FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ A FA L U S I É S A G R O T U R I Z M U S O R S Z Á G O S S Z Ö V E T S É G É N E K K I A D VÁ N YA 17. évfolyam
2009/1. szám
Tájékoztató a FATOSZ nemzetközi kapcsolatairól A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Civil Szolgáltató, Fejlesztô és Információs Kollégiumának támogatásával készült
2
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
TARTALOM 3 Útban az Európai Unió új idegenforgalmi politikája felé
Dr. Csizmadia László
5 A FATOSZ kapcsolata az EUROGITES-tel, az európai falusi turizmus szervezettel
Klaus Erhlich
6 A FATOSZ és az európai színvonalú vidéki turizmus oktatás
Mikus István
8 Többcsatornás kapcsolatépítés Szabolcs-Szatmár-Beregben
Dr. Hanusz Árpád
10 Külföldi kapcsolatokkal a baranyai falusi turizmusért
Dr. Szabó Géza
13 Konferenciák, képzések, tanulmányutak a külkapcsolatokért
Haász Tamásné
15 Nógrád Erdély felé nyit
Pintérné Kanyó Judit
16 Békés fôként francia tapasztalatokra épít
Frankó Pál
17 Családi összefogásra épül az olasz falusi turizmus
Fábián Pálné
18 Határon átnyúló tematikus út a Duna-Körös-Tisza Eurorégióban
Kabódi Istvánné
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
3
Útban az Európai Unió új idegenforgalmi politikája felé Az Európai Unióban az idegenforgalom a tagállamok ügye, legalábbis 2005-ig ez a nézet volt az általános. Lassan ez a vélemény kezd azonban megváltozni. Az utóbbi években az Unió is feleszmélt, hogy az idegenforgalom és azon belül a szabadidô egyik leghasznosabb, legösszetettebb eltöltési formája a turizmus, amelynek multiplikátor hatása igen jelentôs a társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára és nem utolsó sorban a környezetre, a természetre vonatkozóan. Ergo ezen a téren is szükséges megfogalmazni egy új, egységes, európai keretet, meghatározó politikát. Idézet az Európai Közösségek Bizottsága 2006. évi közleményébôl: „1997. óta uniós szinten számos alkalommal felismerték, hogy az idegenforgalom hozzá tud járulni a munkahely teremetéshez és a növekedéshez. A globalizáció, a demográfiai változások és a közlekedés fejlôdése döntô tényezôt jelent ezen ágazat gyors növekedésében. Látnivalóinak gazdagsága és idegenforgalmi szolgáltatásainak minôsége okán Európa a világ elsô számú turisztikai célpontja. Az idegenforgalom tehát olyan tevékenység, mely jelentôs szerepe játszhat a növekedés és a munkahelyteremtés stratégiai célkitûzésének elérésében.” Az idegenforgalom olyan, több területre kiterjedô ágazat, mely számos különbözô szolgáltatást és szakmát foglal magában, és sok más gazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Hatással van olyan ágazatokra, mint a közlekedés, az építôipar, a kiskereskedelem, valamint számos olyan szakágra, mely szabadidôs termékeket gyárt, vagy üdüléssel, illetve üzleti utakkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. Noha néhány nagy nemzetközi társaság is jelen van, az ágazatra mégis elsôsorban a kis- és közép vállalkozások túlsúlya a jellemzô. A legszûkebb értelemben vett európai idegenforgalmi ágazat a közösség GDP-jének több mint 4 százalékát állítja elô, és körülbelül 2 millió vállalkozást érint, melyek a teljes munkaerô körülbelül 4 százalékát alkalmazzák. Ez megközelítôleg 8 millió munkahelyet jelent. Amennyiben figyelembe vesszük az egyéb kapcsolódó
Dr. Csizmadia László
ágazatokat is, az idegenforgalom körülbelül 11 százalékkal járul hozzá a GDPhez és a munkaerô több, mint 12 százalékát érinti, vagyis 24 millió munkahelyet jelent. Az idegenforgalomban a munkahelyek száma az európai gazdaság egészéhez képest átlagosan nagyobb mértékben növekedett. Az elmúlt évtizedben, a vendéglátóiparban – szállodákban, éttermekben és kávéházakban – foglalkoztatottak számának éves növekedése szinte mindig meghaladta az összes foglalkoztatottság növekedési arányát. Annak oka, hogy az idegenforgalmi ágazat különösen a nôk, fiatalok és kevésbé szakképzett személyek esetében - hozzá tud járulni a munkahelyteremtéshez a részmunkaidôs foglalkoztatás magas szintjében és a rugalmas munkafeltételekben keresendô. A munkaerô rugalmasságát megfelelô intézkedésekkel kell kiegészíteni a munkahelyi biztonság és a képzettség növelése érdekében. Az idegenforgalom jelentôs szerepet játszik az európai régiók döntô többségének fejlôdésében. Az idegenforgalmi célokra kialakított infrastruktúra hozzájárul a helyi fejlôdéshez, és még a hanyatló ipari vagy mezôgazdasági területeken, illetve rehabilitálás alatt álló városi térségekben is munkahelyek létesülnek, illetve maradnak fenn. Az, hogy növelni kell a régiók vonzerejét, egyre több turisztikai célpontnak minôsülô he-
lyet és gazdasági szereplôt ösztönöz arra, hogy fenntarthatóbb és környezetbarát gyakorlatok, és politikák felé forduljon. A fenntartható idegenforgalom egyre több területen döntô szerepet játszik a kulturális és természeti örökség megôrzésében és fejlesztésében a mûvészetektôl a helyi gasztronómián és kézmûvességen keresztül a biológiai sokféleség védelméig. Ez pedig kedvezô hatással van a munkahelyteremtésre és a növekedésre. Európa demográfiai szerkezetében bekövetkezô változások döntô hatással lesznek az idegenforgalomra. Az idôsek száma folyamatosan nô, mivel a népesség egészét a korábbi generációkhoz képest jobb egészségi állapot, magasabb várható élettartam és nagyobb vásárlóerô jellemzi. Így növekedni fog az egyre többet utazó, ötven évnél idôsebb emberek száma is. Az idegenforgalom e jelentôs növekedésével párhuzamosan változni fog a kereslet az idegenforgalom bizonyos típusai iránt. Várhatóan az egészségturizmus, valamint a kulturális és természeti örökséghez kötôdô idegenforgalom területén lesz a legjelentôsebb növekedés. Az idegenforgalom olyan tevékenység, mely nagyon sokféle szereplôt és különbözô szintû szakpolitikai intézkedéseket érint. Ezek és az idegenforgalom fejlôdése közvetlenül vagy közvetetten, kölcsönösen befolyásolják egymást. Az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlôdésének elôsegítése érdekében párbeszéd szükséges az ágazati szociális partnerek, az érintett szereplôk és a hatóságok között. Az idegenforgalommal kapcsolatos döntéshozatali eljárás minden szintjén szükség van az összes érintett szereplô közötti partnerségre is. A partnerségnek központi szerepet kell betölteniük minden európai, nemzeti, regionális és helyi; köz- és magán- szinten megvalósuló fellépésnél. A kihívások, melyek elôtt az európai idegenforgalom áll, EU-szinten egységes politikai választ követelnek. Ennek a politikának olyan világos és megvalósítható célokra kell összpontosulnia, melyeket a döntéshozók, a munkáltatók és
4
munkavállalók, valamint a helyi lakosság is a magáénak érez. A lehetô legjobban fel kell használnia a rendelkezésre álló forrásokat, és élnie kell az összes lehetséges szinergia által nyújtott elônyökkel. A már megtett intézkedések teljes skáláján kell alapulnia, és egyértelmûen hozzáadott értéket kell jelentenie a nemzeti és regionális politikák és intézkedések tekintetében. Az európai idegenforgalmi politikának tehát ki kell egészítenie a tagállamokban folytatott politikát. A Bizottság szándéka, hogy olyan új európai idegenforgalmi politikát vezessen be, mely az eddig szerzett tapasztalatokon alapul, és választ ad a jelen kihívásaira. E politika fô célja az lesz, hogy az idegenforgalom Európában és világszerte megvalósuló fenntartható növekedésével javítsa az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességét, valamint több és jobb minôségû munkahelyet teremtsen.” Az európai közös turizmus politika megfogalmazásának szükségessége továbbra is napirenden maradt, például az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága 2007-ben a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságnak megfogalmazott véleményébôl idézve is látszik: „Mivel az idegenforgalom olyan ágazatközi tevékenység, amely számos szolgáltatást és különbözô szakmát foglal magába, és az idegenforgalomban elsôsorban családi vállalkozások, valamint kis- és középvállalkozások tevékenykednek, 1. hangsúlyozzák az idegenforgalom jelentette lehetôségeket a növekedés és foglalkoztatás tekintetében, mivel az, konkrét hatást gyakorol valamennyi tagállam gazdasági, társadalmi és területi kohéziójára, egyes területek - különösen a vidéki és hanyatló térségek, valamint a peremtérségek, szigetek és parti területek, fôként a halászattól függô területek számára pedig a fô erôforrást jelenti. Közvetlen hatást gyakorol más ágazatok növekedésére; kiemeli az idegenforgalmi szektor ahhoz való hozzájárulását, hogy e régiók gazdasága a Közösség átlagos növekedési rátáját megközelítse;
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
2. üdvözlik, hogy a Bizottság közleményében elismeri és követeli a 21. európai idegenforgalmi menetrend kialakításának ösztönzését; kiemeli, hogy a fenntarthatóság és a hatékonyabb nemzeti, regionális és helyi szintû politikai koordinálása az idegenforgalmi tevékenységek fejlesztésének alapvetô feltétele, elkerülendôen e tevékenységek túlzott koncentrációját; 3. határozott meggyôzôdésük, hogy az idegenforgalom terén a természetes, történelmi és kulturális örökségek a környezet megôrzésével együtt elengedhetetlenek Európa versenyelônyének megteremtéséhez, ugyanakkor biztosítani kell az európai régiók, városok, vidéki térségek és parti területek fenntartható fejlôdését; 4. úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak a tagállamokkal és a régiókkal együtt, a munkahelyteremtés eszközeként új idegenforgalmi formákat kialakulását kell ösztönöznie és pénzügyileg támogatnia (pl. ökoturizus, agroturizmus, szociális turizmus, gyógyturizmus stb.). A szezonális turizmus hatásának kiegyenlítése érdekében és a gazdasági növekedés elôsegítése céljából, a régiók kulturális örökségének és természeti erôforrásainak megóvása mellett, szükségesnek tartják a speciális idegenforgalmi formákhoz biztosított infrastruktúrák és szolgáltatások megerôsítését. A szolgáltatás folyamata a megfelelô és fenntartható közlekedési kapcsolatok biztosításával és a minôségi regionális termékek bevonásával erôsíti az idegenforgalmi termékfejlesztést és marketinget. 5. Úgy véli, hogy a termékek és szolgáltatások minôségének biztosítása – beleértve a szálláshelyek minôségi osztályozására vonatkozó kritériumok és a szolgáltatások közötti együttmûködést, valamint a kínált termékek és szolgáltatások diverzifikációját – az ágazat bôvítésének elôfeltétele; hangsúlyozzák e vonatkozás-
