FAKULTA STREDOEURÓPSKYCH ŠTÚDIÍ UNIVERZITA KONŠTANTÍNA FILOZOFA V NITRE Ústav stredoeurópskych jazykov a kultúr
MÁRAI SÁNDOR ÉLETE ÉS MŰVEI A FILMVÁSZNON ŽIVOT A LITERÁRNE DIELA SÁNDORA MÁRAIA NA FILMOVOM PLÁTNE
Autoreferát dizertačnej práce
na získanie akademického titulu: philosophiaedoctor (PhD.) v odbore doktorandského štúdia 2.1.29. Neslovanské jazyky a literatúry v študijnom programe: Hungarológia
PhDr. Petra Számelová Nitra 2016
Záverečná dizertačná práca bola vypracovaná v externej forme doktorandského štúdia v Ústave stredoeurópskych jazykov a kultúr Fakulty stredoeurópskych štúdií Univerzity Konštantína Filozofa v Nitre. Predkladateľ: PhDr. Petra Számelová Školiteľ:prof. PhDr. Tibor Ţilka, DrSc.
Oponenti:doc. Kornélia Horváth, PhD. Dr. habil. Mgr. Zoltán Németh, PhD. prof. PhDr. František Alabán, CSc.
Autoreferát bol rozoslaný: ............................................................
Obhajoba dizertačnej práce sa koná .....................................................o ................hod pred komisiou pre obhajobu dizertačnej práce v študijnom odbore doktorandského štúdia: 2.1.29. Neslovanské jazyky a literatúry, v študijnom programe: Hungarológia, vymenovaným predsedom odborovej komisie na Fakulte stredoeurópskych štúdií Univerzity Konštantína Filozofa v Nitre.
Predseda odborovej komisie: prof. PhDr. Tibor Ţilka, DrSc.
Abstrakt SZÁMELOVÁ, P .: Ţivot a literárne diela SándoraMáraia na filmovom plátne. [dizertačná práca]. - Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre, Fakulta stredoeurópskych štúdií, Ústav stredoeurópskych jazykov a kultúr. Školiteľ dizertačnej práce: prof. PhDr. Tibor Ţilka, DrSc. PhD. Stupeň odbornej kvalifikácie: PhD. Nitra: FSŠ UKF, 2016. Dizertačná práca rieši vzťah literatúry a filmu, a to prostredníctvom interpretácie dvoch prozaických diel SándoraMáraia. Výber diel, novely Odkaz Ester a románu Sviece zhoria do tla, determinovala existencia ich filmovej adaptácie. Prvá časť práce sa zameriava na hodnotenie vybraných literárnych diel. Druhá časť dizertačnej práce nastoľuje okrem analýzy filmových adaptácií aj problematiku adaptácie. Základný rámec interpretácie filmov tvoria časopriestorové vzťahy, autorské komunikačné stratégie a osobitosti audiovizuálnych diel. Práca sa zaoberá aj takými parciálnymi otázkami ako individualita postáv vo filmových adaptáciách, mechanizmy recepčnej adaptácie.
Kľúčové slová:SándorMárai, literatúra, filmové umenie, adaptácia
Bevezetés
Disszertációs dolgozatunk témájának kiválasztásakor szem előtt tartottuk az aktuálisan a témában uralkodó tendenciákat. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az irodalom kiterjesztette határait és egyes ágazatait olyan transzdiszciplináris kapcsolatok jellemzik, amelybe a filmes műfaj is megállja a helyét. A vizualitás jelenléte ma már nem egyedülálló, sőt, meghatározó szerepet tölt be. Kép (film) és szöveg (irodalmi alkotás) kapcsolata az adaptációk esetében elválaszthatatlan, mely feltételezi a másik meglétét, de külön művészeti alkotásként értelmezendő. A humántudományok esetében mindenképpen figyelembe kell venni az egyes teóriák, illetve maga a kultúra folyamatos változását. Hiszen az egyes irányzatok és az ezekre válaszul adott reakciók mindig az adott kor lenyomatait képezik. Kiváltképpen irodalmi művek esetében, valamint az olyan szerteágazó művészet, mint a filmes műfajvizsgálatakor szükséges ezt figyelembe venni. Disszertációs dolgozatunk kiindulópontja az irodalmi szöveg és film vizsgálata az adaptációelmélet keretein belül. Arra próbálunk rámutatni, milyen kapcsolatok összefüggések, alakulhatnak ki a két különböző vizuális közeg között. Kutatásunk célja a választott irodalmi szövegek és a képi világ közötti párhuzamkeresés. Előfeltevésünk szerint a verbális és vizuális elemek nemcsak esztétikailag mutatnak eltéréseket, hanem a művészeti eszközök együttes felhasználásával újraírják azt. Ezek az eltérések nagyban függnek a filmrendezők hűségelvi szándékitól, azaz szándékukban áll-e a lehető legjobban igazodni az irodalmi alkotáshoz, vagy újra kívánják értelmezni azt a filmes eszköztár segítségével. Elsődleges célunk tehát a lehetséges összekapcsolódási pontok felfedezése a négy különböző (két irodalmi és azok adaptációi) alkotást elemezve. Az efféle vizsgálódás nem egyedülálló a kortárs humántudományokban, ennek ellenére kihívást jelentenek az értelmező számára, tehát a munka további célja bevonni egy új értelmezői szempontot a közvetítő közegek feltárására.
