UNIVERZITA KONŠTANTÍNA FILOZOFA V NITRE FAKULTA STREDOEURÓPSKYCH ŠTÚDIÍ Ústav stredoeurópskych jazykov a kultúr
A MAGYAR KÖZÉLETI KÖLTÉSZET 1989 UTÁN MAĎARSKÁ SPOLOČENSKÁ POÉZIA PO ROKU 1989 Autoreferát dizertačnej práce
na získanie akademického titulu: philosophiaedoctor (PhD.) v odbore doktorandského štúdia 2.1.29 Neslovanské jazyky a literatúry v študijnom programe Stredoeurópske areálové štúdiá
Mgr. Lilla Tóthová Nitra 2016
Záverečná dizertačná práca bola vypracovaná v internej forme doktorandského štúdia v Ústave stredoeurópskych jazykov a kultúr Fakulty stredoeurópskych štúdií Univerzity Konštantína Filozofa v Nitre. Predkladateľ: Mgr. Lilla Tóthová Školiteľ: Dr. habil. Mgr. Zoltán Németh, PhD. Oponenti: prof. PhDr. Nagy Gábor, DrSc. Doc. István Vörös, PhD. Doc. Mgr. Zoltán Csehy, PhD. Autoreferát bol rozoslaný: ............................................................ Obhajoba dizertačnej práce sa koná ..................................o ............hod pred komisiou pre obhajobu dizertačnej práce v študijnom odbore doktorandského štúdia: 2.1.29. Neslovanské jazyky a literatúry, v študijnom programe: Stredoeurópske areálové štúdiá, vymenovaným predsedom odborovej komisie na Fakulte stredoeurópskych štúdií Univerzity Konštantína Filozofa v Nitre. Predseda odborovej komisie: prof. PhDr. Tibor Žilka, DrSc.
ABSTRAKT TÓTHOVÁ, L.: Maďarská spoločenská poézia po roku 1989. [dizertačná práca]. – Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre. Fakulta stredoeurópskych štúdií, Ústav stredoeurópskych jazykov a kultúr. Školiteľ dizertačnej práce: Dr. habil. Mgr. Zoltán Németh, PhD. Stupeň odbornej kvalifikácie: PhD. Nitra: FSŠ UKF, 2016. Dizertačná práca sa zaoberá s maďarskou spoločenskou poéziou po roku 1989. Úvodná časť dizertačnej práci sa zaoberá s vymedzením problematiky, s účelom a výnosom výskumu, s cieľmi a hypotézami. V prvej hlavnej kapitole sa rozoberá vznik a minulosť maďarskej spoločenskej lyriky z hľadiska dejín a teórie literatúry. Druhá kapitola sa zaoberá s rôznymi variantami spoločenskej poézie. Tretia kapitola má praktický charakter. Výsledkom kapitole je preukázanie funkcie a pevnej
pozície
spoločenského
charakteru hlavne
s
analýzou
literárnych tvorieb so sociálnou tematikou nasledujúcich autorov: István Kemény, János Térey, Virág Erdős, Balázs Szálinger atď. Štvrtá kapitola sa zaoberá s maďarskou menšinovou spoločenskou poéziou na Slovensku. V poslednej kapitole dizertačná práca sa zaoberá s fenoménom slam poetry, ktorý sa pochádza z americkej populárnej kultúry a v súčasnosti sa presadí aj v maďarskej kultúrnej aj literárnej oblasti.
Kľúčové slová: spoločenská poézia, politika, populárna kultúra, menšinová
literatúra,
kolektívna
identita,
súčasná
literatúra
Bevezetés A disszertációs dolgozat legfőbb célja a magyar közéleti költészet vizsgálata, újrapozícionálása és definiálása az 1989 utáni közéleti líra alapján. A közéletiség jelenlétének prezentálása a kortárs lírában viszont nem lehetséges az előzmények ismerete nélkül. Ezért a dolgozat nemcsak ismerteti az 1989 után született közéleti típusú verseket, hanem a huszadik század második felének magyar irodalmi hatásait figyelembe véve igyekszik őket el is helyezni az irodalmi diskurzus rendszerében. A disszertáció célja a közéleti költészet irodalomtörténeti és irodalomelméleti vizsgálata, illetve a kortárs közéleti líra bemutatása. A közéleti költészet definiálása több szempontból bonyolult feladat, hiszen a közéleti lírának nincs pontos meghatározása. A fogalom tisztázása azért is okoz nehézségeket, mert alkalmazása szintén változó – közéleti és/vagy politikai lírát értenek alatta. A dolgozatban felállítottam egy szempontrendszert, amelynek célja a közéleti költészet minél részletesebb és pontosabb ismertetése. Ebben a
szempontrendszerben
különböző
kontextusok
mentén
lesz
vizsgálható a közéleti líra, célja pedig egy egységes és pontos fogalom-meghatározás
elkészítése.
