VÁSÁRHELYI EMILIA ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
H-1029 Budapest, Ördögárok u.43.
Tel./fax: (36-1) 176-8880
Tel.: (36-1) 275-7049
POLGÁRI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. A MAGYAR POLGÁRI JOG FOGALMA, RENDSZERE, KIALAKULÁS ÉS ALAPELVEI A polgári jog tárgyköre és fogalma. A magyar polgári jog rendszere. A polgári jog kialakulása és fejlődése. A magyar polgári jog alapelvei 1.1. A polgári jog tárgyköre és fogalma A jog a társadalmi kapcsolatok szabályozásának egyik eszköze. A jogszabályok alig különböznek az egyéb társadalmi szabályoktól, ill. az önkéntesen létrehozott magatartási normatíváktól. A jogi norma, ill. a jogi kötelék abban különbözik az egyéb szabályoktól, hogy: - nem mindenki jogosult a norma kibocsátására - kikényszeríthető annak végrehajtása. A jog tehát olyan magatartási szabály, ill. olyan rendezett társadalmi kapcsolat, melynek érvényesülését állam, vagy más olyan hatalom biztosítja, mely rendelkezik a kikényszerítéshez szükséges eszközökkel. A közjogtól elkülönített magánjog, ill. a jogalanyok szerint megjelölt polgári jog lényegileg azonos kört takar. A polgári jog tárgyköre - vagyoni viszonyok szabályozása - tulajdoni viszonyok - áruviszonyok - vagyoni viszonyok alanyainak, személyek jogállásának, külső kapcsolatainak szabályozása - személyek joga - gazdálkodó, vagy gazdálkodással is foglalkozó szervezetek, mint a polgári jogviszonyok alanyai - személyek védelme - szellemi alkotások joga A polgári jog jellemzői - autonómia (alanyai önálló akaratuk kialakítására alkalmas képességekkel, ill. szervezettel rendelkeznek) - alanyainak mellérendeltsége - kapcsolatok vagyoni természetűek - személyek jogvédelme - szabályainak érvényesülését az állam biztosítja. A polgári jog tárgykörébe tartozik - a gazdasági forgalom szabályozása - beruházások - rekonstrukciók - innovációs folyamatok - termékforgalom - fuvarozás - bankügyletek - a szükségletek kielégítésének joga - vagyontárgyak, javak megszerzése, előállítása, felhasználása - lakás megszerzése, fenntartása - kultúrális igények kielégítése
- utazás, ruházkodás, élelembeszerzés - energiaellátás, bankhitel, piackutatás - a mindennapok joga - közművek - hírközlés - tömegközlekedés - lakáshasználat - javítószolgálatok igénybevétele - a személyiség, az alkotó személyiség integritásának joga - az autonóm jogalanyok - érdekvédelme - jóhírének védelme - üzleti tisztességének védelme - alkotói jogainak védelme - elősegíti a szellemi alkotások - létrejöttét - forgalmazását - közkinccsé tételét. A magyar polgári jog az autonóm jogalanyok mellérendeltségi kapcsolatából keletkező vagyoni viszonyok, a jogalanyiság és az ebből eredő szmélyiségi jogok szabályozásával foglalkozik. 1.2. A magyar polgári jog rendszere Klasszikus magánjog - Általános rész (szellemi alkotás - szerzői, szabadalmi, védjegy) - Személyek (családi jog kiválása megindul) - Dologi jog - Kötelmi jog Kiválik: a polgári eljárásjog, a kereskedelmi és váltójog A polgári jog tudományos rendszere - Általános rész - Személyek joga - Szellemi alkotások joga - Tulajdonjog - Kötelmi jog - Öröklési jog Kiválik: a polgári eljárásjog, a családjog A hatályos Ptk. rendszere - Bevezető rendelkezések - Személyek - Tulajdonjog - Kötelmi jog - Öröklési jog - Zárórendelkezések. A magánjog részterületei Közjogi jogágak: alkotmányjog, közigazgatási jog, büntetőjog, pénzügyi jog. Önálló jogág: a munkajog, a nemzetközi magánjog (kiváló-félben a nemetközi gazdasági kapcsolatok joga. A polgári jog eszközjoga: a polgári eljárásjog. A polgári joggal rész-egész viszonyban áll: a családi jog, a társasági jog, s annak kiterjedt változata a kereskedelmi jog. 1.3. A polgári jog kialakulása és fejlődése - Magyar jogtudósok - Frank Ignácz 19.sz.
- Külföldi jogtudósok - Suarez 18.sz. ALR
- Apáthy István 19.sz. - Teleszky István 19.sz. - Wenzel Gusztáv 19.sz. - Herczeg Mihály 19.sz. - Zlinszky Imre 19.sz. - (Dell) Adami Rezső 19.sz. - Grosschmid Béni 19-20.sz. - Szászy-Schwarz Gusztáv 19-20.sz. - Kolozsvári Bálint 19-20.sz. - Tóth Lajos 19-20.sz. - Szladits Károly 19-20.sz. - Marton Géza 20.sz. - Nizsalovszky Endre 20.sz. - Szászy István 20.sz. - Eörsi Gyula 20.sz. - Világhy Miklós 20.sz. - Asztalos László 20.sz. - Moór Gyula 20.sz. - Villányi (Fürst) László 20.sz.
