmai kritériumrendszerben foglaltaknak ugyanakkor nem felelnek meg. Ezek a projektek elsősorban a TOP 1.1. intézkedéshez kapcsolódnak, vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális fejlesztését (inkubátorházak, logisztikai központok stb.), a helyi piacszervezést, a helyi termékek piacra jutását elősegítő fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. A legjelentősebb összeget mutató projektek tartalmi módosítást igényelnek, ami jelentős projektfejlesztési tevékenységet jelenthet az elkövetkező időben. A nem illeszkedő projektek esetében a kiugró összeg egy három számjegyű közúti fejlesztést takar, amely az operatív programok közötti lehatárolás alapján az IKOP-ból finanszírozható. Bihar-Sárréti önfenntartó gazdaságfejlesztési projektcsomag A projektcsomag esetében megállapítható, hogy a teljes mértékben illeszkedő és a további tartalmi módosítást igénylő projektek mintegy felét teszik ki az összes projekt számának, ez a teljes fejlesztési igény összegének kétharmadát jelenti. A projektfejlesztési tevékenység ebben a projektcsomag esetében is jelentős feladatot fog adni. Ugyanakkor a térség településszerkezetéből adódóan megjelennek a sárréti és bihari kistelepülések azon gazdaságfejlesztési igényei, amelyek jelen tartalmukkal a TOP 6.0. tartalomhoz illeszthetők, a szakmai kritériumrendszerben foglaltaknak viszont nem felelnek meg. A projektek többsége a helyi gazdaság megerősítését célozzák, elsősorban a TOP 1.1. intézkedéshez kapcsolódnak, vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális fejlesztését, a helyi piacszervezést, a helyi termékek piacra jutását elősegítő fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. A projektméretek ugyan nem tekinthetők nagynak, viszont a szakmai kritériumrendszerhez történő illesztésük kívánatos lenne a térség gazdasági potenciáljának kiaknázása céljából.
8 HBM ITP Gazdaságfejlesztési részprogram összesítése A gazdaságfejlesztési részprogram vonatkozásában összegzésként megállapítható, hogy a teljes mértékben illeszkedő projektek jelen tartalmukkal közel 16 Mrd Ft-ot tesznek ki, amely a vonatkozó kormányhatározat szerint a megyére allokált fejlesztési forrás felét teszi ki. A legnagyobb számban azok a projektek vannak feltüntetve, amelyek ugyan illeszkednek a TOP 6.0. jelenleg ismert tartalmához, azonban a szakmai kritériumrendszerhez nem, amely a további finanszírozhatóságot kérdőjelezi meg. Ezek a projektek elsősorban a TOP 1.1. intézkedéshez kapcsolódnak, vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális fejlesztését (inkubátorházak, logisztikai központok stb.), a helyi piacszervezést, a helyi termékek piacra jutását elősegítő fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. Ennek megfelelően szükségesnek mutatkozik a szakmai kritériumrendszer TOP 6.0. tartalomhoz való igazítása, melynek vonatkozásában összesített megyei javaslatot juttattunk el az irányító hatósághoz. Nem tekinthető jelentősnek a nem illeszkedő projektek aránya, szám szerint ez a legkevesebb, ami azt mutatja, hogy az elmúlt időszakban több körben végzett projektfejlesztési tevékenység, a megyei önkormányzat és a települések közötti, szakmai irányelvek mentén történő szoros együttműködés eredményes volt. A tartalmi módosítást igénylő projektek vonatkozásában megállapítható, hogy összegszerűen a legnagyobb részét teszi ki a becsült fejlesztési igénynek, amely egyúttal kijelöli az elkövetkező időszak feladatát is, nevezetesen a korábban már több körben lezajlott projektfejlesztési tevékenység folytatását, a települések ismételt megkeresését fejlesztési igényeik támogathatóságának biztosítása céljából. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy míg a projektek teljes elszámolható költséggel lettek kalkulálva, addig a rendelkezésre álló forrás csak az európai uniós támogatás TOP-ból finanszírozható részét tartalmazza. Az egyes intézkedésekhez tartozó támogatási intenzitásokat a szakmai kritériumrendszer anyaga tervezetként tartalmazza, amelynek alapján lehet kalkulálni az egyes projektekhez számított saját erő mértékét. JÁRÁSI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A járási településfejlesztési részprogram 10 db járási projektcsomagot tartalmaz, amely a TOP településfejlesztési célú intézkedéseihez kapcsolódik. Az illesztési vizsgálat ezen projektek esetében is megtörtént, a gazdaságfejlesztési projekteknél alkalmazott illesztési kategóriáknak megfelelően. A járási településfejlesztési projektcsomagok vonatkozásában összegzésként megállapítható, hogy a projektek döntő többsége jelen tartalmával teljes mértékben illeszkedik mind a TOP 6.0., mind a szakmai kritériumrendszerben foglaltakkal. A 407 projekt fejlesztési igénye meghaladja a 60 milliárd forintot, amely túllépi a vonatkozó kormányhatározat szerint a megyére allokált teljes keretet. Megjegyzendő, hogy a TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése című intézkedésre megjelölt forrásigény 22, 82 milliárd Ft-ot tesz ki. A TOP 6.0.-hoz illeszkedő, de a szakmai kritériumrendszerben foglaltaknak jelen formájukban megfelelő projektek száma, összegszerűsége elenyésző, a nem illeszkedő projektek összege mintegy 10 milliárd forintot tesz ki.
9 Ezen fejlesztések egy része más programokból (elsősorban Vidékfejlesztési Program), valamint hazai forrásokból kaphat a későbbiekben támogatást, de itt jelennek meg döntően a fürdőfejlesztések is, amelyeknek a fejlesztési forrásoldala jelenleg nem látható, mivel TOPból nem támogatható. A tartalmi módosítást igénylő 88 projekt összegszerűen mintegy 10 milliárd forintot tesz ki, többségük tartalmát tekintve TOP-ból finanszírozható és nem támogatható tevékenységeket egyaránt tartalmaznak, a projektfejlesztés során a TOP-hoz és a szakmai kritériumrendszerhez történő illeszkedés biztosítása jelenik meg feladatként. A gazdaságfejlesztéshez hasonlóan itt is meg kell jegyezni, hogy míg a projektek teljes elszámolható költséggel lettek kalkulálva, addig a rendelkezésre álló forrás csak az európai uniós támogatás TOP-ból finanszírozható részét tartalmazza. Az egyes intézkedésekhez tartozó támogatási intenzitásokat a szakmai kritériumrendszer anyaga tervezetként tartalmazza, amelynek alapján lehet kalkulálni az egyes projektekhez számított saját erő mértékét. Kérem a közgyűlést, a tájékoztató határozati javaslat szerinti tudomásul vételére.
Debrecen, 2015. január 23.
Pajna Zoltán
Készítette:
Jámbor Erika dr. Csordás-László Enikő Maczik Erika Ibrányi András
10
HATÁROZATI JAVASLAT A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a területfejlesztési feladatokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a tájékoztatót a települési önkormányzatok részére küldje meg. Végrehajtásért felelős: Határidő:
Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke 2015. január 30.
A határozati javaslat a törvényességi követelményeknek megfelel:
Dr. Lipták János jegyző
11 TOP 6.0. tartalomhoz és a szakmai kritériumrendszerhez illeszkedő projektek becsült db
fejlesztési igénye ft
TOP 6.0. tartalomhoz illeszkedő projektek becsült fejlesztési igénye db
ft
Tartalmi módosítást igénylő projektek becsült fejlesztési igénye
Nem illeszkedő projektek becsült fejlesztési igénye
db
db
ft
ft
Becsült fejlesztési igény ÖSSZESEN db
ft
Gazdaságfejlesztési részprogram Balmazújvárosi járás Hajdúböszörményi járás Hajdúnánási járás Hajdúszoboszlói járás Hajdúsági önfenntartó gazdaságfejlesztési projektcsomag Derecskei járás Nyíradonyi járás Hajdúhadházi járás Debreceni (Hajdúsámson) járás Dél-Nyírségi önfenntartó gazdaságfejlesztési projektcsomag Berettyóújfalui járás Püspökladányi járás Bihar-Sárréti önfenntartó gazdaságfejlesztési projektcsomag HBM ITP Gazdaságfejlesztési részprogram összesítése
2 6 2 4
230 000 000 2 934 000 000 350 000 000 1 150 000 000
3 6 3 4
645 000 000 3 475 000 000 225 000 000 380 000 000
3 2 1 1
14
4 664 000 000
16
4 725 000 000
7
12 5 1
3 090 000 000 3 255 000 000 200 000 000
11 1 3
1 790 000 000 380 000 000
2 7 -
1
300 000 000
19
6 845 000 000
15
2 170 000 000
9
4 4
945 000 000 3 450 000 000
18 5
1 407 000 000 470 000 000
8
4 395 000 000
23
41
15 904 000 000
54
39 89 9 83 16 29 18 24 57 43
4 538 000 000 7 370 000 000 4 050 000 000 14 766 000 000 6 516 000 000 2 253 800 000 2 758 500 000 5 015 000 000 8 108 000 000 6 151 000 000
407
61 526 300 000
448
77 430 300 000
-
2 1 1
700 000 000 350 000 000 850 000 000
10 15 6 10
1 612 000 000 7 609 000 000 675 000 000 2 730 000 000
1 337 000 000
4
1 900 000 000
41
12 626 000 000
103 000 000 21 956 000 000 -
1 1 -
50 000 000 350 000 000 -
26 14 4
5 033 000 000 25 561 000 000 580 000 000
1
10 000 000 000
2
10 300 000 000
22 059 000 000
3
10 400 000 000
46
41 474 000 000
13 11
2 418 000 000 1 663 000 000
5 3
1 342 000 000 950 000 000
40 23
6 112 000 000 6 533 000 000
1 877 000 000
24
4 081 000 000
8
2 292 000 000
63
12 645 000 000
8 772 000 000
40
27 477 000 000
15
14 592 000 000
150
66 745 000 000
-
-
37 000 000 850 000 000 100 000 000 350 000 000
-
Járási településfejlesztési projektcsomagok Balmazújvárosi járás Berettyóújfalui járás Debreceni járás Derecskei járás Hajdúböszörményi járás Hajdúhadházi járás Hajdúnánási járás Hajdúszoboszlói járás Nyíradonyi járás Püspökladányi járás HBM ITP járási településfejlesztési projektcsomagok összesítése
HBM ITP projektjei
1 1 2
56
300 000 000 40 000 000 -
6 11 1 20 5 5 9 9 5 17
502 000 000 1 385 000 000 200 000 000 2 200 000 000 1 105 000 000 210 000 000 866 200 000 1 685 000 000 869 000 000 1 054 000 000
7 4 6 5 11 8 14 1
1 087 000 000 225 000 000 2 930 000 000 3 520 750 000 1 313 000 000 1 435 000 000 1 340 000 000 25 000 000
53 104 10 109 26 45 35 34 76 61
6 427 000 000 8 980 000 000 4 250 000 000 19 896 000 000 11 141 750 000 3 776 800 000 5 059 700 000 6 740 000 000 10 317 000 000 7 230 000 000
340 000 000
88
10 076 200 000
56
11 875 750 000
553
83 818 250 000
9 112 000 000
128
37 553 200 000
71
26 467 750 000
703
150 563 250 000
12 A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE
7.
Tárgyalja: Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság
TÁJÉKOZTATÓ a 2014-2020-as operatív programok tartalmáról A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi. Az operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához. Magyarország a Partnerségi Megállapodást 2014. szeptember 11.-én írta alá az Európai Bizottsággal. A Partnerségi Megállapodásban foglalt célok és azok elérésének részletes kifejtése az operatív programok feladata. A tárgyalások folyamatosan zajlanak az Európai Bizottsággal az operatív programok véglegesítése kapcsán. A következő fejlesztési ciklus operatív programjai a következők: • • • • • • • • • •
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP)
Az operatív programok céljainak rövid bemutatása: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A program fő fókusza a hazai vállalkozások fejlesztése és növekedésének elősegítése. A vállalkozások hozzáadott értékének, profitjának, méretének növekedése a gazdasági és foglalkoztatás növekedés alapja, illetve a versenyképesség megőrzésére, javítására irányuló elképzelések motivációjának és pénzügyi hátterének forrása. Versenyképes cégekre van szükség ahhoz, hogy egy térség és az ország egésze képes legyen megőrizni lakosságát.
13 Emellett a program kiemelt hangsúlyt helyez a foglalkoztatás bővülésére, amely nélkül elképzelhetetlen egy ország gazdasági fejlődése és lakosai jólétének emelkedése. Harmadrészt a program elősegíti a megélt növekedést – a gazdasági növekedésért tett erőfeszítéseket akkor fogadja el a társdalom, ha annak eredményeképpen nőnek a munkabérek és a vállalkozói jövedelmek. Hatásai az életszínvonal emelkedésén túlmutatnak. A növekedés hozama a stabilabb egzisztencia, a továbblépési lehetőségek körének bővülése (pl. gyerekvállalás, a gyerekek taníttatása, vállalkozásindítás, stb), a közszolgáltatások minőségének javítása vagy a finanszírozásukhoz szükséges adóterhek enyhítése. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. A TOP biztosítja a fő kereteket a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. A TOP a Kormány kiemelt gazdaságfejlesztési, növekedési és foglalkoztatási céljaira tekintettel az alábbi kiemelt fejlesztési célokat határozta meg: • Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása • Vállalkozásbarát város/településfejlesztés; az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges feltételek biztosítása Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) A VEKOP Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának fejlődését, gazdasági versenyképességének további javulását és egyúttal, a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését támogatja. A VEKOP köszönhetően a speciális, ágazati és területi szemléletet ötvöző nézőpontjának az alábbi kiemelt fejlesztési célokat határozta meg: • a gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása • a foglalkoztatás növelése • az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése • a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. A VEKOP forrásai kizárólag Közép-Magyarországon elérhetők, így Hajdú-Bihar megye számára nem relevánsak. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.
14 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) A közigazgatás és a közszolgáltatások megfelelő működése meghatározó szükséglete a modern európai társadalmaknak. Az Európa 2020 Stratégia, illetve a Nemzeti Reformprogram célkitűzéseinek elérése nem lehetséges a közigazgatás, illetve a közszolgáltatások hatékonyságának fejlesztése nélkül. Ezt felismerve Magyarország a 2014-2020 időszakban külön operatív program keretében tervezi a közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit végrehajtani. Az operatív program 1. és 2. prioritása a közigazgatási fejlesztéseket, 3. és 4. prioritása a közszolgáltatási fejlesztéseket fedi le. Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) Az EU tagállamok kétharmadában (19 tagállamban) 6,2-8,1%-kal nőtt a gyermekeket érintő szegénység 2008-2012 között, Magyarországon 7,5%-kal az Eurostat adatai szerint. A 2014es ország specifikus ajánlásoknak megfelelően az RSZTOP a szegénység csökkentése érdekében hajt végre racionalizált és integrált, különösen a gyermekekre összpontosító intézkedéseket. A program célja „a közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása” az Európai Unió az agrárintervenciós készletének karitatív célokra fordításával. Vidékfejlesztési Program (VP) Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) A MAHOP a többi operatív programtól eltérően még nem készült el, így annak tartalmára vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre.
15 A tájékoztató mellékletei bemutatják az operatív programok prioritásszerkezetét, az azokhoz kapcsolódó intézkedéseket, illetve egyéb, az operatív programok tartalma kapcsán meghatározó információkat. Az operatív programokhoz kapcsolódó fejlesztési igények tartalmának véglegesítésében, valamint a nyertes projektek jövőbeni végrehajtásában a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. eddig szerzett tapasztalataira támaszkodva jelentős segítséget tud nyújtani. A fent ismertetett valamennyi operatív program teljes szövege a www.szechenyi2020.hu oldalon elérhető, és megismerhető. Kérem a közgyűlést, a tájékoztató határozati javaslat szerinti tudomásul vételére.
Debrecen, 2015. január 23.
Pajna Zoltán
Készítette:
dr. Csordás-László Enikő Ibrányi András
16
HATÁROZATI JAVASLAT A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés ae), valamint bd) pontjaiban foglalt feladatkörében eljárva az operatív programok aktuális tartalmáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a tájékoztatót a területfejlesztésben érintett szervezetek részére küldje meg.
Végrehajtásért felelős: Határidő:
Pajna Zoltán, a közgyűlés elnöke 2015. február 15.
A határozati javaslat a törvényességi követelményeknek megfelel:
Dr. Lipták János jegyző
Prioritás
Intézkedés Vállalkozói ismeretek elterjesztése (Versenyképes vállalkozói ismeretek terjesztése) A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése I. (Modern üzleti infrastruktúra megteremtése)
1. Kkv-k versenyképes ségének javítása
A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése II. (Kapacitásbővítés támogatása)
17 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Intézkedés leírása Főbb célcsoportok A mikro-, kis- és középvállalkozások körében az uniós átlagtól elmaradó vállalkozói aktivitás növekedése és a vállalati élettartam meghosszabbodása, a vállalkozói inkubáció és mentorálás elérhetőségének biztosításán keresztül. Támogatni kívánjuk a vállalkozások számára biztosított fejlett üzleti infrastruktúrát és az ahhoz kapcsolódó üzleti szolgáltatások megteremtését és minőségének fejlesztését. Az intézkedés keretében előnyt élveznek a már meglévő infrastrukturális kapacitások továbbfejlesztésére, illetve a szolgáltatások bővítésére, a minőségi színvonal emelésére, innováció ösztönzésére irányuló törekvések.
a támogatás haszonélvezői minden esetben a kkv-k
Főbb kedvezményezettek Ikubátorházak, mentorszervezetek
vállalkozások; a vállalkozások számára üzleti az ipari telephelyek, ipari vagy infrastruktúrát és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat tudományos park nyújtó szervezetek (pl. infrastruktúrával rendelkező iparterületek, ipari és vállalkozások tudományos parkok), és az ezeket igénybe vevő kkv-k
feldolgozó iparban Az intézkedés fő célja, hogy elsősorban a kkv-kat egyszeri (termelőszektorban) működő technológiai ugráshoz segítse, ezáltal innovatív kkv-k, kiemelt célcsoport a infrastrukturális fejlesztések segítségével nemzetközileg is női vállalkozások, melyek versenyképessé váljanak. Másodlagos cél, hogy kkv-k részjegyeinek legalább 51%termelési folyamatainak anyag- és energiaintenzitása a női tulajdonban vannak és csökkenjen; ezzel növekszik a termelékenység és a az ügyvezető személye is nő. Emellett a fiatal vállalkozók, versenyképesség, illetve fenntartható munkahelyek is létrejöhetnek. azaz azok a vállalkozások, melyek részjegyeinek A vállalkozások kapacitásbővítését célzó fejlesztések fókuszát legalább 51 %-ban 35 év a feldolgozóipari ágazatokban működő kkv-k adják, alatti személyek összhangban az újraiparosításra irányuló kiemelt nemzeti és tulajdonában áll, illetve az európai uniós célkitűzésekkel. ügyvezető maga is 35 év alatti fiatal.
a feldolgozóipari kkv-k, a legfejletlenebb régióban működő nem feldolgozóipari kkv-k (a többi kkv pénzügyi eszközökkel támogatandó).
Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése I. (Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése)
2. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció
18 Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése. A tervezett akciók során a hálózatok és klaszterek támogatását a működési múlttal rendelkező és/vagy Akkreditált Innovációs Klaszter címmel rendelkező klaszterekre célszerű fókuszálni. Támogatni kívánjuk a klaszterek és egyéb hálózatok szervezeti működésének javulását (menedzser szervezeten keresztül), a nyújtott szolgáltatások bővítését és azok színvonalának emelését. Technológia transzfer, és tudásmegosztás fejlesztése, turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek fejlesztése, külpiacra jutás támogatása.
Piacképes és A Magyr Turizmus Zrt. Marketing és kommunikációs együttműködő kkv szektor megteremtése II. tevékenységének támogatása (innovatív kommunikáció, termék (Nemzeti turisztikai alapú kommunikáció, az üzleti turizmust segítő marketing és konferenciamenedzsment iroda működtetése, és a belföldi keresletösztönző keresletösztönző akciók megvalósítása). program) Az intézkedés keretében egyrészről a vállalkozások önálló K+I tevékenységének támogatása valósul meg és növekszik a hosszútávú együttműködésben végzett, életképes K+I projektek K+I tevékenységek, száma- prototípus, termék-, technológia- és beruházások, kapcsolatok szolgáltatásfejlesztés- vállalkozások és a kutatóhelyek kisebb támogatása I. (Vállalati együttműködései- tudás- és technológiaintenzív vállalkozások K+I tevékenység piaci sikeresélyének növelése (innovációs (startup és spin-off) intenzitásának ökoszisztéma)- vállalati K+I kapacitásfejlesztés- a kkv-k és ösztönzése) feltalálók innovációs szolgáltatásfelvásárlásának és szellemitulajdon-védelmi tevékenységének támogatása (voucher)
KKV
KKV
KKV
Magyar Turizmus Zrt.
innovációs értékláncban részt vevő vállalkozások
Intelligens Szakosodási Stratégiához illeszkedő vállalkozások, valamint közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek KKV
19 A K+F tevékenységet folytató vállalatok, valamint a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek (kutatóismeretterjesztő szervezetek) közötti együttműködés.