A disszertációs dolgozat céljai A disszertációs dolgozat céljait három nagyobb tematikus egységbe lehet besorolni, melyek magukba foglalják Márai Sándor két választott regényének vizsgálatát, film és irodalom intermediális viszonyának bemutatását, valamint az irodalmi alapú filmadaptációk részletes analízisét, ezzel együtt hipotéziseink konkrét példákon történő magyarázatát. 1. Az elméleti tézisek áttekintése, a témával kapcsolatos szakirodalom bemutatása. 2. Irodalmi elemzések, egyes archetípusok vizsgálata a regényeken belül, pszichológiai szempontú vizsgálat az irodalmi alakok, valamit a szerző lélektani motivációinak feltérképezése. 3. A két filmadaptáció vizsgálata a filmes elbeszélésre jellemző szempontok alapján, valamint intertextuális megközelítésből. Filmes szempontú megközelítés. A dolgozat felépítése A disszertációs dolgozat négy nagyobb fejezetre oszlik. Az első kettő a két választott irodalmi mű részletes elemzését tartalmazza, kitérve a szereplők összefüggéseinek bonyolult hálózatára. Tisztázzuk a regényekben előforduló szimbolikus jelentéssel bíró fogalmakat, mint gyűrű, levél1, barátság, hűség, zene2ect. A harmadik fejezetben az irodalmi alkotásokban lévő emberi kapcsolatokat vizsgáljuk különféle szempontok alapján.A titkokon túl mindkét mű szerelmi háromszögre épül, ami egyben a legfőbb konfliktusok forrása is.A kerettörténetek különbözősége ellenére több azonosságot mutatnak, mint azt első olvasatra feltételeznénk.A szereplők viselkedésnek tisztázására tett szándékunk során hipotéziseink igazolásához megvizsgáltuk a státus, szerep, szerepalakítás és szerepkonfliktus fogalmak sémájában milyen ok-okozati összefüggéseket találunk az egységen belüli helyzethez képest.Ahogy magára Máraira is jellemző volt egyfajta kettősség, ez a dichotómia megtalálható pályaképében is.Az emberi természet misztériuma mindig vonzó maradt Márai számára, de a konkrét Freudi tanok inkább munkássága első felében inspirálták. A disszertáció utolsó fejezetét egy filmes szempontú megközelítés jellemzi. A két filmadaptáció elemzése mellett figyelmet szentelünk még a filmművészet kialakulását jellemző főbb momentumoknak, illetve a kutatásunk szempontjából jelentős teóriák ismertetésének. 1 2
Eszter hagyatéka A gyertyák csonkig égnek
A problémakör elméleti megközelítése A doktori értekezésünk egyik szegmensét képező Eszter hagytéka nem tartozik az író különösebben közkedvelt munkái közé. Valóban akadnak Márai Sándornak nagyobb írói bravúrnak tekinthető, vagy irodalmi szempontból nagyobb horderejű munkái. Mégis idáig csaknem harmincmillió példányt adtak el belőle világszerte, több tucat nyelvre lefordították Mindezek mellett az író kritikusai többször nehezményezik a mű modorosságát. Tehát ahogy azt már említettük, az Eszter hagyatéka vegyes fogadtatásra talált megjelenése után, kiváltképpen szakmai körökben. Ami választásunkat ennek ellenére is ebbe az irányba terelte, az a regény alapján készített mozifilm volt, ami felismerhető történeti térbe helyezi a cselekményt. Vizsgálatunk alapját a két különálló irodalmi és filmművészeti produktum elemzése képezi, melyek egymással szorosan összefüggő, ugyanakkor önálló művészi értékkel bíró alkotások. Az irodalmi mű és film esetében is a központi téma férfi és nő kapcsolata. Választ keresünk többek között arra is, vajon a szereplők választották sorsukat, vagy csupán a körülmények áldozatai, azaz determináltak-e szerepeik. A cselekmény szempontjából van-e jelentősége a történelmi-kulturális determinizmusnak, amennyiben persze tetten érhetőek ezek a jelenségek? Filmes szempontból olyan fogalmak kerülnek felszínre, mint hűségelv, irodalmi alkotás integritása, explicit kifejezésmód ect. Vizsgálatunk során azokat a momentumokat próbáltunk megragadni, melyek a Márai kánont tekintve újszerűek, ugyanakkor nem emelik az egyik (irodalmat vagy filmet) műfajt a másik fölé. Mindkét esetben figyelembe vettük az író, illetve a filmrendező alkotói szándékait. A kisregény adott volt, szerzője pedig már jóval korábban elhunyt. A filmrendező ezért nem támaszkodhatott egy esetleges koprodukcióra, de hangsúlyozta,nem újragondolni kívánja a kisregényt, hanem filmre adaptálni. Természetesen a filmvászon terjedelmének megfelelő kereteken belül igyekezett szándékait megvalósítani A disszertációs munkánk során végzett elemzésünkben azokra történésekre, kulcsszavakra és motívumokra fektettünk nagyobb hangsúlyt, amelyekre támaszkodhattunk a további fejezetekben, illetve a filmvizsgálat során is. A regény terjedelmét, valamint tartalmát tekintve könnyen értelmezhető szöveg. A cselekmény, mint már utaltunk rá, nem túlzottan domináns. A történetet Eszter nézőpontjából, az ő tolmácsolásában ismerhetjük meg. A dialógusok, belső monológok és leírások viszont nagyon részletesen kidolgozottak. Az ehhez hasonlatos regényformai megoldás nem volt szokatlan a huszadik század első felében. Férfi és nő kapcsolata, a szerelem témája minden művészeti kifejezésmód egyik legnagyobb inspirációja, egyben rejtélye is. Eszter és Lajos kapcsolatát külön kiemelve is vizsgáljuk egykori szerelmük szempontjából, mely talán az első perctől kudarcra volt ítélve.
6
Márai szerint a reménytelen szerelmek nem múlnak el. Mennyit képes elvenni egy férfi, és mennyit adni egy nő? A kisregény középpontjában Eszter áll. Ő a narráció fókuszpontja és fokalizátora, az ő szempontja érvényesül. Szándéka szerint őszintén akarja elmondani a történéseket, mégsem tudja teljesen kizárni saját élményeit. A történet értelmezése szempontjából a többi nőalak is hangsúlyos. Individualitásuk kérdésessége, valamint a főszereplő, Eszter hozzájuk fűződő viszonya szintén vizsgálódásunk tárgyát képezi. Eszter jelenti a viszonyítási pontot a többi, konkrétan a kisregény férfi szereplőihez képest is. Az egyes szereplők mind valamilyen módon részesei voltak a nő életének, ő jelentette a közös nevezőt a történetben. A gyertyák csonkigégnektechnikai-kompozíciós, illetve stilisztikai jegyeit több hasonlóságot mutat a Válás Budán című másik Márai regénnyel.E két mű, melyeket az irodalomtörténet-írás
krízisregényként
definiál,
segítségével
demonstrálhatók
a
legszemléletesebben az általunk vizsgált írói stratégiák. Ettől függetlenül munkánkban csupán az egyik mű vizsgálatára szorítkozunk. Ami a karakterábrázolást illeti A gyertyák csonkig égnek című regény esetében azt a felállást vettük elemzésünk alapjául, ahol a két főhős még kiegészül egy Segítővel, illetve Kívülállókkal. Ugyanakkor kiindulhatunk a Polti-féle „Harminchat drámai alapszituáció”-ból, melynek lényege annyi, hogy elsősorban az alapszituáció születik meg, ami adott karakterfunkciókat igényel, azaz a drámai szituáció addig nem jön létre, míg a megfelelő karakter meg nem teremtődik. Ez a megállapítás egyébként főként a filmvásznon legitimálja magát.A gyertyák csonkig égnek egy példázatos regény, melynek jelen idejű cselekménye negyvenegy évvel a vadászat után kezdődik, ami egyben a történet kulcsjelenete. Konrád visszatér, és ott vacsoráznak a gyertyák fényénél, ahol negyvenegy évvel korábban (még hármasban).A regény alapja az utolsó találkozás előkészítése, ahol a szálak összefutnak, és a történet kicsúcsosodik. Kezdettől problémák kerülnek felvázolásra, melyekre nem találunk megoldást, az olvasóban azt a benyomást keltve, hogy majd a cselekmény vége egyfajta katarzisként csúcsosodik ki, mikor minden apró mondat, utalás egy értelmes egésszé áll össze. Ezzel szemben Henrik és Konrád beszélgetése erős túlzással nevezhető csupán dialógusnak. Konrád az est során csak néhányszor szólal meg, hosszabb monológokat is inkább csak a trópusokról mond. Henrik konkrét, a múlt tisztázását illető kérdéseire esetenként nem felel, vagy kitérő választ ad. Távozása pedig azt a feltevést erősíti, hogy látogatásának az ő szempontjából nem is volt értelme vagy célja. Ha volt is, ez nem derül ki a regény végén, a befejezetlenség kellemetlen szájízét hagyva maga után a befogadóban.
