Alkotás a tájban
A kiadvány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram, Építőművészeti Szakmai Kollégium támogatásával készült. Szerkesztette: Illyés Zsuzsanna Közreműködtek: Buella Mónika, Herczeg Ágnes, Szűcs Gábor, Vincze Attila Fotókat készítették: Csoszó Gabriella, Mahr Károly, Hatvany Csaba, Ars Topia Alapítvány Tervezte: Takács Edvárd Kiadó: Ars Topia Alapítvány © 2004 Ars Topia Alapítvány Nyomdai előkészítés: Timp Kft. Timp nyomda, Budapest ISBN 963 216 928 X
ARS TOPIA ALAPÍTVÁNY
H-1111 Budapest Budafoki út 53. tel/fax: (+36) 1- 365-18-05 e-mail:
[email protected] www.arstopia.hu Az alapítvány 1998. óta kiemelten közhasznú. számlaszám / bank account number:
Budapest Bank BUDAHUHB 10102093-30685603-00000007 Adószám: 18233346-1-43
Tartalom
Ars Poetica............................................ 4 Az Ars Topia Alapítvány........................ 5 Kezdeményezéseink.............................. 7 Szemléletformálás....................... 7 Tájgondozás támogatása.............. 13 Közösségi téralkotás.................... 19 Bonnyai kiáltvány........................ 22 Teremtsünk új tájkultúrát............. 24 Székelyföldi alkotótáborok.......... 27 Fűzépítészet................................ 35 Tájművészet................................ 41 Summary/Zusammenfassung................. 45 Köszönetnyilvánítás............................... 47 Eseménynaptár....................................... 48
3 Tartalom
A táj arckép. A tájat létrehozó, alakító ember önarcképe. Történeti változása azonos az emberi tudat metamorfózisával. Feladatunk, hogy megértsük azokat a folyamatokat, amik létrehozták, a külső hatásokat, amik alakították és belső folyamatait, amelyek valami felé viszik. Az ember a természet része, ahogy a táj az emberé. Nemcsak lenyomat, nemcsak tükörkép, hanem egyéniség a maga sorstörténetével. Egymás nélkül értelmezhetetlenek, megismerhetetlenek. Ez érdekel minket: milyen kapcsolatban vannak egymással, és milyenné váljék ez a kapcsolat a XXI. század küszöbén?
Ars Poetica 4
Az Ars Topia Alapítvány Előzmények A Pagony Műhely civil kezdeményezései az alapítványi működés előzményének tekinthetők. A műhely tagjai és két magánszemély, Kálmán István és Laposa József, mint alapítók összefogásából jött létre az Ars Topia Alapítvány 1997-ben. Az alapítványi keretek megfelelő teret nyújtottak a már megkezdett nonprofit tevékenység számára, továbbá lehetővé tették a tájért való felelősség tudatosítását és új tájkultúrát előmozdító újabb programok indítását. Működés Az Ars Topia Alapítvány fő támogatója a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda. A két szervezet közös irodájában a vállalkozás infrastruktúrája és egyéb eszközei a szükséges mértékig az alapítvány rendelkezésére állnak. Az alapítványi ügyintézési feladatokat pályakezdő táj- és kertépítészek látják el, az alapítvány kuratóriumi testülete a Pagony Műhely tagjaiból áll. A kuratórium elnöke Szűcs Gábor, a kuratórium tagjai pedig Buella Mónika, Herczeg Ágnes, Illyés Zsuzsa, Vincze Attila tájépítészek. A kuratóriumi tanácskozások készítik elő az alapítvány programjait, melyek a táj méltóságának megteremtése érdekében kultúra- és ismeretterjesztő, kezdeményező, szervező és lebonyolító feladatokat vállalnak fel. A programok lelkesedésből, elkötelezettségből végzett önkéntes munkával, az anyagok és eszközök tekintetében a pályázatokon nyert vagy adományként kapott források felhasználásával, hazai és külföldi vagy nemzetközi civil szervezetekkel együttműködve valósulnak meg. Céljaink A táj értékeit az ott élő közösségek teremtik. A táj fejlesztése nem járhat együtt a környezet rombolásával, az csak a táj gyarapításával, az értékek megtartásával lehetséges. E gondolatkörhöz kapcsolódóan támogatunk minden olyan tevékenységet, amely a helyi közösségek döntéshozó munkáját segítik és a hely szellemét erősítik. Alkotótáborok, rendezvények szervezésével, kiadványokkal és internetes publikálással igyekszünk a környezetünkben és a társadalomban végbemenő változásokra reagálni. A táj nem földrajzi fogalom, amelyet a mérete határoz meg. Táj lehet egy fa, egy kert, egy falu vagy egy megyényi terület is. A táj attól válik tájjá, hogy az ember alkotó szándékával beleszövődik. A tájművelés kultúrahordozó tevékenység. Azzal, hogy az ember megműveli a tájat, azzal önmaga is változik, nemesedik.
5 Az Ars Topia Alapítvány
Feladatunknak tekintjük a táj és az ember valós, eleven kapcsolatának elősegítését. Úgy gondoljuk, hogy a táj megismerésmódjának kérdése nem elméleti jelentőségű értelmezési kérdés csupán, mert csak egy helyes szemléletmód vezethet az ember és a táj valós kapcsolatának megértéséhez, a Földért való felelősségtudat megszületéséhez és a gyógyító cselekedetekhez. Tovább kívánjuk adni műhelyünk tájszeretetét szűkebb és tágabb régiónkban, fiataloknak és felnőtteknek egyaránt. Célunk, hogy mindenki megértse, életvitelünkkel, cselekedeteinkkel és mulasztásainkkal a táj részesei vagyunk; felelősek vagyunk tájaink sorsáért, környezetünk minőségéért. Programok és tervek a jövőben A kiadvány az alapítvány legfontosabb kezdeményezéseit és 2004-ig megvalósult programjait mutatja be tematikus, de egyben időrendi sorrendben. Alapítványunk elsősorban a helyi közösségek által vagy közösségi munka során megvalósítható tájalkotásokkal, tájápolási munkákkal szeretne példát mutatni az arra fogékony embereknek. Tapasztaltuk, hogy a szemléletformálásnak nagy szerepe van a fogékonyság, felelősségvállalás kialakulásában. Munkánkat ezért továbbra is két pillérre: a szemléletformálásra és a közösségben létrehozott alkotásokra szeretnénk építeni. Látásmódunkkal az érdeklődők szélesebb csoportjához szeretnénk eljutni • felnőttképzési és környezeti nevelési előadások tartásával, • ismeretterjesztő kiadványok, szakkönyvek megjelentetésével, • honlapunk alkotótáborok és kalákák szervezését könnyítő interaktív oldalainak bővítésével, • kiállítások rendezésével. Közösségi alkotásokkal és tájművészeti akciókkal szeretnénk hozzájárulni • a Kárpát-medence tájkultúrájának fenntartó ápolásához, • a táj elevenségét, életerejét fokozó vízelem gondozásához, gyógyításához, • élő fűzépítmények elterjesztéséhez.
Az Ars Topia Alapítvány 6
7
Szemléletformálás
Szemléletformálás A Pagony műhely szellemi munkája a goethei természetszemléletre, ezen belül Jochen Bockemühl természettudós tanításaira épít. A svájci Goetheneum Szabad Szellemtudományi Főiskola Természettudományi Szekciójának vezetőjével a nyári ökológiai konferenciáikon ismerkedtünk meg. Ott és számos hazánkban tartott kurzusán sajátítottuk el tájmegfigyelési gyakorlatait, melyek alkalmazását később a magunk vezette képzések során adtuk és adjuk tovább. Jochen Bockemühl iskolája Az alapítvány kurátorai mesterüknek tekintik Jochen Bockemühlt, akinek tanításai arra keresnek választ, hogyan képes az ember a fizikai világ élményeiben, a megfigyelhető jelenségekben felismerni a formáló erők megnyilatkozásait. Gyakorlatai egy olyan megismerési mód elsajátítását segítik, amely a megfigyelés fejlesztésével vezet el a természeti világ összefüggéseinek megértéséhez. A növények megfigyelése háromféle összefüggésre világít rá. • Jelenségösszefüggés: A fény térképző karakterének megértése a növények növekedése és lévélformáik alapján. • Változásösszefüggés: A ciklikusan változó ritmusok és előrehaladó idő formáló erejének követése az aspektusok és azt egymást követő levelek formaváltozásai alapján. • Életösszefüggés: Az életút, életesemények hatásának leolvasása az egyedi habitusokból. Lévén Bockemühl természettudós, megfigyelései a táj vonatkozásában sem léptek az ember, a közösségek alkotta összefüggések területére, megmaradtak a természeti világ értelmezésénél. Az alapítvány kurátorai állandó résztvevői, több esetben partnerei, 1995-ben társszervezői voltak a svájci főiskola nyári konferenciáinak: • Részvétel az ökológiai konferenciákon 1991–94, 1996–97 • A táj individualitása címmel a nemzetközi ökológiai vándorkonferencia rendezése, Taliándörögd, 1995. • A táj atmoszférája – híd a jövőhöz című nemzetközi ökológiai vándorkonferencián • A Város mint táj munkacsoport vezetése, Oroszország, Kaluga, 1998.
