EURÓPAI PARLAMENT. Költségvetési Ellenőrző Bizottság * JELENTÉSTERVEZET. a Tanács számára a számvevőszéki tagságra javasolt tíz jelöltről szóló

EURÓPAI PARLAMENT ««« « « « « « « « ««

1999

2004

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

IDEIGLENES 2004/0809(CNS) 2004. április 21.

* JELENTÉSTERVEZET a Tanács számára a számvevőszéki tagságra javasolt tíz jelöltről szóló ajánlásról (C5-0000/2004-2004/0809(CNS)) (C5-0000/2004-2004/0809(CNS)) (C5-0000/2004-2004/0809(CNS)) (C5-0000/2004-2004/0809(CNS)) (C5-0000/2004-2004/0809(CNS)) (C5-0000/2004-2004/0809(CNS)) (C5-0000/2004-2004/0809(CNS)) (C5-0000/2004-2004/0809(CNS)) (C5-0000/2004-2004/0809(CNS)) (C5-0000/2004-2004/0809(CNS))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság Előadó: Diemut R. Theato

PR\523959HU.doc

HU

PE 338.220

HU

TARTALOMJEGYZÉK Oldal ELJÁRÁSI OLDAL ...................................................................................................................3 EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT ........................................................4 EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT ........................................................5 EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT ........................................................6 EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT ........................................................7 EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT ........................................................8 EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT ........................................................9 EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT ......................................................10 EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT ......................................................11 EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT ......................................................12 EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT ......................................................13 MELLÉKLET: VÁLASZOK A KÉRDÉSSORRA ÉS A JELÖLTEK SZÁMVEVŐSZÉKI TAGKÉNT KÉSZÍTETT ÖNÉLETRAJZAI ..........................................................................14

PE 338.220

HU

2/114

PR\523959HU.doc

ELJÁRÁSI OLDAL 2004. május 3-i levelében a Tanács az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdése és az Euratom-Szerződés 160b cikke értelmében konzultált a Parlamenttel a számvevőszéki tagságra javasolt tíz jelöltről. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Jan KINŠT Kersti KALJULAID Konsztantinosz KARMIOSZ Igors LUDBORZS Irena PETRUŠKEVIČIENĖ HALÁSZ Gejza Zsolt Josef BONNICI Jacek UCZKIEWICZ Vojko A. ANTONČIČ Július MOLNÁR

A 2004. május 3-i ülésen a Parlament elnöke bejelentette, hogy a javaslatokat (C5-0000/2004, C5-0000/2004, C5-0000/2004, C5-0000/2004, C5-0000/2004, C5-0000/2004, C5-0000/2004, C5-0000/2004, C5-0000/2004, C5-0000/2004) utalta a Költségvetési Ellenőrző Bizottsághoz mint illetékes bizottsághoz. 2004. március 8-i ülésén a bizottság Diemut R. Theatot nevezte ki előadónak. A 2004 április 6/7-19-i ülésein megvizsgálta a Tanács javaslatait és a jelentéstervezetet. Az utóbbi ülésen titkos szavazással elfogadta a határozati javaslatot és teljes egészében elfogadta a jelentést. A szavazáson az alábbi személyek vettek részt/A szavazáskor az alábbi személyek voltak jelen: ... (elnök/ügyvezető elnök; ... (, valamint), alelnök(ök), Diemut R. Theato (előadó), ..., ...t (helyettesítve ...), ... (helyettesítve az Eljárási Szabályzat 153. cikkének (2) bekezdése szerint , valamint ... . A jelentést ...-án/én terjesztették elő.

PR\523959HU.doc

3/114

PE 338.220

HU

EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT Jan KINŠT számvevőszéki taggá történő jelöléséről (C5-000/2004-2004/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5-000/2004), – mivel 2004. április 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és 2004. május 3-i ülésén megvizsgálta a jelölt képzettségét az ESZAK-Szerződés 45b, és az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 160b cikke szerint megállapított feltételek fényében, – tekintettel Eljárási Szabályzata 35. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A5-0000/2004), 1. Kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Jan KINŠT számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa véleményét a Tanácshoz és tájékoztatás céljából a Számvevőszékhez, az Európai Közösségek többi intézményeihez és a tagállamok számvevőszékeihez.

PE 338.220

HU

4/114

PR\523959HU.doc

EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT Kersti KALJULAID számvevőszéki taggá történő jelöléséről (C5-000/2004-2004/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5-000/2004), – mivel 2004. április 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és 2004. május 3-i ülésén megvizsgálta a jelölt képzettségét az ESZAK-Szerződés 45b, és az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 160b cikke szerint megállapított feltételek fényében, – tekintettel Eljárási Szabályzata 35. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A5-0000/2004), 1. Kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Kersti KALJULAID számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa véleményét a Tanácshoz és tájékoztatás céljából a Számvevőszékhez, az Európai Közösségek többi intézményeihez és a tagállamok számvevőszékeihez.

PR\523959HU.doc

5/114

PE 338.220

HU

EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT Konsztantinosz KARMIOSZ számvevőszéki taggá történő jelöléséről (C5-000/2004-2004/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5-000/2004), – mivel 2004. április 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és 2004. május 3-i ülésén megvizsgálta a jelölt képzettségét az ESZAK-Szerződés 45b, és az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 160b cikke szerint megállapított feltételek fényében, – tekintettel Eljárási Szabályzata 35. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A5-0000/2004), 1. Kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Konsztantinosz KARMIOSZ számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa véleményét a Tanácshoz és tájékoztatás céljából a Számvevőszékhez, az Európai Közösségek többi intézményeihez és a tagállamok számvevőszékeihez.

PE 338.220

HU

6/114

PR\523959HU.doc

EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT Igors LUDBORZS számvevőszéki taggá történő jelöléséről (C5-000/2004-2004/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5-000/2004), – mivel 2004. április 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és 2004. május 3-i ülésén megvizsgálta a jelölt képzettségét az ESZAK-Szerződés 45b, és az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 160b cikke szerint megállapított feltételek fényében, – tekintettel Eljárási Szabályzata 35. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A5-0000/2004), 1. Kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Igors LUDBORZS számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa véleményét a Tanácshoz és tájékoztatás céljából a Számvevőszékhez, az Európai Közösségek többi intézményeihez és a tagállamok számvevőszékeihez.

PR\523959HU.doc

7/114

PE 338.220

HU

EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT Irena PETRUŠKEVIČIENĖ számvevőszéki taggá történő jelöléséről (C5-000/2004-2004/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5-000/2004), – mivel 2004. április 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és 2004. május 3-i ülésén megvizsgálta a jelölt képzettségét az ESZAK-Szerződés 45b, és az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 160b cikke szerint megállapított feltételek fényében, – tekintettel Eljárási Szabályzata 35. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A5-0000/2004), 1. Kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Irena PETRUŠKEVIČIENĖ számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa véleményét a Tanácshoz és tájékoztatás céljából a Számvevőszékhez, az Európai Közösségek többi intézményeihez és a tagállamok számvevőszékeihez.

PE 338.220

HU

8/114

PR\523959HU.doc

EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT HALÁSZ Gejza Zsolt számvevőszéki taggá történő jelöléséről (C5-000/2004-2004/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5-000/2004), – mivel 2004. április 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és 2004. május 3-i ülésén megvizsgálta a jelölt képzettségét az ESZAK-Szerződés 45b, és az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 160b cikke szerint megállapított feltételek fényében, – tekintettel Eljárási Szabályzata 35. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A5-0000/2004), 1. Kedvező/elutasító véleményt nyilvánít HALÁSZ Gejza Zsolt számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa véleményét a Tanácshoz és tájékoztatás céljából a Számvevőszékhez, az Európai Közösségek többi intézményeihez és a tagállamok számvevőszékeihez.

PR\523959HU.doc

9/114

PE 338.220

HU

EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT Josef BONNICI számvevőszéki taggá történő jelöléséről (C5-000/2004-2004/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5-000/2004), – mivel 2004. április 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és 2004. május 3-i ülésén megvizsgálta a jelölt képzettségét az ESZAK-Szerződés 45b, és az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 160b cikke szerint megállapított feltételek fényében, – tekintettel Eljárási Szabályzata 35. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A5-0000/2004), 1. Kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Josef BONNICI számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa véleményét a Tanácshoz és tájékoztatás céljából a Számvevőszékhez, az Európai Közösségek többi intézményeihez és a tagállamok számvevőszékeihez.

PE 338.220

HU

10/114

PR\523959HU.doc

EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT Jacek UCZKIEWICZ számvevőszéki taggá történő jelöléséről (C5-000/2004-2004/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5-000/2004), – mivel 2004. április 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és 2004. május 3-i ülésén megvizsgálta a jelölt képzettségét az ESZAK-Szerződés 45b, és az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 160b cikke szerint megállapított feltételek fényében, – tekintettel Eljárási Szabályzata 35. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A5-0000/2004), 1. Kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Jacek UCZKIEWICZ számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa véleményét a Tanácshoz és tájékoztatás céljából a Számvevőszékhez, az Európai Közösségek többi intézményeihez és a tagállamok számvevőszékeihez.

PR\523959HU.doc

11/114

PE 338.220

HU

EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT Vojko A. ANTONČIČ számvevőszéki taggá történő jelöléséről (C5-000/2004-2004/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5-000/2004), – mivel 2004. április 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és 2004. május 3-i ülésén megvizsgálta a jelölt képzettségét az ESZAK-Szerződés 45b, és az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 160b cikke szerint megállapított feltételek fényében, – tekintettel Eljárási Szabályzata 35. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A5-0000/2004), 1. Kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Vojko A. ANTONČIČ számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa véleményét a Tanácshoz és tájékoztatás céljából a Számvevőszékhez, az Európai Közösségek többi intézményeihez és a tagállamok számvevőszékeihez.

PE 338.220

HU

12/114

PR\523959HU.doc

EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT Július MOLNÁR számvevőszéki taggá történő jelöléséről (C5-000/2004-2004/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (1) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5-000/2004), – mivel 2004. április 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és 2004. május 3-i ülésén megvizsgálta a jelölt képzettségét az ESZAK-Szerződés 45b, és az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 160b cikke szerint megállapított feltételek fényében, – tekintettel Eljárási Szabályzata 35. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A5-0000/2004), 1. Kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Július MOLNÁR számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa véleményét a Tanácshoz és tájékoztatás céljából a Számvevőszékhez, az Európai Közösségek többi intézményeihez és a tagállamok számvevőszékeihez.

PR\523959HU.doc

13/114

PE 338.220

HU

MELLÉKLET: VÁLASZOK A KÉRDÉSSORRA ÉS A JELÖLTEK SZÁMVEVŐSZÉKI TAGKÉNT KÉSZÍTETT ÖNÉLETRAJZAI TARTALOM Oldal 1. CSEHORSZÁG - Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra ......................................................................................................15 B. Önéletrajz...........................................................................................................................25 2. ÉSZTORSZÁG - Kersti Kaljulaid A. Válaszok a kérdéssorra ......................................................................................................28 B. Önéletrajz...........................................................................................................................37 3. CIPRUS - Konsztantinosz Karmiosz A. Válaszok a kérdéssorra.........................................................................................................40 B. Önéletrajz..... ........................................................................................................................46 4. LETTORSZÁG - Igors Ludborzs A. Válaszok a kérdéssorra.........................................................................................................49 B. Önéletrajz..... ........................................................................................................................53 5. LITVÁNIA - Irena Petruskeviciene 9. Válaszok a kérdéssorra.........................................................................................................57 10. Önéletrajz .............................................................................................................................63 6. MAGYARORSZÁG - Halász Gejza A. Válaszok a kérdéssorra.........................................................................................................65 B. Önéletrajz .............................................................................................................................71 7. MÁLTA – Josef Bonnici A. Válaszok a kérdéssorra.........................................................................................................74 B. Önéletrajz .............................................................................................................................79 8. LENGYELORSZÁG - Jacek Uczkiewicz A. Válaszok a kérdéssorra.........................................................................................................84 B. Önéletrajz .............................................................................................................................91 9. SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič A. Válaszok a kérdéssorra.........................................................................................................95 B. Önéletrajz ...........................................................................................................................102 10. SZLOVÁKIA - Julius Molnár A. Válaszok a kérdéssorra.......................................................................................................105 B. Önéletrajz ...........................................................................................................................111

PE 338.220

HU

14/114

PR\523959HU.doc

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra Szakmai tapasztalat 1.

Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetés– ellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit.

Teljes szakmai karrieremet (1988 óta) az államháztartásnak és a kormány külső ellenőrzésének szenteltem. Csehország Pénzügyminisztériumában dolgoztam összesen megközelítőleg 11 évig, mintegy öt éven keresztül, 1998-ig pedig Csehország Számvevőszékén. (a) 1988-tól 1998-ig Csehország Pénzügyminisztériumában dolgoztam, ennek nagy részét az Állami Költségvetési Osztályon, ahol mintegy öt éven keresztül voltam igazgatóhelyettes. Fő feladataim a következők voltak: -

az állami költségvetés előkészítésének összehangolása, az állami költségvetés megvalósításának folyamatos nyomon követése, költségvetés-tervezési módszerek és a költségvetés megvalósításának vizsgálata, ebbe beleértve a teljesítményalapú költségvetés-tervezést is, költségvetési besorolás, költségvetési kérdésekben a Pénzügyminisztérium képviselete nemzetközi és külföldi intézményekkel fenntartott kapcsolataiban (Európai Unió, IMF, Világbank, OECD, stb.).

Ismét a Pénzügyminisztériumban dolgoztam 2003 márciusától júliusáig mint a miniszter tanácsadója. Részt vettem Csehország költségvetési reformjának előkészítésében. Azon belül a költségvetési reform azon részéért voltam felelős, amelynek célja a középtávú, célzott költségvetés-tervezés megvalósítása volt. (b) 1999-től 2003 márciusáig Csehország Számvevőszékén dolgoztam. Ez idő alatt a Számvevőszék minőségbiztosításáért, annak tevékenységeivel és azok hatásával kapcsolatos elemzések lebonyolításáért és – különösen a teljesítményközpontú ellenőrzés terén – módszertani segítségnyújtásért felelős osztályának voltam igazgatója. 2003 júliusa óta vagyok tagja a Számvevőszéknek. A Számvevőszék legmagasabb szervének, Irányító Testületének is tagja vagyok. Mint ennek a pozíciónak a birtokosa, levezetem az Irányító Testület által rám bízott vizsgálatokat, mely során mindenek felett a kormány támogatóprogramjaiban szereplő gazdálkodás, eredményesség és hatékonyság értékelésére koncentrálok. 2.

Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

A következőket ítélem meg a három legfontosabb döntésként:

PR\523959HU.doc

15/114

PE 338.220

HU

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra (a) Az új költségvetési besorolás megvalósítása Csehországban 1997-től kezdve, melyet magam készítettem. Ez a költségvetési besorolás fontos összetevője a folyamatos ellenőrzés és az államháztartás számon kérése és jelentése rendszerének Csehországban nemzeti és regionális szinten. Néhány kisebb módosítással ez még ma is használatban van. A korábbi besorolás, amelyet helyettesít, nem biztosította a pénzügyi adatok kellő átláthatóságát és nem volt kompatibilis a nemzetközi standardokkal (különösen a GFSszel). (b) A középtávú, célzott költségvetés-tervezés megvalósítása Csehországban A költségvetés összeállításának és megvalósításának jelenlegi rendszere Csehországban nem kielégítő. A cseh parlament most tárgyalja a költségvetési szabályokról szóló törvény (egységes költségvetési törvény) módosítását, amely, ha elfogadják, alapvetően megváltoztatná a költségvetés tervezésének módját. Hangsúlyozott cél, hogy a költségvetés tervezésének és megvalósításának, a kormány költségvetési fegyelme és felelősségre vonhatósága növelésének tekintetében a határozottan jobban programozott középtávú megközelítés felé tartsunk. Középtávú, célzott költségvetési tervezési és középtávú kiadási rendszerre és a kormány és egyes minisztériumok által létrehozott programozási keretekre épül, amelyet a kormány a költségvetés-tervezettel együtt a parlamentnek vizsgálatra és jóváhagyásra benyújtott. Az ezen intézkedéseket előkészítő munkacsoport vezetője voltam a Pénzügyminisztériumban. (c) A Számvevőszék vizsgálati standardjainak előkészítése és elfogadása A standardokat a Számvevőszék Irányító Testülete ez év februárjában jóváhagyta. Ahogy az más számvevőszékeknél is a helyzet, ezek a standardok a minőségbiztosítás kulcsfontosságú elemét képviselik a könyvvizsgálók tevékenységének előkészítésében és végrehajtásában. Különösen abban az esetben, amikor egy számvevőszéket irányító testület vezet, ők nélkülözhetetlen közös minőségi szintjelzőként szolgálnak a számvevőszék tagjai és a könyvvizsgálók számára. Részt vettem e standardok előkészítésében és elfogadásában mint az osztály igazgatója és mint a Számvevőszék tagja is. Függetlenség 3.

A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira?

A függetlenség elvét az Európai Számvevőszék tagja feladatainak ellátása tekintetében a következőképp értelmezem: (a) intézményi függetlenség – egy tagország kormányától vagy bármely más európai vagy nemzeti intézménytől való függetlenség (a számvevőszékeket is beleértve): feladataim teljesítése közepette ezen intézmények nem befolyásolhatnak, (b) a származási országtól való függetlenség – a feladatok pártatlan elvégzése ott, ahol egy könyvvizsgálat egy bizonyos tag- vagy más országot érint, még akkor is, ha a nyomozás az illető származási országát érinti,

PE 338.220

HU

16/114

PR\523959HU.doc

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra (c) politikai függetlenség – kötelessége teljesítése közben a Számvevőszék tagja semmilyen politikai álláspontot nem támogathat, semmilyen politikai csoportosulás nevében nem cselekedhet az Európai Számvevőszéken, és minden olyan vizsgálatot el kell kerülnie, amely úgy értelmezhető, hogy egy politikai álláspont a másik fölé kerekedik. (d) pénzügyi és jogi függetlenség – a megbízatás alatt minden más jogi tevékenység és azok anyagi jövedelmeinek elhagyása. A következő elvek meggyőződésem szerint elválaszthatatlanul kapcsolódnak a függetlenség elvéhez. -

4.

erkölcs és etikai hitelesség, a feladatok ellátása a tagokra vonatkozó kötelességek és jogok keretein belül, ahogy az a Szerződésben és az idevonatkozó közösségi jogszabályokban le van fektetve, és az Európai Számvevőszék által elfogadott standardoknak és más belső szabályoknak megfelelően.

Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll?

Jelenleg Csehország Számvevőszékének tagjaként látom el feladatomat, és a posztból eredő kötelezettségeimnek eleget teszek. A jelenleg alkalmazott eljárás arra az esetre, ha valaki fel kíván hagyni tevékenységével Csehország Számvevőszékének tagjaként az, hogy beadja lemondását a Parlament Alsóháza elnökének. Amennyiben kineveznek az Európai Számvevőszék tagjává, természetesen lemondanék posztomról Csehországban, mielőtt felvenném a munkát. A két poszt (az Európai Számvevőszék tagja és a Számvevőszék tagja) kölcsönösen inkompatibilisek a cseh törvények szerint. 5.

Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben érintett, kérjük, részletezze azt.

Nincs semmilyen olyan üzleti vállalkozásom vagy vagyonom, amelyre a kérdésben utalnak, amely összeférhetetlen lenne esetleges jövőbeni pozíciómmal. Ezért készen állok arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozzam és nyilvánossá tegyem minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat. Nem vagyok érintett peres ügyben.

PR\523959HU.doc

17/114

PE 338.220

HU

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra 6. Készen áll arra, hogy számvevőszéki taggá történő kijelölését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét? Igen, lemondok Csehország Számvevőszékének tagságáról (lásd a 4. kérdésre adott válaszomat is). Más aktív funkcióm nincs. Nem vagyok, és sosem voltam politikai párt tagja. 7.

Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek?

Súlyos szabálytalanság vagy akár csalás és/vagy megvesztegetési ügy észlelése esetén – amelyben származási tagállamomban tevékenykedő szereplők érintettek – pontosan ugyanúgy járnék el, mint ha ilyen tevékenységet bármely más tagállamban tevékenykedő szereplők érintettségével észlelnék (lásd a 3. kérdésre adott válaszomat is). Feladatok végrehajtása 8.

Mik legyenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői egy közszolgálatban?

Megkísérlem válaszom rövid összefoglalását néhány pontban: 1. A szóban forgó intézmény céljainak, politikáinak és programjainak, valamint a tevékenység által elérendő eredmények világos megfogalmazása. 2. Az alkalmazottak feladatainak egyértelmű megfogalmazása a vezetési struktúrán belül, tehát a hatáskörök meghatározása (az 1. ponttal összefüggésben), a pénzügyi források kezelésével kapcsolatos felelősség, és az elérendő eredmények iránti felelősség (adott esetben mérhető célok felállítása). 3. A pénzügyek kezelésével kapcsolatos hatáskörök meghatározása (például egyes alkalmazottak felhatalmazása rang és személyiség alapján). Decentralizált könyvvizsgálási eljárások a pénzügyek kezelésével kapcsolatban. Minden kifizetés „kereszt-engedélyezett” lenne legalább két ember által, vagyis a felelősség el lenne osztva az adott ügyért felelős vezető és egy pénzügyi tisztviselő között. Az alkalmazottakat segítő átlátható írott szabályok megléte a pénzügyek kezelésében.

PE 338.220

HU

18/114

PR\523959HU.doc

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra 4. Hatékony információs és kommunikációs rendszer (könyvelés, jelentés), amely lehetővé teszi a pénzügyi forgalom, valamint a tevékenységek és programok által elért eredmények folyamatos nyomon követését. Minden pénzügyi tranzakció folyásának nyomon követhetősége (eseménynapló). A vezetés különböző szintjei közötti információáramoltatás képessége annak érdekében, hogy folyamatos legyen az információszolgáltatás, valamint az elért célok, a hatások és a pénzügyek helyes használata felett a vezetés kontrollja. Átlátható írott szabályok megléte. 5. A belső ellenőrzés hatékony működése. A vezetés feladataitól való nyilvánvaló elválasztás. A feladatok ellátásához szükséges hatáskör a személyzet és a technikai felszerelés tekintetében a megfelelő mozgástér garantálása érdekében. Aktív kommunikáció az intézmény legmagasabb rangú vezetője és a könyvvizsgáló között. 6. A belső ellenőrzéssel együttműködve a potenciális kockázatok folyamatos kiszűrése és értékelése és a megfelelő lépések megtétele eltávolításuk felé. 7. A megelőzésre szolgáló (információs és ellenőrző-) rendszerek támogatása a rendellenességek és a csalás kiszűrésére. A belső erkölcs és a nyitottság kultúrájának támogatása a szervezeten belül a lehetséges rendellenességre és csalásra való figyelmeztetések elősegítésére. 9.

A csatlakozó országokról szóló legutóbbi országjelentésében a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ország közigazgatásában késik a pénzügyi ellenőrzés megfelelő rendszerének létrehozása, beleértve az előzetes ellenőrzést, a független belső és külső vizsgálatot. Az érintett országokban milyen intézkedések kapjanak elsőbbséget?

Mielőtt konkrét választ adnék erre a kérdésre, meg kell említenem, hogy sajnos Csehországban a pénzügyi ellenőrző rendszereket sokáig alulbecsülték és nem kétséges, hogy ugyanez a helyzet a többi csatlakozó országban. Ez a költségvetési források terén általánosan alacsony erkölcsi és felelősségbeli szinthez vezetett. A költségvetési forrásokat a kormányintézményekben „készpénznek” tekintették és tekintik sok helyen most is a gazdaságra való ráfordításukat tekintve, hatékonyságot és eredményességet szem előtt tartva és sajnos használatuk törvényességét tekintve is. A „pénzügyi ellenőrzési rendszer” gondolatának gyakorlati aspektusait többféleképp értelmezik és hajtják végre: különböző kormányintézmények meglehetősen eltérő kézikönyveket használnak e rendszer megvalósításához. A könyvvizsgálás intézményi keretei jelenleg csak nagyon új hagyományokkal rendelkeznek a közszolgálati szektorban, mind a belső, mind a külső ellenőrzés tekintetében.

PR\523959HU.doc

19/114

PE 338.220

HU

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra Az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésével sok lépést tettünk e helyzet javítása felé, különösen azért, hogy biztosítsuk, hogy Csehország „kész legyen az EU-támogatások befogadására”. Nem kétséges, hogy ez észszerű, de ugyanakkor paradox is. Az európai alapokból várt segélyek mértéke természetesen sokkal kisebb, mint az a támogatási mennyiség, ami a helyi adókból kerül újraelosztásra az állami költségvetés által. Legalább ugyanannyi éberséget kellene tehát szentelni ezen alapok pénzügyi nyomon követésének, nemde? Ismét megkísérlem összefoglalni a legalapvetőbb lépéseket, amelyeket meg kellene tenni: 1. A kormány, a miniszterek és kormányintézmények nagyobb mértékű költségvetési korlátozása, amely a nyomásgyakorlás leghatékonyabb formája annak érdekében, hogy a költségvetési alapok használatához a leghatékonyabb vezetési megközelítéseket megtalálják. 2. Egyrészt decentralizáció. A vezetői felelősség, valamint a minisztereknek és a kormányintézményeknek a rájuk bízott költségvetési alapok feletti hatáskörének világos megfogalmazása, a maximum takarékosság és hatékonyság elérése, a programban szereplő célok teljesítése, amelyekre használni kell azokat. A vezetői felelősség világos meghatározása a megfelelő pénzügyi eljárásmód és a gazdálkodás ellenőrzése, folyamatos nyomon követése, a hatékonyság és eredményesség érdekében. 3. Másrészt a Pénzügyminisztérium erősebb szerepe. A minisztériumnak az éber őr szerepét kell betöltenie, folyamatosan nyomon kell követnie és vizsgálnia, hogy a minisztériumok és ügynökségeik által használt fizetési rendszerek garantálják-e a minőségi pénzügyi vezetést és ellenőrzést. Amennyiben nem, a minisztériumnak javasolnia kell a költségvetési támogatások átcsoportosítását. A „központi harmonizációs osztály” szerepét is be kell töltenie, egységes és átlátható standardok és más részletes irányvonalak felállításával, ebbe beleértve egy ellenőrzési listamintapéldányt a pénzügyi vezetés egészséges kultúrájának biztosítására, ahogy azt a 9. kérdésre adott válaszban elmondtam. 4. A belső és külső ellenőrzési szerepének betöltése a gyakorlatban, megbízatásuk és a személyzetről való gondoskodás tekintetében, csakúgy mint tevékenységük lényegét tekintve. Ezeket az osztályokat sokszor nem tekintik függetlennek a vezetéstől. Sokszor a folyamatos vezetés általi nyomon követés helyettesítéseként szolgálnak, és mégis, vizsgálati tevékenységeik köre sokszor nem fedi le azokat a kulcsfontosságú rendszereket, ahol a rendellenesség jelentős kockázata áll fenn. A cseh Számvevőszék könyvvizsgálójaként számos nyilvánvaló rendszergyengeséggel találkoztam a vezetés szintjén, melyek jelentős rendellenességekhez vagy gyenge gazdálkodáshoz vezettek a pénzügyek kezelése területén, vagy legalábbis azok kockázatához. Azokban az intézményekben, ahol tevékenykedett belső könyvvizsgáló, az ilyen gyengeségek teljesen nyomozásának területén kívül maradtak. A Pénzügyminisztériumnak itt is fontos szerepe lehet a standardok és specifikus irányvonalak felállításával a belső könyvvizsgálók számára.

PE 338.220

HU

20/114

PR\523959HU.doc

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra 5. A külső vizsgálati intézmény (SAI) szerepének hatékonyabb meghatározása. Ennek a lépésnek van egy objektív és egy szubjektív oldala. Egyrészt a SAI-nak megfelelő jogi hatáskörrel kell rendelkeznie kötelessége ellátásához – a pénzügyi vezetés és ellenőrzés területén a gyenge pontok felfedezéséhez. Csehországban például a SAI hatáskörébe nem tartozik bele a regionális autonóm hatóságok vezetésének ellenőrzése, melyek a köztámogatások 15-20%-át kapják. Másrészt a SAI véleményem szerint újra kell hogy csoportosítsa tevékenységi köreit, tárgyi és humán erőforrásait a nagyobb hatékonyság érdekében. Aktívabbnak kell lennie a nyomásgyakorlás területén, hogy a belső ellenőrzés és a belső vizsgálat hatékony rendszereit hozza létre, annak érdekében, hogy ne kelljen saját magának végeznie az ilyen tevékenységeket, ami a sokszor alapvető rendellenességek feltárását illeti. Figyelmét egyrészről a kormány végső mérlegének legális pénzügyi vizsgálata kivitelezésének irányítására, másrészről pedig a tematikus teljesítményvizsgálat irányítására kell fordítania. Kommunikatívabbnak kell lennie a parlamenttel és a parlamenti bizottságokkal is, és törekednie kell a beavatkozásra, hogy biztosítsa, hogy felfedezései végül a hibák kijavítására szolgálnak. 10. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? Minden demokratikus társadalomban a parlament a független külső könyvvizsgálati intézmény fő partnere, és így kell ennek lennie az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament esetében is. Az Európai Számvevőszék tevékenységének célja nem csupán az illegális tevékenységek és más hibák kiszűrése kell hogy legyen, hanem benne kell hogy legyen az is, hogy munkájával biztosítja a hiányosságok kívánt kijavítását is. Mindazonáltal ezt magában nem képes megtenni, csak más európai intézményekkel, különösen a Parlamenttel együttműködve. Leginkább magától értetődő partnere a parlamenti bizottságok közül a Költségvetési Ellenőrző Bizottság. Az Európai Számvevőszék tagjaként kötelességem lenne – a Számvevőszék felhatalmazásával – az Európai Parlament és különösen a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság számára feltárni a Számvevőszék által rám bízott vizsgálatok eredményét, és indokolni azokat. Ez nem csak azt jelenti, hogy a feltárt törvényszegéseknek és az EU költségvetési alapok kezelése során felmerülő gazdálkodási, eredményességi és hatékonysági hiányosságoknak kell különös figyelmet szentelni, hanem a rendszeres kockázatoknak is, amelyek a jövőben méltánytalansághoz vagy más hibákhoz vezethetnek, és amelyek általánosságban az Unió pénzügyi érdekeivel szemben állnak.