7
Márai Sándor mindkét általunk vizsgált irodalmi alkotásában elsősorban az emberi kapcsolatok szövevényes hálózatán keresztül bontakoztatja ki történetét. A toposz a szereplők sorsának egybefonódásával válik kerek egésszé. Mélyen őrzött titkok lappanganak a felszín alatt, melyet a végzetes találkozások, illetve elszakadások hoznak felszínre, miközben részletekbe menően megismerhetjük a szereplők belső vívódásait, lelki meghasonulásait. A történetből adódóan ezért ebben a fejezetben elemzésünket elsősorban ezeknek a folyamatoknak a vizsgálatára összpontosítunk. Márai, az Eszter hagyatéka (1939), illetve A gyertyák csonkig égnek (1942) című regényében is egész idő alatt feszültségben tartja az olvasót a „nagy titokkal“. A végkifejlet egyik esetben sem jár a bonyodalmak egyértelmű tisztázásával. Mindkét regényében az olvasó fantáziájára bízza a történet végső lezárását. Mintegy kulcsot ad a befogadó kezébe, aki maga döntheti el, kíván-e vajon a fantázia világában további ajtókon belépni, és tovább élni-beleélni magát a szereplők sorsába. A titkokon túl mindkét mű szerelmi háromszögre épül, ami egyben a legfőbb konfliktusok forrása is. Ahogy magára Máraira is jellemző volt egyfajta kettősség, ez a dichotómia megtalálható pályaképében is. Hosszú élete során számtalan eszménnyel és ideológiával találkozott, melyeket a kezdeti lelkesedésen túl később felőrölt az idő, vagy csupán rájuk cáfoltak a következő generációk. Az emberi természet misztériuma mindig vonzó maradt Márai számára, de a konkrét Freudi tanok inkább munkássága első felében inspirálták Az Eszter hagyatéka az értelem, az érzelmek és az ösztönök konfliktusának, illetve a freudi hatások jól nyomon követhető példázata. Ahogy azt egy korábbi munkánkban is fejtegettük, a regényben szereplő karaktereket feloszthatjuk két csoportra az szerint, hogy az érzelmi vagy értelmi princípium dominál náluk. Ez lényegében két különböző magatartásformát eredményez, melyek élére a két főszereplőt állíthatjuk: Esztert és Lajost. A nő az érzelmei által vezérelt prototípus, aki bár jól tudja, milyen következményekkel jár Lajos ügyeskedése, érzelmei, szentimentalitása és nosztalgikus hajlamai az észérvek elleni döntésekre késztetik. Ezzel szemben ott áll Lajos, aki igazi ragadozóként hat más érzelmeire, és ezt az érzelmi gyengeséget, védtelenséget kihasználva manipulálja környezetét. Befolyása nem csupán a női nemre terjed ki, a férfiakat is képes gátlástalan könnyedséggel lefegyverezni. Játszi könnyedséggel éli életét, nem törődve a következményekkel. Az Eszter környezetében élő férfiak és Nunu szintén érzelmi elköteleződésűek, míg Lajos és vendégségbe érkező családja az ellenpólust képviselik: hideg, rideg, számítóan önző emberek. Lajos igazi kalandor férfi volt. Eszter csupán addig érezte igazán kalandosnak, veszélyesnek életét, míg a férfi körülötte legyeskedett. S bár ez eltért Eszter természetétől, nagyon élvezte a
8
veszélyt és az izgalmat, amit Lajos tudott kelteni az emberekben. A két véglet tehát Eszter és Lajos, a többi szereplőre pedig azért jellemző az átjárhatóság a fő prototípusok között. Márainál egyébként nem ritka a szorongó személyiségtípus3 szerepeltetése. Másik vizsgált regényünk, A gyertyák csonkig égnek szintén kötődik valamilyen szinten a freudi tanokhoz. A feminista filmkritika is segítségül hívja a pszichoanalízist az emberi kapcsolatok, konkrétan a néző- nő- férfi hármas egységének vizsgálatakor. Ezeknél a viszonyoknál a kasztrációs félelem4 fogalomköre jelenik meg. Ettől a kasztrációs szorongástól a férfi kétféle módon szabadulhat meg, ha akar. Az egyik módszer a trauma újraélése 5(amit a nő lekicsinylése, megbüntetése vagy megmentése ellensúlyoz), a másik pedig kasztráció tagadása, illetve annak fétissel történő helyettesítése, esetleg az illető személy fétissé változtatása. Ezek után a nő már nem jelent többé veszélyt a számára.A szereplők tettei egyik regényben sem mindig felelnek meg a józanész elvárásainak, de ahogy Lőrinczy Huba megfogalmazta, a nem ésszerű dolgok terén valószínűtlen rációval utat törni, mert „mindenkimondás mögött ott sötétlik a kimondatlan és kimondhatatlan.“6 Disszertációs munkánk utolsó szakaszában kutatásunkat egy filmes szempontú megközelítés jellemzi. A két filmadaptáció elemzése mellett figyelmet szentelünk még a filmművészet
kialakulását
jellemző
főbb
momentumoknak,
illetve
a
kutatásunk
szempontjából jelentős teóriák ismertetésének. Ami a befogadói szokásokat illeti, a művészetek az emberek hétköznapjainak részévé váltak és az egyes alkotások befogadása szinte a mindennapi tapasztalatok részét képezi. A művészeti ágakra sem tekinthetünk többé úgy, mint önmagukban álló organikus képződmények. Egyrészt az interdiszciplinaritás miatt sem, mivel mindinkább jellemző a különféle médiumok kölcsönkapcsolata. A filmművészet hosszú utat járt be napjainkig, illetve maga a filmtudományos diskurzus is számos filmelméleti-kritikai megközelítésen, értelmezésen és újraértelmezésen esett át. A mai filmelméleti gondolkodás meghatározó témái a medialitás – intermedialitás kérdései, a nézőszubjektum megalkotottsága, valamint a történetmondás filmi szabályszerűségeinek vizsgálata. A digitális médiumok megjelenése alapjaiban változtatta meg a befogadói, terjesztői Fazekas Anna a Válás Budán-ból, Bébi vagy az első szerelem, A mészáros. Freudi fogalom. Az Ödipusz--komplexushoz kapcsolódik. A kasztrációs szorongás kifejezés arra utal, hogy a gyermeknek, miközben az ellentétes nemű szülő kizárólagos szeretetét igényli, olyan késztetései keletkeznek, melyek az azonos nemű szülő eltávolítására irányulnak. A gyermek az azonos nemű szülő részéről mintegy büntetésként és retorzióképpen azt az elementáris fenyegetést éli át, hogy az megfosztja a nemétől. A folyamat maga tudattalan. In: http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/alknyelv/g4.htm 5 A nő demisztifikálása. 6 LőrinczyIn:[online] http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/06-05/lapis.pdf 3 4
9
és felhasználói szokásokat. A nézők kognitív tevékenysége szükségessé teszik az egyes filmtörténeti premisszák felülvizsgálatát. Disszertációs munkánk során ezért a releváns elméleti reflexiókat figyelembe véve vizsgáljuk a választott filmeket, a konkrét film és irodalmi szövegek között teremthető párhuzamosságokat, illetve eltéréseket, esetlegesen a kettő műfaj között létrejövő továbbgondolható irányokat. Az
intertextualitás
szövegköztiségre;
pontosabban
különféle
szövegek
közötti
kapcsolatok létrejöttére történő utalás. Esetünkben az említett hasonlóságok, illetve azonosságok feltárása nem két szöveg között történik, hanem két médium, irodalom és film között7. Márai Sándor regényeit vetettük össze a belőlük készült filmadaptációkkal, s vizsgáljuk meg különböző hűségelvi szempontok alapján. Az összehasonlítást egyik esetben sem kritikai módszerként alkalmazzuk. Felfogásunkban sem generatív szövegalkotás nem történik, s nem is úgy tekintünk az adaptációkra, mint közös váz alapján készül szövegmutációkra. Ebből adódóan választottuk kutatásunk módszeréül az intertextualitást, ahol a pretextus egészével áll kapcsolatban az új (film alapjául szolgáló) szöveg.
