23
GYÓGYSZERÉSZET
- 1973. január
B
IRODALOM 1 Gyógyszerészi Hetilap 18 72. évf.. Pest, Sédy István Kö~yvnyomda„ - 2. A Gyógyszerészek Naptára 1873 -év Buda-Pest, Sédy István Könyvnyomda„ 3 Schédy- S.: A magyar gyó97sze~észetre_ vonatkozó törrények és rendeletek gyűJtemenye, 1893. Budapest, Hoffmann és Molnár. - 4 A 1\1-:agyar Orvosok és Természetvizsgálók X,T, és XVI. nagy-gyűlésének munkái Budapest, 1872., 1873„ Franklin Társulat. - 5. Gortvay Gy„ .: Az űjabbkori magyar orvosi művelődés története. Akadémiai J{iadó, Budapest (1953). - 6. Végh A. · Gyógyszerészet 16, 3 (1972). - 7 ZalaiK. ·Gyógyszerés;-,et 16, 3 (1972). - 8. Sztankai I. A gyógyszerészetre éR a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Bp (1935) - 9 Mozsonyi S Gyógyszerészet 16, 1 (1972) B a H 0 H 3, .u:-p M
Bánó
neé
Fleisch1nann and
Dr
K
Z a 1 a i: Pharmacy in Budapest a;t the time of he1· emergence a8 the moderne Oapital Of Hungary, ín 1872
The development of the present metropolis of Budapest started a century ago '\-Vith the union of the cities of Buda and Pest and of the borough of Obuda„ At the centennary of the historical event the authors revie>v the state of pharmacy of that tüne, including numerical data related to pharmacies, phar1naceutical industry undertakings, pharmaceutical cducation, and the gene„ ral social state of pharmacists in uompa1ison with the present conditions„ The revie>v recalls an outstanding period of pharmacy in Hungary Dr. M. Fleischmann- Bánó- Dr. 1{. Z a 1 a i: Die StefiU:n{f'~d&-s- Apothekenwesens im Jahre der Entstehung der Hauptstadt Budapest Vor 100 Jahren kam es zur Vereinigung der Stadtteile Pest, Buda und Alt-Buda zu Budapest. Zrun Anlass des 100 jahrigen Jubileums wird ein Rückblick auf
vird der heutige Zustand der Apotheken, det pharmazeutischen Industrie, der Apotheker-Ausbildru1g und der Apothekerschaft init, jenem vor 100 Jahren verglichen. Der historische Rückblick beweist in überzeugender Weise, dass jene Epoche eine hervorragende Pe1iode der unga1ischen Pharn1azie·· geschichte ~'aI
Érkezett: 1972 VIL 26
Gyógyszerészet 1i
2~-28
19i3.
EZER ÉV EGÉSZSÉGÜGYI JOGSZABÁLYALKOTÁSÁNAK FONTOSABB GYÓGYSZERÉSZI VONATKOZÁSAI* DR ZALAI KÁROLY
Az anyag összeállításakor a szerzőt az a cél '/_;ezette, hogy Székesfehéivár 1000 éves jubilenrni évfordulója :tllcalmából és tiszteletére összeállítsa a magyar gyógyszerészet fejlődését alapvetően befolyásoló jogszabályokat, és rámutasson azoknak a Jnag·nk korában, való jelentőségére.
A vizsgált 1OOO év első két évszázadából írásban rnegrnaradt iendelkEZések, jogforrások, fe~jegyzések nincsenek Az első ilyen rendelkezés az 1244-1421. évekből a Budai Törvénykönyv, arnely azt rnutatja, hogy először csak a vár asok tanácsai igyekeztek a egészségügy terén felmerülő kérdéseket rendezni Hazánkban az első központi állami királyi rendelkezéssel, jogszabályalkotással csak a X V 1 században találkozunk A közlemény 8 olyan egészségügyi jogszabályt mutat be, amelyek alapvetően befolyásolták a gyógyszerellátás fejlődését. Érdekes, hogy az ntóbbi századokban a legfontosabb alapvető egészségügyi jogszabályok kb. százévente jelentek meg. 1644 · "Lex Sanitaria Ferdinanda. 1770 Generale Normativurn Sanitatis; 1876 .· XIV törvény a lcözegészségügyről 1972 II. törvény az egészségügyről
* Székesfehé1vái: 1000 éves évfi:ndulÓja alkalmából I'endezett AJba Regia Gyógysze1észnapokon n1ecrt.artott 0 el6adás. ·
Az isrne1tetett jogszabályok alapján megállapitható, hogy a városi hatóságok, mqjd az állani sze1·epe az egészségügy és ezen belül a gyógyszerészet fejlesztésében hazánkban mái a X I I I században kezdetét vette, majd az idők folyainán egyre eiősödött és szélesebb területre terjedt ki. Ilyen vonatkozásban különösen ki kell emelni 1770-ben a Mária Terézia által kiadott Generale N orinativum Sanitatist. Az 1972 . évi egészségügyi törvény szellenie e tekintetben további alapvető fejlődést jelent, mert leszögezi az egészségügy állami feladat, az egészségügyi ellátáshoz való jog egyben minden állampolgár joga . Ezen állampolgári jog is bizonyítja, lwgy az egészségügy szervezésében és gyakor latábari, alapvető az ernbercentr·ikus, a humanista szenzlélet érvényre .futása
~4.. gyógyszer n1int biológiailag hatékony anyag - terápiás értéke mellett - sok veszélyt is rejt n1agában, s így ártalmat jelenthet mind az egyén, 1nind az egyének összessége, a társadalon1 szán1á1a Ezt a körülményt a gyógyszerrel foglalkozó szake1n berek, elsősorban az orvosok és gyógyszerészek már régen felismerték Feltehetően ennek következménye, hogy a gyógyszerrel kapcsolatos tevékeny-