PR\523959HU.doc

21/114

PE 338.220

HU

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra Nem tudom, hogy a két intézmény közötti kölcsönös együttműködést jelenleg hogyan működtetik formális és szervezési szinten. Feltételezem, hogy rendszeres (időközönként ismétlődő) kapcsolattartó értekezleteket tartanak, amelyek során a Számvevőszék jelentést tesz a Parlamentnek a vizsgálati eredményekről és az elnököt és a tagokat szóbeli információval és javaslatokkal látja el. E rendszeres kapcsolat mellett az Európai Számvevőszék és tagjai – nem kétséges – kérés esetén a vizsgálatokból következő specifikus kérdésekre magyarázattal szolgálnak. Azt is feltételezem, hogy a Parlament kérheti az Európai Számvevőszék vagy tagjai véleményét a költségvetés irányításával és kezelésével kapcsolatos (jogi és egyéb) kezdeményezéseiről, különösen, ha a hiányosságok kiigazításáról vagy olyan kockázatok eltávolításáról van szó, amelyre az Európai Számvevőszék korábban felhívta a figyelmet. 11. Mint tudja, a Bizottság megváltoztatja könyvviteli rendszerét. Mivel nyújtana többet egy ilyen változás? Amennyire én tudom, az Európai Bizottság könyvviteli rendszere megváltoztatásának lényege az, hogy a készpénzalapú rendszerről a növekményalapú rendszerre térnek át. Ez messzemenően ésszerű lépés: valóban, ugyanabban a reformirányban halad, mint ami a trend volt az elmúlt években a fejlett országok közszolgálati szektorában. Bizonyára segít majd megerősíteni a vezetés ítélőkészségét és javítani az uniós alapok kezelésének adminisztrációját és nyomon követését. Egy növekményalapú könyvviteli rendszer sokkal hasznosabb, a szervezetnél zajló gazdasági folyamatokkal és a vezetésükhöz használt módszerek eredményeivel kapcsolatos információkkal látja el használóit (vezetőket, stakeholdereket és könyvvizsgálókat), mivel ez abba az időszakba helyezi a tranzakciót, amikor az valójában megtörtént és nem abba, amikor a pénz megérkezett, vagy azt kifizették. Mindenekelőtt a költségeket követi nyomon és nem a kifizetéseket, és helyesen tünteti fel, hogy az egyes szervezeteknek odaítélt forrásokból mennyit használtak fel valójában az adott időszakban – mint például munkából, anyagokból és szolgáltatásokból, akárcsak a tőkéből, amelyeket mind a költségek alatt jegyeznek az élettartamuk során bekövetkezett értékcsökkenésnek megfelelően. A növekményalapú könyvvitelnek vannak pozitív előnyei általános szinten és az egyedi programok és politikák értékelésének tekintetében is. Általános szinten például a stakeholderek (Parlament) sokkal pontosabb információt kapnak a költségvetés elmúlt évi kezelésének eredményeiről (a költségvetés kezelésének kulcsindikátoraként). Készpénzfizetési számlák és befizetések összehasonlítása helyett, amely nem feltétlenül van objektív kapcsolatban az adott költségvetési évvel, azok az esedékességek és költségek vannak feljegyezve, amelyek valóban felmerültek az adott év gazdasági műveleteiből. A felhasználók a pénzforgalomról is kapnak információt, mivel a növekményalapú könyvviteli rendszer jelentéseiben pénzforgalmi kimutatások is vannak.

PE 338.220

HU

22/114

PR\523959HU.doc

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra A növekményelv a valóságos költségek pontosabb nyomon követéséről is gondoskodik az egyes programok és politikák tekintetében és ezért előnyeikről és a költségekhez mért teljesítményükről becslést ad. Az első fejlett országok, amelyek a növekményalapú könyvviteli rendszerre tértek át (pl. Ausztrália és Új-Zéland) pontosan a valós költségek nyomon követésének igényével igazolták az áttérést és ezáltal elemezték a kormányprogramok hatékonyságát. A valós költségek nyomon követésének képessége inkább a tőke gazdaságosabb felhasználásához vezet. Az Európai Bizottságnak is nagy valószínűséggel előnye származik abból, ha bevezeti a növekményalapú rendszert. Mindazonáltal azok az országok, amelyek már áttértek a növekményalapú rendszerre, mind utaltak az összehangolás és a váltásra való elővigyázatos felkészülés szükségességére, különösen a személyes képzés és az automatikus információs rendszerek módosításának terén. 12. Támogatja az európai ügyész hivatalának létrehozását? Milyen természetű kapcsolatokat tartson fenn ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF? Az európai ügyész posztjának létrehozásának ügyében nem rendelkezem elég információval ahhoz, hogy egyértelműen válaszolni tudjak a kérdésre. Tudom, hogy komoly tárgyalások folytak az ügyről, amelyek fontos és még meg nem oldott jogi kérdéseket is érintettek. Mindazonáltal a számomra elérhető információk alapján az európai ügyész posztjának megteremtését jó irányba tett lépésnek tartom. Könyvvizsgálóként nincs kétségem afelől, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme és a gazdasági bűnözés elleni harc létfontosságú célkitűzések. Az Európai Számvevőszék és a nemzeti számvevőszékek szintén aktívak e megbeszélésekben, és felállítottak egy munkacsoportot a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére az EUtagországok számvevőszékei és az Európai Számvevőszék elnökeinek Kapcsolati Bizottsága által. Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF), amely együtt dolgozik az AFCOS-hoz tartozó nemzeti szervekkel (ide értve Csehország Számvevőszékét is), aktív a csalás és korrupció megelőzésének és feltárásának terén. Mindazonáltal a jelenlegi rendszer nem eléggé hatékony a gazdasági bűnözés területének törvényei tekintetében. Természetesen a legsürgetőbb az, hogy olyan megoldást találjunk, ami biztosítja az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek hatékonyabb védelmét az új országok csatlakozásának fényében, mind a törvénytelen tevékenység magasabb szintjének kockázata, mind a gazdasági bűnözéssel kapcsolatos törvények betartatásának területén fellépő további széttöredezettség tekintetében. Talán az európai ügyész posztjának felállítása megoldást kínál erre, aki közvetlenül nyomozna a bűncselekmények ügyében és közvetlenül végezné a bűnüldözést; közvetlenül védené meg az Unió pénzügyi érdekeit a nemzeti jogi intézmények felett.

PR\523959HU.doc

23/114

PE 338.220

HU

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt A. Válaszok a kérdéssorra Ha az európai ügyész irodáját felállítják, meg kellene állapodni a többi intézménnyel egy hatékony megoldásról mindenek előtt annak érdekében, hogy megelőzzük a különböző intézmények hatásköreinek és tevékenységeinek átfedését, például az OLAF hatásköreivel. Mielőtt az európai ügyész hivatalát felállítják, határozni kell mindkét intézmény kompetenciáinak területéről és a köztük kívánatos kölcsönös együttműködésről. Az Európai Számvevőszéknek magának is közvetlen kapcsolatot kell fenntartania mindkét intézménnyel. Kötelessége kell hogy legyen az, hogy közvetlenül tájékoztassa az európai ügyész hivatalát amikor könyvvizsgálói tevékenysége során bűncselekmény gyanúja merül fel. Együtt kell működnie az OLAF-fal (vagy azzal a szervezettel, ami azt képviseli) a pénzügyi ellenőrzési rendszerekben lévő kockázat felfedezésének terén, amely növelhetné a korrupció és a csalás kockázatát. Egyéb kérdések Válasz a 13. kérdésre Úgy hiszem, hogy megfelelően képzett vagyok ahhoz, hogy az Európai Számvevőszék tagja legyek. Amennyiben a Parlament negatív értékelést adna, végiggondolnám ellenvetéseit és feltehetőleg visszavonnám jelöltségemet, mivel úgy ítélem meg, hogy az Európai Számvevőszék tagjainak szüksége van a Parlament bizalmára.

PE 338.220

HU

24/114

PR\523959HU.doc

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt B. Önéletrajz I.

Oktatás és képzés: II.1. Egyetemi diploma: Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem, 1987-ben szerzett diplomát II.2. Egyéb tanulmányok: Könyvelés és könyvvizsgálás (CIPFA, London, 1991) Privatizáció és államháztartás (JICA, Tokió, 1992) Az államháztartás kezelése (IMF, Bécs, 1993) Kormányzási pénzügyi statisztikák (IMF, Washington D.C., 1994) Fejlesztési segélyek a vállalati szektor számára (JICA, Tokió, 1998)

II.

Szakmai tapasztalat

III.1. Munkahelyek: Intézmény Csehország (Cso.) Számvevőszéke Cso. Pénzügyminisztériuma

Miniszteri tanácsadó

Cso. Számvevőszéke

Igazgató, Elemzési osztály

Cso. Pénzügyminisztériuma

Igazgatóhelyettes, Állami Költségvetési Osztály Vezető tisztviselő, Állami Költségvetési Osztály Tisztviselő, Pénzügyi Elemzések Osztálya

Betöltött pozíció

Időszak 2003. július -

Tag

2003. március – 2003. július 1999. január – 2003. március 1994. január – 1998. december 1990 március – 1993 december 1988. október – 1990. február

III.2. Szakértői megbízatások: Szervezet Nukleáris Kutatások Európai Szervezete (CERN) Nemzetközi Valutaalap (IMF) Világbank

PR\523959HU.doc

Megbízatás A Pénzügyi Bizottság tagja Üzbegisztáni kiküldetés – szakértő A központi költségvetési ellenőrzés és az átláthatóság értékelése Cso.-ban (jelentés)

25/114

Időszak 1993 – 1996 1995 1999

PE 338.220

HU

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt B. Önéletrajz

OECD (SIGMA)

I.

Külső ellenőrzés létrehozása a posztkommunista országokban (előadás a volt Szovjetunió tagköztársaságai számára rendezett szemináriumon – Budapest) Tanácsadó – közkiadások kezelése és teljesítményalapú költségvetés-tervezés: - Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság - Szlovákia - Albánia

2001

1997 1998 1999 és 2000

Publikációk: J. Kinšt: Költségvetési besorolás (Prága, 1996, 1997, 1999, 2000, 2002, 2003). D. Prokůpková, J. Kinšt: Önkormányzatok könyvelésének és költségvetési besorolásának praktikus gyakorlata (Prága, 2001).

II.

Tanítási tapasztalat: Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem – a Közkiadások menedzsmentje és költségvetési besorolási kurzusok külső oktatója (2000-) A cseh központi, regionális és helyi kormányzati alkalmazottak oktatása költségvetési besorolás és jelentés témakörökben (1996–)

III.

Szakmai megbízatások A Tudományos Testület tagja, Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem

IV.

Egyéb képesítések VII.1. Nyelvek: Angol – folyékony Orosz – passzív Francia – kezdő

VII.2. Számítógépes ismeretek: MS Word, Excel, PowerPoint, Internet. További információ A Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése (1987) és a cseh hadseregben teljesített katonai szolgálat után Csehország Pénzügyminisztériumában kezdtem dolgozni 1988-ban – először a Pénzügyi Elemzési Osztályon, azután pedig az Állami Költségvetési Osztályra helyeztek át 1990-ben. Fő feladatom az állami költségvetés összeállítása, megvalósításának elemzése és értékelése volt.

PE 338.220

HU

26/114

PR\523959HU.doc

1. CSEHORSZÁG – Jan Kinšt B. Önéletrajz 1994-ben kineveztek az Állami Költségvetési Osztály igazgatóhelyettesének és az Általános Költségvetési Ügyek Osztálya vezetőjének. Főbb feladataim voltak többek között: · · · · · · ·

az éves költségvetés-tervezet előkészítésének és összeállításának összehangolása, a költségvetési tartalékok kezelése, költségvetési teljesítményelemzés és a felülvizsgálatára irányuló javaslatok, a Pénzügyminisztérium képviselete az EU-val, nemzetközi intézményekkel (IMF, Világbank, OECD, stb.) és külföldi hitelminősítő ügynökségekkel való tárgyalások során a költségvetéssel kapcsolatos ügyekben, a költségvetési besorolás és a költségvetési jelentés ellenőrzése, képzés és munkaműhelyek szervezése kormánytisztviselők számára költségvetési módszerekről, szakértői megbízatások (IMF, OECD – lásd III.2. rész)

1999-ben csatlakoztam Csehország Számvevőszékéhez, ahol négy évig voltam az Elemzési Osztály igazgatója. A feladataim a következők voltak: · · · · · ·

A Számvevőszék elnöke számára elemzési dokumentumok összeállítása módszertani, jogi és számítógépes segítségnyújtás a könyvvizsgálóknak könyvvizsgálati standardok és kézikönyvek előkészítése, A SAO álláspontjának megfogalmazása az állami zárómérlegről, a cseh SAO képviselete az ECA, SIGMA munkacsoportban és a tagjelölt országoknak a Könyvvizsgálói Kézikönyvért felelős szakértői munkacsoportjában, szakértői megbízatások (Világbank, OECD – lásd III.2. rész).

A SAO elnökének beleegyezésével 2003 márciusában visszamentem a Pénzügyminisztériumhoz négy hónapra, hogy a miniszter tanácsadójaként dolgozzam. Csehország államháztartási reformján belül a középtávú és célzott költségvetés-tervezés rendszerének kialakításáért voltam felelős, amely 2004 januárjában lépett életbe. A SAO néhai elnöke, Dr. Voleník ajánlatára és a Képviselőház ezt követő, 2003. májusi jóváhagyásával a Számvevőszék tagjává neveztek ki 2003 júliusában.

PR\523959HU.doc

27/114

PE 338.220

HU

2. ÉSZTORSZÁG – Kersti Kaljulaid A. Válaszok a kérdéssorra Szakmai tapasztalat 1. Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetés– ellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit. Vezetés- és pénzügyi ellenőrzés: míg a Hansa-banknál dolgoztam, feladatköröm főként a fúziókkal és felvásárlásokkal kapcsolatos tanácsadás volt, beleértve a privatizációs folyamat vételi oldalának tanácsadását, valamint foglalkoztam vállalatok szanálásával, és nehézségekkel küzdő vállalatok működő cégként történő eladásával. Ezek a tevékenységek magukban foglalták az átvilágítást (due diligence vizsgálat) és a cégértékelést is. Államháztartás: 1999-ben az orosz pénzügyi válság utóhatásai még érzékelhetőek voltak a gazdaságban, és a költségvetési bevételek drámai módon alatta maradtak a tervezettnek. A kormány úgy határozott, hogy csökkenti a nem kötelező állami kiadásokat. Az én szerepem ebben a folyamatban az volt, hogy a miniszterelnök megbízásából tárgyalásokat folytattam a szakminiszterekkel a kitűzött kiadási célok teljesítésének érdekében, valamint a folyamatnak a pénzügyminisztériummal való egyeztetése céljából. A pénzügyminiszterrel és a szociális ügyek miniszterével együtt részt vettem a nyugdíjreform tervezésében (áttérés a hagyományos felosztó-kirovó rendszerről a részben tőkefedezeti rendszerre). Mivel a reformbizottságban a koalíciós pártok miniszterei ott voltak, míg a miniszterelnök pártját egy miniszter sem képviselte, rám hárult a feladat, hogy a miniszterelnök képviseletében tárgyaljak. Irányítás: Észtország harmadik legnagyobb erőművének, az Irunak a pénzügyi vezetőjeként az volt a feladatom, hogy rámutassak a cég irányításának, valamint ellenőrzésének gyengeségeire, és korrigáljam azokat, a jogszerű, szabályszerű és hatékony tranzakciók biztosításának érdekében. Később, amikor már én voltam az erőmű igazgatónője, a vállalat alkalmazta a TQM elveit és jelenleg zajlik az ISO9001/ISO14001 auditálási eljárása. Az észt hatóságok kiválasztották az Iru erőművet az EMAS-tevékenységek észtországi kísérleti projektjére. Az EU-támogatást az erőmű átépítésére fordítottuk, hogy az képes legyen megfelelni a környezetvédelmi rendeleteknek, a projekt műszaki támogatása már biztosítva volt. 2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett? 1. Már említettem az észt nyugdíjrendszer megreformálásában való közreműködésemet. Ennek a reformnak a tervezési fázisában hozott döntések valószínűleg a legnagyobb horderejű következményekkel járó döntések voltak, melyeket valaha is hoztam.

PE 338.220

HU

28/114

PR\523959HU.doc

2. ÉSZTORSZÁG – Kersti Kaljulaid A. Válaszok a kérdéssorra 2. Míg a miniszterelnöki hivatalban dolgoztam, javasoltam a vállalkozások támogatását célzó észtországi állami rendszer reformját. Megállapítottam, hogy ez a rendszer számos, különböző minisztérium irányítása alatt álló szervezetre oszlik, és az elérendő eredmények egyértelmű megfogalmazása nélkül működik. Mindegyik mást írt elő a finanszírozást kérők számára, ez pedig megdrágította az eredetileg a kis- és középvállalkozások támogatását szolgáló pályázást. Javaslatom az volt, hogy a vállalatok számára lehetővé kell tenni az úgynevezett „egyablakos ügyintézést” (onestop shop), valamint a gazdasági minisztérium irányításával egyesíteni kell a különböző szervezeteket, és meg kell határozni az így létrejött szervezettől elvárt eredményeket. A kormány elfogadta a javaslatomat, valóban létrehozták ezt az egységes szervezetet, amely egyre inkább a tudásalapú észtországi vállalkozások támogatására összpontosít. 3. Az Iru erőmű igazgatónőjeként a munkahelyek drasztikus csökkentése mellett döntöttem (ez a teljes állomány 24%-ának leépítését jelentette), ami együtt járt egy a hatékonyság növelését célzó beruházási programmal, hogy így magasabb fizetést tudjunk adni a munkásoknak – és meggyőzzük a szakszervezetet a döntés helyességéről. A vállalat (a TQM alkalmazása révén) megtalálta a gyártás hatékonyabbá tételének lehetőségét, a vállalat ROIC mutatója most 8 % felett van (a két évvel ezelőtti 4 %-hoz képest). Olyan környezetben kellett megterveznem és irányítanom a reformokat, ahol kezdetben nagyon tartottak a változásoktól. Függetlenség 3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira? Ahogyan azt a Szerződés 247. cikke meghatározza: -

nem kérek, illetve nem fogadok el utasításokat kormányoktól vagy más szervektől,

-

tartózkodom a feladataimmal összeegyeztethetetlen cselekedetektől,

-

nem folytatok egyéb, kereső vagy ingyenes foglalkozást,

-

megbízatásom megszűnését követően is feddhetetlenül és tartózkodóan járok el kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

PR\523959HU.doc

29/114

PE 338.220

HU

2. ÉSZTORSZÁG – Kersti Kaljulaid A. Válaszok a kérdéssorra

De a függetlenség soha nem jelenthet közömbösséget. Mindig gondoskodni fogok arról, hogy egy adott ellenőrzési eljárás minden érintettje teljes résztvevő félnek és jól informáltnak érezze magát, értse és fogadja el az ellenőrzés céljait. Csatlakozom az Európai Számvevőszék (ECA) ADAR szektorának tanácsadója, az SFM Audit Advisory Group véleményéhez: „a lehető legeredményesebb auditálás érdekében a semmi meglepetés elvét kellene követni az ellenőrzött szervezettel való kapcsolattartásban”. Természetesen ezenközben egyértelmű határvonalat kell húzni a függetlenség feladása és „meglepetések nélküli” konzultáció között. 4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll? Tevékenységemmel kapcsolatban nem került alkalmazásra a közösségi értelemben vett mentesítési eljáráshoz hasonló eljárás. Mindamellett az általam vezetett erőmű kedvező éves belső és külső könyvvizsgálói jelentéseket kapott. 5. Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben érintett, kérjük, részletezze azt. Nem vagyok érintett semmilyen peres ügyben sem. Készen állok arra, hogy feltárjam pénzügyi érdekeltségeimet és egyéb kötelezettségvállalásaimat. Tisztában vagyok azzal, hogy jelen eljárás során a Számvevőszék tagjainak pénzügyi érdekeltségeiről készülő jelentések a Számvevőszék elnökéhez kerülnek, és bizonyosan az elkövetkező években is elfogadom ezt az eljárást. 6. Készen áll arra, hogy számvevőszéki taggá történő kijelölését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivatalról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét? Igen, már meg is tettem. 7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek? A Számvevőszék tagjaként a Közösség általános érdekei szerint cselekednék. Az észtországi csalást vagy korrupciót ugyanúgy kezelném, mintha bármely más tagállamról lenne szó. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném kiemelni:

PE 338.220

HU

30/114

PR\523959HU.doc

2. ÉSZTORSZÁG – Kersti Kaljulaid A. Válaszok a kérdéssorra Először is bármivel kapcsolatban is merül fel a „csalás” kifejezés, meg kell jegyezni, hogy ez egy jogi terminus, melyet egy bizonyos tényállásra használnak, és csak bíróság, vagy azzal egyenértékű jogszolgáltatás állapíthatja meg, hogy az adott tranzakció esetében bizonyítottan csalásról van-e szó. Másodszor, minden tagállamnak jelentést kell tennie az OLAF-nak minden olyan nagyobb szabálytalanságról, ahol felmerülhet a csalás gyanúja. Értesíteni fogom az adott tagállam hatóságát az ügyről – legyen szó a saját, vagy bármely más országról. Abban az esetben, ha egy közreműködésemmel végzett ellenőrzés során merülne fel ez a gyanú, megbizonyosodnék róla, hogy a szabálytalanság/csalás gyanúja megfelelően dokumentálva van-e, született-e róla jelentés, a Bíróság által meghatározott eljárásnak megfelelően. Harmadszor, az INTOSAI etikai kódex ajánlása szerint, ha az auditor úgy érzi, hogy olyan helyzetbe került, hogy objektivitását veszély fenyegeti, vagy ennek gyanúja felmerülhet, akkor vissza kellene lépnie az ellenőrzéstől. Ez egy Észtországgal kapcsolatos ügy esetében nem feltétlenül szükséges, mindenesetre megfontolnám ennek lehetőségét, és kikérném a kollégáim véleményét. S végül, amennyiben egy az én részvételemmel zajló ellenőrzés nagyobb észtországi szabálytalanságok felderítését eredményezné, és úgy döntenék, hogy nem lépek vissza a szóban forgó ellenőrzéstől, körültekintően gondoskodnék róla, hogy a problematikus intézménnyel folytatott kommunikációm átlátható legyen. Bevonnám egy kollégámat mind az írásos, mind a szóbeli kommunikációba. Feladatok végrehajtása 8. Mik legyenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői egy közszolgálatban? Először is nagyra becsülöm a kérdés megfogalmazását, mely azt sugallja, hogy az eredményes pénzgazdálkodás nem csak a tranzakciók jogszerűségének vagy szabályszerűségének a kérdése, hanem kulturális ügy is. Eme elérni kívánt kultúra legáltalánosabb alapelveit a következőképpen írnám le: -

átláthatóság

-

meghatározott szabályok és rendeletek az irányítás és az ellenőrzés tekintetében

-

olyan atmoszférájú irányítás, amely támogatja e szabályok szigorú alkalmazását (viszonylag kisebb jelentőségű ügyek esetében sem nézi el a hiányosságokat)

-

általánosan nyitott irányítási kultúra, egyenjogúság a véleménynyilvánítás tekintetében a szervezet bármely tagja számára, ami segít védekezni a szabályoktól való eltérésekkel szemben, valamint szükség esetén a szabályok aktualizálása, javítása

PR\523959HU.doc

31/114

PE 338.220

HU

2. ÉSZTORSZÁG – Kersti Kaljulaid A. Válaszok a kérdéssorra

-

a pénzügyi jelentések és irányítási beszámolók, az ellenőrzések eredményének és a környezeti (vagy munkahelyi körülményekkel kapcsolatos) könyvvizsgálói jelentések önkéntes közzététele

-

készség a szervezetnél valamilyen ellenőrzés során felfedett problémák megoldására

Másodszor, az eredményes pénzgazdálkodás érdekében biztosítani kell, hogy a kiadások megfelelően indokoltak és bizonylatoltak legyenek, valamint a fizetéseket össze kell kötni lényeges kötelezettségek teljesítésével a tervezés, a pénzügyi ellenőrzések és a jog alkalmazása ellenőrzésének terén. Az egyes szervezetek vezetőinek feladata, hogy biztosítsák az átlátható és hatékony pénzgazdálkodás alapelveinek megvalósítását. A hatékony pénzgazdálkodás előfeltételei a következők: -

-

be kell tartani a kötelezettségek és a felelősség szétválasztásának elvét minden üzleti tranzakciót dokumentálni kell, és meg kell őrizni korlátozni kell a forrásokhoz és az információhoz való hozzáférést, csak azon illetékes személyek számára legyenek hozzáférhetőek, akik felelősek az adott forrásokért és információért (különösen fontos olyan kis közösségek, mint Észtország esetében) egyértelműen definiált intézkedések a felfedett szabálytalanságok megoldására, és kockázatok kezelésére

Harmadszor pedig, ami a műszaki-, dokumentációs- és könyvelési ügyeket illeti – az eredményes pénzgazdálkodás érdekében minden szervezet könyvelési rendszerének biztosítani kell a következőket: -

minden gazdasági tranzakciót regisztrálni kell, és el kell juttatni a dokumentumokat a könyvelési osztálynak a tranzakciókat és a tevékenységeket időben kell regisztrálni a tranzakciók és tevékenységek előírás szerinti osztályozása a dokumentációnak teljesnek kell lennie, és eleget kell tennie a kívánalmaknak és az őrzés követelményének a szükséges engedélyeket be kell szerezni, és ragaszkodni kell hozzájuk

9. A csatlakozó országokról szóló utolsó országjelentésben a Bizottság késést állapított meg a legtöbb ország adminisztrációs rendszere, például a megfelelő pénzügyi ellenőrzési rendszer, ideértve az előzetes ellenőrzés, illetve a független belső és külső audit felépítésének folyamatában. Mely intézkedéseket helyezné előtérbe az érintett államokban?

PE 338.220

HU

32/114

PR\523959HU.doc

2. ÉSZTORSZÁG – Kersti Kaljulaid A. Válaszok a kérdéssorra A pénzügyi ellenőrzés szabálygyűjteménye (acquis) javarészt az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés nemzetközi szintű és EU-konform alapelveit tartalmazza, melyeket az összes állami és EU-alap fedezetének érdekében át kell ültetni a közszféra egészének ellenőrző/audit rendszerére. Hangsúlyozandó az előzetes- és utólagos ellenőrzés világos elkülönítésének szükségessége, s ez az elv főként az egyértelmű feladatelosztás megvalósításának követelményéből adódik. Az előzetes ellenőrzés és a független belső és külső audit szabályait le kellene fektetni az elsődleges jogalkotásban. A legutóbbi országjelentés észrevételeiből azt szűrtem le, hogy a csatlakozó országoknak a következő témákra kellene összpontosítaniuk: -

Minden bevételi/kiadási központban meg kellene teremteni a belső ellenőrzés lehetőségét, és védeni kell működésük függetlenségét.

-

A külső ellenőrzés területén a keretjogalkotásnak kell biztosítania a NAI függetlenségét.

-

Ki kell nevezni, egy az OLAF-fal együttműködni képes csalásellenes koordináló szolgálatot.

-

Egyértelműen meg kellene határozni egy központi egységet az előzetes ellenőrzés harmonizált metodikájának biztosítása érdekében (mint a DG költségvetésében, ahol a Központi Harmonizációs Egység metodikai útmutatást ad az ellenőrzési folyamathoz). Ennek az egységnek kellene iránymutatásokat kidolgoznia az előzetes ellenőrzés alapelveihez.

-

Erősíteni kell a közbeszerzési eljárások folyamatát. A legtöbb közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabály közel áll az EU standardhoz, a fő problémát inkább ezen eljárások alkalmazása jelenti.