ban az emberi erôforrások és a szakértelem fontosságát…. 6. úgy ítéli meg, hogy az EU új idegenforgalmi politikájának sikere attól függ majd, hogyan különbözô szinteken hogyan fogadják azt a résztvevôk, milyen mértékben vesznek részt benne aktívan, illetve milyen sikerrel járnak a fenntartható turizmus ösztönzésére irányuló erôfeszítéseik és a jól mûködô tematikus hálózatok létrehozásához való aktív hozzájárulásuk; … 7. úgy vélik, ahhoz, hogy az integráció és a szubszidiaritás elvének érvényesülése mellett, a közvetett vagy közvetlen hatást gyakorló helyi, regionális, nemzeti és közösségi intézkedések hatékony koordinációja szükséges, hogy az idegenforgalomban egy új, átfogó és versenyképes turisztikai keretrendszer és politika létrehozható legyen. Felhívják a tagállamokat, hogy fejlesszék az infrastruktúrákat, könnyítsék meg a finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint járuljanak hozzá az európai szintû jogszabályi és pénzügy harmonizációhoz, amely az ágazat világméretû stabil irányításának eszköze; 8. úgy vélik, hogy az idegenforgalom fenntartható fejlôdésének alapját az állami hatóságok és a szervezett civil társadalom bevonásával kialakított erôs partnerségeken nyugvó területi stratégiák képezik…” Ebbe az új, versenyképes turisztikai keretrendszer kialakításba és egy új európai turizmus politika megfogalmazásának munkájába kíván egyre erôteljesebben bekapcsolódni az EUROGITES, amelynek mi magyarok is aktív tagjai vagyunk. Nemzetközi, európai vonatkozásban is fontos az összefogás, hogy érdekeinket érvényesíteni tudjuk. Ezt kell tennünk, a FATOSZ országos vezetôségének – az elnökségnek, a megyei elnököknek –, hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt! DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ a FATOSZ elnöke, az EUROGITES alelnöke
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
5
A FATOSZ kapcsolata az EUROGITES-tel, az európai falusi turizmus szervezettel A FATOSZ 1994 óta aktív tagja a Falusi Turizmus Európai Szövetségének, az EuroGites-nek, amely a mai napig jelentôsen hozzájárul szakmai fejlôdéséhez. A szervezet 2008-ban 3 új taggal – Grúzia, Norvégia, Horvátország – bôvült, így már 26 országot foglal magába a nemzetközi szövetség, amely számos turizmushoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó európai szervezetnek, illetve 2004-tôl a WTO-nak (World Tourism Organisation) is a tagja. A szervezet céljai, feladatai Kiemelt célja a falusi turizmus – mint az egyik legintenzívebben növekvô idegenforgalmi ágazat lefedése, különös tekintettel a szolgáltatói gyakorlatra. • Erôs lobbitevékenység és együttmûködés megteremtése és kifejtése a különbözô, turisztikában érdekelt szervezetekben való jelenlét érdekében. • A magas szintû hálózati munka erôsítése költséghatékonysággal az alábbiak figyelembe vételével: – EuroGites logo magánszállásokon történô kihelyezésének rendszeresítése egységes európai minôsítési kritériumok teljesítését követôen. – Bannercsere megvalósítása és megerôsítése tagszervezetekkel, illetve weboldalak üzemeltetôivel közösen. – Olyan események támogatása, koordinálása, amelyek az EuroGites szerJalta, 2005
vezetet és honlapját (www.eurogites. org) egyaránt promotálják. • Periodikus szakmai rendezvények, gyûlések megtartása: – IV. Falusi Turizmus Európai Kongresszus. A 2007-es, FATOSZ által rendkívül sikeresen megrendezett kongreszszus után 2009-ben Anglia ad helyet a következô jeles eseménynek. – Workshop szervezése fókuszáltan a vidéki turizmus szerepének erôsítésére. • Promóciós események: – Megjelenés a 2009-es Brüsszeli B&B Expo-n, az idei év tapasztalatai alapján a tagokkal együtt egy közös standon, az EuroGites cégére alá. Ezen a helyen tagjaink foglalhatnak egyéni vagy megosztott kiállítói asztalokat. Itt természetesen lehetôség lesz az országok bemutatására (power point, video, vagy a vásár programkeretén belül) egyaránt. A középpontban az európai vidéki turizmus áll. – Szinte már hagyománynak nevezhetô az Akció Hét, melyre minden évben nagy hangsúlyt fektet az EuroGites, hogy Európa szerte egy idôpontban népszerûsítse a vidék adta páratlan lehetôségeket. A FATOSZ az akció kezdete óta folyamatosan, intenzíven részt vesz az egy hetes program hazai megszervezésében, lebonyolításában. – További promotációs javaslatok: támogatott megjelenések magazinokban, nemzetközi médiákban történô megjelenés. Eger, 2007
• Az EuroGites bevonása a kutatási és oktatási intézetek munkájába a vidékfejlesztés és turizmus tekintetében. • Európára kiterjedô internetes platform kialakítása a vidéki magánszállások kínálatának közvetlen bemutatására, online szállásfoglaláshoz. • Együttmûködési megállapodások olyan nemzetközi vállalatokkal, amelyek földrajzilag lefedik egész Európát szponzori és más formájú együttmûködést megcélozva. Ilyen lehet például mobiltelefonos cégek, térképszerkesztôk vagy GPS autós térkép készítô cégek bevonása. • A vidéki turizmushoz kötôdôen nemzetközi kapcsolatok fenntartása Európán kívüli országokkal. • Széles körû kutatóprogram létrehozása az európai vidéki turizmus tendenciáiról. Célja a vidéki turizmus gazdaságra, kultúrára, környezetre és a versenyképes fenntarthatóságra gyakorolt hatásának bemutatása koherens, professzionális, komoly és tudományosan alátámasztott formában. Ennek alappillére a hatékony együttmûködés nemzeti és Európai Uniós statisztikai hivatalokkal, politikai és adminisztratív testületekkel, valamint tudományos intézményekkel (szakiskolák, egyetemek, kutató intézetek). KLAUS EHRLICH President of Eurogites London, 2009
6
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
FORESTUR A FATOSZ és az európai színvonalú vidéki turizmus oktatás A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) fennállása óta nagy súlyt fektetett a folyamatos oktatásra és továbbképzésre. Törekedett arra is, hogy a tagoknak átadott ismeretek és módszerek a lehetô legkorszerûbbek legyenek. Ebben segített az a közismerten széleskörû kapcsolatrendszer, amivel a Szövetség rendelkezik. Ez utóbbi és a lehetô legkorszerûbb oktatási módszerekiránti folyamatos igény vezetett oda, hogy amikor az Europrofessional Hungary EC partnerként javasolta az Európai Unió által támogatott FORESTUR Leonardo da Vinci programban való részvételre és erre a fôpályázó, a spanyol catarrojai (Valencia tartomány) „Florida” Oktatási Központja felkérte – a FATOSZ úgy döntött, hogy részt vesz a programban, illetve az igényfelmérés, tananyagfejlesztés és a kísérleti oktatás munkájában. Érdemes röviden visszatekinteni arra, hogy milyen meggondolások vezették a fôpályázót, a program elindítására és kidolgozására, illetve milyen érvrendszerrel gyôzte meg partnereit a projektben való részvételre: Az elkövetkezô években a vidéki területek a növekedéssel, foglalkoztatással és fenntarthatósággal kapcsolatos sajátos kihívásokkal fognak szembenézni, ugyanakkor képesek lesznek arra, hogy a maguk erôsségeire támaszkodjanak, azaz az új szektorokban rejlô növekedési lehetôségekre, az idegenforgalomhoz kapcsolódó és rekreációs tevékenységek kínálatára, a vonzó természetre, mint a munka és az élet színterére, és az értékes természeti tájak megôrzésére. Ez az elképzelés találkozott a FATOSZ szándékaival, hiszen az idegenforgalom sok vidéki területen növekedési szektorként jelenik meg. Ez a mai válságos körülmények közt talán túlságos optimizmusnak tûnik, de összevetve szállodákkal és vendéglôkkel, mind rugalmasságban, mind túlélési készségben egy korszerû falusi/vidéki turizmus megtalálja a helyét, illetve a szûkülô piaci versenyben is helyt tud állni. Ez a trend fog érvényesülni más országokban is. Ahhoz hogy az idegenforgalom piaci
Dr. Csizmadia László és Mikus István Brüsszelben
részesedését megerôsítse szükség van az információtechnika mindennapos alkalmazására (saját honlap, internetes helyfoglalás ) mint ahogy azt olasz partnerünknél Firenze tartományban láttuk. A számítógép használata a promóció, marketing, szolgáltatási tevékenységek és a személyre szabott rekreációs tevékenységek tervezéséhez, továbbá a könyvelés és üzletviteli tervezés elemeinek alkalmazása elôsegítheti a tartózkodások hosszának növekedését, különösen ott ahol vonzó és kedvezô árú kapcsolódó programok találhatók ökoturizmus, agroturizmus vagy más egyéb területen. A vidéki idegenforgalom csak akkor lehet döntô befolyású szektor, ha a szektort szolgáló vállalkozók professzionális szintû szolgáltatásokat képesek folyamatosan nyújtani. Ezért van szükség a megfelelô továbbképzésre – és ez meszsze nem csak ránk vonatkozik, hiszen a programban résztvevô Olaszország, Spanyolország és Románia velünk közös véleménye alapján állapítottuk meg. Itt mindjárt ki kell térnünk arra, hogy egy ilyen Uniós oktatásfejlesztési projekt milyen lehetôségeket nyújt külkapcsolataink erôsítésére és bôvítésére, amellett, hogy tôlünk eltérô modellekbôl sok nálunk is alkalmazható elemet találunk.