24
GYÓGY SZERÉ SZET
17. évfolya m- 1. szám
ség6ket a tevéke nysége k elvégzé sével kapcso latos
szóig nyi~ott üzlet mellet t sem1nit se1n szabad eladniok, kivéve a betege k testi szüksé gletére kívána tos gyógys zereke t, melyek et minden időben ki kell kérdés ét már régen szabál yozták E felismerés és szolgá ltatnio k, nappal és éjjel " fejlődés eredmé nyekén t először egyes várnso k, fejeA törvén y fő célja az volt, hogy szabály ozza a delems égek, tartom ányok, majd az egyes államo k, gyógy szertár akban tarthat ó és ott eladha tó áruál!ams zövetsé gek egyre szigorú bb és a szaktev é- féleség eket, és így megszü ntesse a gyógys zer tárak kenysé gek szélesebb terület ére kiható jogszab ályo- vegyes keresk edés jellegét. Előírta a gyógys zertára k kat (törvén yeket, rendele teket) alkotta k A jog- ünnepi nyitva tartásá t, és rendel kezett a gyógyszabál yok alkotás ával és hatály ba helyez ésével a szerek kiszolg áltatás át illetően, miálta l egységesícél a különböző szintű közöss égekbe n (város, feje- teni kívánta - a gyógys zertára k ilyen irányú műkö delen1ség, ta1to1n ány, állam) a társad alom érde- dését keinek védel111e, _az egészsé gügyi szempo ntok maA budai törvén yköny v szól a patikav izsgála tokxü11ális érvény esítése a gyógys zerellá tás terület én. ról is. Ezeke t a Vizsgála-tokat városi biztoso kkal, Az állam jogsza bályalk otó és azt hatály ba helyező tehát laikuso kkal végezt ették tevéke nysége egyben az állam gyakor lati befolyá sát jelenti a gyógys zerésze t kialakí tásába n, fejleszOrdo Politiae . Anno 1552 tésében . Az előzőekben rövide n összefo glalt megáll apíKirály i rendel etek a legrégi bb időkben a gyógytásolm ak megfelelően fejlődött a<» egészsé gügy és szertár akról nern intézke dtek Városo k tanács ai azo11 belül a gyógys zerésze t hazánkba11 is. Ismert , igyeke ztek, mint a budai törvén yköny v is mutatj a, hogy a magya r népet alkotó nomád törzsek a IX. a közegé szségü gy terén felmerülő kérdés eket renszázad végén érkeztek: a gyér népességű Kárpá t- dezni Közpo ntosíto tt irányít ással ezen a téren a meden ce földjér e A 997-től malko dó István feje- XVI. század közepé ig nem találko zhatun k delem a haladá s útjára vezette népét: felvett e a A 1526-os mohác si csata az önálló magya r állam keresz ténysé get és a pápátó l kapott koroná val bukásá t ered1nényezte Az ország először két részre, magya r királly á kornná ztatta magát E cselekede- majd 1541-től három részre szakad t Az ország tét a tör ténele1n a 1nagyar álla1n n1egalakulásának északn yugati része, a királyi Magya rország a tekinti . Habsb urg-bir odalom részév é vált, Erdély és a A honfog lalás, állama lapítás és az azt követő két Tiszán túl évszáz ad egészségügyi, s ezen belül gyógys zerügy i rész közöttalkotta az erdélyi fojedelemséget, a két i terület en pedig a törökö k uralko dtak. viszon yairól - írásbel i feljegyzések, krónik ák A királyi Magya rország életére az Ausztr iától való hiányá ban - kevese t tudu11k. Az ősmagyarok: teljes politik ai függés volt jellemző és így érthető, egészsé gügyi kultú1 ája hasonl ó lehetet t n1ás i1on1ád hogy ugyana zok az égészségügyi rendelk ezések népeké hez A gyógy ítást, a növény i eredetű gyógy- vonatk oztak a gyógys zerésze tre, illetve a gyógyszeiekk el való gyógyk ezelést a táltoso k, papok szerész ekre is, melyek et a Habsb urg uralko dók az végezt ék Az állama lapítás után, a keresz ténysé g osztrák örökös tartom ányok ra adtak ki E rendelfelvéte lével megép ítették az első kolosto rnkat, kezése k azonba11 csak elviek voltak , 111egvalósun1elyekben inai értelem ben vett kórházak is voltak , lásukra ui. az ország speciális helyze te 1niatt - mefeltehetően gyógyszerkészítő és -tároló helyisé· - lyet a három részre tagolts ág teremt ett meg ·gekkel. Az első kolosto r és kórház Magya rország on még a királyi Magya rország terület én is csak alig 1007-b en Pécsvá radon épült kerülh etett sor. Viszon ylag korán kezdet t kialaku lni az egész1552-b en I Ferdin ánd bocsát ja ki az „Ordo ségügy kezdet i formáj a a városo kban A bánya- politia e" -t, mely közegészségügyi rendele t. A várnso kban már a XII-X III század ban létesül - gyógyszerész eluől szóló fejezet címe: „Von den tek kórház ak és városi gyógy szertár ak Egyes váro- Arzten und jrer helonu ng„Ap otheke r " Részle t e sokban , így Budán is már a XIII század ban kiad- fejezet ből: „Azutá n elrende ljük és akarju k, hogy tak közegé szségü gyi vonatk ozású rendel kezése ket a gyógy szertár akat a felsőbb hatósá gok által kiA Budai Törvén ykönyv , amelye t a budai polgár ok rendel t szakké pzett személ yek rendsz eresen, de közel 200 éven át, 1244-től 1421-ig folyam atosan legaláb b évente egyszer felülvi zsgáljá k Minde n vezette k, egyben az első írásbel i okmán y, rendel- régi, avult, haszna vehete tlen anyago t és species ekezés, a111el:y a gyógys zertára król, gyógyszeré„ ket eltávol ítsanak és elrende ljék a gyógys zertászet1 ől intézke dik rak feltölté sét jó, friss és hasznavehető anyago kkal, valami nt figyelj enek ana is, hogy a recepte k árát túl magas ra ne emeljé k és a gyógys zerek fizetésével Statnta Cívitatis Bnden sis 1244-1 421 senkit ne terhelj enek túL" A Budai Törvén yköny v 102 §-a „A gyógys zeréAz Orda politia e-nak a budai törvén yköny vvel szekről" címszó alatt így rendelk ezik: „A gyógyszerész ek ne áruljan ak sem111iféle Ion1ot, ruhane - szemb en előremutató jellege a következőkben foglalható össze: műt, vagy más egyéb dolgok at, amiket rőffel szo- az első olyan egészségügyi rendelk ezés, melykás n1é1ni, de ne is adjana k el csak olyasn1it, a1ni nek érvény e nemcs ak egyes várnso kra teijedt ki, n1ár régi szokás szerint a gyógys zertára kba való. Aki ez ellen cselekszik, az elveszí ti az ilyen tilos hanem közpon tosítot t irányít ással igyeke zett a árut egészen , és n1indezé1t lakoljo n a bíróság előtt közegé szségü gyi problé mákat rendez ni; - a gyógy szertár ak vizsgá latát már szakem beszigorú an \ 1asá1 nap és ünnepn apon esti harangrekkel végezt ette; szeinély'i és tárgyi követe lménye ket és ne:i:n utolsós~I ban a gyógys zerek alkalmazásakor a felelősség
; '! "·1···
1973. januáI
.
GYOGYSZERÉSZET
_ az első olyan rendelkezés, mely a gy6gyszerek árának kérdését is felvetette. (Erre vonatkoz6an azonban semmi konkrétumot nem írt elő . )
Politia sanitaria et medicina/e. Anno 1576 1576-ban l\fiksa császá1 szintén a gy6gyszertárak ellenőrzésének kérdésével foglalkozik A szigmú rendelkezés híven tükrözi· a gy6gyszertárak akkori állapotát: „. . doctoribus aute1n n1entionatae Facultatis jus Apothecas ad lubitum visitande concessu1n. '' „A bécsi orvosi fakultás orvosainak n1indenkor joguk van a bécsi gyógyszertárak megvizsgálására és esetleges bezáratására.'' Lex sanitaria Ferdinandina Anno 1644 A Lex sanitaria Ferdinandina melyet 1644-ben III. Ferdinánd jelentetett meg - ellentétben az Orda politiae-ve1 - már nem általánosságban, hanem részletekbe 1nenően, számtalan kérdésre kitérve foglalkozik a gyógyszerészettel A rendelet ui. szabályozza a gy6gyszertárak működését Ez a rendelkezés a Corpus jur.i~ Hungraicusban is helyet foglal, ami azt mutatja, hogy Magyarországon is kihirdették A Lex sanitaria Ferdinandina jelentősége a következőkben foglalható össze: Teljesen újat hoz a gyógyszerészek képzésében, mert a gy6gyszerészi oklevelet főiskolai vizsgához köti. Ennek jelentősége az, hogy az állam elvileg ettől az időponttól kezdve kívánja meg a gy6gyszertári, gyógyszerészi inunka végzéséhez a felső fokú (egyetemi) képesítést. Magyar egyetem hiányában azonban ez csak elvi kívánalom n1aradt, és csak a nagyszon1bati egyete1n orvosi karának felállítása után valúsult meg. Az orvosi és gyógyszerészi hivatás különválasztásával 1negveti a gyógyszerészetnek 111int önálló tudományágnak és foglalkozásnak az alapjait. Számtalan haladó szellemű rendelkezést hoz a gy6gyszerek egységes, j6 minőségének biztosítására: a gyógyszerek árának megállapításában, a taksálásban is újat hoz az eddigi (Orda politiae) általánosságokkal szemben: a receptre az árakat fel kell vezetni; ha ez túl magas, a páciensnek fellebbezési joga van az orvosi fakultás dékánjához. Ezenkívül sfügeti új, korszerű, mindeme kiterjedő taxa összeállítását A közforgalmú gyógyszertárak, illetőleg a gyógyszerészek érdekvédelmére megtiltja a- gyógyszeranyagok gyógyszertárakon kívüli eladását Generale Norrnativum Sanitatis Anno 1770, 1773. A XVIU században egész Európában igyekeznek megvalósítani XIV. Lajos francia király büszke mondását: „L' état e' est nioi." Az uralkodók korlátlan egyeduralomra törekszenek, az államhatalom kezébe ragadja mindenütt a közélet egész tevékenységét A kor szabadelvű abszolutizmusa helyesen ismerte fel, hogy a járványok pusztítása, a babonák terjedése, a lakosság nyomora; általában a nép eddigi egészségtelen életviszon3rai az álla1n hatalmának süllyedéséhez vezetnek Így a köz-