-

A vezetési számviteli rendszerek a teljesítményorientált információk érdekében javításra szorulnak.

Hangsúlyozni kell a Szerződésben lefektetett alapelvet, mely szerint az EU alapokat olyan gondosan kell védeni, mint a nemzeti állami forrásokat. Mivel a legtöbb csatlakozó ország egyelőre az EU költségvetésének nettó haszonélvezője lesz, rendkívül fontos a Közösség bizalmának elnyerése, hogy a kapott források szabályszerűen, jogszerűen és hatékonyan kerülnek felhasználásra. 10. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét?

PR\523959HU.doc

33/114

PE 338.220

HU

2. ÉSZTORSZÁG – Kersti Kaljulaid A. Válaszok a kérdéssorra A tagok fő feladata a Parlament és Költségvetési Ellenőrző Bizottságának támogatása az EUköltségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörének gyakorlásában. Ez a cél különböző eljárások révén valósul meg, melyek közül a jelentéstétel az egyik legfontosabb. A Szerződés 248. cikke 4. bekezdése kiköti, hogy a Számvevőszéknek ki kell dolgoznia eljárási szabályzatát, melyet a Tanácsnak jóvá kell hagynia. Ezen szabályzat értelmében minden tagnak, aki egy bizonyos terület ellenőrzési tevékenységéért felelős, jelentést kell tennie saját területén végzett munkájáról a Számvevőszéknek, a Számvevőszék jelentéseinek elfogadásához a tagok többségi jóváhagyására van szükség. Véleményem szerint a Számvevőszék, valamint az ellenőrzött intézmény/szervezet véleményét semlegesen, objektíven, tömören és könnyen érthetően kell kifejteni. Amennyiben az Európai Számvevőszék éves ellenőrzési tervének részeként zajló ellenőrzés a Parlamenttől ajánlásokat kapott, például a szóban forgó ellenőrzés céljával kapcsolatban, gondoskodnék róla, hogy ezek az ajánlások az ellenőrző munka során és a jelentésben is említésre kerüljenek. A Parlamentnek történő jelentéstétel eljárása azért került kialakításra a Parlament és a Számvevőszék között, hogy a Közösség változó szükségleteinek eleget téve biztosítsa, hogy az anyagi forrásokat ne csak jogszerűen és szabályszerűen, hanem hatékonyan is költsék el. Természetesen jövőbeni kollégáimmal együtt mindent el fogok követni a jelentéstételi eljárás folyamatos javításának érdekében, igazodva az új könyvviteli rendszer, valamint a költségvetés-tervezési/vezetési számvitel alakulásához, például a tevékenységalapú költségvetés-tervezéshez (ABB). Lévén az első észtországi jelölt, tudatában vagyok annak, hogy még nem érthetem igazán a Számvevőszék és a Parlament közötti együttműködést. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság előtt történő meghallgatást tapasztalatszerzésként fogom fel, mely segít jobban megérteni, hogy mik a Parlament szemszögéből irányomban az elvárások. 11. Mint tudja, a Bizottság megváltoztatja könyvviteli rendszerét. Mivel nyújtana többet egy ilyen változás? A változtatás fő céljai (a nemzetközi alkalmazkodáson túl) a következők:

PE 338.220

HU

34/114

számviteli

standardokhoz

való

PR\523959HU.doc

2. ÉSZTORSZÁG – Kersti Kaljulaid A. Válaszok a kérdéssorra -

A pénzforgalmi szemléletű könyvelésről az esedékességi alapon zajló könyvvitelre történő áttérés (de az esedékesség elvének alkalmazása csak az általános számlákra történik – a kettős könyvelés ott történik, ahol a fizetési előirányzatok és a költségvetési bevételek kifizetés/beszedés költségvetések maradnak). Ez lehetővé teszi majd, hogy a pénzügyi kimutatások évenkéntisége (költségvetési rendelet által rögzített) követelményének teljesítését, mivel az események számviteli nyilvántartásba kerülnek és annak a periódusnak a pénzügyi jelentéseiben lesznek elismerve, amelyre vonatkoznak. Az esedékességi alapon zajló könyvelés keretében elismert elemek az aktívák, a passzívák, a bevételek és a kiadások.

-

Integrált IT-könyvviteli rendszerek, melyek lehetővé teszik bármely tétel külön bevitelét és minden jelentés egyetlen forrásból történő elkészítését. Ez a központi számlák integrációja révén valósítható meg és valósul meg először (remélhetőleg 2005-ig), majd hosszabb folyamat eredményeként a helyi rendszerek integrációja révén.

-

Minden szükséges elem bevonása a pénzügyi beszámoló elkészítéséhez (pl.: állóeszközök, amortizáció, garanciák), a mérleg automatikus elkészítésének, valamint a számlán nem szereplő készleteknek a könyvviteli rendszer adataival történő egyeztetésének érdekében.

Ily módon három különböző reformfolyamat van – a könyvvitel, az IT felépítés és a felhasználói követelmények szintjén. Ezek összefüggenek egymással és csak együtt haladhatnak előre, mivel az IT-rendszer által támogatott könyvviteli rendszernek kell kialakítania a pénzügyi információk alaprétegét, amely minimális ráfordítással és kiadással lehetővé teszi a költségvetési folyamat különböző „gazdái” számára különböző igényeik kielégítését, a tervezéstől, végrehajtástól kezdve a belső ellenőrzésig, auditálásig. A váltásnak lehetőséget kellene teremtenie arra is, hogy a differenciált kiadási jelentésekhez könnyebben hozzá lehessen férni, lehetőség legyen például egy bizonyos funkcionális vagy akár földrajzi terület minden közösségi pénzeszközéről szóló jelentés készítésére az általános könyvvitel alapján. Véleményem szerint annak a lehetősége, hogy a könyvviteli rendszer kiinduló adatai a Közösség egész költségvetéséről szóló különböző jelentések létrehozásának érdekében csoportosíthatóak, ezen reform leglényegesebb hozadéka, mivel jelentősen hozzájárul a pénzügyi döntések átláthatóságához. A Közösség nem pusztán megváltoztatja rendszerét, hanem (2004-től) áttér a tevékenységalapú költségvetés-tervezésre (ABB). Fő célja annak biztosítása, hogy a pénzeszközök szétosztása politikailag irányított folyamat, minélfogva bármiféle pénzeszköz olymódon kerül szétosztásra, hogy összhangban legyen előre meghatározott politikai elsőbbségekkel és célokkal. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés hozzájárul a működés átláthatóságához, de az ABB hasznossága akkor lesz igazán érezhető, ha a könyvviteli rendszer reformja lezárul, mivel csak akkor áll rendelkezésünkre minden eszköz ahhoz, hogy minden kiadást elemezhessünk a kitűzött politikai elsőbbségekkel összevetve. PR\523959HU.doc

35/114

PE 338.220

HU

2. ÉSZTORSZÁG – Kersti Kaljulaid A. Válaszok a kérdéssorra 12. Támogatja az európai ügyész hivatalának létrehozását? Milyen természetű kapcsolatokat tartson fenn ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF? A Közösség pénzügyi érdekeit a lehető leghatékonyabban kell védeni. Nyilvánvaló, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak is meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a csalás, korrupció és más, a Közösség érdekeit veszélyeztető illegális tevékenység megelőzése érdekében. A csalás különböző módon közelíthető meg, a büntetőjogi csak az egyik lehetőség. A Bizottság Zöld Könyvet követő jelentéséből az derült ki számomra, hogy a Bizottság a Zöld Könyvben kinyilvánított vélemények vizsgálata után is úgy gondolja, hogy szükséges az európai ügyész hivatalának létrehozása, mert az európai jogi térség töredezettsége minden bizonnyal gátolja a bűnüldözés hatékonyságát, különösen a csalás ellen folytatott küzdelemben. Mivel a Zöld Könyvvel kapcsolatos észrevételek többsége támogatja ezt a javaslatot, biztos vagyok abban, hogy ez a helyes út. Ami az európai ügyész és más, ugyanezen területen működő ellenőrző szervek, mint az OLAF, Eurojust és Europol együttműködését illeti, egyetértek a Zöld Könyvről folyó vitában kifejtett állásponttal, miszerint abban az esetben, ha létrejön az Európai Ügyész hivatala, az OLAF-nak kellene megkapnia a bűnügyi nyomozás hatáskörét, hogy segítse az Európai Ügyész hivatalát a vizsgálatban. Az Eurojust és az európai ügyész hivatalának együttműködése szintje úgy tűnik sokkal szorosabban kapcsolódik az európai jogalkalmazási terület létrehozásáról jelenleg folyó vitához. A jelenlegi helyzetben, amikor a hárompillérű Közösségben a közösségi tevékenységek elkülönült területeinek együttműködési szintje meglehetősen eltérő, logikusnak tűnik a Bizottság javaslatának elfogadása, hogy az Eurojust és az európai ügyész hivatala különálló és kiegészítő testületek legyenek, előbbi a tagállamok közötti jogi együttműködés központja, utóbbi pedig saját letartóztatási- és ügyészségi jogkörrel bíró közösségi hatóság, különösen a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme területén. Egyéb kérdések 13. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? Komolyan megfontolnám a dolgot, mivel pályafutásom során mindig nagyon fontos volt számomra a jó kapcsolat és a bizalom. Nem hiszek a kelletlen együttműködésben. Célom, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság előtt folyó meghallgatáson elnyerjem a Számvevőszéken folytatandó munkámhoz szükséges bizalmat, hogy hasznossá tehessem magam és hozzájárulhassak a Szék és a Parlament együttműködéséhez.

PE 338.220

HU

36/114

PR\523959HU.doc

2. ÉSZTORSZÁG - Kersti Kaljulaid B. Önéletrajz Végzettség Az első egyetemi diplomámat 1992-ben baccalaureus fokozattal szereztem biológiából (genetikából) a Tartui Egyetemen. A második egyetemi diplomámat 2001-ben magiszteri fokozattal szereztem kereskedelmi igazgatásból, ugyanezen az egyetemen. Diplomamunkám témája az állami szektor hatékony működése volt, valamint a közigazgatási rendszer és a pénzügyi ellenőrzés javítása az államosított, független vállalatoknál. Szakmai tapasztalat 1999-ig a Hansapank Markets befektetési bank igazgatóhelyettese voltam, ezután kerültem az állami szektorba: a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoztam a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadójaként. A Hansapank pénzintézetnél a munkaköröm főként a vállalatok összeolvadásával és megvásárlásával kapcsolatos tanácsadás volt, ideértve a privatizációs tranzakciókat is. A tanácsadói csapatban a vállalatok vásárlását megelőző elemzéseket és értékfelméréseket végeztem. Például a Läänemaai Áramszolgáltató Hálózat vásárlás előtti elemzését és értékfelmérését (a hálózat privatizálására a Vattenfall céget javasoltam). Az 1998-as orosz pénzügyi válság idején a bank több ügyfele piacvesztés miatt csődbe ment, ilyen esetben két ízben képviseltem tanácsadóként a bankot a hitelezői bizottságban, a vállalat gazdasági talpraállítása és potenciális eladása tekintetében (mindkét vállalat felülkerekedett nehéz helyzetén, új tulajdonosokat talált és jelenleg is működik). A miniszterelnök tanácsadójaként végzett egyik legfőbb feladatom a kapcsolatok összehangolása volt a Miniszterelnöki Hivatal, illetve az Észt Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Távközlési és Közlekedési Minisztérium és a Mezőgazdasági Minisztérium között. Mindez 1999-ben történt, az észt gazdaság nem vonhatta ki magát az oroszországi válság hatásai alól, a választások előtt megszokott nagy költségvetési bevételek már nem álltak rendelkezésre. 1999-ben a kormány a nem kötelező közkiadások 5%-os csökkentése mellett döntött, és az én feladataim közé tartozott a tárgyalások lefolytatása a miniszterekkel, valamint a miniszterelnöknek nyújtott tanácsadás a költségvetési megtakarítások tekintetében, összehangolva e folyamatot a Pénzügyminisztériummal. A következő év költségvetési tervezetének előkészítésében a miniszterelnököt képviseltem az érintett miniszterekkel folytatott, és a legapróbb technikai részletkérdésekre is kiterjedő vitákban, és felhívtam a miniszterelnök figyelmét mindazokra a problémákra, amelyek személyes fellépését igényelték a költségvetési tárgyalások során. Ugyancsak rendszeresen tájékoztattam a miniszterelnököt a költségvetési folyamat aktualitás állásáról (a költségvetés előkészítésétől a lezáró könyvvizsgálatig); tanácsokkal szolgáltam számára az állami szektor hatékony működtetésével kapcsolatosan is. Kezdeményezésemre történt Észtországban a vállalati szellem kialakítására létrehozott állami támogatási rendszer átszervezése, megszilárdítása és igazgatásának hatékonyabbá tétele.

PR\523959HU.doc

37/114

PE 338.220

HU

2. ÉSZTORSZÁG - Kersti Kaljulaid B. Önéletrajz Ami az Észt Bankot illeti, a feladatom a miniszterelnök tanácsadójaként az volt, hogy naprakész információkkal rendelkezzem a bank álláspontjáról a monetáris és adóügyi helyzetet illetően, és e tárgyban tanácsokat adjak a miniszterelnöknek. Amikor pedig a bank javaslatokat kívánt a kormány elé terjeszteni adóügyi kérdésekben, a bank álláspontját nekem kellett megvitatnom a bank elnökhelyetteseivel, és én készítettem elő a miniszterelnök válaszait. Rendszeresen tájékoztattam a miniszterelnököt a bank nemzetközi tevékenységéről. Ugyancsak én hangoltam össze a Miniszterelnöki Hivatal munkáját a Nemzetközi Valutaalappal és más multilaterális pénzintézetekkel (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a Piac- és Társadalomkutató Intézettel). Fogadtam a Nemzetközi Valutaalap féléves könyvvizsgálati kiszállásait az érintett minisztériumokban, tájékozódtam azok tervezett lefolytatásáról és megvitattam az előzetes elemzéseket az állam adóügyi és monetáris helyzetéről. Mindezek során gyakran kellett tanácsadói minőségben fellépnem, tájékoztatnom a kormány tagjait a problematikus kérdésekről, javaslatokat tennem könyvvizsgálói terveikkel kapcsolatosan. A pénzügyminiszterrel és a szociális ügyek miniszterével közösen részt vettem a nyugdíjreform előkészítésében. Mivel a reformbizottságban nem volt tag a miniszterelnök pártjából (az Unió a Hazáért pártból), ezzel szemben a koalíció többi pártjából részt vettek benne miniszterek, én foglaltam össze a miniszterelnök és pártja számára a reformbizottság fejlesztési tervét és a reform költségeire vonatkozó számításokat. Tájékoztattam a miniszterelnököt a reformbizottságban megvitatott valamennyi alternatív lehetőségről, és megvilágítottam számára a bizottság határozatainak hátterét. A miniszterelnök tanácsadójaként eltöltött három év után, a 2002-ben bekövetkezett kormányválságot követően az államosított észtországi energiavállalathoz kerültem. Pénzügyi igazgatóként kezdtem az Irui erőműnél (ez Észtország harmadik legnagyobb villamos erőműve). 2002 szeptemberétől az Irui erőmű igazgatási igazgatójaként dolgozom. Pénzügyi igazgatóként az első teendőm egy olyan számviteli rendszer megteremtése volt, amelyben a vállalat pénzügyi eredményeiért felelős valamennyi személy könnyen hozzáférhet minden szükséges – és érthető – információhoz. Az igazgatók ma már minden hónap ötödik napján jelentést kapnak a megelőző hónap eredményeiről, valamint egy olyan elemzést, amely kimutatja a költségvetési torzulásokat és azok lehetséges okait. Feladataim közé tartozott a vállalat igazgatási és ellenőrzési rendszerében jelentkező elégtelenségek feltárása és felszámolása, szavatolva valamennyi ügylet törvényes, szabályos és hatékony lebonyolítását.

PE 338.220

HU

38/114

PR\523959HU.doc

2. ÉSZTORSZÁG - Kersti Kaljulaid B. Önéletrajz Igazgatásom alatt a vállalat magáévá tette a TQM (teljeskörű minőség menedzsment) elveit, és jelen pillanatban könyvvizsgálati folyamatban van az ISO9001 és ISO14001 (minőségi és környezetvédelmi menedzsment rendszer) tanúsítványok megszerzése. Az Irui villamos erőművet ugyancsak beválasztották az EMAS (az EU által támogatott környezetvédelmi menedzsment) rendszerbe. Mivel az államosított gazdálkodási egységként működő erőmű köteles megfelelni az ajánlattételi felhívás által tartalmazott feltételeknek, vizsgálatokat és ellenőrzéseket kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlati felhívásra a szükséges körültekintéssel és hatékony eredmények felmutatásával válaszolhasson. A vállalatba ruházott tőke hozama jelenleg több, mint 8%, szemben a múltbeli mintegy 4%-kal. Az eredmények a nyitott szemléletű menedzsmentkultúra bevezetésének köszönhetők, valamint annak, hogy a személyi állomány által a munka javítására tett elképzelések a gyakorlatban is gyorsan testet ölthettek. Képviselem az államot az Észt Genomikai Alapban, részt veszek a nemzeti televízió műsorpolitikai bizottságának munkájában. Szerepeltem egy, az észt külpolitikának és gazdaságnak szentelt rádiós vitaműsorban is. Nyelvismeret: angol (felsőfok) orosz és finn (középfok)

PR\523959HU.doc

39/114

PE 338.220

HU

3. CIPRUS - Konsztantinosz Karmiosz A. Válaszok a kérdéssorra Szakmai tapasztalat 1.

Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetés– ellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit.

Az 1980 óta, amikor először neveztek ki közigazgatási pozícióba, időrendben az alábbi pozíciókat töltöttem be: -

1991. január 1-ig a Ciprusi Köztársaság Számvevő Hivatalának alkalmazásában álltam, mely az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően olyan független szervezet, mely egyetlen minisztériumnak sincs alárendelve. Az alkotmány alapján a Számvevő Hivatal jogosult a köztársaság által kezelt kiadások és bevételek, pénzszámlák és egyéb vagyon, valamint a köztársaság egyenlegét terhelő kötelezettségek ellenőrzésére. A Számvevő Hivatalnál töltött szolgálati idő alatt részt vettem számos minisztérium, szervezeti egység és más szervek számláinak ellenőrzésében, köztük a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a népjóléti szervezeti egység, a közbeszerzési szervezeti egység, a Ciprusi Központi Bank, az éves fizetett szabadság fedezésére szolgáló alap és a munkaviszony megszűntetését fedező alap ellenőrzésében.

-

1991 februárjától 1996 decemberéig a Ciprusi Köztársaság Államkincstári Központjának belső ellenőrzési osztályát vezettem, mely a központi ellenőrző szolgálat, mely révén a Köztársaság Államkincstára ellenőrzi és felügyeli a közkiadásokat és bevételeket. A közösségi vívmányokkal történő harmonizáció folyamatának részeként 2003 szeptemberétől függetlenné vált belső ellenőrzési osztály alapvető célkitűzése mind a mai napig a belső ellenőrzési rendszerek megerősítése az állami apparátuson belül, elsődlegesen a saját kezdeményezésre indított vizsgálatok révén, melyek célja a közpénzek jobb felhasználása és a közkiadások műveletei jogszerűségének, érvényességének és szabályosságának biztosítása.

-

1997 és 1999 között vezető könyvvizsgálóként dolgoztam a Honvédelmi Minisztériumnál, mint a költségvetési és pénzügyi osztály vezetője. Az akkor közel 40 fős osztály legfőbb feladata a minisztérium éves költségvetésének elkészítése és a vonatkozó költségvetési és jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő végrehajtásának ellenőrzése.

-

2000 januárjától az Államkincstár közel 50 fős számviteli és pénzügyi igazgatóságának vezetője vagyok, melynek felelősségi körébe a kormányzat szervezeti egységei által alkalmazott számviteli rendszer megfelelő működése és a pénzügyi irányítással kapcsolatos tájékoztatás tartozik. Ezen felül az igazgatóság szintén felelős a köztársaság záró egyenlegeinek elkészítéséért és a képviselőházhoz történő benyújtásáért a Pénzügyminisztériumon keresztül. A Nemzeti Alap szintén ezen igazgatóságon belül került felállításra. E külön egység felelős az 555/2000 számú rendelet alapján Ciprus részére nyújtott előcsatlakozási támogatások kezeléséért.

PE 338.220

HU

40/114

PR\523959HU.doc

3. CIPRUS - Konsztantinosz Karmiosz A. Válaszok a kérdéssorra 2.

Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

-

Az új számviteli rendszer beszerzése, kialakítása és 2004. május 1-je után a használata, mely lényegében egy modern információs technológiákon alapuló integrált igazgatási és pénzügyi információs rendszer.

-

A független kormányzati belső számviteli osztály 2003-as, külön jogszabályban történt létrehozása a pénzügyi ellenőrzés megerősítésének és a közösségi vívmányokkal történő harmonizáció részeként.

-

A Ciprusi Olajfinomító 2004. május 1-i bezárása és üzemanyagtárolóvá történő átalakítása.

Függetlenség 3.

A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira?

-

Először is hangsúlyozni szeretném, hogy mint hivatásos könyvvizsgáló, egy hiteles könyvvizsgálók és számviteli szakértők nemzetközileg elismert testületének tagjaként, szakmám gyakorlása során akár könyvvizsgálóként akár számvevőként meg kell felelnem bizonyos feddhetetlenségre, elfogulatlanságra és függetlenségre vonatkozó etikai és szakmai viselkedési szabványoknak. A kötelezettségeim gyakorlása során tanúsított maradéktalan függetlenség kötelezettsége tekintetében:

-

jelenlegi, államigazgatásban betöltött pozíciómban benyújtanám lemondásomat,

-

kerülném a közvetlen vagy közvetett pénzügyi érdekeltséget bármely olyan szervezetben, mely jogosult közösségi forrásokra, bármely tevékenység, projekt vagy munka formájában,

-

nem vállalnék el semmilyen fizetett vagy nem fizetett tevékenységet,

-

lemondanék minden testületben vagy bizottságban jelenleg betöltött tagságomról,

-

kerülnék minden tevékenységet, mely feddhetetlenségemet és függetlenségemet veszélyeztetheti, és tájékoztatnám a Számvevőszéket minden megvesztegetési kísérletről vagy olyan tevékenységről, mely célja kihatni feddhetetlenségemre,

-

kész lennék az átláthatóság érdekében közzé tenni minden pénzügyi érdekeltségemet és elkötelezettségemet.

PR\523959HU.doc

41/114

PE 338.220

HU

3. CIPRUS - Konsztantinosz Karmiosz A. Válaszok a kérdéssorra 4.

Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll?

Sem a ciprusi alkotmány, sem más jogszabály nem rendelkezik mentesítési eljárásról. Mindazonáltal létezik egy jogszabályi keret, és az intézményi és közigazgatási szervek kezdeményezhetnek igazgatási és/vagy büntetőeljárást közszolgálati könyvvizsgálók ellen hivatali visszásságok, szabálytalanságok és/vagy csalások, illetve a köztisztviselőként vagy hivatalos személyként a kötelezettségei ellátása során általában elkövetett hatalommal való visszaélések esetében. 5.

Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben érintett, kérjük, részletezze azt.

Nincs semmilyen üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásom, mely ellentétes lenne jövőbeli feladataimmal. Kész vagyok tudomására hozni a Számvevőszék elnökének és nyilvánossá tenni minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat. Nem vagyok érintett semmilyen folyamatban lévő peres ügyben. 6.

Készen áll arra, hogy számvevőszéki taggá történő kijelölését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Nem töltök be semmilyen választás útján betöltött hivatalt, és nem töltök be semmilyen aktív, tisztséget politikai pártban. Nem is vagyok tagja egyetlen pártnak sem. 7.

Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek?

Függetlenül attól, hogy kit vagy mely országot érint a szabálytalanság, csalás vagy vesztegetés, a Számvevőszék tagjaként legfőbb kötelezettségem az Európai Közösségek és végső soron az európai adófizetők pénzügyi érdekeinek védelme. Ezért ilyen esetben beszámolnék a Számvevőszéknek és követném az Európai Csalás Elleni Hivatal tájékoztatására előírt eljárást, hogy az tegye meg hatáskörében a szükséges lépéseket. Tájékoztatnám a tagállam nemzeti számvevő szervét is. Természetesen ezen túl a végső döntésig figyelemmel kell kísérni az egész ügyet, melynek szerepelnie kell a Számvevőszék által a Parlament részére készített éves jelentésben.

PE 338.220

HU

42/114

PR\523959HU.doc

3. CIPRUS - Konsztantinosz Karmiosz A. Válaszok a kérdéssorra Feladatok végrehajtása 8.

Mik legyenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői egy közszolgálatban?

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői az alábbiak: -

a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, a bevételek összegyűjtésére és a források kihelyezésére vonatkozó törvényi és rendeleti pénzügyi szabályok megléte,

-

egy hatékony számviteli rendszer megléte általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel a valamennyi művelet helyes rögzítését biztosító megfelelő számviteli rendszerrel, az eszközök védelme és csalárd gyakorlatok megelőzése és felderítése,

-

a döntéshozatal, a tervezés és a célkitűzés, a végrehajtás, az ellenőrzés és értékelés eljárásainak megléte a hatékonyság, gazdaságosság és eredményesség tekintetében a közjavak felhasználása során a kitűzök célok elérése érdekében,

-

független külső és belső számvevő hatóságok megléte, melyek feladata költségvetési bevételek és kiadások jogosságának és szabályszerűségének ellenőrzése és annak megállapítása, hogy milyen mértékben és milyen áron sikerült elérni a célokat,

-

a törvényhozói hatalmi ág ellenőrzést gyakorol a végrehajtó hatalmi ág felett (parlamenti ellenőrzés).

9.

A csatlakozó országokról szóló legutóbbi országjelentésében a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ország közigazgatásában késik a pénzügyi ellenőrzés megfelelő rendszerének létrehozása, beleértve az előzetes ellenőrzést, a független belső és külső vizsgálatot. Az érintett országokban milyen intézkedések kapjanak elsőbbséget?

A szóban forgó esetekben kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a támogató intézkedéseknek, melyek felgyorsíthatják a közösségi vívmányok átvételének folyamatát. Úgy gondolom, hogy a Közösségnek fel kell készülnie az új tagállamok segítésére, minden rendelkezésre álló eszközzel mind a csatlakozás előtt és után. A probléma természetétől függően a közösségi támogatás történhet az előcsatlakozási finanszírozásból (Phare-alapok) származó pénzügyi támogatás formájában, vagy különböző programok révén [SIGMA támogatás, twinning projektek, TAIEX képzések, szakértői segítségnyújtás], akárcsak az átmeneti hitelfelvételi lehetőségek által.

PR\523959HU.doc

43/114

PE 338.220

HU

3. CIPRUS - Konsztantinosz Karmiosz A. Válaszok a kérdéssorra 10. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? Az Európai Számvevőszék fő feladata az Unió pénzügyeinek ellenőrzése és azon területek azonosítása, melyek kezelésének javítására intézkedéseket kell hozni. A Számvevőszék számvevőszéki vizsgálat során tett valamennyi észrevétele az előző év elszámolásairól szóló éves jelentésben kerül összefoglalásra, mely a novemberben történő elfogadása után minden évben benyújtásra kerül az Európai Parlamenthez. Ez a jelentés az igazoló nyilatkozatokkal és az egyéb igazgatási területek számvevőszéki külön jelentéseivel együtt képezik az Európai Parlament által a Bizottság részére adott mentesítés alapját. Az előbbiekből nyilvánvalóan következik, hogy a számvevőszéki jelentések a Közösség végrehajtó szerveinek cselekményei felett gyakorolt hatékony parlamenti ellenőrzés alapvető eszközei. Ezért úgy gondolom, hogy e jelentéseknek precíznek és elfogulatlannak kell lenniük, nem szabad bizonytalanságot kelteniük a vizsgálat megállapításai kapcsán, és adott időre el kell készíteni és be kell nyújtani őket. 11. Mint tudja, a Bizottság megváltoztatja könyvviteli rendszerét. Mivel nyújtana többet egy ilyen változás? (a) Jobb tájékoztatás a Közösség pénzügyeiről és annak lehetősége, hogy a gazdasági helyzetjelentéseket a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége által megállapított, közszférára vonatkozó nemzetközi számviteli szabványokkal összhangban készítsék el. (b) Az igazgatási, pénzügyi, számviteli és egyéb vizsgálatok megerősítése, annak érdekében, hogy biztosítsák az Európai Közösség pénzügyi műveleteinek helyességét, jogszerűségét és szabályosságát, (c) A bürokrácia csökkentése az automatizált, decentralizált és egyszerűsített számviteli eljárások eredményeként, (d) A jelenlegi számviteli rendszer működésének javítása, különösen az információ biztonsága és biztos megőrzése illetve a jelenleg működő számviteli rendszerek hálózatba kapcsolása révén naprakész integrált tájékoztatás nyújtása tekintetében, (e) A végrehajtó (Bizottság) és a törvényhozó (Parlament, Tanács) hatalmi ág részére nyújtott szolgáltatások minőségének javítása.