Az
általam
felállított
szempontrendszerben a közéletiséget a tér, az idő és az identitástudat kontextusai segítségével tanulmányozom.
5
A disszertációs dolgozat céljai
A doktori értekezés céljait négy nagyobb egységbe lehet foglalni, melyek a közéleti költészet pozícióját és karakterét vizsgálják az irodalmi diskurzusrendszerben. Ez a négy egység a következő: 1. A kortárs közéleti költészet hatástörténeti és irodalomtörténeti kontextusainak vizsgálata, a szakirodalom és különböző teoretikus aspektusok bemutatása ez az első három fejezetben valósul meg. 2. A következő nagyobb kutatási terület a kortárs közéleti líra vizsgálata a választott szerzők választott kötetei alapján. Ebben a fejezetben legfőképpen Erdős Virág, Térey János, Kemény István és Szálinger Balázs versei kerülnek elemzésre, illetve részletesen bemutatom a 2012-ben megjelent Édes hazám - kortárs közéleti versek antológiáját. 3. A közéletiség és a szlovákiai magyar kisebbségi irodalom kapcsolatának bemutatása a harmadik fő kutatási területe a doktori értekezésnek. 4. A disszertáció utolsó fő célja a kortárs magyar közéleti líra és a slam poetry viszonyát igyekszik bemutatni.
6
A doktori értekezés felépítése A dolgozat hat nagyobb fejezetből áll, melyből az első három fő fejezet tartalmazza az elméleti, irodalomtörténeti és kritikai megközelítéseket és azok részletes bemutatását és összevetéseit. A disszertáció az elméleti és történeti fejezetek után a kortárs jelenséget kutatja, vagyis a felállított szempontrendszer alapján vizsgáljuk meg a kiválasztott költők verseit. Ebben a választásban fontos szerepet játszik az Élet és Irodalomban megjelent vita a közéleti költészetről, továbbá a 2012-ben megjelent Édes hazám antológia. Ebben a fejezetben legfőképpen Erdős Virág, Térey János, Kemény István és Szálinger Balázs versei kerülnek elemzésre. A versek
elemzése
és
a
közéletiség
feltárásakor
a
felállított
szempontrendszert a művek nyelvi-poétikai sajátosságain, retorikai adottságain és természetesen a tematikai aspektusokon keresztül mutatjuk be és bizonyítjuk. A dolgozat egyik legfontosabb és talán leginnovatívabb fejezete a közéletiség és a szlovákiai magyar kisebbségi irodalom kapcsolatának bemutatása. A közéleti költészetet a tér, idő és identitástudat kontextusai felől értelmezzük, de a kisebbségi irodalmak
esetében
ezek
az
aspektusok
módosulhatnak
és
változhatnak. A választott költők (Tőzsér Árpár, Hizsnyai Zoltán, Ardamica Zorán, Szászi Zoltán) verseiben főként az identitás
7
metamorfózisa figyelhető meg, ezért a disszertáció e fejezetében a személyes és közösségi identitás viszonyait vizsgáljuk meg a szlovákiai magyar közéleti lírában. A kisebbségi irodalomban némiképp más dimenziókat és irodalmi tendenciákat is figyelembe kell venni, hiszen a kisebbségi irodalom és társadalom közege több tekintetben különbözik a magyarországi közéleti költészettől. A disszertáció utolsó fejezete a kortárs magyar közéleti líra és a slam poetry viszonyát igyekszik bemutatni. A slam poetry, bár nem teljesen ismeretlen a magyar kulturális közegben, mégsem tudott olyan mértékben betörni a köztudatba, hogy a befogadó közösség össze tudja kapcsolni további kultúrterületekkel. A slam poetry elméleti megközelítésében főként angol nyelvterületről származó szakirodalmat használok fel. A disszertáció utolsó fejezete igyekszik felvázolni a kortárs közéleti verseknek a zenében betöltött pozícióját, vagyis a közéletiség szerepét vizsgálja a populáris kultúrában. A doktori értekezés elméleti megközelítése A disszertációs dolgozat a közéletiséget igyekszik bemutatni az 1989 utáni magyar irodalomban. Megírásához azonban szükség volt mélyreható irodalomelméleti, történeti és kritikai vizsgálatra is, hiszen a közéleti költészet fogalom nem egy egységes definíciót vagy deskripciót takar. Már a dolgozat elején leszögezem, hogy nem kívánok a disszertációban politikai, illetve aktuálpolitikai kérdéseket,
