UNIVERZITA KONŠTANTÍNA FILOZOFA V NITRE FAKULTA STREDOEURÓPSKYCH ŠTÚDIÍ
Dizertačná práca (autoreferát)
Mgr. Balázs Kantár
FUNKCIA ILUSTRÁCIE V INTERPRETÁCII UMELECKÉHO TEXTU A V PROCESE LITERÁRNEHO VZDELÁVANIA
Študijný program:
Teória vyučovania maďarského jazyka a literatúry (Jednoodborové štúdium, doktorandské III. st., denná forma) Študijný odbor: 1.1.10. – odborová didaktika Školiace pracovisko: Ústav maďarskej jazykovedy a literárnej vedy Školiteľ: Dr. habil. PaedDr, Kristián Benyovszky,.PhD. Oponenti: prof. PhDr. Ondrej Mészáros, CSc Dr. Emőke Varga, PhD Dr. habil. PaedDr. Žofia Bárcziová, PhD.
Nitra, 2016
KONSTANTIN FILOZÓFUS EGYETEM, NYITRA KÖZÉP-EURÓPAI TANULMÁNYOK KARA
Doktori értekezés (tézisek)
Mgr. Kantár Balázs
AZ ILLUSZTRÁCIÓ SZEREPE A MŰÉRTELMEZÉSBEN ÉS AZ IRODALOMOKTATÁSBAN
Tanulmányi program: Doktori iskola: Intézmény: Témavezető: Opponensek:
A magyar nyelv és irodalom oktatáselmélete (Doktori képzés, nappali tagozat) 1.1.10 szakmódszertan Magyar Nyelv- és Irodalomtudmányi Intézet Dr. habil. PaedDr, Benyovszky Krisztián,.PhD. prof. PhDr. Mészáros András, CSc Dr. Varga Emőke, PhD Dr. habil. PaedDr. Bárczi Zsófia, PhD.
Nyitra, 2016
A DISSZERTÁIÓ TÉMÁJA ÉS CÉLKITŰZÉSEI Disszertációmban az irodalomtudomány egy határterületével, az illusztráció elméleti és gyakorlati, interpretációs kérdéseivel foglalkozom, mégpedig az irodalomoktatás jelenkori kihívásaira való tekintettel. Teszem ezt részben azért, mert meglehetősen kevés szakpublikáció áll a rendelkezésünkre szöveg és illusztráció együttműködéséről, részben pedig azért, mert úgy gondolom, hogy a feltárt összefüggések termékeny inspirációt jelenthetnek az irodalommódszertan megújítása számára, különösen ami a vizualitás térnyerésére adott válaszokat és az interdiszciplinaritás igényének való megfelelést illeti. Ebből következően dolgozatom három nagyobb, eltérő megközelítésmódot tükröző, de problémafelvetését tekintve mégis szorosan összetartozó egységre oszlik: egy elméleti, egy interpretációs és egy módszertani részre. Az első részben az illusztráció elméleti behatárolását és kutatását meghatározó tágabb jelenségkörről, az intermedialitásról esik szó, hangsúlyosan az irodalom és képzőművészet, illetve szöveg és kép közötti viszonyok vonatkozásában. E meglehetősen szerteágazó és összetett tudományterület kutatásai irányait meghatározó paradigmák és vélemények bemutatása után kerítek sort magára az illusztrációra, amelyet az intermedialitás speciális eseteként tárgyalok. Áttekintést adok lehetséges definícióiról, érintem történeti vonatkozásait, és vázolom főbb típusait, majd kitérek az illusztrációkutatás és illusztrációkritika jelenlegi állapotának jellemzésére, főként magyar viszonylatban. Ezek után szöveg és kép együttes befogadása során zajló folyamatok jellemzésére fókuszálok. Az illusztrációkutatás magyar szakirodalma nem túl terjedelmes, ezért munkámba a művészetközi kutatások eredményein túl igyekeztem bevonni, hasznosítani cseh és szlovák teoretikusok vonatkozó publikációinak egyes meglátásait is. A második nagyobb szerkezeti egység szervesen kapcsolódik az elsőhöz, amennyiben konkrét illusztrált irodalmi alkotások kritikus értelmezését adja, mégpedig a korábban vázolt elméleti szempontok alkalmazásával. A befogadás kétirányúságát szem előtt tartva a művek szöveges és képi oldalát egyaránt és egymásra vonatkoztatva vizsgálom, tehát először a szöveg felől a kép, majd a kép felől a szöveg irányába haladok. Elsősorban a szöveg és az illusztráció kapcsolatának természetét és hatását elemzem, olyan helyekre összpontosítva, ahol produktív, tehát a szöveg értelmezését gazdagító, olykor módosító médiumközi kapcsolatok jönnek létre. Az
elemzés
tárgyát
olyan szövegek képezik,
amelyek kapcsolatban vannak az
irodalomtanítással, vagy azért, mert klasszikusok, és a törzsanyag részét képezik (Arany János Toldija), vagy, mert a gyermekirodalomba tartoznak (Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdő).