- Portalis 18-19.sz. Code Civil - Martini 19.sz. ABGB - Zeiller 19.sz. ABGB - Windscheid 19.sz. BGB - Gierke 19.sz. BGB - Planck 19.sz. BGB - Savigny - R. Jhering (érdekkutató-iskola) - Thibaut - Bratus - Brinz (célvagyon-elmélet)
Allgemeines Landrecht (1791) - nagy terjedelmű - 19 000 szakasz - kazuisztikus - római és germán jogelemek
Code Civil (1794-1804) - mintegy 10 éves magánjogi legiszlációs folyamat - szerkezete: személyek, dolgok, ügyletek - alapelvei - törvény előtti egyenlőség - tulajdon sérthetetlensége - szerződés szabadsága - pacta sunt servanda - az öröklési jogban nem tett különbséget - a vagyontárgy jellege szerint - az örökösök neme szerint - a házasságkötést magánjogi szerződésnek tekintette
ABGB (1811) - négylépcsős szerkesztési folyamat - reformkódex - szerkezete: személyi jog, dologi jog, közös rész - személyi jog: természetes személyek, családi jog - dologi jog: - dologbani: tulajdon, idegen dologbeli, öröklés - dologhozi (kötelmi): szerződés, kártérítés - közös rész: mellékkötelmek, alanyváltozások, kötelemszüntető jogi tények, elévülés, elbirtoklás, jogszüntető jogi tények (pl. halál) - terjedelme: 1502 § - hatása a magyar magánjogra a 19. sz. során jelentős ZGB (1912) - jellemzői - a generálklauzulák széleskörű alkalmazása
BGB (1900. 01.01.) - jellemzői: szabatosság, rendszeresség, teljesség - pandektajogi hatás: - általános rész - kötelmi jog - öröklési jog - germanisztikus szemléletű - dologi jog - családi jog
Az angol magánjog fejlődése - a római jogtól nagymértékben függetlenedett - eredetiségét, önállóságát megőrizte
- az utaló magatartás intézményének kidolgozása - világos fogalmazás, érthető nyelvezet - blankettaszerződések szabályozása - nemzetközi jogban a semleges jog (ún. harmadik ország jogának kikötése) - hatással volt az 1928-as Mtj-re
- a common law először kiegészült, ma együtt él a statute law normáival - a jogtudomány magas színvonalra emelkedett (Blackstone) - pragmatikus szemlélet - konzervatív formai megoldások - hazánkban az EK által közvetített módon egyre jobban érvényesül
Intézmény- és tudománytörténet a magyar magánjogban Honfoglalás előtti évszázadokban: a római jog elsorvadt. Az államalapítást követő királyi jogalkotás: - a magánjogi kérdések büntetőjogi eszközökkel való rendezése - a tv-k főként közjogi tilalmakat állítottak fel. Árpádházi királyok: nem különültek el a magánjogi (kártérítési) és büntetőjogi tényállások, ill. szankciók. Werbőczy István Hármaskönyve (1514) - a magyar jogfejlődés sokáig legértékesebb dokumentuma - törvénybe iktatott jogforrás soha nem lett - hatása azonban 1848-ig - a szokásjog összegyűjtése és írásbafoglalása - közjogi normákat is tartalmazó, tekintéllyel bíró jogalkalmazási vezérfonal A kodifikációs szándék tv-be foglalása 1791-ben tv. írta elő, hogy a magyar magánjogot egységes kódexbe kell foglalni. Egyes tv-k születtek 1825, 1836., 1844. 1845. Frank Ignácz: "Közigazság Törvénye Magyarhonban". E munkájában megkülönbözteti: - a személyes jogot és a vagyonjogot - tárgyalja a "dolgokat" és az öröklést - tartozások cím alatt: a szerződéses és kárkötelmeket. Az 1848-as XV. tc. megszüntette az ősiséget és a hűbéri rendszert. A szabadságharc bukása meghatározta a következő évtizedek magyar magánjogának fejlődését: - 1852-53: az osztrák jog hatályba léptetése - 1860. Októberi diploma: visszaállította a magyar bíróságok ítélkezési jogát, melyek az Országbírói Értekezlet által javasolt Ideiglenes Törvénykezési Szabályok alapján kezdték meg működésüket, de az ITSZ normái nem voltak jogforrások, csak "zsinórmértékek" - Apáthy István: Kereskedelmi Tv. (1875. évi XXXVII. tc.) - Teleszky István-féle öröklési jogi tervezet - Szászy Béla szerkesztésében: "Magánjogi Törvényjavaslat" (1928) - felsőházi jóváhagyást soha nem kapott - a jelenlegi Ptk-ig írott szokásjogként funkcionált - 2171 szakasza 4 fő részre tagolódik - személyi és családi jog - dologi jog (tulajdon és korlátolt dologi jogok) - kötelmek joga (szerződések, kárkötelmek, jogalap nélküli gazdagodás) - öröklési jog - a hatályos Ptk. ezt a szerkezeti rendszert vette át (kivéve családi jog) - legnevesebb magánjogászok - Wenzel Gusztáv: A magyar és az erdélyi magánjog rednszere (1863) - Wenzel követői: Herczeg Mihály és Zlinszky Imre (kézikönyve 8 kiadást ért meg) - a századvég magánjogtudományának nagy egyéniségei - Grosschmid Béni (Zsögöd Benő) - "Fejezetek kötelmi jogunk történetéből" I. kötet (1898), II. kötet (1900) - "Magánjogi tanulmányok" I-II. (1901)
- "Jogszabálytan" (1905) - Szászy Schwarz Gusztáv (Schwarz Gusztáv) - a Brinz-féle célvagyonelmélet követője - "Magánjogi fejtegetések" (1890) - "Magánjogunk felépítése" (1893) - "A jogi személy magyarázata" (1906) - "Új irányok a magánjogban" (1911) - "Parerga" (1912) - a "nagy generáció" - Kolozsvári Bálint, Tóth Lajos, Szladits Károly - Szladits tudományszervező tevékenysége - Szladits nevéhez köthető a "gazdasági ellehetetlenülés" tana - Szladits "A magyar magánjog" VI. kötetének szerkesztése - Almási, Bátor, Beck, Kolozsváry, Kuncz, Marton, Nizsalovszky, Szászy, Személyi, Villányi - Újlaky Lajos: "Hetven év magánjogi irodalma", "Öt év magánjogi irodalma" (bibliográfia) - a II. vh. utáni időszak - a "szocialista család" önálló tv-i szabályozást kapott (1952) - a családi jog és a földjog önállósodott - 1959: Ptk. - neves római jogászok: Marton Géza, Nizsalovszky Endre - Szászy István a nemzetközi magánjoggal és a munkajoggal - a polgári jog "megmentése": Eörsi, Sárándi, Világhy (Szászy tanítványai) - Eörsi Gyula - struktúra-elmélet (kollektíva struktúra, autonóm struktúra) - Világhy Miklós: áruviszony-elmélet Korszak ÓKOR RÓMAI BIRODALOM
Árutermelés kezdetleges fejlett
FEUDALIZMUS
elsorvad
VÁROSÁLLAMOK
fejlődik
Polgári forradalmak ANGLIA
fejlett