A fôpályázó FLORIDA fô tevékenységi körét a következôk jellemzik : innováció, idegenforgalom, vállalkozói szellem, új technológiák használata, nemzetközi programokban való részvétel. Ez az 1977-ben alapított szövetkezeti alapon mûködô központ évi 3000 hallgatót képez 200 munkatársa bevonásával. A fôpályázó már korábban együttmûködött az olasz Pixel és magyar Europrofessional partnerrel egy uniós kisvállalkozói hálózatépítési programban (EINET). Tuéjar Város Önkormányzata Valencia tartomány északi részén, Los Serranos megyében van. Tipikus falusi turizmus a profilja, 1300 lakosa és iparosodottsága ellenére legtöbb ember közvetlenül vagy közvetve az idegenforgalmi ágazatban dolgozik. A helyi foglalkoztatási és fejlesztési iroda fô feladata a szakmai képzés folyamatos biztosítása, projektek támogatása és az erôforrások optimalizálása. Az Uniótól elnyert források teszik lehetôvé a bérbe adható házak korszerûsítését, helyesebben rekonstrukcióját, hiszen Spanyolország tiszteli a hagyományokat – olyan vízcsapokat és kerámia villanykapcsolókat használnak a felújításhoz, amilyeneket nálunk 70–80 évvel ezelôtt használtunk. A hentesüzlet kis vendéglôvel egészült ki, ahol hagyományos helyi ételeket kínál-
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
7
nak. Megjegyzendô, hogy projektpart- lesztési Központ Bukarestbôl szintén já- kon Brüsszelben az Európai Régiók nereink (olasz, spanyol, román) orszá- ratos a területen és ugyancsak gyakorlott konferenciatermében számtalan résztvegaiban a vállalkozók és helyi hatóságok pályázó. Igen érdekes partnert hozott a vôvel találkoztunk akiket érdekelt a teérdekérvényesítô ereje elég erôs ahhoz, programba, hiszen az erdélyi és mezôsé- vékenységünk. Nemzetközi elismerésünk visszaigahogy ellenálljon a szélsôséges és oktalan gi vidéki turizmusról, és annak gyors fejlôdésérôl sokunknak van konkrét is- zolása volt, amikor a panel elôadásban az tiltásoknak. Az FCVRE Valencia Eurorégió kép- merete, de ez nem jellemzô Bukovinára. idegenforgalomért felelôs biztos a vidéki viselete Brüsszelben mûködô alapítvány A „Bukovinai Idegenforgalmi Társaság” turizmus területén folytatott magyar tea tartománylobby irodája, 2003 óta igen tevékenysége az idegenforgalom min- vékenységet nemcsak mint pozitív témát sikeresen juttatja Uniós forrásokhoz és den résztvevôjét érinti. Nem közismert, említette, hanem eredményeinkrôl részinformációkhoz az ôt alapító Valenciát. hogy Bukovina az elsô világháború vé- letesen tájékoztatta a megjelenteket. géig osztrák tartomány volt. A mai Visszatérve a FORESTUR-ra mint okSok pályázatban vesznek részt. Az olasz PIXEL privát, non profit Lengyelország déli ugyancsak osztrák tatási programra, Magyarországon háoktatási és képzési szervezet, igen aktív Galícia részeként. Ez valóban történelmi rom megyében (Bács-Kiskun, Csongrád Uniós programokban, tíz éve áll fenn, része Romániának, a kívül-belül fres- és Nógrád ) szerveztük meg a mintaoktatevékenységét közel száz részmunkai- kókkal gazdagon díszített templomok tást. Az oktatás elôkészítése és az oktatók felkészítése hagyodôs oktatóval látja el. mányosan, a mintaoktaErôsségük a számítástás pedig távoktatási fortechnika oktatása és almában – a program kalmazása. Járatosak mindkettôt lehetôvé tehálózatépítési és ideszi, sôt akár a vegyes genforgalom fejlesztési használatot is támogatja programokban is. Gya– történt, a távoktatásnál korlott pályázók. 2000 a MOODLE platformot óta hét regionális idealkalmaztuk (Modular genforgalmi pályázat Object-Oriented Dynakeretén belül több mint mic Learning Environkétszáz vállalkozás ment). szakembereinek nyújAmi moduláris tárgytott továbbképzést. orientált dinamikus taAz agroturizmustól a nulási környezet; ez egy biogazdálkodásig, körinternet alapú kurzusok nyezetvédelemtôl az és weboldalak létrehozáélelmiszerbiztonságig a sát szolgáló egyéni és másik olasz partner, az csoportos oktatásra is al„Olasz Mezôgazdasági Falusi turisztikai szakemberek továbbképzésen vesznek részt kalmas szoftvercsomag. Szövetség” Firenze tarA FLORIDA által koordinált három tományi kirendeltsége az érdekelt fél, (általában kolostorokhoz csatlakoznak) modult három ország dolgozta ki: az egyéni szaktanácsadást és csoportos tré- a 15–16. században épültek. Az igen aktív vallási turizmus sok né- ügyfélszolgálati modult Magyarország, ningeket is nyújt tagjainak. Az országos szervezet méretére jellemzô, hogy 5763 met és angol turistát vonz, és kitûnô a számítógép alkalmazástechnikai moönkormányzatnál mûködnek állandó vendéganyagot biztosít a fejlett falusi dult Olaszország, az üzletvezetési moközpontjai. Mivel itt az agroturizmust turizmusnak. Aki minden kolostortemp- dult pedig Románia. Reményeink szerint program hasznámint párhuzamos gazdálkodást tekintik, lomot meg akar nézni az ugyancsak keaz dinamikusan fejlôdik, Ami tökélete- mény fába vágja fejszéjét, hiszen Buko- lata által megszerezhetô tudás elôsegítsen érthetô, ha figyelembe vesszük a vina egyik része ma Ukrajnához, a má- heti az eredményesebb munkát és a to70–90%-os vissza nem fizetendô támo- sik Moldáviához tartozik. A falusi turiz- vábbi fejlôdést, de szolgálhatja a munkahelyek megtartását és új munkahegatást az újonnan belépô vállalkozók ré- mus támogatása itt is számottevô. A kiutazások és itthoni látogatások lyek teremtését, még akkor is, ha ez szére. Talán ennek is köszönhetô, hogy Spanyolországhoz hasonlóan itt is ren- során számtalan potenciális partnert is- utóbbi kijelentés jelen körülmények geteg újonnan telepített szôlôt, francia mertünk meg. Szerencsés egybeesés közt merésznek tûnik. A FORESTUR nemzetközi kapcsolaés szlovén tölgyhordókkal ellátott, kor- volt, hogy a FORESTUR témavezetôje szerûen gépesített családi pincét láttunk, Inma Mora egy hazai nemzetközi konfe- tainkat és kitekintésünket kétségtelenül nem ritka, hogy a vendégszobák két év- renciához kapcsolódó múlt évi nagyren- bôvítette. re elô vannak jegyezve. Nagyon korsze- dezvényünkön az egri EUROGITES MIKUS ISTVÁN rû és igényes honlapokat láttunk. A ro- konferencián is részt vett, és így a promán CIDAF – Innovációs és Üzleti Fej- jektet lezáró nemzetközi beszámolóna FORESTUR-program kordinátora
8
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
Többcsatornás kapcsolatépítés Szabolcs-Szatmár-Beregben Turisztikai együttmûködés Kárpátaljával, Partiummal, Horvátországgal és a Felsô-Bodrogközzel A Falusi Turizmus Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Szervezete az Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal közösen már 2002-ben kezdeményezte a szorosabb együttmûködést a Kárpátaljai Turisztikai Hivatallal és a Föld Falusi Turizmus Szervezettel. A kezdeményezés eredménye volt, hogy a RIB és a kárpátaljai állami adminisztráció turisztikai felelôse 2004 januárjában Napkoron aláírták az együttmûködés elvi kereteit tartalmazó szándéknyilatkozatot, amely lehetôséget biztosított a közvetlen kapcsolatépítésre a falusi vendéglátók között. A Kárpátalján történt politikai változások fontossá tették az együttmûködés megújítását. 2005 tavaszán egy közös turisztikai konferenciát szerveztünk, ahol az együttmûködés további lehetséges formáit tárgyaltuk meg. A konferencián Pál Béla turisztikai államtitkár is részt vett. Folyamatos a kapcsolat a Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete és Kárpátaljai Zöld Falui Turisztikai Egyesületek együttmûködésében. Elsô alkalommal 2004 decemberében Visken OKJ-vizsgával záruló falusi vendéglátó tanfolyamot indítottunk, amit 34 fô sikeresen el is végzett. 2005 októbe-