PE 338.220

HU

44/114

PR\523959HU.doc

3. CIPRUS - Konsztantinosz Karmiosz A. Válaszok a kérdéssorra 12. Támogatja az európai ügyész hivatalának létrehozását? Milyen természetű kapcsolatokat tartson fenn ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF? Amint az észrevételekből és értékelésekből kiderül, a közösségi költségvetés ellen elkövetett bűncselekmények természetüknél fogva egyre gyakrabban ívelnek át országhatárokon, és a közösség ellen elkövetett csalások nagy része szintén nemzetközi jellegű. Ezen esetek nemzetközi jellege és az ilyen bűncselekményekre vonatkozó egységes vagy harmonizált nemzeti büntetőjogi szabályok hiánya megnehezíti a bűnüldözést és megfosztja a Közösséget annak lehetőségétől, hogy megvédje jogait és kiálljon értük. Ezért én azt mondanám, hogy az európai ügyészség közösségi intézményként való létrehozásának vagyok a híve. Fő felelőssége az azok elleni nyomozás, vizsgálat, és azok igazságszolgáltatás elé juttatása, akik megsértik a Közösség pénzügyi érdekeit, valamint eljárások lefolytatása a tagállamok bíróságai előtt. Véleményem szerint az Európai Ügyészség feladatai ellátása során igénybe kell, hogy vegye az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) támogatását, mely lényegében a Bizottságon belüli független státuszú közigazgatási rendőri erő / nyomozó hatóság, ugyanakkor az OLAF-ot alá kell rendelni a Számvevőszék vizsgálatainak. Egyéb kérdések 13. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? Figyelembe véve: (a) tudományos és szakmai képesítésemet és az államháztartásban, különösen a pénzügyi irányítás és a független, mind belső, mind külső könyvvizsgálat terén szerzett 25 éves tapasztalatomat, és (b) azt, hogy épp az az állam, melyet oly sokáig szolgáltam úgy döntött, hogy képzettségem, magatartásom és kötelességtudatom, valamint a rám bízott feladatok ellátása alapján engem jelöl a Számvevőszék tagságába, az a véleményem, hogy megfelelő képességekkel és személyiséggel rendelkezem, és biztos vagyok benne, hogy képes leszek megfelelni a kinevezéssel járó feladatoknak és követelményeknek. Továbbá nem látom be, hogy miért adna a Parlament kedvezőtlen véleményt a Számvevőszéki taggá való kinevezésemről. Ezért nem vonnám vissza jelöltségemet.

PR\523959HU.doc

45/114

PE 338.220

HU

3. CIPRUS - Konsztantinosz Karmiosz B. Önéletrajz TANULMÁNYOK / VÉGZETTSÉGEK 1965 – 1971

Középfokú végzettség, Pancyprian bizonyítvány, tudományos részleg.

Gimnázium

–

Záróvizsga

1982

Öt hónapos számítógépes ellenőrzési és számítógépes programozási szakképzés, melyet Londonban és a Nemzetközösségi Alapítvány (Commonwealth Foundation) és a ciprusi kormány szervezésében tartottak

1985-1988

Chartered Association of Certified Accountants, Egyesült Királyság– diploma szerzés ideje: 1988 decembere – 1989 áprilisától tag

1993

Öthetes bentlakásos program a haladó szintű pénzügyi számítógépes alkalmazásokról Madrasban, Indiában a Műszaki Együttműködés Nemzetközösségi Alapja (Commonwealth Fund for Technical Cooperation) szervezésében.

1994-1996

Közigazgatási diploma, (Master of Public Sector Management, M.P.S.M.) – Cyprus International Institute of Management.

SZAKMAI TAPASZTALATOK 1973 novemberétől Kaimakli New Co-operative Credit Society 1980 januárjáig Számviteli gyakornok a számviteli részlegen, főbb feladatok: a folyószámlák és hitelszámlák adatainak kezelése, a havi számlakimutatások elkészítésében való segítségnyújtás A ciprusi Co-operative Credit Societies fő tevékenysége kedvező feltételű (alacsony kamatok, hosszú futamidő) hitelek kihelyezése alacsony jövedelmű családok lakossági célú ingatlanügyleteihez. 1980 februárjától A Ciprusi Köztársaság Számvevő Hivatala 1991 januárjáig A számlák ellenőre, fő feladatkör a államigazgatási szervezeti egységek és közjogi szervezetek számláinak ellenőrzése. A köztársaság Számvevő Hivatala a nemzeti számvevő szervezet, melynek elsődleges feladata a köztársaság valamennyi kifizetésének és bevételének ellenőrzése és minden kezelt pénzszámla és vagyon, illetve a köztársaságot terhelő, vagy annak hatáskörébe tartozó kötelezettségek ellenőrzése és vizsgálata.

PE 338.220

HU

46/114

PR\523959HU.doc

3. CIPRUS - Konsztantinosz Karmiosz B. Önéletrajz

Alkalmazásom során részt vettem a Ciprusi Központi Bank, a Társadalombiztosítási Alap, az Éves Fizetettszabadság-alap, a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium és szervezeti egységei, a Pénzügyminisztérium kormányzati közbeszerzési és beszállítói szervezeti egysége, az állami lottó és a ciprusi Vörös Kereszt (UNHCR projektek) számláinak ellenőrzésében. 1991 februárjától Pénzügyminisztérium - Államkincstár részleg. 1996 decemberéig Az Államkincstári Központ belső ellenőrzési könyvvizsgáló

osztályáért

felelős

A belső ellenőrzési osztály az a központi ügynökség, melyen keresztül a köztársaság főszámvevője valamennyi kezelt pénzt és egyéb segítségnyújtást valamint a köztársaságot terhelő, vagy annak hatáskörében keletkezett kötelezettségvállalást érintő számviteli műveletek felügyeletére vonatkozó alkotmányos kötelezettségét gyakorolja. A belső ellenőrzési osztály a közösségi vívmányokkal történő harmonizáció részeként és a pénzügyi ellenőrzés erősítésének céljából egy parlamenti törvény révén 2003-ban függetlenné vált. 1997 januárjától Pénzügyminisztérium - Államkincstár részleg. A Honvédelmi Minisztérium költségvetési és pénzügyi osztályáért felelős 1999 szeptemberéig főkönyvvizsgáló. Az osztály legfőbb feladata a minisztérium éves költségvetésének elkészítése és a bevételekhez, kiadásokhoz, vagyonhoz és követelésekhez kapcsolódó számviteli nyilvántartásának vezetése. 1999 októberétől – Pénzügyminisztérium - Államkincstár részleg. mostanáig Államkincstár Központ számviteli és pénzügyi igazgatóságának vezető könyvvizsgálója. Az igazgatóság felelősségi körébe tartozik a kormányzat központi számviteli rendszere és a havi és az éves jelentések biztosítása. Ezen felül az igazgatóság éves pénzügyi kimutatásokat (pénzügyi jelentéseket) készít és nyújt be a parlamenthez a pénzügyminisztériumon keresztül. Az igazgatóság vezetőjének közvetlen felügyelete alatt működik a Nemzeti Alap, mely azzal a céllal jött létre, hogy a 555/2000 számú rendelet alapján az Európai Unió által Ciprus részére nyújtott előcsatlakozási támogatások pénzügyi kezelését és ellenőrzését ellássa.

PR\523959HU.doc

47/114

PE 338.220

HU

3. CIPRUS - Konsztantinosz Karmiosz B. Önéletrajz TAGSÁG KÜLÖNBÖZŐ TANÁCSOKBAN ÉS BIZOTTSÁGOKBAN A Nicosiai Vízügyi Tanács igazgatótanácsának tagja 1999 októberétől. Az Alap Játéka irányítóbizottságának tagja 1999 októberétől. A Központi Éves Szabadság Alap igazgatótanácsának tagja 2000. február 4-től. A Ciprusi Olajfinomító Kft igazgatótanácsának tagja 2001. október 31-től 2003. július 3-ig és második ciklusra 2003. december 10-től.

PE 338.220

HU

48/114

PR\523959HU.doc

4. LETTORSZÁG - Igors Ludboržs A. Válaszok a kérdéssorra Szakmai tapasztalat 1. Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetésellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit. Főbb szakmai tapasztalataim az alábbi területeke a következők: - államháztartás: tanácsadó a gazdasági miniszter mellett, részvétel a számviteli, adó- és társasági törvény módosításával és/vagy kidolgozásával megbízott munkacsoportban, oktatás a közszféra nemzetközi számviteli szabványai témakörében; - vezetés: vegyesvállalat pénzügyi igazgatója; vezető könyvvizsgáló a világ hat legnagyobb könyvvizsgáló cégének („Big Six”) egyikénél; a legnagyobb országos bank belső ellenőrzési osztályának helyettes vezetője és vezetője; az említett könyvvizsgáló cég ügyvezetője. - vezetésellenőrzés: tanácsadó a hat legnagyobb könyvvizsgáló cég egyikénél; a bank belső ellenőrzési osztályának helyettes vezetője és vezetője. 2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályája során részt vett? Szakmai pályám során az alábbi három legfontosabb döntésben vettem részt: 1. Részt vettem a hites könyvvizsgálók független szakmai szövetségének létrehozásában. 2. Kezdeményeztem a nemzeti számviteli szabványok kidolgozását, majd részt vettem a munka menetében. 3. Tudományos munkát folytattam a Lettországi Egyetemen. Függetlenség 3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira? Ezen kötelezettséget jövőbeli feladataimra a Szerződés 247. cikkében és a Személyzeti szabályzat (az idei év során lehetségesen változó) 11–16. cikkében foglaltak alapján értelmezném. Ezenkívül alkalmaznám a Számvevőszék függetlenségre vonatkozó politikáját és normáit.

PR\523959HU.doc

49/114

PE 338.220

HU

4. LETTORSZÁG - Igors Ludboržs A. Válaszok a kérdéssorra 4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll? A korábban végezett vezetői feladataimra nem kaptam mentesítést, mert ilyen eljárás alkalmazhatósága nem áll fenn. 5.1. Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Igen, vannak olyan üzleti és egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataimmal. 5.2. Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Igen, készen állok arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozzam és nyilvánossá tegyem minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásomat, amennyiben ilyen eljárás vonatkozik rám. 5.3.

Ha jelenleg peres ügyben érintett, kérjük, részletezze azt.

Jelenleg nem vagyok érintett peres ügyekben. 6. Készen áll arra, hogy számvevőszéki taggá történő kijelölését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét? Igen, készen állok arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezésemet követően lemondjak bármely, választás útján betöltött hivatalról, illetve hogy feladjam politikai pártban betöltött bármely aktív tisztségemet. 7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek? Amennyiben olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy vesztegetési ügyet észlelnék, amelyben hazámban tevékenykedő szereplők érintettek, ugyanúgy járnék el, mint bármely más esetben a Szerződés 280. cikkének és a Számvevőszéki politikák és szabályzat 14. és 15. pontjának megfelelően. Ezenkívül megfontolnám a Személyzeti szabályzat 22. cikkének lehetséges módosítását.

PE 338.220

HU

50/114

PR\523959HU.doc

4. LETTORSZÁG - Igors Ludboržs A. Válaszok a kérdéssorra Feladatok végrehajtása 8. Mik legyenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői egy közszolgálatban? A hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői a közszolgálatban: 1. egyértelműen meghatározott feladatok, 2. a közszolgálati szervezet minden tagja tudja és értse a feladatát, 3. az irányítási folyamatokba beépített teljesítményellenőrzések, amelyek a döntéshozatalhoz szükséges információkat biztosítanak, 4. a meghatározott feladatoktól történő eltérésék kezelésének megfelelő módjai. 9. A csatlakozó országokról szóló legutóbbi országjelentésében a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ország közigazgatásában késik a pénzügyi ellenőrzés megfelelő rendszerének létrehozása, beleértve az előzetes ellenőrzést, a független belső és külső vizsgálatot. Az érintett országokban milyen intézkedések kapjanak elsőbbséget? A csatlakozó országokról szóló átfogó országjelentés elemzése alapján az alábbi intézkedések kapjanak elsőbbséget az érintett országokban: 1. fokozottabb erőfeszítések a strukturális intézkedésekkel kapcsolatos kiadások ellenőrzése valamint a keretszabályozás és a megvalósítási szabályozás területén (Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia); 2. fokozottabb erőfeszítések az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelme területén (Észtország, Lettország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia); 3. fokozottabb erőfeszítések az állami belső pénzügyi ellenőrzés területén (Csehország, Ciprus, Magyarország és Lengyelország). 10. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné az Európai Parlamenttel és konkrétan annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? A Számvevőszék feladatait az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettsége tekintetében az általános rendelkezéseket a Szerződés 248. cikke, a különös rendelkezéseket pedig a költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK tanácsi rendelet 143., 144., 146. és 147. cikke tartalmazza.

PR\523959HU.doc

51/114

PE 338.220

HU

4. LETTORSZÁG - Igors Ludboržs A. Válaszok a kérdéssorra (A Költségvetési Ellenőrző Bizottság a Parlament állandó bizottsága, és feladatairól az Európai Parlament Eljárási szabályzata VI. melléklet III. rész rendelkezik.) 11. Mint tudja, a Bizottság megváltoztatja könyvviteli rendszerét. Mivel nyújtana többet egy ilyen változás? A Bizottság könyvviteli rendszerében az általános számlákra vonatkozó időbeli elhatárolás elvét érintő változtatás „a költségvetés végrehajtásának tekintetében átfogó áttekintést nyújt majd a Bizottság „pénzügyi helyzetéről” az eszközök és egyéb vagyontárgyak értékének figyelembe vételével”. A könyvviteli rendszert a költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 tanácsi rendelet 132–135. cikke hozta létre. A rendszer megváltoztatása ugyanakkor a közszféra gazdálkodásának és felelősségre vonhatóságának javulását eredményezi. 12.1.

Támogatja az európai ügyész hivatalának létrehozását?

Igen, támogatom az európai ügyész hivatalának létrehozását. 12.2. Milyen természetű kapcsolatokat tartson fenn ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF? Az Európai Ügyészség kapcsolatai ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF a Közösség pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről és az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló Zöld Könyv javaslatainak kell, hogy megfeleljen, figyelembe véve a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ezen könyvről készült jelentését. Egyéb kérdések 13. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? Tekintettel a Szerződés 247. cikkére és az Európai Parlament Eljárási szabályzatának (VI. fejezet) 35. cikkére a Tanács hoz döntést arról, hogy az Európai Parlament elnökének javaslatára jelöl-e újabb jelöltet vagy sem. Ha a Parlament kedvezőtlen véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezésemről, megfontolnám jelöltségem visszavonását, amennyiben megismerném ennek okait és azokkal egyetértek.

PE 338.220

HU

52/114

PR\523959HU.doc

4. LETTORSZÁG - Igors Ludboržs B. Önéletrajz Tanulmányok: Év 1981–1985 1986–1989

1992 június– július 1992 szeptember– 1993 június 1993 június– augusztus

Intézmény neve és helye Lettországi Egyetem Számvitel szak Vilniusi Egyetem Számvitel szak doktori képzés

közgazdaságtudományi doktorátus (Dr. Oec.)

Harvard Egyetem Posztgraduális üzleti tanulmányok iskolája CEETP A KPMG Bohlins és a Lettországi Egyetem közös programja

University of Pennsylvania Wharton feltörekvő gazdaságok program, Stanford University Posztgraduális üzleti tanulmányok iskolája (Graduate School of Business) CEETP 1993 Coopers & Lybrand Latvia december Audit 1. 1994 április– Pénzügyminisztérium, május Számviteli Módszertani Tanács 1994 Bejegyzett Okleveles Könyvvizsgálók október–2003 Szövetsége (ACCA) augusztus 1994 július Coopers & Lybrand Latvia Banki könyvelés 1994 Coopers & Lybrand Latvia szeptember Audit 2. 1995 Coopers & Lybrand Latvia szeptember Vezetési ismeretek 1. 1997 Felsőbb Szintű Vezetési november Tanulmányok Európai Intézete 1999 április

Euromoney képzés

PR\523959HU.doc

Tudományos fokozatok és oklevelek egyetemi diploma

képesítő bizonyítvány

Számvitel és működéselemzés Nem üzemi kiadások és veszteségek könyvelésének kidolgozása Felsővezetői program

képesítő bizonyítvány

Képzési program könyvvizsgálóknak

képesítő

Vállalati pénzügyek és vezetői számvitel

bizonyítvány

képesítő bizonyítvány ACCA-tag

képesítő bizonyítvány képesítő bizonyítvány

53/114

Főbb témakör

Képzési program könyvvizsgálóknak Lettországi hites könyvvizsgálói vizsga Képzési program okleveles könyvvizsgálóknak Tanulmányi program könyvvizsgálóknak Tanulmányi program könyvvizsgálóknak Tanulmányi program könyvvizsgálóknak Képzési program doktorandusz hallgatóknak Belső ellenőrzés – elmélet és gyakorlat

PE 338.220

HU

4. LETTORSZÁG - Igors Ludboržs B. Önéletrajz 1999 szeptember

Euromoney képzés

képesítő bizonyítvány

2000 szeptember – 2001 május 2000 március

Belső Ellenőrök Intézete

képesítő bizonyítvány

Euromoney képzés

képesítő bizonyítvány

2001 február

Euromoney képzés

2001 július

Robert Kennedy Egyetem

képesítő bizonyítvány diploma

2001 október

Felsőbb Szintű Vezetési Tanulmányok Európai Intézete

képesítő bizonyítvány

2003 augusztus–

Befektetéskezelési és -kutatási Szövetség (AIMR)

CFA I. szint jelölt

2003 december

Felsőbb Szintű Vezetési Tanulmányok Európai Intézete

képesítő bizonyítvány

Kockázatértékelés felhasználása az éves könyvvizsgálói terv kidolgozásához Képzési program képesített belső ellenőrök számára Nemzetközi adóügyi és offshore tervezés International Tax & Offshore Planning IT Audit képzés Nemzetközi adójogi posztgraduális diploma Képzési program doktoranduszhallgatóknak Képzési program okleveles pénzügyi elemzőknek Képzési program doktoranduszhallgatóknak

Egyéb ismeretek: teljes körű számítógépes ismeretek Könyvvizsgálói/könyvviteli képesítések: Lettországi hites könyvvizsgáló – 1994.01.24. Képesített belső ellenőr – 2001.08.16 ACCA – 2003.09.24. Szakmai szervezeti tagság: Lettországi hites könyvvizsgálók szövetségének tagja ACCA tag

ISACA lettországi szervezetének tagja Európai Könyvelők Szövetségének tagja Számviteli tanács tagja A Lett Köztársaság számviteli szabványai konzultatív tanácsának korábbi tagja A pénzügyi számviteli szabványokkal foglalkozó technikai bizottság korábbi tagja

PE 338.220

HU

54/114

PR\523959HU.doc

4. LETTORSZÁG - Igors Ludboržs B. Önéletrajz Nyelvismeret: Nyelv Lett Angol Litván Orosz

Olvasás

Beszéd 5 5 5 5

Írás 5 5 5 5

5 5 4 5

Munkatapasztalat: Időszak 1985-1986 1989-1992 1989-1990 1992-2003 1990-1993 1993-1995 1995-1997 1997-1999 1999-2001 20032003-

Munkáltató és pozíció Lettországi Egyetem, Számvitel szak, megbízott előadó Lettországi Egyetem, Számvitel szak, tanársegéd Lett televízió, Lett audiovizuális marketing szövetség „LAMA”, könyvelő Lettországi Egyetem, Számviteli intézet, docens „IP Riga” lett-német vegyesvállalat, pénzügyi igazgató Coopers & Lybrand Latvia, könyvvizsgáló Coopers & Lybrand Latvia, könyvvizsgálati vezető Parex Bank, Belső ellenőrzési osztály, osztályvezető-helyettes Parex Bank, Belső ellenőrzési osztály, osztályvezető Lettországi Egyetem, Számviteli intézet, egyetemi tanár Igors Ludboržs hites könyvvizsgálói iroda, ügyvezető igazgató

Publikációk (legfrissebb illetve releváns publikációk):

1. Recognition of non-material assets in accordance with European Union Requirements (Az immateriális javak elismerése az Európai Uniós előírások alapján) – Inga Bumane, Igors Ludboržs, Humanities and Social Sciences Latvia. University of Latvia, 2001; 2. Accounting and Audit in Latvia (Könyvvitel és könyvvizsgálat Lettországban) – Transition in the Baltic States Micro-level Studies, Edited by N. Hood, R. Kilis and J.-E. Vahlne, Macmillan Press LTD, 1997.

PR\523959HU.doc

55/114

PE 338.220

HU

Vezetői tapasztalatok: A Számviteli Tanács alelnöke A Lettországi Egyetem és a Nippon alapítvány által létrehozott alap pénzügyi bizottságának tagja A Pénzügyi Számviteli Szabványok Technikai Bizottságának korábbi tagja A gazdasági miniszter korábbi tanácsadója A Lett Köztársaság számviteli szabványaival foglalkozó konzultatív tanács korábbi tagja A vállalatcsoportokról szóló törvényekkel foglalkozó munkacsoport korábbi tagja A Lettországi Hites Könyvvizsgálók Szövetségének korábbi alelnöke

PE 338.220

HU

56/114

PR\523959HU.doc

5. LITVÁNIA - Irena Petruškevičiene A. Válaszok a kérdéssorra Szakmai tapasztalat 1. Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetésellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit. A leendő feladatokkal kapcsolatos tapasztalataimat főleg a PricewaterhouseCoopers-nél jelenleg végzett munkám, és a szakmai testületekben kifejtett tevékenységem során szereztem. Szakmai tapasztalataim fő ismérveit feladataim összefoglalásával szeretném bemutatni: A Könyvvizsgáló Osztály vezetője a PricewaterhouseCoopers litvániai irodájánál: Ügyfélportfolió-kezelés, képességfejlesztési feladatok felosztása a vezetőségi munkacsoport tagjai között, személyzeti tervezés és teljesítményértékelés, a szakmai normáknak és könyvvizsgálati módszertani követelményeknek való megfelelés felügyelete, az új könyvvizsgálati módszertan litvániai irodánál történő bevezetésével foglalkozó munkacsoport vezetése, belső politikák és eljárások kidolgozása stb. Könyvvizsgálati megbízások vezetése: Könyvvizsgálati tervezés és a végrehajtás ellenőrzése, könyvvizsgálói jelentések készítése és aláírása, egyéb jelentések, ajánlások az ügyfelek számviteli rendszereinek és belső ellenőrzési eljárásainak javítására, a könyvvizsgálat eredményeinek bemutatása, valamint a vezetőségnek és a részvényeseknek szóló jelentések. Ügyfélportfolióm kiterjed jelentősebb állami és magántulajdonban lévő energiaipari vállalatokra, fogyasztói javakat gyártó vállalatokra, szolgáltatóvállalatokra, nonprofit szervezetekre és jótékonysági alapokra. Igazgatási osztályvezető-helyettes: igazgatási jellegű ügyekkel foglalkozom. PricewaterhouseCoopers minőségellenőrzési feladatok a régióban: tagja vagyok azoknak a nemzetközi könyvvizsgálati minőségellenőrző munkacsoportoknak, amelyek könyvvizsgálati minőségellenőrzéseket hajtanak végre a tengerentúli irodákban. A Litván Könyvvizsgálói Kamara Minőségellenőrzési Bizottságának tagja: minőségellenőrző programok kidolgozásában való részvétel, a könyvvizsgálati minőségellenőrök képzésének szervezése, ellenőrzés, a minőségellenőrzések eredményének összefoglalása és bemutatása a Bizottságnak. Egyéb: válaszok készítése a számviteli problémákkal kapcsolatos megkeresésekre, oktatás a Litván Könyvvizsgálói Kamara által szervezett tanfolyamokon, ügyfelek, felügyeleti szervek és egyéb szervezetek tagjainak oktatása, számviteli és könyvvizsgálati témákkal kapcsolatos cikkek és interjúk közzététele, a PricewaterhouseCoopers képviselete a Litván Számviteli Intézet alapító tagjaként.

PR\523959HU.doc

57/114

PE 338.220

HU

5. LITVÁNIA - Irena Petruškevičiene A. Válaszok a kérdéssorra 2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett? Annak érdekében, hogy megítélhessék, hogy alkalmas vagyok-e a jövőbeli feladatokra, olyan döntéseket szeretnék bemutatni, amelyekben személyes kezdeményező készségemet bizonyítottam. A következőket tartanám fontosnak: A Könyvvizsgálati és Számviteli Intézet igazgatótanácsának tagjaként 1997-ben meggyőztem az igazgatótanácsot, hogy a nemzetközi könyvvizsgálati szabványokkal összhangban kezdeményezze a nemzeti könyvvizsgálati szabványok kidolgozását. Egy állami tulajdonban lévő nagyvállalat könyvvizsgálatát végző munkacsoport vezetőjeként javasoltam az elutasító záradék kiadását (olyan könyvvizsgálói jelentés, amely kimondja, hogy a könyvvizsgáló nem tud záradékot kiadni a pénzügyi kimutatásokról). Egy állami vállalat könyvvizsgálatát végző munkacsoport vezetőjeként javasoltam, hogy cégünk mondjon le a vállalat könyvvizsgálójának tisztségéről, mert a vállalatvezetés nem volt hajlandó információt adni a társaság által végrehajtott jelentős ügyletekről. Függetlenség 3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira? A szakmai etikai kódex mind az elméleti, mind a gyakorlati függetlenséget megköveteli. Ami az elméleti függetlenséget illeti, úgy fogok szakmai döntéseket hozni és véleményt nyilvánítani, hogy csak a szakmai szempontokat tartom szem előtt és más szempontok nem befolyásolják a döntésemet. Ami a gyakorlati függetlenséget illeti, nem fogok egyetlen kormánytól, illetve más szervtől sem utasításokat kérni vagy elfogadni, nem fogok más szakmai tevékenységet végezni és tartózkodni fogok az olyan cselekedetektől vagy tevékenységektől szakmai és magánéletem során, amelyek tevékenységemet befolyásolhatják, vagy alapot adhatnak annak a gyanúnak, hogy a saját függetlenségem vagy a Számvevőszék függetlensége veszélybe kerülhet. Kétes helyzetekben tanácskozni fogok a Számvevőszék többi tagjával. 4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll? Nincs hivatalos mentesítési eljárás a jelenleg végzett irányítási feladataimmal kapcsolatban.

PE 338.220

HU

58/114

PR\523959HU.doc

5. LITVÁNIA - Irena Petruškevičiene A. Válaszok a kérdéssorra 5. Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Nem, nincsenek üzleti és pénzügyi részesedéseim vagy egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lennének leendő feladataimmal. Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Igen, készen állok arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozzam és nyilvánossá tegyem minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat. Hasonló eljárást követtem a pénzügyi érdekeltségeimmel és egyéb kötelezettségvállalásaimmal kapcsolatban munkaadómnál jelenlegi munkám során is. Ha jelenleg peres ügyben érintett, kérjük, részletezze azt. Nem vagyok érintett peres ügyben. 6. Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kijelölését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét? Nem vagyok, és soha nem is voltam politikai párt tagja. 7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek? Ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelnék, amelyben a származási tagállamomban tevékenykedő szereplők érintettek, ugyanúgy járnék el, mint a más országok szereplőit érintő egyéb esetekben. Az Eljárási Szabályzatban és a Számvevőszék vizsgálati politikáiban és normáiban leírt módon járnék el, tehát amennyiben csalásra gyanakodnék vagy csalást fedeznék fel a felügyeletem alatt álló terület vizsgálata során, késedelem nélkül jelenteném a Számvevőszék elnökének és követném azokat az egyéb adminisztratív eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Számvevőszék közölje az esetet az Európai Csaláselleni Hivatallal, az OLAF-fal.

PR\523959HU.doc

59/114

PE 338.220

HU

5. LITVÁNIA - Irena Petruškevičiene A. Válaszok a kérdéssorra Feladatok végrehajtása 8. Mik legyenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői egy közszolgálatban? A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás a források hatékony – tehát a közszolgálat céljainak elérése érdekében történő –, gazdaságos – tehát a közszolgálat céljai elérésének minél alacsonyabb költségfelhasználással történő – és hatásos – tehát az elköltött pénzért cserébe a legjobb értéket biztosító – felhasználásának elősegítését jelenti. A fentiek elérése érdekében a közszolgálatnak egyértelműen meghatározott célokkal, óvatos költségtervekkel, a döntéshozatalhoz magas színvonalú információval, meglévő ellenőrzési eljárásokkal, teljesítményértékelő rendszerrel és megfelelő személyzettel kell rendelkeznie. 9. A csatlakozó országokról szóló legutóbbi országjelentésében a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ország közigazgatásában késik a pénzügyi ellenőrzés megfelelő rendszerének létrehozása, beleértve az előzetes ellenőrzést, a független belső és külső vizsgálatot. Az érintett országokban milyen intézkedések kapjanak elsőbbséget? Az Európai Bizottságnak a csatlakozó országok EU-tagságra való felkészüléséről készített legutóbbi átfogó értékelő jelentése kimondja, hogy Csehországnak, Ciprusnak, Magyarországnak és Lengyelországnak további lépéseket kell tennie a nyilvános belső pénzügyi ellenőrzés javítására, és hogy Lettországban erősíteni kell a külső ellenőrzést. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy az egyes országoknak intézkedéseket javasoljak. Ezek az intézkedések kiterjedhetnek a pénzügyi ellenőrök és a belső ellenőrök folyamatos képzésére, a nemzetközi könyvvizsgálati szabványok végrehajtására a legfőbb könyvvizsgálati intézmények munkájában, a belső ellenőrzés javítására, az OLAF-fal való együttműködésre stb. 10. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? A megbízhatósági nyilatkozathoz azzal járulnék hozzá, hogy véleményt nyilvánítanék a felelősségi körömbe tartozó terület pénzügyi kimutatásainak megbízhatóságáról és az alátámasztó ügyletek jogszerűségéről és szabályosságáról, míg az éves jelentéshez a megfigyeléseim és az Európai Parlament érdeklődésére számot tartó kérdések ismertetésével. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérésére jelentést készítenék vagy véleményt nyilvánítanék meghatározott kérdésekben és külön jelentések készítését kezdeményezném az aggodalomra okot adó ügyekben, amennyiben azok a felelősségi körömbe tartozó területen merülnének fel.