Szemléletformálás 8
Természetismereti kurzusok, megfigyelési gyakorlatok vezetése Megfigyelési gyakorlataink számos civileknek szoló ismeretterjesztő, felnőttoktatási képzés keretében tartott előadáson hatékonyan segítették a természeti jelenségek tudatosítását: • Kós Károly Egyesülés negyedéves találkozója, Geréb, 1994. • Népfőiskolai előadások, Sátoraljaújhely, Dörögdi-medence, 1991–92. • Kós Károly Egyesülés Szabadiskolája, Budapest, 1990–91. • Biokultúra Egyesület Gazdaképzés, Gödöllő 1991–95 • Kós Károly Egyesülés Szabad Oktatási Fórum, Budapest, 1993–96. • Ars Topia Alkotótábor/ Közösségi tér, Taliándörögd, 1997. • Ars Topia Természetismereti előadássorozat és terepgyakorlat, 1998. • Művészetek Völgye, Tájismereti séták, 1998–2000. • Természet- és tájismereti iskola, Budapest, Sas-hegy, 1998–99. • Jochen B. vezette Organikus tájismereti Műhely, Sas-hegy, Drávafok, 2000.
9
Szemléletformálás
Természet- és tájismereti kiállítások szervezése A kurzusokhoz, tanácsadói munkánkhoz kapcsolódóan vagy önálló felkérésre számos, szemléletmódunkra, természetlátásunkra épülő vagy kutatási, megfigyelési anyagainkból merített kiállítás megrendezésére került sor: • A Dörögdi-medence individualitása, Nemzetközi Ökológiai Vándorkonferencia, Taliándörögd, 1995. • Életösszefüggések, a Goetheanum vándorkiállítása, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1995.
„ A kiállítás érzékszerveinkre az átélés őrömére hivatkozik, amikor az élet értékeinek belső megközelítésmódját igyekszik közvetíteni. Olyan módszerekre mutat rá, amelyekkel valami újat ismerhetünk meg , és a természet közelébe férkőzhetünk. Hiszen a tájjal csakis akkor tudunk értelmesen bánni, ha megtanultuk értékelni, mint egy barátot, akitől aztán éltető segítségre számíthatunk.” (Jochen Bockemühl, idézet a meghívóról) • A Dörögdi-medence tájának gazdagítása Művészetek Völgye, Kapolcs, 1998. • Sas-hegy az év körforgásában, Budapest, Farkasréti Általános Iskola, 1999. • 200 éves a Magyar Természettudományi Múzeum, vándorkiállítás, 2003.
A Kós Károly Egyesülés és az Ita Wegman Alapítvány Szabad Főiskolája, 1999–2001 A tantestület az intézmény céljaként a felnőtté váló generáció személyiségének tágabb értelemben vett fejlesztését, tartalmi és módszertani útmutatását, az önálló életalkotáshoz szükséges, valóságra vonatkozó szemléletmód kialakításában fogalmazta meg. Az iskola tanárai, köztük az Ars Topia Alapítvány kurátorai, az oktatási intézményt egyszersmind a mai magyar társadalomban, társadalmi kezdeményezésből megvalósítható, az alap-, közép- és felsőfokú képzést, valamint a szakképzést is harmonizáló szabad iskola kísérletének tekintette. E képzési formában a tájismeret mint a világismeret elengedhetetlen része kapott helyet.
Szemléletformálás 10
Szabad Oktatási Fórum- Életösszefüggések témakör,1996–97 Korunkra talán kevés dolog jellemző annyira, mint az ember elidegenedése az őt körülvevő természeti világtól. Ez abban az esetben is igaz, amikor jó érzéstől hajtva a természeti értékek megóvására törekszünk, s annak ellenére igaz, hogy a tudomány már feltérképezte Földünk legapróbb részleteit is. Idegen az élő természet, mert nem látjuk át a benne működő folyamatok rendjét, eredetét, nem érzékeljük saját egzisztenciánkkal összekötő szálait. Gyakran halljuk azonban, hogy már-már fizikai létünket veszélyezteti az a mód, ahogyan élünk. Tudjuk, hogy az élet legnagyobb pusztítói vagyunk a Földön, de ez a megállapítás nem elegendő ahhoz, hogy magatartásunk megváltoztatásának személyes forrása legyen. Hogyan találhatunk rá a természet megismerésének közvetlen módjára? Képesek lehetünk-e építeni a természetet, lehet-e harmonikus kapcsolatunk vele? Stúdiumunk a természeti jelenségek megfigyelésével, a bennünk és a minket körülvevő világban is működő szellemi erők felismerésére, az összefüggések valóságának, teljességének átélésére tanított.
11 Szemléletformálás
A táj sorstörténeti összefüggése Az évek során végzett megfigyelési gyakorlatok és a cselekvő jelenlét a tájfejlesztési munkákban a természeti összefüggéseken túlmutató hatások befogadására is érzékennyé tett bennünket. A megfigyelt társadalmi-történeti összefüggést a táj sorstörténeti összefüggésének neveztük el. Érzékelhető ugyanis a nép és a táj, az ember és az otthon között egy egymásnak megfeleltethető kapcsolat. A táj magába fogadja az őt művelő közösség hatásait, bizonyos értelemben emberi alkotássá, kultúrát hordozó közeggé válik, és viszont, az ember egy életre szóló élményként fogadja magába szülőföldje, otthona, környezete tájképeit. Egymás nélkül nem értelmezhető odavissza hatásban formálódik a táj és a közösség története, s e visszaható folyamat felfedezése által érthetjük csak meg igazán az önmagunkért való és a Földért való felelősség közös alapját. E gondolat vezet el a tájindividuum tiszteletéhez, a tájak sajátos és egyedi fejlődéshez való jogának elismeréséhez. A táj sorstörténeti megközelítése az utóbbi évek oktatási programjainak, konferenciáinak legfontosabb mondanivalója: • A táj sorstörténeti összefüggései Magyarország példáján munkacsoport vezetése az Európai táj kultúrájának jövője című, a tájkonvenció ratifikálását megelőző nemzetközi konferencián, Svájc, Dornach, 2000. • A táj természeti és sorstörténeti megismerése témakör vezetése a Kós Károly Egyesülés és az Ita Wegman Alapítvány Szabad Főiskolája képzési programjában, Budapest, 1999–2001.
Szemléletformálás 12
13
Tájgondozás
Táj és közösség A táj természeti, kultúrtörténeti értékei, azok sajátosságai és elevensége csak az ott élő emberek tevékenysége által tartható fenn, őrizhető meg. A természeti világgal összeforrott gazdálkodás és életforma, amelynek utolsó képviselője nagyszüleink generációja, napjainkra eltűnik világunkból, a Kárpát-medencéből és Európa keleti régióiból is. Egykor a nagycsaládokat eltartó kis gazdaságok a mai világ, a gondolkodás számára és a mai életmód fenntartására képtelennek és „ráfizetésesnek” ítélt „mezőgazdasági ágazat” területei. A tájgondozás támogatása a Dörögdi-medencében Az 1989-ben megtörtént változások után a Dörögdi-medencében nagyon sokan éreztek indíttatást arra, hogy tegyenek valamit az újrakezdés reményében. A Független Ökológiai Központ (FÖK) kezdeményezésére létrejött népfőiskolai hétvégék indukálták a medence lakosságát összefogásra, és amelynek hatására civil szervezetek, önkormányzatok, tervezők, magánszemélyek dolgoztak és dolgoznak a mai napig ezért a régióért. A Dörögdi-medencében megindult az organikus fejlesztési munka a Zürichben bejegyzett Dörögdi-medencéért Alapítvánnyal (Stiftung pro Dörögd-Becken, a továbbiakban Stiftung) közösen. Alapítványunk kurátorai ebben szakmai irányítóként vettek részt. A kezdeményezők célul tűzték ki, hogy életre keltsék és segítsék az organikus, biológia mezőgazdaság különböző módjainak megjelenését a medencében. Hogy a táj kultúráját egykor megteremtő és formáló gazdálkodás a mai viszonyoknak megfelelően, létalapot teremtve a táj természeti adottságaival összhangban és harmóniában folyjék. Hogy a mai, technikára alapozott világunkban ismét kialakuljon a párbeszéd a táj és a benne élő, tevékenykedő ember között, amely során az ember nem csupán hasznosítja, használja, hanem a természeti világgal összhangban alakítja a körülötte lévő világot, cselekvése megismerésen, saját tapasztaláson alapul. Ez egyben öngyógyító folyamat is, amely során ismét otthonra lelhetünk a természeti világban, a körülöttünk lévő tájban. A Stiftung a Dörögdi-medence fejlesztési munkáiban 10 évig vett részt programjaival és támogatásával. A 10. évben egy zárórendezvény keretében – értékelve az elmúlt évek munkáját és meglátogatva a megvalósult gondolatok helyeit – bejelentette megszűnését. A Stiftung a FÖK-re, a helyi biogazdák társulására, valamint az Ars Topia Alapítványra hagyta rá vagyonát, amelyből alapítványunk kapta a legnagyobb részt, illetve bizalmat a további tájépítő munkák folytatására. A történet összefoglalása Svájcban és Magyarországon is megjelent egyegy ismertető kiadványban.
Tájgondozás 14
Gazdafórumok A Stiftung gazdafórumok szervezésével kezdte a tevékenységét. Ezek a találkozások a bizalomépítés, az együttgondolkodás, együtt-tanulás terei, ahol az alapítvány létrehozói és működtetői kapcsolatot alakíthattak ki a falubéli a gazdákkal. A gazdafórumok egy teljes hétvégét átfogtak. A gazdafórumokon megfogalmazott, egyik legelsőként elindult programja a használt svájci gépek behozatala. A svájci fél felkutatta azokat a svájci gazdákat, akik üzemképes vagy felújításra megfelelő gépeket adományoznának Magyarországnak, a Dörögdi-medencének. A Stiftung célja nem az volt, hogy csupán adományozzon, hanem hogy elősegítse a gazdák önszerveződését, kiegészítse – hazai kedvező mezőgazdasági hitel hiányában – saját belső anyagi forrásaikat. Gazdakör A gazdakör szervezete rég időkre nyúlik vissza, azonban a szocialista állameszme ezt nem engedte fenntartani. Megalakulása a helyi civil szerveződés, a civil élet fontos eseménye volt. Lassú folyamat annak felismerése, hogy egy szervezet tagjának lenni nem azt jelenti, hogy valaki helyettünk hordozza és képviselje az érdekeinket; ha nem vagyunk jelen bármilyen együttműködés életében, akkor hiába várjuk annak hozadékát. Biogazdaság A biogazdálkodás elvei és az ezzel járó tevékenységek újszerűek voltak a gazdák számára, így került sor a biotanácsadó szolgálat életre hívására. A Stiftung tanácsadó szolgálata megelőzte az országos rendszer felépülését, és személyessége miatt azt követően is megmaradt és sokkal hatékonyabban tudott működni. A tanácsadó alapvető feladata volt a gazdák bizalmának megszerzése, ismereteik kiegészítése. A tájékoztatásuk, a pályázatok figyelése, kidolgozása, segítése, ismeretszerző tanfolyamok szervezése, vetőmagok beszerzése, a kártevők biológiai módszerekkel való visszaszorítása, termőterületek biominősíttetésének megszervezése és még sok-sok napi szintű dolog inspirálta a helyi termékek megjelenését. A biotanácsadó élő információs mozgópontként működött.