A harmadik részben az irodalomtanítás felől közelítem meg szöveg és kép viszonyát. Először általánosságban szólok a képeknek az oktatásban betöltött szerepéről, majd a jelenleg Szlovákiában használatos magyar nyelvű irodalomkönyvek vizuális oldalát veszem górcső alá, valamint az illusztrációk irodalomoktatásban történő felhasználhatóságával kapcsolatos javaslatokat fogalmazok meg. A dolgozat végén egy oktatási segédlet található, amely igyekszik pótolni az irodalomkönyvek vizualitása és intermedialitása terén tapasztalt hiányt: olyan feladatok gyűjteménye ez, amelyek aktívan bevonják az illusztrációt az elmélyültebb szövegértést hozó műértelmezés folyamatába. Reményeim szerint, és a terület neves kutatójának, Varga Emőkének aggályai ellenére az illusztráció nem sokáig marad a „senki földje”, hanem az egyre gyarapodó művészetközi kutatások eredményeképpen szerves részévé válik az irodalommal való foglalkozásnak – teóriának, kritikának és az oktatásnak is. Dolgozatom ezeknek a folyamatoknak a felélénkítéséhez és gazdagításához kíván hozzájárulni. AZ ILLUSZTRÁCIÓ A MÉDIUMKÖZI TÉRBEN Az intermedialitás terminusa a különböző elméletek mentén sem könnyen definiálható fogalom. Két eltérő médium párbeszédét, az irodalmi szöveg és illusztrációjának kapcsolatából eredő többletet mégis a médiumközi térben lezajló párbeszéd által ragadhatjuk meg. Az intermedialitással foglalkozó főbb gondolati irányzatokat illetve az aktuális kutatási eredményeket,
külföldit
és
hazait
egyaránt
szükséges
ismernie
annak,
aki
az
illusztrációkutatással kíván foglalkozni. Kép és szöveg speciális viszonyának megismerése pedig gyakorlati elemzésekkel, a textuális és vizuális együttműködésére fókuszáló kutatásokkal valósítható meg. Az illusztráció és a szöveg „köztes terénekˮ kutatását izgalmas, érdekes és fontos feladatnak tartom, annál is inkább, mert ilyen jellegű elemzésből csak kevés született ez idáig. Az illusztrált irodalmi alkotás, és azon belül az illusztráció sokféle pozícióból szemlélhetők. Tekinthetünk rá a szöveg interpretációjaként, ami az illusztráció különválasztását és alárendelődését vonja maga után. A befogadásban azonban a két médium szükségszerűen egyenrangúvá válik, viszonyuk interreferenciális lesz: egy helyen szerepelnek, egymásra vonatkoznak (Kibédi Varga), s mondhatjuk azt is: egymást értelmezik. Felfoghatjuk az illusztrációt továbbá a nyelvi kód képibe történő átírásaként, azaz egyfajta jelrendszerek közötti fordításként is (Pereira). Ez megközelítésmód viszont nem tud mit kezdeni a fordítás során természetesen keletkező különbségek kérdésével. A médiumok befogadásának sajátosságai
felől szemlélve az illusztrációt egyfajta mediális hibridként (Varga), szinkretikus alakzatként (Tokár), vagy plurimediális médiumkombinációként (Wolf) is megközelíthetjük. Magam ezzel az állásponttal tudok leginkább azonosulni. A felfokozott medialitás hatással van az olvasásra is. A tömegmédiumok térnyerése miatt, melyek az írott szöveg mintájára történeteket kínálnak a befogadóknak, az olvasás veszített abból a dominanciájából, mely a múlt században még abszolút sajátja volt. Reakcióként erre az irodalomban gyakrabban kezdtek felbukkanni az intermediális jelenségek. Megnőtt a jelentősége az olyan kevert műfajoknak (képregény, vizuális költészet, illusztrált irodalom), melyek átmenetet jelentenek a nyelvi és a vizuális médiumok között. Ezeknek az összetett médiumoknak a működési elve azon alapszik, hogy a jelentés a verbális és a vizuális elemek együttműködése révén jön létre. Az említett műfajok közül az illusztrált irodalom az, amelyikkel a legkevesebb tudományos kutatás foglalkozik, annak ellenére, hogy semmivel sem alacsonyabb rangú a másik kettőnél, sőt, a képzőművészet ebben a műfajban jelenhet meg a legszabadabban és a legnagyobb változatosságában. A többi verbális-vizuális műfajhoz hasonlóan az illusztrált irodalom sem redukálható szövegre és képre, mivel úgy elveszne a kettő kölcsönhatásából, ha úgy tetszik a két médium „között” létrejövő jelentésbeli és esztétikai többlet. Ha jobban szeretnénk érteni a „köztiséget”, a befogadóra hatást gyakoroló médiumok működését, érdemes kevert médiumokkal foglalkozó művészetközi kutatásokat végezni. A dolgozat második fő részét alkotó elemzésekben a korábban bemutatott elméletek érvényességét teszem mérlegre, arra keresve a választ, hogy valóban alakítja-e a befogadást az illusztráció, képes-e párbeszédet kezdeményezni a kép a szöveggel, netán módosítja is a jelentését. A klasszikus magyar irodalomból és a kortárs gyermekirodalomból vett példák egyrészt az illusztráció (együtt)működését, a tipológiai és technikai különbségek érzékeltetését szolgálják, miközben reflektálnak a szöveg- és a képbefogadás esztétikai folyamataira. Másrészt közvetetten rámutatnak azokra a különbségekre is, amelyek a felnőtt és a gyermekirodalom illusztrálásának hagyományában kimutathatók. S végezetül arra is rávilágítanak, miben más egy gazdag értelmezéstörténettel bíró kanonikus alkotás illusztrációinak értelmező vizsgálata, mint egy mai kiadványé. Az elemzésekben gyakran hasonlítom a két médiumot, eszközeiket és „üzeneteiket” egymáshoz. A művészet szisztematikus, részletező kritikai összehasonlításának hagyománya még az ókorba nyúlik vissza. Az alapvető problémát az jelenti, hogy milyen módszerrel, milyen közös nevező alapján lehet összehasonlítani a művészeteket.