PE 338.220

HU

60/114

PR\523959HU.doc

5. LITVÁNIA - Irena Petruškevičiene A. Válaszok a kérdéssorra Mivel a Számvevőszék szervezeti felépítése és működése a kollektív felelősség elvén alapszik, mindenekelőtt a Számvevőszéknek számolnék be, és, miután a Számvevőszék jelentéseket és véleményeket fogadott el, a jelentéseket és véleményeket a megfelelő eljárásokkal összhangban bemutatnám az Európai Parlamentnek és Költségvetési Ellenőrző Bizottságának. 11. Mint tudja, a Bizottság megváltoztatja könyvviteli rendszerét. Mivel nyújtana többet egy ilyen változás? A számviteli keret reformja a közigazgatásban alkalmazott régi számviteli elveket egy olyan rendszer irányába próbálja meg eltolni, amely hasonlít a vállalatok számviteli rendszerére, miközben megtartja az állami szektor különleges jellemzőit. A reform fő elemei a pénzforgalmi alapú könyvviteli rendszerről az eredményszemléletű számviteli rendszerre való áttérés, egy egységes számlatükör bevezetése, nagyobb mértékű konszolidáció és a tényleges számviteli adatoknak a költségvetési információkhoz történő kapcsolása. A reform eredményeképpen bármikor lehetséges lesz a belső és külső ellenőrző szervek által igényelt dokumentumok elkészítése. A pénzügyi kimutatásokban szereplő információ minősége és megbízhatósága is javulni fog, így a pénzügyi kimutatások pontosabb képet fognak adni a pénzügyi és jövedelmi helyzetről. Mindez következésképpen az ellenőrző és döntéshozatali folyamatok javulásához fog vezetni a költségvetés tervezése és végrehajtásának nyomon követése során. 12. Támogatja az európai ügyész hivatalának létrehozását? Milyen természetű kapcsolatokat tartson fenn ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF? Tudomásom van az európai ügyész hivatalának - amelynek legfőbb feladata az EU pénzügyi érdekeinek védelme lenne - létrehozásával kapcsolatos vitáról. Tanulmányoztam a Közösség pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről és az európai ügyész hivatalának létrehozásáról szóló zöld könyvet, az ezt követő jelentést és a témában nyilvánosan elérhető egyéb információkat. Általánosságban támogatom az új szerv létrehozását és a csalások megelőzésére, feltárására és üldözésére irányuló minden egyéb intézkedést, de jelenleg nem vagyok abban a helyzetben, hogy kifejthessem saját megfontolt véleményemet annak szervezeti felépítéséről, hatásköréről, működési rendjéről és az egyéb szervekkel, mint az Eurojusttal, az Europollal, az OLAF-fal és a tagállamok igazságügyi szerveivel való kapcsolatairól.

PR\523959HU.doc

61/114

PE 338.220

HU

5. LITVÁNIA - Irena Petruškevičiene A. Válaszok a kérdéssorra Egyéb kérdések 13. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? Igen, lemondanék.

PE 338.220

HU

62/114

PR\523959HU.doc

5. LITVÁNIA - Irena Petruškevičiene B. Önéletrajz OKTATÁS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS Intézmény: Dátum: Kapott minősítés(ek) és diploma (diplomák):

Bejegyzett Okleveles Könyvvizsgálók Szövetsége (The Association of Chartered Certified Accountants), Egyesült Királyság 2001 oklevél és felvétel az ACCA tagjai közé

Intézmény: Dátum: Kapott minősítés(ek) és diploma (diplomák):

Litván Könyvvizsgálói Kamara 1996 bejegyzett könyvvizsgáló

Intézmény: Dátum: Kapott minősítés(ek) és diploma (diplomák):

Számviteli Iskola, Depaul University, Chicago, USA 1993 oklevél a számviteli elvekről, a pénzügyi és vezetői számvitelről és a pénzügyi menedzsmentről szóló kiegészítő képzés elvégzéséről

Intézmény:

Nemzetközi Számviteli Fejlesztési Központ, The University of Texas, Dallas, USA, Vilniusi Egyetem, Litvánia, és a Soros Alapítvány, New York, USA 1993 kitüntetéses oklevél az „Oktatók oktatása” című intenzív tanfolyam elvégzéséről a nemzetközi számvitel, könyvvizsgálat, informatikai rendszerek és vállalati pénzügyek területén

Dátum: Kapott minősítés(ek) és diploma (diplomák): Intézmény: Dátum: Kapott minősítés(ek) és diploma (diplomák):

Vilniusi Egyetem, Litvánia 1980 közgazdasági diploma

NYELVTUDÁS Litván Angol Orosz Francia

PR\523959HU.doc

anyanyelv felsőfok felsőfok jelenleg tanulom

63/114

PE 338.220

HU

5. LITVÁNIA - Irena Petruškevičiene B. Önéletrajz MUNKATAPASZTALAT

2003– 2001–2003

PricewaterhouseCoopers, Vilnius, a Könyvvizsgálati Szolgáltatások vezetője, igazgatóhelyettes; PricewaterhouseCoopers, Vilnius, vezető könyvvizsgáló;

1998–2000

PricewaterhouseCoopers, Vilnius, menedzser;

1994–1998

PricewaterhouseCoopers, Vilnius, senior könyvvizsgáló;

1987–1994

Vilniusi Közgazdasági Főiskola, oktató;

1983–1987

Litván statisztikai számítóközpont, Vilnius, az ipari részleg vezetője;

1980–1983

Lelija, ruházati vállalat, Vilnius, könyvelő.

SZAKMAI SZERVEZETEKBEN VALÓ TAGSÁG A Bejegyzett Okleveles Könyvvizsgálók Szövetségének tagja, Egyesült Királyság A Litván Könyvvizsgálói Kamara tagja A Litván Könyvvizsgálói Kamara Minőségellenőrzési Bizottságának tagja

PE 338.220

HU

64/114

PR\523959HU.doc

6. MAGYARORSZÁG - Halász Gejza A. Válaszok a kérdéssorra Szakmai tapasztalat 1. Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetés– ellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit. Húsz éves tapasztalattal rendelkezem az államháztartási pénzügyi ellenőrzés, illetve a pénzügyi irányítás területén. Magyarország állami ellenőrző szervezetének vezető beosztású ellenőreként különböző pénzügyi intézetek megszervezésében és ellenőrzésében vettem részt 1984 és 1989 között, többek között az államháztartás terén. Az Állami Számvevőszék újraszervezését követően 1990-ben elnökhelyettessé, majd 1996ban elnökké neveztek ki. Feladataim közé tartozott az alábbiak ellenőrzése: állami tulajdonú vállalatok, privatizáció, társadalom- és egészség-biztosítási alapok, az állami költségvetésből támogatott nagyszabású projektek, állami tulajdonú ingatlanok, politikai pártok pénzügyei, valamint állami támogatással működő non-profit szervezetek. Én vezettem be a Magyarországnak nyújtott Phare segélyek ellenőrzését azt követően, hogy 1992-ben két hetes tanulmányúton vettem részt az Európai Bizottságnál. Ennek alapján vezették be a többi előcsatlakozási alap ellenőrzését. Mivel korábban már volt vezetőképzési tapasztalatom, az ellenőrzésirányítás terén sokat jelentett, hogy 1990-ben rövid ideig az Amerikai Központi Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál dolgozhattam. Már szakmai pályafutásom legelejétől fogva nyitott voltam időszerű ellenőrzési megoldások és módszerek iránt. Mivel pályafutásomat a Központi Statisztikai Hivatalnál kezdtem, az ott szerzett 14 év tapasztalat később hasznosnak bizonyult. 2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett? (1) 1989-ben a legmagasabb szinten szembe fordultam a politikai és kormányzati vezetést azáltal, hogy egy ideig eltökélten élére álltam annak a mozgalomnak, amelynek célja az elavulttal szemben egy független és modern ellenőrzési csúcsszervezet létrehozása volt. Erre a magyarországi politikai és gazdasági rendszerváltozás hajnalán került sor. Ez egy kivételes helyzet volt, amikor egy köztisztviselő áttörhette a megszűnő magtartási szabályok állította korlátokat. (2) A Budapest Bank privatizációjáról szóló ellenőrzési jelentés kérdése. A magyar állam a harmadik legnagyobb magyar bankot egy hatalmas, multinacionális amerikai cégnek adta el rendkívül nyomott áron; emellett az összes veszteséget és kintlévőséget a központi költségvetés fizette. A várakozásoknak megfelelően az ennek kapcsán tett megállapítások és következtetések óriási botrányt idéztek elő.

PR\523959HU.doc

65/114

PE 338.220

HU

6. MAGYARORSZÁG - Halász Gejza A. Válaszok a kérdéssorra (3) A legjelentősebb áramszolgáltatók privatizációjáról szóló ellenőrzési jelentés kérdése. Megállapításaink és következtetéseink igazolták, hogy az állam az érintett cégeket ráfizetéssel értékesítette, és hogy az értékesítések lehetetlenné tették, hogy hosszú távon biztonságos és hatékony állami energiapolitika legyen fenntartható. Ez a jelentés szintén nagy botrányt keltett. Függetlenség 3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira? Egy számvevőszéki tag függetlenségét maradéktalanul megőrizve köteles eljárni az Európai Unió érdekében. Ez maga után vonja, hogy tagként tilos bármely kormánytól vagy egyéb más szervtől utasítást, illetve tanácsot kérni, illetve elfogadni. Nincs és nem lehet semmilyen más kereső vagy díjazás nélkül ellátott foglalkozásom, mivel ez összeegyeztethetetlen ezzel az beosztással. Ugyanez vonatkozik a politikára is. A lehető legnagyobb odafigyeléssel fogok elkerülni minden összeférhetetlenséget. 4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll? Ez a kérdés nem releváns a beosztásom szempontjából, vagyis köztisztviselő vagyok, akinek kellő időben le kell mondania, amit meg is fogok tenni. 5. Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben érintett, kérjük, részletezze azt. Nincsenek üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásaim, és nem veszek részt semmilyen peres eljárásban. Kész vagyok ezen ügyeket az Elnök tudomására hozni. 6. Készen áll arra, hogy számvevőszéki taggá történő kijelölését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve, hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét? Egyetlen kivétellel nincsen választás útján betöltött hivatalom vagy tisztségem. A Magyar Pénzügyi és Gazdasági Ellenőrök Szövetsége Etikai Bizottságának vagyok a tagja. Erről a tisztségről le fogok mondani. Nem vagyok politikai párt tagja.

PE 338.220

HU

66/114

PR\523959HU.doc

6. MAGYARORSZÁG - Halász Gejza A. Válaszok a kérdéssorra 7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek? Függetlenül és pártatlanul kell eljárnom. Elkövetkezendő feladataim a Szerződésből és egyéb szabályokból, illetve szabványokból származnak. Ha csalás, vesztegetés vagy egyéb jogellenes cselekmény alapos gyanúja merül fel, a Számvevőszék által megállapított szabályokat kell követni. (Ezt a dokumentumot még nem ismerem). Megfelelő bizonyítékok esetén (a jogi tanácsadókkal folytatott konzultációt követően stb.) ezeket a megállapításokat a lehető leggyorsabban az OLAF tudomására kell hozni. Függetlenül attól, hogy mit tartalmaznak az eljárási szabályzat rendelkezései, a hazámban elkövetett súlyos szabálytalanságokban érintetteket olyan elbánásban kell részesíteni, mint bármely más bűncselekményt vagy gondatlanságot elkövető személyt. Feladatok végrehajtása 8. Mik legyenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői egy közszolgálatban? A kérdés kapcsán röviden arra szeretnék rávilágítani, hogy védje az adófizetők érdekeit, illetve legyen átlátható és hatékony (érték-pénz reláció, más szóval a pénzeket nemcsak a szabályoknak megfelelően kell elkölteni, hanem az ésszerűség követelményeit is figyelembe kell venni). Tudomásom szerint a kérdés a Bizottságban zajló reformfolyamat részét képezi. Megítélésem szerint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kultúra magában foglalja az átlátható költségvetést; a pénzügyi szabályok viszonylagos egyszerűségét; világos döntéshozatali mechanizmust és munkahierarchiát; a pénzügyi irányító és (belső és külső) ellenőrző rendszer átláthatóságának fokát; annak tényét, hogy a felelősségre vonás és az irányítás eszközei egységes rendszert képeznek-e (amelybe beletartozik az önértékelés és a monitoring is); valamint a hiányosságok kiküszöbölésének módját. Ez alatt egyfajta minőségellenőrzési elv értendő. Az EU-val kapcsolatos eddigi tapasztalataimat az újdonság varázsa hatotta át; egy csatlakozó ország képviselőjeként kiterjedt bürokráciával szembesültem, amely helyenként túlzott követelményekkel működik; az embernek továbbá néha az az érzése, hogy a kiadások engedélyezéséért felelős tisztviselők magatartása túlzottan szőrszálhasogató. Lehet, hogy ez a meglátás eltúlzott; a fő gond az, hogy a kilencvenes évek végén bevezetett részletes szabályok ellenére nincs hatékony jelentési és ellenőrzési rendszer. 9. A csatlakozó országokról szóló legutóbbi országjelentésében a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ország közigazgatásában késik a pénzügyi ellenőrzés megfelelő rendszerének létrehozása, beleértve az előzetes ellenőrzést, a független belső és külső vizsgálatot. Az érintett országokban milyen intézkedések kapjanak elsőbbséget? PR\523959HU.doc

67/114

PE 338.220

HU

6. MAGYARORSZÁG - Halász Gejza A. Válaszok a kérdéssorra További erőfeszítésekre van szükség az állami belső pénzügyi ellenőrzés és felügyelet megerősítéséhez, ami a következőket tartalmazza: megfelelő szervezeti rendszer, az adott személyzet számának növelése, a személyzet ellenőrzési/felügyeleti feladatainak továbbképzés útján történő javítása, valamint szükség van a feladatok átlátható rendszerének létrehozására szükségessége stb. Ez főleg a strukturális és kohéziós alapok végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi irányításra és ellenőrzésre vonatkozik. Arra is van példa, hogy a külső ellenőrzési funkciót kell erősíteni, ez szorul azonban e téren a legkevésbé kiigazításra. Az uniós pénzügyi érdekei védelmének biztosítását komolyabban kellene venni legalább a csatlakozó országok felében. (Létre kell hozni egy működőképes csaláselleni koordinációs hivatalt, és azt megfelelően működtetni kell.) (Hozzá kell tennem, hogy az érintett tisztviselők hozzáállásán szintén változtatni kell. Számos politikus és magas rangú tisztviselő beszél jóval többet arról, hogyan lehet több uniós költségvetési juttatásra szert tenni, ahelyett, hogy arról ejtenének szót, hogy e pénzügyi támogatásokat hogyan kellene a szabályoknak megfelelően és hatékonyan felhasználni.) A belső ellenőrök függetlenségének kérdése több figyelmet érdemel; az a véleményem, hogy az EU-nak ezzel a kérdéssel a közeljövőben ajánlás szintjén kellene foglalkozni. 10. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrzési Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? Figyelembe kell vennünk, hogy a Számvevőszék egy testületi szerv. „A Számvevőszék segíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési feladataik gyakorlása során.” (EK-Szerződés, 248. cikk). Az EK-Szerződés a 276. cikkben kimondja, hogy „a Tanács és az Európai Parlament megvizsgálja (...) a Számvevőszék éves jelentését az ellenőrzés alá vont intézményeknek a Számvevőszék észrevételeire adott válaszaival együtt, a 248. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett igazoló nyilatkozatot, valamint a Számvevőszék által készített vonatkozó külön jelentéseket.” Az EP Eljárási Szabályzata értelmében a Költségvetési Ellenőrző Bizottság megvizsgálja a számvevőszék jelentéseit, és - ami meglehetősen fontos - felelős a Számvevőszékkel meglévő kapcsolatok fenntartásáért.

PE 338.220

HU

68/114

PR\523959HU.doc

6. MAGYARORSZÁG - Halász Gejza A. Válaszok a kérdéssorra Az idézett rendelkezésekből következően a Számvevőszék tagja munkakörében a Számvevőszéken belüli munkamegosztás szerint és a Számvevőszék elnöke hatáskörének sérelme nélkül köteles eljárni. Ami engem illet, tisztában vagyok az európai Számvevőszék szerepével, amelynek függetlensége többek között maga után vonja az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságával folytatott szoros együttműködést is. Jövőbeli munkám a COCOBU-n keresztül segíti a Parlamentét, legyen szó akár éves jelentéssel vagy bármely más külön jelentésről, illetve egyéb jellegű munkáról. Más szóval az Európai Parlamentet a Számvevőszék által végzett ellenőrzések eredményei egyik legfontosabb végfelhasználójának tekintem. Ezért a lehető legteljesebb mértékben kívánok élni a COCOBU-nál előadóként működő képviselőkkel történő kapcsolatépítés, valamint a COCOBU és az ECA közötti együttműködés nyújtotta lehetőséggel, amennyiben a Parlament menetrendje azt engedi (COCOBU). 11. Mint tudja, a Bizottság megváltoztatja könyvviteli rendszerét. Mivel nyújtana többet egy ilyen változás? A korszerűsödés irányába tett nagy jelentőségű lépés az időbeli elhatárolás elvén működő könyvelésre történő áttérés, amely szerint a könyvelési eseményeket bekövetkezésük idején könyvelik el, nem pedig a pénz beérkezésekor vagy kifizetésekor, vagy – ami még rosszabb – az év végén. Tudomásom szerint a számviteli rendszer megreformálása az alábbiakra terjed ki: a közszférára vonatkozó, aktualizált nemzetközileg elfogadott számviteli elvek betartása, az eddig más-más helyen használt különböző informatikai platformok egységesítése, a különböző forrásokból származó adatok védelmének és egységességének javítása. A reform ezen összetevői remélhetőleg jól működő rendszerhez vezetnek. Ez minden tekintetben jelentős értékkel növeli a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a felhasználóbarát megközelítést, valamint az adatvédelmet és annak egységességét, amelyek elengedhetetlenek egy gyors statisztikai és irányítási rendszerhez. 12. Támogatja az európai ügyész hivatalának létrehozását? Milyen természetű kapcsolatokat tartson fenn ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF? Igen, támogatom a javaslatot. Megmaradva az általánosság szintjén, elmondható, hogy az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni küzdelem kiemelt elsőbbséget élvez. E tekintetben fő probléma a határokon átnyúló bűnözés megfékezése. Ez a nemzeti hatáskörökről való bizonyos fokú lemondással járna. Az „bizonyos fokú” kifejezést abban az értelemben használom, hogy az európai ügyész együttműködne a nemzeti vagy regionális ügyészi hatóságokkal. Véleményem szerint erre mindenképpen szükség van a különböző szabadságjogok miatt, vagyis ha a személyek, tőke stb. szabad áramlása megvalósul az EU-n belül, miért állítanák meg az „európai” bűnügyi nyomozást a határokon? Összességében támogatom a javaslatot, amely a Bizottságnak a Parlamenttel karöltve kialakított csalás elleni stratégiájának része. PR\523959HU.doc

69/114

PE 338.220

HU

6. MAGYARORSZÁG - Halász Gejza A. Válaszok a kérdéssorra Ha az Európai Ügyészség független igazságügyi szerv lenne, amely jogosult lenne, hogy az EU-ban bárhol vizsgálatot vagy nyomozást végezzen, az eljárás lefolytatása, valamint az ítélethozatal pedig a nemzeti bíróságok hatásköre lenne, illetve ezen intézményt decentralizált formában szerveznék meg, akkor az általuk gyűjtött bizonyítékok többek között közvetlenül a Számvevőszéktől származhatnának. Ugyanez vonatkozik az OLAF-ra is. Ezzel együtt felül kell vizsgálni az OLAF jövőbeli szerepét. Csak a várakozásaimnak tudok hangot adnak azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg zajló vitából végül az európai ügyész melletti érvek kerülnének ki győztesen, illetve, hogy az OLAF hatásköreit módosítják. Az európai ügyész használhassa fel saját céljaira az OLAF megállapításait. E kérdésben ez a döntő tényező. Ennek kapcsán még megjegyezném, hogy csak az Európai számvevőszék van abban a helyzetben, hogy teljes egészében felfedje a rendszer hiányosságait. Ezért elképzelhető, hogy az érintett felek közötti együttműködés könnyen a közös európai érdekek javára válhat. Egyéb kérdések 13. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív eredményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? Természetesen igen.

PE 338.220

HU

70/114

PR\523959HU.doc

6. MAGYARORSZÁG - Halász Gejza B. Önéletrajz

EURÓPAI ÖNÉLETRAJZI FORMANYOMTATVÁNY

ELŐZŐ MUNKAHELYEK • Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

• Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök • Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

PR\523959HU.doc

1990. január 1. Állami Számvevőszék, H-1364 Budapest, Pf.: 54 legfőbb ellenőrzési intézmény Főtitkárhelyettes (2002. január 1. -) Vagyonellenőrzési igazgató (1996. november 1. – 2001. december 31.) Vagyonellenőrzési igazgató-helyettes (1990. január 1. – 1996. október 31.) Főtitkárhelyettesként: nemzetközi kapcsolatok, beleértve a Számvevőszékek Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) XVIII. kongresszusának megszervezését.. Vagyonellenőrzési igazgatóként (helyettesként): Állami tulajdonú cégek, privatizáció, társadalom- és egészségbiztosítási alapok, jelentős beruházási projektek, külföldi segélyek (pl. EU előcsatlakozási alapok), állami tulajdonú ingatlanok, politikai pártok és non-profit szervezetek ellenőrzése. 1996-2000: Tárcaközi pénzügyi ellenőrzési szakértői csoport vezető koordinátora és vezetője az Európai Szervezetközi Integrációs Bizottság és a Külügyminisztérium égisze alatt az Európai Unióhoz történő csatlakozás keretében. Általában: átfogó tapasztalat a számvevőszékek közötti együttműködésben. 1984. július 1. – 1989. december 31. Népi Ellenőrzési Bizottság legfőbb ellenőrzési intézmény gazdasági szakértő Pénzügyi szervezetek, államháztartás ellenőrzése. 1970. szeptember 15. – 1984. június 30. Központi Statisztikai Hivatal Állami statisztika Adminisztrátor asszisztenstől osztályvezetőig terjedő különböző beosztások Demográfia, nemzetközi kapcsolatok, tervezés és jelentés, az elnöki kabinetiroda vezetője, adatgyűjtés irányítás, rendszerfejlesztés, lektor

71/114

PE 338.220

HU

6. MAGYARORSZÁG - Halász Gejza B. Önéletrajz OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen) • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen) • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen) • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen) • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek

PE 338.220

HU

1990. június 20. – 1990. december 20. Amerikai Központi Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nemzetközi számvevőképzési program Diploma

1978. január–december Menedzsment Tudományok Országos Központja Állami vezetőképzés Diploma

1972. szeptember – 1974. június Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem posztgraduális intézet Nemzetközi gazdasági kapcsolatok félbeszakítás diplomaszerzés nélkül (hadkötelezettség miatt)

1966. szeptember – 1970. szeptember Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügyi szak Diploma

1961. szeptember – 1965. május Petőfi Sándor Gimnázium érettségi

72/114

PR\523959HU.doc

6. MAGYARORSZÁG - Halász Gejza B. Önéletrajz EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

. ANYANYELV EGYÉB NYELVISMERET • Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség • Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség • Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

PR\523959HU.doc

MAGYAR ANGOL kitűnő kitűnő kitűnő NÉMET jó jó jó FRANCIA jó alapszintű alapszintű PUBLIKÁCIÓK: Az alábbi könyvek és cikkek szerzője és társszerzője, főként pénzügyi szabályszerűségi és teljesítmény ellenőrzési témában: © Nemzetközi szervezetek, Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1974; © Ellenőrzési kézikönyv I-II., SALDO, Budapest, 1994; Európai Uniós Fogalomtár, társszerző, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2001.; folyóiratokban és napilapokban (évente 1-2alkalommal) megjelenő különböző tanulmányok és cikkek (pl. Ellenőrzési Figyelő) EGYÉB: Oktatás többnyire európai integrációs témakörben (Phare, strukturális alapok, pénzügyi ellenőrzés) privatizáció ellenőrzés, belső ellenőrzés. A Magyar Pénzügyi Ellenőrök Szövetségének és az Etikai Bizottság tagja.