Polgári forradalmak FRANCIAORSZÁG
fejlett
NÉMET TERÜLET
fejlett
Jog - általános jog, jogágazati tagozódás nélkül - ius gentium, - kereskedelem joga elkülönül - privilégiumok - széttagoltság - kánon jog - iszlám jog - erkölcsi elvek, vallási tételek szerepe a jogban - római jog recipiálása - a kereskedelem igényeinek megfelelő jogintézmények - Common Law - Statute Law - Equity kompromisszumok, rugalmasan alkalmazkodó jog Code Civil: minőségi előrelépés a magánjog fejlődésében Allgemeines Landrecht OPTK BGB ZBG
Jogászság papi feladat hivatásos pl.: praetor papság
glosszátorok
portális Savigny Windscheid Brinz Jhering
1.4. A magyar polgári jog alapelvei (NOVOTNI) A magánjog nemzetközi értelmében hagyományosan kialakított alapelvei között ismeri a tudomány: - a tulajdon védelme és sérthetetlensége - a szerződési szabadság - a végintézkedési szabadság - a szerzett jogok sérthetetlenségének eszméje
- nemo plus iuris elve. Deklaratív alapelvek Jellemzői: - jogpolitikai tendenciákat, célkitűzéseket és elvárásokat rögzítenek. - a konkrét jogviták során közvetlenül nem érvényesülnek. - a törvényes érdek, az alanyi jog és a tulajdon védelme /Ptk. 2. §. és 3.§./ - alanyi jogok, jogszabályok - tulajdon gyakorlásából adódó lehetőségek - szellemi alkotások létrehozásának és felhasználásának köre. - a szerződés és a végintézkedés szabadsága - a szerződési szabadság - a szerződési kötelezettség hatósági úton elrendelt és hatósági úton végrehajtott kényszerhelyzete - végintézkedés szabadsága Operatív alapelvek Jellemzői: - a jogalkotót, jogalkalmazót esetenként konkrét módon is tájékoztatják a törvényhozó szándékairól és akaratáról - önmagukban is alkalmasak egyes jogviták eldöntésére - pótolni képesek a törvényhozásban jelentkező joghézagokat. - jóhiszeműség - tisztesség (jóerkölcs) - kölcsönös együttműködés (együttélés) /Ptk. 4.§. (2)/ - a jóhiszeműség szubjektív emberi körülmény, az ember meghatározott tudati, akarati állapota - jóhiszeműen jár el az a jogalany, aki nem tud és nem is tudhat a látszattal ellentétes jogi helyzetről - rosszhiszeműen cselekszik az, aki arról tud, ill. tudnia kellett - a tisztességes magatartás a polgári jog valamennyi alanyával szemben megkívánt követelmény - a jóerkölcs kategóriája 1991. XIV. tv. által kerül be a Ptk-ba /Ptk. 200. §. (2)/ - az együttműködés elve a felektől aktív magatartást kíván meg - egyéb elvárásokat is jelent - a közérdek alapján elvárható - az együttműködésből fakad egymás tájékoztatása - az együttélés a feleket passzív magatartásra kötelezi - nem zavarhatják partnerüket /Ptk. 100. §/ - a joggal való visszaélés tilalma /Ptk. 2.§. (2)/ - a személyek jogaikat azok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolhatják - joggal való visszaélésnek minősül - Ptk. 5. §. (1) és (2) - Ptk. 100. §: a szomszédjogok általános szabálya - Ptk. 5. §. (3) a jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadása - a bíróság nem köteles a jognyilatkozat pótlására, csak pótolhatja azt - Ptk. 295. §: a bíróság a fél kérelmére köteles a nyilatkozatot pótolni - az elvárható magatartás elve /Ptk.4.§. (4)/ - Ptk. 4. §. (4): az általában elvárhatóság - Ptk. 339. §: aki bizonyítja a károkozásban a felróhatóság hiányát - Ptk. 345. §: emelt szintű elvárhatóság (veszélyes üzem esetén) - Ptk. 340. §: az elvárható magatartás elmulasztása Értelmezési alapelv /Ptk.1.§. (2) és 7.§./ - elsődleges szintű követelménye a jogbiztonságot szolgáló egységesség /Ptk. 1. §. (1) és Ptk. 1. §. (2)
- második, emeltebb szintje a jogfejlesztő értelmezés - a jogfejlesztő értelmezés célja: a hatályos jog - értelmezés útján - lépést tartson a gazdaságitársadalmi fejlődéssel 1.4. A magyar polgári jog alapelvei (BÍRÓ-LENKOVICS) Egy-egy jogág alapelveinek konkrét funkciója van: - értelmezési funkció: azt hivatott elősegíteni, hogy ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a különböző jogalkalmazók egyformán értelmezzék és alkalmazzák - hézagpótló funkció: az általános jogi normák és az egyes (konkrét) életviszonyok szükségszerű különbözőségéből adódó feszültségek és hiányok megszüntetése érdekében van szükség. A polgári jog területén találhatunk: - deklaratív alapelveket, melyek a jog általános elveit alkalmazzák a relatíve önálló polgári jog, mint jogág területére, figyelembevéve a polgári jogviszonyok sajátosságait. (a jogalkotásban és a jogfejlesztő értelmezésben van nagyobb szerepük) - operatív alapelveket, melyek konkrétabb szerepet kapnak a jogalkalmazásban, s nem ritkán önállóan is alkalmasak egyes jogviták eldöntésére (szerepük az értelmezés mellett hézagpótló jellegű). A polgári jog alapelvei - az autonóm mozgástér védelmének elve - az ésszerűség elve - az igazságosság elve - a jogbiztonság elve - jóhiszeműség és tisztesség elve - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye és fogalompárja, a joggal való visszaélés tilalmának az elve - az együttműködési kötelezettség elve - az elvárható magatartás elve. II. A POLGÁRI JOGSZABÁLY A polgári jog forrásai. A polgári jogszabály (jogi norma) szerkezete. A polgári jogszabály fajai. A polgári jogi normák hatálya. A polgári jogszabály alkalmazása II.1. A polgári jog forrásai - 1987. évi XI. tv. a jogalkotásról 1. Alkotmány, mint alaptörvény, amely az alapvető jogokat és a jogrendet szabályozza 2. Törvények, közöttüka törvénykönyvek és az ún. sarkalatos /minősített többségű/ törvények - 1959. évi - 1977. évi TV. tv. /Novella/ Módosításai törvényi szinten - 1988. XXV. tv. - 1989. X. tv. - 1989. II. tv. - 1989. XV. tv. - 1989. XXXIII. tv. - 1990. XXII. tv. - 1990. LXXXVII: tv. - 1991. XIV. tv. - 1991. XIV. tv. - 1991. XX. tv. - Egyes részterületek - 1969. II. tv. a találmányokról - 1969. III. tv. a szerzői jogról - 1969. IX. tv. a védjegyről - 1971. III. tv. szövetkezeti tv.