25
egészségügy és közoktatásügy h;érdései mint fontos állami problémák vetődnek fel és megoldásuk a legfőbb állami feladatok egyikévé válik Ez tükröződik .Mária Terézia és II Józs~f közegészségügyi rendelkezéseiben is A rendelkezések jelentősége különösen nagy, mert az uralkodók a töiökök kiűzése következtében az osztrák császárság mellett n1ár a „Magyar Korona" egészének is birtokosaivá váltak A .Mária Terézia által kiadott Generale N mmativuin Sanitatis 1770, 1773 jelentősége az alábbiakban foglalható össze: Ez az első eg~gyi jogszabály Magya101szágon, n1ely - az Ordo [iolitiae-va.l, Lex San·itaria Ferdinandi1iával szemben - nen1csak elvi, hane1n jelentős gyakorlati érdemmel is bír, mivel egyöntetűen és általánosan, Ininden részletében 1negvalósult hazánkban. Egészségügyi közigazgatásunk alapját képezte egészen 1848-ig A közegészségügy kérdéseit, a betegekről való általános gondoskodást, a járványok leküzdését mint fontos állami feladatot és közigazgatási prn blémát, a Generale Nor1nativu11i Sanitatis elsőként veti fel. A megyei orvosi (fizikusi) állások rendszeres és az egész országot átfogó megszervezésével olyan közegészségügyet átfogó apparátus épült ki, mely sikeresen ·vehette fel a küzdehnet részben az 01szág belsejében szükséges egészségügyi reformok megvalósítása, részben a kívülről jövő járványok leküzdése terén Az első rész Ill fejezete - a gyógyszerészekkel foglalkozva - kötelezően előírja a gyógyszerészek egyetemi vizsgakötelezettségét. Egyetemi végzettségű gyógyszerészekről nálunk csak ez időtől fogva beszélhetünk, mivel a törvény megjelentetésével egyidejűleg 1770-ben a Nagyszombati Egyeteni Orvostudományi Karán a gyógyszerészképzés is megkezdődött Kötelezően írja elő az egyöntetű, jó n1unka érde.kében az érvényben levő bécsi dispensatoriurn éö taxa, illetőleg 1774-től kezdődően a Pharmacopoea Austrica Provincialis használatát Előírja továbbá a gyógyszerek minőségi h:övetelményeit, intézkedik azok eltartásáról, az edényzet tisztaságá1ól, egyes szerek hiánya esetén követendő eljárásokról Foglalkozik az erős hatású gyógyszerek esetén követendő eljárásokkal és ezek kiadási feltételeivel Előírja a „Méregkönyv" használatát és ebbe a szükséges adatok bevezetését Megtiltja a materialistáknak, unguentariusoknak stb. a gyógyszerekkel való kereskedését; gyógyszert csak gyógyszer tárban szabad árulni A törvény a III. fejezet végén közli a gyógyszerészi eskü szövegét. Ez a fürn1ula isn1ételte11 summázza a gyógyszerészekkel szemben támasztott követelményeket a jó munka és etikai magatartás területein. A Gerierale N orrnativurn Sa1iitatis széles alapokon rendezte az egészségügy és ezen belül a gyógyszerészet helyzetét. Így helytálló az a megállapítás, hogy az előző századok együttvéve nem tettek annyit hazánk közegészségügyének, gyógyszerészetének érdekében, mint a XVIII. század egyedül
26
GYÓ GYS ZER ÉSZ ET
1 '7. évfo lyam L szám
187 6 Xl V tö1vénycikk a közegé szségügy 1endezésből Az 194 8. XX X. törv ény a gyógyszerészetről és az 195 0 évi 25 szá mú törvényerejű Az 1876 xrv tör vén y a dic 1endelet sőséges ma gya r Az 1948 XX X. törv ény a gyó sza bad ság har c, az osz trák eln gyszerészetről és yom ás elleni küz de- fOle g az lem lev eré sét követően jöt t létr e. A kiegyezés ·- erejű renazt kiegészítő 1950. évi 25. szá1nú törvényme lye t a Hab sbm g-h áz és a ma del et a következőket mo ndj a ki: gya r vezető poli- forg alm ú „A köztiku sok 1867-ben köt ötte k gyó gys zer tára k állami tula jdo visz nba ony vételag nyu gal lérő l tük ma s lég kör t tere mte tt haz ánk ban , enn élfo gva a tozásokatröz ik azo kat a mélvre hat ó, forr ada lmi válközegészségügy akt uál is kér dés , me lyek hazánk ·~gész társada eit is ren dez ni lehe·- dasági ln1i és gazrendszerét - és ezen belül a gyó tett . gyszerészetet is - áta lak íto tták " Az 1876-os törv ény cik k XV I. A U vilá ghá bor ú előtt l\fagya szerészeti ügy " -gyel fog lalk ozi feje zete „Gy ógy rország gyógyszek a gyó gys zer ész et min t közegészsé Me gál lap ítás ai: 1észete magánkezde1nényezésen alapuló álla1ni kon gi inté zm ény az cessziós ren dsz álla m