rétôl Csetfalván indult be a hasonló képzés, amit a Gazdasági Minisztérium „Szülôföld” programja támogat. Szoros a közös pályázati munka. Több sikeres pályázat született az elmúlt években, és jelenleg is sikeres pályázatokat bonyolítunk. Kárpátaljai partnerünk az Ukrán–magyar Területfejlesztési Iroda. A velük való szorosabb együttmûködés eredménye a 2005 tavaszán közösen megjelentetett Felsô-tiszai turisztikai térkép, amely hiánypótló munka a magyar turisták számára is. Közös hagyományôrzô rendezvényeket tartunk, vagyis kölcsönösen meghívjuk a gasztronómiai rendezvényeinkre a kárpátaljai falvakat. A beregi és szatmári települések rendezvényein rendszeresen részt vesznek a kárpátaljai magyar falvak hagyományôrzô együttesei, lakói úgy is, mint turisták, de úgy is, mint bemutatkozó – saját kínálatukat piacra vivô – települések. Az elmúlt három évben végzett munkánk szorosan összekapcsolódik a határon átnyúló kapcsolatok erôsítésével, a helyi falusi turizmus lehetôségeinek feltárásával és minôségi fejlesztésével. A határokon átívelô tevékenységünk három szálon futott az elmúlt három évben.
Európa földrajzi központja Kárpátalján
A csodálatos fatornyú templomok egyike
a) A Gazdasági-, Közlekedési Minisztérium szervezésében az „Európa Házhoz Jön” program keretében 36 elôadást tartottunk a magyar falusi turizmusról Erdélyben, Kárpátalján, Horvátországban és Szlovákiában. E munka sikerét és eredményességét bizonyítja, hogy a határon túli vidéki magyarság kitörési pontnak tekinti a falusi turizmust, és igényelte a szervezett továbbképzést. b) A BGF a Nyíregyházi Fôiskolával közösen a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium, valamint az Új Kézfogás Alapítvány támogatásával Kárpátalján 9, míg Erdélyben 3 falusi vendéglátó OKJ-s bizonyítványt adó tanfolyamot szerveztünk, és készítettünk fel gyakorló vendéglátókat a vizsgákra. Erdélyben Kalotaszentkirályon, Krasznán és Parajdon folyt képzés. Kárpátalján Visken, Csetfalván, Técsôn, Nagydobronyban, Jánosiban, Beregszászon, Benében, Tiszapéterfalván, Beregdédán fejezôdtek be a tanfolyamok.
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
Idegenvezetôi tanfolyam Beregszászon
Kárpátalján több mint 500 fôt, Erdélyben közel 200 fôt képeztünk ki szakképzett vendégfogadónak úgy, hogy erôsítettük az itt élôk magyarságtudatát, és hozzájárultunk a határon túl élô magyarok életminôségének javításához. c) Interreg III. pályázat keretében sikeresen fejeztünk be a szlovák partnerrel egy határon átnyúló projektet, melynek keretében a Felsô-Bodrogköz falusiés víz-turisztikai lehetôségeit vizsgáltuk. A Felsô-Bodrogköz falusi vendégfogadóinak minôsítésében mûködtünk aktívan közre. Az elkészült tanulmányok, promóciós anyagok és térképek, valamint az egy év alatt megrendezett konferenciák mind azt szolgálták, hogy hazánknak azon te-
rületét, amely földrajzilag szorosan öszszekapcsolódik, turisztikai kínálat tekintetében is összekapcsoljuk. Próbaként megindítottuk a sétahajó járatot a szlovákiai Szölöske és Tokaj között. A 23 milliós projekt megteremtette annak a lehetôségét, hogy a térség turisztikai vállalkozói szorosabb együttmûködés keretében kínálatukat közösen jelenítsék meg a piacon. Az elmúlt években Kárpátalján az Ukrán–magyar Területfejlesztési Irodával is szorosan együttmûködtünk. Tükör projekt keretében közösen pályáztunk információs iroda kialakítására. Ebben a pályázatban (Interreg III.) – mint a falusi turizmus alelnöke – szakértôként vettem részt, és 2006 ôszén megnyitottuk a
A rózsafánk igazi kárpátaljai csemege
9
beregszászi TURINFÓ irodát, amely Ukrajna elsô ilyen jellegû információs irodája. Terveinkben szerepel 2 újabb iroda nyitásának elôsegítése Ungváron és Nagyszôlôsön. A TURINFÓ irodával és az Ungvári Egyetemmel közösen 2008-ban idegenvezetôi tanfolyamot szerveztünk, és 20 idegenvezetô tett eredményes vizsgát. Célunk az volt, hogy a történelmi Magyarország emlékeit szakképzett és ukránul is jól beszélô szakemberek mutassák be az egyre növekvô számú magyar és ukrán turistáknak. 2006 telén és 2007 tavaszán sikeres tanfolyamot tartottunk a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség szervezésében a megyei és erdélyi gyakorló falusi vendéglátók részére. E program keretében 30 fô kapott tanúsítványt, miután eredményesen végezte el a tanfolyamot. A tanfolyam hallgatóságának 50 százaléka a Parciumban tevékenykedô falusi vendéglátó volt. 2009-ben a már elnyert pályázatból 3 új helyszínen fogjuk beindítani a falusi vendégfogadó képzést, elôsegítve ezzel a Kárpátaljai Zöld Falusi Turizmus minôségi fejlôdését és a magyar turisták elégedettségét. Nem utolsó szempont az sem, hogy a képzési tevékenységünk eredménye az itt élô emberek életminôségének hathatós javulása. DR. HANUSZ ÁRPÁD a FATOSZ nemzetközi kapcsolatokért felelôs alelnöke
Bor és pálinka Halász László beregszászi fogadójából
10
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
Külföldi kapcsolatokkal a baranyai falusi turizmusért Tapasztalatcsere szászországi, kovásznai és szerémségi vendégfogadókkal Szövetségünk ugyan alapvetô feladatának tekinti a falusi turizmus fejlesztését és szakmai érdekképviseletét saját területén Baranya megyében és a Dél-Dunántúlon, ám ennek sikeres viteléhez szükségesnek látja határon átnyúló kapcsolatrendszerének fejlesztését is. Ennek indoka döntôen három megfontolás: • Külföldi partnereink falusi turizmussal kapcsolatos tapasztalatai fejlesztési példái, sikerei, vagy esetleges kudarcai számunkra is hasznosítható tanulságokat hordoznak. Ezen példák közvetlen megismerése itthoni mûködésünk segítôje lehet. • Falusi vendégfogadásunk közel 20 esztendôs baranyai tapasztalatai, a megyei szövetség 10 éves mûködésének eredményei olyan értéket jelentenek véleményünk szerint, ami átadható és
A szászországi Sörnewitz csapata a sütô-fôzô fesztiválon
A baranyai csapat 2008-ban a Háromszéki Kolbászparádén
adaptálható különösen a Kárpát-medence magyarok lakta területein. • Az uniós belépéssel megnyíltak olyan támogatási források, amelyek a határon átnyúló fejlesztéseket támogatják. Baranya határmenti fekvésébôl következôen ezeket a lehetôségeket magyar–horvát relációban ki kell használnunk. A közös Dráva-medence együttmûködésében a turizmus és a falvak hagyományôrzése mindkét oldal számára kiemelt jelentôségû.