A vizsgálat módszertana
A két irodalmi alkotás választott szempontok alapján történő elemzése, illetve a belőlük készült filmadaptációk vizsgálta a hűségelv alapján – intertextuális megközelítésből, valamint a filmes elbeszélés alapján.
7
Kutatásunk megvalósulhatott volna az irodalmi szövegek és filmek mellett a forgatókönyvek vizsgálatával is, de az erre vonatkozó szándékaink meghiúsultak a forgatókönyv hiánya miatt..
10
A vizsgálat eredménye, következtetések
Disszertációs dolgozatunkban két Márai szöveget vetettünk össze, melyek három év különbséggel keletkeztek, ahogy a regények alapján készült filmek is. Figyelemre méltó a különbség a két filmes alkotás között. Annak ellenére, hogy ilyen rövid idő telt el forgatásuk között, a képi világ, az ábrázolásmód és a technikai elemek teljesen eltérőek. Sőt, a meglévő információk hiányában akár azt is feltételezhetnénk, hogy A gyertyák csonkig égnek című film jóval korábban lett forgatva. Ehhez képest azt Eszter hagyatéka pusztán a látványvilágot és technikai hátteret tekintve színvonalasabb alkotásnak bizonyul. Ami a cselekményt, illetve magát az adaptációt illeti, mindkét esetben vannak kritikus pontok, amikkel a korábbiakban már részletesebben foglalkoztunk, de ebben az esetben is az Eszter hagyatéka bizonyul kimagaslóbbnak. Bár a szöveghűség az említett filmnél nagyon gondos - pedig első megtekintésre akár nagyobb mértékű rendezői ambíciókat feltételeznénk, mégis A gyertyák csonkig égnek szövegkönyve tér el jobban az eredetitől. A művészibb élmény az Eszter hagyatékát tekintve fakadhat a film szellősségéből, világos színeiből, illetve a tájat bemutató képkockákból. A másik film (Gyertyák…) esetében annyira nyomasztó és komor a látványvilág, a színészek gyászos valamint túlontúl komolykodó arckifejezése, a zárt és sötét terek, hogy bizonyos pontokon nehéz a cselekményre, vagy a szereplők mondandójára koncentrálni. Mindkét vizsgált irodalmi alkotás középpontjában egy nő áll – különböző pozícióból bemutatva. Az Eszter hagyatéka esetében a cselekmény szempontjából a leghangsúlyosabb szereplő maga Eszter. Ő meséli el történetét saját szavaival, saját szempontjából. Egyszerre halljuk őt és láthatjuk a filmvásznon. A gyertyák csonkig égnek „látens“ női szereplője Krisztina. Szinte minden cselekedet mögött őt sejtjük, ennek ellenére nincs jelen a történetben. Villanásszerű képek, semmi szöveg – s személyéről is csak főként Henriktől, majd Konrádtól tudunk meg többet. Néma marad az egész történet során – egyrészt mert a cselekmény idejében már halott, másrészt feltételezhető egyfajta alárendeltség a patriarchátus rendjével szemben. Ez lehet Henrik elégtétele, hogy elnémítja (képletesen) Krisztinát (hiszen elmondása szerint egyébként is szabad szellem volt), így hát halálában kerül a nő ebbe az alárendeltségbe, csak ekkor tud a tábornok felülkerekedni rajta. Még naplója sem beszélhet tovább helyette, mivel tűzbe hajítják. A feloldozás mindkét történet végén egészen sajátos módon valósul meg. Egyik esetben Eszter felszabadulásának ára otthonának és vagyonának elvesztése-önkéntes feláldozása.