Az elemzés során a Varga Emőke-féle háromlépcsős értelmezési modellt is használom, melyben először a szöveg és a kép közötti analógiákat, majd a különbségeket, végül a „közöttiségből” létrejövő mélyebb összefüggéseket igyekszem meglátni és lejegyezni. Az elemzések célja a kiadványok vizuális oldalának jellemzése, hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele. Szöveg és kép vizsgálatakor elsősorban a befogadóra gyakorolt hatás áll a fókuszban. Azok az illusztrációk, melyek szervesen egybeépülnek és együttműködnek a szöveggel, nemcsak újabb jelentéseket hozhatnak létre, de az irodalomoktatásban is felhasználhatóvá válhatnak. Az ilyen elemzés elvégzéséhez a legtöbb esetben elegendő egy, az általánosnál csak egy kicsivel mélyrehatóbb képzőművészeti műveltség. Az illusztrált irodalmi alkotások elemzése, és a róluk szóló különböző megállapítások nem működhetnek egy azonos képlet alapján, ahhoz túl sok mindenben eltérnek egymástól a különböző művek. Ha a szöveg és a kép vizsgálatához külön-külön találnánk is mintákat a hasonló műfajú szövegek és képek vizsgálatai között, az illusztrált szöveg legjellemzőbb mozzanata, ami fizikailag nem megragadható, és ami minden esetben az adott művész szándékától függ, nem általánosítható. Lehet, hogy a különböző művészeti területek érintettsége, lehet, hogy a módszerek kiforratlansága miatt, de az illusztrációkritika önmagában sajnos elég ritka jelenség magyar viszonylatban. Némi előrelépés tapasztalható, ami az alkotói és kiadói tevékenységet illeti, s a sok és minőségi illusztrált könyv alapfeltétele a kritika megjelenésének. A magyar illusztrációkutatás egyelőre a kevésbé népszerű kutatási területek közé tartozik. Eredményei többnyire olyan szakemberektől származnak, akik csak egyebek mellett foglalkoznak az irodalom és illusztráció kapcsolatával. Magyar nyelvterületen az elmúlt időszakban nem történt jelentős szemléletváltás az illusztrációt illetően, nincs rendszeres fóruma az illusztrációelméletnek és kritikának. Az illusztráció szerepe a felnőtt irodalomban, az epikus és a lírai művek illusztrációinak specifikumai, a műfaj helye és lehetőségei az (irodalom)oktatás különböző szintjein – mind olyan témakörök, melyek kutatása kívánatos lenne, valamint az illusztrált művek színvonalas és elméletileg megalapozott elemzéseire, élő illusztrációkritikára van szükség. Hogy az illusztrációkutatás ne a senki földje legyen, hanem egy hozzáférhető terület, melynek vizsgálatából egyaránt profitál az összes kapcsolódó művészeti és tudományterület.
AZ ILLUSZTRÁCIÓ SZEREPE AZ IRODALOMOKTATÁSBAN A szlovákiai magyar irodalomoktatásnak, ami a tankönyv-kínálatot illeti eléggé kicsi a mozgástere. Jelenleg az alapiskolákban egyfajta irodalomkönyv van forgalomban, és a középiskolák helyzete sem sokkal jobb. A pedagógusnak nincs lehetősége választani. A konkurencia hiánya miatt a tankönyvkritika sem annyira élénk, a könyvek vizuális oldalát is érintő vizsgálatból pedig csak pár született az elmúlt időszakban. A tankönyv szerzőjének a könyv vizuális részét is céltudatosan, a képeket a lehető legnagyobb mértékben az oktató-nevelő folyamat szolgálatába állítva kell(ene) összeállítania. Ehhez nyilván szükség van ismeretekre a képek működéséről, azok különböző típusairól, a befogadóra gyakorolt hatásukról, lehetséges funkcióikról, valamint arról, hogy hogyan képesek együttműködni a könyv szöveges részével. Ha a szerző ezeket a szempontokat megkerülve szerepeltet képeket a könyvben, lehetőséget szalaszt el, eszközt hagy kihasználatlanul. Az ilyen képek jelenlétükkel a felületesen szemlélődő tekintetet kielégítik, de nem lesznek képesek interakcióba lépni a szöveggel, funkciójuk legfeljebb a dekoráció lesz. Egy tankönyv összeállítása komplex feladat, és hatalmas felelősséggel jár. Ha sikeres lesz, és a tanítási gyakorlat részévé válik, országszerte generációk fejlődését befolyásolhatja. Az illusztrált könyv multimediális objektum, a tankönyvekre, azon belül az irodalomkönyvekre ez még inkább érvényes. Ha textuális és vizuális oldalról is kiegyensúlyozott tanítási segédeszközt szeretnénk létrehozni, megalkotásához több szakemberre van szükség. A tárgy sokoldalúsága, és az iránta