15 Tájgondozás
Gyógynövénytermesztés A gyógynövénytermesztési program keretében a svájci partnerek felkutatták, hogyan lehetne a medencében megtermelhető gyógynövényeknek piacot teremteni. A svájci alapítvány két évig inkubálta a kezdő vállalkozást, amely időszak alatt a termesztésben résztvevők megtanulják a bio gyógynövénytermesztést, a gyűjtés és a szárítás módját. A Stiftung felvállalta a szervezést, a szakmai tanácsadás költségeit, s garantálta a felvásárlást, a svájci piacon való értékesítést. Kis, házilag könnyen üzemeltethető, Magyarországon gyártott szárítóberendezéseket finanszírozott. Létre kellett hozni a vállalkozókból egy termelési szövetkezést, amely már maga tudja értékesíteni a terméket. Gyümölcsfa-program A Dörögdi-medence történetét kutatva többfelé olvashattuk, hogy régebben több mint hétezer gyümölcsfa volt például Taliándörögd településen. A falut, a tájat bejárva fellelhető a múlt gazdagságából néhány öreg gyümölcsfa. Ez késztetet minket arra, hogy elindítsunk egy olyan programot, amely ezeknek a gyümölcsfáknak a megőrzését segíti elő. A célunk kettős volt: a régi gyümölcsfajták felkutatása, megőrzése, valamint a helybéliekben tudatosítani ezek meglétének fontosságát. Így jött létre a gyümölcsfaprogram. Távlati célként pedig a régi gyümölcsfajtákból létrehozott gyűjteményeskert lebegett a szemünk előtt. A tudatosítás elérése legjobb eszközének azt találtuk, hogy a helyi általános iskolásokat szólítottuk meg a fafelmérés elkészítésével. A számukra készített adatlapok, herbáriumlapok, térképszelvények segítségével néhány hónap alatt tíz gyermek és egy felnőtt részvételével elkészült a kataszter. A pontos felmérőmunka kiállításon valamint őszi vásárban is összegződött.
Tájgondozás 16
Helyi piac A különböző tanfolyamok, gazdafórumok, valamint a biotanácsadó tevékenysége hatására adódott a feladat, hogy a házi termékeket egy helyi piacon értékesítsék. A medencében évente megrendezett Művészeti Napok rendezvénysorozattal együttműködve megjelenhettek a helyi termékek, amelyeket a Gazdakör emblémája fogott össze. Mindennek nagy fontossága volt az identitás, a saját szerep megtalálása, az elvégzett munka visszaigazolása tekintetében. Polgármesteri kollégium A medencében a települések vezetői és a régióban működő szervezetek, különböző fejlesztések, tervezési munkák szakemberei létrehozták a polgármesteri kollégium intézményét. A Stiftung tájépítészek részvételét tette lehetővé. A kéthavonta megrendezett találkozásokon számolt be mindenki az addig végzett fejlesztési munkáról, illetve a jövőre mutató elképzelésekről. Itt hangolták össze a medencét érintő fejlesztéseket, programokat, a közös és egyéni pályázási lehetőségeket. A Dörögdi-medence tájának gazdagítása A program célja, hogy a táj természetes és történetiségében folytonos állapotát a helybéliek saját tevékenységükön keresztül védjék, ápolják, fejlesszék. A pályázatok általános irányai a fasorok, mezsgyék, erdők telepítése – elhanyagolt vízfolyások, források rendbetétele, vizes területek revitalizálása –, gyümölcsösök telepítése, régi gyümölcsfajták újratelepítése, a dűlőutak javítása, újjáépítése, a falu szempontjából fontos helyek rendbetétele, kialakítása. A programon belül lehetőség volt iskolai mintakert tervezésére és építésére. Az iskolakert mintaszerű építésének célja, hogy a jövő generációban elültesse a természetszemlélet új csíráit, a gazdálkodás új avagy régi felfogásait, hogy a tanulás közbeni tevőleges munka szerepét átélhessék.
17 Tájgondozás
Magyarpolány és térsége Kistérségek tájazonos fejlesztésével elő kívánjuk segíteni egy északdéli tengely megerősödését, amely összeköti a Bakony erdeit a Balaton partjával. Magyarpolányban és térségében mintegy 8 éve folynak olyan falukép-megújítási projektek, amelyek a települések történeti értékeire alapozott fejlesztéseket indítottak el. A térségben található természeti emlékek és értékek még nem kerültek teljes mélységben feltárásra, első ütemben a források és környezetük helyreállítása indult meg. A Bakony erdeinek tövében található mezőgazdasági területeken hagyományos tájfajtákra alapozó gyümölcsösök ültetésének és a gyógynövénytermesztésnek az előkészítése folyik. A plébániához tartozó felhagyott gyümölcsös területen gyümölcsfajta bemutató létesül, a tervek között szerepel közösségi aszalóés lekvárfőző létesítése. A kistérségi kapcsolat szoros együttműködésre készteti az itt lakókat mind a biogazdálkodás, a természetés tájvédelem, a faluképvédelem és az erre épülő szelíd, falusi turizmus fejlesztésében. Célok: • Hagyományos gyümölcsös helyreállítása, biogyümölcsös létesítés, agrobiodiverzitás fenntartása. • Helyi termék létrehozása: tanulmány készítése a gyümölcsfeldolgozás lehetőségeinek kidolgozása – lekvárok, aszalványok, szörpök, pálinka, stb. • Turisztikai kínálat szélesítése: bemutatókert létesítése, hagyományos fajták és történeti gyümölcsnevelési módok bemutatása, falusi gyümölcsudvarok kialakítása – táblákkal, programokkal. Borúthoz hasonló gyümölcsutak létrehozása kistérségenként, hagyományok kutatása, felélesztése – jeles napok (virágzás- és szüretünnepek),
kistérségi turisztikai gyümölcs ismeretterjesztő füzetek kiadása, térségi gyümölcsfajtákat bemutató könyvsorozat. • Oktatás-nevelés: környezeti tudatosság növelése a meglévő hagyományos gyümölcsfák feltérképezésével, erdei iskola jelleggel tangazdaság működtetése, technika oktatás helyett gyümölcsnevelési, feldolgozási ismeretek oktatásának kidolgozása, bevezetése. Hagyományos gyümölcsfajták szaporítása, nevelése, metszése, felnőtt képzés elindítása, oktató könyvének kiadása. • Térségi gyümölcsfajták faiskoláinak létrehozása.
Tájgondozás 18
19
Közösségi téralkotás
Közösségi téralkotás Az ember tevékenységével a körülötte lévő világot áthatja, teret teremt önmaga, közössége számára. Minden történeti korban más teret, hiszen más a tértudata, más és más tereken érzi jól magát, lel otthonra. Ily módon minden földi helynek megvan az „emberi” története. Napjainkra kiürültek az egykor élettel teli faluközpontok. A piacterek, vásáros helyek parkszerű teresedéssé váltak, a kocsma, a templom előtti közösség terek, közterek elektromos traverzek és postakábelek, aknafedők, betonárkok gyűjtőhelyei vagy reklámtáblák célpontjai. Vajon hová tűnt az ember ezekből a terekből, vannak a közösségnek terei, vannak-e közösségek? Köztér – Közösségi tér – Nemzetközi Alkotótábor 1996 őszén Köztér-közösségi tér tervezés pályázattal fordultunk a tájépítész- és építészhallgatókhoz. Célunk a napjaink közösségi térként is használható köztereinek újra feltalálása volt. A pályázatot alkotótábor követte, melyet 1997 nyarán szerveztünk a taliándörögdi önkormányzattal együtt. A helybéli és az ide érkező fiatalok együtt választották ki a helyszínt és együtt tervezték meg a régi-új közösségi teret. A falu határában álló Szent
Közösségi téralkotás 20
András gótikus templomrom környezetének rendbetétele, megformálása lett a cél. Egy hét leforgása alatt helyi anyagokból készült el a közösségi tér. Esténként közös beszélgetéseket, előadásokat szerveztünk. Az alkotótáborban a hazai résztvevőkön kívül bolgár és horvát fiatalok is részt vettek. Bláthy Ottó út – közösségi növényültetés, Budapest, 1996 A Kós Károly Egyesülés Szabad Oktatási Fórumához kapcsolódott az akció. A hallgatók féléves feladatai közé tartozott új környezeti utcák létrehozása közösségi munkával. A választás egy pesti utcára, a Bláthy Ottó utcára esett. Az utcában lévő cégek, üzemek, valamint az óvoda és a lakók összefogásával újult meg a fák alatt húzódó szemetes terület. Források, gyógyhelyek védelme, felújítása A tájat járva szembesültünk azzal, hogy forrásaink kiapadnak, fúrt kútjaink elnitrátosodtak, vízfolyásaink elszennyeződtek, egykori gyógyforrások, amelyekre fürdők épültek, tönkrementek. Tavak, tókák feltöltődtek, lápok összezsugorodtak. Patakok száradtak ki rejtélyes, megfejthetetlen módon. Az egykor eleven vízfolyások, árkok magukra maradtak. Mindez azt jelzi, hogy megváltozott az ember, a közösség viszonya a tájban lévő legfontosabb kincsünkhöz, a vízhez. A víz az élet alapja, olyan örökségünk, amelyet ismét meg kell tanulnunk becsülni, megőrizni. Ezért kezdeményezzük forrásaink, gyógyhelyeink megtisztítását, felújítását, rendbetételét. Forráspályázat Első lépésként a Pagony Műhely gyakornokai számára írtuk ki pályázatunkat. A pályázók kiválasztottak egy számunkra fontos, hozzájuk közelálló forrást, s megújításukra terveket, maketteket készítettek. E pályázatunk örömteli ok miatt nem valósult meg. A kiszemelt solymári Rózsika-forrást ugyanis egy helyi egyesület előttünk rendbe tette.