A három fô irány mindegyike megjelent az elmúlt néhány évben kapcsolatrendszerünk építésénél. Így a FATOSZ által szervezett, 2007. tél végi szászországi tanulmányúton vettük fel a kapcsolatot a Szászországi Menedzsment Akadémiával és Sörnewitz település vendégfogadóival. Az ottani jó példák megismerését és átvételét a tanulmányutat követôen is folytattuk és partnereink többször is ellátogattak Baranyába. Az Elba-menti, Meissen környéki szász borvidéken fekvô Sörnewitz
vendégfogadó csapata benevezett a 2007es Mecseknádasdon lezajlott „Falusi Vendégfogadók II. Országos Sütô-Fôzô Fesztiváljára” is, és nagy örömmel ismerkedtek a hazai csapatok tagjaival, valamint kreálmányaival. Abban megegyezhetünk, hogy szabadtéri sütés-fôzésben van még mit tanulniuk tôlük, de nekünk is feladták a leckét falumegújító helyi kulturális programjaikkal és kerékpáros turizmushoz szervesen illeszkedô borturizmusukkal. Az uniós támogatási források hatékony felhasználása is átvehetô tapasztalat számunkra. Így nem meglepô, hogy a szászokkal a szakmai kapcsolatokat a továbbiakban is erôsíteni kívánjuk. ôk pedig már készülnek 2009 ôszére, a IV. sütô-fôzô fesztiválunkra. Kiemelt kapcsolati irányunk a határon túli magyar vendégfogadókkal való együttmûködés. Baranya testvérmegyéje az erdélyi Kovászna megye. 2005-tôl ezt az együttmûködést töltöttük meg közösen élettel a turizmus területén. Ettôl az évtôl rendszeres elôadó vagyok a májusi „Háromszéki Turisztikai Napok” szakmai rendezvényeinek. A rákövetkezô évben baranyai vendégfogadó delegációval utaztunk ki tapasztalatcserére, amiben a Kovászna Megyei Önkormányzat is igen aktív volt. Már abban az évben és 2008ban is csapatot indítottunk a „Kovásznai
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
Kolbászparádén”, amelyen mindkét alkalommal különdíjat nyertünk (fotó!) Együttmûködési megállapodásunk van a helyi panziósokat és vendégfogadókat tömörítô Horizont Egyesülettel. 2007ben az Nemzeti Civil Alapprogramból nyert támogatással meghívtuk erdélyi partnereinket Baranyába, egy tapasztalatátadó szakmai kirándulásra. Ennek a Baranya Megyei Önkormányzat által is támogatott programnak a sikere még szorosabb együttmûködésre ösztönöz minket és kovásznai barátainkat is. A kovásznai vendégfogadók látogatásaink viszonzásaként 2006-tól itt voltak elôbb egy, majd 2008-ban már három csapattal az Országos Sütô-Fôzô Fesztiváljainkon. A kovásznai „Góbék” csapata Orfûn, 2008. október 4-én megnyerte a vetélkedést és büszkén vitte haza magával egy évre a vándordíjnak számító hatalmas fakanalat! A továbbiakban ezt az együttmûködést a megszerzett rutinnak köszönhetôen még eredményesebben és intenzívebben szeretnénk folytatni. Ebben közös pályázatok és szakmai programok jelentenek segítséget. Úgy vélem, hogy a szakmai kapcsolat a vendégfogadókkal a két megye önkormányzatát is közelebb hozta egymáshoz és munkánk eredményeként az konkrét turisztikai tartalmat kapott. A déli határ közelében fekvô Szerémségrôl, a horvátországi magyar vendégfogadókról sem feledkeztünk meg kap-
11
Az erdélyi Kovászna megyébôl érkezett vendégek baranyai látogatása
csolatépítô munkálkodásunk közben. Kórógy önkormányzatával egy Magyar Állam által támogatott turisztikai képzés kapcsán kerültünk szorosabb szakmai kapcsolatban. Ennek eredményeként már 2006-ban itt voltak egy autóbusznyi érdeklôdôvel és fôzôcsapattal az elsô Sütô-Fôzô Fesztiválunkon. Azóta is kitartóan jönnek és mutatják be ôsi magyar konyhájuk különlegességeit. Az EU-s támogatási programok keretében 2007-ben bekapcsolódtunk a pécsi és eszéki munkaügyi központok által ve-
A horvátországi Kórógy csapata ôsi magyar konyhájuk remekeit mutatja be
zetett, a Dráva-medencét átfogó, helyi turizmust oktatással segítô Interreg program végrehajtásába. Az oktatási program két moduljának kidolgozására természeti értékek és a helyi kultúra hasznosítása a vendégfogadás programjaiban – konzorciumi partnerként, közbeszerzési tenderen nyertünk megbízást. Az eredményt, a kidolgozott és már magyar-horvát képzéseken egyaránt tesztelt internetes távoktatási tananyagot mindenki megtekintheti a www.pannontourism.hu honlapon. A projekt sikeres lezárásakor a résztvevô, turizmusban érdekelt szervezetek a folytatásról együttmûködési egyezményt írtak alá. Ebben magyar részrôl az általam képviselt falusi turizmus szervezetek és a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Marketing Igazgatósága jelent meg partnerként. A Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség eddigi tapasztalatai birtokában tovább kívánja folytatni határokon átnyúló, konkrét formákban megnyilvánuló együttmûködéseit. A bôvülés alapvetôen a kárpátaljai magyar turisztikai szervezetek és német tartományi szakmai szervezetek irányában várható, ezekre új támogatási pályázatainkkal már megkezdtük a felkészülést. DR. SZABÓ GÉZA alapító elnök Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség
12
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
Az eszéki egyezmény Azon tényezôkbôl kiindulva, hogy a Horvát Köztársaság és a Magyar Köztársaság területi fekvése és történelmi múltja a közös együttmûködésre utal azzal a vággyal vezérelve, hogy szervezeteink együttmûködésével hozzájáruljunk a falusi turizmus folyamatos fejlôdésének fenntartásához, fôleg a határontúli régió falusi családi gazdasági turizmus fejlôdésében Horvát Gazdasági Kamara Eszék megyei Kamarája, melyet Zoran Kovacˇevic´, elnök képvisel és Koprivnica – Krizsevác megye Idegenforgalmi Közössége, melyet Mr. Sc. Zdravko Mihevc igazgató képvisel és Virovitia – Podravina megye Idegenforgalmi Közössége, melyet Nikica Krpan elnök képvisel és Eszék – Baranya megye Idegenforgalmi Közössége, melyet Antonio Sobol igazgató képvisel és
Eszék város Idegenforgalmi Közössége, melyet Damir Macanic´ igazgató képvisel és Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, melyet Dr. Szabó Géza alelnök képvisel és Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség, melyet Dr. Szabó Géza elnök képvisel és Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága, melyet Hegyi Zsuzsanna regionális marketingigazgató képvisel
rendeletet hoznak, amely alapján a felhatalmazott megbízottak megkötik a közös együttmûködésrôl szóló EGYEZMÉNYT I. A szervezetek megadott céljainak megvalósítása érdekében tartós egymásközti együttmûködést alapítanak meg. A szervezetek egymásközti kapcsolata és annak megvalósulása az egymásközti együttmûködéseken és elveken alapulnak a Horvát Köztársaság és Magyar Köztársaság között. Ugyanakkor, a résztvevô határontúli megyék az eddigi együttmûködési egyezményein alapulnak (Baranya megye, Somogy megye, Zala megye, Medimurske, Koprivnicˇko – krizˇevaˇcke, Viroviticˇko – podravske i Osjecˇko – baranjske zˇupanije) és azon az elvi alapon, hogy együttes törekvéssel minél jobban megerôsítse a határmenti települések különbözô kapcsolatait, kihasználva az együttmûködés lehetôségeit, fôleg a turizmus területén. II. Ezen Egyezményt a szervezetek azzal a céllal kötik meg, hogy rendszeresen fenntartják és fejlesztik a szakértôi együttmûködést, valamint fenntartva a közös kapcsolatot a falusi turizmus fejlesztésében, fôleg a határontúli régió falusi családi gazdasági turizmusfejlôdésben, vagyis a tevékenységek fontosságának összehangolásában: • a fenntartható falusi turizmus feltételeinek fejlesztése, fôleg a határontúli régió falusi családi gazdasági turizmusában • a határontúli régió falusi családi gazdasági turizmusának hirdetése • a határontúli régió falusi családi gazdasági turizmus szolgáltatásának minôségi fejlesztése III. A megadott célok megvalósítása érdekében, az aláírottak végrehajtják, mint közös tevékenységet: • a szervezetek szakértôi mûködése tartalmának kölcsönös ismertetése, • a jó gyakorlat példájának tapasztalat cseréje, • a határontúli és régiók közötti programok és projektek közös elôkészítése, megbeszélése és végrehajtása a falusi turizmus fejlôdésének területén, fôleg a falusi családi gazdasági turizmusa terén. IV. Ez az együttm_ködésrôl szóló Egyezmény 8 (nyolc) eredeti pédányban horvát és magyar nyelveken van aláírva. Az aláírott Egyezmény mindkét nyelven hiteles értékû. Eszék, 2008. augusztus 28.