K+I beruházások támogatása – együttműködés és hálózatosodás II. (Stratégiai K+I együttműködések és kezdeményezések támogatása)
A széleskörű K+I együttműködések megerősítése érdekében támogatni kívánjuk olyan, a hazai kutatóhelyek (kutatóismeretterjesztő szervezetek) bázisán létrejövő központok kialakítását is, amelyek nyitott, minden gazdasági szereplő számára elérhető együttműködési keretet biztosítanak a technológia- és tudástranszfer, valamint a közös K+I tevékenység számára, és képessé válnak az ipar által használható módon közvetíteni a kutatás-fejlesztés során teremtett tudást.
Mivel a Közép-magyarországi régióban található az a tudásbázis és vállalati potenciál, amely a kutatás-fejlesztés terén és így a stratégiai K+I hálózatok kialakulása, illetve elmélyülése érdekében húzóerőként működhet, az intézkedés kizárólag a központi régió kapacitásainak bevonásával fejtheti ki az elvárt hatást. A K+I kapacitások megerősítésével növekvő Horizon 2020 részvétel a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek (kutatóismeretterjesztő szervezetek), valamint a vállalkozások körében.Kiemelt, az egész intézkedést átható célkitűzés Kiválóságot szolgáló K+I Magyarország részvételi volumenének fejlesztése az EU kapacitások megteremtése kutatás- fejlesztési és innovációs programjaiban (K+I infrastruktúra és - K+I infrastruktúra és kapacitás - a kutatási és innovációs (K+I) kiválóság fejlesztése, és különösen az európai kapacitás megerősítése a nemzetközi kiválóság érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása érdekében érdekében) történő – megerősítése - hazai kutatóhelyek (kutató-ismeretterjesztő szervezetek) elavult K+I műszerállományának fejlesztése - a kiválóságra alapozott H2020 programban való magyar részvétel és teljesítmény markáns növelése - nagyléptékű kutatási programok
az innovatív és együttműködésre képes vállalkozások
Intelligens Szakosodási Stratégiához illeszkedő KKVk, közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek
közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek (kutató-ismeretterjesztő szervezetek), vállalkozások; (illetve az előbbiek által létrehozott együttműködések)
Intelligens Szakosodási Stratégiához illeszkedő KKVk, közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek
20 A program támogatja az informatikai felsőoktatásban tanuló és ott sikeresen végzettek számának növelését az informatikai és kapcsolódó szakok iránti érdeklődés/igény felkeltésén (nyílt napok, versenyek, road showk) keresztül, másrészt az IKT iparágban tevékenykedő cégek és az oktatási intézmények együtműködését motivációs és kommunikációs kampányok, rendezvények, workshopok és vállalati tanácsadás révén.Az Versenyképes IKT Az intézkedés célcsoportjába IKT iparág (különösen a szoftverfejlesztés és IT szolgáltatás szektor (Versenyképes a hazai IKT vállalkozások részszektorok) legyen nemzetközi versenyképességének IKT szektor fejlesztése) tartoznak növekedése révén az egyik húzóerő a gazdaságban. Ennek érdekében kiemelt cél a nemzetközileg versenyképes magyar IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése. Ennek érdekében a program segítséget kíván nyújtani a cégeknek többek között szoftverlokalizáció, célpiacspecifikus marketing 3. tevékenységek, hirdetések, nemzetközi pályázatokon, Infokommuni vásárokon való részvétel támogatásán keresztül. kációs Alapvető cél a kínálat minőségének és sokszínűségének fejlesztések előmozdítása üzleti folyamatokat támogató megoldások bevezetésén és fejlesztésén, illetve az azokra alapuló szolgáltatások minőségének javításán keresztül, továbbá lényeges elem az elektronikus szolgáltatások felhasználási Fejlett digitális gazdaság, arányának növelése felhőalapú szolgáltatások elterjesztése és a hazai mikro-, kis- és informatizált folyamatok használatának ösztönzése révén.A komplexebb, magasabb középvállalkozások (agrár a KKV-knál (Digitális informatizáltsági szintet lehetővé tevő, üzleti folyamatokat kivételével minden gazdaság fejlődésének támogató alkalmazásoknál (pl. integrált vállalatirányítási ágazatban) tartoznak. előmozdítása) rendszer, ERP) jelentős az elmaradás, ezen állami beavatkozással javítani szükséges. További lényeges elem a hazai vállalkozások üzleti hatékonyságának felhőalapú megoldásokon keresztül történő javítása, az ilyen szolgáltatások igénybevételének növelése, mert ebben még mindig jelentős a lemaradás az uniós átlaghoz képest.
állami vagy szakmai szervezetek, oktatási intézmények, illetve IKT vállalkozások
hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (agrár kivételével minden ágazatban), hazai gazdasági érdekvédelmi szervezetek, kereskedelmi és iparkamarák
21
Digitális közösségi hozzáférés erősítése
közvetetten a digitális a költségvetési szervek, kompetenciák terén közösségi internet hozzáférési Állampolgárok IKT-hoz való hozzáférésének növelése leszakadással veszélyeztetett pontokat működtető A digitális kompetenciák terén leszakadással veszélyeztetettek állampolgárok, közösségi (köznevelési, kulturális, IKT-hoz való hozzáférésének elősegítése, valamint e internet hozzáférési pontok, önkormányzati, egyházi és technológiák használatának fokozása. elsősorban az 5000 fő alatti civil) intézmények településeken.
Újgenerációs szélessávú hálózatok és hozzáférés biztosítása (Újgenerációs szélessávú hálózatok és hozzáférés fejlesztése)
infokommunikációs az állampolgárok, vállalkozások, állami Az NGA (New Generation Access) fehér foltok csökkentése, vállalkozások, közigazgatási, intézmények, vállalatok és az újgenerációs szélessávú hálózatok kiépítésének ösztönzése. egyházi, állami és az szervek, illetve közvetetten az Nagy sávszélességű kapcsolat biztosítása az ellátatlan állami önkormányzati fenntartású ő szolgáltatásaikat intézményeknél (közigazgatási, oktatási, egészségügyi, intézmények, kormányzati igénybevevő állampolgárok, kulturális, egyházi, egyéb állami vagy önkormányzati intézmények, valamint vállalkozások valamint az intézmények). állami szervek állami fenntartású intézmények.
Az alacsony energiahatékonyságú infrastruktúrával rendelkező 4. Energia KKV-k minden konvergencia régióban. az alacsony iskolai A beruházási prioritáson belül a legmarkánsabb intézkedés az végzettségűek, hátrányos álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása hatékonyabb aktív eszközök helyzetű álláskeresők, a Álláskeresők és inaktívak segítségével.Ezen felül tervezzük még többek között támogatni jellemző kedvezményezettek foglalkoztatáshoz való az álláskeresők vállalkozóvá válását, illetve célzott típusai pedig az NGM által hozzáférése (Álláskeresők 5. megvalósított munkaerőkedvezményekkel kívánjuk ösztönözni egy-egy speciális Foglalkoztatás és inaktívak piaci programokon (illetve munkaerőpiaci hátránnyal rendelkező célcsoport foglalkoztathatóságának foglalkoztatását a korábbi START programok, valamint a egyes intézkedések esetében javítása) Munkahelyvédelmi Akcióterv tapasztalataira építve.A az NFA-n) keresztül az társadalmi célú vállalkozások ösztönzése és támogatása. A nem álláskeresők, illetve az őket állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai. foglalkoztatók Energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése
Épületek energiahatékonysági korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása.Gazdasági-termelési folyamat energiahatékonysági korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása.
KKV-k
a foglalkoztatási célú nem állami non-profit szervezetek és a velük együttműködő vállalkozások
22 Az Ifjúsági Garanciához kapcsolódó foglalkoztatási támogatások segítségével a fiatalok elhelyezkedési esélyei javulhatnak. Az intézkedés célja, hogy az Munkahelyvédelmi Akció általánosan elérhető támogatásait kiegészítve célzott foglalkoztatási támogatásokkal segítse a fiatalokat a megfelelő képzettség megszerzésében és a munkába állásban. A program Fiatalok fenntartható keretében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) – mint munkaerőpiaci az Ifjúsági Garancia egyedüli belépési pontja – a programba a 25 év alatti fiatalok integrációja (Ifjúsági való bejelentkezést követő 6, illetve később 4 hónapon belül fel Garancia) kell, hogy kínáljon valamilyen konkrét segítséget vagy támogatást az elhelyezkedéshez, a munkatapasztalat-szerzéshez vagy az oktatásba, szakképzésbe való be/visszalépéshez a célcsoport számára. A gyakornoki program és vállalkozóvá válás támogatása a fiatalok körében a 25 év alatti fiatalok tartós munkaerőpiaci integrációját célozza. A munkahelyi rugalmasság és munka minőségének ösztönzésén keresztül a foglalkoztatás rugalmas módjaival a munkavállalók és munkáltatók, a megvalósítás mind a keresleti, mind a kínálati oldalon potenciális (részben a munkahelyi „tartalékok” szabadíthatók fel, ami növelheti a foglalkoztatottak számát, illetve hozzájárulhat a munkahelyek egészség és biztonság Munkavállalók és megtartásához. Vállalati oldalról a rugalmas foglalkoztatás fejlesztésével összefüggő vállalkozások növelheti a gazdasági alkalmazkodóképességet és ez által a központi fejlesztéssel együtt) alkalmazkodása országos, a prioritástengely versenyképességet is. Az intézkedés támogatja egyrészt a (Alkalmazkodóképesség keretében nyújtott működéshez igazított rugalmas munkaszervezési módszerek fejlesztése) elsajátítását, a gazdasági szereplők rugalmas foglalkoztatás és finanszírozás a lefedett munkaszervezés előnyeiről történő tájékoztatását. A jogszerű régiók tekintetében foglalkoztatás ösztönzése segítségével a be nem jelentett arányosítással kerül meghatározásra munkavégzés kimagaslóan magas arányát kívánjuk csökkenteni Magyarországon.
a gyakornoki helyet kialakító vállalkozások, illetve a vállalkozást indító fiatalok
az NFSZ és az adóhatóság
6. Versenyképes munkaerő
Egész életen át tartó tanulás (Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés javítása)
23 Az alacsony képzettségűekre és közfoglalkoztatottakra fókuszáló célzott képzési, kompetenciafejlesztési programok a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű alacsony képzettségűek, szakképesítéssel nem, vagy elavult szakképesítéssel rendelkezők számára kínálnak képzési lehetőséget annak érdekében, hogy megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget, iskolai végzettségtől függetlenül pótolják hiányzó kompetenciáikat, valamint arra, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek, így javuljon a foglalkoztathatóságuk. Az intézkedés kiemelt célja a a munkavállalási korú, közfoglalkoztatásban résztvevők részére szakképzettség alacsony iskolai megszerzését segítő képzési és kompetenciafejlesztési, illetve a végzettséggel rendelkező közfoglalkoztatásból történő kivezetést támogató személyes népesség, különös tekintettel szolgáltatások kialakítása és nyújtása folyamatos jelleggel a közfoglalkoztatásban összhangban a vonatkozó országspecifikus ajánlással résztvevőkre; a hátrányos (közfoglalkoztatás aktivizáló elemeinek erősítése), a helyzetű, digitálisan felnőttképzésért felelős miniszter irányításával a írástudatlan, munkaképes közfoglalkoztatásért felelős miniszter bevonása mellett.A korú személyek; a vállalati munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztése során az általános, képzéseket megvalósító mindenki számára elérhető munkaerőpiaci, illetve az egész munkáltatók és az ezekben életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák résztvevő munkavállalók; elsajátításának támogatására kerül sor.A munkaképes korú, digitálisan írástudatlan népesség digitális alapkompetenciáinak fejlesztése szintén szükséges. A munkavállalók munkahelyi képzésének támogatása szakmai illetve általános munkahelyi képzések (munkaerő-piacon maradáshoz szükséges alap és személyes kompetenciák fejlesztése), alkalmazkodást elősegítő képzési és átképzési programok révén támogatja a vállalkozások humán-erőforrás fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztéséhez, a versenyképesség javításához, ezáltal megtérülő befektetéssé válhatnak az üzleti szereplők számára.
NFSZ; az államigazgatási szervek, háttérintézmények, képző intézmények;a képzéseket megvalósító munkáltatók;
24 A szakképzés és felnőttképzés minőségének javítása érdekében támogatni kell a szak- és felnőttképzés korszerűsítéséhez szükséges, a korábbi kapcsolódó fejlesztésekre épülő, a szakképzési rendszer változásaihoz és az új OKJ-hez kapcsolódó tartalmi és módszertani fejlesztéseket. Ennek A támogatás tényleges Oktatási és képzési keretében támogatandó a tananyag-, taneszköz- és A tervezett főbb kedvezményezettjei rendszerek munkaerőpiaci intézményhálózat fejlesztése, a gyakorlati képzőhelyek célcsoportok a szak- és (címzettjei) a képzésben igényekhez való fejlesztése, a szakképzési kerettantervek továbbfejlesztése, felnőttképzésben résztvevő, érintett munkaképes korú igazodásának javítása rendszerszerű felülvizsgálata, a szakképzésben résztvevők munkavállalási korú népesség, valamint közvetve (Szakképzés és (iskolák, gyakorlati képzők és felnőttképzők egyaránt) szakmai népesség, valamint az őket az intézkedés keretében felnőttképzés fejlesztése) tanárainak és gyakorlati oktatóinak (tovább)képzése, szakmai foglalkoztató munkáltatók. támogatott egyéneket együttműködése (beleértve a határon túli együttműködéseket), foglalkoztató munkáltatók. valamint a felnőttképzésben oktatók szakmai továbbképzése is. Emellett szükséges a szakképzés minőségbiztosítási folyamatának, a folymatellenellenőrzés rendszerének fejlesztése. A prioritás intézkedés keretében megvalósuló fejlesztésekkel a kulturális és természeti örökséghelyszínek gazdasági fenntarthatóságát szükséges szolgálni, ezt a turisztikai A jellemző vonzerők innovatív, kreatív módon történő attrakcióvá kedvezményezettek pedig a alakításával kívánjuk elérni. A prioritás keretében fenntartható költségvetési szervek, Természeti és kulturális turisztikai termékeket, hálózatos fejlesztéseket, tematikus költségvetési szervek örökség megőrzése (A utakat kívánunk támogatni, melyek a kulturális és természeti A főbb célcsoportok közé intézményei, civil szervezetek, természeti és kulturális örökség megőrzésének és bemutatásának elveit figyelembe tartoznak a kül- és belföldi egyházi jogi személyek, 7. Turizmus veszik. Ezek a fejlesztések nem tekinthetők tömegturisztikai turisták, fejlesztéssel érintett örökség megőrzése, vállalkozások. A azaz „”nagyléptékű” beruházásnak. A költségek védelme, elősegítése és területek lakossága. kedvezményezettek között fejlesztése) beavatkozásonként vagy kulturális helyszínenként nem szerepel az EuroVelo haladják meg az 5 millió eurót (UNESCO helyszínek esetén fejlesztések kapcsán pedig a pedig a 10 millió eurót). Hálózatos fejlesztések,A kulturális NIF Zrt. és a Magyar Közút Non-profit Zrt. is. örökséghelyszínek integrált fejlesztése,Természeti örökséghelyszínek (a természet védelméről szóló 1995. évi LIII tv. alapján),Gyógyhelyek fejlesztése.
8. Pénzügyi eszközök
25 A beavatkozások keretében megjelenő támogatott konstrukciók segíteni fognak a piaci források mobilizálásában is, és ezek együttes hatására növekedni fog az innovatív ötleteiket megvalósítani képes vállalkozások száma, ezáltal összességében javulhat a vállalkozások innovációs és így versenyképessége. Ezt a folyamatot például az alábbi konstrukciókkal kívánjuk elősegíteni: - Tőkekonstrukciók: ezen belül különösen kockázati tőke konstrukciók, valamint garanciaalap megteremtése a K+I tevékenységet végző vállalkozások részére (kiemelten a kezdővállalkozások támogatására). - Hitelkonstrukciók: amennyiben a K+I tevékenység már csak üzletileg kezelhető kockázatot hordoz magában, úgy a hitel ág Termelő és szolgáltató alkalmazása is előtérbe kerülhet, így a vissza nem térítendő vállalkozások támogatása formákkal kombinált, illetve kedvezményes hitelkonstrukciók a KFI területén is. Ez utóbbi kiemelten a piacra jutás elősegítése esetében lehet releváns eszköz. Lehetséges termékek: K+F-et vásárló közepes és nagyvállalatok, nemzetközi piacon versenyképes, KKV-k innovációs tevékenységei iránt keresletet támasztó nagyvállalatok támogatása esetén elsősorban Növekedési kockázati tőke és Hitel (beruházási) garanciával. Innovatív közepes vállalkozások, melyek már most is nemzetközi piacon mozognak ; innovatív tevékenység végzésére „rábírható”, arra fogékony mikro- és kisvállalkozói kör támogatása esetén Magvető és korai növekedési kockázati tőke, valamint Kombinált termék (hitel + VNT + VCS garancia)
A jellemző végső kedvezményezettek a vállalkozások.
A közvetlen kedvezményezettek típusai (a pályázók): Pénzügyi intézmények (kizárólag a hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, kezesség és bankgarancia vállalása pénzügyi szolgáltatások közül legalább egy tevékenységet végző pénzügyi intézmények), tőkealapkezelők.
26 Jelen prioritás céljai - technikai jellegéből adódóan összhangban állnak az IKT prioritás céljaival. A GINOP célja a hazai digitális ökoszisztéma megteremtése, amelynek keretében kiemelt hangsúlyt fektetünk a szélessávú hálózatok építésére, amelyhez pénzügyi eszközök felhasználását Termelő és szolgáltató tervezzük. vállalkozások támogatása Az IKT célok elérése érdekében felhasznált visszatérítendő az IKT szektorban forrásokat kizárólag kombinált formában, vissza nem térítendő forrásokkal együtt használjuk fel a pénzügyi termékek vonzóvá tétele érdekében. A szélessávú hálózatok fejlesztésénél jellemző termék a kombinált termék hitel (beruházási) garanciával.
A KKV-k hatékonyságának és informatizáltságának növelésére hitelprogramok fognak rendelkezésre állni, ezáltal segítve a digitális gazdaság fejlesztését. Az elektronikus szolgáltatások Termelő és szolgáltató felhasználási arányának növelése ugyancsak hitelprogramokkal vállalkozások támogatása lesz támogatható.Jellemző termékek: IKT cégek fejlesztése az IKT szektorban esetén magvető és korai növekedési kockázati tőke, valamint Kombinált termék (hitel + VNT + VCS garancia).KKV-k informatikai fejlesztése esetén kombinált termék (hitel + VNT), valamint hitel (beruházási, forgóeszköz) garanciával.
A jellemző végső kedvezményezettek az IKT területen működő vállalkozások.
A közvetlen kedvezményezettek típusai (a pályázók): Pénzügyi intézmények (kizárólag a hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, kezesség és bankgarancia vállalása pénzügyi szolgáltatások közül legalább egy tevékenységet végző pénzügyi intézmények).tőkealapkezelők.
Vállalkozások
Pénzügyi intézmények (kizárólag a hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, kezesség és bankgarancia vállalása pénzügyi szolgáltatások közül legalább egy tevékenységet végző pénzügyi intézmények), tőkealapkezelők
27 Jelen intézkedés bevezetésével a kkv-k versenyképességének fejlesztését,a finanszírozási lehetőségeik megteremtése útján is ösztönözni kívánjuk. Ennek érdekében minél szélesebb körű pénzügyi közvetítői kör bevonásával a szükséges finanszírozási források rendelkezésre állását hitel-, illetve tőkeprogramokkal, továbbá nagyobb kockázatvállalást ösztönző garanciatermékek működtetésével kívánjuk biztosítani, önállóan, illetve vissza nem térítendő forrásokkal kombinálva. A tőkeprogramoknál a Termelő és szolgáltató korai (magvető és induló) és a növekedési szakaszra fókuszáló vállalkozások támogatása kockázati tőkealapok mellett célzott tőkealapok is megjelennek majd, amelyek a hagyományos kockázati tőkepiaci hozamelvárásoknál alacsonyabb megtérülésű, ezzel párhuzamosan alacsonyabb kockázatú projektek támogatását segíthetik majd elő. Az intézkedés ösztönözni kívánja a vállalkozások tőkepiaci megjelenését részvény és kötvénykibocsátásokhoz kapcsolódó támogatott garancia és társfinanszírozási programokkal. Az intézkedés célja, hogy biztosítsa a pénzügyi eszközöket az épületenergetika-hatékonysági célú kkv-beruházások elősegítése érdekében. Kombinált eszközök kerülnek felhasználásra vissza nem térítendő és garancia eszköz keretében. Az intézkedés célja, hogy biztosítsa a pénzügyi eszközöket kkv-k számára a épületenergetikai fejlesztéshekben Termelő és szolgáltató megújuló energia-beruházások elősegítése érdekében. vállalkozások támogatása Kombinált eszközök kerülnek felhasználásra vissza nem az energetika területén térítendő és garancia eszköz (Termelő és szolgáltató Az intézkedés célja, hogy biztosítsa a pénzügyi eszközöket a vállalkozások kkv-k termelési folyamatainak energiahatékonysági támogatása) fejlesztéséhez. Elsősorban garancia eszköz kerül felhasználásra. Az intézkedés célja, hogy biztosítsa a pénzügyi eszközöket a kkv-k termelési folyamatainak megújuló energia-jellegű beruházásaihoz. Kombinált eszközök kerülnek felhasználásra vissza nem térítendő és garancia eszköz keretében.