11
Krisztina megváltása klasszikus értelemben véve a halála, illetve Henrik és Konrád „feloldozása“, ami tulajdonképpen egyenlő a saját vélt vagy valós sérelmeikkel történő megbékéléssel. Ha közelebbről nézzük, igazából egyik nő sem tudott teljesen megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Ez a megállapítás a szövegekből nem érződik, azok modalitása e tekintetben neutrális. Erre a megállapításra a komplex elemzés, és a cselekmények kontextusban való szemlélete mellett következtettünk.A filmek szövegszerűen adaptálják a cselekményt - az interpretációs különbségektől eltekintve, Márai Sándor perspektíváját képviselve. Eszter hagyatéka Kisregény, író: Márai Sándor 1939 Film 2008, Rendező: Sipos József forgatókönyvíró: Sipos József Gózon Francisco zeneszerző: Berkes Gábor operatőr: Gózon Francisco rendezőasszisztens: Mag István producer: Détár Krisztina Sipos József vágó: Eszlári Béla A gyertyák csonkig égnek Regény, író: Márai Sándor 1942 Film 2005, Rendező: Iglódi István író: Márai Sándor forgatókönyvíró: Pozsgai Zsolt operatőr: Szalay András zene: Frédéric Chopin vágó: Kiss István
12
Az autoreferátumhoz felhasznált irodalom GRENDEL, Lajos (2002): Janus-arcú Márai? In: „Este nyolckor születtem...“ Hommage á Márai Sándor. Szombathely:BDF, 2002. ISBN 963 9438 00-6 LŐRINCZY, Huba: Két példázat az emberi kapcsolatok szövevényes voltáról: Márai Sándor: Eszter hagyatéka; Déli szél. in: [online] http://www.pim.hu/object.4db63edf-f1f3-4577-91dc-de1e813f108b.ivy MÁRAI, Sándor (2010): 2010 A gyertyák csonkig égnek. Debrecen. Helikon. ISBN: 978 963 227 154 5 MÁRAI, Sándor (2012): Eszter hagyatéka. Budapest. Helikon. ISBN: 9789632273211 MÁRAI, Sándor (2005): Eszter hagyatéka. A szerelem három arca. Szombathely. Helikon. ISBN: 963 208 988 X SZÁMEL, Petra (2013): Márai Sándor műveinek filmes adaptációi - Az Eszter hagyatéka című kisregény és film komparatív vizsgálata (Rigorózus munka). Nyitra. KETK. 2013 A hátlapon szereplő illusztrációs fénykép forrása:[online] https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rai_S%C3%A1ndor#/media/File:S%C3%A1ndor_m%C3%A1r ai_kind.JPG A doktorandusz publikációi SZÁMELOVÁ, Petra. A magyar kultúra hagyománya és perspektívái Közép-Európában [recenzia]. In: Kultúra a súčasnosť 11. Nitra: UKF, 2012, S. 7-9. ISBN 978-80-558-0088-2. SZÁMELOVÁ, Petra. A műfordító lehetőségei és határai: Válás Budán versus Rozvod v Budíne. In: Mentés másként: Műfordítás és irodalmi kapcsolatok, Műfordítás és irodalmi kapcsolatok c. konferencia Nyitrán Nyitra 2012. október 23.. Magdaléna Hrbácsek-Noszek. Nitra: AB - ART, 2013, S. 213-222. ISBN 978-80-8087-166-6. SZÁMELOVÁ, Petra. A tömegember születése és hatása a kultúrára. In: Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia: Újvidék, Technológiai Kar, 2011. november 24-27. NoviSad: Vajdasági magyar felsőoktatási kollégium, 2011, S. 227-230. ISBN 978-86-8524518-3. SZÁMELOVÁ, Petra. Az idő ábrázolása a filmben Jan Mukařovský értelmezésében. Katedra. Roč. 21, č. 4 (2013), s. 28-29. ISSN 1335-6445.
13
SZÁMELOVÁ, Petra. Cseh irodalom és film, avagy egy tudományos konferenciáról nem tudományosan... [elektronickýzdroj]., 2013. Spôsobprístupu: http://www.irodalmiszemle.bici.sk/mhely/1696-cseh-irodalom-es-film-avagy-egytudomanyos-konferenciarol-nem-tudomanyosan SZÁMELOVÁ, Petra. Film and Novel - adaptationin film art. In: Science for Education Education for Science - I. volume: zborník z 3. ročníkamedzinárodnejkonferencie, Nitra 26. 27. apríla 2013. editor JánGallik a kol. Nitra: UKF, 2013, P. 257-268. ISBN 978-80-5580536-8. SZÁMELOVÁ, Petra. Horváth Kornélia: Verselméleti tradíció és a modern magyar líra. Eruditio - Educatio. Roč. 10, č. 3 (2016), s. 138-140. ISSN 1336-8893. SZÁMELOVÁ, Petra. Márai Sándor: emberi kapcsolatok egy kisregényben. In: Intelligens háló: Fiatal kutatók a Kárpát-medencében. Tatabánya: Edutus Főiskola, 2014, S. 41-48. ISBN 978-963-8445-75-9. SZÁMELOVÁ, Petra. Márai Sándor: Eszter hagyatéka (1938) Sipos József: Eszter Hagyatéka (2008). Katedra. Roč. 21, č. 6 (2014), s. 22-24. ISSN 1335-6445. SZÁMELOVÁ, Petra. Márai Sándor - élet(mű). In: Kultúra a súčasnosť 14. zostavovateľ Peter Andruška. Nitra: UKF, 2014, S. 87-96. ISBN 978-80-558-0590-0. SZÁMELOVÁ, Petra. Márai Sándor Válás Budán című regénye szlovákul. In: Kultúra a súčasnosť 13. zostavovateľ Peter Andruška. Nitra: UKF, 2013, S. 96-100. ISBN 978-80-5580374-6. SZÁMELOVÁ, Petra. Metodológia výučby v slovensko-maďarskomkontexte. Novárusistika. Roč. 24, č. 6 (2013), s. 59-62. ISSN 1803-4950. SZÁMELOVÁ, Petra. Művészet a morfium árnyékában. Katedra. Roč. 20, č. 7 (2013), s. 2325. ISSN 1335-6445. SZÁMELOVÁ, Petra. Művészet a morfium árnyékában: Csáth Géza novelláinak filmes adaptációja. In: Kultúra a súčasnosť 12. Peter Andruška. Nitra: UKF, 2012, S. 123-129. ISBN 978-80-558-0150-6. SZÁMELOVÁ, Petra. Művészet a morfium árnyékában. Csáth Géza novelláinak filmes adaptációja. Danubius noster. Roč. 1, č. 2 (2013), s. 109-114. ISSN 2064-1060. SZÁMELOVÁ, Petra. Quo vadis domine?.In: Myseľ a telo - Test és lélek. ZuzanaVargová, Zsófia Bárcziová. Nitra: UKF, 2013, S. 95-96. ISBN 978-80-558-0464-4. SZÁMELOVÁ, Petra. 67 randevú Lampl Zsuzsannával. Új Szó. Roč. 66, č. 120 (2013), s. 20. ISSN 1335-7050. SZÁMELOVÁ, Petra. Ritmus é interpretáció. Katedra. Roč. 20, č. 8 (2013), s. 28-33. ISSN 1335-6445. SZÁMELOVÁ, Petra. Ritmus és interpretáció [recenzió]. In: Kultúra a súčasnosť 13. zostavovateľ Peter Andruška. Nitra: UKF, 2013, S. 156-157. ISBN 978-80-558-0374-6.
14
SZÁMELOVÁ, Petra. Voigt Vilmos: A folklorisztika alapfogalmai. Katedra. Roč. 22, č. 4 (2014), s. 25. ISSN 1335-6445. SZÁMELOVÁ, Petra. Voigt Vilmos: A folklorisztika alapfogalmai (Szócikkek). Irodalmi szemle online. online, s. 1. ISSN 1336-5088. Spôsobprístupu: http://www.irodalmiszemle.bici.sk/eber/2171-voigt-vilmos-a-folklorisztika-alapfogalmaiszocikkek# SZÁMELOVÁ, Petra. ŢensképostavyvofilmovejadaptáciirománuSándoraMáraiho. In: Jazykaumenie: zborníkprác 1. ročníkamedzinárodnejkonferenciedoktorandov, Nitra 13. február 2013 = az I. Nemzetközi Doktorandusz Konferencia tanulmánykötete, Nitra 13. február 2013. editor Gábor Nagy, Réka Szabó, Katalin Tóth. Nitra: UKF, 2013, S. 245-252. ISBN 978-80-558-0465-1.