- 1977. VI. tv. az állami vállalatokról (nem kifejezetten polgári) - 1988. VI. tv. a gazdasági társaságokról - 1988. XXIV. tv. a gazdasági szervezetek átalakulásáról, valamint a - 1989. XIII. tv. külföldiek mo-i befektetéseiről, ill. társasági részvételéről - 1990. VII. tv. az Állami Vagyonügynökség felállításáról és működéséről - 1990. VI. tv. az értékpapírpiac működéséről - 1991. XVI. tv. koncessziós tv. - 1991. XXV. tv. a kárpótlásról - 3. Törvényerejű rendeletek - Az 1989. évi XXXI.tv. 38.§. (2) bek. az Elnöki Tanácsot megszüntette, így 1989.10.23-tól törvényerejű rendeletek címen nem jelennek meg. - Még hatályos - 1960. 11. tvr.: a Ptk. hatálybalépéséről - 1978. 2. tvr. - A Ptk. tvr. szintű módosításai - 1984. 33. tvr. - 1985. 25. tvr. - 1986. 16. tvr. - 1987. 11. tvr. - 1987. 14. tvr. - 4. MT /Kormány/ rendelet - 7/1978. (II.1.) MT - mód. 12/82. (IV.22.) MT 14/1978. (II.1.) MT - hatályon kívül - 5. Miniszteri rendeletek - 4/1978. (II.1.) BkM - hatályon kívül - A polgári jog forrása - 685.§. - törvény - minisztertanácsi rendelet - csak meghatározott törvényhelyek tekintetében - miniszteri rendelet - önkormányzati rendelet. Egyébként nem jogforrás. - 6. Önkormányzati /ezt megelőzően tanács-/ rendeletek - Kivételesen. II.2. A polgári jogszabály (jogi norma) szerkezete - az életben előforduló jelenségek közös, tipikus elemeinek a kiemelése - a valóságot absztrakt formában sűríti - egy, vagy több jogi mondatból, formai értelemben paragrafusokból áll. 1. Elmélet - Tényállás /hipotézis, feltétel/ - Rendelkezés /diszpozíció/ - Szankció /joghátrány/ 2. Asztalos László szerint - Tényállás, vagy feltétel - Rendelkezés - lehetséges, megengedett vagy - kötelezően előírt - Jogkövetkezmény - joghatás - joghátrány /szankció/
3. Novotni szerint - Tényállás /absztrakt módra megfogalmazott emberi magatartás/ - Jogkövetkezmény - joghatás (sanctio): a polgári jogi normákban általában közvetlenül nincs jelen - joghátrány - érvénytelenség - 203.§., 265.§., 263.§. (2) - eltolódott vagyoni egyensúly - jogalapnélküli gazdagodás - 361.§. - kártérítés - 339.§. - fél helyzetének elnehezülése - bizonyítás terhe megfordul - 250.§. (1) - választási jog átszáll - 376.§. (2) - büntető jellegű /nem polgári jogias szankció/ - bírság - 84.§. (2) - állam javára marasztalás - 234.§. (4) - A joghatás elérését a polgári jog egész rendszere biztosítja /a jogi normákban nincs jelen/. - Rendelkező részei a jogviszony meghatározását és a lehetséges jogkövetkezményt is tartalmazza. 4. Bíró-Lenkovics szerint - tényállás /feltétel, hipotézis/: azon, rendszerint elvont módon meghatározott jelenségek összessége, melyek beállásához a jogszabály meghatározott emberi magatartást fűz (ha több tényből tevődik össze, ezeket tényálláselemeknek nevezzük). A tényállás lehet: - szimultán: ha tényálláselemek egyidejűleg, együttesen valósulnak meg - szukcesszív: ha egymásután, egymásra épülve valósulnak meg - norma szerinti: a minősítés során állapítható meg megvalósulása, vagy nemléte - vélelem: ha valószínű tényállást valósnak tekintünk (jogalkalmazást könnyítő eszköz) - fikció: ha valótlan tényállást valóságosnak tekintünk ( -") - rendelkezés /diszpozíció/: előírja a követendő magatartást, amelyet a tényállás elemeinek megvalósítása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell a rendelkezés lehet: - diszpozitív: ha a norma az előírt magatartástól eltérést enged - kogens: a felekre nézve kötelező - klaudikálóan kogens: a diszpozitív és a kogens szabályok határán áll, megengedett az eltérés, de csak egy irányban - jogkövetkezmény, mely lehet: - joghatás: amennyiben a rendelkező részben foglaltak teljes mértékben megvalósulnak - joghátrány v. szankció: az előírt szabályok ellenére a felek magatartása rendellenes - objektív alapú szankció: ha nemkívánatosnak minősített magatartás ténye önmagában megalapozza a joghátrány bekövetkezését - érvénytelenség - fenálló kötelezettség tovább nehezedik - jogosultság elveszítése - szubjektív alapú szankció: ha a joghátrány bekövetkezésének feltétele, hogy a jogsérelmet okozó magatartása felróható legyen - kártérítés (reparatív jellegű: teljes kártérítés és a káronszerzés tilalma) - büntető jellegű (közérdekű bírság, állam javára marasztalás, gazdasági bírság) II.3. A polgári jogszabály fajai - Kötelező jelleg szempontjából - Kogens - a felek akaratától független
- pl. személyiségvédelem köréből - pl. részvénytársaságok szabályai - függetlenül attól. hogy a felek hogyan rendelkeznek, érvényesül - pl. gazdálkozó szervek szerződéseinél - pl. Ptk. 375.§. (2) Egyoldalú kogencia: megengedett az eltérés, de csak az egyik fél érdekében 567.§, 450.§. - Diszpozitív /eltérést engedő/ - csak akkor érvényesül, ha a felek másként nem rendelkeznek GKT 27/73. - pl. 200.§. - pl. szomszédjogi /különös részi/ - Imperatív /feltétlen érvényesülni kíván/ - függetlenül attól, hogy a felek rendelkeznek-e, van-e jogviszony /parancsoló/ - pl. 196.§., 107.§., 100.§., RT - kárpótlás - Önállóság szempontjából - Önálló - önmagukban alkalmazhatók - Nem önálló (NOVOTNI) - csak egy másik jogszabállyal összefüggésben értelmezhető - fogalommeghatározó - pl. 685.§., 28.§. - megszorító: a másik jogszabály milyen mértékben érvényesülhet - pl. 506.§., 207.§. (3) - kiterjesztő: eredetileg hatálya alá nem tartozó esetekre is vonatkoztatják - pl. 521.§. (3), 513.§. (2), 450.§.(2), 506.§. (3) - Nem önálló továbbá (BÍRÓ-LENKOVICS) - keretjogszabályok (generálklauzulák): - a keretjellegű szabályanyagot konkrét más normák töltik ki - tartalmát a bírói gyakorlat alakítja ki - hivatkozó jogszabály (utaló szabály): másik norma alkalmazását rendeli el - Főszabály, kivétel, alkivétel (BÍRÓ-LENKOVICS) - A szabályozás módszere szempontjából - Kazuisztikus - mindent a legapróbb részletekig - Keretszabály - túl általános megfogalmazásokat tartalmaz Jogszabályok hierarchikus rendszere A jogszabályok hierarchiája a jsz-t kibocsátó állami szervek hierarchiájához igazodik. - Alcsonyabb szintű jogszabály magasabb szintű jogszabályt nem helyezhet hatályon kívül és nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a magasabb szintű rendelkeézseivel ellentétes. - Speciális és generális szabályok viszonya: lex specialis derogat lex generalis - pl. kártérítés - speciális alakzatok - általános alakzatok. - Lex posteriori derogat priori. - pl. azonos szintű, egymással ellentétes tartalmú jogszabály esetén a későbbi a hatályos. 1987. XI. tv. a jogalkotásról Jogszabályok - OGY - Alkotmány tv. - Kormányrendelet - Miniszteri rendelet - Önkormányzati rendelet. Állami irányítás egyéb jogi eszközei - Határozat: OGY, Kormány, Önkormányzat - Utasítás