KKV-k
Pénzügyi intézmények (kizárólag a hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, kezesség és bankgarancia vállalása pénzügyi szolgáltatások közül legalább egy tevékenységet végző pénzügyi intézmények), tőkealapkezelők.
A jellemző végső kedvezményezettek a vállalkozások.
A közvetlen kedvezményezettek típusai (a pályázók): Pénzügyi intézmények (kizárólag a hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, kezesség és bankgarancia vállalása pénzügyi szolgáltatások közül legalább egy tevékenységet végző pénzügyi intézmények), tőkealapkezelők.
28 A KEHOP 5. prioritásában foglalt meghatározott célok pénzügyi eszközökkel történő támogatására kerül sor az intézkedés keretében. Így a támogatható tevékenységek magukban foglalják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségeinek csökkentését, megújuló A jellemző végső energiaforrások alkalmazását (elsősorban napelemek, kedvezményezettek a napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia Intelligens közjogi vagy magánjogi hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása), a lakóépületek fűtési, energiahasználat szervezetek (végső hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítését, (Megújuló energia és kedvezményezett a illetve az épületeken belül világítási rendszerek korszerűsítését. energiahatékonyság lakosság), távhőAz intézkedésben támogatni tervezzük a távhő és hőellátó támogatása) szolgáltatók, valamint a rendszerek energetikai fejlesztését, illetve megújuló alapra távhőtermelő gazdasági helyezését, új megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő társaságok, lakosság létesítmények kialakítását, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek korszerűsítését, energiahatékonyság növelését, vagy kiváltását és megújuló alapra helyezését is, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálását. A foglalkoztatás ösztönzése tematikus célhoz illeszkedően az alábbi két csoportba sorolható intézkedések jelennek meg, A pénzügyi közvetítők melyeknél pénzügyi eszköz alkalmazása lehetséges a szolgáltatásait közvetlen konvergencia régiókban: Termelő és szolgáltató vagy közvetett módon - vállalkozóvá válás ösztönzése; igénybe vevő, Magyarország vállalkozások támogatása - társadalmi célú vállalkozások ösztönzése; területén működő foglalkoztatási céllal (Termelő és szolgáltató vállalkozások, köztük a Mindezek érdekében a szükséges finanszírozási források vállalkozások mikro-, kis- és rendelkezésre állását elsősorban hitelprogramokkal kívánjuk támogatása) középvállalkozások illetve a biztosítani. társadalmi célú Jellemző termék lehet a hitel (beruházási, forgóeszköz) vállalkozások garanciával, valamint a kombinált termék (hitel + VNT + VCS garancia).
Pénzügyi intézmények (kizárólag a hitel és pénzkölcsön nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalása pénzügyi szolgáltatások közül legalább egy tevékenységet végző pénzügyi intézmények).
A pénzügyi közvetítők szolgáltatásait közvetlen vagy közvetett módon igénybe vevő, Magyarország területén működő vállalkozások, köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások illetve a társadalmi célú vállalkozások
29
TOP 6.0. Prioritás/Intézkedés 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3.Leromlott városi területek rehabilitációja
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.4. Helyi közösségi programok megvalósítása
6. Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 6.1. Gazdaságfejlesztés 6.2. Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése 6.3. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés 6.4. Fenntartható városi közlekedésfejlesztés 6.5. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 6.6. Városi közszolgáltatások fejlesztése 6.7. Leromlott városi területek rehabilitációja 6.8. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés 6.9. Társadalmi kohéziót célzó helyi programok
7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
30 Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Intézkedés
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
Prioritás
Intézkedés leírása
Főbb célcsoportok
Specifikus célterületek
Főbb kedvezményezettek
A beavatkozás az (önkormányzati többségi tulajdonú) üzleti infrastruktúra, így iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, innovációs A megyén belüli központok, logisztikai központok fejlesztésére, kiemelten a szolgáltatásAz érintett területek célterületeket a megyei fejlesztésre fókuszál. Lehetőséget biztosít a meglévő kapacitások és szolgáltatások minőségi fejlesztésére, a még szükséges infrastrukturális háttér önkormányzatai (a integrált területi támogatható üzleti programok határozzák kiépítésére, indokolt esetekben új üzleti infrastruktúra, elsősorban infrastruktúrával való meg, a helyi adottságok iparterületek kialakítására, továbbá a barnamezős területek ipari, gazdasági érintettségen keresztül), figyelembe vételével. A funkcióval történő hasznosítására (beleértve a terület ehhez szükséges helyi önkormányzati vállalkozásai és lakossága helyi gazdaságfejlesztési előkészítését), az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas költségvetési irányító és (közvetlen és közvetett módon programok kiemelten infrastruktúrák, kapcsolódó közlekedési útvonalak fejlesztésére. költségvetési szervek, egyaránt érintve). A városfókuszálnak a kevésbé A beavatkozás lehetőséget biztosít a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális önkormányzati többségi vidéki kapcsolatok erősítését fejlett, jelentős hátterének támogatására a Vidékfejlesztési Program (VP) intézkedéseivel tulajdonú vállalkozások. A városszolgáló és a helyi fejlesztési foglalkoztatási összhangban, azokkal komplementer módon. Ennek keretében a helyi vidéki kapcsolatok erősítését stratégiához illeszkedő városproblémákkal küzdő, piacszervezéshez, helyi termék-előállításhoz, közétkeztetéshez kapcsolódó, szolgáló és a helyi fejlesztési vidék komplex projektek periférikus térségekre, mezőgazdasági termékek térségi piacra jutását elősegítő, termelést követő stratégiához illeszkedő komplex műveletekhez, kezeléshez (ún. „post harvest manipuláció” jellegű), pl. tárolás, esetében a helyi köztük a leszakadással projektek esetében CLLD akciócsoportok területén fenyegetett vidéki hűtés, válogatás, mosás, csomagolás kapcsolódó közösségi, önkormányzati szervezetek működő vállalkozások, térségekre. Az intézkedés többségi tulajdonú logisztikai infrastruktúra kialakítása, szolgáltatásként önkormányzatok, civil lehetőséget biztosít a történő biztosítása valósulhat meg. szervezetek, illetve a fenti kapcsolódó megyei és Az intézkedés keretében támogatott beavatkozásokhoz kapcsolódva a TOP szervezetek által alkotott megyei jogú városi ESZA prioritástengelye helyi programok szintjén összehangolt módon konzorciumok fejlesztések szinergikus ESZA (képzési, foglalkoztatási stb.) támogatásokat (TC8) nyújt. Az intézkedés keretében a TOP lehetőséget biztosít a Vidékfejlesztési Program összehangolására. CLLD közösségei által stratégiával megalapozott, ahhoz illeszkedő, a városvidék együttműködést elősegítő, azt erősítő komplex projektekhez.
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
31
Az intézkedés célja a térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg. Ennek keretében a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség, a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás növekedése érdekében.
A beavatkozás célja a TEN-T hálózaton kívüli jellemzően alacsonyabb rendű utak felújítása és fejlesztése annak érdekében, hogy a települések gazdasági területei jól megközelíthetők legyenek a vállalkozások és a munkavállalók számára. A beavatkozások nem pontszerűen, hanem a megye, integrált fejlesztési programjának részeként valósulhatnak meg, közvetlen gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási kapcsolódással. Az intézkedés keretében a TEN-T hálózaton kívüli utak közül az országos közúthálózat alacsonyabb rendű, jellemzően 4-5 számjegyű útjainak és belterületi önkormányzati utak (kivéve mezőgazdasági és erdészeti utak) burkolatának és alépítményeinek felújítása, fejlesztése támogatható, beleértve a városok gazdasági övezeteit feltáró elkerülő utak, valamint az országhatárhoz vagy határátkelőhelyhez vezető utak kialakítását, fejlesztését is.
az érintett területek önkormányzatai, és lakossága, a kül- és belföldi turisták, civil szervezetek, egyházak
az intézkedés támogatható tevékenységeinek tematikus célterületét a turisztikai termékcsomag fejlesztések jelentik. Területi fókuszában pedig a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városok területén kívül eső, GINOP által nem támogatott kulturális és természeti értékekkel rendelkező helyszínei állnak. Az intézkedés lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására.
A kevésbé fejlett régiók munkavállalói és vállalkozásai
helyi önkormányzati költségvetési irányító és A kevésbé fejlett régiók költségvetési szervek, megyei jogú város önkormányzati többségi területén kívüli területe. tulajdonú vállalkozások, Az intézkedés lehetőséget jogszabály alapján biztosít a kapcsolódó meghatározott kizárólagos megyei és megyei jogú építtetők (pl. NIF Zrt., Magyar városi fejlesztések Közút Nonprofit Zrt), helyi összehangolására közlekedési társaságok, helyközi társaságok, MÁV Zrt.
helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
32
A gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.) valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítását és a szolgáltatások minőségének fejlesztését szolgáló intézkedés fő célja a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése.
az egyes közszolgáltatási funkciókat igénybevevő lakosság (elsősorban GYES-ről, GYED-ről a munka világába visszatérő nők)
a kevésbé fejlett régiók MJV területen kívüli területe
helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, non-profit szervezetek, nappali ellátást nyújtó intézmények
az érintett területek önkormányzatai, helyi vállalkozásai és lakossága, kiemelten a családok és a fiatalok
Tematikus fókuszában a gazdaságélénkítő hatású, és a lakosság számára vonzó, a népesség megtartását ösztönző klímabarát városfejlesztések. Földrajzi fókuszában pedig a kevésbé fejlett régiók települései, kiemelten a városi jogállású (kivéve megyei jogú városok) települései állnak. Ez alól kivételt jelentenek pl. a környezetvédelmi infrastruktúra beruházások.
helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, nonprofit és civil szervezetek, egyházak
Gazdaságélénkítő településfejlesztés, vállalkozásokat vonzó, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható települési környezet kialakítása. Az intézkedés elsődlegesen a városok térségi gazdasági központ funkciójának erősítésére irányul, figyelemmel a város - vidék kapcsolatrendszer egyensúlyára. Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések. A beavatkozás keretében többnyire olyan – a fentiekben részletezett, a településszerkezet átalakításához, a településfejlesztési célú beavatkozásokhoz, valamint a gazdaságfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó – települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések kapnak helyet, mint például a belterületi csapadékvíz elvezetése. Szemléletformáló akciók, képzések. A fenti infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítve, azokhoz kapcsolódva lehetőség nyílik olyan szemléletformáló akciók és képzések támogatására, amelyek – a lakosság aktív részvételével – erősítik a helyi identitást, a helyi közösségek összetartozását és a településhez kötődést.
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
33
A támogatás célja, hogy olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg. A települési, főképp városi közlekedési fejlesztések terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése, a közösségi közlekedés térnyerését szolgáló beruházások (forgalmi pálya fejlesztése, pl. buszfordulók, buszsávok és megállók) megvalósítása, valamint a járási, települési kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása és az integráltan megvalósított beavatkozásokhoz kapcsolódó buszbeszerzés. Fontos terület a módváltó rendszerek fejlesztése, köztük a P+R, B+R parkolók és csomópontok fejlesztése. A közösségi közlekedés fejlesztésének további kulcselemét az intelligens információ- és kommunikációtechnológiai (IKT) fejlesztések jelentik (a „smart city” [„okos város”] megközelítést követve). igényvezérelt személyszállítási szolgáltatási29 rendszer kialakítása, mobilitási tervek kidolgozása, személyszállítási intermodalitás javítása. Az intézkedés hangsúlyt helyez a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására. A beavatkozás jellegéhez kapcsolódóan szemléletformálási elemet is tartalmaznak.
A közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és Elsődlegesen az integrált költségvetési szervek, városfejlesztési önkormányzati többségi stratégiák, valamint a tulajdonú vállalkozások, központi megyei integrált területi költségvetési szervek és programok határozzák intézményeik, közösségi meg, de az intézkedés közlekedést közszolgáltatási lehetőséget biztosít a szerződés alapján ellátó kapcsolódó megyei és gazdasági társaságok (helyi és megyei jogú városi helyközi közlekedési társaságok), fejlesztések térségeken jogszabály alapján átívelő összehangolására meghatározott kizárólagos építtetők (pl. NIF Zrt., Magyar Közút Nonprofit Zrt.)
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése
34
Az önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények, infrastruktúra energiahatékonyság-központú rehabilitációja, az épületek hőszigetelésének javítása, Az önkormányzati tulajdonú épületek intézmények és infrastruktúra energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása, Önkormányzat által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása komplex fejlesztési programok keretében. Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása
az érintett területek önkormányzatai, önkormányzati intézményei. Közvetett célcsoport azon intézmények köre, amelyek önkormányzati tulajdonú épületen látnak el üzemeltetési, működtetési, feladat-ellátási felelősséget. Helyi önkormányzati Közvetett célcsoportnak költségvetési irányító és tekinthetők a térségben költségvetési szervek, működő vállalkozások és a önkormányzati többségi lakosság, mint az tulajdonú vállalkozások, valamint Akcióprogramok és a azok az intézmények, amelyek szemléletformáló akciók önkormányzati tulajdonú az intézkedés lehetőséget érintettjei. A város-vidéki épületen látnak el üzemeltetési, biztosít a kapcsolódó kapcsolatok erősítését szolgáló működtetési, feladat-ellátási megyei és megyei jogú és a helyi fejlesztési városi fejlesztések felelősséget, illetve a stratégiához illeszkedő térségeken átívelő szemléletformáló akciók megújuló energetikai projektek összehangolására esetében ezeken túl civil esetében CLLD szervezetek szervezetek. A város-vidéki akcióterületének vállalkozásai, kapcsolatok erősítését szolgáló önkormányzatai, civil és a helyi fejlesztési stratégiához szervezetei, illetve a fenti illeszkedő megújuló energetikai szervezetek által alkotott projektek esetében CLLD konzorciumok. A fenti szervezetek. tematikai keretek között az intézkedés lehetőséget biztosít a város-vidék együttműködés erősítése érdekében a helyi fejlesztési stratégiában nevesített, város-vidék együttműködést megvalósító energetikai célú komplex projektek támogatására.
4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Az intézkedés lehetőséget nyújt egyrészt a helyi önkormányzatok egészségügyi alapellátási szolgáltatásának (háziorvosi, házi gyermekorvosi a közszolgáltatásokat igénybe ellátás, a fogászati alapellátás, a területi védőnői ellátás, iskola-egészségügyi vevő lakosság, különös ellátás) helyet adó épületek korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, illetve tekintettel az várandósok, nők, indokolt esetben új létesítésére. Célja a szolgáltatások színvonalának és a gyerekek és fiatalkorúak, munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúra-fejlesztéssel és fogyatékkal élők és idősek eszközbeszerzéssel, figyelembe véve a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását.
a kevésbé fejlett régiók területe, kivéve a megyei jogú város közigazgatási területe
központi költségvetési irányító és költségvetési szervek, helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Az intézkedés a társadalmi leszakadás mérséklése érdekében, a családokról, gyerekekről, fogyatékosokról, az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális alapellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztését támogatja. Az intézkedés célja a Szociális törvényben és Gyermekvédelmi törvényben nevesített szolgáltatások elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők számára, új szolgáltatások a közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság, főként a infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával és már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével. A nappali szociális ellátások sérülékeny társadalmi rétegek. (idősek, fogyatékkal élők, hajléktalan, szenvedélybeteg és pszichiátriai beteg személyek nappali ellátása), a családsegítés, gyermekjóléti szolgálat fejlesztése esetén a minőségi fejlesztés mellett cél a férőhelyek bővítése új intézmények létesítésével, illetve a már működő szolgáltatások férőhelyeinek bővítésével.
a kevésbé fejlett régiók területe, kivéve MJV a megyei jogú város területe.
helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak.
4.3.Leromlott városi területek rehabilitációja
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése
35
Az intézkedés célja a leszakadó vagy leszakadással fenyegetett városrészeken a szociális városrehabilitációs koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex célterületen élő – nagyarányú módon való kezelése a területen élők társadalmi integrációjának alacsony státuszú népességgel elősegítésének érdekében. A szociális városrehabilitációs intézkedés rendelkező, illetve e keretében az érintett, települési szövetbe ágyazott városrészek meglévő tekintetben veszélyeztetett, funkcióinak bővítése, fejlesztése, új gazdasági, szociális, közösségi és valamint leromló városrészek közterületi funkciók kialakítása, valamint szükséges esetben a településtesttől lakói – jellemzően a elkülönült telepek felszámolása és az ott élők integrációja támogatható. munkaerőpiacról kiszoruló, Integrált szociális jellegű városrehabilitációt azokban a városrészekben kell alacsony jövedelmű, és elsősorban megvalósítani, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az alacsony alacsony iskolai végzettségű iskolázottság, az alacsony gazdasági aktivitás, a tartós munkanélküliség magas társadalmi csoportok szintje, az alacsony státusz, az erősen leromlott környezet ezt indokolja.
leromlott lakótelepek, városi szövetbe ágyazott leszakadással veszélyeztetett vagy leszakadó, jellemzően hagyományos beépítésű helyi önkormányzati városrészek vagy költségvetési irányító és településtesttől költségvetési szervek, elkülönült telepek, önkormányzati többségi kolóniák a megyék városi tulajdonú vállalkozások, civil jogállású településein (a szervezetek, egyházak, gazdasági megyei jogú városok társaságok és szövetkezetek. kivételével). A területek megfelelő indikátorrendszer segítségével kerülnek kiválasztásra.
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)
kevésbé fejlett régiók megyei jogú városok területén kívüli területe. Az intézkedés lehetőséget biztosít a megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő foglalkoztatási célú programjainak, kezdeményezéseinek összehangolására, koordinált megvalósítására
5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
az adott térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők (tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, az alacsony képzettségűek, a roma származásúak, a megváltozott munkaképességűek, a kisgyermeket nevelő nők, valamint az 50 év feletti korosztály és a pályakezdő fiatalok) és inaktívak.
Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatásigazdaságfejlesztési együttműködések, Helyi foglalkoztatási együttműködések, Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása
a szociális városrehabilitációs célterületen élő (nagyarányú alacsony státuszú népességgel Az intézkedés célja a TOP 4. prioritásának 4. intézkedésével (szociális rendelkező, illetve e városrehabilitáció) összhangban, azt kiegészítve a városi szövetbe ágyazott tekintetben veszélyeztetett, leszakadó, leszakadással veszélyeztetett városrészekben és a településtesttől valamint leromló városrészek elkülönült telepeken élők tekintetében a szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésének megállítása, valamint a lakói) jellemzően a munkaerőpiacról kiszoruló, közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek a megteremtése. alacsony jövedelmű, és Az intézkedésen belül hangsúlyt kap az önálló jövedelemszerzésre való alacsony iskolai végzettségű képesség kialakítása, fejlesztése, az oktatási hátrányok leküzdése, a leszakadással veszélyeztetett egyének és csoportok jövedelemszerzésre való társadalmi csoportok, képessé tételét célzó közösségi és egyéni szociális munka. kiemelten a szegregált körülmények között élő lakosság
azon városi területek – kivéve a megyei jogú helyi önkormányzati városok területét –, amelyek megfelelnek az költségvetési irányító és indikátorrendszernek költségvetési szervek, (lásd 4. prioritás 4. önkormányzati többségi intézkedés), jellemzően a tulajdonú vállalkozások, civil leromlással fenyegetett szervezetek, egyházak, gazdasági területek (pl. lakótelepek, társaságok és szövetkezetek városszövetbe ágyazott leromlott területek)
Az intézkedés célja a TOP ERFA forrásból megvalósuló beavatkozásaival összhangban, azt kiegészítve a TOP célkitűzéseket segítő, közösségi, társadalmi bevonást megvalósító projektek megvalósítása. A helyi közösségek fejlesztése elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti. Ez a társadalmi felzárkózási politikának is fontos eszköze, a közösségi munka hatására az érintett emberek is együttműködnek a problémák megoldásában.Helyi közösséget és identitást erősítő akciók, Helyi közösségfejlesztési programok, Helyi partnerségi együttműködések, Ösztöndíjprogram, Bűnmegelőzést, közlekedésbiztonság és közbiztonság javítását segítő intézkedések.
az intézkedés lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására
5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés
36
a kevésbé fejlett régiók népessége
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, megyei kormányhivatalok munkaügyi központja, képző intézmények
helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, képző intézmények, egyházak, civil szervezetek, társasházak, érdekképviseletek
Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva
7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
37
Az intézkedés kísérleti jelleggel, korlátozott számú, szakmai alapon kiválasztott városban valósul meg. Az intézkedés célja, hogy a városi helyi akciócsoportok (HACS) a közösségi bevonással készülő helyi fejlesztési stratégiák alapján, az akcióterületek kijelölt közösségi és kulturális tereinek fizikai rehabilitációját, ill. fejlesztését hajtsák végre a társadalom összetartozásának erősítése és helyi gazdasági fellendülése érdekében. Az intézkedés keretében a kulturális és közösségi terek, szolgáltatások fejlesztése, kínálatuk bővítése kap támogatást, lehetőség szerint hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez is.
közvetett célcsoport a helyi lakosság, míg közvetlen célcsoportok az érintett területek önkormányzatai, önkormányzati intézményei, a program céljainak megvalósításában releváns, állami finanszírozású intézményei, vállalkozásai, egyházi intézményei, civil szervezetei és lakossága által létrehozott helyi akciócsoportok (HACS - CLLD szervezetek)
a városi helyi fejlesztési stratégiák határozzák meg, az érintett városok területére, akár azon belül egyes városrészeire vonatkozóan. Az intézkedés kiemelt figyelmet fordít a fenti célok szerinti közösségi fejlesztésekre a lakótelepeken
helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházak, közintézmények, CLLD szervezetek
Az intézkedés a közösség által irányított helyi fejlesztések ESZA elemeit tartalmazza, amely közvetlenül kapcsolódik a prioritástengely ERFA finanszírozású intézkedéséhez. Az intézkedés kísérleti jelleggel, korlátozott számú városban valósul meg.Az intézkedés a városi közösségek helyi fejlesztési stratégiákon alapuló, a közösségi és kulturális infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó, azokat kiegészítő kísérleti jelleggel közösségszervezési és -fejlesztési, identitást erősítő, az összetartozást elősegítő tevékenységeket valósít meg.
az érintett területek önkormányzatai, a program céljainak megvalósításában releváns, állami finanszírozású intézményei, vállalkozásai és civil szervezetei és lakossága, amelyek a helyi fejlesztési stratégia összeállítására és a helyi fejlesztési program megvalósítására helyi akciócsoportokat hoznak létre
a városi helyi fejlesztési stratégiák határozzák meg, az érintett városok területére vonatkozóan. Az intézkedés kiemelt figyelmet fordít a fenti célok szerinti közösségi fejlesztésekre a lakótelepeken
helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházak, közintézmények, CLLD szervezetek
38 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)
1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás
Prioritás
Specifikus célterületek
Főbb kedvezményezettek
Intézkedés
Intézkedés leírása
Főbb célcsoportok
Intézkedés 1: Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat- és tudásbázisok fejlesztése
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer, a természeti erőforrások kataszterének összeállítása, az árvízi kockázatok csökkentése, az előrejelzés rendszere, modellvizsgálatok, árvízi veszély-, és kockázati térképek, és 2021-ig az árvízkockázat-kezelési tervek aktualizálása, adatbázis-fejlesztés, a Víz Keretirányelv előírásaival összhangban – fejlesztésre kerül a monitoring rendszer, Magyarország harmadik Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének kidolgozása
a klímaváltozással szemben sérülékeny térségek lakossága, az érintett térségek gazdasági szervezetei, közintézményei
Intézkedés 2: Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése
A támogatások részben térségi és települési klímastratégiák kialakítására irányulnak. A klímastratégiák sikeres megvalósításához a klímaváltozás önkormányzatok, elengedhetetlen az érintett célcsoportok tájékoztatása és szemponjából sérülékeny az akciók országos központi térségek lakossága, hatóköre miatt nem szerepvállalása, amelyet célzott, a klímaváltozás mérséklését, azaz a közigazgatási szervek, megelőző környezetvédelmet hangsúlyozó és a klímaváltozáshoz való gazdasági szervezetei, kerültek lehatárolásra civil szervezetek alkalmazkodásra is kiterjedő szemléletformálási akciók támogatása közintézményei révén kell elősegíteni.
Intézkedés 3: Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása
Az édesvizek lehetőség szerinti visszatartását biztosító vízi létesítmények építésére, állapotának javítására, illetve rekonstrukciójára, felszín alatti vizek esetében pedig a vizek a vizek többletéből vagy mennyiségével összefüggő vízrendezési, vízkár-elhárítási és hiányából származó vízgazdálkodási problémák megoldására irányuló - a Vízgyűjtőkedvezőtlen hatások által az akciók országos gazdálkodási Tervben szereplő intézkedéseket is tartalmazó érintett térségek hatóköre miatt nem projektek előkészítése és megvalósítása, a természetes vízvisszatartást lakossága, gazdasági kerültek lehatárolásra biztosító ökoszisztéma alapú megközelítések, zöld megoldások, szervezetei, illetve kiegészítő intézkedések, a belvízelvezető rendszerek megfelelő közintézményei műszaki állapotának megteremtése, vizek vízhiányos időszakra történő visszatartása
az akciók országos központi hatóköre miatt nem közigazgatási szervek kerültek lehatárolásra
vízügyi igazgatási szervek
39
Intézkedés 4: A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenállóképesség javítása
Az árvízi védművek előírás szerinti kiépítése, a műtárgyak fejlesztése, a medrek vízlevezető képességének, ökológiai szempontokat figyelembe vevő rehabilitációja, rekonstrukciója révén. Ideiglenes védvonalak felváltása állandósított védelmi rendszerekkel, körtöltésekkel, árvízvédelmi falakkal. A Tisza-völgyben támogatjuk az árvízvédelmi művek előírás szerinti kiépítését, a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelését, a lefolyás elősegítését célzó intézkedéseket az ökológiai szempontok figyelembe vételével, az alacsony fekvésű, mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen adottságú területeken vízkár-elhárítási célú árvízszintcsökkentő tározók létesítését, az ártér reaktiválását célzó szabályozott vízkivezetéssel, a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítmények létrehozásával. A műszaki és nem műszaki megoldások kombinációja, illetve a természetes árvízvédelmi megközelítést célzó kiegészítő intézkedések (pl.: mellékágak és hullámtéri holtmedrek élőhelyeinek vízpótlása) végrehajtása. Műtárgyakból és tározókból álló árapasztó rendszer tervezése és megvalósítása. A folyók ármentesítésének alapját a korszerűen megfogalmazott nagyvízi mederkezelési tervek adják meg.
az árvizek által veszélyeztetett térségek lakossága, gazdasági szervezetei, közintézményei
az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra
vízügyi igazgatási szervek, önkormányzatok
Intézkedés 5: Dombvidéki vízgazdálkodás feltételeinek javítása, tározók építése
A tervezett fejlesztések új tározók megépítését és meglévő tározók rekonstrukcióját célozzák, amelyek alkalmasak az árvízcsúcsok csökkentésére. A fejlesztések több célúak, a helyi igényektől és adottságoktól függően: a csapadékvíz helyben tartása, a felszíni vízlevezetés, vízlefolyás lassítása, a dombvidéki patakok vízhozamának egyenletesebbé tétele a hasznosítási lehetőségek megteremtésével. A projektek keretében - ahol ezek alkalmazására lehetőség van - támogatjuk továbbá a műszaki és nem műszaki megoldások kombinációját, illetve a természetes árvízvédelmi megközelítést célzó kiegészítő intézkedések végrehajtását is.
az árvizek által veszélyeztetett térségek lakossága, gazdasági szervezetei, közintézményei, helyi közösségei
az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra
vízügyi igazgatási szervek
40
Nagyprojektek
VTT Közép-tiszai tározók kiépítése, VTT Tisza-völgyi árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése, VTT Hullámtér rendezése, VTT Felsőtiszai árvízvédelmi rendszer kiépítése, VTT Alsó-tiszai tározó kiépítése, Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja, Felső-dunai mellékág-rendszerek árvízvédelme és vízpótlása
Mérőhűlózat fejlesztése, kockázatbecslés, illetve a kutatás-fejlesztés megalapozása. Proaktív és komplex kockázatértékelési rendszer/hálózat kialakítás. Egységes, horizontális integrált kockázatértékelési módszertan és informatikai háttér felállítása. Mérőés riasztó rendszerek fejlesztése szükséges. Intézkedés 6: A személyA kockázatjelzési rendszerek fejlesztése és modernizálása. és vagyonbiztonság Katasztrófahelyzet esetén a minél rövidebb vonulási idő elérésének növelése céljából a egyik módja a „fehér foltok csökkentése” új telephelyek katasztrófavédelmi létrehozásával, esetenként a meglévő, de rossz helyen lévő telephely beavatkozások megszüntetésével párhuzamosan. Amentéshez használt hatékonyságának fokozása eszközállomány bővítése. A veszélyelhárításban közreműködő szervek együttműködésének fejlesztése, a védekezéshez szükséges infrastruktúra és az eszközök rendelkezésre állásának biztosítása. A természeti katasztrófák országhatáron átnyúlóak is lehetnek, a felkészülés és a felkészültség kiterjed a nemzetközi együttműködések megvalósítására is, tovább emelve ezzel a hatékonyságot.
az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra
a kockázatveszélyes térségek lakossága, gazdasági szervezetei, közintézményei, Magyarország teljes lakossága
az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra
veszélyelhárításban dolgozó szervek, szakmai önkéntes, civil és non-profit szervezetek
2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése
41 Támogatandó intézkedések az ivóvízminőség-javító projektek általánosságban. Részben már elvégzett feladat a határértékeknek nem megfelelő minőségű vizek kezelésének megoldása. Projekt vízi közmű előkészítési feladatok támogatása. A jellemző szennyező anyagok az akciók területileg Intézkedés 1: tulajdonosok, vízi (arzén, bór, fluor, nitrit, továbbá az ammóniumion, a nitrát, illetve a szórványosan Ivóvízminőség-javítás közmű szolgáltatók, vas és mangán) kiküszöbölésén felül az ólomból készült vezetékek jelentkeznek, nagyobb ivóvíz-kezelési nem megfelelő minőségű önkormányzati felmérése, ütemezett cseréje a cél. Biztonságos, energia- és technológiák fejlesztésével, sűrűségben az társulások; állami költséghatékony rendszerek bevezetése az ivóvíz szolgáltatási ivóvízzel ellátott Alföldön és a Délmás vízbázisra áttéréssel, tulajdonú gazdasági ágazatban célzott intézkedések végrehajtásával. területek lakossága, Dunántúl térségében térségi rendszerek társaságok; kizárólag vállalkozásai szükséges kialakításával, a szemléletformálás Szemléletformálási akciók, lakossági tájékoztató anyagok készítése. ivóvízminőség-javító rekonstrukcióval, illetve esetén civil Az ivóvízminőség-javító beruházások megvalósítása során vizsgálni beavatkozás ezek kombinációjával szervezetek is. kell az integrált, költséghatékonyabb, biztonságosabb irányítási rendszerek bevezetésének lehetőségét, továbbá szem előtt kell tartani a rendszerek energiaköltségének csökkentését, a kapacitás optimalizálást.
Intézkedés 2: Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések
Az intézkedés keretében új szennyvízelvezető rendszerek, nem megfelelő szennyvízkezeléssel szennyvíztisztító telepek építése, meglévő szennyvízelvezető rendszerek, szennyvíztisztító telepek fejlesztése és bővítése, komplex rendelkező 2000 LE feletti agglomerációk, és projekt részeként közcsatornával gazdaságosan el nem látható települések, településrészek környezetbarát és költséghatékony, a megfelelő szennyvízelvezetéssel az akciók országos szakszerű egyedi szennyvízkezelésének elősegítése valósul meg. Projektelőkészítés. A fő célkitűzés a települési szennyvíz kezeléséről szennyvíztisztítással nem hatóköre miatt nem rendelkező kerültek lehatárolásra szóló irányelv előírásainak teljesítése a 2000 LE feletti agglomerációkban. Meglévő szennyvízgyűjtő agglomerációk; rendszerek/szennyvíztisztító telepek bővítése – beleértve az elsősorban a 2000 LE feletti agglomerációk építéshez/fejlesztéshez kapcsolódó szükséges és indokolt mértékű lakossága, gazdasági hálózatrekonstrukciót – szintén támogatható. Integrált irányítási rendszerek bevezetése. Szemléletformáló programok. szervezetei
vízi közmű tulajdonosok, vízi közmű szolgáltatók, önkormányzati társulások; állami tulajdonú gazdasági társaságok; kizárólag a szemléletformálás esetén civil szervezetek is
Hulladékgazdálkod ással és kármentesítéssel kapcsolatos
42 Intézkedés 3: Szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel
A szennyvíziszap hasznosítási stratégia kidolgozása a „Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és –elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés” tárgyú KEOP projekten belül történik. A szennyvíziszap hasznosítási arányának növelése. A főváros szennyvíztisztító telepein képződő szennyvíziszap hasznosításának megoldása. Projektelőkészítés.
Nagyprojektek
Budapesti szennyvíziszapok hosszú távú kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása
Intézkedés 1: Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése
Meglévő elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése, hatékonyságának növelése, valamint az eddig elkülönített gyűjtéssel nem lefedett hazai területek elérése. Anyagában történő hasznosítás elősegítése és az elkülönített gyűjtés példaértékű elterjesztése. Szemléletformálási akciók támogatása.
azon területek lakossága, ahol a szennyvíziszap az akciók országos kezelése és hasznosítása, hatóköre miatt nem a kerültek lehatárolásra szennyvízhasznosítással nem megfelelő
vízi közmű tulajdonosok, víziközműszolgáltatók, állami tulajdonú gazdasági társaságok
a települések lakossága, a közszolgáltatással érintett egyéb hulladéktermelők
önkormányzatok és társulásaik, állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, kizárólag a szemléletformálás esetén civil szervezetek is
az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra
43 A települési hulladékkezelési rendszerek komplex és költséghatékony fejlesztése, továbbá a jelenleg hiányzó hulladékgyűjtési és hulladékkezelési kapacitások kiépítése szükséges. A keletkező települési hulladék minél nagyobb mennyiségű hasznosíthatása. A biológiailag lebomló hulladék megfelelő kezelésének érdekében további kapacitásbővítés válhat szükségessé. Az intézkedés keretében hulladékkezelési rendszerelemek kialakítása, Intézkedés 2: Az térségi rendszerek bővítése, valamint a korábban a térségi előkezelés, a hasznosítás és hulladékgazdálkodási rendszerekből kimaradt települések bevonása az ártalmatlanítás történik meg. alrendszereinek fejlesztése Az intézkedés támogatja az elkülönítetten gyűjtött hulladék a települési hulladék továbbkezelését, az ehhez szükséges válogatóművek kialakítását, vonatkozásában kiegészülve a települési hulladékok lerakását megelőző, annak biológiai vagy mechanikai kezelését lehetővé tevő létesítmények fejlesztésével, illetve a válogatás és a biológiai/mechanikai kezelés kombinációját megvalósító komplex hulladékkezelő központok kialakításával. Az intézkedés tartalmazza továbbá a gyűjtött hulladék hasznosítását célzó fejlesztéseket (pl. komposztálás, alternatív tüzelőanyag előállítása, stb.), valamint az ártalmatlanítást célzó további – elsősorban hulladéklerakókat érintő – fejlesztéseket is. Nagyprojektek
Intézkedés 3: Országos Környezeti Kármentesítési Program
a települések lakossága, a közszolgáltatással érintett egyéb hulladéktermelők
az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra
önkormányzatok és társulásaik, állami tulajdonú gazdasági társaságok
A szennyezett talajjal/felszín alatti vízzel érintkező lakosság, gazdasági szervezetek.
nem kerültek lehatárolásra az akciók országos hatóköre miatt, viszont a beavatkozások jelentős része a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken, illetve a fokozottan érzékeny és érzékeny területeken valósul meg
állami vagyonkezelésért felelős szervezetek
Hulladékgazdálkodás – Közép-Duna-Vidék
Az intézkedés célja a földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vizek állapotát veszélyeztető szennyező források ütemezett felszámolása az állami felelősségi körbe tartozó területeken. Tényfeltáró vizsgálatok lefolytatása, továbbá a szennyezettség eltávolítása. Az intézkedés keretében csak az állami kezelésben levő terültek mentesítése lesz támogatható.
4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések
44
Intézkedés 1: A természetvédelmi helyzet javítását és a leromlott ökoszsiztémák helyreállítását célzó élőhely-fejlesztés
Védett természeti területek, Natura 2000 területek, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi hatálybalépéséről és helyzetének javítása, illetve a leromlott állapotú természetes élőhelyek az átmeneti helyreállítása, élőhelyvédelem: szabályokról szóló - inváziós fajok visszaszorítása, szukcessziós folyamatok 1992. évi II. törvény szabályozása, leromlott állapotú vagy erősen átalakított élőhelyek 15. § (3) bekezdése rehabilitációja, rekonstrukciója, új élőhelyek kialakítása, a szerinti védelemre vízháztartás, illetve a vízminőség javítását célzó beavatkozások, Helyi közösségek, helyi tervezett természeti vízfolyások medermorfológiai és vízfolyás-dinamikai viszonyainak ökoturisztikai területek (amelyek a helyreállítása, vadfajok kártételének megelőzéséhez szükséges szolgáltatásokat nyújtó védett természeti infrastruktúra kialakítása. vállalkozások és más területek védettségi - a védett és közösségi jelentőségű fajok szabad mozgását szolgáló gazdasági szereplők, a szintjének infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, vonalas létesítmények tágabb térség lakossága, helyreállításáról szóló természetkárosító, tájromboló, és a fajok vándorlását akadályozó az érintett térségbe 1995. évi XCIII. hatásának mérséklése. látogató turisták, kutatók, törvény hatálya alá - a közösségi jelentőségű, ill. védett fajok ex-situ megőrzéséhez, a szakirányú tartoznak és így fajmegőrzési programok akciótervének végrehajtásához szükséges felsőoktatásban állami tulajdonba eszközrendszer kialakítása, fejlesztése; egyes fajok in-situ megőrzését résztvevő intézmények vételre várnak vagy szolgáló speciális élőhely-fejlesztési beavatkozások. hallgatói, stb.; tágabb már állami tulajdonba - védett földtudományi értékek és területek (barlangok, mesterséges értelemben az Európai kerültek), továbbá – üregek, földtani alapszelvények, ásvány- és ősmaradvány-lelőhelyek) Unió és Magyarország indokolt esetben és továbbá a kunhalmok, földvárak és fülkés sziklák, valamint ezek polgárai. mértékben – a védett természeti környezetének rekonstrukciója, ahol releváns, a kulturális természeti területek örökségvédelmi szempontok érvényesítésével. és/vagy Natura 2000 - bemutatás, szemléletformálás területek megőrzése, A célkitűzés által megcélzott problémák országszerte jelentkeznek, illetve a védett vagy így a fejlesztések a programterület teljes Natura 2000 hálózatára, közösségi jelentőségű illetve az ott található védett természeti területekre irányulnak, fajok további területi szűkítés nélkül. természetvédelmi helyzetének javítása érdekében fejlesztésre szoruló egyéb természeti területek.
(konzorciumi partnereket is beleértve): jogszabály szerint az országos jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezelésért felelős szervek (nemzeti park igazgatóságok), védett természeti területek természetvédelmi kezelésében érintett központi költségvetési szervek (pl. vízügyi igazgatóságok), 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaságok (pl. állami erdészeti zártkörűen működő részvénytársaságok), civil szervezetek, önkormányzatok, stb.
45
Intézkedés 2: A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása
Helyi közösségek, helyi ökoturisztikai szolgáltatásokat nyújtó (konzorciumi Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi vállalkozások és más partnereket is helyzetének szinten tartása, javítása, nyomonkövetés: Az állami gazdasági szereplők, a beleértve): jogszabály - Védett, ill. Natura 2000 területek közvetlen természetvédelmi tulajdonban, illetve tágabb térség lakossága, szerint az országos kezeléséhez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztése: az érintett térségbe természetvédelmi jelentőségű védett - A monitorozásához szükséges eszközpark fejlesztése. látogató turisták, kutatók, vagyonkezelésében természeti területek - A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztése. lévő védett természeti szakirányú természetvédelmi Az intézkedés által megcélzott problémák országszerte, illetve minden területek és Natura felsőoktatásban kezelésért felelős kevésbé fejlett régióban jelentkeznek, így a fejlesztések a 2000 területek. résztvevő intézmények programterület teljes Natura 2000 hálózatára irányulnak, további szervek (nemzeti park hallgatói, stb.; tágabb igazgatóságok) területi szűkítés nélkül. értelemben az Európai Unió és Magyarország polgárai.