8
problémákat tárgyalni, az általam vizsgált közéletiség egészen más tengelyen és más szegmensek kontextusain keresztül érvényesül. A dolgozatban igyekeztem nemcsak tematikai szintű vizsgálatot végezni, hanem a választott műveket poétikai és formai szinten is elemezni. A dolgozat bevezetésében felvetett hipotézisem szerint a kortárs közéleti versekben a közéletiség leginkább a tér, az idő és identitás kontextusainak jelenlétében érhető tetten. Az első fejezetben főként az irodalomtörténeti és történelmi hátteret igyekszem felvázolni. A hatástörténet bemutatását azért tartom elengedhetetlennek ebben az esetben ugyanis a közéleti költészet legközelebbi előzményeit feltétlenül az 1960/70-es évek lírájába és lírafelfogásaiban kell keresni. A kortárs közéleti versek megítélése ugyanis még a mai napig is sokszor múlt hatásának fényében
történik.
Elsőként
a
szocialista
államapparatúra
kultúrpolitikája volt az, amely a közéletiséget saját céljaira használta fel, ezért ezek a művek gyakran váltak a szocialista propaganda eszközeivé, illetve dilettánssá. Másrészt pedig elterjedt az a nézet, hogy a hatvanas és hetvenes évek vallomásos költészete korszerűtlen, hatástörténetileg sincs jelentősége a kortárs lírában, az alkotások pedig gyakran a magyar irodalmi kánon perifériájára szorultak. Épp ezért megvizsgálom az ehhez kapcsolódó elméleteket Kulcsár Szabó Ernő1,
KULCSÁR SZABÓ Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Budapest, Argument Kiadó, 1994. 1
9
Margócsy István2, Menyhért Anna3 által és arra a következtetésre jutottam, hogy az általam vizsgált kortárs irodalmi közéletiség nagyon sok aspektusból és több területen is különbözik a felsorolt előzményektől, viszont a hatvanas és hetvenes években született alkotások hatása jóval nagyobb, mint hogy ne vegyük számításba a kortárs jelenségek kapcsán. A
következő
irodalomtörténeti”
fejezetben
az
szempontrendszert
általam mutatom
felállított be,
„nem
különböző
elméletek, kritikák kapcsán. A legfontosabb kategóriákat elsősorban a tér és az identitás képviselte. Ezenkívül igyekeztem rámutatni a posztmodern irodalom hatására is, hiszen a kortárs közéleti versek legnagyobb jelensége éppen abban rejlik, hogy túlléptek a szocialista éra és a kollektív vallomásosság váteszi versein, ezekben a versekben főként tematikai szinten jelenik meg a közéleti faktor, formailag és poétikailag már birtokában vannak a posztmodern hozományának. A fejezet végén a sokat hangsúlyozott Nagy László-vers a Ki viszi át a szerelmet és Kemény István Programok az útvesztőben című versének összehasonlításával zárom, amelynek célja, hogy bizonyítsam Nagy László hatását a kortárs lírában is. A disszertáció koncepciójának megtervezése kapcsán felmerült, hogy mélyebben kéne foglalkoznom a közéletiség folyamatos kialakulásával és fejlődésével további
MARGÓCSY István: Irodalomtörténészi vízió a költészet állapotáról. Alföld 2000/2. In: http://epa .oszk.hu/00000/00002/00047/ margocsy.html 3 MENYHÉRT Anna: Szétszálazás és összerakás. Alföld 2000/12. In: epa.oszk.hu/00000/00002/00057/ menyhert 12.html 2
10
ikonikus szerzők munkásságának vizsgálatán keresztül, de a disszertáció terjedelme ezt nem teszi lehetővé. A disszertáció harmadik fejezete a magyarországi kortárs közéleti költészetre összpontosít. Az általam választott szerzők műveiben vizsgálta meg a közéletiség jelenlétét a már felállított szempontrendszer alapján. A választott költőknél egy vagy több verseskötetükből választottam műveket, a kortárs jelleg miatt igyekszem a legújabb köteteket választani. A műveket tematikai, poétikai és formai aspektusból is megvizsgálom. A vizsgálatom alapján, önálló közéleti líra definícióm: a közéleti líra egy olyan térben és időben meghatározott