73/114

PE 338.220

HU

7. MÁLTA – Josef Bonnici A. Válaszok a kérdéssorra Szakmai tapasztalat 14. Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetés– ellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit. A gazdasági szolgáltatások minisztereként, a pénzügyminisztérium államtitkáraként és azt megelőzően a miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként bőséges tapasztalatokra tettem szert az állami finanszírozás és gazdálkodás területén. A felelősségi területeim igen széles tevékenységi kört öleltek fel, és magukban foglalták több állami vállalkozás számadásainak parlamenti vitára bocsátásra való előkészítését is. Miniszterként különböző egységek üzleti terveinek előkészítésében és felügyeletében, szerkezetátalakítási modellek kialakításában vettem részt például a Máltai Hajóépítő Vállalat, a Máltai Fejlesztési Társaság esetében, valamint szerepem volt a Nemzeti Statisztikai Hivatal, a Máltai Vállalkozásfejlesztési Ügynökség, a Versenyhivatal és a Fogyasztóvédelmi Osztály létrehozásában. A közösségi vívmányok befogadásához szükséges feltételek előkészítése során az egész minisztérium tevékenységére vonatkozó beszámoló elkészítését is sikeresen irányítottam. A kereskedelemért felelős miniszterként felügyeltem a máltai gazdaság teljes liberalizációját, amelynek keretében a 2004. május 1-jén lezáruló időszakban fokozatosan kerültek felszámolásra a védővámok, ami a gazdasági szereplők számára indokolatlan megrázkódtatások elkerülését is eredményezte. Az iparért felelős miniszterként létrehoztam Málta ipari stratégiáját, és a parlamenttel elfogadtattam a vállalkozásfejlesztési törvényt, amelynek célja a főbb ösztönzők megteremtése a már meglévő vállalkozások számára befektetéseik bővítése terén, az új vállalkozások esetében pedig Málta kedvező gazdasági környezetének megtalálásában. Az ezen területen elért sikerek közé tartozik, hogy a Lufthansa Technik cég a kereskedelmi repülőgépek szervízelésének új üzletágát Máltára telepítette, a De La Rue Ltd – a biztonsági papírok előállítója – egyik üzemtelepe Szingapúrból Máltára telepedett, és az ST Microelectronics cég, amely Európa legnagyobb és legfejlettebb félvezető-tesztelő üzemét Máltán működteti és Málta exportbevételeinek 60 %-át adja, jelentősen terjeszkedett. A pénzügyi ellenőrzésben betöltött szerepem révén éveken keresztül részt vettem a parlament Közpénzek Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottságában, amely a közpénzeknek a független Nemzeti Ellenőrző Hivatal által végzett ellenőrzésébe bevont fő bizottság. Amennyiben szükséges, az Európai Parlament előtti meghallgatásom során kész vagyok részletesebben kifejteni azon tevékenységi területeket, amelyekért felelős voltam. 15. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

PE 338.220

HU

74/114

PR\523959HU.doc

7. MÁLTA – Josef Bonnici A. Válaszok a kérdéssorra Kancelláriaminiszterként eltöltött hét évem alatt számos fontos döntésben vettem részt, mind olyan területeken, amelyekért felelős voltam, mind a kormányzással kapcsolatos, tágabb területeken. Mivel minden információt nem hozhatok nyilvánosságra, azokat fogom említeni, amelyek az állami szektorban hozzáférhetők. A miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként én voltam annak a széles körű adóreformnak a fő megalkotója, amely az adó mértékét a legfelsőbb adósávban 65 %-ról 35 %-ra csökkentette, és egyéb változtatások mellett a házas nők számára külön adózási módot vezetett be, amely hozzájárult a nők részvételi arányának és ezáltal az ország vagyongyarapítási képességének növeléséhez. Ezt az adóreformot a következő években az adócsökkentések ellenére az állami adóbevételek növekedése követte. Ez az 1990-es évek elején lezajlott változás a gazdaság jelentős bővülését jelezte előre, ami a GDP 8 %-nál magasabb reálnövekedését és rekordméretű foglalkoztatásbővülését idézte elő. Az inflációt akkoriban jelenősen, körülbelül 3 %-os szintre sikerült csökkenteni. Egy másik olyan terület, amelyen fontos szerepet játszottam, a bevételpolitikai megállapodás megalkotása volt, amely a három szociális partner közötti konfliktusok kiterjedtségét csökkentette a béremelés és a kollektív szerződések tekintetében; valamint a Máltai Gazdasági Fejlesztési Tanács létrehozása, amelynek célja a gazdaság különböző szereplői közötti párbeszéd előmozdítása és a szociális partnerek közötti konfliktusok kiterjedésének megakadályozása. A harmadik terület Málta iparpolitikájának kialakítása volt és a Változó fellendülés című munka kiadása, amely nem csupán a jelenlegi ipari helyzetet elemzi és további fejlesztésének programját adja, hanem a máltai gazdaság jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan is átfogó stratégiát kínál. Függetlenség 16. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira? A Számvevőszéket olyan döntő fontosságú feladattal ruházták fel, amelynek alapja a többi intézménytől való teljes függetlensége. Ezt a kötelezettséget szigorúan és hatékonyan érvényre kell juttatni, különben a Számvevőszék teljes működése megkérdőjelezhetővé válik. A máltai parlament Közpénzek Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottságában és a különböző független intézményekben – például a Nemzeti Statisztikai Hivatalban – szerzett tapasztalataim teszik számomra lehetővé e fontos tényező megfelelő kezelését. 17. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll? Nem, az általam végzett vezetési feladatokkal kapcsolatban nem kaptam mentesítést. Ilyen eljárás nem alkalmazható. PR\523959HU.doc

75/114

PE 338.220

HU

7. MÁLTA – Josef Bonnici A. Válaszok a kérdéssorra 18. Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben kérjük, részletezze azt.

amelyek hogy a pénzügyi érdekelt,

Nincsenek üzleti, pénzügyi vagy olyan kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataimmal. Készséggel a tudomására hozom a Számvevőszék elnökének és nyilvánossá teszem minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat. Ezt az eljárást követtem már korábban is a máltai parlament képviselőire, korábban pedig a máltai kormány minisztereire és államtitkáraira vonatkozó etikai kódexnek megfelelően. 19. Készen áll arra, hogy számvevőszéki taggá történő kijelölését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét? Igen, a Számvevőszék tagjává való kinevezésemet követően kész vagyok lemondani parlamenti mandátumomról és politikai pártban betöltött bármely aktív tisztségemről. 20. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek? Az ilyen ügyet a kellő szigorúsággal és részrehajlás nélkül kezelném, arra való tekintet nélkül, hogy mely tagállamról van szó, hazámat is beleértve. Feladatok végrehajtása 21. Mik legyenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői egy közszolgálatban? Ez igen tágan értelmezhető kérdés, és erről már rengeteget írtak. Röviden: bármely közszolgálat esetében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúrának azt kell biztosítania, hogy a közszolgálat a pénzért cserébe hatékonyságot és értéket kap; valamint biztosítania kell azon szükséges ellenőrzési mechanizmusokat is, amelyek nemcsak folyamatos ellenőrzést tesznek lehetővé, de a közpénzek kezelésének módszerét is meghatározzák. A pénzügyi ellenőrzés komoly szerepe ahhoz is szükséges, hogy a közpénzek megfelelő felhasználásának független elbírálása biztosítható legyen. 22. A csatlakozó országokról szóló legutóbbi országjelentésében a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ország közigazgatásában késik a pénzügyi ellenőrzés megfelelő rendszerének létrehozása, beleértve az előzetes ellenőrzést, a független belső és külső vizsgálatot. Az érintett országokban milyen intézkedések kapjanak elsőbbséget?

PE 338.220

HU

76/114

PR\523959HU.doc

7. MÁLTA – Josef Bonnici A. Válaszok a kérdéssorra Úgy vélem, ezen a területen a közösségi jogszabályok jó mintával szolgálnak a hatékonyabb pénzügyi ellenőrzéshez, beleértve az EK pénzügyi érdekei védelmének figyelembe vételét is. Elmondhatom, hogy a Bizottság legutóbbi jelentése úgy találta, hogy hazámban, Máltán, a közösségi jogszabályok magas szinten érvényre jutnak. Ez különösen az állami belső pénzügyi ellenőrzés és külső ellenőrzés esetében, de az EK pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében is igaz. A strukturális tevékenységekre fordított kiadások ellenőrzésére vonatkozóan a Bizottság hangsúlyozta, hogy szükség van a Szerződésekkel Foglalkozó Főigazgatóság és kiemelten az EU Osztály adminisztratív kapacitásának bővítésére. Máltát ösztönözték arra is, hogy folytassa erőfeszítéseit az ISPA és a PHARE bővített, decentralizált végrehajtási rendszerének (EDIS) megvalósítására. Úgy értesültem, hogy Málta azóta mindkét tekintetben jelentős előrelépéseket tett. 23. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? A máltai parlamentben szerzett csaknem 14 éves tapasztalataim mellett az elmúlt évben az Európai Parlamentben megfigyelői feladataimat is aktívan elláttam. Mindez alapos betekintést nyújtott az Európai Parlament munkájába, a jogszabályok oly módon történő jobbításának képességébe, amely az Unión belül a valóságot és a jellemzőket jobban tükrözi; továbbá egyes esetekben korlátaiba is. Főként a Számvevőszék és annak jelentéseinek elsősorban az Európai Parlament által megnövelt jelentősége érintett meg. Ezért úgy vélem, hogy a Számvevőszék és a Parlament között egészséges párbeszédnek és kölcsönös megbecsülésnek kell lennie. Lényegét tekintve mind a Parlament, mind a Számvevőszék célja megegyezik, mégpedig az, hogy a visszaéléseket megelőzzük, a hatékonyságot növeljük és az EU különböző programjaiban a pénz értékét növeljük. Úgy vélem, hogy ahhoz, hogy ezen közös célokra építhessünk, teljes körű párbeszédre van szükség. 24. Mint tudja, a Bizottság megváltoztatja könyvviteli rendszerét. Mivel nyújtana többet egy ilyen változás?

Az időbeli elhatárolás szerinti könyvelési rendszerre való átállás révén a Bizottság sokkal hatékonyabban tud majd gazdálkodni a költségvetéssel, és számára az ellenőrzés és a kiigazítás a program megvalósításának sokkal korábbi szakaszában lehetővé válik, míg a jelenlegi rendszerben gyakorta megesik, hogy a problémát csak akkor észlelik, amikor már elharapózott. Úgy tudom, hogy az új rendszer bevezetését 2005-re tervezik. Ezt a menetrendet szigorúan be kell tartani. 25. Támogatja az európai ügyész hivatalának létrehozását? Milyen természetű kapcsolatokat tartson fenn ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF?

PR\523959HU.doc

77/114

PE 338.220

HU

7. MÁLTA – Josef Bonnici A. Válaszok a kérdéssorra

Az európai ügyészre vonatkozó elképzelés megalapozott és természetesen megvalósításra érdemes, mivel az EU pénzügyi érdekeit – végső soron az adófizetők pénzét – kiemelt területként kell kezelni, ahol a hatékony cselekvés és a gondok orvosolása biztosítható. Alapjában véve e tekintetben támogatom a Bizottság javaslatait. Azonban tekintettel az e javaslatok által kiváltott különböző reakciókra, személy szerint még nem foglalok állást a kérdésben. Természetesen úgy vélem, hogy a szubszidiaritás elve alapján egy új hivatal létrehozása előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy a jelenlegi szervezetek ezt a funkciót nem tudják-e hatékonyan ellátni. A végső célnak, nevezetesen a megfelelő és hatékony pénzügyi ellenőrzés lehetővé tételének és az EK pénzügyi érdekeinek magasfokú védelmének mindvégig egyértelműnek kell maradnia. Egyéb kérdések 26. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? Nem látok okot ilyesmire, de amennyiben a kedvezőtlen véleményt alapos indok támasztaná alá, jelöltségemről lemondanék.

PE 338.220

HU

78/114

PR\523959HU.doc

7. MÁLTA – Josef Bonnici B. Önéletrajz EURÓPAI

ÖNÉLETRAJZI FORMANYOMTATVÁNY

Szakmai tapasztalat 1988 óta

• Munkáltató neve és címe • Főbb tevékenységek és feladatkörök 1998 -2003

• Főbb tevékenységek és feladatkörök

1995 -1996

• Főbb tevékenységek és feladatkörök

1994 -1995

• Főbb tevékenységek és feladatkörök

1988 -1994

• Főbb tevékenységek és feladatkörök

1980 – 1988

• Munkáltató neve és címe • Főbb tevékenységek és feladatkörök 1975 – 1980

• Munkáltató neve és címe • Főbb tevékenységek és feladatkörök

PR\523959HU.doc

A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY PROFESSZORA Máltai Egyetem, Msida, MSD 06 Malta Előadások a makroökonómia, a pénzügytan és az ökonometria területén, bevezető és haladó szinten. GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK MINISZTERE Felelősségi területek: kisvállalkozások és önfoglalkoztatók, ipar, Máltai Fejlesztési Társaság, Kisvállalkozás-fejlesztő Intézet, Máltai Szabadkikötő Társaság, Gazdaságfejlesztési Politika, technikai segítségnyújtás, Máltai Szabványhivatal, Nemzeti Statisztikai Hivatal, import és export, fogyasztóvédelem, versenypolitika, állami befektetések, többek között: Maltapost p.l.c, Bank of Valletta p.l.c, Air Malta p.l.c., Maltacom p.l.c., Malta International Airport p.l.c., Sea Malta, Tug Malta, Gozo Channel p.l.c., szárazdokkok és hajóépítés, Vízügyi Szolgáltató Társaság és Enemalta Corporation. GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK MINISZTERE Felelősségi területek: ipar, Máltai Fejlesztési Társaság, Máltai Szabadkikötő Társaság, Máltai Szabványhivatal, Nemzeti Statisztikai Hivatal, import és export, fogyasztóvédelem, versenypolitika, állami befektetések (többek között: Mid-Med Bank és Bank of Valletta), Air Malta. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÁLLAMTITKÁRA Központi Statisztikai Hivatal, Gazdaságpolitikai Főosztály és egyéb – a Költségvetési Hivatallal kapcsolatos – feladatok.

A MÁLTAI MINISZTERELNÖK GAZDASÁGI TANÁCSADÓJA Gazdaságpolitika általában és jövedelemadó-reform, amely a legfelsőbb adósávot 65%-ról 35%-ra csökkentette és egyéb változások mellett a házas nők számára külön adózási módot vezetett be. EGYETEMI DOCENS Deakin Egyetem, Victoria, Ausztrália Előadások a makroökonómia, pénzügytan és a menedzsment kvantitatív módszereinek területén, egyetemi hallgatók és MBA-hallgatók számára. ADJUNKTUS Simon Fraser Egyetem, Burnaby B.C., Kanada V5A 1S6 Előadások a közgazdaságtan és az üzleti statisztika területén.

79/114

PE 338.220

HU

7. MÁLTA – Josef Bonnici B. Önéletrajz OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól -ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek

• Elnyert képesítés megnevezése • Disszertáció • Időtartam (-tól -ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Szakdolgozat

• Időtartam (-tól -ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek

• Elnyert képesítés megnevezése • Szakdolgozat

1977 – 1980 Simon Fraser Egyetem, Kanada Mikroökonómia, Makroökonómia, Pénzügytan, Ökonometria, Fejlesztésgazdaságtan, Portfólióelmélet, Nemzetközi pénzügyek, Nemzetközi kereskedelem, Kvantitatív technikák, Regionális gazdaságtan PhD „Az Input-Output és a Keynes-modellek integrációja: Máltai esettanulmány.” 1976 – 1977 Simon Fraser Egyetem, Kanada Mikroökonómia, Makroökonómia, Ökonometria, Munkagazdaságtan, Üzleti statisztikák. Egyetemi diploma „A pénz, a tőzsdei árfolyam és a hatékony piac elmélete” „A rovarirtók használata – Máltai esettanulmány” 1972 – 1975 Máltai Egyetem Mikroökonómia, Makroökonómia, Statisztika, Állami pénzügyek, Fejlesztésgazdaságtan, Növekedésgazdaságtan, Ipargazdaságtan, Ipari kapcsolatok, Politikaelmélet, Filozófia, Logika, Szociológia, Gazdaságtörténet, Vezetői számvitel, Vezetési rendszerek, Nemzetközi kereskedelem. Közgazdász, főiskolai oklevél (kitüntetéssel). „A máltai rovarirtók gazdaságtana.”

DÍJAK ÉS KITÜNTETÉSEK • Időpont • Szervezet neve és típusa • Elnyert képesítés megnevezése • Kitüntetés indoklása

PE 338.220

HU

1996 Rikkyo Egyetem, Tokió, Japán. Bölcsészettudományok díszdoktora. „A társadalomtudósok társadalomhoz történő viszonyulásában való példamutatásért” és „a tudományos oktatás nemzeti politika létrehozásában való felhasználásáért, a közjólés és a nemzet előrelépésének elősegítéséért.”

80/114

PR\523959HU.doc

7. MÁLTA – Josef Bonnici B. Önéletrajz PARLAMENTI MUNKA • Időtartam (-tól -ig) • Szervezet neve és típusa • Committees

1992 – máig, a parlament választott képviselője Máltai Parlament Közpénzek Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság (1995-1998, 2003-2004), Külügyi és Európaügyi Bizottság (2003-2004), Málta-EU Parlamenti Vegyesbizottság (1995-2004)

• Időtartam (-tól -ig) • Szervezet neve és típusa • Committees

2003- máig Európai Parlament, megfigyelő. Gazdasági és Pénzügyi Bizottság; Regionális Politikai, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság.

• Időtartam (-tól -ig) • Szervezet neve és típusa

1992 – 1995 Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése.

ANYANYELV

MÁLTAI

EGYÉB NYELVISMERET • Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség

MELLÉKLET

PR\523959HU.doc

ANGOL OLASZ kitűnő, jó kitűnő, alapfokú kitűnő, alapfokú

Publikációk jegyzéke

81/114

PE 338.220

HU

7. MÁLTA – Josef Bonnici B. Önéletrajz Melléklet Publikációk jegyzéke KÖNYVEK

Változó fellendülés: Az előre vezető út, Gazdasági Szolgáltatások Minisztériuma, 2003. Makroökonómia. 3. ausztráliai kiadás, Addison, Wesley Longman Australia Pty Ltd, with Waud, Maxwell & Hocking, 1996. A pénzügyi reform hatása a Pénzügyminisztérium, Málta, 1994.

jövedelemeloszlásra

Máltán.

A munkavégzés új formáinak hatása a munkaügyi kapcsolatokra vállalkozásoknál. Európa Tanács, 1994. Málta az Európai Közösségben: Néhány gazdasági és kereskedelmi távlat. M. Frendóval közösen, Kereskedelmi Kamara, Málta, 1989. Miért ilyen magas Kanada munkanélküliségi rátája?, H.G. Grubellel közösen, The Fraser Institute, Vancouver, 1986. A menedzsment kvantitatív módszerei (MBA891). Deakin University Press, 1983. Vállalatgazdaságtan II (MBA882). - 1982, 1984, 1986, 1987, Deakin University Press. CIKKEK

„Munkaerőpiaci trendek: európai távlatok” Bank of Valletta Review, 1990 ősz. „Import a Keynes-modellekben”, Economic Record, 1987 december . „A jövedelemadó indexálása”, Deakin Business Journal, 1987 december. „A bérrel való elégedettség kérdőívének faktoranalízisen alapuló vizsgálata” C. Orpennel közösen, Journal of Social Psychology, 1987, Vol. 127, pp. 391-92. „A méltányos bér percepciójának hatása az alkalmazott motivációjára, aktivitására és teljesítményére”, C. Orpennel közösen, Perceptual and Motor Skills, (1986). „Az input helyettesítésének jelentősége az iparközi modellben” European Economic Review, 22 (1983), pp. 227-296.

PE 338.220

HU

82/114

PR\523959HU.doc

7. MÁLTA – Josef Bonnici B. Önéletrajz „A bérrel való elégedettség okai és következményei: A Lawler-féle modell vizsgálata”, C. Orpennel közösen, Psychology, (1983).

PR\523959HU.doc

83/114

PE 338.220

HU

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz A. Válaszok a kérdéssorra Szakmai tapasztalat 1. Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetés– ellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit. A szakmai tapasztalatom részletezését az önéletrajzomhoz csatolt, ’Szakmai tapasztalatommal kapcsolatos további információk’ című dokumentum tartalmazza. 2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett? (a) A Legfőbb Ellenőrzési Hatóság (LEH) igazgatói által 1996-ban hozott határozat, amely szerint a külgazdasági együttműködési miniszter posztján egymást követő három miniszter Legfelsőbb Bíróság elé idézését javasolják a lengyel parlamentnek az Exportfejlesztési Alap 1990 és 1993 közötti megszüntetésének ellenőrzése kapcsán feltárult szabálytalanságokkal összefüggésben. A javaslatot azután terjesztették elő, hogy a pénzügyi vizsgálat súlyos szabálytalanságokat tárt fel, amelyek az alap felszámolásáról szóló törvény alkalmazását és az alapból származó összegek kezelését érintették. Ezt a kérdést tovább bonyolította az a tény, hogy a három miniszter különböző politikai pártokat képviselt. Annak ellenére, hogy a LEH a hosszú parlamenti eljárás folyamán számos szabálytalanságra utalóan bizonyítékokat ismertetett és szolgáltatott, a lengyel parlament végül nem fogadta el a javaslatot (ezt a döntést a parlament röviddel az új parlamenti választások előtt hozta meg). Ez az ügy mindazonáltal lehetővé tette az állami ellenőrzés legfőbb szerve és a parlament közötti kapcsolatok komplex jellegének hangsúlyozását. (b) A LEH igazgatói által 2000-ben hozott határozat, mely szerint a LEH-re vonatkozóan szakértői értékelést végeznek a SIGMA szakértőivel közösen. Ezt az értékelést annak érdekében kezdeményeztem, hogy a Legfőbb Ellenőrzési Hatóság reformjának céljait és gyakorlati módszereit kialakítsuk. Az értékelés nagy sikert aratott. A szakértői értékeléshez a LEH szakértőiből álló nagyobb munkacsoportot neveztünk ki, és ez a munkacsoport vezetésem alatt dolgozott együtt a SIGMA szakértőivel. Tekintélyes munka elvégzése után elkészítettük a LEH tevékenységeinek rendkívül átfogó és részletes elemzését, és a jövőre vonatkozó javaslatokat fogalmaztunk meg. Ezen javaslatok megvalósítása volt az egyik tényezője annak, hogy az Európai Bizottság 2003ban azt a véleményt tehette közzé, hogy a LEH a legfelsőbb ellenőrző intézetekre vonatkozó EU-normáknak megfelel.

PE 338.220

HU

84/114

PR\523959HU.doc

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz A. Válaszok a kérdéssorra (c) A Miniszterek Tanácsa által 2003 júniusában hozott határozat, mely szerint a helyi önkormányzatok bevételeire vonatkozó törvénytervezetet elfogadja és a lengyel parlamenthez utalja. Noha Lengyelországban a helyi önkormányzati rendszer 1999-ben átfogó reformon esett át, ezen szervek finanszírozási rendszerében a megfelelő változtatásokat nem hajtották végre. Következésképpen a helyi önkormányzatokat ideiglenes jogszabályok alapján finanszírozták, amelyek nem alkottak egységes rendszert. A megfelelő jogszabályok tervezetének elkészítésére számtalan kísérlet történt, de valamennyien kudarcba fulladtak, mivel a helyi önkormányzatok nem fogadták el őket. A 2003-ban jóváhagyott és ezt követően a lengyel parlament által elfogadott törvényt végül a helyi önkormányzatok képviselői is elfogadták, és nem csupán átfogó megoldást hozott létre, hanem a lengyel közfinanszírozási reformprogramnak is lényeges részét alkotta, és valódi lépést jelentett a decentralizált közfinanszírozás felé. Függetlenség 3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira? A LEI (Legfelsőbb Ellenőrző Intézet) alelnökeként eltöltött hat évem alatt megtanultam, hogy a közhivatalnokok (és számvevők) függetlenségére nézve a legnagyobb potenciális veszélyt a külső befolyásokra való érzékenységük jelenti, legyen szó politikai vagy üzleti körökről, egyéb informális érdekcsoportokról vagy a médiáról. A közhivatalnokok függetlensége nem magától értetődő dolog, és ezen hivatalnokoknak folyamatosan és tudatosan ügyelniük kell rá. E célból hasznos néhány egyszerű szabály folyamatos figyelembe vétele, jelesül: (a) ne legyenek politikai pártok vagy más hierarchikus felépítésű közösség vagy gazdasági szervezet tagjai; (b) világosan különítsék el egymástól a családi, baráti és ismeretségi kört, illetve a szakmai ügyeket; (c) a beosztottak tudását és tapasztalatát a szakmai tevékenység alapjának tekintsék; (d) kerüljék az olyan szervezetek képviselőivel való informális találkozókat, amelyek célja lehet saját tevékenységük vagy intézményük tevékenységének befolyásolása; (e) folytassanak érzékeny és aktív médiapolitikát; (f) álláspontjukat szilárdan védelmezzék, ha úgy vélik, igazuk van. Mindezidáig ezen szabályok alkalmazása lehetővé tette számomra, hogy olyan független hivatalnokként képviseljem álláspontomat, aki nem áll külső befolyás alatt.

PR\523959HU.doc

85/114

PE 338.220

HU

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz A. Válaszok a kérdéssorra

4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll? Eddigi szakmai feladataim esetében ellátásuk folytatásához nem volt szükség formális mentesítés nyújtására. Ugyanakkor mindig rendszeres és nyilvános értékelés tárgyát képezték (pl. a lengyel parlamentnek benyújtandó, a LEH tevékenységéről szóló éves beszámoló formájában). 5.

Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben érintett, kérjük, részletezze azt.

(a) Nincs semmiféle érdekeltségem üzleti vállalkozásban, sem részvényeim, sem pedig értékpapírjaim. (b) Nincsenek kötelezettségvállalásaim vagy olyan munkából származó anyagi előnyeim, amelyek a Számvevőszék tagjának feladataival összeegyeztethetetlenek lennének; (c) Kész vagyok anyagi viszonyaimat a Számvevőszék elnökének tudomására hozni, és úgy vélem, ezt az eljárást a magas rangot betöltő közhivatalnokok esetében évente el kellene végezni; (d) Az édesapám vagyonával kapcsolatos jogok megállapítására vonatkozó eljárás egy polgári bíróság előtt jelenleg folyik, ezen eljárásban a potenciális örökösök egyikeként érintett vagyok. Ez év januárjában a Pénzügyminisztérium valamennyi olyan alkalmazottjával együtt, akik 2001 és 2003 között a szerencsejátékokra vonatkozó törvény módosításának előkészítésében részt vettek, vallomást tettem az ügyészségen, amely vizsgálatokat folytat egy parlamenti képviselő azon állításai alapján, melyek szerint egy másik képviselő a törvénytervezetnek a lengyel parlamentben való előkészítése folyamán csúszópénzt fogadott el. 6.

Készen áll arra, hogy számvevőszéki taggá történő kijelölését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Jelenleg nem rendelkezem választás útján betöltött tisztséggel. Politikai pártban betöltött tisztségemet sem tudom feladni, mivel semmilyen politikai párthoz nem tartozom. 7.

Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek?

PE 338.220

HU

86/114

PR\523959HU.doc

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz A. Válaszok a kérdéssorra Az elmúlt nyolc évben szakmai feladataim ellátása során sikerrel vettem részt lengyel állampolgárok által elkövetett szabálytalanságok és bűncselekmények leleplezésében. A pénzügyi információk főellenőreként és a lengyel Pénzügyi Hírszerző Egység (PHE) vezetőjeként évente mintegy 150, az ügyészséghez intézett bejelentést írok alá, amelyek főként szervezett bűnözők csoportjaival kapcsolatosak. Az állampolgárság kérdésének nem lenne szabad befolyásolnia a cselekedetek értékelését és elbírálását. Feladatok végrehajtása 8.

Mik legyenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői egy közszolgálatban?

A közpénzekkel való gazdálkodás általános kultúráját az alábbi tényezők határozzák meg: (a) a jogszabályok átláthatósága és átfogó jellege; (b) a helyes gyakorlat alapelvei; (c) a közpénzekért felelős hivatalnokok etikai kódexe; (d) a hivatalnokok körében a fentiek figyelembe vétele. A közpénzek kezelésére vonatkozó kultúra külső megítélésére tekintettel úgy vélem, hogy elsőbbséget kellene adnunk annak, hogy a nyilvánosság számára biztosítsuk, hogy: (a) a hivatalnokok cselekedetei a törvényekkel összhangban legyenek és azokra épüljenek; (b) a közpénzek kezelése átlátható legyen; (c) a közpénzeket gazdaságos és hatékony módon használjuk fel; (d) a pénzügyi jelentések megbízhatóak legyenek. 9.

A csatlakozó országokról szóló legutóbbi országjelentésében a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ország közigazgatásában késik a pénzügyi ellenőrzés megfelelő rendszerének létrehozása, beleértve az előzetes ellenőrzést, a független belső és külső vizsgálatot. Az érintett országokban milyen intézkedések kapjanak elsőbbséget?

PR\523959HU.doc

87/114

PE 338.220

HU

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz A. Válaszok a kérdéssorra Különösen a vezetés ellenőrzésének és a belső ellenőrzésnek kellene elsőbbséget élveznie, és ugyanezt az álláspontot képviseltem a Legfelsőbb Ellenőrző Hatóság alelnökeként is. A belső ellenőrzési mechanizmusok minősége nagy fontosságú, mivel a vizsgálat alatt lévő esetet a legközvetlenebb közelből lehet ellenőrizni, rövid időn belül (ami az előzetes ellenőrzés esetében is rendkívül fontos). Ez a vezetés számára gyors reagálást tesz lehetővé és a szabálytalanságok okozta kárt is a minimálisra csökkentheti. A megbízható belső ellenőrzés pozitív hatással van a külső ellenőrzés minőségére is, mivel több időt lehet szentelni azon feladatoknak, amelyek a tulajdonképpeni külső ellenőrzés részét képezik, ha nem szükséges olyan eljárásokat lefolytatni, amelyeket már a belső ellenőrzés részeként el kellett volna végezni. 10. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? Személyes tapasztalataim azt mutatták, hogy ahhoz, hogy a Parlament és a Parlamentnek beszámolni tartozó Legfelsőbb Ellenőrzési Intézet (LEI) az állami ellenőrzéssel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeiknek teljes mértékben megfelelhessenek, ezen kötelességét mindkét félnek helyesen kell értelmeznie. Röviden tehát: ha a Parlament hatékonyan kívánja ellenőrzési feladatait ellátni, saját érdeke, hogy ne férjen kétség a LEI függetlenségéhez. Ezenkívül a Parlament vagy bizottságainak arra irányuló kísérletei, hogy a LEI által elvégzett vizsgálatok eredményeit leminősítse vagy kétségbe vonja, a közpénzek pazarlását jelentik. Az Európai Parlamenttel szembeni kötelességeim teljesítése során ezért arra fogok törekedni, hogy a két intézmény közötti egyensúlyt fenntartsam. A hatékony ellenőrzési folyamat kulcsfontosságú eleme, hogy a Parlament és a LEI között mint egyenrangú partnerek között párbeszéd folyjék, elsősorban a szabálytalanságok kockázatairól és a vizsgálati normákról. A Parlamenttel és a Számvevőszékkel szembeni legfontosabb kötelességemnek azt tartom, hogy az ellenőrzési folyamat szakmaiságát és az ellenőrzés megállapításainak maximális megbízhatóságát biztosítsam. 11. Mint tudja, a Bizottság megváltoztatja könyvviteli rendszerét. Mivel nyújtana többet egy ilyen változás?