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
13
Konferenciák, képzések és tanulmányutak a kapcsolatépítésért Szakmai partnerség svéd, francia, erdélyi és lengyel kollégákkal A Heves Megyei Falusi Turizmus EgyeA választás nem véletlenül esett a zárásaként a szervezôk oklevelet adtak sület és tagjainak sikeres munkáját nagy- francia testvérmegye szakembereire, hi- át a résztvevôknek és megállapodtak abban segítették az elmúlt évek során azok szen a falusi vendégfogadásnak Francia- ban, hogy az így megkezdett együttmûa nemzetközi tapasztalatcsere progra- országban hosszú idôre visszatekintô és ködést a jövôben is folytatni szeretnék. mok, melyek konferenciák, képzések és Európában is egyedülálló hagyományai Az együttmûködés következô lépésestudy tourok formájában zajlottak. A cé- vannak. Egyebek között élen járnak a fa- ként 2003-ban az egyesület tanulmányutat lországok kiválasztásánál meghatározó lusi vendégfogadók képzésének terüle- rendezett Loire Atlantique megyében faluvolt a Heves megye és testvér megyéi tén is. A Heves megyei három napos si vendégfogadók részére a Heves Megyei között kialakult jó szakmai együttmûkö- képzés során a megyei egyesületet kép- Önkormányzat és a Loire Atlantique dés, melynek köszönMegyei Önkormányhetôen a megyei zat támogatásával. A egyesület immár svéd látogatás keretében (Värmland megye), kb. 10 fô szerezhetett francia (Loire Atlantapasztalatot a falusi tique megye) és erdévendéglátás, képzés és lyi (Kovászna memarketing legjobb gye) kapcsolatokkal franciaországi gyakoris rendelkezik. latairól. A Heves Megyei A francia tapasztaFalusi Turizmus Egyelatok segítettek még sület 1996-os megahangsúlyosabbá tenni lakulását követôen az egyesület azon töegyre tudatosabban rekvéseit, hogy a törekedett arra, hogy szakmai és nyelvi a külföldi tapasztalaképzésekbe minél natokat is eredményegyobb számba kapsen építse be a vencsolódhassanak be dégfogadók mindenHeves megyei vennapi munkájába, ez- A tanulmányutakon szerteágazó kapcsolatok szövôdhetnek a szakemeberek között dégfogadók. Továbbá által is segítve a ven– egyebek mellet e dégfogadás feltételeinek javítását. A lá- viselô vendégfogadók általános képet szakmai tapasztalatok hatására is – csatlatogató szempontjából minél „komplet- kaphattak a falusi vendégfogadás szer- koztak az Egyesület tagjai ahhoz a szaktebb” és színvonalasabb kiegészítô szol- vezésének alapjairól, továbbá arról, mai véleményhez és törekvéshez, hogy gáltatások és programok kiajánlásának hogy egy ilyen típusú vállalkozás elindí- Magyarországon is a Franciaországéhoz fontossága, valamint a szolgáltatások tásához mely területek és kérdések át- hasonló támogatási rendszer kerüljön becéltudatos „piacra vitele” is egyre hang- gondolása a feltétlenül szükséges és, vezetésre, ahol a képzésen való részvétel súlyosabb igényként jelent meg a falusi hogy a vendégfogadóknak mi mindent a támogatások elnyerésének alap feltétele. turizmusban tevékenykedôk irányába. kell megtenniük az ideális – mind szeA nemzetközi együttmûködési progE gondolatok fontosságát felismerve mélyi, mind pedig tárgyi – vendégfoga- ramok között több alkalommal is sor kehatározta el 2002-ben Heves Megye Ön- dási feltételek megteremtése és az ered- rült olyan rendezvényekre, melyek során kormányzata, hogy a Heves Megyei Fa- ményes marketing munka érdekében. a Heves megyei tapasztalatok és gyakorlusi Turizmus Egyesülettel együttmûköA képzés munkamódszerét tekintve is latok átadására nyílt lehetôség más ordésben, franciaországi szakemberek újszerû volt, hiszen a résztvevôk nem szágok szakemberei részére. Ide sorolközremûködésével képzést szervez falu- „elôre gyártott” ismeretanyag formájá- ható például a 2003. évi „Falusi vendégsi vendégfogadók részére. Az elôadók ban kapták meg a szükséges informá- látók továbbképzése” címû program, Heves megye testvérmegyéjébôl, Loire ciót, hanem kötetlen beszélgetés során melyet szintén Heves megye egy testAtlantique megyébôl érkeztek a COF- vitatták meg a közösen és az elôadók ál- vérmegyéjébôl, az erdélyi Kovászna RAT elnevezésû – a falusi vendégfoga- tal felvetett kérdéseket, problémákat és megyébôl érkezett 10 fô részére szervedók képzéséért felelôs és a helyi regio- közösen fogalmazták meg az optimális- zett az Egyesület a Heves Megyei Önnális önkormányzat valamint agrárka- nak ítélt választ. Így lehetôség nyílt arra, kormányzattal együttmûködésben. mara által közösen mûködtetett és finan- hogy a résztvevôk a valóban ôket érintô A képzés aktualitását az adta, hogy bár szírozott – szervezettôl. területeket vitathassák meg. A tanfolyam ebben az idôszakban már sok Kovászna
14
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
megyei vállalkozó felismerte a megélhetési lehetôséget a hagyományokon alapuló vendéglátásban, Romániában azonban még kezdeti, kialakuló szakaszban volt ez a turisztikai ágazat. A Megyei Önkormányzat és a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület ezért az idevágó tapasztalatait szerette volna megosztani a testvérmegyei vállalkozókkal, különös tekintettel a termékfejlesztés, marketing, és pályázat készítés témaköreire. A Kovászna megyei vendégfogadókkal elindított szakmai kapcsolat az ezt követô évek során is folytatódott. A képzést követôen 2005-ben találkoztak ismét a Heves és Kovászna megyei szakemberek a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület megalakulásának 10. évfordulója alkalmából Heves megyében megrendezett Orszá-
Magyar turisztikai delegáció kovásznánai tanulmányútja
A tiszanánaiak csapata Kovásznán a gasztronómia verseny oklevelével
gos Falusi Turizmus Konferencián. Ez alkalomból a Kovászna megyei szakemberek a Heves megyei tapasztalatokon túl az országos helyzettel is megismerkedhettek, a konferencia keretében vendégfogadóknál bonyolított látogatások alkalmával pedig a gyakorlati tapasztalatok megvitatásra is ismét lehetôség nyílt. A 2006. októberében Heves megyében megrendezésre került „Európai Falusi Turizmus Napokon” a Kovászna megyei meghívottak mellett a svéd testvérmegye, Värmland képviselôi is részt vettek. E rendezvény tényleges tapasztalatcsereként került lebonyolításra, hiszen a kovásznai és svéd vendégek elôbb olyan helyi sajátosságokat felvonultató kérdéskö-
rökkel ismerkedhettek meg, mint a Tisza menti települések turisztikai fejlesztése, a falusi turizmus fejlesztése és a fenntartható fejlôdés, valamint a térség kézmûves és hagyományôrzô mesterségei. A Heves megyei résztvevôk pedig a falusi turizmus legjobb Värmland és Kovászna megyei gyakorlatairól hallottak elôadásokat. Az Egyesület tagjai örömmel tájékozódtak arról, hogy idôközben – egyebek mellett a Heves megyei tapasztalatok felhasználásával – útjára indult és egyre eredményesebben mûködik a Kovászna Megyei Falusi Turizmus Egyesület is. A svéd elôadó olyan kis- és középvállalkozásokat felkaroló projektekrôl tartott tájékoztatást, mint a helyi
termékek piacra jutását segítô „Värmlandi Ételek” és a „Värmlandi Piac” program, melynek célja szintén a helyi ételek, képzômûvészeti termékek és falusi vendéglátók egyéb szolgáltatásainak népszerûsítése. A nemzetközi együttmûködési programok közül a legutóbbira 2007 májusában került sor Kovászna megyében a „Háromszéki Turisztikai Napok” alkalmával. Ez alkalomból Kovászna megyébe látogatott az Egyesület néhány tagja is. A programsorozat keretében az Árkosi Európai Továbbképzô Központban megrendezett turisztikai konferencián Demeter Gáborné – a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnökségi tagja – „ A gasztronómia, mint a turisztikai kínálat bôvítésének eleme a falusi szálláshelyeken” címmel tartott elôadást. A Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület önálló csapattal vett részt a Kolbásztöltô Versenyen, ahol különdíjat nyert el. A közeljövô tervei között szerepel a kapcsolatfelvétel Heves megye lengyelországi testvér megyéjének (Przemysl) turisztikai szakembereivel, akik korábban már elismerôen szóltak a falusi turizmus területén Heves megyében elért eredményekkel és kezdeményezték a kapcsolatfelvételt az Egyesülettel. HAÁSZ TAMÁSNÉ a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke, a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület titkára
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
15
Nógrád Erdély felé nyit A Varsányi Faluszépítô Hagyományôrzô és Kulturális Egyesület, valamint a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete közösen szervezett tanulmányutat Erdélybe, Farkaslakára, október 1–4. között. Az egyesületet Bánk, Bencúrfalva, Diósjenô, Drégelypalánk, Nógrádsipek, Szarvasgede és Varsány településeket képviselte. A tanulmányutat megelôzte egy szakmai kapcsolatfelvétel, ami a 2008-as Utazás kiállításon jött létre Gál Ödön Székelyudvarhelyi agrármérnök, vidékfejlesztési szakértô és Pintérné Kanyó Judit között, aki a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke és egyben a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesületének elnöke. A tanulmányutat megelôzô beszélgetéseken szóba került, hogy milyen szakmai együttmûködésre kerülhetne sor, mivel segíthetnénk egymás munkáját, miért fontos, hogy kölcsönös tapasztalatcserére kerüljön sor. Szó volt az oktatásról, a falusi vendéglátást érintô rendeletekrôl, jogszabályokról, és természetesen mindezek gyakorlati megvalósításáról. A tanulmányút résztvevôi a Hargita megyei Farkaslaka vendégfogadóinál voltak elszállásolva. A település 1800 lakosú községközpont, ami azt jelenti,