felü gye lete ala tt áll E felü erb en fejlődött Az állam a Gyó gye lete t gyaz álla m sze rkö a következőkre néz ve gya kor olja : a gyó gys zer é- res ztü nyv ön, taXan·- és egy éb rendelkezéseken kesze ti sze mél yze t tud om ány os kép l sza bál yoz ta a ma gán tula jdo lam ilag me gha tárn zot t árs zab ály zet tség ére ; az ál- gyó gys zer tára k működését Az egészsé nba n levő güg és a gyógyszer tára k kezelésére; zat me gta rtás ára a 1nunka színvonalának er11elése é:.; ezze yi jelleg, l összefüga me gkí ván hat ó gően bizo nyo s gya kor lati hel yisé gek berendezésére és fels inté zke dés ek ker esz tülzerelésére; a gyó gy- vite le szerészi ren dsz abá lyb an me gha a gvó gys zer tár- tula jdo nos ok egy táro zot t kön yve k vál lalá éni áld oza tsátó l és hiv atá stu dat átó l füg göt vite lén ek helyességére. t A gyó gysze rtár ak sza por ndá sáv al egyes A gyó gys zer tára k álla mi eng edé ese tek ben a gaz daly foly tán felá lság i, any agi líto tt közegészségi inté zete k, s min t ilye nek az ipa r- til szellem érd eke ltsé g ker ült előtér be; a me rka nüzl etek sor ába nem tart ozn ak egy re ink ább erősödött A U vilá ghá bor ú utá n az 194 A gyógyszer tára k felügyeletével 8-5 0-e s éve kbe n a más odi k fö meg val ósu lt rész foglalkozik, mely sze rint a az állami gyó gys zer ellá tás Ez fela ann yit dat ellá tása az jele nt, hog y a gyó gys egészségügyi köz iga zga tás első zer rel kap cso lato s min den te- és má sod fok ú vék eny ség álla mi fela dat tá vál szerveire, vala1nint azok orvosi t, nev sza rul A gyógyszerészek a gyógyszer kközegeire há- gyógys~erek előállítása; forg alo mb a eze tese n a hoz ata la; a ész etre von atk ozó gyó gys zer törv ény ek és sza bál yok pon tos me gta rtás ára köt e- ellenőrz rel foglalkozó inté zm ény ek irán yítá sa; les ek A gyó gys zer tár tula jdo ése; a gyó gys zer ek jó n1i nőségének nos gyó gys zer ek jó minőségéért és hely a és kezelője a hez szükséges műszaki, tudon1ányos és any eléréséagi feltées kisz olg álta tá- tele k me gte rem tése sáé rt bün teté s terh e ala tt fele ; a tud om ány és gya km lat egylős Az okleveles ség éne k biz tos ítás a stb alk alm azo ttak saj át működésük ért elsősorban ma A gyó gys zer ész et fele tt föfelüg guk felelősek ben me gal aku lt Egészségügyi llfin yeletet az 1950A gyó gys zer ek ela dás ára kisz isztériurn, gyó gys zer tár- tula jdo nos ok vag áró lag okleveles ann ak Gyógyszerészeti l<'őosztálya látj ille tve a el. Az y eze kne k meg ha- egyes álla mig azg talm azo tt okleveles kezelői, atás i terü lete khe z tart ozó köz forúgy szin tén a kézi gal mú gyó gys zer tára k egységes működé gyó gys zer kés zlet tart ásá ra me gbí álla tgy ógy sze rek von atk ozá sáb zot t orv oso k; az nyí tásá t hiv ato ttak ellá tni a megyei gyósének iráan pedig álla tm- köz pon tok , mel yek az illetékes megyei gyszer tári vosok van nak felj ogo sítv a tan ács egészségügyi osz tály ána k felügyelete A közegészségügyi árta lma k ala tt álln ak Az elke rülé se, az egészségügyi osz tály oko n meg egységes, jó minőség elérhetősége yei vezető főgyógy sze mp ont jáb ól a sze rész ek műk leg fon tosa bb köv etel mé nye k egy ike - gyógysze- tás ána k sze ödnek, aki k a terü let gyógyszerellárek készítése, árusítása - csa ive zés ét, felü gye leté t és a gyó gys k gyó gys zer tár ban köz pon t zer tári ellenőrzését vég zik Min tör tén het dezek azt mu tatják , hog y gyó gys zer ellá tásu nk sze Gy ógy sze rtár at csak az kez elh rve zeté szá g terü leté n érv ény es gyó gys et, aki nek az OI·- ren dsz eré ben az álla mi gyó gys zer ellá tás ben és zer ész tud ori vag y sítá sa min megvalógyó gys zer ész mes teri oklevele van őségi vál toz ást ered1n ényezett Az 1948 XX X törv énv inté zke dés A törv ény a reá l- és sze mél y jog eke rak kal foglalkozik: ezek elaclhat ú gyó gys zer tá- ma z az inté zeti és kézi gyÓ gys zer tára kka t tart all kap cso ósá gáv al, örö klélato san is. Inté zet i gyó gys zer tára sével stb Kim ond ja: Reá lgy ógy k felá llítá sát oly an sze rtár i jog eze ngyó gyi nté zete kbe n engedélyezi, am ely túl nem ado má nyo zha tó Az új ek leg aláb b gyó állí tásá t sza bál yoz za, eze ket bel gys zer tára k fel- 450 fekvőbeteghellyel rendelkeznek. A kéz ügy min iszt eri en- sze rtár akr ól a következőket rendeli el: i gyó gyged ély hez köti. Az engedélyezés „M ind en t min den km meg oly an