PE 338.220

HU

88/114

PR\523959HU.doc

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz A. Válaszok a kérdéssorra

A Tanács 1977-es pénzügyi rendeletét nem csupán az egymást követő módosítások következtében a hosszú évek során felgyülemlett változás miatt alakították át, hanem a Bizottság 1999-es válsága miatt is, amely a nepotizmus és csalás vádjaival, a feladatok végrehajtó szervekre való átruházásának átláthatatlanságával, a belső pénzügyi ellenőrzés elégtelen voltával és az ellenőrzés negatív eredményeinek eltitkolásával voltak kapcsolatban. Az 1605. költségvetési rendelet célja a jogszabályok egyszerűsítése és egységes keretbe foglalása, valamint olyan megoldások alkalmazása, amelyek az EU pénzügyi gazdálkodásának minőségét javítják. Ezek közé tartozik az az alapelv is, amelynek értelmében a rendeletben foglalt költségvetési szabályok valamennyi, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, más jogszabályban szereplő előírással szemben elsőbbséget élveznek. A bevezetett új alapelvek közé tartozik még az átláthatóság elve, a megfelelő pénzügyi gazdálkodás és a kötelező értékelés, és a fontos megoldások közé tartoznak a pénzügyi döntéseket hozó hivatalnokok felelősségének növelését illető előírások is. Várhatóan az új költségvetési rendelet az EU költségvetésének előkészítése és végrehajtása során számos pozitív változást eredményez majd, beleértve az EU-alapok eszköz alapú gazdálkodásról eredményorientált gazdálkodásra való áttérését, az EU-alapok kiadásainak tökéletesebb ellenőrzését, a döntéshozók felelősségének kiterjesztését és az EU teljes pénzügyi rendszere átláthatóságának növekedését. Az elfogadott megoldásoknak a Számvevőszék munkájának minőségét is javítaniuk kell, már csak azért is, mivel a pénzügyi rendeletek egyszerűsítése és rendszerezése világosabb záró értékeléseket és következtetéseket tesz lehetővé. Ezen megoldásoknak végül hozzá kell járulniuk az anyagi források gazdaságosabb és hatékonyabb elköltéséhez, és mindenekelőtt az EU intézményeibe vetett közbizalom megszilárdításához. 12. Támogatja az európai ügyész hivatalának létrehozását? Milyen természetű kapcsolatokat tartson fenn ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF? Úgy hiszem, az EU-nak még számos területen kell tevékenységét koordinálnia, és az ehhez szükséges intézményeket létrehoznia. Ezért úgy gondolom, hogy az európai ügyész hivatalának létrehozása hasznos volna, feltéve, hogy ez az EU intézményi reformját érintő szélesebb körű terv része és nem különállásra való törekvés vagy egyéni ambíciók állnak mögötte. Különösen két olyan hasonló intézmény együttes jelenlétét nehéz előrelátni, mint az európai ügyész és az OLAF. Az európai ügyészi hivatal létrehozását az OLAF átszervezésének kellene ezért követnie, amely során annak személyzetét az Európai Ügyészségnek kellene átvennie. Ugyanakkor – ahogyan mi, lengyelek mondjuk – az ördög a részletekben bújik meg. Az európai ügyész tényleges hatásköre fogja majd meghatározni, hogy egy ilyen személy kinevezése célszerű-e.

PR\523959HU.doc

89/114

PE 338.220

HU

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz A. Válaszok a kérdéssorra Egyéb kérdések 13. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? Ezen eljárások fő prioritásának a törvényen alapuló hatalomnak, a szakmaiságnak és a Számvevőszéktől való függetlenségnek kell lennie. Amennyiben a Parlament negatív véleményt alkotna kinevezésemről, mivel ezen értékeket jelöltségem révén megalapozottan veszélyeztetve látná, jelöltségemről mindenképpen lemondanék.

PE 338.220

HU

90/114

PR\523959HU.doc

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz B. Önéletrajz Iskolai képzés

1968 – 1973 Wrocławi Műszaki Egyetem, M.Sc. 1977 Wrocławi Műszaki Egyetem, Ph. D.

Szakmai tapasztalat

2001-től - Pénzügyminisztérium, helyettes államtitkár, a pénzügyi információk főellenőre, felelősségi területek: ■ pénzügyi információk ■ helyi önkormányzatok finanszírozása ■ szerencsejátékok ■ állami garanciák (2003. január 20-ig) - 2000-től – A Korrupcióellenes Stratégia Munkacsoport lengyel tagja a Világbank varsói ügynökségénél -

1995 – 2001 A Legfelsőbb Ellenőrzési Hatóság (NIK) alelnöke, felelősségi területek:

■ gazdaság, ■ tulajdoni átalakítások, ■ közigazgatás, ■ európai integráció. - Együttműködés az Európai Számvevőszékkel és a SIGMAprogrammal - A NIK képviselője az INTOSAI Privatizációellenőrzési Munkacsoportjában és az INTOSAI Elektronikus Adatfeldolgozással Foglalkozó Állandó Bizottságában - 1993 – 1995 a lengyel parlament képviselője, a Szejm Törvényalkotási Bizottságának tagja - a lengyel parlament delegációjának tagja az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében Egyéb szakismeretek

PR\523959HU.doc

Angol – haladó fok, B2 szint Német – alapszintű nyelvtudás Orosz – alapszintű nyelvtudás

91/114

PE 338.220

HU

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz B. Önéletrajz Szakmai tapasztalatommal kapcsolatos további információk 1. 1993 és 1995 között a lengyel parlament képviselője voltam. Akkoriban többek között én terjesztettem elő a Legfelsőbb Ellenőrzési Hatóságra vonatkozó törvény tervezetét. A teljes törvényalkotási folyamat vezetőjeként a lengyelországi és külföldi legfőbb ellenőrzési intézetek működésének jogi és szervezeti összefüggéseiről alapos ismereteket szereztem. A fenti törvény egyik célja az volt, hogy a lengyel külső ellenőrzés rendszerét az európai és az INTOSAI-normákkal harmonizáljuk. 2. A lengyel parlament képviselőjeként a Törvényalkotási Bizottság tagja voltam, ami lehetővé tette, hogy a lengyel átalakulás széles körű jellegzetességeit elsősorban jogalkotási szempontból megismerjem. 3. A lengyel parlament képviselőjeként a strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlésének lengyel küldöttje voltam. A Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottság alkalmazott. A választások idején (1994-ben Macedóniában és 1995-ben Fehéroroszországban) az Európai Megfigyelői Csoportok Tanácsának tagja voltam. Az Európa Tanácsban végzett munka révén megismertem az Európai Unió intézményeit, az EU bővítésének problémáit és a parlamenti mechanizmusokat. 4. 1995 és 2001 között a LEH alelnöke voltam. Alelnökségem alatt hozzájárultam annak fejlődéséhez, többek között új ellenőrzési eljárások (pl. közigazgatási területen ITbefektetések ellenőrzése) bevezetésével, valamint a nemzetközi együttműködés bővítésével foglalkoztam. Ezen együttműködés keretében a nemzetközi párhuzamos ellenőrzések előkészítését és végrehajtását felügyelhettem. 5. A LEH alelnökeként feladataim közé tartozott többek között a LEH és az Európai Számvevőszék (ESZ), valamint a SIGMA-program közötti együttműködés megszervezése. Utóbbi program egyik eleme volt a Legfelsőbb Ellenőrzési Intézeteknek (SAI) az EUnormákkal történő harmonizálásához szükséges feltételek megteremtése. 6. Az ESZ-szel való együttműködés a LEH-nek az ESZ által Lengyelországban végzett ellenőrzésekben való részvétele megszervezésére és ellenőrzésére, a LEH és az ESZ ellenőrzési tervének koordinációjára, az ellenőrzési eredmények cseréjére, valamint a LEH személyzetének az ESZ-nél történő továbbképzéseinek megszervezésére irányult. Ez a tevékenység hozzásegített az ESZ munkájának megértéséhez, a tervezést és a módszertant, az ellenőrzési normákat és eljárásokat, valamint az ESZ és az EU intézményeinek viszonyát is beleértve. 7. Az ESZ-szel való együttműködés az ESZ által a tagjelölt országok legfelsőbb ellenőrzési intézeteinek elnökeivel szervezett, rendszeres találkozóiban öltött testet. Az egyik ilyen találkozón, 1998-ban, Varsóban a tagjelölt országok legfelsőbb ellenőrzési intézetei számára szánt jogi és szervezeti ajánlások előkészítésére munkacsoportot hoztak létre, ami a csatlakozási folyamattal állt összefüggésben. Ezen munkacsoportot jómagam vezettem, és a csoportunk által elkészített dokumentumot a következő ülésen, 1999-ben, Prágában el is fogadták. PE 338.220

HU

92/114

PR\523959HU.doc

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz B. Önéletrajz 8. 2000-ben kezdeményezésemre a LEH felkérte a SIGMÁ-t, hogy végezze el a LEH szakértői értékelését. Az értékelést 2000 októbere és 2001 januárja között készítették el a SIGMA és a LEH szakértői (a lengyel csoportot én vezettem). Az értékelésben foglalt ajánlásokat a LEH későbbi fejlesztése során a legmesszebbmenőkig figyelembe vették. Ezen ajánlások alkalmazása azt eredményezte, hogy az Európai Bizottság a LEH-et 2003-ban a nemzetközi ellenőrzési normáknak teljes mértékben megfelelő intézménynek ismerte el. 9. A LEH alelnökeként részt vettem az INTOSAI munkájában is, elsősorban a Privatizációellenőrzési Munkacsoportban, amelynek során részt vállaltam az „INTOSAI útmutatása a privatizáció ellenőrzésére” c. munka elkészítésében, majd ezeket az ajánlásokat a gyakorlatban is alkalmaztam a LEH-ben. Az INTOSAI IT-ellenőrzésekkel Foglalkozó Állandó Bizottságában én képviselhettem a LEH-et. Ezáltal megismerhettem az Európán kívüli országok állami ellenőrzésének problémáit is. 10. A LEH alelnökeként a költségvetés végrehajtása, a gazdaság, a privatizáció, az európai integráció és a közigazgatás területén programok előkészítését és 296 ellenőrzés végrehajtását felügyeltem. 11. 2001 októberében a miniszterelnök a pénzügyi információk főellenőrének (PIFE) nevezett ki, ami a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó egység (Pénzügyi Hírszerző Egység) vezetőjének posztját jelenti. Ezen a poszton a lengyel jogszabályok EUharmonizációjáért, az egység személyzetének és felszerelésének fejlesztéséért, valamint a PIFE állambiztonsági és bűnözésmegelőző szerepének bővítéséért voltam felelős. A PIFE az ügyészségekhez évente 150 ügyet utal, amelyek jellemzően a szervezett bűnözők csoportjainak tevékenységével függnek össze. Kezdeményeztem, hogy a Pénzügyi Hírszerző Egység csatlakozzon az Egmont Csoporthoz. Az Európa Tanács Különbizottságának (MONEYVAL) 2003 decemberében tartott legutóbbi ülésén a MONEYVAL és a FATF szakértői egy Lengyelországról szóló jelentéssel foglalkoztak. Az 1999-es értékeléssel ellentétben a végkövetkeztetés igen pozitív volt. 12. A Pénzügyminisztériumban (2001 – 2003) az Államkincstár garanciáiért voltam felelős, így a hajógyártás, a Lengyel Államvasutak és egyéb jogi személyek bankhitel-garanciáival (Világbank) kapcsolatos döntésekért is. 13. 2001 óta a Pénzügyminisztériumban én felügyelem a Szerencsejátékok és Sportfogadás Főosztályát, amely a Pénzügyminisztérium jogi feladataival foglalkozik. Ennek köszönhetően alkalmam van a pénzmosás elleni küzdelmet segítő szabályzatok és a megfelelő ügynökségek közötti együttműködés megalkotásában is részt venni. 14. 2001 óta a helyi önkormányzatok finanszírozásáért is felelős vagyok, és az 5 milliárd eurós költségvetés egy része felett rendelkezem. Ezen idő alatt a közfinanszírozást és a közhatalom decentralizációját érintő egyik legfontosabb reformot a helyi önkormányzatok bevételeiről szóló új törvény megalkotását irányíthattam. PR\523959HU.doc

93/114

PE 338.220

HU

8. LENGYELORSZÁG – Jacek Uczkiewicz B. Önéletrajz 15. Államtitkokhoz SZIGORÚAN TITKOS szinten van hozzáférési jogosultságom, az Európai Uniótól pedig TITKOS EU besorolású biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezem.

PE 338.220

HU

94/114

PR\523959HU.doc

9. SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič A. Válaszok a kérdéssorra Szakmai tapasztalat 1. Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetés– ellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit. Mind a három említett területen rendelkezem némi tapasztalattal. Azonban az irányítás és az ellenőrzés területe az, ahol több tapasztalattal rendelkezem. A irányítás terén komoly tapasztalatra tettem szert a Ljubljanai Egyetem Társadalomtudományi Intézetének igazgatójaként és a Szlovén Köztársaság Számvevőszékének elnökeként. Ezekben a tisztségekben az erőforrásokkal kellett gazdálkodnom és a munkatársakat kellett irányítanom az intézmények működésének biztosítása érdekében. A közelmúltbeli irányítási eredményeim a számvevőszékhez kapcsolódnak. Amikor kineveztek elnökké, akkor még nem létezett a számvevőszék. Kollégáimmal együtt egy teljesen új intézményt kellett létrehoznunk a semmiből. Ez rendkívül nehéz feladat volt, amelybe beletartozott a szervezeti struktúra megtervezése, az ügykezelési és ellenőrzési folyamatok belső eljárásainak létrehozása, a költségvetési források tervezése és megszerzése, a munkatársak felvétele, valamint a tisztségekhez és feladatokhoz tartozó felelősségek meghatározása. Az ellenőrzés terén különböző típusú ellenőrzési tapasztalatokra tettem szert amíg a Szlovén Számvevőszék elnöke voltam. Például kifejlesztettem és létrehoztam az állami költségvetés végrehajtásának ellenőrzési modelljét. Mivel egy olyan nemzeti legfőbb ellenőrzési intézmény vezetője voltam, amelynek különböző típusú ellenőrzéseket kell végeznie és végez is, természetesen részt vettem a vezetés– ellenőrzés kidolgozásában is. Ezt a fajta ellenőrzést teljesítményellenőrzésnek is hívják. Úgy gondolom, hogy ez különösen fontos, ugyanakkor nehéz hatékonyan végrehajtani. Az elmúlt években megpróbáltam kidolgozni egy megoldást a Szlovéniában a közelmúltban bevezetett eredményalapú költségvetés-tervezés felülvizsgálatára. 2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett? Ennek a kérdésnek a megválaszolásakor szakmai karrierem legutóbbi kilenc évére szorítkozom, azaz arra az időszakra, amikor a Szlovén Számvevőszék elnöke voltam. Ennek megfelelően az alábbi három döntést tekintem szakmai karrierem során a legfontosabbnak:

PR\523959HU.doc

95/114

PE 338.220

HU

9. SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič A. Válaszok a kérdéssorra ·

Döntés a számvevőszék által végzett ellenőrzések minőségének javításáról: A számvevőszékünk fennállásának első éveiben a számvevőszék által készített ellenőrzési jelentések azt mutatták, hogy az ellenőrzési munka színvonala nem volt elég magas. Ennek a kérdésnek a kezelése érdekében néhány kollégámmal együtt úgy döntöttünk, hogy számos intézkedés meghozatala szükséges a munka színvonalának javításához. Ezen intézkedések közé tartozott a számvevőszékről szóló új törvényre vonatkozó javaslat, amely a végrehajtandó ellenőrzések jellegére, a könyvvizsgálók által megszerzett vagy megszerzendő képesítésekre és az ellenőrzések minőségi szabványaira irányult. A többi intézkedés, amelyeknek a meghozataláról döntöttünk, a számvevőszék által alkalmazandó ellenőrzési koncepciók és eljárások meghatározását, egy ellenőrzési kézikönyv és egyéb ellenőrzési eszközök – amelyek a koncepciók és eljárások végrehajtási módjának összefoglalására és a könyvvizsgálók számára tartandó tanfolyamok megtartására irányultak – kidolgozását foglalták magukba.

Ezenfelül döntöttünk a minőségbiztosítási rendszer bevezetéséről. ·

Döntés egy közszféra-ellenőrzési szakma megteremtéséről: Szlovéniában nem volt közszféra-ellenőrzési szakma. Fontos volt egy szakma megteremtése annak biztosítása érdekében, hogy legyenek megfelelő szakértelmű könyvvizsgálók és annak érdekében is, hogy javítsa a közszféra felügyeletének és ellenőrzésének megítélését. Ebből a célból a számvevőszékről szóló törvény lefektette az állami könyvvizsgáló és az okleveles állami könyvvizsgáló szakmai címeket, és az utóbbi években kidolgoztuk ezeknek a címeknek a tantervi és képesítési rendszerét.

·

Döntés az összes kormányzati minisztérium (közvetlen költségvetési felhasználók) ellenőrzésének végrehajtásáról: A Szlovén Számvevőszék törvényes kötelezettsége, hogy jelentést készítsen az állami költségvetés ellenőrzéséről. Mivel egy összevont költségvetési jelentés létezik, ezért ezt a kötelezettséget a teljes költségvetési jelentésről adott egyszeri ellenőrzési véleményként is lehetne értelmezni. Mi azonban úgy döntöttünk, hogy fontos ellátni parlamentünket az egyes minisztériumokról (közvetlen költségvetési felhasználók) szóló információkkal. Számvevőszékünk ezért most minden egyes kormányzati minisztériumról szolgáltat információkat és egy véleményt, valamint egy másik véleményt a teljes költségvetési jelentésről. Ez biztosítja, hogy parlamentünk rendelkezzen információkkal az egyes minisztériumokról.

Függetlenség 3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira?

PE 338.220

HU

96/114

PR\523959HU.doc

9. SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič A. Válaszok a kérdéssorra A függetlenség talán a leggyakrabban emlegetett kérdés a közszféra ellenőrzéséről szóló vitákban. A jól ismert limai nyilatkozatban gondos kidolgozásra került. Az 1999-es párizsi EUROSAI Kongresszusnak pedig a fő témájává választották. Számos, a legfőbb ellenőrzési intézmények státusát meghatározó előírásban kerül szabályozásra. Mindent összevetve gyakran szóba kerül hivatalos és nem hivatalos viták során. A függetlenség azonban önmagában nem a végső cél. Más szóval nem végső, hanem hozzájáruló érték. Nevezetesen ez a pártatlanság előfeltétele: a könyvvizsgálóknak függetleneknek kell lenniük ahhoz, hogy ítéleteikben igazságosak legyenek. Ez elvezet minket a pártatlanság fogalmához: az igazságos ítélet a pártatlan ítélkezési eljárás eredménye. Rawls1 szerint a társadalmi szereplők csak akkor lehetnek pártatlanok, ha a „tudatlanság fátyla” alatt vannak, azaz nincs információjuk társadalmi pozícióikról és preferenciáikról. Természetesen ennek a „tudatlanság fátylának” semmi köze a valós helyzetekhez, ez csupán egy elméleti konstrukció, amelyet a pártatlan társadalmi szereplők meghatározásához vezettek be. Minden, ami a valós helyzetekben előfordul, az a „tudatlanság fátylának” többé-kevésbé kielégítő megközelítése2. Az ellenőrzési eljárásban a könyvvizsgáló függetlenségével közelítik. Az Európai Számvevőszék (ESZ) tagjaként a függetlenség követelményét elsősorban az olyan helyzetek elkerülésével (bele nem bocsátkozással) teljesíteném, amelyek veszélyeztetnék a függetlenségemet. Biztosíthatom önöket arról, hogy nincs semmi az előéletemben, ami meggátolhatná a függetlenségemet. Továbbá a pártatlan könyvvizsgálóként való elismeréshez nem elegendő, hogy az adott ESZtag független. Egy ESZ-tagnak ezen túlmenően függetlennek is kell látszania. Összefoglalva tehát a függetlenség látszata ugyanolyan fontos, mint maga a függetlenség. Ezért ESZ-tagként az átláthatóság elvét alkalmaznám döntéseim meghozatalakor. Úgy gondolom, hogy ha valaki nyitott és feljegyzéseket vezet a meghozott döntésekről, akkor van mások számára elérhető bizonyíték arra, hogy a döntéseit racionális és elfogulatlan módon hozta-e meg. 4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll? A mentesítési eljárás nem volt alkalmazható. 5. Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben érintett, kérjük, részletezze azt.

1

Rawls, J. (1971): A theory of justice, Harvard University Press, Cambridge.

2

A „tudatlanság fátylának” jól ismert empirikus közelítése és ebből adódóan a pártatlanságot biztosító keretek közelítése is az anonimitás szabálya, amelyet például a tudományos folyóiratok szerkesztői használnak (a cikk szerzőjének nevét nem árulják el a lektornak és viszont).

PR\523959HU.doc

97/114

PE 338.220

HU

9. SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič A. Válaszok a kérdéssorra Összhangban azzal, hogy támogatom az átláthatóság elvét, azt gondolom, hogy az ilyen nyilvánosságra hozatalok nagyon fontosak. Nekem mindazonáltal nincsenek üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataimmal. Készséggel a tudomására hozom a Számvevőszék elnökének és nyilvánossá teszem minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat. Nem vagyok érintett peres ügyben. 6. Készen áll arra, hogy számvevőszéki taggá történő kijelölését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét? Nincs aktív tisztségem politikai pártban és nem töltök be választás útján elnyert hivatalt. 7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek? Ugyanúgy járnék el, mint bármely más tagállamból eredő súlyos szabálytalanság vagy csalás esetén. Törekednék annak biztosítására, hogy az ügyet szakszerűen vizsgálják ki és jelentsék, összhangban az ESZ szerepével és szabályzatával. Ilyen esetekben az OLAF-fal történő együttműködés fontosnak tűnik. Hangsúlyozandó, hogy egy ESZ-tag feladata és kötelessége, hogy az EU pénzügyi érdekeit védje és ne a nemzeti érdeket. Feladatok végrehajtása 8. Mik legyenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői egy közszolgálatban? A hatékony és eredményes közszolgálati pénzgazdálkodási kultúra olyan pénzgazdálkodási rendszerre vonatkozik, amely biztosítja, hogy az állami erőforrásokat szabályosan, gazdaságosan, hatékonyan és hathatósan használják. Röviden, biztosítja a közpénzek szabályosságát és értékét. Ennek megfelelően a hatékony és eredményes közszolgálati pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek az alábbiaknak kellene lenniük: ·

a nyilvános felelősségre vonhatóság elvét teljes mértékben megvalósítják;

·

a SMART1 célokat – az érintett közszolgálat küldetésének operacionalizálását –, amennyiben azok alkalmazhatók, kitűzik;

·

az egyes egységek munkáját úgy tervezik meg, hogy teljesítsék a kitűzött célokat;

·

a célok eléréséhez szükséges feladatok és felelősségek egyértelműen meg vannak határozva és hatékony munkaerő-gazdálkodás folyik;

1

A SMART betűszó Specifikus, Mérhető, Elérhető, Releváns és Jól időzített célokat jelent.

PE 338.220

HU

98/114

PR\523959HU.doc

9. SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič A. Válaszok a kérdéssorra ·

létezik és működik a belső ellenőrzés (a vezetés nem hajlik a belső ellenőrzések felülbírálatára);

·

a közbeszerzéseket ajánlattételi eljárásokon keresztül végzik (amelyek nem üres formaságok, amiket csak a törvény formális betartása miatt végeznek el);

·

hatékony és eredményes vezetői információs rendszert, beleértve egy teljes körű készletkönyvelést, hoznak létre és működtetnek, amely pontos, megbízható, teljes körű és időszerű információkat szolgáltat az érintett közszolgálatnak juttatott erőforrásokról;

·

megfelelő jelentési rendszereket alkalmaznak;

·

elvégzik a tevékenységek értékelését (amely megmutatja, hogy a célokat elérték-e, a költségek elég alacsonyak voltak-e vagy a teljesítmények elég magasak voltak-e); és

·

a források használatát ellenőrzik és kellő időben jelentik a parlamentnek;

Ezenfelül a hatékony és eredményes közszolgálati pénzgazdálkodási kultúra egy alkalmas támogató környezetet tételez fel, azaz a megfelelő szabályokat, valamint hatékony és eredményes költségvetési előkészítési rendszert. 9. A csatlakozó országokról szóló legutóbbi országjelentésében a Bizottság figyelmet arra, hogy a legtöbb ország közigazgatásában késik a pénzügyi megfelelő rendszerének létrehozása, beleértve az előzetes ellenőrzést, a belső és külső vizsgálatot. Az érintett országokban milyen intézkedések elsőbbséget?

felhívta a ellenőrzés független kapjanak

Véleményem szerint számos prioritás létezik ezen országok számára. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb jelentőséget a belső pénzügyi ellenőrzési és vezetés-ellenőrzési rendszerek javításának kellene tulajdonítani. Ezeket a belső ellenőrzéseket folyamatosan felül kellene vizsgálni és ennek megfelelően javítani őket, mert az állami erőforrások hatékony felhasználásához alapvetően szükségesek. Összefoglalva tehát ezeknek az ellenőrzéseknek a javítását kellene kiemelten kezelni. A Szlovéniában végzett külső ellenőrzések pl. azt mutatják, hogy a belső felügyelet általában gyenge. Az ellenőrzések javításának mechanizmusai azonban eltérőek. Egyes országokban új költségvetési rendeletekre van szükség, más országokban viszont az eljárásokat és a működési hatásköröket kell áttervezni. A belső ellenőrzést a belső felügyelet mechanizmusának javítására is fel kellene használni. 10. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét?

PR\523959HU.doc

99/114

PE 338.220

HU

9. SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič A. Válaszok a kérdéssorra A Szerződés szerint az ESZ-nek éves jelentést és igazoló nyilatkozatot kell tennie a Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezenfelül különjelentéseket és véleményeket is tehet. Az ESZtagok fő feladata ebben a vonatkozásban az, hogy biztosítsák, hogy az ellenőrzés során tett észrevételek a jelentésben tényszerűen pontosan és a nemzetközi ellenőrzési szabványoknak megfelelően (INTOSAI, IFAC) szerepeljenek. A számvevőszéki jelentésben világosan érthető javaslatoknak is szerepelniük kell arra vonatkozólag, hogy a fellelt problémákat miként kezeljék. A Parlament és a Számvevőszék közötti konstruktív „párbeszéd” az elvárásokról és az ellenőrzési eredményekről jelentősen hozzájárulhat az EU-költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzés hatékonyságához. Ez azt jelenti, hogy a Számvevőszék éves munkaprogramját bemutatja a Parlamentnek és a program kidolgozásakor megfelelően figyelembe veszi a Parlamentből érkező kéréseket, saját kockázatelemzésének és hosszú távú ellenőrzési programjának figyelmen kívül hagyása nélkül. Az ellenőrzési észrevételek bemutatása során az ESZ-tagoknak úgyszintén nem csak az írásos anyagra kellene korlátozniuk a tájékoztatójukat, hanem a parlamenti képviselőknek kellene előadniuk és velük kellene megvitatni azt a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülésein vagy a szakosított bizottságokban. 11. Mint tudja, a Bizottság megváltoztatja könyvviteli rendszerét. Mivel nyújtana többet egy ilyen változás? Tudomásom szerint az új (2003. január 1-jétől hatályos) költségvetési rendelet többek között előírta a készpénzalapúról az időbeli elhatárolás elvén alapuló könyvelésre történő átállást. Az esedékességi alapelvű könyvelés azzal fog többet nyújtani, hogy hasznosabb információkat fog szolgáltatni a Bizottságnak és a külső felhasználóknak. A tevékenységek teljes költségét fogja nyilvántartani ahelyett, hogy csupán a kifizetett és befolyt készpénzt tartaná nyilván (átfogó költségkönyvelés). Továbbá nyilván fogja tartani az aktívák és az elköltött pénz felhasználását. Lehetővé fogja tenni tehát a Bizottság számára, hogy minden időpontban tiszta képet alkothasson az aktívákról és a passzívákról1. Ez az aktíváik és passzíváik jobb biztosítását és kezelését teszi majd lehetővé számukra és valódi mérleggel2 látja el majd őket. Ezen információk segítségével a számlák felhasználói könnyebben meg tudják majd ítélni, hogy értéket kapnak-e a pénzükért. 12. Támogatja az európai ügyész hivatalának létrehozását? Milyen természetű kapcsolatokat tartson fenn ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF?

1

Kb. 50 milliárd euró értékű mérleg szerinti passzívák és kb. 300 milliárd euró értékű mérlegen kívüli kötelezettségvállalások.

2

A Bizottság már most is szolgáltat egyfajta mérleget, de azt nem közvetlenül a könyvelési rendszerükből származtatják.

PE 338.220

HU

100/114

PR\523959HU.doc

9. SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič A. Válaszok a kérdéssorra Véleményem szerint az ügyész hivatalának az EU egyik intézményének kellene lennie. Biztonsággal kijelenthető, hogy az európai ügyész hivatalának létrehozása, azaz egy olyan intézmény létrehozása, amely az egész EU-ban következetesen üldözi (büntetőjogilag) az állami támogatásokkal való visszaélést, hasznos lenne az EU pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából. Természetesen én inkább arra hajlanék, hogy az ügyész hivatalát és az egyéb ellenőrző szerveket egymástól függetlennek tekintsem. Az ellenőrző szerveknek, mint pl. az OLAF-nak megvan a maguk (külön) szerepe és feladata, és nem szabad, hogy az ügyész feladatait szintén végezzék vagy veszélyeztessék. Az ügyésznek azonban tudnia kell támaszkodni más ellenőrző szervek munkájára az állami erőforrásokkal való visszaélések felderítése során. Az OLAF a lehetséges csalási ügyekben folytat nyomozást, és számos, az ügyész által lefolytatandó ügyet fog az OLAF felderíteni. Az OLAF az ügyész kérésére is nyomozhat lehetséges csalások ügyében, de függetlennek kell maradnia, viszont szorosan együtt kell működnie és az információkat ki kell cserélnie az ügyésszel. Egyéb kérdések 13. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? Ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezésemről, akkor minden bizonnyal újra átgondolnám a jelöltségemet. Az alábbi négy elv súlyozott összevetése fogja meghatározni a döntésemet arról, hogy visszalépek-e. A négy elv a következő: ·

a formalitás elve (A jelölési eljárás egyértelműen meg van határozva az EKSzerződésben. Minden érintett félnek tiszteletben kell tartania.)