21 Közösségi téralkotás
Bonnyai kiáltvány Kettéhasadt a világ! Az emberek közötti kapcsolat, az ember és a természet közötti harmónia megállíthatatlanul bomlik fel. Az európai népek a közeledés helyett elszigetelődnek egymástól. A Kelet és a Nyugat közötti szakadék nem csökken. Az embernek a néppel és az őt tápláló tájjal nincsen valós kapcsolata. Fel kell ismerjük, hogy ez közös sorskérdésünk, amellyel dűlőre kell jussunk egyenként és közösen is. A természethez, a tájhoz fűződő viszonyunk csak valós önismereten alapulhat. Meg kell értsük helyünket, helyzetünket Európában. Igaz képet kell alkossunk arról a két évezred alatt létrejött tájról, amelyben élünk, amelyhez sorsunk köt. A természet pusztítása tudatlanságunkból és abból a közönyből ered, hogy azt hisszük, életünknek nem lesz hatása környezetünkre. Európát nem a monetáris unió, hanem csak egy közös akarat tudja összekötni! Nem akarunk háborúkat! A hidakat rombolása helyett építsünk hidat ember és ember között, a népek között, az ember és a természet között. Indítsunk útjára egy hajót, egy úszó szigetet, amelyre minden közösség elültethet egy fát, a szeretet-, az önismeret-, a megértés-, a szabadság jegyében. Ez a Mozgó Ökológiai Sziget elindulhat a Dunán, Európa „gerincén”, ami nem elválasztja, hanem összeköti egymással a sorsközösségben élő népeket, kiköt mindenütt ahol e gondolat megértésre talál és a kiáltványhoz csatlakozni szeretnének. (A kiáltvány 1999 tavaszán született.)
Az Európa Tanács Tájkonvenciója 2000. július 19-én fogadta el az Európa Tanács Minisztertanácsa az Európai tájegyezményt (www.coe.int/europeanlandscapeconvention), amelyhez 2000. október 20-án 19 állam csatlakozott. Napjainkra az egyezményt aláírók száma 29-re növekedett, hazánk azonban még mindig csak érdeklődőként van jelen a tanácskozásokon. A tájkonvenció vitathatatlanul jobbító szándékú, felelős kezdeményezés, értelmezése, alkalmazása az egyedi karakterű, eltérő kultúrájú tájak miatt csak azok formáló sajátosságainak feltárásával, abból kiindulva lehetséges. Alapítványunk csatlakozott a nemzetközi szakmai értelmező körhöz, valamint létrehozta e témában a hazai civil tanácskozó társaságot. Dornachi Kiáltvány Az ezredforduló és az Európa Tanács Tájkonvenciójának elfogadása küszöbén a kontinens bockemühli iskolához tartozó tájépítészei „Az európai tájkultúra mint feladat” című nemzetközi találkozón vitatták meg a tájak segítésének, elfogadtatásának emberi feladatait. A tanácskozás felismerte, hogy a politikai befolyás a táj összefüggéseinek, komplex tartalmának megértése nélkül torzulásokhoz, káros folyamatokhoz is vezethet, továbbá hogy a táj emberekben élő egészen sajátos tudati és lelki tartalmára még nem fordítottunk elegendő figyelmet. A résztvevők a 2000. szeptember 9-én a Dornachi Kiáltványban (www.goetheanum.ch) fogalmazták meg a tájkultúra ügyének legfontosabb feladatait. „Milyen lépésekre van szükség?” A táj méltósága és joga A tájaknak megvan a maguk identitása és méltósága. Ezt a méltóságukat meg kell őrizni és még magasabbra kell emelni. Ehhez pedig jogi státusra van szükség, hogy a táj védelmében a joghoz lehessen folyamodni. A táj méltósága megfelelő iskolai nevelést és pedagógiát igényel, hogy minden nemzedék felismerhesse a táj méltóságát és a tájjal gondosan bánjon. Új táj- és mezőgazdaság Az új tájkultúrában már nem kizárólag a haszonra irányulnak a törekvések, hanem ember és természet egymást gondozó, egymást kölcsönösen támogató és fejlesztő viszonyára, melynek ki kell terjedni az emberek közötti kapcsolatokra is. A táj értékeinek élvezetével egyidejűleg a gazdasági tevékenységet is úgy kell folytatni, hogy hosszú távon a táj tekintetében is értékteremtőnek bizonyuljon. A jövő mezőgazdaságának is a tájtudatra kell ébrednie. Ha értéket tulajdonítunk a tájban jelenlévő többletnek, és mint ilyet bevonjuk a tájat alakító tevékenységbe, akkor a tájjal való gazdálkodás, értsd mezőgazdaság, igazi minőségteremtő és életet tápláló őstermeléssé lesz. A táj adta többletértékének felismerése lelki és szellemi
Teremtsünk új tájkultúrát 24
értelemben megújíthatja gondolkodásmódunkat, melynek jóvoltából a múltban megteremtett kultúrtáj eszméje továbbfejlődik egy jövőbéli „tájkultúra” felé. A tájkultúra minden egyes ember számára feladat. Minden helyre – városra és vidékre egyaránt – és minden emberre vonatkozik. Nélkülözhetetlen a gazdák, a természetvédők, a helyi lakosok, a földbérlők, az oktatók, az orvosok, a művészek és a tájtervezők együttműködése. Ebben az együttműködésben fejeződik ki a táj társadalmi jelentősége, és a különféle érdekek kölcsönös felismerése közös alkotást eredményezhet. A személyes jelenlét nyomatéka A táj minden egyes ember alkotása, melyhez hozzájárul a másokkal együtt végzett közös tevékenység és a környezettel zajló intenzív cserefolyamat. Ha az ember azonosul az őt körülvevő tájjal, saját magára is rátalálhat. Minél inkább tudatában vagyunk annak, hogy közérzetünk és a közösség kedélyállapota mily mértékben függ attól a tájtól, amelyben élünk, annál inkább meg akarjuk és meg is tudjuk majd találni azokat az utakat, amelyeken elindulhatunk a táj tartós fejlesztése és hasznosítása érdekében. Az ember a táj tudata. Felismerésekre képes voltában az ember felel a táj kultúrájáért és jövőbéli fejlődéséért. Ez olyan új kultúrát és pedagógiát kíván meg, amely képessé tesz bennünket arra, hogy felismerjük a tájat és a táj-adta többletet, hogy szélesebb összefüggésekben gondolkodjunk, és tudatosan és tárgyszerűen cselekedjünk, egyénileg éppúgy, mint közösen. A táj az új otthonunk Minden embernek elemi érdeke fűződik a tájhoz. Megilleti őt az a jog, hogy hasznosítsa a tájat és gondját viselhesse. Hiszen olyan élettér az, mely más élőlényekkel együtt a mi sajátunk. És a táj lakóit megilleti, hogy beleszólhassanak a tájjal kapcsolatos kérdésekbe. Mert az emberről van szó, és az ő helyéről a tájban. Legfőbb ideje, hogy személyesen álljunk ki a táj érdekében, mert az csak így válhat a modernkor emberének otthonává. Legfőbb ideje!” (a Dornachi Kiáltvány részlete)
25 Teremtsünk új tájkultúrát
Táj 21
A „Teremtsünk új tájkultúrát”, vagy rövid nevén „Táj 21” kezdeményezés 2000. október 19-én indult útjára (www.arstopia.hu). A program aktualitását a több európai ország által 2000. október 20-án Firenzében aláírt Európai Tájvédelmi Egyezmény (European Landscape Convention /Florence, 20. X. 2000 – Council of Europe), valamint az egyezményhez ajánlásokat megfogalmazó Dornachban rendezett nemzetközi konferencia (The Culture of the European Landscape as a Task) kiáltványa, a „Táj legyen táj – legfőbb ideje!” (Get Connected To Your Place! – The Dornacher Landscape Document ) adta.