támasztott igények miatt a feladat egy személyre túl nagy terheket róna, hiszen a tankönyvnek közvetítenie kell egy kiforrott véleményt a szövegekről, alkalmas szövegeket, vagy azok részleteit kell bemutatnia, a tananyaghoz illeszkedő feladatokat kell kínálnia, mindezt kapcsolódó képanyaggal illusztrálva úgy, hogy a tanulók számára minden részében vonzó, világos és érthető legyen. A tankönyv komponensei csak akkor alkotnak egy jól működő rendszert, ha egyenként is alkalmasak tankönyvi szereplésre, és hogyha azonos szellemiség hatja át őket. Nem árt továbbá, ha a könyv alkalmazkodik a gyermekek percepciós igényeihez, gondolkodási és tanulási stratégiáikhoz, és a multimedialitást a gyakorlatban is megvalósítja. A szlovákiai magyar alapiskolás irodalomkönyvek elemzése során ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ: Milyen és mennyi kép található a tankönyvekben? Mi a képek szerepe? Milyen rendszer alapján jelennek meg a szövegben? Hogyan vesznek részt a tankönyvek működésében? Van-e együttműködés szöveg és kép között? A kutatás hozadéka lehet, hogy gyakorlati viszonyítási pontokat kínál a tankönyvkritikai vagy akár
tankönyvkészítői tevékenységhez, s így hozzájárulhat a tudatosabban megszerkesztett, a képek nyújtotta lehetőségeket kihasználó, hatékonyabb tankönyvek létrejöttéhez, valamint a tankönyvekkel szembeni kritikus hozzáállásra bátoríthatja a pedagógusokat. Elmondható, hogy szükséges lenne a tankönyvek küllemének és illusztrálásának látványos javulása. Ennek pedagógiai jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A mai tankönyvek, beleértve az irodalomkönyveket is gazdag képanyaggal rendelkeznek. Ám annak ellenére, hogy a vizsgált tankönyvekben bőven akadnak képek, a feladatok közül csak nagyon kevés kapcsolódik hozzájuk. A képek értelmezését megkívánó, a képeket a tanulás folyamatába bevonó feladatok az egésznek csak nagyon kis hányadát teszik ki. Elenyésző mennyiségben, és a tankönyvben véletlenszerűen bukkannak fel az olyan feladatok, amikben képekkel kell operálni. Ezek a feladatok a képeket a szövegről leválasztva, különálló objektumokként kezelik. Afféle idegenekként tekintenek rájuk, akik a képzőművészetből érkeztek, és néha illik velük foglalkozni. A képekkel foglalkozó feladatok nincsenek sehogy megkülönböztetve a többitől, így bonyolult a vizsgálatuk. Sajnos a feladat sokszor nem kíván többet a képek megtekintésénél, felkutatásánál, vagy egy saját kép megrajzolásánál. Elenyésző az olyan, amelyik a művészi illusztrációval kapcsolatos. A képek értelmezését pedig szinte egyetlen feladat sem kívánja meg. Az irodalomkönyvek és a benne található feladatok elemzése megmutatta számomra, hogy hiányosságok tapasztalhatók a vizualitás kezelése terén. A tankönyv képi anyagát utólag nem lehet megváltoztatni, a leendő tankönyvek szerkesztői esetleg figyelembe vehetik a tankönyvkritikákat. Viszont a feladatok, melyeket a pedagógus eszközként használhat az irodalomtanítás céljainak elérése érdekében tetszés szerint bővíthetők, azaz a tankönyvi feladatokon kívül más feladatokat is végezhetnek a tanulók. A legszerencsésebb az, ha az irodalomtanár a saját csoportja igényeinek, a kiválasztott tananyagnak és a lehetőségeinek megfelelő feladatokat állít össze. A feladatlapok, melyeket összeállítottam vagy a befogadás fázisainak egyes lépéseit modellezik, vagy már valamilyen meglévő szöveges vagy képi tapasztalatot mozgósítanak. Kiindulási pontként a dolgozat második részét alkotó elemzések megállapításai szolgáltak. Igyekeztem felhívni a figyelmet az illusztrációk jelenlétéből adódó értelmezési többletre, tudatos befogadói hozzáállásra ösztönözni, s mindezt a lehető legváltozatosabban. Ez a tizenöt feladatlap igyekszik a különböző szöveg-kép feladattípusokat bemutatni, a legtöbbhöz nem szükséges az átlagosnál magasabb képzőművészeti műveltség a tanár részéről. A feladatlapok a művészi alkotások egyedisége miatt csak részben általános érvényűek, de a szerkezetük, valamint az alapötleteik az adott tananyaghoz, illetve a korcsoport igényeihez alakíthatók.
Hasznosabbnak véltem konkrét feladatokkal szemléltetni az illusztrációk felhasználhatóságát, mint üres és semmitmondó feladatsémákat alkotni.
