25 Tel.: (36) Fax: (36)

H-1211 Budapest, Kossuth Lajos utca 75/A, 8/25 Tel.: (36) 1 425 31 84 Fax: (36) 1 278 01 95

EVA VÁLTOZÁSOK 2010

Az egyéni cég is választhatja az evát 2010. január 01-tıl már az egyéni cég is választhatja az EVA-t. A könyvvezetésének módját ugyan azon feltételek határozzák meg, mint a társas vállalkozásokét. Az adókulcs változása Az EVA mértéke 30%-ra emelkedett. Ha az adóalany bevétele meghaladja a törvényben meghatározott 25 millió forintos értékhatárt, akkor a 25 millió feletti összegre 50% EVA-t kell fizetni. Emlékeztetıül: 2009-ben 25% volt az EVA. Ha pedig valaki átlépte az értékhatárt, akkor azzal a számlával - amelyiknek a kiállításával átlépte a törvényben meghatározott mértéket - kikerült az EVA körbıl. Figyelmeztetés: 1. Az újonnan bevezetett 50%-os adó nem azt jelenti, hogy az adózó továbbra is evázhat a 25 millió forintot meghaladva is, csak innentıl 50%-al. Hanem pl.: 2010-es eddigi összes bevétele 24.900.000 Ft, most kiállít egy 200.000 Ft-os számlát, akkor a következmények az alábbiak: a) 25 millió után 30% EVA-t fizet b) 100 ezer forint után 50%-ot c) kikerül az EVA hatálya alól. 2. A 26 millió forintos EVA értékhatár, csak 2009.07.01-2009.12.31 idıszakra szólt, 2010-ben maradt a 25 millió forint. Az EVA alany, ÁFA1 adóalanyiságával kapcsolatos változások A 2010-es ÁFA törvény változásai kihatottak az EVA alanyokra is, mégpedig a következıképpen. Az ÁFA-ban megváltozott a teljesítés helyének a fıszabálya, és mivel ebbıl a szempontból az EVA adóalanyt is ÁFA alanynak kell tekinteni, így ha másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, akkor az EVA alanynak itthon kell az ÁFA-t bevallani és megfizetni. Mostantól kezdve az EVA alanyoknak is rendelkezniük kell közösségi adószámmal, ismertebb nevén EU adószámmal. (2010 elıtt nekik csak bizonyos esetekben kellett kiváltani.) Az ÁFA bevallást havonta, mindig a tárgyhónapot követı hónap 20-ig kell majd megtenni, illetve az ÁFA-t befizetni. A törvény szerint arra a hónapra nem kell az EVA alanynak ÁFA bevallást leadnia, amelyik hónapban nem volt közösségi „ügylete”. Azonban ez a szabályozás a gyakorlatban megint problémát fog jelenteni, mert az APEH nem fogja tudni, hogy az EVA alany azért nem adott le ÁFA bevallást, mert nem volt mit bevallani, vagy azért mert elfelejtette. Véleményem szerint célszerő lesz azokra a hónapokra is NY-es bevallást leadni, amelyiken ÁFA-t nem kell. Tájékoztatás: Az ÁFA változásokról többet is megtudhat következı hírlevelünkbıl és január 28-án tartandó ÜR találkozónkon.

1

2007. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY az általános forgalmi adóról


VAGYONADÓ 2010:

Lakóingatlan: Az adó alanya Fıszabály szerint az a belföldi és külföldi magánszemély, vagy szervezet, akinek magyarországi lakás, vagy üdülı (beleértve azt a földterületet is, amin az épület áll) a naptári év elsı napján a tulajdonában van. Az adót a használatbavételi engedély kiadásának napjától, ennek hiányában a tényleges használatba vételtıl kell megfizetni, mindaddig, amíg az épület áll, azaz meg nem semmisült vagy le nem bontották. Szüneteltetni a használatot nem lehet, azaz például a nyáron használt üdülıkre is, teljes, egész éves adót kell fizetni. Ugyan ez vonatkozik, azokra a lakóingatlanokra is, melyek például üresen állnak, mert tulajdonosuk nem lakik benne. Szintén fıszabály szerint, több tulajdonos esetén a vagyonadó a tulajdoni hányadok arányában megoszlik, azonban a tulajdonosok mögöttes felelısként kötelesek helytállni egymás helyett is. Adóhatósági forgalmi érték becslés A vagyonadót az adózónak kell megállapítania. A naptári év elsı napján fennálló állapot szerinti, forgalmi érték az adó alapja. Az adózónak segítségére lehet a 2009. november 15-tıl hatályba lépett 242/2009. kormányrendelet, de kérésünkre az adóhivatal is elvégzi forgalmi érték becslést. Az adóhatóság forgalmi érték becslı szolgáltatása ingyenes. Ha fél évnél nem régebben készítette az adóhivatal a becslést, és e szerint vallotta be, és fizette meg az adót az adózó, és egy esetleges adóellenırzés során kiderül, hogy kevesebbet fizetett, akkor az adóhivatal bírságot nem vet ki. Természetesen csak abban az esetben kerülhetı el a bírság, ha az adóhivatalnak szolgáltatott adatok - melyek alapján a becslés készült - valósak voltak. Lássunk egy alapvetı fontosságú kérdést: Az adót naptári év elsı napján fennálló állapot szerinti, forgalmi érték alapján kell megfizetni, azonban évközben bármikor ellenırizhet az adóhivatal. Következésképpen, ha év közben felújítunk, mindenképp meg kell ıriznünk a számlákat, mind az anyagköltségrıl, mind a szakemberek munkájáról, hogy igazolni tudjuk a bekövetkezett forgalmi érték növekedést. Továbbá a felújítási adókedvezménynél sem jön rosszul a megırzött számla. Az adó mértéke 0-30 millió között 30-50 millió között 50 millió felett

0,25% 0,35% 0,5%

Mentességek az adófizetési kötelezettség alól Mentes az adó alól a magyar állam, a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyház és a NATO, továbbá az a személy, vagy szervezet, amelynek adómentességét nemzetközi szerzıdés írja elı. A törvény a felsoroltakon kívül további mentességeket engedélyez. Általánosan mindenkire kiterjesztett mentesség a következı:


Lakóingatlan értékétıl függı mentesség: Amennyiben a forgalmi értéke a lakásnak (több tulajdonos esetén is a lakásnak és nem a tulajdonrésznek) 30 millió forint alatt van és a tulajdonos életvitelszerő lakóhelyéül szolgál, akkor nem kell adót fizetni. Ha a tulajdonosnak a 30 millió alatti, életvitelszerő lakhelyül szolgáló ingatlanján kívül van még egy lakása és a lakás forgalmi értéke 15 millió forint alatt van, akkor szintén nem kell fizetni. Tehát egy 30 millió alatti ingatlan, ami lakhelye is az adózónak, és egy 15 millió alatti (lakóház, üdülı) adómentes, de ha lenne egy harmadik ingatlan is, akkor azután már mindenképpen kell fizetni. Bizonyos adózói rétegeket érintı mentességek, melyek több különbözı feltételhez is kötöttek: Idıs és elesett emberek mentessége, Szakszervezeti üdülı mentessége, Mőemlék épületi lakás mentessége, Adókedvezmények: Felújítási adókedvezmény, Nagycsaládos-adókedvezmény

További vagyonadók: Vizi jármővek vagyonadója Az adó alapja a vitorlás vízi jármő esetében a vitorlás névleges vitorlafelülete, motoros vízi jármő esetében pedig a teljesítménye. Ha megnézzük az adómentességeket, akkor feltőnik, hogy a törvényalkotók elsısorban a saját szórakoztatást szolgáló jármőveket akarták megadóztatni. Adómentesek a vitorlások közül a 25 nm-es névleges vitorlafelülető, motorosok közül pedig az 50 kW teljesítményőek, továbbá az engedélyköteles tevékenység ellátására üzemeltetett, a sport szövetség, vagy sportegyesület tulajdonában lévı jármővek, a vízi mentést szolgáló és e célból nyilvántartásba vett, továbbá a történelmi vízi jármővek. Légi jármővek vagyonadója Adóköteles a belföldön, vagy külföldön hatósági nyilvántartásba vett polgári légi jármő, vagy az olyan légi jármő, mely a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés mőszaki feltételeinek megfelel. Mentes az adó alól, ha a legnagyobb felszálló tömege 100 kg-ot nem haladja meg, továbbá ha sportszövetség, vagy azzal tagságban álló sportegyesület tulajdonában, üzemeltetésében van, vagy ha légi üzemben tartási engedéllyel rendelkezı tulajdonában, vagy üzemeltetésében van a jármő. Nagy teljesítményő személyautók vagyonadója Azon személygépkocsik után kell megfizetni, melyek 125 kW-nál nagyobb hajtómotorral rendelkeznek. Az adó mértéke: 125-175 kW között a gépjármőadó kétszerese 176-199 kW között a gépjármőadó két és félszerese 200 kW felett a gépjármőadó háromszorosa Bizonyos törvényi feltételeknek való megfelelés esetén az autó vagyonadóból levonható a gépjármőadó, a cégautó adóból, pedig az autó vagyonadó és a gépjármőadó is. Javaslat: Mindenképpen határidıben fizessük be gépjármőadót és a vagyonadót is, mert 2009-ben ez volt a feltétel, hogy a befizetendı cégautó adót csökkenthessük a befizetett gépjármőadóval.


ILLETÉKKEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK 2010

Visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének változása A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%-ról, 4%-ra csökken. Így, amennyiben valaki olyan társaságban szerez tulajdonrészt, ahol ingatlan, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezı gazdálkodó szervezet van, akkor az alábbi illetéket kell megfizetni: az illetékalap 1 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 4%, az e feletti rész után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió Ft a maximum fizetendı illeték. A vagyoni betét utáni illetéket akkor kell megfizetni, amikor a vagyonszerzı, vagy a kapcsolt vállalkozásai, illetve ha a vagyonszerzı magánszemély, akkor a közeli családtagjai a részesedéseikkel elérik a 75%-ot. Nem csak a legutolsó ügylet lesz ekkor illetékköteles, hanem valamennyi korábbi ügylettel megszerzett vagyoni betét is. Ezt az illetékkötelezettséget 30 napon belül be is kell jelentenie az APEH-nak. Természetesen figyelembe kell venni az illeték megállapításánál a csökkentı tételeket és mentességeket. A vagyoni betét öröklése is illetékköteles lett, azonban örökösönként 20 millió forint után továbbra sem kell illetéket fizetni. A lakástulajdon szerzése illetéke 4 millió Ft-ig maradt 2%, a 4 millió Ft-ot meghaladó rész után pedig a korábbi 6% helyett, 4% lesz. Új lakás vásárlása esetén 30 millió forint forgalmi értékig nem kell megfizetni az illetéket. Gépjármőszerzési illeték fizetésére vonatkozó új elıírások 2010. január 01-tıl illetékfizetés szempontjából nem fontos, hogy a gépjármővásárlással kapcsolatos szerzıdést hol kötötték és az átadás helye sem számít, minden esetben illetéket kell fizetni, ha Magyarországon nyilvántartásba vették a gépjármővet. Eljárási illetékkel kapcsolatos módosítás Az ART2 szerinti felügyeleti eljárás illetéke 15.000 Ft helyett, a fellebbezési eljárás illetékével lesz azonos, ami minimum 5 ezer, maximum 500 ezer forint lehet. Amennyiben az érték pontosan megállapítható és a fenti két értékhatár közé esik, akkor minden megkezdett 10 ezer forint után 400 forint. ART3 VÁLTOZÁSAI 2010

Helyi iparőzési adó bevallásával, befizetésével kapcsolatos változások Az adózónak mind a befizetéseket (elılegek, feltöltési kötelezettség, késedelmi pótlék, bírság) mind pedig az éves iparőzési adóbevallást az APEH-hoz kell teljesíteni 2010. január 01-tıl. Az adózónak a fizetési könnyítési, vagy az adó mérséklésére vonatkozó kérelmét is az APEHhoz kell benyújtani, de ettıl függetlenül az illetékes önkormányzat fog dönteni. Ha a döntést az adózó megfellebbezi, akkor onnantól az adóhatóság jogkörébe kerül az ügy. Emlékeztetıül: Eddig a területileg illetékes önkormányzatokhoz kellett leadni a bevallásokat ás átutalni az adót. Annak az adózónak, aki több telephellyel rendelkezett, több 2 3

2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNY az adózás rendjérıl 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNY az adózás rendjérıl