Mint ismeretes, hazánk jelen levél írásának időszakában még nem írta alá az egyezményt. Szeretnénk, ha Magyarországon is nagyobb hangsúlyt kapna a táj ügye, ezért az egyezmény aláírását és honosítását a táj kérdések köztudatba emelésével elő kívánjuk segíteni. Ugyanakkor a tudatformálás és a közös gondolkodás megfelelő alapjának a dornachi kiáltványban megfogalmazott általános emberi szempontokat tartjuk. Szeretnénk, ha a táj esetében elkerülnénk azt a hibát – amely megtörtént a fenntartható fejlődés, stb. esetében – , hogy a fogalom a valós megismerést és az összefüggések átlátását megelőzően/helyett politikai tartalommá váljon. Ennek érdekében elkötelezett törekvésekből, hiteles eredményekből táplálkozó közös gondolkodás lehetőségét és végső soron a táj ügyének széles körű társadalmi gondozását kívánjuk megteremteni nyitott programjainkkal. Kezdeményezésünkhöz a szándéknyilatkozat aláírásával 2002. január végéig 81-en csatlakoztak. Az első találkozón az egybegyűlt 42, igen különböző életkorú és hivatású embernek egyetértésben sikerült meghatároznia a munkaprogram kereteit, azt a legfontosabb 7 témát, amelynek kidolgozására munkacsoportokat hozott létre: • Táj – személyiség • Táj – miről is beszélünk (fogalom tisztázás) • Táj – fenntartható tér • Táj – esztétikum • Táj – otthon, haza • Táj – a hely memóriája • Táj – jog, méltóság, érdek A rendszeres találkozók beszélgetései ahhoz a felismeréshez vezették el a résztvevőket, hogy a táj válsága mögött húzódó valódi ok, kultúránk válsága, ennek következtében a táj megújításához csak kultúránk megújításán keresztül vezethet el az út. Úgy tűnik, éppen egy év kellett ahhoz, hogy az indító gondolat – teremtsünk új tájkultúrát – a beszélgetés eredményeként személyes célkitűzésként hangozzon el, majd közös feladattá váljon.
Teremtsünk új tájkultúrát 26
Székelyföldi kalákák Nyírfürdő — Lázárfalva 2001 Nádasfürdő — Nagytusnád 2002 Sószékfürdő — Csíkkozmás 2003 Sóskútfürdő — Kászonújfalu 2004 Tusnádi Borvízmúzeum, 2003 –2005 27
Az alapítvány tevékenysége Székelyföldön Alapítványunk a Csomád–Bálványos Régió fejlesztési munkájába kapcsolódott be. A Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület CsTTE partnereként, a székelyföldi régióban található gyógyerejű borvizek védelme, felújítása a célunk. E természeti, táji érték megbecsülésére hívjuk fel a figyelmet, mozgósítjuk a helybélieket, civil szervezeteket, a mai diákságot, a jövő szakembereit. A hagyományos népi fürdők, mofetták, források felújítását a faluközösségekkel együtt végezzük, kaláka formában. Ez a tevékenység mozgalommá nőtte ki magát, a példa széles körben terjed. Az egykori ivó- és fürdőkultúra jelentőségére, megismerésére kiállításokat, előadásokat szervezünk. Tusnádon Borvízmúzeumot hoztunk létre. 2005 tavaszán a CsTTE-vel együtt készített kiadványban részletesen bemutatjuk a több mint száz egykori gyógyhely történetét, mai állapotát. Székelyföldi fürdőépítő kalákák Negyedik éve szervezünk „kalákát” egykori régi gyógyhelyek felújítására a Székelyföldön. E régió nagy kincse természetes gyógyforrásai a borvizek, amelyeknek gyógyhatását az ember ősidők óta használja. A faluközösségek emlékezetében még él az elpusztult források hagyományos használata. A tájra jellemző közösségi munkaformát, a kalákát választottuk. A kaláka bölcsessége, hogy mindenki azt adja a közösbe, amire ereje, tehetsége van, a legfiatalabbtól a legidősebbig. A kalákák nemzetköziek, 50–70 hazai és külföldi egyetemistának és érdeklődőknek hirdetjük meg – eddig részt vettek magyarországi, erdélyi, felvidéki, délvidéki, német, ausztrál, angol, spanyol tájépítészek, építészek, ökológusok, közgazdászok, tanárok, akik a helyi közösséggel, az ott élő emberekkel együtt dolgoztak. A falubéliek adják a szállást, teljes ellátást, az építő anyagot és szerszémokat a közbirtokosság adja. Alapítványunk pedig pályázat útján szerez pénzt a szervezésre, a résztvevők útiköltségére, a tervek elkészítésére és a tábor fenntartására.
Fürdőépítő kalákák 28
A kaláka során hagyományos építőanyagokkal és építésmóddal fürdő- és lábáztató medencéket, öltözőfülkét, pallóutakat, filagóriát, padokat, forrásfoglalást, forrásházat, mofettát, festett információs rendszert építünk. A felhasznált építőanyag jellemző módon fa és kő, a víznek csak ez a két anyag tud hosszabb ideig ellenállni. Erózió elleni fűzfonatokat fonunk, élőfűz–építményeket állítunk. Meghívott előadók beszélnek a építészeti és táji örökség védelméről, művészeti előadások és táncházak bővítik a programot. A helybéli gyemekeknek kézműves foglalkozást tartunk. Ez a munka hasznos örökségvédelmi, tájvédelmi szempontból, de legnagyobb haszna a közösség tudatra ébredése. Van belső erőforrás – a tájban, a közösségben, csak akarat, összefogás és bizalom kell hozzá. Az ideérkezők pedig szívükben és lelkükben átalakulva térnek haza. Örökre magukban hordozzák a táj és a tájban élő közösség befogadó szeretetének erejét. Célok: • A székelyföldi fürdőkaláka mozgalom továbbéltetése. • Túrakalauzok, CD-k, kiadványok, térképek készítése. • Kiállítások szervezése. • Pusztuló műemlékek, természeti értékek megmentése. • Partner szervezetek találkozója, előadások szervezése. A munkát tovább folytatjuk. Minél nagyobb körben felhívjuk a figyelmet e munka fontosságára, arra, hogy mindenki felelős a környezetéért, a természeti világ állapotáért. Mindenki tud és köteles tenni ezért, ott, ahol éppen van. A víz az élet alapja, olyan örökségünk, amelyet ismét meg kell tanulnunk becsülni, megőrizni.
29 Fürdőépítő kalákák
Lázárfalvi kaláka – Nyírfürdő felújítása, 2001 Lázárfalva határában a Fortyogó vagy Büdös fürdő, a Nyír falurész fölött, már a középkorban is híres volt. A fürdőmedence mellett faküpübe foglalt kénes borvízforrás (Dögösöké) és erős mofettagáz-feltörés található. Vizét a helyi lakosság mindig is használta, csebrekben hazahordva és felmelegítve. Az első kaláka alkalmával igen magasra állítottuk a mércét, de az égieknek és a helyieknek köszönhetően minden idejében elkészült és a vasárnapi szent mise keretén belül a hely felszentelődött. Mivel a fürdőmedence megtelt, a polgármester ígéretéhez hűen – „Ha egy hét alatt mindennel kész lesztek ruhástól ugrom a vízbe!”, – öltönyöstül, nyakkendőstül egy szaltóval a medencébe „szökött”, ahogy ezt arrafelé mondják...
Fürdőépítő kalákák 30
Tusnádi kaláka – Nádasfürdő újjáépítése, 2002 A Tusnádi Nádasfürdő a Kisharam lábánál húzódó 4 ha kiterjedésű védett tőzeglápban áll. A feltörő, nagy hozamú forrásokra települt fürdőt korábban Tusnádfürdő néven emlegették. A források két famedencét táplálnak. A környéken számos ivóvízforrásnak építettek kő- vagy faküpüt. 2002-ben Tusnád község keresett meg minket, hogy segítsük régi, nagy gyógyerejű, népi fürdőhelyük újjáélesztését. A fürdőhely építészeti karakterét Esztány Győző adta meg. Elkészült mintegy 350 m függesztett pallóút, amely a szigorúan védett természetvédelmi területen lévő felújított fürdőhelyekhez és új forráshoz vezet. Filagória, budi, információs táblák – hagyományos székely fafestés-technikával –, öltözőkabinok és erózióvédelmi rőzsefonatok épültek meg. Zuhatagfürdő kialakítására, patakmeder tisztítására, híd, tűzrakó, padok és apostoli kettős kereszt állítására került sor.
31 Fürdőépítő kalákák
Csíkkozmási kaláka – Sószékfürdő újjáépítése, 2003 A Csomád–Bálványos Régió legészakibb fürdője a Csíkkozmási Sószék fürdő. A flis rétegekből felszínre törő sós vizű forrásokra épült fürdőt „kihűlések és női bajok” ellen használják a helybéliek, de távolabbi vidékekről is ellátogatnak ide. A ma itt élő idős emberek a népi fürdőkhöz kötődő csodagyógyulásokról számolnak be. Bárki megtapasztalhatja rendkívüli hatásukat. Egy hét leforgása alatt újult meg a fürdőhely számos objektuma, amelyet egy szabadtéri fűzkápolnával gazdagítottunk. Új forrásfoglalás készült és a Kápolna oldalban keresztet állítottunk a megtisztított szakrális helyen.
Fürdőépítő kalákák 32
Kászonújfalvi kaláka – Sóskút fürdő építése, 2004 A magánterületen kiépített fürdőt a tulajdonos a falunak ajánlta fel, mellyel a település és a Kászoni-medence településeinek idegenforgalmi vonzerejét fokozza. A hűs sós-kénes víz elsősorban cukorbetegség, ízületi- és bőrbántalmak kezelésére alkalmas. Ez a kaláka is bizonyította, hogy összefogással és együttműködéssel a tájban rejlő értékek megőrzésével, az örökség tiszteletben tartásával lehet úgy építkezni, hogy az a ma ott élő közösség javára váljon.