(konzorciumi partnereket is Helyi közösségek, helyi A madárvédelmi irányelv hatálya alá tartozó fajok, illetve az beleértve): ökoturisztikai szakterületi élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő fajok és élőhelyszolgáltatásokat nyújtó kutatásban érintett Intézkedés 3: A közösségi típusok aktuális természetvédelmi helyzetének meghatározása. A vállalkozások és más közösségi jelentőségű élőhelyek Natura 2000 területeken történő költségvetési szervek jelentőségű természeti Védett természeti gazdasági szereplők, a (a Magyar értékek hosszú távú térképezése, a közösségi jelentőségű élőhely-típusok és fajok tágabb térség lakossága, területek, Natura 2000 állapotának meghatározása, a meglévő fajmegőrzési tervek Tudományos megőrzését és fejlesztését, az érintett térségbe területek, illetve az Akadémia érintett valamint az EU Biológiai felülvizsgálata és újabbak készítése, valamint a természetvédelmi látogató turisták, kutatók, ökoszisztémaintézetei, egyetemek Sokféleség Stratégia 2020 helyzet komplex meghatározását és a szükséges közép- és hosszú távú szakirányú szolgáltatások stb.), jogszabály intézkedések listájának összeállítása.Az intézkedés másik eleme az célkitűzéseinek hazai felsőoktatásban térképezése esetén az ökoszisztémák és szolgáltatásaik országos léptékű feltérképezése és szerint az országos szintű megvalósítását résztvevő intézmények ország teljes területe. megalapozó stratégiai értékelése, az ökoszisztémák helyreállításával kapcsolatos nemzeti jelentőségű védett hallgatói, stb.; tágabb természeti területek vizsgálatok stratégiai keret prioritásainak azonosítása. A célkitűzés által értelemben az Európai természetvédelmi megcélzott problémák országos léptékűek, a fejlesztések a teljes Unió és Magyarország programterületet érintik, további területi szűkítés nélkül. kezelésért felelős polgárai. szervek (nemzeti park igazgatóságok)
46
5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása
Intézkedés 4: A hazai Natura 2000 területek hálózat egységes szemléletben, a helyi közösségek bevonásával történő bemutatását szolgáló mintaprojektek
Intézkedés 1: Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése
Helyi közösségek, helyi ökoturisztikai (konzorciumi szolgáltatásokat nyújtó partnereket is vállalkozások és más beleértve): jogszabály A hazai Natura 2000 hálózat egységes szemléletben történő gazdasági szereplők, a szerint az országos bemutatásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása: egységes tágabb térség lakossága, jelentőségű védett megjelenésű tájékoztató táblák kihelyezése, információs pontok az érintett térségbe természeti területek kialakítása, tematikus bemutatóhelyek hálózatának kiépítése egy-egy látogató turisták, kutatók, Natura 2000 területek természetvédelmi tájegységben, egyes közösségi jelentőségű, ill. védett fajok szakirányú megőrzéséhez kapcsolódó célzott szemléletformálási kezelésért felelős felsőoktatásban szervek (nemzeti park tevékenységekhez szükséges infrastrukturális háttér kialakítása. résztvevő intézmények Célzott szemléletformálási tevékenységek. igazgatóságok), civil hallgatói, stb.; tágabb szervezetek, értelemben az Európai önkormányzatok, stb. Unió és Magyarország polgárai.
Hálózatra termelő erőművek megújuló energia felhasználásával (villamos energia előállításás, kombinált hő- és villamos energia). Biomassza hasznosítása, Biogáz termelés és felhasználás Geotermikus energia alkalmazása Napenergia hasznosítása Vízenergia hasznosítása Továbbá támogathatók az itt felsorolt megújuló technológiákra alapozott zöldáram termelő rendszerek fejlesztései közjogi vagy magánjogi szervezetek által. A hálózat szabályozásához hozzájáruló villamos energia-tároló rendszerek, valamint egyéb eszközök támogatása. Projektelőkészítés.
az energia szektor szereplői
az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra
gazdasági társaságok
47
Intézkedés 2: Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával)
közjogi vagy magánjogi szervezetek (végső kedvezményezett a A lakóépületek, a központi költségvetési szervek, valamint a lakosság), központi lakosság, állami fejlettebb régióban az önkormányzatok tulajdonában álló középületek, költségvetési szervek, közintézmények, az továbbá az állami közfeladatot ellátó nonprofit szervezetek nonprofit szektor állami közfeladatépületeinek energiahatékonysági és megújuló energiaforrások (kivéve ellátásban résztvevők alkalmazására irányuló korszerűsítéseit tervezzük támogatni. „Soft” önkormányzat), az akciók országos típusú energiagazdálkodási eszközök elterjesztése, amelyek az köre, nonprofit szektor egyházak, többségi hatóköre miatt nem (kivéve önkormányzat), energiafelhasználás nyomon követésével (monitoringjával), állami tulajdonú egyházak, valamint kerültek lehatárolásra folyamatos szabályozásával csökkentik az energiafogyasztást. gazdasági társaságok, Műszaki, technológiai eszközök (mérő- és szabályozó berendezések) többségi állami tulajdonú fejlettebb régióban gazdasági társaságok, beszerzése, valamint az ezek alkalmazásához szükséges oktatás, lévő helyi fejlettebb régióban lévő képzés, betanítás és környezeti minőségbiztosítás. Központi önkormányzatok, helyi önkormányzatok költségvetési szervek nulla energiaigényű projektjei mintaprojekt fejlettebb régióban jelleggel.Projektelőkészítés. lévő helyi önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok
48
Intézkedés 3: Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése
Épületek energiahatékonysági korszerűsítései, távhőrendszerek primer oldali energiahatékonysági korszerűsítései, megújuló alapokra helyezése, valamint ezek kombinált fejlesztései (primer oldali energiahatékonyság korszerűsítés és megújuló alapra helyezés). Támogathatók továbbá a hőellátó rendszerek energetikai fejjlesztései közjogi vagy magánjogi szervezetek által. Ennek során többek között tervezett az új megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakításának, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek korszerűsítésének, energiahatékonyság növelésének, vagy kiváltásának és megújuló alapra helyezésének, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő a távhőszektor szereplői integrálásának az ösztönzése. Elosztórendszerek, a primer vezetékhálózatok cseréje, a magas vezetésű vezetékek hőszigetelése és föld alá helyezésével történő korszerűsítése, a hőközpontok felújítása, szétválasztása, szabályozóés telemechanikai rendszerek beépítése, új fogyasztók bekapcsolása, a távhűtés (hőhajtású fűtés) fejlesztése, valamint új kooperációs és piacbővítő gerincvezetékek kiépítése kiemelt fontosságú. Ezen belül hangsúlyt fektetünk az egymástól elkülönült távhő elosztói rendszerek hatékonyságnövelő összekapcsolására is. Projektelőkészítés.
Intézkedés 4: Szemléletformálási programok
Energia- és klímatudatos szemlélet kialakítását célzó programok kijelölése és a szemléletformálási programok megvalósítása Elsősorban a tanulókat és gyermekes családokat megmozdító programok támogatása, melyek felhívják a figyelmet az energia- és klímatudatos viselkedések előnyeire, illetve az elért közönség tájékozottságát növelik saját energiamegtakarítási lehetőségeik kapcsán. Jó példák bemutatására, az egyéni cselekedetek jelentőségére, azok környezeti hatásaira.
Nagyprojektek
Csepel-Kispest-Kelenföld (dél-budapesti) hő kooperáció kialakítása
lakosság, civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok, oktatási intézmények, központi költségvetési szervek.
az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra
távhő-szolgáltatók, valamint a távhőtermelő gazdasági társaságok, közjogi vagy magánjogi szervezetek
civil szervezetek, egyházak, az akciók országos önkormányzatok, hatóköre miatt nem oktatási intézmények, kerültek lehatárolásra központi költségvetési szervek.
1. Együttműködő társadalom
Prioritás
49 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív program (EFOP) Intézkedés
Intézkedés leírása
Területi kihatás
Az intézkedés főbb beavatkozásai: a) A megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációja. A művelet célcsoportját a komplex minősítési nyilvántartásban szereplők alkotják és akik a célcsoport foglalkoztatását vállalják (akkreditált 1.1 A foglalkoztatók és nyílt munkaerő-piaci szereplők). halmozottan b) A szabadságvesztés alatti reintegráció . kevésbé fejlett régiók, hátrányos c) Romák (kiemelten roma nők) foglalkoztatásba ágyazott országos kihatású helyzetű képzése. programoknál a KMR is csoportok d) A támogatott lakhatás kialakításának célja a rehabilitációs (VEKOP-ból vagy nemzeti munkaerő-piaci programot már sikeresen teljesített, felépülőben lévő forrásból finanszírozva), és eszközökben való drogbetegek szükségleteihez illeszkedő szolgáltatások egyes műveleteknél részvételének és biztosítása, társadalmi reintegrációjának támogatása, Magyarországon kívüli munkaerő-piacon valamint a támogatott lakhatást igénybevevő drogbetegek régiók való foglalkoztatási lehetőségének támogatása. megjelenésének elősegítése Az intézkedés tartalmazza a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges informatikai fejlesztéseket is, elsődlegesen a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját segítő kormányzati háttérinformatikai rendszer továbbfejlesztését.
Főbb célcsoportok
Főbb kedvezményezettek
a rászoruló és/vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő halmozottan hátrányos helyzetű személyek, romák, megváltozott munkaképességű személyek, szenvedélybetegek, hajléktalan emberek
állami költségvetési szervek, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzatiintézmények, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, oktatási/képzési intézmények, megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató gazdasági társaságok,szociális szövetkezetek
1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása
50 Az intézkedés főbb beavatkozásai: a) A családi krízishelyzetek kialakulásának megelőzését szolgáló, illetve a létrejött krízishelyzetek megoldását támogató szolgáltatások, valamint a családdal, gyermekekkel, gyermekvállalással és családi kevésbé fejlett régiók, az krízishelyzetekkel kapcsolatos szemléletformálás. országos kihatású b) A fiatalok vidéken, helyben maradásának, aktivitásának, programok kapcsán a KMR valamint az ezzel kapcsolatos disszemináció támogatása. is (VEKOP-ból vagy nemzeti d.) Abefogadó szülői, gyermekotthoni ellátásban részesülők forrásból finanszírozva), és a javítóintézeti neveltek társadalmi integrációjának egyes programok esetében elősegítése. Magyarországon kívüli régiók Az intézkedés tartalmaz informatikai fejlesztést is a családi, valamint ifjúsági portálokvirtuális fórumok tekintetében. Az intézkedés egyes elemei kizárólag elmaradott térségekben, a fennmaradó része pedig kizárólag hátrányos helyzetű embereket célozva valósul meg.
gyermekek és fiatalok, a fiatal családok, a települési ifjúsági munka szereplői, önkormányzati intézmények referensei, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, illetve oltalmazott gyermekek, fiatal felnőttek, a javítóintézetből kikerülők, a befogadó szülők és velük élő gyermekek, gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezettek
önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati intézmények, civil szervezetek, sportegyesületek, egyházi jogi személyek,kulturális intézmények, köznevelési feladatot ellátó intézmények, állami költségvetési szervek, nonprofit gazdasági társaságok
1.3 Társadalmi együttélés erősítése
51 Az intézkedés főbb beavatkozásai: a.) Hátrányos helyzetű emberek, romák aktív társadalmi szerepvállalása. Roma nők civil szerveződéseinek támogatása. Társadalmi szemléletformálás antidiszkriminációs programokkal, romák médiumokban történő foglalkoztatása. b.) A nemzetiségi identitás megőrzése, a kultúrák közötti párbeszéd erősítése és az eltérő identitással rendelkező társadalmi csoportokegyüttműködése érdekében interaktív programok kialakítása szükséges kiemelten az alábbi területeken: - a roma és más nemzetiségi valamint migráns csoportok/közösségek hagyományainak, szokásainak megismertetése, értékeinek összegyűjtése és bemutatása, kevésbé fejlett régiók és az ezt segítő programok és „pontok” kialakítása; országos kihatású - a nemzetiségek, kisebbségi csoportok és a többségi programok kapcsán a KMR társadalom közötti párbeszédet támogató programok; is (VEKOP-ból vagy nemzeti továbbá forrásból finanszírozva), - az eltérő kultúrák meg- és elismerését támogató egyes műveleteknél tevékenységek. Magyarországon kívüli c.) A közösségi szerepvállalás erősítése az önkéntesség, a régiók karitatív munka előmozdítása és a civil társadalom megerősítéseáltal. d.) Azáldozattá és bűnelkövetővé válás megelőzése, a kapcsolódó programok megvalósítása és szolgáltatások megerősítése, a szabadságvesztés büntetés alatt állók esetében a társadalmi reintegrációt elősegítő személyiségés kompetenciafejlesztő programok megvalósítása. Az intézkedésben tartalmazza a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges informatikai fejlesztéseket is elsődlegesena kultúraközvetítő tevékenységek, a kulturák megismerése, a kulturális értékek hozzáférése és hosszú távú megőrzése terén.
hátrányos helyzetű csoportok, romák, állami költségvetési szervek, fogyatékos, pszichiátriai önkormányzatok és beteg, szenvedélybeteg, társulásaik, nemzetiségi demens, idős vagy önkormányzatok és hajléktalan személyek, a társulásaik; önkormányzati és bűnelkövetők, valamint a nemzetiségi önkormányzati bűnelkövetés, áldozattá intézmények, közfeladatot válás szempontjából ellátó intézmények, központi kiemelten veszélyeztetett költségvetési szervek, civil gyermekek és fiatalok, szervezetek, egyházi jogi javítóintézetben és személyek, büntetésvégrehajtási igazságszolgáltatási szervek, intézetben elhelyezettek, médiaszervezetek, közvetve a többségi felsőoktatási intézmények társadalom
52 Az intézkedés az integrált térségi gyermekprogramok célzott kiterjesztését célozza, amelynek keretében a leghátrányosabb helyzetű járásokban a gyermekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére 2007-2013 között elindított térségi komplex gyermekesély programok továbbfejlesztése, indokolt esetben bővítése történik. Sor kerül kistelepülési gyermekprogramok indítására. 1.4 Gyermekeket ABiztos Kezdet szolgáltatások fejlesztésének céljaaz 1.000 fő sújtó feletti hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű, nem nélkülözésfelszám csökkenő gyerekszámú településeken, településrészeken koragyermekkori felzárkózást segítő új gyerekházak indítása olását célzó a gyermek legkorábbi életkorától a szülő bevonásával zajló programok és szolgáltatások biztosításával, kapcsolódva az egészségügyi szolgáltatások prevencióhoz és együttműködve a gyerekjóléti és a fejlesztése családsegítő szolgálatokkal.
első beavatkozási terület esetében a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű járások, másodiknál az 1.000 fő alatti kistelepülések, harmadiknál pedig az 1.000 fő feletti települések, illetve magas gyerekszámú elmaradott településrészek, egyes műveleteknél Magyarországon kívüli régiók
önkormányzatok, nemzetiségi hátrányos helyzetű önkormányzatok és járásokban, társulásaik, önkormányzati és településeken, nemzetiségi önkormányzati településrészeken élő intézmények, költségvetési gyermekek, fiatalok és szervek, civil szervezetek, szüleik, valamint a velük egyházi jogi személyek foglalkozó szakemberek
Az intézkedés tartalmazza a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges informatikai fejlesztéseket is, elsődlegesen az integrált gyermekprogramok országos összehangolásának, illetve helyi megvalósításának érdekében. Ez az intézkedés az integrált megközelítés alkalmazásával első és harmadik kívánja biztosítani a leghátrányosabb helyzetű járásokat 1.5 Területi alprogram esetében a célzó programok megvalósítását.Az intézkedés célja ennek hátrányok leghátrányosabb helyzetű a leghátrányosabb megfelelően az integrált program megvalósításának felszámolását támogatása, másrészt a program hatókörén túli hátrányos járások, illetve települések, helyzetű járásokban és szolgáló komplex településeken élők, helyzetű, a leszakadás szélén álló települések komplex a másodiknál a leszakadó programok települések, egyes leszakadó településeken fejlesztése.A települési leszakadási folyamatok emberi erőforrást élők műveleteknél megfordítása, a leghátrányosabb helyzetű települések célzó felzárkózásának folytatásaAz intézkedéstartalmazza a Magyarországon kívüli beavatkozásai térségi integrált program országos összehangolását szolgáló régiók informatikai fejlesztést is.
önkormányzatok (társulásaik és szövetségeik is), nemzetiségi önkormányzatok (társulásaik is), önkormányzati, nemzetiségi önkormányzatiés állami intézmények, egyházi jogi személyek,civil szervezetek, szociális szövetkezetek, gazdasági szereplők
53
1.6 Tartós szegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése
Az intézkedés célja a tartós szegénységbenélő családok, romák, valamint periférikus A tartós szegénységben élők, romák felzárkózása, a periférikus élethelyzetek felszámolása komplex programokkal A TOP a városok bel- és külterületén található elmaradott településrészek rehabilitációját, míg az EFOP a nem városi területeket célozza.
kevésbé fejlett régiók, de az országos léptékű programok esetén a Közép-magyarországi Régió is, többségében tartós szegénységben segítségre szorulók, romák élők, segítségre szorulók, lakta települések, GYES-ről, GYET-ről településcsoportok és visszatérők, romák és az önkormányzatok, társulásaik elmaradott és intézményeik, nemzetiségi a helyi közösség, ahol településrészek, önkormányzatok, társulásaik élnek, valamint az településen kívüli telepek, és intézményeik, elmaradott telepszerű lakhatási költségvetési szervek, civil településrészeken, körülmények között élők szervezetek, egyházi jogi településen kívüli elsősorban azon személyek, szociális telepeken élő családok és régiókban, ahol a jelenleg szövetkezetek a telep környezetében ismert elmaradott élő lakosság, továbbá a településrészek70%-a velük foglalkozó található (D-Alföld, Dszervezetek Dunántúl, É-Alföld, és ÉMagyarország), továbbá egyes műveleteknél Magyarországon kívüli régiók
1.7 Az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése
54 Az intézkedés hozzájárul a hátrányos helyzetű és a leghátrányosabb helyzetű járásokban működő helyi akciócsoportok (HACS-ok) által kidolgozott stratégiák társadalmi felzárkózási célú kiterjesztéséhez: 1) Helyi felzárkózást szolgáló tudás bővítése 2) Többfunkciós közösségi szolgáltató terek működtetése 3) Kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése (pl. fiatalok helyben tartása, helyi tudástőke hátrányos és növelése) leghátrányosabb helyzetű 4) Közösségépítés és -megtartás, építve az 1.3 vidéki járások intézkedésben kialakított módszertanra és mentorhálózatra 5) A környezeti fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés (kizárólag ESZA fejlesztés)
helyi akciócsoportokon keresztül a helyi közösségek
a HACS-ok és az általuk kijelölt kedvezményezetti kör (helyi és területi költségvetési szervek, államháztartáson kívüli nonprofit szervezetek)
a nevesített betegségcsoportok kockázati célcsoportjai, azon belül fókuszálva a hátrányos helyzetű személyekre, a népegészségügyi kommunikációban érintett szakemberek, a központi vagy helyi döntéshozók
egészségügyi szolgáltatók, állami szervek, önkormányzatok és azok intézményei, civil szervezetek, sportegyesületek, egyházi jogi személyek, köznevelési és kulturális intézmények, KKV-k, felsőoktatási, egészségügyi intézmények
A megvalósítandó tevékenységek között szerepel kis értékű, a megfogalmazott célok elérését közvetlenül támogató, kizárólag kiegészítő jellegű informatikai fejlesztés is. kevésbé fejlett régiók, az országos léptékű 1.8 Keringési betegségek, elhízás, cukorbetegség megelőzése és programok esetén a KMR gondozása, a daganatos betegségek kockázatának Népegészségügyi is (VEKOP-ból vagy nemzeti program, az csökkentése, korai felismerése és kezelése, emberi forrásból finanszírozva) egészségre ható környezeti ártalmak, a lelki egészség, a egészségtudatoss azzal, hogy a ágot erősítő szerhasználat megelőzése és visszaszorítása, a hátrányos finanszírozandó helyzetűek vagy az elmaradott térségekben élők fizikai programok és programok elsősorban az szolgáltatások aktivitási szintjének fokozása, az egészségkultúra fejlesztése, elmaradott térségek fejlesztése a célzott lakossági szűrések korszerűsítése. alacsonyabb szolgáltatáshozzáférését szüntetik meg
55 Az intézkedés egyik eleme a szervezeti működést támogató eszközök fejlesztése, az egészségügyi intézményrendszer, a népegészségügyi szolgáltatások, szociális és gyermekvédelmi, valamint a család és ifjúságügyi intézményrendszer területeken egyaránt. Az intézkedés részét képezi az alapellátás fejlesztésére fókuszáló, de célzott szakellátás fejlesztést is megvalósító 1.9 A minőségi kevésbé fejlett régiók, módon az egészségügyi ellátórendszer és a népegészségügyi feladatellátást országos léptékű szolgáltatások hatékonyságának fokozásaaz 1.8 támogató programok esetén a KMR intézkedésnél megfogalmazott célok elérése érdekében. eszközök és is (VEKOP-ból vagy nemzeti A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és a alkalmazások forrásból finanszírozva), rehabilitációs intézmények terén két fő cél jelölhető ki: az fejlesztése, illetve egyes műveleteknél intézményi férőhelyek kiváltásának folytatása a 2020-ig a korai Magyarországon kívüli ütemezett teendők végrehajtásával, továbbá az intervenció régiók ellátórendszer más területein a hatékonyság és a nyújtott megerősítése szolgáltatások minőségének javítása.
közszolgáltatást és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársai és a szolgáltatások igénybevevői
állami szervek, költségvetési szervek, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, felsőoktatási egészségügyi intézmények, klinikák
Az intézkedés másik eleme a koragyermekkori intervenció rendszerszintű fejlesztése.