15
Resumé V humanitných vedách by sa rozhodne mali vziať v úvahu nielen nepretrţitú zmenu teoretických prístupov, ale aj dosah vplyvu zmien v oblasti samotnej kultúry. Kaţdá tendencia a reakcie na ňu nesú totiţ pečať doby. Odzrkadľuje sa to predovšetkým v umení, v literárnych dielach i v ďalších druhoch umenia, nevynímajúc film. Vymedzenie témy a cieľa dizertačnej práce determinovali aktuálne tendencie prítomné v uvedenej vednej oblasti. Rozšírenie literárnovedného výskumu o interdisciplinárny a transliterárny výskum (vo vzťahu k iným vedným či umeleckým oblastiam, vrátane filmového umenia) umoţňuje predstaviť dielo z iných ako číro literárnych aspektov. Vizuálne stvárňovanie textu vo filme sa neobjavuje zriedkavo, v súčasnosti sa mu dostáva dominantná úloha. Vzťah obrazu (filmu) a textu (diela) je v rámci adaptačného nadväzovania neoddeliteľná, predpokladá existenciu druhého umeleckého diela, ktoré je moţné vnímať aj ako samostatné umelecké dielo. Východisko predloţenej dizertačnej práce tvorí výskum vzťahu literárnej predlohy a jej filmovej adaptácie. Usilujeme sa upozorniť na to, aké kontextové väzby sa vytvárajú medzi oboma vizuálnymi textami. Zamerali sme sa na hľadanie paralel medzi vybranými literárnymi dielami a vizuálnym obrazným umením. Na základe našej hypotézy verbálny obsah a vizuálne prvky vykazujú nielen estetické odlišnosti, ale odlišnosť uplatnenia iných umeleckých postupov prispieva aj k prepisu literárneho diela na iný text. Rozdiely sú dané vzťahom reţiséra/reţisérov k otázke vernosti a hodnovernosti filmovej adaptácie a literárnej predlohy, či sú zástancami, čo najvernejšej podoby sfilmovanej verzie , či novej interpretácie prostredníctvom výrazových prostriedkov filmu. Naším prvoradým cieľom je teda prostredníctvom metódy interpretácie a analýzy nájsť styčné body medzi štyrmi dielami (dvoma literárnymi predlohami a ich filmovými adaptáciami). Takáto zácielenosť výskumu nie je zriedkavá v kontexte humanitných vied, napriek tomu predstavujú výzvu pre recipienta, t.j. ďalším parciálnym cieľom práce je syntetizovať pohľady na vybrané umelecké diela a zároveň spolu s nimi otvoriť i nové moţnosti interpretácie. Hľadáme odpoveď na otázku, či filmové verzie v dostatočnej miere objasňujú konanie postáv a či z hľadiska pochopenia motivácie konania či vnútorného pnutia postáv objavujú nové okolnosti z ich ţivota a motívy v porovnaní s literárnou predlohou. Z hľadiska hodnotenia filmovej podoby nie je rozhodujúca postupnosť, t.j. uprednostňovanie interpretácie literárneho diela pred jeho filmovou adaptáciou, neodzrkadľuje sa to vo vnímaní filmovej adaptácie ako druhotnej tvorby či vedľajšieho produktu. Jednoducho sa nám tento postup – vzhľadom k následnosti vzniku – javil ako logický. Nie je nič výnimočné, ak
16
vizuálne stvárnenie poskytuje viac informácií (sprostredkúva naráciu), ako to vyplýva z kontextu samotného diela. No v našom prípade analýzy obrazu filmového diela sú podmienené interpretáciou textu a naopak. Okrem príbehu sa veľký priestor dostáva aj „popisnému rozprávaniu“, ktoré – v porovnaní s literatúrou – patrí k inému druhu umenia. Porozumenie príbehu závisí od recipienta, t.j. od toho, ktorý z uvedených ţánrov preferuje. V prospech vizuálneho umenia hovorí to, ţe prostredníctvom obrazu na filmovom plátne sa vytvárajú bohatšie asociácie (farba, svetelné a zvukové efekty a pod.). Diela SándoraMáraia odzrkadľujú jeho výsostný záujem o vzťah muţa a ţeny. Tento aspekt sa celkom zákonite dostáva tak aj do diel, ktoré sú predmetom našej interpretácie. Kým v novele Odkaz Ester sa prejavuje markantnejšie, v románe Sviece zhoria do tla sa objavuje v podobe priateľstva, no rovnako je aj tu ústredný vzťah muţa a ţeny (či skôr „trojlístka postáv“) a z toho vyvierajúce napätie. Dizertačná práca je tak postavená na interpretácií dvoch prozaických diel SándoraMáraia, novely Odkaz Ester(1939), respektíve románu Sviece zhoria do tla (1942), v takom poradí, v akom boli publikované. Tento princíp sme uplatnili aj pri interpretácii filmových adaptácií, i napriek tomu, ţe vznikli v opačnom poradí, t. j. v roku 2005 Sviece zhoria do tla a Odkaz Ester v roku 2008. Vzhľadom na totoţného autora literárnych predlôh, nie sú badateľné disonancie ani v prípade filmových adaptácii. JózsefSipos, reţisér filmu Odkaz Ester bol producentom aj filmu Sviece zhoria do tla. Cieľom bola samostatná interpretácia oboch diel. Prostredníctvom analýzy štruktúry literárnych a filmových diel upozorňujeme na intermediálny vzťah textu a obrazu (filmu). Oba príbehy sú postavené na totoţnom topose. Ústredné postavy oboch diel po dlhé roky prekonávajú citovú traumu, neukončený ľúbostný vzťah. Moţno nevedomky, no nedokáţu uzatvoriť vlastnú minulosť, pulzuje, neprestajne játri starú ranu hlboko vo vnútri. LászlóCs. Szabó vo svojej recenzii z roku 1939 uvádza: „Márai vášnivý autor vôd (...), (jeho hlavná postava) sa nachádza vo väzení citov, je väčšmi zaľúbená do okov lásky, než do životnej partnerky. Ester je hrdinka, ktorej chýba schopnosť zabúdať a ktorá nepripúšťa možnosť inej pravdy, bolestnej skúsenosti, ako je tá jej“. Podobne seba trýzniac čaká aj Henrik v románe Sviece zhoria do tla na to, aby si mohol konečne vyrovnať účty s márnotratným „navrátilcom“ (Konrádom). Kým v uvedených dielach po dlhých rokoch, ale predsa, sa podarí uzavrieť minulosť, spisovateľovi to umoţnené nie je. V jeho ţivote chýbala katarzia, nikdy sa nevrátil do Maďarska. Zomrel v americkom exile. Práca pozostáva tak z dvoch časti, členených do kapitol a podkapitol. Jednak sú to kapitoly v centre ktorých stojí analýza literárnych diel, potom kapitoly zamerané na rovnomenné filmové adaptácie. Prirodzene, interpretácia je miestami, aj keď mozaikovo, doplnená o tie kľúčové
17
udalosti zo spisovateľovho ţivota, ktoré prispievajú k pochopeniu autorskej stratégie a správnemu výkladu stvárňovaných skutočností. Konkrétne k poznaniu preferovaných hodnôt, obdobiu vzniku jednotlivých diel, domácich i zahraničných spoločenských a kultúrnych vplyvov determinujúcich vznik toho-ktorého diela. Nezriedkavo kontroverzne vnímaný SándorMárai patrí k významným spisovateľom 20. storočia. Bohatá literárna tvorba, do ktorej sa premieta jeho rôznorodá erudícia a nekompromisné postoje, činia z neho nesmrteľného človeka. Všetky priraďované atribúty ho
umoţňujú
označiť
za
svetoobčana.