33 Fürdőépítő kalákák
A Tusnádi Borvízmúzeum A Tusnádon létrehozandó Borvízmúzeum gondolata a Csomád–Bálványos Régió Fejlesztési Stratégiájában elsők között megvalósítandó célként jelent meg. A múzeum több szempontból is bővíti a régió kulturális, turisztikai ajánlatát. Elsősorban a természeti, építészeti értékek, azok tudományos alapú feltárása és megismertetése szempontjából fontos. Felhívja a figyelmet a székelyföldi, ezen belül is a régióban található gyógyvizek értékére, az erre épülő ivó és fürdőkultúra történetére. A múzeum lehetőséget ad arra, hogy az igényes, szelíd, bakancsos, tematikus turizmus lehetőségeit is propagálja. A Borvízmúzeum jurta formájú épületben kap otthont, mert a szkíta és magyar sámánok gőzfürdőitől napjaik modern fürdőkúlturájáig járhatjuk végig a „borvízútat”. Bemutatjuk a táj geológiai, földtörténeti, természeti értékeit, kultúrtörténetét, tudománytörténetét, a borvizekre épülő fürdő- és ásványvízkultúrát. Szeretnénk számítógépes bemutatót, CD-tárat kialakítani, a turisták tájékoztatására térkép és könyvesboltot üzemeltetni. A borvízmúzeum körül kialakított parkban és az épület körüli kiállító-területen egészítenénk ki a belső kiállítást. Borvizes szekeret, régiómakettet mutatnánk be (a látáskárosultak számára) a fürdők, forráshelyek és fontosabb természeti értékek megjelenítésével. A kiállítás tervezését és kivitelezését a CsTTE, az alapítványunk vállalta magára. Diákok, magyarországi és erdélyi iparművészek, építészek, tájépítészek közreműködésével és a helybéli lakosok, mesteremberek részvételével bonyolítja le.
Borvízmúzeum 34
Fűzépítészet Kalandváros — Szombathely Közösségi tér — Kapolcs Csurgó-kút — Magyarpolány Sószékfürdő — Csíkkozmás Hivel, Szentkút — Magyarpolány Sóskútforrás — Kászonújfalu 35
2003 2003 2003 2003 2004 2004
Fűzépítészet Ősi vágyunk az élő anyaggal való építkezés. A fűzépítészet a közösséggel és a természettel való összefonódást erősíti. A kertészeti kultúra és a fűzfonás mesterségének hagyományait ötvözve nem egyszerűen a természeti világ iránti felelősség kérdéseit feszegeti, hanem közös teret hoz létre az építészet, a tájépítészet és a tájművészet között. Fűzépítéskor a fűz kiváló gyökeresedési hajlamára alapozunk, ami lehetővé teszi, hogy levágott vesszőkből állítsuk össze építményünket. A levágott fűzvessző hajlékony, erős, és legfőképpen élni akar. Ha fény- és vízigényét kielégítjük, a fűz szinte bármilyen körülmények között jól érzi magát, és szépen fejlődik. Bírja, sőt szereti a metszést, gyors és dús növekedéssel hálálja meg. Vesszői erősek, rugalmasak, hajlékonyak, ezért alkalmas olyan önhordó szerkezet létrehozására, ami az elültetést követően meggyökeresedik. Nem kell gyökeres, esetleg évekig nevelt, gondos ültetést igénylő növényekkel bajlódnunk. A fűzépítmény időben rendkívül gyorsan változik. Ültetéskor a levéltelen vázrendszer érvényesül. Egy év múlva a szerkezet kívülről
Fűzépítészet 36
már alig látható, az új, gyakran 1,5–2 m-es hajtások átalakítják a formát és lehetőséget teremtenek az építés folytatására. Később az új hajtások évről évre változó külsőt kölcsönöznek az építménynek. Idővel a vesszőket megmetszve dúsul az élő szerkezet lombja, az elültetett vesszők megerősödnek, megvastagodnak, a kezdetben kötözött csomópontokat felváltják az összenövések, így a létesítmény egyre erősebb, masszívabb lesz. Fűzépítő alkotótábor Szombathely, Kalandváros, 2003. Szombathelyen, a Kalandváros játszótéren valósultak meg nagyszabású fűz-álmaink. Épült három, négy-öt méter magasságba is felnyúló tüskeárnyékoló, hasonló szerkezetű kisebbek, lugas, a kicsiknek 150 m hosszú alagút-labirintus rendszer, a játszótér hátsó bejárata élő fűzkötegekből, nyitott szájú sárkányfejet formáz. Nyár közepére az egyébként látványos szerkezetek elvesztették vázszerűségüket, nyár végére méteres hajtásokat hozva óriási összefüggő bokroknak tűntek. A tél közeledtével lombjukat levetve újra a szerkezet került előtérbe. A kötegek két-három éves vesszőkből, dróttal és kötéllel összefogva készültek. A fűzépítésre kiváló minőségű fűzvesszőt szerzett be Ikervárról és Csényéről Gróf András, aki a kivitelezést vezette.
37 Fűzépítészet
Kapolcsi fűzépítő tábor, 2003. május Kapolcs határában, az Ilona-malom kertjében készült ez az útról is jól látható szerkezet. Célunk itt is az volt, hogy kis közösségi teret alkossunk, ami árnyékos, szellős és nyári szabadtéri foglalkozásoknak helyet adhat. Az egész kicsik is ez alatt játszanak, de a nyaranta megrendezett kosárfonó táboroknak is ideális helyszíne. Az építéshez több mint két hónapja levágott fűzvesszőket használtunk, mégis – bár nem túl nagy eréllyel – kihajtottak a kötegek. A levágott vesszőket eleinte rendszeresen locsolták a kiszáradás ellen, később, a helyszínen az Eger-patak medrében áztak. Ez annyiból nehézséget jelentett az építés során, hogy a vesszők egy-másfél méter magasságban is gyökeret hajtottak, amelyek később természetesen leszáradtak, lemerítve a vesszők erőtartalékait. Csíkkozmási kaláka fűzépítménye, 2003. augusztus A kaláka során 5 m magas fűzkupolna épült. A táborból öt ember négy napig szedte és levelezte a fűzvesszőket. A fűzépítmény a Csíkkozmási népi gyógyfürdő felújításának keretében készült, a fürdő területén. A nedves, lápréten korábban közel s távol nem akadt árnyékot nyújtó fa, ahol több ember lepihenhetett volna. A hely adottságai ideálisak voltak a fűz számára, így az augusztusban levágott és szerkezetté összefogott vesszők még abban az évben arasznyi hajtásokat hoztak. A fűzépítmény kápolnának készült, ahová a gyógyfürdőzés után pihenni, elcsöndesedni, imádkozni térhet az ember. A tizenkét lábú szerkezet közepén embermagasságú kőszikla áll, a szikla fölött égre néző kerek „ablak”. A terület mocsaras volta miatt a kupola belső tere pallóburkolatot kapott, mely sugarasan veszi körbe a középen álló követ. A burkolat külső ívén egyszerű rönkpadokat helyeztünk el.
Fűzépítészet 38
I. Bakonyalji kaláka Csurgó-kút, 2003. augusztus A Csurgó-kút kedvelt kirándulóhely a Bakony aljában, ahová nemcsak bakancsos turisták járnak, hanem három falu – Farkasgyepű, Kislőd és Magyarpolány lakosai is gyakran töltenek el egy-egy napot, hétvégét. A tábor alatt két fűzépítmény és információs táblák tartószerkezetei készültek. Szeméttárolót kerítést és erózióvédelmi falakat fontunk a túraösvények mentén. Alapanyagként fehérfűz állt rendelkezésünkre, amiről hamar kiderült, hogy merevebb és ráadásul törékenyebb a Szombathelyen használt fajoknál. II. Bakonyalji kaláka Magyarpolány, Hivel, Szentkút, 2004. április A kaláka célja Magyarpolányban, a Hivelben, ahol hajdanán a falusi fiatalok a megrekedt vízben még fürdőzni is szoktak, közösségi tér kialakítása. A tér a falu egyik kapuja, ebből az irányból a szőlőhegyről jövők és a gyalogos turisták térnek vissza a faluba. A fűzépítés első éveit lezártuk. Az alapkísérleteken túl voltunk – legalábbis tapasztalatot szereztünk arról, mit tud a fűz, milyen a hajlékonysága, a tartóereje, a „tehetetlensége”. E fűzépítményre belső pályázatot írtunk ki, a pályázatra cirokmakettek készültek. A feladat az volt, hogy a fűzépítmény, mivel a falu szélén áll, ne legyen tömbszerű, kompakt, kapu legyen. A tábor alatt a Szent-kútra tervezett fűzpalástot megfontuk, a palásthoz rögzítve a fából faragott Mária-fejet.
39 Fűzépítészet
Kászonújfalvi kaláka fűzépítményei A fűrdőépítő kaláka során fűztámfalak és a pallóhíd pihenőjéhez 4 m magas fűzsátor készült. A vesszőket a közeli patak mentén szedtük meg, majd szekérrel fuvaroztuk a helyszínre. Mivel a fűzsátor időszakosan vízállásos területre került, egy hónap múlva már szépen hajtottak a vesszők. Az erózióvédelmi fonatok is dúsan kihajtottak a mély árnyék dacára.