- Szabvány - Statisztikai Közlöny - Jogi szab. II.4. A polgári jogi normák hatálya Területi hatály - országos - PH - partikuláris - önkormányzatok rendeletei Személyi hatály - minden alanyra - külföldeik tartózkodó magyar államiságukra is - szűkíti az alanyok körét - hozzátartozó /632.§., 556.§./ - fogalma: 685.§., 558.§. - csak jogi személyek 354.§., 220.§., 209.§., 568.§. - fogalma: 28.§. - csak gazdálkodó szervezetek /206.§. (3), 403.§./ - fogalma: 685.§. (c), 401.§. - állampolgár - magánszemély /232.§./ Időbeli hatály - hatálybalépés - jogszabálynak kifejezetten meg kell állapítani - visszaható hatály tilalma - kötelezettség vonatkozásában - jogellensesség vonatkozásában - egyes rendelkezések hatályát különböző időpontokban is meg lehet adni - jogszabályt és végrehajtási jogszabályt egy időben kell hatályba léptetni - hatályát veszti - más jogszabály hatályon kívül helyezi - meghatározott idő lejár - továbbhatás - hatályát vesztett jogszabályt az új jogszabály Ptk. 96.§. II.5. A polgári jogszabály alkalmazása Tág értelemben: ha maguk a felek egymás közötti viszonyukban a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően járnak el. Szűkebb értelemben jogalkalmazás alatt csak a közhatalmi szervek, elsősorban a bíróságok és kivételesen más hatóságok (pl. földhivatal) eljárását értjük, melynek során ezek a jogalkalmazó szervek alkalmazzák a jogot a felek viszonyára. A jogalkalmazás lényege: az absztrakt módon megfogalmazott jogi normáknak a konkrét életviszonyra való "rávetítése", azzal való azonosítása. 1. feladat az adott életviszonyra a neki megfelelő jogszabály megkeresni, azaz az életviszonyt jogilag minősíteni. 2. feladat az alkalmazandó jogszabály helyes értelmezése, tartalmának feltárása és annak megállapítása, hogy a kérdéses konkrét tényállás milyen joghatást vált ki. A jogalkalmazás elméleti irányzatai: - fogalomelemző dogmatika - érdekkutató irányzat (R. Jhering) - szabadjogi irányzat - a jogrendszer zártságát hirdető irányzat
A jogértelmezés alanyai - jogalkotói értelmezés - jogalkalmazói értelmezés - tudományos értelmezés Az értelmezés módszerei - nyelvtani: a jogszabály szövegét a magyra nyelv mindenkori szabályai és a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján értelmezzük - logikai: a formális logika szabályainak az alkalmazását jelenti - a maior ad minus (többről a kevesebbre) - a minori ad maius (kevesebbről a többre) - argumentum ex absurdo (a többi kizártsága) - argumentum contrario (egy állításból annak az ellenkezőjére) - rendszertani értelmezés: a jogrendszeren, a jogágon, törvényen belüli, továbbá a tv. egyes részein, címein, fejezetein, szakaszán, esetleg bekezdésein belüli elhelyezkedéséből, s a hozzá képest általános, vagy különös szabályokkal, főszabályok és kivételekkel való összefüggéseiből vonunk le következtetéseket - történeti értelmezés: amikor igyekszünk feltárni és figyelembe venni a jogszabály keletkezési körülményeit, az adott norma kibocsátásának társadalmi-gazdasági motívumait. Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban - fikció: ha annak érdekében, hogy egy adott tényállásra irányadó tényállást egy másik, ezzel nem azonos tényállásra is alkalmazni lehessen, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a jogszabály ez utóbbi tényállást azonosnak mondja ki az előbbivel, holott valójában (a jogalkotó által is tudottan) nem azonos vele - pl. Ptk. 30. § (2) bek.: a jogi személy képviselete körében - pl. Ptk. 90. § (2) bek.: a természeti erők dolognak minősítése tekintetében - pl. Ptk. 391. § (3) bek.: az alvállalkozókért való vállalkozói felelősség tekintetében - vélelem: a jogalkotó egy valószínű tényállást tekint valósnak, hogy ezzel főként a nem vitatott alaphelyzetben elkerülje a valóság bizonyítását. - megdönthető vélelem (praesumptio iusris): ha az ellenbizonyítás megengedett - pl. Ptk. 9. §: fogamzás időpontja - pl. Ptk. 25. § (1) bek.: holtnak nyilvánított személy - megdönthetetlen vélelem (praesumptio iuris et de iure) - pl. Ptk. cselekvőképtelennek tekint minden 14. életévét be nem töltött kiskorú személyt - analógia: a hasonlóság elve alapján konkrét jogszabályhely által nem szabályozott esetrre egy hozzá közel álló szabály alkalmazása - törvényi analógia (analogia legis): amikor jsz. mondja ki, hogy reá milyen más jsz-t kell alkalmazni - pl. Ptk. 57. § (2) bek.: közhasznú társaság és kft. - pl. Ptk. 65. § (6) bek.: köztestület és egyesület - jogalkalmazási analógia (analogia iuris): ha a jogalkotó a joghézag kitöltésére nem adott konkrét iránymutatást, akkor a jogalkalmazónak kell a polgári jog rendszerére, alapelveire figyelemmel eldöntenie, milyen szabályt fog alkalmazni a hasonlóság elve, az ésszerűség és az igazságosság alapelvi követelménye alapján (a jogfejlesztő értelmezés egyik fontos eszköze, a helyesbítés, kiegészítés megvalósítása) - pl. 471. §: kávéház és billiárd terem, esetleg játékautomata terem III. A POLGÁRI JOGVISZONY