1.10 Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás
Az intézkedés tartalmazza a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges informatikai fejlesztéseket is. Az intézkedés célja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása humánpolitikai eszközökkel. Az intézkedés kiterjed az 1. prioritási tengelyben érintett állami szervek, kevésbé fejlett régiók, államháztartáson belüli és az államháztartáson kívüli önkormányzatok, nemzetiségi a közszolgáltatást és országos programok szervezetben foglalkoztatottra.Cél az életpályák átalakítása önkormányzatok és közösségi szolgáltatást és hiányzó modellek kidolgozása.Az intézkedés keretében esetén a KMR is (VEKOPtársulásaik, önkormányzati és nyújtó intézmények megvalósul az ellátások humán kapacitásának mennyiségi ból vagy nemzeti forrásból nemzetiségi önkormányzati munkatársai, finanszírozva), fejlesztése a hiányszakmákban és a hozzáférhetőség javítása intézmények, civil közfeladatot ellátó Magyarországon kívüli érdekében.Az intézkedés tartalmazza a fentebb szervezetek, egyházi jogi intézmények munkatársai megfogalmazott humánpolitikai célok eléréséhez, az régiók személyek, költségvetési életpálya elemek kialakításához és működéséhez, valamit az szervek egészségügyi emberi erőforrás tervezéséhez szükséges, a fenti célok elérését kiszolgáló informatikai fejlesztéseket is.
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében
56 Az intézkedés célja a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdasági megoldások keretében a leghátrányosabb helyzetű, a nyílt munkaerő-piacra nem, 1.11 vagy nehezen bevonható, hátrányos helyzetű személyek, Hátrányenyhítés a köztük kiemelten romák munkalehetőségeinek bővítésea társadalmi társadalmi gazdaság eszközein keresztül, egyúttal integrációt folyamatos tanácsadást,egyénre szabott szociális és szolgáló mentális, valamintügyviteli, gazdálkodási segítséget kínálva társadalmi számukra, továbbá az érintett közösségek alkalmassá tétele gazdaság fenntartható társadalmi vállalkozások létrehozására és eszközeivel működtetésére.
2.1 A rászoruló gyermekek életesélyeinek növelése
Az intézkedés tartalmazza a megfogalmazott célok elérését közvetlenül szolgáló informatikai fejlesztéseket is. Az intézkedés olyan beavatkozásokhoz biztosít infrastrukturális hátteret, amelyek a legkorábbi életkortól kezdve segítik a lakókörnyezeti, egészségi és szociokulturális hátrányokkal induló gyermekek sikeres felzárkózását a leghátrányosabb helyzetű járásokban, valamint a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos településeken. Az intézkedésben kizárólag a beruházások által érintett intézményeken belüli, a fejlesztés eredeti célját szolgáló informatikai beavatkozások és infrastruktúrafejlesztés hajthatók végre.
hátrányos helyzetű települések, járások, továbbá egyes műveleteknél Magyarországon kívüli régiók
a munka világában nehezen elhelyezhető, leghátrányosabb helyzetű, elsősorban roma emberek, megváltozott munkaképességűek, GYES-ről, GYET-ről visszatérők
települési önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati szövetségek, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati intézmények, költségvetési szervek, szociális szövetkezetek, gazdasági szervezetek, egyházi jogi személyek, civil szervezetek
önkormányzatok, nemzetiségi leghátrányosabb helyzetű önkormányzatok és járásokban, társulásaik, önkormányzati és leghátrányosabb helyzetű szolgáltatáshiányos nemzetiségi önkormányzati településeken, illetve járások, intézmények, államháztartási szolgáltatáshiányos magas gyerekszámú szervek, központi települések, magas elmaradott költségvetési szervek, civil gyerekszámú elmaradott településrészeken élő szervezetek, településrészek gyermekek, fiatalok és sportegyesületek, egyházi jogi szüleik, valamint a velük személyek, szociális foglalkozó szakemberek szövetkezetek
57
Az intézkedés szoros kapcsolatban áll a TOP humán infrastruktúra fejlesztési prioritási tengelyével azáltal, hogy a 2.2 A társadalmi TOP a szociális és egészségügyi szolgáltatásokért felelős együttműködést minisztérium által rögzített tartalmi keretek között javítja az szolgáló önkormányzati fenntartású szociális és egészségügyi intézmények és alapellátások infrastrukturális feltételeit. szolgáltatások A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények fejlesztése, és szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, a társadalmi bentlakásos együttműködést erősítő infrastruktúra fejlesztése, az intézmények egészségügyi rendszer infrastrukturális fejlesztése kiváltása, új kapacitások Az intézkedésben kizárólag a beruházások által érintett létesítése intézményeken belüli, a fejlesztés eredeti célját szolgáló informatikai beavatkozások hajthatók végre.
2.3 Területi hátrányok felszámolása komplex programokkal
Ezen intézkedés a leghátrányosabb helyzetű járásokban, településeken élők felzárkózását szolgáló program megvalósítását célozza, a 2007-2013 közötti időszak tapasztalatainak beépítésével. A települési leszakadási folyamatok megfordítása. A beavatkozásoknak összhangban kell lenniük a Helyi Esélyegyenlőségi Programokkal. Az intézkedésben kizárólag a beruházások által érintett intézményeken belüli, a fejlesztés eredeti célját szolgáló informatikai beavatkozások hajthatók végre.
kevésbé fejlett régiók, országos kihatású programok esetén a Közép-magyarországi Régió is
leghátrányosabb helyzetű járásokés települések, valamint leszakadó települések
az egészségügy tekintetében a teljes magyar lakosság, a 95/252 szociális ágazat tekintetében a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek, gyermekjóléti ellátások és szociális ellátásokban gondozottak, gyermekvédelmi gondoskodásban élő és javítóintézetben elhelyezett személyek,valamint a mentális egészség szempontjából veszélyeztetett személyek
közfinanszírozott egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, közhasznú, illetve civil szervezetek, önkormányzati, nemzetiségi önkormányzatiés állami tulajdonú szervezetek és intézmények, állami intézmények, egyházi jogi személyek, kulturális intézmények, nemzetiségi önkormányzatok, felsőoktatási intézmények
önkormányzatok és társulásaik, valamint szövetségeik, központi a leghátrányosabb kötlségvetési szerv, helyzetű járásokbanés nemzetiségi önkormányzatok településeken élők és a és társulásaik, önkormányzati, velük foglalkozó nemzetiségi önkormányzatiés szervezetek, állami intézmények, egyházi szolgáltatások, leszakadó jogi személyek,civil településeken élők szervezetek, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók, szociális szövetkezetek
58 Az intézkedés célja az elmaradott településrészeken, telepeken, tartós szegénységben élő családok, kiemelten romák, valamint a periférikusélethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és területi integrációjaa 2007-2013 közötti időszak tapasztalatainak beépítésével.
3. Gyarapodó tudástőke
2.4 Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus A beavatkozásoknak összhangban kell lenniük a települések élethelyzetek Integrált Településfejlesztési Stratégiáival és ezen belül is megszüntetését azok Antiszegregációs Terveivel, valamint a Helyi segítő Esélyegyenlőségi Programokkal infrastrukturális Az intézkedésben kizárólag a beruházások által érintett beruházások intézményeken belüli, a fejlesztés eredeti célját szolgáló informatikai beavatkozások hajthatók végre. 3.1 A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a Végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése, a köznevelési rendszer esélyteremtő köznevelés hátránykompenzá szerepének javítása ciós képességének növelése A pedagógus hivatás és a pedagógusi életpálya megerősítése, továbbá a pedagógusok szakmai fejlesztése, tartalmi, módszertani fejlesztések, a köznevelés ágazati és intézményi irányításának fejlesztése az oktatási 3.2 A minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és az oktatáshoz, neveléshez és egyenlőtlenségek csökkentése. képzéshez való Az intézkedés tartalmazza a köznevelési infokommunikációs hozzáférés szolgáltatások és tartalom fejlesztését is az alábbi biztosítása területeken: az alap- és középfokú oktatási intézmények infokommunikációs eszközellátottságának növelése, új oktatási informatikai tartalmak és szolgáltatások
a kevésbé fejlett régiók elsősorban azon 4 régióban, ahol a jelenleg ismert elmaradott településrészek70%-a található (Dél-Alföld, DélDunántúl, Észak-Alföld, és Észak-Magyarország)
önkormányzatok és tartós szegénységben társulásaik, valamint élők, segítségre szorulók, szövetségeik önkormányzatok romák és a helyi és intézményeik, központi közösség, ahol élnek, költségvetési szerv, továbbá elmaradott nemzetiségi önkormányzatok, településrészeken, társulásaik és intézményeik, településen kívüli költségvetési szervek, nem telepeken élő családok, állami szereplők, civil GYES-ről GYET-ről szervezetek, egyházi jogi visszetérők és a telep személyek, szociális környezetében élő szövetkezetek, lakosság, valamint a közfinanszírozott velük foglalkozó egészségügyi szolgáltatók, szervezetek szociális szövetkezetek
kevésbé fejlett régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is, továbbá egyes műveleteknél Magyarországon kívüli régiók
bölcsődék ésköznevelési iskolaitanulók, a bölcsődékben és intézmények, fenntartóik, nonprofit gazdasági társaság, óvodákban ellátott gyermekek, pedagógusok egyházi jogi személyek, civil és a jelzett szervezetek, költségvetési intézményekben intézmények, szociális és gyermekjóléti szolgáltatók dolgozók
kevésbé fejlett régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is, továbbá egyes műveleteknél Magyarországon kívüli régiók
bölcsődék ésköznevelési intézmények, fenntartóik, iskolai tanulók, a nonprofit gazdasági társaság, egyházi jogi személyek, civil bölcsődékben és óvodákban ellátott szervezetek, költségvetési intézmények, gyermekek, pedagógusok pedagógusképzésben és és a jelzett intézmények dolgozói továbbképzésben résztvevő szereplők, szociális és gyermekjóléti szolgáltatók
59 bevezetéseés az intézmények üzemeltetési hatékonyságának növelése. Az intézkedésbiztosítja a nemformális és informális tanulási alkalmakat, nagy hangsúlyt fektetve azon hátrányok mérséklésére, amelyeket a köznevelés önmagában nem tud 3.3 A neveléshez kompenzálni, továbbá esélyt kínál a formális oktatásba való és képzéshez való visszatéréshez szükséges tudás és készségek elsajításához. A hozzáférés végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése kompetenciabiztosítása a nem és személyiségfejlesztő programokkal és formális és szolgáltatásfejlesztéssel, a köznevelés eredményességének informális és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási formákon tanulási alkalmakkal. keresztül Az intézkedés tartalmazza a nemformális képzéseket közvetlenül támogató informatikai fejlesztéseket.
kevésbé fejlett régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is, továbbá egyes műveleteknél Magyarországon kívüli régiók
alap- és középfokú oktatásban részt vevők, végzettség nélküli iskolaelhagyásban veszélyeztetett gyermekek, korai iskolaelhagyók
kulturális intézmények és szervezetek együttműködésben a köznevelési intézményekkel, kulturális intézmények és azok fenntartói, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, sportegyesületek, egyházi jogi személyek, felsőoktatási intézmények, köznevelési intézmények és azok fenntartói
60 Szervezetfejlesztési, irányítási és hatékonyságnövelő intézkedések, közvetlen részvételt növelő beavatkozások, nemzetköziesítés és hallgatói mobilitás, humánerőforrás biztosítása és teljesítményelvű átalakítása. Minden intézményi beavatkozás magába foglalja a kapcsolódó és szükséges kutatásokat, felméréseket, módszertani fejlesztéseket továbbá képzések, valamint képzők képzése és vezetőképzések kidolgozását, lebonyolítását.
3.4 A felsőfokúnak Az intézkedés ráépül az EFOP nyelvi kompetencia megfelelő szintű fejlesztését célzó köznevelési beavatkozásaira. oktatás minőségének és Az intézkedés tartalmazza a felsőoktatási IKT szolgáltatások fejlesztését is az alábbi területeken: a felsőfokú oktatási hozzáférhetőségé intézmények infokommunikációs hozzáférésének növelése, nek együttes új oktatási informatikai tartalmak és szolgáltatások javítása bevezetése, a kapcsolódó open source learning és e-learning rendszerek fejlesztése. Az intézkedés tartalmazza továbbá az alábbi központi, országos hatáskörűbeavatkozásokat, a tanulói életpálya nyomon követését (DPR), a különböző mérési rendszerek bevezetését és informatikai adatbázisok összekapcsolását, a kapcsolódó üzemeltetési hatékonyság növelését, valamint az EU mobilitási programjaihoz (ERASMUS) kapcsolódó központi szolgáltatások bővítését.
kevésbé fejlett régiók, de az országos lefedettségű, hatású programok esetében a Középmagyarországi Régió is, továbbá egyes műveleteknél Magyarországon kívüli régiók
a felsőoktatásba történő belépés előtt álló középiskolai tanulók és felnőttek; felsőoktatási hallgatók, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportokra, GYED-en, GYES-en GYETen lévőkre vagy visszatérőkre; felsőoktatási oktatók, kutatók, dolgozók, olyan gyakorlati szakemberek, akik a képzésbe bekapcsolhatók.
felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási intézmények által többségben tulajdonolt gazdasági társaságok, a felsőoktatási intézmények partnerei (szakképző intézmények, tartalomszolgáltatók, kiadók, közintézmények), egyes beavatkozások esetében civil szervezetek, az MTA kutatóintézetei, állami szervek, valamint a központi támogató ágazati háttérintézmények.
61
3.5. A mukaerőpiaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben
3.6 Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül
Felsőoktatási képzési szerkezet, módszer és tartalom modernizálása, munkaerő-piaci relevanciájának fokozása. A beavatkozás magába foglalja a kapcsolódó és szükséges kutatásokat, felméréseket, módszertani fejlesztéseket továbbá képzések, valamint képzők képzése és vezetőképzések kidolgozását, lebonyolítását. A hallgatók munkaerő-piaci kompetenciáit növelő felsőoktatási infokommunikációs szolgáltatások és tartalom fejlesztések is az intézkedés részei
A kutatások feltételrendszerének javítása, a felsőoktatási kutatások nemzetközi beágyazottságának növelése, a tudományos utánpótlás javítása.
kevésbé fejlett régiók, de az országos lefedettségű, hatású programok esetében a Középmagyarországi Régió is, továbbá egyes műveleteknél Magyarországon kívüli régiók
kevésbé fejlett régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is, továbbá egyes műveleteknél Magyarországon kívüli régiók
a felsőoktatásba történő felsőoktatási intézmények, a belépés előtt álló felsőoktatási intézmények középiskolai tanulók és által többségben tulajdonolt felnőttek; felsőoktatási gazdasági társaságok; hallgatók, kiemelt valamint a felsőoktatási figyelemmel a hátrányos intézmények partnerei helyzetű csoportokra, (szakképző intézmények, GYED-en, GYES-en GYETtartalomszolgáltatók, kiadók, en lévőkre vagy közintézmények), valamint, az visszatérőkre; MTA kutatóintézetei, állami felsőoktatási oktatók, kutatók, dolgozók, olyan szervek, valamint a központi támogató ágazati gyakorlati szakemberek, háttérintézmények. akik a képzésbe bekapcsolhatók. felsőoktatási intézmények, felsőoktatási intézmények által a felsőoktatási intézmények által többségben tulajdonolt gazdasági társaságok; valamint hallgatók, oktatók, partnerként: akadémiai és kutatók, egyéb K+F+I egyéb nonprofit szakemberek kutatóhelyek, közigazgatási szervezetek, vállalkozások, központi tartalomszolgáltatók, közgyűjtemények, tudományos kiadók
4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
62 Cél a köznevelésen és felsőoktatáson kívül a kompetenciafejlesztést és az esélyteremtést célzó beavatkozásokkal megalapozni az egész életen át tartó lakosság, hátrányos és 3.7 Az emberi tanuláshoz való hozzáférést,az abban való részvételt, konvergencia régiók, de az halmozottan hátrányos erőforrás államháztartáson belüli és továbbá az ott elérhető képzési tartalmak és szolgáltatások országos programok helyzetű emberek, fejlesztése az államháztartáson kívüli fejlesztése, továbbtanulási és képzési utak támogatása, humán esetében a Középegész életen át szervezetek hátrányos helyzetű emberek részére a támogatott tanulási magyarországi Régió is közszolgáltatásban tartó tanulás lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása, halmozottan dolgozók eszközeivel hátrányos helyzetű emberek számára többirányú összehangolt beavatkozások nyújtása, rendszerépítő intézkedések megvalósítása. Az intézkedés célja azEFOP által lefedett 3.8 A humán humán humánközszolgáltatásokban dolgozó emberi erőforrás konvergencia régiók, de az közszolgáltatások államháztartáson belüli és minőségének javításaszakmai át- és továbbképzésekkel a országos programok közszolgáltatásban ban dolgozók államháztartáson kívüli dolgozók, közfeladatot szakmai kihívásoknak és elvárásoknak, továbbá a esetében a Középszak-, át- és szervezetek továbbfejlesztésre kerülő szolgáltatási sztenderdeknek való magyarországi Régió is ellátó dolgozók továbbképzése eredményes megfelelés érdekében. Az intézkedés célja az oktatási rendszert átfogó fejlesztések köznevelési intézmények és infrastrukturális megalapozása a közneveléstől a fenntartóik, nonprofit felsőoktatásig bezárólag, beleértve a nem formális és szervezet államháztartáson informális tanulási terek oktatási-képzési infrastruktúrával, belül, civil szervezetek, eszközökkel való felszerelését. alapítványok, egyházi jogi a köznevelési 4.1 A köznevelést kevésbé fejlett régiók, de A köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése, a személyek, sportegyesületek, intézményekben tanulók és a nem formális az országos programok nem formális és informális tanulási alkalmak, képzések, költségvetési intézmények, és dolgozók, az egész képzést szolgáló programok és szolgáltatások lebonyolításhoz szükséges esetében a Középköztestületi intézmények, életen át tartó infrastrukturális magyarországi Régió is közművelődési (könyvtári, múzeumi, levéltári)és kulturális intézmények és tanulásban résztvevők fejlesztések közgyűjteményi infrastruktúra fejlesztése. fenntartóik, gyakorló iskolák és közgyűjtemények Az intézkedésben kizárólag a beruházások által érintett vonatkozásában az aokat intézményeken belüli, a fejlesztés eredeti célját szolgáló fenntartó felsőoktatási informatikai beavatkozások hajthatók végre. intézmények
5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések
63 A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának növelésére “rásegítő beruházások” a rövid ciklusú és továbbképzési feltételek javítását, a hallgatói munkaóra arányának növeléséttámogatják; b) a minőségi megújulás és a gazdasági igényeknek való jobb megfelelés elősegítését a képzésés a munkaerő-piaci kevésbé fejlett régiók, de 4.2 Felsőoktatási átmenet rugalmasságát, valamint a tudásháromszög az országos programok infrastrukturális kiépítését és az innovatív vállalati-felsőoktatási képzési esetében a Középfejlesztések együttműködések felsőoktatási eszköz oldalának magyarországi Régió is megteremtéséttámogató infrastrukturális beruházások biztosítják.