Fűzépítészet 40
Salix acutifolia — Kaukázusi fűz Salix acutifolia f. pruinosa Salix alba — Fehérfűz Salix alba var, britenzis — Vörös piramisfűz Salix alba var. coerulea — Keskenylevelű fehérfűz Salix alba var. sericea — Ezüstlevelű fehérfűz Salix alba var. vitellina — Sárga kötőfűz Salix alba var. vitellina aurea — Aranyfűz Salix alba var. vitellina f. pendula — Szomorú sárgafűz Salix americana — Amerikaifűz (hibrid) Salix babylonica — Valódi szomorúfűz Salix caprea — Kecskefűz v. rekettyefűz Salix caprea var. angustifolia — Keskenylevelű kecskefűz Salix caprea var. lanceolata — Lándzsáslevelű kecskefűz Salix caprea var. pendula — Szomorú kecskefűz Salix cinerea — Hamvasfűz v. rekettyefűz Salix cinerea var. aquatica Salix cinerea var. spuria Salix daphnoides — Boroszlánfűz Salix daphnoides var. angustifolia — Keskenylevelű b. fűz Salix daphnoides var. pulchra — Csinos boroszlánfűz Salix dasyclados — Molyhosfűz Salix eleganissima — Szomorú törékenyfűz Salix fragilis — Törékenyfűz Salix fragilis var. angustifolia Salix fragilis var. discolor Salix fragilis var. viridis — Zöld törékenyfűz Salix grandifolia — Nagylevelű fűz Salix herbacea — Gyepesfűz Salix matsudana — Kínaifűz Salix nigricans — Feketefűz Salix purpurea — Csigolyafűz Salix purpurea f. Lambertiana Salix purpurea var. helix Salix purpurea var. uralensis Salix rosmarinifolia — Cinegefűz Salix rubra — Bíborfűz (hibrid) Salix seringeana Salix triandra — Mandulafűz Salix triandra f. concolor — Zöld mandulafűz Salix triandra f. semperflorens Salix triandra var.glaucophylla — Kétszínű mandulafűz Salix viminalis — Kenderfűz v. kosárkötőfűz Salix viminalis f. cannabina — Zöld kenderfűz Salix viminalis f. regalis — Sárga kenderfűz
Tájművészet Kiállítások szervezése Tájművészeti csoport Művészet Ökológia Mobilitás
41
Tájművészet A tájjal nemcsak értelmezőként, használóként, céltudatos formálóként állunk kapcsolatban. A táj a lélek tápláló forrása, az ember öntudatlanul is merít belőle, boldog átélője jelenségeinek. Ritkán beszélünk ma erről a kapcsolatról, ünnepeletlenül hagyjuk a Természet ritmusait, nem szánunk időt a Természetnek való örömszerzésre, meg se kíséreljük a teremtő együttműködést. Alapítványunk örömteli, átélő, művészi kezdeményezésekben lát lehetőséget a Természettel való együttműködő továbbteremtésre. Tájtemplom, Uszálysziget a Dunán A VII. Nemzetközi Építészeti Biennálét, Velencében a Több etikát, kevesebb esztétikát! felhívás jegyében rendezték. Alapítványunk a természettel, a tájjal közösen teremtő, az élőt békítően gondozó programjaival jelentkezett a Pagony Műhely a Kós Károly Egyesülés kiállítói közé. A kiállított szárnyas oltár a Tájtemplom és a vele összefüggő Uszálysziget a Dunán tervünket mutatta be. Tájteremtés – kertalkotás kiállítások
„A kiállítás alapgondolata egy úszó sziget, egy fákkal beültetett hajó, amelynek fedélzetén átmentődnek a múlt értékei a jövőbe. Azonban nem maguktól mentődnek, csak akkor, ha valaki felfedezi, felviszi és elhelyezi a hajón. A fedélzetre az alkotók már sok mindent felmenekítettek, azonban a rakodótér még nincs tele. Rendezvények, filozófiai és művészeti foglalkozások, természet megfigyelési séták termékei, eredményei helyezhetők el itt a kiállítás időszaka alatt. Ritka, értékes beszélgetésekhez nyújtanak teret a hajóba ültetett fák törzsei. A külső téralkotás művészete a kiállítás szándéka és dramaturgiája alapján közüggyé válik.” (Keserű Katalin, részlet a megnyitó szövegéből) • Ernst Múzeum – Budapest, 2000 • Ericsson Galéria – Budapest, 2001 • N&N Galéria – Budapest, 2003 • Benedek Elek Galéria – Debrecen, 2003 • Művészetk Háza – Szombathely, 2004 • Városház Galéria – Makó, 2004
Tájművészet, kiállítások 42
Jeles napok megünneplése Életünk változásának az év körforgása adja hátterét. A nappálya fordulópontjai a természeti ciklus kiemelkedő fontosságú napjait. A jeles napokon a körülöttünk és bennünk élő természetet ünnepeljük. A családi, nemzeti, vallási ünnepeken megszokottól eltérő rituálékkal tiszteljük meg a Természetet. Évről évre ünneplő csoportunkkal a táj aktuális adottságából kiindulva, elevenségéhez kapcsolódva, átélve az időszak teremtő képességét hozzuk létre múlandó alkotásainkat. Tavaszi napéjegyenlőség Csípős levegő, csupasz, nedves föld. Hevült munka, formát teremtünk, kört alakítunk összefogódzott emberláncunk mértékének átmérőjéből, a körbe ötszöget szerkesztünk, a körgyűrűt tizenöt szeletre osztjuk. Magot ültetünk, földágyát megvetjük, betakarjuk. Ébresztgetjük a Földet, oldja fel a magok kemény héját, ébresztgetjük a magokat, szunnyadó növénylényüket váltsák valósággá. Nyári napforduló Verőfényes napsütés, izzasztó meleg, kemény föld. A természet szigorú tanító, kertünk helyén hasunkat veri a zizegő, zsongó nyári fű. A folyó édes illata a partra csalogat. Építsünk tutajt. Ágakat, illatos virágot, lágy lombot tépünk. Az egyetlen fa árnyékában kerekded tutajt szerkesztünk, indákkal befonjuk, virágkoszorúval díszítjük. Abból alkotunk, amit a természet tavasz óta teremtett. Őszi napéjegyenlőség Port kavar a szél, hátunkat jólesően melegíti a napsütés. A környék növényei fakók, szikkadtak, csupasz indák lógnak az ágakon. Messziről hozunk terméseket. A kis halom csupa szín és illat, édes zamat. Szívós indákból kosarat fonunk, abban tároljuk, mérjük, osztályozzuk a táj gyümölcseit. Téli napforduló Vacogós hideg az idő, már régóta fagy. A folyón összefüggő jégpáncél keletkezett. A parton torlódó jégtáblák széle éles. Csillanó fény, csengő hangok cikáznak az öbölben. Sápadt a világ, csak a folyó színe sötét. Fázunk, topogunk a hideg fövenyen, de a jég vonzza, leköti képzeletünk. Jégvárat építünk, tenyerünk rátapad a fagyos anyagra, halmozzuk, egyensúlyozzuk a csúszós, fényes táblákat.
43 Tájművészet
Művészet–Ökológia–Mobilitás MÖM tábor 2004 Az alkotótábor célja olyan „alkalmi” bútorok készítése, amelyek olcsó alapanyagból (fűrésztelepi hulladékfa), egyszerű technológiával (szögelés, csapolás, kötözés) készülnek, felvállalva rusztikus megjelenésüket, és azt, hogy nem kívánnak örökéletű darabokká válni, emellett alapanyagul hulladékot használva ökologikus szemlélet hatja át őket. Elsődleges szempont a képzelőerő megtornáztatása. Mozgassuk meg fantáziánkat! Célunk az uniformizálódó termékek helyett kreatív, egyedi alkotásokat nyújtani, a megszokott formákat újakkal helyettesíteni. Azt szeretnénk elérni, hogy a résztvevő fiatalok kizökkenve a mindennapi kerékvágásból bátran merjenek rendhagyót alkotni. A tábor célja, hogy közös tervezési és műhelymunka során együtt tanuljuk meg: • a helyi, hagyományos, mára sokszor elfelejtett anyaghasználatot – hagyományon alapuló értékteremtést hogyan lehet a természeti értékeket megőrizve annak lehetőségét kultúráltan kihasználni – MŰV É SZ E T • hogyan lehet az anyagok értékét újragondolva a másra már nem hasznosított anyagot felhasználni – ÖK OLÓGIA • versenytől mentes közös munka újrateremtése – a bútorok előállításához egymás segítségére van szükség. Fontos szempont, hogy a műhelymunka során ne a versenyszellem irányítsa a munkát, hanem a közös alkotás örömét tapasztalják meg a résztvevők továbbá a kultúráltan, számos helyen (újra) használható bútorok alkalmazását. – MOB ILITÁS
M Ö M 44
Summary The Ars Topia foundation has been established in 1997. Since 1998 it is a high public benefit organisation. The values of a landscape are created by the communities living there. Connencting to this line of thought, we support activities which assist the decision making of local communities and which enhance local spirit. It is our intention to organise workshops and professional lectures and by printing and circulating publications, we endeavour to react to changes occuring in our environment and society. Landscape is not a geographical term determined by its size. A tree, a garden, a village and a county can be called landscape. Landscape becomes landscape as a result of it is being interwoven with man’s creative intentions. Cultivation of landscape is an activity carrying culture. Man himself is also transformed and ennobled by cultivating the landscape. We consider it our duty to promote the true and living relationship between man and landscape. We think that the question of the method of getting to know the landscape is not just a question of interpretation with theoretical significance, since the way of looking at things itself leads to understanding the true relationship between man and landscape, and to the creation of a sense of responsibility for the Earth and healing actions. Our foundation primarily would like to set the responsive people an example by organising landscape development projects that can be implemented by the local community or by community work. We have experienced that formation attitudes has an important role in the development of sensitivity and sense of responsibility. That is why our work is built on two pillars: on formation of attitude and on work produced by the community. Our initiatives: • Attitude forming — organising observation excersizes, professional lectures, and exhibitions, printing and circulating publications • Enrichment of landscape — supporting by professional consultation, by programs for the improvement of community spirit, managing communal landscape development projects • Creation of community spaces — organising workshops • „Let’s create a new landscape culture” — publication of the movement’s experiences and results, participation at the international conference of Landscape Convention • Summer workshops in Transsylvania — organising projects in cooperation with local communities and Hungarian participants • Building with liwing willow — making of living willow structures in creativity camps • Landscape art programs — organising and presenting them in publications and exhibitions We would like to pass on our love for landscape in our surroundings to young and old alike. Our purpose is to make everybody understand that along with our way of life, actions and negligence we are part of the landscape, that we are responsible for the fate of our landscapes and the quality of our environment.