irodalmi diskurzus, mely történelmi, politikai, nyelvi kontextusok alapján értelmezhető és vizsgálható. A közéleti költészet a közéletiségre, mint társadalmi jelenségre, illetve az egyéni és közösségi identitástudatra koncentrál. A negyedik részben egy nagyon specifikus és még felderítetlen területet vizsgálom meg, mégpedig a közéletiség jelenlétét a szlovákiai magyar irodalomban. Ebben a részben feltételezésemmel ellentétben jóval ritkábban mutatható ki az általam definiált közéleti jelleg, de ennek ellenére Tőzsér Árpás, Zs. Nagy Lajos, Hizsnyai Zoltán, Szászi Zoltán, és Ardamica Zorán választott verseiben prezentálom elsősorban a tér és identitás kategóriái kapcsán. A közéletiséget erősen meghatározza a kisebbségi szegmens ezekben a versekben. A korábban felvetett hipotézis, itt igazolódni látszik, miszerint ezek a versek nem feltétlenül érthetőek különböző régiók
11
számára, a különböző téregységek, tájszólásformák miatt, illetve a kisebbségi identitás nem feltétlenül értelmezhető a magyarországi olvasók számára. Alabán Ferenc Az emancipált kontextus4 című alkotásában a kisebbségek, főként a szlovákiai magyar kisebbség társadalomtudományi összetevői vizsgálja, így igyekszik a szlovákiai magyar irodalmat minél pontosabban és részletesebben bemutatni. Különböző szociológiai és irodalmi aspektusok segítségével definiálja a szlovákiai magyar kisebbségi irodalmat. Véleménye szerint az egyéni
és
kollektív
identitás
problematikája
az
anyanyelv
veszélyeztetettségével együtt jelenik meg a kisebbségi magyar nemzeti irodalmakban,5 tehát az egyéni és a kollektív identitáskérdés tematikailag az anyanyelv és kultúra védelmén keresztül jelenik meg a szlovákiai magyar irodalmi alkotásokban. A múltban Magyarországon és a határon túl is jelentős volt a képviseleti-szerepvállalási modell az irodalmi diskurzusban, Alabán Ferenc szerint a „kisebbségi magyar alkotók elkerülhetetlenül vesznek részt kisebbségi közösségük sorsában.”6 Ez a kortárs irodalmi diskurzusban is megnyilvánul, de nem politikai kontextusban, hanem azáltal, hogy a kisebbségi írók gyakran vállalnak feladatot a magyar kultúra védelmében, ilyen például a magyar nyelvű lapok szerkesztése, az anyanyelvi oktatás, illetve a kisebbségi magyar nyelvű irodalmi élet gondozása.
ALABÁN Ferenc: Az emancipált kontextus. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2010. 5 Uo. 14. 6 Uo. 15. 4
12
Az utolsó fejezet egy nagyon újszerű, modern jelenségre reflektál, mégpedig a slam poetryra. A fejezetben bemutatom a műfaj kialakulásának kezdeteit, gyökereit és feltételeit. Az Amerikai Egyesült Államokban kialakult műfaj 2006-tól egyre jobban elterjedt Magyarországon és magyar a nyelvterületen, ezért külön koncentrálok a magyar slam poetry kialakulásának feltételeire is. Ezek után két slam poetry
előadó
első
versesköteteit
elemzem
részletesen,
a
magyarországi Pion Istvánét és a szlovákiai Laboda Róbertét. A közéleti faktor mindkét kötet szövegeinél erős és hangsúlyos, de a vizsgált verseknél érződik, hogy közlésre, előadásra szánták – ez elsősorban Laboda Róbert verseire és slam szövegeire jellemző. A fejezet végén és a disszertáció lezárásaként két projektet mutatok be röviden, mégpedig a Rájátszást, amely kortárs költők és zenészek kooperációja, illetve a Red Bull Pilvaker formációt, amelyben slam és rap előadók, illetve zenészek dolgoznak fel ikonikus magyar verseket, ezeket pedig fontos közéleti és nagyszabású eseményeken adják elő. Mindkét kezdeményezés már több éve él és létezik, egyre népszerűbb és előadásaik különböző korosztályokat vonzanak. A vizsgálat módszertana A vizsgálat főként az irodalomtörténeti, kritikai és elméleti aspektusok alapján történő verselemzésekkel ment végbe, ahol a közéletiség
13
jelenségére koncentráltam, elsősorban a tér és identitás kontextusainak figyelembevételével.