·

a racionalitás elve (Ha a Parlament negatív véleményt alkotna rólam, akkor a Tanács általi kinevezésem esélye jelentősen csökkenne, voltaképpen feltehetőleg közel lenne a nullához.)

·

a működőképesség elve (A Parlament negatív véleménye bizalomhiányra utalhat, vagy arra, hogy engem egy olyan jelöltnek tekintenek, akiben nem szabad bízni. Mint ahogy korábban megállapítottam, a Számvevőszék segédkezik a Parlamentnek az EU költségvetése végrehajtásának ellenőrzésében. Ebből adódóan a bizalomhiány problémákat okozhatna a Parlament és a Számvevőszék közötti napi kapcsolatban és a jövőbeli feladataim teljesítése nehézségekbe ütközhetne.)

·

a korrektség elve (A Parlament mind a tíz jelöltről véleményt fog mondani. Ha a vonatkozó vélemények indoklásainak értékelő összehasonlítása azt mutatná, hogy engem korrekt módon kezeltek, akkor a Parlament negatív véleménye minden bizonnyal a jelöltségem visszavonására ösztökélne.)

PR\523959HU.doc

101/114

PE 338.220

HU

SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič B. Önéletrajz 1946. október 14-én születtem Temnicában, ami Szlovénia Kras régiójában található. Postojnában jártam gimnáziumba, oklevelemet (BA) a Ljubljanai Egyetem Társadalomtudományi Karán szereztem. Később doktori (PhD) fokozatot szereztem a Zágrábi Egyetemen. Az egyetem elvégzése után különféle kutatóintézetekben dolgoztam. 1979 közepén a Ljubljanai Egyetem Szociológiai Intézetének kutatója lettem, 1982-ben pedig az intézet igazgatójának neveztek ki. 1991-ig voltam a Szociológiai Intézet vezetője. 1991-ben a Szociológiai Intézetnek egy másik intézettel történő összeolvasztásával létrehozott új intézet, a Társadalomtudományi Intézet (TTI) igazgatója lettem a Ljubljanai Egyetemen. A TTI egy multidiszciplináris intézet több kutatóegységgel, amelyek társadalomtudományi alap- és alkalmazott kutatással is foglalkoznak. Intézetvezetői beosztásom mellett kutatómunkát is végeztem, előadásokat tartottam és egy tudományos folyóiratot szerkesztettem (Družboslovne razprave). A TTI igazgatói tisztségében a Szlovén Számvevőszékhez történő belépésemig maradtam. 1995 elején a Szlovén Köztársaság Számvevőszékének (SZKSZ) elnöke lettem. Ez nem szokványos álláskinevezés volt, mivel az SZKSZ-t még létre kellett hozni. És nem úgy hozták létre, hogy egy korábban létező, működésében ezzel egyenértékű intézményt alakítottak át az új legfelsőbb ellenőrzési intézménnyé, miként azt egyes posztszocialista országokban tették. Egy teljesen új intézményt hoztunk létre a semmiből. Ha az informatika nyelvén akarnám ezt kifejezni, akkor azt mondanám, hogy az intézményi hardvert és szoftvert is meg kellett teremteni ill. létre kellett hozni. Az SZKSZ szoftvere az ellenőrzési elméletből, az ellenőrzési módszerekből és technikákból, az ellenőrzési eszközökből (útmutatók és kézikönyv), eljárási rendszerekből és az eljárási rendszerekbe épített ellenőrzési fogalomrendszerből áll. Úgy gondolom, hogy a karrieremet háromfajta törekvés jellemezte: ·

módszertan kidolgozása és megvalósítása;

·

szakmai intézmények vezetése; és

·

nemzetközi együttműködés és partnerségek fejlesztése.

Módszertan kidolgozása és megvalósítása Amikor kutató voltam, akkor a kutatási eredményeimet bemutató cikkeim mellett több cikket is publikáltam azokról a matematikai statisztikai módszerekről, amelyeket a társadalomtudományi kutatásokban használnak. Ezenfelül társadalomtudományi kutatásmódszertani docensi minőségemben előadásokat is tartottam.

PE 338.220

HU

102/114

PR\523959HU.doc

SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič B. Önéletrajz Az ellenőrzési módszertan a tudományos kutatási módszertan egyszerűsített verziója. Más szóval az ellenőrzés alapjául szolgáló módszertani paradigmák megegyeznek a kutatás módszertani paradigmáival. Így tehát amikor az SZKSZ elnöke voltam, akkor módszertani ismereteimnek bizonyos értelemben csak az alkalmazási területe és a módja változott meg. Például amikor az SZKSZ-nél dolgoztam, felállítottam egy modellt a szlovén állami költségvetés ellenőrzésére, és egy ellenőrzési eljárás és ellenőrzési eszközök révén meg is valósítottam. A modellt a mellékelt „Az állami költségvetés végrehajtásának ellenőrzése – Hogyan csináljuk mi Szlovéniában” című tanulmány ismerteti. A tanulmányt a 2002-es moszkvai EUROSAI Kongresszusra készítettem és ott is mutattam be. Emellett igyekeztem úgy fejleszteni a számvevőszéket, hogy a könyvvizsgálók megszerezzék a képességeket az összes ellenőrzési típushoz, beleértve a legnehezebbet, a teljesítményellenőrzést (hatékony és eredményes pénzgazdálkodás). A teljesítményellenőrzés tekintetében azt mondhatjuk, hogy az alábbi kijelentés helytálló: minél nagyobb a hasonlóság az alkalmazott társadalomtudományi kutatáshoz, annál jobb. Ez arra is utal, hogy a teljesítményellenőrzés speciális módszertani ismereteket igényel. Mondanom sem kell, hogy nem várható el minden könyvvizsgálótól, hogy alkalmas legyen a teljesítményellenőrzésre. Ezért megpróbáltam bevezetni bizonyos ellenőrzési specializációkat. Ez az erőfeszítésem csak részben járt sikerrel. Az elmúlt években megpróbáltam kidolgozni egy megoldást a Szlovéniában a közelmúltban bevezetett eredményalapú költségvetés-tervezés felülvizsgálatára. Szakmai intézmények vezetése Több, mint 20 évig voltam felelős szakmai intézmények vezetéséért. Az általam vezetett intézmények különböző fejlődési szakaszokban voltak és sajátosan egyedi kihívásokkal jártak együtt. Mondanom sem kell, hogy egy olyan intézmény vezetése, amelyben az alkalmazotti gárda gerincét egyetemi professzorok vagy doktori (PhD) fokozattal rendelkező kutatók alkották, más mint egy olyan újonnan alapított intézmény vezetése, amelyhez még a vonatkozó szakma kidolgozása is társul. Azok az évek, amelyek során az SZKSZ-t vezettem leginkább olyan időszaknak írhatók le, mint amikor egy legfelsőbb ellenőrzési intézmény alapjait rakjuk le az ezzel együtt járó összes kihívással együtt. Többek között én dolgoztam ki a számvevőszékről szóló törvényt, amely 2001-ben lépett hatályba. Nemzetközi együttműködés és partnerségek fejlesztése Nagyon lelkesen támogattam a szakmai szintű nemzetközi együttműködés fejlesztését. Nemzetközi együttműködésben kutatói és oktatói munkám során, valamint a szlovén legfelsőbb ellenőrzési intézmény vezetőjeként vettem részt. Kutatási tevékenységem jelentős részét nemzetközi projektek tették ki. Előadásokat is tartottam egy olyan posztgraduális képzés keretében, amelyet a Ljubljanai Egyetem több európai egyetemmel együttműködésben folytatott a TEMPUS programok égisze alatt, amelyet az Európai Unió társfinanszírozott. PR\523959HU.doc

103/114

PE 338.220

HU

SZLOVÉNIA - Vojko Anton Antončič B. Önéletrajz A számvevőszék fejlesztését a nemzetközi szakmai környezetből származó ismeretek átadása is elősegítette. Ettől a céltól vezérelve több projektbe és a két- és többoldalú együttműködés egyéb alkalmi formáiba vontam be a számvevőszéket. Különösen két nemzetközi (iker) projekt volt jelentős. Az első egy partnerrel valósult meg, a brit nemzeti ellenőrző hivatallal. A második több partnerrel valósult meg – a brit nemzeti ellenőrző hivatallal, a spanyol számvevőszékkel, a brit ellenőrzési bizottsággal és a dán nemzeti ellenőrző hivatallal.

PE 338.220

HU

104/114

PR\523959HU.doc

10. SZLOVÁKIA – Július Molnár A. Válaszok a kérdéssorra Szakmai tapasztalat 1.

Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetés– ellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit.

a) A Szlovák Oktatási Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Központja, 4 Levická, 821 08 Pozsony. 1999–2000-ben a Központ igazgatója (döntéshozó, 84 beosztott), felelős a tervezésért, az igazgatásért, a költségvetési gazdálkodásért és a belső ellenőrzésért a Szlovák Oktatási Minisztérium nemzetközi kapcsolatai terén. b) Külföldi Hallgatók Nyelvi és Egyetemi Előkészítő Intézete, pozsonyi Comenius Egyetem, 4 Šoltésovej, 811 08 Pozsony. 1991–1997 között az Intézet főigazgatója (döntéshozó, 186 beosztott alkalmazott), felelős a szervezet irányításáért (igazgatás, költségvetés, oktatási folyamatok, külföldi hallgatók felvétele, belső ellenőrzés...). c) Szlovákia Legfőbb Ellenőrzési Hivatala, 2 Priemyselná, 824 73 Pozsony. 1997– 1999 között és 2001-től napjainkig. Az Európai Együttműködésért és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Osztály igazgatója (4 beosztott). Felelős a nemzetközi kétoldalú kapcsolatok, valamint a nemzetközi szervezetekkel – INTOSAI, EUROSAI, ECA – folytatott többoldalú tevékenységek irányításáért. Az EU-integrációért felelős munkabizottság tagja a kormányhivatalban. Az acquis communautaire területéért felelős koordinátor. A szakértői értékelő folyamatokért felelős koordinátor Szlovákia Legfőbb Ellenőrzési Hivatalában (a továbbiakban: „SZK LEH”). A közép- és kelet-európai országok, Ciprus, Málta és Törökország legfőbb ellenőrzési intézményeinek elnökei és az Európai Számvevőszék találkozóiért felelős „kapcsolattartó tisztviselő”. 2.

Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett? a)

Az SR 9813 0101 003 sz. PHARE-projekt készítője – „Harc a korrupció és a szervezett bűnözés ellen” (1 032 000 EUR), 1998–2001 folyamán valósult meg az SZK LEH vezetésével – 1200 szlovák könyvvizsgáló képzése valósult meg... b) A szakértői értékelések koordinátora az SZK LEH-ben (részt véve az ajánlásoknak az SZK LEH belső szabályaivá történő átültetési folyamatában), az SZK LEH 2003– 2005-ös stratégiai tervének társszerzője. c) A pozsonyi Comenius Egyetem Külföldi Hallgatók Nyelvi és Egyetemi Előkészítő Intézete számára új stratégia (szervezeti felépítés, irányítási rendszer, stratégiai fejlesztési terv, alapszabály, belső szabályzat, valamint pedagógiai módszertan és modern oktatási eszközök) kidolgozása. Függetlenség 3.

A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira?

PR\523959HU.doc

105/114

PE 338.220

HU

10. SZLOVÁKIA – Július Molnár A. Válaszok a kérdéssorra A (legutóbb a Nizzai Szerződéssel módosított) Európai Közösséget létrehozó szerződés 247. cikke (4) bekezdésének megfelelően feladataimat és kötelezettségeimet a Közösség általános érdekében kell teljesítenem, tiszteletben tartva a „Helyes hivatali magatartás kódexe az Európai Számvevőszék dolgozói számára” c. szabályzatot, valamint A Számvevőszék könyvvizsgálati szabályait és szabványait, munkámat minden politikai, kormányzati, kereskedelmi és vállalkozási tevékenységtől, illetve minden más befolyástól teljesen függetlenül kell végeznem. Nem tölthetek be semmilyen tisztséget más hatósági szerveknél, nem léphetek munkaviszonyba (vagy hasonló munkaviszony-jellegű kapcsolatba) semmilyen vállalkozással, nem lehetek tagja jogi személy irányító vagy ellenőrző testületének, nem végezhetek semmilyen más gazdasági vagy egyéb jövedelmező tevékenységet, illetve más olyan tevékenységet, ami összeegyeztethetetlen a feladataimmal. 4.

Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll?

Nem, ilyen eljárás nem volt alkalmazható. 5.

Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben érintett, kérjük, részletezze azt.

Nem, nincsenek üzleti, pénzügyi, illetve egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lehetnének leendő feladataimmal. Készen állok arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozzam és nyilvánossá tegyem minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat. Semmilyen peres ügyben nem vagyok érintett jelenleg. 6.

Készen áll arra, hogy számvevőszéki taggá történő kijelölését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Igen, készen állok rá. 7.

Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek?

Bármilyen súlyos szabálytalanság, csalás vagy korrupció felfedését követően (tekintet nélkül arra, hogy az érintett szereplők az én származási tagországomból vagy máshonnan valók) törvényes úton és a jogszabályoknak megfelelően járok el.

PE 338.220

HU

106/114

PR\523959HU.doc

10. SZLOVÁKIA – Július Molnár A. Válaszok a kérdéssorra

Az Európai Számvevőszék által meghatározott (a Számvevőszék könyvvizsgálati szabályai és szabványai 14/01–04 cikkeiben foglalt) eljárásokat követve minden ilyen eseményről azonnal tájékoztatom az Európai Csaláselleni Hivatalt, az OLAF-ot. Feladatok végrehajtása 8. Mik legyenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői egy közszolgálatban? A hatékony és eredményes közszolgálati pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek a következőknek kellene lenniük: - a szervezet helyes irányítása (világosan megfogalmazott stratégiai tervvel, részletes éves munkatervvel, belső szabályzattal és előírásokkal, világosan körülhatárolt irányítással, feladatkör-megosztással), - átlátható könyvvitel, - jó belső könyvvizsgálati és ellenőrzési rendszer (a tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének rendszeres ellenőrzésével, az adatok értékelésével, annak biztosításával, hogy a releváns ügyleteket helyesen teljesítették (tekintettel a gazdaságosságra, hatékonyságra és hathatósságra), illetve helyesen fogadták el, fizették ki (vagy kapták meg a kifizetést) és rögzítették). A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak biztosítania kell, hogy az államháztartás átlátható és megbízható, az ügyletek jogszerűek, az igazgatás pedig gazdaságos és hatékony legyen. 9.

A csatlakozó országokról szóló legutóbbi országjelentésében a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ország közigazgatásában késik a pénzügyi ellenőrzés megfelelő rendszerének létrehozása, beleértve az előzetes ellenőrzést, a független belső és külső vizsgálatot. Az érintett országokban milyen intézkedések kapjanak elsőbbséget?

Az Európai Bizottság átfogó országjelentése Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia uniós tagságra való felkészültségéről {SEC (2003) 1200 - 1209} kifogásol bizonyos hiányosságokat az állami belső pénzügyi rendszer, a csalás elleni küzdelem, a korrupció és pénzmosás, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IACS), a strukturális intézkedésekkel kapcsolatos kiadások ellenőrzése terén, valamint az EK pénzügyi érdekeinek a pénzügyi ellenőrzés terén való védelme terén... A következő intézkedéseknek kellene elsőbbséget élvezniük (ahol szükséges): · Felgyorsítani a szükséges intézkedések átültetését a nemzeti (főként költségvetési) jogalkotásba, · Előmozdítani a kifizető ügynökségek dolgozóinak képzését, PR\523959HU.doc

107/114

PE 338.220

HU

10. SZLOVÁKIA – Július Molnár A. Válaszok a kérdéssorra · Kijelölni az EU pénzügyi érdekeinek „központi találkozási pontját” és ezen keresztül együttműködésre lépni az OLAF-fal, · Hatékony együttműködést kialakítani a csaláselleni koordinációs hivatal és a releváns nemzeti intézmények között, · Létrehozni belső könyvvizsgáló és ellenőrző egységeket valamennyi költségvetési pénzeket felhasználó helyen (ahol ilyenek még nem léteznek), és megerősíteni az állami előzetes pénzügyi ellenőrző funkciót, · Kidolgozni a szükséges kézikönyveket és útmutatókat, és folytatni a belső könyvvizsgálók speciális képzését, biztosítva számukra a lehető legjobb szakmai gyakorlatot, · A külső ellenőrzés tekintetében ajánlatos növelni a legfőbb ellenőrzési intézmény általános működési kapacitását az EK pénzügyi érdekeinek, az EU előcsatlakozási támogatásának, valamint a jövőbeli strukturális intézkedésekkel kapcsolatos kiadásoknak (a lebonyolítást végző szerv támogatása) a védelme terén, harc a korrupció és a csalás ellen... Fontos az ellenőrzési módszerek harmonizálása az IFAC és INTOSAI szabványokkal, illetve a különböző területek külső ellenőrzéséhez külön kézikönyvek kidolgozása. 10. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? A Számvevőszék fő feladata a Közösség könyvvitele külső, független ellenőrzésének irányítása (ami nem jogi természetű, hiszen a Számvevőszék nem rendelkezik szankcionáló jogkörrel). Az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségem a következők elkészítésében és benyújtásában való aktív részvételemet jelenti: · az általános költségvetés, az Európai Fejlesztési Alap (EFA) és az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) bevételeiről és kiadásairól szóló éves jelentés, amely elsősorban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó észrevételeket tartalmaz; · az elszámolás megbízhatóságát és az ennek alapjául szolgáló – mind az adóköteles személyektől származó bevételeket, mind a végső kedvezményezettek számára történt kifizetéseket magában foglaló – ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozat; · olyan ellenőrzések eredményeit bemutató speciális jelentések, amelyeket általában több éven keresztül végeznek és az igazgatás bizonyos területeire terjednek ki. A Számvevőszék tagjaként, a Számvevőszék Eljárási Szabályzata 12. cikkével összhangban, további kötelezettségeim közé tartoznak a következők: · Az elnök javaslata alapján egy ellenőrző csoportba való kijelölés, elszámolási kötelezettség a csoport, valamint a Számvevőszék felé a rám ruházott feladatok teljesítésére vonatkozóan, · Annak biztosítása a Számvevőszék határozatainak elfogadása, a Számvevőszéknek történő jelentéstétel, illetve az ügyeknek a Számvevőszékhez történő utalása terén, hogy az összmunkamennyiség a lehető legegyenletesebben legyen elosztva, PE 338.220

HU

108/114

PR\523959HU.doc

10. SZLOVÁKIA – Július Molnár A. Válaszok a kérdéssorra Csalás(ok) vagy szabálytalanságok gyanújának felmerülése esetén a tudomásomra jutott információk továbbítása a lehető leghamarabb az OLAF-hoz, hogy a megfelelő lépéseket megtehessék.

·

11. Mint tudja, a Bizottság megváltoztatja könyvviteli rendszerét. Mivel nyújtana többet egy ilyen változás? Ennek a változásnak az lesz a következménye, hogy a könyvviteli rendszer teljes mértékben az időbeli elhatárolás elve alapján fog működni, ami megkönnyíti majd a rejtett adósságok és kötelezettségek kimutatását, illetve a lépésről lépésre történő rendteremtést az egész könyvviteli rendszerben. Ennek az elvnek a bevezetése a gyakorlatba azt fogja eredményezni, hogy valamennyi pénzmozgás átláthatóvá válik. 12. Támogatja az európai ügyész hivatalának létrehozását? Milyen természetű kapcsolatokat tartson fenn ugyanezen terület olyan más ellenőrző szerveivel, mint az OLAF? A közösségi intézményekre és szervekre vonatkozóan bírói nyomozati jogkörrel rendelkező európai ügyész hivatalának létrehozására szükség van a Közösség pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelme szempontjából, és ez jelentős mértékben hozzájárulna a csalás elleni büntetőjogi küzdelemhez. Az Európai Ügyészség a tagállamokban uniós funkciót betöltő európai helyettes ügyészek révén működne. „Valamennyi ügy központi találkozási pontjaként” hozzáférése lenne az egyes országok vizsgálati intézkedéseinek széles köréhez és felszólítást intézhetne a nemzeti és regionális bűnüldözési hatóságokhoz, például a bűnügyi nyomozó rendőrségekhez, anélkül hogy szükségessé válna egy külön európai büntetőtörvénykönyv létrehozása. A vizsgálat befejezését követően az Európai Ügyész a tagországok illetékes büntetőbíróságain emelne vádat. Szükség lesz az Európai Unió területén kölcsönös büntetőügyi együttműködésre olyan hatóságokkal, mint az EUROJUST (Európai Igazságügyi Együttműködési Egység), az EUROPOL (Európai Rendőrségi Hivatal – a szervezett bűnözés megelőzése és leküzdése) és az OLAF. Az érvényes jogszabályaikban és az alapszabályukban elő kell írni annak kötelezettségét, hogy ténymegállapításaikat és a rendelkezésükre álló információkat átadják az Európai Ügyésznek.

PR\523959HU.doc

109/114

PE 338.220

HU

10. SZLOVÁKIA – Július Molnár A. Válaszok a kérdéssorra 13. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? Nem látok okot egy ilyen lépésre.

PE 338.220

HU

110/114

PR\523959HU.doc

10. SZLOVÁKIA – Július Molnár B. Önéletrajz EURÓPAI ÖNÉLETRAJZI FORMANYOMTATVÁNY

SZAKMAI TAPASZTALAT 2001-től

SZLOVÁKIA LEGFŐBB ELLENŐRZÉSI HIVATALA 2 Priemyselná, 824 73 Pozsony

• Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás

• Főbb tevékenységek és feladatkörök

1999–2000 • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

1997–1999 • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás

PR\523959HU.doc

21 Könyvvizsgálat, 41 Kapcsolatok uniós intézményekkel, 23 Intézményi kapacitásfejlesztés Az Európai Együttműködésért és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Osztály igazgatója (beosztottak: 4 fő) · Együttműködés nemzetközi szervezetekkel – INTOSAI, EUROSAI, ECA... · Az európai uniós integráció felelőse (a kormányhivatal munkabizottságának tagja) · Az acquis communautaire-ért felelős ágazati koordinátor · Szakértői értékelések az SZK LEH-ben (európai ellenőrzési szabványok bevezetése, stratégiai terv ...) A SZLOVÁK OKTATÁSI MINISZTÉRIUM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS KÖZPONTJA, 4 Levická, 821 08 Pozsony 32 Képzés/Kultúra, 21 Könyvvizsgálat A Központ főigazgatója – (döntéshozó – beosztottak: 84 fő) · Tervezés, igazgatás, költségvetési gazdálkodás és könyvvizsgálat, · A Szlovák Oktatási Minisztérium nemzetközi kapcsolatai · Együttműködés kormányzati szervekkel, egyetemekkel, iskolákkal, minisztériumokkal és nagykövetségekkel, · A szlovák nyelvvel és kultúrával kapcsolatos politika megvalósítása külföldön (szlovák nyelvi tanszékek nemzetközi egyetemeken és iskolákban, kapcsolattartás a külföldön élő szlovák kisebbség egyesületeivel, politikaformálás és költségvetés), · Külföldön tanuló szlovák hallgatók és Szlovákiában tanuló külföldi hallgatók (és ösztöndíjaik) felelőse. SZLOVÁKIA LEGFŐBB ELLENŐRZÉSI HIVATALA 2 Priemyselná, 824 73 Pozsony 21 Könyvvizsgálat, 41 Kapcsolatok uniós intézményekkel, 23 Intézményi kapacitásfejlesztés A nemzetközi kapcsolatok osztályának igazgatója (beosztottak: 5 fő)

111/114

PE 338.220

HU

10. SZLOVÁKIA – Július Molnár B. Önéletrajz 1997 • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök 1991–1997 • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

1978–1991 • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

1974–1978 • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

PE 338.220

HU

ACADEMIA ISTROPOLITANA, POZSONY 5b Hanulova, 841 01 Pozsony 32 Képzés/Kultúra A posztgraduális képzésekért és külföldi kapcsolatokért felelős osztály vezetője (beosztottak: 5 fő) Új posztgraduális tanulmányi programok létrehozása, KÜLFÖLDI HALLGATÓK NYELVI ÉS EGYETEMI EKŐKÉSZÍTŐ INTÉZETE, COMENIUS EGYETEM, POZSONY 4 Šoltésovej, 811 08 Pozsony 32 Képzés/Kultúra Az Intézet főigazgatója (döntéshozó – beosztottak: 186 alkalmazott). · Tervezés és irányítás (felelős az igazgatásért, költségvetésért, oktatási folyamatokért, külföldi hallgatók felvételéért, belső ellenőrzésért), · Együttműködés a szlovák minisztériumokkal, nagykövetségekkel és egyetemekkel, · Együttműködés nemzetközi egyetemekkel és intézetekkel (FLSC Párizs, ALECSO Tunisz, Salezius Egyetem Katowice, Varsói Egyetem, Moszkva, Kijev, Szentpétervár, Budapest, MEI Amman...), · Új tanulmányi programok kidolgozása (a szlovák hallgatók számára kínált akkreditált, egyéves tanulmányi kurzus kidolgozója – „Társadalom és kommunikáció”), SZLOVÁK OKTATÁSI MINISZTÉRIUM, POZSONY 1 Stromova, 813 30 Pozsony 32 Képzés/Kultúra Felelős tisztviselő · Szlovák egyetemek afrikai és ázsiai országokkal folytatott nemzetközi kapcsolatainak irányítása · A minisztérium kapcsolatai nemzetközi nem kormányzati szervekkel, mint például a WHO-val, az UNESCO-val, a BIE-vel, az ILO-val... · Részvétel hivatalos kétoldalú és többoldalú tárgyalásokon a csehszlovák küldöttségek tagjaként (UNESCO, külügyminisztériumok és oktatási minisztériumok Párizsban, Varsóban, Damaszkuszban, Tripoliban, Sanában, Adenben, Tuniszban, Algírban, Kabulban, Kairóban...), ANTIFASISZTA ELLENÁLLÓK SZLOVÁK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, 811 6 Štúrova, 811 02 Pozsony Egyéb Tisztviselő A Szövetség osztályain működő bizottságok tevékenységének koordinációja,

112/114

PR\523959HU.doc

10. SZLOVÁKIA – Július Molnár B. Önéletrajz 1972–1974

• Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

1969–1972 • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

A SZLOVÁK OKTATÁSI MINISZTÉRIUM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS KÖZPONTJA, 4 Levická, 821 08 Pozsony 32 Képzés/Kultúra A Barátság Bizottságának titkára · A szlovák egyetemeken tanuló külföldi hallgatók egyesületeivel való együttműködésre vonatkozó politika és módszertan · Ezen egyesületek tevékenységének koordinációja. SZLOVÁK OKTATÁSI MINISZTÉRIUM, POZSONY 1 Stromova, 813 30 Pozsony 32 Képzés/Kultúra Tisztviselő · A szlovák egyetemek afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokkal folytatott kapcsolatainak irányítása és igazgatása.

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól -ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK 38 Jogi nyelvi ellenőrzés

ANYANYELV EGYÉB NYELVISMERET • Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség

1965–1969 COMENIUS EGYETEM, POZSONY BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR ARAB – FRANCIA MA (egyetemi oklevél) Hites fordító arab és francia nyelven, kinevezve 1977. január 24. óta a pozsonyi Bíróság által (száma: SPR 2524/77) SZLOVÁK ARAB ANGOL FRANCIA OROSZ NÉMET SPANYOL Kitűnő Kitűnő Kitűnő Kitűnő Jó Jó Kitűnő Kitűnő Kitűnő Kitűnő Jó Jó Kitűnő Kitűnő Kitűnő Kitűnő Jó Jó

TANULMÁNYI ÉS MUNKATAPASZTALAT MULTIKULTURÁLIS KÖRNYEZETBEN.

EGÉSZ SZAKMAI PÁLYAFUTÁSOM SORÁN.

SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

EGÉSZ SZAKMAI PÁLYAFUTÁSOM SORÁN.

Személyek, projektek és költségvetések koordinációja és adminisztrációja.

PR\523959HU.doc

113/114

PE 338.220

HU

10. SZLOVÁKIA – Július Molnár B. Önéletrajz TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Számítástechnikai ismeretek. SPECIÁLIS TEVÉKENYSÉGI TERÜLET

PE 338.220

HU

PC-programok – Windows XP, OFFICE XP, Corel Draw, Image Folio, Adobe Premier, Sound Forge …..

ÚJ EGYETEMI TANULMÁNYI PROGRAMOK, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZMÉNYÉPÍTÉSI STRATÉGIAI TERVEK KIDOLGOZÁSA.

114/114

PR\523959HU.doc