község):ien, ame lyb en lete lep ede hat áro zza a terü let speciális hel tt mvos m~ yze te és a felállí- köd ik, és ame lyb en közforgalm tan dó gyó gys zér tán a eső népessé g szá ma nin cs, kézi gyó gys zer tára t kell ú gyó gys zer tar Fió k- és ház i gyó gys zer tára k léte léte síte ni. A kéz i sülé sét csal< a gyó gys zer tárb bel ügy min iszt er eng edé lye zhe ti an az egészségügyi miniszter álta l me gha táro zot t gyó gys zer eke t, A gyó gys zer ek árá t a Ma gya r Gyó szé rum oka t és kögys zer kön yvtözőszereket kell tart ani höz csa tolt ársz abá lyo k álta l kor " onk ént a belügyminiszter szabályozza, 1972 I I törvény az egészségügyr ől Az 1876. évi XI V törv ény ren A Magyar Nép köz társ asá g ors tiek ala pjá n jelentősen előbbr delkezései a fenzággyűlése e gyó gys zer ész et, gyó gys zer ellá tás vitt ék a magyaJ: töb b éves előkészítő mu nka utá n - 1972-ben tár hel yze tét. gya lta és fog adt a el az egészs égügyről szóló tör -
1973·. január
27
GYÓGYSZERÉSZET
'nyt amely a közel száz évvel ezelőtt alkotott helyezi hatályon kívül, es a szomahsta egeszsegugy alapelveire épülve fokteti_ le egészségügyi politikánk, az egészségügy feladatait A törvény alapelvei és fontosabb rendelkezései az alábbiakat tartalmazzák: A Magyar Népköztárnaságban az egészségügy áll~mi feladat. Az állan1 a szocialista egészségügy elveivel összhangban biztosítja a lakosság egészségügvi ellátásának feltételeit, egységes irányítását, t~1 vszerű fejlesztését, inté~mé11yeinek szükséges együttműködését. Az egészségügyi föladatok ellátásában az egész társadalon1 hatéko1i-yan közre-
~~zegészségügyi ~örvényt.(1876 X~Y ~v:)
1nűködik„''
A törvény a bevezető rendelkezésekben megadja a törvény alkotásának célját: „E törvény célja, hogy megállapítsa a Magyar Népköztársaságban az egészségügyre vonatkozó alapvető rendelkezéseket és szabályozza a lakosság egészségének védelmével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket " A továbbiakban meghatározza az egészségügy körébe tartozó feladatokat, melyek a következők: -- A közegészségügy fejlesztése, a fertőző betegségek, a járvá11yok 111egelőzése és leküzdése; - A gyógyító-megelőző ellátás; - A gyógyszerellátás; - Az egészséges életmódra való nevelés, az egészségügyi műveltség fejlesztése; - A gyógyfürdő- és üdülésüggyel, valamint az ásványvizek és gyógyvizek feltárásával, hasznosításával kapcsolatos egészségügyi igazgatási feladatok; - Az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés; ~· Az 01 vasi és a gyógyszerészeti tudo1nányok művelése, fojlesztése; - Az egészségügy körébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szervek létesítése, fennta1 tása és f8jlesztése; - Az orvosi n1űsze1- és gyógyászati segédeszközökkel való ellátás; - Az egészségügyi szervek f8lkészítése és n1ű ködésük biztosítása rendkívüli körülmények között (járván:y, árvíz, stb.) esetére„" A törvény további része megállapítja, hogy: ,,Az egészségügy irányítását a minisztertanács az egészségügyi miniszter útján látja el, aki az egészségügyi szakigazgatás legfelsőbb szerve Az egészségügyi feladatok ellátását az állam biztosítja az Egészségügyi l\finisztérium, a tanácsok valamint az egészségügyi sze1 vek (intézetek, intézmények, szolgálatok, vállalatok stb ) útján .A tanács működési területén jogszabályok keretei között biztosítja az egészségügyi feladatok ellátását; egészségügyi szerveket hoz létre, illetőleg tart fenn, és azokat irányítja. A tudomány és a technika fejlesztése, a tudomán:yos kutatón1unka 1negszervezése, i1ányítása és n1űvelése, a hazai és a ne1nzetközi tudon1ányos kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazása so- rán figyelemmel kell lenni az egészségvédelemre és nakak továbbfejlesztésére. Tekintetbe kell venni a
műszaki létesítményeknek az egé~zségre gyakorolt hatását és esetleges veszélyeit, és intézkedni kell · azon elhárításáról. Új technológiai folyamatok bevezetésére, új anyagok, termékek, közfogyasztási cikkek előál lítására, feldolgozására, forgalomba hozatalára irá11yuló kutató-, értékelő, 1ninőség-ellenőrző tevékenység során kutatrú, illetőleg vizsgálni kell az egészséget érintő hatásokat is Az egészségügyi feladatok ellátásában az egész társadalom hatékonyan közreműködik Az állampolgárok a lakosság egészségvédelmét, a,z egészségvédelmet szolgáló létesítmények, berendezések rendeltetésSZBrií-használatát és működését külön rendelkezés nélkül is kötelesek elősegíteni " A törvény részletes része az egészségügy egyes szakágazatai feladatainak meghatározásával foglalkozik az alábbi bontásban:
- a közegészségügy és a járványügy; - a gyógyító-megelőző ellátás - a gyógyszerügy (negyedik rész 55 §-tói 58 §-ig), - a lakosságnak egészséges életmódra való nevelése; - a gyógyfürdő- és üdülésüggyel, valamint az ásványvizekkel és gyógyvizekkel kapcsolatos egészségügyi igazgatási feladatok; - az orvosi műszer- és gyógyászati segédeszközellátás; - a halottakkal kapcsolatos rendelkezések; - a képzés, szakképzés és továbbképzés; az orvosi és gyógyszerészeti tudon1ányok művelése, f~j lesztése; - az egészségügyi képesítéshez kötött tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések; az egészségügyi szervek; - ne1nzetközi vonatkozású rendelkezések; - a társadahni szervezeteknek és egyesületeknek az egészségüggyel kapcsolatos feladatai; -- zárórendelkezések. Az egészségügyi törvény fentiekben felsorolt fejezeteinek csaknem mindegyike valamilyen kapcsolatban van a gyógyszerüggyel, a gyógyszerészettel, a gyógyszerész munkájával Az új egészségügyi törvény hatását egészségügyünk és ezen belül a gyógyszerészet, gyógyszerellátás fejlődésére felmérni ez idő szerint még nem lehet, így nUndössze mindannyiunk azon reményének adhatok kifejezést, hogy az új törvény további fejlődést eredményez a gyógyszerellátás, a gyógyszerészet területén
1
IRODALOM (}Jógyszerügyi szervezés. Medicina, Bp (1965) - 2. Bánó '1 1 -ne. A magyar egészségügyi jogszabál:yalkotás és a gyógyszerészet fejlődése összefiig·· géseinek vizsgálata Gyógyszerészdoktori értekezés. Bp , (1971) - 3. Linzbauer, F. Codex Sanit. l\1ed Rung l., 11 , III - 4. Réthelyi J. A gyógyszerészet jogszabályainak kompendiuma. Athenaeum, Bp. (1932)„ - 5 A magya1 01'vosi rend tö1ténete . Bp. (1894) De1nkó K Az üja.bbkori magyar orvosi n1.Ű - 6. Gortvay Gy velődés és egészségügy története. Akadémiai Kiadó, Bp (1953) - 7. Schédy S. ·A magyar gyógyszerészetre vonatkozó tö1 vények és rendeletek gyűjteménye Budapest, (1887). - 8 Egészségügyi Közlöny 11, 226 (1972). l. Zalai J{
28
GYóGYSZER ÉSZET
.Il"-P J{. 3 a JJ a H : <Pap.Ma qeomuqe acue acneKmo r co3npaBOBbtX Hop.M 'JiJpaBooxpa11eHuR :ia 1000 Aem
őaHufl
Coo6ru:e ttne no cmrqaro 1000-JJe rtteH
roJJ;OBll.{ HHhr
co
)l;H5I
octtoBaH H5I CeKenn pcxepsa p, ropo.n;a I
cKHx I<üpOJJCÜ: pacc.MaI 'pHBaeT cpapMaU CBTHtfCC KHe acnCKTb l
npasoBh IX HüpM neHrepc Koro stJ;pasooxpaHettrrH ..Ott YKa-
3hIBaer Ha-TO, __l!IO nepsoe IlHCbMCH HOC pacnop.H »CCHHC -
310 BY.n;affcKttif--1{o;:i;e_Kc H3
ttaKo HOCHJI
TO.nbKO MCCTHbI H
1244-1 421 rr. I
HOC r ocY,i::i;ap crscHHOe I
,u;arttpYercH JOJihI
BOCCI\ib 1 aKHX 33KOHOB 0 s.n;paso oxpaHCH HH KO ropbIC peIII3IOIQH M o6pa30J \I rIOBJIH5I JIH Ha pa3BHrt te CHa6)l{e Hii5I uaceneH ii5I .rreKapc 1seHHbI Mii nperrap araMH
D1 K Zalai : Pha·1'11iaceut·1:cal relation s of the legislat· ion du1 ·iiig 1000 years in Hungar y On the occ.:asion of the milenni um of the füundat .ion of S"Zékes fehérvár , the firSt Roya.l Crowni ng Town of Hungar y, ihe phar1na ceutica l relation s of the legislation in the bygone 1000 years are recalled . The use of \vritten records in legislat ion of pharma ceutica l inte1est e1nerge d only in the La\v-bo ok of Buda, started in 1244, honTeve r this had been only of local po\vers. The first royal eddict having pharma ceutica l relation s \vas
Gyógyszerészet
Ii„ 28-29.
17. évfolya m 1. szá1n
issued only in the X\TI.th Centu1y ln the stud;y- 8 ~cgal
rules are discusse d \Vh1ch hav8' been of essent1 al rn:fiu„
ence on thE1 developn~enl of the supply of the populat ion \Yi1h medie:ún es
.Dr„ K Z a 1 a i: Phar1na zeutisch e Beziehu ngen der Gesetzgebu.ng Ein Rúckbli ck auf 1000 Jahre Zwn Anlass des 1000 jü.Juige n Bestehe ns von 8tuhl\veissen burg {Székes fEihérvá 1), de1 ehemal igen I-Crönungsstadt von Unga1n , '~'i1d cin Rüc.:kbl iok auf die Ent'vicklun g de1 Gesetzg ebung ll:n Gesund heitsw·e scn geboten Die erste sch1iftl iche Vero1d nung ist im Gesetz .. buch von Buda {1244- 1421) zu finden, dies \Var jedooh von lediglic h ö1 tlichem Cha1ak te1 Die erste zentrale königlic he Anordn ung stamn1 t von'l XVI Ja.hrhu ndert ln de1 vorlieg enden Abhand lung ""erden acht solche Ano1:dn ungen des--€te sundhei tsv"esen s dargesl ellt, die ffu die Ent\vic klung der A1zneim ittelve1 so1gung aussohlagg ebend \va1·en.