A polgári jogviszony fogalma és jellemzői. A polgári jogviszony elemei. A polgári jogviszony fajai III.1. A polgári jogviszony fogalma és jellemzői (BÍRÓ-LENKOVICS) A polgári jogviszony fogalma A polgári jogviszonyban az adott életviszonyra vonatkozó absztrakt polgári jogi norma konkretizálódik és realizálódik, azaz a jogi norma a jogviszonyokon keresztül érvényesül. A polgári jogviszony jellemzői (BÍRÓ-LENKOVICS) - mindig emberek, ill. emberi szervezetek közötti viszonyok - döntő mértékben vagyoni jellegű, de jelentős számban személyi természetű viszonyok - a benne szereplő felek egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak - az egymástól egyébként elkülönült, egyaránt autonóm felek szabad akaratukból kapcsolódnak össze - a feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, ill. kötelezettségek terhelik III.2. A polgári jogviszony elemei (NOVOTNY) A polgári jogviszonynak vannak alanyai, van tárgya éspedig közvetlen és követett tárgya, végül van tartalma, mely joghatásokban nyilvánul meg. A jogviszony alanyai A polgári jogviszony alanyainak azokat a személyek, akik között a jogviszony létrejön: - természetes személyek (élő emberek) - természetes személyek csoportjai (pl. tulajdonközösségerk, jogközösségek) - jogi személyiséggel felruházott szervezetek (államkincstár, Állami Vagyonügynökség is) - jogi személyiséggel nem renedelkező, sajátos jogalanyiságú gazdálkodó szervezetek (gazdadási társaságok). Újabban a természeti jelenségeket (bioszféra, a védelemre szoruló emberi környezet) is a polgári jog alanyai közé sorolják. A jogalanyok érdekállása (BÍRÓ-LENKOVICS) - dualisztikus - többpólusú - egyidejű többalanyúság - egymást követő többalanyúság - egy érdekállású (monisztikus) A jogviszony tárgya (NOVOTNY) A jogviszony tárgyaként a jogtudomány kétféle fogalmat ismer, a jogviszony közvetlen és követett tárgyát. - a jogviszony közvetlen tárgya: azon emberi magatartások, melyekre a jogviszony tartalmát kitevő joghatások irányulnak (pl. szolgáltatás) az emberi magatartás lehet (BÍRÓ-LENKOVICS) - tevőleges magatartás: tevékenység kifejtését követeli meg (dare, facere, praestare) - nemleges magatartás (non facere) - a jogviszony közvetett tárgya: az a dolog, melyre az emberi magatartás irányul (novotny) - dolognak minősül minden testi tárgy, de dolognak tekinthető az energia is olyan mértékben, ahogyan emberi uralom alá hajthatók - a dolgok között sajátos helyet foglalnak el a fizetőeszközök (pénz és értékpapírok) - üzletrészek, vagyonrész, vagyoni betét. - a dolgok két csoportja - termelési eszközök: azok a dolgok, melyek más javak előállítására alkalmasak - használati javak: az emberi szükségletek közvetlen kielégítésére hivatottak - a dolgok egyéb felosztása - forgalomképes dolgok: tulajdonjog átruházása és egyéb jogügylet lehetséges - forgalomképetelen dolgok: ki van zárva a polgári jogi értelemben vett forgalomból
- Ptk. 172. § és Ptk. 173. § - a föld méhének kincsei - a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezk medre - a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvíben újonnan keletkezett sziget - az országos közutak, vasutak, víziutak és az országos közforgalmi kikötők, a nemzetközi közforgalmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér - a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható frekvenciák - az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok - a közvélú villamosművek, az energiaszolgáltatás és a szállítás országos távvezetékhálózata - a tv-ben meghatározott más dolgok - korlátozottan forgalomképes dolgok: a tulajdonváltozá lehetséges, de csak megfelelő engedélyek alapján, ill. meghatározott személyek tekintetében (lőfegyver, robbanóanyag, aranytárgy) - ingó- és ingatlan dolgok: ingatlan a föld és mindaz, ami a földdel tartós kapcsolatban áll, ingó minden olyan dolog, mely nem tekinthető ingatlannak - elhasználható: amelynek használata az egyszeri felhasználásban áll (élelmiszer, pénz) - elhasználhatatlan: mely a rendeltetésszerű használattal értékét egyáltalán nem veszíti el, ill. ha veszít is értékéből, huzamos használta használhatóságát számottevően nem csökkenti (pl. gk.) - helyettesíthető dolog: a forgalomben mérték, vagy szám szerint tartják nyilván (búza) - helyettesíthetetlen dolgok: melynek egyedisége lényeges - osztható dolog: amely állagának sérelme nélkül feldarabolható, részekre szedhető - az oszthatósággal összefügg az összetett dolog fogalma: az összetett dolog olyan egységet alkotó részből áll, melyet a forgalomban is egységnek tarthatunk (ajtó) - az összetett dolog fogalmához tartozik az alkotórész: a dolognak olyan része, mely mindig osztozik a fődolog jogi sorsában (kogens) - valamint a tartozék: kétség esetén osztozik a főgolog jogi sorsában (dp.) - dologösszesség: együttesen is kerülhetnek értékesítésre (könyvtár) - oszthatatlan dolog: ami értékcsökkenés, állag sérelme nélkül nem osztható fel - a dolog hasznai és költségei: - haszon: mindaz az előny, ami a dolog használatával együtt jár (vagyoni természetű, egyéb) - gyümölcs: a dologból eredő vagyoni előny - költségek: szükséges, hasznos, fényűző - szükséges költség: amely állagának fenntartásához, vagy a dolgot fenyegető károsodás elhárításához kell elkölteni - hasznos költség: ha a dolog értékét növeli, vagy fokozza annak használhatóságát, gyümölcsözőképességét - fényűző költség: a dolog használatát nem emeli - vagyon: valamely személy vagyoni érdekű jogainak és kötelezettségeinek összessége (kettő különbözete a tiszta vagyon) - alvagyon: a meghatározott jogi cél érdekében összefoglalt vagyontárgyakat, aktívákatés passzívákat értjük (társaság törzstőkéjén felüli vagyon) A jogviszony közvetett tárgya (BÍRÓ-LENKOVICS) Dolog: tesi tárgy, vagy rendhagyó dolog (természeti erők). - forgalomképességük szerint