Bibliográfia ACÉL ZSOLT: Elbeszélés és élettörténet Petőfi Sándor János vitéz című művében http://www.forrasfolyoirat.hu/0906/acel.pdf (Letöltés dátuma 2016. 5. 20.) ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA 2000: A szemléltetés ábécéskönyveinkben. IN JÁKI LÁSZLÓ (szerk.): A szemléltetés évszázadai. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. 5–42. ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA: „A szemléltetés ábécéskönyveinkben”, www.opkm.hu/orbis/adamikne.htm (Letöltés dátuma 2014. 5. 20.) ARANY JÁNOS, Toldi. JANKOVICS MARCELL rajzaival. Budapest, Méry Ratio 2010. ARANY JÁNOS, Toldi. JENKOVSZKY IVÁN rajzaival. Budapest, Aranyhal Kiadó 2003 ARANY JÁNOS, Toldi. KASS JÁNos rajzaival. Budapest, Móra Könyvkiadó 1975. ARANY JÁNOS, Toldi. VOJNICH ERZSÉBET illusztrációival. Budapest, Magvető Kiadó 2008. BACSÓ Béla: A kép-tudomány margójára. In: Studia Litteraria 2013. LII. Évfolyam 1 – 2. p. 9-17. BÁLINT PÉTER: „„Léttisztaság”: Reflexiók a szöveg és illusztráció kontextusáról a mesekönyvekben”, Tiszatáj, 2002. december 99-106. BÁRCZI ZSÓFIA 2015. Apa olvas, anya főz… Alsó tagozatos tankönyvek nőképe Szlovákiában In. BOLEMANT LILLA (szerk.) Nőképek kisebbségben III. Tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről Phoenix PT Pozsony, 29-35. BARTA JÁNOS: A pálya végén. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó 1987. BARTHES, ROLAND: „A kép retorikája”, in: Vizuális kommunikáció: Szöveggyűjtemény. Szerk. BLASKÓ ÁGNES – MARGITHÁZI BEJA. Typotext, Budapest, 2010. BÁTHORY ZOLTÁN – FALUS IVÁN 1997: Pedagógiai Lexikon. Budapest, Keraban Könyvkiadó. BATSCHMANN, OSKAR: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába: Képek elemzése. Corvina, Budapest, 1998, 164. BEDNANICS Gábor: A tér és a látvány lehetőségei a magyar esztétizmusban. In: Studia Litteraria 2013. LII. Évfolyam 1 – 2. p. 28-39. BENČO, JOZEF 2001. Metodológia vedeckého výskumu. Bratislava. Vydavateľstvo IRIS. BENEDEK ANDRÁS 2006: Szakképzés-pedagógia. Budapest, Typotex Kiadó. BERTA Erzsébet: Szerkesztői előszó. In: Studia Litteraria 2013. LII. Évfolyam 1 – 2. p. 28. CORBINEAU-HOFFMANN ANGELIKA 2008. Úvod do komparatistiky Akropolis Praha DANEŠ, FRANTIŠEK 1995. Text a jeho ilustrace, Slovo a slovesnost, ročník 56. číslo 3. 174190.
DUNAI Tamás: Képregény: kép és regény? In: Studia Litteraria 2013. LII. Évfolyam 1 – 2. p. 109-119. ERNST GOMBRICH: „Képi útmutatások” in: Vizuális kommunikáció: Szöveggyűjtemény. Szerk. BLASKÓ ÁGNES – MARGITHÁZI BEJA. Typotext, Budapest, 2010. 204 – 205. F. DÁRDAI ÁGNES 2001: A tankönyvek megítélésének minőségi paraméterei. In KARLOVITZ JÁNOS (szerk.): Tankönyvelméleti tanácskozás. Budapest, Tankönyvesek Országos Szövetsége. FISCHERNÉ DÁRDAI ÁGNES – KOJANITZ LÁSZLÓ 2007: A tankönyvek változásai az 1970es évektől napjainkig. Új Pedagógiai Szemle, 57. évf. 2007. 1.sz. 56–69. FISCHERNÉ DÁRDAI ÁGNES 2008: Szempontok a tankönyvi képek ikonológiai és ikonográfiai értelmezéséhez. In BÁBOSIK ISTVÁN (szerk.): Az iskola korszerű funkciói. Budapest, Okker Kft. FŰZFA BALÁZS 1998. Az élményközpontú irodalomtanítás néhány lehetősége. In SIPOS LAJOS (főszerk.): Irodalomtanítás az ezredfordulón. Celldömölk, Pauz-Westermann Kiadó. 334-346. GAVORA, PETER A KOL. 2010. Elektronická učebnica pedagogického výskumu. [online]. Bratislava : Univerzita Komenského, 2010. http://www.e-metodologia.fedu.uniba.sk/ GÉCZI JÁNOS 2002. „Az illusztráció formái”, Iskolakultúra, 4. sz., 40 – 55. GÉCZI JÁNOS 2008: Ikonológia-ikonográfia mint a történeti pedagógia segédtudománya. Iskolakultúra 18. évf. 2008. 1-2. sz. HENDL, JAN. 2005. Kvalitatívny výzkum. Základní metody a aplikace. Praha: Portál. 407 s. HORVÁTH Györgyi: Könyv - Képes rémdráma - Arany János: Toldi - Vojnich Erzsébet illusztrációival (online: http://magyarnarancs.hu/zene2/konyv_-_kepes_remdrama__arany_janos_toldi_-_vojnich_erzsebet_illusztracioival-71129 (Letöltés ideje: 2015. 11. 28.) IMRE LÁSZLÓ 1996. Műfajok létformája a XIX. századi epikánkban. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. IMRE LÁSZLÓ 1998. Arany János. In: IMRE LÁSZLÓ – NAGY MIKLÓS – S. VARGA PÁL: A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó KÉKESI ZOLTÁN: Médiumok keveredése, Nagy Pál műveiről. Budapest, Ráció Kiadó, 2003. KIBÉDI VARGA ÁRON 1998. A műfajok multimedialitása. ” in: KIBÉDI VARGA ÁRON: Szavak, világok: Esszék, tanulmányok. Szerk. Csordás Dávid. Jelenkor, Pécs, KIBÉDI VARGA ÁRON, A szó – és – kép viszonyok leírásának ismérvei, In: BACSÓ Béla (szerk.) Kép, fenomén, valóság. Kijárat Kiadó, Budapest. 1997., 300-320. KIBÉDI VARGA ÁRON: „Szöveg és illusztráció: A „Kis Herceg” ürügyén. A műfajok multimedialitása” in: Kibédi Varga Áron: Szavak, világok: Esszék, tanulmányok. Szerk. Csordás Dávid. Jelenkor, Pécs, 1998, 152 – 170. KIBÉDI VARGA ÁRON: „Vizuális argumentáció és vizuális narrativitás””, Athenaeum. Képképiség.1993. I. köt. 4. füz., 166-179. KITTLER, FRIEDRICH: Optikai médiumok. Budapest, Magyar Műhely Kiadó – Ráció Kiadó, 2005.