45 Summary/Zusamenfassung
Zusammenfassung Die Ars Topia Stiftung ist seit 1998 betont gemeinnützig. Die Werte der Landschaften werden durch die dort lebenden Gemeinschaften geschaffen. In Verbindung mit diesem Gedanken unterstützen wir jede Tätigkeit, die die entscheidende Arbeit der örtlichen Gemeinschaften unterstützt und den regionalen Geist stärkt. Mit der Organisation von Lagern, Veranstaltungen und Publikationen bemühen wir uns, auf die Veränderungen in unserer Umgebung und Gesellschaft zu reagieren. Die Landschaft ist kein geografischer Begriff, der durch die Größe bestimmt wird. Landschaft kann auch ein Baum, ein Garten, ein Dorf oder ein Gebiet sein. Die Landschaft wird zur Landschaft, indem die schöpferische Absicht des Menschen mit ihr verflochten wird. Die Kultivierung der Landschaft ist eine Tätigkeit von Kultur tragendem Charakter. Dadurch, dass der Mensch die Landschaft kultiviert, verändert sie sich auch in sich selbst, wird sie veredelt. Unsere Stiftung möchte in erster Linie durch die regionalen Gemeinschaften oder im Verlauf von Gemeinschaftsarbeit mit realisierbarer Erschaffung von Landschaften und Arbeiten, die die Landschaften pflegen, den daran interessierten Menschen ein Beispiel zeigen. Wir haben erfahren, dass das Formen von Betrachtungsweisen bei der Bildung der Auffassungsgabe und dem Übernehmen von Verantwortung eine große Rolle spielt. Deshalb möchten wir unsere Arbeit auf folgende zwei Pfeiler stützen: das Formen von Betrachtungsweisen und die in der Gemeinschaft entstehenden Werke: • Bilden der Betrachtungsweise- unter Führung von beobachteten Übungen, mit dem Abhalten von Vorträgen, Organisieren von Veranstaltungen, Verfassen von Publikationen • Unterstützung von Landschaftspflege- mit fachlicher Beratung, gemeinschaftsfördernde Programme, Generalisierung von gemeinschaftlichen, landschaftsbildenden Aktionen • Gemeinschaftliche Schöpfung von Raum- durch das Organisieren von „Schöpfer“- Lagern • Lasst uns eine neue Landschaftskultur schaffen- ein Ergebnis dieser Bewegung ist das Erscheinen unserer Publikation und der Teilnahme an der Internationalen Landschaftskonventions- Konferenz • Székler „Schöpfer“lager- Organisierung, unter der Teilnahme von örtlichen/ regionalen Gemeinschaften und ungarischen Jugendlichen • Weidenbaum- Bauwerke- deren Schaffung im Rahmen von „Schöpfer“ lagern • Landschaftskünstlerische Aktionen- diese organisieren und in Publikationen und Ausstellungen vorstellen Wir möchten die Landschaftsliebe unserer Stiftung in engeren und weiteren Regionen, sowohl Jugendlichen als auch Erwachsenen weiter geben. Unser Ziel ist, dass jeder versteht, dass wir mit unserer Lebensführung, unseren Taten und Versäumnissen auch ein Teil der Landschaft sind, wir sind für das Schicksal unserer Landschaften und die Qualität unsere Umgebung verantwortlich.
Summary/Zusammenfassung 46
Együttműködő partnerek és támogatók: Ezúton szeretnénk megköszönni az együttműködő partnerek, valamint a résztvevő önkéntesek és támogatóink programjaink megvalósításában nyújtott segítségét. Aquaprofit Rt., Budapest Kvadrum Kft., Budapest Axis Építésziroda Kft., Budapest Lázárfalva Önkormányzata Biokúltúra Egyesület Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Budapest Art Stúdió Alapítvány Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Cason Rt., Érd Magyar Villamos Művek Rt., Budapest Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda Magyarpolány Önkormányzata Csíkkozmás Önkormányzata Magyarpolányért, Nemzeti Örökségünkért Alapítvány Csomád Bálványos Régió Egyesület Mobilitás Pályázati Igazgatóság CsTTE Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület Nemzeti Civil Alapprogram Csíkszereda Önkormányzata Nemzeti Kulturális Alapprogram Deep Forest Kft., Budapest Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Déli Szél Kortárs Alkotói Fórum Alapítvány, Pécs Oppidum Fileck Polgári Társulás, Fülek Dombos Polgárok Egyesülete, Kishegyes Ökotárs Alapítvány Sapientia EMTE, Csíki Karai, Csíkszereda Pagony táj- és kertépítész Kft., Budapest Ernst Múzeum, Budapest Palics−Ludas Közvállalat, Palics Esztány Építésziroda Kft., Csíkszereda Plastica Stúdió Tájépítész Iroda Bt., Budapest Farkasréti Általános Iskola, Budapest Polgártárs Alapítvány, Csíkszereda Felületkémia Kft., Budapest Pula Önkormányzata Fitoland Kft., Budapest Savaria Computer, Szombathely FÖK Független Ökológiai Központ Alapítvány Savix Kft., Budapest Fű Fa Virág Bt., Hódmezővásárhely Stiftung pro Dörögd Becken, Zürich Gergely Mátyás, Csíkszereda Szabad Gondolatok Háza, Budapest Gotheanum, Dornach, Svájc Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár Göncöl Alapítvány, Vác Sztánai Műhely Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Táj 21 szándéknyilatkozat aláírói Herbio Szövetkezet Tájképész Kft., Nyúl, Vép Ilona Malom Műhely Bt., Kapolcs Taliándörögd Önkormányzata Illyés Közalapítvány, Budapest Taliándörögdi Általános Iskola Ita Wegman Alapítvány, Budapest Timp Kft., Budapest IUCN − The World Conservation Union Transzpagony Kft., Csíkszereda KAC Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Triskell Kft., Budapest Kapolcs Önkormányzata Tusnád Borvízpalackozó Kászonújfalu Önkormányzata Tusnád Önkormányzata Keramika Kft., Csíkszereda UPC Magyarország Komisz Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet, Csíkkozmás WWF Magyarország Kós Károly Alapítvány, Budapest Zöld Ujj Bt., Békés Kós Károly Egyesülés és Vándoriskola, Budapest ...és még sokan mások!
47 Köszönetnyilvánítás
Eseménynaptár
oktatás, közéleti tevékenység szemináriumok, konferenciák Kós Károly Egyesülés Szabadiskolája, Budapest, 1990–91 Népfőiskolai előadások, Sátoraljaújhely, Dörögdi-medence, 1991–92 Biokultúra Egyesület Gazdaképzés, Gödöllő, 1991–95 A Dörögdi-medence individualitása, Nemzetközi Ökológiai Vándorkonferencia, Taliándörögd, 1995 Kós Károly Egyesülés negyedéves találkozója, Geréb, 1994 Kós Károly Egyesülés Szabad Oktatási Fóruma, 1993–96 Ars Topia Természetismereti előadássorozat és terepgyakorlat, Pula, 1998 Művészetek Völgye, Tájismereti séták, Dörögdi-medence, 1998–2000 Sas-hegy, az évszakok körforgásában, Budapest, 1998–99 Kós Károly Egyesülés Szabad Főiskolája, Budapest, 1999–2001 Organikus tájismereti Műhely, Jochen Bockemühl Szemináriuma, Sas-hegy, Drávafok, 2000 Táj 2000 Konferencia, Dornach, 2000 Tájban élő közösség, Jochen Bockemühl Szemináriuma, Tusnád, 2000 Táj 21, Találkozók az európai táj jövőjéről, Budapest, 2000-től Bothmer képzés, Budapest, 2001 Családi-iskola, Keszthely, 2000 Kishegyes, Nyári Campus, Vajdaság, 2001 Ludas, Ökológiai Tábor, Vajdaság, 2001 Tájépítész Gyakornoki Műhely, Budapest, 2001-től Waldorf tanárképzés, Budapest, 2003–4 kiállítások Életösszefüggések a Goetheanum vándorkiállítása, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1995 A Dörögdi medence életútja, Kapolcs, Művészeti Napok, 1996 A Dörögdi-medence tájának gazdagítása Művészetek Völgye, Kapolcs, 1998 Sas-hegy az évszakok körforgásában, Budapest, 1999 Velencei Biennálé, Tájtemplom, Velence, 2000 Tájteremtés – kertalkotás, Ernst Múzeum, Budapest, 2000 Táj 2000 Konferencia, poszterelőadás, Dornach, 2000 Tájteremtés – Kertalkotás, Ericsson Galéria, Budapest, 2001 200 éves a Magyar Természettudományi Múzeum, vándorkiállítás, 2003 Tájteremtés – kertalkotás, N&N galária, Budapest, 2003 Tájteremtés – kertalkotás, Művészetek háza, Szombathely, 2004 Tájteremtés – kertalkotás, Benedek Elek Galéria, Debrecen, 2003–4 Tájteremtés – kertalkotás, Városháza, Makó, 2004 publikációk / kiadványok Országépítő, Szabad Gondolat, Földgömb, Ökotáj, Művelődés folyóiratokban Tájteremtés – kertalkotás, Budapest, 2000 Landscape – Our Home, 2000 Towards a New Atlantis – Hungary, 2000 Tájban élünk, 2001 Ars Topia alkotó táborok / kalákák Taliándörögd, Közösségi tér, 1997 Lázárfalvi kaláka – Nyírfürdő felújítása, 2001 Tusnádi kaláka – Nádasfürdő újjáépítése, 2002 Fűzépítő tábor, Kalandváros, Szombathely, 2003 Kapolcs I. fűzépítő tábor, 2003 I. Bakonyalji kaláka Kislőd, Csurgó- kút, 2003 II. Bakonyalji kaláka Magyarpolány, Hivel, Szentkút, 2003–4 Csíkkozmási kaláka – Sószékfürdő újjáépítése, 2003 Kászonújfalvi kaláka – Sóskút fürdő építése, 2004 Művészet Ökológia Mobilitás, Kapolcs, 2004 Borvízmúzeum Kaláka – Tusnád, 2004
ISBN 963 216 928 X