Namiesto
nacionalizmu
bol
vyznávačom
kozmopolitizmu, lebo nebol schopný akceptovať zakotvené ideológie alebo iné prejavy paralyzujúce osobnosť človeka. Po dobrovoľnom odchode do exilu sa ocitol na mnohých miestach sveta, no na základe jeho osobného vyznania pocit domova mu vytváral jemu vlastný, t. j. maďarský jazyk. V posledných desaťročiach sme svedkami oţivenia záujmu o spisovateľovu osobnosť i jeho dielo nielen v Maďarsku, ale aj v zahraničí. Zároveň si však dovolíme upozorniť na to, ţe jeho popularita v zahraničí v porovnaní s Maďarskom8 nezaznamenáva aţ taký stúpavo-klesavý charakter. Viaceré konferencie, antológie i vedci sa usilovali objasniť hmlisté okolnosti z jeho ţivota či tvorby, aby mohol naplno zaujať zaslúţené miesto v literárnej histórii a jeho tvorbe tieţ prislúchalo adekvátne miesto v literárnom kánone obdobia. Znovuvydávanie jeho diel, početné preklady, divadelné a filmové adaptácie rozširujú spektrum pohľadov na jeho mimoriadne tvorivú spisovateľskú osobnosť. Názory na tvorbu i samotného autora sú plné paradoxov. Svojimi názormi na svet, literatúru, aktuálnu situáciu a politické dianie sa netajil, naopak, otvorene ich vo svojich denníkoch prezentoval. V dôsledku toho sa mu dostávalo i dostáva nemálo kritiky. V dôsledku veľmi silného preferovania meštianskych hodnôt sa mu vyčítal manierizmus a bol povaţovaný sa spisovateľa, kronikára zaniknutého meštianstva. Dostal nálepku antisemitu,9 vlastizradcu10 a ďalších negatívnych označení. V dizertačnej práci nebude venovaný priestor objasňovaniu či negácii týchto postojov. Odhliadnuc od ostrej kritiky či glorifikácie autora nemoţno mu uprieť vplyv na ďalší vývin literatúry i popularitu vo svetovom meradle. Jeho diela dokáţu osloviť aj súčasného čitateľa. Nastolené témy majú univerzálnu platnosť. Nepochybne, autor si zvolil emigráciu v dôsledku historických a spoločenskýchokolností. Zároveň nesúhlasil s vydaním vlastných diel do obdobia, kým sa bude hoci len jediný ruský vojak zdrţiavať na území Maďarska. Napriek všetkým úsiliam zmena politickej situácie nesplnila očakávanierehabilitácie v autorovom ţivote, S. Márai sa totiţ do vlasti nikdy nevrátil. 9 Jeho manţelka IlonaMetzner, Lola, mala ţidovský pôvod. V úsilí zachrániť sa pred násilnou deportáciou však konvertovala na katolícku vieru. Tragickému osudu, ţiaľ, i napriek intervencii S. Máraia, uţ neunikla jej rodina. 10 Opustil vlasť a, na rozdiel od tých, ktorí zostali, domáce udalostí posudzoval zo zahraničia. 8
18
I napriek zmenám v štruktúre sveta ľudské zápasy, ľúbostné vzťahy a hlboké citové poryvy ľudskej duše, morálne otázky, charakterizujúce jeho dielo, nestratili nič na svojej aktuálnosti ani v súčasnosti. Východiskom interpretácie novely Odkaz Ester a románu Sviece zhoria do tla je psychológia postáv. Kým v prípade prvej prózy sa prediera do popredia vzťah ţeny a muţa (Ester a Lajosa), celá škála ich citového preţívania i komplikovanosť vzťahov ďalších postáv, druhá nastoľuje rôzne prejavy priateľstva. Obe prózy však odzrkadľujú úzku previazanosť ţivotných osudov aktérov, ktoré sú často fatálne. Upozornili sme na tie kľúčové momenty, ktoré sú rozhodujúce pri orientácii zloţitej spleti vnútorných vzťahov (tajomstvo vernosť, priateľstvo a pod.). Téma literárnych diel je tieţ typicky Máraiovská: milenecký trojuholník, boj dobra a zla, súboj dvoch svetov, neukončenosť. Ďalší vývoj deja autor ponecháva na čitateľovu fantáziu (aj keď autor, prirodzene, poskytuje indície k moţnému zavŕšeniu „prítomnej“ dejovej línie). Najčastejšie sa hľadajú analógie medzi novelami odkaz Ester a Juţný vietor (Déliszél, 1939), moţno aj v dôsledku spoločného kniţného vydania noviel. Odkaz Ester pripomína zároveň (populárnejší) román Sviece zhoria do tla, na tieto prvky podobnosti sme upozornili v našej práci. Vášne a napäté medziľudské vzťahy sú určujúce pre obe prózy. Hlboko skryté city pomaly „zoţierajú” hrdinov, v závere príbehu sa však odkrývajú staré rany a postavy sú nútené vyrovnať sa so svojou minulosťou. Novela Odkaz Ester nezískala po svojom vydaní širokú popularitu. Nepatrí medzi najvýznamnejšie diela autora. Príznačné sú dialógy, dlhé opisy, vnútorné monológy i zamyslenia aforistického charakteru (autorove myšlienky sa dnes stali pomerne často citovanými výrokmi).11 V novele sa pomerne často vyskytujú symboly ako dobrodruţstvo, vôľa, tajomstvo, list, prsteň, priateľstvo, vernosť, zrada. V pozadí próz je „cítiť autora“, resp. filozofov a mysliteľov,12 ktorí mali výrazný vplyv na S. Máraia. Ich názory sa reprodukujú prostredníctvom postojov postáv. Pri interpretácií novely Odkaz Ester sme väčšiu pozornosť venovali ţenským postavám, konkrétne analýze ich pozícii a vzájomným vzťahom. Vzhľadom na to, ţe Ester je rozprávačkou i hlavnou postavou, ba príbeh je sprostredkovaný prostredníctvom jej vlastných spomienok, patrí jej kľúčové miesto aj pri našej interpretácií. Prostredníctvom optiky Ester získava čitateľ pohľad aj na ostatné 11
Pl.: „Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben...két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra....“ (Márai, 2010. 167-8 o.) 12 F. Nietzsche, O. Spengler, G. W. F. Hegel, S. Freud, J. O. y Gasseta i.