14
Konklúzió A disszertáció koncepciójának megfogalmazása során először úgy véltem, hogy a disszertáció terjedelme lehetővé teszi, hogy mindent
részletesen
megvizsgáljak,
viszont
a
kutatás
során
nyilvánvalóvá vált, hogy a verseket szubjektív módon kell kiválogatnom, lehetőleg oly módon, hogy az általam felállított hipotézis bizonyítást nyerjen. A disszertáció egyértelműen rámutat arra, hogy a közéleti jelleg nem tűnt el a magyar irodalmi diskurzusból, de változáson ment keresztül, nem a vers beszélője, szubjektuma a mérvadó, eltűnt a váteszi jelleges és az erős pátosz. Az identitásválság és identitásváltás ezekben a művekben viszont szépen kirajzolódik. A tér, a történelem, idő kontextusainak tengelyén vizsgált versek alapján nyilvánvaló, hogy a közéletinek mondott versek éppen a közös értelmezési bázis segítségével válnak igazán közéletivé.
15
Az autoreferátumhoz felhasznált szakirodalom ALABÁN Ferenc: Az emancipált kontextus (Irodalom – Integráció – Identitás). Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2010. ISBN: 9788081040276. KERESZTURY Tibor: Az öntudat domesztikálása. A kilencvenes évek magyar
költészetéről.
Alföld
2000/2.
45-51.
In:
http://epa.oszk.hu/00000/00002/00047 keresztury.html MARGÓCSY István: Irodalomtörténészi vízió a költészet állapotáról. Alföld 2000/2. 22-32. In: http://epa .oszk.hu/00000/00002/00047/ margocsy.html MENYHÉRT Anna: Szétszálazás és összerakás – „lírai demokrácia” a kilencvenes évek fiatal magyar költészetében. Alföld 2000/12. In: http://epa.oszk.hu/00000/ 00002/00057/menyhert12.html
A doktorandusz publikációi TÓTHOVÁ,
Lilla:
Kortárs
és
közéleti
(Édes
hazám
cimű
antológiáról). In: Irodalmi szemle 2013/4.- Bratislava, MadáchPosonium. 80-82. ISSN 1336-5088.
16
TÓTHOVÁ, Lilla: A kortárs közéleti líra változatai – Erdős Virág költészete In: Határtalan párbeszédek. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma 2014. évi PhD-konferenciájának tanulmányaiból, Szeged, 2014. március 1. rec. Tibor Baráth, Péter Ákos Ferwagner [elektronický zdroj]. Budapešť. 94-104. ISBN 978-615-5389-28-3. TÓTHOVÁ, Lilla: Az identitás kontextusai a közéleti költészetben. In: Az identitás metamorfózisa irodalomban és nyelvben II: zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie, Banská Bystrica 21. mája 2014, zost. Ferenc Alabán ; rec. Tibor Žilka, Peter Andruška. Vydavateľstvo Univerzity Mateja Bela, Banská Bystrica - Belianum, 2014. 11-19. ISBN 978-80-557-0749-5. TÓTHOVÁ, Lilla: Fordítás, vagy amit akartok. In Palócföld, 2013/5. 87-90. ISSN 0555-8867. [Recenzia] TÓTHOVÁ, Lilla: Ki a király? In: Opus, 2013/5. ISBN 1338-0265. 91-93. [Recenzia] TÓTHOVÁ,
Lilla:
Zajos
átkelés
In:
Opus
2014/6.
82-85.