hogy még 8 község tartozik hozzá, tehát összesen a lélekszám 4500 fô. A település neve szorosan összefonódik Tamási Áron regény-, novella-és drámaíró költô nevével. A Nógrád megyébôl érkezô vendéglátókat a tanulmányút során elkísérte a Székelyudvarhelyen élô Dr. Nagy-Tôkés Ferenc, aki kiváló ismerôje, tanítója, és elkötelezett híve a falusi vendéglátásnak. Sok hasznos információt, ismeretet adott át a Nógrád megyei vendéglátóknak. A tanulmányút során meglátogattunk egy bögözi vendéglátó családot is, akik SAPARD pályázati támogatásból felépítettek egy 4 szoba, konyha, étkezôs vendégházat. Ahogyan elmondták érdemes volt, hiszen folyamatosan érkeznek a világ különbözô országaiból a vendégek, akiknek a többsége visszajáró. Nagyon fontosnak tartják, hogy kiadványokban, interneten reklámozzák a vendégházat és a szolgáltatásokat, de azt is hozzátették, hogy a legjobb reklám, ha a vendég elégedett és amit tapasztalt, azt elmondja barátainak, ismerôseinek, munkatársainak. Amíg Magyarországon a falusi magánszállásadók évente 800 ezer Ft adókedvezmény vehetnek igénybe, addig az Erdélyi vendéglátók semmilyen kedvezményben nem részesülnek. Sokkal több viszont a
helyi termék, a közvetlenség, az udvariasság, a tiszta szívbôl jövô vendégszeretet. Volt tehát mit megtapasztalni és elsajátítatni. Jövôbeni terve a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesületének, hogy évente egy alkalommal kölcsönösen meglátogatjuk egymást, figyelemmel kísérjük, hogy az eltelt idôszakban milyen változáson mennek át vendéglátóink, melyek azok a tényezôk a szakmai munkában amelyeket erôsíteni kell, melyik az a terület ami még további fejlesztést igényel, és mik lehetnek azok a közös rendezvények, szakmai állásfoglalások, amik tovább erôsíthetik a falusi vendéglátói tevékenységet. Szakmai vezetôikkel, Gál Ödönnel és Dr. Nagy Tôkés Ferenccel abban állapodtunk meg, hogy a hazai és a nemzetközi pályázatokat ki fogjuk használni annak érdekében, hogy a jövôben még elfogadottabb és egyre kedveltebb üdülési forma legyen a falusi vendéglátás Magyarországon és Erdélyben egyaránt. PINTÉRNÉ KANYÓ JUDIT Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke, Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesületének elnöke
Az erdélyi Gyilkos-tó helyén valamikor fenyôerdô állt. Rémisztô nevét a medrébôl kiálló facsonkokról kapta
16
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
Békés fôként a franciáktól gyûjt tapasztalatot A Békés Megyei egyesület kapcsolata a franciaországi Deux Sevres megye agroturisztikai vállakozóival és azok szervezetivel immár hat éves múltra tekint vissza. A kapcsolat építésében nagy szerepe volt egyesületünk partnerének, a Davidovics László nevével jegyzett egyesületnek, amelynek az agrárium és a vállakozások kapcsolatát felölelô munkájának agrotursztikai részét egyesületünk segítette. A francia–magyar szakmai kapcsolatot pályázatokon nyert támogatás segítségével megszervezett tanulmányúttal erôsítettük tovább, amelynek eredményeként vállakozók, turisztikai szakemberek kölcsönösen jártak egymás megyéiben. A kapcsolat eredményeképpen középiskolás csere-diák program is indult. A diákok ennek során általában 4–8 hetes gyakorlaton vehettek részt egymás országaiban. A diákok a gyakorlat során a falusi turizmussal ismerkedtek meg és kapcsolódta be a mezôgazdasági munkába. A megyei delegációk egymás agrárvállalkozóit, falusi vendéglátóit turisztikai szervezeteit és oktatási intézményeit látogatták meg. A delegácók szakemberei folyamatosan cserélôdtek, kölcsönösen mintegy húsz-húsz szakember ismerhette meg a hasonló tevékenységet végzô kollégájának munkáját. A Leo-
nardo-programok egyik legsikeresebb projektje volt ez, amit az is bizonyt, hogy elismerôen nyilatkozott róla a pályázat írója, valamint a koordinátora. A delegációk a falusi turizmushoz kapcsolódóan legutóbb 2007-be találkoztak Békés Megyében. A Tessedik Sámuel Fôiskola vezetésével létrejött találkozó szakmai programját színesítette a fôiskola tangazdáságának bemutatása is. A vendégek megtekintették Kondorost és a Kondorosi csárdát, a békési Diós tanyát, a szarvasi Frankó Tanyát és a Cséke Házat, valamint Mangalicás tanyabiotermékeinek kóstolóján is részt vettek. Az utolsó találkozó során a partnerek megállapodtak abban, hogy az oktatást szem elôtt tartva igyekeznek a kapcsolatot pályázatoktól függetlenül fenntartani és minél magasabb szintre emelni. Megállapodás született arról is, hogy a Tessedik Sámuel Fôiskola gyakorlati lehetôséget biztosít francia diákok számára. Jelenleg is folyik ennek szervezés, kialakítása. A találkozó abban is nagy segítségünkre volt, hogy egyesületünk kapcsolata még szorosabbá vált a Tessedik Fôiskolával. Egyesületünk megállapodást írt alá a fôiskolával, diákok nyári gyakorlatának szervezésére. Ezt tapasztalatszerzésnek tekintjük a francia diákok késôbbi fogadásához.
A franciák körében meglehetôsen kedvelt étel a kecskesajt
Egyesületünk jövô évi terveiben szerepel a franciaországi kapcsolat felélénkítése, mivel ilyen irányú megkeresés érkezett a Békés megyei közgyûléshez. Ennek keretében a diákok szakmai gyakorlatának és falusi vendéglátók szakmai tanulmányútjának megszervezése a jelenlegi legfontosabb feladatunk. Eddigi tapasztalatunkat összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy francia barátaink elôbbre járnak a falusit turizmus szervezetségének, társadalmi és gazdasági elfogadottságának terén, mind regionálisan, mind országosan. A szakmai standardok, mûködési modellek, partnerség tanulmányozása hatalmas gyakorlati tudásanyagot nyújt egyesületünk és tagjaink számára. Tapasztalatunk az, hogy bár általánosan a német nyelvterületeken található vendégházakat tekintik a falusi turizmus etalonjának, azonban a franciaországi adottságok jobban hasonlítanak a hazaihoz, így az ott nyert tapasztalatok sokkal könnyebben adaptálhatóak az itthoni viszonyokhoz. Ez hazánk legtöbb tájegysége esetében így van, de kifejezetten igaz Békés megye és Deux Sevres megye kapcsolatára. FRANKÓ PÁL Békés megye Falusi Turizmusáért Egyesület elnöke
Vidéki ajándékbolt Franciaországban
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
17
Családi összefogásra épül az olasz falusi turizmus A Leonardo-program keretében 2008. szeptember 9–12-ig Olaszországban, a montovai Agroturisztikai Vásáron vettem részt, a Békés megye Falusi Turizmusáért Egyesület képviseletében egy tanulmányúton. A vásár Gonsaga városában került megrendezésre. A magyar–olasz kapcsolatok építéséhez és a magyaros ízek népszerûsítéséhez hozzájárult a magyaros gulyás készítése, amelyet négy napon keresztül minden nap 50 literes bográcsban fôztük és tálaltuk fel az olasz érdeklôdôk részére. Magyaros öltözékünk, nagy plakátok és szórólapok hívták fel a figyelmet ránk. A gulyás receptjét olaszra fordítva osztogattuk. Nagy sikert arattunk vele. Szállásunk egy agroturisztikai farmon volt. Tulajdonosa, Casarte Simone állattartással (birka, kecske, szamár, baromfi) és növénytermesztéssel (paprika, kukorica, búza) foglalkozik, szüleivel együtt. A következô napon a szomszédos farmra látogattunk el, ahol családias keretek között végzik az agroturiszikai szolgáltatásokat. A fôzést, a rendezvényeket és a vendégek teljes ellátását kínálják az odalátogatóknak. Ezen a farmon zöldséget és dinnyét termesztenek, amiben gyermekeik is segítenek. A harmadik napon egy sertéstenyésztéssel foglalkozó farmot látogattunk meg, akik családi vállalkozásban dol-
Olasz falusi vendéglátók bográccsal, népviseletben
goznak. Ezt továbbfejlesztették megélhetésük biztonsága érdekében egy feldolgozó üzemmel. A sertés feldolgozás során keletkezett termékek – szalámi, szalonna, tepertô – préseléssel készülnek. A sonka és húsféleségek, szárazáruként kerülnek piacra. A szalámit nagy hûtôkamrában, szépen felcímkézve, vágási idôrendben tárolják. A vásárlók részére egy kis boltot hoztak létre, ahol értékesítésre kerül a feldolgozott termék. Szépen kialakított, berendezett rendezvényteremben vacsorákat, különbözô összejöveteleket szerveznek, és az
Így fest egy tipikus olasz falusi vendégház szobájának berendezése
ételeket saját maguk saját termékeikbôl készítik az alkalmaikra. Ezen a farmon azt is megtekinthettük, hogyan tartanak ôk kézmûves foglalkozást gyermekek részére. A terem padlásán szépen berendezett múzeum ôrzi a régi mesterségek eszközeit, amely a mai gyermekek részére már alig ismert. Mindegyik farmon a több lábon állást, a családias összefogást tapasztalhattuk meg, ami követendô példa lehet számunkra is. FÁBIÁN PÁLNÉ Falusi vendéglátó, Csorvás, Eszter tanya
Az olasz húsipar remekei
18
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
Határon átnyúló tematikus út a Duna-Körös-Tisza Eurorégióban „Folklór határok nélkül” címmel indított 2007-ben határokon átnyúló tematikus utat a Duna-Körös-Tisza Eurorégió, amelynek kidolgozásában tevékenyen részt vettek Bács, Békés, és Csongrád megyék falusi vendéglátó egyesületei is.