önkormányzathoz is kellet bevallást leadni, illetve fizetést teljesíteni, de ugyan ez a szabály vonatkozott az ideiglenes jelleggel tevékenységet végzıkre is. Az átmeneti szabályok elıírásai 2010. május 31-én esedékes, 2009-es iparőzési adóbevallást még az önkormányzatokhoz kell beadni és az esetleges adókülönbözetet megfizetni. A márciusban esedékes adóelılegeket (iparőzési adó, gépjármőadó, stb.) szintén még az önkormányzatokhoz kell befizetni, ezekrıl a kivetést még 2009 nyarán meg is kapták az adózók. Ha 2009. december 31-ig terjedı idıszakra szeretnék bevallást önellenırizni, akkor azt is még az illetékes önkormányzathoz kell beadni, függetlenül attól, hogy az önellenırzést 2010. január 01-e után készítjük el. A 2009-es éves iparőzési adóbevallás abban is fog különbözni az eddigiektıl, hogy magunk határozzuk meg benne a következı egy évben befizetendı adóelılegeket, ugyan úgy, mint a társasági adónál, ugyanis több adóelıleg kivetést nem fogunk kapni az önkormányzatoktól. 2010. január 01-tıl, ha ideiglenes jelleggel tevékenységet szeretne végezni egy adózó, akkor azt is az APEH-nál kell jelenteni, ugyan úgy, mint a tevékenység megkezdését, vagy befejezését. START kártyával kapcsolatos változások Felsıfokú végzettséggel rendelkezı, pályakezdık esetében a járulékkedvezmény egy évre vehetı igénybe. Emlékeztetıül: Eddig két év volt a START kártya érvényessége és az elsı évben magasabb a másodikban, pedig alacsonyabb a kedvezmény mértéke. Feketefoglalkoztatás kapcsolódó szigorodó elıírások Az APEH honlapján közzéteszi azoknak a munkáltatóknak az adatait, akiknél egy esetleges ellenırzés során kiderül, hogy be nem jelentett munkavállalót foglalkoztattak és két évig mindenképpen fennmaradnak a listán. 2010. január 01-tıl kötelezı lesz bírságot is kiszabni, eddig csak lehetıség volt rá. Emlékeztetıül: Ez a szabály már 2009.06.01-tıl él, de ha a munkáltató pótolta a bejelentést és megfizette az esetlegesen kiszabott bírságot, akkor lehetısége volt az APEH honlapján feltüntetett listáról lekerülni. „NYENYI” bevallás tervezett változásai Már sokszor szóba került, hogy megszőnik a köztudatban NYENYI bevallásként „elhíresült” adatszolgáltatás, melyet évente egyszer kellett az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságra leadni. Végre kimondhatjuk, hogy utoljára 2010. április 30-ig kell benyújtani a 2009-es évre vonatkozóan NYENYI adatlapot. Ezt követıen az állami adóhatóság fogja továbbítani az adatokat a nyugdíjbiztosítónak. Azért is örvendetes a hír, mert 2006 ıszétıl havonta, emberenként, minden cég teljes körő adatot szolgáltat az adóhivatalnak a számfejtett bérekrıl és egyéb juttatásokról, amit aztán évente egyszer - összesítve a havi adatokat - elküldött a nyugdíjbiztosítónak is. Kézbesítési vélelem az elektronikus kézbesítésnél A nem adóügyi dokumentumok estén, ha az elektronikus levelet a tárhelyen elhelyezték, akkor öt munkanapon belül kézbesítettnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a címzett elolvasta-e vagy sem. Az adóügyi dokumentumokat, ha a címzett a tárhelyrıl nem szedte le a megadott öt munkanapon belül, akkor mégegyszer megpróbálják kikézbesíteni, de ha a


második öt munkanap is letelt, akkor már ez is kézbesítettnek minısül, függetlenül attól, hogy a címzett elolvasta-e. Elkésett fellebbezés Az elkésett fellebbezés nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül, pusztán azért mert a határidı lejárta után adták be. Eljárási határidık módosítása 2009.10.01-tıl módosult a közigazgatási eljárási törvényben a határidı, ugyanis naptári nap helyett munkanapokban határozták meg. Az adózás rendjérıl szóló törvény azonban ezt a szabályozást nem emelte át, így ott megmaradtak a naptári napokban megállapított határidık. Tehát innentıl kezdve nagyon alaposan el kell olvasni a hivatalos leveleinket, mert nem mindegy, hogy naptári nap, vagy munkanap szerepel benne. Amennyiben a cikkel vagy adózással kapcsolatban kérdése merülne fel, az OPTITAX Könyvelıiroda munkatársai készséggel állnak rendelkezésére az [email protected] e-mail címen.

Jászberényi Ivett ügyvezetı OPTITAX Számviteli Kft. www.optitax.hu

25 Tel.: (36) Fax: (36)

Recommend Documents