ISBN 1338-0265. [Recenzia] TÓTHOVÁ, Lilla: Leltár - állandó hiányérzettel. In: 2014/6. 91-93. ISBN 1338-0265. [Recenzia]
17
TÓTHOVÁ, Lilla: Maszkok és rétegek. In: Palócföld 2014/3. 92-95. ISSN 0555-8867. [Recenzia] TÓTHOVÁ, Lilla: A kortárs közéleti költészet nyelvi és poétikai aspektusai. In: Párhuzamos vonzásában. Balassi Intézet, 2015. évi PhD-konferencia Pécs, 2015. rec. Berger Viktor, dr. Böhm Gábor, dr. Farkas Judit, dr. Fedeles Tamás, dr. Hornyák Árpád, dr. Laczkó József, dr. Mekis János, dr. Révész György. 147-154. ISBN 9786155389566. TÓTHOVÁ, Lilla: A tér és identitás kontextusai Térey János költészetében. In: Jazyk a umenie II. Zborník z 2. ročníka Medzinárodnej konferencie doktorandov, editor Katarína Tóthová, rec: Dr. habil. PaedDr. Benyovszky Krisztián, PhD. Doc. Polgár Anikó, PhD. Doc. PhDr. Sándor Anna, PhD. – Nitra, 2015. Fakulta stredoeurópskych
štúdií
UKF
v
Nitre,
223-230.
ISBN:
9788055807874. TÓTHOVÁ, Lilla: A maszk szerepe a közéleti lírában. In: Az irodalmi álnév és maszk értelmezésének elmélete. Zborník z medzinárodnej konferenecie Teórie interpretácie literárnej masky a pseudonymu, Banská Bystrica, 2014, ed: Zorán Ardamica. Vydavateľstvo Belianum, Univerzita Mateja Bela, Banská Bystrica, 2015. 2330.ISBN: 9788055708805.
18
Resumé Dizertačná práca sa zaoberá s maďarskou spoločenskou poéziu po roku 1989 a s fenoménom verbality v súčasnej literárnej diskusie. Spoločenská poézia nie je žiadnou novinkou v maďarskej literatúre, ale súčasná existencia a forma spoločenskej lyriky je aktuálnym javom nie len v súčasnej literatúre, ale aj v kultúrnych disciplínach. Cieľom dizertačnej práce je preukázanie existencie spoločenskej lyriky, vytvorenie definície a prezentovať aktuálnosť, dôležitosť a všestrannosť spoločenskej poézie. Sociálna tematika vždy bola úzko spojená s politikou, hranica medzi nimi je veľmi tenká, popritom je obrovský rozdiel. Dizertačná práca nemá politický charakter, avšak nie je môže prehliadnuť politiku pri analýze. Politiku skúmame z historického a z kultúrneho hľadiska. Dizertačná práca sa skladá z piatich väčších kapitol. Úvodná časť sa zaoberá s vymedzením problematiky, účelom a významom práce, výskumným cieľom, otázkami, hypotézami. Prvá kapitola dizertačnej práce rozoberá tie kontexty dejín a teórie literatúry pomocou ktorých sme schopný chápať a rozumieť lyrické tvorby spoločenského typu. V tejto časti práce sa podrobne zaoberám s rôznymi aspektami spoločenskej literatúry, s pojmom samotným, s dejstvami ktoré viedli k jej vytvoreniu a s dejinami recepcie. Prezentácia rôznych aspektov je nevyhnutným segmentom
19
rozboru spoločenskej literatúry, k jej výskumu, s jeho pomocou sme schopný interpretovať široký spektrum teórií a perspektív v lyrike spoločenskej
literatúry.
Téma
dizertačnej
práce
je
súčasná
spoločenská poézia, ale ako ani iné literárne korpusy, ani tento nemôže byť skúmaný bez plurality doby a veku. Táto kapitola vyznačuje významné obdobia spísania dejín literatúry v druhej polovici dvadsiateho storočia, takisto prezentuje príslušné literárne a politické prostredie, ktoré keby sme nespoznali, nemohli by sme skúmať tento literárny žáner. Vývoj spoločenskej poézie nie je nezávislý od podnetov spoločenských vied, kvôli ktorým vlastne charakteristika spoločenskej poézie je diskutabilné. Predmetom kapitoly je
aj
zistenie nomenklatúry spoločenskej
verbality,
predstavenie okolností jej vývoja a vývinu, predstavenie argumentácie a názorov v súčasnej literárnej diskusie, ktoré sú spojené s týmto fenoménom. Táto kapitola tiež rozoberá tie odborné diela, vedecké práce, alebo monografie, ktoré dopomáhajú k pokroku vedeckej práce. Druhá kapitola sa zaoberá s variantami a s kontextami spoločenskej poézie v druhej polovici XX. storočia.. Kapitola sa sústreďuje na teórie a aspekty podľa literárnej, filozofickej a spoločenskej tvorbe autorov a ich diel. Táto časť dizertačnej práce jednak predpokladá vzťah medzi súčasnou spoločenskou poéziou a zvolenými autormi a skúma vplyv Lászlóa Nagya, významného maďarského básnika. Pri skúmaní sa obrátim na najdôležitejšie odborné tvorby maďarskej literatúry, v rámci toho na tvorbu Ernőa
20
Kulcsára Szabóa a Tibora Gintlia, samozrejme používala som aj monografiu Andrása Görömbei-a a Gábora Tolcsvai Nagya, tiež v aspektoch rôznych štúdií, recenzií a analýz. Tretia kapitola dizertačnej práce sa zaoberá s variantami spoločenskej poézie po roku 1989. Úloha tejto kapitoly je skúmanie fenoménu súčasnosti po roku 1989. Voľba dátumu nie je náhodná, keďže zmeny politickej scény a zariadenia spoločenstva mali vplyv na lyriku, a tiež neodvolateľne sa zmení rétorika pod vplyvom maďarskej literárnej postmoderny. Táto časť práce rozoberá argumentáciu, ktorá sledovala zjav súčasnej poézie a ktorá sa odohrala na stránkach časopisu Élet és Irodalom. Podkapitoly zas rozoberú lýru zvolených básnikov, skúma, kategorizuje a diferencuje ich podľa stanovených kontextov, aspektov. Aj v tejto kapitole sa nachádza rozbor jazykovopoetických špecifík, retorizácia a premeny subjektu.