- forgalomképes, korlátozottan forgalomképes, forgalomképtelen - természeti tulajdonságuk szerint - ingó és ingatlan - helyettesíthető és helyettesíthetetlen - elhasználható és elhasználhatatlan - osztható és oszthatatlan - egymáshoz való kapcsolódása szerint - alkotórész és tartozék (Ptk. 95. §.) - dologösszesség - vagyon (alvagyon) - a dolog hasznai (gyümölcsök) - a dologgal kapcsolatos költségek (szüksége, hasznos, fényűző) A jogviszony tartalma (NOVOTNY) A polgári jogviszony tartalmát a jogviszony közvetlen tárgyának megvalósítására irányuló, a jogviszony alanyait illető jogosultságok (alanyi jogok), ill. őket terhelő kötelezettségek alkotják. - akarati-elmélet (Windscheid) - érdekelmélet (Jehring) Fontos: az alanyi jog mindig lehetőséget jelent, az pedig nem feltétlenül kikényszeríthet jogi jogosultság. Tehát az alanyi jogtól meg kell különböztetni az igényt. Igénynek az alanyi jog kikényszeríthető állapotát nevezzük. A polgári jogviszony tartalmát alapvetően alanyi jogok és kötelezettségek képezik, melyek egymással kölcsönhatásban állnak. Léteznek azonban egyoldalú, jiogviszonyalapító hatású jogi helyzetek is. Ilyenek: - alakító jog: gyakorlója - a jogosított - egyoldalú nyilatkozatával jogviszonyt létesíthet, módosíthat és megszüntethet - a kifogás olyan alakító jog, mellyel gyakorlója, a kötelezett a vele szemben fennálló jog megszüntetésére, ill. az igény érvényesítésének kizárására jogosult III.3. A polgári jogviszony fajai Abszolut és relatív szerkezetű jogviszony Az abszolut szerkezetű jogviszonyra az a jellemző, hogy annak jogosítottja meg van jelölve és rajta kívül kötelezettként mindenki, ill. bárki szerepel, akinek jogi helyzetét az jellemzi, hogy negatív magatartásra kötelezettek. Pl.: személyiségi jogok. Ptk. 75. §. (1). Abszolut jellege addig áll fenn, amíg a kötelezettek tiszteletben tartják a védelmi helyzetet. Az abszolut szerkezet korlátozása: - a közérdek - pl. közérdekű kisajátítás, szolgalom, vagy használati jog alapítása - kisajátítás, államosítás, tagosítás - szabadalmak körében: honvédelmi érdekből az OTH elnöke bejelentett, vagy szabalmazott találmányt igénybe vehet - képmás nyilvánosságrahozatalához a nyilvános közszereplés kivételével az érdekelt hozzájárulása szükséges, de a hatóság engedélyével - nyomós közérdekből - fel lehet használni a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást - a jogrend - Ptk. 100. §: az abszolut szerkezetű tulajdonosi jogi védettségi helyzet szomszédok között leszűkül, megcsorbul - Ptk. 77. §. (3): névviselés
- adott helyzetben az abszolut szerkezetű jogviszony jogosítottját megillető jogokat az állam, vagy más személy gyakorolhatja - mezőgazdasági terület kényszerhasznosítása - szabadalmi kényszerhasznosítás - ismeretlen helyen tartózkodó szerző jogait helyette a Szerzői Jogvédő Hivatal gyakorolhatja A relatív szerkezetű jogviszonyok tipikusan két, esetenként többpólusú helyzetet képeznek. A jogosult és a kötelezett is szerepel személy szerinti megjelölésben. A kötelezett teljesíteni köteles, a jogviszony lényege tehát cselekvő aktivitás. A relatív szerkezet bomlása: egyre több többalanyú, többpólusú kötelmi helyzet (pl. feladó-fuvarozócímzett). Komplex jogviszonyok Azok, melyeknek szabályozása több jogág feladata. A többirányú szabályozás rendszere a komplexitás, a létrejövő jogviszonyok komplex jogviszonyok. Pl.: polgári jog - közigazgatási jog - pénzügyi jog. Vagyoni és nem vagyoni jogviszonyok A polgári jogban a nem vagyoni természetű jogviszonyok is helyet kapnak, de ezek tipikusan összefüggésbe hozhatók a vagyoni természetű jogi kapcsolatokkal. Dologi, kötelmi és öröklési jogviszonyok Dologi jog: - tulajdonjog - használati jogok - tulajdonból eredő részjogosultságok Kötelmi jog: - kétoldalú kapcsolatok, a dinamikus árukapcsolatok joga - a relatív szerkezet elveire épül Öröklési jog: - sajátos jogterület - az örökhagyónak nevezett korábbi jogalany halála esetére vonatkozó vagyoni viszonyokat tárgyalja. IV. A JOGI TÉNYEK ÉS JOGÜGYLETEK A jogi tények fogalma és fajai. A jogi tények hatásai. A jogügyletek IV.1. A jogi tények fogalma és fajai Azokat a jelenségeket, melyek a jogszabály erejénél fogva jogviszonyok keletkezését, módosulását, vagy megszünését okozzák, jogi tényeknek nevezeeük. Jogi tények: - emberi magatartások - emberi és társadalmi körülmények - állami aktusok - külső körülmények. Émberi magatartások A jogi tények legjentősebb csoportját az emberi magatartások alakotják, mivel elsősorban az emberi cselekvések váltanak ki joghatásokat. Az emberi magatartások: - megengedett magatartások: melyeket a jogszabály kifejezetten megenged, ill. kifejezetten nem tilt - jogügyletek: a jogi hatás elérésére törekvő akaratnyilatkozatokat - szerződések - egyoldalú jognyilatkozatok (végrendelet) - az egyesületbe belépést tartalmazó jognyilatkozat is
- reálaktusok: azok az akaratnyilatkozatok, melyek nem irányulnak joghatás elérésére, mégis jogkövetkezménnyel járnak - a képzőművész, amikor alkotását létrehozza, szerzői jogai keletkeznek - az élettársi kapcsolat létesítése (közös tulajdon keletkezésével, etc. jár együtt) - cselekvéseredmények: azok a megengedett emberi magatartások, amelyeknél akarati momentum nem jelentkezik, mégis joghatásokkal járnak - háztartási hulladék elhelyezése a szemétgyűjtőben (derelictio) - elhagyott dolog megtalálása - gyümölcsszüretelés (a szüretelő jogszerűen fogyaszthat a gyümölcsből) - tilos, vagy jogellenes magatartások azok, amelyeket a jogszabály kifejezetten megtilt - abszolut hatályú jogellenes magatartások - gyújtogatás - megrögzött bűnözés - szabálytalan közlekedés - környezetszennyezés - relatív hatályú jogellenes magatartások - a kőműves vállalkozó határidőre nem fejezi be a munkát - kereskedő (friss és nem friss zsemle) - megkülönböztethető ezen a kategórián belül: - a szerződésen kívüli károkozás - a szerződésszegésben jelentkező jogellenes magatartás. (A hatályos polgári jog nem használja a szándékos és gondatlan, ezen belül súlyosan és enyhébb fokban gondatlan magatartások közötti megkülönböztetést, mivel a jogellenes magatartást a polgári jog általában nem tekinti delictumnak.) - felróható magatartás: aki nem úgy járt el, ahogy az adott esetben elvárható - általános felelősség Ptk. 339. §: "Aki másnak jogellenesen kárt okoz..." - kiemelt felelősség - Ptk. 351. §: (1) "Aki állatot tart..." (általános) - Ptk. 351. §. (2) "Vadállat tartója..." (kiemelt) - a tv. megkülönbözteti a szándékos és a (sűlyosan) gondatlan, vagyis a vétkes magatartások során okozott károkat is - utaló magatartás a kifejezetten megengedő és a kifejezetten tiltot magatartások között helyezkedik el (Villányi Fürst László) - a magatartásnak szándékosnak kell lennie - a magatartásnak a másikszemélyt magatartásra kell indítania - alapos okkal kell erre indítania - a másik, magatartásra indított személynek jóhiszeműnek kell lennie - őt kár éri - önhibáján kívül - a bíró alakító joga /Ptk. 6. §.)/ - teljes kár megtérítésére kötelezi a másik felet - a károsult viselje teljes kárát - a kárt részben a károsult, részben a másik fél viselje. Emberi és társadalmi körülmények - objektív körülmények - életkor - nem - testi, vagy szellemi fogyatékossaág - szellemi fogyatkozás, mint cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezési ok - az ember születése és halála