A Katedra Alapítványi Szakképzô Iskola és a vajdasági szervezetek közös szakmai képzésein, kiállításokon, konferenciákon a délvidékiekkel együtt vehettünk részt itthon és a Vajdaságban egyaránt. 2000-tôl 12 közös pályázatot adtunk be és ismertük meg folyamatosan
A vajdasági Kupszina közösségi rendezvenyein népviseletbe öltözik a falu apraja-nagyja
A tematikus utak résztevôi mindig az adott táj jellegzetes ételeit fogyasztják
Munkánk határon átnyúló hatása már korábban is érzékelhetô és mérhetô volt, hiszen különbözô szakkiállításokon évek óta együtt jelentünk meg a vajdasági vendéglátókkal, illetve a kapcsolatot már felvettük a falusi turizmus témakörében most induló romániai partnerekkel.
egymás értékeit és adottságait. Kapcsolataink kiterjednek a határtól a legutolsó szórvány településig. Folyamatos a munkakapcsolatunk Horgos, Szabadka, Magyarkanizsa, Tótfalu, Kishegyes, Zenta, Ada, Feketics, Szilágyi, Kupuszina, Doroszló, Apatin turisztikai szakembereivel, falusi vendéglátóival.
A Vajdaság természeti értékben és kulturális örökség tekintetében roppant gazdag. Kupuszina településen a mai napig minden közösségi rendezvényen népviseletbe öltözik a falu apraja nagyja. Zentán minden évben több mint 1000 fô vesz részt a nagyon színvonalasan megrendezett aratónapon, a szórvány települések mindegyikében találunk hagyományôrzô együtteseket. Az elmúlt években Magyarországról jövô szakmai segítség hatására egyre több vendégház nyitja meg kapuit. Az együttmûködés a közös tematikus út megvalósításában csúcsosodott ki. Az út kidolgozásában, a fogadóhelyek feltárásában részt vettek a falusi vendéglátók mellett a turizmus más területén dolgozó szakértôk, kézmûvesek, néprajzzal, népmûvészettel foglalkozó szakemberek is. Több napos kemény munka egyeztetés vita eredményeképpen létrejött a „Folklór határok nélkül” tematikus út három és nyolc napra tervezett programja. A megállóhelyek kiválasztásánál a következô szempontok vezették a szervezôket: • egyetlen, de egyedi vonzerôvel rendelkezô, kevésbé látogatott területek, települések is bekapcsolhassanak a turisztikai vérkeringésbe. • ne legyen nagy fejlesztési-beruházási költségigényük, valamint szakmailag általában jól megalapozott legyen a szervezési és koordinációs kérdés. • megfelelô témaválasztás esetén a célcsoport minden korosztályt felöleljen, amely lehetôvé teszi háromgenerációs szolgáltatáscsomagok kialakítását. • egyedi adottságokkal rendelkezzen, amelynek segítségével egyedülálló turisztikai terméket jeleníthet meg a turisztikai kínálatban. • szinte minden tematikus útvonal több országot, várost, helyszínt érintsen, eltérô természeti adottságokkal rendelkezô területeken haladjon át, máshol nem megtalálható szolgáltatásokat, illetve nem megtekinthetô látványosságokat kínáljon, ezáltal erôs motivációs hatással bírjon. • új, vonzó és izgalmas, illetve rejtett területeket tárjon fel a turizmus számára: egykori és mai ipari létesítmények
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
(szélmalmok) hadtörténeti emlékek bemutatásával. • minden befogadói szintnek (üdülésikikapcsolódási és megismerési-tanulási céllal érkezô turisták) megfelelô termékek legyenek kialakítva. • a tematikus útvonalak mentén spontán fejlôdési tengelyek alakulhassanak ki, amelyek segítségével csökkenhet a nem kellôen összehangolt, pontszerûen megvalósuló turisztikai fejlesztések száma. • a fogadóterület földrajzi kiterjedése miatt a bel- és külföldi turizmust is egyaránt élénkítse. • Az útvonal segítségével csökkenjen a szezonalitás (pl. gyógyfürdôk, építészeti remekmûvek minden évszakban látogathatók). Néhány fontos, a falusi vendéglátókat is érintô problémára hívtuk fel a programkészítôk figyelmét – de minden felvetésünket elvetették… Így például azt is, hogy a folklór tematikus út magyarországi szakaszában nem vesznek részt falusi vendéglátók. A kidolgozott program így az alábbiakból áll: • Népmûvészeti tájház bemutatók
19
Sajnos ma már egyre kevesebben ôrzik a régi népi szokásokat, hagyományokat
• Iparmûvészeti gyûjtemények • Kézmûves mûhelyek • Alkotóházak • Szalámi és paprika múzeumok bemutatása. Ennek szellemében az étkezést csárdákban, éttermekben, a szállást pedig panziókban, szállodákban tervezték lebonyolítani. Nem így a román és szerb oldalon…
A dél-magyarországi régióban mûködô, 1994-ben alapított Katedra Alapítványi Szakképzô Iskola biztosítja a térség gazdái és gazdálkodói számára a Falusi vendéglátó OKJ-s állami végzettséget adó képzést, valamint a szaktanácsadói rendszer, illetve a szakmai továbbképzési rendszer ingyenes igénybevételének lehetôségét. Az iskola megteremtette a Falusi vendéglátóképzés gyakorlati oktatási feltételeit, oly módon, hogy több bemutató gazdaságot is bevont a gyakorlati munka sokoldalú szemléletesébe. Ez által lehetôvé tette az iskolai, tantermi elôadások mellett a gyakorlati bemutatók szervezését, a bemutató gazdaságok és a jól mûködô vendégházak munkájának helyben történô megismertetését. Az SZTE Mezôgazdasági Fôiskolai Kar illetékeseivel kialakított együttmûködésének eredményeként – egy „INTERREG”-projekt keretében – felmérték a délkelet-magyarországi régió falusi szállásadóit, bio-gazdáit, kézmûveseit és bemutató gazdaságait, majd ezt követôen elkészült egy, a régió szolgáltatásait bemutató információs portál. Kidolgozásra került a Falusi vendéglátóképzés tananyaga tankönyvek, jegyzetek, CD-k, DVD-k formájában. Az Iskola koordinatív tevékenységének keretében a Dél-Alföld három megyéjének – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád – falusi vendéglátó szakmai szervezetei között sikerült kiépíteni az érintett megyék szakmai szervezeteinek közös információs/szakmai továbbképzési bázisának elsô lépcsôjét. A határon túli magyarok támogatását segítô Apáczai-program keretében az iskola által delegált oktatók a Vajdaság 12 településén oktatnak magyar és szerb nemzetiségû hallgatókat.
Tapasztalatok és vélemények a tematikus út értékesítésével kapcsolatban A tematikus út iránt nincs érdeklôdés a turisztikai piacon. Az egyébként értékes turisztikai termékeket felvonultató programból éppen csak egy dolog hiányzik a „bumm”. A programok autentikusak, szépek, értékesek, de a vendégeknek már az ajánló sem kelti fel igazán az érdeklôdésüket, amely arra késztetné ôket, hogy részt vegyenek az adott úton. A bemutatók értékesek, látványosak, de több napon át tartó, hasonló programok sora a vendégek számára unalmassá válik. Hiányoznak az aktív, az interaktív programok, mint a vendéggel közös fôzés, együtt éneklés, közös tánc. Amenynyiben a vendég érdeklôdési köre szerint a vidék turizmusát választja mint célt, egyáltalán nem biztos, hogy egy közeli nagyváros szállodájában szeretne megszállni. Reméljük, hogy e hiányosságokat, hibákat fel fogják fedezni az út kidolgozói és azon lesznek, hogy korrigálják ezeket. Mi, falusi vendéglátók, várjuk megkeresésüket… KABÓDI ISTVÁNNÉ a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének szaktanácsadója, a „Napraforgó Falusi Vendéglátók Alsó-Tisza Vidéki Egyesületének alelnöke
20
FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ
KIADJA: FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Cím: 1077 Budapest, Király u. 93. • Telefon: 268-0592 • Info: 352-9804 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.falusiturizmus.eu Felelôs kiadó: Dr. Csizmadia László Szerkesztô: Gazsó Rita, Szalay-Zala Andrea Szerkesztôség: 1077 Budapest, Király u. 93. Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.