Predstavenie
súčasnej spoločenskej poézie som prezentovala v prvom rade cez tvorbu Istvána Keménya, nakoľko jeho práce, pozície sú bezpochybne súčasťou vývoja spoločenskej literatúry. Spoločenská poézia prítomná v jeho tvorbe je preto veľmi markantná, lebo verbalita jeho tvorby sa objavila len v posledných rokoch, nie náhodou že mnohokrát skloňovaná báseň z jeho dielne, s názvom Búcsúlevél je spojená so začiatkami súčasnej spoločenskej poézie. V rozbore odohrá dôležitú úlohu konštrukcia miesta a času a ich funkcionalita, pojem roly a masky a ich diferencovanie. Tieto segmenty spoločne vybudujú spoločenskú lyriku Istvána Keménya, napokon ju obnovia, ale predsa
21
so zachovaním jeho mnohoročnú tvorbu. Kapitola sa hlavne sústreďuje na zbierku A királynál z roku 2012. V prezentácií lýry Jánosa Téreya sa uprednostňovali tie diela, v ktorých sa reálne nachádzajú črty verbality spoločenskej literatúry, avšak jeho tvorba je mimoriadne mnohofarebná a tvorí vo všetkých troch literárnych žánroch. Preto po subjektívnej selekcii sa skúmali hlavne jeho posledné zbierky podrobnejšie (Moll, 2013; Átkelés Budapesten, 2014), avšak sa zároveň sa načrtli aj dôležité oblasti jeho tvorby tiež. Poetika miesta a jej skúmanie dostane dôležitú úloha v tejto kapitole, nakoľko v poézie Téreyho je mimoriadne dôležité sústava rozloženie na miestach dejstva. Signifikantné sú aj variácie identity prítomné v jeho tvorbe, takže s tými sa
zaoberalo detailne. Zo všetkých
fenoménov spoločenskej literatúry je veľmi významná a špecifická tvorba Virága Erdősa, nakoľko v jej dielach je neustále a markantne prítomná
spoločenská
lyrika,
ktorá
disponuje
s poetickými
a rétorickými jedinečnosťami – práve táto skutočnosť vytvára nenapodobiteľné poetické portfólio v súčasnej literárnej diskusie. Prezentácia posledných dvoch zbierkach sa sústreďuje na lyriku Virága Erdősa, rozoberiem prečo práve jej tvorba je schopná oslovovať väčšiu masu ľudí a prečo má schopnosť vyslovovať aktuálne spoločenské problémy s inovačným, ale predsa populárnym spôsobom. Ďalším básnikom z predstaviteľov súčasnej spoločenskej poézie s ktorým sa dizertačná práce zaoberá je Balázs Szálinger, sústredením sa na zbierky s názvom M1/M7 a Köztársaság.