- az élő ember lakóhelye, a jogi személy székhelye - a jogi személy szervezeti egységekre tagolódik - huzamos időn át fennálló gazdasági kapcsolatok - fennálló hozzátartozói kapcsolatrendszer (közeli hozzátartozók és hozzátartozók) - szubjektív emberi körülmények - az ember tudati, akarati állapota - jó, vagy rosszhiszemű emberi magatartás - vétkesség Állami aktusok - bírói határozatok - bírói hatalom közhitelű, általános érvényű gyakorlásának rendje - cégbejegyzés - alapítvány, egyesület, etc. állami elisnerésének kinyilvánítása - az egyedi, konkrét felek körében, vagy tömeges, de konkrét szerződéseket érintő ítéletek formájában megnyilvánuló, kontradiktórius eljárás során hozott határozatok - kifejtett hatás tekintetében - konstitutív jellegűek, melyek önmagukban létrehozzák a felek közötti jogviszonyt, módosítják, vagy megszüntetik a felek közt már fennálló jogviszonyt - imperatív: melyek nem közvetlenül hozzák létre a jogviszonyt, mégis kötelezik a jogalanyokat jogviszony létesítésér, módosítására és megszüntetésére - deklaratív: sem közvetlenül, sem közvetve nem hatnak ki a jogviszony keletkezésére, átalakulására, megszűnésére, csupán megállapítják ezeket a tényeket, ill. a jogviszony hiányát és alkalmasak a tényleges jogi helyzet tanúsítására Külső körülmények - az idő folyása - jogvesztő határidő - elévülés - kivéve Ptk. 115. § - Ptk. 324. §: általában öt év, gazdálkodó szervezetek közötti pénzkövetelés esetében 1 év, kötbérkövetelés esetén 6 hónap - speciális elévülési idő - fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásával okozott kár: 3 év - államigazgatási jogkörben okozott kár: 1 év - az elévülés szabályai egyoldalúan kogensek - kivételes szabály: az 1 évnél rövidebb határidők (írásban 1 évre meghosszabbíthatók) - az elévülés kezdete a követelés esedékessé válása - elévülés nyugszik: ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni (a nyugvási idő nem számít az elévülésbe) - elévülés megszakad: akkor a megszakadást megelőző időszakot nem lehet számításba venni, az elévülési idő a megszakadást követően újból kezdődik - a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás - a követelés bírósági úton való érvényesítése - a követelés felek közötti megegyezéssel történő módosítása - a tartozás elislerése a kötelezett részéről - rendelkezés a követelésről (engedmény) IV.2. A jogi tények hatásai A jogi tények vagy önmagukban alkalmasak joghatás elérésére, vagy több összefüggő jogi tény szükséges valamilyen jogkövetkemény beálltához. Az egymással szorosan összefüggő jogi tényeket tényállásnak, ezek elemeit, vagyis az egyes jogi tényeket tényálláselemnek nevezzük. - jogkeletkeztető jogi tények - eredeti jogszerzés: olyan jog megszerzése, mely eddig senkit nem illetett meg
- származékos jogszerzés: a korábbi jogosult pozíciójába rendszerint más személy kerül (jogutód), aki jogait és kötelezettségeit jogelődjétől származtatja (nemo plus iuris!) - kivétel: kereskedelmi forgalomban eladott dolgon jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kerekedő nem volt tulajdonos - a származékos jogszerzés fajtái - egyetemes (universalis) jogutódlás - különös (singularis) jogutódlás - jogviszonymódosító jogi tények - a jogviszony alanyainak megváltozása - a jogviszony tárgyának megváltozása - a jogviszony tartalmának megváltozása - jogviszonyszüntető jogi tények - felek megállapodása - rendeltetésszerű joggyakorlás - az ember halála - az idő múlása - abszolut és relatív jogszüntető hatály - ex nunc hatályú megszűnés ( a jogviszony keletkezésének idejére visszaható): a jogügylet felbontása - ex tunc hatályú megszűnés (a jövőre nézve bekövetkező): a jogügylet felmondása - függő jogi helyzet: csak több tény együttes beállta esetén, vagyis a fennállás teljes megvalósulása esetén következik be, úgy az utolsó tényállási elem megvalósulásáig a felek között be nem fejezett jogviszony, függő jogi helyzet keletkezik Leendő jogosult oldalán keletkező függő jogi helyzet a váromány. A váromány önmagában még nem alanyi jog, de adott esetben jogügylet tárgya lehet. Pl. Ptk. 600. § (1): az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. IV.3. A jogügyletek A jogi tények legjelentősebb csoportja. A jogügylet jogi hatás elérésére irányuló akaratnyilatkozat; - mindenképpen jogi hatás elérésére kell irányulnia - a jogalanyok akaratának érvényesülnie kell - a jogalany akaratát ki is kell nyilatkoztatni. A jogügyletek fajai - egyoldalú jogügylet: egyetlen jogalany érvényes akaratnyilatkozata alapján jön létre - vállalatalapítás, alapítványalapítás, leányvállalat alapítás, egyszemélyes kft alapítás, egyszemélyes rt. alapítás - kétoldalú jogügylet: két fél egybehangzó akaratnyilatkozata alapján jön létre - többalanyú szerződések - általában gazdaságszervező szerződések - társasági szerződés - lánchálózati szerződés (franchising) - kooperációs szerződések Jogügyletek létrejöhetnek - írásban - szóban - ráutaló magatartással - utazási jeggyel rendelkező a fuvarozási szerződés jogi hatásait kívánja elérni - önkiszolgáló üzletben a vásárolni kívánt árut valaki a kosarába rakja (adásvétel) A jogügyletek lehetnek
- címzettek : meghatározott személyhez szólóak - nem címzettek: nem meghatározott személyhez szólóak (pl.: díjkitűzés) - ingyenesek: a szolgáltató fél semmilyen ellenszolgáltatásra nem tart igényt - visszterhesek: teljes ellenértékere igényt tart - élők közöttiek - halál esetére szólóak