(l·leninielweis Orvostudoniányi Egyeteni. Egyete mi Gyógyszertár, Budap est IX , Hőgyes Endre utca 7 ) É1keze tt: 1972 VII 18
1913
„FEBRIS UNGARICA" EGY KÉTSZÁZÉVES NÉMET MŰBEN SZEPE SSY GÉZA
A finnors zági 'l'urku város könyv tárába n 1965ben egy érdeke s műre bukka ntam, mely tudom ánytörténe tileg szán1u nkra ne1n ]p,het közö1nbös, hiszen nenr inást isn1ert et. n1int a „Febri s ungari ca" betegsége t. Teljes címe a műnek a következő: „Nucleus Totjus Medici nae, quinqu epartib us" n1elyet : Arthur us Condadus Erntlir ,gius Philoso phiae et Medici nae doctor a írt l'{velve zete német, azt Le1ngóban 1770-b an adták ki, a Meyei- féle könyvk eresked ésben [!]
kór, katona láz, katona betegs ég, a n1agyar tábori kó1, a 111agya1 betegség. E?.: rendkí vül forró, veszélyes és nagyon rosszin dulaLú 1ctz, mely1éH is a tudós Schenk a következőket írja: „Ez egy táborj kórság , Morbu s castren sis, n1ely is a betege ket délutá n három és négy óra között lepi n1eg, anú kisfokú borzon gással kezdődik, hidegleléssel és lúdbőrözéssel, melv után másfél ó1ával kezdőclik a fon óság, ami azután a betege t másna p és éjjel gyötri: amikor a beteg fejfájás ról, szívgö dörben érzett fá,jásról és nyo1ná sról panasz Szc1kes ztése lexikonszerű és öt f61észből áll: 1 Lexicon Practico -Chymi oum, cum Append ice Brekodik olyann yirn, hogy a fájdalo mtól kütbál, mintvilogus Chymic us ha fojtoga tnák Má1 kezdettől olyan szomjú ság II. I ... exicon Theo1 etico-1\ íedicum gyötri a betege t, hogy azt semminemű folyad ék III. Lexicon Chiiurg icum csillap ítani nen1 képes. Az ilyen roha1n után máI\T Lexicon 'l'heore tico-An atomicu m. • \T. Lexicon Dispens atq1iu1 n Pharma eciticm n sodik vagy hannad ik napon kezd félrebe szélni, és A rendkív ül érdekes mű 1854 oldalon tárgyal ja a kor mint a bolond , mesterségéről és foglalk ozás ár ól osorvosi és gyógysz erészi tudomá nyát, meglehetősen hű tobasá gokat hadai össze Az esti órákra egyre roszséges képét nyújtv a a tudomá ny akkori állásáró l. Tudászabbu l lesz, de éjjel legsúly osabb a betegs ég: szálékos, erősen latinko dó, napjain kban már sarlatán nak tűnő felfogás t tükröz, melyne k képviselőjét raz lesz a n:,yelv, repede zettek és kicsere pesede ttek a francia fo1rada lom után mint parókás , hosszú frakkos -térdaz ajkak, vérese t is köp. Sokszor hasinen és gyötri nadrágo s, csatos cipőjű orvost és gyógysz er·észt figuráza betege ket, majda széklet egészen fekete lesz a vértak ki.. ~4-z itt vázolt kép szép metsze tben megtalá lható a től, esetleg húslésze1 ű Egyes betege k colicamű elején; talán a szerző portréja .ként. szerű Ter1nés zetesen a teljes mű is1nerte tése lehetetl en, ezé1 t fá.jdah nnt éreznek , n1ások oldalsz úrásról panasz kodcsak a címszób an is szereplő „Febris ungaTic a"-t raganak s vannak , akik megsik etülnek Sokan kapna k dom ki, azaz a „magya r lázt", melyne k heveny észett a fülük mögöt t dagan atot Lásd: »Parotid es « fordítás át szeretn ém itt közölni Vanna k akik hűdést szenve dtek, a lábhaj lásban Ennek a betegsé gnek többfe le neve is1nert : csúnya tályog okat kaptak , hogy emiatt a lábuka t ()a.strensjs rnorbu s, Febris castren sis, Febris 11un- le kellett vágni térdné l Az erős b01ivó k rendsz erint garica, Febris Therio des, Lues pannon ica, Lues beleha ltak Legtöb b beteg bőrén kis hólyag ok kePanno niae, Hunga ricus inorbu s, Morbu s castren - letkezn ek, Inint a bolhac sípés, vagy annál kissé sis, l\iorbu s hunga1 icus, :'\forbus unga.rjcus, Therio - nagyob b: általáb an a mellen vagy a háton A felső des, ullga1i ca Febrin , Verme s cerebri , etc., etc. karon és a lapock ákon rózsav örösek és akik ebbe - Tábori betegsé g, Szívüs zök, Tábori láz, Tábori a bajba beleha ltak, azokna k kék, majd fekete
1