22
Štvrtá kapitola dizertačnej práce je inovatívnym podnikaním, nakoľko pojem súčasnej spoločenskej poézie ešte nie je definovaný, jeho kontexty nie sú jednoznačné, avšak kontexty národnostnej menšiny tie kontexty môžu dostať iný význam a inú úlohu. Pomocou porovnateľných prác som sa snažila od sledovať fenomén verbality spoločenskej literatúry v súčasnej maďarskej literatúry na Slovensku. Táto kapitola sa pohybuje najmä na tematickej úrovni, a interpretuje zatiaľ nesledovanú a nespracovanú oblasť. Zo stanovených aspektov rozhodujúcimi sú miesto a identita. Kapitola sa zaoberá aspektami v tvorbe rôznych predstaviteľov maďarskej literatúry na Slovensku. (Árpád Tőzsér, Lajos Zs. Nagy, Zoltán Hizsnyai, Zoltán Szászi, Zorán Ardamica). Je dôležité aby sa preskúmali v tejto dizertačnej práce relácie miesta a menšiny, nakoľko verejnosť, ako pojem ktorá sa prvotne spája so spoločenstvom, primárne sa odlišuje v maďarskej literatúre na Maďarsku a v maďarskej literatúre na Slovensku. Kódy označujúce miesto musia byť chápané a kategorizované hlavne v akte čítania. Otázka identity je najviac skloňovaná záležitosť v maďarskej literatúre na Slovensku, práve preto táto časť dizertačnej práce sa zaoberá s otázkami spoločenskej identity a s problematikou identity národnostnej menšiny. Nie je mojim cieľom používanie pojmu maďarskej literatúry na Slovensku, ale je naďalej diskutabilné presne čo sa môže apostrofovať, ako menšinová literatúra. V poslednej hlavnej kapitole dizertačná práca sa zaoberá s fenoménom slam poetry, ktorý sa pochádza z americkej populárnej
23
kultúry a v súčasnosti sa presadí aj v maďarskej kultúrnej aj literárnej oblasti. Posledná veľká časť dizertačnej práce je najaktuálnejšia. Každá kapitola má osobitný postup pri realizácií a to je analýza výskumného materiálu, t.j. teórie, tvorieb, kritiky, publikácií, atď. a interpretácia a vyhodnotenie výsledkov a na záver preukázanie teoretických a praktických prínosov výskumu. Štruktúra dizertačnej práce ja postavená tak, aby nebola iba analýzou, je dôležité aby sa zaoberala s aktuálnymi objektmi, ako sú napríklad slam poetry, atď. Cieľom práce je aj pozitívne hodnotenie sociálnej poézie za posledných rokov. Dizertačná práca sa pokúsi o znovu interpretovanie sociálnej poézie po roku 1989. Okrem toho reálne spoznávanie súčasnej sociálnej poézie sa stáva hlavným cieľom.
24
Resume The aim of this dissertation thesis is the analysis of Hungarian social poetry after 1989. The problem of this dissertation is very actual and it exists not only in theoretical concepts but in practical social context too. In Hungarian contemporary literature this kind of poetry is very important, innovative and well-known, but the definitions, critics are very different. So the main point and aim of this dissertation thesis is to define this phenomenon from different aspects. The introduction is phrasing the main problem of this area, the targets and goals of this analysis. The first main chapter deals with the past of Hungarian social poetry from the aspects of history and theory of literature. There are different opinions and theories about the Hungarian social poetry, so the dissertation thesis compares these critical aspects in the first chapter. There is a special relationship between social literature and politics, so the first chapter tries to separate these two conceptions. The chapter set out the main contexts within the analysis, these are the contexts of place and identity. The contexts of place and identity are important components in the chosen pieces of poetry. The second chapter deals with special areas and varieties of social literature in the Hungarian literary discourse. The phenomenon of social poetry sometimes is connected with negative experiences from the past.
25
The third chapter has got a practical character, because differently from the previous chapters deals with concrete analysis of works from the Hungarian social literature. The goal of the chapter is the presentation of the function and position of social, public character in these pieces, mainly in the poetry works of authors: István Kemény, János Térey, Virág Erdős, Balázs Szálinger, etc. The next chapter’s research deals with a very specific area, namely with the social literature in the Hungarian minority literature in Slovakia. In minority literature are presented those points of view, which are typical for the minority. The chapter deals with the relationship and connection between the minority aspect and the social component in Hungarian literature in Slovakia. In the last chapter this dissertation thesis presents the phenomenon of slam poetry, which comes from the American popular culture and nowadays is very famous and wide-spread in Hungarian culture too. The dissertation thesis tries re-define the phenomenon of social poetry in Hungarian cultural and literary discourse after 1989. The main goal of this work is the real recognition and positive rating of this kind of poetry in contemporary discourse.
26