19
ţenské postavy, čo umoţňuje vytvoriť si o nich obraz. Jedna z podkapitol podrobnejšie skúma vzťah muţa a ţeny, a to Lajosa a Ester. Zloţitosť a premenlivosť ich vzťahu je podmienená rozdielnosťou ich charakterov a osobnostných vlastností. V úsilí objasniť okolností vyústenia deja sme napokon podrobili analýze i vzťah Ester k ostatným muţským postavám (Számel, 2014. 11-12 s.). Sviece zhoria do tla je zaujímavým, hoci dramatickým vyrovnaním sa s minulosťou. Na rozdiel od novely Odkaz Ester je ústredný duševný stav muţských postáv. Dvaja protagonisti (Henrik a Konrád), ktorí pochádzajú z dvoch odlišných spoločenských vrstiev a v rámci obdobia, v ktorom česť a dobrá výchova patria k základným cnostiam
muţa. Je
pozoruhodné sledovať ţivot dvoch ľudí, ich priateľstvo počnúc detstvom, mladosť, priateľstvo, aj opätovné stretnutie v pokročilom veku. Pokúšajú sa objasniť udalosti spred štyridsiatich rokov. S takýmto časovým odstupom to však nie je jednoduché, najmä, ak ţena, ktorá bola príčinou vzplanutých vášní, je uţ mŕtva.13 Autor zvolil pre svoj román trefný názov, veď posledným rozhovorom doznievajú nielen slová, ale dohárajú aj sviece. Tretia časť práce je venovaná filmovému umeniu, ktoré predstavuje širokú a rozvetvenú oblasť umeleckej tvorby. V dôsledku toho sme sa okrem základnej terminológie, smerov venovali problematike filmovej adaptácie. Na adekvátnosť analýzy nami vybraných aspektov upozorňujeme prostredníctvom konkrétnej filmovej tvorby. V aktuálnom vývine predstavuje filmové umenie najdynamickejší druh umenia. Jeho dynamickému rozvoju a nepretrţitej revitalizácii – i v dôsledku mimoriadnej informatizácii a technizácii sveta v ostatných desaťročiach - napomáha zavádzanie nových technologických postupov, prostredníctvom ktorého si filmový priemysel zaistil vedúce postavenie v tzv. zábavnom priemysle. Film ako médium sa stalo súčasťou nášho kaţdodenného ţivota. Rozšírenie výrazových prostriedkov filmu rozširovalo pole diváckej recepcie. Postupom času a novým spôsobom stierajú hranice medzi ţánrami. Stierajú sa hranice medzi vysokou a nízkou kultúrou, umelecká tvorba sa podieľa zas na formovaní takých filmových ţánrov, ktoré dokáţu osloviť pomerne úzky okruh divákov. Filmový priemysel sa stal dominantným formou zábavy. V čase zrodu filmu viacerí kritici14 sa zmieňovali o katastrofickej, apokalyptickej budúcnosti filmu. Zdôrazňovali pritom masovosť, barbarstvo a hromadenie deformovaných, nepresvedčivých obrazov. (Bíró, 1996, 7-8 s.) Nemoţno však prehliadnuť, ţe filmová tvorba ponúka nové výrazové prostriedky. Prvoradou úlohou filmu je prostredníctvom umeleckého a 13 14
Kristina bola manţelkou Henrika. Adrono, Baudrillarda i.
20
komunikovateľného znakového systému sprostredkovať správu, význam, emócie. Aj keď sa zámer autora nemusí stretnúť s pozitívnym ohlasom u percipienta (môţe vzniknúť odlišná interpretácia, mnoţstvo nedorozumení a pod.), no rozhodne má dosah na diváka. Moţností signifikácie výrazov vo filme konkurujú ţivému, hovorenému jazyku. Avšak je potrebné osvojiť si aj filmový jazyk. V súčasnosti sa moţno oprieť o bohatú odbornú literatúru k problematike. Niektorým základným aspektom filmového jazyka sme venovali poslednú časť práce. Väčšina hypotéz a dosiahnutých výsledkov nemá všeobecnú platnosť (odráţajú trendy rýchleho a nepretrţitého rozvoja filmových ţánrov), sú však dôleţité pre ďalšie smerovanie výskumu. Jednotlivé naše interpretačné sondy sú zamerané na problematiku času vo filme, vzťah prozaickej a filmovej narácie, resp. vzťah autora a rozprávača. Nastolené teoretické aspekty a špecifiká filmovej tvorbe analyzujeme na konkrétnych príkladoch filmových diel. (Számel, 2014. 12-14 s.) Dizertačná práca otvára a nastoľuje rad nových otázok, ktorých úspešné zodpovedanie predpokladá ďalší výskum čiastkových tém a ďalší hĺbkový výskum tematicky súvisiacich s riešenou problematikou, zároveň v úsilí vyvarovať sa jednostrannému pohľadu aplikovať kritický prístup pri práci s odbornou literatúrou k danej téme. Práve z uvedených dôvodov sme venovali zvýšenú pozornosť náčrtu koncepcii, metodologickým východiskám i výskumu predmetnej problematiky. Interpretácia textov bola cielene orientovaná na identifikáciu intermediality, vzťahu medzi slovom a obrazom. Práca svojím zacielením viedla aj k uplatneniu komparatívnej analýzy. Cieľom práce bolo porovnanie (rozdielov a podobností) vybraných kniţných diel a ich filmových adaptácií. Východisko práce predstavovali konkrétne diela S. Máraia. V rámci filmov sme sa sústredili na originalitu prístupu reţiséra na spracovaní literárnej predlohy, do akej miery sa zachováva vernosť, ako sa odzrkadľuje reţisérov vplyv na konečnej podobe filmovej adaptácie. Jednou z najspornejších otázok je tá, či sa má k filmovému dielu pristupovať ako k samostatnému umeleckému dielu, alebo sa má vnímať v jednote a v úzkej spätosti s predlohou. Odpovede na tieto otázky moţno nájsť v autorskom (reţisérovom) zámere. V závere si dovoľujeme konštatovať, ţe sa nám podarilo naplniť cieľ predkladanej dizertačnej práce.
21
Márai Sándor gyerekként 1904-ben.
22