KNAUSZ IMRE 2001: A tanítás. In Uő: A tanítás mestersége. Miskolc-Budapest. Elérhető az interneten: http://mek.niif.hu/01800/01817/01817.htm#28 (Letöltés dátuma 2015. 6. 10.) KOJANITZ LÁSZLÓ 2003 Szakiskolai tankönyvek összehasonlító vizsgálata III. Illusztrációk Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle november > A szakiskolai tankönyvek összehasonlító vizsgálata III. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00076/2003-11-ta-Kojanitz-Szakiskolai.html KOJANITZ LÁSZLÓ 2003: Szakiskolai tankönyvek összehasonlító vizsgálata III. Illusztrációk. Új Pedagógiai Szemle 53. évf. 2003. 11. sz. 77–84. KOVÁCS ILMA 2011: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben. Lektorálta Dr. KIS-TÓTH LAJOS. Budapest, Magánkiadás. KÜRTI Emese: AZ ÜRES TEREK ESZTÉTIKÁJA (online: http://www.revizoronline.com/hu/cikk/5241/vojnich-erzsebet-retrospektiv-kiallitasa-gyoresterhazy-palota/ letöltés ideje 2016. január 30.) LÁZÁR ERVIN, A Négyszögletű Kerek Erdő, RÉBER László rajzaival, Osiris Budapest 2010. MARÓDI, ÁGNES 2013: A tankönyvi illusztrációk és képek szerepe az oktatásban. Belvedere Meridionale. XXV. 4. 101–107. MÁTÉ ANGI: Az emlékfoltozók, Rofusz Kinga rajzaival, Magvető, Budapest 2012 MILBACHER RÓBERT: Arany János és az emlékezet balzsama. Budapest, Ráció Kiadó 2009. MITCHELL WILLIAM JOHN THOMAS 2008. KÉP/ELMÉLET: Bevezetés. ford. TÓTH ZSÓFIA ANNA – In: uő: A képek politikája, Szeged, JATEPress 2008, 123-131. MOLNÁR KATALIN 2011. Verbális és vizuális reprezentáció, http://doktoripublik.freeblog.hu/archives/2011/07/06/Molnar_Katalin_Verbalis_es_vi zualis_reprezentacio/ (Letöltés ideje: 2013. 12. 18.) NAGY PÁL: Az irodalom új műfajai. Budapest, ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete – Magyar Műhely, 1995. NYILASSY BALÁZS: A konzervatív-modern költő. Arany János verses epikája. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó 2001. NYILASSY BALÁZS: Arany János. Budapest, Korona. 1998. PAPP KATALIN, G.: „Az illusztráció fogalma” in: Gyermekirodalom. Szerk. Komáromi Gabriella. Helikon Kiadó, Budapest, 1999, 321 – 323. PAPP KATALIN, G.: „Szöveg és illusztráció: Szöveg és kép viszonya gyermek- és ifjúsági irodalmi művekben szövegdominancia esetén” Magyartanítás, 1999. 2. sz., 8 – 12. PAPP TIBOR: Avantgárd szemmel, Költészetről, irodalomról. Budapest, Magyar Műhely Kiadó, 2004. PAUL GINNIS, Tanítási és tanulási receptkönyv, Alexandra, Pécs 2007. PUKÁNSZKY-NÉMETH Neveléstörténet 2016 web http://magyarirodalom.elte.hu/nevelestortenet/index.html#06 (Letöltés ideje 2016. június 15.) PUSZTAI VIRÁG 2012. „…az illusztratív funkcióban álló kép értelmezésénél csakis a szövegfüggőség lehet a kiindulópont…” 7 kérdés Varga Emőkéhez. SzegediLap kulturális és művészeti portál (http://www.szegedilap.hu/cikkek/tudomany-tortenes/7-kerdes-vargaemokehez.html)
RÜBBERDT, IRENE 2000: A szöveg „félrelépéseiˮ, A versek multi- és intermedialitásáról (fordította: Sz. Molnár Szilvia), http://magyarirodalom.elte.hu/prae/pr/200002/325_Irene_Rubberdt.html, (Letöltés ideje: 2016. június 14.) SÁNDOR KATALIN: „Közelítések a médiumköziség kérdéseihez I-II.” in: Iskolakultúra, 2006. 1 – 2. sz., 17 – 36. és 65 – 74. SÁNDOR KATALIN: „Közelítések a médiumköziség kérdéseihez I-II.” in: Iskolakultúra, 2006. 1 – 2. sz. 17 – 36. és 65 – 74. SÁNDOR KATALIN: Hová „olvasni“ Géczi János képszövegeit? In. Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből. (Szerkesztette Pethő Ágnes), Kolozsvár, Scientia Kiadó, 2002. 206 – 259. p. http://vmek.oszk.hu/01700/01745/01745.pdf SEGUN, MABEL 1988: The Importance of Illustrations in Children’s Books in Mabel Segun: Illustrating for Children. Ibadan, CLAN. 25–27. SILVERMAN, DAVID2005. Ako robiť kvalitatívny výskum. Ikar. Bratislava, SINKÓ ISTVÁN 2001. „Illusztrációk és illúziók”. Élet és Irodalom, 26. sz. SLEZÁK ILONA 2008: Tankönyv vizuális felépítése. Könyvészeti és nyomdai alapismeretek – A tipográfia és az illusztráció. www.tanarakademia. hu/letoltes/080518/Slezak_Ilona.doc Hozzáférés: 2012.12.06.11.14. STOFFA VERONIKA 2008: Az animáció szerepe az elektronikus tankönyvekben. In Információs Társadalom folyóirat 2008. 