5.1 Visszatérítendő támogatások nyújtása vállalkozások számára
Az intézkedésben kizárólag a beruházások által érintett intézményeken belüli, a fejlesztés eredeti célját szolgáló informatikai beavatkozások hajthatók végre. Az intézkedés célja, hogy a visszatérítendő támogatással (pénzügyi eszközzel) egészítse ki az 1.1, 1.5, 1.6, 1.7 és 1.11 számú intézkedésekben rendelkezésre álló eszközöket. Visszatérítendő támogatás a jelzett intézkedések kiegészítéseként csak azon vállalkozásoknak nyújtható, akik részt vettek, vagy a visszatérítendő támogatás folyósításáig rész vesznek valamely, a jelzett intézkedésekben nyújtott aktivizálási célú tevékenységben, továbbá pénzügyi alapismereteik bővítését célzó mentoráláson, képzésen, vagy tanácsadáson. 1. konszolidációs segítségnyújtási program alkalmazása 2. vállalkozás indítását és fenntartását segítő program Semmilyen jellegű támogatás sem nyújtható ezen intézkedés keretében azon szervezeteknek, amelyek vissza nem térítendő támogatásban részesülnek a GINOP-ból.
kevésbé fejlett régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is
felsőoktatási intézmények és a felsőoktatási fenntartóik, sportegyesületek, intézményekben tanulók központi költségvetési és dolgozók, az egész intézmények, köztestületi életen át tartó intézmények, kulturális tanulásban részt vevők intézmények és fenntartóik
alacsony jövedelmezőségű, hátrányos piaci helyzetű vállalkozások
Magyarországon bejegyzett pénzintézetek, civil szervezetek, állami intézmények, önkormányzatok, egyházi jogi személyek
64 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Prioritás
Intézkedés
Intézkedés leírása
Főbb kedvezményezettek
a) Az országhatárokig történő eljutáshoz, a megyeközpontok bekötéséhez szükséges hiányzó szakaszok gyorsforgalmi vagy főútként történő kiépítését elsősorban a TEN-T átfogó hálózaton, valamint azokon a törzshálózati szakaszokon. b) A torlódásoktól és a forgalmi igényektől függően a meglévő TEN-T közúthálózat kapacitásának bővítése c) A közúti infrastruktúra környezeti és műszaki fenntarthatóságát növelő beavatkozásai.
1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása
Az országhatárok elérésnek javítása a magyarországi TEN-T úthálózaton.
d) Közlekedésbiztonságot növelő beavatkozások e) A TEN-T közúthálózat fejlesztési projektjeinek előkészítése (pl. engedélyezési, kiviteli tervek elkészítése, területszerzés), a korábbi fejlesztések érékelése f) Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis (KIRA), a kapcsolódó közlekedési/forgalmi adatgyűjtések fejlesztése, megújítása, kiszélesítése.
NIF Zrt., a Belügyminisztérium, az Országos Rendőrfőkapitányság, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, illetve a meglévő szakaszok esetében a Magyar Közút Nzrt, a Nemzeti Adó és Vámhivatal, valamint előbbiek esetleges jogutódai.
g) Közúti hatósági szabályozáshoz kapcsolódó eszközök vizsgálata h) A KözOP TEN-T közúti hálózatba tartozó szakaszolt projektjeinek IKOP-ot terhelő része. i) A fenti projektek megvalósításának nyomon követését célzó intézményi fejlesztések, kompetencia-bevonási lehetőségek.
2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása
2.1. A hazai TEN-T vasútvonalakon az utazási idő csökkentése, 2.2. A dunai hajózás biztonságának javítása
a) A vasútvonalak szűk keresztmetszeteinek felszámolása és újbóli kialakulásának megakadályozása (lassújelek megszüntetése, vasútvonalak villamos energiaellátásának fejlesztése b) a jelentős utasforgalmú TEN-T vonalakra elővárosi motorvonatok beszerzése
a vasúti közlekedési projektek esetén a NIF Zrt., a MÁV Zrt., a Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt., a MÁV-START Zrt., a GYSEV Zrt., a NISZ Zrt., a Kormányzati Informatikai Fejlesztési
65 c) A vasútvonalak interoprabilitásának javítása vonalkorszerűsítésekkel
Ügynökség, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a d) Az utazóközönség magasabb szintű kiszolgálása érdekében a vasúti Nemzeti Adó és Vámhivatal, csomópont- és állomáskorszerűsítések valamint a vízi közlekedési projekteknél a e) A vízi közlekedést segítő fejlesztések Rádiós Segélyhívó és f) A kivitelezési projektekhez kapcsolódó projektek előkészítése Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE), a Duna hajózóút kijelölésért felelős g) a közlekedési stratégiában legnagyobb hasznosságúnak ítélt menedzsment vízügyi igazgatóságok eszközeinek előkészítése (ÉDUVIZIG, KDVVIZIG és ADUVIZIG) illetve előbbiek h) A fenti projektek megvalósításának nyomon követését célzó intézményi esetleges jogutódai fejlesztések, kompetencia-bevonási lehetőségek. i) A KözOP TEN-T vasúthálózatba tartozó szakaszolt projektjeinek IKOP-ot terhelő részét. a), b), c) stratégiai megalapozás, projekt-előkészítettség és a szakmai minőségbiztosítás javítása, projekt megvalósítást támogató közvetlen állami felügyelő mérnöki intézmény bevonásának biztosítása, valamint a magas színvonalú előkészítésre és megvalósításra jobban ösztönző rendszer
3. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség javítása
A Közép-Magyarország Régió városi-elővárosi közösségi közlekedési teljesítményének megőrzése
d) A kapcsolódó infrastruktúrakorszerűsítésekkel, fejlesztésekkel együtt olyan városi/helyi buszok, trolibuszok beszerzése, amelyek a lecserélendő közösségi közlekedési járművekhez képest a helyi légszennyezők fajlagos kibocsátását csökkentik. e) TEN-T hálózat részét nem képző budapesti agglomerációs vasútvonalak szűk keresztmetszeteinek felszámolása (szűk keresztmetszetek, állomáskorszerűsítés, informatiakia rendszerek)
NIF Zrt., a MÁV Zrt., a Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt., a MÁV-START Zrt., a személyszállítási közszolgáltatást megrendelői (pl. önkormányzatok, BKK Zrt.) a helyi közösségi közlekedési közszolgáltatást ellátó cégek, illetve előbbiek esetleges jogutódai
66 f) Nem TEN-T vasútvonalakon közlekedő, városi közlekedést vagy azt is kiszolgáló kötöttpályás közösségi közlekedési járművek (pl. villamos, HÉV, motorvonat) beszerzése. g) A városi kötöttpályás közlekedés vonali infrastruktúrájának, a kapcsolódó megállóhelyekre a forgalom fenntartását akadályozó szűk keresztmetszetekre, akadálymentesítésére fókuszáló korszerűsítései, rövidebb új vonali szakaszok költséghatékony kiépítése, és kisebb kapcsolódó fejlesztések. h) Közlekedésbiztonsági beavatkozások a fővárosban, infrastrukturális beavatkozások. i) A közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések: Intermodális személyszállítási csomópontok kialakítása, a különböző utastájékoztató, utazási láncok összekapcsolása, intermodális átszállókapcsolatok fejlesztése, forgalomirányító és egyéb közlekedési informatikai rendszerek összekapcsolása j) A kivitelezési projektekhez kapcsolódó projektek előkészítése, a korábbi fejlesztések értékelése. k) Közösségi közlekedést népszerűsítő kampányok. l) A fenti projektek megvalósításának nyomon követését célzó intézményi fejlesztés, kompetencia-bevonási lehetőség m) A KözOP városi-elővárosi prioritásba tartozó budapesti és pest-megyei szakaszolt projektjei a) A kapcsolódó infrastruktúrakorszerűsítésekkel, fejlesztésekkel (pl. megálló, a NIF Zrt., a MÁV Zrt., a Nemzeti üzemanyagtöltés) együtt olyan városi/helyi buszok beszerzése, Vasúti Pályaműködtető Zrt., a A vidéki városi-elővárosi közösségi GYSEV Zrt., a személyszállítási b) A közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések (személyszállítási közszolgáltatást megrendelői közlekedési teljesítmény csomópontok, informatikai rendszerek, utazási láncok összekapcsolása, megőrzése (pl. önkormányzatok, helyi intermodális átszállókapcsolatok fejlesztése) közösségi közlekedési közszolgáltatást ellátó cégek,
67 c) A1315/2013/EU rendelet I. melléklet 6.2 és 6.3 részeiben meghatározott, a magyarországi TEN-T hálózat részét nem képző, a 2012. évi XLI. törvény 2. § (6) pontja alapján elővárosinak minősülő vasútvonalakon: szűk keresztmetszeteinek felszámolása, mely elsősorban a lassújelek megszűntetésével, a közlekedésbiztonság javítása érdekében tett beavatkozások, Állomáskorszerűsítések, Az utazóközönség magasabb szintű kiszolgálása érdekében közösségi közlekedési járművek beszerzése, A városi és elővárosi közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát emelő, korszerű, valósidejű kiszámítható menetrendet biztosító a vizuális utastájékoztatás és a jegyértékesítés korszerűsítésére irányuló, az integrált tarifarendszert is magába foglaló informatikai rendszerek megvalósítása. d) A kivitelezési projektekhez kapcsolódó projektek előkészítése, a korábbi fejlesztések értékelése e) A közösségi közlekedést népszerűsítő kampányok f) A fenti projektek megvalósításának nyomon követését célzó intézményi fejlesztések, kompetencia-bevonási lehetőségek g) A KözOP városi-elővárosi prioritásba sorolható Közép-Magyarország régión kívüli szakaszolt projektjei a) A Közép-Magyarországi Régión kívüli, jelentős átmenő forgalommal terhelt TEN-T hálózathoz nem tartozó közutak fejlesztése, korszerűsítése
4. A TEN-T hálózat közúti elérhetőségének javítása
Megyei jogú városok közúti elérhetőségének javítása
b) a KözOP TEN-T hálózaton kívüli közutak szakaszolt projektjeinek IKOP-ot terhelő igénye. c) Közúti fenntarthatóságot növelő infrastruktúra kiépítése (pl. tengelysúlymérő állomások) d) A kivitelezési projektekhez kapcsolódó projektek előkészítése, a korábbi fejlesztések értékelése
illetve előbbiek esetleges jogutódai.
68 Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Prioritás
Intézkedés
A szervezeti hatékonyság fejlesztése a központi és területi közigazgatásban
A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése
Az egyablakos ügyintézés elérhetőségének bővítése
Az ügyintézési folyamatok adminsztratív terheinek csökkentése
Intézkedés leírása A tervezett intézkedések eredményeképpen részletesen felülvizsgálatra kerülnek a központi államigazga-tási szervek és háttérintézményeik által ellátott feladatok, szervezetük, személyzeti politikájuk, költségve-tésük, elhelyezésük stb. Az intézkedések célja továbbá a központi államigazgatási szervek számának csökkentése a feladataik racionális felülvizsgálatával, ugyanis számos feladat esetében ma is párhuzamosan történik feladatellátás minisztériumi, illetve központi hivatali szinten, számos esetben ugyanakkor a szakmai irányítási feladatok egyszerűbb szervezetben, kevesebb irányítási szinten is elláthatóak. A 29 kormányablak létrehozása az egyablakos ügyintézés általánossá tételének első üteme volt. A fejlesz-tés második fázisa a kormányablakok területi közigazgatás szintjén történő általános kiépítése. A hálózat kialakítása során húsz településen a kormányablakok és az egyes munkaügyi kirendeltségek egy épületben, egységes ügyfélszolgálattal valósulnak meg.Az intézkedés keretében az egyablakos ügyfélszolgálatok kialakításával kapcsolatos szervezési, képzési, kapacitásfejlesztési tevékenységekre, valamint a kisléptékű eszközfejlesztésekre (elsősorban IT eszközök) kerül majd sor. Az intézkedés keretében sor kerül a jelentős adminisztratív teherrel jellemezhető eljárások kiválasztására, felmérésére és újraszervezésére. Olyan közigazgatási eljárások kiválasztása fog megtörténni, amelyek jelentős ügyfélkört érintenek (pl.: agrár szakigazgatási eljárások), vagy jelentős adminisztratív terhet jelen-tenek a vállalkozások számára (pl.: építéshatósági eljárások). Az intézkedés keretében megtörténik majd az újraszervezett folyamatok betanítása is.
Főbb célcsoportok
Specifikus célterületek
Főbb kedvezményezettek
A közigazgatás ügyfelei
Közigazgatási szervek
A közigazgatás ügyfelei
Költségvetési szervek, állami tulajdonú vállalatok (pl.: Magyar Posta).
A közigazgatás ügyfelei
Költségvetési szervek, állami tulajdonú vállalatok
69
A Közigazgatási Kompetencia Központ kialakítása
A kompetenciafejlesztés első lépéseként a közigazgatási képzési, továbbképzési rendszert kell megerősí-teni a már megkezdett fejlesztések bázisán. Az intézkedés ennek megfelelően egyrészt a Közigazgatási Kompetenciaközpont fejlesztéséhez kapcsoló-dó tananyag- és módszertani fejlesztéseket, másrészt kapacitásfejlesztést fog támogatni.Az intézkedés továbbá támogatja a képzési kapacitás megerősítését külföldi vendégoktatók bevonása, illetve közigazgatási témájú nemzetközi és hazai konferenciák szervezése révén.
Közigazgatási tudásmenedzsment rendszer kialakítása
Ennek érdekében az intézkedés keretében a közigazgatási kompetenciakörök mentén összegyűjtésre kerülnek majd a releváns és aktuális tananyagok, amelyek elektronikus elérhetősége is biztosított lesz az e-képzés követelményeinek megfelelő formában.Az intézkedés továbbá ösztönözni fogja a közigazgatáson belüli tudásmegosztást ösztöndíjrendszerek müködtetésével, amelyek a kiemelt szaktudással rendelkező szakemberek számára fogják lehetővé tenni azt, hogy tudásukat, fejlesszék, illetve megosszák a közigazgatáson belül.
A közszolgálati életpályák képzési követelményeinek biztosítása
A közigazgatás megújítására vonatkozó kormányzati stratégia markáns eleme a közszolgálati életpályák kialakítása.
Az elektronikus szolgáltatások fejlesztése keretében támogatni kívánjuk az ügyintézéshez, ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz közvetlenül kapcsolódó (pl. időpontfoglalási, ügykövetési, elektronikus számlázási, ügyfélKözigazgatási folyamatok tájékoztatási, nyilvános interfészekkel kialakított központosított elektronizálása ügyintézési rendszerek, elektronikus azonosításhoz és hitelesítéshez kapcsolódó fejleszté-sek stb.) és az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó, azok előfeltételét jelentő informatikai fejlesztéseket is.
A közszolgálati szakembergárda
Országos, transznacionális együttműködés eseté-ben nemzetközi
Költségvetési szervek, Nemzeti Közszolgálati Egye-tem
A közszolgálati szakembergárda
Országos, transznacionális együttműködés eseté-ben nemzetközi
Költségvetési szervekNemzeti Közszolgálati Egye-tem
A közszolgálati szakembergárda
Országos, transznacionális együttműködés eseté-ben nemzetközi
Költségvetési szervek Nemzeti Közszolgálati Egye-tem
A közigazgatás ügyfelei
Költségvetési szervek, önkormányzatok, állami vállalatok
70 Az e-közbeszerzési megoldás széleskörű bevezetése
Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése érdekében
Egységes elégedettségmérési program 2. A helyi közszolgáltatás ok optimalizálása
Az Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer bevezetése (IKIR) A közszolgáltatási szakemberek kompetenciafejlesztése
Magyarország vállalta, hogy megteremti a feltételek az eközbeszerzés széles körű alkalmazásához.
Az intézkedés egy új, a korrupció megelőzésére, a korrupciós esetek felderítsére szakosodott kor-mányzati funkció megerősítését fogja támogatni, a szüksége szervezetfejlesztés, kapacitásfejlesztés, eszközbeszerzések végrehajtásával.
Az egységes elégedettségmérési program célja kettős: egyrészt biztosítja a felhasználói visszajelzéseket a közszolgáltatások menedzsmentje, fenntartói felé, másrészt minőségi szempontokkal bővíti ki az IKIR finanszírozási és teljesítményadatait a benchmark elemzések megfelelő értelmezhetősége érdekében. Az IKIR bevezetéséhez a közszolgáltatások körére, feladatellátási megoldásaira kiterjedő adatfelvétel szükséges az önkormányzatok körében. Az intézkedés ezek mellett a felhasználók képzését és az adatbá-zisok aktualitását biztosító további adatfelvételeket is támogatja. Az intézkedés keretében átfogó képzési programot fogunk megvalósítani a közszolgáltatások menedzs-mentjében résztvevő szakemberek (elsősorban a jegyzők és munkatársaik, illetve a járási kormányhiva-talok) számára.
Ajánlatkérők és ajánlattevők
Az e-közbeszerzési megoldás bevezetésével megbí-zott kormányzati szervezet, állami vállalatok
A közigazgatási szervezetek,
A korrupció megelőzésével kapcsolatos fejlesztések végrehajtására kijelölt kormányzati szervezet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
A helyi közszolgáltatások menedzsmentje, fenntar-tói és felhasználói
Az elégedettségmérés lebonyolítására kijelölt kor-mányzati szervezet.
Közszolgáltatások menedzsmentje és fenntartói.
Az IKIR rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére kijelölt kormányzati szervezet.
Közszolgáltatások menedzsmentje és fenntartói
Felsőoktatási intézmények, civilek
71
A közszolgáltatások szervezési paradigmáit megújító kutatások végrehajtása
Az intézkedés keretében kutatási programokat indítunk a helyi közszolgáltatások terjedelmének, területeinek, ellátásának szervezési és működtetési helyzetének, trendjeinek, innovatív módszereinek és eszközeinek tudományos igényű, rendszerszintű felmérésére, illetve elemzésére azzal a céllal, hogy a közszolgáltatások biztosításért felelős kormányzati, önkormányzati, valamint civil szakemberek számára megismerhetővé és hozzáférhetővé váljanak a döntéseik megalapozását szolgáló háttérinformációk.
Költségvetési szervek, közigazgatási intézmények, közszolgáltatások menedzsmentje és fenntartói
Tudományos és felsőoktatási intézmények, kormányzati szervezetek
Helyi közszolgáltatás optimalizációs projektek végrehajtása
Az intézkedésen belül a helyi közszolgáltatásokra kiterjedő optimalizációs projekteket fogunk támogatni. Az optimalizáció célfüggvénye a minőség és a hatékonyság maximalizálása, a hosszú távon rendelkezésre álló források keretein belül.
Helyi közszolgáltatások menedzsmentje, fenntartói, felhasználói
Kormányzati szervek, Támogatás közvetítő szervezet, partnerként önkormányzatok, civilek
Helyi közszolgáltatások menedzsmentje, fenntartói, felhasználói
Közigazgatási szervek, Támogatás közvetítő szerve-zet, felsőoktatási és tudományok intézmények, partnerként önkormányzatok, civilek
A technikai segítségnyújtás felhasználásával a Monitoring Bizottságok működési feltételeit tervezzük biz-tosítani, hogy a jogszabályi kötelezettségeknek, és a partnerségbe betöltött szerepének a Bizottságok maradéktalanul eleget tudjanak tenni.
A Monitoring Bizottság tagjai, a Monitoring Bizott-ság tagjai és az általuk képviselt gazdasági, társa-dalmi szereplők, érdekcsoportok,
Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok
Ezen intézkedés keretében a társadalom tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységek kerülnek finanszí-rozásra.
közvélemény, kiemelten a pályázók, kedvezménye-zettek
Miniszterelnökség
Az intézkedés keretében olyan projekteket tervezünk támogatni, amelyek példát mutatnak a közszolgáltatásszervezés Innovatív közszolgáltatás innovatív megoldásaiban, és a tervezett eredmények elérése optimalizációs mellett alkalmasak arra, hogy a szektorban jó gyakorlatként mintaprojektek felmutatva a korszerű szervezési és menedzsmentmódszerek alkalmazását ösztönözzék. 3. A Partnerségi Megállapodás A Monitoring Bizottságok keretében működtetése tervezett operatív progra-mok végrehajtásáho z kapcsolódó A társadalom technikai tájékoztatása segítségnyújtás
72
Az Audit Hatóság működtetése
Az irányítási és ellenőrzési rendszer működtetéséhez szükséges feltételek biztosí-tása
A programok eredményességének, hatékonyságának értékelése
A hatékony végrehajtás informatikai támogatása
A 2014. évben az új programozási időszak kezdetén az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, mint Audit Hatóság feladata a kijelölő (designation) auditok lefolytatása, valamint az ellenőrzés eredmé-nyeként auditvélemény kiadása.
Audit Hatóság, a végrehajtási intézményrendszer egyéb szereplői, pályázók, kedvezményezettek
Audit Hatóság
Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, Az operatív programok végrehajtásának teljes folyamatában közreműkö-dő biztosítani kívánjuk a feladatok ellátásához szükséges feltételek, szervezetek, Igazoló kiemelten a projekt ellenőrzések terén. Hatóság, végrehajtási in-tézményrendszer egyéb szereplői
Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, Igazoló Ha-tóság, közreműködő szervezetek, a végrehajtási intézményrendszer egyéb szereplői
Az intézkedés keretében tervezzük finanszírozni a programok eredményességének, hatékonyságának megítélését elősegítő elemzéseket, értékeléseket, valamint azokat a tevékenységeket, amelyek az elem-zésekhez, értékelésekhez szükséges információk előállításához szükségesek.
Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, közreműkö-dő szervezetek, Monitoring Bizottság, társadalmi, gazdasági, szociális partnerek.
Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok
Ezen intézkedés keretében biztosítjuk a szükséges informatikai hardver és szoftver megoldásokat az intézményrendszer minden szereplője számára.
Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, Igazoló Ha-tóság, közreműködő szervezetek, a végrehajtási intézményrendszer egyéb szereplői, pályázók, kedvezményezettek
Miniszterelnökség
73 A pályázók és kedvezményezettek kapacitásainak támogatása
Az eredményes és hatékony végrehajtáshoz szükséges tudástőke biztosítása
Az intézkedés tervezetten keretet biztosít olyan tevékenységek számára, amelyek a pályázók projekt-előkészítését és végrehajtását támogatják tájékoztatási és tanácsadási, szakértői, valamint egyéb speciá-lis adminisztratív szolgáltatásokkal, továbbá ebből az intézkedésből fogunk a projektmenedzsment-kapacitás fejlesztését célzó szervezetfejlesztési segítséget biztosítani a kiemelt jelentőségű kedvezmé-nyezettek számára.
Pályázók, kedvezményezettek
Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, közreműkö-dő szervezetek, a végrehajtási intézményrendszer egyéb szereplői
Egy korszerű tudásme-nedzsment-rendszer, amely az egyes munkakörökhöz előírja a szükséges képzési követelményeket, illetve biztosítja a szükséges képzéseket, továbbképzéseket.
Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, Igazoló Hatóság, a végrehajtási intézményrendszer egyéb szereplői
Miniszterelnökség, Irányító Hatóságo, közreműködő szervezetek
Prioritás Hozzájárulás a szegénységbe n élők megsegítéséh ez
Intézkedés Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára
Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára
74 Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) Intézkedés leírása Főbb célcsoportok Főbb kedvezményezettek Az élelmiszersegély összeállított rendszeres gyermekvédelmi A támogatásban részesülő műveletek segélycsomag formájában és/vagy kedvezményre jogosult, főkedvezményezettjei felelősek a kiosztásra meleg étkezésként nyújtható. A intézményi étkeztetésben nem kerülő élelmiszerek beszerzéséért, melyet a program keretei között a szegény részesülő 0-18 éves szegény konzorciumba bevont partnerszervezetek gyermekes családok támogatása a gyermekeketnevelő családok, osztanak szét. A konzorcium vezetőnek a gyermek támogatása révén valósul meg: továbbá olyan, az első kiosztó szervezetek felé ingyenesen kell - Meleg vagy hideg étel és ital gyermeküket váró szegény átadni a beszerzett terméket. A kiosztás - Segélycsomag édesanyák (a magzat 3 hónapos történhet a partnerszervezet, az érintettek korától), akik lakásfenntartási szervezetei, önkormányzat szervei és támogatásban részesülő intézményei használatában lévő ingatlanban háztartásban élnek. vagy előre meghírdetett módon közterületen. A rászoruló személyek kiválasztásába be kell vonni a partnerszervezeteket és/vagy a kiosztás területén illetékes önkormányzatot. Az alapvető fogyasztási cikkeknél A célcsoportot rendszeres A támogatásban részesülő műveletek törekedni kell a 0-1 éves gyermekek gyermekvédelmi kedvezményre főkedvezményezettjei felelősek a kiosztásra jogosult, intézményi kerülő tartós fogyasztási cikkek esetében az alapvető létfenntartási és étkeztetésben nem részesülő 0-18 beszerzéséért, melyet a konzorciumba bevont életkezdési igényeik (pl. babacsomag) teljesítésére, az 1 évesnél idősebb éves szegény gyermekeketnevelő partnerszervezetek osztanak szét. A gyermekeknél szocializációjához, családok, továbbá olyan, az első konzorcium vezetőnek a kiosztó szervezetek iskoláztatásához, öltöztetéséhez, gyermeküket váró szegény felé ingyenesen kell átadni a beszerzett tisztálkodásához, illetve a téli édesanyák (a magzat 3 hónapos terméket. A kiosztás történhet a életvitelhez (pl. egyéni lakások számára korától), akik lakásfenntartási partnerszervezet, az érintettek szervezetei, tűzifa) szükséges cikkek biztosítására. támogatásban részesülő önkormányzat szervei és intézményei Az átadásra kerülő cikkeknek háztartásban élnek. használatában lévő ingatlanban vagy előre igazodniuk kell a gyermekek életkori meghírdetett módon közterületen. A rászoruló igényeihez, de a termékek köre személyek kiválasztásába be kell vonni a kiterjedhet az egész család számára partnerszervezeteket és/vagy a kiosztás felhasználható cikkekre is. Várandós területén illetékes önkormányzatot. Az állandó lakóhely fűtését szolgáló tüzelő anyáknak a várandósság idején szükségességét az önkrományzat igazolja. szükséges öltözet nyújtható: - babacsomag - ruházati termékek, - a gyermek életkorának megfelelő
75
Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára
Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára
könyvek és készségfejlesztő játékok, tisztálkodó és mosószerek, - az állandó lakóhely fűtését szolgáló tüzelő (a közműszolgáltatás keretei között elérhető tüzelők kivételével). A program keretében közterületen élők csoportjába tartozók személyek részére biztosítható egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszerek: - Meleg vagy hideg étel és ital - Segélycsomag
A program keretében a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű és rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek részére biztosítható egészséges, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag élelmiszerek: - Meleg vagy hideg étel és ital - Segélycsomag
A közterületen élők csoportja
Szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű és rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek
A támogatásban részesülő műveletek főkedvezményezettjei felelősek a kiosztásra kerülő élelmiszer beszerzéséért, melyet a konzorciumba bevont partnerszervezetek osztanak szét. A konzorcium vezetőnek a kiosztó szervezetek felé ingyenesen kell átadni a beszerzett terméket. A kiosztás történhet a partnerszervezet, az érintettek szervezetei, önkormányzat szervei és intézményei használatában lévő ingatlanban vagy előre meghírdetett módon közterületen. A rászoruló személyek kiválasztásába be kell vonni a partnerszervezeteket és/vagy a kiosztás területén illetékes önkormányzatot. A támogatásban részesülő műveletek főkedvezményezettjei felelősek a kiosztásra kerülő élelmiszerek beszerzéséért, melyet a konzorciumba bevont partnerszervezetek osztanak szét. A konzorcium vezetőnek a kiosztó szervezetek felé ingyenesen kell átadni a beszerzett terméket. A kiosztás történhet a partnerszervezet, az érintettek szervezetei, önkormányzat szervei és intézményei használatában lévő ingatlanban vagy előre meghírdetett módon közterületen. A rászoruló személyek kiválasztásába be kell vonni a partnerszervezeteket és/vagy a kiosztás területén illetékes önkormányzatot.
Prioritás
76 Vidékfejlesztési Program (VP) Intézkedés 1.a Az innovációnak, együttműködésnek és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben.
1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása 1.b A kapcsolatok erősítése a a mezőgazdáságban, az mezőgazdaság, az élelmiszer-előállítás és erdészetben és a vidéki az erdészet, valamint a kutatás és az térségekben innováció között. 1.c Az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban. 2.a .a Szerkezetátalakítás megkönnyítése a jelentős strukturális problémákkal küzdő mezőgazdasági üzemekben, nevezetesen a csekély piaci jelenléttel rendelkező üzemekben, bizonyos 2. A versenyképesség ágazatokban működő piacorientált fokozása a mezőgazdasági termelés üzemekben és azon üzemekben, amelyek esetében a mezőgazdasági valamennyi típusa tevékenységek diverzifikálására van esetében és a szükség. mezőgazdasági üzemek életképességének javítása
3. Az élelmiszerlánc szervezésének, állatjóléti intézkedéseknek és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása
Intézkedés leírása
M01: Tudásátadás és információs akciók M02: Tanácsadási és gazdálkodási szolgáltatások M16: Együttműködések támogatása
M16: Együttműködések támogatása
M01: Tudásátadás és információs akciók
M01: Tudásátadás és információs akciók M02: Tanácsadási és gazdálkodási szolgáltatások M04: Tőkeeszközökbe való beruházás M06: Gazdaságok és gazdasági tevékenységek fejlesztése M16: Együttműködések támogatása
2.b A generációs megújulás előmozdítása a mezőgazdasági ágazatban.
M01: Tudásátadás és információs akciók M02: Tanácsadási és gazdálkodási szolgáltatások M04: Tőkeeszközökbe való beruházás M06: Gazdaságok és gazdasági tevékenységek fejlesztése M16: Együttműködések támogatása
3.a Az elsődleges termelők megfelelőbb integrálása az élelmiszerláncba a minőségrendszerek, a helyi piacokon és a rövid ellátási láncokon keresztül folytatott promóció, a termelői csoportok és a szakmaközi szervezetek révén.
M01: Tudásátadás és információs akciókM02: Tanácsadási és gazdálkodási szolgáltatásokM03: Mezőgzdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiM04: Tőkeeszközökbe való beruházásM09: Termelői csoportok és szervezetek létrehozásaM14: állatjóléti intézkedésekM16: Együttműködések támogatása
3.b A mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatkezelés támogatása.
M05: Természeti csapások és katasztrófák által súlytott mezőgazdasági termelési potenciálok helyreállítása, valamint megelőző intézkedések foganatosítása M17: Kockázatkezelés
77
4.a A biológiai sokféleségnek többek között a Natura 2000 területeken és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás tekintetében történő helyreállítása és megőrzése, valamint az európai tájak állapotának helyreállítása és megőrzése.
Mezőgazdasági területek: M01: Tudásátadás és információs akciók M02: Tanácsadási és gazdálkodási szolgáltatások M04: Tőkeeszközökbe való beruházás M10: Agrárkörnyezetgazdálkodás és klímajavítás M11: Organikus gazdálkodás M12: Natura 2000 és Vízkeret irányelvhez kapcsolódó kifizetések M13: Hátrányos természeti adottságokhoz kapcsolódó kifizetések M16: Együttműködések támogatása Erdőterületek: M12: Natura 2000 és Vízkeret irányelvhez kapcsolódó kifizetések M15: Erdőkhöz kapcsolódó környezeti és klimatikus szolgáltatások, erdők megörzése
4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása
4.b A vízgazdálkodás javítása.
Mezőgazdasági területek:M01: Tudásátadás és információs akciókM02: Tanácsadási és gazdálkodási szolgáltatásokM04: Tőkeeszközökbe való beruházásM10: Agrárkörnyezetgazdálkodás és klímajavításM11: Organikus gazdálkodásM12: Natura 2000 és Vízkeret irányelvhez kapcsolódó kifizetésekM13: Hátrányos természeti adottságokhoz kapcsolódó kifizetésekM16: Együttműködések támogatásaErdőterületek:M12: Natura 2000 és Vízkeret irányelvhez kapcsolódó kifizetésekM15: Erdőkhöz kapcsolódó környezeti és klimatikus szolgáltatások, erdők megörzése
78
4.c A talajgazdálkodás javítása.
Mezőgazdasági területek: M01: Tudásátadás és információs akciók M02: Tanácsadási és gazdálkodási szolgáltatások M04: Tőkeeszközökbe való beruházás M10: Agrárkörnyezetgazdálkodás és klímajavítás M11: Organikus gazdálkodás M12: Natura 2000 és Vízkeret irányelvhez kapcsolódó kifizetések M13: Hátrányos természeti adottságokhoz kapcsolódó kifizetések M16: Együttműködések támogatása Erdőterületek: M12: Natura 2000 és Vízkeret irányelvhez kapcsolódó kifizetések M15: Erdőkhöz kapcsolódó környezeti és klimatikus szolgáltatások, erdők megörzése
5. Az erőforráshatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban
5.a A mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása.
M04: Tőkeeszközökbe való beruházás
5.b A mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása.
M01: Tudásátadás és információs akciókM02: Tanácsadási és gazdálkodási szolgáltatásokM04: Tőkeeszközökbe való beruházás M16: Együttműködések támogatása
5.c A megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő szállításának és felhasználásának megkönnyítése.
M08: Erdőgazdálkodásba történő beruházás, és az erdők életképességének fejlesztése M16: Együttműködések támogatása
5.d A mezőgazdaságból származó dinitrogén-oxid- és metánkibocsátás csökkentése.
M04: Tőkeeszközökbe való beruházás
5.e A szénmegkötés előmozdítása a mezőgazdaságban és az erdészetben.
M01: Tudásátadás és információs akciók M02: Tanácsadási és gazdálkodási szolgáltatások M08: Erdőgazdálkodásba történő beruházás, és az erdők életképességének fejlesztése
6.a Segítségnyújtás a diverzifikáláshoz, új 6. A társadalmi kisvállalkozások alapításához és a befogadás munkahelyteremtéshez. előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 6.b A helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben.
M04: Tőkeeszközökbe való beruházás M06: Gazdaságok és gazdasági tevékenységek fejlesztése M08: M08: Erdőgazdálkodásba történő beruházás, és az erdők életképességének fejlesztése M10: Agrárkörnyezetgazdálkodás és klímajavítás M11: Organikus gazdálkodás M07: Alapvető szolgáltatások és települések megújítása vidéki térségekben M16: Együttműködések támogatása M19: CLLD
79 6.c Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatának előmozdítása, és minőségének javítása a vidéki térségekben.
Nem kapcsolódik intézkedés
Fiatla gazdálkodók alprogram
Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben. Gazdaságátadás ösztönzése olyan idős gazdálkodók esetében, akik átadják gazdaságukat fiatal termelőknek. Beruházások és szaktanácsadásiképzési tevékenységek igénybe vétele esetén speciális szabályok kidolgozása a fiatal gazdálkodókra (pl. támogatásintenzitás); farmgyakornoki program támogatása; bemutató gazdaságok támogatása. Inkubátorházak, mezőgazdasági vállalkozások elindításának segítése.
Rövid ellátási lánc alprogram
A tematikus alprogram a rövid ellátási láncok kialakítását, szervezését, promócióját és a termelői részvétel elősegítését tűzi ki célul. A „rövid ellátási lánc” az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, kevés számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc. A következő években kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy a helyi – többek között a saját termelésű – élelmiszerek arányának növelésére.
Intézkedések
Intézkedések leírása
M01
Mindezzel összhangban, célja az agrárgazdaság szereplői számára az igényeiknek megfelelő, változatos tartalmú és formájú ismeret- és kompetencia szerzési lehetőségek biztosítása, a vállalkozások vezetői, szakemberei számára ökonómiai és menedzsment ismeretek elsajátítási lehetőségek biztosítása.
M02
Ezzel összhangban, célja az agrárgazdaság szereplői számára az igényeiknek megfelelően, szakmai segítséget nyújtani, amely elősegíti gazdálkodásuk versenyképességének növelését, figyelembe véve a fenntarthatóság, környezetmegóvás és erőforráshatékonyság követelményeit is. E célok megvalósításánakkiemelten fontos eszköze az agrárágazati innovációk terjesztése, és a gazdálkodási gyakorlatban való alkalmazásának segítése a szaktanácsadók közreműködésével.
Alprogramok
80
M03
Az intézkedéssel kívánjuk elősegíteni, hogy az EU, valamint a Magyarország által elismert minőségrendszerek és az azok keretében előállított termékek ismertek és elismertek legyenek Magyarországon is. A támogatás célja, hogy erősítse a termelők biztosabb integrációját az élelmiszerláncba.
M04
Mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, A nem termelő beruházások támogatása mezőgazdasági területeken,
M05
Megelőző intézkedésekre irányuló beruházások támogatása, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése
M06
Az intézkedés célja új, életképes gazdasági tevékenységek ösztönzése, amelyet fiatal mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági kistermelők induló támogatásával, a vidéki gazdaság diverzifikálásával valamint anem mezőgazdasági tevékenységek támogatásával kíván elérni.
M07
Az intézkedés átfogó célja a vidéken élők számára a vidéki települések élhetőbbé, vonzóvá tétele. Ezt az intézkedés a vidéki települések épített környezetének kisléptékű fejlesztésével, az elérhető szolgáltatások körének bővítésével és színvonalának javításával kívánja elérni.
M08
Az erdősültség növelése mellett azonos fontosságú célként kell kezelni az erdők és az erdőgazdálkodás minőségi megújítását is, különös tekintettel a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez szükséges intézkedésekre. Az erdők szerkezet-átalakítása által növelhető az élőhelyek biodiverzitása, így azok alkalmazkodó képessége.
81
M09
A mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban tapasztalható strukturális elégtelenségek orvoslása érdekében a termelők együttműködésének ösztönzése szükséges a termelők szervezeteinek megalakításával és működtetésével kapcsolatos költségek részbeni átvállalása által. A jogcím célja a szervezetek megalakulásának ösztönzése által a vidéki munkahelyteremtés mellett a termelők jövedelempozíciójának stabilizálása, ezáltal a vidéki életkörülmények javítása és az elvándorlás megakadályozása.
M10
A vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet (talaj és víz) állapotának megőrzése és javítása a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés kiküszöbölése, megelőzése,a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése, a biodiverzitás megőrzése a természetes életkörülményeik között, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat, tájgazdálkodás kialakításával, az agrobiodiverzitás javítása, őshonos és veszélyeztetett kultúrnövény fajták, valamint haszonállataink in situ tartásának ösztönzésével, valamint ex situ módszerek alkalmazásával, az állattenyésztés és a növénytermesztés arányainak javítása, a külterjes állattartás ösztönzésével, a minőségi élelmiszerelőállítás elősegítése környezetkímélő gazdálkodási módszerek ösztönzésével, a kedvezőtlen klímaváltozás elleni küzdelem és alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, megfelelőtermelési szerkezet, földhasználat váltás révén
M11
Az ökológiai mezőgazdaság magában foglalja az összes olyan mezőgazdasági rendszert, amely környezeti, szociális, gazdasági szempontból egyaránt fenntartható és egészséges termékek, élelmiszerek előállítását biztosítja.
M12
Az intézkedés célja a mezőgazdasági és erdészeti hasznosítás alatt álló, természetvédelmi szempontból legértékesebb és legveszélyeztetettebb élőhely-típusokba sorolható Natura 2000 gyep- és erdőterületek természetvédelmi céloknak megfelelő kezelése, a biodiverzitás megőrzése és javítása.
82
M13
Az intézkedés hozzájárul a gyepterületek és takarmánytermő területek megőrzéséhez, jövedelemkiegészítést biztosít a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken a mezőgazdasági tevékenységet fenntartó gazdálkodók részére. Közvetve ösztönzi a termelési szerkezet átalakítását, a hátrányos természeti adottságokhoz alkalmazkodó, piaci jelentőséggel bíró és a különleges jellegű (gyakran veszélyeztetett állatfajokhoz tartozó) élőállatok tartásával.
M14
Az intézkedés az állattartás fejlesztését célozza meg azáltal, hogy az állatok javát szolgáló szigorú higiéniai és takarmányozási előírásokat teljesítsék a gazdálkodók. Ezért az Unió vissza nem térítendő forrást biztosít a gazdálkodóknak, kompenzálva a megnövekedő kiadásokat. Az intézkedés célja továbbá, hogy az ágazatot ne érje felkészületlenül egy esetleges jövőbeni árcsökkenés, mint azt a 20082009. évi tejpiaci válság során megtapasztalhattuk.
M15
Az ökoszisztémák megőrzéséhez és fejlesztéséhez elengedhetetlen a tudatos, a törvényi kötelezettségeken túlmenő vállalásokra épülő erdőkörnyezetvédelmi gazdálkodási módok elterjesztése, valamint a fafajok adaptációs készségének növelése, egyes területeken az erdőtípus, fafaj-összetétel, illetve gazdálkodási mód megváltoztatása. Egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére, mivel a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás terén ezeknek kiemelkedő szerep jut a jövőben.
M16
Az intézkedés célja a vidéki gazdaság zömmel kiskapacitású, egymástól térben széttagoltan működő szereplői közötti együttműködések segítése a hatékonyabb piacra jutás, a fogyasztók igényeinek magasabbszínvonalú és egyenletes kielégítéséhez szükséges gazdaságilag életképes méret kialakítása a kor igényeinek megfelelő, innovációhoz szükséges tudás, tapasztalat és információ generálása és a felhasználókhoz juttatásának elősegítése.
83
M17
Az EMVA új jövedelemstabilizáló eszköze tovább bővíti a kockázatkezelési eszköztárat, melynek során azon ágazatok is bevonhatók a kockázatkezelésbe, amelyek nem voltak beilleszthetők a jelenlegi magyar kockázatkezelési rendszerbe, és ezáltal nem vagy nem kellő mértékben részesülhettek kompenzációban. Ezen területek az állattenyésztés, valamint a kertészet.
M19
A vidéki térségek és közösségek területileg kiegyensúlyozott fejlesztése szempontjából kulcsfontosságúak a helyi közösség részvételével megvalósuló, a 2007-2013-as programozási időszak EMVA rendeletében meghatározott alapelvekre épülő fejlesztési programok. A CLLD/LEADER alulról építkező, helyi közösségre épülő rendszere a vidéki problémák részletes feltárását és a helyi erőforrások széles körű mobilizálását teszi lehetővé.