3. sz. STROHNER JÓZSEF: Vizuális nevelés: kép, kreativitás, motiváció https://www.google.sk/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0ahUKEwi e0pDj16jNAhVDOBoKHUXtCO0QFggcMAA&url=http%3A%2F%2Fepa.oszk.hu%2F0 0000%2F00035%2F00133%2Fpdf%2FEPA00035_uj_pedagogiai_szemle_200905_beliv_ vagott.pdf&usg=AFQjCNEap8-Ly6P8aNSY-sdbUURTvZS39w&sig2=cV5kS07DDjTkJqcOsE0Lw&cad=rja (Letöltés ideje 2016. 6. 10.) SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY 2010. A művészetközi vizsgálódás kísértése és akadályai in: BOKA LÁSZLÓ, SIRATÓ ILDIKÓ: Érték és értelmezés. Gondolat: Budapest SZEGEDY-MASZÁK Mihály: A művészetközi vizsgálódás kísértése és akadályai in. Boka László, Sirató Ildikó (szerk.): Érték és értelmezés Gondolat Kiadó, 2010. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Képpé vált szöveg, szöveggé vált kép. In: Studia Litteraria 2013. LII. Évfolyam 1 – 2. p. 18-27. SZILÁGYI MÁRTON 2005. "Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének" (Arany János: Toldi). In: Alföld, (56. évf.) 12. sz. 85. old. SZILÁGYI MÁRTON: Bűnbeesés és megtisztulás. internetes forrás: http://www.villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12237 (letöltés ideje 2015. 10. 4.) SZŐNYI GYÖRGY ENDRE 2004. Pictura & scriptura: Hagyományalapú kulturális reprezentációk huszadik századi elméletei. JatePress, Szeged. 324. TEJBEGRÍZ 2013. Finom irodalom gyerekeknek és felnőtteknek, (szerk.) LOVÁSZ ANDREA. Cerkabella Könyvkiadó, Szentendre, TEVAN ANDOR: „Az illusztrált könyv”, http://mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez30.htm (Letöltés ideje 2016. június 14. ) TOKAI TAMÁS 2012. Az intermedialitás mint kulturális metafora. In: PUSZTAI BERTALAN (szerk.) Médiumok, történetek, használatok – Ünnepi tanulmánykötet a 60 éves Szajbély
Mihály tiszteletére. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. 421-432. TOKÁR, MICHAL 1992. Kontexty umeleckej ilustácie. Prešov: CUPER,. TOKÁR, MICHAL 1998. Ilustrácia a názornost. Prešov: Prešovská univerzita v Prešove, Pedagogická Fakulta TOKÁR, MICHAL 2006. Ilustrácia a báseň. Prešov: Akcent print,. V. MOLNÁR LÁSZLÓ 2001: A tankönyvi illusztráció, mint megismerési bázis. In SZABOLCS OTTÓ (szerk.): Történelempedagógiai füzetek 8. Budapest, Tóthfalusi Tannyomda. VARGA BETTI Felfrissített Lázár Ervin-mesevilág, http://gyerekszemle.reblog.hu/felfrissitett-lazar-ervin-mesek) VARGA EMŐKE 2007. Kalitka és korona. Budapest, L’Harmattan Kiadó. VARGA EMŐKE 2012. Illusztráció a teóriában, kritikában, oktatásban. Budapest, L’Harmattan Kiadó. VARGA EMŐKE 2013. Hogyan leszel óriás? József Attila Altatójának illusztrációiról. In: Studia Litteraria. LII. Évfolyam 1 – 2. p. 89-108. VARGA EMŐKE A kód, a mátrix, a biszociáció –meg az illusztráció* http://www.c3.hu/~prophil/profi053/varga.html (Letöltés ideje 2016. 5. 10.) WEISSTEIN, ULRICH 1981. „Az irodalom és a képzőművészet összehasonlítása: a kritikai elmélet és a módszertan jelenlegi fő irányai és kilátásai, Helikon, 1. sz., 42 – 55. WERNER WOLF Intermedialita: široké pole výzkumu a výzva literární vědě. Česká Literatura, 59, 1, pp. 62-86. http://www.phil.muni.cz/plonedata/wcls/texty/intermedialita/cs_wolf_intermedialita_uvod .pdf (Letöltés ideje 2014. 12. 3. ) ZÁVOVDSZKY GÉZA 1986: Néhány szempont a tankönyvi kép tervezéséhez és kritikájához. In Karlovitz János (szerk.): Tankönyvelméleti tanulmányok. Budapest, Tankönyvkiadó. ZÓLYA ANDREA CSILLA: Amikor kofferbe kerül a ház faláról a repedés – Máté AngiRofusz Kinga: Az emlékfoltozók, internetes forrás: (http://konyvmutatvanyosok.wordpress.com/2013/09/10/amikor-kofferbe-kerul-a-hazfalarol-a-repedes-mate-angi-az-emlekfoltozok/#more-3488 ) letöltés ideje: 2014. 2. 2.
A DISSZERTÁCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK 1. Az illusztráció szerepe a műértelmezésben és az irodalomoktatásban 2014. In: „Hiteles(ebb) tudományos prezentációk” : PEME VIII. Ph.D. Konferencia, Budapest, 2014. március. 13. I. kötet. - Budapest : Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, 2014. - ISBN 978-963-89915-1-5, CD-ROM, s. 138-143. 2. Kalandozások a senki földjén : Varga Emőke Az illusztráció a teóriában, a kritikában, az oktatásban című könyvéről, 2014. In: Partitúra : irodalomtudományi folyóirat. - ISSN 1336-7307, 9/2 (2014), 3. Az illusztráció lehetőségei az irodalomoktatásban In: Jazyk a umenie II : zborník z 2. ročníka medzinárodnej konferencie doktorandov, konanej dňa 12. novembra 2014 v Nitre ; editor Katalin Tóthová. - 1. vyd. - Nitra : UKF, 2015. 129-134. 4. A tanár, az ajándék és Ló Szerafin, 2014. In: Katedra : szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja, 22/12 5. Máté Angi - Rofusz Kinga: Az emlékfoltozók, 2014. In: Katedra : szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja 22/4 (2014), 6. A nagy mű. Diákoknak?, 2015. In: Opus : szlovákiai magyar írók folyóirata.7/2 (2015), 28-31. 7. Hogy néz ki a Tejbegríz? Avagy mi a szerepe a vizualitásnak a kötet értelmezésében [internetes forrás], 2014. http://www.ambroozia.hu/index.php/kritika201402/kantar-balazs-hogy-nez-ki-atejbegriz-lovasz-andrea-tejbegriz-finom-irodalom-gyerekeknek-es-felnotteknek-cimukoteterol. In: Ambroozia : Irodalmi folyóirat. - online, s. 1-3.
PUBLIKÁLÁS ALATT: 1.
A népi hős alakja magyar és szlovák szövegekben és illusztrációikban. Az előadás elhangzott a TUDOMÁNY AZ OKTATÁSÉRT – OKTATÁS A TUDOMÁNYÉRT Nemzetiközi Tudományos Konferencián Nyitrán 2015. szeptember 17 -18.
2.
Az illusztrált Toldi lehetőségei az irodalomoktatásban. Az előadás elhangzott a XIX. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencián Győrben 2015. 10. 21 – 22.
ABSTRAKT Výskum umeleckej ilustrácie je na periférii záujmu tak literárnej vedy, ako aj vizuálnych štúdií. Súvisí to s faktom, že ilustráciu často pokladajú iba za ornament či dodatok k textu. Pre dizertáciu je však smerodajné stanovisko, podľa ktorého text a jeho ilustrácia sú rovnocenné prvky diela (ilustrovanej knihy), medzi ktorými je intermediálny vzťah vzájomnej podmienenosti. Ilustrácia interpretuje text, pričom text sa zvýznamňuje, resemantizuje aj vďaka ilustráciám. Je preto potrebné zmapovať a konfrontovať možné teoretické prístupy k problematike tohto vzťahu a až potom môže nasledovať rozbor vybraných diel zo súčasnej maďarskej literatúry s ohľadom na ich didaktické spracovanie na hodinách literárnej výchovy.
ABSTRACT Research of literary illustration is on the periphery of interest of literary science, as well as on the visual studies. It is related to the fact that the illustration is often considered only as ornament or supplement to text. For the dissertation thesis it is decisive view according to which the text and its illustrations are equal factors of work (illustrated book) among which belong intermedial relations of mutual interdependence. Illustration interprets text, while text becomes distinguished, resemantised thanks to illustrations. Therefore, it is necessary to map and confront possible theoretical approaches to the problems of this relation and the analysis of the chosen literary works may follow only afterwards considering their didactic adaptation at lessons of literary education.
